Jegyzőkönyv 5/2008 a Szerb Országos Önkormányzat Közgyűlésének üléséről Battonya, 2008. szeptember 13. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Battonya (5830 Battonya, Fő u. 21.) Időpontja: 2008. szeptember 13. Napirend: a meghívó alapján (l. melléklet) Jelenlévők: 16 fő a 25 tagból Elnököl: Alexov Lyubomir, az SZOÖ elnöke Jegyzőkönyvet vezette: Bekic Borisz, az SZOÖ titkára Alexov Lyubomir: 10:44-kor megnyitja az ülést és köszönti a jelenlévőket. Megállapítja, hogy az ülés határozatképes (pillanatnyilag 16 fő van jelen). Az ülés megkezdése előtt átadja a szót Rockov Miroszlávnak. Rockov Miroszláv: Köszönti a jelenlévőket saját, illetve a battonyai szerb közösség nevében. Örömét fejezi ki, hogy megfogadták és megvalósították javaslatát, hogy ez a közgyűlés Battonyán legyen megtartva. Javasolja, hogy az ülés befejezését követően látogassuk meg az iskolát, a templomot, az SOS Gyermekfalut, majd tegyünk egy sétát Battonyán, mely során megtekintenénk a román iskolát és a katolikus templomot. (Elfogadva) Alexov Lyubomir: Javasolja, hogy a gyűlés jegyzőkönyvét Bekic Borisz vezesse. Továbbá javasolja, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője Radován Katalin és Rusz Boriszláv legyenek. Az SZOÖ Közgyűlésének 50/2008. számú határozata (2008. 09. 13.) A jelenlévők egyhangúan elfogadták, hogy az ülés jegyzőkönyvét Bekic Borisz a SZOÖ titkára vezesse. A szavazás eredménye: 16 igen, 0 tartózkodott, 0 nem. Az SZOÖ Közgyűlésének 51/2008. számú határozata (2008. 09. 13.) A jelenlévők egyhangúan elfogadták, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője Radován Katalin és Rusz Boriszláv legyenek. A szavazás eredménye: 16 igen, 0 tartózkodott, 0 nem. Az SZOÖ elnöke megemlíti, hogy a javasolt napirendet a meghívóhoz csatolták, megkérdezi van-e valakinek észrevétele a napirenddel kapcsolatban. Megjegyzi, hogy a könyvelő akadályoztatása miatt nem tud részt venni az ülésen, a pénzügyi bizottság a hét folyamán ülésezett – csak az Igor (Rusz Igor) és a Vera (Szutor Lászlóné) voltak jelen. Szó volt a féléves jelentésről, de ezt nem lehet ülésnek nevezni/minősíteni. Ezúttal nem rendelkezünk a bizottság álláspontjával, és most is csak az említett bizottság két tagja van jelen. Az anyag a költségvetésről ki lett küldve, azt megkapták, ha szeretnének erről beszélni. Ha nem, ezt a napirendi pontot áttesszük a következő ülésre (a tervek szerint október 18.) A költségvetés témájában ma döntést nem hozhatunk. Lásztity Péter: Javasolja, hogy az első napirendi pont ne a féléves beszámoló elfogadása vagy erről való döntéshozatal legyen, hanem a napirendi pont legyen információk cseréje a féléves beszámolóról.
Lásztity Jovánka: Egyetért a javaslattal és szavazást javasol. Rusz Boriszláv: Lesz még valami napirenden? Alexov Lyubomir: Az egyebek napirendi pontban szó lesz az „RTV Vojvodina”-val kötött szerződésről. A hivatalvezetővel kapcsolatos napirendi pont mindenféleképp marad. Az SZOÖ Közgyűlésének 52/2008. számú határozata (2008. 09.13.) A jelenlévők egyhangúlag elfogadták a következő napirendet: A szavazás eredménye: 16 igen, 0 tartózkodott, 0 nem. 1. Félévi beszámoló – információk cseréje 2. A magyarországi szerb oktatás további fejlesztésének koncepciója 3. Az SZOÖ Hivatalvezetőjének megválasztása 4. Megüresedett bizottsági helyek betöltése 5. Egyebek Rockov Miroszláv: a későbbiekben csatlakozik hozzánk Karsai József, Battonya Város polgármestere, hogy üdvözöljön bennünket. Alexov Lyubomir: az első pontot illetően kéri Vera (Szutor Lászlóné) és Igor (Rusz Igor) segítségét. Ez év január elsejétől megváltoztak a jogszabályok. A könyvelésünket költségvetési szervként kellene vezetnünk, de amikor a kormányzat a törvények és a rendeletek módosítását készítette, ők maguk sem voltak tisztában azzal, mekkora feladat ez, és az utolsó pillanatig sem lett tisztázva, mit értenek ez alatt. A végén negatív megoldást hoztak, nem kell költségvetési gazdálkodást végezzünk, hanem költségvetésszerűt. Ez a fogalom, úgy gondolom, mint jogszabályi rendelkezés nem létezik és sok minisztérium maga sem tudja, hogyan viszonyuljon ehhez a kérdéshez. A Magyar Államkincstártól meg kellett volna kapnunk minden programot, amelyek alapján könyvelnünk kellene és azokat a programokat is, amelyek alapján a beszámolóinkat küldenünk kellene, hogy ők speciális rendszerek alapján dolgozzák fel ezeket. Hosszú levelezést követően megkaptuk ezeket a programokat úgy, hogy az informatikusaik négyszer jártak nálunk, mire sikerült installálniuk, mert nem voltak készek országos szinten azok a módosítások, melyek alapján az országos kisebbségi önkormányzatok kompatibilisek lennének a rendszerrel. Augusztus 15-ig kellett volna leadnunk a beszámolót, de erre nem volt lehetőségünk, mivel a programot csak szeptemberben kaptuk meg. A Kisebbségi Hivatal nyomást gyakorolt ránk, állítólagosan mindenki leadta a beszámolót csak mi nem. Amikor odaértünk volna, hogy hétfőn, a hivatal részére le tudjuk adni a beszámolót, kiderült, hogy nyolc kisebbség egyáltalán nem is tudta, hogy mit kell leadnia. A németek, a horvátok és a szlovákok előnyben vannak, mert már korábban voltak intézményeik és náluk ez a rendszer eddig is működött. Kiderült, hogy a költségvetést mindaddig nem lehet módosítani, amíg nincs minden befejezve, előbb a beszámoló az állami kötelezettség miatt. A könyvelőnk szeptemberben azon dolgozik, hogy mindezt elérjük és a következő közgyűlésre elkészíti a költségvetési módosítást. A félévi beszámolóból látszik, hogy a módosítás igencsak szükséges, a tervezett költségvetést sokat változott, az októberi közgyűlésen meg kell hozni döntéseket. Felolvassa a bevételi táblázatot (lásd melléklet, az oszlopok magyarázatával). Hogy a fogalmak világosak legyenek: Pedagógiai Intézet és Kulturális Központ.
