2004. (I.30.) sz. rendelete a hirdet

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 3/2004. (I.30.) sz. rendelete a hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályozásáról és engedélyezéséről módosította: 7/2007 (II.23)sz. rendelet Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 55.§. (2) bekezdés, és a 31.§. (2) bekezdés a) pontja, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) sz. Korm. rendelet (OTÉK), valamint a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben és a végrehajtására kiadott 30/1988.(IV.21.) MT. rendeletben, a műemlékeken, az utak forgalomszabályozásáról és közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.21.) KM rendelet 4.§. (6) bekezdésében foglaltakra és az építési hatósági engedélyezési eljárásáról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9.§. (1) bekezdés k.) pontja alapján, az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet 7.§. (4) bekezdés és Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1999. (XII.) sz. rendeletének az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról és működéséről figyelembevételével a következő rendeletet alkotja: 1. § A rendelet célja Eger Megyei Jogú Város történeti hagyományainak, építészeti értékeinek, idegenforgalmi nevezetességeinek védelme, valamint a város arculatának megőrzése érdekében a városképi, közlekedési, vagyonbiztonsági szempontok figyelembe vételével a hirdetőberendezések, reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének és engedélyezésük rendjének szabályozása a közterületeken és a közterületekről látszó területeken épületeken, építményeken. 2. § A rendelet hatálya A rendelet hatálya kiterjed: a) Eger Megyei Jogú Város (továbbiakban: város) közigazgatási területén, valamint a fölötte lévő légtérben szabadtéri reklámhordozók útján folytatott, közterületen közzétett, vagy közterületről észlelhető, a gazdasági reklámról szóló 1997. évi LVIII. törvényben meghatározott gazdasági reklámtevékenységre (reklám), továbbá az egyéb hirdetményezési együtt hirdetményezési - tevékenységre. b) Valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre, aki/amely a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvényben meghatározott reklámozóként (hirdetményezőként), reklámszolgáltatóként (hirdetményszolgáltatóként), reklámközzétevőként (hirdetmény közzétevőként) hirdetményezési vagy reklám tevékenységet végez, valamint a közterület-hasznosító szervezetre. 3. §

Értelmező rendelkezések (1) E rendelet alkalmazásában: 1. Közterület: A város közigazgatási területén minden, az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint tulajdonosa személyétől függetlenül annak minősülő terület (ideértve a fölötte lévő légteret is)- a 4.§ (2) bekezdésében tett kivétellel-, illetve minden olyan terület, amelyre a közterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 2. Út: a gyalogosok és járművek közlekedésére szolgáló közterület illetve magánterület (közút, magánút). 3. Hirdetmény: Az e rendelet szerint reklámnak, illetőleg egyéb hirdetménynek minősülő információ. 4. Reklám: a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2.§ g) pontjában meghatározott tájékoztatás. 5. Egyéb hirdetmény: E rendelet szerint reklámnak nem minősülő, hirdető-berendezés útján közzétett minden más információ. 6. Közérdekű helyi információ: a. Az egyéb hirdetmények azon csoportja, amely épület házszámát, az épületről, vagy az épületben történtekről közérdekű, illetve megemlékezés jellegű tájékoztatást, közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai, kémiai állapotát, a közterületen tartózkodó természetes személyek számára megjeleníti. b. Olyan, nem nyereségérdekelt, művészeti, közművelődési, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális, jótékonysági, vagy más társadalmi eseményről szóló tájékoztatás - ide nem értve a politikai szervezetek rendezvényeit és az ahhoz kapcsolódó egyéb rendezvényeket (ez utóbbiak még akkor sem, ha azok jótékonysági célúak) -, amely állami, önkormányzati, alapítványi, vagy más szervezet, szerveződés, természetes személy pénzbeli, illetve tárgyi támogatása, illetve természetes személyek térítés nélküli munkája nélkül nem lenne megvalósítható (pl. színházi előadások, kiállítások, komolyzenei koncertek) 7. Közterületi tájékoztató rendszer: azonos célt szolgáló, közterületen térben több helyen elhelyezett egyéb hirdetmények azonos vagy hasonló elemekből álló csoportja. 8. Közterületi hirdetmény: minden közterületen elhelyezett hirdetmény az azt hordozó vagy sugárzó hirdető berendezés térbeli elhelyezkedésétől függetlenül. 9. Reklámhordozó: Minden olyan eszköz, ideértve a reklámfelületet is, amelynek segítségével az emberi tudatra befolyást gyakorló információk vizuálisan, hallással,

