2007. november I. évfolyam 3. szám VILÁG. A szerencsejáték szabályozása. A sikeres közbeszerzés receptje. A jog pszichológiája AJÁNDÉK

2007. november  I. évfolyam  3. szám

Ü

VILÁG

A szerencsejáték szabályozása A sikeres közbeszerzés receptje

Jo

O

DE M

ár

gt

AJ

ÁN

D

ÉK

A jog pszichológiája

MINDEN ÉVSZAKBAN ÚTRA KÉSZ!

Honda CR-V Melyik a kedvenc évszaka? A Honda CR-V-bôl nézve mindegy, hisz tekintélyt parancsoló megjelenésének, a négykerék-hajtásnak, tágas belsô terének és a számtalan kényelmi kiegészítônek köszönhetôen idôjárástól függetlenül biztonságossá, komfortossá, és élvezetessé teszi az utazást. Legyen szó egy családi kirándulásról vagy egy külföldi üzleti útról, a Honda CR-V gondoskodik róla, hogy az utazás minden percét élvezze.

www.honda.hu

A képen látható autó extra felszerelést tartalmaz. Fogyasztás: 6,5–8,2 l/100 km. CO2–kibocsátás: 173–195 g/km.

Tisztelt Olvasó! Felelős vezető: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Igazgatója Felelős szerkesztő: dr. Bende Máté, dr. Szilvási Miklós Tördelő: László Ágnes

Lapunk legfrissebb számát némi afelett érzett bocsánatos elégtétellel indítottuk a nyomdába, hogy sikerült egy olyan hiánypótló periodikát készítenünk, amely túlélve a próbaszámot – s tudjuk, eredményorientált világunkban ez már magában teljesítmény – az Önök érdeklődésének hála immár harmadszor próbálja meg eligazítani úgy a szakmabeli, mint a szakma iránt csupán érdeklődőket az ügyvédek világában. Nincs kommunikáció partner nélkül, sem kiadvány olvasó nélkül. Mi azon szerencsések közé tartozunk, akiknek az olvasói figyelem egyszerre mindkettővel szolgál. Reméljük, e figyelmet sikerült azzal megszolgálnunk, hogy Önök egy olyan lapot tehetnek le immár irodájuk asztalára, melynél a külcsín a belbecsnek csupán fakó lenyomata. S egy ilyen kivitelű kiadványnál ez nem olyan kis dolog… A kudarcnál csak a kedvező fogadtatás késztetheti jobban pihenőre a babérjain pihegő alkotót. Ne hagyják! Kérdezzenek, reklamáljanak, ostorozzanak bennünket érveikkel – ahogy ez már egy jogászhoz illik! Az előző számban kollégám leírta, hogy Vergilius szerint sic itur ad astra. Kissé profán, de Hollywoodban rég tudják: ha a csillagokig akarsz eljutni, akkor kövesd a paparazzókat. De legalábbis az Ügyvédvilágot. Akkor mindenképp.

Nyomdai munkálatok: Sprint & Production Kft. Felelős vezető: Ipacs Zsolt ügyvezető igazgató

A Szerkesztőség

Hirdetésfelvétel: 40/464-565 Vály Zita [email protected]

TARTALOM

19

A sikeres közbeszerzés receptje ...................

4

Terhek alatt .....................................................

6

Négy fal közötti jogviták ..............................

9

A pókember mérgező csípése ....................... 11 Elektronikus cégeljárás ................................... 13 Amerika még messze van .............................. 15 A jogállamból kihullott ember ..................... 17

Tartalom

Szerencsés kézzel ............................................. 19

4

Új szelek a szerzői jogban ............................. 22 Portré – dr. Szűcs Andrea .............................. 23 CompLex reggeli ügyvédeknek .................... 27 Szabad-e a kultúra? ....................................... 29 A jog pszichológiája ........................................ 31

31

Szerepek egymás mellett ............................. 33 A sakk szerelmese .......................................... 35 Hölgy a testület élén ..................................... 37 ÜGYVÉDVILÁG

3

A sikeres közbeszerzés receptje Dr. Dessewffy Anna a fontos részletekről

„B

ár a közfelfogás szerint egy közbeszerzési eljárás végén csak vesztesek és nyertesek vannak, ennek nem kell minden tekintetben így lennie, hiszen – ideális esetben – ajánlatkérőnek és ajánlattevőnek több szempontja is egybeesik. Mindkét fél érdeke, hogy olyan egyértelmű, objektív pályázati kiírás és dokumentáció szülessen, amely a közzétevőnek segít fellelni egy tevékenység elvégzésére a legrátermettebb vállalkozást, a befutó céget pedig egy tisztes eljárásban elnyert munka lehetőségével kecsegteti” – mondja lapunknak dr. Dessewffy Anna budapesti ügyvéd. A közbeszerzés világának szakértője szerint ajánlatkérőnek és ajánlattevőnek a jogszabályok szövegén kívül egy sor olyan tudnivalóra kell tekintettel lennie, amelyek figyelembevétele nélkül egyegy eljárás aligha lehet sikeres.

hogy a dokumentumok folyamatos sorszámozásának kötelezettségét miként kell értelmezni akkor, ha az anyagban – mert a papírnak csak az egyik felére nyomtattak – minden második oldal üres. Hasonló gondok támadhatnak, ha nincs minden kétséget kizáróan leszögezve, hogy mondjuk a 60 napnál nem régebbi cégkivonat vagy az utóbbi 3 év referenciáinak benyújtása esetén mikortól is kell számítani a megadott időtartamot. „Az ajánlattevők sose bízzanak önnön ítélőképességükben vagy kizárólag a törvény betűjében. Mindig éljenek a gyanúperrel, hogy egy kitételt többféleképpen is lehet értelmezni, és ha szükséges, kérjenek kiegészítő tájékoztatást a közzétevőtől” – javasolja dr. Dessewffy Anna. Ez azért is fontos, mert ha a pályázó az ajánlattétel időszakában abban reménykedik, hogy a túl szigorú követelmények, nem egyértelmű előírások ellenére is sikeres lesz az ajánlata, és csak akkor keresi az „igazságát”, amikor érvénytelenné nyilvánították a jelentkezését, elkésett. A felhívás vagy dokumentáció ellen ugyanis jogorvoslati eljárást csak a megjelenéstől számított 30. napig lehet benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, melynek gyakorlata az, hogy az ajánlatkérőnek az elbíráláskor még akkor is a felhívás, illetve a dokumentáció előírásait kell követnie, ha azok jogsértőek. Az ajánlatkérőnek érdemes továbbá kellő pontossággal körülírnia az elvégzendő tevékenységet és a szerződtetni kívánt vállalkozással szembeni elvárásokat, de arra is ügyelnie kell, hogy ne szabjon szükségtelenül szigorú tartalmi vagy formai követelményeket. Ellenke-

„Mindkét fél érdeke, hogy olyan egyértelmű, objektív pályázati kiírás és dokumentáció szülessen, amely a közzétevőnek segít fellelni egy tevékenység elvégzésére a legrátermettebb vállalkozást.”

Fotó: Hudák László

„Noha banálisnak látszik a felvetés, a pályázati kiírást és dokumentációt nem lehet kellő egyértelműséggel megfogalmazni. Ha ugyanis a szöveg egyegy pontja lehetőséget ad a többféle értelmezésre, abból az egész eljárást befolyásoló jogi bonyodalom támadhat” – figyelmeztet az ügyvédnő. Gyakori, hogy egy ajánlatkérő nem tisztázza, mit ért egy adott kifejezésen, például azon, hogy a pályázatot roncsolásmentes kötésben kell benyújtani, vagy

4

ÜGYVÉDVILÁG

ző esetben előfordulhat, hogy az érdeklődők vagy elrettennek a jelentkezéstől, vagy pedig – mert az elvárások maradéktalan teljesítése akadályokba ütközik – érvénytelen pályázatok születnek. Kizárólag olyan alkalmassági feltételeket javallott hát előírni, amelyek valóban szükségesek az adott tevékenység elvégzéséhez. Hasonlóképpen, felesleges lehet a vállalkozáshoz kapcsolódó mérnökökön számon kérni, hogy a kamarai tagságuk igazolása mellett mutassák be diplomájuk másolatát is, miközben a kamara csak igazoltan diplomás szakembereket vesz fel a tagjai sorába. Ugyanígy, egy rátermett pályázót zárhatunk ki a versenyből, ha a jelentkezési feltételek között megköveteljük, hogy a cég bankszámláján az utóbbi három évben nem lehet sorbanállás – hiszen egy-egy, akár technikai okokból bekövetkező kifizetési torlódás nem sokat árul el egy cég anyagi helyzetéről. Dr. Dessewffy Anna szerint galibát okozhat az igazolások beszerzése is, amenynyiben a más szervezetektől kapott tanúsítvány nem mindig azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő megkövetel. „A törvény azt írja elő, hogy a dokumentumon az szerepeljen: az igazolást a kibocsátó közbeszerzési eljáráshoz adta. Ennél sem többet, sem kevesebbet nem szabad feltüntetni, mert ha a tanúsítvány már azt is tartalmazza, hogy melyik ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzési eljárásban való felhasználásra lett kiállítva, nem felel meg a törvénynek” – avat be végül a szakértő a közbeszerzési eljárások rejtelmeinek egyik legkülönösebbikébe. Szőnyi Szilárd

Dr. Dessewffy Anna az ELTE Jogi Karán diplomázott, az Igazságügyi Minisztériumban gazdasági jogszabályok – köztük az 1995-ös közbeszerzési törvény – szövegezésében vett részt. 1999–2000-ben a Közbeszerzések Tanácsának tagja, 2000–2002-ben az informatikai kormánybiztos szabályozási helyettese volt. 2003 óta ügyvéd, fő szakterülete a közbeszerzési tanácsadás és eljárásbonyolítás, az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos ügyek, továbbá távközlési és informatikai jogi tanácsadás. Külső megbízottként részt vesz minisztériumok szabályozási tevékenységében. Szabadidejében kirándulni, koncertre, színházba, kiállításra jár, legújabb érdeklődési köre a gyógynövények világa.

5

Terhek alatt Dr. Schvertfőgel Zsuzsanna a zálogjogról és a jelzálogjogról

Dr. Schvertfőgel Zsuzsanna ügyvéd igazi pécsi lokálpatrióta: a mediterrán városban született és ide köti nemcsak a családja és a barátai, hanem munkája is. Gyermekkora óta jogásznak készült, de nem családi indíttatásból, hanem egyik tanára javaslatára, mert már kisiskolásként is mindig kiállt mások igazáért. Az ingatlan ügyekben és a jelzálog kérdéseiben jártas ügyvédnő jó tanácsokkal is szolgált.

Ú

jdonság, hogy szeptember 1. óta zálogjogot lehet alapítani már céges üzletrészre is, azaz ma már a céges üzletrész is lehet szerződéses biztosíték. Tehát egy cégben lévő tulajdoni érdekeltséget (üzletrészt) is el lehet zálogosítani és ezt a cégbíróság be is jegyzi a cégnyilvántartásba. Szerintem ez jó dolog, mert a mai üzleti

mas a biztosíték szerepének betöltésére. Mivel a céges részesedések komoly vagyoni értékeket képviselnek és gyakori, hogy valakinek más vagyona, vagy más tehermentes vagyona nincsen, amely a biztosíték szerepét betölthetné, ezért fontos, hogy ma már az üzletrészt is lehet zálogosítani úgy, hogy az a cégnyilvántartásba is bejegyzésre kerül.

„Ha elidegenítési és terhelési tilalom nem kapcsolódik a jelzálogjoghoz, akkor akár ott is maradhat a jelzálog az ingatlanon, attól még meg lehet vásárolni, csak nem lesz tehermentes.”

Az ingatlanokat terhelő jelzálog törlésével több az intéznivaló: ha olyan ingatlant vásárol valaki, amin jelzálog van, akkor kicsivel bonyolultabb a folyamat, mint a tehermentes ingatlan vásárlásánál. Két különböző esetet különböztethetünk meg, egyrészt amikor az ingatlant kizárólag a zálogjog biztosítja, másrészt, amikor ehhez a jelzálogjog biztosítékaként elidegenítési és terhelési tilalom is kapcsolódik. Ilyen elidegenítési és terhelési tilalom van az államilag támogatott hitelek esetében. Ezt a tényt tartalmazza a tulajdoni lap is. Ha elidegenítési és terhelési tilalom nem kapcsolódik a jelzálogjoghoz, akkor akár ott is maradhat a jelzálog az ingatlanon, attól még meg lehet vásárolni, csak nem lesz tehermentes.

világban nem elég a bizalom, jogi biztosítékok is kellenek az összes résztvevő számára, hogy mindkét fél biztonságban érezhesse magát – véli dr. Schvertfőgel Zsuzsanna. – A szerződést biztosító többi mellékkötelezettség (pl. foglaló, kötbér, óvadék) mellett a zálogjog is alkal-

Fotók: Bakcsy Árpád

„Mindenképpen ajánlott valamilyen biztosíték arra, hogy az eladó tehermentesítse az ingatlant.”

6

ÜGYVÉDVILÁG

Tehermentes ingatlanvásárlás céljából érdemes figyelni arra, hogy ha az eladónak nincs meg a teher törléséhez szükséges tőkéje, akkor a vevő adjon annyi pénzt előlegként, vagy foglalóként, amiből törleszthető a teher, és töröltethető a jelzálog. Ebben az esetben a vevő kapjon felhatalmazást arra, hogy amennyiben ezen előleg vagy foglaló összegéből az eladó nem tehermentesíti az ingat-

lant, akkor a fennmaradt vételár terhére erre a vevő legyen jogosult. Másik megoldás, hogy a tehermentesítéshez szükséges összeget a felek, vagy egyikük letétbe helyezi az eljáró ügyvédnél, aki az eladó meghatalmazása alapján intézi a tehermentesítést és a jelzálogjog töröltetését az ingatlan tulajdoni lapjáról. Mindenképpen ajánlott valamilyen biztosíték arra, hogy az eladó tehermentesítse az ingatlant, pl. a vevő nem köteles addig a következő vételárrészletet megfizetni, amíg a jelzálogot nem törölték. Amennyiben a vevő is hitelből fizeti meg a vételár egy részét, a legtöbb bank ma már rugalmas annyira, hogy a vevő által felvett hitelből a hitelező bank közvetlenül a jelzálogjog jogosultja részére, azaz a korábbi hitelt nyújtó bank részére utalja át a tehermentesítéshez szükséges pénzösszeget. Természetesen ebben az esetben a szerződésnek ezt tartalmaznia kell. Tehát a bankokat már előzetesen megkeresik a szerződéskötést megelőzően a felek a fizetési feltételek és a fizetés ütemezésének egyeztetése érdekében. Problémát jelenthet, hogy sokszor hetekig kell várnia az ügyfélnek, amíg a jelzálogjogosult bank a törlesztést követően benyújtja a földhivatalhoz a jelzálogjog törlési engedélyét. Ezen változtatni kellene. Ha a gyermekek után lakásépítési (vásárlási) kedvezményt (közismert nevén szocpol) is felvettek az eladók az ingatlanra, akkor emiatt is terheli elidegenítési és terhelési tilalom az eladandó ingatlant, mivel ezt jogszabály írja elő. Ezeket az ingatlanokat tíz évig csak akkor lehet eladni, ha visszafizetik a felvett támogatás összegét, vagy az eladott lakás helyett vásárolt, vagy épített másik ingatlanra átviszik a terhet az eladók. Ilyenkor az illetékes önkormányzat jegyzője jár el az állam képviseletében: általában felfüggeszti az eljárást, amíg meg nem szerzi az illető a másik lakás tulajdonát, ahová át lehet vinni a terhet. Ha már megvan a másik ingatlan, akkor egyidejűleg törlik az eladott lakásról a terhet és jegyzik át azt a másik ingatlanra. De a támogatás előfeltételeittermészetesen az újabb lakásra is vizsgálják, például a szobák számát, méretét stb. Ha az eladó

nem lakást, hanem például autót vásárol a lakás helyett, akkor az állami támogatást vissza kell fizetnie. „Véleményem szerint engedni kell mindkét félnek, hogy a hosszantartó pereskedés lehetőleg elkerülhető legyen.”

Azt szeretem az ingatlanügyekben, hogy sokrétű ismereteket igényelnek, hiszen nemcsak az adott ügylet során felvetődő, sokszor eltérő érdekeket, különböző banki igényeket kell figyelembe venni, hanem tisztában kell lenni az egyes ügyletekhez tartozó adójogszabályokkal, következményekkel, illetékszabályokkal is, tehát komplex ismereteket igényelnek. Ugyanakkor a gazdasági ügyek annyira nem viselik meg az ember lelkét, mint például egy családjogi tárgyalás gyermekelhelyezéssel vagy egy válás. Ennek ellenére száz százalékosan beleadom magam minden ügybe és igyekszem teljes precizitással dolgozni minden ügyfelünknek. A felmerülő jogvitákban mindig békés megoldásra, kompromisszumra törekszem. Véleményem szerint engedni kell mindkét félnek, hogy a hosszantartó pereskedés lehetőleg elkerülhető legyen. Nem vagyok az évekig elhúzódó, kétséges kimenetelű pereskedés híve, csak akkor, ha nincs más megoldás. Ma már több társasházi lakásépítési beruházás teljes jogi munkáján kívül, egy zöld mezős beruházásból készülő ipari park jogi munkáit is az általam vezetett ügyvédi iroda végzi, valamint egy biztosítótársaság Baranya megyei ügyeiben is mi látjuk el a képviseletet. Évek óta dolgozunk több gyártócégnek is. Ezen kívül ingyenes tanácsadó szolgálatot látunk el ingatlanügyekben egy pécsi ingatlanközvetítő irodánál, valamint a kor igényeinek megfelelően, felkérésre egy ingatlanügyekkel foglalkozó internetes oldalon ingatlanjogi tanácsokat is adunk. Úgy gondolom, hogy elsősorban annak köszönhetem a sok ügyfelünket, hogy hangyaszorgalommal, tisztességesen dolgozom a pályám kezdete óta. Sokszor hangoztatom, hogy a legjobb reklám az elégedett ügyfél. Sokszor a kevés szabadidőmben is gondolkodom az ügyeimen, a gyermekeim meg is szokták jegyezni, hogy anyu, te megint dolgozol. Sokszor éjjel jutnak eszembe a jó

gondolatok, ötletek. Ezeket másnap a munkám során az adott ügyben fel is használom. A nagyszüleimmel mindig németül beszéltem, mert ők svábok és csak törték a magyart. Ennek köszönhetően szinte anyanyelvi szinten tudok németül, így már az egyetemi évek alatt is több alkalommal tolmácsoltam a partneregyetemen. Eredetileg polgári bírónak készültem, de sajnos erre nem volt akkor lehetőségem, ezért egy nagy dél-dunántúli építőipari cégnél lettem jogtanácsos. Az építőipar azóta is megmaradt az életemben, ma is – többek között – 168 lakásos társasház építési beruházások teljes jogi munkáját intézem, de már saját társas ügyvédi irodám keretein belül, ahol három ügyvéd, két ügyvédjelölt és egy titkárnő dolgozik. Pécsett sok osztrák és német érdekeltségű cég működik, közülük sokan megtaláltak. Több éves sikeres együttműködés után már budapesti ügyekkel is megbíztak, így

Pestre is gyakran járok. A társas ügyvédi irodánkba gyakran jönnek ügyvédjelöltek felvétel reményében. Alapvető feltétel irodánkban a tökéletes német nyelvtudás. Persze szótárt lehet használni, de az alapvető szakszavakkal tisztában kell lenni. A jelöltség – álláspontom szerint – nemcsak munkaviszony, hanem tanulói jogviszony is, amelyben nagy a felelősségünk nekünk, az ügyvédeknek. Erkölcsi és morális tanulói folyamatként értékelem a jelöltek nálunk töltött idejét. Igyekszem a legtöbb tudást és szakmai fogást, erkölcsi tartást átadni nekik. A jelöltek tényleges jogi munkákban vesznek részt, nemcsak a papírmunkát bízzuk rájuk. Persze meg kell tanulniuk az összes jogi kérelem, adatlap és formanyomtatvány kitöltését is, hiszen pályájuk kezdetén ezt majd maguknak kell végezniük, vagy nekik kell megtanítaniuk a jogi asszisztensnek. Krausz Viktória

Dr. Schvertfőgel Zsuzsanna 1963. január 25-én született Pécsett. A Pécsi Tudományegyetemen diplomázott 1986-ben cum laude minősítéssel. Előbb jogtanácsosként, majd a Jogtanácsosi Munkaközösségben dolgozott, ebből 1991-től jogszabályváltozás miatt ügyvédi iroda lett. 1995-től egyéni ügyvéd, 2000-ben egyszemélyes ügyvédi irodát alapított, ami ma már társas irodaként működik. Férjével és két fiával, akik 16 és 14 évesek, szabadidejében szívesen utazik, sokat olvas és aktív társasági életet él.