Alexov Lyubomir: (<<80 táblázat>>) Arányaiban, összességében az SZOÖ és a Központ nem lépte túl a féléves költségvetést, sőt kb. 15 millió forint van a számlán. Így pozitív, de ha belemegyünk a részletekbe, találunk olyan szegmenseket, amelyekben a kép nem annyira pozitív. A kb. 90 millióból, ami az teljes költségvetésünk, 71,3 millió forint volt betervezve működésre (SZOÖ és Központ) és itt az első hat hónapban a tervezetnél jóval több erőforrást költöttünk el. Ha tovább megyünk a részletekbe, az SZOÖ tartotta magát a tervezetthez, nem lépte át azt a költségvetési keretet, amit a Közgyűlés megszavazott. A problémák a Központnál jelentkeznek. A személyes kiadások jelentős mértékben át lettek lépve, de ugyanúgy a többi kiadás is. Ez nem kizárólag Boró (Rusz Borivoj) hibája, a felelősség nagymértékben minket is terhel, illetőleg a Közgyűlést. Miért gondolom, hogy ez így van – a Központ jóváhagyott költségvetését három alkalmazottal/foglalkoztatottal számoltuk. A költségvetést valamikor májusban fogadtuk el, addig minden automatikusan ment, mint az előző évben, öt ember volt alkalmazásban, ki teljes, ki fél állásban. A személyi juttatások egészen augusztus 1-ig voltak fizetve, amikor végre megszülettek a szükséges döntések (az igazgató részéről). Jelenleg a Kulturális Központban csupán kettő foglalkoztatott személy van (Rusz Borivoj és Gyurity Diana). Tehát ez a túllépés az év végére jóval kisebb lesz. A másik nagy tétel a battonyai és a „Vuk Karadzic” táborok. A battonyai tábor valamilyen automatizmus szerint úgy lett megszervezve, mint az előző években. Részt vettek benne romániai és szerbiai gyerekek, valamint a mi gyerekeink, kb. 110 résztvevő gyerek volt. Több mint 50 %-a a mi költségvetésünket terhére ment, mert a szerbiai és romániai gyerekek a Központ vendégei voltak, a mi gyerekeink pedig egy nagyon kicsit részvételi összeget fizettek be. A tábor körülbelül 2,5 millió forintba került. A következő évben az összes táborunkat azonos elvek alapján kell megszerveznünk, hogy lássuk, hogy a közösségünk képes-e megfinanszírozni egy ilyen projektet szinte saját erőből. Vagy keresni kell egy másik megoldást. Mivel Bóró (Rusz Borivoj) nincs jelen, további részletekben nem mélyülnék el. Rusz Igor: vannak kiadási tételek, amelyek főként programok. Az egész évre 8,3 millió forintot terveztünk ilyen célra, és már több mint 7 milliót elköltöttünk. Reméljük, hogy a béreknél a dolgok pozitív irányba változnak. A nettó bevételekre, amelyekhez még további járulékok jönnek, 8,1 millió forint volt tervezve, jelenleg 5,5 milliónál tartunk (majdnem a 2/3-a). Ehhez jönnek még a jövedelmek, egész évre 2,5 millió volt tervezve, 1,7 millió el lett költve. Ezekre az összegekre figyelni kell. Az ülésen a technikai dolgokról is szó esett, a súlypont az átutalásos fizetésekre kerüljön ezzel is minimalizálva a készpénzes kifizetéseket. Szutor Lászlóné: a battonyai iskolának nincs befolyása a nyári táborra, mert azt a Kulturális és Dokumentációs Központ szervezi. A félreértések elkerülése végett, a mi gyermekeink részt vesznek a táborban, de az iskola ebben nincs benne. Aki ebédelt az fizetett, nálunk minden rendezve van. Ha lenne befolyásunk a táborba, meghívnánk a beocsiniakat, jöjjenek el ingyen. Sose kértük, sose kaptuk. Dr. Lásztity Jovánka: ami a személyi kiadásokat illeti, ezek munkabérek és járulékok. Amennyire ezt csökkenteni tudjuk, annyit fogunk az év végére vele megtakarítani. Annak a két összegnek, amit Igor említett valamilyen egyensúlyba kellene kerülnie az év végére, de úgy gondolom, ez nem okoz problémát. A nagyobb gondot a programok jelentik. Ezek könyvelését és elszámolását jogszabály írja elő és itt nincs mit tenni. Költségvetésileg nem a könyvelés a probléma, hanem a mi politikai döntéseink, hogy mit szeretnénk. A „Vuk Karadzic” tábor, amelyre van rálátásom, ebben a történetben nincs annyira képviselve, mivel az és második felében van, itt még nem látható. Jelentős összegek lettek befizetve a második félévben, és amikor ezeket levezetjük, egyensúlyba kerül. Idén, első ízben, jelentős
összegeket kaptunk a Szerb Köztársaság diaszpóráért felelős minisztériumától is a tábor megrendezésére. Remélem, hogy az SZOÖ-nek relatíve kis forrásokkal kell majd lezárnia a pénzügyi konstrukciót, de ezt csak akkor látjuk majd, amikor elkészül a második félévi beszámoló. A „Vuk Karadzic” táborban 25 gyermeket és azok kísérőit láttuk vendégül Koszovóból. Egy közös megbeszélésen elhangzott, hogy hozzuk létre a táborok egységes rendszerét, mindenki 1000 forintot fizet plusz a specifikus költségek 50 %-át (amennyibe egy gyermek részvétele kerül a meghatározott táborban). Ez nem rossz elképzelés, de ha ezek a költségek tovább nőnek, és ha az 50 % nominálisan annyival több lesz, kérdés, hogy nem megy–e a gyerekek tábori részvételének rovására majd. Ha a közgyűlés úgy dönt, hogy a táborok túl drágák, valamit változtatni kell (növelni a részvételi díjat stb.). Jövőre lesz a 10. „Vuk Karadzic” gyermektábor, ami nagy dolog. Levélben megkerestük a települési kisebbségi önkormányzatainknak, hogy a koszovói gyermekek táboroztatására nyújtsanak anyagi segítséget. Tudni kell, hogy az alapok csökkennek, illetve néhányat megszüntetnek. Két évvel ezelöttig a magyar Oktatási Minisztérium nagy összegeket adott az ilyen projektekre, ez már nincs. A költségek nőnek, alapok/források nincsenek, a befizetéseket nem merjük megemelni. Közös döntést kell hozni, de úgy gondolom, hogy ez egy olyan projekt, amely direkt vagy indirekt módon a magyarországi szerbek 30-50 %-át érinti (valamelyik gyerek a családból vagy a rokonságból részt vesz a táborban). Lásztity Péter: ami a battonyai tábort illeti, ez egy olyan eseményt volt, amelyet nem mi, hanem a battonyai Művelődési Ház rendezett, és így ez jóval kisebb költségeket jelentett számunkra. Amikor ez a helyi szervezőktől át lett véve, nem csak szakmai döntés volt, hanem anyagi következményei is voltak. A következő évet illetően erről komolyabban el kell gondolkodni. A költségvetésnek ezt a formáját, amit mi jelenleg kapunk tovább kell fejleszteni, rendbe kell szedni. A táblázatok (fejezetek) címeit rendbe kell rakni, hogy egyértelmű legyen struktúrája. Összegző táblázatnak is kell lennie (kiadások-bevételek) A4-es formátumban és nem több táblázat. Külön kell venni a Kulturális Központot, az országos önkormányzatot, az intézetet – tervezett és a valós kiadásokat. Utána összesítve. Fel kell osztani a kiadásokat, alapműködéshez szükséges és projektekhez (programokhoz) szükséges kiadásokra. Hivatalos kimutatás a programokról. Nincs szöveges rész, hogy az anyag komplett lenne. Ez korábban így lett elkezdve, hát folytassuk is így, ne térjünk le erről az útról. Eltérések és túllépések, sokkal kisebb kiadások a tervezetnél. Ez bizonyítja azt, hogy a költségvetés számadatilag nem volt jól előkészítve (és elfogadva). Nem megfelelő kiadások a személyi költségekre. Battonyai tábor – hárman kell, hogy aláírják és jóváhagyják a költségvetési kiadásokat, ezt előre kellett volna tervezni. Hogy ez valóban jó vagy nem, pl. gáz, áram, bérleti díj (nagy összegek) itt több lett betervezve, de a valós költségek kisebbek (minimálisak). A Központnál néhány rezsiköltség be sem volt tervezve. Hogy oszlanak meg a költségek a Központ és az SZOÖ között. Például pénzügyi szolgáltatások: az SZOÖ-nál van terv, a Központnál nincs. Akkor a Központnak néhány szolgáltatást közvetve kellene kifizetnie az országos önkormányzatnak. A nagy, úgynevezett reprezentatív költségek, valószínűleg a különböző programok résztvevőinek szállás és étkeztetési költségei. Azonban, a jelenlegi előírások szerint a reprezentációra 55 % az adó.
