SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon
2.0 változat
2012. június 14.
H-8000 Székesfehérvár, Tobak u. 17. I/30. * Tel: +36 (22) 502-276 * Fax: +36 (22) 379-622 E-mail:
[email protected] * Web: www.echonetwork.hu
Tartalomjegyzék 1. Háttér 2. Makrokörnyezet 2.1 A munkaerőpiac számokban 2.2 Gazdasági szervezeti statisztika 2.3 Iparstatisztika 3. A vállalkozások munkaerőigénye 3.1 A válaszoló cégek regionális megoszlása 3.2 Szakmunkások létszáma illetve annak változása a régióban 3.3 Pályakezdők foglalkoztatása 3.4 Szakértői vélemények 4. A TISZK-ek kapacitása 4.1 Tanulólétszámok és osztályok száma 4.2 A kiemelten támogatott szakmák szakmacsoportonkénti alakulása 4.3 A támogatott szakmák szakmacsoportonkénti alakulása 4.4 A nem támogatott szakmák várható szakmacsoportonkénti alakulása 4.5 Alapozó és felzárkóztató képzési tervek a szakközépiskolai oktatásban 4.6 A TISZK-ek fejlesztései és a változások követése 5. Az RFKB és az RKT javaslatai 5.1 Szakértői javaslatok az RFKB-nak 5.2 Közép-dunántúli Regionális Konzorciumi Tanács (KDRKT) tevékenysége 6. Függelék 6.1 2010/2011. tanévben az általános képzésen, szakmai előkészítő oktatáson, pályaorientáción, szakmai és szakmacsoportos alapozáson 9. évfolyamon tanulók száma megyénként (KIR-STAT) 6.2 2010/2011. tanévben az általános képzésen, szakmai előkészítő oktatáson, pályaorientáción, szakmai és szakmacsoportos alapozáson résztvevő tanulók száma megyénként és szakmánként a régióban (KIR-STAT) 6.3 2010/2011. tanévben a szakképző évfolyamokra belépő tanulók száma megyénként és szakmánként a régióban (KIRSTAT) 6.4 2009/2010. tanévben a szakképző évfolyamokon végzős tanulók száma megyénként és szakmánként a régióban (KIRSTAT) 6.6 Vállalkozói adatfelvétel kiegészítő táblái
3. o. 4. o. 5. o. 7. o. 9. o. 10. o. 11. o. 12. o. 16. o. 22. o. 27. o. 28. o. 38. o. 42. o. 46. o. 50. o. 51. o. 56. o. 56. o. 58. o. 59. o. 59. o.
59. o.
60. o.
82. o.
106. o. 2
1. Háttér
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Szakiskola elnevezésű kutatási programját 2008-ban indította útjára azzal a céllal, hogy megfelelő és reális adatok alapján kerüljön sor a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározására, ezzel segítve a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) munkáját a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. A kutatás során az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete a rendelkezésre álló adatok és az MKIK által szervezett nagymintás empirikus adatfelvétel alapján becslést készít a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítja azt a szakiskolák várható kibocsátásával. A területi kereskedelmi és iparkamarák a vállalatok szakképzett munkaerő iránti keresletének és a fiatal pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetének megismerését célzó fenti országos felmérésben aktívan közreműködnek, koordinálják illetve szervezik a térségi adatfelvételeket. Jelen gazdasági helyzetben azonban nagyon nehéz előrevetíteni a vállalkozások munkaerő-piaci igényét, miközben szembesülnek számos a szakképzési rendszert, a tanulókat foglalkoztató jogszabályi környezet változásával. A régiónk gazdasági környezetének alakításában, fejlesztésében aktív szerepet vállaló Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara éppen ezért komplex módszerrel igyekszik megrajzolni azt a helyzetképet amelyre alapozva valid stratégiai döntéseket lehet hozni. A komplex módszertan azt is jelenti, hogy a helyzetképet többféle adatgazda, szakértő bevonásával, primer és szekunder kutatások eredményeinek elemzésével valamint idősorok áttekintésével egyaránt ki kell egészíteni. Jelen kutatási beszámoló központi eleme az idén tavasszal lebonyolított Szakképzés 2012 országos kutatás területi adatfelvételének elemzése, de fontos kiegészítő információkat kaptunk a Fejér megyében működő TISZK-ek által megküldött önkitöltős kérdőívből, mely a TISZK-ek 2013/14 tanévre vonatkozó kapacitásait igyekezett feltárni az RFKB számára. Az elemzés során nemcsak primer kérdőíves módszert használtunk hanem a összegyűjtöttük a rendelkezésre álló statisztikai adatokat valamint kvalitatív technikaként fókuszcsoportos interjúk is készültek a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. Ebben a szakiskolák, a TISZK-ek, a Fejér Megyei Intézményfenntartó Központ illetve a tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások képviselői működtek közre, s szakértői véleményük felhasználásával a szakképzési rendszer Fejér megyei erősségei, gyengeségei,
3
kitörési pontjai és a kockázati elemei kerültek definiálásra az új jogszabályi és átalakult gazdasági környezetben.
2. Makrokörnyezet A Központi Statisztikai Hivatal 2012 nyár elején1 kiadott adatai alapján a 15-74 éves, gazdaságilag aktív lakosság körében tovább nőtt a munkanélküliség, miközben a foglalkoztatottak száma enyhén mérséklődött. A Fejér megyei gazdasági szervezetek száma ugyanakkor növekedett, ezen belül főleg a társas vállalkozásoké és a nonprofit szervezeteké nőtt, de a működő vállalkozások kevesebb új beruházást valósítottak meg, kisebb összegeket költöttek gépekre, berendezésekre, és csökkent a beruházási kedv az új épületek, építmények esetében is. A húzóágazat, az ipar az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2012 első felében növelte termelését. Ugyanakkor a korábbi negatív tendencia folytatódik, az építőipar teljesítménye továbbra is folyamatosan csökken elsősorban az épület-beruházások és lakásépítések elmaradása miatt. A megye gazdaságának másik kitörési pontjaként is emlegetett turizmus sincs túl jó helyzetbe, bár a megyébe több turista érkezett mint egy évvel korábban,
összességében azonban kevesebb éjszakát
töltöttek el a
kereskedelmi
szálláshelyeken. A régión belül Veszprém megyében a versenyszférában 3,1, a költségvetési intézményekben pedig 2,3 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, a nyilvántartott álláskeresők száma egyötödével mérséklődött. A régió ezen megyéjében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 7,6 százalékkal emelkedett. Összességében Veszprém megyében a jelenleg 57 ezer gazdasági szervezet szerepel a nyilvántartásban, s a kedvezőbb helyzetet mutatja az is, hogy az ipari termelés 23 százalékkal nőtt, ami elsősorban (csakúgy mint a régió egészében) itt is az exportpiacok bővülésének köszönhető. A megye kiemelt ágazata a turizmus, a tavalyinál kisebb vendégforgalmat regisztráltak Veszprém megyében a kereskedelmi szálláshelyeken, és a vendégéjszakák száma is csökkent. Az RFKB által lefedett harmadik megye, Komárom-Esztergom megye. Itt 2012 első három hónapjában kevesebb volt a nyilvántartott álláskeresők száma, a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya alapján a megyék sorában a harmadik – kedvező - helyen áll. 1
Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2012/1 4
Ugyanakkor a Komárom-Esztergom megyei ipari szervezetek teljesítménycsökkenése jelentős, bár ennek ellenére az egy lakosra jutó termelési értékkel a megyék között továbbra is az élen áll. Az építőipar produktuma itt sem érte el az előző év alacsony szintjét sem. 2.1 A munkaerőpiac számokban Fejér megyében 2012 első negyedévében a legalább öt fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél összesen 108 ezer fő állt alkalmazásban, ez 1,2 százalékkal (1300 fővel) kevesebb az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor a változás nem volt minden szektorban azonos irányú, mert míg a versenyszférában 1,6 százalékkal csökkent, a költségvetési szerveknél és intézményeikben 2,3 százalékkal bővült a létszám. Az államiönkormányzati szektor létszámbővülését valószínűleg a fizikai munkakörben dolgozók (többnyire közfoglalkoztatottak) növekedése eredményezte, míg a szellemi munkakört betöltők száma itt is mérséklődött. A megyében a nagyobb létszámot foglalkoztató gazdasági ágak közül az iparban, a mezőgazdaságban, a szállítás és raktározás területén, valamint az egészségügyben kis mértékben nőtt az alkalmazottak száma. A kereskedelemben, az építőiparban, az adminisztratív szolgáltatás ágazatban és az oktatásban kevesebben dolgoztak idén tavasszal, mint egy évvel korábban. A gazdasági válságnak még nincs vége, ezt több indikátor is pontosan jelzi. Bár 2012 első negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 207 ezer forint volt, ami 6 százalékkal haladta meg a 2011. tavaszit, de ebben szerepet játszott a közfoglalkoztatás keretében végzett munkavégzés, illetve az adó- és járulékváltozások kompenzációja is, elsősorban a közszféra átlagkeresetét torzítva. A nettó, kézhez kapott jövedelem átlagos összege a vállalkozásoknál 138 ezer forint, míg a költségvetési intézményeknél 120 ezer forint volt. A nettó keresetek összességben a versenyszférában 3,9 százalékkal emelkedtek, miközben a költségvetési szerveknél 1,7 százalékkal mérséklődtek. A Központi Statisztikai Hivatal minden negyedévben elvégzi a lakossági munkaerőfelmérését. Ezek alapján 2012. január és március között Fejér megyében a 15-74 éves népességen belül 2700 fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma átlagosan 168 ezer fő volt. A foglalkoztatási arány (0,7 százalékponttal) 51,7 százalékra mérséklődött, miközben a munkanélküliek száma (20 ezer fő) jelentősen, több mint negyedével emelkedett egy év alatt. Mindez a munkanélküliségi rátát 2,2 százalékponttal 10,7 százalékra növelte.
5
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól kapott adatok is hasonlóan a gazdasági válság jeleit mutatják a megyében, idén tavasszal 23 ezer főt tett ki a nyilvántartott álláskeresők száma Fejér megyében, egyharmaduk 3 hónapnál rövidebb ideje, negyedük pedig egy éve, vagy annál régebben szerepel a nyilvántartásban. A regisztrált álláskeresők között hagyományosan többen vannak még mindig, annak ellenére, hogy számuk csökkent. Különösen aggasztó azonban, hogy a szakképzéssel illetve annak átalakításával leginkább érintett korosztály esetében a 25 éven aluli álláskeresők száma bár mérséklődött még minding nagyon magas (3385 fő) ráadásul a pályakezdőké 8,1 százalékkal még nőtt is, 2249 főre emelkedett. Jelenleg Fejér megyében Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint egy betöltetlen álláshelyre 15 álláskereső jut, miközben a foglalkoztatáspolitikában radikális változások történtek, egyre kevesebben részesülnek álláskeresési járadékban és segélyben, nőtt viszont a szociális ellátásban részesülők száma, egy év alatt 7,8 százalékkal. Bár összességében 2,5 százalékkal bővült az iparban foglalkoztatottak létszáma, több meghatározó alágazatban is jelentős, 6-7 százalékos létszámleépítés történt. Veszprém megyében 2012. első negyedévben a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál,
létszámtól
függetlenül
a
költségvetési
és
társadalombiztosítási
intézményeknél, illetve a nonprofit szervezeteknél 76 ezer fő állt alkalmazásban, 2,7 százalékkal több mint egy évvel korábban. A jelentős ágazatok közül egyedül az oktatásban dolgozók száma csökkent a megyében, az egészségügyi szervezeteknél 5,9, az alkalmazottak harmadát foglalkoztató feldolgozóiparban 5,3 százalékos bővülés volt. A Veszprém megyei gazdasági szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 182 ezer forint volt, 7,6 százalékkal több a 2011. első negyedévinél, a versenyszférában dolgozók bruttó átlagkeresete ezek alapján 11 százalékkal nőtt, a költségvetési szervek alkalmazottaié szinten maradt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján az álláskeresők száma Veszprém megyében az előző év első negyedév végéhez képest ötödével mérséklődött 2012 március végére, közel 17 ezer fő szerepelt a nyilvántartásban. A nyilvántartott álláskeresők fele nő, 8,8 százaléka pályakezdő és 13 százaléka 25 éven aluli. Az egy évvel korábbihoz képest 2,6 százalékkal
több
pályakezdőt
regisztráltak.
A
megyében
KSH
által
számított
munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,8 százalékponttal 12,3 százalékra, foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal 51,1 százalékra emelkedett. Komárom-Esztergom megyében 2012 első
negyedévében a
munkaerő-piaci
folyamatok sajátosan alakultak. A KSH munkaerő-felmérés és az intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer alapján csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben a Nemzeti 6
Foglalkoztatási Szolgálatnál kevesebb álláskeresőt vettek nyilvántartásba. A 15-74 éves népességen belül a foglalkoztatottak átlagos száma 129 ezer főt tett ki, ez megegyezik az egy évvel korábbival, a foglalkoztatási arány egy év alatt csupán 0,2 százalékponttal, 53,8 százalékra mérséklődött. Ezzel együtt is a régióba itt a legkedvezőbb a foglalkoztatottsági ráta. A 7,2 százalékos munkanélküliségi rátával a megyék sorában Komárom-Esztergom országosan a harmadik legkedvezőbb helyet foglalja el, annak ellenére, hogy a megyében 78 ezer fő állt alkalmazásban, ami 3,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszférát
4 százalékos
létszámfogyás
jellemezte.
A Nemzeti Foglalkoztatási
Szakszolgálat adatai szerint Komárom-Esztergom megyében 2012 első negyedévének végén 14 502 regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, mintegy 900-zal kevesebbet, mint egy évvel korában, miközben a bejelentett üres álláshelyek száma tovább nőtt.
2.2 Gazdasági szervezeti statisztika A Központi Statisztikai Hivatal közlése alapján Fejér megyében 2012. tavaszán (ez első negyedév végén) 61 258 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1,7 százalékkal többet, mint az előző év azonos időpontjában. Ezeknek 93 százaléka (56 691) vállalkozás volt, melyek egyharmada társas, kétharmada egyéni vállalkozás volt. Az új regisztrációk és a megszűnések egyenlegeként a vállalkozások száma 1,6 százalékkal többet mutat (szinte kizárólag a társas vállalkozások száma gyarapodott). A 19 681 társas vállalkozás kétharmadát kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma egytizeddel emelkedett, ennek oka, hogy a korábbiaknál kisebb kezdőtőkével is alapíthatók. A betéti társaságok száma viszont csökkent (5,2 százalékkal), ami mutatja a mikro- és kisvállalkozások nehéz helyzetét. Szintén csökkent az egyéni vállalkozások száma, 2012 tavaszán 37 ezer egyéni vállalkozás volt, számuk az egy évvel ezelőttihez
viszonyítva
3,5
százalékkal
kevesebb.
