2004. (I.30.) önkormányzati rendelete

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 4/2004. (I.30.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodásról szóló 21/2003. (V.30.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a 27/2003. (VII.29.) önkormányzati rendelettel módosított 21/2003. (V.30.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Ör) a következők szerint módosítja: 1.§ (1) Az Ör 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „1.§

(2) Az önkormányzat által a szilárd hulladékkezelési és a folyékony hulladékkezelési közszolgáltatással, valamint a lerakóhely üzemeltetésével megbízott szolgáltató (a korábbi közszolgáltató jogutódja): Kisújszállási Városgazdálkodási Kft (5310 Kisújszállás, Kossuth Lajos utca 74., Adószám: 10020573-2-16, Cégjegyzékszám:16-01-000418). Alapítója: Kisújszállás Város Önkormányzata. (továbbiakban: Szolgáltató)” (2) Az Ör 1.§ (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg az Ör 1.§ -a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „1.§ (9) a.) A gazdálkodó szervezet számára – a b.) pontban meghatározott kivétellel - a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetében a közszolgáltatás igénybevétele kötelező. b.) Az a.) pont szerinti kötelezettség alól mentesül az a gazdálkodó szervezet, amely: ba.) a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett – települési hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, , ha a tevékenységük során képződött települési hulladékuk ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak, bb.) a birtokába kerülő hulladékot gyűjti, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodik, jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti, bc.) a hulladékkezelést - környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan, környezeti szempontból- a települési hulladékkezelésnél lényegesen kedvezőbb megoldással végzi. (10) A (6) bekezdésben foglalt kötelező helyi közszolgáltatás igénybevétele alól mentesül az az ingatlantulajdonos, akinek a telkén keletkezett folyékony települési hulladék elvezetése közcsatornával biztosított, illetve biztosítható.”

2.§ Az Ör 2.§-a a következő szövegrésszel egészül ki:

„2. § Személyes adat: Meghatározott természetes személlyel összefüggésbe hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Személyes adat különösen a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve.”

D:\j\2004. évi hatályos önkormányzati rendeletek\2004-I.doc

2/4

3.§ Az Ör 13.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „13.§ (2)A települési szilárdhulladék kezelési kötelező közszolgáltatás létrejön akkor is, ha az ingatlan tulajdonosa nem köti meg a közszolgáltatási szerződést, ebben az esetben az ingatlan tulajdonosa – szolgáltatási díjként - 120 literes gyűjtőedényzet rendelkezésre állásának havi díját köteles megfizetni, számla alapján a Szolgáltatónak. A kötelező közszolgáltatás kezdő időpontja azonos a Szolgáltató rendelkezésre állásának időpontjával.” 4.§ Az Ör 14.§ (2) bekezdése a.) és b.) pontja helyébe a következő a.) és b.) pont lép: „14.§ (2) a.) Az önkormányzat az ingatlan tulajdonosokat – a gazdálkodó szervezet kivételével – a kötelező közszolgáltatási szerződés alapján a rendelkezésre állási havi díj, valamint a végzett ürítés után ürítési alkalmanként, az Ör 1. számú mellékletében meghatározott díjtétel alapján számított szolgáltatási díjból a 120 literes gyűjtőedényzet rendelkezésre állási havi díjának, valamint ürítési díjának megfelelő összeg 2004 évben 40 %-át 2005. évben 60 %-át 2006. évben 80 %-át meghaladó részének díjfizetése alól mentesíti. b.)Az önkormányzat a kötelező közszolgáltatási szerződés alapján végzett ürítés után - az Ör 1. számú mellékletében meghatározott díjtétel alapján számított szolgáltatási díjból - a rendelkezésre állási díj és a 120 literes gyűjtőedényzet heti egyszeri ürítési díjának megfizetése alól mentesíti a 70 év feletti, egyedülálló ingatlantulajdonost, valamint mentesíti a díjfizetés alól Márialaka és Csorba külterületi lakott helyek ingatlan tulajdonosait a gazdálkodó szervezetek kivételével.” 5.§ Az Ör 15.§ (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „15.§ (4)A szolgáltatás rendelkezésre állási havi díjat a hulladék rendszeres gyűjtésébe bekapcsolt területen abban az esetben is meg kell fizetni, ha az ingatlanok tulajdonosai, bérlői nem adnak ki hulladékot.” 6.§ Az Ör 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „16.§ (4)Az ör 2. számú mellékletében meghatározott díjból, a lakossági folyékony hulladék közszolgáltatást igénybevevőt a szippantás és szállítás díjából 2004-ben 200 Ft/ m3 2005-ben 134 Ft/ m3 2006-ban 66 Ft/ m3 díjkedvezmény illeti meg, 3 továbbá 105 Ft/m díjkedvezmény illeti meg az elhelyezési és ártalmatlanítási díjból.” 7.§ Az Ör a következő 16/A §-sal egészül ki: „16/A § A közszolgáltatást igénybe vevő személyes adatainak kezelésére vonatkozó rendelkezések


3/4 (1) A Szolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat nyilvántartja és megőrzi. (2) A Szolgáltató a személyes adatokat a közszolgáltatási szerződés létrehozása, módosítása, a közszolgáltatást igénybe vevő azonosítása, a közszolgáltatási díj megállapítása, módosítása, megfizetésének ellenőrzése, továbbá a díj nem fizetése esetén a keletkezett hátralék behajtása iránti eljárás keretében, valamint a Szolgáltató és a közszolgáltatást igénybe vevő közötti vitás esetek tényállásának megállapításához használhatja fel. (3) A Szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek hatékony ellátása érdekében más hatóság, közfeladatot ellátó szerv nyilvántartásában szereplő adatokat is felhasználhat. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában felhasználható nyilvántartás a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, valamint az ingatlan-nyilvántartás. (5) A Szolgáltató köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, továbbá köteles a megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket , valamint eljárási szabályokat megalkotni. (6) A Szolgáltató felel a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok biztonságáért, valamint a nyilvántartás, adatkezelés és adatfeldolgozás jogszerűségéért. (7) A Szolgáltató köteles a környezetvédelmi hatóság eljárásához szükséges adatokat a külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátani.”

8.§ Az Ör 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. 9. § Ez a rendelet 2004. február 1. napján lép hatályba. Kisújszállás, 2004. január 29. (:Palágyi Gábor:) polgármester

(:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző

A kihirdetés napja: 2004. január 30.

Záradék: Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2004. március 9. /:Dr. Kittlinger Ilona:/ címzetes főjegyző


4/4

A hulladékgazdálkodásról szóló 4/2004.(I.30.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás díjáról: Az egységnyi díjtétel – legmagasabb mértékként – a következő: a./ heti rendszerességgel, gyűjtőjárattal történő ürítés esetén edény űrméret

rendelkezésre állási díj (Ft/hó)

ürítési díj (Ft/ürítés)

110 liter 120 liter 240 liter 1100 liter

230,230,230,230,-

115,115,220,1.050,-

b./ Az a.) pont szerinti egységnyi díjtétel tartalmazza: -

a rendelkezésre állási díj a közszolgáltatás biztosításával járó járulékos, általános, valamint a ingatlanra eső járatköltségeket, az ürítési díj a gyűjtés, szállítás egyszeri költségeit, valamint az ártalmatlanítási költségeket.

c./ egyedi megrendelés esetén, alkalmanként Edény űrméret

ürítési díj (Ft/ürítés)

2500 l konténer 3000 l konténer 5000 l konténer

5.490,5.940,7.740,-

d./ A c.) pont szerinti egységnyi díjtétel tartalmazza: - gyűjtés - szállítás - ártalmatlanítás költségeket. e./ Az ártalmatlanítás egységnyi díjtétele: 900 Ft/m3 f./ Az egységnyi díjtételek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.


1/2

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 11/2004. (II.27.) önkormányzati rendelete a „PRO COMMUNITATE URBIS” DÍJ alapításáról és adományozásáról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 1. § (6) bekezdés a) pontja és a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. tv. 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következő önkormányzati rendeletet alkotja: 1. § A köz szolgálatában, a város fejlődésének elősegítésében, értékeinek megóvásában és gyarapításában végzett kimagasló és példamutató tevékenység elismerésére az önkormányzat „PRO COMMUNITATE URBIS” (A VÁROS KÖZÖSSÉGÉÉRT) díjat alapít. 2. § (1) A kitüntetett a díjjal - oklevelet, - emlékérmet, - a mindenkori köztisztviselői illetményalap négyszeresének megfelelő összegű pénzjutalmat kap. (2) Az oklevelet a polgármester és a jegyző írja alá. (3) Az oklevélnek tartalmaznia kell: - az adományozó megjelölését, - az önkormányzati rendelet megjelölését, - a PRO COMMUNITATE URBIS DÍJ megjelölését, - a kitüntetett nevét, - az aláírásokat, a keltezést, a városi pecsét lenyomatát. 3. § Az érem kör alakú, ezüstből készült, átmérője 45,5 milliméter (tallér méret), vastagsága 3 milliméter. Az érem első oldalán a PRO COMMUNITATE URBIS KISÚJSZÁLLÁS felirat által körbefogott városcímer, hátoldalán Illéssy János arcképe, neve, születési és halálozási éve szerepel. 4. § A díj évente legfeljebb két személy, illetve közösség részére adományozható.