Nem látni, hogy ez az adó volt-e tervezve, és azt sem, hogy, be lett-e fizetve. Ha a reprezentáció 2 millió, akkor az utána fizetendő adó 1,1 millió forint. Javasolnám, hogy az októberi közgyűlésen ezeket a kérdéseket is tekintsük át. Bogdán Péter: Lásztity Jovánka említette, hogy a táborok politikai megoldást igényelnek. A bizottsági üléseken már szó esett is arról, hogy léteznek ilyen projektek, - táborok, Szent Száva, naptár, iskolabusz, - ahol nagyobb a kiadás, mint a bevétel. Ez mindig is így marad a költségekkel és ez valóban megköveteli a politikai megoldást. De ezt, mégis le kell fednünk, „kerül amibe kerül”. Kérdés a Központtal kapcsolatban. Öt munkavállaló volt, ez meghatározott költséggel járt, most már nem is fontos mennyivel. Most ketten vannak alkalmazásban, eddig jobban meg voltak fizetve, vagy most kevesebb munkájuk van? Alexov Lyubomir: reagál néhány feltett kérdésre. Lásztity Péternek igaza van a költségvetés formájával és a beszámolóval kapcsolatban tett észrevételeivel. Nem szeretnénk egy rosszabb színvonalra visszatérni. Volt némi nehézségünk és az anyag ezért készült el ebben a formában. A költségvetéssel kapcsolatos megállapításokkal kapcsolatban: sok olyan volt, amelyekkel nem tud egyetérteni, de most nem menne bele a részletekbe. A tervezésben is van néhány hiba valóban, de májusban a könyvelővel szándékosan nem mentünk bele a költségvetés módosításába, mert reménykedtünk, hogy igen rövid határidőn belül elvégezhetjük a módosítást (a nyár folyamán meg szerettük volna csinálni), a programokkal és a könyveléssel kapcsolatos nehézségek miatt. Egyszerűen program nélkül nem tudtuk megkezdeni ennek a problematikának a megoldását, mi vezettük a bevételeket és kiadásokat, de nem hivatalosan („nem volt törvényes”). A MÁK-tól a minisztériumig küldözgettek minket, majd a NEK Főosztályára, mert ők sem tudták, hogyan dolgozzunk, ami nonszensz egy országban, de ez Magyarországon megtörténhet. Ezért ez nem csak a könyvelő hibája. Lásztity Péter észrevétele a rezsiről és közös költségekről: az nem volt túltervezve, hanem nem fizettük. A ház (társasház) döntést hozott anélkül, hogy minket meghívott volna, és megduplázták a közös költségeinket. Ezt nem ismerjük el. Az ügyvéd már többször fordult hozzájuk írásban, válaszra sem méltattak minket, hanem csak küldik a leveleket, hogy meghatározott összeggel tartozunk. De a nemfizetés nem megoldás hosszú távra, illetőleg a régi díj szerint fizetünk, de nem kívánjuk megduplázni az összeget. Sok dolog van, amit ki kell javítani a költségvetés módosításakor. Bogdán Péter kérdésére, hogy a Központban régen sokan voltak-e, most meg kevesen, erre most konkrétan nem tudok válaszolni. A változások amiatt is történtek, mert a Közgyűlés, a Deszken tartott ülésén módosította a Központ státuszát. Amíg régen önálló költségvetési szerv volt, addig most csak részben önálló. A pénztárban dolgozó kolleganő automatikusan feleslegessé vált. Megállapításra került, hogy a programokat átrakják az alközpontoknak, és ha ott finanszírozzák és szervezik őket, akkor a központ székhelyén nincs szükség annyi alkalmazottra. Sajnálom, hogy a Központ igazgatója betegség miatt nincs jelen, de meglátjuk, hogy ebben a helyzetben hogyan finanszírozzuk tovább. Augusztus 15-ig az alközpontoknak le kellett adniuk a munkaterveiket, és meg kellett, hogy indítsák a második félévet. Ezek a pályázatok jelenleg még nincsenek értékelve, ezért a kezdő kérdésre csak így tudok válaszolni. Dr. Lásztity Jovánka: ami a tábort illeti, ott a nyár folyamán meglehetősen sok pedagógus dolgozik, akiknek egy nagyon szerény összeg (honorárium) kerül kifizetésre. Különböző módokat kell találnunk, hogy kifizessük ezeket az összegeket és járulékokat, úgy, hogy senki ne járjon rosszul és kevesebb pénz kapjon. A táborok biztosan jó dolgok, és szeretném, ha a 10. tábor is megvalósulna. Az idén a legmagasabb szintről kaptunk ellenőrzést: Molnár
Márton úr személyesen látogatta meg a tábort. Mindent körbejárt és megnézett, és ha őszinte volt, akkor a látottak elkápráztatták. Lehet, hogy 11. tábor már nem lesz, mert a pénzügyi lehetőségek határait előbb-utóbb elérjük. Lásztity Péter: ha a Központból kivonjuk azokaz az embereket, akik a gazdasági ügyeket végezték, és őket az SZOÖ fizeti, akkor a Központnak valahogy meg kell térítenie ezt a szolgáltatást. A könyvelőknek van külön szerződésük az önkormányzattal és a Központtal? (Alexov Lyubomir válasza: ugyanazért az összegért végzik ezt is, azt is.) Tehát, mindjárt az elején így lett megállapodva (Alexov Lyubomir válasza: igen.) Alexov Lyubomir: válaszol Bogdán Péter kérdésére a járulékok teljes megfizetésére vonatkozóan („hogy nyugodtan aludhassunk”). A jövő évre a költségvetés 7%-os csökkentését jelzik/jósolják valamennyi állami szervnél, és ezen felül még 10 % tartalék képzésére. Ha megnézzük, akkor ez 20 %-os csökkenés az államtól kapott bevételeinknél, és nem olyan egyszerű mindent megfinanszírozni és kiegyensúlyozni. Lezárnám az első napirendi pontot, azzal, hogy a következő, októberi ülésen folytatjuk a 2008 évi költségvetés módosításával. 