Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének /2004. ( ) Kgy. rendelete az Önkormányzat 2004 évi költségvetésének végrehajtási szabályairól
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről alkotott 2003. évi CXVI. törvényre, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényre, valamint a 217/1998.Korm. rendeletre az alábbi rendeletet alkotja: I. A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya Szeged Megyei Jogú Város önkormányzatára és szerveire, költségvetési szerveire, valamint a támogatásban részesített magánszemélyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. (2) A rendelet hatálya a helyi kisebbségi önkormányzatok esetében az önkormányzati támogatás folyósítására terjed ki. A helyi kisebbségi önkormányzatokkal való együttműködés egyéb szabályait külön megállapodás rögzíti. II Központi gazdálkodás Általános rendelkezések 2.§ (1) Az általános tartalék, a céltartalék előirányzata terhére, valamint a bevételi többlet és a jóváhagyott pénzmaradvány terhére - a hivatali igazgatási feladatok pénzmaradványát kivéve - előirányzatot a Közgyűlés módosít, illetve állapít meg, ha ettől eltérő rendelkezést e rendelet nem állapít meg. (2) A célhoz kötött állami támogatás és átvett pénzeszköz az adott célra közgyűlési jóváhagyás nélkül is felhasználható, - kivéve, ha a költségvetés eredeti előirányzata
2
tartalmazza a keretösszeget -, az előirányzat módosítást legalább negyedévenként a közgyűlés tájékoztatásával egyidejűleg a költségvetési rendeleten át kell vezetni. Amennyiben az előirányzat tartalmazza a keretösszeget, a Közgyűlés dönt arról, hogy azzal az előirányzatot megemeli, vagy a költségvetési hiány csökkentésére fordítja. (3) A működési előirányzatok alcímein belüli előirányzatokat valamint a különböző feladatok előirányzatainak fő összegén belül az egyes kiemelt előirányzatokat a Közgazdasági Iroda és az ágazati irodák együttes javaslata alapján a polgármester átcsoportosíthatja. Az előirányzat módosítást utólag a költségvetési rendeleten át kell vezetni. (4) A 2004. évi költségvetési módosításokhoz kapcsolódó előirányzat-módosítási kérelmekkel illetve kezdeményezésekkel összefüggő számszaki és szöveges indoklások – a gazdasági alpolgármesterrel való előzetes egyeztetést követően –Közgazdasági Irodára való leadási határideje : közgyűlést megelőző 15 munkanap. (5) A rövidlejáratú hitel és a jóváhagyott fejlesztési célú hitelfelvétel elrendelése a hitelből finanszírozandó cél megnevezése, a hitelt nyújtó pénzintézet kiválasztása, a hitelfelvétel időpontjának, időtartamának, az igénybeveendő hitel összegének megállapítása -
10 millió Ft értékhatárig a polgármester 10-50 millió Ft értékhatárig a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság és a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének kikérését követően a polgármester 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.
(6) A rövidlejáratú és a fejlesztési célú hitel esetében a jóváhagyott hitelfelvétel hitelcélonkénti összegének erejéig hitelszerződés megkötésére, a hitelszerződés egyéb feltételeiben való megállapodásra, a szerződés aláírására - a Pénzügyi és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság véleményezését követően - a polgármester jogosult. (7) A polgármester az önkormányzat likviditásának biztosítására összesen 3,5 md Ft folyószámla és rulirozó hitel igénybevételére köthet szerződést. (8) A képviselői tiszteletdíjak, a munkabérek a tárgyhót követő hó ötödikén esedékesek. A juttatások kifizetése - beleértve a képviselők tiszteletdíját is - bankszámlára való közvetlen átutalással, bankszámla hiányában postai utalással történik (9) A működési kiadási előirányzat terhére vállalt feladatok teljesítésére, a beruházási és felújítási munka - beleértve a lakásalap és a vízügyi építési alap terhére elszámolható beruházási és felújítási munkát, de ide nem értve az importból származó gép-műszer beszerzést - tervezésére, kivitelezésére, a fejlesztési célú pénzeszköz átadására vonatkozó szerződéseknek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítési határideje a szerződés aláírásának napjától, illetve a kibocsátott számla kézhezvételétől számított legalább 15 nap, 1 millió Ft összeget meghaladó számla esetében legalább 30 nap, b) a szerződés tartalmazza a pénzügyi teljesítés/ek/ időpontját is,
3
c) az anyagbeszerzéseket, megbízási szerződéseket, egyéb megrendelést, szerződéskötést lehetőleg úgy kell ütemezni, hogy a számlák ellenértékének kifizetése március 16-július 15. illetve szeptember 16.november 15. közötti időszakra essen, d) a nem határidőben történő teljesítés esetén a kötelezett a tényleges teljesítés időpontjáról köteles a jogosultat értesíteni: késedelmes teljesítés esetén az eredeti teljesítési határidőt megelőző 30 napon belül, előteljesítés esetén a várható teljesítést megelőző 15 nappal, e) a kötelezett késedelme esetén kötbérfizetési kötelezettség előírása, f) pénzeszközátadás esetén a pénzeszköz átadásának ütemezése a tényleges megvalósításnak felel meg, g) a szerződés teljesítésére póthatáridőt - amennyiben a határidő hosszabbítására vonatkozó kérelem a (9) d. pontban foglalt feltételeknek megfelelően érkezett - a Közgyűlés, a Polgármesteri Hivatal, vagy azon bizottságok tűznek ki, amelyek a szerződés alapját képező döntéseket hozták. Amennyiben a határidő hosszabbítására vonatkozó kérelem nem a (9) d. pontban foglaltaknak megfelelően érkezett –a póthatáridő kitűzése mellett a kötbérkövetelés elengedéséről, az önkormányzati követelésről történő lemondás szabályait kell megfelelően alkalmazni a Szeged megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003.(VI.27.) Kgy. rendelet 19.§-a alapján. Vagyongazdálkodás 3. § (l) A gépjármű-elhelyezési kötelezettség megváltási összege - a jármű-elhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltásáról, a parkoló alap képzéséről és felhasználásáról szóló 29/1999. (VI. 14.) Kgy. rendelet 5. §-ában foglaltak alapján - 2004. évben 430 eFt. (2) A parkoló alap átmenetileg szabad pénzeszközét a polgármester az önkormányzat számlavezető bankjánál betétként elhelyezheti. (3) Határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén, amennyiben az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló 33/2000. (VI. 27.) Kgy. rendelet 40. § (l) bekezdésében megjelölt feltételek fennállnak 2004. évben a pénzbeni térítés mértéke: Összkomfortos, vagy komfortos lakások esetén: I. lakbérövezetben 2 5.000 Ft/m2 II. lakbérövezetben 21.250 Ft/m2 III-IV. lakbérövezetben 18.750 Ft/m2 Félkomfortos lakások esetén: I. lakbérövezetben II. lakbérövezetben III-IV. lakbérövezetben
