Göd Város Önkormányzatának 8/2004 (III.17.) rendelete az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról Göd Város Önkormányzata az önkormányzatokról szóló1990. évi LXV. Törvény 16.§ (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993 évi III. tv (továbbiakban Szt.) 10.§. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: I. A rendelet hatálya 1.§ (*1)
A rendelet hatálya kiterjed (1) Göd város közigazgatási területén élő a) magyar állampolgárokra b)bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre d) magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (3) A rendelet meghatározza az Önkormányzat által adható pénzbeli, természetbeli ellátásokat, a jogosultság feltételeit, annak megállapításának szabályait. II. Eljárási szabályok 2.§ (1) A szociális támogatások iránt benyújtott kérelmekről, ezen rendeletben meghatározott eltérésekkel, a Szociális Bizottság (*17) (továbbiakban Bizottság) Göd Város Önkormányzatának Képviselőtestülete által átruházott hatáskörben dönt. (2) A Bizottság a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében az arra rászoruló kérelmező részére pénzbeli, vagy természetbeni rendkívüli támogatást nyújt, a Bizottság által megjelölt keret terhére, ha ennek hiányában a késedelem kérelmező életét, testi épségét, illetőleg létfenntartását veszélyeztetné. ( *2) A bizottság indokolt személyi körülmények esetén bármely pénzbeli ellátást természetbeni ellátásként nyújthat jogosult kérelmező részére, különös tekintettel a lakásfenntartási támogatásra. (3) Göd Város Polgármestere mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján különös méltánylást érdemlő esetben, a polgármesteri keret terhére, (*3) egyszeri eseti támogatást nyújthat legfeljebb 10.000 Ft összegben az arra rászoruló kérelmező részére. 3.§ (1) A szociális ellátás megállapítása kérelem alapján, hivatalból, illetve a tudomást szerző bejelentése alapján kezdeményezhető. A kérelmet benyújthatja az ellátást igénylő vagy intézmény. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni, az erre rendszeresített kérelmező-adatlapon, melyben az ellátást igénylő nyilatkozik családi és jövedelmi viszonyairól. (2) A támogatási kérelmeket első fokon a Bizottság bírálja el a jogszabályokban megjelölt csatolandó iratok alapján. (3) A Bizottság első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést Göd Város Önkormányzatának Képviselőtestülete - soron következő rendes ülésének zárt ülésén - bírálja el másod fokon. (4) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás esetében az Szt 17.§ rendelkezései az irányadó. (5) „Az eljárásra egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései az irányadóak.” (*15) (*17) 3/A § (*14) (1) A Bizottság az eljárást felfüggesztheti, ha a kérelem elbírálásához a kérelmező lényeges életkörülménye a Bizottság előtt nem ismert, vagy azt a Bizottság vitatja. Ilyen lényeges körülmény különösen a kérelmező tartózkodási helyének vagy postacímének pontos ismerete, vagy egyéb tisztázatlan családi, vagyoni, vagy jövedelmi helyzete.
2009. április 17-i állapot
(2) A nem ismert illetőleg vitatott körülmények tisztázása érdekében a Bizottság: a) felkérheti a Gyermekjóléti Szolgálatot, Családsegítő Szolgálatot környezettanulmány készítésére b) felkérheti a Polgármesteri Hivatalt adatok beszerzésére, hivatalos intézmények és civil szervezetek megkeresésére c) felkérheti a Bizottság elnökét helyszíni szemle készítésére, valamint d) felhívhatja a kérelmezőt, hogy a körülményről nyilatkozzon, vagy azt igazolja. (3) Az eljárást a Bizottság a körülmény tisztázásáig, de legfeljebb 30 napra függesztheti fel. (4) (*15) 3/B § (*14) Az eljárást a Bizottság megszünteti, ha a./ a kérelmező ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon támogatás iránt nyújtott be kérelmet és az eljárás az ügyben már folyamatban van, vagy annak tárgyában 30 napon belül a Bizottság határozatot hozott b./ (*17) c./ a kérelmező személye a benyújtott kérelem hiányosságai miatt nem megállapítható. 4.