Község Önkormányzata Képviselıtestületének 19/2004. (IX. 24.) rendelete Az állatok tartásának szabályairól [Módosítva a 18/2009. (IX. 29.) ÖR-rel] (Egységes szerkezetben!)
Tiszaszentimre Község Önkormányzat Képviselıtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése alapján az állatok tartásának szabályairól a következı rendeletet alkotja. I. Fejezet A rendelet A rendelet célja, hogy biztosítsa az állattartáshoz főzıdı lakossági érdekeket, meghatározza a települési, az építésügyi, a környezetvédelmi követelményeket, továbbá kijelölje az állattartásra alkalmas, illetve arra nem használható területeket, meghatározza az állattartás céljára szolgáló melléképületeket, építmények elhelyezésének feltételeit, rögzítse az állattartással kapcsolatos állategészségügyi, közegészségügyi szabályokat. Általános rendelkezések A rendelet területi és személyi hatálya 1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Tiszaszentimre Község közigazgatási területére. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed: minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki a tulajdonában (használatában, kezelésében, stb.) lévı ingatlanon állatot tart, minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kis létszámú állattartás folyik. (3) Nem terjed ki az egészségügyi, állategészségügyi szerveknél, valamint a fegyveres erıknél és a rendészeti szerveknél folytatott állattartásra, cirkuszra, állatkiállításra, rendezvények alkalmával bemutatásra kerülı állatok tartására, állatforgalmi és feldolgozó telephelyekre, engedéllyel mőködı állatfelvásárló telepekre, vágóhidakra, vadásztársaságok vadgazdálkodással kapcsolatos tevékenységére. 2. § A rendeletben foglaltakat minden állattartó (a tulajdonos, vagy az állat felügyeletét ellátó személy) köteles megtartani. Az állattartó köteles tőrni a szabályok betartásának ellenırzését.
19/2004. (IX.23.) ÖR
-2-
II. Fejezet Az állatok tartásának általános szabályai 3. § (1) Tiszaszentimre Község közigazgatási területén állatot tartani, hizlalni, tenyészteni (továbbiakban tartani) az egészségügyi, állategészségügyi, élelmiszerekrıl szóló, építésügyi, környezetvédelmi (levegı- és víztisztasági, zajártalom elkerülése) szabályok betartásával lehet. (2) A rendelet szempontjából Tiszaszentimre Község közigazgatási területe az alábbi állattartási övezetekre tagozódik: I. övezet: Tiszaszentimre Község belterületi határvonaláig II. övezet: Tiszaszentimre Község külterületén lévı telekingatlanok, majorok, tanyák. 4. § Szakhatóságok megállapításai alapján, ha az állattartó a tartással kapcsolatos állategészségügyi, vagy környzetvédelmi feltételeket megszegi, vagy a tartás elıfeltételei hiányoznak, a Képviselıtestület a tartható állatok számát korlátozhatja, vagy az állattartást eltilthatja, illetve feltételhez kötheti. 5. § (1) E rendelet alkalmazásának szempontjából haszonállat minden olyan állat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljára tartanak illetve tenyésztenek. (2) Haszonállatok besorolása: a) nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér b) kis haszonállat: juh, kecske, sertés, strucc, emu c) kisállatfajok: baromfi félék (tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka, sport-, dísz-, és húsgalamb) házinyúl, prémesállat (nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc, görény stb.) d) méhek. (3) Egyéb állatok besorolása: a) kedvtelésbıl tartott állatok (eb, macska, díszállatok), b) veszélyes állatok: mindazok a nem háziállatfajoknak az egyedei, amelyek fajukra jellemzı tulajdonságait (méret, testalkat, támadó természet, mérgezı csípés, marás lehetısége) miatt emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek. [8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVMNKÖM-BM együttes rendelet). (4) Az állatszaporulat – valamennyi fajta esetében, legfeljebb választási koráig – a tartható állatok számát nem érinti.
