1
MARTFÛ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 22/2004. (IX.17.). RENDELETE az állattartás szabályairól Martfû Város Önkormányzatának képviselõ-testülete az 1949. évi XX. Tv. 44/A § (2) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályairól a következõ rendeletet alkotja.
I. Általános rendelkezések 1. §. (1) E rendelet célja, azon szabályok meghatározása, amelyek elõsegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, s egyúttal biztosítják, hogy az állattartás mások - a szomszédos lakások lakóinak, az ingatlanok használóinak, a közterületen tartózkodó polgároknak - nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. (2) E rendelettel nem szabályozott - állattartással kapcsolatos - kérdésekben az egyéb (vonatkozó) jogszabályok rendelkezései az irányadók. (3) A rendelet hatálya Martfû város közigazgatási területén - legyen az bel- illetve külterület - folytatott magán- és jogi személyek , valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok által végzett állattartásra terjed ki. (4) A rendelet vonatkozik az állati hulladékok ( az állathulla, az állati eredetû melléktermék és a hasznosítatlan állati eredetû anyag ) elhelyezésére. (5) A rendeletben foglaltakat minden állattartó ( a tulajdonos vagy az állat felügyeletét ellátó személy ) köteles megtartani.
2. §. Értelmezõ rendelkezések E rendelet alkalmazása szempontjából: (1) állat: a 32/1999. (III.31.) FVM rendeletben meghatározottak szerint: az élelmiszer, gyapjú, bõr vagy szõrme elõállításához vagy egyéb mezõgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat, beleértve a halakat, kétéltûeket, hüllõket, illetve a mezõgazdasági haszon céljából tenyésztett vagy tartott struccot és emut;
2
a/a) haszonállat: a nagy haszonállat, a közepes haszonállat, kis haszonállat, a baromfifélék, a vadállat, valamint törzskönyvezett eb, amennyiben haszonszerzés céljából tenyésztik; a/b) nagy haszonállat: ló (kivéve sportlovak), szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly; a/c) közepes haszonállat: sertés, juh, kecske; a/d) kis haszonállat: baromfi (tyúk, gyöngytyúk, kacsa, liba, pulyka) galamb, húsgalamb, nyúl; a/e) prémes állat: nutria, pézsma, nyérc, róka stb.; a/f) méh; ( a/a./ - a/f./ pont alattiak a továbbiakban együtt: haszonállat) b) egyéb (kedvtelésbõl tartott) állat: mindaz, ami nem minõsül haszonállatnak, illetve veszélyes, vagy védett állatnak; b/a) kedvtelésbõl tartott kisállat: macskák, szobai díszállatok ; b/b)kedvtelésbõl tartott közepes állat: egzotikus állatok, díszbaromfi, páva; b/c) kedvtelésbõl tartott nagy állat: sportlovak; c) hulladék hússal táplált prémes állat: róka, görény, nyérc stb.; d) ebek (beleértve veszélyes, harci ebeket is); d/a) veszélyes eb: a törvény által fajtájánál fogva veszélyes ebnek minõsített eb; d/b) veszélyesnek minõsített eb: a jegyzõ által veszélyesnek minõsített eb; (2) Ebtenyésztés: törzskönyvezett ebek tenyésztése haszonszerzés céljából. (3) Felügyelet: az állat mozgását korlátozó, támadását megakadályozó, továbbá ember és állat egészségvédelmét szolgáló intézkedés, cselekvés, illetve eszköz alkalmazása. (4)Állati hulladék; az állathulla, az állati eredetû melléktermék és a hasznosíthatatlan állati eredetû anyag. (5) Állati hulladék ártalmatlanná tétele: olyan eljárás, amelynek eredményeként az állati hulladék betegség terjesztésére alkalmatlanná válik, valamint a hulladék okozta környezetterhelés csökken, a környezetet veszélyeztetõ, szennyezõ, károsító hatását megszünteti, kizárja. (6) Állati hulladék tulajdonosa: az állattartó, a vadászatot, a halászatot, a horgászatot, az állattenyésztést, az állatszaporítást végzõ, a vágóhidat, az élelmiszer-elõállító, valamint az állati eredetû terméket feldolgozó, illetõleg forgalmazó helyet üzemeltetõ. (7) Állattartás: az állatvédelmi törvényben meghatározott jó gazda gondossága fogalom szerinti tartása az állatnak.
