" '•
·~
BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT
4/1994.
(1.25.) sz. önkormányzati rendeletével módosított 31/1993. (X. 26.) sz. önkormányzati rendelete - az építményadóról - egységes szerkezetben
(Egységes szerkezetbe foglalva:
1994. február 4.)
- 2
-
BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT
a 4/1994.
(I.25.) sz. önkormányzati rendelettel módosított
37/1993. (X.26.) sz. önkormányzati rendelete (egységes szerkezet) az építményadóról Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) és az ezt módosító 1992. évi LXXVI. törvény végrehajtása érdekében, figyelemmel a Fővárosi Közgyűlés 19/1991. (IX.S.) sz. rendelettel módosított 5/1991. (II. 19.) sz. rendeletének (továbbiakban: Fkr.) 1.§. (2) bekezdésében foglaltakra, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16.§. (l) bekezdésében biztosított jogkörénél fogva, az alábbi rendeletet alkotja. L§.
A Képviselőtestület Budapest Főváros X. kerület közigazgatási területén építményadót vezet be. Az adókötelezettség
2.§.
(1) Adóköteles az 1.§-ban megjelölt területen lévő építmények közül a lakás, és a nem lakás céljára szolgáló (pl. üdülő, garázs, gyár, üzem, műhely, üzlet, iroda, raktár, stb.) épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). E rendelet alkalmazásában nem minősül építménynek a három évesnél rövidebb időtartamra létesített építmény (pl.: felvonulási épület), így erre nem terjed ki az adókötelezettség. (módosította a 4/1994. (!.25.) sz. önkormányzati rendelet 1.§-a) (2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges, a helyben szokásos mértéket meg nem haladó földrészlet.
·''
- 3 -
A Htv-ben említett, helyben szokásos mértéket a Képviselőtestület 1000 m2-ben határozza meg. (módosította a 4/1994. (1.25.) sz. önkormányzati rendelet 2.§-a) (3) Az adókötelezettség - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. (4) Lakás- és üdülőtulajdon esetén az adókötelezettség nem terjed ki az épülethez tartozó kiegészítő helyiségekre, amelyek a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükségesek, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szalgálnak (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szin, pince). (módosította a 4/1994. (1.25.) sz. önkormányzati rendelet 3.§-a) Az adóalany
3.§. (1) Az építményadó alanyai: a./ a magánszemély, b./ a jogi személy, c.f a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, d./ magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, e./ adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is (továbbiakban: adóalany), feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja - (a viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó) - aki (amely) a naptári évi (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. (2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. (3) Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (pl.: kezelői jog, haszonélvezet, stb.) terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (4) Valamennyi tulajdonos vagy vagyonértékű jog által írásban megkötött és az adóhatósághoz
megállapodásban az (1), taktól el lehet térni.
(2), (3)
gyakorlója benyújtott
bekezdésekben
foglal-
''
- 4
-
(5) Társasház, társas üdülő és társas garázs esetén a tulajdonosok saját résztulajdonaik tekintetében önálló adóalanyok, a közös tulajdonú és használatú helyiségek után az építményadó alanya az érintett közösség. Adómentesség 4. §.
(1) Mentes az építményadó alól: a./ a szükséglakás, b./ valamennyi lakás esetén az állandóan bejelentett családtagok - egyenesági hozzátartozók - után személyenként 40 m2, c./ a bentlakó személyek számától függetlenül 130 m2 hasznos alapterületű lakás, d./ az épület azon része, ami a környező terepszint alatt van legalább 70 cm-rel, (módosította a 4/1994. (1.25.) sz. önkormányzati rendelet 4.§-a) e./ aszociális, egészsegugyi és gyermekvédelmi, illető leg nevelési, oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, f./ a műemlék építmény, g./ a költségvetési szerv, a közszolgálati szervezet, a társadalmi szervezet, valamint az egyház tualajdonában álló építmény, h./ a lakás, üdülő épületéhez tartozó kiegészítő helyiségek, i./ az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek (pl.: műtrá gyatárolók, magtárak, stb.), j.j az önálló sportlétesítmény azon része, amit sportcélokra vesznek igénybe, (módosította a 4/1994. (1.25.) sz. önkormányzati rendelet 5.§-a)
k.f minden
építményből (lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész) a 20 m2-t meg nem haladó rész. (módosította a 4/1994. (!.25.) sz. önkormányzati rendelet 6.§-a)
(2) Új építmény esetén az adóalanyt a használatbavételi engedély kiadását követő 10 évig teljes adómentesség illeti meg.
•
l
•
l
•
- 5 -
Az adókedvezmény 5.§.
Hatályát vesztette a 4/1994. (1.25.) sz. önkormányzati delet 7.§-a alapján. (Kihirdetés: 1994. január 26.)
Az adókötelezettség keletkezése és
ren-
megszűnése
5. §.
(l) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
(2) Az adókötelezettség
megszűnik
(3) Az építmény használatának szünetelése az
adókötelezett-
séget nem érinti.