§ (1) A kérelmező köteles együttműködni a Bizottsággal, valamint a Polgármesteri Hivatallal az eljárás során, és szociális helyzetére vonatkozóan a valóságnak megfelelően nyilatkozni. (2) Abban az esetben, ha a kérelmező nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, kérelmét a Bizottság elutasítja, illetőleg az ellátás folyósítását megszünteti. (3) (*14) (*17) 5.§ Jogszabályban foglalt csatolandó iratokon túl a kérelemhez az alábbi igazolások benyújtása szükséges: (1) Jövedelem igazolások: a./ 30 napnál nem régebbi munkáltató által kiállított jövedelem-igazolás az utolsó 3 havi nettó jövedelemről, melyből kitűnik a családi pótlék összege (kivéve b./) b./ postai szelvény (GYES, GYED, GYAS, GYET nyugdíj, családi pótlék, munkanélküli ellátás, árvaellátás, tartásdíj) c./ vállalkozók esetén tárgyévi személyi jövedelemadó bevallás (2) Jövedelem nélküliek igazolása: a./ a Munkaügyi Központ váci kirendeltsége által kiállított okirat, melyben kérelmező munkanélküliként való nyilvántartásba vételét kérelmezte, vagy b./ Polgármesteri Hivatalban beszerezhető kitöltött nyilatkozat-nyomtatvány, melyben kérelmező nyilatkozik arról, hogy jelenleg munkaviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkezik (3) Elvált személyek esetén a házasság felbontásáról szóló bírósági határozat másolata. (4) Gyermeküket egyedül nevelők igazolása: Polgármesteri Hivatalban beszerezhető kitöltött nyilatkozat-nyomtatvány, melyben kérelmező nyilatkozik arról, hogy jelenleg gyermekét egyedül neveli, élettársa nincs. (5) A nem csatolt iratokkal kapcsolatban, valamint a pontatlanul, hiányosan kitöltött adatlappal kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal adatpótlásra szólítja fel a kérelmezőt. A határidőn belül nem pótolt adatok, valamint a csatolandó iratok a kérelem elutasítását, illetőleg a támogatás folyósításának megszüntetését vonja mag után. (6) A rendszeres szociális segély esetében a (2) bekezdésben szereplő igazolások tekintetében jelen rendelet 8.§ eltérő szabályozást tartalmaz. 6.§ (1) Az 5.§-ban felsorolt nyilatkozatokban szereplő tények és adatok valóságtartalmát a Bizottság hivatalból ellenőrizheti. (2) A támogatás kérelmezése esetén az 5.§ (2) bekezdésében szereplő igazolások tekintetében a Bizottság a jogosultság megállapítása érdekében eltekinthet az a./ pontban szereplő igazolástól a b./ pontban szereplő nyilatkozat benyújtása esetén.
2009. április 17-i állapot
(3) Ha a környezettanulmány, illetőleg hivatalos tudomás alapján a Bizottság a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelem nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát vitatja, az esetben a jövedelem megállapítására az Szt. 10.§ (2) bekezdése alapján tesz kísérletet. (*4) (4) A valós jövedelem megállapításához a bizottság felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő nettó összjövedelem 50 %-át, úgy a valós jövedelmet a költségek 200 %-ban kell vélelmezni. (*5) (5) A Bizottság megszünteti a támogatás folyósítását, valamint a támogatás iránti kérelmet elutasítja abban az esetben, ha a kérelmező, vagy családtagja: a./ a környezettanulmány készítését indokolatlanul akadályozza b./ környezettanulmány során a hatósággal, családgondozókkal nem működik együtt, felhívás ellenére nem nyújtja be az Szt. 10.§(2) bekezdésében foglalt fenntartási költségeket igazoló dokumentumokat. c./ megállapítást nyer, hogy a környezettanulmány készítése, illetőleg a jövedelem- és vagyonnyilatkozat benyújtása során a hatóságot félrevezette. (*6) (6) Családi körülmények elhallgatásának minősül, ha a kérelmező adatlapon a támogatást igénylő nem tünteti fel közös háztartásban élő élettársát. Az élettársi viszony vélelme mellett szól különösen a környezettanulmány során a háztartásban fellelhető életvitelszerű tartózkodásra utaló személyes tárgyak, valamint a 6 hónapot meghaladó állandó, ideiglenes, vagy tartózkodási címként megjelölt lakcím. (*7) III. Pénzbeli ellátási formák 7.§ Rendszeres szociális segély „A rendszeres szociális segélyre jogosultak körét, illetve a megállapítás feltételeit, a támogatás mértékét az Szt. 37/B. § határozza meg.” (*23) (2) (*8) (*17) 8.§ (*17) (*23) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatottakra előírt együttműködési kötelezettség (1) Az Szt. 37/D.