ÜGYVÉDVILÁG

7

6\ndghVh{\cV\nhoZg’! YZVedcidhh{\Vb^cYZc# MZcde]dc

I:A?:H@yGÜHODA<ÑAI6IÑH ● HO:BwAN:H@6E8HDA6I ● HO6@wGI:A:B ● 7>OIDCHÑ< ● @wCN:A:B lll#dieeg^kViZWVc`^c\#]j

8

Négy fal közötti jogviták Beszélgetés dr. Baksa Erika ügyvédnővel, aki ügyészből lett családjogi specialista

Már az ügyvédi pályám kezdetén is sorban jöttek a házassági bontóperek az összes járulékos kérdéssel (gyermekelhelyezés, gyermektartásdíj, kapcsolattartás, házastársi tartás, utolsó közös lakás használata, ingó- és ingatlan vagyonmegosztás). A mai napig ebből van a legtöbb, kisebb számban a gyermekelhelyezési perek, ez utóbbiak több-

„Tulajdonképpen a bírói gyakorlat az, amely eligazít a kérdések megválaszolásakor.”

Mikor és miért kezdett el családjoggal foglalkozni? Az ügyészségi munka valamilyen formában érintette a családjog területét? Az egyetem után a Kecskeméti Városi Ügyészségen kezdtem a pályámat. 2 év elteltével onnan szakvizsgáztam, majd kineveztek ügyésznek, így összességében közel 5 évet töltöttem ott, majd ezután lettem egyéni ügyvéd 13 évvel ezelőtt. Ügyészként még ritkán találkoztam családjogi kérdésekkel, legfeljebb a tartás elmulasztásának vétségével, mert időszakonként visszatérően a gyermektartásdíjak állam általi megelőlegezése kapcsán az ügyésznek joga és kötelessége volt megfontolni, hogy a kötelezett valóban nem képes a gyermektartásdíjat fizetni, vagy képes lenne, csak nem akarja. Ez utóbbi esetben sokszor elegendő volt a feljelentés kilátásba helyezése a teljesítéshez, végső esetben pedig bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt feljelentéssel kellett élni. A családjoggal akkor kerültem közelebbi kapcsolatba, amikor ügyvéd lettem. A családjogon belül milyen ügyekkel találkozik leggyakrabban? A jogterületről elsősorban a válóperek jutnak eszébe még egy szakmabéli kívülállónak is.

nyire, ha a szülők élettársak voltak, és megszakították a kapcsolatot. Néha előfordul a gyermektartásdíj-felemelés vagy -leszállítás iránti per, és hát előfordulnak időnként az apasági perek is (az apaság vélelmének megdöntése iránti és az apaság megállapítása iránti perek). Az első házassági bontóperemben – 13 évvel ezelőtt – a házasfelek egyezséget tudtak kötni és nem voltak kiskorú gyermekeik, így viszonylag gyorsan befejeztük. Ezért csak a második ügyben szembesültem igazán a lényeggel, ami egy vagyonmegosztás volt, közös- és különvagyonnal, félkész házzal, sok ingóval, tehát a lehetséges minden bonyodalommal együtt. Hozzá kell ten-

gári jog, társasági jog stb.) jogszabályai mellett is tulajdonképpen a bírói gyakorlat az, amely eligazít a kérdések megválaszolásakor. Mi a tapasztalata, mennyire tudja a jog a családi konfliktusokat kezelni? Egyáltalán, ha nem születik közös megegyezés, kikerülhet-e igazán győztesen valamelyik fél az ilyen jellegű jogvitákból? Érdekes, hogy a problémás – tehát sok konfliktust tartalmazó – ügyek túlnyomó többségében az a tapasztalat, hogy a peres eljárás jogerős befejeződésekor lenyugszanak a kedélyek, és beáll a felek élete egy mondhatni normális kerékvágásba, tehát itt a „jog eszköze” maga a jogerős ítélet. Összességében azonban ezenkívül, olyan élethelyzetekről van szó, amit véleményem szerint a jog nem tud megoldani. Mindig jönnek újabb és újabb „ötletek” és élethelyzetek, amelyet a jog időben csupán jóval később tud követni, másrészt ezekben az ügyekben az érzelmeknek sokszor döntő súlyuk van, így a jog eszközeivel probléma megoldhatatlannak tűnik. Az utóbbi időben (5–7 éve) az a tapasztalatom, hogy egyre kevesebb a közös megegyezéses válás. Míg azelőtt szinte minden ügyemben előbb vagy utóbb egyezségre jutottak

„Ezeknek az ügyeknek nincs pernyertese vagy vesztese, mert jellegénél fogva mindkét oldal veszít is és nyer is, ez csupán nézőpont kérdése.”

nem, hogy mint sok más jogterületen, itt is elmondható, hogy csak a Családjogi törvény alapján nem lehet felkészülni és ellátni egy ilyen ügyet, mert meglehetősen szűkszavú és lényegre törő a törvény. Ha megnézzük, a házassági vagyonjogot például négy, viszonylag rövid szakaszban tárgyalja – abból is három bekezdés a házassági vagyonjogi szerződésről szól –, tehát még a kapcsolódó egyéb jogterületek (pl. polÜGYVÉDVILÁG

9

Dr. Baksa Csilla Kecskeméten a Katona József Gimnáziumban végzett, majd Szegeden a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára járt. Az egyetem után a Kecskeméti Városi Ügyészségen kezdte pályáját. Két év elteltével onnan szakvizsgázott, majd kinevezték ügyésznek. 13 éve egyéni ügyvédként dolgozik. Munkája során büntetőjoggal, polgári joggal, társasági joggal, peres és peren kívüli képviselettel, adózással kapcsolatos kérdésekkel (adótanácsadói képzettsége is van), szerződések, okiratok készítésével foglalkozik, családjogi tárgyú ügyei mostanra megbízásai 60–70%-át is elérik.

Fotók: Bakcsy Árpád

Nemrég csatlakozott a www.ingatlanjog.hu weboldal ügyvédcsapatához, akik megyénkénti bontásban az interneten keresztül díjmentes tájékoztatást nyújtanak mindazoknak, akiknek ingatlannal összefüggő jogi problémájuk merül fel.

a felek, mostanában már ez a ritkább, pedig ezeknek az ügyeknek nincs pernyertese vagy vesztese, mert jellegénél fogva mindkét oldal veszít is és nyer is, ez csupán nézőpont kérdése. A házastársi közös vagyon megosztásánál például lehet egyezséget kötni kisebb-nagyobb engedményekkel, amit lehet veszteségnek is könyvelni, azonban ha ugyanazon összegért vagy vagyontárgyért belemegyünk a peres eljárásba, illetéket előlegezünk, esetleg szakértői díjakat stb., mire a végére jutunk, és még ha a bíróság a javunkra is dönt, nem biztos, hogy akkora lesz a nyereség, mint amire az elején számítottunk. A pénzünk inflálódik, és akkor még nem is beszéltünk az időráfordításról, vagy arról, hogy azért egy folyamatban lévő per mindenki életében kisebb vagy nagyobb, de folyamatos feszültséget jelent. Tehát a magam részéről feltétlenül egyezségpárti vagyok, és az ügyfeleimet is próbálom ebbe az irányba terelni, különösen, ha kiskorú gyermekük vagy gyermekeik vannak. Egy gyerek számára ugyanis ez egy óriási lelki teher, legyen a bontóper akármilyen békés, hát még ha nem az. Mennyire szokott azonosulni egy üggyel? Az ügyek feltárása során gyakran felszínre bukkannak családon belüli erőszakra utaló jelek? Kollégák szokták mondani, hogy az ügyfél ügye nem az én ügyem, ne vegyem a lelkemre a szükségesnél jobban.

10

ÜGYVÉDVILÁG

Kevés szabadidejében fényképezni és olvasni szeret – „gyengéi” a régi könyvek –, mozgásként úszni és kerékpározni szokott.

A „szükséges” ugye ahhoz kell, hogy a képviseletet az ügyvéd megfelelően el tudja látni, ugyanakkor a családjogi ügyek többsége nem olyan, amit azonnal el lehet felejteni, amikor az ember kilép a tárgyalóteremből. Másrészt itt számtalan olyan körülmény is felmerülhet, ami érzelmi alapú, ahhoz, hogy megértse az ügyvéd, azonosulni kell vele. Szóval ez elég nehéz, sok kolléga „Dédszüleink házasságkötésekor szüleik megállapodtak nem csupán a hozomány kérdésben, de abban is, hogy mely vagyontárgy melyik házastárs vagyonához, különvagyonához fog tartozni.”

éppen ezért nem is vállal képviseletet, ha a házasfelek nem tudnak megegyezni. A családon belüli erőszak is, sajnos, egyre többször tapasztalható. Sőt, ahol nincs közös megegyezés, ott szinte szükségszerűen jelen van valamilyen formában az erőszak is, és nem csupán egy-két berendezési tárgy „törik” össze, hanem sajnos egyre többször előfordul, hogy valamelyik házasfél bántalmazza a másikat. Ez riasztó. Ön szerint a jelenlegi jogi szabályozást szükség lenne-e megváltoztatni ahhoz, hogy a családjogi ügyek gördülékenyebben megoldódjanak, vagy inkább az emberek jogtudatosságában van hiány?

A családjogi ügyekben nem biztos, hogy ez a megoldás, hiszen nagyon sok konfliktus alapja anyagi természetű, és a Csjt. tartalmazza a házassági vagyonjogi szerződés intézményét, amit azonban nagyon kevesen alkalmaznak. Sok ügyfél nem is hallott még róla, holott például dédszüleink házasságkötésekor szüleik megállapodtak nem csupán a hozomány kérdésében, de abban is, hogy mely vagyontárgy melyik házastárs vagyonához, különvagyonához fog tartozni. Véleményem szerint inkább tudatos neveléssel, ismeretterjesztéssel jobb „eredményt” lehetne elérni, mert ezeket a problémákat, legalábbis nagy részüket – jellegüknél fogva – nem lehet kívülről, azaz a jog eszközével megoldani. dr. Bodolai László

INTERNATIONAL LEGAL SERVICES

OFFSHORE CÉGEK alapításának közvetítése ingyenes tájékoztatók, konzultációk (előzetes bejelentkezés alapján) 1088 Budapest, Rákóczi út 27/A. III. em. 1. Tel.: +36 (1) 266-0054, Fax.: +36 (1) 266-5351 E-mail: [email protected] www.ilshungary.hu

A pókember mérgező csípése Dr. Bérczes László a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogsértésekről

Dr. Bérczes László ügyvéd számos nagy világcég képviselője Magyarországon védjegybitorlási és szerzői jogsértési ügyekben. Az itthon kissé mostohán kezelt jogterülettel kapcsolatos élményeiről kérdeztük a különböző elkobzott relikviákkal díszített irodában.

Hogyan tévedt erre a speciális jogterületre, emlékeim szerint a pályája kezdetén nem sokan foglalkoztak még kifejezetten védjegybitorlási ügyekkel. A történet még gyerekkoromra nyúlik vissza, nagyon szerettem a képregényeket, a képregényfigurákat, de sajnos nem tudtam annyira rajzolni, hogy képregényrajzoló lehessek. Magyarország egyik vezető szabadalmi és ügyvédi irodájában dolgoztam a pályám kezdetén, amikor az egyik idős kollégám, aki a védjegy szakmában jelentős hazai és nemzetközi elismertségnek örvend pártfogásába vett és úgymond átadta az egyik ügyfelét, egy népszerű farmermárkát gyártó céget, amelyet nagyon komolyan érintettek a márkahamisítások. Akkoriban – a ’90-es évek közepén – emellett még más, klasszikusnak mondható ügyvédi munkákkal is foglalkoztam. Azután ez az ügy hozta a többit, az elsők közt az egyik jelentős amerikai filmstúdió képviseletét is. Így kezdődött.

Köztudott, hogy védjegybitorlási ügyeket mintha elnézőbben kezelné az igazságszolgáltatás, mint a nálunk nyugatabbra fekvő országokban. A háttérjogszabályok európai színvonalúak, a felderítés is nagyon jó Magyarországon. Viszont nyomozati szakban általában megakadnak az ügyek, mintha szabadulni akarnának tőle, az aktákat ide-oda tologatják, a legelképesztőbb meséket is elhiszik a nyomozók. Általában a kereskedőknél kerülnek felszínre a hamisított termékek, és nagyon ritkán fejtik vissza a fonalat. Az ítélkezési gyakorlat is bocsánatos bűnként kezeli az ilyen jogsértéseket, nem ritka a csupán „Nyomozati szakban megakadnak az ügyek.”

általában

néhány tízezer forint mértékű pénzbírság, a legsúlyosabb büntetés a felfüggesztett szabadságvesztés, és a 200 000 forint körüli pénzbírság, amivel eddig találkoztam. Pedig közismert az a számítás, ami szerint egy kiló hamisított CD lemezen akár több haszon is lehet, mint 1 kiló marihuánán. És jóval kisebb a kockázat, „hála” az elkövetők irányában igen elnéző igazságszolgáltatásnak… Az irodádájában lévő plakátokból ítélve több filmstúdiót is képvisel. Igen, nagy Star Wars rajongó vagyok. Komolyra fordítva a szót, sajnos a filmekhez kapcsolódó figurákkal való visszaélés is komoly sportág. Rengeteg hamisított, sikerfilmekhez kapcsolódó figurát hoznak forgalomba. Megesett, hogy egy nagy mobilszolgáltató portálján is feltűnt egy logóként letölthető filmszereplő, minden előzetes engedély nélkül – de peren kívül sikerült megegyezni velük. Érdekes eset volt a Harry Potter sorozat utolsó kötetének illegális terjesztése is. A hivatalos külföldi

megjelenés előtt egy héttel interneten hirdették CD-lemezre mentve a könyv szövegét. A hirdetőt megtaláltuk, egy tizenhat éves kislány volt. Azt mondta, kémia versenyen osztogatta egy fiú a CD-t. A CD-n egyébként a Harry Potter összes kötete megtalálható volt betördelve. És hogy történik a felderítés? Ügyvédként, gondolom, nem végez klasszikus nyomozói munkát. Munkatársaim is nyitott szemmel járnak, emellett magánnyomozókat is gyakran alkalmazunk, de a hamisítással érintett cégek vagy magyarországi partnereik is gyakran szolgálnak információkkal. Jó kapcsolatot ápolunk a Vám- és Pénzügyőrséggel, jellemzően őhozzájuk tesszük meg a bejelentéseket. A közelmúltban két érdekes operatív munka is adódott a vámszervekkel együttműködésben, az egyik a Rolling Stones koncert környékén árult hamis áruk (elsősorban pólók) lefoglalásának megszervezése, de a Forma-1 is adott munkát nekünk. És ha jogsértést fedeznek fel, egyből megteszik a bűntető feljelentést? Piaci árusok esetében kénytelenek vagyunk, mert később letagadja az egészet, és nem lehet bizonyítani. Azért, ha lehetőségünk van rá, és a helyzet is megengedi, először polgári jogi egyezséget ajánlunk. Nagyáruházakban is feltűnnek hamisított termékek, a Sziget Fesztivál idején például az egyik ilyen áruházat elárasztották a fellépő zenekarok neveivel díszített hamisított pólók. De az egyik ismert ingyenes programajánló újság egy népszerű filmfigurával hirdette egyik új szolgáltatását, engedély nélkül. Velük sikerült megegyezni, mert elég egyértelmű és letagadhatatlan volt a jogsértés. „Védjegybitorlás esetén nem vagyoni kárt nem nagyon szoktak megítélni, a vagyoni kárt nehéz bizonyítani, az elmaradt hasznot meg nem könnyű számszerűsíteni.”

ÜGYVÉDVILÁG

11

Dr. Bérczes László ügyvéd, 1994-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Egyetemi tanulmányai keretében fél évet töltött el Hollandiában a Maastrichti Egyetemen. Diplomázást követôen az S.B.G. & K. Szabadalmi és Ügyvédi Irodáknál dolgozott, majd 2004-ben alapította meg saját irodáját. Tagja az Európai Közösségek Védjegyegyesülete Elnökségének és Hamisításellenes Bizottságának. 2006-ban a Vám- és Pénzügyérségért Érdemérem Arany Fokozata állami kitüntetésben részesült. Hobbija a futás, kerékpározás, mozi, és a képregények. Kedvenc automárkája a Fiat 500-as modell.

Fotók: Bakcsy Árpád

Forma 1-el kapcsolatban úgy látom, több ügyük is lehetett, hiszen az asztala mellett is üldögél egy felfújható Forma 1-es versenyzőfigura. Igen, ez is egy tanulságos történet volt. Az egyik vállalkozó Forma 1-es felfújható figurákkal akart üzletelni. Annyit azért megtett, hogy engedélyt próbált kérni az illetékesektől. Mivel nem kapott választ, a hallgatást beleegyezésként értékelte, igen sajátosan értékelve a védjegyjogot, és az egyik távolkeleti országban legyártatta a figurákat. A vámosok fedezték fel a szállítmányt Ferihegyen. Több tízezer figuráról lévén szó, jól illusztrálja az üzletben rejlő lehetőség nagyságát. Ha felfedeznek egy jogsértést, milyen kártérítésre számíthat a károsult a jelenlegi ítélkezési gyakorlat szerint? Védjegybitorlás esetén nem vagyoni kárt nem nagyon szoktak megítélni, a vagyoni kárt nehéz bizonyítani, az elmaradt hasznot meg nem könnyű számszerűsíteni, tehát maradjunk anynyiban, nem könnyű a helyzetünk a polgári perekben, de azért nem adjuk fel. Szerencsére a bíróságok már komolyabb összegű perköltséget megítélnek a jog-

12

ÜGYVÉDVILÁG

sértők terhére és az ítélet sajtó útján történő közzététele is jelentős kiadást jelenthet a bitorlóknak. Említette, hogy a legtöbbször a kereskedőknél fedezik fel a jogsértést. Egy játékszaküzlet például honnan tudhatja, hogy a pókember figurát nem a jogosultsággal rendelkező gyártótól vásárolja? Általában a kereskedők számára köztudott, hogy melyik figurát melyik nagy játékforgalmazó gyártathatja. Megrendelés esetén meg kell nézni a gyártó feltüntetését, ha nincs jelölve a dobozon, akkor már eleve gyanús a termék, akkor is, ha túl olcsón kínálják. Egyébként könnyen, egy telefonnal leellenőrizhető egy játék származása, a hivatalos márkaképviselők elérhetősége mind az interneten, mind a hagyományos telefonkönyvekben is megtalálható. Külső olvasatra úgy tűnhet, hogy a védjegybitorlással foglalkozó jogászok csak a multik érdekeit védő cápák, igazából a fogyasztót nem nagyon éri kár a hamisított termékek vásárlásával, ráadásul olcsóbban jutnak hozzá egyes kurrens cikkekhez.

