2004. NOVEMBER
1
3
5
7
9
11
13
15
Õsz szele zümmög, aluszik a nyár már, aluhatnál, falevél, hogyha leszállnál.
WEÖRES SÁNDOR
ERDÕT JÁRUNK Erdõt járunk, árkot lépünk, bükkfa-lábunk, venyige-térdünk, szél se tudja, merre térünk, jegenye-sudaras utakon élünk.
Aluhatsz, falevél, betakar a tél, reggel a kacagás az egekig ér. Szilágyi Domokos
Zsong a kis szél, zúg a nagy szél, bokrot bolygat, bele ne vesszél. Néha nyár jön, néha nagy tél, ha üres a szatyor, eleget ettél.
Port kavar és sepreget, Sárgult levelet kerget. Megcibálja hajadat, Földig hajlít ágakat. Süvölt, száguld, sose fél, Hiszen õ az õszi szél. Weinrauch Katalin 2
SZILÁGYI TOSA KATALIN rajza
TOLNA ÉVA
ESZTERLÁNC Lánc, lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna... Kifordulna kicsi Eszter, ha kalapja volna. Irigyli egy pajkos szellõ. Hova viszed, kis tekergõ? Száll a kalap egyre messzebb, köszönget a rengetegnek. Eszterlánci Eszterkének vele száll a kedve. Az õszi szél vigasztalja: – Színes levéllel borítom, visszahozom keddre. Pénz volna, karika... A fák között fújja. Kifordulhatsz, befordulhatsz, kicsi Eszter, újra.
Miért rajzolta Kati néni nagyobbra Esztert, mint a házat? Azért, mert ami közel van, nagynak látszik, ami távol: kicsinek. Rajzold le Eszter kalapját, amint röpíti el a szél. 3
A SZÉLKAKAS Lengyel mese
– Fjú-fjú! – fütyülte a város fölött keringõ szél, s ráfújt a tornyon büszkélkedõ szélkakas aranyozott szárnyára. A szélkakas megperdült a tengelye körül, és vidáman csikorogta: – Hej-hó-hopp! Bádogháta csillogott a napban, festett szeme vidáman ragyogott. – Gyönyörû idõ van ma! Gyönyörû idõ! S milyen meleg déli szél fújdogál! – örvendezett hangosan. De senki se hallotta, mit mond, hisz a torony csúcsa fenn volt a magasban. – Nem akarnál valahová lejjebb költözni? – érdeklõdött a szél. – A piactéren például a fogadós boldogan kirakna cégtáblának. Ha akarod, szívesen lelöklek innen. Jó? – S már fújta is teljes erejébõl. – Nem, nem, nem kell! 4
Hagyj! – tiltakozott a szélkakas, hevesen csapkodva bádogszárnyával. – Semmi kedvem a piactéri fogadóban lakni. Itt akarok maradni fenn a tornyon, itt érzem jól magam, ahonnan beláthatom az egész várost. Ekkor azonban hirtelen torkán akadt a szó, mert valami váratlanul oldalba vágta. Egy fecske volt. – Bocsáss meg, pajtás – mentegetõzött a fecske –, nem akartam. – Letelepedett a toronyra, így csivitelt tovább: – Tudod, mi újság? Beköszöntött a városba az õsz... – Tudom – bólogatott a szélkakas. – Látom, hogy elsárgultak a külvárosi kertek, meleg zekéket árulnak a piacon, s a gyerekek reggelenként iskolába mennek. – No látod! – vágta rá a fecske. – Mi, fecskék, ilyenkor õszszel mindig vándorútra kelünk, átrepülünk a tengeren, melegebb vidékre. Neked
SOÓ ZÖLD MARGIT rajza
is van szárnyad, gyere velünk! – Nem megyek – rázta meg a szélkakas aranyozott taraját. – Itt maradok a tornyomon. – De nemsokára itt a tél! – kiáltotta rémülten a fecske. – Bádogból vagyok, nem árt nekem se fagy, se hó! – nevetett a szélkakas. – És milyen szép télen a város! S különben is: honnan tudnák az emberek, merrõl fúj a szél, ha én nem mutatnám nekik? – Ez igaz – helyeselt a fecske. – Akkor hát Isten áldjon, pajtás! – És elröppent. – Viszontlátásra tavasszal! – kiáltotta utána a szélkakas, de még jóformán ki se mondta az utolsó szót, máris büszke „jobbra át”-ot csi-
nált, mert a szél táncosan ráfüttyentett: – Fjú-fjú! Milyen volt a szélkakas? Húzd ki azokat a jelzõket, amelyek nem illenek rá: vidám, hûséges, kényeskedõ, táncos kedvû, zsémbes, kitartó. A megfejtõk között három könyvet sorsolunk ki. Ezek a szélkakasok szabályos ritmusban fordulnak jobbra, balra. Folytasd a sort. Egészítsd ki a hiányos rajzokat. Fesd sárgára a balra nézõ, pirosra a jobbra nézõ kakasokat.