A
főállású
vállalkozók
4,
a
mellékfoglalkozásúak 1 százaléka adta fel vállalkozását. A vállalkozások beruházásait tekintve sem túl kedvező a kép, 2012. első három hónapjában a Fejér megyei gazdasági szervezetek összesen 22 milliárd forint értékben valósítottak meg új fejlesztéseket, ami folyó áron 28 százalékkal kevesebb az előző év első három hónapjához képest. Jelentősen csökkent az import gépek, berendezések (44%) és az építési beruházások (15%) iránti kereslet, ugyanakkor a hazai gyártású gépek, járművek beszerzésére (+3 százalék) többet fordítottak, A gazdasági szervezetek által vásárolt új gépek, berendezések közel négytizede hazai gyártmányú volt. 2012 első negyedévében az összes jelentős nemzetgazdasági ágban volumencsökkenés figyelhető meg a megyében. 7
A régió másik megyéjében, Komárom-Esztergom megyében 2012. március végén több mint 43 500 gazdasági szervezetet tartottak nyilván 2,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos időpontjában. A bejegyzett 15 450 társas vállalkozás száma az egy évvel korábbihoz képest mintegy ezerrel bővült, míg az egyéni vállalkozások köre nem változott. A társas vállalkozások héttizede korlátolt felelősségű, 27 százaléka betéti társaság. Míg az előbbiek száma jelentősen nőtt, az utóbbiaké közel 5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Március végén a szövetkezetek aránya a gazdasági szervezeteken belül már nem érte el a 0,2 százalékot sem, s a részvénytársaságok száma is alacsony, mindössze alig 100. A Központi Statisztikai Hivatal megállapítása alapján a vállalkozói aktivitás a szervezetek számának növekedése ellenére Komárom-Esztergom megyében továbbra is elmaradt a középdunántúli, valamint az országos átlagtól. Veszprém megyében 2012. március 31-én 56 601 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 775-tel többet, mint egy évvel korábban. A növekedés oka, hogy az ez évtől szigorúbb és drágább cégalapítás következtében tavaly év végén cégalapítási dömping volt érezhető s ezek többnyire januári közzététellel jelentősen emelkedett az idei cégbejegyzések száma. A cégalapításhoz szükséges alaptőke nagymértékű mérséklésének köszönhetően a társas vállalkozások kétharmadát kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma több mint egytizedével, a részvénytársaságoké 1,4 százalékkal nőtt az előző évihez képest a megyében, ugyanakkor a betéti társaságok száma itt is visszaesett. Megállapítható, hogy létszám-kategóriák szerint a vállalkozások megoszlása a korábbi évekhez hasonlóan alakult, majdnem mindegyik szervezet (99,7 százalék) kisméretű szervezet, csaknem teljes egészében mikrovállalkozás. A középvállalkozások aránya is csak 0,2, a nagyoké pedig mindössze 0,1 százalék. Főtevékenység szerint vizsgálva minden ötödik vállalkozás mezőgazdasági tevékenységet folytatott Veszprém megyében, számuk az előző évihez képest növekedett. A további jelentősebb (11-12 százalékos részesedésű) ágazatok közül az ingatlanügyletek területén nőtt a vállalkozások száma, a kereskedelemben nem változott, míg a vendéglátásban csökkent. Komárom-Esztergom megyében 2012 első három hónapjában 18,7 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, egyötöddel többet, mint egy évvel korábban. Az egy lakosra jutó teljesítményérték a Közép-Dunántúli, és az országos átlagnál is több. Érdekes, hogy míg Fejér megyében nőttek a hazai gyártmányú gépek beszerzése addig, KomáromEsztergom megyében az import gépbeszerzések emelkedtek másfélszeresére, s ugyanakkor a belföldi gépbeszerzések összege 12 százalékkal elmaradt a 2011 hasonló időszakitól. A
8
beruházások háromnegyede az iparban valósult meg, mezőgazdaságban viszont a teljesítményérték visszaesett. A Veszprém megyei gazdasági szervezetek az elmúlt negyedévében 12 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, folyó áron 8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, de az egy lakosra jutó beruházási teljesítmény érték az országos átlagnál így is jóval alacsonyabb.
2.3 Iparstatisztika A Fejér megyében székhellyel vagy telephellyel rendelkező legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások összesen 551 milliárd forint értékben állítottak elő ipari termékeket 2012 első három hónapjában, az ipari tevékenység 9,6 százalékkal nőtt. A megyei ipar kibocsátása a közép-dunántúli régió össztermelésének kicsivel több mint négytizedét tette ki, ezzel az országos rangsorban Fejér megye – a főváros, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye után – a negyedik. Az egy lakosra jutó termelés értéke 1 millió 293 ezer forint volt, ami a régió átlagával közel azonos. Ezen belül a legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások 522 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami jól mutatja az ipari termelés koncentrációját. A Fejér megyei ipari termelést csaknem teljes egészében a feldolgozóipar határozza meg, ezen belül jellemzően a gépipar, illetve azon belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek termelése nőtt, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek kibocsátása gyakorlatilag stagnál (mindössze 1 százalékkal bővült). Az ipari termelés növekedése a szakértői vélemények alapján elsősorban a külpiacok keresletének köszönhető. A feldolgozóipari termékek több mint négyötödét a megye továbbra is exportra termelte. A gépipar kivitele 10, a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékeké 8 százalékkal nőtt. A Fejér megyére hagyományosan jellemző tőkekoncentráció miatt az össztermelésnek (és az ezzel összefüggésben a exportnak is) mintegy kilenctizedét nagyvállalatok (a legalább 250 főt foglalkoztató) adták. Január és március között az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 7,4%-kal emelkedett a megyében. A legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások Komárom-Esztergom megyében 576 milliárd Ft termelési értéket állítottak elő, ami a Közép-Dunántúl összes termelésének több mint négytizedét tette ki. A termelési volumen az előző év azonos időszakához képest 14 százalékkal esett vissza. A 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek kibocsátása 15
9
százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az 517 milliárd forint értékű produktum 81 százalékát adó gépipar teljesítménycsökkenése is meghaladta a megyei átlagot. Komárom-Esztergom megye iparát is nagyfokú koncentráció jellemzi. Az ipari vállalkozások termelésének mintegy négyötödét a legalább 500 munkavállalót foglalkoztató üzemeknél állították elő.
Ezek teljesítménye 15 százalékkal
visszaesett,
míg
a
középvállalkozásoknál közel felére csökkent a termelés. Ugyanakkor tizedével nőtt a kisvállalkozások kibocsátása, melynek többsége belföldön talált vevőre. A megye ipari ágazatának létszámvesztése közel 2 százalékos. Az ipari termelés visszaesése nagyobb volt a létszámcsökkenésnél, így a termelékenység volumene is csökkent 13 százalékkal. A Veszprém megyei ipar termelése 202 milliárd forintot tett ki, ami a régió össztermelésének 15 százaléka. Az ipari tevékenység volumene ötödével nőtt az előző év azonos időszakához képest. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 183 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami 23 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A termelést csaknem teljes egészében meghatározó feldolgozóipar teljesítménye negyedével bővült. A megyei feldolgozóipar kibocsátásának közel felét már ebben a megyében is a járműipar teszi ki.
3. A vállalkozások munkaerőigénye A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2012. február és március hó folyamán részt vett abban az országos kutatási programban, amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete koordinálásával valósult meg, és célja volt, hogy a szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható jövőbeni alakulását állapítsa meg. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara több más szervezettel együtt a fejér megyei vállalkozások körében végzett kérdőíves felmérést arról, hogy a cégeknél hány szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállaló dolgozik, milyen szakmákban mekkora arányban tervezik a szakmunkás létszámukat növelni vagy csökkenteni, ezek a változtatások milyen időtávon belül várhatóak, illetve a pályakezdő szakmunkásokkal mennyire vannak megelégedve a vállalkozások képviselői. Jelen beszámoló a közép-dunántúli vállalkozások
10
által nyújtott adatok elemzésén alapul. Az eredmények kizárólag a megkérdezett vállalkozások körére vonatkozik.2
3.1 A válaszoló cégek regionális megoszlása A kutatás keretében összesen 226 Fejér megyei, 186 Komárom-Esztergom megyei és 163 Veszprém megyei vállalkozás adott érdemi választ a kérdőívben foglalt kérdésekre. A vállalkozások között 200 mikrovállalkozás van, 161 kisvállalkozás, 132 középvállalkozás és 82 nagyvállalat. A vállalkozások megyei eloszlása egyenletes, 32-37 százalékuk mikrovállalkozás az egyes megyékben, 27-28 százalékuk kisvállalkozás, 21-26 százalékuk középvállalkozás, és 14-15 százalékuk nagyvállalkozás. A cégek 73 százaléka magyar tulajdonban van, 1 százaléknál kisebbségi külföldi tulajdon is van, 26 százalékuk pedig többségi vagy tisztán külföldi tulajdonban van. A külföldi tulajdonosi háttér Komárom-Esztergom megyében nagyobb, a vállalkozások egyharmada többségi külföldi tulajdonú, Fejér megyében az ilyen cégek aránya 21 százalék, Veszprém megyében pedig 25 százalék. Cégméret alapján vizsgálva a kérdést látható, hogy a nagyvállalatok 58 százaléka van külföldi tulajdonban, a középvállalkozások egynegyede, míg a kisvállalkozások közül minden tízedik. A vállalkozások 49 százalékának a 2011. évi nettó árbevétele 1 milliárd forint felett volt, 15 százaléknak 500 millió és 1 milliárd között, 11 százaléknak 250-500 millió forint közé esett, 9 százaléknak 100-250 millió forint között, minden tízedik cég 50-100 millió forint nettó árbevételt produkált tavaly, 5 százalékuk pedig 50 millió forint alattit. Megyénként ebből a szempontból nincsenek nagy eltérések, cégméret alapján természetesen vannak, a nagyvállalatok 96 százalékának volt 1 milliárd forint felett a bevétele az előző esztendőben, a középvállalkozások 62 százaléka teljesített így, míg a kisvállalkozások 14 százaléka.
Az országos minta kialakítását és súlyozását a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (GVI) végezte, azonban az elemzés elkészítéséig a GVI a súlyozatlan adatbázist bocsátotta rendelkezésünkre. 2
11
2011. évi nettó árbevétel megyénként illetve cégméret szerint
Fejér KomáromEsztergom Veszprém mikrovállalkoz ás kisvállalkozás középvállalkoz ás nagyvállalat
500 1 100-250 250-500 millió és mrd millió millió 1 mrd Ft Ft Ft Ft között felett 4 11 15 52
5 millió Ft alatt
5-10 millió Ft
10-50 millió Ft
50-100 millió Ft
1
2
2
12
-
-
2
12
13
9
17
46
-
1
7
6
10
13
13
49
-
17
33
33
17
-
1
2
8
22
21
17
15
14
-
-
-
1
1
11
26
62
-
-
-
2
2
-
96 százalékos megoszlás
A válaszadó közép-dunántúli vállalkozások statisztikai létszáma a 2011. december 31-ei helyzetet nézve összesen 78.889 fő volt, ebből 32.550 fő volt a szakmunkás foglalkoztatottak létszáma. A cégek 35 százalékánál a munkavállalók létszáma 10 fő alatt volt, 28 százalékuknál 10-49 fő, 23 százaléknál 50-249 fő dolgozott, míg az összes szervezet 14 százalékánál volt több mint 250 fő munkavállaló.
3.2 Szakmunkások létszáma illetve annak változása a régióban A szakmunkások létszámának eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy a cégek felénél a szakmunkás munkavállalók létszáma nem haladja meg a 9 főt, egynegyedük foglalkoztat 1049 fő között, egyötödük 50-249 fő között, és 5 százalékuk 250 fő feletti szakmunkás végzettségű szakembert. Területi megoszlás szerint Fejér megyében van a legtöbb szakmunkás a régióban, 44 százalékuk itt dolgozik, 34 százalékuk Komárom-Esztergom megyében, 22 százalékuk pedig Veszprém megyében. A szakmunkások számát tekintve továbbá megállapítható, hogy a szakmunkások 69 százaléka a nagyvállalatoknál áll alkalmazásban, a középvállalkozásoknál 23 százalékuk, a kisvállalkozásoknál 6 százalékuk, míg a mikro-vállalkozásoknál arányuk 2 százalék.
12
A munkavállalók és a szakmunkások létszáma megyénként és cégméret szerint statisztikai létszám
58,561
70
szakmunkás létszám
fő (ezer)
60
22,341 7,642
15,932 1,991
3,644
0,576
0,753
7,097
10
19,139
20
14,447
30
11,006
25,205
40
34,545
50
0 Fejér Veszprém Komárom-Esztergom
mikro
kisvállalkozás nagyvállalat középvállalkozás
Az elmúlt 12 hónapban a régiós cégek 36 százalékánál volt olyan szakma, amelyben bocsátottak el szakmunkást, és 45 százalékuknál történt valamilyen szakmában szakmunkás felvétel. Összesen 382 főt bocsátottak el a régióban, és 1134 főt vettek fel. Területi szempontból a legnagyobb arányú elbocsátások Veszprém megyében voltak, az itteni cégek 42 százaléka bocsátott el szakmunkást, a Fejér megyei cégek 37, és a KomáromEsztergom megyei vállalkozások 31 százaléka tette ugyanezt. A szakmunkások felvétele kapcsán is hasonló tendenciák mutathatóak ki megyénként, azonban szerencsére több cégnél volt felvétel, mint amennyinél elbocsátás. Cégméret alapján mind az elbocsátások, mind pedig a felvétel esetén az arányok a cégmérettel együtt növekedtek, míg a mikrovállalkozások 19 százaléka bocsátott el, illetve 21 százalékuk vett fel szakmunkást az elmúlt egy évben, addig a nagyvállalatok 57 százaléka bocsátott el, illetve 85 százalékuk vett fel.
13
Szakmunkás elbocsátás illetve felvétel az elmúlt 12 hónapban elbocsátás
felvétel
100% 85%
80% 64% 58%
60%
57% 48%
40%
37%
41%
39%
42% 37%
40%
31% 19% 21%
20% 0% Fejér Veszprém Komárom-Esztergom
kisvállalkozás nagyvállalat mikro középvállalkozás
A kutatás fő célja az volt, hogy a szakmunkás végzettséggel rendelkező munkaerő létszámának változását előre lehessen prognosztizálni, ezért a cégek képviselőit megkértük, hogy becsüljék meg, hogy a következő 12 hónap során, illetve 3 múlva várhatóan milyen irányban és mekkora arányban fog változni saját vállalkozásuknál a szakmunkások létszáma. A szervezetek többsége úgy látja jelenleg, hogy a jövőben valószínűleg nem fog változni a szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállalóik létszáma, 70 százalékuk ezt gondolja az elkövetkező egy évre, illetve ugyanezen a véleményen van a cégek kétharmada a középtávú jövőt illetően is. A szervezetek 27 százaléka egyértelműen jelezte, hogy náluk létszámnövekedés várható a következő 12 hónapban, ez összesen kb. 766 fő szakmunkás felvételét jelenti, míg a cégek 31 százaléka 3 év múlva kíván szakmunkás munkaerőt felvenni, ez a bővítés mintegy 929 embert érintene a régióban. Szakmunkás munkaerő elbocsátást nem jeleztek előre nagymértékben a megkérdezett vállalkozások, mindössze a válaszadók 2-3 százalékánál fordulhatnak elő ilyen lépések a jövőben, és ez a következő egy évben 157 fő, 3 év múlva pedig 1 fő szakmunkást jelent.