3. §. (1) Nem tartozik e rendelet hatálya alá az egészségügyi-, és közintézmény, cirkusz, állatkiállítások, versenyek, gyepmesteri telep, állatforgalmi és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedõ, valamint fegyveres erõk és rendészeti szervek állattartása, továbbá veszélyes és védett állatok tartása (kivéve: veszélyes eb, strucc).
II. Az állattartás általános szabályai
3
4. §. (1) A város közigazgatási területén állatot - a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi elõírások betartása mellett is - csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Tilos az állattartás -a város közterületein; -zöldterületein; -az erdõterületeken; -több család által közösen használt helyiségekben (pl.: lakótömbök folyosóin); -e rendelet 6. §. (1) bekezdésének b/pontjában megjelölt központi vegyes területen ( lásd 2. sz. melléklet); - valamint e rendelet 6. §. (1) bekezdésének d/pontjában megjelölt különleges területeken (sportpálya, strand, temetõ, városi szennyvíz tisztító területe, szeméttelep, szippantott szennyvíz leürítõ területe). 3) Állatot tartani csak úgy lehet, hogy a tartás: - ember és állat egészségét veszélyeztetõ fertõzést és sérülést ne okozzon, a levegõt ne szennyezze, testi épséget ne veszélyeztessen; - az állatvédelemrõl szóló szóló törvényben foglaltakat ne sértse. 4) Tilos állatot kicsapni, kóborolni hagyni, ha az állattartó nem szándékozik állatát tovább tartani, köteles elhelyezésérõl gondoskodni vagy gyepmesterrel elszállíttatni. 5)A gyepmesteri feladat ellátása a Városgondnokság hatáskörébe tartozik. 6)Az állattartónak biztosítania kell, hogy a tartással embertársának és környezetének kárt ne okozzon. Az esetlegesen okozott kárért az állat tulajdonosa a felelõs. Ha a kárt okozó állat tulajdonosa kiskorú gyermek, az okozott kár megtérítésének módját a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell megállapítani. 7) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületeket, valamint a többlakásos lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyezõdést az állat tulajdonosának, illetve az állat felügyeletével megbízott személynek haladéktalanul el kell távolítani. 8) Állattartási ügyekben a Polgármester dönt. 5. §. Haszonállat tartásának általános szabályai (1) Tilos haszonállatot tartani: óvoda, bölcsõde, napközi otthon, iskola, kollégium, mûvelõdési ház, orvosi rendelõ, egészségügyi intézmény, élelmiszerbolt, 20 fõnél több személy befogadására alkalmas épület udvarán, és ezen épületektõl, valamint vendéglátó egység, élelmiszeripari üzem, temetõ udvarán, és telekhatárától mért 50 m-es körzeten belül (2) Haszonállat csak a családi házas beépítésû, és a 6. §. (2) bekezdésének a/ pontjában rögzített mezõgazdasági területrészeken tartható. (3) Azokon a területeken, ahol a haszonállattartás megengedett, az alábbi szabályokat kell betartani a mezõgazdasági haszonállatok tartásáról szóló jogszabályban foglaltak megtartása mellett: a) a haszonállatok elhelyezésére szolgáló épületet, építményt az erre vonatkozó országos és helyi építésügyi elõírásoknak, valamint szabványnak megfelelõen lehet kialakítani és
4
elhelyezni, úgy hogy a bennük tartott állatok igényeit, és a környezet higiéniai követelményeit kielégítse (1.sz. melléklet ); b) nem szabályozott állatlétszám esetén a védõtávolságot külön eljárásban, az érintett szakhatóságok bevonásával egyedileg kell meghatározni; c) az istállót, ólat, ketrecet (állattartás célját szolgáló mindennemû helyiséget) rendszeresen takarítani, fertõtleníteni kell, a szagártalom csökkentése érdekében az állattartásra szolgáló épületek környezetét fásítani, bokrosítani kell, valamint az ammóniaképzõdés csökkentésére az istállón belül és kívül az alomanyagba (híg-, illetve száraztrágya) megfelelõ szereket (szuperfoszfát, zoolit) kell keverni, a kellemetlen szagú takarmányt zárt állapotban kell tárolni; d) az állattartáshoz kapcsolódó takarmányok tároló helyiségeit, helyeit a higiéniai elõírások megtartásával kell kialakítani, a szálastakarmányok elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a tûzvédelem szempontjából elõírt védõtávolságokra. 4) Az egészségügyi szempontból kártékony rágcsálók és rovarok folyamatos irtásáról az állattartó köteles gondoskodni.