ízleléssel, illat-, szagérzékeléssel, tapintással, illetve ezek kombinációjával bármely természetes személy számára észlelhetővé válnak, és képzettársításra ösztönöznek. 10. Hirdető-berendezés: minden olyan eszköz, építmény, fixen rögzített vagy mozgó, képi, hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására alkalmas berendezés, függetlenül annak tartalmától, elhelyezkedésétől (magán-, vagy közterületen található), amelyet közterületről érzékelni lehet. 11. Szabadtéri reklámhordozó: hirdetmény közzétételére alkalmas, illetve arra használt, építményen vagy azon kívül elhelyezett, helyhez kötött vagy mozgó reklámhordozó, kivéve az árusítás helyén elhelyezett, az áru elérhetőségét jelző eszközt. 12. Helyhez kötött szabadtéri reklámhordozó: A talajhoz rögzítéstől függetlenül minden olyan reklámhordozó, amely szállítás közben nem felel meg rendeltetésének. 13. Reklámberendezés: Jelen rendelet 3.§ (1) bekezdés 24-27. és 29-33. pontjaiban felsorolt valamennyi reklámhordozó. 14. Reklámberendezés-család: azonos, vagy hasonló külső, belső formai-technikai tulajdonságokkal bíró, és ezen azonosságokat, vagy hasonlóságokat elsősorban vizuálisan érzékeltető reklám-berendezések csoportja, melyek egy családhoz tartozása e jegyek alapján bármely természetes személy számára felismerhető. 15. Reklám felület: az a része a reklámberendezésnek, illetve olyan eredetileg más funkcióra létrehozott objektumon (pl.: lámpaoszlop, házfal, buszváró) kialakított hely, vagy ahhoz rögzített tárgy, ami állandó vagy cserélhető hirdetmények elhelyezésére, megjelenítésére szolgál. 16. Reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (pl. színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű. 17. Reklám körzet: az épített és a természeti környezet értékének, a védelmükhöz fűződő érdek fontossága alapján kialakított, más építési körzetektől egyéni karaktere és jól körülhatárolható területe folytán határozottan különböző városrész, melyben a hirdetményezési tevékenységre más körzetektől eltérő, speciális szabályok vannak érvényben, amelyek tükröződnek az egyes körzetekben kialakított reklám célú közterülethasználati díjakban is. 18. Közterület-hasznosító szervezet: Az a gazdálkodó szervezet, amely a város felhatalmazása alapján a közterületek hirdetményezési célú hasznosítását végzi. 19. Cégjelzés: építményen, épületen elhelyezett vagy építményen, épületben, annak közelében elhelyezett berendezésből sugárzott, ugyanazon épületben (építménnyel egybefüggő épületben) folyó gazdasági tevékenységet végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet megnevezésének, vagy jelképének, tevékenységére utaló feliratnak egyéb információnak,

jelenlétére vonatkozó bármilyen írásos, kép vagy hangzó utalásnak, figyelemfelhívásnak közterületről érzékelhető megjelenítése. 20. Cégér: a cégtáblának többnyire az épület síkjára merőleges elhelyezésű, esetenként figurális elemekkel díszített változata. 21. Cégfelirat: közvetlenül építmény, épület homlokzati felületére síkszerűen elhelyezett írásos, vagy képi formájú cégjelzés. 22. Cégtábla: egy vállalkozás azonosítására szolgáló, jogszabályban rögzített adattartalmú, főszabályként a vállalkozások székhelyének, telephelyének bejáratánál elhelyezett, többnyire falhoz rögzített, annak síkjához alkalmazkodó, reklámot nem tartalmazó, és ezért a fal síkjában közterület használati díj-mentesen elhelyezhető tábla. 23. Címtábla, címfelirat: a cégtábláéval, cégfeliratéval azonos formájú és tartalmú, de nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos információt megjelenítő jelzés, beleértve az ezekkel egybefüggően vagy külön elhelyezett közérdekű tájékoztatást. 24. Fényreklám: saját fényforrással rendelkező világító felületű, illetve 500 luxnál erősebben megvilágított reklám vagy vetített reklám. 25. Plakát: méretétől függetlenül minden, valamely más, helyhez kötött, vagy mozgó eszközre rögzíthető, általában papír alapú és cserélhető, elsősorban vizuális információt közvetítő reklámhordozó. 26. Falfestés: méretétől függetlenül minden, eredetileg más funkcióra létrehozott épület építmény, létesítmény (pl.: házfal, kerítés, transzformátor-ház) közterületről látható felületén közvetlenül, maradandó módon (pl. festékkel) elhelyezett hirdetmény. 27. Átfeszített transzparens: közterület felett elhelyezkedő, közterületen álló szerkezet(ek)hez, vagy közterületet határoló építmény(ek)hez rögzített, írásos, vagy képi információt tartalmazó reklámhordozó. 28. Információs tábla: közterületen elhelyezett, a helyi tájékozódást segítő tábla (telephelyre, idegenforgalmi nevezetességre utaló tábla, stb.). 29. Hirdetőtábla: állandó, vagy cserélhető (változtatható, átragasztható) elsősorban vizuális információt táblaszerűen megjeleníteni képes, helyhez kötött reklámhordozó. 30. Hirdető oszlop: általában hengeres alakú, állandó, vagy cserélhető (változtatható, átragasztható) elsősorban vizuális információt kettőnél több irányba közvetítő, helyhez kötött reklámhordozó. 31. Megállító tábla: Nyitvatartási idő alatt az üzletek elé a közterületre kihelyezett mobil reklámtábla. 32. Invitáló tábla: vendéglátó-ipari egységek előkertjében elhelyezett mobil reklámtábla.