14
Szakmunkás végzettséggel rendelkező munkaerő létszámának változása a közép-dunántúli régióban... 80% 70%
70%
67%
60% 50% 40%
949 f ő
766 f ő
30%
31%
27%
20% 10%
157 f ő
1 fő
3%
2%
0% növekszik csökken nem változik
nem változik növekszik csökken 3 é v m úlva
a k övetk e ző 12 hónapban
A szakmunkás végzettséggel rendelkező munkaerő létszámának változása… növekszik
nem változik
csökken
100% 80%
80%
76%
74%
69% 60%
60%
60%
40%
39%
40%
28% 23%
21%
18%
20% 6% 1%
1%
3%
2%
0% Fejér Veszprém Komárom-Esztergom a k övetk e ző 12 hónapban
Komárom-Esztergom Fejér Veszprém 3 é v m úlva
15
Fejér KomáromEsztergom Veszprém Összesen
Következő 12 hónapban szakmunkás felvétel (fő) 293
Következő 12 hónapban szakmunkás elbocsátás (fő) 91
3 év múlva szakmunkás felvétel (fő)
3 év múlva szakmunkás elbocsátás (fő)
451
-
149
6
69
1
324 766
60 157
429 949
1
3.3 Pályakezdők foglalkoztatása A kutatás kíváncsi volt arra is, hogy a fejér megyei cégek az elmúlt egy évben hány pályakezdő szakmunkást vettek fel, illetve belőlük hányat alkalmaznak még jelenleg is. A kérdésre adott válaszokat elemezve kiderül, hogy a cégek egynegyede vett fel az elmúlt egy év során pályakezdő szakmunkást, míg a vállalkozások háromnegyede nem alkalmazott ilyen munkavállalót. Azok a cégek, akik pályakezdő szakmunkás végzettségű munkavállalót alkalmaztak, összesen 432 főt vettek fel az elmúlt egy évben, és az adatfelvétel időpontjában minden főt alkalmaztak is a cégek.
Az elmúlt egy évben szakmunkás végzettségű pályakezdőt alkalmazó szervezetek aránya
75%
25%
igen
nem
432 f ő pályakezdő szakmunkást vettek fel az elmúlt egy évben
16
A cégek képviselői alapvetően elégedettek a pályakezdők felkészültségével, véleményük szerint munkájuk elvégzéséhez inkább megfelelő mértékben vannak felkészülve. A válaszadók 16 százaléka nagyon elégedett, 64 százalékuk inkább elégedett, 14 százalékuk szerint inkább nem megfelelő a pályakezdők felkészültsége, 6 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy egyáltalán nem megfelelő háttértudással rendelkeznek munkájuk elvégzéséhez. Megyei eloszlás tekintetében nem láthatunk lényeges különbséget ebben a kérdésben, azonban cégméret szerint már igen, a legelégedettebbek a középvállalkozások a pályakezdők felkészültségével, őket követik a nagyvállalatok, majd a kisvállalkozások. Legkevésbé a mikrovállalkozások elégedettek a pályakezdőkkel, körükben a legmagasabb a negatív véleménnyel rendelkezők aránya. Leginkább a pályakezdők munka- illetve élettapasztalatával és az önálló munkavégzés képességével elégedettek a munkaadók, 46 illetve 35 százalékuk említette ezeket a problémákat. A cégek egynegyede szerint a pályakezdőik nem rendelkeztek megfelelő mértékben a technikai, feladat-specifikus képességekkel, illetve kezdeményező készséggel, 22 százalékuk említette a motivációhiányt, 19 százalékuk pedig a munkakulturális és felelősségtudattal kapcsolatos hiányokat. A vállalkozások legkisebb arányban a felhasználói szintű számítógépes ismereteket, az olvasási készségeket, az ügyféllel való bánásmódot, az anyanyelvi írás készséget és beszédkészségeket jelölték meg problémaként, ezeket a válaszadók maximum 3 százaléka említette.
17
Milyen tekintetben voltak a pályakezdőik nem megfelelő felkészültségűek? munka-/élettapasztalat önálló munkav égzés képessége 35% technikai, feladat-specifikus képességek 25% kezdemény ezõ készség 25% motiv áció 22% munkakultúra 19% felelõsségtudat 19% idegenny elv -tudás 16% pontosság 15% v ezetési, szerv ezési képességek 11% számoláskészség 11% általános tudás, készségek 10% fegy elmezettség 9% egy üttmûködési készség 8% irodai adminisztrációs képességek 6% személy es megjelenés 5% kollégákkal v aló bánásmód 4% any any elv i beszédkészség 3% any any elv i íráskészség 3% ügy féllel v aló bánásmód 3% olv asási készség 2% számítógépes ismeretek 1% 0% 10% 20% 30% 40%
46%
50%
60%
említések százalékos aránya
A válaszadó cégek az elmúlt öt évben évről évre egyre több tanulószerződéses tanulót, illetve szakmunkástanulót képeztek. A 2007/2008-as tanévben a régióban a vállalkozások 21 százalékánál 683 tanulónak, a 2008/2009-es tanévben 24 százalékuknál 876 tanulónak, a 2009/2010-es tanévben 32 százaléknál 1141 tanulónak, a 2010/2011-es tanévben 37 százaléknál 1399 tanulónak, és a 2011/2012-es tanévben 43 százalékuknál 1596 tanulónak volt erre lehetősége. A tanulószerződéssel foglalkozó cégek területi eloszlása nem egyenletes, a legkevesebb Fejér megyében volt, a legtöbb pedig Veszprém megyében. Szakmunkástanulók száma a tanulószerződéssel rendelkező cégeknél megyénként és cégméret szerint (fő) Fejér KomáromEsztergom Veszprém mikrovállalkozás kisvállalkozás középvállalkozás nagyvállalat
2007/2008 tanév 144
2008/2009 tanév 221
2009/2010 tanév 300
2010/2011 tanév 368
2011/2012 tanév 406
193
218
311
422
422
346 94 190 193 206
437 126 220 232 298
530 186 267 304 384
609 217 349 334 499
768 271 420 425 480
18
Tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások aránya a közép-dunántúli régióban 6% 2007/2008 tanév
27% 32% 8%
2008/2009 tanév
32% 37% Fejér Komárom-Esztergom Veszprém
15% 2009/2010 tanév
43% 45% 15%
2010/2011 tanév
48% 56% 14%
2011/2012 tanév
53% 71%
A tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások véleménye szerint azért fontos bekapcsolódni ebbe a rendszerbe, mert a jövő munkavállalóit képzik, megmutathatják a cégek, hogy hogyan dolgoznak, továbbá szükség van a fiatal munkavállalókra egy öregedő társadalomban. Szerintük ezen keresztül könnyebb munkaerőt toborozni, vonzóbbak lehetnek a munkavállalói oldalnak, főleg azért is, mert sok cég küzd azzal, hogy megfelelő képzettségű munkaerőt tudjon felvenni. Nem értenek egyet azokkal a véleményekkel, hogy így olcsó munkaerőhöz jutnak, illetve nem érzik egyszerűnek az adminisztrációt sem.
19
Miért döntött úgy, hogy bekapcsolódik a tanulóképzésbe? Pontszám százfokú skálán A jövő munkavállalóit képezzük.
84
Megmutathatjuk a tanulóknak, mi hogyan dolgozunk.
82
Szükségünk van fiatal munkavállalókra egy öregedő társadalomban.
74
Így könnyebb munkaerőt toborozni, vonzóbbak vagyunk a munkavállalók felé.
61
Nehezen tudunk megfelelő képzettségű munkaerőt felvenni.
54
Így olcsó munkaerőhöz jutok
32
Egyszerű az adminisztráció.
32
Vélemény
Egyetértés
Egyet nem értés
A kutatás során fontos volt megtudni, hogy a tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások képviselői hogyan vélekednek erről a lehetőségről, illetve mennyire vannak megelégedve ennek feltételeiről.
Több állítással kapcsolatban kellett megfogalmazniuk egyetértésüket
illetve egyet nem értésüket. A feltett kijelentések közül leginkább azzal értenek egyet a közép-dunántúli vállalkozások képviselői, hogy a kereskedelmi és iparkamara megfelelően tájékoztat
a tanulószerződéssel
kapcsolatos
tudnivalókról
illetve
tennivalókról.
A
tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályokat a vállalkozások nem tartják életszerűnek, az eltöltött gyakorlati képzési időt alapvetően elegendőnek tartják, bár az ezekre adott pontszámok közel állnak ahhoz a határhoz, amikor inkább megosztottak ebben a kérdésben a válaszadók. Az utóbbiakhoz hasonlóan szinte vegyes véleményt fogalmaztak meg arról, hogy a tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának követése nem jelent problémát a vállalkozások számára. A cégek számára gondot okoz – ahogy más kérdésnél is láthattuk – a tanulószerződéssel járó adminisztráció, a válaszolók szerint ezek elfogadhatatlan mértékűek, bár ebben a kérdésben is inkább megosztottak a válaszadók.
20
A tanulószerződéssel kapcsolatban mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? Pontszám százfokú skálán A kereskedelmi és iparkamara megfelelően tájékoztat a tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókról illetve tennivalókról.
76
A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának követése nem jelent problémát.
54
A vállalatnál eltöltött gyakorlati képzési idő elegendő.
51
A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok nem életszerűek.
51
A tanulószerződéssel járó adminisztratív terhek elfogadható mértékűek.
49
A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok ellentmondásosak.
45
Vélemény
Egyetértés
Egyet nem értés
A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának nyomon követése főleg a KomáromEsztergom megyei működéssel bíró cégeknek és a kisvállalkozásoknak nem okoz gondot, a kereskedelmi és iparkamarák tájékoztatásával kapcsolatban a Komárom-Esztergom és Veszprém megyei vállalkozások a legelégedettebbek, cégméret szerint pedig a mikrovállalkozások. Az adminisztratív leterheltség, a jogszabályok életszerűségével kapcsolatban nagy eltérések nem mutathatóak ki terület és cégméret alapján.
A tanulószerződéssel kapcsolatban mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? 1. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának követése nem jelent problémát. 2. A kereskedelmi és iparkamara megfelelően tájékoztat a tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókról illetve tennivalókról. 3. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok nem életszerűek. 4. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok ellentmondásosak. 5. A tanulószerződéssel járó adminisztratív terhek elfogadható mértékűek. 6. A vállalatnál eltöltött gyakorlati képzési idő elegendő.
Fejér KomáromEsztergom Veszprém mikrovállalkozás kisvállalkozás középvállalkozás nagyvállalat
1. 43
2. 56
3. 51
4. 46
5. 45
6. 49
65
86
49
38
51
53
56 54 57 49 56
88 80 73 77 74
54 45 58 53 50
50 37 51 50 43
51 48 52 47 46
52 49 52 56 48
pontszám százfokú skálán
21
A megkérdezett régiós vállalkozások közül minden ötödik bizakodó a következő 12 hónapi üzleti helyzetével kapcsolatban, a cégek 19 százaléka szerint jó lesz a következő egy évben. A vállalkozások 61 százaléka szerint inkább kielégítő lesz saját cégükre vonatkozóan, míg 19 százalék prognosztizál rossz üzleti helyzetet az előtte álló egy évben.
Várhatóan milyen lesz a cég üzleti helyzete a következő 12 hónap során? jó Fejér
12
33 70
28
Veszprém
kisvállalkozás
0%
10
57
12
nagyvállalat
8
62
16
középvállalkozás
rossz
55 22
Komárom-Esztergom
mikrovállalkozás
kielégítő
27
67 23
21 63
37 20%
13 55
40%
60%
8 80%
100%
3.4 Szakértői vélemények A kutatás során fontosnak éreztük, hogy a szakképzési rendszer szereplői személyesen is kifejthessék illetve elmondhassák véleményüket a jelenlegi törvényi szabályozásról, az aktuális szakképzési rendszer pozitívumairól és negatívumairól, illetve javaslatokat fogalmazhassanak meg arról, hogy milyen területen és hogyan kellene változtatni a jövőben. A műhelymunka és a konzultáció ezen vélemények összegyűjtését célozta meg. A kutatás során a kamarában tartott műhelymunkán a szakiskolák, a TISZK-ek, a Fejér Megyei Intézményfenntartó Központ illetve a tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások képviselői vettek részt. A személyes konzultáción a szakképzési rendszer erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek összegyűjtésére törekedtünk elsősorban. A résztvevők véleménye alapján erősségként említhető a szakképzési rendszer léte, elég régóta tudatosan és tervszerűen történik a fejlesztés a szakképző iskolákban, nem kevés pénzt 22
fektetett bele eddig az állam illetve a vállalati szféra. Kérdés ugyan, hogy ez megérte-e, azaz tudjuk-e valójában, hogy milyen kompetenciákkal lépnek ki a tanulók a munka világába, a vállalatok igényeit kielégíti-e a jelenlegi képzési rendszer. Az iskolai szakképzési rendszert a résztvevők szerint a kritikák ellenére mindenképpen fenn kell tartani. A szakképző iskolák jó objektív feltételekkel rendelkeznek, azaz személyi és tárgyi feltételek területén jó erőforrások állnak rendelkezésre, amelyekre lehet a jövőben építkezni, illetve az ezekből adódó lehetőségeket érdemes kihasználni. A szakképzési rendszerben pozitív, hogy egyrészt hiányszakmákat tanulhatnak a diákok, kiemelten támogatott és támogatott szakmák tanulására van lehetőség, másrészt pedig hogy a diákok pénzbeli támogatást kapnak, így ösztönzi a rendszer a fiatalokat szakmák tanulására. Az új törvényi szabályozásban a szankciók bevezetése a tanulói hiányosságokkal szemben pozitív dolog a vállalkozók szerint, illetve további ilyen kedvező változás, hogy tanulószerződés esetén a tanulókra fordítandó költségekkel kapcsolatban havi elszámolást vezetett be az új szabályozás az éves helyett, ami nagy segítséget nyújt a vállalkozások számára, azonban az együttműködési megállapodások esetén az elszámolások körül zavarok tapasztalhatóak, a vállalkozók nem értik teljes mértékben az ezekkel kapcsolatos szabályozásokat. A hároméves szakképzés előnye, hogy a munka világába hamarabb bekerülhetnek a tanulók, tényleges kapcsolatba kerülhetnek az adott szakmával, és ez motiváló tényező is lehet a szakiskolai képzés választása mellett. A duális képzés előnye, hogy a diák kikerül a céghez, a gyakorlati képzés valós körülmények között zajlik, és ez a tanulónak és a cégnek is egyaránt hasznára lehet. A vállalatok képviselőinek tapasztalata az, hogy az érettségivel rendelkező tanulók tudásszintje és affinitása sokkal nagyobb a gyakorlati helyeken, valóban érdekli őket az adott szakma, meg szeretnék szerezni az ahhoz szükséges képességeket, azonban mindez már nem igaz az érettségivel nem rendelkező diákokra. A
szakképzési
szabályozásoknak
rendszer
köszönhetően.