5
MAGASBÓL Vékony ér, vékony ér barázdált határban, fut a víz, fut a fény kazlak árnyékában, fut a fû, az idõ, földön a boróka, száll a szélben a vizek ezüstlobogója, száll a nap, száll a nyár, pirulnak a kertek, fönt egy eltévedt madár ábrándokat kerget. ALL FUV
SZÉLC
SEND
ÉLÉNK
VIH SZE LLÕ
SZÉL
AR
AT
A szél láthatatlan. Sári néni azt rajzolta le, mit mûvel a szélcsalád apraja-nagyja. 6
NÉZEM , DE NE NÉZEM, M LÁT O MEG I S FOG M, N DE NE Á M TUD M, OM.
BAK SÁRA rajza
LÁSZLÓ NOÉMI
GYENG E SZÉL
ZÉL SS Õ ER
ÉSZ SZÉLV
ALAN ALEXANDER MILNE
A SZÉL HOVA FUT? Senki meg nem mondja, mit senki se tud, hogy a szél honnan jön, és hova fut.
De ha sárkányomat elereszteném, napokig repülne az ég peremén. Aztán megtalálnám, ahol leesett, s tudnám, hogy a szél is oda érkezett.
FORRÓ ÁGNES rajza
Szárnyal valahonnan nagyon sebesen, utol nem érem rohanva sem.
Akkor megmondhatnám, a szél hova fut... Hogy honnan jön, arról senki se tud. Számozd meg a papírsárkányokat nagyságuk szerint. Fesd ki az egyforma mintájú farkakat. 7
MESE A SZELEKRÕL Német népmese
Valamikor réges-régen a szelek – a hideg északi, a meleg déli, a könnyû szellõ és a vad vihar – mind együtt tanyáztak egy kis szigeten: messze, az Óperenciás-tenger kellõs közepén, ahol a madár se jár. Ezért a tengeren nem jártak vitorlások, csak lassú, evezõs bárkák. Történt azonban, hogy néhány kereskedõ, aki selyemmel, arannyal, drágakövekkel járta a tengereket, hírt hallott a szelekrõl. Kiokoskodták, hogy jó lenne valahogyan elfogni és kihasználni õket. Mivel pedig gondolhatták, hogy a szabad szelek a maguk jószántából nem állnának szolgálatukba, elhatározták, hogy cselhez folyamodnak. Megrakták hajójukat étellel-itallal, mindenféle jóval, és elindultak a sziget felé. Hetven nap és hetven éjjel kellett evezni, amíg végül 8
SZABÓ ZELMIRA rajzai
odaértek. A parton éppen az áprilisi szellõk táncoltak halványsárga ruhában, körülöttük a nyári forgószelek hányták a bukfenceket szürke köpenykéiket lobogtatva. Távolabb pedig a vén északi szelek üldögéltek egy dombon hófehér palástban. A kalmárok mézesmázos szóval meghívták az egész szélcsaládot hajójukra vacsorára.
