IKTATÓSZÁM: 11-11/2397-17/2010
AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL SZÓLÓ 14/2009. (05.15.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSA MELLÉKLET: 1 DB TÁRGY:
ELŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JÚNIUS 24-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ:
DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER
AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: DR. ENDRÉDI GÁBOR ÁGAZATI JOGÁSZ ELŐADÓ:
DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
EGYÉB SZERVEZET: MEGTÁRGYALTA:
SZÁMA:
KOMMUNÁLIS BIZOTTSÁG ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁG
48/2010. (06.08.) …./2010. (06.17.)
AZ ELŐTERJESZTÉS SZAKMAILAG INDOKOLT: 2010.06.15. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: JOGI CSOPORT: 2010.06.15. ÁGAZATI JOGÁSZ: 2010.06.15.
PÉNZÜGYI FŐOSZTÁLLYAL EGYEZTETÉS: 2010.06.15.
ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER
TERJEDELEM: 6. OLDAL
Tisztelt Közgyűlés! Az állatok tartásáról szóló 14/2009. (05.15.) önkormányzat rendelet (a továbbiakban: Ör.) múlt év májusában lépett hatályba. Az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált a rendelet felülvizsgálata. A felülvizsgálat során többek között áttekintésre kerültek az Ör. társasházban történő ebtartással összefüggő szabályai, a kedvtelésből tartott állatok szállítására vonatkozó rendelkezései, a fogalommagyarázatai és az ebtenyésztés engedélyezésével kapcsolatos előírásai. A felülvizsgálat időtartama alatt hirdették ki a kedvtelésből és sportcélból tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendeletet, melynek kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó szabályai 2010. július 1jén lépnek hatályba. Így a vizsgálat kiterjedt az Ör.-nek a Korm. rendelet szabályainak való megfelelésére és az esetleges párhuzamos szabályozás feltárására is. A felülvizsgálat eredményeként az Ör. módosítása szükségessé vált. A módosítás elsősorban az Ör. egyes szakaszainak pontosítására, kiegészítésére és a magasabb szintű jogszabályokkal történő összhangjának megvalósítására irányul. A rendeletmódosítási javaslatok az alábbi témák köré csoportosíthatóak: 1. A társasházban folytatandó ebtartáshoz szükséges lakói nyilatkozatok személyi körének kiterjesztése. Jelenleg úgy rendelkezik az Ör. többlakásos lakóépületben történő ebtartásra vonatkozó része, hogy a potenciálisan veszélyes és a nagytestű eb, továbbá lakásonként 2 db kistestű kutya tartásához a lakók többségének, ezen belül a közvetlen falszomszédok 2/3-ának hozzájárulása szükséges. Ezen szabály értelmében közvetlen falszomszédnak minősül az ebtartás helyéül szolgáló lakással azonos emeleten lévő szomszéd. Azonban a kutyatartás nem csak a közvetlen falszomszédokra lehet közvetlen hatással, hanem a lakás alatt és fölött lévő lakások lakóira is. Az ebtartás helyéhez közel eső társasházi lakók jogainak érvényesítése, valamint a lakók békés együttélése céljából a módosítás értelmében nem csak a közvetlen falszomszédok 2/3-ának hozzájáruló nyilatkozatára lenne szükség a fenti darabszámú és fajtájú ebtartáshoz, hanem az alsó és felső szomszédokéra (amennyiben természetesen vannak ilyenek) is. E tekintetben az Alkotmánybíróság 23/2000. (VI. 28.) AB határozata utal arra, hogy a társasházi közösségekre (függetlenül attól, hogy önkormányzati vagy nem önkormányzati ingatlanról van szó) az önkormányzat a közérdek alapján jogszerűen állapíthat meg közcélú tulajdonkorlátozást, ha az másik jog védelme, vagy érvényesülése, illetve valamely alkotmányos cél érdekében történik, mely más módon nem érhető el, vagy ha a korlátozás arányban áll az elérni kívánt cél fontosságával.
