1
Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2004 (VI.05.) rendelete az állattartásról1 Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX tv. 44/A §-a, valamint az 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján figyelemmel az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, a természet védelméről szóló 1996. évi LIlI. törvény, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997 (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseire - a helyi állattartás egyes szabályait az alábbi rendeletben határozza meg:2 I. Fejezet
Általános rendelkezések
E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.
2.§ E rendelet hatálya kiterjed Bogyiszló község közigazgatási területén valamennyi állattartóra.
3.§. Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, illetve jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek.
4.§ E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása a következő: a./ haszonállat: - nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske - kisállat: baromfi, galamb, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin, valamint egyéb máshová nem sorolt prémes állat
1 2
A rendelet címét megállapította a 6/2008 (III.27.) rendelet. Hatályos: 2008. április 1. napjától. A bevezető részt megállapította a 6/2008 (III.27.) rendelet. Hatályos: 2008. április 1. napjától.
2
b./ kedvtelésből tartott állatok: eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehéregér, stb., kivéve, ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják. c.l veszélyes állatok: mindazoknak a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás lehetősége) miatt az emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek, továbbá a kutyák közül a harci kutyák, amelyeket e célzattal tenyésztenek.
II. Fejezet
Az állattartás általános szabályai 5.§ (1) A község közigazgatási területén állatot a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is - csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állat-egészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (3) Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál - a szakhatóságok egyetértése esetén - az előírt védőtávolságok legfeljebb 30%-kal csökkenthetők.
6.§ (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról. (2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (3) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy előzetes bejelentés alapján - a felmerülő költségek megtérítése ellenében az állat elszállításáról az önkormányzat gondoskodik. (4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.
3
7.§ Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.
III. Fejezet
A haszonállattartás szabályai 8.§ 3
Bogyiszló Község belterületén a magasabb szintű jogszabályoknak és e rendelet előírásainak betartása mellett valamennyi haszonállat tartható. IV. Fejezet Haszonállat tartásának korlátozása 9.§ (1) A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem és vendéglátó egység területén és annak 20 méteres körzetén belül tilos haszonállatot tartani. (2) Lakóház padlásán vagy erkélyén galambot szabadon tartani nem lehet.
(3) 4 Nutria, pézsma, nyérc, hermelin és egyéb prémes állat csak a képviselőtestület külön engedélye alapján, az abban meghatározott feltételekkel tartható. (4) A 300 m2 alatti telkeken haszonállat nem tartható.
9/A §. 5
9/B §.5 3
A 8. §-t megállapította a 11/2010. (XII.17.) rendelet. Hatályos: 2011. január 1. napjától A 9. §. (3) bekezdését megállapította a 6/2008. (III.27.) rendelet. Hatályos: 2008. április 1. napjától. 5 A 9/A §, és a 9/B. §-t hatályon kívül helyezte a 10/2012. (VIII.31.) rendelet. Hatályos: 2012. október 1. napjától 4
4
V. Fejezet Az állattartással kapcsolatos épületek elhelyezése
10. § (1) Haszonállat csak közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi követelményeknek megfelelő körülmények között istállóban, ólban, ketrecben tartható. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek és építmények létesítéséhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. (3) Az állattartási épületek és építmények elhelyezésével - a község bármely területén, beleértve a külterületet is - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet által előírt védőtávolságokat kell betartani.
11. § (1) Lakóépületben és annak nem lakás célját szolgáló egyéb helyiségében (pince, fáskamra, garázs, padlás, stb.) haszonállat - a (2) bekezdés kivételével nem tartható. (2) Családi házban kisállat a lakóépület arra alkalmas elkülönített lakások céljára szolgáló helyiségében, baromfi a lakóépülethez tartozó kertben, udvarban elkülönített és elkerített helyen is tartható. (3) A baromfi tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos épületek falazatában és falszegélyében kárt ne okozhassanak.
VI. Fejezet Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezetvédelmi előírások
12. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag-és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal valamint
5
hézagmentesen fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni. (2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 15 kisállatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni. (3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni. (4) Az ingatlan tulajdonosában (használójának) szükség szerint gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról. (5) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget. (6) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.
13. § (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.
(2) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.
14. § (1) A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni. (2) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni. (3) A trágya- és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.
15. §.6 (1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. 6
A 15.§. (3) bekezdését megállapította 12/2005 (X.26.) Ö. sz. rendelet. Hatályos: 2005. november 1.naptól.
6
(2) Fertőző állatbetegség esetén az állattartó köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak.
(3) Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tárolni. Az állathulla megsemmisítése csak állategészségügyi szabályok betartásával történhet, a 71/2003 (VI.27.) FVM rendelet alapján
16. §. A község belterületén közterületen (utcán, parkban, árokparton, temetőben, stb.) legeltetni tilos. E célból haszonállatot telekhatáron kívülre még felügyelet mellett sem lehet kiengedni.
VII. Fejezet A kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályai Állatvédelmi közegészségügyi szabályok
17. §. (1) A kedvtelésből tartott állatok gazdái kötelesek megfelelő (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állatok részére.
életfeltételeket
(2) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása, elhagyása, valamint viadaloztatása. (3) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (4) Az állat tulajdonosa - egyéb elhelyezés hiányában - köteles felajánlani az állatot a legközelebbi állatvédő szervezetnek, illetve - ilyen lehetőség hiányában az önkormányzat részére.