A szelek felsuhantak a hajóra, körülülték a terített asztalt, és jót ettek a finom ételekbõl, ittak a nehéz italokból. A fiatalabbak vidáman táncoltak a citerazenére, észre se vették, hogy lement a nap, és beköszöntött az éjszaka. Erre vártak csak a kalmárok: óvatosan felhúzatták a horgonyt, a bárka pedig lassan elindult a nyílt tenger felé. A kis sziget hamarosan eltûnt az éjszakában. A szelek virradatkor szedelõzködni kezdtek, hogy hazatérjenek. De hiába dörzsölgették a szemüket, hiába kémlelõdtek a négy égtáj felé: körös-körül nem volt más, csak a sima, végtelen tenger. A szelek rettenetes haragra gerjedtek. Nekiestek a hajónak, s addig tépázták, amíg el nem merült. Aztán szétfutottak a világ négy égtája felé, hogy megkeressék a szigetüket. Még most is száguldoznak, néha hangosan tombolva, máskor szelíden suhanva. Azóta is keresik hazájukat, azt a szép kis szigetet a végtelen Óperenciás-tenger kellõs közepén. 9
A szél legjobb barátja, Dani ólmot hord zsebében, minek is mondani.
DANI
Z
S
DOMONKOS ISTVÁN
SZ
LÉVAY ERZSÉBET
A SZÉL PANASZA
Verembe bújva alszik már Ha az utcán sétálnak, burgonya és répa, elöl halad a szél, beköltözködött a Dani meg a nyomában. kukorica is Várjál meg, szél! – kiáltja Dani –, régen a góréba. fontos dolgokról Verem fölött, akarok szólani. góré mellett Azt üzeni a sivatag, síró nóta járja, hogy homokot kell panaszkodik a hordani. novemberi szél: nincs Azt üzenik a cserepek, egyetlen barátja! szállni akarnak, mint a verebek.
Azt üzeni a folyó, Hogy beszél a szél? Zúg, süvít, sziszeg. Ejtsd ki, amit Kati néni ide rajcsattogni akar, zolt, és hallgasd a szél hangját bennük. Ha a szó elején hallod, az elsõ mint a lobogó. karikát, ha a közepén, a középsõt, ha a végén, akkor az utolsót fesd be. 10
Kövesd ceruzáddal mindenki útját!
11
Nem ilyen sorrendben történt! Számozd meg a rajzocskákat, és mesélj a képek alapján.
Kedves Szivárvány-csemeték! Május és október között kevés levelünk érkezett, de annak is nagyon örültünk. Írt, rajzolt nekünk: Salamon Orsolya, Herédi Tamás, Kolozsvár; Sorbán Katalin, Bodó Örs-Levente, Székelyudvarhely; Szántó Tamás, Nagyvárad; Malossy Dóra, Csedõ Noémi, Kovács Attila, Csíkszereda; Molnár Dalma és Hunor, Gyergyószentmiklós; Péter Boglárka, Csíkmindszent; Gödri Tünde Erzsébet, Brassó; a kovásznai I. B osztály. Tudjuk, hogy a falevelekkel együtt a ti leveleitek is kezdenek záporozni. Türelmetlenül várja barátotok, a Szivárvány A szeptemberi Szivárványban a kínai bölcs kérdéseire így is lehetett válaszolni: Az arctûznek, a betûznek nincsen füstje. A csapvízben (a borvízben, az esõvízben) nem élnek halak. A tûhegyen nincsenek kövek. A kofán, a kaptafán nem nõnek ágak. Könyvjutalmat nyertek: Konnát Levente, Kovászna; a kolozsvári C. Brâncuºi Iskola I. B; a nagybányai Petre Dulfu Iskola II. C osztálya.
12
Varga Réka, Erdõfüle
Ha beírod a rajzocskák nevét az üres rácsba, a színes kockákból egy székelyföldi szél nevét olvashatod ki.
Tekereg a szél KODÁLY ZOLTÁN – WEÖRES SÁNDOR
Te- ke-reg a szél,
Di- de-reg a
kó - ró,
csa-va-rog a szél.
mit ü- zen a
tél?