Ezt megcáfolnám: például a folyosón van egy karton hamisított parfüm, az egyik kolléganőm tesztelés céljából fújt belőlük a karjára, olyan allergiás tünetek jelentkeztek nála, hogy félórán belül orvosi ügyeletre kellett vinni. A rosszabb minőségű áru rendkívül káros lehet az egészségre, hiszen azért olcsóbb, mert rengeteg minőségbiztosítási követelményt megkerülnek. Találkoztunk már hamis autóalkatrészekkel is. Gondolom, nem szükséges további magyarázat ahhoz, hogy milyen veszélyeket rejt például egy gyenge minőségű hamisított féktárcsa a közlekedésben résztvevők biztonságára. Emellett nagyon népszerű célpont a hamisítók körében a neves mobiltelefon-márkák akkumulátorainak hamisítása. Amellett hogy ezek a hamisítványok az eredeti akkumulátorok teljesítményének csak a töredékét nyújtják, külföldön már nem egyszer vezetett a túlmelegedésük robbanáshoz és ilyenkor a mobiltelefon használója elkerülhetetlenül sérülést szenvedett. Ráadásul a hamisított termékeknél garanciát sem lehet érvényesíteni, egészségkárosodás esetén nincs kihez kártérítésért fordulni, hacsak nem az eladóval próbálkozik az ügyfél. Arról nem is beszélve, hogy a filmes figurák alapján általában gyermekjátékok készülnek, a hamisítványok adott esetben a gyermekek egészségét veszélyeztetik. Képletesen szólva, egy pókember figura csípése is lehet mérgező. dr. Bodolai László

Elektronikus cégeljárás Problémás lehet az átállás – beszélgetés dr. Horváth Annával

Csak elektronikus úton lehet 2008 júniusától cégbírósági eljárást kezdeményezni; a társasági joggal foglalkozó ügyvédeknek kemény diót jelent az átállás és a felkészülés. Dr. Horváth Anna lapunknak adott nyilatkozatában főként azt sérelmezi, hogy az eljáráshoz szükséges program nem túlzottan felhasználóbarát, az elektronikus eljárás pedig számos buktatót rejt magában, amely az ügyfeleknél a költségek emelkedését is eredményezheti, holott az átállás egyik fő célja az eljárás gyorsabbá, egyszerűbbé és olcsóbbá tétele.

J

övő júniustól csak elektronikus úton lehet cégbírósági eljárást kezdeményezni. A társasági joggal foglalkozó ügyvédek igyekeznek felkészülni az átállásra, az eljáráshoz szükséges program azonban nehezen kezelhető, az elkészült segédletek nem igazán nyújtanak segítséget – sérelmezte lapunknak dr. Horváth Anna. Az ügyvédnő attól tart, hogy az elektronikus cégeljárás kötelező bevezetésével számos ügyvéd, főként a hatvanas korosztály, elfordul e szakterülettől, amelyhez ugyan értenek, de a számítógépes programokhoz nem.

Az elektronikus cégeljárás kötelezővé tételének hivatalos célja az ügymenet egyszerűsítése, gyorsítása és olcsóbbá tétele volna, de félő, hogy e célkitűzések nem teljesülnek. Mint arról az Ügyvédvilág korábbi cikkében is szó volt, a rendszer lényege, hogy az ügyvédnek – az elektronikus cégeljárásban való részvételhez – rendelkeznie kell minősített elektronikus aláírással és időbélyegszolgáltatással. Az elektronikus cégeljárásban a költségtérítést és az illetéket az internetről letöltött minták és 16 jegyű azonosítók segítségével lehet banki átutalással teljesíteni. A beadandó, aláírt

dokumentációt előzetesen be kell szkennelni, majd azt elektronikus aláírással és időbélyegzővel hitelesíteni. Dr. Horváth Anna úgy véli, az elektronikus cégeljáráshoz használható program indokolatlanul túlbonyolított, ráadásul egyes mintákat, nyomtatványokat nem ugyanazon formátumban kell előállítani, és azok ráadásul nem kompatibilisek a legtöbb ügyvéd által használt szövegszerkesztő programmal. A program nem ad lehetőséget arra, hogy a cégeljárásban részt vevő felek speciális igényeit is rögzítsék, hiszen ez nem illeszthető a letölthető minták egyetlen rubrikájába sem. Az ügyvédnő szerint a program használata alapvetően csak technikai jártasságot követel meg, kevéssé a jogászi, ügyvédi munkát, elvégre csak a mintákat kell kitölteni. „Bizonyára megtanulható a program használata, és ez csak idő kérdése, de meggyőződésem, hogy az egyszerű felhasználók igényeit sokkal inkább figye-

Fotók: Hudák László

ÜGYVÉDVILÁG

13

lembe lehetett volna venni” – fogalmazott. „Egyetértek azzal, hogy manapság egy ügyvédnek is legalább készségszinten ismernie kell a számítógépet, és jártasnak kell lennie az informatikában, de az elektronikus eljáráshoz igénybe vehető programot mesterségesen és indokolatlanul túlbonyolítottnak tartom” – jegyezte meg. Az ügyvédnő is részt vett azon a tanfolyamon, amely az elektronikus cégeljáráshoz használt program elsajátítását segítette, ez négy alkalommal egy délelőttöt vett igénybe. „Nem hiszem, hogy egyszerűnek nevezhető egy olyan program, amelynek használatát ennyi idő alatt lehet elmagyarázni egy hozzá nem értőnek” – mondta. Dr. Horváth Anna úgy látja, főként az idősebb korosztályból sok olyan ügyvéd van, aki nem tud bánni a számítógéppel, és a titkárnő vagy az ügyvédjelölt segítségére szorul, miközben azt ellenőrizni sem tudja, viszont mindennemű felelősség őt terheli. Ráadásul szeptembertől, az egyszerűsített cégeljárás bevezetése óta a különféle társaságalapítási és egyéb iratmintákat csak elektronikus úton lehet letölteni, miközben sok ügyvéd még nem rendelkezik minősített elektronikus aláírással. Azok a kollégák, akiknek az e-szignót még be kell szerezni, vagy kénytelenek máshoz tanácsolni ügyfeleiket, vagy az elektronikus cégeljárás elsajátításának és az ahhoz szükséges eszközök – például az elektronikus aláírás – megszerzésének költségét kénytelenek lesznek a munkadíjukban is érvényesíteni; vagyis az olcsóbbnak szánt eljárás éppen hogy drágább lesz az ügyfeleknek. Lesznek olyan ügyvédek is, akik egész egyszerűen nem fogják vállalni a nehézkes és bonyolult program megtanulását, hanem egyszerűen nem fognak céges és társasági jogi ügyeket elvállalni. „Egyáltalán nem biztos, hogy ez jó lesz az ügyfeleknek” – jelentette ki. Az elektronikus cégeljárás ráadásul számos buktatót és nehézséget rejt magában. A társaság ügyvezető- vagy székhely-változásánál például több bank csak a cégbíróság eredeti átvételi bélyegzőjét hajlandó elfogadni, ezt pedig az elektronikus eljárásban nem lehet produkálni. Gondok lehetnek az illetékbefizetéssel is, amelynek utalványozásához egy 16 jegyű azonosítót kell használni. Ha csak egyetlen szá-

14

ÜGYVÉDVILÁG

Dr. Horváth Anna 1961-ben született, 1984-ban végzett az ELTE-n. Pályafutását egy cégnél kezdte, majd 1991-ben kolléganőjével saját ügyvédi irodát alapított, 1999-től pedig egyéni ügyvédként tevékenykedik. Ingatlan-, céges és polgári jogi, peres ügyekkel foglalkozik.

mot is elüt valaki, az egész műveletet az elejétől újra kell kezdeni. Régen az utalásról lehetett papíralapú bizonylatot kérni, ezt pedig az ügyfél költségként elszámolhatta. Dr. Horváth Anna szerint több ügyvéd is azt a tanácsot kapta, hogy az elektronikus cégeljárásban az utalást ne az ügyfél, hanem a saját bankszámlájáról teljesítse. Ebben az esetben viszont az ügyvéd erről általában csak áfás számlát tud kiállítani az ügyfele kérésére, ezért az ügyfél számára ez költségnövekedést eredményez. Mindez azt mutatja, hogy a program számos hibalehetőséget hozhat fel-

színre, különösen a kezdeti időszakban, ezért az ügyvédnő szerint jobb lett volna, ha a tesztidőszak még azelőtt megtörtént volna, hogy az elektronikus cégeljárást úgymond élesben is használnák. Dr. Horváth Anna szerint az elektronikus ügyintézés nehézkessége miatt több ügyfél is azt fontolgatja, hogy északi szomszédunknál, Szlovákiában alapítja meg a cégét. Ott ugyanis ez gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb, mint Magyarországon. És bár a cégeljárás ott papíralapon történik, sokkal kevesebb igazolást és egyéb dokumentumot kell benyújtani, mint nálunk. dr. Schmidt Gábor

Amerika még messze van Dr. Kárpáti Miklós ügyvéd a sajtóperekről

Önnel a Fővárosi Bíróság folyosóján általában a sajtópereket tárgyaló tanács tárgyalótermei előtt lehet találkozni. Mikor és miért specializálódott erre a jogterületre? Pályafutásom első két évtizedében a szokásos vegyes ügyvédi praxist folytattam. Polgári ügyektől a cégjogon át a büntető perekig, mindenféle – eredménnyel kecsegtető – megbízást elvállaltam. 10–12 éve, szinte véletlenszerűen találkoztam a személyhez fűződő jogok védelmével kapcsolatos ügyekkel, sajtó- és egyéb média-perekkel. Kezdetben szinte kizárólag politikai hátterű ügyekben jártam el, és ahogyan sajnálatos gyorsasággal durvult a közbeszéd, úgy nőtt az én megbízásaim száma is. Elsősorban az szerettette meg velem ezt a területet, hogy tág perspektívát nyit, nem maradhat az ember szakbarbár, hiszen amikor például valamely tényállítás valóságtartalmát vizsgáljuk, meg kell ismerni az adott jogvita teljes hátterét, eseménykörnyezetét, legyen az akár bel- vagy külpolitikai, tudományos vagy művészeti jellegű. Azon vettem magam észre, hogy az ügyfelek kézről kézre adnak, a politikai élet sze-

replőin kívül ma már számos celebritás, tudós, író, sportvezető és művész az ügyfelem, de a gazdasági élet ismert szereplőinek minősülő jogi személyeket pénzintézetet stb. is képviselek. Mostanra az ilyen típusú ügyek praxisom nagyobb részét teszik ki. Sajtószervet is szokott képviselni, vagy csak kizárólag magánügyfeleket ilyen ügyekben? Szerintem éppen az az izgalmas az ügyvédi pályában, hogy az ember valamely jogviszonyfajta mindkét pozíciójában lévőktől kaphat megbízásokat. Ez fejleszti a szükséges ismeretanyagon túl a beleérző-képességet is. Rengeteg olyan ügyem van, amikor az írott, vagy elektronikus sajtót perli valamelyik kliensem személyiségi jogsérelem miatt, de a másik oldalról is vannak megbízóim. Képviselek országos hetilapokat, rádiós műsorszolgáltatót, de speciális szakmai folyóiratot is. Érdekességként említem, hogy eljárok szépségipari szakmai lapok közötti jogvitákban is. Na, ezt a területet nekem nem volt könnyű feltérképezni. „Ma semmi nem védi például az úgynevezett csoportjogokat. Szinte szabadon gyalázható a személyileg konkrétan nem behatárolható bármely társadalmi csoport, függetlenül attól, hogy politika, vallás, nemi identitás vagy bármely más jellemző a genus proximum.”

Mennyire érzi elavultnak a fenti jogterületet szabályozó törvényi részeket? Azt gondolom, hogy az élet némileg túllépett a hatályos jogi szabályozáson. Én a jelentős szigorítás híve vagyok. Természetesen meg kell őrizni a szabad vélemény-nyilvánításhoz való alkotmányos jogot, hatékonyabban kell megakadályozni azonban az azzal való visszaélést. Ma semmi nem védi például az úgynevezett csoportjogokat. Szinte szabadon gyalázható a személyileg konkrétan nem behatárolható bármely társadalmi csoport, függetle-

nül attól, hogy politika, vallás, nemi identitás vagy bármely más jellemző a genus proximum. Ennek oka, hogy a kereshetőségi jog, az egyén fellépésének lehetősége a csoport védelmében gyakorlatilag kizárt, hiszen lehetetlen bizonyítani az érdekeltséget. Ezen feltétlenül változtatni kell. Én azt is hibának tartom, hogy a gyűlöletbeszédtörvény néven elhíresült normacsomag valahol zátonyra futott. Nem mérgesedett volna talán el a politikai közbeszéd annyira, ha van ilyen szabályozás. Azzal érveltek egyesek, hogy Amerikában sincs ilyen törvény, dehát ez az ország – sok tekintetben szerencsére – nem az USA. Mi a véleménye a kialakult bírói gyakorlatról? Hiszen nem egyszer előfordul, hogy amit első fokon véleményként ítél meg a bíróság, azt másodfok tényállításnak értékeli. A bírói gyakorlat értékelésénél tekintettel kell arra lenni, hogy a rendszerváltás előtt a személyhez fűződő jogok nem voltak „divatban” Magyarországon, másik oldalról sajtószabadságról sem beszélhettünk. Ezzel szemben ma a sajtó előtt tematikai korlát nincs, annak a jó hírnév, becsület, emberi méltóság stb. védelméhez fűződő jogok szabnak határt. 10–15 év a bírói gyakorlat szempontjából nem idő, indokolt a türelem. Kétségtelen, hogy még mindig sokszor döntenek másképpen ugyanabban az ügyben a különböző szintű bíróságok. Azt azonban senki ne várja, hogy a variációk végtelen számát produkáló ügyekben mindig helyesen fogják elhatárolni a véleményt a tényállítástól, ami egyébként néha iszonyatosan komplikált folyamat.

„Ma a politika legnagyobb gondja, hogy nem a lényegi kérdésekről, az embereket igazán érdeklő ügyekről szól. Ez azonban szerintem nem a jogi szabályozás, hanem a politikai kultúra ügye.”

ÜGYVÉDVILÁG

15

Dr. Kárpáti Miklós 1977-ben végzett az ELTE jogi karának nappali tagozatán, és az akkor bevezetett „pályázati rendszer”-nek köszönhetően azonnal ügyvédjelölt lett, így az idén már a 31. évét tölti a pályán. 1980 óta ügyvéd, a kötelező munkaközösségi időszak után azonnal elkezdte építeni a teljes önállóság útját. A „kolhoz” emléke még olyan élénk benne, hogy – bár munkatársai, segítői természetesen vannak –, máig nem tért vissza a társas viszonyhoz. Judit lánya az idén végzett a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán, jelenleg harmadik diplomájáért tanul külföldön. Noémi 10 éves, nagyszerűen tanul, és jól aerobikozik. Dávid 7 éves lesz, és talán a jövő dzsúdóbajnoka. Mindhármukra nagyon büszke. Szakmájában az embernek nem sok ideje van hobbira, első a család, néha egy kis sport, póker vagy ulti. Kedvenc órája az IWC, autómárkája az Audi. Az általa legjobban kedvelt bor a dél-afrikai, de Gál Tíbor-féle Capaia. Fotók: Bakcsy Árpád

Mennyire látja veszélyesnek azt a tendenciát, hogy a politikai kommunikációban felhasználják egyes politikusok a bíróságokat is? Gondolok arra, hogy a sajtó-helyreigazítás jogintézményét nem ritkán a céljával ellentétesen használják fel, kihasználva a jogszabályi háttér ellentmondásait? Én nem ebben látom a nagy veszélyt. Sokkal aggasztóbb politikai jelenségeket látunk ma annál, mint hogy egy politikus felhasználja, esetleg kiforgatja valamely bíróság ítéletét. Utóbbira egyébként kiterjed a jogi szabályozás, a valóságot is tilos hamis színben feltüntetni. Ma a politika legnagyobb gondja, hogy nem a lényegi kérdésekről, az embereket igazán érdeklő ügyek„A mai magyar bírói gyakorlat azért fejlődik a nem vagyoni kártérítés magasabb összegszerűsége irányába, mert a jelenlegi mérték láthatóan nem tart vissza senkit semmitől.”

16

ÜGYVÉDVILÁG

ről szól. Ez azonban szerintem nem a jogi szabályozás, hanem a politikai kultúra ügye. A személyhez fűződő jogok megsértéséhez kapcsolódó, megítélt kártérítések összege egyre magasabb. Egyesek szerint ezzel is vissza lehet élni, hiszen néhányan nem titkoltan pénzszerzésre használják ezeket a pereket. Az új Ptk. koncepciója még nagyobb összegek megítélését teszi lehetővé az ilyen ügyekben. Nincs olyan érzése, hogy a jogrendszerünk e tekintetben amerikanizálódik? Senki nem „rendeli” meg, hogy politikai tevékenységének erkölcsi tisztaságát, becsületességét megkérdőjelezzék, adott esetben múltjával, magánéletével, esetleg legszemélyesebb szférájával, akár szexuális életével, egészségi állapotával kapcsolatos rágalmakat terjesszenek a közvélemény előtt. Számtalanszor látom, hogyan szenvedik meg az áldozatok az ilyen sérelmeket, nem egyszer maradandóan. Ha valaki pedig nem tudja bizonyítani állítása valóság-

tartalmát, az viselje a következményeket. A mai magyar bírói gyakorlat azért fejlődik a nem vagyoni kártérítés magasabb összegszerűsége irányába, mert a jelenlegi mérték láthatóan nem tart vissza senkit semmitől. Az elszenvedett erkölcsi kárt pedig szinte lehetetlen bizonyítani, így a mérlegelés szempontjain kell változtatni. Látható, milyen ütemben dagad az ilyen típusú bírósági perek, ezen belül a marasztalások száma. Szerintem logikus, hogy ennek visszaszorítása csak a komolyabb kártérítési összegekkel lehetséges. Az Alkotmánybíróság is leírta már, hogy az ilyen ügyekben a kártérítésnek van szankcionáló jellege is, az nemcsak reparatív célú. Meggyőződésem szerint ez nyugodtan vállalható, még akkor is, ha a polgári jog intézményrendszerétől kicsit idegen. Az amerikanizálódástól egyelőre nem tartanék, kis túlzással ugyanis ott, ha az ember ráharap a rétesben egy meggymagra, egymillió dolláros kártérítésre számíthat. dr. Bodolai László

A jogállamból kihullott ember Beszélgetés dr. Kárpáti József ügyvéddel, a NEKI igazgatójával

1931 nyarán hazánkba látogatott dr. Ramon Castello kubai orvos. Tette ezt azért, hogy tanulmányozza – na meg, hogy ki is próbálja – Budapest világhírű fürdőit. A leghíresebb pesti fürdőben, a Hullámban viszont kínos meglepetés érte. Eleinte azt hitte, a medencében lévő víznek teljesen mindegy, hogy fekete, avagy fehér testeket ringat-e. Már éppen kezdett ellazulni, amikor a fürdőigazgatóság emberei udvariasan felszólították, hogy hagyja el a fürdő területét, mert a Hullámban tartózkodó amerikai turistákat zavarja a jelenléte. Ezért az igazgatóság úgy döntött, hogy inkább őt áldozza fel a többség érdekében.