33. Egyéb hirdető eszköz: mérettől függetlenül a 3. § (1) bekezdésének 19-32. pontokban fel nem sorolt, minden más helyhez kötött, vagy mozgó reklámhordozó. 34. Forgalomtechnikai eszköz: közúti jelzőtábla, forgalomirányító fényjelző készülék, vezetőoszlop, vezetőkorlát. 35. Fotómozaik: épületfalat díszítő fényképhatású mozaik. 36. Fotómontázs: Fényképnek és az építmények új, egységes hatású képpé való összeillesztéséről készült kép. 4. § A város reklám körzetei (1) A város területe e rendelet alkalmazása szempontjából 4 (négy) reklám körzetre oszlik az 1.sz. mellékletben meghatározottak szerint. (2) A hirdetmény közzétevője – az 5. § (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – köteles a közterület használatáért közterület-használati díjat fizetni a közterület-hasznosító szervezetnek. Az autóbuszváró-pavilonok reklámfelületeinek hasznosításáért fizetendő közterület-használati díjat a reklámfelület hasznosítója közvetlenül az Önkormányzat részére köteles megfizetni. A díjfizetés egységes alapja a hasznos reklámfelület mérete. Közterület használatnak minősül az is, ha a nem közterületi ingatlan telekhatárán lévő felépítményre kihelyezett, annak (fal)síkjától kinyúló reklámhordozó függőleges vetülete a közterületre esik. (3) Az egyes reklám körzetekhez kapcsolódó közterület-használati díjtételeket jelen rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Az autóbuszváró-pavilonok reklámfelületeinek hasznosítása után fizetendő közterület-használati díjakra vonatkozó díjtételek nem tartoznak a jelen rendelet 2. számú mellékletének hatálya alá. 5.§ A hirdető-berendezések, szabadtéri reklámhordozók létesítésének, elhelyezésének és eltávolításának szabályai (1) A város közterületein reklámhordozók létesítésére csak reklám célú közterület-használati szerződés alapján kerülhet sor. (2) Amennyiben az e rendelet 3. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott hirdetmények hirdetője, és közzétevője azonos személy (természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet), úgy mentesül a közterület-használati szerződéskötési és a díjfizetési kötelezettség alól. (3) A város területén hirdető-berendezések, reklámhordozók létesítése építési engedély alapján történhet, ha a hirdető-berendezések, reklámhordozók létesítését az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet, vagy a jelen önkormányzati rendelet, illetőleg egyéb más jogszabály építési engedélyhez köti.

(4) A hirdető-berendezések, reklámhordozók kialakítása és elhelyezése meg kell feleljen a munka-, vagyon- és közlekedésbiztonsági szabályoknak, valamint a városképi követelményeknek. A reklámberendezésen jól látható módon fel kell tüntetni az építési engedély számát. (5) A hirdető-berendezéseket, reklámhordozókat úgy kell elhelyezni, hogy azok ne akadályozzák a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, illetve közterület esetén a közterület fenntartási munkáit. Reklámhordozók vagy reklámok közutak melletti elhelyezésének szabályait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szabályozza, melynek rendelkezéseit jelen rendelet előírásai mellett alkalmazni kell. (6) A hirdető-berendezések, reklámhordozók kialakításának, ha az épületen, vagy annak közelében helyezkedik el, az épület karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodnia kell. Szerkezetileg több elemből álló reklámhordozó egynek számít. (7) Plakátok elhelyezésére szolgáló hirdető- és reklámberendezést tilos létesíteni a város műemlékein és műemlék jellegű épületein. E tilalom nem vonatkozik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által jóváhagyott hirdető- és reklámberendezések elhelyezésére, az általa kijelölt helyeken. (8) A hirdető-berendezések közutak mentén történő elhelyezéséhez az érintett közútkezelő(k) közútkezelői és a közlekedési hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. (9) Reklámhordozón nem alkalmazható: a) külön jogszabályban (KRESZ) szereplő táblák forma és színösszeállítása, továbbá az útbaigazító táblákon szabványosított betűtípus és jelrendszer. b) villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő, vagy fényvisszavető anyag, olyan világítótest, amelynek elhelyezése, kialakítása révén a közúton közlekedőket vakítja, ezzel a közlekedés biztonságát veszélyezteti. (10) Épület falán, kerítésen reklámberendezés elhelyezésére engedélyt adni csak az épület vagy a kerítés tulajdonosának hozzájárulásával lehet. Az engedélyezés előtt ki kell kérni az Önkormányzati Tervtanács véleményét és a közútkezelő hozzájárulását. (11) Közutak feletti áthidalásokra, önálló átfeszítésekre csak olyan helyi közutak felett van lehetőség, amelyek kizárólag a gyalogos közlekedésre szolgálnak. Az átfeszítésekre időleges jelleggel, legfeljebb 14 nap időtartamra van lehetőség, és csupán eseményeket, rendezvényeket hirdető, nem merev anyagú hirdetés helyezhető el. Az átfeszítés elhelyezéséhez ki kell kérni a rögzítésre használt berendezés vagy épület tulajdonosának és a közút kezelőjének hozzájárulását, továbbá bejelentési kötelezettsége van a közterülethasznosító szervezet felé.