2. napirendi pont: a magyarországi szerb oktatás további fejlesztésének koncepciója Alexov Lyubomir: átadja a szó Dr. Lásztity Jovánkának. Az anyagot megküldtük, remélem át tudták olvasni. Dr. Lásztity Jovánka: a tankönyvek beszerzése körüli problémák miatt nem tudta korábban elkészíteni az anyagot, amelyben törekedett arra, hogy összegezzen néhány dolgot. Előbbutóbb komolyabb problémákhoz fog vezetni az az ellentmondás, amely a közoktatásról szóló törvényből ered, miszerint a kisebbségi iskolákkal kapcsolatos valamennyi hatáskört a fenntartónak adja át, a fenntartók pedig a többségi (magyar) önkormányzatok, amelyek sok esetben ellenérdekeltek, nemhogy fejlesztenék és befektetnének a kisebbségi oktatásba, hanem arra törekednek, hogy minél inkább csökkentsék a kiadásokat. Az iskolákat egy minimális szinten tartják fent, csak hogy ne sértsenek meg valamely törvényi rendeletet. Evidenssé vált, hogy az SZOÖ – bár a törvény ad erre lehetőséget – nem képes és nincs abban a pénzügyi helyzetben, hogy átvegye fenntartásába akár a legkisebb óvodát is ebben az országban. Hogy ezt áthidaljuk, arra van lehetőség, hogy mint társfenntartók lépjük fel bizonyos módosítások után, amit megerősítettek az állami struktúrával folytatott tárgyalásokon is. Ezzel az SZOÖ bizonyos pénzeszközökre tarthatna jogot, ami azt jelenti, hogy a battonyai iskola esetében ez pluszként jelenne meg, más iskolák esetében pedig olyan tételként, amely csökkentené annak az önkormányzatnak a kiadásait, amely az iskola fenntartója, nekünk pedig bizonyos hatáskört adna, és elvben megkerülhetetlenek lennénk az intézményekben meghozott döntések során. A másik minőségi változás az lenne, ha sikerülne jelentősebb pénzeszközöket megszerezni a Pedagógiai Intézet számára, mint amit ebben az évben kaptunk, hogy ne csak pro-forma létezzen. Hogy fejlesszük az infrastruktúrát, és akkor, azokat a kötelezettségek, amelyeket az SZOÖ lát el és amelyeknek pénzügyi vonzatai is vannak (pedagógusok továbbképzése, tankönyv és taneszközök kiadása), áthelyeződnének az Intézethez. Ezzel jobb minőséget kapnánk és lehet, hogy olyan színvonalú szolgáltatást is, amilyennel most nem rendelkezünk. Az anyag nem tartalmazza a tankönyveket, mert úgy gondolom, hogy ez egy különálló nagy téma, ezt Penka (Vészits Péterné) is megerősíti majd. Ahogy arra a következtetésre jutottunk, hogy nem szabad átvenni az iskolákat, úgy a tankönyvek kiadásának kötelezettségét sem vállalhatjuk magunkra. Annak idején betársultunk a Tankönyves Vállalkozók Országos
Testületébe arra gondolva, hátha hasznunk lesz belőle, de most törvényileg annyira le van minden szabályozva, a tankönyvkiadásra vonatkozó pályázatok annyira szigorúak (technikai része) és olyan sokat kellene pénzügyileg belefektetni, hogy egyáltalán nem éri meg megcsinálni. Továbbra is a minisztériumon keresztül fogjuk megoldani. Visszatérve az iskola témájára. Társfenntartókká Közoktatási megállapodások aláírásával válhatunk, így további pénzeszközökre pályázhatnánk az iskola fenntartásához. Ha valamennyien egyetértünk, hogy ez racionális, az lenne a következő lépés/húzás, hogy kezdődjenek meg a konkrét tárgyalások az iskolák fenntartóival. Néhány kontaktus már volt velük, de elsődlegesen egy politikai döntés szükséges, hogy bizonyos emberek kapjanak felhatalmazást és kezdjék meg ezt a munkát. Amennyiben Magyarországon marad ez a recesszió, hamarosan szembesülni fogunk olyan helyzetekkel, amelyeket nem tudunk majd megoldani (nem lesz több „kiskapu”). Amíg vannak iskoláink, és amíg a mi kis iskolarendszerünk létezik, addig beszélhetünk szerb kisebbségről Magyarországon. Lásztity Péter: az szövegben mintegy tíz iskoláról van szó, melyek ezek? Dr. Lásztity Jovánka: Budapest, Battonya, Lórév (alsós osztályok), Deszk (alsós osztályok) – ez az a négy intézmény, amikor a magyarországi szerb oktatásról beszélünk. Fakultatív oktatás folyik: Szegeden, Magyarcsanádon, Százhalombattán, Deszken (felsős osztályok), Újszentiván. Nem tudom mi a helyzet Szigetcsépen, Érden már nincs. Valamikor Szentendrén is volt kiegészítő oktatás. Nem tíz, hanem öt. (További településeket sorolnak, ahol valamikor volt – Hercegszántó, Medina, Szigetcsép, Budakalász.) Rusz Boriszláv: van kit oktatnunk, tehát gyerekek vannak. Azon kell dolgoznunk, hogy iratkozzanak be a mi iskoláinkba. Vészits Péterné: gyerek van és több iskolát is meg lehetne nyitni. De a helyzet olyan, hogy nincsenek tankönyveink (egyes tárgyakból az általános iskolától az érettségiig). Gyenge képet mutatunk, ha a szerbiai magyarokat nézzük, mert ha bárkivel előfordulna az, hogy nincs tankönyve érettségi tárgyhoz, már Strasbourgban lennének. Hogyan várjuk el a szülőktől, hogy írassák be a gyerekeiket, ha nincsenek meg az alapvető tankönyvek. Budakalászon, Szentendrén, Csobánkán vannak szerb gyerekek, akik magyar iskolába iratkoznak be. A pályázatok négyévente jelennek meg, pedig kétévente kellene. Az nem lehet, hogy a határon túli magyarok többet érdemelnek, mint a magyarországi szerbek, románok vagy németek. Minden önkormányzatnak közösen kellene keményebben fellépnie, mert amíg azt látják, hogy nincs velünk gond, addig így is marad. Rockov Miroszláv: nekünk, akik közelebb élünk a határhoz, lehetőségünk van megismerni a romániai szerbeket is. Azt a veszélyt, amit Jovánka (Dr. Lásztity Jovánka) említett, mi is látjuk. A romániaiak rosszul jártak, ami velünk is megtörténhet, de őriznünk kell az iskoláinkat, mert ha egyszer bezárják, akkor nagyon nehéz újra megnyitni. Figyelemmel kell lennünk azokra a szülőkre, akik a gyerekeiket a szerb iskolába akarják beíratni, hogy megtanuljanak írni és olvasni. A romániai szerbeknek iskolájuk és gimnáziumuk egyedül Temesváron van. Náluk is az a veszély, hogy a többségi önkormányzatok megszüntetik ezeket a lehetőségeket. Hiller miniszter úr járt múlt héten, Battonyán, és meglátogatta az iskolákat. Vera (Szutor Lászlóné) kérte, hogy a szerb iskola fejlesztésén is történjen valami, miután a román iskola együttműködés keretében megépült. A miniszter azt válaszolta, hogy nincs ratifikálva Szerbiával a Kulturális és oktatási együttműködési megállapodás. (Lásztity Péter: ez nem akadály, hanem kifogás, hogy ne tegyenek semmit.)