2/2

5. § (1) A PRO COMMUNITATE URBIS DÍJ-ra javaslatot tehetnek: - a polgármester, - a helyi társadalmi szervezetek, közösségek, - bármely települési képviselő - bármely helyi választópolgár (2) A javaslatot legkésőbb az adományozást megelőző 60 napig kell eljuttatni a polgármesterhez az e célra rendszeresített formanyomtatványon, mely a rendelet mellékletét képezi. (3) A javaslatnak tartalmaznia kell: - a javasolt személy, illetve közösség főbb adatait, - az elismerés alapjául szolgáló tevékenység részletes ismertetését. (4) A díj adományozására szóló javaslatokat az Ügyrendi és Jogi Bizottság véleményezi és terjeszti a képviselő-testület elé. 6. § (1) A díjat ünnepélyes keretek között a polgármester adja át.

(2) A díj kitüntetettjeiről a Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztálya nyilvántartást vezet. 7. § (1) A díjat vissza kell vonni attól, aki arra méltatlanná válik. (2) A visszavonásra mindazok javaslatot tehetnek, akiknek az adományozásra kezdeményezési joguk van.

(3) A visszavonásról a képviselő-testület dönt. 8. § Ez a rendelet 2004. február 27. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 13/1999. (VI.25.) számú, illetve a 12/2002 (III.29.) számú önkormányzati rendelet. Palágyi Gábor polgármester

Dr. Kittlinger Ilona címzetes főjegyző

A kihirdetés napja: 2004. február 27. Záradék: Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2004. március 9. /:Dr. Kittlinger Ilona:/ címzetes főjegyző


KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

14/2004. (III.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú közutak forgalmi rendjének szabályozásáról szóló 12/2000.(IV.14.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonú közutak forgalmi rendjének szabályozásáról szóló, 6/2003.(III.28.) és a 39/2003. (IX.26.) önkormányzati rendelettel módosított 12/2000.(IV.14.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Ör) a következők szerint módosítja: 1. § Az Ör 2. számú melléklet 3.1.pontja a következő 3.1.3. ponttal egészül ki: „3.1.3.„Várakozóhely” közúti jelzőtábla (KRESZ 110. ábra) „Csak személygépkocsik részére” (KRESZ 112. ábra) kiegészítő tábla.” 2.§ Az Ör 2. számú melléklet 35.2.pontja a következő 35.2.2.. ponttal egészül ki: „35.2.2.„Súlykorlátozás (3 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra) szembejövő forgalom részére” 3.§ Az Ör 2. számú melléklet 42.1. pontja a következő 42.1.2. ponttal egészül ki: „42.1.2. „Súlykorlátozás (3 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra)” 4.§ Az Ör 2. számú melléklet 60.1. pontja a következő 60.1.2. ponttal egészül ki: „60.1.2.„Súlykorlátozás (3 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra)” 5.§ Az Ör 2. számú melléklet 60/a.pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„60/a.Kuthen vezér u. (felmérés iránya: a Kása János u. felől a Deák F. út (régi 4. sz. főút felé haladva) 60/a.1.Kuthen v. u-Kása J. u. kereszteződésnél 60/a 1.1. „Súlykorlátozás (10 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra) 60/a 1.2.szembejövő forgalom részére: „Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzőtábla (KRESZ 9. ábra)

60/a. 2.Kuthen v. u-Kassai u. kereszteződésnél 60/a. 2.1.„Súlykorlátozás (10 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra)

60/a. 3.Kuthen v. u-Kassai u. kereszteződésnél 60/a. 3.1.szembejövő forgalom részére: „Súlykorlátozás (10 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra) „kivéve helyi járat „ feliratú kiegészítő tábla

60/a. 4.Kuthen v. u-Iskola u. kereszteződésnél 60/a. 4.1.„Súlykorlátozás (10 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra)

60/a. 5.Kuthen v. u-Iskola u. kereszteződésnél 60/a. 5.1. szembejövő forgalom részére: „Súlykorlátozás (10 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra) „kivéve helyi járat „ feliratú kiegészítő tábla a szembejövő forgalom részére

60/a. 6. Kuthen vezér u.- Deák F. út (régi 4. sz. főút) kereszteződésnél 60/a .6.1.„Elsőbbségadás kötelező” közúti jelzőtábla (KRESZ 9. ábra) 60/a. 6.2. szembejövő forgalom részére: „Súlykorlátozás (10 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra) „kivéve helyi járat „ feliratú kiegészítő tábla”


2 6. § (1) Az Ör 2. számú melléklet 66.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „66.1.1.„Súlykorlátozás (3 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra) „Kivéve célforgalom” feliratú kiegészítő tábla „ (2) Az Ör 2. számú melléklet 66.4.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „66.4.2.. szembejövő forgalom részére „Súlykorlátozás (3 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra) „Kivéve célforgalom” feliratú kiegészítő tábla „ 7.§ (1) Az Ör 2. számú melléklet 86.1.1.pontját hatályát veszti , ezzel egyidejűleg a 86.1.2. pont számozása 86.1.1. pontra változik.

(2) Az Ör 2. számú melléklet 86.2.2.pontja hatályát veszti, ezzel egyidejűleg a 86.2.3., 86.2.4. és a 86.2.5. pont számozása 86.2.2., 86.2.3. és 86.2.4. pontra változik 8.§ Az Ör 2. számú melléklet 90.2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „90.2.2.„Súlykorlátozás (3 t)” közúti jelzőtábla (KRESZ 38. ábra) „Kivéve helyi járat” feliratú kiegészítő tábla „ 9.§ (1) Az Ör 2. számú melléklet 114.2.1. pontja a következő 114.2.1.a. ponttal egészül ki: „114.2.1.a. „Gyermekek” közúti jelzőtábla (KRESZ 84. ábra) „Sebességkorlátozás (30 km) (KRESZ 30. ábra)” (2) Az Ör 2. számú melléklet 114.2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „114.2.2 szembejövő forgalom részére: „Gyermekek” közúti jelzőtábla (KRESZ 84. ábra) „Sebességkorlátozás (30 km) (KRESZ 30. ábra)” 10.§ Ez a rendelet 2004. március 26. napján lép hatályba.

Kisújszállás, 2004. március 25 (:Palágyi Gábor:) polgármester

(:Dr. Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző

A kihirdetés napja: 2004. március 26.

Záradék: Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2004. március 29.



1/4 KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 18/2004. (IV.20.) önkormányzati rendelete Kisújszállás város címerének és zászlójának létesítéséről és használatának rendjéről Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A.§ (1) bekezdés f.) pontjában, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva – az 1845-ben létesített városi címer és zászló visszaállításaként - önkormányzati zászlót és címert létesít és erről a következő önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Ör) alkotja: I. fejezet A címer leírása, képe 1.§ (1) Kisújszállás város címere (továbbiakban: címer): Egyenesen álló csücskös talpú ezüst színű pajzson három zöld halmocska fölött egy behajtott vörös színű kar három búzakalászt tart. A pajzs fölött ötlombú aranyozott korona és a nagykunok jelképére utaló, jobbjában kardot tartó kétfarkú ágaskodó oroszlán. A címerpajzs két oldalát akantusz levél díszíti. A jobb oldali (heraldikai jobb oldal, tehát így nézve bal) alul kék, felső része arany színű, a bal oldali alul piros, fölül ezüst színű. (2) A címer hiteles képi megjelenítését a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A címer használatának köre 2.§ (1) A címer kizárólag díszítő és utaló jelképként használható, hatósági eljárás során nem alkalmazható. (2) A címer díszítő és utaló jelképként külön engedély nélkül az alábbi helyeken és esetekben használható:

a.) az önkormányzat dísztermében, tanácskozó termeiben, a tisztségviselők hivatali helyiségeiben; b.) az önkormányzat meghívóin; c.) az önkormányzat és bizottságai, a polgármesteri hivatal felhívásain, programjain, tervein, partneri szervekkel kötött megállapodásokon és szerződéseken; d.) a város történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, a városra utaló emléktárgyakon; e.) az önkormányzat által alapított és kiadott díszokleveleken, emléklapokon, emlékplaketteken és kitüntető jelvényeken; f.) az önkormányzat által szervezett ünnepségeken, rendezvényeken, bemutatókon, kiállításokon és azok meghívóin; g.) az önkormányzati nemzetközi kapcsolatokban, idegenforgalmi propagandában; h.) a polgármester, az önkormányzati képviselők és a Polgármesteri Hivatal protokolláris levélpapírjain, névjegykártyáin, az önkormányzat nevében végzett tevékenység során használt levélpapíron; i.) a város pecsétjén; j.) a MÁV egyetértésével a vasútállomás keleti és nyugati oldalán, a város bevezető útjai mellett üdvözlőtáblán az útkezelő egyetértésével; k.) a közterület-felügyelő karjelzésén.