(12) Az információs útbaigazító táblákat az egységes megjelenés érdekében az ÚT2-1.140 számú Közterületi információs táblák megtervezése, alkalmazása és elhelyezése című Útügyi Műszaki Előírásnak megfelelően kell kialakítani. (13) Az ezen rendeletben meghatározott építési munkák engedély nélkül illetve engedélytől eltérően történő végzése esetén az építmény eltávolítását kell elrendelni az építésügyi hatóságnak, vagy a fennmaradási engedély megadása esetén az építtetőt a jogszabály szerinti építésügyi bírsággal kell súlytani. (14) Az elhelyezett hirdető-berendezés, reklámhordozó folyamatos karbantartása az engedélyes (építtető) feladata és kötelessége, amennyiben a karbantartást elmulasztja, az építésügyi hatóság az építtető költségére az építményt lebontatja. (15) A megszűnt üzletek, intézmények, vállalkozások, stb. hirdető-berendezéseit elsősorban a kihelyező, ha a kihelyező szűnt meg, akkor az köteles lebontani, akinek az érdekében a kihelyezés történt, ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa. (16) Ingatlanon engedély nélkül felállított hirdető-berendezés vagy reklámhordozó elhelyezéséért és eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa a hirdetmény közzétevőjével egyetemlegesen felelősek. 6. § A hirdetmények közzétételének és eltávolításának szabályai (1) Jogszabályi előírásokba ütköző tartalmú vagy az így kihelyezett, illetve a közerkölcsöt sértő plakátot, hirdetést, feliratot (falfirkát) a közzétevőnek haladéktalanul el kell távolítania. (2) Az eltávolítás költségei közterületen a közzétevőt, illetve azt terhelik, akinek érdekében a kihelyezés történt. Magánterületen az eltávolítás költségeit elsősorban a közzétevőnek, másodsorban az ingatlan tulajdonosának kell megfizetni. (3) Az idejét múlt hirdetményt a hirdetmény közzétevőjének és annak, akinek az érdekében a kihelyezés történt 15 napon belül - választási plakát esetén a szavazást követő 30 napon belül - el kell távolítania. (4) Idejét múltnak minősül minden olyan hirdetmény, amely meghatározott időpont(ok)hoz, évszakokhoz kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, akciókról nyújt tájékoztatást vagy amelynek információ tartalma az idő múlása következtében aktualitását és célját vesztette és ez a hirdetmény tartalmából nyilvánvalóan megállapítható. (5) Az idejét múlt hirdetményt a Közterület-felügyelet (a közterület-hasznosító szervezettel együttműködve) a kötelezett részére kiadott, a hirdetmény eltávolítására vonatkozó felszólításban megjelölt határidő eredménytelen elteltét követő naptól a Közterület-felügyelet a hirdető berendezés tulajdonosának, a hirdetmény közzétevőjének és a reklámozónak az egyetemleges költségeire és veszélyére eltávolíttathatja. 7. §

