Sarkad Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2009. (II. 26.) sz. rendelete az idegenforgalmi adóról Sarkad Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1.§ (1) bekezdésében és az 5. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével – az idegenforgalmi adóról az alábbi rendeletet alkotja. 1. § Általános rendelkezések /1/ E rendelet hatálya Sarkad Város Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) illetékességi (közigazgatási) területére terjed ki. /2/ E rendelet határozatlan időre szól, melyet az önkormányzat Képviselő-testülete évente felülvizsgál, és javaslatot tesz az esetleges módosításra. 2. § Az adókötelezettség, az adó alanya /1/ Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, a) aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt; b) aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek (kereskedelmi szálláshelynek) a tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak. (kivéve magánszemélyek) (1) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult személy az adó alanya. (A tulajdonos és a vagyoni értékű jog jogosítottja, a továbbiakban együttesen: tulajdonos.) (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. (3) Ha az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdonosai a tárgyi ingatlan használatára szerződést kötöttek az adókötelezettség és az adóalanyiság megállapítása során a használati szerződésben foglaltak az irányadók. /2/ a) Az épület utáni adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. b) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. c) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. d) Az épület átminősítése esetén az adókötelezettség az átminősítés évének végén szűnik meg, illetve a következő év első napján keletkezik. e) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
3. § Az adómentesség A 2. § /1/ bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentesül: a) a 18. életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély; b) a gyógyintézetben, fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]. 4. § Az adó alapja Az adó alapja: a) a 2. § /1/ bekezdésének a.) pontja szerinti adókötelezettség esetén a megkezdett vendégéjszakák száma; b) a 2. § /1/ bekezdésének b.) pontja szerinti adókötelezettség esetén az épület hasznos alapterülete. 5. § Az adó mértéke Az adó mértéke: a) a 4. § a) pontja alapján személyenként és vendégéjszakánként 150 Ft; b) a 4. § b) pontja alapján az épület hasznos alapterülete után évente 200 Ft/m2. 6. § Az adó beszedésére kötelezett A 2.§ /1/ bekezdésének a.) pontja alapján fizetendő adót: a) kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és az üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető, b) a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutalójegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv, c) a fizetővendéglátó-szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv, d) az a)-c) pont alá nem tartozó bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az ingatlan bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult szedi be.
7. § Az adónyilvántartási kötelezettség /1/ Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az eltöltött vendégéjszaka helyén az adó alapjának, az adó összegének, az esetleges adómentesség jogcímének megállapítására alkalmas nyilvántartás, vendégnyilvántartó könyv, vagy azzal egyenértékű analitikus nyilvántartás (a továbbiakban együtt: Nyilvántartás) vezetésére kötelezett. (1. számú melléklet) /2/ A Nyilvántartásba az adó beszedésére kötelezett minden vendégéjszakát eltöltő személyt köteles bejegyezni. /3/ A Nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vendégéjszakát eltöltő személy nevét, születésének helyét és idejét, állandó lakóhelyének címét, állampolgárságát, útlevelének vagy személy igazolványának vagy vezetői engedélyének számát, megérkezésének és távozásának dátumát, a megkezdett vendégéjszakák számát, a fizetett szállásdíjat, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, a beszedett idegenforgalmi adó összegét, valamint a vendégéjszakát eltöltő személy aláírását. /4/ A 3. §-ban megállapított adómentesség igénybevételéhez a mentességet igénylő személynek igazolnia kell a mentességre való jogosultságot. Az ehhez szükséges formanyomtatványt (a továbbiakban: Igazolás) az adó beszedésére kötelezett köteles a mentességet igénylő személy rendelkezésére bocsátania. Az Igazolásnak tartalmaznia kell a mentességet igénylő személy nevét, születésének helyét és idejét, állandó lakóhelyének címét, állampolgárságát, útlevelének vagy személy igazolványának vagy vezetői engedélyének számát, megérkezésének és távozásának dátumát, a megkezdett vendégéjszakák számát, a fizetett szállásdíjat, az adómentesség jogcímét, valamint a mentességet igénylő személy aláírását. Az Igazolás hiányában – a /6/ bekezdésben foglaltak kivételével – az adót a vendégéjszakát eltöltő személynek az adó beszedésére kötelezett részére minden esetben meg kell fizetnie. /5/ A 3. § c) pontjában felsorolt munkavégzés miatti adómentességi jogcím esetén az Igazolásnak tartalmaznia kell – a /4/ bekezdésben felsoroltakon kívül – a mentességet igénylő személy munkáltatójának nevét és címét. ( 2. számú melléklet ) /6/ A 3. § a) pontjában felsorolt adómentességi jogcím esetén a mentességet igénylő személy nem köteles az Igazolás kitöltésével igazolni a mentességre való jogosultságot, mivel ennek ténye a Nyilvántartásból egyértelműen megállapítható. /7/ Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról számlát bocsát ki a vendégéjszakát eltöltő személy számára. /8/ Az adó beszedésére kötelezett az adó nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi dokumentumot, Nyilvántartást, Igazolást, kibocsátott számlát köteles ellenőrizhető módon megőrizni. 8. § Az adóköteles tevékenység bejelentésének szabályai /1/ Az adó beszedésére kötelezett az adóköteles bevételszerző tevékenységét köteles annak keletkezésétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az önkormányzat Adócsoportjának (a továbbiakban: adócsoport) írásban bejelenteni. /2/ Az adóbeszedésre kötelezettnek e minőségét a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül akkor is be kell az adócsoporthoz jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli. /3/ A bejelentkezés elmulasztása ill. késedelmes teljesítése esetén az adócsoport mulasztási bírságot szab ki. 9. § Az adó megfizetése /1/ Az adó beszedésére kötelezettnek az általa beszedett idegenforgalmi adót a beszedést követő hó 15ig kell az adócsoporthoz befizetnie. Az építmény után fizetendő idegenforgalmi adót az adó
beszedésére kötelezettnek félévenként, két egyenlő részletben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig kötelesek megfizetni. /2/ A 6. § /1/ bekezdése szerint fizetendő idegenforgalmi adót a beszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. /3/ Az adó késedelmes befizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. 10. §. Bevallási kötelezettség /1/ Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-ig, az építmény után fizetendő idegenforgalmi adóról az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül, az éves adóról pedig az adóévet követő év február 28-ig kell bevallást tennie az adócsoport részére. (1. számú melléklet) /2/ A bevallás elmulasztása ill. késedelmes teljesítése esetén az adócsoport mulasztási bírságot szab ki. /3/ Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. 11.§ Az adó felhasználása Az évente befolyt idegenforgalmi adó összegét az önkormányzat köteles a helyi idegenforgalom fejlesztésére fordítani. 12.§ Záró rendelkezések /1/ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a) a helyi adóról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény, b) a mindenkor hatályos, adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók. /2/ A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, határozatlan időre szól, rendelkezéseit 2009. március 01-től kell alkalmazni. 13.§ Értelmező rendelkezések E törvény alkalmazásában: 1. Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - belés külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed; 2. állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén; 3. vendégéjszaka: vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra; 4. szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás; 5. hozzátartozó: Ptk. 685.§. b.) pontja, a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, továbbá az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. 6. hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a
fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani; 7. üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró épület; 8. szálláshely: egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál (kollégium); 9. szállásdíj: a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül. 10. kereskedelmi egység: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész; 11. szállásépület: az a kereskedelmi egység, mely szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas, így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész.
S a r k a d , 2009. február 17.
T ó t h I m r e s.k. polgármester
Dr. Sipos Lajos s.k. jegyző