§ (1) bekezdése alapján az Szt. 37/B.§ (1) bekezdésében foglalt b) és c) pont szerint rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személynek – a pénzellátás feltételeként – együttműködési kötelezettsége van a Családsegítő Szolgálattal (továbbiakban: Szolgálat). (2) A rendszeres szociális segély megállapításáról és az együttműködési kötelezettségről határozatban kell rendelkezni, amelynek egy példányát meg kell küldeni a Szolgálatnak. (3) Az együttműködés eljárási szabályai: Az együttműködés keretén belül a rendszeres szociális segélyben részesülő a) A határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérelmezi a Szolgálatnál nyilvántartásba vételét. b) Írásbeli együttműködési megállapodást (továbbiakban: megállapodás) köt a szociális helyzetéhez, végzettségéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedési programban való részvételről. A megállapodás tartalmazza a segélyben részesülő természetes személyazonosító adatait, iskolai végzettségét, szakképesítését, eddig betöltött munkaköreit, valamint azt, hogy milyen foglalkozási területeken keres munkát, továbbá az együttműködés egyedi feltételeit és a teljesítendő feladatokat. c) Havonta kétheti rendszerességgel kapcsolatot tart a családgondozóval előre egyeztetett időpontban. d) Vállalja hogy részt vesz a beilleszkedési programban, teljesíti a munkához jutás érdekében előírt – megállapodásba foglalt – feladatokat. e) Részt vesz a munkavégzésre történő felkészítésben. f) A felajánlott oktatásban és képzésben részt vesz. g) A felajánlott munkalehetőséget elfogadja (4) A beilleszkedést segítő program a segélyben részesülő személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására, fejlesztésére, valamint a kérelmezőnek munkaerőpiacra való visszakerülésére irányul. (5) A beilleszkedést segítő programot, egyedileg – személyre szabottan - a Szolgálat dolgozza ki, melynek keretében: a) munkaközvetítő tevékenységet végez a munkát kereső és a munkát kínálók között. b) megszervezi a mentálhigiénés felkészítést, pszichológiai tanácsadást, életmód-vezetési tanácsadást, egyéni foglalkozásokat, valamit az egyéni képességet fejlesztő programokat.
2009. április 17-i állapot
c) hozzáférést biztosít a Munkaügyi Központ váci kirendeltsége által meghirdetett állásajánlatokhoz, korlátozott mértékben internet hozzáférést és telefonhasználatot biztosít a programban részt vevőknek d) jogi tanácsadáson való részvételt biztosít e) munkavégzésre történő felkészítést vezet, ennek keretében részvételt biztosít álláskereső klubokban, valamint munkanélküliek számára szervezett tréningeken. (6) A Szolgálat a segélyben részesülővel kötött megállapodásnak egy példányát, az aláírást követő 15 napon belül megküldi a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályának. (7) Amennyiben a segélyben részesülő önhibájából megszegi a (3) bekezdésben foglalt bármelyik kötelezettségét, együttműködést nem vállalónak minősül. Erről a Szolgálat az észlelést követő 15 napon belül – az indok és a megsértett kötelezettség megjelölésével – értesíti a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályát. E rendelet alkalmazásában önhibának minősül minden mulasztás, amely a segélyben részesülő személy érdekkörében merül fel. Az önhibából felmerülő mulasztást a Ket. Előírásainak megfelelően a segélyben részesülő személy további ellátása érdekében 8 napon belül a Szolgálat felé igazolni köteles. (8) Abban az esetben, ha a segélyben részesülő az együttműködési kötelezettségét megszegi, úgy a Jegyző figyelmeztetésben részesíti, valamint a folyósított segély összegének 50%-át a Polgármesteri Hivatal visszatarthatja. Abban az esetben, ha a segélyben részesülő súlyosan megszegi az együttműködési kötelezettségét, úgy a részére megállapított rendszeres szociális segély megszüntetésre kerül. (9) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül a (3) bekezdés a) b) és d) pontjában foglalt kötelezettség nem teljesítése.” 9.§ (*9) Lakásfenntartási támogatás (1) „Lakásfenntartási támogatás annak a személynek nyújtható, akinek a háztartásában együtt élő személyek 120 m2; 3 szoba lakásnagyságot és összkomfort fokozat minőséget meg nem haladó lakásban, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek.” (*15)(*16) (2) „Az Szt. 38.