K

ésőbb Castello érvényesíteni kívánta jogait; nyaralásának hátralévő részében ügyvédi segítséggel elérte, hogy városházi határozat mondja ki Budapesten: a magyar törvények szerint minden ember egyenlő, és mindenkinek azonos jogai vannak. Deklarálta továbbá, hogy a Gellért hullámfürdőben feketék is fürödhetnek, mert a magyar törvények nem tesznek különbséget ember és ember között, hanem mindenki számára teljesen egyenlő jogokat biztosítanak.

„A NEKI az első professzionális civil kisebbségi jogvédő iroda. Olyan esetben nyújt jogi segítséget, amikor valakit származása, etnikai hovatartozása miatt ér hátrányos megkülönböztetés.”

Az esetet követően a világ nagyot haladt előre. Egyezmények sokasága hirdeti, hogy bőrre, fajtára, vallásra stb. tekintet nélkül, minden ember egyenlő. Csakhogy a gyűlölet körülöttünk olyan leleményes, hogy a félelem újra és újra felüti fejét. Riadt képzetek duzzasztják és növelik a bajokat. Az indulatok gyakran a nacionalizmus vagy inkább a sovinizmus eszméiben tükröződnek, s szállnak apáról fiúra. A liberalizmus elve meg üres kosár, tele megvalósulatlan jelszavakkal. A nemzetközi egyezmények fennkölt gondolatai is eszmék csupán, és az utcán, egyes munkahelyeken, illetve üzletekben, szórakozási helyeken éppoly megbízhatatlanok, mint az egyén legbelső érzelmei.

Éppen ezért, a XXI. század hajnalán is szükség van az elesetteket valóban védő jogi szervezetekre. Beszélgetőpartnerünket, dr. Kárpáti József ügyvédet, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatóját kérdezzük a NEKI tevékenységével kapcsolatban. Az irodát az 1993-ban létrejött Másság Alapítvány működteti. A NEKI az első professzionális civil kisebbségi jogvédő iroda. Olyan esetben nyújt jogi segítséget, amikor valakit származása, etnikai hovatartozása miatt ér hátrányos megkülönböztetés. Sajnos a diszkrimináció átszövi életünknek szinte minden területét. Mivel ez nem mindig nyíltan, hanem az esetek többségében rejtetten történik, hogyan tudja az iroda a valóságot feltárni, illetve a feltételezett diszkriminációt bizonyítani? Valóban, a diszkriminációs ügyekben csakúgy, mint a jog más területein, a bizonyítás sarkalatos kérdés. Az általánosságokon túlmenően ezzel kapcsolatban két konkrétumot emelek ki: egyrészt irodánk honosította meg Magyarországon az Egyesült Államokból ismert tesztelés módszerét. Ennek lényege: ameny-

„Ha a gyűlölet-bűncselekmények elkövetőit a törvény szigorúan (2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel) büntetné, talán meggondolnák a nemtelen módon szórakozni vágyók, hogy más emberek megverésével múlassák-e idejüket.”

nyiben hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó bejelentés érkezik hozzánk és az ügy jellege ezt megengedi, a megtörténthez hasonló helyzetet konstruálunk. Például a „gyanús” vendéglőbe életkorukban, ruházatukban egymáshoz hasonló 2 roma és két nem roma személyt küldünk be. A tesztelők ezt követően meghatározott módon rögzítik tapasztalataikat. A tesztelt hely vagy intézmény alkalmazottainak viselkedéséből következtetni lehet arra, hogy a probléma valós-e. Másik fontos körülmény, hogy az új Esélyegyenlőségi törvény – az Európai Unió elvárásainak megfelelően, a diszkriminációs ügyekben – bevezette az ún. megosztott bizonyítás intézményét. Ennek lényege: ha a diszkriminációt állító fél valószínűsíti a védett csoporthoz tartozását (pl. roma származását), valamint azt, hogy őt hátrány érte, a bizonyítási kötelezettség megfordul. Így a bepanaszolt szervnek vagy személynek kell „kimentenie” magát. A megosztott bizonyítás szabályai tapasztalataink szerint némileg segítik az igényérvényesítést. Mint ahogy az iroda neve is mutatja, a hazai nemzeti, etnikai kisebbségek ÜGYVÉDVILÁG

17

Az Ön véleménye szerint megoldást jelentene-e a büntetőjog hatókörének bővítése? A közösség elleni izgatásnál, pl. a jövőben ne csak az legyen büntethető, aki ezt a bűncselekményt a sértett etnikai vagy nemzetiségi hovatartozása miatt követi el, hanem szerepeljen a törvény szövegében a szexuális irányultság is. A jogszabályi tényállások közvetve vagy közvetlenül üzenetet is hordoznak magukban: azt, hogy az állam hatalmon lévő csoportjai, a politikai elit mit gondol bizonyos cselekményekről, milyen magatartásokat gondol veszélyesnek, vél elítélendőnek, vagy éppen kit és mire bátorít. A változtatás szimbolikusan is fontos lenne, hiszen egy társadalmi csoportot, a leszbikus, a meleg, a biszexuális és a transznemű személyeket a vallási, nemzeti és etnikai kisebbségekkel azonos szinten védené büntetőjogi szempontból. Ugyanez a helyzet a fogyatékosok és a nők esetében is. Az aktualitásoknál maradva, a meleg felvonulás elleni nyári támadás egyértelművé tette a nagyközönség számára is, hogy a szexuális orientáció miatti megkülönböztetés, sőt annak a legszélsőségesebb formái jelen vannak a magyar társadalom egyes csoportjaiban. Ha a gyűlölet-bűncselekmények elkövetőit a törvény szigorúan (2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel) büntetné, talán meggondolnák a nemtelen módon szórakozni vágyók, hogy más emberek megverésével múlassák-e idejüket. Természetesen a kisebbségi csoportok elleni gyűlölködés társadalmi jelenség, pusztán a büntetőjog eszközeivel nem kezelhető. Ön szerint a magyar társadalom toleranciaszintje hol marad el a többi tagállaméhoz képest? Azért nem lehet erre a kérdésre pontos választ adni, mert az EU-nak részese Dánia, Hollandia is, de tagja Bulgária és Ciprus is. Nagyon jól kellene a tagországok kultúráját és szokásait vizsgálni ahhoz, hogy ne általánosító választ ad-

18

ÜGYVÉDVILÁG

Fotók: Hudák László

jogvédelmével foglalkozik. Jól tudjuk viszont, hogy a diszkrimináció nemcsak az etnikai alapon történő hátrányos megkülönböztetés sajátja, hanem más védett csoportokat is ér hátrányos megkülönböztetés: pl. a neme, az életkora, a fogyatékossága, illetve a szexuális irányultsága miatt. Ez utóbbinál fizikai bántalmazás is előfordul.

Dr. Kárpáti József 1994-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1996-ban szakvizsgázott. 2001-ig a Monori Városi Bíróság bírája. A bírói pálya elhagyása után ügyvéd lett. Ettől kezdve a Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság a Melegekért ügyvédje. 2006-tól a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója. Hobbija a kirándulás, utazás, család és barátok társasága.

junk. Mindenütt más és más a kérdés: Észak-Írországban a katolikus és protestáns közösség közt feszült a helyzet, jóllehet ugyanahhoz a nemzethez tartoznak, ugyanolyan a bőrük színe, ugyanazt a nyelvet beszélik, és ugyanabban az Istenben hisznek. Bár az utóbbi időben a

ban a magyarellenes cselekedetek sem. Az esetek annyiban hasonlóságot mutatnak, hogy ha a hatalmon lévő elit a meglévő előítéleteket nem kezeli, esetleg tevőlegesen vagy belenyugvással támogatja a szélsőségeseket, a diszkrimináció akár erőszakba is torkollhat.

„A magyar, az emberi jogokra kevéssé fogékony, közepesen passzív és közönyös társadalom.”

Ha mégis válaszolnom kellene a kérdésére, azt mondanám, a magyar az emberi jogokra kevéssé fogékony, közepesen passzív és közönyös társadalom.

békefolyamat komoly eredményeket hozott, de korábban nem voltak egyedi esetek a gyilkosságok sem. Lengyelországban a melegek és leszbikusok jogait állami szinten, a jog eszközeivel is korlátozzák. Magyarországon, Szlovákiában, Bulgáriában mély és sajnos tradicionális a romák elleni internalizált diszkrimináció, de nem egyediek Szlovákiá-

Úgy tudjuk, hogy a NEKI antidiszkriminációs tréningeket szervez, és a hazai bíráknak is tart ilyeneket. Tervezi-e az iroda a jövőben, hogy ebben a témában felveszi a kapcsolatot a Magyar Ügyvédi Kamarával is? Az ügyvédek képzése eddig nem merült fel, de jó ötletnek tartom. dr. Kiss Anna

Szerencsés kézzel Dr. Krasznai András ügyvéd a szerencsejáték magyarországi szabályozásáról

inden szerencsejáték szervező tevékenységhez az állami adóhatóság engedélye szükséges – mondja dr. Krasznai András, a dr. Krasznai és dr. Kollár ügyvédi iroda vezetője és tulajdonosa. – Csak annak adják ki az engedélyt, aki a lebonyolításhoz szükséges biztonsági és szakszerűségi feltételeknek eleget tesz és büntetlen előéletű. A pókert hazánkban a szerencsejátékok csoportjába sorolják, de van olyan ország, ahol stratégiai játéknak vélik. A pénzért folytatott pókerezés Magyarországon csak a kaszinókban legális. A mostanában divattá vált online játékok szintén engedélyköteles tevékenységek, és a legtöbb esetben a szervező nem rendelkezik engedéllyel. Ám az olyan online játékok, amelyeket a Szerencsejáték Zrt. szervez, üzemeltet, legálisak. Így például lehet már az interneten szabályosan lottózni, totózni.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény szerint minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése és meghatározott feltételek bekövetkezése esetén pénznyereményre lesz jogosult, szerencsejátéknak minősül. A nyerés és a vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. Tehát a pénznyerő automaták, a totó, a lottó, a kaparós sorsjegyek, a kártyajátékok, a közelmúltban divatossá vált póker mind idetartoznak. A törvény szerint 18 éven aluliak nem vehetnek részt egyikben sem. Ám vannak olyan országok, például Izrael, ahol kaszinók nem is működhetnek, ezért sétahajókon szerveznek szerencsejátékot, és amikor a hajó már a nemzetközi vizekre ér, akkor kezdődhet a játék. A dr. Krasznai és dr. Kollár ügyvédi iroda a szerencsejátékokhoz kapcsolódó jogi ügyekre specializálódott.

Fotók: Bakcsy Árpád

M

„A pókert hazánkban a szerencsejátékok csoportjába sorolják, de van olyan ország, ahol stratégiai játéknak vélik.” A liberalizált szerencsejátékok esetében, mint például a pénznyerő automaták üzemeltetéséhez szintén az állami adóhatósághoz kell benyújtani az engedélyezési kérelmet, de ilyen játékokat bármilyen gazdasági társaság üzemeltethet. A nem liberalizáltaknál, például a kaszinóknál, vagy a koncessziós pályázat nyertese koncessziós szerződés megkötése esetén alapíthat kaszinót vagy az illetékes miniszter nyilatkozata alapján a Szerencsejáték Zrt. és az annak kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság. A többségi állami tulajdonban lévő cégek is alapíthatnak kaszinót. A kaszinóban minden előzetesen engedélyeztetett játék legálisan űzhető. A kaszinóalapítás feltételei igen szigorúak. A játékkaszinók I-es vagy II-es kategóriájúak lehetnek. I. kategóriába tartozik az a kaszinó, amelyben legalább száz darab játék- és/vagy kártyaasztal, valamint legalább ezer darab pénznyerő automata üzemel. A koncessziós díj ÜGYVÉDVILÁG

19

Budapesten és Pest megyében évente 600 millió forint, a koncesszió időtartama 20 év (jelenleg ilyen típusú kaszinó Magyarországon még nem működik). Minden, ettől eltérő típus a II. kategóriába tartozik. Itt az éves koncessziós díj – Budapesten és Pest megyében – 350 millió forint, az időtartam pedig 10 év. A kaszinók üzemeltetésének is szigorú szabályai vannak. A zárt, különálló épületrésznek rendelkeznie kell meghatározott helyiségekkel, eszközökkel és például szünetmentes áramforrással is. A biztonság és a játék tisztasága érdekében videókamera-rendszernek kell működnie, ami nemcsak a képet, de a hangot is rögzíti, így vitás helyzetekben a videószobában minden kiderül. Az új látogatókat regisztrálják, ez is a nyomon követhetőség miatt szükséges. Ezen intézkedések és a fejlett videótechnika révén már nem igen vannak csalások a kaszinókban. Régen a kártyajátékoknál előfordultak olyan trükkök, hogy megjelölt lapokkal játszottak, de a kamerák ma már tökéletes minőségű képeket rögzítenek.

Dr. Krasznai András 1935-ben született Budapesten. A SOTE Gyógyszerész Karán 1958-ban végzett, majd az ELTE ÁJK-n diplomázott 1963-ban. 1964. január 1-jétől dolgozik az ügyvédi pályán. A dr. Krasznai és dr. Kollár ügyvédi iroda egyik alapítója és vezetője. 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.

Ha valakiről bebizonyosodik, hogy csalt, akkor az összegtől függetlenül akár öt évre is kitilthatják a kaszinóból, de roszszabb esetben büntetőjogi következménye is lehet – ilyen esetről Magyarországon dr. Krasznai András még nem hallott. A kitiltottakról minden kaszinó saját listát vezet és az adóhatóságnál is ismertek ezek a személyek. Az alkalmazottakra is szigorú szabályok vonatkoznak: a vezetőknek felsőfokú végzettséggel és többéves gyakorlattal kell rendelkezniük, a dealer, asztalfőnök, teremfőnök, kaszinóigazgató ranglétrát végig kell járni, így mire valakiből igazgató lesz, már többnyire 10–15 éves tapasztalattal büszkélkedhet. Tanfolyamok folyamatosan indulnak. Külföldön kedveltek a magyar kaszinók alkalmazottai, sokan vállalnak ezért munkát más országokban. Az általános gyakorlat szerint a kaszinóvezetőn kívüli alkalmazottaknál a munkaruha csak bevarrt zsebű lehet, hogy ne tudjanak zsetont zsebretenni, az alkalmazottak nem kerülhetnek az indokoltnál közelebbi viszonyba a vendégekkel, a zárást és az ellenőrzést sosem végezheti egy ember. A borravalótartóban összegyűlt pénzt a nap végén fele-fele arányban osztják szét az alkalmazottak és a kaszinó között. – Általában munkajogi perekkel szoktak hozzánk fordulni a kaszinók – meséli dr. Krasznai András. – Egy-két kitiltástól eltekintve vendégprobléma körülbelül 7–8 éve nem fordult elő nálunk. Inkább a kaszinó alkalmazottai próbálnak időnként jogorvoslatot keresni a kaszinó munkáltatói intézkedéseivel szemben, hiszen a szigorú szabályokat olykor nem tartják be. Erre lehet példa, hogy a már említett bevarrt zsebű formaruhát az alkalmazott nem használja, és a napi záráson – ahol a több szem elvének kell érvényesülnie – csak egy alkalmazott vesz részt. Aki tiltott szerencsejátékokat szervez vagy abban részt vesz, az vétséget követ el, ezért két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható. Az illegális kártyaversenyeket természetesen zártkörben tartják, ezért a tettenérés nehéz, csak beépüléssel tudná a rendőrség leleplezni ezeket a cselekményeket. Terveznek egy egységes, új törvényt, amelyet korábban már beterjesztettek az Országgyűlésnek, azonban parlamenti vitájára nem került sor, így az 1991-ben alkotott, azóta többször módosított szabályozás él jelenleg is. Krausz Viktória

20

ÜGYVÉDVILÁG

Kötelező-e a téli gumi? Hazánkban nem teszik kötelezővé a téli gumik használatát, ez csak az északi országokban jellemző októbertől áprilisig, de vannak olyan európai közlekedési bírók, akik elmarasztalják a téli gumit mellőző autósokat akkor is, ha egy balesetnél vétlenek voltak. Előfordul, hogy a szenvedő fél kárát a biztosító nem fedezi, ha a gépjárművön nyári abroncs van. Amennyiben a bajt a téli gumi nélkül közlekedő autós okozta, nem érvényesítheti cascóját. Nálunk csak a józan belátás veszi rá az autósokat téli gumik felszerelésére, és ez a „kényszer” elegendő is lenne, ha a józan belátás fogalmát nem értékelné máshogy mindenki. Általában, amikor a gumiabroncsok szóba kerülnek, nagyon sokan csupán az autó egyik „kiegészítő alkatrészének” tekintik, nem tulajdonítva nekik különösebb jelentőséget. Legtöbben nem veszik tudomásul, hogy tulajdonképpen a gumiabroncsok jelentik az egyetlen kapcsolatot a gépjármű és az útfelület között. Kicsit sarkítva azt is mondhatnánk, hogy 4 tenyérnyi felületen múlik az életünk. Hazánkban a hatályos jogi szabályozás 1,6 mm mintázati mélységet ír elő kötelezően, illetve a KRESZ érintőlegesen szabályozza a hólánc használatát (kizárólag a megengedett és táblával jelzett útszakaszokon). Biztonságtechnikai szempontból a gyártók, a forgalmazók és független szakértők azt javasolják, hogy nyári gumiabroncs esetében minimum 3 mm, míg téli abroncs esetében minimum 4 mm legyen a profilmélység. Európa más országaiban ennél részletesebben került már a téma szabályozásra, melyek be nem tartása esetére büntetési tételeket is meghatároztak. Ezekbe, ugyan vannak még hiányosságok, de az első lépések már megtörténtek. Lássunk ezek közül néhányat: Németország Németországban korábban nem létezett az abroncsokkal kapcsolatos előírás. Az abroncshasználat szabályozása a Német Szövetségi Parlament döntését követően, 2006. május 1. után az StVO (a KRESZ megfelelője) 2. § (3) bekezdése értelmében az alábbi átdolgozott formában lépett hatályba, mely minden német és külföldi járműre kiterjed a német utakon: „A gépjárművek felszerelésének igazodnia kell az időjárási körülményekhez. Ez alatt különös tekintettel értendő a megfelelő gumiabroncs, és a fagyálló folyadék használata a szélvédőmosó berendezésben.