Építési engedélyköteles hirdető-berendezésekre vonatkozó eljárási szabályok (1) A város közigazgatási területén minden szabadtéri reklámhordozó, kirakat-szekrény, hirdető-berendezés, hirdetési és reklámcélú építmény (tábla), információs tábla, cégér, cégés címtábla elhelyezése, átalakítása, bővítése, valamint épülethomlokzatra, tetőre és minden falfelületre történő kihelyezése és ezen felületek festése vagy betűkkel történő kirakása, az épületfelületeken reklámgrafika, reklámmozaik, létesítése - függetlenül annak méretétől, szerkezetétől, elhelyezésétől és elhelyezési módjától - csak építési engedély alapján történhet (kivételt képeznek a 11. §-ban felsoroltak). Az építési engedélyezés a városban lévő, eltérő jelentőségű területeknek megfelelően meghatározott körzetekben a (2)-(6) bekezdésekben meghatározottak szerint történik. (2) A város egész területén (lakott területen kívül és lakott területen belül) adható építési engedély az alábbiak elhelyezésére: a) cégér, cégjelzés, cég- és címtábla az épületek karakteréhez, színeihez, arányrendszeréhez igazodó kialakításban az egyéb szakhatósági előírások (pl. KÖH) betartása mellett, az Önkormányzati Tervtanács véleményének figyelembevételével. Szolgáltatási egységenként 1-1 db cégér, cégjelzés, cég- és címtábla helyezhető el. álló irodacsoportok, ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató Több egységből létesítménycsoportok esetében egységesen kialakított cég- illetve címtáblára adható építési engedély. b) Eger város térképét ábrázoló tábla az Önkormányzati Tervtanács véleményezését követően az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság városképi (tulajdonosi) szempontból adott hozzájárulásával c) Autóbuszváró-pavilon létesítése, és azon reklámfelület elhelyezése. (3) Az I. körzetben (az 1. sz. melléklet szerint) -, annak bármely ingatlanán illetve az azon álló épületeken az egyéb jogszabályi előírások betartása mellett is csak a (2) bekezdésében meghatározott létesítményekre adható építési engedély. (4) A II. körzetben (az 1. sz. melléklet szerint) -, azok bármely ingatlanán illetve az azon álló épületeken az (2) bekezdésben meghatározottakon túl, egyéb jogszabályi előírások betartása 2

mellett is maximum 2 m felületű reklámra, hirdető táblára, reklámgrafikára és hirdetőberendezés építményre adható építési engedély. 2

Ebben a körzetben oszlopokon oszloponként csak 1 db, maximum 1 m felületű hirdetőberendezés helyezhető el. (5) a) A város III. körzetében (az 1. sz. melléklet szerint) -, azok bármely ingatlanán illetve az azon álló épületeken a (2) bekezdésben meghatározottakon túl, egyéb jogszabályi előírások 2

betartása mellett is maximum 5 m felületű reklámra, hirdető táblára, reklámgrafikára és hirdető-berendezés építményre adható építési engedély. b) Ebben a körzetben

2

• oszlopokon oszloponként legfeljebb 2 db, egyenként maximum 1 m felületű hirdető-berendezés helyezhető el, amely maximum 2 oldalas lehet • a többszintes és középmagas épületek nyílás nélküli tűzfalain csak azok alsó 1/3 részében, maximum 9,0 m élmagassággal, tűzfal maximum 1/6-át letakaró hirdető-berendezés helyezhető el. 2

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt felületkorlátozásokon túl építési engedély adható 12 m felületű reklámra, hirdető táblára, reklámgrafikára és hirdető-berendezés építményre az alábbi területeken: A 25-ös főút teljes hosszában, a 24-es főút Baktai úti szakaszán, a Kistályai úton, az Északi Lakótelepen, a Tárkányi úton valamint a Sas úton. 2

Útkilométer szelvényenként legfeljebb 10 db 12 m felületű reklám, hirdető tábla, reklámgrafika és hirdető-berendezés építmény helyezhető el úgy, hogy a reklámhordozók egymástól mért távolsága legalább 20 méter legyen. (7)Eger város külterületein (lakott területen kívül), azok bármely ingatlanán illetve az azon álló épületeken a (2) bekezdésben meghatározottakon túl és az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak, továbbá az egyéb jogszabályi előírások - különös tekintettel az 1988. I. törvény betartása mellett felületkorlátozás nélkül adható építési engedély reklám, hirdetőtábla, reklámgrafika, óriásplakát és hirdető-berendezés építmény létesítésére. 8. § (1) Hirdető-berendezések, reklámhordozók közterületen történő elhelyezéséhez csak akkor adható engedély, ha a reklámhordozó és annak elhelyezése: a. megfelel a jogszabályok, különös tekintettel a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. tv., a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv., a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. előírásinak, továbbá az országos településrendezésről és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) 39. §ban meghatározott feltételeknek, b. még részben sem takarja épület nyílászáró szerkezetét, c. a kérelmező az építési jogosultságot a közterület-hasznosító szervezettel – autóbuszváró-pavilon esetén az Önkormányzattal – kötött megállapodással (előszerződéssel, hozzájárulással) igazolja, vagy az 5. § (2) bekezdése alapján mentesül a szerződés-kötési kötelezettség alól (2) A város belterületén egy adott építményfelületen (épületfal, kerítés, stb.) a teljes felülethez képest a hirdető-berendezés elhelyezésével érintett - nyílás nélküli - felület nagysága max. 30% lehet. Ennél nagyobb méretű feltöltöttség nem engedélyezhető, (3) A feltöltöttségbe beleszámítandó azon hirdető-berendezés felülete is, amely az építmény falával valamilyen szöget bezáróan helyezkedik el. (4) Az épülettől, építménytől különállóan elhelyezett hirdető-berendezés felülete beleszámítandó a feltöltöttségbe, ha a hirdető felület hordozó-, illetve tartószerkezete az