2/4 (3) A címer díszítő és utaló jelképként huzamos időre külön engedéllyel alkalmazható: a.) a város hagyományokkal rendelkező intézményei, gazdálkodó szervek által kiadott és a várossal vagy az intézmény, gazdálkodó szervek történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon; b.) a város jelentősebb kulturális intézményeinek, sportszervezeteinek, egyesületeinek emléklapjain, érmein, bélyegzőjén;

c.) a városban működő gazdálkodó szervek termékein, csomagolóanyagain. (4) A címer díszítő és utaló jelképként a polgármester esetenként adott engedélyével felhasználható: a.) a várossal összefüggő kiállításokon; b.) a várossal összefüggő jelvényeken; c.) a városra utaló emlék- és ajándéktárgyakon. (5) Az állami és a városi címer együttes használata esetén az állami címernek - mind elhelyezésével, mind méretével - elsőbbséget kell biztosítani. A címer előállításának, használatának, forgalomba hozatalának engedélyezése 3.§ (1) A címert kizárólag hiteles alakban - az ábrázolás hűségének, méretarányának, színeinek megtartása mellett - szabad használni.

(2) Egyes esetekben - a külön engedélyben megjelölt módon - megengedhető, hogy a címer a tárgy anyagának természetes színében (fém, bőr, fa) készüljön. (3) Nyomdai úton való előállítása esetén (pl: levélpapíron, meghívón, stb.) a címer fekete-fehér színben is alkalmazható. (4) A címert csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást. 4.§

(1) A címernek a 2. § /2/ bekezdésében meghatározott célra történő előállítása, felhasználása és forgalomba hozatala külön engedély nélkül történhet. (2) A címernek a jelen önkormányzati rendelet 2. § /3/ és /4/ bekezdésében felsorolt esetekben történő előállítása, használata és forgalomba hozatala csak - a /3/ bekezdés esetében - az önkormányzati képviselő-testület, - a /4/ bekezdés esetében - a polgármester engedélyével történhet. (3) A címer előállítására, használatára és forgalomba hozatalára vonatkozó engedély érvényessége határozott időpontig vagy visszavonásig szólhat. Erről a kiadott engedélyben kell rendelkezni. (4) A címer huzamosabb időn át történő előállítására, használatára és forgalomba hozatalára vonatkozó engedély (továbbiakban: engedély) kiadásának feltétele, hogy az érdekelt szervek kiadványai elsősorban ne kereskedelmi célt szolgáljanak . A címer védjegyként nem használható.


3/4 5.§ (1) Az engedély iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.)

a kérelmező megnevezését és címét; a címer előállításának, felhasználásának célját, módját; előállítás esetén az előállítandó mennyiséget; a terjesztés, illetve a forgalomba hozatal módját; kereskedelmi forgalom esetén a javasolt egységárat és a várható bevételt; a címer használatának időtartamát; a címerrel díszített tárgy mintapéldányát (fényképét, rajzát).

(3) Az engedélynek tartalmaznia kell: a.) az engedélyes megnevezését, címét; b.) az engedélyezett felhasználás céljának megjelölését; c.) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének az időtartamát; d.) a terjesztés és a forgalomba hozatal módjával kapcsolatos kikötéseket; e.) kereskedelmi forgalomba hozatal esetén az egységárat és az engedélydíj mértékét; f.) a felhasználással kapcsolatos egyéb előírásokat. (4) A kiadott engedélyekről, érvényességük határidejéről nyilvántartást kell vezetni. II. fejezet A zászló leírása, képe 6. § (1) Kisújszállás város zászlója (továbbiakban: zászló): téglalap alakú fehér színű selyem. Egyik oldalon középen a város címere eredeti színezésű hímzéssel, fölötte fekete betűvel Kisújszállás felirat. A zászló alját fehér selyemrojt díszíti. (2) A zászló hiteles képi megjelenítését a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (3) A városi zászlóból két darab készül, méretei: 2x1 méter és 1,2x0,8 méter; ezeken túl több darab asztali zászló. A zászló használatának köre 7. § (1) A zászlót a következő állami, nemzeti ünnepeken és városi ünnepnap alkalmával kell a Városházára kitűzni: 1. március 15-én, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napján, 2. augusztus 20-án, államalapító Szent István ünnepén, 3. október 23-án, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napján, 4. augusztus 17-én, Kisújszállás város újratelepülésének napján. (2) A zászló használható: 1. a Városháza dísztermében (állandó jelleggel), 2. a Városházán önkormányzati ülések idején és más jelentősebb helyi események alkalmával, 3. több település részvételével tartott rendezvényeken, 4. a város bel- és külföldi kapcsolataiban, 5. ajándékozás céljára, kicsinyített méretben, ráhímzett városi címerrel.


4/4 (3) A zászló előállítására, használatára és fogalomba hozatalának engedélyezésére vonatkozóan a 4. és 5. § előírásait értelemszerűen alkalmazni kell. 8.§ A nemzeti és a városi zászló együttes alkalmazása esetén a városi zászló nem lehet nagyobb a nemzeti zászlónál, mindenkor a nemzeti zászló jelentőségének érvényesülését kell biztosítani. III. fejezet Vegyes rendelkezések 9.§ (1) A címer és zászló előállítására, használatára és forgalomba hozatalára vonatkozó engedély visszavonható, ha az engedélyes azokat nem az engedélynek megfelelő módon alkalmazza, vagy a címer és zászló használatára méltatlanná vált. (2) Ez a rendelet 2004. május 20. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Kisújszállás város címerének és zászlójának létesítéséről és használatának rendjéről szóló 10/1991. (IV.30.) és az azt módosító 8/2000. (III.7.), 47/2003.(X.31.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. Kisújszállás, 2004. április 19. (:Palágyi Gábor:) polgármester

(:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző

A kihirdetés napja: 2004. április 20.

Záradék: Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2004. április 20.

/:Dr. Kittlinger Ilona:/ címzetes főjegyző


KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 19/2004.(IV.20.) önkormányzati rendelete a Díszpolgári Cím és a Pro Urbe Díj alapításáról és adományozásáról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 44/A § (1) bekezdés f) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 1. § (6) bekezdés a) pontja és a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. tv. 7. §ában kapott felhatalmazás alapján – a város és lakossága javára folytatott eredményes és sikeres tevékenység elismerésére Díszpolgári Cím és Pro Urbe Díj alapítását és adományozását határozza el, ezért a következő önkormányzati rendeletet alkotja: I. fejezet Díszpolgári Cím 1. § Kisújszállás Város Önkormányzata a város és lakossága érdekében kifejtett kiemelkedő munkálkodás méltó módon történő elismeréseként Díszpolgári Címet adományoz. A Díszpolgári Cím magyar és nem magyar állampolgárnak egyaránt adományozható. 2. § (1) Az adományozáskor a polgármester - díszes tokba helyezett, művészi kivitelű oklevelet - domborművel díszített bronzplakettet - és ajándéktárgyat ad át. (2) Az oklevelet a polgármester és a jegyző írja alá. (3) Az oklevélnek tartalmaznia kell: - az adományozó megjelölését, - e rendelet megjelölését - a Díszpolgári Cím megjelölést - az adományozott nevét - a (2) bekezdés szerinti aláírásokat, keltezést és a városi pecsét lenyomatát (4) A bronzplakett leírását e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 3. § A Díszpolgári Cím adományozásáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése a Polgármesteri Hivatal feladata. 4. § 1.

A város díszpolgára a város lakosságának tiszteletét és megbecsülését élvezi, ezért

az önkormányzat által rendezett hivatalos ünnepségekre meg kell hívni, a várost képviselő delegáció résztvevőjéül felkérhető, az önkormányzat ülésére tanácskozási joggal meghívható.