Bírság: • 20 €, ha nem az időjárásnak megfelelően abroncs van a gépjárműre szerelve • 40 € + 1 büntetőpont a Központi Közlekedési nyilvántartásban, ha forgalmi torlódást eredményez a nem megfelelő abroncshasználat” Ausztria Ausztriában korábban már léteztek a téli abroncsokkal kapcsolatos szabályozások, de csak regionális jelleggel. Ezek már előírták a 4 mm-es minimális profilmélységet és a hólánc használatának kötelezettségét. A Szövetségi Parlament 2006. november 11-ei hatállyal életbe léptetett egy törvényt, a 27. KFG-Novelle 102. §-t. Ez egységesíti a regionális szabályokat és kiterjeszti az egész országra, valamint kitér a négy évszakos abroncsokra és kötelezővé teszi a téli abroncsok használatát legalább a hajtott tengelyen november 15. és március 15. között. Svájc Svájcban már bírósági döntés is született idén augusztusban a nem megfelelő abroncshasználatról. 2006. tavaszán egy esős napon a svájci rendőrök szúrópróbaszerűen igazoltattak egy autóst, akinek járművén feltűnően „szitáltak” az abroncsok. A járművezető ellenőrzése után megvizsgálták a járművet, többek között az abroncsokat is. Kiderült, hogy az abroncs kopottsága meghaladta a minimálisan előírt 1,6 mm-t. A rendőrök feljelentették a sofőrt, amiért nem megfelelő állapotú abroncsot használt, és ezáltal nemcsak a saját, hanem a közlekedésben résztvevő más személyek testi épségét is veszélyeztette. Idén augusztusban megszületett a Svájci Legfelsőbb Bíróság döntése, melyben a sofőrt elmarasztal-

ta és jelentős pénzbírsággal sújtotta. A bírósági határozatban az állt, hogy az abroncsok szabad szemmel is jól látható módon, az előírásokban meghatározott mértéknél is kopottabbak voltak. Az esős idő ezt tovább súlyosbította, ugyanis a kopott abroncsok nem képesek az útfelületen felgyülemlett vizet hatékonyan és biztonságosan elvezetni, így az „aquaplaning” kockázata fokozottabban lép fel. Ha a vízre felúszás bekövetkezik, a gépjármű irányíthatatlanná válik, és ezáltal fokozottan veszélyezteti saját maga és mások testi épségét. A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy egy új biztonságtechnikai trend van kibontakozóban. Ez nem is meglepő, ugyanis nagyon nyersen azt mondhatjuk, hogy ami az ember számára a biztonsági övet jelenti, azt az autó esetében a gumiabroncs testesíti meg. Egyre többen ismerik fel annak cáfolhatatlan jelentőségét, hogy az évszaknak és a műszaki előírásoknak megfelelő módon készítsék fel autójukat a biztonságos közlekedésre. Éppen ezért a Continental az Ön biztonsága érdekében az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg: 1. Levegőnyomás Ellenőrizze a hideg abroncsok levegőnyomását 14 naponként, és ha szükséges, igazítson utána. Az optimális levegőnyomást megtalálja a járműgyártó által kiadott tájékoztatókban, a kézikönyvben, vagy magán a járművön. 2. Profilmélység Ajánljuk, hogy nyári gumiabroncsát 3,0 mm, téli gumiabroncsát pedig 4,0 mm profilmélységnél cserélje le. 3. Élettartam A Continental javasolja a 10 évnél idősebb abroncsok (melybe beletartozik a pótkerék is) lecserélését, a kopástól függetlenül. 4. Szelepek A szelepek rendszeres, időközönkénti ellenőrzése és cseréje különösen tömlő nélküli gumiabroncsok esetén ajánlott.

És ne feledje: A biztonság nem alku tárgya! (x)

ÜGYVÉDVILÁG

21

Új szelek a szerzői jogban Dr. Bodolai László a Creative Commons-ról

Az internet mint újszerű médium alaposan felforgatta a klasszikus szerzői jogot. Itt nem csak a jogsértő tartalmak robbanásszerű terjedésére kell gondolni, hanem a nap mint nap keletkező, elvileg a szerzői jog hatálya alá tartozó művekre, beleértve a fórumi hozzászólásoktól kezdve már-már az újságírás határát feszegető blogokig. A nyilvánossághoz való közlés az interneten keresztül könnyen megtörténik, de mi lesz a már közölt művek további jogi sorsa?

A

mennyiben a művek egy tartalomszolgáltató égisze alatt születnek meg, és az impresszum mellett közzéteszik az oldalakon található anyagokra vonatkozó szerzői jogi szabályokat. „Creative Commons szervezet célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez.”

De mi van azokkal a szerzőkkel, akik az internet szabadságát előbbre tartják, mint azt, hogy a művüket a klasszikus szerzői jog szabályai szerint kezeljék? Erre jött létre a Creative Commons („kreatív közvagyon”), amely egy nonprofit szervezet. A szervezet célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez. A szervezet fő tevékenysége a Creative Commons licencek kiadása. A Creative Commons hivatalosan 2001ben indult. A kezdeményezés elindítója és a projekt jelenlegi vezetője Lawrence Lessig, a Stanford Jogi Egyetem jogprofesszora, aki a szervezetet azért indította, hogy ezzel is segítse azon célok elérését, melyet a híres Eldred kontra Ashcroft perben képviselt. Az eredeti Creative Commons licenckészletet a szervezet 2002. december 16-án tette közzé. A projekt megnyerte a Golden Nicadíjat a 2004-es Prix Ars Electronica-n a „Hálózati jövőkép” kategóriában.

22

ÜGYVÉDVILÁG

A Creative Commons weblapja lehetővé teszi a szerzői jogi oltalom (copyright) alá eső művek tulajdonosainak, hogy az oltalom alatt álló jogok egy részét a közönségre hagyományozzák, míg más részét maguknak megtartsák. Mindezt változatos licenc- és szerződésformákkal segítik, amelyek lehetővé teszik például a teljes közkinccsé nyilvánítást éppúgy, mint számos szabad licencformát a nyílt tartalom biztosításához. A cél a jelenlegi szerzői jogi törvények problémáinak elkerülése, amelyek a tudás megosztását akadályozzák. A projekt számos szabad licencet kínál fel, amelyeket a jogtulajdonosok felhasználhatnak arra, hogy műveiket a weben publikálják. Felkínálnak olyan RDF/XML metaformátumot is, ami pontosan leírja a mű licencfeltételeit, és ez könnyíti a művek automatikus feldolgozását és a licencelt művek azonosítását. Felkínálnak továbbá egy „Alapítók Copyrightja” (Founders’ Copyright) szerződést, amely az Egyesült Államok alkotmányát megszövegezők elveinek és eredeti céljainak megfelelő jogvédelmet biztosít. Az ez alatt közzétett mű 14 év után közvagyon (public domain) lesz, hacsak a szerző újabb 14 évre nem hosszabbítja meg a licencet. dr. Bodolai László

Jelen cikk is a Creative Commons segítségével készült, az információk forrása a Wikipédia internetes lexikon. (http://hu.wikipedia.org/wiki/ Creative_Commons) A Creative Commons weblapja: (http://creativecommons.org)

A Creative Commons licencei négy feltétel különböző variációiból állnak össze. Ezek: 1. Attribution (by) – szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, illetve módosítható, de csak az eredeti szerző nevének (esetleg nickjének) megadásával. 2. Noncommercial (nc) – szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, illetve módosítható, de kizárólag nem kereskedelmi célokra. 3. No Derivative Works (nd, No Derivs) – szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, de nem módosítható. 4. Share Alike (sa) – szabadon módosítható, és felhasználható más művekben, de azok ugyanazon licenc alatt kell megjelenjenek, mint az eredeti. E négy feltétel összesen tizenhat kombinációt adna ki, de csak tizenegy Creative Commons-licenc létezik. Az öt hiányzó licenc közül az egyik a semmilyen feltételt nem tartalmazó: ez a public domainnek (közkincs) felel meg; a további négy pedig az, amelyekben az nd és az sa együtt szerepelne – ezek kölcsönösen kizárják egymást. A Creative Commons-szal kapcsolatosan döntő, hogy sikerül-e integrálni az adott ország jogrendjébe. Jelenleg a következő országokban van érvényben: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Japán, Kanada, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Tajvan.

PORTRÉ Portréinterjú dr. Szűcs Andreával, a MÜK elnökségi tagjával a női jogokról, s az ügyvédvilágot átszövő gondokról

Anna – örök

„Egy válóperes ügyvéd házassági évfordulóra terített asztala” – találóbban nem is jellemezhette volna a női jogokért síkra szálló elhivatottságát dr. Szűcs Andrea, a Magyar Ügyvédi Kamara alelnöke, aki a fent idézett című munkával szerepelt egy 2002-es meghívásos kiállításon. A szakmai fórumokon és a civil világban is aktív, elegáns, konzervatív, mégis világpolgár benyomását keltő gyakorló ügyvéd asszony szerint a progresszív változásokhoz sok időnek kell eltelnie. Ám az őt körülvevő antik órák percegése mégis az idő időtlenségét jelenti számára. A vele készített portréinterjúban arról is vall, ha érkezne is felkérés, az igazság ügyének képviseletére nem érez miniszteriális késztetést – még úgy sem, hogy családi jó viszony fűzi a szaktárca vezetésében magát már megmérettető Bárándy Péterhez.

Ön elsősorban családjogász, válóperes ügyvéd, mégsem marad meg az egyedi ügyek mellett, évtizedek óta személyes küzdelmet vív a nők jogaiért, társadalmi elismertségéért. Ezt több szakmai és civil szervezetben is képviseli, feminizmus vagy valami más vezérli? Tudja, a válóperek nagyon jól leképezik a társadalmi folyamatokat, állapotokat. Ma egészen másról szól egy válás, mint a pályám elején. Akkoriban legfeljebb egy lakást, egy autót és néhány bútordarabot kellett megosztani a felek között. Ma félelmetes vagyoni értékek forognak kockán. Orvosi praxisok, részvények, céges üzletrészek stb. Amúgy pedig sokszor az is a válóokok közt van, hogy nem tisztázottak a családon belüli

szerepek. Ez a saját életemből vett felismerés is. Nem vagyok ugyanis feminista, vagy férfigyűlölő, 39 éve boldog házasságban és családban élek festőművész férjemmel, két, már önállósodott gyermekemmel és két unokámmal. Fiatal jogásznőként döbbentem rá annak a szemléletnek a tarthatatlanságára, miszerint a nő családon belül, a férfi pedig családon kívül érvényesül. Kétségtelenül vannak tradicionális férfi-női szerepek, de ez nem mehet az érvényesülés rovására. Szerencsére a mai fiatalok már elfogadják a nők önállóságát, ettől per-

Fotók: Hudák László

„Nem vagyok ugyanis feminista, vagy férfigyűlölő, 39 éve boldog házasságban és családban élek festőművész férjemmel, két, már önállósodott gyermekemmel és két unokámmal.”

ÜGYVÉDVILÁG

23

Dr. Szűcs Andrea szakmai pályafutását a Budapesti 25. számú Ügyvédi Munkaközösségben (ÜMK) kezdte, itt voltügyvédjelölt, majd 1971–1975 között ügyvéd. 1975-től 1991-ig a 44. számú ÜMK tagja, ahonnan kiválva – rövid társas viszony után – 1993-ban újjáalapítja a nagyapja testvére által alapított ügyvédi irodát; jelenleg is itt dolgozik. Kamarai pályafutását fegyelmi jegyzőként kezdi, több cikluson át elnökségi tag, 1983–1989 között titkár, 2002–2006 között elnökhelyettes, 2006 óta a Magyar Ügyvédi Kamara alelnöke. Gyakorló ügyvéd, elsősorban magyar- és nemzetközi családjoggal foglalkozik, de folyamatosan tárgyal szellemi alkotások jogával kapcsolatos ügyeket is. A Magyar Jogász Szövetség Családjogi Szakosztályának titkára, a Jogi Szakvizsgabizottság tagja – ez utóbbira tekintettel fölhagyott az ELTE Büntetőjogi Tanszékén tartott speckoll oktatással. A Magyar Ügyvédnők Egyesületének elnöke, az Európai Jogásznők Egyesületének elnökségi tagja. Hosszú évek óta dolgozik a Magyar Nőszövetség elnökségében is. Eötvös-díjat 1998-ban, Kiváló Ügyvéd kitüntetést 2004-ben kapott, emellett korábban kétszer is részesült az Igazságügy Kiváló Dolgozója elismerésben. Úgynevezett szakmai publikációi nincsenek, de hosszú évek óta rendszeresen szerepel a sajtóban, ahol többnyire családjogi kérdésekben ad általános vagy konkrét felvilágosítást. Emellett több újságban tévéműsorban is szerepelt, sőt portrét is készítettek róla. Férjezett, két felnőtt gyermeke és két unokája van.

sze még nem kell felborulnia a családon belüli munkamegosztásnak. Én a mai napig rajongok a férjemért, aki művész ember, tehát nem praktikus. De kivételes, művelt egyéniség. Miközben ügyvéd bárkiből lehet, alkotóművésznek születni kell. Ez a felismerés pedig a mindennapjaink szereposztását is nyugodttá, kiegyensúlyozottá teszi. Nálunk a férjemé a kutyasétáltatás, a kávéfőzés és az ásványvízfelhordás. Szerinte az összes többi házimunkához, így a mosogatáshoz és a főzéshez is jogi diploma kell. De ha mindez igaz, mégis mi volt az a konkrét élmény, amely személyes boldogsága ellenére végül mégis a „nővédelem” felé terelte az egész pályáját? A második gyermekem születésekor a régi ügyvédi munkaközösségem tagülésén egy fiatal férfi kollégám megjegyezte: egy ügyvédnő ne szüljön, ha ügyvéd akar lenni. Ez a felfogás elfogadhatatlan. Sajnos sokszor ma is ez a szemlélet tükrözi a társadalmi hozzáállást, amely leginkább a közéleti szerepvállalásban mutatkozik meg. Jellemző a nők mellőzöttsége: csak Máltán van kevesebb országgyűlési képviselő, mint hazánkban. Miközben ma a magyar ügyvédek 48 százaléka nő, csak egy, a Baranya megyei Ügyvédi Kamara elnöke nő, kevés az elnökhelyettes és a titkár is.

24

ÜGYVÉDVILÁG

A bírák 70 százaléka nő, ám nem véletlen, hogy a bírósági vezetők többsége még mindig férfi. Jóllehet női igazságügy-miniszterünk már volt, egy olyan nagy létszámú ügyvédi kamara, mint a budapesti, elnöke még nem volt nő. A tavalyi választáskor én voltam az első nő, aki elnökjelölt lett, de nem engem emeltek ebbe a tisztségbe. Tudomásul kellett vennem: erre – hasonlóan sok más területhez – még nem érett meg a szakma. „A nők mellőzöttsége csak Máltán rosszabb, mint Magyarországon, sok szakmában – ilyen a jogászoké is – sokan kizárólag csak férfit tudnak elképzelni, fel sem merül bennük, hogy ugyanabban egy nő is helytállhat.”

Talán jogalkotóként, netán miniszterként nagyobb sikerrel tudná felvenni a harcot. Kereste meg már a politika? Igen, de semmi esetre sem állnék politikusnak. Családjogászként, ügyvédként megfelelően tudom képviselni a felvállalt elveimet, emellett társadalmi szerepvállalásaim messze kitöltik az életemnek ezt a részét. Elsősorban a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyetteseként tevékenykedem, de a Magyar

Ügyvédnők Egyesületének elnökeként, az Európai Jogásznők Egyesületének elnökségi tagjaként és a Magyar Nőszövetség elnökségi tagjaként, a Magyar Jogász Szövetség Családjogi Szakosztályának titkáraként társaimmal számos lehetőségünk van a nők esélyegyenlőségéért küzdenünk. Pedig akár az is megkísérthette volna, hogy első munkahelyén, a 25-ös számú Ügyvédi Munkaközösségben együtt dolgozott a neves Bárándyakkal, akik közül a „középső”, Bárándy Péter egy ideig miniszterségre cserélte az ügyvédséget, fia pedig már profi politikusként ül a parlamentben. Ha mégis „átstartolna”, min kísérelne meg változtatni? Ami a Bárándy-családot illeti, politikától függetlenül tartjuk a kapcsolatot, lévén szó régi családi barátságról. Bárándy György az édesapámnál volt bírósági fogalmazó még Erdélyben, később vele valóban együtt dolgoztam az említett munkaközösségben, ám a fia, Bárándy Péter már az után került oda, hogy én már a 44-es számú munkaközösségben dolgoztam. Természetesen őt is ismerem, s barátságunkat a tavalyi budapesti kamarai elnöki posztért folytatott versengésünk sem csorbította. Egyébként pedig pályamódosítás nélkül is megkísérelhetők a változtatások. Ezekre amúgy a miniszterség sem garancia, hi-

szen egy-egy javaslatot a kormányon, aztán az Országgyűlésen is át kell verekedni. Ennél nagyobb szakmai lehetőséget nyújt, a Magyar Ügyvédi Kamara – a megyei kamarákkal együtt – az ügyvédi törvény módosításának kezdeményezésén munkálkodik. Azt szeretnénk, ha színvonalasan, szakmailag felkészülten, magukat folyamatosan tovább képezve tevékenykednének az ügyvédek, hogy ne alanyi jogon járjon a kamarai tagság. Ma ugyanis mindenkit fel kell venni, aki egyébként rendelkezik a szükséges képesítéssel. Egyfajta szűrési jogosítványt szeretnénk kapni, hiszen aki például jó ügyész, nem biztos, hogy ügyvédként is megfelelő munkát tud végezni. Emellett egységesíteném a családjogi és gyermekvédelmi gyakorlatot. Örülök, hogy az új Ptk.-javaslattal együtt az elkészült családjogi könyv törvényjavaslatát is társadalmi vitára bocsátották. Sajátos, nőket érintő probléma a prostitúció kérdése is. Kezdő ügyvédként, kirendelt védőként láttam ezeknek a nőknek a kiszolgáltatottságát, ugyanakkor rafináltságát, de mindennek az eredőjét, azt, hogy a nő nem más, mint tárgy. Magyarországot ugyan köti a prostitúció tilalmáról szóló New York-i Egyezmény, de ezt a kérdést ettől függetlenül meg kell oldani. Kamarai szakemberként nyilván szembesül azzal a problémával is, hogy manapság jogászdömpingről beszél a szakma, az egyetemek szinte ontják a végzősöket. Nem tart a szakma felhígulásától? Ez sajnos egy nagyon is élő probléma. A túlképzés miatt az egyetem után egyre nehezebb elhelyezkedni: miközben a jogi karokon ezres nagyságrendben végeznek a diákok, a bíróságokon, ügyészségeken az egész országban évente nincs több 40–50 fogalmazói helynél. Aki innen kimarad – tehát a többség –, ismeretlen, szakmailag esetleg gyengébb ügyvédi irodáknál próbál meg elhelyezkedni gyakornokként. Csakhogy ezek „cserébe” sokszor igen magas összegeket kérnek el tőlük, a kvázi tandíjas rendszer viszont számomra elfogadhatatlan. Kiváltképp akkor, ha mindezt olyan neves ügyvéd teszi, akinek erre szakmai presztízsből pláne nem, de anyagi okok miatt sem lenne szüksége. Sajnos több ilyenről is tudok. Magam is foglalkoztatok ügyvédjelölteket, de erkölcstelennek tartanám, hogy pénzt kérjek tőlük. A már említett ügyvédi törvényben ezt a kérdést is ren-

dezni szeretnénk, meghatározva azt: ki és milyen feltételekkel alkalmazhat jelölteket. Gondolom, a szakmai alulreprezentáltság ellensúlyozása miatt, egyfajta érdekvédelmi indíttatásból szervezte meg a Magyar Ügyvédnők Egyesületét is? Lényegében igen. Londonban 2001-ben részt vettem a vettem a World’s Women Lawyer alakuló konferenciáján, melyen számos országból képviseltettük magunkat. Így például a volt brit koronagyarmatokról, Indiából, Pakisztánból, Kanadából, de Afrikából is. A beszélgetésekből, előadásokból kiderült, mindenhol hasonló problémákkal kell megküzdeniük nő kollégáinknak. Ekkor határoztam el, hogy megszervezem az egyesületet, melynek ma is elnöke vagyok. Rengeteg szép tárgy, például különleges órák veszik körül. Gondolom a mívesség s az elegancia is meghatározó az életében? Tárgyakban, ruhákban vagy

„Miközben a jogi karokon ezres nagyságrendben végeznek a diákok, a bíróságokon, ügyészségeken az egész országban évente nincs több 40–50 fogalmazói helynél. Aki innen kimarad – tehát a többség –, ismeretlen, szakmailag esetleg gyengébb ügyvédi irodáknál próbál meg elhelyezkedni gyakornokként. Csakhogy ezek »cserébe« sokszor igen magas összegeket kérnek el tőlük, a kvázi tandíjas rendszer viszont számomra elfogadhatatlan.”