§ (9) bekezdése alapján helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azon kérelmezőt, akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és lakásfenntartása havi költsége havi összjövedelmének 10%-át meghaladja.” (*23) (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a Bizottság méltányosságból, egyedi elbírálás alapján helyi lakásfenntartási támogatásban részesítheti azt a 70 éven felüli egyedül élő kérelmezőt, akinek havi költsége havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja. (4) Ezen rendelet lakásfenntartási költségként veszi figyelembe az alábbi havi költségek összegét: a./gázfűtés költségeit 30.000.- Ft-ig, b./vegyes tüzelés költségeit 35.000.- Ft-ig c./villanyáram-használati költségeket 15.000.- Ft-ig d./vízdíjat 10.000.- Ft-ig e./kommunális adót 2.500.- Ft-ig f./albérlet havi díját 30.000.- Ft-ig g./közös költséget 2.500.- Ft-ig h./lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét 30.000.- Ft-ig (5) „A támogatás egy hónapra jutó mértéke: 3.000 Ft.” (*23) (6) „A támogatás iránti kérelmet minden év március hónapjában illetve szeptember hónapjában kell benyújtani.” (*23)
10.§ (*18) (*20) „Építményadó-kedvezmény” „(1) A Bizottság a helyi építményadó-kötelezettséggel járó terhek enyhítésére – kérelem alapján –kedvezményt nyújt a helyi építményadó fizetésére kötelezett személy részére az alábbi együttes feltételek alapján: a.) a fizetésre kötelezett személy 70 éven felüli, b.) a lakásra vonatkozó – az adott adóévet megelőző évben keletkezett - haszonélvezeti jog alapján alanya az építményadónak c.) életvitelszerűen, állandó lakcímre bejelentve, egyedül lakik az építményadó tárgyát képező lakásban (2) A Bizottság az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő adóalany tekintetében a kivetett adóösszeg 50%-át elengedi. Ezen határozatról a helyi adóhatóságot 15 napon belül értesíti. (3) A kérelem benyújtási határideje: minden tárgyév február 28. A határidő elmulasztása jogvesztő.”
2009. április 17-i állapot
11.§ Ápolási díj (*17) 12. § Átmeneti segély (1.) Átmeneti segély állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki elemi kár, tartós betegség, alkalmanként jelentkező többletkiadás, vagy más rendkívüli ok miatt olyan élethelyzetbe került ami létfenntartását veszélyezteti és önmaga, vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni. (2.) „Az egy évben adható átmeneti segély maximális összege nem haladhatja meg a 100.000 Ft-ot családonként.” (*15) (*16) (3.) A kérelmet a Bizottság egyedi elbírálás alapján vizsgálja és határoz benne. (4) „Nem jogosult átmeneti segélyre azon kérelmező, akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élők esetében a 250%-át” (*23)
13.§ Temetési segély (1.) Temetési segély állapítható meg, egyedi elbírálás alapján, annak az eltemettetőnek, akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát. (2.) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos minimális temetkezési költség 10 %-nál. (3.) E rendelet a kérelem elbírálását a polgármester hatáskörébe utalja. 13/A.§ (*22) (1) A rászorultság alapján természetben nyújtható ellátásra jogosult azon kérelmező, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. Természetben nyújtható ellátás különösen: a közüzemi számlák díjtartozásának egyenlítése, étkezési díjhátralékok elengedése, kiegyenlítése, valamint egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájárulás. (2) A természetbeni hozzájárulásról a bizottság egyedi mérlegelés alapján dönt. Az eljárásra az ezen rendeletbe foglalt általános eljárási szabályok az irányadóak. IV. Természetben nyújtott ellátási formák 14.§ (*17) (*21) „Közgyógyellátás (1) Alanyi, valamint normatív közgyógyellátásra jogosult az a kérelmező, aki megfelel az Szt. 49.§ valamint az 50.§ (1) (2) bekezdésében foglalt feltételeknek. (2) „Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – méltányosság alapján – az a szociálisan rászorult személy is jogosult, a.) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át egyedül élők esetén a 250%-át, továbbá, b.) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja.” (*23) (3) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. Az eljárásra az Szt-ben foglaltak az irányadók.” 15.§ (*11) (*17) Helyi közlekedési támogatás „A Bizottság a településen állandó lakcímmel rendelkező, általános vagy középiskolai tanulók, valamint nyugdíjasok részére természetbeni juttatásként helyi közlekedési támogatást nyújt a helyi, menetrendszerinti közlekedésben érvényes, kedvezményes havi bérletjegy összegének erejéig, amennyiben az érintettek ezt írásban igénylik, feltéve, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.” (*19)
2009. április 17-i állapot
16.§ (12) (*16) V. Adósságkezelési szolgáltatás A jogosultság feltételei (1) Göd Város Önkormányzata adósságkezelési szolgáltatást nyújt az alábbi feltételekkel azon kérelmezők részére, akik az Szt. 55.§ (1)-(2) bekezdésében foglalt jogcímeknek megfelelnek. (2) Az adósságkezelési szolgáltatás alapján figyelembe vehető legkisebb lakásnagyságra és minőségre e rendelet 9.§ (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. (3) Adósságkezelési szolgáltatásban az a kérelmező részesülhet, akinek háztartásában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyszemélyes háztartás esetén 200%-át. (4) Az adósság típusai: a) vezetékes gázdíjtartozás b) áramdíjtartozás c) víz- és csatornahasználati díjtartozás d) központi fűtés díjtartozás e) közösköltség-hátralék f) lakbérhátralék g) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék. Az adósságkezelési szolgáltatás szempontjából adósságnak minősül az összes adósság mértékének az a)-f) pontban felsorolt adósságtípusok esetén a 266.666 Ft-ot meg nem haladó, valamint a g) pontban említett adósságtípus esetén az 533.333 Ft-ot meg nem haladó mértéke. (5) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama – az (6) bekezdés kivételével – legfeljebb 18 hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. (6) Amennyiben hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék /(4) bekezdés g) pont/ az (5) bekezdésben foglalt időtartam alatt nem kezelhető az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább 24, de legfeljebb 60 hónap, amennyiben az Szt 55.§ (6) bekezdésében foglalt feltételek megvalósulnak. (7) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke a (4) bekezdés alapján meghatározott adósság mértékének 75%-a. A támogatás a kérelmező vállalásától függően egy összegben, vagy havi részletekben nyújtható, kivéve a (6) bekezdésben foglalt esetet. (8) A támogatás megszüntetésére az Szt. 55/B.§ (1) bekezdése alapján kerül sor. 17.§ Adósságkezelési tanácsadás (1) Adósságkezelési szolgáltatás esetén az adós adósságkezelési tanácsadásban részesül. A tanácsadást az Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálata (továbbiakban: Szolgálat) végzi. A tanácsadási tevékenységre a 63/2006 Korm. rendelet (továbbiakban R.) 53.§. (3) bekezdése az irányadó (2) A tanácsadás keretében a Szolgálat felveszi a kapcsolatot a közüzemi szolgáltatóval, illetőleg a hitelintézettel (továbbiakban: hitelező szerv) az adósság hatékony rendezése céljából. Mindezeken felül közvetít a támogatásban részesülő személy és a hitelező szerv között létrejövő tartozás megfizetéséről szóló szerződés megkötése során. (3) Az adós a szolgáltatás időtartama alatt a tanácsadóval együttműködni köteles. Az együtt működésre az R. 53.§ (1) bekezdése az irányadó. (4) A tanácsadó legkésőbb a tárgyhónapot követő negyedik munkanap 16.00 óráig jelzi a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájának, hogy az adós a tárgyhónapban teljesítette e saját résszel kapcsolatos fizetési kötelezettségét, illetőleg a folyamatosan fizetendő lakásfenntartási költségek befizetésével kapcsolatos kötelezettségét. 18.§ Az adósságkezelési eljárás külön szabályai (1) Az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó igényt a Szolgálatnál kell bejelenteni. A Szolgálat megvizsgálja az adós személyi körülményeit, jövedelmi viszonyait, az adósság mértékét, összetételét, törlesztésének lehetséges módjait. Segítséget nyújt a kérelem kitöltéséhez, azt javaslatával látja el.