nagyon Egyes
sok
ponton
résztvevők
megváltozott szerint
az
új
megdöbbentő,
törvényi hogy
a
szakképzéssel kapcsolatos végrehajtási rendeletek csúszásban vannak, ebből adódóan a szereplők, főleg az iskolaigazgatók és a tanárok nem tudnak felkészülni az elkövetkezendő időszakra, ilyen például a szakmai vizsgáztatás témaköre. A duális képzés bevezetésével a közismereti tantárgyak aránya csökkenni fog, amelynek következménye pedagógus elbocsátások lehetnek, jelenleg azonban még kérdés, hogy milyen
23
humánerőforrásra lesz szükségük a szakképző iskoláknak a jövőben ezen folyamatok hatására. Az önkormányzati irányítás átalakulása miatt a megyei önkormányzatok kivonultak a szakképző iskolák fenntartásából, egyes iskolák képviselői félnek attól, hogy a települési önkormányzatok is ugyanezt teszik majd a jövőben, de jelenleg ezen a téren is nagy bizonytalanság tapasztalható, és ez mindenképpen gyengíti a jelenlegi rendszer működtetését. A diákok pénzbeli támogatásánál a résztvevők egyöntetű véleménye szerint szükséges lenne differenciálás. A diákok tudásszintje és munkamorálja tendenciózusan csökken időről-időre, a hiányzásokat a vállalkozók nagyon nehezen tudják kezelni, a tanuló ilyenkor nem érhető el, a szülők gyakran „összejátszanak” a gyerekkel a mulasztásokban. Több esetben előfordult, hogy a gyakorlati képzőhelyen derült ki, hogy a diák nem rendelkezik pályaalkalmassági vizsgálattal, amelynek elvégzése az iskola feladata lenne. A vállalkozók hiányolják a gyakorlati oktatás területén az egységes iskolai szisztémákat, jelenleg iskolánként változó tematikák állnak rendelkezésre egy adott szakmában, így nagyon nehéz a gyakorlati képzőknek követni ezeket az elvárásokat és igényeket. A vállalkozók nagyon rossz színvonalúnak tartják a szakiskolákban jelenleg a nyelvi képzést, az elmúlt húsz év alatt nem sikerült elérni addig, hogy az iskolákból kikerülő diákok magabiztosan és jól beszéljék a szakmai idegen nyelveket. Ebben a kérdésben gondot jelent továbbá az is, hogy a diákok nem minden esetben tudják annak a nyelvnek a tanulását folytatni a szakiskolában, amit az általános iskolában tanultak, mivel a szakiskola nem rendelkezik olyan tanárral. Az angol nyelvet kellene mindenképpen elsődleges nyelvként preferálni. A vállalkozók az új szabályozások tekintetében nem érzik azt, hogy csökkentek az adminisztrációs terhek. A szakértők körében egyetértés van abban, hogy a duális képzés bevezetése érdekében el kellene készíteni Székesfehérvár illetve Fejér megye szakképzési stratégiáját. Nagyobb elismerésben kellene részesíteni a szakképzést felvállaló vállalkozásokat, azok a vállalkozók, akik tanulóképzéssel foglalkoznak, az eddiginél is nagyobb kedvezményt kapjanak akár adóban, anyagvásárlás során, illetve nagyobb erkölcsi elismerésben részesüljenek. A Gazdasági Kalauz egyesek szerint egy jó fórum lenne az ilyen vállalkozások, illetve a kiváló tanárok, szakoktatók és diákok bemutatására.
24
A HÍD programok többek véleménye szerint jó megoldásnak tűnnek az általános iskolát nehezen vagy elvégezni nem tudó diákok számára, ki kellene használni az ezekben rejlő lehetőségeket, amellett, hogy ezek nagy feladatot rónak az érintett szereplőkre. A diákok pénzbeli támogatásának megvonása terén érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ne csak év végén lehessen ezt megvonni, hanem akár félévkor is, mivel ez is ösztönző tényező lehetne a diákok teljesítményére. A Kamara által szervezett pedagógiai ismeretekkel kapcsolatos képzések elismertetése a gyakorlati képzés területén nagy segítséget nyújtana a cégeknek annak teljesítésében, hogy mestervizsgával rendelkező oktatóval kell rendelkezniük tanulószerződések megkötése esetén. Az országnak el kellene döntenie, hogy a szakképzési rendszernek mi legyen a célja, azaz a fő cél az, hogy szakmákat tanítsunk meg professzionális színvonalon, vagy pedig a pedagógusok alkalmazását kell ezen a rendszeren keresztül megoldani. Bajor minta alapján érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy a szakképzési rendszert ne az állam tartsa fent, hanem vállalkozók irányítsák szakmailag és pénzügyileg. Az oktatást piaci alapon kellene szervezni, egyes vállalkozók szerint nincsen központi koncepció a szakképzési rendszer alakításában. A finanszírozási és ösztönző rendszert a munkaerő-piachoz igazítva kell kialakítani. A mesterképzés színvonalának emelésére nagy szükség van a jövőben, és ezen keresztül emelni lehetne általános értelemben is a szakképzés színvonalát. Az oktatásban meg kell szervezni egy belső ellenőrző rendszert, illetve egyes szakmákban központosítani kellene az oktatást (pl. építőipar). A szakoktatók továbbképzése elengedhetetlen a jövőben, főleg a technikai fejlődés felgyorsult üteme miatt. A vállalkozókat sokkal nagyobb mértékben kellene bevonni a döntéshozatali mechanizmusokba, mivel nekik a gyakorlati igényekről és feltételekről több információjuk van, mint az oktatási irányokat meghatározó döntéshozóknak. A jelenlegi rendszer számos kockázatot is rejt magában. A szakképző iskolákba általában nem a jó tanulók kerülnek be, sokan még a 8 általánost is csak nagy nehézségek árán tudják elvégezni. Az utóbbi években megfigyelhető tendencia, hogy a tanulók kompetenciái egyre inkább alacsony színvonalúak, félő, hogy a jövőben ilyen kompetenciákkal nem tudják elvégezni a szakiskolai képzést sem, illetve nehezen taníthatóak ezek a diákok. A szakképzésben résztvevők aránya az utóbbi években folyamatosan csökken, és ezzel párhuzamosan nő a szakközépiskolák és a gimnáziumok iránti érdeklődés, amelynek negatív hatásai lehetnek a szakképzési rendszerre. Ezt a tendenciát erősítik a demográfiai folyamatok 25
is, azaz a születések számának visszaesésével egyre kevesebb diákra számíthatnak a szakiskolák a jövőben. A fenti folyamatokból következően veszélyként jelenhet meg a szakképzési rendszerben, hogy kevesebb pedagógusra lesz szükség, így emiatt elbocsátásokra lehet számítani. A közismereti tantárgyak óraszámainak visszaszorulásával a gyenge képességű gyerekek esetében a felzárkóztatás kérdése nyitott marad, a tanárok véleménye szerint nem lesz idő és kapacitás ezen gyerekek aktív tudás- és képességfejlesztésére. Az iskolák az elmúlt években a vállalkozásoktól kapott szakképzési hozzájárulásból fejlesztették saját tanműhelyeiket, jól felszerelten rendelkezésre állnak ezek, de a duális képzés bevezetésével ezekre a tanműhelyekre nincsen szükség, és kihasználatlanul fent kell tartani őket a törvényi szabályozás szerint öt évig. A törvény szerint a gazdasági szervezetek hiányában a gyakorlati képzést az iskoláknak kell megoldaniuk, de arra nehezen tudnak felkészülni az iskolák, hogy mekkora tanulói körnek kell ezt biztosítani. A szakképzési rendszer állami kézbe történő vétele jelenleg sok bizonytalanságot foglal magába, az érintett szereplők most nem látnak erre semmilyen konkrét lépéseket, félő, hogy 2013. január 1-ig ez nem fog megtörténni zökkenőmentesen. Hiányolják az erre vonatkozó központi koncepciót. Az új törvényi szabályozásnak megfelelően a gyakorlati oktatás feltétele lesz, hogy a vállalkozásnál mestervizsgával rendelkező oktató legyen, de az ehhez szükséges vizsga túl drága, amit a cégek nem tudnak finanszírozni. A technológiák rohamos fejlődésével az iskolák nem tudják tartani az ütemet, az iskolai tanműhelyekbe nem tudják beszerezni az legújabb technikai eszközöket, ezért mindenképpen vállalati képzőhelyeken kell megvalósítani a gyakorlati képzést. Ugyanakkor a települési építményadók bevezetése miatt sok tanműhely bezárásra kerül a vállalkozók részéről, mivel nem tudják fenntartani az adóterhek miatt.
26
4. A TISZK-ek kapacitása A közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények 2008. szeptember 1-jétől az akkori közoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált szakképző központot (TISZK) hozhatnak létre. A szabályozás alapján a térségi integrált szakképző központ (TISZK) nem közoktatási intézmény, hanem a szakképzés feladatainak a jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése. Indokolja a TISZKek létrehozását az is, hogy 2008. szeptember 1-jétől kizárólag a térségi integrált szakképző központban folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére adható a fejlesztési támogatás. A törvény további korlátot szab a fejlesztési támogatás nyújtása tekintetében: csak azon fenntartónak, szakképzés-szervezési társulásnak, társaságnak adható át a fejlesztési támogatás, amelynek intézményében illetve intézményeiben a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő. Széles körben elfogadott nézet, hogy a szakképzés rendszerének fő feladata, hogy biztosítsa a gazdaság versenyképessége érdekében a fenntartandó gazdasági fejlődést. Ennek elengedhetetlen feltétele a szakképzés magas színvonalon történő megvalósítása, amely a szakképzésben tanulók sikeres életpályára való felkészítésével, a szakmai készségek elsajátításával segíti a munkaerő- piacon való sikeres elhelyezkedést és a szakmai tudás birtokában a megmaradást. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013/14. tanévre vonatkozó irány-arány miniszteri döntés előkészítéséhez a TISZK-ek kapacitásvizsgálatához kérdéslistát készített. A komplex kutatásunk részeként ezen kérdéslista mentén elemeztük a Fejér megyében működő TISZK-ek által nyújtott 2011/12 tanévre már megtörtént és a 203/14 tanévre tervezett beiskolázási adatokat és tettük meg javaslatainkat. A szakmacsoportonkénti beiskolázások elemzése során figyelembe vettük az RFKB 2012/13 tanévre vonatkozó döntését is. A kérdéslista 2 fő témakört taglal: a) a tanulólétszámok, osztályok alakulása (ezen belül: a KDRFK 2010 évi döntéseivel mennyire vannak összhangban a 2011/2012. évi tényleges beiskolázások, mely szakmákban látható létszámnövekedés vagy -csökkenés. merültek-e fel speciális képzési igények kiemelten támogatott, támogatott szakmák beiskolázására) és b) változások követése és okai szakmacsoportonként az alábbi területeken: a személyi, tárgyi feltételekben, az iskolák strukturális állapotában, a képzési szerkezetben, a 27
beiskolázási sajátosságokban, a lemorzsolódási mutatók alakulásában, a TISZK-ek térségeiben a munkaerő-piaci igények alakulása, sajátosságai, a folyamatban lévő és új fejlesztések. A megyében Fejér megyei székhellyel 6 TISZK működik. Alba Regia TISZSZ Közhasznú Nonprofit Kft Árpád Szakképző Iskola és Kollégium TISZK Balaton – Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. Belvárosi I. István Középiskola TISZK Duna – Tisza – Rába - Körös Szakképzés Szervezési Nonprofit Közhasznú Kft. Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Tárulás A kapacitás vizsgálathoz elküldött kérdésekre a Duna-Tisza-Rába-Körös Szakképzés Szervezési Nonprofit Közhasznú Kft kivételével minden Fejér megyében működő TISZK határidőre válaszolt.
4.1 Tanulólétszámok és osztályok száma A TISZK-ek által adott válaszokból kiderül, hogy a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2010. évi döntésével általában összhangban vannak a 2011/2012. évi tényleges beiskolázási adatok. Ezzel együtt azonban jó néhány szakmában, mind a fejlesztési forrásból kiemelten támogatott, mind a támogatott szakmák esetében nem tudták az engedélyezett osztályok létszámát feltölteni, megfelelő létszámban tanulókat beiskolázni. (Pl. Elektromos gép- és készülékszerelő, Elektronikai műszerész, Szabó, Gépgyártástechnológiai technikus, Melegüzemi technikus, Géplakatos, Hegesztő, Gumiipari technológus, Dísznövénykertész, Kisgyermekgondozó, nevelő, stb szakképesítésekben.) A támogatott szakmák köréből számos szakmában a lehetőségekkel ellentétben érdeklődők, jelentkezők hiányában egyetlen osztályt sem tudtak indítani. Így pl: Automatikai műszerész, Elektromechanikai műszerész, Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő, Agrártechnikus, Állattenyésztő, Erdészeti szakmunkás, Gazda, Kertész, Lótartó és –tenyésztő, CAD-CAM informatikus, Informatikus, Ügyviteli titkár, Cukrász stb szakmákban.
28
Ennek egyik oka lehet a csökkenő tanulólétszám, míg a másik ok esetlegesen az lehet, hogy 2011/2012 tanévben több gyerek tanult tovább gimnáziumi osztályokban, mint amennyi várhatóan a 2013/2014-es tanévben fog. A jelentkezések elmaradásának oka lehet még a nem támogatott, így a fenntartók által nem is engedélyezett szakmák további népszerűsége annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon túlkínálat mutatkozik. A tanulók inkább választják a magániskolákat, ahol nem kötelező érvényű a beiskolázási korlát. Teszik mindezt azért, hogy az általuk választott szakmát tanulhassák. Pl: Fodrász, Kozmetikus. A TISZK-ek által megküldött válaszokból kiderül, hogy a kiemelten támogatott (ösztöndíjas) szakmák körében általában nőtt a beiskolázási létszám. Pl: gépészeti szakmacsoport (5), építészeti szakmacsoport (9), elektronika, elektrotechnika (6). A felsőoktatásban bekövetkezett jelentős beiskolázási korlátok kedveznek az érettségihez kötött szakképesítések bővítésének. Ezen képzési szakterületen belül indokolt a fejlesztés a középiskolai képzés szakmai alapozó oktatásában résztvevők felsőoktatásba való bejutási esélyének csökkenése miatt, mivel várhatóan megnő a kereslet az ilyen jellegű képzések iránt. Az új OKJ szerinti szakmák megjelenése után, és annak ismeretében a közgazdasági szakmacsoporthoz tartozó képzések indításához segítséget várnak az RFKB-től az új szakmák bevezetésében, támogatásában. (Jelezték mindezeket a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás, a Belvárosi I. István Középiskola TISZK-ek. ) Érdekes az ellentmondás a Balaton – Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. és a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás megállapítása között az eladó szakképesítés beiskolázása tekintetében. Balaton – Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. csökkenő, míg a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás növekvő érdeklődést mutatott ki a nevezett szakma iránt. Feltételezhetően ennek oka a két TISZK – hez tartozó tagiskolák területi elhelyezkedéséből fakadóan a térségben lévő munkáltatók helyi sajátosságainak megfelelő munkaerő-piaci igényei lehetnek. Az Ápoló képzés esetében is ellentmondás tapasztalható a Belvárosi I. István Középiskola TISZK-nél és a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulásnál is. Belvárosi I. István Középiskola TISZK megállapítása szerint a nappali tagozatos Ápoló képzésben létszámnövekedés tapasztalható, míg a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulásnál egyértelműen csökkenő tendenciát mutat az ápoló képzés. Országos szinten ápolóhiány van az egészségügyben, ezért a jövőben mindenképpen népszerűsíteni kellene az ápoló szakmát az általános iskolai tanulók körében és indokolt megtartani annak kiemelten támogatott jellegét.