épp a gasztronómiában is ezek jelentenek meghatározó élményt Önnek? Feltétlenül. Ilyen a személyiségem, sportos viseletben nem érezném jól magam. Farmerban csak hétvégén, az ócskapiacon járkálok, ahonnan az óras egyéb régiséggyűjteményem egy része is származik. Sokat ad a találás öröme, ez a szenvedélyem egyetemista korom óta megvan. A legelső ilyen különleges szerzésem egy 1848–49-ből származó pohár volt, de őrzök például egy XVII. századi végrendeletet, egy XIX. századi fizetési meghagyást és Deák Ferenc eredeti, természetesen kézzel írt négy oldalas levelét. Az órákhoz pedig valami különös vonzalmam van, miközben ügyvédként sokszor az idővel is dacolni kell, ezekben a különlegesen szép darabokban viszont az idő időtlenségét szeretem. Ketyegésük nem más, mint végtelenség, folytonosság. De ezt jelenti számomra a nagyapám testvére által alapított, s általam 1993-ban újraalapított ügyvédi iroda is, ahol jelenleg is dolgozom. Egyébként az ismert gyűjtőkről könyv készül, melyben én is szerepelek majd, persze nem csak az óráimmal, hanem a különleges könyveimmel, régi jogi iratokkal. És a gasztronómia…? Az étkezés minősége is fontos számomra, a formai és a belső tartalom egyaránt. Otthon is szeretek szépen teríteni, s ezt máshol is kipróbáltam: a Vajdahunyad várában 2002-ben a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében rendezték meg a Hírességek terítései című meghívásos kiállítást. Stílszerűen, ám némi iróniával munkámnak azt a címet adtam: Egy válóperes ügyvéd házassági évfordulóra terített vacsorája. Bár munkanapokon sajnos kevés időm jut az étkezésre, ugyanakkor szeretek főzni, habár magam – a családból egyedüliként – vegetáriánus vagyok. A legnagyobb öröm, amikor a hétvégi családi együttléteken közösen csemegézünk. Ilyenkor az unokák előre leadott rendelését „sütöm-főzöm valósággá”. Ezek remek együttlétek szoktak lenni. Ha jól tudom, női eleganciáját, szépségét az Anna-bálon elismeréssel méltatták. Valóban, nagyon jól esett, amikor idén nyáron a Gundel étteremben megrendezett Anna-bálon Örök Annává választottak, bár ez a cím az emberi idő múlására is emlékeztet… Kálmán Attila

ÜGYVÉDVILÁG

25

26

A

gyakorta változó törvények értelmezéséhez kaphatnak segítséget, s avatott szakemberek közreműködésével nézhetnek az egyes paragrafusok mögé azok a jogászok, cégvezetők, akik nem sajnálják az alkalmanként nyolcezer forintot, hogy bebocsátást nyerjenek a CompLex jogi szakkiadó szakmai reggelijeire. A kéthetente, a budapesti Marriott szállodában tartott esemény október közepi előadásának félszáz résztvevője egy gyakorlott jogalkalmazó, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke szemüvegén keresztül ismerhette meg a gazdasági társaságokról szóló törvény legutóbbi változtatásait, különös tekintettel a korlátolt felelősségű társaságokra.

CompLex Reggeli Ügyvédeknek

Bár

az előadó szerint a jogalkotó a 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) megalkotásával nem helyezte merőben új alapokra a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozást, a részletekben – ha nem is szükségszerűen az ördög, de – számos megszívlelendő tudnivaló és tanulság lakozik. A paragrafusok Gt.-beli és tavalyi módosítása érinti többek között a cégalapításra, a jegyzett tőkére, a jognyilatkozatokra, a munkaviszonyra, a választottbíráskodásra, az okiratokra, az apportra, az előtársaságra, az ügyvezetésre, a könyvvizsgálókra, a kisebbségi jogokra és a hitelezővédelemre vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel pedig a magyar parlament mint jogalkotó tovább írta a gazdasági társaságok szabályozásának 1988 óta tartó történetét. Míg ugyanis a közel húsz éve született, a maga nemében első ilyen törvény célja a négy évtizedes, szocialistának nevezett gazdasági és társadalomkísérlet elvetélésekor a magánosítás, a vállalati tulajdon lebontása volt, később, a vonatkozó paragrafusok módosításával a kialakuló piacgazdaság megszilárdítása lett a fő cél. Hogy csak egyetlen példát mondjunk: ez idő alatt

Október 16., a cégügyek reggele változás állt be a közérdek és a hitelezői érdekek védelmének területén is. Míg az első, 1988-as Gt. még azt tűzte ki célul, hogy a szabályozás ne sértse se a közérdeket, se a hitelezői érdeket, a hatályos rendelkezés már mindössze a méltányos hitelezői érdekek és a közérdek összhangját kívánja megteremteni. „Az egyéni vállalkozói lét a Gt. szerint nem fér össze a korlátlan felelősséggel, illetve hogy egy egyéni cég – a tulajdonosával ellentétben – nem jogalany; ez a kérdés pedig akkor lehet életbe vágó, ha a cég perbe bonyolódik.”

Pálinkásné dr. Mika Ágnes a rendelkezésére álló másfél-két órában nem kevesebb, mint két tucat témakört érintett; a hallgatóság igényeinek és kérdéseinek megfelelően egyik-másiknál hoszszabban elidőzve, másokra csak rövidebb utalást téve. Az olyan közismert legújabb változásokra, mint a kft.-k minimálisan kötelező törzstőkéjének hárommillióról ötszázezer forintra történő mérséklése, nem vesztegetett sok szót, ám annál részletesebben beszélt olyan kérdésekről, mint az illetéktörvény módosítása vagy az egyéni cég jogalanyisága. E témakörben dr. Mika Ágnes egyebek mellett hangsúlyozta: az egyéni vállalkozói lét a Gt. szerint nem fér össze a korlátlan felelősséggel, illetve hogy egy egyéni ÜGYVÉDVILÁG

27

cég – a tulajdonosával ellentétben – nem jogalany; ez a kérdés pedig akkor lehet életbe vágó, ha a cég perbe bonyolódik. Az előadó egyúttal felhívta a figyelmet a nem szerződésmintával működő kft.-k új szabályozására, nevezetesen arra, hogy a cégbe tömörülő tagok – törvényi felhatalmazás alapján – minden további nélkül eltérhetnek a Gt. kógens, vagyis kötelezően betartandó rendelkezéseitől. És hogy mely területeken tehetik mindezt? Például a saját üzletrész megvásárlásával, a vezető tisztségviselések időtartamával vagy éppen a házassági vagyonközösséggel kapcsolatos szabályozások terén – hívta fel a figyelmet dr. Mika Ágnes. Emellett különös figyelmet érdemel a taggyűlések összehívása is: a társasági jogi szabályozás és gyakorlat szerint ez esetben a meghívót a tagoknak hitelt érdemlő módon át kell venniük – ezzel szemben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerint az is a meghívó kézbesítését feltételezi, ha a levél a „nem kereste” jelzéssel visszaérkezik a feladónak. „A jogszabályok szerint egy alapító okiratba vagy társasági szerződésbe a józan ész határain belül szinte bármit bele lehet venni, érdemes minél kevesebb olyan kitételt alkalmazni, amely nem egyértelmű volta miatt a későbbiekben gondokat okozhat.”

Ha a gazdasági jogról van szó, rendkívül sok múlhat az értelmezésen, a bírósági joggyakorlaton – hangsúlyozta az előadó, hozzátéve: vannak olyan kérdések, amelyekre a törvény szövegének böngészése alapján nem, csak az esetleges felülvizsgálati eljárásban kapunk választ. Mi több, dr. Mika Ágnes elárulta: olykor előfordul, hogy a bíróságon értelmező kéziszótárral a kezükben igyekeznek megfejteni a jogalkotó szándékát, illet-

28

ÜGYVÉDVILÁG

ve egy-egy törvényhely pontos jelentését. És hogy a gazdasági társaságok alapítói ne kerüljenek váratlan helyzetekbe, a szakember azt javasolta: bár a jogszabályok szerint egy alapító okiratba vagy társasági szerződésbe a józan ész határain belül szinte bármit bele lehet venni, érdemes minél kevesebb olyan kitételt alkalmazni, amely nem egyértelmű volta miatt a későbbiekben gondokat okozhat. „A társaság ügyvezetőjének ma már kötelező kinyilvánítania, hogy nem eszközöl olyan kifizetéseket, amelyek a társaság kárára történnek.” A résztvevők megtudhatták továbbá, hogy a törvény módosításával végre egyértelműen tisztázódott, milyen ügyek tartoznak a választottbíróságra. Az előadó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a felügyelőbizottsági tagok és vezető tisztségviselők elleni kártérítési perek továbbra is a hagyományos bíróság elé mennek, ám semmi sem tiltja a külföldi választottbíráskodást, még akkor sem, ha a cégnek kizárólag magyar tagjai vannak. Dr. Mika Ágnes egyúttal felhívta a figyelmet egy jól használható lehetőségre: ha egy taggyűlés valamilyen okból nem volt szabályos, a felek 30 napon belül egyhangú határozatukkal visszamenőlegesen érvényesnek fogadhatják el a korábbi gyűlésen hozott döntéseket. A hallgatóság az apportra vonatkozó új szabályok ismertetésekor bepillantást nyerhetett a bírósági gyakorlatba, illetve annak az új szabályok következtében történő átértékelésébe; így míg a korábbi törvények értelmében tiltott volt a váltó apportálása egy társaságba, jelenleg ez a lehetőség is nyitva állhat. Hasonlóképpen újdonság az ügyvezetői nyilatkozatok szigorítása is. Ennek értelmében a társaság ügyvezetőjének ma már kötelező kinyilvánítania, hogy nem eszközöl olyan kifizetéseket, amelyek a társaság kárára történnek; ha pedig megszegi a szavát, kártérítési per elé kell néznie – bár a társaság tagjai a vezető tisztségviselőknek az egyes évek végén felmentvényt adhatnak, melyben leszögezik, hogy nem fognak ellenük kártérítési igénnyel fellépni. Ha viszont ez a nyilatkozat megtévesztés útján jön létre, a társaság – amennyiben bizonyítani tudja a vezető tisztségviselő rosszhiszeműségét –

a felmentvény semmissé nyilvánításáért folyamodhatnak a bíróságon. Dr. Mika Ágnes szerint a törvénymódosítás egy ponton kifejezetten felemás helyzetet eredményezett, nevezetesen: egy cég kisebbségi, mondjuk tízszázalékos tulajdonosa – a vezető tisztségviselésről való szavazás új szabályának megállapítása miatt – adott esetben leválthatja a társaság 90 százalékos szavazati aránnyal rendelkező tulajdonosát, ez pedig méltánytalan. Ez az állapot sokak szerint jogszabály-módosításért kiált, változásról azonban egyelőre nem érkeztek hírek. A kérdés azonban nyilván napirenden marad, s annak fejleményeiről, illetve az előadó által egyre nagyobb jelentőségűnek nevezett törvényességi felügyeleti eljárásokról az érdeklődő közönség megfelelő tájékoztatást kaphat – ha máshol nem, például a CompLex reggelik valamelyik következő alkalmán. Szőnyi Szilárd

A 2007-ben még megtekinthető előadások: 1. Az ingatlan-nyilvántartás aktuális kérdései (előadó: dr. Kőszegi Gábor, a Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal vezetője) – november 13. 2. Polgári eljárásjog az ítélőtábla gyakorlatában (előadó: Tamáné dr. Nagy Erzsébet, a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának bírája) – november 27. 3. Vállalkozási szerződések a bíróság előtt (előadó: dr. Maka Mária, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának vezetőhelyettese) – december 11. Részletesebb információt a CompLex Kiadó ügyfélszolgálatán kaphat a (40)-464-565-ös telefonszámon vagy az [email protected] e-mail címen. Várja Önt is egy szakmai reggelire 2007. október 30-ától minden második kedden 9 órakor a CompLex Kiadó.

Szabad-e a kultúra? Idősebb és ifjabb dr. Nemessuri Péter a szerzői jog és az információs társadalom viszonyáról

Alkalmasak-e jogszabályaink a XXI. század hajnalán arra, hogy a szerzői jog és az információs társadalom viszonyait szabályozzák? Idősebb dr. Nemessuri Péter: Nem igazán. A témával már sokan, sokféleképpen foglalkoztak, de számos kérdés még ma is vita tárgya. Mielőtt ezt a témát körbe járjuk, bizonyos alapfogalmakat tisztáznunk kell. Többek között, hogy mi a másolás és a fájlcsere fogalma, és miben különbözik a kettő egymástól. Ifjabb dr. Nemessuri Péter: Másolásról akkor beszélünk, ha valamilyen eljárás folyamán két azonos állomány jön létre. A fájlcsere pedig lényegében távmásolatok létrehozását jelenti. Itt kell megemlítenem a P2P* (peer to peer) fájlcserét, amikor a (magáncélú) másolás más közvetítő kihagyásával történik. Ez a kliensek között, direkt kapcsolatot feltételez. Hadd tegyem még hozzá, hogy a peer to peer fájlcsere éppen annak a jogi szabályozásnak az „eredménye”, amely szerint a magáncélú másolás törvényes, hiszen kikerül mindenféle közvetítőt. Hogyan kapcsolható ide a fájlmegosztás? Amikor egy rendszer – általában – nem peer to peer alapon működik, akkor beszélhetünk fájlmegosztásról (ilyen pl.: az FTP* alapon működő fájlmegosztás). Ebben a technikában egy vagy több központi fájlmegosztó szerver működik, amihez a kliensek kapcsolódnak. Egyébként minden fájlcsere (és másolás is) feltételezi a fájlmegosztást, ami tulajdonképpen engedély a birtokos részéről az állományokhoz való hozzáférésre. Hogyan értelmezhető a hatályos jogszabály alapján a magáncélú másolás? Hol húzódnak a legalitás határai? A fentebb említett mindkét rendszerben – véleményünk szerint – olyan magáncélú másolás történik, amely megfelel a jelenlegi jogszabályoknak. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 35. § (6) bekezdése kimondja,

hogy a hálózaton keresztül is jogszerű másolás történik. A jogvédő szerveknek, többek között a ProArtnak nem ez a véleménye. A ProArt álláspontja szerintem, több szempontból is vitatható. Egyrészt éppen az említett jogszabályi szakasz engedi meg a hálózaton keresztüli másolást, másrészt pedig a Btk.-ból kiindulva és a 329/A. §-ban megfogalmazott tényállást elemezve, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha az elkövetés vagyoni hátránnyal is jár. Eredménybűncselekményről van itt szó. Mivel egy másik jogszabály a hálózaton történő magánmásolás lehetőségét megadja (törvényi felhatalmazás), vagyoni hátrányról szó sem lehet. Hadd említsek egy példát: amennyiben valaki otthon két számítógépet csatlakoztat egymáshoz, akkor ebben az esetben senki sem vitatja, hogy magáncélú másolás történik, pedig itt is létrejön egy ún. szerver-kliens kapcsolat. Ettől csak mennyiségileg különbözik az internet felhasználása során történő tartalommásolás, különösen azért, mert egyedileg azonosított és megfelelő jogosultságokkal ellátott felhasználói körről van szó (zárt kör – nem nyilvánosság). Visszatérve a kiinduló kérdésünkhöz, véleményük szerint, a szerzői jog és az információs társadalom hogyan viszonyul egymáshoz. A fő probléma a technikai fejlődés és a szerzői jog „elavultságából” ered. Egyrészről az ún. web-társadalom nincs tisztában saját lehetőségeivel, másrészről pedig valóban felmerül a szerzők jogainak védelme. Meglévő jogszabályaink sajnos elavultak, mert olyan körülmények között születtek, amikor a számítástechnikai fejlődés még nem volt ilyen fokú. Meglátásunk szerint a szerzőknek is lépést kellene tartaniuk ezzel a fejlődéssel, és ki kellene használniuk az internetadta lehetőségeket. Új látásmódra lenne itt szükség. A megoldást én olyan webshopok létrehozásában látom, ahol viszonylag alacsony díj ellenében letölthetők len-

Dr. Nemessuri Péter 1949-ben született, édesapja orvos, édesanyja pedagógus volt. Az ELTE jogi karán szerzett diplomát 1975-ben, 1991ig jogtanácsosként dolgozott, 1992től ügyvéd. Főbb területei a gazdasági jog, ingatlanjog, valamint a büntetőjog. Több alapítvány működtetésében jelentős szerepet vállal ügyvédként. Rendszeres látogatója a budapesti gőzfürdőknek (Rudas Fürdő és Gellért Fürdő), ha teheti krimi regényeket olvas. Kedvenc autómárkája a SUBARU, melyet márkakereskedőként is forgalmazott. nének a zeneszámok, illetve más szolgáltatások. Erre egyébként már vannak nemzetközi kezdeményezések. Nem ütközik ez a nagy kiadók érdekeibe? Éppen ez a lényeg: a kiadók féltik eddigi profitjukat, és minden eszközzel fellépnek azok ellen, akik ezt veszélyeztetik. A szerzők érdekei itt háttérbe szorulnak. A jogvédő szervek netán visszaélnek a rájuk ruházott jogokkal? A jogvédő szervek sajnos sokszor úgy lépnek fel, mintha hatóságok lennének, pedig csupán egyesületek, hatósági joÜGYVÉDVILÁG

29

file transfer protocol, azaz adat közvetítő protokoll. Az informatika sok ehhez hasonló szabványt használ, melyben az adatforgalom szabályozott keretek között (frame-ekben) történik. Kifejezetten a szerverrel (központi géppel) való kapcsolat felépítésére és az állományok kezelésére (másolás, mozgatás, vagy akár feltöltés!!!) használják. Előnye az alacsony „felesleges” adatkommunikáció.