épület, építmény falától kevesebb mint 1,5 m-en belül kerül elhelyezésre, függetlenül attól, hogy a hirdető-berendezés milyen szöget zár be a falfelülettel. (5) Az engedélyezési eljárás folyamán jelen rendelet 7. § (4) és (5) bekezdésében említett hirdető-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendő, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. 9. § (1) Az építési engedélyköteles hirdető-berendezések, reklámhordozók elhelyezéséhez az engedélyt az építésügyi hatóság adja ki. (2) Az építési engedélyt a hirdető-berendezések, reklámhordozók tulajdonosainak kell kérnie. (3) A hirdető-berendezés létesítésére vonatkozó építési engedélyezési eljárást megelőzően, amennyiben az engedélyezés a város I. Körzetére vonatkozik, ki kell kérni az Önkormányzati Tervtanács véleményét. A véleményezési eljárás során az Önkormányzati Tervtanács ülésére a közterület hirdetményezési célú hasznosítását végző szervezet képviselőjét meg kell hívni. (4) Az engedélyezés fotómontázzsal igazolt kérelem alapján történhet a városképi és esztétikai követelmények figyelembe vételével, az utcaképbe, tájba illeszkedés (tömeg-, homlokzatképzés, színezés, anyaghasználat) igazolásával a városi főépítész szakvéleménye alapján. (5) Az építési engedély kérelemnek tartalmaznia kell: − az engedélyt kérő nevét, lakó- vagy székhelyének címét, természetes személy esetén személyazonosító adatait, jogi személy esetén cégjegyzék számát, ennek hiányában egyéb azonosító, illetve nyilvántartási számát − építésztervező által elkészített tervdokumentációt, amely az alábbiakat tartalmazza: 3 db legalább 1:100 méretarányú elhelyezési vázlatot, amely feltünteti a használni kívánt területen és annak környezetében található építményeket, növényzetet, továbbá a hirdetőberendezésen, reklámhordozón megjelentetni kívánt szöveget, ábrarajzot, színösszeállítást, méretet, − 1: 500-as léptékű helyszínrajzot, bejelölve rajta az elhelyezendő hirdető-berendezés, reklámhordozó helyét, közművek nyomvonalát, műtárgyait, − műszaki leírást, amely tartalmazza az összes jellemző, a terven meg nem jeleníthető jellemzőt, − országos közutak városon átmenő szakaszait érintő hirdető-berendezés, reklámhordozó esetén a közút kezelőjének hozzájárulását, − Az I. Körzetre vonatkozóan az Önkormányzati Tervtanács véleményét (a Tervtanácshoz a tervet az építésztervezőnek kell benyújtania). − a hirdető-berendezés, reklámhordozó elhelyezésével érintett ingatlan, tárgyi eszköz, berendezés tulajdonosának hozzájárulását, − közterület esetén a közterület kezelőjének és a közterület-hasznosító szervezetnek a hozzájárulását, − a 9. § (4) bekezdése szerinti fotomontázst és a városi főépítész szakvéleményét.

(6) A kérelem egyéb formai és tartalmi követelményeire a 46/1997. (XII.29.) sz. KTM rendelet rendelkezései megfelelően irányadóak. (7) Az engedélyező hatóság szerzi be a szükséges szakhatósági hozzájárulásokat. (8) Az építési engedély megadásáról, vagy megtagadásáról az építésügyi hatóság a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül dönt. (9) Az engedélynek tartalmaznia kell: − az engedélyezendő hirdető-berendezés, reklámhordozó körülírását, − az engedélyezett hely és mód megnevezését, időtartamát feltételeinek pontos meghatározását, − a közreműködő szakhatóságok, a közterület kezelőjének előírásait, − tájékoztatást, hogy az engedély alapján szükséges-e közterület-használati szerződést kötni és mely szervezettel, − az engedélyes arra vonatkozó tájékoztatását, hogy az engedély nem pótolja a külön jogszabályokban előírt egyéb bejelentési, engedélyezési, hozzájárulási kötelezettséget, − az engedélytől eltérő módon és helyen történő megvalósítás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést, − az engedélyes figyelmeztetését arra, hogy a használattal kapcsolatban történt megrongálódást, meghibásodást a saját költségén köteles helyreállítani és amennyiben ennek nem tesz eleget, akkor az engedélyező hatóság a kötelezett terhére és veszélyére jogosult a szükséges munkálatokat elvégeztetni vagy a hirdető-berendezést, reklámhordozót leszereltetni. (10) Az engedély megadása, megtagadása, megvonása vagy megszüntetése tárgyában kiadott határozatot a közterület-hasznosító szervezettel is közölni kell. (11) Az önkormányzat és a közterület-hasznosító szervezet a közterületre kiadott engedélyekről - amennyiben természete megengedi helyrajzi számonkénti - nyilvántartást vezet. (12) Az e rendeletben szabályozott építési munkák elkészültét közterületi hirdetmény esetén az építtetőnek a munka befejezését követő 8 napon belül írásban be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak és a közterület-hasznosító szervezetnek. 10. § (1) Nem helyezhető el hirdető-berendezés a) közút külterületi szakaszán egymástól 100 m-nél kisebb távolságon belül (azonos méretű hirdető-berendezések esetében)