19/2004. (IX.23.) ÖR
-3-
II. Fejezet Haszonállat elhelyezésére és állattartó épületekre vonatkozó szabályok 6. § (1) Az állattartás céljára szolgáló épület építési jogszabályokban foglaltak alapján létesíthetı. Nagy- és kishaszonállatok csak a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és építésügyi elıírásoknak megfelelı körülmények között, arra alkalmas épületben (istálló, ól) tartható. Haszonállat tartására szolgáló létesítmények (istálló, ól, kifutó, trágyatároló) alkalmasságának, illetve építésének feltételeit az érvényben lévı elıírások alapján az építésügyi hatóság – új épület létesítéséhez a szükséges engedélyezési eljárás keretében – határozza meg. (2) Az állattartás céljára szolgáló melléképületek, építmények elıírt védıtávolságait az 1. számú melléklet tartalmazza. a védıtávolságot az építmények és az állattartásra szolgáló épület legközelebbi pontja között, légvonalban kell mérni, ez a távolság 20 %-kal csökkenthetı saját tulajdonú és használatú épületek esetében. (3) Az ingatlan területén állatok elhelyezésére és tartására szolgáló épület, illetve építményt létesíteni kizárólag építési szabályzat elıírásai szerint lehetséges. (4) Az állatkifutó és trágyatároló 1. számú mellékletben elıírt védıtávolságon túlmenıen a szomszédos telekhatártól 3 méteren belül nem kerülhet elhelyezésre. (5) A haszonállat tartásának feltétele, hogy az e rendeletben meghatározott egyéb elıírásoknak megfelelnek és a szomszédok jogos érdekeit nem sértik. A korábbi hatályos jogszabályoknak megfelelıen létesített építményekben is tartható haszonállat, ha ott korábban is tartottak. 7. § Külterületen haszonállat az építési engedéllyel létesített épületben korlátozás nélkül – üzemszerően – tartható, de figyelembe kell venni a közegészségügyi, állategészségügyi és egyéb elıírásokat. 8. § (1) Az övezeti besorolások szerint tartható legnagyobb állatlétszámot a 2. számú melléklet tartalmazza. (2) Tilos nagy- és kishaszonállatot tartani a közintézmények – így különösen az iskolák, óvodák, gyermek, sport, mővelıdési, szociális, egészségügyi intézmények – valamint élelmiszer elıállító egységek, kereskedelmi
19/2004. (IX.23.) ÖR
-4-
egységek, vendéglátó egységek, strandfürdı, temetık területén és azok 50 méteres körzetében. (3) Prémes állat tartásához a szakhatóság véleményének figyelembevételével a Képviselıtestület egyedi engedélye szükséges. (4) A veszélyes állatok tartásának engedélyezése csak a mindenkori érvényes és ide vonatozó törvényeknek, rendeleteknek betartásával történhet. 9. § (1) A község közigazgatási területén az állattartók bejelentési kötelezettséggel tartoznak az állategészségügyi hatóság és a jegyzı felé. (2) Az állatlétszám meghatározásánál az egy tartási helyen (telepen, udvarban, stb.) az egy tenyésztési ciklusban együttesen tartott állatok számát kell érteni, függetlenül a tulajdonosok, bérben nevelık, vagy hizlalók számától. 10. § (1) A község belterületén, közterületén (utcán, parkban, árokparton, temetıkben stb.) legeltetni tilos. E célból haszonállatot telekhatáron kívülre még felügyelet mellett sem lehet kiengedni. (2) Az állatokat legelıre ki- és onnan történı haza hajtáskor a közterületen ırizetlenül hagyni nem szabad.
IV. Fejezet Haszonállattartás állategészségügyi, közegészségügyi, köztisztasági szabályai 11. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket könnyen tisztítható, hézagmentes és megfelelı lejtéső szilárd burkolattal kell ellátni. Naponta egyszer ki kell takarítani, és gondoskodni kell a rendszeres fertıtlenítésrıl, melyeket havonta legalább egyszer megfelelı fertıtlenítıszerrel kell elvégezni. Az ennek során keletkezı hulladékok veszélyes hulladéknak minısülnek, így annak ártalmatlanításáról is – az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelıen – az állattartó köteles gondoskodni. Az állattartó a kártékony állatok (legyek, rovarok, rágcsálók) irtásáról köteles gondoskodni. (2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelı takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani.