*P2P:

peer to peer connect, azaz kliens-kliens közötti kapcsolat. Szemben a szerver-kliens kapcsolattal, itt a fájlcsere (ami egyébként általában az adott tartalom, illetve állomány tekintetében) egy irányú, mint a szerver-kliens kapcsolatoknál, azonban itt kölcsönösségen alapul: mindenki egyben a saját állományait tekintve szerver (megosztó) és egyben a letöltésre szánt állomány tekintetében kliens (letöltő). Ilyen hálózatok a DC* és a Torrent*.

*DC:

direct connect, azaz közvetlen kapcsolat. Hibrid rendszer, mert bár szükséges hozzá egy központi szerver és az azon futó HUB szoftver, ám ez csak a kapcsolat felépítését és a kliensek fájllistáját teszi elérhetővé és egyben kereshetővé.

Fotók: Bakcsy Árpád

*FTP:

Ifj. dr. Nemessuri Péter 1982-ben született, édesapja ügyvéd, édesanyja pedagógus, felesége (szintén) jogász. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán szerzett diplomát 2006-ban. Édesapja mellett már nagyon korán megismerkedett a jogi pályával; gyakornokként, majd jelöltként is vele dolgozik. Kedvenc területei az informatikai jog (büntető és polgári területen is!) és a cégjog. A jogászi pálya mellett informatikai vállalkozásban is részt vesz. Célkitűzései között szerepel egy nagy ügyvédi iroda kiépítése édesapja vezetésével / segítségével, továbbá az informatikai vállalkozás sikeressé tétele. Kikapcsolódni a barátokkal szeret, közös beszélgetések alkalmával, vagy egy közös számítógépes hálózati (stratégiai) játék során. Szereti a sci-fi regényeket és a legújabb technikát alkalmazó eszközöket. gosítványok nélkül. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a BSA egyesületet például „szoftverrendőrség”-nek is nevezik. Milyen jogokkal rendelkeznek a törvények alapján? A törvény egyértelműen kimondja, hogy elsősorban bírósági – ezen belül is főleg polgári – eljárás megindítására van lehetősége az ilyen szervezeteknek, feltéve, hogy a közös jogkezelés ellen a szerző, avagy egyéb jogosult előzetesen nem tiltakozik.

30

ÜGYVÉDVILÁG

*Torrent: lényege, hogy a megosztott tartalomról leíró fájl készül. Ez azonosítja az adott tartalmat mások számára, valamint meghatározza a megosztó számítógépen (és egyébként az interneten) a tartalom helyét is. Ezután jön létre a kliensek közötti közvetlen kapcsolat. Egyébként a torrent, azaz leíró fájlt (is) egy központi gépen teszik közzé (hasonló az apróhirdetés táblájához, ahol a torrent fájlok az apróhirdetések). Ezt részletes leírással és egyéb információval látják el, mert a felhasználó számára ez a fájl magában nem értelmezhető. Szükséges hozzá egy torrent-kliens szoftver, amely fel tudja dolgozni. (A fenti két rendszerben – DC, Torrent – semmilyen jogvédett, illetve jogsértő tartalom nem tárolódik a központi gépen).

Jól tudom, hogy azonos tevékenység folytatására csak egy egyesület vehető nyilvántartásba? Igen, ez így van. Akkor hogyan lehetséges, hogy a ProArt több más jogkezelő tevékenységét folytatja? Érdekes kérdés. Eredetileg azért hozták létre, hogy a meglévő egyesületek tevékenységét koordinálja. A valóságban viszont jogkezelőként lép fel, pedig erre korábban létrejöttek a megfelelő szervezetek. A ProArt eljárásainál maradva, nem gondolják-e, hogy a felhasználók adatainak magánszervezetek részére történő kiadása komoly adatvédelmi problémát jelent? Az EU-ban már van erre állásfoglalás: polgári ügyekben az internetszolgál-

tatók nem adhatják ki a felhasználók adatait a jogvédő szerveknek. Ez is bizonyítja, hogy a ProArt nem rendelkezhet olyan jogokkal, amelyeket pillanatnyilag magáénak érez. Hozzá szeretnék tenni két dolgot: miszerint az állásfoglalás nem kötelező erejű, ebben a konkrét ügyben (is) szükség lesz egy ítéletre, amelyet még ebben az évben várhatunk az Európai Közösségek Bíróságától, másrészt szükséges a jelenlegi helyzet jogi úton történő magyar szabályozása és felülvizsgálata. Elsősorban az adatvédelmi rendelkezések jelenlegi megsértéseit kellene megakadályozni. Jelenleg a hazai gyakorlat alapján sérül a felhasználók adatvédelme. Ebben egyébként az internetszolgáltatóknak (ISP-k) kellene határozottabban fellépniük. dr. Kiss Anna

A jog pszichológiája Dr. Tíber Péter a mediációról

Dr. Tíber Péter ügyvéd már akkor alkalmazta a mediációs technikákat, amikor még Magyarországon ismeretlen volt ez a fogalom. Azóta jogszabály is rendelkezik a mediációról, mégis kevesen vagyunk tisztában vele, mit is takar ez a tevékenység valójában.

Hogyan került kapcsolatba a mediációval? Nyolc évig dolgoztam egy lízingcégcsoport jogi vezetőjeként, ahol a feladataink közé tartozott a problémás ügyek, nem fizető ügyfelek kezelése. Mivel több száz ügyről volt szó ezért szerettem volna hatékonyabban (ideértve az időés költséghatékonyságot is) hozzányúlni a problémákhoz. Mivel ekkor is már évek óta részt vettem egy tanácsadó világszervezet instruktorai által vezetett önismereti, konfliktuskezelői, valamint szervezetfejlesztési képzésein. Elvégez„A lehető legpontosabban kell diagnosztizálni a mediátornak az eléje kerülő problémát, mert ettől függően tudja kiválasztani a konfliktus kezelésére alkalmas leghatékonyabb módszert, illetve a mediációs ülés közben is sokszor kreatívan váltani kell.”

tem többek között mediációs képzéseket is. Az itt tanult módszerekkel meglepően komoly eredményt sikerült elérni az ügyfélkezelésben. Mit jelent az Ön értelmezése szerint a mediáció fogalma? A mediáció közvetítői tevékenységet jelent. Az, hogy ez alatt a fogalom alatt ki mit ért pontosan és emiatt ezt a „közvetítést” milyen módszerekkel csinálja, az nagyon eltérő lehet. Mindenesetre szükséges a mediációt az egyéb konfliktus kezelő módszerektől, és legfőképpen a terápiás módszerektől elkülöníteni. Szerintem jó, ha a mediátor a konfliktuskezelés több formájával, módszerével is tisztában van. A lehető legpontosabban kell diagnosztizálni a mediátornak az eléje kerülő problémát, mert ettől függően tudja kiválasztani a konfliktus kezelésére alkalmas leghatékonyabb módszert, illetve a mediációs ülés közben is sokszor kreatívan váltani kell. Milyen ügyekben lehet alkalmazni a mediációt? A mediációs tevékenység, illetve az ide tartozó technikák minden ügyben alkalmazhatók, hiszen minden ügyben személyek, illetve szervezetek közötti látszatra eltérő érdekei, és egymás, sőt sokszor önmaguk számára is ismeretlen szükségletei állnak. A szociális téren, tehát ember-ember közötti kapcsolatokban létrejövő korlátozások, konfliktusok öntudatlan, vagy tudatos viselkedésünk miatt jönnek létre, tehát csak rajtunk múlik, akarjuk-e, és ha igen, milyen irányba megváltoztatni a konfliktusokkal terhelt helyzetet. Mivel több mint hat éve foglalkozom mediációval, elég sok területen vannak tapasztalataim, különösen cégeken, szervezeteken belüli, családjogi, munkajogi és gazdasági konfliktusok terén. Kidolgoztunk egy hatékony mód-

szert az adósságkezelésre a mediáció és a szervezetfejlesztés módszereinek vegyítésével. Attól függően alakítjuk a metodikát, hogy adós fizetési készségével, vagy képességével van nagyobb probléma. Az utóbbi időben több képzésben segédkeztünk hitelintézeteknek telefonos, vagy személyes ügyfélkezelésben dolgozó munkatársaik képzése terén. A visszaigazolások jók. Kidolgoztunk egy komfort programot is finanszírozók részére, a fizetési nehézségekkel küzdő kis- és középvállalkozó ügyfeleik fizetési képességének, és/vagy hajlandóságának visszaállítására. Munkánkban a „klasszikus” jogi munka jól kiegészül a fent taglalt módszerekkel. Hol lehet ezt megtanulni, hol vehet részt valaki mediációs oktatáson? Ön hol tanulta? Ma már Magyarországon is több képzés indul, de az első és legfontosabb dolog a belső döntés, elhatározás. Véleményem szerint annak, aki mediációval akar foglalkozni négy területen feltétlenül ismereteket kell szerezni. Ismernie kell a mediáció elméletét, metodikáját, egyre mélyebb emberismerettel kell rendelkeznie (amibe óhatatlanul beletartozik az önismeret), valamint saját élményre kell szert tenni a konfliktuskezelés terén. „Ha valaki komolyan bele akar merülni az emberi konfliktusok kialakulásának, lefolyása törvényszerűségeinek, valamint hatásainak tanulmányozásába, az folyamatos tanulást, kutatást igényel.”

Én a magam részéről mediációs, önismereti, szervezetfejlesztési képzéseken vettem és veszek részt. Együttműködünk egy németországi intézettel (akadémiával), akik a mediációval és szervezetfejlesztési tanácsadással, valamint ezek oktatásával foglalkoznak, és jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek. Ha valaki komolyan bele akar merülni az emberi konfliktusok kialakulásának, ÜGYVÉDVILÁG

31

lefolyása törvényszerűségeinek, valamint hatásainak tanulmányozásába, az folyamatos tanulást, kutatást igényel. Számomra ezen kérdéskörökkel való foglalkozás a jogi munka kiegészítését, és bizonyos szempontból megújítását jelenti. Egyébként közreműködésünkkel folyamatosan zajlanak alapszintű és haladó mediációs képzések.

„A mediációnál egyébként az egyik legfontosabb szempont, hogy az ügyfél akaratát én semmilyen módon nem befolyásolhatom.”

Ennek kiderítése sokszor egy órás beszélgetést igényel. Például volt egy céges ügyem, ahol a két külföldi tulajdonos konfliktusban volt egymással és több kérdésben pereskedtek, sőt két ügyben már jogerős ítélet is született. Ekkor keresett meg az egyik tulajdonos. Mikor kérdeztem, hogy mit akar, azt válaszolta, hogy azt akarja, derüljön ki az igazság. Ekkor elkezdtünk afelé menni, mit is ért pontosan ez alatt. Ami kiderült a végére, azt a belső szükségletet nem lehetett a jog eszközeivel kezelni, de mediációval igen. Az két tulajdonos érdekei mentén pedig létre tudott jönni egy jogi megállapodás. Úgyhogy ebben az ügyben mind a jog, mind a mediáció helyet kapott. A mediációnál egyébként az egyik legfontosabb szempont, hogy az ügyfél akaratát én semmilyen módon nem befolyásolhatom. Neki kell akarnia a mediációt, neki kell felismerni ennek a módszernek az előnyeit. A mediációval kapcsolatos egyik legnagyobb tévhit, hogy ez békéltető jellegű eljárás. Én mint mediator nem akarhatok senkit a másikkal kibékíteni, mert akkor az én akaratom belekerül a folyamatba és torzítja azt. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a mediáció tisztázó folyamat, ahol kiderülhet, hogy mi is a probléma pon-

32

ÜGYVÉDVILÁG

Fotók: Bakcsy Árpád

Hogyan dönti el, hogy egy ügyet klasszikus jogi úton, vagy inkább mediációval oldja-e meg? Minden ügynél egészen pontosan megbeszélem az ügyféllel, mit akar pontosan. Egész lehet, hogy furcsán hangzik, de nem igazán tudjuk, mit akarunk pontosan, és pláne nem azt, hogy miért? Mi az igazi motiváció, szükséglet. Pedig amíg ez nem világos és tudatos, addig nehéz jó megoldást adni a helyzetre.

tosan (kinek-kinek mi), elválasztásra kerülnek az érzelmek, a gondolatok, és a cselekedetek területei, tisztán láthatóvá válnak a felek érdekei, és a mélyben rejlő és a tetteket elsősorban motiváló szükségletek. Ha mindez megvalósul, már nagyon könnyű megállapodni úgy, hogy egy első látásra vesztes, és energiarabló helyzetből, egy nyertes-nyertes jövőbe mutató folyamat alakuljon ki, ami a felek energiáit szinergikusan öszszekapcsolja. dr. Bodolai László

Dr. Tiber Péter ügyvéd 1967-ben született Székesfehérváron. Az ELTE Jogi Karán végzett 1994-ben. Budapesten ügyvédkedik, specialitása a lízingjog és mediáció. Egy gyermeke van, aki második osztályos Waldorf iskolás. Felesége gyógypedagógus. 3 danos Kyokushin Karate mester, edző, hobbyja a természetjárás és az olvasás. Kedvenc könyve: Hermann Hesse: Szidharta

Szerepek egymás mellett Dr. Kármán Judit ügyvédnőt kérdeztük az anyaságról és az ügyvédi hivatásról

„Egész külön mítoszvilága, mondaköre és irodalma van az ’ember’ történetén belül az asszonyi sors”-nak. A XX. század teremtette meg Kaffka Margit szerint a független, erős, küzdésre képes nőt, aki megállja helyét a világban, és felelős önmagáért, illetve azokért, akiket a természet rájuk bízott. Kármán Judit mindezekkel a jellemvonásokkal rendelkezik: néhány héttel ezelőtt szülte meg második gyermekét, ennek ellenére nem adta föl hivatását, hanem továbbra is ügyvédként praktizál.

Fotó: Bakcsy Árpád

Hogyan lehet összeegyeztetni ezt a két szerepet? Azt nem tudom, más hogyan tudja öszszeegyeztetni a két egész embert kívánó „hivatás”-t, de azt tudom, hogy nekem ez egyáltalán nem könnyű feladat, nem gondoltam arra, hogy ilyen nehéz lesz.

dennapok joggyakorlatának változása következtében az újrakezdőnek sok-sok évre van szüksége ahhoz, hogy korábbi praxisát minőségében visszaállítsa.

Miért döntött úgy, hogy folytatja az ügyvédi tevékenységet? Sokan talán azt gondolják, hogy ez egyfajta karrier-központú szemlélet, de ez így nem igaz. Persze nagyon fontos számomra, hogy ez az említett „karrier” a két gyermek nevelése mellett is fölfelé íveljen, de sokkal fontosabb, hogy ne essek ki teljesen a gyakorlatból, és a meglévő ügyfeleimet meg tudjam tartani. A két pici között több mint két év van. Ha óvodás korukig otthon maradnék velük, akkor ez azt jelenti, hogy 5–6 évet kellene kihagynom. Mire visszamennék az irodába, szinte mindent elölről kellene kezdenem.

Ki vigyáz a gyerekekre, amikor dolgozik? Igyekszem minél több időt otthon tölteni, és a legtöbbször akkor dolgozom, amikor ők alszanak. Általában éjjel. Néha persze be kell mennem az irodába is, de a nagyszülőkre mindig számíthatok. Meg kellett tanulnom szelektálni az ügyeket. Csak arra mondok igent, amit a mindennapi anyai teendők mellett még megfelelő minőségben el tudok látni. Sok olyan – szakmai kihívást jelentő – ügyre kellett nemet mondanom, amit korábban, még a szülések előtt szinte gondolkodás nélkül vállaltam volna. Peres ügyeket így most szinte egyáltalán nem vállalok, hiszen a bíróság által kitűzött határnapok és időpontok összeegyeztethetetlenek lennének a kicsik mindennapi igényeivel.

Úgy érzi tehát, hogy ez a döntése egyfajta kényszer következménye volt? Igen. Ma már kevesen tehetik meg, hogy gyermeknevelés címén még évekig otthon maradjanak. Több évi szünet után a jelenlegi jogszabály-dömping és a min-

Az ügyvédi munkában milyen segítségre számíthat? Természetesen segítség nélkül a praktizálás folytatása sem menne. Mindenképpen kell hozzá egy-két jó munkatárs, egy ügyvédjelölt és egy ingatlanos kol-

léga, akik az ügyek előkészítésében és a mindennapi állandó irodai jelenlétben segítenek. Mivel a kisebbik fiam még 2 hónapos sincs, ezért őt 3 óránként szoptatom, az irodai munkát pedig ehhez kell igazítanom. Miután az elvállalt ügyek (ingatlan ügyek, szerződések és cégjogi feladatok, valamint a helyi önkormányzat jogi ügyei) nagy része az átbeszélésüket követő, úgymond minimálisan előkészített stádiumában érkezik hozzám, ezért ez is nagy segítséget jelent, annak ellenére, hogy a részletes kidolgozásukat otthon végzem. Ezt nagyrészt az éjszakai szoptatások közötti időszakban tudom megtenni, amikor a családnak egyébként nincs rám szüksége. Máskor nem is tudnék dolgozni otthon, hiszen a nagyobbik fiam most két és fél éves, dackorszakának virágában van. A délelőtti bölcsőde után szinte az egész délutánomat igénybe veszi aktivitása. A háztartás vezetésének mindennapi teendőit sem hanyagolhatom el amiatt, hogy szakmailag szeretném tartani magam. Mennyi időt tud az irodában tölteni? Az irodába hetente egyszer-kétszer megyek be, két-három órára. Az ügyfeleket erre az időre hívom. Ekkor van a leginkább szükségem a nagyszülőkre. Később talán növelhetem majd az irodában töltött órák számát, de nem szeretnék azon szülők közé tartozni, akikkel a nagyi közli a hírt, hogy a gyerek felült, kimondta az első szót stb. Ezt az élményt semmiképpen sem akarom kihagyni, hiszen éppen ezért érdemes szülőnek lenni. dr. Kiss Anna

Dr. Kármán Judit 1973-ban született. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett, majd dr. Knorr János jászberényi ügyvéd irodájában kezdett jelöltként dolgozni. 2002-től vezeti saját irodáját Jászberényben és egy alirodát Jászárokszálláson. 2006-ban társasági szakjogászi diplomát szerzett az ELTÉ-n. Ingatlan ügyekkel, gazdasági és egyéb polgári ügyekkel, kereskedelmi jogi szerződésekkel foglalkozik, továbbá a jászárokszállási helyi önkormányzat jogi ügyeit viszi. Férjezett, 2 fiúgyermek (2,5 éves és 7 hetes) édesanyja. Hobbi: mozi, színház, kiállítás, gobelinkészítés, bár erre mostanában kevés ideje jut. A Volkswagent kedveli, kedvenc étterme a gyöngyösi Halászkert és a Hajós étterem Tiszaörvényesen.