6.§. Állattartás a város különbözõ beépítésû területein (1)Martfû város beépítésre szánt területein a következõk szerint lehet állatot tartani (részletezve 2. sz. mellékletben): a) lakóterületen: - kisvárosias építési övezetben kis- és nagytársasházakban kizárólag kedvtelésbõl tartott kis állatot, valamint ebet lehet tartani, a rendelet ebtartási fejezetében foglaltak betartásával; - kertvárosias építési övezetben családi- valamint ikerházas beépítés esetén a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehet állatot tartani, kivétel a Vízmû területe, ahol tilos az állattartás; - kertvárosias építési övezetben sorházas beépítésû területen kizárólag kedvtelésbõl tartott kis állatot, valamint ebet lehet tartani, a rendelet ebtartási fejezetében foglaltak betartásával; b) vegyes rendeltetésû területen: - a településközpont vegyes területeken kizárólag kedvtelésbõl tartott kis állatot, valamint ebet lehet tartani, a rendelet ebtartási fejezetében foglaltak betartásával - ez alól kivételt képeznek azon területek, ahol egyéb szabályzatok (házszabályzat, bérleti szerzõdés) tiltják az állattartást, - a központi vegyes területeken az állatok tartása tilos; c) gazdasági területek övezetében kereskedelmi, szolgáltató területen, valamint egyéb ipari területen csak eb, és kimondottan csak õrzési feladatok ellátása céljából tartható; d) különleges területek övezeteiben( temetõk területe, városi szennyvíztisztító területe, szeméttelep területe, szippantott szennyvízleürítõ területe, sportpálya területe, strand területe ) és ezen övezetek 30 méteres körzetében az állattartás tilos. Ez alól kivétel a strand és a sportpálya melletti Ifjúság út, ahol a 30 m-es védõtávolság nincs elõírva a kedvtelésbõl tartott kis állatokra és ebekre vonatkozóan. (2) A beépítésre nem szánt területeken tilos az állattartás. A (2) bekezdésében foglaltak alól kivétel: a)mezõgazdasági területek az MKK, MBL, MT, jelû övezetei, és az MIG jelû övezetek közül a Kalapos major.
5
(3) Mezõgazdasági területek MIG jelû övezetei közül a növényolajgyár, sörgyár, területén csak ebet és csak örzõ-védõ feladat ellátásának céljából lehet tartani. (4) A tartás helyérõl közterületre állatot kiengedni, ott tartani és legeltetni tilos, de felügyelet mellett átvezetni, áthajtani szabad. A város közterületein a haszonállat és a kedvtelésbõl tartott állat által okozott szennyezõdéseket, károkat az állat tartója illetve felügyelõje haladéktalanul köteles eltávolítani, megszüntetni. (5) Hulladékhússal táplált prémes állat (lásd:2.§. (1) bekezdés c/pontja) belterületen nem tartható. (6) A haszonállat tartásához az ingatlan tulajdonosának (kezelõjének) hozzájárulása szükséges. 7.§ Az állattartás építményei (1) Az állattartó épületek, építmények könnyen tisztíthatóak kell, hogy legyenek, és azokat az építési szabályok, valamint az Állategészségügyi Szabályzatban foglaltak megtartása mellett kell kialakítani. (2) A trágyalé zárt, szivárgásmentes elhelyezését biztosítani kell. (3) Az almostrágya tárolás az állat tartásául megjelölt ingatlan udvarán szabadon nem történhet. Lefedésérõl - zárt rendszerû kialakításáról -, szagtalanításáról az állattartó köteles gondoskodni, akinek kötelessége továbbá az almostrágya rendszeres elszállítása: október 1jétõl május 31-ig kéthavonként, június 1-jétõl szeptember 31-ig szükség szerint, de legalább kéthetente. (4) Az állattartó épületeket, ólakat naponta takarítani, a nagy haszonállatok tartására szolgáló helyiségeket havonta legalább egyszer, a kis haszonállatok tartására szolgáló helyiségeket legalább negyedévente megfelelõ fertõtlenítõszerrel fertõtleníteni kell. (5) Fertõzõ és járványos állatbetegség esetén a fertõtlenítés, szagtalanítás módjára és gyakoriságára a mindenkori közegészségügyi, állategészségügyi rendelkezések az irányadók.