16.250 Ft/m2 15.000 Ft/m2 13.750 Ft/m2
4
Komfort nélküli félkomfortos lakások esetén: I. lakbérövezetben 15.000 Ft/m2 II. lakbérövezetben 13.750 Ft/m2 III-IV. lakbérövezetben 12.500 Ft/m2 (4) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Beszerzési Szabályzatáról szóló 22/2001(VI.20.) Kgy. rendelet IV. fejezetének előírásait kell alkalmazni azokra a beszerzésekre, amelyek értéke 2004-évben beszerzésenként meghaladja - árubeszerzés esetén a 600 ezer Ft-t, - építési beruházás esetén az 1,2 millió Ft-t, - szolgáltatás megrendelése esetén a 600 ezer Ft-t, kivéve az azonnali beavatkozást igénylő intervenciós alapból finanszírozott beszerzéseket abban az esetben, ha közvetlen életveszély, működés képtelenség elhárításáról van szó. Működési kiadások Támogatások 4. § (1) Pénzeszközátadás megállapodás, támogatási szerződés, közgyűlési határozat vagy jogszabály alapján történhet. A megállapodásokat, támogatási szerződéseket a kiadmányozási jog gyakorlója írja alá. (2) Magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére megállapított, a folyamatos működést szolgáló támogatás kiutalása a (3)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - ha a megállapodás, támogatási szerződés, közgyűlési határozat vagy jogszabály másként nem rendelkezik - 500 eFt vagy ezt meghaladó értékű támogatás esetén havi egyenlő részletekben, a tárgyhó 5-ig, míg a 300 e Ft-ot meghaladó, de 500 e Ft alatti működési célú támogatás negyedévente, a tárgynegyedév második hónapjának 5-éig történik. Indokolt esetben a 300-500 e Ft-ig terjedő összegű támogatás egyösszegben is kiutalható, melyről a támogató jogosult dönteni. A 300 eFt-ot meg nem haladó támogatások egy összegben utalhatók. Ha ugyanazon szerv vagy személy részére az adott évben újabb támogatás kerül megállapításra, annak értékhatárát támogatásonként külön-külön kell elbírálni. (3) A helyi kisebbségi önkormányzatok támogatásának folyósítására az alábbi ütemezés szerint kerül sor: -
az önkormányzat költségvetésében jóváhagyott állami támogatás kiutalása az állami támogatásnak a hivatal bankszámláján való jóváírást követő 3 munkanapon belül történik;
-
az önkormányzat által saját forrásból biztosított támogatás, valamint a kisebbségi székház üzemeltetésére biztosított előirányzat folyósítása két egyenlő részletben
5
történik, azzal, hogy az első részlet a költségvetés kihirdetését követő 15 napon belül, a második részlet július 15. napján válik esedékessé. (4) A részben vagy egészben, önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek folyamatos működéséhez szükséges támogatások ütemezéséről az érintett gazdasági társaság ütemtervet készít, amelyet a gazdasági alpolgármester hagy jóvá. A támogatások kiutalásánál a jóváhagyott ütemtervben rögzítettek szerint kell eljárni. (5) Időponthoz kötött rendezvények, felújítások, beruházások támogatása esetében a kiutalás ütemezéséről megállapodásban vagy támogatási szerződésben kell rendelkezni, ahol a kiutalás ütemezésének a kiadások tényleges felmerülési időpontjához kell igazodnia. (6) A támogatás kiutalása előtt a támogatott szerv, illetve személy - részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, önkormányzati alapítású közalapítványok, helyi kisebbségi önkormányzatok, egyházi szervezetek és intézményei kivételével - köteles igazolni, hogy köztartozásait ( VÁM, központi és helyi adó, illeték) maradéktalanul megfizette vagy köztartozásának átütemezéséről szerződést kötött. A több részletben történő támogatás-folyósítás esetén a szükséges igazolásokat az első részlet kiutalása előtt kell benyújtani, a további részletek az igazolások megújítása nélkül is kiutalhatóak. Ha ugyanazon szerv vagy személy az adott évben újabb támogatás kerül megállapításra, a köztartozások megfizetését egy éven belül elegendő egyszer igazolni. (7) A (6) bekezdés szerinti igazolás helyett a támogatott szerv nyilatkozata is elfogadható, ha a támogatás éves összege az 500 e Ft-ot nem haladja meg. (8) A támogatásban részesített a (9)-(10) bekezdésben foglaltak kivételével legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-éig köteles elszámolni az illetékes szakiroda felé a támogatás felhasználásáról, amely szükség szerint tájékoztatja a támogatást megállapító szervet, vagy személyt. Az elszámolási határidőt indokolt esetben a támogatást megállapító szerv vagy személy a támogatott kérésére meghosszabbíthatja. (9) A támogatásban részesülő Szegedi Repülő Egyesület (Délvidéki Aero Club-1930) képviselője negyedévente köteles írásos beszámolót adni a Városüzemeltetési Iroda részére a repülőtér működéséről, a repülőtér üzemeltetésére adott támogatás felhasználásáról, melyet a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság véleményez. (10) A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az önkormányzat által nyújtott támogatásáról negyedéves és éves beszámolót, más gazdasági társaság éves beszámolót köteles adni az Önkormányzat megfelelő szakirodája és a Közgazdasági Iroda részére. (11) Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő személy, szerv részére újabb támogatás 3 évig nem folyósítható. (12) A polgárőri tevékenység támogatásának felhasználásáról és a támogatási szerződés megkötéséről a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság javaslata alapján a polgármester dönt.