Két gyerek kaput tart, alatta tekereg, csavarog a szél, vagyis az összefogózott gyerekek. A „mit üzen a tél” kérdésnél zárul a kapu, s aki bentreked, gyorsan rávág valami télre jellemzõ dolgot: pl. havat, jeget, zimankót, Mikulást, stb. Ha gyors és jó a válasz, õ lesz az egyik kaputartó; ha nem, akkor a sorban marad.
13
Lefele haladva kövesd a képeket. Mi történt a gyerekekkel? Ha nem bízol mindent az õrangyalkádra, hanem te is vigyázol magadra, egészséges leszel, mint a makk.
14
BAK SÁRA rajzai
SZALAI BORBÁLA
CHRISTIAN MORGENSTERN
A MAKK
A NÁTHA
Miért hord a makk kalapot? Tudod-e? Biztos azért, hogy ne fázzék a feje!
Egy nátha gubbaszt a teraszon: prédájául kit válasszon?
Nem ám! Hiszen ha a meleg rekkenõ – feje búbján akkor is van fejfedõ. Naptól, széltõl jól védi a kis kalap – azért olyan egészséges, mint a makk!
Eldöntötte egykettõre, ugrik kis Pál orrhegyére. Hapci! – Pál már el is bágyadt, hétfõig nyomja az ágyat.
SOÓ ZÖLD MARGIT rajza
15
ZÁGONI BALÁZS
KÜTYÜS MESE Barni a számítógép elõtt ült, és rajzfilmet nézett a cdrõl. Egyszer Apához fordult, és megkérdezte: – Apa, amikor te kicsi voltál, te is néztél rajzfilmet a számítógépen? – Nem – válaszolta Apa.
16
– Miért nem? – Mert nem volt számítógép. – És cd sem? – Cd sem. – És akkor te min nézted a rajzfilmet, amikor kicsi voltál? – A tévében. – És Anya? – Õ is a tévében. – És Mama hol nézte a rajzfilmet, amikor kicsi volt? A tévében? – Amikor Mama kicsi volt, akkor tévé sem volt. – Szegény Mama... – sajnálkozott Barni. – De néha az anyukája vagy az apukája elvitte moziba, és ott látott rajzfilmet. És nem volt szomorú. – És amikor Mamának az apukája kicsi volt, õ hol nézett
rajzfilmet? – Akkor még rajzfilm se volt. – Nem volt rajzfilm? Szegény Mamának az apukája! Biztos szomorú volt. – Nem, mert Mama apukájának az apukája elõvett egy szép meséskönyvet, és esténként mesét olvasott a gyerekeknek. – És Mama tatájának a mamájának a tatája, nagyon-na-
gyon régen, õ is szép meséskönyvbõl olvasott mesét a gyerekeknek esténként? – Nem, akkor nem volt meséskönyv. És villany sem volt. – Meséskönyv se és villany se? Szegény Mama tatájának a mamájának a tatája! Biztos nagyon szomorú volt. – Nem volt szomorú, mert
MÜLLER KATI rajzai
Mama tatájának a mamájának a tatájának az apukája odagyûjtötte a gyerekeket a tûzhely köré, és mesélt nekik. – És honnan tudta a mesét, ha meséskönyv se volt? – A mesetündér súgta a fülébe a szavakat. – És szép mese lett belõle? – Nagyon szép. Olyan, amit még senki sem hallott. – És Apa, amikor én nagy leszek, és lesz kisfiam, akkor õ min fogja nézni a rajzfilmet? – Egy kütyün. – Egy kütyün? Az micsoda? – Nem tudom. De nem vagy szomorú miatta, Barni, ugye?
– Nem vagyok. Apa, játszszuk azt, hogy most nagyonnagyon régen van, oltsuk le a villanyt, és az udvaron csináljunk egy nagy tüzet, és üljünk oda, és te mondjál mesét. – De nem tudok, ha nem jön a mesetündér. – Biztosan jön, én tudom – mondta Barni, és húzta Apát kifele, az udvarra. 17
Utazzunk visszafele az idõben: Barni az esti mese történetérõl faggatta Apát. Ti kérjétek meg nagyapát, nagyanyát, dédit, meséljék el, hogyan utaztak, takarítottak, fõztek hajdanában.
