Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete 24/2004. (IV.16.) rendelete az állattartás szabályairól Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 36.§ (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az állattartás szabályairól a következő rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1.§. A rendelet hatálya Ruzsa község közigazgatási területén állatot tartókra terjed ki. 2.§. Ruzsa község területén állatot tartani az egészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi, építésügyi előírások, valamint e rendeletben foglaltak szerint lehet. 3.§. E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása a következő: Haszonállat: minden háziállat, melyet fogyasztás vagy haszonszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek. - nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, póniló, sertés, juh, kecske. - kis haszonállat: baromfi, galamb, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin, valamint egyéb máshova nem sorolható prémes állat és a méh. Kedvtelésből tartottak: minden állat, melyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek. - eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, arany hörcsög, fehér egér, stb, kivéve, ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják, mely esetben haszonállatnak minősülnek. A haszonállattartás szabályai Belterületi állattartás 4.§.(1) A község belterülete az állattartás szempontjából övezetekre osztott. Az övezetek besorolása igazodik az építésügyi jogszabályokhoz, valamint a község rendezési tervéhez. Az övezeti besorolást a rendelet melléklete tartalmazza. (2) A II. sz. állattartási övezetben sem nagyállatot sem kisállatot nem lehet tartani. (3) A III. sz. állattartási övezetben ló, szamár, öszvér, szarvasmarha nem, egyéb nagyállat legfeljebb 10 db, kisállat pedig maximum 30 db tartható. (4) A IV. sz. állattartási övezetben - a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi előírások betartásával - ló, szamár, öszvér és szarvasmarha legfeljebb 4 db, sertés, juh, kecske legfeljebb 25 db, kisállat pedig maximum 130 db tartható.
Külterületi állattartás 5.§. Külterületen haszonállat korlátozás nélkül - üzemszerűen is - tartható, de figyelembe kell venni a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásokat. Haszonállat tartásának korlátozása 6.§.(1) Tilos a község területén elhelyezkedő nevelési, oktatási, egészségügyi, /gyógyszertár, szociális otthon is/ művelődési intézmény, élelmiszert árusító üzlet, élelmiszer tároló és feldolgozó, üzemi étkezde, vendéglátó ipari egység, sporttelep területén és ennek telekhatárától számított 50 m távolságon belül haszon állatot tartani. (2) Nutria, pézsma, nyérc, hermelin és egyéb prémes állat /3.§./ csak külön engedély alapján, az abban meghatározott feltételekkel tartható. Az állattartással kapcsolatos épületek elhelyezése 7.§.(1) Az állattartással kapcsolatos létesítmények és trágyagyűjtő helyek előírt védőtávolságai a következők: a melléképület, építmény védett létesítmény Védőtávolság /m/ baromfiól, sertésól, istálló lakóépület 10 állatkifutó ásott-vagy csőkút 15 trágyatároló lakóépület 20 ásott-vagy csőkút 15 trágyalé gyűjtő, zárt lakóépület 15 falazatú, ásott-vagy csőkút 15 szigetelt (2) Fenti építmények csak a főépület mögött, annak takarásában építhetők meg, de a szomszédos telekre semmiféle nyílása nem lehet az építménynek. (3) Az állatkifutót, ha telekhatárra kerül elhelyezésre, a szomszédos ingatlantól tömör fallal el kell választani. 8.§. A haszonállatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket könnyen tisztíthatóvá és fertőtleníthetővé kell kialakítani. Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezetvédelmi előírások 9.§. Az állattartók az állatok tartása során kötelesek biztosítani olyan tartási technológiát, amely megfelel a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint környezetvédelmi előírásoknak. 10. §. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek szükség szerinti kitakarításáról, rendszeres, de legalább évi egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről. (2) Belterületen a trágya és trágyalé a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően, a telekhatártól legalább 2 méterre fóliával vagy földdel résmentesen lefedve, körülhatárolt, vagy földsánccal körbevett helyen tárolható. A trágyalé a szomszédos telekre nem folyhat át.