6
Választókörzeti /speciális/ alap 5.§ (1) A választókörzeti alap kezelése a Szegedi Közterületfenntartási Közhasznú Társaság feladatkörébe tartozik. A választókörzeti alap bevételét növeli a magánerős útépítés támogatására – az Önkormányzat Társadalmi összefogással megvalósuló közműfejlesztési számlájára – befizetett összeg, amely összeget a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája a választókörzet megjelölésével átutal a Közterületfenntartási Kht.nak. Az előirányzatok céltámogatásnak minősülnek. (2) A választókörzeti alap a lakosság életkörülményeinek javítását, a lakókörnyezet védelmét és kulturáltabbá tételét szolgálja. A választókörzeti alap az önkormányzati költségvetési szervek fenntartási és karbantartási kiadásaira, közterületek, a közterületen elhelyezett berendezési tárgyak karbantartására, fenntartására, felújítására vagy fejlesztésére szolgál, olyan közterületen végzett munkákra, melyek a fenntartásban nem, vagy nem a megrendelt színvonalon szerepelnek. (3) A választókörzeti alap terhére az adott területen működő közösségek, alapítványok, egyéb szervezetek valamint rendezvények – kizárólag közösségi célokat szolgáló feladatok finanszírozása érdekében – az eredeti előirányzat legfeljebb 25%-ának megfelelő összeghatárig támogathatók. Az alap terhére magánszemély részére támogatás nem folyósítható. (4) A választókörzeti alapok terhére megállapított támogatásokat a Szegedi Közterületfenntartási Közhasznú Társaság kezeli és számolja el könyveiben. A támogatások felhasználásáról analitikus nyilvántartások vezetésére kötelezett, amelyek alapján negyedévente – a negyedévet követő hónap 20. napjáig -a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Irodája felé elszámolásokat készít. Ezeknek területi bontásban tartalmaznia kell a támogatási előirányzat, a lehívott támogatás, és a felhasznált támogatás mértékét feladatonként és költségnemenként, valamint a kötelezettség vállalással terhelt, de pénzügyileg nem rendezett előirányzat felhasználás nagyságát is. Mivel az alapok felhasználása során a Kht vállalkozási tevékenységéhez szorosan nem kapcsolható elszámolások is megjelennek az alapkezelői tevékenység miatt, a társaság könyveiben elkülönítve köteles kezelni azokat. (5) A Közterületfenntartási Kht által, a választókörzeti alap terhére elszámolt pénzeszköz-átadást felhasználási kötöttség terheli, annak rendeltetésszerű felhasználásáról a kedvezményezett elszámolási kötelezettséggel tartozik a Közterületfenntartási Kht felé. (6) A céltámogatások felhasználása az illetékes képviselő(k) egyetértésével, illetve részönkormányzati határozat alapján történhet. (7) A választókörzeti alapok előző évi támogatási maradványa csak a rákövetkező évben használható fel. (8) A választókörzeti alap felhasználásának részletes szabályaira a Közterületfenntartási Kht. tesz javaslatot, melyet a Pénzügyi Bizottság hagy jóvá. A Kht. ezen szabályozást e
7
rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül az érintett képviselőknek írásban köteles eljuttatni. Alapok 6. § (1) A Polgármesteri Alap felhasználásáról a polgármester dönt. (2) Az Egyházi Alap az egyházak támogatására szolgál, felhasználásáról a Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság javaslata alapján a polgármester dönt. (3) A Sportalap nyújt fedezetet a sport célú támogatásokra, felhasználásáról a polgármester egyetértésével az Ifjúsági és Sportbizottság dönt. (4) Az Idegenforgalmi alap felhasználásáról az Idegenforgalmi Tanácsadó Testület javaslata és a Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság véleménye alapján a polgármester dönt. (5) A Környezetvédelmi alap felhasználásáról a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi , Víz és Csatorna Bizottság határoz. (6) A Szociális, Gyermek és Családvédelmi Alap, a Fogyatékosügyi Alap, az Idősügyi Alap felhasználásáról az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt. (7) Az Oktatási Alap felhasználásáról az Oktatási Bizottság dönt (8) Az Ifjúsági Alap felhasználásáról az Ifjúsági és Sportbizottság dönt. (9) A Kulturális Alap felhasználásáról a Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság dönt. (10) Az intézményi érdekeltségi alapok felhasználásáról szabályzat alapján a szociális intézmények esetében az Egészségügyi és Szociális Bizottság, a kulturális és közművelődési intézmények esetében a Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság, nem ágazati specifikus intézmények esetében a Pénzügyi Bizottság dönt. Az oktatási intézmények vezetőinek kereset kiegészítéséről az Oktatási Bizottság dönt. (11) A (2)-(9) bekezdésben meghatározott alapok felhasználásáról a Bizottságoknak az alappal kapcsolatos eljárási és a pályáztatás lebonyolításának rendjét tartalmazó szabályzattal kell rendelkezniük. A szabályzatokat a Pénzügyi Bizottság hagyja jóvá. A Bizottságnak koncepcióban kell meghatározni az alapok elosztásának elveit, a támogatási preferenciákat, és azt a támogatási mértéket, amelyen felül pályázati eljárás eredményeképpen történik a támogatás megállapítása. A szabályzatnak tartalmaznia kell a következőket: a)
a támogatás csak kiegészítő támogatásként nyújtható,
8
b) c) d)
e.) f.)