2/5 II. fejezet Pro Urbe Díj 5. § Pro Urbe Díj adományozható annak a magánszemélynek és közösségnek, aki (illetve amely) - a város fejlesztésében, - a város gazdasági és kulturális életében, - a tudomány, a művészetek és az irodalom, - a városi egészségügyi, oktatás, nevelés, közművelődés terén kiemelkedően eredményes és maradandó munkát végzett. 6. §

(1) Az adományozáskor a polgármester - művészi kivitelű oklevelet - díszes dobozban bronzplakettet és - a mindenkori köztisztviselői illetményalap hatszorosának megfelelő összegű pénzjutalmat ad át. (2) Az oklevelet a polgármester és a jegyző írja alá. (3) Az oklevélnek tartalmaznia kell: - az adományozó megjelölését, - e rendelet megjelölését - a Pro Urbe Díj megjelölést - a kitüntetett nevét - a (2) bekezdés szerinti aláírásokat, keltezést és a városi pecsét lenyomatát (4) A bronzplakett leírását e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. (5) Évente legfeljebb 2 Pro Urbe Díj adományozható. 7. § A Pro Urbe Díj adományozásáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése a Polgármesteri Hivatal feladata. III.

fejezet

Vegyes és záró rendelkezések 8. §

(1) A Díszpolgári Cím, illetve a Pro Urbe Díj adományozására javaslatot tehetnek a) a helyi társadalmi szervezetek, közösségek b) bármely települési képviselő c) bármely helyi választópolgár (2) A javaslatot legkésőbb az adományozást megelőző 60. napig kell eljuttatni a polgármesterhez, az e rendelet 3. sz. mellékletét képező formanyomtatványon.


3/5 (3) A javaslatnak tartalmaznia kell: - a javasolt személy, illetve közösség főbb adatait, - az elismerés alapjául szolgáló tevékenység részletes ismertetését. (4) A Díszpolgári Cím, illetve a Pro Urbe Díj adományozására a képviselő-testület jogosult, előkészítése az ügyrendi bizottság feladata. 9. § A Díszpolgári Cím, illetve a Pro Urbe Díj átadása ünnepélyes keretek között – az augusztus 20-a alkalmából rendezett városi ünnepségen – történik. 10. § (1) A Díszpolgári Címet, illetve a Pro Urbe Díjat vissza kell vonni attól, aki arra méltatlanná válik. (2) A visszavonásra mindazok javaslatot tehetnek, akiknek az adományozásra kezdeményezési joguk van. A visszavonásról a képviselő-testület dönt. (3) A visszavonást és annak okát a nyilvántartásba be kell vezetni. (4) A pénzjutalom vissza nem vonható. 11. § E rendelet 2004. Április 20. Napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 11/1991. (IV.30.) a Díszpolgári Cím és a Pro Urbe Díj alapításáról és adományozásáról, valamint az azt módosító 6/1992 (II.18.), 16/1994. (VII.27.), 17/2000 (V.26.), illetve a 11/2002 (III.29.) önkormányzati rendelet. Kisújszállás, 2004. Április 19. (:Dr. Kittlinger Ilona  címzetes főjegyző

(: Palágyi Gábor polgármester A kihirdetés napja: 2004. Április 20.

Záradék: Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2004. Április 20.



4/5 1.sz. melléklet a 19/2004.(IV.20.) önkormányzati rendelethez A Díszpolgári Címmel adományozott bronzplakett leírása: 10 cm átmérőjű, kör alakú, bronzból készült plakett, melynek egyik oldalán a város címerét körülölelő „Kisújszállás Város Díszpolgára” szövegű felirat, a másik oldalon a városközpont stilizált belterülete látható, kiemelve a Városháza látképe. 2. sz. melléklet a 19/2004.(IV.20.) önkormányzati rendelethez A Pro Urbe Díjjal adományozott bronzplakett leírása: 10 cm átmérőjű, kör alakú, bronzból készült plakett, melynek egyik oldalán a város címerét körülölelő Pro Urbe felirat, a másik oldalán a városközpont stilizált belterülete látható, ebből kiemelve a Városháza látképe.


5/5 3.sz. melléklet a 19 /2004. (IV. 20.) önkormányzati rendelethez JAVASLAT A KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÁLTAL ADOMÁNYOZHATÓ KITÜNTETÉSEKRE I. A javasolt kitüntetés megnevezése: ……………………………………………………… II. A kitüntetésre javasolt személy neve: …………………………………………………... lakcíme: ………………………………………………………………………………….. munkahelye*: ……………………………………………………………………………. foglalkozása*: …………………………………………………………………………… III. A javaslattételre jogosult neve, képviselője: …………………………………………… ……………………………………………………………………………………………. IV. Az elismerés alapjául szolgáló tevékenység részletes ismertetése**:

• •

nyugdíjas esetén az előző munkahely és foglalkozás a túloldalon folytatható

Kisújszállás, ………………. a javaslattevő aláírása


KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 20/2004. (IV20.) önkormányzati rendelete

a Kisújszállás Város Arany János Pedagógiai, Kulturális, Művészeti Díja adományozásának rendjéről szóló 10/1998. (IV.15.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Kisújszállás Város Arany János Pedagógiai, Kulturális és Művészeti Díja adományozásának rendjéről szóló – a 23/1998 (XI. 27.) és a 13/2002. (III.29.) önkormányzati rendelettel módosított – 10/1998. (IV.15.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Ör.) a következők szerint módosítja: 1. § (1) Az Ör. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „1.§

(3) A kitüntető díj adományozására javaslatot tehetnek a helyi társadalmi szervezetek, közösségek, nevelőtestületek, az önkormányzat bizottságai, továbbá bármely települési képviselő, illetve bármely helyi választópolgár.” (2)Az Ör. 1. § (5) bekezdése a következő szöveggel egészül ki: „1.§

„(5) … a rendelet 2. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.” 3)Az Ör. 1. § (6) bekezdésének első francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „1.§ „(6) - a javasolt személy, illetve közösség főbb adatait” 2. § (1) Az Ör. 2. § (1) bekezdésének második francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „2.§ „(1) - díszes dobozban bronzplakettet és” (2)Az Ör. 2. § (3) bekezdésének ötödik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „2.§ „(3) - a (2) bekezdés szerinti aláírásokat, keltezést, a városi pecsét lenyomatát” (3)Az Ör. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „2.§ (4) Az oklevél és a bronzplakett leírását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.” 3. § Ez a rendelet 2004. április 20. napján lép hatályba. Kisújszállás, 2004. április 19. (:Palágyi Gábor:) polgármester A kihirdetés napja: 2004. április 20.

(: Dr. Kittlinger Ilona :) címzetes főjegyző




2.sz. melléklet a 20 /2004. (IV. 20.) önkormányzati rendelethez JAVASLAT A KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÁLTAL ADOMÁNYOZHATÓ KITÜNTETÉSEKRE I. A javasolt kitüntetés megnevezése: ……………………………………………………… II. A kitüntetésre javasolt személy neve: …………………………………………………... lakcíme: ………………………………………………………………………………….. munkahelye*: ……………………………………………………………………………. foglalkozása*: …………………………………………………………………………… III. A javaslattételre jogosult neve, képviselője: …………………………………………… ……………………………………………………………………………………………. IV. Az elismerés alapjául szolgáló tevékenység részletes ismertetése**:

• •

nyugdíjas esetén az előző munkahely és foglalkozás a túloldalon folytatható

Kisújszállás, ………………. a javaslattevő aláírása


KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2004. (IV.20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Ötv. 79. § (2) bekezdésének a./ és b./ pontjában, valamint a 80. §-a (1) bekezdésében foglaltak végrehajtására – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) figyelembevételével – az önkormányzat vagyonának meghatározásáról és a vagyongazdálkodás szabályairól a következő rendeletet alkotja. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ A rendelet hatálya A rendelet hatálya Kisújszállás Város Önkormányzatának a tulajdonában álló ingatlanokra – lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának kivételével – és ingó vagyontárgyakra, valamint vagyoni értékű jogokra, értékpapírokra és követelésekre (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki. 2.§ Az önkormányzat vagyona

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. (Ötv. 78. § (1) bek.) (2) Az önkormányzati vagyon rendeltetése: elsődlegesen a kötelező és az önként vállalt közszolgáltatási feladatok ellátásának tárgyi biztosítékai, ezen túlmenően valamennyi vagyontárgy gazdaságos kihasználásával és a törzsvagyonon kívüli vagyonrészek vállalkozásszerű működtetésével az önkormányzati bevételek növelése.

(3) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon fogalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonrészekből áll. 3.§

(1) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak: a./ az önkormányzati törvényben meghatározottak szerint: • •

a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok.

b./ az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben (továbbiakban vagyonátadási törvény) meghatározottak szerint: • a vizek és közcélú vízilétesítmények, •

levéltári anyagok,

c./ az önkormányzat e rendeletében tételesen idesorolt vagyontárgyak.