TERJEDELEM: 6. OLDAL
2 A többlakásos épületek ebtartása körében – utalva az Alkotmánybíróság 79/2006. (XII. 20.) AB határozatára is – feltételéül előírható a szomszédok meghatározott, de nem teljes körének hozzájárulása. Jelen esetben tehát a közvetlen szomszédok 2/3-ának hozzájárulására is szükség lenne a lakók többségének hozzájárulásán belül a fent leírt kutyatartáshoz. Fontos azonban megjegyezni, hogy hozzájárulás megtagadásának okait a polgármester az állattartás szabályozására induló eljárás során továbbra is mérlegelheti. Mindezek alapján az ebtartó tulajdonhoz való jogának fenti korlátozása arányban áll fent említett célokkal. 2. Új fogalommagyarázatok és fogalom pontosítás Meghatározásra kerülne a „többlakásos lakóépületben lakó szomszédok” definíciója utalva az előző pontban elmondottakra. A javaslat értelmében a többlakásos lakóépületben lakó szomszédok: a többlakásos lakóépületben található lakást közvetlenül határoló lakásokkal rendelkezni jogosult személyek. Új fogalomként bevezetésre kerülne a „kézipoggyász” fogalma, amelyre a kedvtelésből és sportcélból tartott állatok tömegközlekedési eszközökön történő szállítása miatt van szükség. Jelenleg az Ör.-ben a többlakásos lakóépület fogalma csak példálódzó jelleggel van meghatározva. A jogalkalmazás megkönnyítése céljából a fogalom kiegészülne azzal, hogy minden olyan lakóépület, melyben legalább 2 darab önálló rendeltetési egység (lakás) található az Ör. alkalmazásában többlakásos lakóépületnek minősülne. 3. A kedvtelésből és sportcélból tartott állatok tömegközlekedési eszközön történő szállítására vonatkozó szabályok kiegészítése. A jelenleg hatályos rendelet túl szűken állapítja meg a közforgalmú közlekedési eszközön történő kedvtelésből tartott állatok szállításának módjait. A PK Zrt.-vel történő egyeztetés eredményeként a módosítás értelmében kutyát közforgalmú közlekedési eszközön pórázon tartva és szájkosárral ellátva, kisebb testű ebek, illetve egyéb kisebb testű kedvtelésből tartott állatok esetén, kifejezetten azok biztonságos szállítására készített, kézipoggyász méretét meg nem haladó méretű ketrecben vagy dobozban lehetne szállítani. Ezen szabályokon túl az is rögzítésre kerülne, hogy amennyiben a kedvtelésből tartott állat beszennyezi a közforgalmú közlekedési eszközt, úgy a szennyezés eltávolítása a tulajdonos, vagy az állat felügyeletét ellátó más személy kötelezettsége lenne. 4. Az ebtenyésztés engedélyezésével kapcsolatos eljárás módosítása és a macskatenyésztésre irányuló szabályok meghatározása. A módosítás értelmében az ebtenyésztő kötelezettsége lenne, hogy a polgármester helyett megkérje a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) által elismert ebtenyészet vonatkozásában a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, illetve szerződött partnerei, más közösséghez tartozás esetén az érintett közösség az ebtenyésztés létesítéséhez adott indokolt véleményét. Ezáltal jelentősen lerövidülhet az ebtenyésztés engedélyezésére irányuló eljárás időtartama, hiszen az ebtenyésztő az összes általa beszerezhető iratot csatolja beadványához és ezen nyilatkozatok megkérése nem tolja ki az ügyintézés idejét.