18
MÜLLER KATI rajzai
27
1
2
3
4
5
6
7
NOV. 28
NOV. 29
NOV. 30
DEC. 1
DEC. 2
DEC. 3
DEC. 4
DEC. 24
8 DEC. 5
November 28-án az adventi koszorún meg26 DEC. 23 gyújtjuk az elsõ gyertyát. Elkezdõdik a Jézuska-várás, a Kará25 csonyra készülõdés DEC. 22 boldog izgalma. Légy jó, segíts, amiben tudsz, s kérd a 24 felnõtteket, hogy meDEC. 21 séljenek a régi adventrõl, Karácsonyról. Ha minden nap csak 23 DEC. 20 egy gömböt festesz ki, épp Karácsonyra készülsz el vele.
9 DEC. 6
10 DEC. 7
11 DEC. 8
12 DEC. 9
13
22
DEC. 10
DEC. 19
21
20
19
18
17
16
15
14
DEC. 18
DEC. 17
DEC. 16
DEC. 15
DEC. 14
DEC. 13
DEC. 12
DEC. 11
19
Elérkeztünk az év utolsó hónapjához, amelyben még egyre rövidülnek a nappalok. Mert decemberben, az esztendõ legutolsó hónapjának a végén már megáll ez a nappalrövidülés, éjszaka-növekedés, sõt meg is fordul: a hónap végén, lassan ugyan, de ismét növekedni kezdenek a nappalok. De addig még sok van,
20 Pataki Emõke, Csíkszereda
arra még várnunk tam, mert azt még kell. ketten Tipetupával Nos, köszönöm sem tudjuk elcipelazoknak, akik leveni, pedig azt mondlet írtak nekem a ják, finom gomba. nagyvakáció véMálnát is szedegetgén, a tanév elején. tünk, de csak azonUgye, mindenki nali fogyasztásra, kapott választ a lemert málnát nem velére? érdemes aszalni: El kell mondaúgy összemegy, ha Nagy Dalma, nom, mifelénk még megszárad, hogy Kovászna mindig akad munúgyszólván semmi ka elég. Kedves Feleségem, sem marad belõle. Tipetupa nem gyõz óvni enVadmalac már túrogatja gem az ellustulástól. Azt nekünk kifele az édesgyökemondja, ha nem munkálko- ret, és várjuk, hogy Mackó dom szorgalmasan egész nap, bácsi és kedves családja, ígémegnõ a pocakom, elhízom. retük szerint hozzanak neEzért aztán egyfolytában künk télire édesvackort, munkálkodom. Immár aszal- csakhát várni kell vele, mert tam szamócát és áfonyát, szá- az csak tova késõbb érik meg, rítottam szegfûgombát télire. amikor már majdnem lehull a Hiribet azért nem szárítot- hó. Akkor igazán édes.
Címlap-hátlap: MÜLLER KATI
6
5
a helyére.