2/5 (2)

A forgalomképtelen vagyoncsoportokhoz tartozó vagyontárgyak tételes felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 4.§

(1) • • •

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartoznak:

a./ az önkormányzati törvényben meghatározottak szerint: a közművek (a víz-csatorna-fürdő-távfűtés, a helyi közlekedés és hírközlés eszközei), intézmények (egészségügyi-szociális-oktatási-művelődési, sport- és egyéb intézmények), középületek (ha a képviselő-testület és szervei elhelyezésére szolgálnak). b./ a vagyontörvényben meghatározottak szerint: - a műemlékileg védett, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok, - védett természeti területek, - múzeális emlékek és gyűjtemények, - víziközművek.

c./ az önkormányzat e rendeletében tételesen idesorolt vagyontárgyak. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyon tételes felsorolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 5.§

(1) (2)

(3)

Forgalomképes egyéb vagyon körébe tartozik mindaz az önkormányzat tulajdonában álló vagyonféleség, amelyik az előzőekben ismertetett törzsvagyon részekhez nem nyert besorolást. A forgalomképes önkormányzati ingatlanvagyon tételes felsorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Az önkormányzat forgalomképes vagyonának részét képezi továbbá valamennyi ingó vagyontárgya, a vagyoni értékű jogok, értékpapírok és követelések. II. A TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA 6.§

(1)

Az önkormányzatot vagyona tekintetében megillető tulajdonosi jogokat és mint tulajdonost terhelő kötelezettségeket, illetve az ezekből adódó feladatokat és hatáskörök gyakorlását a képviselő-testület, az e rendeletben foglaltak szerint – szerveivel megosztva – látja el.

(2)

A tulajdonost megillető jogok (a rendelkezési jog, birtoklási jog, használati jog) gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik; e jogait más szervekre és személyekre átruházhatja.

(3)

Az önkormányzat vagyonának kezelői különösen a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzat költségvetési szervei, intézménye, gazdasági társaságai (továbbiakban vagyonkezelő szervezet). Az ingatlanvagyon kezelők szerinti bontását e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(4)

A vagyonkezelő szervezet köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.


3/5 (5) A vagyonkezelő szervek tételes leltárak alapján veszik át az önkormányzat vagyontárgyait és felelősséggel tartoznak azok rendeltetésszerű használatáért, üzemképességének fenntartásáért és megőrzéséért. (6) A vagyonkezelő szervezet jogosult a rendeletben foglalt korlátozásokkal: a./ a kezelésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre, b./ a használatában lévő ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül – bevételei növelése céljából hasznosítani. c./ a 100.000.- Ft-ot meg nem haladó értékű ingó vagyont értékesíteni és selejtezni. A 100.000.Ft-ot meghaladó értékű ingó értékesítését vagy selejtezését 500.000.- Ft értékhatárig a polgármester, ezen felüli érték esetén a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezhetik. Az összegek vagyontárgyanként értendők. d./ amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladat-változás miatt a használó vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg. (7) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról éves beszámoló keretében kötelesek számot adni. 7.§

(1) Az önkormányzat tulajdonába tartozó valamennyi ingatlan, valamint a 6. § (6) bekezdés c./ pontjába nem tartozó ingó vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, illetőleg vállalkozásokba való beviteléről a képviselőtestület dönt.

(2) Az önkormányzat vagyonából csak a képviselő-testület engedélyével lehet alapítványhoz hozzájárulni. (3) A forgalomképtelen vagyontárgyak a közszolgáltatási feladatok ellátásának alapvető bázisai, ezért nem forgalmazhatók, az elidegenítésére kötött szerződés semmis. Ezen vagyontárgyakat nem lehet apportálni, biztosítékul adni, megterhelni. E vagyontárgyak más módon való hasznosítása – ha ez a rendeltetésszerű használatukat nem zavarja – engedélyezhető. Az engedélyezés lehetőségét, módját és feltételeit a képviselőtestület külön rendeletben határozza meg. (4) A koncessziós jog gyakorlása az 1991. évi XVI. tv alapján a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk miatt vagy fenntartásuk magas költségei miatt rendkívüli megterhelést jelentenének az önkormányzat számára és az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához nem szükségesek. 8.§ Az önkormányzat tulajdonában lévő 1 millió Ft értékhatár feletti vagyontárgyakat csak pályázati eljárás útján lehet elidegeníteni, használatának, illetve hasznosításának jogát átengedni. 9.§ (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen átruházni a következő célra lehet:


4/5 a./ kötelezettségvállalással, közérdekű célra, b./ közösségi célra, alapítványi hozzájárulásként. c./ meghatározott céllal más önkormányzatnak (2) Az önkormányzatot megillető önkormányzati vagyonnal kapcsolatos követelés elengedése 200.000.- Ft értékhatárig a polgármester, 200.000.- Ft fölött a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (3) Az önkormányzat és költségvetési szerve csak a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben a követelésről: a.) csődegyezségi megállapodásban, b.) bírói egyezség keretében, c.) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, d.) végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg, e.) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető. 10.§ (1) A forgalomképes vagyonrészek vállalkozási célokra igénybe vehetők. (2) Az önkormányzat vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. (3) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásokban vehet részt, amelyekben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (4) Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak gazdaságossági számítás elkészítésével együtt lehet javaslatot tenni.

(5) Az önkormányzati költségvetési szerv csak az önkormányzat engedélyével és csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét. III. AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON NYILVÁNTARTÁSA 11.§ (1) Az önkormányzat vagyonát, annak változásait és értékét köteles nyilvántartani, az előírt adatszolgáltatást teljesíteni és az ingatlan és ingó vagyonáról leltárt készíteni. (2) Az önkormányzat tulajdonába került vagyont – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a képviselő-testület minősítése alapján kell vagyonnyilvántartásba venni. A különböző vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak minősítése, átminősítése a testület hatáskörébe tartozik (3) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. (4)

A jegyző köteles gondoskodni e rendelet 6. § (3) bekezdésében hivatkozott függelék adatainak folyamatos aktualizálásáról.


5/5 IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12.§ (1) E rendelet 2004. április 20. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kisújszállás Város Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/1994. (I.26.) és az azt módosító 11/1994. (VI.1.), a 6/1996. (I.31.), a 26/2000. (XI.24.), a 21/2002. (VIII.2) és a 3/2003. (I.31.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti. Kisújszállás, 2004. április 19. (:Palágyi Gábor:) polgármester

(:Dr. Kittlinger Ilona :) címzetes főjegyző





KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 24/2004. (IV.20.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. §. E rendelet hatálya a.) az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott belterületi földrészletekre - kivéve a járdák és utak -, továbbá a.) a belterületi földrészletek, illetőleg építmények közhasználatra átadott részére (a továbbiakban együtt: közterület) terjed ki. A közterület-használati engedély 2.§. (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos engedélye szükséges. (2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni: (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g) (h) (i) (j) (k)

a közterületbe 10 cm-en túl benyúló kirakatszekrény, hirdető-berendezés (fényreklám), továbbá cégér, cég-és címtábla elhelyezésére; árusító és egyéb pavilon /pld.: élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány/ elhelyezésére; a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő-állomás, igénybevételére; a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak (konténer, kuka) magánszemélyek általi, saját célú elhelyezésére; önálló hirdető-berendezések és köztárgyak (pad, figyelmeztető táblák, közvilágítási lámpák, tartó oszlopok, kerékpártároló ) alapzatos zászlórúd elhelyezésére, függetlenül attól, hogy fix vagy mozgatható kivitelűek; totó-lottó láda elhelyezése; építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére; alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre; film-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítésekor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza; vendéglátóipari előkert céljára, üzleti szállítás, vagy rakodás alkalmával göngyöleg elhelyezésére, árukirakodásra; kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára.

(3) Nem kell közterület- használati engedély: (a) tüzelő vagy egyéb dolog és tárgy vagy egyéb anyag /pld.: költözködés során bútorok és egyéb háztartási felszerelések, konténerek stb./ rakodásához és tárolásához, feltéve, hogy a 24 órát nem haladja meg és a közlekedést nem akadályozza;


2/8 (b) építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és segédszerkezetek 10 napnál rövidebb időtartamú lerakása, illetve elhelyezésére, amely a közlekedést nem akadályozza. (c) az önkormányzat által rendszeresített hirdető berendezéseken elhelyezett választási hirdetményekhez. (4) Nem adható közterület-használati engedély:

(a) építményen kívüli /pld.: sátorból, asztalról történő/ árusítás céljára, könyvárusítás, a saját üzlet előtti árusítás, rendezvényekkel összefüggő árusítás, valamint a járműből átalakított mozgó üzletek kivételével a Református templom műemléki környezetében – kivéve, ha a 6. § /2/ bekezdésében foglaltak indokolják -, valamint (b) alkohol és dohánytermékek reklámozására. (1) Pavilonok elhelyezésére csak azon területre adható közterület-használati engedély, amelyre az önkormányzat által jóváhagyott településrendezési terv lehetőséged ad. (6) Nem helyezhető el hirdető berendezés és hirdetmény: (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g)

a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaságkezelésében lévő közút belterületi szakasza menti közterületen 10 m területsávban; a „KRESZ” és útbaigazító tábla előtt és után a menetirány szerinti 50 m-es távolságon; középületek falain; közterületen álló fákon és egyéb berendezési tárgyakon /pld.: utcabútorok/; emlékmüveken; szobrokon; KRESZ táblákon, elektromos és távközlési oszlopokon és szekrényeken. A közterület-használat engedélyezési jog 3.§.

A képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú közterületek rendeltetésétől eltérő használatának engedélyezési jogát a polgármesterre ruházza át, aki határozattal dönt az engedély megadásáról. A szakhatóságok közreműködése 4.§. (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a közterület fenntartásával és kezelésével megbízott szerv hozzájárulása szükséges. A közút és járda területét érintő, építési engedély köteles közterület-használat esetén, az útügyi hatóság szakhatósági nyilatkozata is szükséges. (2) A szakhatóságok hozzájárulását a közterület-használati engedélyt kérő szerzi be. A közterület-használati engedély iránti kérelem 5. §. (1)

A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.


3/8 (2) (3) (4)

Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a felelős kivitelezőnek kell kérnie. Ha a közterület állandó jellegű használata építési /létesítési/ engdélyhez kötött épület, vagy más építmény /pld.: reklámtábla/ elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell kérnie. A használat iránti kérelemnek tartalmaznia kell: (a) a használatot kérő nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének és telephelyének címét; (b) a közterület-használat célját, időtartamát; (c) a közterület-használat helyének, módjának és pontos területnagyságának a meghatározását; (d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat /pld.. vállalkozói igazolvány, működési engedély, mutatványos berendezés műszaki alkalmasságát igazoló tanúsítvány/ egyszerű másolatát. A közterület-használati engedély megadása 6.§.

(1) A közterület-használati engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, a városrendezési tervet, a városképi és műemlékvédelmi, köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok által előírt követelményeket és ellenőrizni kell az egyéb feltételek /pld.: működési engedély, vállalkozói igazolvány/ fennállását is. (2) A városi főúthálózathoz tartozó közutak mentén, valamint a Református templom műemléki környezetében csak abban az esetben lehet a közterület-használatát engedélyezni, ha: a.) a közterület-használatot különösen fontos közérdek teszi szükségessé és b.) a folytatni kívánt tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából szükséges / pld.: idény jellegű árusítás, hirdetőtábla/. (3) A /2/ bekezdésben említett területeken a közterület-használat göngyöleg tárolására nem engedélyezhető. 7.§. (1) Közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell: a.) az engedélyes nevét és állandó lakó-/telep/ helyének címét; b.) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy a használat milyen feltételek bekövetkeztéig érvényes; c.) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását, d.) a közterület-használatban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat; e.) az engedély érvényének megszűnése vagy annak visszavonása esetére az eredeti állapot helyreálltására vonatkozó kötelezettség előírásait; f.) a közterület használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját;


4/8 (2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos terület használati engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet. (3) Az építési munka végzésének időtartamára szóló közterület-használati engedélyben: a.) szükség szerint elő kell írni a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését; b.) elő kell írni a kertészeti létesítmények, fák, csatornák, árkok, korlátok, szobrok, építmények, úttartozékok kímélését, továbbá a közterület-használat folytán előállt rongálások saját költségen történő helyreállítását, és a használt közterület folyamatos tisztántartását, rendjének fenntartását és visszaadás előtti feltakarítását. (4) Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület használatnál azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, illetve meghatározott helyen vagy körzetben kézből vagy járműből történhet-e. (5) A közterület-használati engedély másra nem ruházható át. (6) A közterület-használati engedélyt meg kell küldeni : a.) a kérelmezőnek; b.) az eljárásban közreműködött szakhatóságoknak; c.) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervnek, a Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályának; d.) a közterület fenntartásával és kezelésével megbízott szervek; e.) a közterület-felügyelőknek. (7) Az engedély megtagadását közölni kell: a.) a kérelmezővel és b.) az eljárásban érintett szakhatóságokkal. A közterület-használati engedély érvényessége 8.§. (1) A hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel: a.) meghatározott idő tartamra - legfeljebb 5 évre - vagy: b.) meghatározott feltétel bekövetkeztéig adható. (2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre - állvány, építőanyag elhelyezésére közterület-használati engedély maximum 1 hónapig adható. (3) Az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi árusítás céljára közterület-használati engedély az ünnep kezdetét megelőző 20. naptól kezdődő időszakra adható ki. (4) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb - hatósági, illetve szakhatósági - engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyei) beszerzését. A közterület-használati díj 9. §. (1)

Az önkormányzati tulajdonú közterület rendeltetésétől eltérő használatáért díjat kell fizetni, a rendelet mellékletében meghatározott díjtáblázat szerint, a kiemelt övezet kivételével.


5/8 Kiemelt övezet: a 4. számú főút Vásár utcától a Petőfi utcáig terjedő szakasza, az épületek utcafronti síkjáig. A kiemelt övezetben a közterület használati díj mértéke a melléklet szerinti díj plusz 50 %. (2) (3) (4) (5)

A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni. A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény négyzetméterben számított alapterületét, vagy területet, cégér, cég-, cím- és hirdetőtábla, hirdető berendezés esetén annak valamennyi hirdetési felületét kell figyelembe venni. A közterület-használati díj évi, havi, napi vagy idénydíjas. A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít. Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól 10.§. (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a.) a köztisztasági feladatok ellátását szolgáló közérdekű létesítmények, tárgyak elhelyezéséért, a szemétszállítás napján a közterületen elhelyezett kukák, valamint a konténerek után; b.) szobrok, emlékművek, díszkutak és más köztárgyak, elhelyezéséért.; c.) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek a közvetlen élet- vagy balesetveszély elhárítását szolgálják; d.) az önkormányzat és intézményei által elhelyezett hirdető berendezés és közérdekű hirdetmény, közhírelés után. (2) A közterület-használati díj megfizetése alól - kérelemre - kivételesen, közcélú használat esetén felmentés adható, illetve a díj mérsékelhető. (3) A közterület-használati díj megfizetésének kötelezettsége alól nem adható részbeni vagy teljes felmentés, ha a használó a közterületet a szükséges hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használja. A közterület-használati engedély érvényének megszűnése és a használat szünetelése 11.§. (1) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ebben az esetben a jogosult részére - kérelmére - amennyiben másik megfelelő közterület rendelkezésre áll, egyéb helyen kell a közterület használatát biztosítani. (2) Meg kell vonni az engedélyt, ha a jogosult a közterületet nem az engedélyben rögzített célra és módon használja, vagy díjfizetési kötelezettségének a felszólítást követő 30 napon belül nem tesz eleget. (3) Megvonható a közterület-használatiengedély, ha a jogosult a közterületen folytatott tevékenységével szabálysértést követ el. (4) Az engedélyes közterület-használati joga megszűnik, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okírat érvényessége megszűnik. Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye a jogosult halálával vagy - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén - jogutód nélküli megszűnésével.


6/8 (5) Ha a jogosult a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett bejelenteni. A közterület-használati engedély érvénye a lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre meghosszabbítható. A meghosszabbítás kérelmezésére és a meghosszabbítás engedélyezésére az e rendeletben az eredeti engedély megadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (6) Ha az engedély érvényét veszti, illetve ha az megvonásra kerül, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. (7) Ha a közterület-használat a /2/, /3/ vagy /4/ bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet. A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei 12.§. (1) Aki közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles a tulajdonos vagy megbízottja felhívására a jogellenes közterülethasználatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a tulajdonos önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget. (2)Aki közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja, azzal szemben - a ténylegesen használt időtartamra a területre - a rendes közterület-használati díj tízszerese is megállapítható. (3) A szabálysértési eljárás kezdeményezése nem mentesít a közterület-használati díj fizetési, illetve helyreállítási kötelezettség alól. 13.§. A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, illetve a tulajdonos által megbízott egyéb személyek, a polgármesteri hivatal megbízott ügyintézője helyszínen ellenőrizhetik. Értelmező rendelkezések 14.§ A rendelet alkalmazása szempontjából: a.) reklám: minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely árú kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére, vagy ennek fokozására irányul, illetve valamely vállalat tevékenységét népszerűsíti; b.) hirdetés: valamely tény körülmény közzététele a hirdettető érdekében; c.) hirdetőtábla: minden olyan eszköz, amelynek célja, hogy a közterületen közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre; d.) közterület: minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, építmény, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván;


e.) az út területe: az út határai közötti terület; 7/8

f.) az út határa: az útnak - a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út vízelvezetését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magába foglaló - külső széle.