b) közúti forgalomtechnikai eszközökön (közúti jelzőtábla, forgalomirányító fényjelző készülék, vezetőoszlop, vezetőkorlát), azok tartószerkezetén, valamint azok vízszintes és függőleges észlelési sávjában (közúti jelzést semmilyen módon nem takarhat) c) közvilágítási oszlopokon, amelyek forgalomtechnikai eszközök tartószerkezetei d) középületek falain, e) közterületen álló fákon, utcabútorokon, f) műemléki vagy műemlék jellegű épületeken, városképileg védett épületeken, g) emlékműveken, szobrokon, h) régészeti és helyi természetvédelmi területeken, i) az I. körzetben a vendéglátó-ipari előkertek kerítésén. j) az Érsek kertben, a Szent József parkban (2) Úttest, járda, egyéb közlekedési terület felületére festett hirdetés nem helyezhető el. 11. § (1) Nem kell építési engedélyt kérni az alábbi reklámhordozók elhelyezése esetén: a) az építési terület határán létesített ideiglenes vagyonvédelmi kerítésen elhelyezett reklámtábla b) a közintézmények falán ideiglenesen kifeszített kizárólag az intézmény programját alkalomszerűen propagáló nem merev anyagú hirdetési felület, c) Jelen rendelet 5.§ (11) bekezdésének megfelelően a közutak feletti áthidalásokra és önálló átfeszítésekre elhelyezett, eseményeket, rendezvényeket hirdető, nem merev anyagú hirdetés. Létesítésük ideiglenes jelleggel, rövid időtartamra (maximum 14 nap) engedélyezhető, feltéve, hogy a rögzítéshez használt berendezés vagy épület tulajdonosa, továbbá a közút kezelője az elhelyezéshez hozzájárul. d) a városi önkormányzat által ideiglenesen elhelyezésre kerülő közérdekű helyi információt tartalmazó vagy választási kampányt szolgáló rögzített hirdető-berendezés. (2) Megállító táblákra vonatkozó rendelkezések: Megállító tábla az I. körzetben nem helyezhető el. Kivételt képeznek a vendéglátó-ipari egységek napi aktuális ajánlatát feltüntető invitáló táblák (vendéglátó-ipari egységenként maximum 1 db.) és a kulturális intézmények aktuális programjait hirdető táblák. Az I. körzeten kívül eső területeken megállító tábla csak az üzlet megnyitásakor és akciók, kampányok reklámozására helyezhető ki, díjfizetés mellett, 1-1 hónapra, maximum 0,8x1,2 m nagyságban, de ez esetben is úgy, hogy az üzlet előtti járdán min. 1,5 m széles közlekedő felület továbbra is fennmaradjon. A vendéglátó-ipari előkertekben invitáló táblán kívül elhelyezett egyéb kiegészítők (ponyva, napernyő, poháralátét, szalvéta, étlap, asztalterítő stb.) nem minősülnek külön reklámhordozónak, amennyiben a vendéglátó-ipari előkert után a közterület használati díját a vendáglátó-ipari egység tulajdonosa, bérlője, üzemeltetője megfizeti. (3) Jelen rendelet 11.§ (1) és (2) bekezdésben felsorolt esetekben közterület-használati szerződést kell kötni. Kivételt képez ez alól az (1) bekezdés d) pontja és az 5.§ (2) bekezdésben meghatározott esetkör. (4) Az építési engedély nélkül létesíthető hirdető-berendezések elhelyezéséhez ki kell kérni az Önkormányzati Tervtanács és a közútkezelő hozzájárulását.

12. § Záró rendelkezések (1) A jelen rendelet hatályba lépését követően reklám célú közterület-használati szerződés csak e rendeletben foglalt engedély birtokában köthető, amennyiben ezen rendelet a reklámhordozó létesítéséhez engedély meglétét írja elő. (2) A reklámhordozók létesítéséhez előírt tulajdonosi hozzájárulást az Önkormányzat nevében a Polgármester adja meg. A Közterület-hasznosító szervezet a tulajdonosi hozzájárulást a megkötése előtt köteles az közterület-használati szerződések Önkormányzattól megkérni. Amennyiben az Önkormányzat 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. (3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény előírásai az irányadóak. (4) E rendelet 2004. február 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/1999. (IX.22.)sz. rendelete a hirdető-berendezések elhelyezésének szabályozásáról és engedélyezéséről hatályát veszti. (5) Azon hirdető-berendezések, reklámhordozók esetében, amelyek a jelen rendelet hatályba lépésekor is a rendelet területi hatályán – 2. § a) pontja – belül vannak, és a korábbi szabályok szerinti építési engedéllyel illetve közterület-használati szerződéssel nem rendelkeznek, a fennmaradáshoz szükséges és a rendeletben előírt engedélyeket a reklámhordozó tulajdonosának jelen rendelet hatályba lépésétől számított fél éven belül pótolnia kell. ….……………… ……………………… Dr. Nagy Imre Dr. Estefán Géza Eger Megyei Jogú Város Polgármestere Eger Megyei Jogú Város Jegyzője Megalkotta: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004. .......napján tartott ülésén Kihirdetve: Eger Megyei Jogú Város hirdetőtábláján I. számú melléklet