8.§. Galambok tartása (1) Galambtartás célja lehet: a) gazdasági (haszoncélú) galamb: szabadba járó húsgalamb; b) röpgalamb: postagalambsportra kitenyésztett galamb; c) díszgalamb: küllemi sajátosságai miatt tartott galamb. (2)Galambot megfelelõ higiénia biztosításával, csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol galambdúc, vagy ketrec a szomszédjog sérelme nélkül elhelyezhetõ. (3)Többlakásos lakóépület padlásán vagy erkélyén galamb tartása tilos. (4) Épületek padlásterében tartott galamb esetében az állattartónak biztosítania kell a galamb számára a költõhelyeket, a galambház megfelelõ természetes megvilágítását, a jól szellõzöttséget. A galambok helyének rendszeres tisztításáról, fertõtlenítésérõl az állattartó köteles gondoskodni. (5)A röp-, dísz-, és egyéb sportcélú galamb elõzõektõl eltérõ tartását kérelmezni kell. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell telekhatáros szomszédok, valamint a szakhatóságok (Állategészségügyi Állomás és az ÁNTSZ) hozzájáruló nyilatkozatát.
6
9.§. Méhek tartása (1) Tilos a méhek tartása: ( 2. sz. melléklet alapján ) a) kis- és nagytársasházas területeken; b) sorházas területeken; c) vegyes rendeltetésû területeken; d) gazdasági területeken; e) MIG- jelû övezetek zöldterületein (közparkok). (2) Méhek tarthatók: ( 2. sz. melléklet alapján ) a) családi- és ikerházas területeken a 9.§. (4) és (5) bekezdésében elõírt védõtávolságok megtartásával; b) mezõgazdasági területeken ( kivéve: MIG- jelû övezet ) a 9.§. (4) és (5) bekezdésében elõírt védõtávolságok megtartásával; c) erdõterületeken. (3) A méhészetrõl szóló 15/1969. (XI.6.) MÉM rendelet alapján: méhészkedést - a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas és engedélyezett területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Többlakásos lakóházak, háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad. (4) Méhészetet a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levõ utaktól (közúttól, saját használatú úttól pedig az út melletti vízvezetõ árok külsõ szélétõl számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést elhelyezheti. (5) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkezõ irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élõ sövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani. (6)A méhész kötelessége az ingatlan tulajdonosától beszerezni a terület használatára jogosító írásos hozzájárulást. (7) Az Állategészségügyi Szabályzat alapján: a méhészkedést minden évben február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig 8 napon belül, a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõjének be kell jelenteni, aki a méhészeket nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti. A bejelentésében meg kell jelölni a méhész nevét, címét, a méhek tartási helyét, kaptárak számát, a méhek elhelyezésének kezdetét és elszállításuk napját. (8) Az Állategészségügyi Szabályzat szerint: amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakásával összefüggõ területen van, a méhek tulajdonosa/tartója köteles a méhek tartási helyén a nevét és lakcímét egy legalább 40 x 30 cm nagyságú táblán feltüntetni. (9) A méhész köteles az úton a méhészettõl jobbra és balra 50-60 méter távolságra, jól látható helyen "Vigyázat méhek!" felirattal figyelmeztetõ táblát elhelyezni. (10) Egyéb vonatkozásban a hatályos központi jogszabály elõírásai az irányadók.
III.