a támogatást kérőnek nyilatkozni kell, hogy a megjelölt támogatási célhoz milyen összegű saját és egyéb forrással rendelkezik, ugyanazon célhoz újabb támogatás nem kérhető, a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy - a tárgyévben melyik önkormányzati alaphoz milyen címen, milyen összegű támogatást igényelt illetve kapott, - a tárgyévet megelőző évben milyen címen, milyen összegű támogatásokban részesült az önkormányzattól, mikor adta le felhasználásról szóló beszámolóját, a Bizottság az alap terhére nyújt-e támogatást olyan pályázónak aki (amely) más önkormányzati alapból igényel(t) támogatást, a pályázatban meg kell jelölni a támogatási célt, időhöz kötött cél esetén az időt, helyet, rendezvény esetén a várható résztvevők számát is. A pályázathoz csatolni kell a támogatandó cél részletes költségvetését, kiadás-bevételt (a főbb támogatók és támogatónként a támogatásként nyújtott összegek feltüntetésével)
Az alapok terhére elszámolható kiadások 7.§ (1) A 6.§ (1)-(9) bekezdés szerinti alapokból (továbbiakban: alapok) önkormányzati intézmény, önkormányzati gazdasági társaság és alapítvány részére támogatási előirányzat a Közgyűlés jóváhagyásával, az alap egyidejű csökkentése mellett állapítható meg. Az alapok terhére vállalt egyéb kötelezettséget a költségvetési rendeleten nem kell átvezetni. A Közgazdasági Iroda az alapok felhasználásáról nyilvántartást vezet amelyben feltünteti a pályázó nevén, tevékenységi körén, a bizottság által megítélt összegen, a kiutalt összeg időpontján kívül a támogatási arányt is. A felhasználásokról a Közgazdasági Iroda a Közgyűlésnek félévente tájékoztatást ad. (2) Az alapok terhére tartós - az adott költségvetési éven túli - kötelezettség nem vállalható. (3) A 6.§-ban szereplő alapokból további támogatás nem nyújtható azon, magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek, akik (amelyek) az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás keretében egyéb költségvetési előirányzatokból támogatást kapnak. (4) A támogatások megállapításánál és folyósításánál a 6.§ (10) bekezdésében foglalt alap kivételével a 6.§ (11) bekezdésében megfogalmazottakon túl a 4. §-ban foglalt előírásokat is kell alkalmazni azzal, hogy az alapok terhére történő kifizetések csak támogatási szerződés alapján, az alapok éves előirányzata negyedéves időarányos részének feleljenek meg. Előirányzatok felhasználása 8§
9
(1) A nemzetközi kulturális kapcsolatok, valamint a művészeti ösztöndíjak, alkotói támogatások kiadási előirányzatának felhasználásáról a Kulturális, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság dönt. A művészeti ösztöndíjak, az alkotói támogatások kifizetési megállapodás alapján történhet. (2) A polgármester a frakciókhoz tartozó képviselők együttes tiszteletdíja, valamint a frakciókhoz nem tartozó képviselők tiszteletdíja 20 %-ának megfelelő keret erejéig jogosult a Polgármesteri Hivatal nevére kiállított számla alapján költségek, vagy költségátalány elszámolását engedélyezni, melyre javaslatot a frakcióvezető, vagy annak helyettese, illetve a frakcióhoz nem tartozó képviselő tehet. Kiadásként a képviselői feladatok ellátásával kapcsolatos költségek számolhatók el. (3) A szerződéses kötelezettségvállalások esetén a szerződésben szereplő ellenérték összegének legfeljebb 20%-a előlegként folyósítható 9.§ (1) Külföldi kiküldetést és annak költségét a polgármester engedélyezi beleértve a Polgármesteri Hivatal dolgozóit is. A Polgármester kiküldetési költsége a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság határozata alapján számolható el. (2) A külföldi delegációk fogadásával kapcsolatos költségeket a Polgármester engedélyezi. (3) A 2003. évben vállalt, de pénzügyileg 2004. évben kötelezettségvállalások a 2004. évi költségvetés előirányzatait terhelik.
rendezendő
Felhalmozási kiadások Beruházás, felújítás 10.§ (1) A közbeszerzési értékhatárt el nem érő felújítási előirányzat legfeljebb 500 e Ft-tal, a beruházási előirányzat legfeljebb 1000 e Ft-tal feladatonként léphető túl, ha más felújítási, illetve beruházási feladatnál megtakarított előirányzat erre fedezetet nyújt. A kollaudált számlán ebben az esetben fel kell tüntetni, hogy mely előirányzat terhére, és milyen összegben szükséges a jóváhagyott előirányzattól eltérni. (2) A beruházás és felújítás megvalósítására előlegként - amennyiben a Közgyűlés másként nem rendelkezik - a saját forrás legfeljebb 25 %-ának megfelelő összeg folyósítható. Egészségügyi gép-műszer beszerzések esetében a forint-fedezet teljes összege /beleértve a VÁM költséget és az ÁFA értékét is / megelőlegezhető. (3) A felhalmozási célú előirányzatok esetében a feladatonként rendelkezésre álló előirányzat fő összegén belül az egyes kiemelt előirányzatok között az előirányzatokat a polgármester átcsoportosíthatja. A módosításokat a költségvetési rendeleten utólag át kell vezetni.
10
(4) Az ISPA beruházások pénzügyi tervezésénél, lebonyolításánál és ellenőrzésénél a 80/2003.(VI.7.) Korm. r. előírásait kell alkalmazni. Az ISPA projektek elszámolásaihoz kapcsolódó előlegfizetések a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ISPA Magyarországi Végrehajtó Szervezete által jóváhagyott szerződések szerint történnek. (5) A pályázati alap új fejlesztésekre c. előirányzatból pályázatok benyújtásáról pályázatonként - 10 millió Ft értékhatárig a polgármester - 10-50 millió Ft értékhatárig a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság és a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének kikérését követően a polgármester dönt a két közgyűlési ülés közötti időszakban azzal, hogy a közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja. (6) Azok a beruházási és felújítási munkák, amelyek megvalósításához a szükséges fedezetet az önkormányzat - részben vagy egészben - pályázati úton kívánja biztosítani, csak a pályázatok elbírálását követően, az igényelt támogatások elnyerése esetén indíthatók. Kivételt képeznek a pályázat benyújtásához szükséges, tervezési és egyéb előkészítési feladatok megvalósítására szolgáló fedezetek. (7) Önkormányzati és intézményi dolgozók lakásépítési, vásárlási támogatás előirányzata felhasználásáról a polgármester dönt. (8) A 2003. évben vállalt, de pénzügyileg 2004.évben kötelezettségvállalások a 2004. évi költségvetés előirányzatait terhelik.