Az adó alapja 6.§.
Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Az alapterület számításakor a kerekítés szabályai szerint kell eljárni.
Az adó mértéke 7.§. (1) Az építményadó évi mértéke 150. -Ftjév/m2. (módosította a 4/1994. (!.25.) sz. önkormányzati let 8.§-a) (2) Az építményadó ev1 összege kedvezményekkel 1.000.-Ft-nál kevesebb nem lehet.
rende-
csökkentve
•
'
11
l
l
- 6 -
Az adó megállapítása és megfizetése
8-§-
(l) Az adóalany az építményadót köteles megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás). A magánszemély adóalany az adóját csak akkor állapithatja meg önadózással, ha az önadózásra vonatkozó szándékát az adóhatóságnak bejelentette. Amennyiben nem az önadózást választotta, úgy az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie. (2) Az
adóalanyok a megállapitott építményadót ev1 két részletben március 15-ig, illetve szeptember 15ig fizethetik meg adópótlék mentesen.
egyenlő
(3) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámitás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része, az adótartozás egészére. (4) Adókötelezettséget az önadózó adóalany első alkalommal 1994. január 15-ig köteles bejelenteni. Adóbevallást az adóévet követő év február 28-ig kell tennie. Bevallás elmulasztása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki. Újabbbevallást az adóalany csak akkor köteles tenni, ha adófizetési kötelezettséget érintő változás (pl.: alapterület nagyságában, tulajdonos, vagyoni értékű jog jogosultja személyében) áll be az adóévet követő január 15 - i g. Záró rendelkezések
9-§-
(1) Az e rendelet alapján bevezetésre kerülő építményadóval egyidejűleg a hatályukat vesztett rendeletek alapján korábban jogerős határozattal engedélyezett adó, díj és hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alóli mentességek, illetőleg kedvezmények a kötelezettségekkel együtt vesztik hatályukat az új adó hatálybalépése napján. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv., az Fkr., az Ötv., az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény, valamint a helyi önkormányzatok szerveinek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az e rendeletben használt fogalmakra az (2) bekezdésben emlitett jogszabályok értelmező rendelkezései az irányadák.
.. - 7 -
(4) Ha az adóalany kommunális beruházást hajt végre vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható a beruházás helye szerint illetékes önkormányzat által megállapított, az adott évben esedékessé vált helyi adóból. (5) Ha a helyi adó éves összege nem éri el a (4) bekezdés szerint levonható összeget, a levonási jog a megnyiltát követő négy naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető.
(6) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra és az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási vállalatra. (7) Ezen önkormányzati rendelet 1994. január l-jén tályba.
György István sk. polgármester
lép
ha-
dr. Neszteli István sk. j e g y z ő
- 8 -
Értelmező
rendelkezések
1./ Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van, és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban, továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseletét. 2./ Vagyoni értékú jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - a földhasználat és a lakásbérlet.
3./
Műemléké~ítmény:
a műemlékvédelemről szóló 1/1967. (!.31.) EVM rendelet 2.§. (1) és (2) bekezdéseiben foglalt építmény - ide nem értve e körből a lakás céljára szolgáló építményt.
4./ Építmény: olyan ingatlan jellegű végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minő sül építményne a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.
S.j Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezettel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ide értve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt va. Épületrész az épület műszaki lag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. 6./ Hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m, a teljes alapterülethe a helyiségek összegzett alapterülete, és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartozkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek) és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vizszintes vetülete is beletartozik. 7./ Hatályát vesztette a 4/1994. rendelet 9.§-a alapján.
(I.25.) sz.
önkormányzati
8./ Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisűlt,
illetőleg
ha az illetékes építésügyi hatóság
a használatbavételi engedélyt visszavonta.
'.
- 9 -
9./ Nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség: az óvodák, az iskolai nevelés-oktatás intézményei, alapfokú művészetoktatási intézmények, diákotthonok és kollégiumok elhelyezését biztosító épület (1985. évi I. tv. 13.§-a). 10./ Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás. 11./ Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utákezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá amely gyógyszert forgalmaz. 12./ Közszolgálati szervezet: a
Magyar Posta Vállalat, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, továbbá a helyi és helyközi menetrendszerű tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást végző szervezetek, a közüzemi ellátást végző szervezetek közül a villamosés gázenergia-, távfűtés-, melegvíz, ivóvíz, csatorna szolgáltatást nyújták, ideértve a viziközmű társulatot is.
13./ Kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó- és vezetékrendszerek és ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyaszták vízellátási, ideértve a belvíz-, a csapadék-, és szennyvízelvezetési, tisztítási, villamosenergia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út- és járdaépítés. 14./ Vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára, rendszeresen haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély, akinek a tevékenységét törvény, vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. 15./ Hatályát vesztette a 4/1994. rendelet 9.§-a alapján.
(1.25.) sz.
önkormányzati