7
Az ebtartás szabályai 10. §. (1) A város közigazgatási területén eb a rendeletben meghatározott szabályok szerint tartható. (2) A veszélyes és a veszélyesnek minõsített eb tartására vonatkozó – 35/1997. (III.26.) Korm. rend. alapján a veszélyes és a veszélyesnek minõsített eb tartásának engedélyezésére irányuló - hatósági eljárás az eb tartási helye szerint illetékes települési, a fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõjének (a továbbiakban: jegyzõ) hatáskörébe tartozik. (3) Nyilvántartásba vett vakvezetõ, jelzõeb, valamint nyomkeresõ, romkeresõ, területkeresõ eb az egész város területén tartható. a) vakvezetõ eb: erre a célra speciálisan kiképzett, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolványával ellátott eb; b) jelzõ eb: halláskárosodásban és gyengénlátásban szenvedõ személy jelzõ kutyája, melynek tartásához szakorvosi igazolás, illetõleg javaslat szükséges; c) nyomkeresõ, romkeresõ, területkeresõ eb: az az eb, mely szerepel a Mentõkutyás Egyesület nyilvántartásában. (4) E rendelet 6. §. - (1) bekezdésének a/ pontjában rögzített családi- valamint ikerházak lakói házanként legfeljebb 2 ebet és annak szaporulatát - azok elválasztásáig tarthatnak; - (2) bekezdésének a/ pontjában rögzített mezõgazdasági területeken ingatlanonként legfeljebb 3 eb és annak szaporulata - azok elválasztásáig tartható. (5) E rendelet 6. § (1) bekezdésének a/ pontjában rögzített kis- és nagytársasházakban, sorházakban, valamint a b/ pontjában megjelölt településközponti lakásokban lakásonként legfeljebb 1 eb és annak véletlenszerû szaporulata - azok elválasztásáig tartható. (6) E rendelet 6. § (1) bekezdésének c/pontjában megjelölt gazdasági területeken, valamint (2) bekezdésének b/ pontjában szabályozott mezõgazdasági iparterületeken az ebek tartása kizárólag õrzõ-védõ feladat ellátása céljából engedélyezett, úgy, hogy a területen jól látható módon a kutyával való õrzésre utaló figyelem felhívó táblát az eb tulajdonosa illetve tartója, vagy a felügyeletét ellátó más személy köteles elhelyezni. Az õrzõ-védõ ebek tartási körülményeit úgy kell kialakítani, hogy azzal a szomszédos területek használóinak, valamint az õrzött területekkel közvetlenül határos közterületeken az arra járókelõk testi épségét veszély ne fenyegesse.
11. §. Ebtenyésztés szabályai (1) Ebtenyésztés esetén az állat tulajdonosa/tartója tevékenységét egyedi elbírálás alapján végezheti. (2) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a szomszéd(ok) hozzájáruló nyilatkozatát, valamint az szakhatóságok (ÁNTSZ, Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenõrzõ Állomás) szakvéleményét, valamint a Magyar Ebtenyésztõk Országos Egyesületének igazolását az ebtenyésztõ nyilvántartásba vételérõl.
8
12. §. Ebnyilvántartás szabályai (1) Az Állategészségügyi Szabályzatban foglaltak alapján: az eb tulajdonosa/tartója nyilvántartásba vétel céljából - a jegyzõhöz köteles bejelenteni, ha az eb - a három hónapos kort elérte, - elhullott, vagy elveszett, - tartási helye három hónapnál hosszabb idõre megváltozott, - új tulajdonoshoz került. A bejelentésnek tartalmaznia kell: az ebtulajdonos nevét, lakcímét, az eb tartási helyét, fajtáját, nevét, születési idejét, nemét, színét, amennyiben van jelölési számát, utolsó veszettség elleni oltásának idejét, és az oltást végzõ állatorvos nevét. (2) Minden három hónaposnál idõsebb ebet - a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével - tulajdonosa vagy tartója köteles évenként - a három hónapos kort elért ebeket 30 napon belül, majd hat hónapon belül ismételten - a saját költségére az Állomás által megbízott állatorvossal veszettség ellen beoltatni. (3) Az évi szervezett eboltás idõpontját, helyét, költségeit a jegyzõ a helyben szokásos módon kihirdeti. (4) Az oltás megtörténtérõl kapott állatorvosi igazolást meg kell õrizni, melyet tulajdonos változás esetén, az új tulajdonosnak át kell adni.
13. §. (1) Az eb tartásának céljából épített kennel lakóháztól mért minimális védõtávolsága 6 m. (2) Az eb tulajdonosa/tartója köteles az elhelyezett kennelt rendszeresen fertõtleníteni, a megfelelõ higiéniai elõírásokat betartani.
14. §. (1) Az ebet közterületre, a lakóház közös használatú helyiségeibe és közös udvarára csak felügyelet (lásd: 2.§ (3) bekezdés) mellett, kizárólag pórázon, szájkosárral ellátva szabad vezetni. (2) Több tulajdonos közös használatában lévõ ingatlanon ebet csak kennelben, vagy megkötve lehet tartani. (3) 14 éven aluli gyermek támadó természetû ebet nem felügyelhet. (4) Az eb felügyeletét ellátó személy köteles az eb oltási igazolványát magánál tartani és közterület-felügyelõ felhívására bemutatni, ugyanakkor az eb oltásának igazolására az eb nyakában lévõ, évszámmal ellátott biléta is felhasználható.