Az önkormányzat lépjen fel, hogy a megállapodást mielőbb ratifikálják, hogy ne legyen nálunk is az a probléma, mint a romániai szerb gyerekeknél, hogy szerül beszélnek, de nem tudnak írni és olvasni. Dr. Lásztity Jovánka: valamennyi szerbiai delegációval való találkozás során, mindig szó van a Kulturális és oktatási együttműködési megállapodás ratifikálásáról, és amíg ez nem történik meg, addig ez a magyar oldalnak/félnek mindig jó kifogás marad, hogy kivonja magát a kötelessége alól. A magyar-horvát, a magyar-román együttes ülések sokkal aktívabbak a magyar-szerb találkozóknál. A projektekhez nagy mennyiségű pénzt különítenek el, mi pedig ettől elesünk, mert nincs ratifikálva a megállapodás. Probléma, hogy Szerbiában a szerb politikai rendszer meglehetősen közömbös. Gyakoriak a választások, a kormányok változása és számos más belső probléma van. A másik probléma pedig a fogalomzavar: minket is, mint „külföldön működő iskolát”, ugyanabba a kategóriába sorolnak, mint a vendégmunkások hétvégi iskoláit, nem értve meg a probléma mélységét/súlyát. Alexov Lyubomír: térjünk vissza a témához, hogyan őrizzük meg az iskolákat, amiről beszéltünk, és hogy mennyire tudjuk befolyásolni az államközi megállapodást az egy másik dolog. (Lásztity Jovánka megerősíti Vészits Péternét, úgy gondolja, hogy mi magunk nem vagyunk elegendőek, szükségünk van az anyaország támogatására és az államközi megállapodás ratifikálására.) Nekünk magunknak kell megállapodni arról, hogy mit akarunk, és nem csak ebben a témában. Kell, hogy legyen egy közös minimumunk. Hogy ne menjenek külön-külön delegációk Budapestről, Pécsről, Szegedről Belgrádba, Újvidékre. A dolgokról részben hasonlóan, részben különbözően beszélünk. Az utóbbi pár évben az SZOÖ nem tudta megfogalmazni mi az a közös minimum az oktatás, a kultúra területén, amellyel mindannyian egyetértünk. Úgy gondolom, hogy ez a javaslat az a minimum, amelyről beszélni kell. Lásztity Péter: személyesen is megtapasztaltam és a gyerekem révén is, hogy tarthatatlan az a helyzet, hogy nincsenek tankönyvek. A mi gyerekeink 30%-os hátránnyal indulnak már a startnál, azokhoz a gyerekekhez képet, akik magyar iskolába járnak. Melyik iskolába iratkozzanak be, hogyan tanulják meg a tankönyvet használni (ha van), tudnak-e fejlődni és versenyképesek lesznek-e a más iskolában tanuló gyerekekkel. A kicsi gyerekek még nem tudnak tanulni, az oktatás egy nyelven folyik, de mit tegyenek otthon? Nem sajátítják el az alapokat. A helyzet riasztó. Az álláspontoknak szakmailag megalapozottnak kell lenniük, és kellenek alternatív javaslatok is. A legrosszabb csapdák ellen is vannak megoldások, ha jogilag helytállóak és indokoltak. Az anyaggal kapcsolatban – a dolog a helyére kerül. Ez még nem a magyarországi szerb oktatás fejlődésének koncepciója, de megpróbálja a törvényi előírásokkal és az országos önkormányzat lehetőségeivel összhangban megfogalmazni az országos önkormányzat szerepét az oktatás fejlesztésében. Tehát, nem azt, hogy mit kell csinálni, hanem azt, hogy mi mint országos önkormányzat hogyan tudunk hatni a folyamatokra az oktatás területén. Erről a témáról soha nem folyt komoly beszélgetés, ez egy reálisabb alap. A végén el kell jutnunk oda, hogy mi, magyarországi szerbek mit akarunk az oktatás területén és milyen módon (szakmai célok is szükségesek). Részletesebb koncepció kell minden településre, például milyen legyen az oktatása, hogy legyen-e önálló intézménye vagy egységes koncepció település-csoportokra stb. A magyarországi szerb oktatásának jövője a szerb oktatás színvonalától függ. Fontosnak tarom, hogy az anyagba bekerült „a helyi szerb közösségekkel megállapodva közösen”. Az anyagot támogatja és kéri, hogy ennek alapján haladjanak tovább.
Vészits Péterné: a tanárok és az oktatók iskoláztatására is figyelni kell, hogy rendelkeznek-e az adott tantárgy oktatásának metodikájával. A németek pozitív példáját említi. Lehetőségük van arra, hogy a történelem tanszéken, német nyelven képezzék az oktatókat. Nálunk az általános tárgyakat oktatókkal van gond, a szakmai kifejezések ismeretével szerb és magyar nyelven, a nyelv stílusával. Legalább megpróbálhatnánk, hogy az, aki itt végezte el az egyetemet, egy vagy két szemesztert végezzen el az anyaországban. A gyerekeknek alaposan fel kell készülniük az érettségire. Rockov Miroszláv: egyetért a korábban elhangzottakkal, és támogatja, hogy készüljön egy közös terv, amely alapján előre lehetne lépni. A vendégtanárok jók, de probléma, ha nem kipróbált/nem ellenőrzött személyeket vonzanak magukkal. Saját magunknak kell képeznünk az oktatókat, lehetőleg épp arról a településről, ahol dolgoznának. Battonyán jelenleg két olyan pedagógus van, akik az iskola tanulói voltak, most pedig oktatnak. Dr. Lásztity Jovánka: örömét fejezi ki, hogy a javaslatot (az anyagot) ilyen jól fogadták, amit a megvitatása mutatott. Természetesen ki kell dolgozni egy részletes, hosszú távú tervet, amelynek megvalósulásához sokkal több kell. A kisebbségek nem tudnak egymás között megállapodni, egymás ellen dolgoznak azt gondolva, hogy rövidtávon jobban járnak, és amikor eljön a közép vagy hosszú távú terv, azt látják, hogy rosszul jártak, de akkor már késő, nehéz bármit is kijavítani (érettségi követelmények, törvényi szabályok…). Támogatja Penka (Vészits Péterné) javaslatát a szerbiai iskolázásról, de ez az államközi megállapodás nélkül nem megy. Rusz Boriszláv: közös álláspontig kell eljutni. Felsorolni és nyilvánvalóvá tenni az oktatás problémáit. Mindnyájunknak van valamilyen funkciója, akkor is, amikor megkérdezzük miért nincsenek tankönyvek. Ki ad erre választ, ki a hibás. Fontos, hogy legyenek tankönyveink. Vészits Péterné: az a hibás, aki finanszírozza, és nem írja ki a pályázatokat Lásztity Péter: a véletlen úgy hozta, hogy találkozott Szerbia új budapesti nagykövetével. Szó volt az államközi megállapodás ratifikálásáról. De nem igaz, hogy e nélkül nem lehet dolgozni, ez sokszor az állami bürokrácia indoka. Később együttműködési programot kell készíteni (leggyakrabban két éveset), amely konkrét dolgokat tartalmaz. Miért szerepel az anyagban a „nem kívánunk szakmai oktatást” (rövidebb vita után megállapodnak, hogy ez törölve lesz). Dr. Lásztity Jovánka: visszatér a tankönyvekhez. Elkészült egy tabella, hogy mely tankönyvek vannak meg és melyek nincsenek. Sürgősségi állapotban vagyunk, elmulasztottuk azt az első 8-10 évet, amikor a törvény még nem ilyen szigorúan szabályozta a tankönyvkiadást. Egyes kisebbségeknek ugyanabból a tantárgyból több tankönyvük is van (pl. 3 típusú biológia 5. osztályosoknak szlovák nyelven). Most mi adjuk ki a legtöbb tankönyvet, amennyit (pályázaton) kiírnak, annyi kéziratot adunk be, mások ennek egy harmadát sem adják be. De ez is kevés! Még 97 tankönyv hiányzik. Alexov Lyubomír: szavazásra bocsájtja a mellékelt anyagot. Ezt megelőzően megemlíti, hogy az oktatás kérdése állandó napirendi pont lehetne, mindig más témakör megbeszélésével.
Az SZOÖ Közgyűlésének 53/2008. számú határozata (2008. 09. 13.) A jelenlévők elfogadták a „Szerb Országos Önkormányzat feladatai a magyarországi szerb oktatásban” címmel mellékelt anyagot, mint a szerb oktatási koncepció kidolgozásának kezdő lépését. A szavazás eredménye: 15 igen, 1 tartózkodott, 0 nem. Az SZOÖ Közgyűlésének 54/2008. számú határozata (2008. 09. 13.) A jelenlévők egyhangúan elfogadták, hogy az SZOÖ Oktatási Bizottsága a korábban elfogadott anyag alapján (2009) március 30-ig dolgozza ki a magyarországi szerb oktatás fejlődésének koncepcióját. A szavazás eredménye: 16 igen, 0 tartózkodott, 0 nem.