2009. április 17-i állapot
(2) Az igény bejelentője kérelmét az arra rendszeresített kérelmező lapon a Szolgálaton keresztül nyújtja be a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájánál. Kérelmében – a személyes azonosító adatokon túl - nyilatkozik jövedelmi viszonyairól, az adósság-törlesztés saját részének vállalásáról, valamint a lakáshasználat jogcíméről. A kérelemhez csatolni kell jelen rendelet 5.§ foglalt igazolásokat, valamint az R. 51.§ (3) bekezdésében foglalt nyilatkozatot, iratot, valamint javaslatot. (3) A kérelemről a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság dönt, a határozatot az Igazgatási Irodán keresztül jogerőre emelkedés előtt a kérelmezőnek, jogerőre emelkedés után, az adósságkövetelés jogosultjának, a Pénzügyi Osztálynak, az adósságkezelési tanácsadónak, jelzálog esetén az illetékes földhivatalnak és az irattártnak küldi meg. (4) A jogorvoslatra a jelen rendelet II. fejezetében foglalt általános eljárási szabályok az irányadóak. (5) Az adósságcsökkentésben részesülő személy a jogerős határozat birtokában a hitelezővel szerződést köt. (6) A támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájának. Ennek elmulasztása az Szt. 17.§-ban foglalt jogkövetkezményeket vonja maga után. (7) A hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék esetén az Szt. 55.§ (6) bekezdés b) pontjában foglalt forgalmi érték meghatározása a Polgármesteri Hivatal Adóirodája közreműködésével hivatalból történik. 19.§ (*16) „VI. Záró rendelkezések” 20.§ (13) (*15) (*16) (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (2) „A helyi szociálpolitikai kerek asztal tagjai: a) Szociális Bizottság elnöke b) Alapszolgáltatási Központ vezetője c) Családsegítő Szolgálat vezetője d) Vöröskereszt gödi titkára e) Lámpás 92’ Közhasznú alapítvány kuratóriumának elnöke” (*23) (3) A támogatáshoz szükséges pénzügyi fedezetet az Önkormányzat az éves költségvetésében, valamint pályázatok benyújtásával biztosítja. A hatáskör gyakorlójának határozata alapján a pénzügyi fedezet terhére a Pénzügyi Osztály utalja, illetve szükség esetén készpénzben fizeti ki a támogatást. (4) Egy család többféle segélyezési formát csak rendkívül indokolt esetben vehet igénybe. (5) E rendeletet a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti: Göd Város Önkormányzata 15/2003 (VI.26.) sz. Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról szóló rendelete, valamint a 16/2003.(VI.26.) sz.. módosítása.
Polgármester
Jegyző
1. sz. melléklet (*24) Az Alapszolgáltatási Központban fizetendő intézményi térítési díjak Szakfeladat Idősek Klubja Házi gondozás nyugdíjminimum 150%-a alatt Házi gondozás nyugdíjminimum 150%-a fölött Étkeztetés nyugdíjminimum 150%-a alatt Étkeztetés nyugdíjminimum 150%-a alatt szállítással Étkeztetés nyugdíjminimum 150 és 300 %- a között Étkeztetés nyugdíjminimum 150 és 300%-a között szállítással Étkeztetés nyugdíjminimum 300 %-a fölött Étkeztetés nyugdíjminimum 300%-a fölött szállítással A 90 év feletti ellátottak részére a központ szolgáltatásai térítésmentesek.
2009. április 17-i állapot
Összeg 1000 Ft/nap 500 Ft/óra 600 Ft/óra 300 Ft/adag 400 Ft/adag 400 Ft/adag 550 Ft/adag 500 Ft/adag 700 Ft/adag
(*1-8) Módosította 19/2004.(IX.30.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2004. szeptember 30-tól *(9) Módosította 19/2004.(IX.30.). sz. Ök. rendelet, hatályos 2005. január 1-től (*11) Módosította 31/2004.(XII.10.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2005. január 1-től (*12) Megállapította 7/2005.(II.25.) sz. Ök. rendelet hatályos, 2005 február 25-től (*13) Számozását módosította 7/2005.(II.25.) sz. Ök. rendelet hatályos, 2005 február 25-től (*14) Módosította a 10/2005.(IV.29.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2005. április 30-tól (*15) Módosította a 30/2005.(IX.30.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2005. november 1-től (*16) Módosította a 25/2006. (IX. 11.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2006. szeptember 11-től (*17) Módosította a 32/2006. (XI. 16.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2006. november 16-tól (*18) Módosította a 37/2006. (XII. 14.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2007. január 1-től (*19) Megállapította a 44/2006. (XII. 14.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2007. január 1-től (*20) Módosította az 5/2007. (II. 01.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2007. február 1-től (*21) Módosította a 15/2007. (III. 29.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2007. március 29-től (*22) Megállapította a 42/2007. (VII. 20.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2007. július 20-tól (*23) Módosította a 8/2009. (II. 26.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2009. február 26-tól (*24) Módosította a 10/2009. (III. 26.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2009. április 1-től
2009. április 17-i állapot