g.) járda: a közútnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, a járművek közlekedésére szolgáló résszel párhuzamosan haladó, attól szintkülönbséggel - kiemelt szegéllyel vagy más módon - elválasztott része. Záró rendelkezések 15.§. (1) Ez a rendelet 2004 május 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 13/1998. (VII.1.) számú önkormányzati rendelet, és az azt módosító 8/1999. (IV.30.) számú és a 9/2003. (III. 28.) számú önkormányzati rendelet. (3) A rendelet hatálybalépésekor érvényes közterület-használati engedélyben megadott időpontig, a többször módosított 13/1998. (VII.1.) számú önkormányzati rendeletben meghatározott díjakat kell alkalmazni. Kisújszállás, 2004. április 19. (:Palágyi Gábor:) polgármester

(:Dr. Kittlinger Ilona :) címzetes főjegyző





8/8 A 24/2004.(IV.20.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete Közterület-használati díjtáblázat

A díjfizetési kötelezettség esete mértéke

A díjfizetés

Építési-, bontási- és átalakítási munkával kapcsolatos építőanyag elhelyezése, valamint a járda ideiglenes elzárása a forgalom elől:

188.-Ft/m2/hó

Kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenység esetén árusító fülke, sátor, pavilon:

535.-Ft/ m2/hó

idény-vagy eseti jellegű árusítás:

750.-Ft/m2/hét

Alkalmi mozgó árusítás, javító és szolgáltató tevékenység: Önálló hirdetőberendezés:

Közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdetőberendezés, cég- és címtábla:

113.-Ft/m2/nap 12.000.-Ft/m2/év 1.950.-Ft/m2/hó 1.200.-Ft/m2/hét 750.-Ft/m2/nap 270.-Ft/m2/hó 60.-Ft/m2/nap

Mutatványos tevékenység:

300.-Ft/m2/nap

Kiállítás, alkalmi vásár: Üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezése: Teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezése: Közhasználatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosítása:

60.-Ft/m2/nap 300.-Ft/m2/hó 45.-Ft/m2/év 225.-Ft/m2/hó

Vendéglátóipari előkert: A díjtáblázatban felsoroltakon kívűl egyéb tárgyak, eszközök ideiglenes felállítása, illetve tárolása esetén:

75.-Ft/m2/hó

Megjegyzés: A díjak általános forgalmi adót ( ÁFÁ-t ) nem tartalmaznak.


KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 34/2004. (V.28.) önkormányzati rendelete az egyes szabálysértésekről

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete – a város közigazgatási területén előforduló jogellenes, vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmények visszaszorítása érdekében – a következő önkormányzati rendeletet alkotja. A rendelet célja §

A rendelet célja Kisújszállás város köztisztaságának, az emberi egészségnek a védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása, a környezet hulladék által okozott terhelésének csökkentése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének mérséklése. A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya Kisújszállás város közigazgatási területére terjed ki. A város címerével és zászlójával kapcsolatos szabálysértés 3.§

Aki a város címerét vagy zászlóját az engedély nélkül vagy attól eltérő módon állítja elő, használja, vagy hozza forgalomba szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Köztisztasági szabálysértés 4. § Aki a települési szilárd és folyékony hulladékot a tulajdonában, használatában lévő ingatlanon indokolatlan mértékben felhalmozza, vagy más ingatlanára engedély nélkül elhelyezi, illetve annak tisztántartásáról és gyommentesítéséről nem gondoskodik, szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki közterületen járművet mosószeres vízzel tisztít, illetve a jármű mosásából származó mosószeres vizet ingatlanáról a közterületre kiengedi, szabálysértést követ el és 30.000 Ft.-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.


(3) Aki közterületi vízvételi hely közterületre eső 10 méteres körzetén belül mos, mosakszik, szabálysértést követ el és

30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. 2 (4) Aki közterületi vízvételi helyből származó vizet a.) háztartási célra, a közműves vízellátásba be nem kötött ingatlan tulajdonos, használó kivételével, b.) nem háztartási célra a polgármester és a szolgáltató hozzájárulása nélkül használ, szabálysértést követ el és 30.000 Ft.-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Közterületek használatával kapcsolatos szabálysértés 5. § Aki a tulajdonában, használatában lévő ingatlan körüli közterületen található a.) járdaszakasz- járda hiányában egy méter széles területsáv, illetve, ha járda mellett zöldsáv is van az úttestig terjedő teljes terület – kapubejáró sártalanításáról, hó – és jégmentesítéséről, tisztántartásáról, b.) csapadék-vízelvezető árok, áteresz karbantartásáról, csapadékvíz zavartalan lefolyásáról, c. ) zöldterület és ott található fák gondozásáról nem gondoskodik, szabálysértést követ el és 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki a közhasználatra szolgáló parkban, ligetben játszótéren, vagy egyéb fásított, illetőleg parkosított zöldterületen a növényzetet pusztítja, megcsonkítja, elhelyezett tárgyakat nem a rendeltetésének megfelelő célra használja, szabálysértést követ el és 30.000 Ft .- ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki a közterületet közterület-használati engedély nélkül vagy nem a közterület-használati engedélyben rögzített célra és módon használja, szabálysértést követ el és 30.000 Ft.-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki a tulajdonában, használatában lévő kereskedelmi, szolgáltató, egészségügyi, oktatási intézmény, üzlet előtt hulladékgyűjtő és kerékpártároló elhelyezéséről, azok javításáról, pótlásáról, ürítéséről folyamatosan nem gondoskodik, szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (5) Aki az általa rendezett alkalmi szabadtéri – szórakoztató, kulturális, sport, egyéb rendezvények idejére és helyszínére hulladékgyűjtő edényt és illemhelyet nem biztosít, továbbá nem gondoskodik a rendezvényt követően, illetve a többnapos rendezvény esetén naponta a


használattal érintett terület és annak közvetlen környezete tisztántartásáról, szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. 3 Parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos szabálysértés 6. § Aki a tulajdonában, használatában lévő területet, illetve az ingatlan körüli közterületet a parlagfűtől virágzás előtt – nem mentesíti, illetve annak irtásáról nem gondoskodik, szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Állattartással kapcsolatos szabálysértések 7. § Aki az állatok tartásáról szóló 27/2004. (IV. 20. ) önkormányzati rendelet a haszonállat tartásának korlátozásáról szóló 11. § - ában, az állattartással kapcsolatos épületek elhelyezéséről szóló 12. §-ában, az eb- és macskatartás külön szabályairól szóló 20. § és 21. §-ában, a veszélyes állatok tartásának szabályairól szóló 32. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el és 30.000 Ft.-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki az állattartásból származó trágyát ( istállótrágya, trágyalé, hígtrágya, csurgalékvíz, siló lé) nem a 49/2001. (IV. 3. ) Kormány rendelet 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően tárol, az állattartáshoz szükséges kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról nem gondoskodik, szabálysértést követ el és 30.000 Ft.-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Aki közterületre állatot legeltetés, illetve itatás céljából kihajt, vagy kienged, illetve szarvasmarhát a legelőre és onnan történő hazahajtáskor őrizetlenül hagy, szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Temetőkkel kapcsolatos szabálysértések 8. § Aki a temetők területén kívül halottat temet el, koporsót, sírt, vagy sírboltot engedély nélkül felnyit, a temetőkben olyan magatartást tanúsít, amely kegyeletet sért,


a síremlék állítási munka befejezése után a használt terület rendbetételéről nem gondoskodik, az szabálysértést követ el és

30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. 4 Zajvédelmi szabálysértés 9. § Aki hangosító berendezést, az ahhoz szükséges engedély nélkül helyez üzembe, illetve engedélytől eltérő módon üzemeltet, szabálysértést követ el és 30.000 Ft.- ig terjedő pénzbírsággal sújtható. 10. § Az e rendeletben foglalt szabálysértések elkövetői ellen Kisújszállás Város Önkormányzatának Közterület-felügyelője 10.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. Értelmező- és záró rendelkezések 11. § 1. Települési szilárd hulladék: az ingatlanon keletkező háztartási és egyéb szilárd halmazállapotú visszamaradt anyag a veszélyes hulladék kivételével. 2. Települési folyékony hulladék: az ideiglenes tárolásra szolgáló létesítmények, berendezések, ürítéséből, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerek szennyvíztisztító berendezések tisztításából, a nem közcsatornán elvezetésre kerülő gazdasági, de nem technológiai eredetű tevékenységből származó hulladékok. 3. Jármű: közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Nem minősül járműnek a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt, vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék- ha sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes- továbbá a gyermekkocsi és a talicska. 4. Közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által nyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. 5. Mosószeres víz: minden olyan víz, amelyről szemrevételezés, érzékelés alapján megállapítható, hogy nem csupán víz, hanem víz és valamely tisztításra alkalmas anyag keveréke. 6. Indokolatlan mértékű: A települési szilárd hulladék esetén a közszolgáltatási szerződésben meghatározott mértéket meghaladó mennyiség. A települési folyékony hulladék esetén a folyékony hulladék tárolására szolgáló tároló helyet meghaladó mérték. 7. Hangosító berendezés: Folyamatos, ismétlődő hangkibocsátó eszköz emberi erő alkalmazásával vagy gépi berendezés által.