rendezendő
11. § (1) Az intervenciós alap vis maior esetek, azonnali halaszthatatlan felújítási, karbantartási munkák finanszírozására szolgál. Az intervenciós alap felhasználásáról a Polgármester dönt, az oktatási intézmények vonatkozásában az NGSZ., az egyéb intézmények vonatkozásában az intézményvezető javaslatára, az illetékes szakiroda véleményének figyelembevételével. (2) Az intervenciós alap előző évi előirányzat-maradványa terhére vállalt kötelezettségek a 2004. évi költségvetés felújítási feladatok előirányzatait terhelik. Lakásalap 12. § (1) A bérlakás-értékesítés készpénzben megfizetett bevételét, a lakásalap pénzeszközeinek hasznosításából származó kamatokat, a lakásalapból finanszírozott beruházások, felújítások után a lakások bérleti jogának hasznosításából származó
11
bevételeket, illetékeket, a lakásalap felhasználásával kapcsolatos késedelmi kamatok, kötbérek, kártérítések összegét, és más jogszabályok szerint a lakásalapot megillető egyéb bevételeket lakásalapba kell helyezni. Nem képezi a lakásalap forrását a nem lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó bevétel. (2) A lakásalap képzésénél forráscsökkentő tételként, illetve kiadásként kell figyelembe venni a bérlő-kiválasztási joggal terhelt bérlakások vételármegosztása miatti fizetési kötelezettséget, valamint a bérlakások értékesítési költségét. (3) A lakásalap terhére kell elszámolni a lakóingatlanok és bérlakások építésével, felújításával kapcsolatos tervezési és kivitelezési költségeket, a lakásalap felhasználásával kapcsolatos bankköltséget, csekkfeldolgozási költséget, forgalmi jutalékot, a lakásalappal kapcsolatos hitelek törlesztését és kamatát, a lakásépítési és vásárlási támogatásokat, a bérlakás-értékesítés során vételárhátralék törlesztésére elfogadott kárpótlási jegyek fedezetét, valamint a településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására fordított összeget. (4) A Lakásalap átmenetileg szabad pénzeszközeinek felhasználását az önkormányzat finanszírozási gondjainak enyhítésére a polgármester maximum 3 hónapos időtartamra, a folyószámla betétnek megfelelő kamat visszafizetési kötelezettséggel engedélyezheti. A polgármester 3 havonta a felhasználás céljáról, illetve annak összegéről köteles tájékoztatni a Pénzügyi Bizottságot. 13. § (1) A lakásalap felhasználásáról a) lakóépület felújítása és tervezése, lakóövezetbe sorolt területek közművesítése, építési telkek kialakítása esetében (pályázati felhívásokkal együtt), b) bérlakás felújítása, helyreállítása esetén (pályázati felhívásokkal együtt), c) bérlakás építése és tervezése esetén (pályázati felhívásokkal együtt) - 10 millió Ft értékhatárig a polgármester - 10-50 millió Ft értékhatárig a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság és a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének kikérését követően a polgármester - 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt. d) a társasházban meglevő önkormányzati résztulajdont terhelő felújítási munka esetében a Polgármester dönt, e) a lakossági lakásépítési és lakásvásárlási támogatások kiutalásáról az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt, f) lakóház, bérlakás vásárlás esetén - 10 millió Ft értékhatárig a polgármester - 10-50 millió Ft értékhatárig a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság és a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének kikérését követően a polgármester - 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.
12
(2) A lakásalapot terhelő munkák az előző évi pénzmaradvány, valamint a 2004 évben az alapra befolyt bevételek erejéig finanszírozhatók 14.§ (1) Első lakást szerző fiatal házasok támogatása vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható, melynek összege 150.000.-Ft. (2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke gyermekenként 75.000.- Ft, maximum 300.000.-Ft. (3) A szociális helyzet figyelembevételével maximum 400.000.- Ft vissza nem térítendő támogatás nyújtható. (4) A kamatmentes kölcsön mértéke legfeljebb 400.000.-Ft. Vízügyi építési alap 15. § (1) A vízügyi építési alappal kapcsolatos pénzügyi döntések a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményezését követően a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottság hatáskörébe tartozik. (2) A vízügyi alap előirányzata tartalmazza az Áfa összegét kivéve: a) a 2004. január 1-t megelőző teljesítésű számlák forgalmi adó tartalmát, b) az ISPA által támogatott beruházásokat, c) azokat az államilag támogatott beruházásokat, amelyek támogatásáról az adólevonási jog figyelembevételével 2003.december 31-t megelőzően született döntés. (3) ÁFA visszatérülés esetében a vízügyi építési alapot terhelő Áfa a költségvetés terhére, a visszatérülés a költségvetés javára számolható el. (4) A vízügyi építési alap terhére megrendelt munkák bizottság által elfogadott költségvetés szerinti ellenértékének 25%-a előlegként folyósítható. (5) A vízügyi építési alapot terhelő feladatok az előző évi pénzmaradvány, valamint 2004. évben az alapra befolyt bevételek erejéig finanszírozhatók. III. A költségvetési szervek gazdálkodása
13
Előirányzatok képzése, felhasználása; az előirányzatokkal való gazdálkodás 16. § (1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül létszámkeretet is – köteles gazdálkodni.
- beleértve a
(2) Az önkormányzati finanszírozású költségvetési szerv bevételi többletének felhasználására az alábbi szabályokat kell alkalmazni: a) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételét a közgyűlés egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek, illetve, szerződés esetén az abban meghatározott mértéknek megfelelő összegről kezdeményezett intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel. Az előirányzat-módosításról a költségvetési szerv 8 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodáját írásban értesíteni. b) A költségvetési szerv az elemi költségvetésében jóváhagyott létszámkeretét az évközi többletbevétel erejéig csak határozott időre történő foglalkoztatás mellett növelheti. c) A költségvetési szerv az átvett pénzeszközeit a Közgyűlés egyidejű tájékoztatásával, a tényleges bevételi többletnek megfelelő összegű intézményi hatáskörű előirányzatmódosítás után használhatja fel, a jogszabályok által meghatározott korlátok figyelembevételével. Az előirányzat-módosításról a költségvetési szerv 8 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodáját írásban értesíteni. d) A költségvetési szerv a jóváhagyott előző évi pénzmaradványát a tárgyévben, a pénzmaradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzatmódosítás után használhatja fel. Az előirányzat-módosításról a költségvetési szerv 8 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodáját írásban értesíteni. (3) A bevételi előirányzatoktól várható elmaradás esetén a költségvetési szerv köteles kezdeményezni az elmaradás összegének megfelelő értékben a bevételi és kiadási előirányzatok csökkentését, amennyiben a bevételek időarányos teljesítése az elmaradást valószínűsíti. (4) A bevételi előirányzatok teljesítésének értékelésénél külön-külön kell vizsgálni az intézmény saját rendelkezésű bevételeit és azokat a bevételeket, amelyek többletével az intézmény saját hatáskörben nem rendelkezhet. (5) A költségvetési szerv számára jóváhagyott kiemelt kiadási és bevételi előirányzatok kötöttek, ezek között a költségvetési szerv saját hatáskörben – kivéve a saját bevételhez kapcsolódó előirányzat helyesbítéseket – átcsoportosítást nem végezhet, és a kiemelt előirányzatoktól a felhasználás során sem térhet el. A kiemelt előirányzatokon belül - a céltámogatások összegének kivételével - a költségvetési szerv szabadon dönthet az előirányzatok átcsoportosításáról, illetve felhasználásáról a hatályos jogszabályokban foglalt korlátozások figyelembevételével. A kiemelt előirányzatokra vonatkozó évközi átcsoportosításokat a Közgyűlés elé minden esetben számszaki és szöveges indoklással kell alátámasztani.