18. §. A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása a kedvtelésből tartott állatok tartásánál is kötelező. VIII. Fejezet Az eb- és macskatartás szabályai
19. §.
7
(1) 7„Az állattartó, a község területén legfeljebb 5 ivarértett ebet és 5 ivarérett macskát, -valamint ezek szaporulatát az állatok 3 hónapos koráig - tarthatja engedély nélkül. Az ezt meghaladó állatlétszám eb- és macskatenyészetnek minősül. 20. §. (1) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épséget ne veszélyeztessen, anyagi kárt ne okozzon. Ha az ebtulajdonos e feltételeket nem biztosítja, akkor az ebtartást meg kell szüntetni. (2) Ebet póráz nélkül futtatni csak az arra kijelölt területen szabad. (3) Ebet csak az vezethet, aki azt féken is tudja tartani. Ebet póráz nélkül - (2) bekezdésben felsorolt terület kivételével - közterületre kivinni tilos. (4) Harapós vagy támadó természetű ebet - nappal is biztonságos módon – szükség esetén megkötve kell tartani. Az ilyen eb éjszakára is bekerített és lezárt területen tartandó. (5) Harapós eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kel elhelyezni. (6) Az ebtulajdonos, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles az eb által közterületen, esetleg a közös használatú helyiségekben okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni. (7) Közforgalmat lebonyolító járművön ebet állítani szájkosár és póráz nélkül tilos. 21. §. Tilos az ebet bevinni: - játszótérre, élelmiszerárusító üzletbe, élelmiszerraktárba, piac területére, - oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sportintézmény területére, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, a temető területére, valamint - A Holt Duna parti sétányon és a strand területére. 22. §. A közterületen őrizetlenül hagyott eb befogásáról, elszállíttatásáról az önkormányzat gondoskodik. A tulajdonos két héten belül - a költségek megtérítésével - az ebet kiválthatja. A két hét eltelte után az ebet az önkormányzat által megbízott gyepmester szakszerűen elpusztíthatja, vagy értékesítheti. 23. §. 7
A 19.§. (1) bekezdését megállapította a 6/2008 (III.27.) rendelet. Hatályos: 2008. április 1. napjától.
8
Az eb és macskán kívüli kedvtelésből tartott állatok (4. §. b./) pont a lakásban engedély nélkül tarthatók:
Eb- és macskatenyészet létesítésének szabályai 248. §.
Az eb és macskatartás, amennyiben az állatok száma meghaladja az e rendeletben meghatározott darabszámot tenyészetnek minősül. 25. §.
(1) 9 Az eb- és macskatenyészet létesítéséhez a Képviselő-testület engedélye szükséges.”
(2) A tenyészet létesítéséhez szükséges kérelemhez csatolni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat (ÁNTSZ), továbbá az állategészségügyi szakhatóság nyilatkozatát, valamint Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete és az építési telekkel határos telkek használóinak előzetes beleegyezését is. IX. Fejezet Veszélyes állatok tartásának szabályai 26. §. (1) Veszélyes állat csak családi házas ingatlanokban tartható. A tartást a jegyző engedélyezi a természetvédelmi hatóság, valamint az ÁNTSZ, illetve az egyéb szükséges szakhatóságok szakvéleményei alapján. (2) A veszélyes állatokat zárt helyen úgy kell tartani, hogy emberi életet, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. (3) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartására vonatkozó hatósági eljárás a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló a 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet figyelembevételével - a jegyző hatáskörébe tartozik. (4) A veszélyes állat tartója a veszélyes állat a) eltűnését a jegyzőnek és a rendőrhatóságnak, a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a természetvédelem illetékes állami szervének is,
8 9
A 24.§-t megállapította a 6/2008 (III.27.) rendelet. Hatályos 2008. április 1. napjától. A 25.§. (1) bekezdését megállapította a 6/2008 (III.27.) rendelet. Hatályos: 2008. április 1. napjától.
9
b) elhullását a jegyzőnek és az állatorvosnak haladéktalanul köteles bejelenteni.
X. Fejezet
Szabálysértési rendelkezések 27. §10 XI. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések 28. § E rendelet egyes szabályait kell alkalmazni - a vonatkozó felsőbb szintű jogszabályok mellett - a méhtartásra is azzal, hogy méhek csak családi házas ingatlanokon- a szomszédok nyilatkozatai alapján - tarthatók.
29. §. (1) Ezen önkormányzati rendelet 2004. Július 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet kihirdetéséről - kifüggesztés útján - a jegyző gondoskodik.
(3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, a természet védelméről szóló 1996. évi LIlI. törvény, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997 (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak. Bogyiszló, 2004. 06. 01.
Tóth István sk. polgármester
Gergely József sk. jegyző
A rendelet kihírdedetésre került: 2004. 06. 05. 10
A 27.§-t hatályon kívül helyezte a 15/2012 (XII.22.) rendelet. Hatályos 2012. december 23. naptól.
10
Gergely József jegyző
11
1. számú melléklet
Az állattartás céljára szóló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok
nagyállat és kisállat: - 15 állatig -1 5 állat felett egyéb kisállat: - 50 állatig - 50 állat felett
a védőtávolság méterben meghatározva lakóépülettől fúrt kúttól ásott kúttól pihenő épülettől 15 m 15 m 15 m 10m 20 m 50 m 10m 15 m
5m 10 m
15 m 15 m