Az egyes reklám körzetek meghatározása I. körzet: - Vitkovics Mihály utca, 4642 hrsz-ú lépcsősor, Tündérpart, Csíky Sándor utca (Barkóczy utcáig), Barkóczy utca, Pyrker János tér, Eszterházy Károly tér, Deák Ferenc utca (Klapka György utcáig), Klapka György utca, Frank Tivadar utca, Szarvas tér, Mekcsey utca, Bástya utca, Gárdonyi Géza utca (a Vécseyvölgy utcáig), Vécsey Sándor utca, Servita utca (a Torony utcáig), Torony utca, Knézich Károly utca (a Markhot Ferenc utcáig), Markhot Ferenc utca, Zalár József utca, Árva köz, Széchenyi István utca, Ráckapu tér (déli határa), Kisasszony utca (a Vitkovics Mihály utcáig)

- a Szépasszonyvölgy idegenforgalmi szempontból jelentős területe (a készülő Szépasszonyvölgy RRT felülvizsgálat tervezési területe által meghatározott terület) elnevezésű közterületek, valamint az általuk közrezárt terület. Az I. körzetbe kerülnek értelemszerűen a körzetet határoló közterületek térfalai és az azokról nyíló ingatlanok is. II. körzet: - Bartalos Gyula utca, Vörösmarty Mihály utca, Koháry István utca, Árpád utca, Deák Ferenc utca (Hadnagy utcáig), Hadnagy utca (Csákány utcáig), Csákány utca (Kötő utcáig), Kötő utca, Kertész utca (a Kötő és Mély utcák között), Mély utca, Maklári út (Agyagos utcáig), Agyagos utca, vasútvonal (Agyagos és Leányka utcák közötti szakasza), Leányka utca (Szabó Sebestyén utcáig), Szabó Sebestyén utca, 5563 hrsz-ú magántulajdonú ingatlan, Zöldfa utca, Egri Csillagok utca, Gárdonyi Géza utca (Vécseyvölgy utcáig), vasútvonal (Vécseyvölgy és Ceglédi utcák közötti szakasza), Ceglédi utca (Borsitz János utcáig), Borsitz János utca, 1939 hrsz-ú árok, Régi Cifrakapu utca, Cifrakapu tér, Malom utca, Ráckapu tér (déli határa), Kisasszony utca (a Bartalos utcáig) - az I. körzetbe tartozó területek kivételével, - az ÁRT 27. §. (1) b.) pontjában meghatározott városképi jelentőségű terület (Borházsor környéke) elnevezésű közterületek, valamint az általuk közrezárt terület. A II. körzet határvonala csatlakozik az I. körzet határvonalához. A II. körzetbe kerülnek értelemszerűen a körzetet határoló közterületek térfalai és az azokról nyíló ingatlanok is. III. körzet: Az I. és II. körzeten kívül eső belterületek. IV. körzet: A rendelet 7.§ (6) bekezdésében foglalt főutak: 25-ös főút, a 24-es főút Baktai úti szakasza, Kistályai út, Északi Lakótelep, Tárkányi út, Sas út, K2-es út. A 7.§ (7) bekezdésében foglalt külterületi ingatlanok.

II. számú melléklet A hirdető berendezések reklám körzetekhez kapcsolódó bruttó díjai:

Felület

I. körzet

II. körzet

III. körzet

0,1 – 1,0 m2 közötti felület esetén

2.000,-

1.500,-

1.000,-

1,1 – 2,5 m2 közötti felület esetén

2.500,-

1.500,-

1.000,-

2,6 – 5,0 m2 közötti felület esetén

-

1.000,-

800,-

5,1 – ∞ m2 közötti felület esetén

-

900,-

800,-

1.000,-

800,-

700,-

300,-

250,-

150,-

1,0 m2 alatti Megállító tábla esetén Molinó - ∞ m2 közötti felület esetén

IV. körzet 800,- Ft/m2/hó 800,- Ft/m2/hó 800,- Ft/m2/hó 750,- Ft/m2/hó 600,- Ft/m2/hó 50,- Ft/m2/nap