14
(6) Évközi pótelőirányzat igénylése esetén a költségvetési szerv köteles a beszámolási rendszer nyomtatvány-garnitúrájának megfelelő részletezettséggel elkészíteni és beadni a kiadási és bevételi előirányzatok időarányos teljesítését tartalmazó beszámolót, a pótelőirányzat szükségességének részletes indokolását, valamint a kért póttámogatás rovatok szerinti megbontását. A részben önállóan4 gazdálkodó szervek előirányzatmódosítási igényét - annak véleményezésével - a részben önálló szerv gazdasági feladatait ellátó önálló költségvetési szerv kezdeményezi. (7) A 2004. évi költségvetési módosításokhoz kapcsolódó előirányzat-módosítási kérelmekkel illetve kezdeményezésekkel összefüggő számszaki és szöveges indoklások Közgazdasági Irodára való leadási határideje : közgyűlést megelőző 15 munkanap. (8) Az önkormányzat költségvetési szerveinél dolgozók költségvetésből finanszírozandó külföldi kiküldetéséről az illetékes szakbizottság és a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembe vételével a polgármester határoz. Amennyiben a külföldi kiküldetési költségeket a meghívó fél, vagy más gazdálkodó szerv fizeti, a munkából való távolmaradással kapcsolatos távolléti díj kifizetését a Polgármester engedélyezi. (9) A költségvetési rendeletben jóváhagyott önkormányzati pótelőirányzat nem igényelhető..
illetménykeret
túllépése
miatt
(10) 200 eFt-ot meghaladó összegű számla készpénzben nem rendezhető. Egy gazdasági esemény több részletben való számlázása esetén a 200 e Ft-os értékhatár a teljes összegre értendő. (11) Az NGSZ részére karbantartási szolgáltatásként biztosított egyedi céltámogatás felhasználása, a felhasználás ütemezése az Oktatási Bizottság véleményének kikérése alapján történhet.
Személyi juttatási előirányzat felhasználása 17. § (1) A személyi juttatások előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére a költségvetési szerv tartós kötelezettséget nem vállalhat. (2) A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat-maradványa használható fel év közben, illetőleg a pénzmaradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére. E kifizetés valamennyi forrásból a rendszeres személyi juttatási előirányzat 10 %-os mértékéig terjedhet. (3) A rendszeres személyi juttatások éves előirányzatának 1%-os megtakarítása esetén a Közgyűlés az önkormányzati támogatásból finanszírozott intézmények részére határozott
15
időre, bér és járulék kiegészítést biztosít. Az előírt megtakarítás időarányos teljesítése esetén 2004. július 1-től december 31-ig az éves várható megtakarítás terhére 2%-os, valamint a központi gazdálkodásból biztosított forrásból 3%-os bér és járulék kiegészítés használható fel. (szegedi bér és járulék kiegészítés) (4) A tartósan távollevők helyettesítésére pótelőirányzat nem igényelhető. (5) Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben megbízási díj kifizetésére költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a feladat- megbízó által igazolt – teljesítése után kerülhet sor. Saját dolgozó eseti, vagy rendszeres többletmunkájának díjazására a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. és a Munka törvénykönyvének szabályait kell alkalmazni. (6) A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység végzésére szerződéssel, - dologi kiadások között tervezett és elszámolt - számla ellenében, külső személy vagy szervezet a következők figyelembe vételével vehető igénybe: a./ a szerződést írásban kell megkötni, b./ a szerződéskötés feltétele, hogy - a költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy - eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges, és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő képzettséggel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre. c./ a szerződésnek tartalmaznia kell különösen: - az ellátandó feladatot, - a díjazás mértékét, - részletes utalást arra, hogy az (6) bek. b./ pontjában írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn, - a szerződés időtartamát, - a szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki/k/ köteles/ek/ a feladat ellátására, továbbá - teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését. (7) Az intézményi költségvetés terhére a költségvetési szerv vezetőjével munkakörébe nem tartozó megbízási szerződést a költségvetési szerv köthet. A megbízási szerződés megkötéséhez, illetve a teljesítés igazolásához a felügyeleti szerv jóváhagyása nem szükséges. (8) Személyi juttatási előirányzat megállapítása vagy módosítása csak a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának egyidejű és arányos megállapítása illetve módosítása mellett történhet. (9) A költségvetési szerv a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája és az illetékes szakiroda részére a havi költségvetési jelentéssel egyidejűleg köteles jelenteni – nemleges esetben is - a 4 hónapja be nem töltött álláshelyek adatait.
16
(10) A tartósan üres álláshelyre jutó személyi juttatások 4 hónapot meghaladó előirányzata kizárólag a feladatellátás folyamatos vitelét szolgáló többletmunka elismerését jogszabály szerinti formában szolgáló személyi juttatásokra fordítható. (11) A bérfizetési nap a tárgyhót követő ötödike. A munkabéreknek a foglalkoztatottak bankszámlájára való átutalása a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Területi Igazgatósága /MÁK/ adatszolgáltatása alapján, a Polgármesteri Hivatal bankszámlájáról az érintett intézmények önkormányzati támogatásának terhére történik, bankszámla hiányában a juttatások kifizetése postai úton történik. Étkeztetés 18. § (1) Az élelmezési nyersanyagnormák értéke 2004. január 01-től - 15 % ÁFA-val együtt a következő: Ft/adag Megnevezés Bentlakásos bölcsőde Gyermekotthon 1-3 éves korcsoport 4-6 éves korcsoport 7-10 éves korcsoport 11-14 éves korcsoport 15-18 éves korcsoport 19 év felett Bölcsőde Óvoda Általános iskola Középiskola Kollégium Szoc.átlagos int. ellátás Emelt szintű szoc.ell. Fogyat.otth.nyújtó ell. Népkonyhai szoc.étkez.
* tízóraival együtt
Reggeli 2004.
Tízórai 2004.
Ebéd 2004.
43 43 52
Uzsonna 2004.
138 152 195 210 210 201 222 201 201
119* 70 74 103*
Vacsora 2004.