8. Zöldterület: E rendelet vonatkozásában zöldterületnek kell tekinteni, azokat a közparkokat,

játszótereket, utcai fasorokat és azokat kísérő zöldsávokat, melyek szerepe városszerkezetben elfoglalt helyük és használatuk következtében városi jelentőségű.

a

5 9. Haszonállat: Minden háziállat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljából tartanak, vagy tenyésztenek. 10. Kedvtelésből tartott állat: Minden állat, amelyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak, vagy tenyésztenek. 11. Veszélyes állat: Mindazoknak a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik. ( méret, testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás lehetősége) miatt az emberek életére, testi épségére, egészségére veszélyt jelentenek, továbbá a kutyák közül a harci kutyák, amelyeket e célból tenyésztenek. 12. Állat: Haszonállat, kedvtelésből tartott állat, veszélyes állat. 13. Közterületi vízvételi hely: A közterületen lévő vízvételi közkifolyók és csapok. 12. § (1) Ez a rendelet 2004. május 28..napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szabálysértésekről szóló 13/2004. (III. 26.) önkormányzati rendelettel módosított 40/2003. (IX. 26.) önkormányzati rendelet. Kisújszállás, 2004. május 27. (: Palágyi Gábor:) polgármester


Záradék: A rendelet kihirdetésre került 2004. május 28.napján a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2004. május 28. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2004. május 28.



KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 36/2004. (VI.25.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díj helyi szabályairól Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. számú törvény 21. § (2) bekezdésében és a 26. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 60. §-ának rendelkezéseivel összhangban elősegítse a környezetbe történő anyag- vagy energiakibocsátás csökkentését, a környezet és a természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az önkormányzat és környezethasználók közötti arányos teherviselést. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) arra a környezethasználóra [Kvt. 2. § (2) bek.], aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó); b) azokra a környezetterhelő anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek, és amelyek kibocsátott mennyisége törvényes mérési szabvány, anyagmérleg, műszaki számítás segítségével meghatározható (a továbbiakban: környezetterhelő anyag). (A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX.törvény 2.§ a),b) pont) (2) A talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kőt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.(A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény. 11. §) II. Fejezet TALAJTERHELÉSI DÍJ 3. § A talajterhelési díj alapja: a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel. (A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény . 12. § (2) bekezdés a)pont) 4. § (1) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m 3. (A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény . 12. § (3) bekezdés)


2 A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, melyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.(A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 14.§) 5. §

Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, illetve akinél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számára rendelkezésre. .(A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 13.§ (2) bekezdés) III. Fejezet MENTESSÉGEK 6. § (1) Kérelemre mentes a díjfizetés alól: a.) a 70 év feletti, egyedülálló ingatlantulajdonost, valamint b.) Márialaka és Csorba külterületi lakott helyek ingatlan tulajdonosait (2) A kérelmekről – a Polgármesteri Hivatal előkészítésében – a jegyző dönt. (3) A mentesség a kérelem benyújtásától illeti meg a kérelmezőt (4) Nem adható mentesség annak a személynek, akinek talajterhelési díj hátraléka van. (5) A mentességet meg kell szüntetni, ha jogosultságot kizáró körülmény következik be.

IV. Fejezet ELJÁRÁSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYOK 7. § (1) A kibocsátó a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátása alapján az önkormányzati adóhatóság /továbbiakban: adóhatóság/ által megállapított éves összeget négy egyenlő részben, a negyedév utolsó napjáig fizeti meg. Az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításhoz és a beszedéshez való jog elévülésére, valamint a végrehajtására és e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekre az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A szennyvízcsatornára való rákötés időpontját követő hónap 1-től törli az adóhatóság annak a fizetési kötelezettségét, aki a Kisújszállási Vízmű Kft. igazolása szerint a szennyvízcsatorna szolgáltatást igénybe vette. 8. § (1) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a Kisújszállási Vízmű Kft –t minden év január 31-ig a tárgyévet megelőző évben a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanoknak a lakóingatlanonként szolgáltatott víz mennyiségéről .


3 (2) Az önellátó vízhasználó ugyancsak az (1) bekezdés szerinti időpontig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. (3)Az önellátó vízhasználó adatszolgáltatását a jelen rendelet 1. számú melléklet szerint köteles teljesíteni. (4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás hiányában az adóhatóság 3 hasonló adottságú ingatlan Kisújszállási Vízmű Kft. által szolgáltatott adatai alapján jogosult és köteles az önellátó vízhasználó fizetési kötelezettségét megállapítani. V. Fejezet ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9.§ (1) 2004. évben a 8. § szerinti adatszolgáltatást a 2003. III. és IV. negyedévi adatok alapján kell teljesíteni 2004. július 31-ig. (2) A 2004. évben a negyedéves díjelőleg a 2003. évi III. és IV. negyedévei adatokra számított megfelelő összeg (képzett díjelőleg). (3) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e rendelet alapján megállapított talajterhelési díj 20%-át, 2005. évben 40%-át, 2006. évben 50%-át, 2007. évben 75%-át, 2008. évben 90%-át, a 2009. évtől 100%-át köteles megfizetni. (4) E rendelet 2004. július1. napján lép hatályba. Kisújszállás, 2004. június 24. (: Palágyi Gábor:) polgármester


Záradék: A rendelet kihirdetésre került 2004.június 25. napján a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2004. június 25. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2004. június 25.



A 36/2004. (VI.25.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete

BEVALLÁS a talajba kibocsátott szennyvíz mennyiségéről Kisújszállás Város Képviselőtestületének …../2004.(……..) sz. rendelete alapján I. Önellátó vízfelhasználó neve:…………………………………………………......... Születési helye:………………………………… ideje:………………………………….. Adóazonosító száma:……………………………………….. „Kibocsátó” ingatlan: címe:Kisújszállás, ………………………….u…….házszám helyrajzi száma:……………… területe. …………..m2 Az ingatlan használatának jogcíme: megfelelő aláhúzandó) -tulajdonos, -haszonélvező, -bérlő, -szívességi használó,

egyéb

II. A kibocsátó ingatlan azonosító adatai: Lakás hasznos alapterülete: (megfelelő aláhúzandó) 50 m2 alatt, 50-80m2 között 80-120 m2 között 120 m2 felett Lakásban lévő szobák száma: (megfelelő aláhúzandó) 1 szoba, 2 szoba, 3 szoba, 4, vagy ennél több szoba Lakásban rendszeresen tartózkodók száma: (megfelelő aláhúzandó) 1 fő 2 fő 3 fő 4 fő 5 vagy annál több ……fő Lakás vízellátottsága: (megfelelő aláhúzandó) - csak az udvarban van vízvételi lehetőség,

egy fürdőszoba van

- fürdőszoba nincs, csak vízvételi lehetőség, (pl. konyhában) …… fürdőszoba van III. Az ingatlanon keletkezett szennyvíz mennyisége:

havi………….m3

Megjegyzés:………………………………………………………………………. Kelt:………………………………………… ……………………………………………… aláírás


KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 37/2004.(VI.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 21/2004. (IV.20.) önkormányzati rendelet módosításáról Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 21/2004. (IV.20.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: vagyonrendelet) a következők szerint módosítja: 1. § (1) A vagyonrendelet 1. számú mellékletéből törlésre kerül a Kisújszállás 7766 hrsz-ú / közút / Nagykert Kisújszállás 7619 hrsz-ú / árok / Nagykert megnevezésű ingatlan. (2) A vagyonrendelet 1. számú melléklete kiegészül a Kisújszállás 7619/1 hrsz-ú /árok / Nagykert Kisújszállás 7619/3 hrsz-ú / árok / Nagykert megnevezésű ingatlannal. 2. § A vagyonrendelet 3. számú melléklete kiegészül a Kisújszállás 7766 / töltés / Nagykert, Kisújszállás 7619/2 / töltés / Nagykert megnevezésű ingatlannal. 3. § A rendelet 2004. augusztus 15. napján lép hatályba. Kisújszállás, 2004. június 24. (: Palágyi Gábor:) polgármester


Záradék: A rendelet kihirdetésre került 2004.június 25. napján a Városháza hirdetőjében. Kisújszállás, 2004. június 25. (:Dr.Kittlinger Ilona:) címzetes főjegyző Jogharmonizációs szempontból felülvizsgálva. Kisújszállás, 2004. június 25.



2004. (I.30.) önkormányzati rendelete

Recommend Documents