levõ rácsba,
a gyûjtõlapon
és ragaszd
bélyeget,
E havi lapszámunk támogatói:
Vágd ki a két
Hát ti? Bizonyára mindnyájan szorgalmasan tanultok, mert ez a ti legfontosabb munkátok. Amellett, hogyha úgy adódik, egy kis mosogatással, ezzel-azzal szülei-
Zahu Barbara Kinga, Hegyközszáldobágy
teknek is segíthettek. Csak arra kérlek, hogy a nagy tanulásbanmunkában a játékról se feledkezzetek meg, mert az is fontos. (Igaz, az ilyesmirõl az én kis barátaim nem szoktak megfeledkezni.) Nagy szeretettel várom leveleiteket, amelyekre öreg barátom segítségével mindenkinek válaszolok. És ne felejtsétek el megfejteni a Szivárvány feladatait! Melyhez hasonló jókat, CSIPIKE
SZIVÁRVÁNY, kisgyermekek képes lapja. XXV. évfolyam. 279. szám. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 401050 Cluj, Str. L. Rebreanu Nr. 58. ap. 28. C.P. 137. Telefon/Fax: 0264/541323 E-mail:
[email protected] Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont RO14RNCB2200000005690001 B.C.R., SUC. CLUJ S.C. NAPSUGÁR - EDITURA S.R.L. Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-776x Ára 12000 lej
21
Nagy bajusza, Rózsaszín orra, Hegyes füle, Hegyes farka, Bundája szép Tarka-barka, Fehér, fekete Barna macska. Antal Szabolcs, Szászrégen
Élt egyszer az erdõ közepén, egy faházikóban egy szegény öreg bácsika. Nem volt senkije. Mikor elment otthonról, elõbújt a kamarából egy egérke. Az asztalon talált egy kis szalonnát, és gyorsan megette. A bácsi hazajött, és észrevette, hogy hiányzik a szalonna. Megkereste a kis kártevõt, kezébe vette, és ezt mondta neki: „Ne félj, nem bántalak, ezután mindig velem fogsz enni. Így nem leszek egyedül”. Ezután az egérke fiDeák Kamilla, nomakat evett, a bácsika Székelykeresztúr mellett aludt, s az öreg az Csender Anett, erdõbe is mindig magával vitte a kabátzsebében. Szentegyháza Gergely Jessica, Margitta
Kóré Krisztina, Székelyszenterzsébet
Kicsi kutya, tarka kutya, gyere ide, kicsi kutya! Ide, ide gyere! Csontot adok, tízet adok, ha gondolod, többet adok.
Megyen már a víziló Görkoristól, Viszi már a tortát Négy gyertyástól, Viszi már a békát Két lufistól, Siklik már az úton Görkoristól!
Szabó Noémi, Árpád
Bódiss Boglárka, Margitta
22
Gödri Tünde Erzsébet, Brassó
Kendi harmadikosok írták a madarakról:
– Ó, szép kis papagáj, Énekelj most nekem! – Semmit sem éneklek, Míg nem etetsz engem! Bakó Csaba
Zalán
Barbul Annabella, Dés
Drága kicsi madaram, szeretlek én jómagam. Ha az esõ elered, házamba is bejöhetsz.
a székelykeresztúri nagycsoportos gyerekek és Fodor Lilla óvó néni
Kalló Judit
Madár, madár, gyönge madár, repül ágról ágra, csipp-csipp, itt a tél, minden már hiába!
Repül a madárka ágról ágra, keresi a fészkét, sehol nem találja. Jött a nagy vihar, a szél elsodorta, õ az ágon ül búsan, szomorkodva.
Kedves Csipike! A Napsugár Napköziotthonban töklámpást készítettünk: Jancsit és Juliskát. A szemüket, a szájukat kivágtuk, orrukat uborkából tûztük fel, a fülüket negyed almákból. Jancsinak bajuszt, pipát tettünk. Juliska haja kukoricahajból készült, a fülbevalója kecskerágóból, az arcára pirosságot csipkebogyóból tettünk. Persze gyertyát is gyújtottunk bennük.
Kedves Zsuzsanna, Csíkszentdomokos
Nagy Júlia
Albert Anita Mónika,
Szász József, Balavásár
Kassay Anna, Kolozsvár
Nincsenek már madarak, Nem csiripelnek a fán, Hanem csak hull a hó, Nem jön már a nyár!
223
M INI RAJZ FILM
Vágd ki a képeket a hátlapról és a címlapról. Rendezd sorba õket: az egyes legyen legalul, a kettes fölötte, és így tovább. Ragaszd õket egyenként egy régi füzet lapjainak jobb felsõ sarkába, és pörgesd gyorsan át! Mi történt az esõben, szélben ballagó kislánnyal? Te magad is kitalálhatsz, megrajzolhatsz hasonló képsorokat.
2
4
6
8
10
12
14
16