3 A jelenlegi rendelet nem tartalmaz szabályokat a macskatenyésztés engedélyezéséről, így bizonyos eltérésekkel az ebtenyésztésre vonatkozó szabályokat kellene alkalmazni a macskatenyésztés engedélyezésére irányuló eljárásban is. Az Ör.-ben a tenyésztés engedélyezéséhez szükség van a közegészségügyi és az állategészségügyi hatóságok szakhatósági állásfoglalására is. Azonban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szól 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdésének 2009. október 1-jétől hatályos szövege egyértelművé teszi azt, hogy kizárólag törvény vagy kormányrendelet írhatja elő az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára azt, hogy más hatóság kötelező állásfoglalását kell beszereznie. Így önkormányzati rendeletben nem lehet előírni szakhatósági állásfoglalás beszerzését. A tenyésztés engedélyezéséhez azonban továbbra is szükség van az állategészségügyi és közegészségügyi szempontok meglétére, amelyek ellenőrzését csak az erre hatáskörrel rendelkező hatóságok végzik el. Ezen jogi probléma megoldása az lenne, hogy az engedélyező eljárás során a polgármester közegészségügyi és állategészségügyi hatóságokkal közösen lefolytatott helyszíni szemlét követően, a két társhatóság által a helyszínen megállapítottakra is tekintettel döntene a tenyésztés engedélyezéséről. 5. Az Ör. és a Kormr. párhuzamosságainak kiküszöbölése miatti hatályon kívül helyezések A 2010. február 26. napján kihirdetett kedvtelésből és sportcélból tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormr.) állattartást szabályozó szakaszai 2010. július 1. napján lépnek hatályba, mely szabályok többsége már eddig is megtalálhatóak voltak a helyi állattartási rendeletünkben. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az Ötv. kommentárja szerint az önkormányzat a helyi igények alapján, saját elhatározásból szabályozhatja a rendezést igénylő – törvény által nem szabályozott – helyi társadalmi viszonyokat. A 12/1992. (III. 25.) AB határozatában az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az Ötv. ezen bekezdésének alkalmazása során törvény alatt az alkotmányosan kibocsátott országos szintű jogszabályokat kell érteni. Alkotmányosan kibocsátottnak számít az a jogszabály, amely a megalkotásának időpontjában szabályozhatta azt a tárgykört, amelyre vonatkozott. Mindezek értelmében tehát nemcsak törvény, hanem az alkotmányosan kibocsátott országos szintű normával lefedett társadalmi viszonyok sem szabályozhatók önkormányzati rendeletben. Tekintettel arra, hogy 2010. július 1-je után egyes állattartási kérdésekben párhuzamos szabályozás alakulna ki, így szükség van azon szabályok hatályon kívül helyezésére az Ör.-ből, amely szabályokat a Kormr. is tartalmazza. Az Ör.-ben foglalt állattartási szabályok megszegése esetén a polgármester jár el önkormányzati hatósági jogkörben, azonban 2010. július 1. napjától, a Kormr. állattartási szabályainak – melyek tulajdonképpen állatvédelmi rendelkezések – hatályba lépését követően, a Kormr.-ben szabályozott, de az Ör.-ben is meglévő
4 állattartási szabályok esetén már a jegyző jár el államigazgatási hatósági jogkörben, mint állatvédelmi hatóság – például: állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban tartott állat esetén 2010. július 1. után a jegyző állatvédelmi bírságot szabhat ki az állattartóra és az állattartást megtilthatja. A fentiek alapján ezen időponttól kezdődően a polgármester nem járhat el azon állattartási szabályok alapján, melyek a Kormr.-ben is szabályozva vannak, így ezen okból is szükséges a helyi állattartási rendeletből történő törlésük. A fentiek alapján 2010. július 1-től az Ör. 10. § (2)-(4) bekezdése, valamint a 16. § (1), (2), (8), (9), (10), (11) bekezdései kerülnének hatályon kívül. Hangsúlyozni kell, hogy ezen hatályon kívül helyezések azonban az Ör. alkalmazhatóságát érdemben nem befolyásolják, hiszen ezután is az állattartás szabályozása (pl. állatszám, védőtávolság, tenyésztés) a polgármester hatáskörében marad. 6. Egyéb módosítások és hatályon kívül helyezések Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az állatok zajongása, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, birtokvédelmi eljárást vonhat maga után. Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokvédelem Ptk. által rendezett szabályai szerint jár el. Jelenleg az Ör.