9
15.§. Ebtartási tilalmak (1) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve ott tartani: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, annak kerthelyiségébe; b) üzletbe, vásárcsarnok, vagy piac területére, vágóhídra, élelmiszer-feldolgozó üzembe, élelmiszer raktárba; c) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény és fürdõk, strandok területére; d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe; e) bölcsõdébe, óvodába, iskolába, diákszállásra, munkásszállásra; f) játszótérre, homokozók területére. A felsoroltak alól kivételt képeznek a vakvezetõ ebek. (2) Élelmiszert szállító jármûvön ebet szállítani tilos. (3) Közforgalmú közlekedési jármûvön pórázon tartva és szájkosárral ellátva szabad ebet szállítani. (4) A harapós, vagy támadó természetû eb tartása esetén teljes biztonsággal meg kell akadályozni annak kiszabadulását zárt területrõl, mások testi épségét nem veszélyeztetõ módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratánál a harapós kutyára utaló figyelmeztetõ táblát szembetûnõ módon el kell helyezni. (5) Bekerítetlen ingatlanon tilos az ebet szabadon tartani. Az eb tulajdonosa / tartója köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét, illetve annak határait szabadon, felügyelet nélkül ne hagyhassa el. (6) Amennyiben oktatási, kulturális, egészségügyi, illetve szociális intézmény közelében tartott eb az intézmény mûködését zavarja, eltávolítását kérelemre a jegyzõ elrendelheti. (7) Az eb tulajdonosa/tartója vagy a felügyeletével megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, a lakóházak közös használatú helyiségeit, mások ruházatát ne szennyezze. Az eb által okozott szennyezõdést az eb felügyelõje köteles azonnal eltávolítani. A szennyezõanyag eltávolítására, elhelyezésére szolgáló eszközöket (pl. zacskó, lapát stb.) az eb sétáltatása és futtatása idején a kísérõ személynek magánál kell tartani, szükség esetén köteles azt használni, majd a hulladék ártalommentes elhelyezésérõl gondoskodni. Az ily módon összegyûjtött szennyezõdés utcai hulladékgyûjtõbe is helyezhetõ. (8) Az állattartó köteles ebét úgy tartani, hogy az azonos lépcsõházban lakó, illetve a falszomszéd, családi házas övezetben a közvetlen telekszomszédok, továbbá a közös udvarban élõ lakáshasználók nyugalmát tartósan és rendszeresen ne zavarja. Az érintett lakók ezen elõírás be nem tartása esetén a jegyzõtõl az ebtartás korlátozását vagy megszüntetését kérhetik. (9) A találó haladéktalanul köteles a gyepmesteri feladatokat ellátónak a város területén talált gazdátlan, kóbor, illetve a közterületen szabadon engedett ebek befogatása és elszállítása céljából bejelentést tenni.
IV. Kedvtelésbõl tartott egyéb állatok tartásának feltételei 16. §. (1) E rendelet 6. §. a/ pontjában meghatározott kis és nagytársasházakban, sorházakban, valamint a b/ pontjában szabályozott településközpont vegyes területek lakásaiban,
10
lakásonként legfeljebb két macska és véletlenszerû szaporulata - azok leválasztásáig tartható. A közös használatú helyiségekben tilos az állatot tartani. (2) A kedvtelésbõl tartott kis-, közepes- és nagyállatoknál az állattartás általános szabályait kell alkalmazni. (3) Az olyan - nem háziasított, egzotikus, veszélyes - állat (pl.: ragadozók, majmok, hüllõk rovarok pókok stb.) tartása, amely harapásával, csípésével, szorításával stb. az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti, csak külön kérelem alapján a mezõgazdasági haszonállatok tartásának feltételeit elõíró rendeletben foglaltak biztosítása esetén engedélyezhetõ a polgármester által, tartása ennek hiányában tilos. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a szomszéd(ok) hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a szakhatóságok (ÁNTSZ, Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenõrzõ Állomás) szakvéleményét. V. Állati hullák megsemmisítése 17.§. (1) Állati hullát, valamint olyan anyagot, mely a környék levegõjét szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti, vagy élõsdiek számára tápot nyújthat, a közterületen elhelyezni, vagy elhagyni nem szabad. (2) Az állathullák, állati eredetû hulladékok bejelentése, szállítása, ártalmatlanná tétele során az állategészségügyi szabályzat elõírásait kell alkalmazni. (3) A város területén talált állati hullát annak elszállítása érdekében a találó köteles bejelenteni a Városgondnokságnak. (4) Az állati hullák ártalmatlanító helyre történõ elszállítását - külön szerzõdés alapján - a Városgondnokság végzi. (5) Az állat elhullásának tényét a tulajdonos, illetve tartó a területileg illetékes állatorvosnak és a jegyzõnek köteles bejelenteni. (6) Az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény alapján: Az állati hulladék ártalmatlanná tételérõl - 3. sz. mellékletben felsorolt állatbetegségek jelentkezése esetét kivéve - annak tulajdonosa, illetõleg, ha a tulajdonos ismeretlen az állati hulladék helye szerint illetékes települési, fõvárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni. (7) Az állati hulladékot az állategészségügyi, közegészségügyi, valamint környezetvédelmi elõírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni.