29
A TISZK-ek által megadott válaszokból kiderül, hogy általában nem kívánnak változatni jelenlegi képzési palettájukon, mely mind jobban figyelembe veszi és követi az RFKB döntéseit, azonban az új OKJ átalakítása és bevezetése befolyással lehet a 2013/2014 tanév beiskolázási igényeire, a régió szakképzési helyzetére. A beiskolázással kapcsolatos 2011/2012 tanévre vonatkozóan az indított osztályok és a 2013/2014 tanévre tervezett osztályok felülvizsgálatából a következőket állapítottuk meg: Az összesítést a kiemelten támogatott, a támogatott, a nem támogatott valamint a szakközépiskolai alapozó képzés és a szakiskolai felzárkóztató képzésben résztvevő szakmákra készítettük el. Az összesítések során kerekítettünk, hisz nem minden szakmában indítottak az iskolák egész osztályokat. A 6 TISZK 2011/2012 évben beiskolázott osztályok száma:
307
Ebből: Kiemelten támogatott szakmában:
46
Támogatott szakmában:
100
Nem támogatott szakmákban:
118
Szakközépiskolai (SZKKI) alapozó képzés és a szakiskolai (SZKI)felzárkóztató szakmák:
43
2011/2012 évben beiskolázott osztályok száma 119 120 91 100
80
60
37 43
40
20
0 Kiemelten támogatott szakmákban
Támogatott szakmákban
Nem támogatott szakmákban
Szkki alapozó képzés és a szki felzárkóztató szakmák
30
2011/2012 évben beiskolázott osztályok száma támogatások szerint
14%
Kiemelten támogatott szakmákban Támogatott szakmákban
15%
Nem támogatott szakmákban
38%
2013/2014 évre tervezett összes osztályok száma:
33%
Szkki alapozó képzés és a szki felzárkóztató szakmák
455
Ebből: Kiemelten támogatott szakmában:
76
Támogatott szakmában:
188
Nem támogatott szakmákban:
135
Szakközépiskolai alapozó képzés és a szakiskolai felzárkóztató szakmák:
56
31
2013/2014 évre tervezett osztályok száma 188 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
135
76 56
Kiemelten támogatott szakmákban
Támogatott szakmákban
Nem támogatott Szkki alapozó szakmákban képzés és a szki felzárkóztató szakmák
2013/2014 évre tervezett osztályok száma támogatások szerint (%)
12%
Kiemelten támogatott szakmákban Támogatott szakmákban
17%
Nem támogatott szakmákban
30% 41%
Szkki alapozó képzés és a szki felzárkóztató szakmák
Az adatok feldolgozása során olyan szakmai kategóriát is kialakítottunk, melyekhez nem tartozott OKJ szerinti szakmaszám. Ezen osztályok szakközépiskolai alapozó képzésben 32
indulnának vagy szakiskolák felzárkóztató képzésében és jelenleg nem lehet az Országos Képzési Jegyzék szerint besorolni. A diagramokból jól látható, hogy 2013/2014 évben a tervezett osztályok száma jelentősen meghaladja a már indított osztályok számát, bár a különbség abból is adódhat, hogy a 2011/2012 évre tervezett osztályok feltöltése jelentkezők hiányában nem valósultak meg. Más oldalról viszont a 2013/2014 évre vonatkozóan a tervezés során az TISZK-ek tagintézményei már számoltak a felsőoktatásban bekövetkezett létszám korlátokkal is, vagyis úgy gondolják, hogy érettségit követően többen fordulnak a szakképzés felé. A két tanév adataiból az is jól látható, hogy az iskolák nehezen tudnak tervezni a beiskolázások terén, melynek okai lehetnek a gazdaság kiszámíthatatlansága és a munkaerő piaci bizonytalanság. Ennek kiküszöbölésére szélesebb képzési palettával próbálkoznak, majd a beérkezett igények ismeretében szűkítenek. A TISZK-ek válaszaiból az is kitűnik, hogy továbbra is szeretnék megtartani akár emelni is a kiemelten támogatott és a támogatott szakmáik körét a beiskolázások növelése érdekében. Több szakma esetében ugyanezen indokkal, a kiemelten támogatott szakmák körébe történő besorolást indítványoznak pl: gazda, abroncsgyártó képzésekre. Az abroncsgyártó képzést a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Táruláshoz tartozó dunaújvárosi székhelyű iskola folytat. A képzésre nagyon magas az igény. 2009 óta felnőttképzésben több mint 900 abroncsgyártó végzett, képzésüket a munkaügyi központok finanszírozzák. Az elhelyezkedési arány 100%. A továbbiakban évi 200-300 fő abroncsgyártóra tart igényt a Hankook Tire Magyarország Kft., mely Dunaújváros tőszomszédságában található. Értelmetlen lenne, ha a térségből évi 100-150, más szakmával rendelkező fiatal munkanélküli pályakezdőt képezzenek át, tanulónként kb. 400.000 forintért, mellette pedig nappali tagozaton kétséges a képzés indíthatósága és finanszírozhatósága. A Hankook közel 30 millió forintnyi szakképzési hozzájárulással támogatta a képzés tárgyi feltételrendszerének kialakítását az iskolában. Ennek eredményeként egy jól felszerelt gumiipari vizsgálólaboratóriumot és tanműhely került kialakításra. Nappali tagozaton (a felnőttképzés mellett) a maradékelv alapján történő beiskolázás miatt nagyon gyenge tanulókkal tud az iskola osztályt indítani. Ezen segíteni lehetne a kiemelten támogatott (ösztöndíjjal) szakma besorolással, hiszen így jelentősen megnőhetne a képzésre jelentkezők létszáma. A szakértők javasolják továbbá, hogy az RFKB fontolja meg az alábbi szakképesítések átsorolását támogatott szakmák körébe a következő indok alapján: 33
A lakberendező szakma bevezetése átjárhatóságot és alternatívát biztosíthat az építészeti szakirányú szakközépiskolai képzés területén. Napjainkban egyre több igény mutatkozik a belső terek harmonikus kialakítására a Lakberendező végzettségű szakemberek iránt mind a cégek, mind a magánemberek részéről.
Gyakori igényként jelentkezik a bútorasztalos képzésben résztvevő tanulók és az őket foglalkoztató vállalkozók részéről is az épületasztalos szakképesítés indítása, ami jól hasznosítható tudást biztosíthat számukra.
A faipari szakirányú szakközépiskolai képzésben a Fa- és bútoripari technikus szakképesítés
bevezetése
jelenthet
hasznosítható a munkaerőpiacon.
további
fejlődést.
A szakma
jól
A kis- és középvállalkozások szívesen
alkalmaznak érettségizett faipari szakembereket, többnyire középvezetőként. A kisebb cégeknek általában megfelel egy érettségivel rendelkező faipari technikus szaktudása.
Épületgépészeti
csőhálózat-
és
berendezés-szerelő
képzés
támogatott
kategóriába kerülését indokolja az tény, hogy az oktatás a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Táruláshoz tartozó dunaújvárosi székhelyű Dunaferr iskolában már több mint 10 éve folyik. Az iskola folyamatos kapcsolatot tart a munkáltatókkal, és ez alapján azt a tapasztalatot fogalmazták meg, hogy az ezen a képzésen végzett tanulók szinte kivétel nélkül a szakmájukban helyezkednek el, és meg is maradnak ott. Az Épületgépészeti- és csőhálózatszerelő szakma oktatására kiemelt feladatként tekint a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás. A régió meghatározó nagyvállalataival illetve vállalkozásaival egyaránt kölcsönösen jó kapcsolatot alakítottak ki, melyben meghatározó szerepe volt a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamarának is. Véleményük szerint a fent említett szakmákban végzett szakemberekre a következő években is szüksége van Dunaújvárosnak és környékének biztosítva így is a gazdasági fejlődést.
A bicskei székhelyű Fejér Megyei Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában a Postai ügyintéző szakképesítés támogatott képzésben való maradását indokolja, hogy a régióban egyedülállóan ebben az intézményben folyik ilyen irányú oktatás, viszont a Magyar Posta részéről kérdésessé vált a Postai ügyintéző szakma iránti igény. Az iskola ezen bizonytalansági tényező kiküszöbölése miatt új képzések bevezetésén
34
dolgozik. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetre alapozva a támogatott szakmák köréből logisztikai ügyintéző illetve a kiemelten támogatott Húsipari termékgyártó és Gépi forgácsoló szakképesítésekre helyezik a hangsúlyt. A képzések gyakorlati oktatásával kapcsolatban már történtek tárgyalások.
Sportedző
szakképesítés
támogatott
kategóriába
történő
helyezését
indokolhatja, hogy az új Köznevelési törvény szerint a mindennapos testnevelést feltehetőleg nem tudják megoldani csupán a testnevelő tanárokkal, így
valószínűleg
a
sportedzőket
is
alkalmazni
fogják
az
oktatási
intézményekben. Ezen túlmenően a kormányzat elkötelezett a hazai sport felvirágoztatása mellett, és igyekszik támogatni a sportolást, így a végzett sportedzők jelentősen tudnák segíteni egyrészt az élsportot, másrészt az utánpótlás biztosítását.
Rekreációs mozgásprogram-vezető szintén fontos szerepet játszhat a jövőben. Hamarosan indul a Nemzetgazdasági Minisztérium gondozásában a Wekerle Terv, melynek fő célkitűzései többek között a turizmus és az egészségipar fejlesztése.
A
egészségturizmus
nevezett
szakképesítés
területén
tudnak
megszerzését
elhelyezkedni
a
követően végzett
az
tanulók.
Véleményünk szerint is megvalósítható lenne a Sportedző valamint a Rekreációs mozgásprogram-vezető szakmák átsorolása a támogatott szakmák körébe, de az indítható osztályok számának korlátozásával. A Belvárosi I. István TISZK javaslatai alapján az informatika, mind az ügyvitel szakmacsoporton belül célszerű bővíteni kínálatukat, mivel úgy a gazdaságban, mint az átalakuló közigazgatási rendszerben igény mutatkozik, - nem feltétlenül felsőfokú informatikai és ügyviteli végzettséggel rendelkező szakemberekre. Így: -
Adatbázis adminisztrátor szakképesítés - Adatelemző elágazás
-
Informatikai alkalmazás fejlesztő szakképesítés – Infokommunikációs elágazás
-
Informatikus szakképesítés – Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens
-
Ügyviteli titkár szakképesítés – Idegen nyelvi titkár elágazás témaköreiben.
35
A Belvárosi I. István TISZK Jáky Tagintézményében a Vízépítő technikus szakma bevezetését javasolták azzal az indokkal, hogy az utóbbi másfél évtizedben Vízközműrendszert építő és üzemeltető középszintű szakemberképzés nem volt, ezért szükséges a jelenlegi szakképzett munkaerőnek az utánpótlása. Az előző nevezett képzés rokonszakmája a Magasépítő technikus szakképesítés, mely indításához azon túlmenően, hogy biztosítják a szakember utánpótlást, a szükséges személyi- és tárgyi feltételek is rendelkezésre állnak. A mezőgazdasági szakképzési paletta kiszélesítése érdekében érettségi utáni képzésként az Agrártechnikus szakma beépítését tartanák célszerűnek. Ezen szakképesítést is javasolni lehet, hisz a mezőgazdaság húzóágazat és a felsőoktatásban bevezetésre kerülő felvételi korlát is indokolhatja ennek a szakmának a beemelését a mezőgazdasági szakmacsoportba. A TISZK-ek több szakma esetében szeretnének osztály indítani nem támogatott szakmákban, így: Árpád Szakképző Iskola és Kollégium TISZK vagy a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás a szolgáltató szakmacsoportban Fodrász és Kozmetikus szakmákban. A Fodrász, Kozmetikus képzés indítását indokolhatja, hogy a tanulókat és szüleiket nem az érdekli, hogy a munkaerő-piac mennyire telitett ezen szakképesítések esetében, hanem az, hogy hol tanulhatja meg a választott szakmát. Annak ellenére, hogy az intézmény nem képez Fodrászt és Kozmetikust, a túlképzés nem csökkent, csak alacsonyabb tudásszintű szakemberek kerülnek a munkaerőpiacra. A megküldött válaszokat TISZK-enként külön is megvizsgáltuk a teljes beiskolázott osztályok számához viszonyítva százalékban.
36
2011/2012 évben beiskolázott osztályok száma TISZK-ként (%) 90%
76%
80% 70%
55%
60% 50% 40%
37%
33%
30%
7%
23%
23%
16%
14%
20% 10%
28%
24%
11% 5%
11% 4% 5%
5%
0%
2%
10%
6%
5% 1%
0%
0%
Duna-Tisza-Rába- Belvárosi I. István Árpád Szakképző Balaton-Budapest Alba Regia TISZK Körös Szakképzés Középiskola Iskola és TISZK Társulás Szervezési TISZK Kollégium TISZK Közhasznú Nonprofit Nonprofit Kft. Közhasznú Kft
Kiemelten támogatott
Támogatott
Nem támogatott
Fejér Megyei SzakképzésSzervezési Társulás
Szkki alapozó és Szki felzárkóztató
2013/2014 évre tervezett osztályok száma TISZK-ként (%) 80%
74%
70% 60% 47%
50% 40% 31% 30%
31%
30%
23%
24%
16%
20% 10%
23%
21%
5%
5%
9%
8%
10% 7%
0%
3%
3%
4%
9%
8% 4%
3%
0% Duna-Tisza-Rába- Belvárosi I. István Árpád Szakképző Balaton-Budapest Alba Regia TISZK Fejér Megyei Körös Szakképzés Középiskola Iskola és TISZK Társulás SzakképzésSzervezési TISZK Kollégium TISZK Közhasznú Szervezési Társulás Nonprofit Nonprofit Kft. Közhasznú Kft
Kiemelten támogatott
Támogatott
Nem támogatott
Szkki alapozó és Szki felzárkóztató
37
A két diagramot összehasonlítva megállapítható, hogy a kiemelten támogatott szakmák körében a beiskolázás mértéke legmagasabb a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulásnál 2011/12 évben 55 százalék 2013/14 évre tervezve 47 százalék és az Alba Regia TISZK - nél 2011/12 évben 23 százalék; 2013/14 évre tervezett 30 százalék . A szakmacsoportonkénti elemzésnél majd jól látható lesz, hogy a kiemelten támogatott szakmák körében a gépészeti szakmacsoportban a legmagasabb a beiskolázási arány és a két említett TISZK tagintézményeinél folyik ilyen jellegű oktatás. Szembe tűnő, hogy a Duna-Tisza-Rába-Körös Szakképzés Szervezési Nonpropfit Közhasznú Kft. által a nem támogatott szakmákba történő beiskolázás mértéke a legmagasabb 74 százalék , a Belvárosi I. István Középiskola TISZK-nél pedig egyáltalán nem volt. A többi TISZK esetében ez az arány elenyésző. Láthatóan igyekeznek az iskolák a beiskolázások során mind jobban figyelembe venni és követni az RFKB döntéseit.
4.2 A kiemelten támogatott szakmák szakmacsoportonkénti alakulása Az adatokat szakmacsoportonként is elemeztük a 2011/12 évben már beiskolázott, az RFKB által jóváhagyott 2012/13 évre tervezett, valamint a 2013/14 évre tervezett beiskolázások tekintetében.