19/2004. (IX.23.) ÖR
-512. §
(1) A település területén trágya (istállótrágya, trágyalé, hígtrágya, csurgalékvíz, silólé) csak a 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet 1. sz. melléket 6. pontjában meghatározott követelményeknek megfelelı trágyatároló mőtárgyban tárolható, és a Kormányrendeletben meghatározottak szerinti elhelyezését biztosítani kell, függetlenül attól, hogy az állattartás állattartó telepen, vagy más egyéb helyen történik. (2) A trágyatárolót e rendeletben elıírt védıtávolságok betartásával lehet létesíteni úgy, hogy az ürítés céljából jármővel megközelíthetı legyen. (3) A tároló beteltével, a felgyülemlett trágyát ki kell szállítani, és a tárolót fertıtleníteni. Trágyalé, hígtrágya, bélsárral szennyezett padozatmosó víz szennyvíztelepre, illetve leürítıhelyre történı elszállítása tilos. (4) A település belterületi részén tilos olyan tartástechnológiát alkalmazni, amely lehetıvé teszi, hogy a trágya szilárd részéhez olyan mennyiségő víz keveredjen, amelyet az már nem tud megkötni (hígtrágyás tartástechnológia), és így folyékony halmazállapotú trágya keletkezik, ami már nem képes a természetes érési folyamaton keresztülmenni. (5) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi, környezetvédelmi és állategészségügyi szabályok betartását külterületen is biztosítani kell. (6) Állattartásból eredı szagártalom csökkentésérıl rendszeres takarítással, a trágya kezelésével és az alomanyag rendszeres cseréjével az állattartó köteles gondoskodni. 13. § (1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos (gondozó) köteles a tartás helyén elkülöníteni, és az ellátó állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Fertızı állatbetegség észlelése esetén az állattartó köteles bejelentést tenni az ellátó állatorvosnak. (3) Az állat tulajdonosa (gondozója) az állathullát annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. (4) Az elhullott állatok tetemét csak az önkormányzat által kijelölt helyen – a 042/3 hrsz-ú területen - az ATEV konténerekben lehet elhelyezni. Az állati hullák saját telken, illetve egyéb területen történı elhelyezése, elföldelése – évi 50 kg felett – tilos.
19/2004. (IX.23.) ÖR
-6-
(5) Az elhullott állat tetemét az elhullás idıpontjától számított 24 órán belül az állat tulajdonosa (gondozója) köteles az ATEV konténerbe kiszállítani. A szállítás költsége az állat tulajdonosát terheli. (6) Az állami-, önkormányzati-, szövetkezeti- illetve magánszemélyek gazdasági társaságainál keletkezı állati tetemek ATEV konténerbe szállításának és ártalmatlanításának költségei a gazdasági társaságot terhelik. (7) Annak – a település közigazgatási területén keletkezett – az állati tetemnek az összegyőjtésérıl az ATEV konténerbe történı elszállításáról, melynek tulajdonosa ismeretlen, az önkormányzat intézményén keresztül gondoskodik. (8) A köztisztasági teleprıl állati tetemet, testrészt eltávolítani tilos.
V. Fejezet Méhek tartása 14. § (1) Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni a módosított és kiegészített 15/1969. (XI. 6.) MÉM számú rendeletben meghatározott feltételek mellett, a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi, stb.) jogszabályok megtartásával lehet. (2) Méhcsalád tartásához többlakásos épület esetén valamennyi érintett lakás tulajdonosának (használójának) elızetes hozzájárulása szükséges.
VI. Fejezet Veszélyes állatok tartásának szabályai 15. § A veszélyes állatok tartására az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. törvény, és A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KÖM-FVM-NKÖMBM rendeletben foglaltak az irányadók.
VII. Fejezet Galambok tartására vonatkozó szabályok 16. § (1) Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol galambdúc vagy ketrec megfelelıen elhelyezhetı. (2) A mezıgazdasági termelés biztonsága érdekében a Képviselıtestület elızetes közhírré tétellel – a galambok kiengedését eltilthatja.
19/2004. (IX.23.) ÖR
-7-
(3) A hatóság megtilthatja, vagy korlátozhatja a galambok tartását, ha a szomszédos ingatlanon bizonyíthatóan kárt okoz.