(3) A felhalmozódott trágya mennyisége nem haladhatja meg a 3 m 3-t, ha ezt a mennyiséget eléri, a trágyát ki kell hordani. (4) Az ingatlan tulajdonosának /használójának/ folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók irtásáról. (5) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását a külterületen is biztosítani kell. 11.§.(1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával történhet. 12.§. A község belterületén közterületen /utcán, parkban, árokparton stb./ legeltetni tilos. E célból haszonállatot telekhatáron kívülre még felügyelet mellett sem lehet kiengedni. A kedvtelésből folytatott állattartás szabályai állatvédelmi, közegészségügyi szabályok 13. §. (1) A kedvtelésből tartott állatok száma nem esik korlátozás alá, de gazdáik kötelesek megfelelő, sajátos életfeltételeket /elhelyezés, táplálás, gondozás/ biztosítani a tartott állatok részére. (2) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bántalmazása, elhagyása, viadaloztatása. (3) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. 14.§. A közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi szabályok betartása a kedvtelésből folytatott állattartás esetében is kötelező. 15.§. (1) Az eb tulajdonosa köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. (2) Ebet csak az vezethet, aki azt féken tudja tartani. Ebet póráz nélkül közterületre kivinni tilos. A harapós, támadó természetű, továbbá nagytestű ebet szájkosárral is el kell látni. (3) Harapós vagy támadó természetű ebet - nappal biztonságos módon - szükség esetén megkötve kell tartani. Az ilyen eb éjszakára is bekerített és lezárt helyen tartandó. (4) Harapós vagy támadó természetű eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell - szembetűnő módon elhelyezni. (5) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. (6) A község területén a veszélyes eb /pit bull terrier és keverékei/, valamint a veszélyesnek minősített eb csak az önkormányzat jegyzője által lefolytatott hatósági eljárás alapján kiadott engedély birtokában tartható. A veszélyes és veszélyessé minősített eb tartására és a tartás engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat a 35/1997. (II.26.) Korm.rendelet tartalmazza. 16.§. Tilos az ebet - vakvezető eb kivételével - bevinni
-
játszótérre, vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, élelmiszerárusító üzletbe, piac területére, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport intézmény területére, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe.
17.§. A közterületen őrizetlenül hagyott, illetve kóbor eb gyepmesterrel befogatható. Szabálysértési rendelkezések (*1) 18.§. Hatályon kívül helyezte a 17/2012.(V.31.) Rendelet Vegyes záró rendelkezések 19.§. E rendelet az egyidejűleg tartható állatok számát határozza meg. Ezen felül tartható az állatok egyszeri szaporulata az elválasztást követő legfeljebb 30 napig. 20.§.(1) Ez a rendelet 2004. május 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az állattartás szabályairól szóló 7/1996.(V.1.) Ktr. számú rendelet és az ezt módosító 13/1996.(XI.30.) Ktr. számú, a 10/1997.(V.24.) Ktr. számú, a 13/1999.(VII.1.) Ktr. számú, a 8/2000.(III.31.) Ktr. számú és a 8/2002.(III.1.) Ktr. számú rendelet hatályát veszti. P a p p János sk. polgármester
L á b e c z László sk. jegyző
A rendelet kihirdetve: 2004. április 16-án. L á b e c z László sk. jegyző
(*1) módosította a 17/2012.(V.31.) Rendelet, hatályos 2012. június 1-től.
Melléklet a 24/2004.(IV.16.)Rendelethez
A rendezési terv építési övezeteinek megfelelő állattartási övezetek
I-es állattartási övezet a községben nincs. II-es állattartási övezet: A Szegedi út, Paprika utca, Tavasz utca és Szivárvány utca által határolt terület. III-as állattartási övezet: A Szegedi út, Felszabadulás utca, Öttömösi út és a Fő út által határolt terület, valamint a Tömörkény tér, Fő út, Alkotmány tér és a Tömörkény teret a Rózsa utcával összekötő sétáló út által határolt terület. IV-es állattartási övezet a község összes többi utcája.