38
Egészségügyi szakmacsoport
Kiemelten támogatott szakmákban indított, osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2011/2012) 4%
2%
Szociális szolgáltatás Oktatás Művészet, közművelődés
10%
Gépészet 1% 1%
9% 0%
Elektrotechnika-elektronika Informatika
0%
Vegyipar Építészet Könnyűipar
11%
Faipar Közlekedés 32%
5%
Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg
13%
Egyéb szolgáltatás 0%
Mezőgazdaság 13%
Élelmiszeripar
A 2011/2012 évben a TISZK-ek a kiemelten támogatott szakmákban (összesen 46 osztály), a legnagyobb arányban, szakmacsoportok szerinti eloszlásban a gépészeti szakmacsoportban indítottak osztályokat (15). Ezt követi 6-6 osztállyal az elektrotechnikaelektronikai és az építészeti, valamint 5 osztállyal a Faipari szakmacsoport. A 19 szakmacsoportból a TISZK-ek az egészségügyi (5 osztály); szociális szolgáltatás (1 osztály); oktatási (0,25 osztály); könnyűipari (3 osztály); mezőgazdasági (2 osztál); élelmiszeripari (1 osztály); és az egyéb szolgáltatás szakmacsoportokban (4 osztály) indítottak további osztályokat az elmúlt tanévben. A következő, 2012/2013 tanévre a TISZK-ek a kiemelten támogatott szakmákban (összesen 61 osztály) továbbra is a gépészeti ágazatban tervezik indítani a legtöbb osztályt, kiemelten magas százalékkal a szakmacsoportok közti eloszlásban 43 százalékkal, 26 osztállyal.
39
Kiemelten támogatott szakmákban indítani tervezett osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2012/2013) 5% 2% 13% 0% 5% 0% 3% 5%
3% 0%
0%
Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás Művészet, közművelődés Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Közlekedés
21%
Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing 43%
Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás Mezőgazdaság Élelmiszeripar
Idősorosan vizsgálva az adatokat az előző tanévhez képest növekedés tapasztalható az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban is (szakmacsoportok közti eloszlásban 21 százalék), itt 7 osztállyal többet terveznek az eddigiekhez képest. Emelni szeretnék továbbá az egészségügyi szakmákat tanuló osztályok számát kettővel. A 2011/2012 évhez képest
jelentősen csökken idén az építészeti ágazat
(szakmacsoportok közti eloszlásban 3 százalékra), 2 osztályt tervbe véve (2011/2012-ben még 6 osztály volt). A faipari szakmacsoport szintén csökkenést mutat. Három osztályt terveznek indítani, mely az előző tanévhez képest kettővel kevesebb. Növekedés figyelhető meg ellenben a szociális szolgáltatás szakmacsoportba tartozó képzések tervezésénél (összesen 3 osztály), illetve plusz 1 osztály a tervezetthez képest a mezőgazdasági szakmacsoportban (összesen 3 osztályt terveznek idén). Az élelmiszeripari szakmacsoport stagnálást mutat.
40
Az
adatfelvételből
kiderült,
hogy
a
2011/2012
tanévhez
képest
újabb
szakmacsoportban is terveznek osztályokat indítani a TISZK-ek, ez pedig a vegyipari szakmacsoportban (2 osztály). További fontos változás, hogy a 2011/2012 tanévhez viszonyítva viszont senki sem indítani
tervez
osztályokat
az
oktatási,
könnyűipari
és
az
egyéb
szolgáltatás
szakmacsoportokban sem.
Kiemelten támogatott szakmákban indítani tervezett osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2013/2014) 0%
1% 0% 0% 0% 7%
5%
2%
Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás Művészet, közművelődés
7%
Gépészet
5% 0% 0%
Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar
6%
Építészet Könnyűipar Faipar Közlekedés 11%
Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel
2% 0%
Kereskedelem marketing 42%
Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás
13%
Mezőgazdaság Élelmiszeripar
A távolabbi jövőt vizsgálva a 2013/2014 tanévre a vizsgált Fejér ,megyei TISZK-ek a kiemelten támogatott szakmák (összesen 76 osztály) tervezésénél tovább szeretnék emelni a gépészeti ágazatban tervezett osztályok számát. Ebből 32 osztályt terveznek a jövőben, mely kiemelten magasan, 42 százalékot képvisel majd a szakmacsoportok eloszlásában. Az is a tervek között van, hogy az építészeti szakmacsoportban az osztályokat 8-ra emelnék 2013/2014-es tanévben, ez pedig 6 osztállyal több az előző, 2012/2013 tanévhez képest. Ugyanakkor ezzel együtt mindez a szakmacsoportok eloszlásában még mindig elmarad a bázisnak tekintett most zárult 2011/2012 tanévhez képest.
41
A tervezésben további növekedés figyelhető meg a 2011/2012 évhez képest a szociális szakmákban (2013/2014 összesen 4 osztály) és 4 osztályt terveznek indítani a távolabbi jövőben a könnyűipari ágazatban mely a most következő 2012/2013 tanévben egyáltalán nem lesz jelen. Az
előző
tanévhez
képest
csökkenés
várható
elektrotechnika-elektronika
szakmacsoportban is, itt 3 osztállyal kevesebbet terveznek az eddigiekhez képest, s ez a szakmacsoportok eloszlásában visszaesést jelent majd a most zárult bázis év szintjére. A tervekből kiderült, hogy a 2011/2012 évhez képest újabb szakmacsoportban is terveznek osztályokat indítani a TISZK-ek, a vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoportban 1 osztály indulna a jövőben, de nem indítanak továbbra sem osztályt az egyéb szolgáltatás szakmacsoportokban.
4.3 A támogatott szakmák szakmacsoportonkénti alakulása
Támogatott szakmákban indított osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2011/2012)
2% 1%
3% 0%
9% 1% 2%
23% 18%
1% 7% 15%
0% 5% 3%
1% 10%
Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás Művészet, közművelődés Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Közlekedés Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás Mezőgazdaság Élelmiszeripar
42
2011/2012 tanévben a támogatott szakmákban (összesen 100 osztály) legnagyobb arányban, 23 százalékkal a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban indítottak osztályokat, összesen 23-at. Második helyet foglal el a szakmacsoportonkénti eloszlásban 18 százalékkal (18 osztály) az informatika. A dobogó legalsó fokán pedig a kereskedelem marketing áll 15 százalékkal (15 osztály). További osztályokat indítottak még a közgazdaság (10), művészet, közművelődés (9), építészet (7),
közlekedés (5) szakmacsoportban. 3-3 osztályt indítottak az ügyvitel és
élelmiszeripar, 2-2 osztályt az elektrotechnika-elektronika és egyéb szolgáltatások, 1-1 osztályt a gépészet, környezetvédelem, mezőgazdaság, fél osztályt pedig a vegyipar szakmacsoportban. Tavaly nem indítottak osztályokat a támogatott szakmák körében az egészségügyi, szociális szolgáltatás, oktatás, könnyűipar és faipar szakmacsoportokban.
Támogatott szakmákban tervezett osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2012/2013) 5%
Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás
0% 1% 3% 1% 0% 1% 2%
Oktatás Művészet, közművelődés Gépészet
5%
Elektrotechnika-elektronika 20%
Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar 1% 3%
34%
1% 0% 3% 1%
Közlekedés Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás
7%
5%
Mezőgazdaság Élelmiszeripar
8%
43
A most kezdődő 2012/2013 tanévben a Fejér megyei TISZK-ek másfélfélszeresére emelnék, összesen 259 osztályra a támogatott szakmák körét. A tervek szerint tovább növekszik TISZK-ek által tervezett vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoportban tervezett osztályok száma (87 osztály). Ez kiugróan magas arányszámot
mutat
a többi
szakmacsoporthoz képest az általa képviselt 34 százalékkal. A tervekben az informatikai osztályok száma is jelentősen nő egyharmaddal az előző évhez képest, itt 51 osztályt terveznek a TISZK-ek. A szakmacsoportonkénti eloszlásban azonban nem mutat jelentős növekedést mindez (2 százalékpontos bővülés várható). A kereskedelem - marketing szakmacsoportba tartozó képzések szakmacsoportonkénti eloszlása közel a felére csökken jövőre, az osztályok számát tekintve viszont ez 20-ra növekszik, ezzel biztosítva a harmadik legnagyobb osztályszámot. Az indítani tervezett osztályszámokat tekintve jelentős növekedés figyelhető meg az egyéb szolgáltatás (13 osztály), ügyvitel (13), mezőgazdaság (12), közgazdaság (19), élelmiszeripar (7), közlekedés szakmacsoportokban (8 osztály). Kisebb, 1-1 osztállyal történő bővítés várható a következő tanévtől a gépészet, vegyipar és környezetvédelem szakmacsoportokban. A szakmacsoportonkénti eloszlásban ezek még az 1 százalékot sem érik el. Az elektrotechnika - elektrotechnika szakmacsoportban 2 osztállyal bővül az osztályok száma. A művészet, közművelődés szakmacsoportban viszont jelentős csökkenés várható, az előző tanévben indított osztályok számának harmada indul csupán (3 osztály). Várható, hogy a bázis 2011/2012 évhez képest újabb szakmacsoportban is terveznek osztályokat indítani a TISZK-ek jövőre támogatott képzésként. Az egészségügyi és a könnyűipari szakmacsoportban 2-2 osztályt, a szociális
szolgáltatások és
faipari
szakmacsoportoknál 1-1 osztályt.
44
Támogatott szakmákban indítani tervezett osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2013/2014) 3%
3% 1%1% 1% 5% 1%
2%
2%
21%
21%
1%
6% 0% 1%
14% 5% 1% 7%
Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás Művészet, közművelődés Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Közlekedés Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás Mezőgazdaság Élelmiszeripar
7%
A távolabbi jövőt tekintve a 2013/2014-es tanévre a TISZK-ek a tervezés során a támogatott szakmák körében az osztályok számát csökkentenék. Összesen 188 osztályt kívánnak indítani a 2012/2013-ban tervezett 259 osztályhoz képest. A szakmacsoportonkénti eloszlásban még mindig vezető helyen szerepel majd a vendéglátás - idegenforgalomi szakmák (21 százalék, azonban a tervezett osztályok számát a 2012/2013-as tervekhez képest több mint a felével csökkentenék, összesen 40-re. Ez a szám viszont a 2011/2012-es tanévhez képest, - amely 23 osztályt jelentett -, még mindig jelentősen magasabb. Az Informatikai képzéseknél ugyanez a tendencia figyelhető meg. A 2013/2014-es tanévben 39 osztályt terveznek, melynek szakmacsoportonkénti eloszlása egyötöde lesz. Növekedés várható a kereskedelem - marketing szakmacsoportnál (szakmacsoportonkénti eloszlása 14 százalék lesz), összesen 6 osztállyal szeretnék bővíteni a távolabbi jövőben az osztályok számát.
45
A közlekedés (9 osztály), építészet (11) és a faipari (2 osztály), szakmacsoportoknál enyhe növekedés lesz várható a 2012/2013-hoz viszonyítva. A művészet - közművelődés szakmacsoportban a TISZK-ek a 2011/2012-es tanévben megvalósított osztályszámot tervezik a
2013/2014-es
tanévre
is,
ugyanakkor
a
tervezett
9
osztály
a
támogatott
szakmacsoportonkénti eloszlásban a 2013/2014 tanévben viszont csak 5 százalékot jelent. A növekedés az osztályok számát tekintve háromszoros lesz a 2012/2013-as évhez viszonyítva. A közgazdaság szakmacsoportban csökkenés várható (14 osztályt terveznek), azonban a szakmacsoportonkénti eloszlásban közel azonos értéket mutat majd (7 százalék) a 2012/2013 tanévhez viszonyítva. A távolabbi jövőben közel felére csökkenne az osztályok száma a mezőgazdasági szakmacsoportban a tervek szerint (6 osztály) és a 2012/2013 évhez képest enyhe csökkenés várható majd a gépészeti (1 osztály), egészségügyi (1 osztály), elektronikai - elektrotechnikai (4 osztály) szakmacsoportoknál. Jelentős csökkenést terveznek a jövőben az osztályok számát tekintve az egyéb szolgáltatások szakmacsoportban a 2012/2013 évhez képest, mindössze 3 osztály az előző tanévre tervezett 13-hoz képest, bár ez még mindig magasabb lesz 1 osztállyal 2011/2012 évi adatoknál. Kisebb csökkenést várható a távolabbi jövőben az élelmiszeriparnál (6 osztály). A képzési palettába építve terveznek indítani az oktatás szakmacsoportban 1 osztályt a jövőben támogatott formában, azonban a könnyűipari szakmacsoportban nem kívánnak TISZK-ek osztályokat a 2013/2014 tanévben.
4.4 A nem támogatott szakmák várható szakmacsoportonkénti alakulása A Fejér megyei TISZK-ek 2011/2012 tanévben a nem támogatott szakmák körében (összesen 118 osztály), legnagyobb arányban, 32 százalékban az oktatás szakmacsoportban indítottak osztályokat, összesen 38-at. Ezt követi a vendéglátás - idegenforgalom (22 osztály), majd a kereskedelem - marketing szakmacsoport (14 osztály). A TISZK-ek a nem támogatott szakmákban 11 osztályt indítottak a művészet, közművelődés, valamint 10 osztályt a közlekedés szakmacsoportokban. 10 alatti számmal indítottak tavaly a gépészet (4), vegyipar (0,25), környezetvédelem (0,5), közgazdaság (8 osztály), ügyvitel (5), egyéb szolgáltatás (4 osztály), mezőgazdaság (1) szakmacsoportokban.
46
A 19 szakmacsoportból a nem támogatott szakmák köréből TISZK-ek nem terveznek osztályokat indítani az egészségügyi, szociális szolgáltatás, elektrotechnika-elektronika, informatika, építészet, könnyűipar, faipar, és élelmiszeripar szakmacsoportokban.
Nem támogatott szakmákban indított osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2011/2012)
Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás
1% 3% 0% 0% 0%
Művészet, közművelődés Gépészet Elektrotechnika-elektronika
19%
Informatika 32%
Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Közlekedés Környezetvédelem Közgazdaság
12%
Ügyvitel Kereskedelem marketing 4%
Vendéglátás, idegenforg
9% 7%
0%
8%
Egyéb szolgáltatás Mezőgazdaság
0% 3% 0%0% 0%
Élelmiszeripar
A 2012/2013 tanévben a TISZK-ek jelentősen kevesebb szakmacsoportban terveznek osztályokat indítani a 2011/2012 tanévhez képest. Összesen 108 osztályt. Az oktatási ágazatban az előző tanévhez képest magasabb arányban terveznek osztályokat továbbra is, összesen 49-et (szakmacsoportonkénti eloszlása 45 százalék). Második helyen szintén a vendéglátás - idegenforgalom szerepel, azonban az osztályok száma 19-re csökkenne jövőre és a szakmacsoportonkénti eloszlása is csupán 18 százalék lenne. A kereskedelem - marketing szakmáknál kisebb emelés szerepel a tervekben (15 osztály), a közlekedés szakmacsoport stagnálást mutat, az előző tanévhez hasonlóan 10 osztályt terveznek jövőre is. Csökkenés
a
művészet,
közművelődés
szakmacsoportnál
tapasztalható (5 osztály), miközben az ügyvitel szakmacsoportban a 2011/2012 évhez képest emelkedés várható (6 osztály). 47
Az előző tanévhez képest új szakmacsoportként, 4 osztállyal, az építészeti ágazatban terveznek képzéseket a nem támogatott szakmák közül. A Fejér megyei TISZK-ek a 2012/2013-as tanévben a bázisévhez képest (2011/2012) nem indítanának nem támogatott osztályokat a gépészeti, vegyipari, környezetvédelmi, közgazdasági, egyéb szolgáltatási, mezőgazdasági, élelmiszeripari szakmacsoportokban, ezeket jellemzően a támogatott formában tervezik.