3. napirendi pont: az SZOÖ Hivatalvezetőjének megválasztása Alexov Lyubomír: Rafajlovics Milica benyújtotta felmondását, így arra kényszerültünk, hogy ismételten kiírjuk a pályázatot, amelyre két fő jelentkezett. Alakilag mindkét pályázó megfelelt a feltételeknek. Az egyik jelölt dr. Takácsné Nász Rozália, a másik dr. Pavlov Milica. A hét folyamán ülésezett a tanácsadó testület – az elnökség, amelyre mindkét jelölt kapott meghívást. Az ülésre csak dr. Takácsné Nász Rozália jött el és mutatkozott be. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy nem javasolják erre a munkakörre. Dr. Pavlov Milica pályázatát visszavonta. Az SZOÖ Közgyűlésének 55/2008. számú határozata (2008. 09. 13.) A jelenlévők egyhangúan elfogadták, hogy a kiírt pályázat sikertelen és egyéb megoldást kell keresni. Egyik jelölt sem lett megválasztva hivatalvezetőnek, addig is Dr. Nemes Dénes ügyvéd a hivatal megbízott vezetője. A szavazás eredménye: 16 igen, 0 tartózkodott, 0 nem. Alexov Lyubomír: kéri, amennyiben valaki ismer olyan személyt, aki beszél szerbül és rendelkezik megfelelő végzettséggel, ajánlja figyelmünkbe.
4. napirendi pont: megüresedett bizottsági helyek betöltése Alexov Lyubomír: az SZOÖ Kulturális Bizottsága kérdésében már több alkalommal voltak sikertelen próbálkozások. Kérdés, hogy szükséges-e ez a bizottság a mandátum felének lejártával. Egyébként mindenkinek 13 szavazatot kell kapnia (minősített többség). A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjainak számát ötre növeltük. Ma a bizottság ötödik tagját kell megválasztanunk, sajnos, most is csak két tagja van jelen a bizottságnak. A bizottság tagjának Bogán Pétert jelölik (Tucakov Dusán és Rusz Igor javasolták). Bogdán Péter: a jelölt elfogadja. Az SZOÖ Közgyűlésének 56/2008. számú határozata (2008. 09. 13.) A jelenlévők egyhangúan elfogadták, hogy a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjának jelöltje Bogdán Péter legyen. A szavazás eredménye: 16 igen, 0 tartózkodott, 0 nem.
Az SZOÖ Közgyűlésének 57/2008. számú határozata (2008. 09. 13.) A jelenlévők egyhangúan elfogadták, hogy Gyurity Milán, Tucakov Dusán és Vészits Péterné legyenek a Szavazatszámláló Bizottság tagjai. A szavazás eredménye: 16 igen, 0 tartózkodott, 0 nem. Az SZOÖ Közgyűlésének 58/2008. számú határozata (2008. 09. 13.) A jelenlévők egyhangúan elfogadták, hogy Tucakov Szavazatszámláló Bizottság elnöke. A szavazás eredménye: 16 igen, 0 tartózkodott, 0 nem.
Dusán
legyen
a
Titkos szavazás következik (Rövid szünet)
5. napirendi pont: egyebek Alexov Lyubomír: sorolja a témákat – iskolabusz, információk a tankönyvek beszerzéséről (dr. Lásztity Jovánka) - tiltakozás elfogadása a tankönyvek behozatalának megnehezítése miatt, belső ellenőrzés (160.000 Ft nettó kér három hónapra az a cég/vállalkozás, amelyik a bolgár és az örmény, illetve a csepeli önkormányzatnak is végzi a belső ellenőrzést), Sonja (Gojkovic Sonja) fizetésemelési kérelme, ami a költségvetés módosítása nélkül nem hajtható végre. Lásztity Péter: kiegészítené a budapesti önkormányzat programjaival, amelyek a következő időszakban valósulnak meg. Hogyan áll a bírsági eljárás a Közigazgatási Hivatallal? Alexov Lyubomír: a tárgyalást elnapolták, mert nem tudtak döntés hozni. A következő időpont szeptember 22 vagy 23. Szakértőket kerestek, hogy értékeljenek és készítsenek el valamilyen anyagokat. Az volt a követelés, hogy kényszerítsenek bennünk a jegyzőkönyvek magyar nyelven történő leadására, mert minden egyéb észrevételt orvosoltunk, így ezekben a pontokban megszüntették az eljárást. Csak a nyelvi kérdés maradt, mi különböző nemzetközi megállapodásokra hivatkozunk, a Szerbia és Magyarország közötti kétoldalú megállapodásra, valamint a KET-re, amely az anyanyelv használatára jogosít fel. A Közigazgatási Hivatal úgy értelmezi a KET-t, hogy az csak magánszemélyekre vonatkozik hivatali szervek felé fordulásuk esetén, és nekünk, mint szervezetnek erre nincs jogunk, ezért kértek szakmai állásfoglalást különböző szakértőktől. Bogdán Péter: az idén az „Opanke” (pomázi kulturális egyesület) 25 éves fennállását ünnepli. Kéri, hogy kapjanak támogatást, ahogy a „Banat” (deszki kulturális egyesület) is kapott. A másik kérdés: Vera (Szutor Lászlóné) a déli régió megbízottja. Lehet-e a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke és az elnökség tagja? Alexov Lyubomír: a következő ülésig megnézzük mi van pontosan a törvényben. Tucakov Dusán: ismerteti a szavazás eredményét: Bogdán Péter 10 igen és 6 nem szavazatot kapott. Tehát nem kapta meg a 13 szükséges szavazatot, és nem lett megválasztva a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjának. Ismét nincs meg az ötödik tag.
Rusz Boriszláv: nemtetszését fejezi ki megjegyezve, hogy lesz arra példa, hogy máképpen viszonyulnak a kérdéshez/dolgokhoz? Kéri az elnököt, hogy reagáljon erre. Alexov Lyubomír: nem kíván reagálni, valóban kellemetlen, de kulturális bizottság sincs, és ez is inkorrekt azok felé, akiknek bizalmat szavaztunk. Mindenki joga eldönteni hogyan szavaz. Nincs arra kompetenciája, hogy kritizáljon, az álláspontja, az, hogy nagyon jó lett volna megválasztani minden bizottsági tagot. Pozitív dolog lenne, ha a választási procedúrában valamilyen kompromisszumot találnánk. Brczán Krisztifor: az elmúlt egy órában az oktatásról beszéltünk A tankönyvekről másfél órát. Egyszerűen nem vagyunk képesek arra, hogy bármely kérdésben egyetértsünk. El kell ismerni, mindannyian hibásak vagyunk, hogy mindez így történik. Csodálkozunk, hogy nincs Kulturális Bizottság, a végén pedig nincs is értelme. Hova jutunk el, ha dacból dolgozunk. (rövidebb vita alakult ki.) Alexov Lyubomír: az iskolabusz, amely a Budapesttől északra fekvő környékről szállítja a gyerekeket az iskolába megkérdőjeleződött. Az iskola júniusban levelet kapott a VOLÁN-tól, hogy szeptembertől nem szeretnék folytatni a szolgáltatást. Az iskola igazgatónőkével gyorsan reagáltunk és sürgős találkozót kértünk a VOLÁN vezetőivel. Augusztus 15-én fogadott bennünket a legmagasabb szintű vezetőség. Ismertették velünk azt a tényt, hogy a főváros, az új közlekedési koncepciójában megtiltotta, hogy a HÉV és a villamos vonalakkal párhuzamosan autóbuszok is közlekedjenek. Az Árpád hídnál lévő megállót a város leg északibb részébe, Újpestre, helyezik át. A busz Szentendréről az új hídon át Újpestre megy, és számukra relatíve kevés a mi gyerekeink száma, hogy továbbra is fenntartsák ezt a járatot. Megoldásként felajánlották: 1. legyen külön finanszírozva az iskolabusz. Induljon Szentendréről vagy Pomázról, begyűjti a gyerekeinket, de mint különjáratot fizetünk. Sikerült megegyeznünk, hogy Újpestig jöjjön a busz, és onnan számolják, mint különjáratot. Az árajánlatuk szerint ez naponta 11.200 Ft-ba kerülne. Naponta kétszer 20 km-rel számolnak. 2. Egy pomázi vállalkozótól szintén kértünk árajánlatot. Ő kb. 15.000 Ft-t kért egy napra, de fontos különbség, hogy ez Pomáztól lenne. 18 fős kombija van. 3. A héten jelentkezett egy vállalkozó, aki 14+1 fős kombit ajánlott fel, havonta 15.000 Ft-ért, de sofőr nélkül (ez nem jó, mert újabb problémákat vet fel, kockázatot és a sofőr körüli kérdést). Az első a legelfogadhatóbb kezdésként és ez lett elfogadva az iskola igazgatónak, az SZOÖ elnökének és a pomázi Szerb Önkormányzat elnökének találkozóján (a találkozóra meghívást kaptak, azoknak a szerb önkormányzatoknak az elnökei is, akiket ez a problematika érint, de ők nem jöttek el). Azon leszünk, hogy legalább az iskola első félévére találjuk meg a pénzeszközöket az iskolabuszra. Technikai okok miatt ez most a legbiztosabb és időt is nyerünk, hogy egy kedvezőbb megoldást találhassunk. Eddig kizárólag az SZOÖ finanszírozta, most egyéb forrásokat is kell találni, hogy az érdekelt települések is vegyék ki részüket, és esetleg a budapesti (szerb) önkormányzat is. Dr. Lásztity Jovánka: Csobánka mindig hozzájárult pénzzel, meg kellene vizsgálni, menyivel járulhatna hozzá a Pest Megyei Önkormányzat is. Alexov Lyubomír: 20 – 27 tanulóról van szó, akik az iskolabuszt igénybe veszik, (a budakalásziak Pomázra jönnek), és a Szentendre – Újpest vonalon közlekedik. Az összeg ugyan az, mint a tavalyi költségvetésünkben, úgy gondolom, hogy senki sem ellenzi azt a projektet, a feladat pedig az, hogy további eszközöket szerezzünk meg, ezzel is könnyítve a költségvetésünkön. A tavalyi évben 700.000 Ft-ba került, 10 hónapra, Csobánka 50.000 Ft-t fizetett. Most jóval olcsóbb, a legutóbbi két évben a felét fizettük a korábbi évekhez képest. A Közalapítvány már évek óta nem járul hozzá az iskolabuszhoz.