VIII. A kedvtelésbıl tartott állatokra vonatkozó rendelkezések 17. § (1) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történı bántalmazása, elhagyása valamint egymásnak ugratása, állatviadal tartása. (2) Állatot – tulajdonjoggal való felhagyás szándékkal – közterületre kizárni tilos. (3) Az állattartó köteles gondoskodni azoknak a kedvtelésbıl tartott állatoknak az elhelyezésérıl, amelyeket tovább tartani nem kíván. (4) A tulajdonos köteles állatát úgy tartani, hogy az: a) a házban, vagy annak szomszédságában lévı lakók nyugalmát ne zavarja, b) anyagi kárt ne okozzon, c) testi épséget egészséget ne veszélyeztessen, d) a közegészségügyi, járványügyi és állategészségügyi, állatvédelmi szempontoknak megfeleljen, a környezetet ne szennyezze, e) a kedvtelésbıl tartott állat ürülékét az állat tartója köteles azonnal eltávolítani. (5) Olyan lakóépületekben, amelyekben több lakás van, lakásonként 1 darab eb és 1 db macska tartható, valamint ezek szaporulata, legfeljebb három hónapos korig. A tartás a lakóépület közös használatú helyiségeiben, vagy annak udvarán – ideértve a külön használatú udvarrészt is – csak valamennyi tulajdonostárs vagy lakáshasználó (lakásonként 1 szavazattal) hozzájárulásával történhet. (6) Eb, macska erkélyen, loggián nem tartható. (7) Harapós, vagy támadó természető eb tartása esetén az ingatlan (lakás) bejáratán a harapós ebre utaló figyelmeztetı táblát kell szembetőnı módon elhelyezni. (8) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (9) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, egy ingatlanon belül 2 darab eb és 4 darab macska, valamint 3 hónapig azok szaporulata tartható. (10) Az eb és macskatartás, amennyiben az állatok száma meghaladja ez e rendeletben meghatározott darabszámot, tenyészetnek minısül. Az eb és macskatenyészet létesítéséhez a jegyzı engedélye szükséges.
19/2004. (IX.23.) ÖR
-8-
(11) A tenyészet létesítése iránti kérelemhez csatolni kell az ÁNTSZ, továbbá az Állategészségügyi szakhatóság nyilatkozatát, valamint a Magyar Ebtenyésztık Országos Egyesülete és az építési telekkel határos telkek használóinak, tulajdonosainak elızetes beleegyezését is. (12) Többlakásos épületben eb és macskatenyészet létesítésére engedély nem adható. 18. § (1) Tilos – vakvezetı, valamint az alábbi a) – c) pont szerinti területet ırzı, illetve ott munkát végzı eb kivételével – ebet tartani, beengedni: a) élelmiszer-üzletekbe, vendéglátóhelyekre, élelmiszer-feldolgozó üzemekbe, élelmiszerraktárakba, b) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségben, kivéve ha az elhelyezés külön feltételei biztosítva vannak, c) oktatási, egészségügyi, szociális, mővelıdési intézmények, játszóterek, sportpályák, piacok területére, d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe, e) strand és fürdı területére. (2) Közterületen, a gyermekjátszótereket övezı összefüggı zöldterületeken és a lakóház közös használatú helyiségeiben (udvarán) az ebet biztonságos vezetésre alkalmas pórázon kell vezetni. A harapós, nagytestő vagy támadó természető ebeket szájkosárral is kötelezı ellátni. (3) Az eb és macska tulajdonosa a tartott állata által közterületen illetve többlakásos társasház közös használatú helyiségében okozott szennyezıdést köteles azonnal eltávolítani. A szennyezıanyag eltávolítására, elhelyezésére szolgáló eszközöket (pl. zacskó, lapát stb.) az eb sétáltatása és futtatása idején a kísérı személyeknek magánál kell tartani, szükség esetén köteles azt használni, majd ártalommentes elhelyezésérıl gondoskodni.
19. § (1) A tulajdonos köteles a hivatalosan közzétett (veszettség elleni) oltásra az ebet felvezetni vagy az oltást kezdeményezni a beoltást végzı állatorvosnál. Az oltás megtörténtérıl adott orvosi igazolást a tulajdonos köteles megırizni, elveszítése esetén megfelelı igazolásról gondoskodni. (2) A védıoltás alól elvont ebet, mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztetı beteg vagy betegségre gyanús ebet a települési önkormányzat állami kártalanítás nélkül köteles kiirtani.