Nem támogatott szakmákban indítani tervezett osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2012/2013) 0% 18%
14%
6% 0% 9% 0% 4% 0%
5%
Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás Művészet, közművelődés Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar 45% Építészet Könnyűipar Faipar Közlekedés Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás Mezőgazdaság Élelmiszeripar
48
Nem támogatott szakmákban indítani tervezett osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2013/2014) 1% 4% 0% 0% 16% 36%
8%
4% 4% 0% 8%
7% 0% 1%1% 1% 7% 0% 0%
Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás Művészet, közművelődés Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Közlekedés Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás Mezőgazdaság Élelmiszeripar
Távolabbra tekintve a 2013/2014 tanévben az indítani tervezett osztályok száma a nem támogatott szakmák esetében emelkedést mutatna. Összesen 135 osztályt terveznek a TISZKek, ez több szakmacsoportot is jelent, így az egyes szakmák szakmacsoportonkénti eloszlása is alacsonyabb értéket mutat majd. Az első helyen továbbra is az oktatási szakmacsoport áll a nem támogatott szakmák között, az osztályok száma várhatóan nem fog változni, összesen 49 osztályt indítanának a TISZK-ek (szakmacsoportonkénti eloszlása 36 százalék). Második helyen a távolabbi jövőben is a vendéglátás - idegenforgalom áll majd a nem támogatott képzések körében, de a tervezett osztályok számát visszacsökkentenék a 2011/2012 évihez, 22 osztályra. A harmadik legnagyobb osztályszámmal, 12 osztállyal a művészet, közművelődés szakmacsoportban terveznek a TISZK-ek a távolabbi jövőben. A kereskedelem - marketing így visszaszorul majd a negyedik helyre 11 osztállyal, a közlekedési ágazat (10 osztály) és az ügyvitel stagnálást mutat majd (6 osztály). A 2011/2012 tanévhez hasonlóan újra terveznek osztályokat indítani a távolabbi jövőben nem támogatott formában a gépészeti (10 osztály), vegyipari
(2 osztály), 49
környezetvédelemi (1 osztály), közgazdasági (6 osztály), egyéb szolgáltatási (6 osztály), mezőgazdasági (1 osztály) szakmacsoportokban is. Várható, hogy a 2011/2012 és a 2012/2013 évekhez képest újabb szakmacsoportban is lesznek nem támogatott osztályok a TISZK-eknél, ilyen a könnyűipari és faipari szakmacsoportban 1-1 osztálya.
4.5 Alapozó és felzárkóztató képzési tervek a szakközépiskolai oktatásban A Fejér megyei TISZK-ek adatit vizsgálva kiderült, hogy a szakközépiskolai oktatásban indítandó alapozó és a szakiskolában indítandó felzárkóztató képzések, ill. indítani tervezett osztályok köréből a 2013/2014-es tanévre vonatkozóan is kiforrott elképzelések vannak. Ilyen osztályokat legnagyobb arányban a művészet - közművelődés szakmacsoportban indítanának, összesen 21-et. A második legnagyobb értéket, 13 osztályt az informatikai osztályok tennék ki, s a 19 szakmacsoportból csupán az oktatási, vegyipari és faipari ágazatban nem indítanának ilyen képzéseket a TISZK-ek. A többi szakmacsoportban 10 alatti darabszámú osztályok indítása szerepel a jövőbeli tervekben az alábbiak szerint: egészségügyi (2 osztály), szociális szolgáltatás (1 osztály), gépészet (6 osztály), elektrotechnika-elektronika (5 osztály), építészet (3 osztály), könnyűipar (1 osztály), közlekedés (2 osztály), környezetvédelem (1 osztály), közgazdaság (4 osztály), ügyvitel (2 osztály), kereskedelem -, marketing (4 osztály), vendéglátás - idegenforgalom (4 osztály), egyéb szolgáltatás (5 osztály), mezőgazdaság (2 osztály), élelmiszeripar (2 osztály) szakmacsoportokban.
50
Szakközépiskolai oktatásban indítandó alapozó és a szakiskolában indítandó felzárkóztató képzések, ill. indítani tervezett osztályok megoszlása %-ban (2013/2014) 3%
3%
3% 1%0%
Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás Művészet, közművelődés Gépészet
7%
Elektrotechnika-elektronika Informatika
5% 27%
Vegyipar Építészet
5%
Könnyűipar Faipar
3%
Közlekedés Környezetvédelem
5%
Közgazdaság Ügyvitel
1%
Kereskedelem marketing
3% 0%
7% 1% 4%
Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás
0%
6% 17%
Mezőgazdaság Élelmiszeripar
4.6 A TISZK-ek fejlesztései és a változások követése A TISZK-ek által megküldött válaszokból az a következtetés vonható le, hogy jól felkészült elméleti és gyakorlati tanárokkal, oktatókkal rendelkeznek megfelelő egyetemi vagy főiskolai illetve pedagógia végzettséggel. Az iskolai elméleti tárgyakat és a demonstrációs termi elméletigényes gyakorlatot, valamint a tanműhelyi alapozó oktatást, az iskolák tanárai, szakoktatói tartják, a kihelyezett területi gyakorlati oktatást a gyakorlóhelyeken felsőfokú végzettséggel rendelkező, megfelelő szakmai gyakorlattal bíró szakemberek irányítják, és több éves oktatásban szerzett tapasztalattal. A főállású tanárok mellett több szakmacsoportban szakmai elméletet és gyakorlatot a szakmájukban elismert szakemberek tanítanak óraadóként. A TISZK-ek néhány esetben jeleztek csak betöltetlen állást, így az Árpád Szakképző Iskola és Kollégium TISZK erősáramú szakoktató 1 fő, a Belvárosi I. István Középiskola TISZK Egészségügy szakmacsoportban 1 fő. A következő tanévtől a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társuláshoz tartozó sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium, 51
Szakközépiskola és Kollégiumban a szakképzésben részt vevő kollégák nyugállományba vonulása miatt a szakképzés személyi feltételei nem adottak. Az iskola a jövőben nem is kíván szakképző osztályokat indítani. A TISZK-ekhez tartozó intézmények infrastrukturális állapota az indítandó szakmák tekintetében megfelelőek. Az iskolák a képzéshez szükséges feltételeket a pályázati lehetőségek kihasználásával és a szakképzési hozzájárulás keretének felhasználásával igyekeznek, igyekeztek folyamatosan fejleszteni. A Belvárosi I. István Középiskola TISZK jelzése szerint az Egészségügy szakmacsoportban az infrastruktúra megfelelő, de a szakképzés átalakítása miatt újabb iskolai gyakorlókórtermek kialakítására van szükség, amelyet korszerű eszközökkel kellene felszerelni. A fejlesztést a meglévő erőforrásaik segítségével már megkezdték, de ez nagyobb beruházást igényel, mint amennyi pénzeszköz rendelkezésükre áll. A fogyóeszközök pótlására is folyamatosan szükség van. A megfelelő iskolai gyakorlati alapozó szakasz nélkül a tanulókat nem lehet a kihelyezni gyakorlatra, betegellátásba kiengedni! Eszközeiket eddig a szakképzés fejlesztési hozzájárulás terhére tudták korszerűsíteni, fejleszteni, azonban a jogszabályi változás miatt 2012 évtől a vállalatok szakképzési hozzájárulásukkal közvetlenül nem tudják támogatni a szakképző iskolákat. Ezt a problémát a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás is megfogalmazta. Ez az egyes iskolák „életében” milliós fejlesztési kiesést jelent. Ez a hatás várhatóan a jövő tanévben fog megmutatkozni, amikor az iskolai tanműhelyekben, demonstrációs termekben eszközhiány jelentkezhet. A Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás esetében a Dunaferr iskolában jelentősebb problémaként merült fel az az eset, amikor is az iskola egyáltalán nem rendelkezik saját tanműhellyel. Jelenleg a gyakorlati képzés az ISD DUNAFERR-ben zajlik. Továbbá a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskolában a gyakorlati oktatást szerződés alapján egy külső vállalkozás végzi – a fenntartó Dunaújváros Önkormányzatának engedélyével, jóváhagyásával. A Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola is alig rendelkezik iskolai tanműhellyel vagy speciális szaktanteremmel. Ez az intézmények életében az iskolai gyakorlati alapozó képzés megvalósításában teremthet nehéz helyzetet. A TISZK-ek által adott válaszokból kiderült, hogy a hozzájuk tartozó intézmények lemorzsolódási mutatóiban romló tendencia figyelhető meg. A Belvárosi I. István Középiskola TISZK esetében a Bugát Pál és Hunyadi Mátyás Tagintézménynél az iskola
52
elhagyók száma szinte elenyésző, a legmagasabb a Jáky József Tagintézménynél, ami 23 százalékot jelent. Ez a mutató az előző évekhez képest 17 százalékkal nőtt. A Balaton – Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. tagintézményei közül a legnagyobb lemorzsolódás a "SÉF" Iskolában figyelhető meg, ami 25 - 30 százalékot jelent szakmánként. A többi tagintézményénél ez a mutató 10 százalék alatt maradt. Az érettségire épülő képzéseknél az iskola elhagyók száma a tanulók életkorával és a tanulás iránti vágy csökkenésével magyarázható. Az Árpád Szakképző Iskola és Kollégium TISZK- nél a lemorzsolódás átlagosan 28 százalék. A TISZK tagintézményeinél a kiugróan magas kimaradás azon osztályoknál jellemző, amelyekben a tanulók nagy része felzárkóztató osztályokból kerülnek be a szakképzésbe. (Kárpitos szakmánál 40 százalék.). Ezeknek a tanulóknak a nagy százaléka nem képes egy-egy bonyolultabb szakmát elsajátítani, ezért az „egyszerűbb” szakmákat részesítik előnybe. Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás esetében a megadott adatok nem voltak egyértelműek. A rendelkezésre álló információkból arra tudunk következtetni, hogy a tagintézményeiben az átlagos lemorzsolódási mutató 17 százalék. Feltűnően magas ez a paraméter a kiemelten támogatott – géplakatos (77 százalék), a támogatott - autószerelő (32 százalék, logisztikai ügyintéző (34 százalék), pénzügyi - számviteli ügyintéző (45 százalék), valamint a nem támogatott karosszérialakatos (33 százalék) szakképesítések esetében. A lemorzsolódások
leggyakoribb okai:
a
tanulási problémák,
igazolatlan
mulasztás,
egészségügyi problémák, iskola váltás illetve a hátrányos helyzetben lévő tanulók esetében a munkavállalás (a tanulónak önmagát, néha családját is el kellett tartania) A Fejér megyei TISZK-ek által megküldött válaszokból egyértelműen kiderül, hogy Fejér megye munkaerő-piaci helyzete erősen befolyásolja a szakképző iskolák, ezen keresztül a szakképzés helyzetét is. Az Alba Regia TISZK Közhasznú Nonprofit Kft. véleménye szerint Fejér megye és Székesfehérvár munkaerő-piaci igényei a beruházások jelentős csökkenésének hatására stagnál. Speciális igények nem érződnek. A Belvárosi I. István Középiskola TISZK úgy gondolja,
hogy a gazdasági válságból való kilábalást
követően a TISZK
tagintézményeiben oktatott szakképesítések mindegyikére szükség lesz.
Az egészségügy
területén a már most is jelenlévő munkaerőhiányt tovább növeli a nyugdíjba vonulók nagy száma is, ezért ezen a területen a munkaerőpiac mindenképpen érezteti a hatását. A közlekedési infrastruktúra jelenlegi állapota, az utak rossz minősége miatt nagy valószínűség szerint az útépítés területén is szükség lesz képzett szakemberekre. A gazdasági válságot követő fellendülés építéssel jár, tehát a magasépítő technikus képzés indítását 53
indokoltnak látják. Az üzemekben, gyárakban pedig a környezetvédelem, az ügyvitel és a közgazdaság szakismerete fogja tudni biztosítani a termelés zavartalanságát. Balaton – Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. szerint a vendéglátás területén oktatott szakmák tekintetében évszaktól függően változik a munkaerő-piaci igény. A Balaton közelsége miatt a vendéglátásban jellemző a szezonális igény. Az év többi részében külföldi munkával tudják biztosítani családjuk megélhetését a vendéglátásban csak nyáron foglalkoztatottak az emberek. A többi szakmacsoportban végzett tanulók (hajózási technikus, illetve légiutas-kísérő képzések esetében) talán jobb eséllyel tudtak elhelyezkedni. A Comenius Iskolára és a Dél-Balatoni Szakközépiskolára vonatkozó döntés előkészítésénél az RFKB ezt ténylegesen meg is vizsgálta. A Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társuláshoz tartozó, dunaújvárosi székhelyű iskolák képzési profiljukat tekintve nagyrészt alkalmazkodtak a cégek igényeihez, és igyekeztek biztosítani a munkaerő-utánpótlást. Remélhetőleg a gazdasági társaságok munkaerő-piaci igényei a jövőben is fennállnak, így az iskolák képzési struktúrája esetleges minimális változtatással szintén maradhatnak a szükséges fejlesztésekkel. A Megyei Intézményfenntartó Központhoz tartozó iskolák, a seregélyesi székhelyű Fejér Megyei Eötvös József Szakképző Iskola és Kollégium és a velencei székhelyű Fejér Megyei Dr. Entz Ferenc Mg. SZKI is, igyekeznek térségük munkaerő- piaci igényeit kiszolgálni: a mezőgazdaság, mezőgazdasági gépészet, környezetvédelem, vendéglátás, idegenforgalom területén. A velencei Fejér Megyei Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskolának komoly konkurenciát jelenthet, ha a Puskás Akadémia mellett a térségben elindul egy tervezett alapítványi szakképző iskola, ahol – az előzetes tervek szerint – mezőgazdaság és a vendéglátás-idegenforgalom területén képeznének tanulókat. A másik 3 megyei intézményben (bicskei Vajda, sárbogárdi Petőfi, pusztaszabolcsi Szabolcs Vezér) a szakképzés mellett jelentős a gimnáziumi képzés. A sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola a jelentkező tanulók hiányában és a nyugdíjba vonuló oktatók nagy száma miatt gyakorlatilag be szeretné szüntetni a szakképzést, pedig e térségben is nagy szükség lenne szakemberekre is (nem csak diplomásokra). A bicskei székhelyű Fejér Megyei Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában Postai ügyintéző képzés zajlik, de a Magyar Posta foglalkoztatottsági igényének bizonytalansága miatt az
iskola is
és a TISZK is más egyéb szakképzések
indítását is tervezi. Ezzel kapcsolatban megindult a térség munkaerő igényeink felmérése. A SPAR Központ logisztikai ügyintéző és húsipari termékgyártó tanulókat várna. Az egyeztetés folytatódik más, bicskei székhelyű cégekkel is. 54
A TISZK-ek válaszai azt tükrözik, hogy a szakképzési hozzájárulásokból, illetve uniós forrásokból szinte mindegyikük fejlesztett
és jelenleg is folyik fejlesztés
tagintézményeikben. Jelenleg és 2012 júliusig nem tervez fejlesztést az Alba Regia TISZK Közhasznú Nonprofit Kft. A Belvárosi I. István Középiskola TISZK Leonardo pályázat keretében – külföldi szakmai gyakorlatok lebonyolításában vesz részt, de a tagintézményeiben folyamatosan megújítják az informatikai rendszerüket mind a hardverek, mind pedig a szoftverek területén. Az Integrált vállalatirányítási rendszer (SAP) szoftver beszerzésével tovább fejlesztették az oktatásukat. Korszerű oktatástechnikai eszközök beszerzése révén tagintézményeik oktatási színvonalát is emelni tudták. A tagintézményekben lévő szabad kapacitások kihasználása érdekében felnőttképzési intézményi akkreditációt kezdeményeztek. Az Árpád Szakképző Iskola és Kollégium TISZK-hez tartozó két tagintézményben főleg a tanműhelyeket fejlesztették, illetve fejlesztik különböző berendezésekkel, gépekkel, eszközökkel. Így pl: tansütöde: zsemleosztó-gömbölyítő, szeletelőgép, tancukrászda: fagylalt pult, bon-bon sablon, üreges csokoládé formák, tangazdaság: háti permetező, aljnövényzet tisztító, lovaskocsi, villamos tanműhely: villanymotorok, mérőműszerek, szerszámkészletek, szabó tanműhely: projektor, próbababa, varrógépek, kárpitos tanműhely: varrógépek, biztonságszervező
szaktanterem:
fémkereső,
sugárzás
mérő,
kamerarendszer,
légfegyverek. Tanműhely rekonstrukció, felújítás történt, illetve jelenleg történik: kárpitos, szabó, villanyszerelő tanműhelyekben.