ÜGYVÉDVILÁG

33

34

A sakk szerelmese Beszélgetés dr. Szász Ferenc ügyvéddel

Honnan ez a mérhetetlen szenvedély a sakk iránt? Mit jelent ön számára a sakk? A sakk rendkívül gazdag, érdekes, egy hihetetlenül összetett, többfunkciós emberi tevékenység. A sakk sport, szórakozás, művészet, szenvedély és igazi kikapcsolódás. Régen az Ügyvédi Kamara Klubjában állandó sakkcsaták voltak neves ügyvédekkel. Olyan neveket említhetnék, mint például Berend György, Bérces Róbert, Hetényi Géza és Papp Antal. A Markó utcai tárgyalásaink között sokat sakkoztunk, schnelleztünk a kamara klubjában, ami aztán a ’90-es évek felgyorsult időszakában teljesen megszűnt. Nemcsak a kamara klubjában volt elfogadható sakkélet, hanem az Igazságügyi Minisztériumban is, amelynek sakkéletét dr. Katona Sándor vezette dr. Berkes György segítségével. Ez nagyon jól működött még a rendszerváltás előtt, mert rendszeresen szerveztek Budapesten és Pilisszentkereszten is versenyeket ügyvédek, ügyészek, bírók részére, aztán sajnos ez is teljesen elmaradt. Tavaly dr. Bánáti Jánossal beszélgettünk arról, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara támogatásával szervezünk egy országos versenyt, bírók, ügyészek, ügyvédek részére, de a választások és egyéb körülmények miatt ez nem realizálódott. Ez a verseny nemcsak sportéleti szempontból lett volna jelentős, hanem az összejövetel hozadékaként nem ártott volna, ha a bírók, ügyészek, ügyvédek szakmailag és kollegálisan is tudnak beszélgetni, kapcsolatot tartani egymással. A szervezési és a pénzhiány miatt azonban eltűntek a régi rendezvények, sakkversenyek.

Mikor kezdett el sakkozni? 17 éves koromban a felsőrákosi Süketes Gyula bácsi székely ezermester tanított meg a sakk rejtelmeire. Ültünk a kis kokszos kályhánál és sakkoztunk, hol ő süttette a hátát, hol én. Későn kezdtem el sakkozni, ami már behatárolja az ember sakktudását és jelentősebb eredmények elérését, mert a nagy sakkozók már gyerekkorban elkezdik tanulni a sakkot. A másik gátló tényező saját idegenkedésem attól, hogy könyvekből meg számítógépről tanuljak. Erre mondta Fischer, hogy (és én ezzel teljesen egyetértek), hogy ma már a világ nagymestereinek nagy része közepes adottságú és képességű ember, akiket a számítógép tesz naggyá, de a tényleges tudásuk, az intuitív készségük nem éri el ténylegesen a nagymesteri szintet. A sakkot kisgyermek kortól el lehet kezdeni, és föl lehet jutni egészen a csúcsig. Más, ha ott van a számítógép és megmondja, mit kell lépjek a 27. lépésben és más, ha én találom meg a megfelelő lépést. Még ha nem is tudom 10 esetből 6-ban, 7-ben megtalálni ezeket az igazi nagy lépéseket, de ha sikerül 10-ből 3-ban, 4-ben, akkor ez a saját alkotá-

somnak a gyönyörűsége és nem a számítógépé, a sakkirodalomé, az állandó tanulásé és memorizálásé. Nem érzem az alkotás örömét, ha az évszázadok alatt összegyűlt tudást, vagy a számítógép anyagát sajátítom el. Mindig úgy voltam vele, hogy nem érdekes, ha nem lesz belőlem nagymester, így legalább megmarad számomra az alkotás gyönyörűsége. Volt érdekes vagy kellemetlen élménye a sakkversenyek során? Igen, két eset is. Az egyik, mikor 4 évvel ezelőtt meghívtak Korzikára, mert tudták, hogy az én játékerőm magasabb, mint az élő pontszámom. Ezen a versenyen a világ legjobbjai is indultak, a versenyt az Indiai Wiswanathan Anand nyerte meg. Jelenleg ő a világbajnok, a nemzetközi ranglistát is ő vezeti 2792 ponttal. Az volt az érdekes ebben a versenyben, hogy több győzelmem mellett plusz két pontot szereztem két francia mester ellen is, és kategória-díjas lettem. A francia szervezőknek ki kellett volna fizetniük 600 eurót, de nem fizették ki, mert azt mondták, hogy egy bújtatott magyar mester vagyok, hiába szedték le az internetről és a Sakkszövetség honlapjáról, hogy nekem mennyi az élő pontszámom. Az egyik francia versenyzőhöz szmokingba és estélyi ruhába öltözve jött egy nagy társaság – a nagy közéleti és média érdeklődés miatt is. A francia versenyző

Fotók: Hudák László

Szenvedélyesen szeret sakkozni. Szerencseszáma a 7 és a 13. Szépnek látja a játékot, mert lehet alkotni. Számára az alkotás többet ér, mintha könyvből vagy számítógépből memorizálná az anyagot.

ÜGYVÉDVILÁG

35

függvénye, ettől függ, hogy az ember milyen szintet tud elérni.

Dr. Szász Ferenc 1952-ben született, az ELTE Jogi Karán 1977-ben, majd

Jelenleg az ügyvédek közt az egyik legismertebb sakkozó dr. Kahn Evarth nagymester (az ábrán egy szép állás, gyönyörű kombináció látható tőle). Az állás és a személy érdekessége, hogy legutóbb egy versenyen való találkozásunkkor maga az érdekelt beszélt erről az állásról, rendkívül dialektikusan, emberien. Elmondása szerint egyszer rendkívül fáradtan hazaérve ő is sokáig nézegette a bonyolult állást, gyönyörködni és ismét megoldani azonban nem volt ereje, így fogta magát és egyszerűen megnézte a megoldást, amelyet már korábban oly nagyszerűen megtalált. Ez a történet az alkotó, de egyben esendő embert is példázza.

1989-ben a Politológiai Főiskolán szerzett diplomát. 1980 óta ügyvéd. 1991-től vezeti saját ügyvédi irodáját. Főleg büntető és polgári ügyekkel foglalkozik. Hobbyja a sakk, a tenisz és a kártya. Kedvenc étele a juhtúrós gombás puliszka, étterme a Pesterzsébeti Csili étterem. Nős, 5 gyermeke van. Szabadidejében szeret kertészkedni.

nagyon határozottan ütötte a figurákat, ami nem illik a sakkban, csak ő mutatni akarta a társaságának, hogy milyen keményen játszik. 35 perces hátrányos állása után már elmaradt ez a kemény ütögetés, bábulevágás. A másik francia versenyzőnek is sokkal magasabb volt az élőpontszáma, mint nekem, de a középidős előnyömnél már annyit sem volt hajlandó tenni, hogy feláll, és kezet nyújt – egyszerűen fogta magát, elment és vissza sem jött, hagyta leesni az óráját. A sakkban ez is hihetetlenül nagy udvariatlanság, mert ha megvertek is, azt illik megköszönni, még ha fájdalmas is. A másik esetem – igazolva a média hihetetlen szerepét és hatalmát – az volt, amikor a rendszerváltás előtt közvetlenül a Magyar Ifjúságban megjelent egy újságcikk, hogy a rendőrséggel szüntetik meg a pesterzsébeti sakk-klubot, elviszik a sakktáblákat, órákat. Abban az időbe az ESMTK szakosztályvezetője voltam, az újságcikk kapcsán 3 hét után teljesen megszüntették a sakk-klubot, holott már OB II. osztályú volt a csapatunk, 50–70 fő aktív taglétszámmal. A megszüntetett sakk-klubot egy ideig saját pénzből csináltam, majd átkerültünk a Samutex nevű klubhoz, ahol Samu Imre szponzornak köszönhetően 3 évig mesés életünk volt, edzéseken és versenyeken teljes étel és ital ellátással, valamint pingpong kiegészítő edzéssel. A sakkcsapatok megszüntetésének időszakában Osváth nagymesterrel és híres

36

ÜGYVÉDVILÁG

edzővel kerültem vitába, mert ő ebben az időben elfogadta azt a sportpolitikai érvelést, miszerint csak a nagy klubokra van szükség, a kis kluboknak nincs meg a létjogosultsága. Ezzel nem lehet egyetérteni. Kellenek a kis klubok, mert azok a fejlődés alapjai. A kis klubok megszüntetése általában a visszafejlődés, leépülés időszakát jelzi az egyes sportágaknál. Egy sakk-klubban egy fiatal sportoló kinevelése 5 évtől 10 évig terjed. A társadalmi, a kulturális és a sportélet kellő fejlődésénél szükséges megjegyezni, hogy a Horthy-időszakban például Pesterzsébetnek több tenisz és sakkcsapata volt más sportegyesületek mellett. Mennyi időt tud szentelni a sakkra az ügyvédkedés mellett? Jelenleg a Tipográfia csapatában vagyok leigazolt játékos. Sakkozó barátaimmal legkedvesebb időtöltésünk a schnellezés, ami kétszer 5 perces játékot jelent. Ez olyan, mint a mai rohanó, hajszolt világunknak a lenyomata. Az ügyvédi szakma az egyik legjobban leterhelt értelmiségi réteget foglalja magában és én egy ilyen streszszes életet egy stresszes schnellel vezetek le. Még szerencse, hogy időnként teniszezem is. A sakknál és a tenisznél is lényeges a szenvedély, amely egy idő után meghatározó időtöltést és életstílust alakít ki. Az, hogy az ember milyen teljesítményt ér el a sakkban, nagyban függ fizikai, szellemi, érzelmi állapotától. A sakk mindig körülményfüggő, mindig egy adott fizikai, idegi, pszichikai állapot

A családban van utód, aki továbbviszi ezt a sakk iránti szenvedélyt? Szerencsére vagy sajnos, nincs. Épp a sakkszenvedélyem miatt jutottak a gyerekek odáig, hogy nem szeretik a sakkot, így nem igazán tudtam rávenni őket, hogy sakkozzanak. Emocionálisan elutasították, ami érthető, mert valószínűleg sajnos az ő gyerekkoruk rovására is ment. Mit szeretne elérni a jövőben a sakkal kapcsolatban? Bár az Igazságügyi Sport Club lehetőségei minimálisak, a sok tehetséges bíró, ügyész, ügyvéd, jogász örülne neki, ha a sakkozni tudó és szerető jogászi réteget időnként versenyhez juttatnák, akár a Minisztérium, a Kamara vagy egyéb támogatók szervezésében. dr. Pál Edith

v oo

8 7 6 5

o

4 3 2

p r

p

1 a

b

c

o pm vp

o t

l

o

b

pw bp p q r k d

e

f

g

h

23…bástya f3!! 24. g4 (24. futó x f3 huszár x f3 25. vezér x f3 vezér x f1 matt) 24… huszár x g4 25. futó f4 bástya x f2 01

Hölgy a testület élén Beszélgetés dr. Leposa Mariannával, a Pécsi Ügyvédi Kamara elnöknőjével

Dr. Leposa Marianna 2006 februárja óta tölti be a Pécsi Ügyvédi Kamara elnöki tisztét. Az első kamarák 1875-ben jöttek létre Magyarországon, azóta most először fordult elő, hogy nőt választottak egy ilyen köztestület élére.

A

mikor pályámat kezdtem, csaknem három évtizeddel ezelőtt, még egy, legfeljebb két joghallgatót jegyeztek be évente ügyvédjelöltnek. Számomra kiváló iskola volt az egykori Pécsi 2. számú Ügyvédi Munkaközösség, ahol elismert jogászoktól lehetett ellesni a szakmai tudnivalókat. Principálisként dr. Bagi István irányította első lépéseimet a gyakorlati pályán, akinek kiemelkedő jogi tudásából azért hasznosíthattam roppant sokat, mert megvolt a pedagógiai érzéke hozzá, hogy a tudásából minél többet adjon tovább. Tőle követendő jogi szemléletmódot szintén lehetett tanulni, mely magába foglalta az ügyfelek iránti elkötelezettséget, a tisztességes ügyvédi munkavégzés igényét. „Idén például Télapó-estet tartunk, ajándékokkal, kakaóval, kaláccsal és ünnepi műsorral. Reményeim szerint ez emlékezetes esemény lesz tagjaink gyermekei, unokái részére. Tavaly közös vacsorával búcsúztattuk az óesztendőt, az idén ugyancsak rendezünk hasonlót, várhatóan bővülő részvétellel.” Ügyvédi bejegyzésem idején még az alig 70 tagú baranyai kamara fogadott be. Akkor valamennyien ismertük egymást, a közgyűléseket mindig baráti, családias légkör uralta. Jelenleg 354 aktív ügyvéd, 9 alkalmazott ügyvéd és 129 ügyvédjelölt szerepel a nyilvántartásunkban. Az egyre emelkedő létszám ellenére nem mondtam le arról, hogy valami közösségfélét hozzunk létre. Kísérleteim nem mindig jártak eredménnyel, de kitartóan próbálkozom. Idén például Télapó-estet tartunk, ajándékokkal, kakaóval, kaláccsal és ünnepi műsorral. Reményeim szerint ez emlékezetes esemény lesz tagjaink gyermekei, unokái

részére. Tavaly közös vacsorával búcsúztattuk az óesztendőt, az idén ugyancsak rendezünk hasonlót, várhatóan bővülő részvétellel. Az előző évben vendégül láttuk a nyugdíjas kollégákat, míg az aktív korosztály részére nyílt napot szerveztünk. Az említett rendezvények megtartására az adott lehetőséget, hogy tudtunk új irodahelyiséget vásárolni. Ezek a találkozók is közelebb hozhatják egymáshoz tagjainkat. Jómagam sem ismerek mindenkit személyesen. Vizuális típus lévén gyakran úgy tudok csak kollégákat azonosítani, ha előveszem a fényképes nyilvántartást, hogy a neveket az arcokhoz köthessem. Rendszeresen toborozzuk a résztvevőket a sporteseményekre, szép számmal vettek részt tagjaink például az Ügyvéd Kupa Nagyhajós Regatta vitorlásversenyen. Mint már szóltam róla, a múlt év talán legjelentősebb eseménye volt a kamara életében az új iroda megvásárlása. Az 1875-ös alapítás óta a pécsiek által Nick-udvarként emlegetett épületegyüttesben működött a pécsi-baranyai ügyvédek testülete egészen a múlt évi kiköltözésig. A valaha szebb napokat látott környék az utóbbi években már méltatlan volt számunkra, különösen azután, hogy a rekonstrukció miatt a város a lakókat és az egyéb bérlőket kiköltöztette, és csak a kamara működött már a többemeletes, elhagyatott épületben, mostoha körülmények között. Most, hogy „belaktuk” új 130 négyzetméteres világos, tiszta, belvárosi szék-

házunkat, a kollégák is szívesebben látogatnak oda, nem csupán olyankor, amikor hivatalos ügyet intéznek. Az átköltözés megnyitotta annak lehetőségét, hogy informatikai rendszerünket bővítsük. Előfizetünk a Takarnet szolgáltatásra, így tagjaink megtakarítva a földhivatali sorban állást, percek alatt hiteles tulajdoni laphoz jutnak. Hírleveleink jóvoltából a hozzánk tartozó ügyvédek folyamatosan tájékozódhatnak a szakmai rendezvényekről, a kamarát érintő egyéb hírekről. Az ügyvédi bejegyzésnek eddig is feltétele volt a megfelelő irodahelyiség. Az Elnökség a Közgyűlés jóváhagyásával nemrégiben olyan szabályzatot fogadott el, mely szerint egy irodahelyiség akkor „megfelelő”, ha abban rendelkezésre állnak a jogtiszta programok és az internet-elérhetőség. Új szabályzataink közül említést érdemel az, amelyiknek tárgya az ügyvédjelölti oktatás. Ebben előírtuk, hogy szakvizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati idején szerzett tudásból megfelelő színvonalon beszámol a házi vizsgánkon. Az oktatásban regionális feladataink is vannak, a somogyi és tol-

„Szakvizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati idején szerzett tudásból megfelelő színvonalon beszámol a házi vizsgánkon.”

ÜGYVÉDVILÁG

37

Fotók: Bakcsy Árpád

nai társkamarákkal kötött együtttműködési megállapodás alapján mindhárom dél-dunántúli megye jelöltjei a mi oktatási központunk által szervezett képzésben vesznek részt. Szintén az ügyvédjelölt-oktatás színvonalának emelését szolgálja a Baranya Megyei Bíróság elnökével kötött együttműködési megállapodás. Fiataljaink részére bírák, ügyészek, közjegyzők és ügyvédek tartanak előadásokat, foglalkozásokat. A jogi diplomások egyre növekvő száma miatt mind többen kényszerpályára kerülnek, csak ügyvédjelöltként van módjuk a hároméves gyakorlati idő letöltésére. Ez a körülmény is növeli felelősségünket az oktatás megszervezésével összefüggésben. „Az elnöki feladatok ellátása természetesen rengeteg időt vesz igénybe, a biztos családi háttér nélkül lehetetlen volna számomra ez a szerepvállalás.”

A létszámemelkedés az igazgatási feladatok jelentős bővülésével jár. Közismert, hogy állami támogatást egyetlen területi kamara sem kap, noha nekünk állami feladatokat szintén el kell látnunk. Bár mindenben önerőre szükséges támaszkodnunk, sikerült elérni,

38

ÜGYVÉDVILÁG

hogy az itteni ügyvédek által fizetett tagdíj havi hatezer forintos összege két éve ne emelkedjék. Saját ügyvédi tevékenységem elsősorban a családjogra terjed ki. Ezek az ügyek a jogi szaktudáson kívül empátiát is igényelnek. Az ilyen perekben mindig arra törekszem, hogy valamilyen megállapodást hozzunk tető alá az érintett felek között. Különösen akkor fontos ez, ha a felbomlóban levő család gyermekéről van szó, amikor nem a szülők anyagi és presztizsérdekei a lényegesek igazán, hanem az, hogy melyik megoldás megfelelőbb a közös gyermek számára. Mint a kolléganők többsége, én is feleség, anya, sőt nagymama vagyok. Az elnöki feladatok ellátása természetesen rengeteg időt vesz igénybe, a biztos családi háttér nélkül lehetetlen volna számomra ez a szerepvállalás. Férjem támogatása, segítsége rendkívül sokat jelent. A szabadidőt elsősorban a két unokának szenteljük, közös programokkal, kirándulásokkal színesítjük. Azok közül, akiknek köszönettel tartozom, nem felejthetem ki dr. Szűcs Andreát, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettesét, akinek biztatásaira és időtálló tanácsaira mindig számíthattam. dr. Leposa Marianna – Krausz Viktória

Dr. Leposa Marianna 1956-ban Pécsett született, a Pécsi Tudományegyetemen 1979-ben szerezte meg a jogi diplomáját, majd nyomban a volt Pécsi 2. számú Ügyvédi Munkaközösségnél ügyvédjelölt lett. 1982-ben jegyezték be ügyvédnek. Két és fél évet Sásdon dolgozott, majd visszakerült a munkaközösségbe. 1991-től egyéni ügyvéd. Férjezett, egy lánya és két unokája van.