VI. Szabálysértési rendelkezések 18.§. (1) Szabálysértést követ el és 30.000,-Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet 4.§.(2), (4), (7), 5.§. (2), 6.§. (1), (2), (3), (4), 9.§ (1), 10.§. (4), (5), (6), és 15. § (1) bekezdésének a/pontjában foglaltakat megszegi. (2) Az (1) bekezdésben foglalt szabálysértések elkövetõivel szemben Martfû Város Polgármesteri Hivatalának közterület felügyelõje helyszíni bírságot szabhat ki.
11
VII. Hatályba léptetõ rendelkezések (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg az állattartás szabályairól szóló többször módosított 9/2002. (IV.26.) sz. rendelet hatályát veszti. 1. sz. melléklet Állattartó épületek lakóházaktól mért védõtávolsága:
ÁLLATLÉTSZÁM (db) Kis-
állat
Kis testû Baromf i Nagy testû baromfi
Közepes haszonállat Nagy haszonállat
1-5-ig
15-ig
25-ig
50-ig
100-ig
6m
6m
6m
8m
10 m
6m
6m
6m
10 m
10 m
13 m
100 fölött
Egyedi elbírálás
Az állatok tarásának céljából épített épületeket az egyedek helyigényét figyelembe véve kell kialakítani.
Zsófia ( korábban zártkert ) Mk k - jelû övezet területén A terület elsõdlegesen mezõgazdasági hasznosítású. A területen minden fajta haszonállat tartható. Az állattartó épületet a gazdasági épülettõl egybefüggõen kell megépíteni az övezetre elõírt beépítési %-on belül. Ásott vagy fúrott kúttól (csõkút) · kis haszonállatok ketrece, ólja, kifutója 6 m-re, · közepes és nagy haszonállat istállója, ólja, kifutója, komposztálója, silója, szemétgyûjtõje, almostrágya- valamint trágyalé tárolója 10 m-re ( az állattartó telephez trágyatároló nem léthesíthetõ felszíni víztõl, ivóvíznyerõhelytõl számított legalább 100 m-en belül, melytõl
12
eltérõen rendelkezhet környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási érdekbõl ) · árnyékszék 15 m-re helyezhetõ el. 2. sz. melléklet Kis- és nagytársasházak: - Szolnoki úti, Munkácsy úti, Simon Ferenc úti, Május 1. úti, Ifjúság úti többszintes, többlakásos épületek; -Régi "Bata" lakótelepi rész : Hõsök tere, Ságvári Endre út, Béke út, Sallai Imre út, BajcsyZsillinszky út, Családiházas: - Óvárosi rész: Nógrádi Sándor út, Petõfi Sándor út, József Attila út, Kossuth Lajos út, Tisza Antal út, Arany János út, Zrínyi Miklós út, Bocskay út, Veres Péter út, Móra Ferenc utca, Bem út, Rózsa Ferenc út, Rákóczi út, Jókai Mór út, Ady Endre út, Kun Béla út, Kállai Éva út, Kölcsey út, Szabó Pál út, Hunyadi János utca, Vasvári Pál utca, Tompa Mihály utca, Deák Ferenc út, -Nefelejcs út, Kõris út, Rózsa út, Akácfa út, Virág út, Bercsényi Miklós út, Táncsics Mihály út, Zalka Máté út, Damjanich út, Landler Jenõ út, Szamuely Tibor út, Münnich Ferenc út, Martos Flóra út, Hársfa út, Zöldfa út, Szegfû út, Tulipán út, Liliom út, Széchenyi út, Madách út, Váci Mihály út, Radnóti Miklós út, Csók István út, Varga Katalin út, Erdõ út, Móricz Zsigmond utca, Kassák Lajos út, Mikszáth Kálmán utca, Krudy Gyula utca, Tóth Árpád utca, Juhász Gyula utca, Vajda János utca, Babits Mihály utca, Szolnoki út 3-51; és páratlan oldal, Szolnoki út 2-14 és páros oldal; Ikerházak: Akácfa út 1-23 (páratlan oldal), Virág út 2-20 (páros oldal); Sorházak: Lenin út 19-27 (páratlan oldal), Tiszavirág utca, Tisza-parti út 2-18 (páros oldal); Vegyes rendeltetésû területek: településközponti területek és központi vegyes területek együttesen. Településközpont: - Lenin út - Május 1. út - Béke út - Simon Ferenc út által határolt