-ben találhatóak olyan, az állattartó számára előírt magatartási szabályok, amelyek kimondják, hogy „az állatot úgy kell tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja …. szomszédok és a környezetük birtoklási jogainak csorbítása nélkül….a birtokháborításra vonatkozó szabályok megsértése nélkül.” Ezen szabályok megszegőivel szemben a polgármester nem járhat el, mert akkor az a jegyző részére – a magasabb szintű jogszabályokban – biztosított hatáskörének elvonásával járna, így indokolt a birtokvédelemre vonatkozó rendelkezések törlése az Ör.-ből. A Kormr. 17. §-a értelmében belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésre és féken tartásra képes. Figyelemmel arra, hogy a Kormr. a közterületen történő kutyák vezetéséről rendelkezik, így 2010. július 1-től önkormányzati rendeletben ezt nem lehet szabályozni. A Ör. 12. §-ból törlésre kerülne a” közterületen” szövegrész, valamint úgy módosulna ez a szakasz, hogy egyéb ebet – a többlakásos lakóépület udvarán és közös használatú helyiségeiben – az állat megfékezésére képes személy, biztonságos vezetésre alkalmas pórázon vezethetne és e kutyákat csak akkor lenne kötelező szájkosárral vezetni, amennyiben az eb, egyedi jellemzője alapján, agresszív, támadó jellegű viselkedése azt indokolná. Az Ör. 18. § (2) bekezdése szerint az állatok tartási körülményeire vonatkozó állategészségügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi és építésügyi előírások betartására – megfelelő határidő biztosításával – a polgármester felszólítja az állattartót. A határidő eredménytelen eltelte után a polgármester az állattartást korlátozhatja vagy megtilthatja. A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján az állattartás megtiltása azonban jegyzői hatáskör, a polgármester az állattartást legfeljebb megszüntetheti, de nem tilthatja meg. Ennélfogva az Ör. 18. § (2)
5 bekezdésének utolsó mondatában „megtiltja” szövegrész helyébe a „megszünteti” szövegrész kerülne. Nem indokolt a továbbiakban fenntartani az ebek vonatkozásában a potenciálisan veszélyes eb és a nagytestű eb közti differenciát, a központi szabályozásban nincsen ilyen fajta megkülönböztetés. Minden olyan eb nagytestűnek számít, melynek marmagassága kifejlett korban a 45 cm-t meghaladja. Az Ör.-ben felsorolt potenciálisan veszélyes ebek mindegyikének a marmagassága meghaladja a 45 cm-t, így nagytestű kutyának számítanak, és a potenciálisan veszélyes ebekre is ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a nagytestű kutyákra. Ezek alapján az Ör.-ből a „potenciálisan veszélyes eb” kategóriájának törlése indokolt. Az Ör. Preambulumában a felhatalmazó rendelkezések között az Alkotmány 44. § (2) bekezdésére történő utalás nem pontos, ugyanis az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Így a helyes jogszabályi hivatkozás az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése, ennélfogva az „Alkotmány 44. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében” szövegrész kerülne. Az Alkotmánybíróság az 56/2009. (05. 12.) AB határozatban 2009. december 31-i hatállyal megsemmisítette a Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) számú önkormányzati rendeletét (PÉSZ). Az Ör.-ben több helyen is szerepel hivatkozásul ez a már hatályon kívül helyezett jogszabály. Ezen merev hivatkozás helyett célszerű a rugalmas hivatkozás szabályai szerint módosítani az Ör. megfelelő szakaszait, nevezetesen a „Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) számú önkormányzati rendelet (PÉSZ)” szövegrész helyébe „a mindenkor hatályos Pécs Építési Szabályzata és Szabályozási Terve (PÉSZ)” szöveg lépne. A rendelet tervezetét megküldtük véleményezésre a Baranya Megyei MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, az ÁNTSZ, Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Pécsi Önálló Jogú Szervezete, valamint a hatósági nyilvántartásban szereplő társasházkezelők részére. Érdemi észrevétel nem érkezett. Az előterjesztést a Kommunális Bizottság a 2010. június 8-i ülésén megtárgyalta, és a 48/2010. (06. 08.) számú állásfoglalásában 3 igen egyhangú szavazattal javasolta a Közgyűlésnek az Ör. módosítását. Az Önkormányzati Bizottság az előterjesztést 2010. június 17-i ülésén tárgyalja, melynek eredményéről a Bizottság elnöke szóban tájékoztatja a Tisztelt Közgyűlést. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetben foglalt szövegezés szerint módosítsa az állatok tartásáról szóló 14/2009. (05.15.) önkormányzati rendeletét. Pécs, 2010. június 15. Dr. Páva Zsolt polgármester