29 43 50 143** 162 186 140**
Összesen 2004. 297 326 359 420 470 500 491 210 238 297 210 472 433 482 444 201
** uzsonnával együtt
(2) A tárgyhavi étkezési térítési díjak beszedési határideje az oktatás-nevelési intézményekben a tárgyhó 4-től tárgyhó 11-ig tartó időszak. (3) A részben önálló intézmények a beszedett térítési díjat - ha annak összege meghaladja az 50 ezer Ft-ot, kötelesek közvetlenül a gazdasági feladataikat ellátó önálló intézmény bankszámlájára befizetni. Az intézmények rendkívüli esetben befizetési kötelezettségüket postai feladással is teljesíthetik. A befizetési kötelezettség a térítési díjbeszedésre meghatározott időszak utolsó napján összeghatártól függetlenül terheli a részben önálló intézményt. Céltámogatások 19. §
17
(1) A céltámogatásnak minősülő előirányzatot a költségvetési szerv a megadottól eltérő célra nem használhatja fel. (2) Céltámogatásnak minősülő előirányzatok: a) az önkormányzati jogkörben kötött felhasználásúnak minősített támogatások: energia, felmentés, végkielégítés, jubileumi jutalom, műszakpótlék, gyermekétkeztetési normatív kedvezmény, tanulók tankönyvtámogatása, ingyenes tankönytámogatás, b) a központi költségvetés által felhasználási kötöttséggel folyósított támogatások, c)
egyéb, a költségvetési pótelőirányzatok.
rendeletben
rögzített
egyedi
feladatok,
évközi
Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége 20. § (1) A költségvetési szerveknél vállalkozási tevékenység elszámolása, a vállalkozási tartalék felhasználása csak a Pénzügyi Bizottság által jóváhagyott szabályzat szerint történhet. A szabályzat-tervezetet az alapító okirat által meghatározott körben a vállalkozási tevékenység megkezdését megelőzően legalább l hónappal kell a bizottság elé terjeszteni. Jóváhagyott szabályzat hiányában vállalkozási tevékenység nem folytatható. (2) A már jelenleg is vállalkozási tevékenységet ellátó intézmények az önköltségszámítási-és árképzési szabályzatukat 2004. május 31-ig kötelesek a Pénzügyi Bizottságnak benyújtani jóváhagyásra. Pénzmaradvány elszámolása 21.§ A pénzmaradvány elszámolása során az önkormányzati finanszírozású költségvetési szervtől elvonásra kerül: a) a céltámogatás adott feladatra fel nem használt része, b) a munkaadókat terhelő járulékok előirányzat támogatással fedezett azon része, amely nem köthető a támogatással fedezett személyi juttatások járulék-köteles maradványához, c) a feladatelmaradás miatt, a feladatelmaradással arányos támogatási rész, d) az intézményi kérésre év közben megállapított pótelőirányzatnak a kérelemben megjelölt feladatra fel nem használt része,
18
e) az intézmény kötelezettségvállalással nem terhelt tételei, valamint az átvett pénzeszközök kötelezettségvállalással nem terhelt számított pénzmaradványa – kivéve az elszámolás köteles átvett pénzeszközök pénzmaradványát (szakképzési alap, szakképzési befizetés, pályázati pénz) - ha az önkormányzat gazdasági helyzete ezt indokolja (ha az önkormányzat működési hitel felvételére kényszerül ). Intézményfinanszírozás 22. § (1) Az önkormányzati finanszírozású költségvetési szerv kiadási előirányzatainak havi kerete az éves támogatási előirányzat 1/13-ad része. Az intézményeket január hónapra további 1/13-ad támogatás illeti meg. A felhasználási kötöttségű normatív állami támogatások igénybevételére a központi támogatások ütemezésében kerülhet sor. (2) A költségvetési szerveket terhelő nettó munkabérek, adók és járulékok a Polgármesteri Hivatal számlájáról közvetlenül kerülnek kiegyenlítésre. (3) Az intézményi bevételből finanszírozott, de a Polgármesteri Hivatal bankszámlájáról teljesített személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok összegével, valamint az önkormányzati támogatásból finanszírozott, házipénztárból kifizetett egyéb személyi juttatások összegével az intézmények támogatási kerete korrigálható. (4) Az időarányosnál magasabb támogatás a Pénzügyi Bizottság döntése alapján folyósítható. A nyári hónapokban nem üzemelő intézmények esetében a dolgozóknak a munkaszünet idejére előre kifizetett munkabére és az azt terhelő járulékok összege az időarányos támogatáson felül a Pénzügyi Bizottság jóváhagyásával számolható el. (5) A központi költségvetésből a produkciós költségekre járó színházi, illetve zenekari támogatás címén folyósításra kerülő állami támogatás összegének, a költségvetési rendeletbe való beépítéséig a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok, a Kövér Béla Bábszínház, a Szimfonikus Zenekar valamint a Vadaspark finanszírozásánál az intézmények éves költségvetésébe átvett pénzeszközként betervezett állami támogatást kell figyelembe venni. (6) Az önkormányzati finanszírozású költségvetési szerv év közben a dolgozói nyújtandó illetmény-előleg folyósításához az (1)-(5) bekezdésben foglaltak megállapított finanszírozási keretén felül, a december havi támogatási keret előleget igényelhet. Ennek összege nem haladhatja meg a személyi előirányzatának 1 %-át. A keretből egyéb kiadás nem finanszírozható.
részére szerint terhére juttatás
(7) Az önkormányzati finanszírozású költségvetési szerv előző évi kötelezettséggel terhelt előirányzat maradványa erejéig – visszapótlási kötelezettséggel – a pénzmaradvány jóváhagyásáig túlfinanszírozható. Az önkormányzati támogatás folyósítása 23. §
19
(1) A támogatás folyósítása a számlavezető pénzintézethez benyújtott fizetési megbízások teljesítéséhez hiányzó összegnek, az intézményi költségvetési elszámolási számlára való átvezetésével történik. A pénzintézet a fizetési megbízás teljesítését megtagadja, ha az intézmény a rendelkezésre álló havi keretet már felhasználta. A támogatás forrása, mint finanszírozási keret, az önkormányzati támogatás és az intézmények napi bankszámla egyenlegeinek átvezetése a SZMJV Közgyűlése Költségvetési elszámolási számlájára. (2) Az OEP finanszírozású intézmények részére a működési költség-hozzájárulást időarányosan, az eseti jellegű céltámogatást az intézmény – fizetési kötelezettség figyelembe vételével benyújtott - igénye alapján a szakirodával történő egyeztetés után a Közgazdasági Iroda folyósítja. (3) Önkormányzati támogatás havi kereten felüli megelőlegezésére (előfinanszírozására) a Közgyűlés által jóváhagyott, önkormányzati többlettámogatásra vonatkozó határozat alapján, érvényes kötelezettségvállalás (pályázat) mellett, a határozatban szereplő önerő összegéig kerülhet sor. Az előfinanszírozásra akkor van lehetőség, ha az önerővel kapcsolatos kiadást az elnyert pályázat alapján a költségvetési szervnek az önkormányzati többlettámogatási előirányzat átvezetését megelőzően kell viselnie. A vonatkozó előirányzat jóváhagyását követően az előfinanszírozott támogatással a költségvetési szerv finanszírozási keretét kötelező korrigálni.
Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje a Nevelési- Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata és a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekben 24. § (1) Az önállóan gazdálkodó intézmény a saját előirányzatain túlmenően rendelkezési jogkörrel bír a részben önállóan gazdálkodó intézmény bevételi előirányzatai közül az intézmény-ellátási díjak, alkalmazottak és vendégétkeztetés térítéseiből származó bevételi előirányzatok felett. (2) Az önállóan gazdálkodó intézmény a saját előirányzatain túlmenően rendelkezési jogkörrel bír - a normatív állami hozzájárulásból felhasználási kötöttséggel juttatott céltámogatásokból finanszírozott kiadások kivételével - a részben önállóan gazdálkodó intézmény működtetéséhez felhasznált, önkormányzati támogatásból finanszírozott kiadások közül -
a vásárolt élelmezés (normatív díjtámogatás kivételével), támogatásból fedezett élelmezési rezsitérítés, energia szolgáltatás, önkormányzati támogatásból jóváhagyott intézményi felújítás és beruházás, a részben önállóan gazdálkodó intézmény – a tárgyév január 28-ig meghozott -döntésétől függően nem szakmai dologi (intézményüzemeltetési és fenntartási) - a fentiek ÁFÁ-ja kiadási előirányzatai felett.
20
(3) A részben önálló intézmények működtetéséhez felhasznált, az (1)-(2) bekezdésben rögzített előirányzatok részben önálló intézmények közötti felosztásának és felhasználásának szabályait a részben önálló és az önálló intézmények között megkötendő együttműködési megállapodásnak kell tartalmaznia. 25. § A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kizárólagos rendelkezési jogkörrel bír a részére megállapításra kerülő és önkormányzati támogatásból finanszírozandó -
a létszám előirányzat, személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatok, dologi kiadások kiemelt előirányzatok, kivéve a 25.§(2) pontjában foglaltakat, az egyéb folyó kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai kiemelt kiadási előirányzatok, átadott pénzeszköz (gyermekétkezés normatív kedvezménye ÁFA-val), saját bevételből és átvett pénzeszközökből fedezett – a felügyeleti szerv által előzetesen jóváhagyott – intézményi felújítási és felhalmozási kiadási előirányzatok, valamint - az intézményi működési és felhalmozási bevételeknek a bevétel megszerzése érdekében felmerülő – és az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv rendelkezési jogkörébe tartozó kiadási előirányzatokat is terhelő – költségeivel (ideértve az üzemeltetési és fenntartási kiadásokat is) csökkentett összege (átvett pénzeszközök) felett.
Egyéb rendelkezések 26. §
(1) Az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjének jóváhagyása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. (2) A költségvetési szerv a költségvetési előirányzatok teljesítéséről – augusztus hónap kivételével - havonta információt szolgáltat a Közgazdasági Iroda részére a tárgyhónapot követő hónap 13. napjáig. Az információs jelentést első alkalommal az I-III. havi adatokról kell kiállítani. (3) A költségvetési szervek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal évközi mérlegjelentést és költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. Az évközi mérlegjelentést az első és a harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 18. napjáig, a második és a negyedik negyedévre vonatkozóan a féléves illetve az
21
éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően, a Közgazdasági Irodára kell benyújtani. (4) A foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásáról, valamint a vagyonbiztosításról az önkormányzat központilag gondoskodik. Az ezzel kapcsolatos szerződéseket a Polgármester köti meg. (5) A kötelezettségvállalás dokumentumának kell tekinteni a kinevezési okiratot, a szerződést, vagy megállapodást, - ideértve a megbízási valamint a bevétel megszerzésére irányuló szerződéseket is – a visszaigazolt megrendelést, pályázat kiírását amennyiben nem kerül visszavonásra. (6) Az ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalás érvénytelen és ez alapján kifizetés nem teljesíthető. (7) A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat – minden évben leltározni kell. A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani.
IV. Önkormányzati biztos Az önkormányzati biztos kirendelése 27.§ (1) A pénzügyi Bizottság - amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4 §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy a hitelezők nem kezdeményezték - az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez önkormányzati biztost rendel ki, ha az intézmény 30 napon túli tartozásállományának mértéke eléri éves eredeti előirányzatának 8%-át, vagy az 50 millió Ft-ot és tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani. (2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott esetben a Pénzügyi Bizottságnál
22
a) a polgármester, b) a polgármesteren keresztül a jegyző, c) a Közgyűlés által megbízott könyvvizsgáló, d) a költségvetési szerv vezetője kezdeményezheti. (3) Az önkormányzati biztos kinevezésére vonatkozó javaslatot - amennyiben a jogszabályok által felhatalmazott más szerv vagy személy ezzel a jogával nem él - a jegyző köteles a Pénzügyi Bizottság elé terjeszteni. (4) Önkormányzati biztosnak azt a büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet javasolni, aki felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettséggel és a kijelölés évét megelőző 10 évben legalább 5 éves költségvetési gyakorlattal rendelkezik. (5) Az önkormányzati biztos kirendelésével kapcsolatos költségeket az a költségvetési szerv köteles viselni, ahová az önkormányzati biztost kirendelték. (6) Az önkormányzat felügyelete alatt álló költségvetési szervek havonta, a tárgyhót követő hó 10-ig információt szolgáltatnak tartozásállományuk alakulásáról. Az információs jelentésben jelentendő adatok körét, azok tartalmát a Pénzügyi Bizottság állapítja meg. Az önkormányzati biztos tevékenysége 28. § (1) Az önkormányzati biztos a megbízását követő 15 napon belül köteles a Pénzügyi Bizottságot tájékoztatni az adott költségvetési szerv általános pénzügyi helyzetéről, a lejárt határidejű követelések pénzügyi rendezésének lehetőségéről. (2) Az önkormányzati biztos köteles a költségvetési szerv ellen kezdeményezett adósságrendezési eljárás megindításáról a polgármestert haladéktalanul értesíteni. (3)Az adósságrendezési eljárás megindítása esetén az önkormányzati biztos megbízatása a pénzügyi gondnok kinevezésének időpontjával automatikusan megszűnik. V. Vegyes és Záró rendelkezések 29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az átmeneti gazdálkodás 2004. évi szabályairól szóló 61/2003.(XII.23.) Kgy. rendelet hatályát veszti.
23
Dr. Botka László sk. polgármester
Dr. Mózes Ervin sk. jegyző
Megalkotta Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2004. február -én tartott ülésén. Kihirdetve Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyében.