terület; - Május 1. út - Simon Ferenc út - Szolnoki út - Cipõgyári kerítés által határolt terület; - Damjanich János Szakképzõ és Gimnázium, Május 1. úti Garzon, Gyermekorvosi rendelõ és védõnõi Szolálat területei; - Május 1. út - Munkácsy út - Martos Flóra út - garázssor által lehatárolt terület; -Mártírok útja - Lenin út - Hõsök tere - Simon Ferenc út által lehatárolt terület; - Cipõgyárti mintabolt és területe; - Lenin út 1/a, 1/b, 1/c és területeik; - Római Katólikus templom és Református templom mögötti terület a belterületi határig Központi vegyes terület: - Városháza és területe; - Református templom és területe, valamint a tõle Keletre fekvõ terület a Földvári útig; - Római Katólikus templom és területe, valamint a tõle Nyugatra fekvõ terület a Mártírok Úti Általános Iskolát is beleértve.
13
Gazdasági terület: - Tisza Cipõgyár; - Ipari Park; - Szolnoki úti Cipõüzem; - Posta mögötti raktárépületek és azok területei a garázssorig; -Május 1. úti garázssor; - TV antenna és a tõle Északra fekvõ terület a szennyvíztisztítóig; - Benzinkút - autómosó és területeik; - Vasútállomás melletti vendéglátó egység (Korona étterem) és területei; - Városgondnokság Kassák Lajos út 20. sz. alatti telephelye. Különleges területek: - temetõk területe, városi szennyvíztisztító területe, szeméttelep területe, szippantott szennyvízleürítõ területe, sportpálya területe, strand területe Mezõgazdasági területek: (területi megoszlás a helyi építési szabályzat és szabályozási terv szerint értendõ) - MIG ( meglévõ mezõgazdasági iparterületek, nagyüzemi majorok területe) : Növényolajgyár, Sörgyár, Kalapos major és a tõle Nyugatra lévõ ipari, termelõterület; -M (mezõgazdasági terület, beépítési lehetõség nélkül); A Helyi építési szabályzat alapján: "A terület mélyfekvése, buzgárok feltörési lehetõsége miatt a területen épületet, építményt, építeni nem lehet." -MKK (mezõgazdasági kertgazdálkodású terület, korlátozott beépítési lehetõséggel) : Zsófia; -MBL ( mezõgazdasági terület, lakóház, tanya beépítési lehetõséggel); -MT (mezõgazdasági területbe beékelõdött történelmi gyökerû, meglévõ tanyák)
3. sz. melléklet
Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek 1. ragadós száj- és körömfájás 2. hólyagos szájgyulladás 3. sertések hólyagos betegsége (SVD) 4. keleti marhavész 5. kiskérõdzõk pestise 6. szarvasmarhák ragadós tüdõlobja 7. bõrcsomósodáskór 8. Rift-völgyi láz 9. kéknyelv betegség 10. juhhimlõ és kecskehimlõ 11. afrikai lópestis 12. afrikai sertéspestis 13. klasszikus sertéspestis 14. madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) 15. Newcastle-betegség (baromfipestis) 16. szarvasmarhák gümõkórja
14
17. fertõzõ sertésbénulás 18. veszettség 19. takonykór 20. tenyészbénaság 21. lovak fertõzõ kevésvérûsége 22. lovak agy- és gerincvelõ gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai) 23. nyulak vérzéses betegsége 24. mézelõ méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása 25. szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (BSE) 26. tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens) 27. brucellózis 28. kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása) 29. Aujeszky-féle betegség 30. lépfene 31. rühösség 32. szarvasmarhák enzootikus leukózisa 33. pontyfélék tavaszi virémiája 34. pisztrángfélék fertõzõ vérképzõszervi elhalása 35, súrlókór (scrapie) 36. pisztrángok vírusos vérfertõzése (VHS)