13:50 – Karsai József, Battonya Város polgármestere megérkezik az ülésre. Üdvözöl mindenkit, jó munkát kíván és rövid köszöntőt tart. Kiemeli, hogy Battonya soknemzetiségű település, amelyben magyarok, románok és szerben élnek együtt, majd külön kiemeli a szerb és a román iskola munkáját. Elmondja, hogy minden erejével azon lesz, hogy a két iskola fennmaradjon. A szerbeknél jelentős az a tény, hogy az iskola, az óvoda és a templom egymás mellett helyezkednek el, és hogy beszélik az anyanyelvet. Sajnálkozását fejezi ki, hogy sok battonyai hagyta el a várost egzisztenciális/megélhetési okok miatt. Alexov Lyubomír: megköszöni a vendéglátást és a városvezetés mostani pozitív hozzáállását a battonyai szerb közösség felé (Karsai József távozik az ülésről). Tehát az iskolabusszal kapcsolatosam minden információ elhangzott. A következő téma a tankönyvek el hozatala Belgrádból. Dr. Lásztity Jovánka: ajándékként kaptuk a tankönyveket (a belgrádi tankönyvkiadó intézettől), 3,6 millió forint értékben. Mindez belefért egy kisebb teherautóba. Átléptük a szerb határt és a kínok a magyar határok keletkeztek. A többi teherautó közé tereltek be bennünket, több órás várakozás után, amikor sorra kerültünk a vámos azt mondta, hogy a vám megfizetése alól mentesülünk, mert tankönyvekről van szó, de 20 %-os ÁFA-t meg kell fizetnünk, ami 720.000 Ft ahhoz, hogy beléphessünk az országba. Megjegyeztünk, miért kellene ezt megfizetnünk, amikor nem lesz értékesítés, hanem a gyerekek ajándékba kapják, ingyenesen. A vámos nem akart engedni, így a határon nem fizettünk, hanem engedélyt kaptunk az áru behozatalára, azzal, hogy intézzük Budapesten. El is mentünk a meghatározott raktárba, ahol vámolnak és ahol az erre specializálódott cégek végzik a papír munkát/az adminisztrációt. Keresve, hogy melyik fuvarozó cégnél vámoltassuk, amikor megtudták, hogy milyen áruról van szó, senki sem akart ezzel foglalkozni. A dolog abszurditása, hogy ha senki nem akar ezzel foglalkozni, akkor az áru ott áll, a teherautó nem lehet kinyitni és raktározási díjat kell fizetni, így a lepecsételt kamion három napig állt Budakalászon. A végén mégis találtam egy fuvarozó céget, amelyik hajlandó volt intézkedni a kamionunk ügyében, további papírokat kérve, amelyeket csütörtök este jutottam hozzá. Az Első összeg 300.000 körüli volt, úgy hogy a tankönyvekre 5 % az adó, a többire (kazetták, CD-k….) pedig 20 %.. Pénteken, a szükséges papírok ellenére először elutasítottak, majd egyezkedtünk és csak az 5 %-t fizettük a tankönyvekre, a többit nem vették figyelembe, így a végleges összeg kb. 130.000 Ft volt. Meg volt minden lehetséges papír, egyszerűen arra ment ki az egész, hogy ellehetetlenítsék a tankönyvek behozatalát. Tiltakoznunk kellene ez miatt. Megkerestük a budapesti szerb nagykövetséget, és ha igaz, akkor diplomáciai jegyzéket küldtek. Az OKB legközelebbi ülésén ezt biztosan elmondom és külön a magyarországi Oktatási Minisztériumban is. Ha valakinek van arra lehetősége, hogy a magyar sajtóban ez megjelenjen, jó lenne, ha ezt megtenné. Ha ez fordítva történt volna meg, mi már a strasbourgi bíróság előtt lennénk. Emlékezzenek arra, amikor a budapesti felújított iskola átadása volt, a kamerák nem az ünnepélyes átadót filmezték/vették, hanem az iskola előtti autóbuszt, amelyben a vajdasági magyar gyerekeknek szánt tankönyvek voltak. És amelyiket Magyar Bálint (akkori miniszter) hozatott oda, mondván, hogy állítólag a szerb vámosok nem engedték tovább. Ez 13-14 évvel ezelőtt volt. Ahogy hallottam, az ukránoknak is voltak hasonló problémáik, vagyis két olyan ország, amelyik nem tagja az EU-nak, és amelyekben van magyar kisebbség. Ez nem maradhat kommentár nélkül. Alexov Lyubomír: a határon dolgozó vámosok nem mutatkoztak szolgálatkésznek. A szerb sofőr vízuma lejárat előtt volt, így fizettünk a tankönyvekért, hogy a kamion visszamehessen Belgrádba. Hétfőn ülésezik a magyar-ukrán Vegyes Bizottság, ahol megtárgyalják az ő
tankönyveikkel kapcsolatos problémát, ez talán nekünk is segít. Tiltakoznunk kell az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál (ez az ő feladatuk, a mi embereink mentek hatalmas pénzeket megtakarítva nekik), Hiller miniszter úrnál, a Pénzügyi Minisztériumnál és Kiss Péternél. Jovánkának (Dr. Lásztity Jovánka) mindenképpen a „Nas ekran” kamerái elé kellene állnia, hogy ez kapjon nagyobb visszhangot, és hogy legalább a mi közösségünk tudjon róla. Vészits Péterné: a magyar fél tudta, milyen tankönyveket kértünk, ez át is ment a minisztériumon, nem volt titok. Az SZOÖ Közgyűlésének 59/2008. számú határozata (2008. 09. 13.) A jelenlévők egyhangúan elfogadták, hogy a Szerbiából behozott tankönyvekkel kapcsolatos eset miatt történjenek meg a megfelelő intézkedések és tiltakozás a vámhatóság fellépésének módja miatt. A szavazás eredménye: 16 igen, 0 tartózkodott, 0 nem. Alexov Lyubomír: ismerteti a hivatal egyik munkatársának problémáját. A Központban megszűnt egy hely (munkahely). Az alkalmazott állítása szerint, jóval alacsonyabb a jövedelme a többiekhez képest, és kéri, hogy a fizetése 50-55 ezer forinttal legyen megnövelve. Ez éves szinten jelentősen befolyásolja a költségvetésünket. Rusz Igor: hosszú távú megoldást jelentene, ha a Központ is viselné a költségek egy részét, ha ő (az alkalmazott) ellátja a pénztárosi feladatokat a Központnak is. Ha ugyanazt a munkát látja el kevesebb pénzért, meg tudja érteni. Dr. Lásztity Jovánka: mivel az ülés elején már beszéltünk a költségvetés módosításáról, az én kompromisszumos megoldásom, hogy ezt halasszuk el a következő ülésig, és hogy esetleg visszamenőleges fizessük ki, amikor látjuk, hogy állunk. Lásztity Péter: akkor hogyan voltak meghatározva a fizetések? Nem lehet valakinek meghagyni a munkát és ugyanakkor nagy százalékban csökkenteni a fizetését. Alexov Lyubomír: arról van szó, amit Bogdán Péter korábban már mondott. 