19/2004. (IX.23.) ÖR
-9-
(3) Az ebtulajdonos a veszettség elleni védıoltáshoz átvett ebazonosító jegyet köteles az eb nyakörvére erısíteni, és állandó jelleggel viseltetni. Annak elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni az eb oltását végzı állatorvosnak. (4) Embert mart eb tulajdonosa (tartója) köteles ebét a hatósági állatorvossal megvizsgáltatni, az eb veszettségi oltásáról szóló igazolást a megmart személynek, vagy hozzátartozójának átadni a háziorvosnál történı bemutatásra.
IX. Fejezet Eljárási, végrehajtási szabályok, szabálysértési eljárás 20. § Szabálysértés követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedı pénzbírsággal sújtható, aki: a) állatáról nem gondoskodik megfelelıen, b) e rendeletben meghatározott darabszámot meghaladó állatot tart, valamint a trágya tárolására és elszállítására vonatkozó elıírásokat megszegi, c) az elhullott állatok kezelésére vonatkozó elıírásokat megszegi d) engedéllyel tartható állatot engedély nélkül tart, e) az ebet úgy tartja, hogy az mások nyugalmát tartósan és rendszeresen zavarja, f) ebet közterületen póráz nélkül kienged, vagy futtat, ebet bekerítetlen udvaron szabadon tart, g) ebet játszótérre, egyéb tiltott helyre ki- illetve bevisz, h) harapós, támadó természető vagy nagytestő ebet közterületen szájkosár nélkül vezet, i) az eb tulajdonosa, illetve az eb felügyeletével megbízott személy, ha az eb által a közterületen okozott szennyezıdést nem takarítja el, j) ebet, illetve macskát erkélyen, loggián, lakóház közös használatú helyiségében, közterületen tart, etet.
Vegyes és záró rendelkezések 21. § Ezen önkormányzati rendelet 2004. október 1-jén lép hatályba.
19/2004. (IX.23.) ÖR
- 10 22. §.
1
E rendelet a belsı piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethetı szabályozást tartalmaz.
Tiszaszentimre, 2004. április 21.
Beleznay Sándor sk. polgármester
1
Juhászné Papp Irén sk. jegyzı
Kiegészítette a 18/2009. (IX.29.) ÖR (hatályos: 2009. szeptember 30-tól)
19/2004. (IX.23.) ÖR
- 11 -
Az állatok tartásának szabályairól szóló 19/2004. (IX. 24.) ÖR 1. számú melléklete Védıtávolságok lakóépületektıl
Darab
Kisállat- baromfi
Egyéb
2-ig 5-ig 10-ig 15-ig 25-ig 50-ig 100-ig 200-ig 500-ig 500 fölött
6m 8m 10 m 12 m 16 m
6m 10 m 15 m 20 m
Külön engedély
Külön engedély Külön engedély
Nagyállat (sertés, juh, kecske) 6m 10 m 12 m 13 m 16 m 20 m Külön engedély Külön engedély Külön engedély
-
Egyéb
6m 10 m 12 m Külön engedély Külön engedély Külön engedély
-
A belterületi haszonállattartást szolgáló építmények, melléképítmények elhelyezésénél alkalmazandó védıtávolságok meghatározása, ásott-, fúrt kúttól, vízvezetéktıl, vízvezetéki kerti csaptól. 1) Nagy- és közepes állat istállója, ólja, kifutója ásott és fúrtkúttól 15 m, kis haszonállatok ketrece, ólja, kifutója ásott és fúrt kúttól 10 m távolságra helyezhetı el. 2) Közepes és nagyállatok tartásához szükséges trágya- és trágyalé tároló (komposztáló, siló szemétgyőjtı, almos-trágya és trágyalé tároló) ásott kúttól 15 m, fúrt kúttól 10 m, vízvezetéktıl 4 m, vízvezetéki kerti csaptól 6 m távolságra helyezhetı el. 3) Zárt szennyvíztároló esetén nem kell védıtávolságot tartani, ha a zárt szigetelt kivitelben készült és fedılapja légmentesen záródik.
19/2004. (IX.23.) ÖR
- 12 -
Az állatok tartásának szabályairól szóló 19/2004. (IX.24.) ÖR 2. számú melléklete Övezeti besorolás szerint tartható legnagyobb állatlétszám
I. övezet
II. övezet
nagy haszonállat összesen: kis haszonállat összesen: kisállatfajok összesen:
15 db 50 db 100 db
nagy haszonállat összesen: kis haszonállat összesen: kisállatfajok összesen:
50 db 100 db 200 db