8 óra munkaidőben nem lehet 12 órai munkát elvégezni, a 8 órát pedig illik tiszteletben tartani és a feladatok végrehajtani. Időbeni pluszt senkitől sem kérnek/várnak el. Lásztity Péter: szeretném látni, hogy a többiek hogyan használják fel a napi nyolc órát, ezt nem lehet csak személyen végrehajtani. Kell hogy legyen egy szisztéma a fizetésekre, elértük már ezt a fázist. Ez egy komoly probléma, nem az ő hibája, hogy mekkora fizetés lett neki meghatározva. Össze kell hasonlítani a felelőséget és a munka mennyiségét. Hogyan volt tervezve a költségvetés, ha ezekre a szolgáltatásokra nincs pénz. A Központban alkalmaztak emberetek, akiknek van munkaszerződésük, tehát a Központnak vannak kötelezettségei feléjük. Megmondták nekik az év elején, hogy egy meghatározott időponttól nem lesz munkájuk a Központban? Kompromisszumod megoldást kell találni. Lehet. Hogy nem tarthatja meg azt a fizetést, ami volt, de valamilyen módon el kell ismerni, hogy ez egy bonyolult és komoly munka és nem azonos, csak az országos önkormányzat végezni a könyvelést, a pénztárt és az adatrögzítést. Alexov Lyubomír: elég lenne erről a témáról, nem csak a Sonjáról (Gojkovic Sonja) van szó, hanem másokról is, nem szimpátiáról vagy ellenszimpátiáról van szó. Nem én találtam ki,
hanem a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság mondta ki, hogy nem lehet 8 órában 12 órát dolgozni ugyanannál a cégnél és ugyanarra a munkaidőre két fizetést felvenni, amiben mindannyian megegyeztek. Időben közölték velük a munkakör megszűnését, a törvény által előírt 30 nap be lett tartva, figyelembe volt véve minden. A munka felelősségteljes voltát elismerik, megoldást szeretne találni. Ha a pénzügyi beszámolót nem szavazzuk meg, mert a bizottság nem hozta meg az előzetes döntését, tartsuk be a játékszabályokat. Elfogadnám Jovánka (Dr. Lásztity Jovánka) javaslatát, hogy legyen egy szisztematikus megoldás, kinek mi az iskolai végzettsége, milyen követelmények várhatóak el és mit lehet adni ezért. Ezért is akarom látni ki mit végez, ha már nincs hivatalvezetőnk. A könyvelőnknek, aki a helyi (falusi) önkormányzatban dolgozik, és öt számlát könyvel, nagyon alacsony nettó fizetése van. Az SZOÖ Közgyűlésének 60/2008. számú határozata (2008. 09. 13.) A jelenlévők elfogadták, hogy az SZOÖ Közgyűlésének következő ülésén, a költségvetés elfogadásakor, kerüljön megvitatásra a gazdasági részleg pénztárosának jövedelmezése és szükség szerint fizetésének visszamenőleges kifizetése. A szavazás eredménye: 14 igen, 1 tartózkodott, 1 nem. Lásztity Péter: ismerteti a budapesti (szerb) önkormányzat programjait. Csütörtökön és pénteken (szeptember 18-19.) a Kisebbségkutató Intézettel és a belgrádi Etnikai kutató központtal konferenciát rendeznek a Budai Várban, amelynek témája a kisebbségi nyelvek helyzete Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban és Romániában. Korábban is voltak hasonló konferenciák egyéb témákra. Amennyiben valaki szeretne részt venni, ezúton hívja meg őket. A Fővárosi Közgyűlés meghozta döntését, hogy a budapesti iskolánk viselheti a „Nikola Tesla” nevet. Ennek lakalmából, október második felében ünnepséget szerveznek az iskolában, illetve alkalomhoz illő kiállítás is lesz, amelyet a belgrádi Nikola Tesla Múzeum készít el és amelyet tartós tulajdonba ad át. Szeptember végén zarándokutat szerveznek Boszniába, az autóbusz már megtelt. „Kolegijum muzikum” koncert, „Balkán színei és hangjai” címmel október 16-án, 19 órától, Óbudán, Bora Dugic szólista vendégszereplésével. Bogdán Péter: az „Opanke” Együttes 25 éves évfordulójával kapcsolatos kérése, az összeg 250.000 Ft lenne. Lásztity Péter: mikor lenne a jubileum ünneplése. Bogdán Péter: nem az ünneplésről van szó, hanem a pénzügyi támogatásról, az együttes működéséhez. Dr. Lásztity Jovánka: nem kellet volna azt mondani, hogy „mint a Banatnak”, mert így egyfajta rossz kicsengése van, és ha megnézzük, hogy 60, 50 vagy 25 éves jubileumról van-e szó, akkor az nem mindegy. Mint II. kerület rendszeresen támogattuk az „Opanke” Egyesületet. Ha megnézzük, hol képvisel bennünket a „Banat” Egyesület, mit csinál, mennyi fiatalt/gyereket von be a munkába, egyenlőre nem lehet összehasonlítani. Csak azért adni, mert a „Banat”-nak is adtunk nem éppen korrekt. Azt javasolom, hogy az „Opanke” Együttesnek szavazzunk meg 250.000 forintot. Bogán Péter: a végletekig nem volna kulturált, ha különbséget tennénk a folklór együttesek között, de döntsön a többség.
(Vita a folklór együttesekről és anyagi támogatásukról.) Az SZOÖ Közgyűlésének 61/2008. számú határozata (2008. 09. 13.) A jelenlévők úgy döntöttek, hogy az „Opanke” Néptánc Együttes írásban, indoklást mellékelve kérjenek működési támogatást. A szavazás eredménye: 14 igen, 1 tartózkodott, 1 nem. Alexov Lyubomir: ismételten megköszöni mindenkinek az együttműködést és az ülést 15.50kor bezárja. Battonya, 2008. szeptember 13.
___________________________ Alexov Lyubomir SZOÖ elnöke
_______________________ Radován Katalin Jegyzőkönyv hitelesítő P.H _______________________ Rusz Boriszláv Jegyzőkönyv hitelesítő
MEGJEGYZÉS: A jegyzőkönyv része még: a meghívó, a jelenléti ív, 2008. évi félévi beszámoló, az SZOÖ oktatási koncepció javaslata, az SZOÖ és az „RT Vojvodina – Radio Novi Sad” együttműködési megállapodása, hivatalvezető munkaszerződése, munkaköri leírása