Az ELVIS labor kialakításával
az elektronikai
műszerész szakképesítés oktatásának magas szakmai színvonalát tudják reprezentálni. A rendészeti képzések megfelelő szintű oktatásához akadálypályát építettek ki. A Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulásnál egy TÁMOP és egy TIOP projektet működtettek, melyeket legfőképpen pályaorientációra és a karrier tanácsadásra fordítottak. 2011 őszén Fejér megyében két helyszínen, Dunaújvárosban és Székesfehérváron a Pályaválasztási kiállításon színvonalas kiadványban mutatták be tagintézményeik szakképzési palettáját. A Dunaújvárosi Főiskolával közösen bemutatkozó napot szerveztek azoknak a középiskolás tanulóknak, akik a főiskola nappali képzésein vagy felsőfokú szakképzésein szándékoznak továbbtanulni. 2012 tavaszán bevezetnék a végzős, munkaerő-piacra kikerülő és munkát kereső fiataloknak egy olyan személyes vagy csoportos konzultációs lehetőséget, melyekkel igyekeznek segíteni a
hatékony kommunikációt,
megismertetik velük az
önéletrajzok formáit, hogyan kell megjelenni, viselkedni az állásinterjún, milyen kérdések várhatók, és azokra milyen jó válaszok adhatók. Az iskolarendszerű szakképzés mellett szinte valamennyi tagintézményünkben zajlik felnőttképzés is. A TISZK igyekszik a jövőben
55
összefogni a különféle felnőttképzéseket – bár az iskolák ebben szeretnék önállóságukat megtartani. A közeljövő fontos feladata lehet a TISZK-nek, hogy a tagintézményeiben folyó képzéseket
racionalizálják – ezt azonban csak a fenntartóval együttműködve tudják
megvalósítani. Ennek egyik elemeként említik, a bicskei székhelyű Fejér Megyei Vajda János Gimnázium és Szakközépiskolában jelenleg folyó Postai ügyintéző képzés
kiegészítését
olyan más egyéb szakképzéssel vagy szakképzésekkel, amelyek jó esélyekkel indulnak a térség munkaerő-piacán. Másik fontos feladatként fogalmazták meg, hogy részben vagy teljesen meg kell szüntetniük a TISZK-ben, és különösen a Dunaújvárosban zajló párhuzamos képzéseket. Mindezeket indokolja a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola 2011 őszén bekerült a Fejér Megyei TISZK-be, mely által kialakult néhány párhuzamos képzés a TISZK egy korábbi tagintézményével. A tagintézmények összevonása azonban problémákat is okozhat az uniós pályázatok fenntartása
az ahhoz kapcsolódó
indikátor számok miatt. A párhuzamos képzések indítását a jelenlegi fenntartó engedélyezte, ám azok valamilyen módon történő megszüntetése valószínűleg már az új fenntartó feladata lesz 2013-ban.
5. Az RFKB és az RKT javaslatai A Fejér megyei székhelyű TISZK-ek által megküldött kapacitásvizsgálati anyag és a beiskolázásra vonatkozó táblázatok felülvizsgálata során kialakult megállapítások alapján javaslatot lehet tenni mind az RFKB mind pedig az RKT számára. Ez utóbbi testület 2011. évi beszámolójának kivonata –melyet alábbiakban közlünk – szintén fontos megállapításokat tartalmaz a tervezéshez.
5.1 Szakértői javaslatok az RFKB-nak A jelenlegi szakképzési rendszer nehezen tud megfelelően alkalmazkodni a gazdasági átalakulásból és a technológia gyors fejlődéséből fakadó kihívásokhoz, így a szakképzési rendszerből kilépők képzettségének szintje és jellege – a képzések struktúrája miatt is – nem felel meg a munkaerő-piaci elvárásoknak. annak ellenére, hogy az iskolák a beiskolázások során igyekeznek mind jobban figyelembe venni és követni az RFKB döntéseit.
56
A hatékonyabb beiskolázás érdekében erőteljesebb pályaorientációs tevékenységet kell folytatni, különösen a gazdaság által igényelt, de a tanulók körében kevésbé népszerű, az RFKB által kiemelten támogatott és támogatott szakmák esetében. Az általános iskola tanulói részére lehetőséget kell biztosítani arra, hogy gazdálkodó szervezetekhez történő üzemlátogatás keretében különböző szakmacsoportokhoz tartozó szakmákat ismerjenek meg, feltérképezzék a modern technikát, technológiai folyamatokat. Mindezek által kialakulhatnak a tanulók érdeklődési körei, s így lehetőségük lesz arra, hogy szakiskolát, szakközépiskolát saját igényeiknek és a gazdaság céljainak megfelelően válasszanak. A szakképzés és a munkaerőpiac szorosabb kapcsolatának biztosítása érdekében tovább kell növelni a tanulószerződések számát. Ennek megvalósítására előadássorozattal és írásos tájékoztatókkal célzottan népszerűsíteni szükséges a vállalkozások körében a duális szakképzés fontosságát és előnyeit a legújabb jogszabályi változások tükrében. A vállalkozások számára tudatosítani kell, hogy a szakképzésben történő aktív szerepvállalás a szakképzésben részvevők gyakorlatorientált képzése – hosszú távon – megtérülő befektetésnek minősülhet számukra, ezért meg kell ismertetni velük azokat a lehetőségeket is, melyek kihasználásával forrásokat tudnak bevonni a szakképzési tevékenységük fejlesztésébe.( Pl: pályázati lehetőségek). A gazdasági kamara a vállalkozások és a TISZK-ek közötti hatékony kapcsolattartással és folyamatos információval segítheti a gazdaság igényeire épülő beiskolázásokat rendszeres információcserével, felmérésekkel, konzultációk megtartásával. Mindezeket a minőségi, gazdaság által elfogadott szakemberképzés érdekében kell megtenni. El kell érni, hogy az RFKB javaslatok alapján meghozott miniszteri döntés a szakképzés összes szereplőjére (a felnőttképzőkre) vonatkozzon, mert csak így működhet hatékonyan a szakképzési rendszer. A szakképzés javításával, fejlesztésével a szakképzés korszerű oktatási-szolgáltatásként fog működni, mely a versenyképes gazdaság mennyiségi és minőségi munkaerő-piaci igényeinek kielégítését biztosítja. A kínálat megfelelősége, a kereslethez illeszkedése biztosítaná az egyensúly kialakulását.
57
5.2 Közép-dunántúli tevékenysége
Regionális
Konzorciumi
Tanács
(KD-RKT)
A munkaerő-piaci szereplők iskolarendszerű szakképzés koordinációjában való részvételéhez kapcsolódóan a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara látta el 2011-től a Középdunántúli Regionális Konzorciumi Tanács (KD-RKT) koordinációját. 2011-ben két szakképzési fórum került megszervezésre, segítették a munkaerő-piaci szereplők körében készült felmérést és az érdekképviseletek koordinátoraival közösen törekedtek a folyamatos kapcsolatépítésre és ápolásra, egyeztetésre a Közép-dunántúli régió szakképző központjaival és gazdasági szereplőivel. A megyei kereskedelmi és iparkamarák által végzett 2011. évi munkaerő-piaci felmérés keretében az előre meghatározott számú kérdőívek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megszabott darabszámban és határidőre elkészültek, csak úgy, mint az érdekképviseletek által készített munkaerő-piaci illetve a közszféra képviselőit célzó interjúk. 2011 márciusában a KD-RKT munkája a munkaerő-piaci felmérés megtervezésével kezdődött ahol a kapcsolatfelvétel megtörtént a Tanácson belül illetve egyeztetésre került a kamara által végzett munkaerő-piaci felmérés menete, megtörtént az ahhoz kapcsolódó interjú alanyok egyeztetése, felosztása. Ezt követte a lebonyolítása a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek aktív közreműködésével a beiskolázási arányok- és a képzési irányokra vonatkozó javaslat előkészítésével és kialakításával folytatódott. A döntés előkészítéshez hozzájárult
kamarai
koordinátoraink
munkája.
A TISZK-ekkel
folytatott
intenzív
egyeztetéseknek, felméréseknek köszönhetően összeállításra kerültek a Tanács számára, a 2012/2013 évi, beiskolázási arány-irány döntéshez szükséges adatok és elemzések. A konzorciumi ülések illetve a 2011. évi Kamarai Workshop végére a Tanács egyhangú, pontos és következetes döntés hozott, amelyet javaslataként megküldött a Munkaszervezet és a KD-RFKB felelős Munkabizottsága felé. A javaslatot figyelembe véve a 2011. szeptember 8-i Elemző Munkabizottsági ülésen a kamarai javaslatnak megfelelő, túlnyomórészt azzal megegyező a határozati javaslat került kidolgozásra a KD-RFKB részére a felelős Munkabizottság által, amely előterjesztés alapján, 2011. szeptember 22-én hozta meg döntését a 2012/2013 tanévre vonatkozóan.
58
6. Függelék 6.1 2010/2011. tanévben az általános képzésen, szakmai előkészítő oktatáson, pályaorientáción, szakmai és szakmacsoportos alapozáson 9. évfolyamon tanulók száma megyénként (KIR-STAT) megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
tanulók 4549 2350 2662 6365 12832 3421 3923 3397 4375 2558 3753 2754 1350 4793 2776 5597 2171 2003 2602 2273
59
6.2 2010/2011. tanévben az általános képzésen, szakmai előkészítő oktatáson, pályaorientáción, szakmai és szakmacsoportos alapozáson résztvevő tanulók száma megyénként és szakmánként a régióban (KIRSTAT) szakmacsoport Egészségügy Egyéb szolgáltatások Elektrotechnika-elektronika Élelmiszeripar Építészet Faipar Gépészet Hagyományos (nem OKJ) szakmák Informatika (szoftver) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Könnyűipar Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Közlekedés Mezőgazdaság Művészet, közművelődés, kommunikáció Nyomdaipar Oktatás Szociális szolgáltatások Ügyvitel Vegyipar Vendéglátás-idegenforgalom
KomáromFejér Esztergom Veszprém 355 259 178 722 166 183 483 339 335 385 226 95 819 140 391 179 174 155 1319 833 614 2460 1573 746 1182 654 531 1171 260 279 682 242 322 427
211 286 44 836
749 249 66 508 351 170 108 14 48 130 272 680
739 148 130 1024 497 394 39
256 16 102 1885
60
6.3 2010/2011. tanévben a szakképző évfolyamokra belépő tanulók száma megyénként és szakmánként a régióban (KIR-STAT)
szakmacsoport Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások
szakma 545210400000000 Színháztechnikus, szcenikus 337230110000000 - Ápolási asszisztens 515420100105102 - Ortopédiai műszerész 52505201 - Gyógyszertári asszisztens 527200100000000 Egészségügyi asszisztens 527200100105201 - Általános asszisztens 527200100105202 - Fogászati asszisztens 527200100105203 Gyógyszertári asszisztens 527230100000000 Mentőápoló 527250200105202 Műtőtechnikus 527250410000000 Radiográfus 527260100000000 - Masszőr 527260100105201 Gyógymasszőr 527260100105202 Sportmasszőr 54501201 - Ápoló 54501202 - Csecsemő- és gyermekápoló 54504601 - Fogtechnikus 547230110000000 - Ápoló 547230210000000 - Csecsemőés gyermekápoló 547240110000000 Fogtechnikus 547610200000000 Gyermekgondozó-nevelő
Fejér megye
Komárom Esztergom
8
Veszprém megye
18
38
46
28
97
26
37
47 10 64
8 32
69
20 9
21527201 - Bőrtárgykészítő 21529301 - Szőnyegszövő
61
Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások
Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika
21999999 - Munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítása
2
31529301 - Fazekas 318140100000000 - Takarító 33781201 - Fodrász 338150110000000 - Fodrász 512130110000000 Fényképész és fotótermékkereskedő 51781201 - Kozmetikus 52529308 - Hangszerkészítő és -javító (a hangszer, illetve hangszercsoport megjelölésével) 528150100000000 Kozmetikus 528610600000000 - Rendőr 528610600105201 Határrendészeti-rendőr 528610600105202 Közrendvédelmi-rendőr 528630110000000 - Honvéd tiszthelyettes I. (az ágazat megjelölésével) 548610100000000 Biztonságszervező I. 315211400000000 Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő 315220100000000 - Elektromos gép- és készülékszerelő 335210110000000 Elektromechanikai műszerész 33521603 - Villanyszerelő 335220100000000 Elektronikai műszerész 335220410000000 Villanyszerelő 335230200000000 - Távközlési és informatikai hálózatszerelő
12 88
75
44
59
27
34
86
8
51
27
17
61
62
Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar
515210100000000 - Másoló- és irodagép műszerész 525230110000000 Automatikai műszerész 525230300000000 Mechatronikai műszerész 545220100000000 - Erősáramú elektrotechnikus 545230100000000 Elektronikai technikus 545230200000000 - Orvosi elektronikai technikus 545230300105401 Beszédátviteli rendszertechnikus 558100100105513 Villamosmérnök-asszisztens 31521210 - Pék 315410110000000 - Húsipari termékgyártó 335410100000000 - Édesipari termékgyártó 335410200000000 - Erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó 335410300000000 - Molnár 335410400000000 - Pék 335410401002102 - Sü tőipari munkás 335410510000000 - Pékcukrász 335410600000000 Tartósítóipari termékgyártó 335410710000000 Tejtermékgyártó 336210100000000 - Borász 545410100000000 Élelmiszeripari technikus 545410100105401 - Bor- és pezsgőgyártó technikus 545410100105405 - Élelmiszerhigiénikus 545410100105406 - Erjedés- és üdítőitalipari technikus 545410100105407 - Hús- és baromfiipari technikus 545410100105409 - Sütő- és cukrászipari technikus 545410100105410 Tartósítóipari technikus
15 14 19 21
8 39
57
18
6 42
30
16
11 32
28
12
31
13
53
14 10
63
Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet
Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar
31521606 - Épületburkoló 31521614 - Kőműves 31521617 - Szobafestő-mázoló és tapétázó 31522001 - Gipszmintakészítő 315820710000000 - Épület- és építménybádogos 315821300000000 - Kályhás 315821400000000 - Kőfaragó, műköves és épületszobrász 315821510000000 - Kőműves 315821700000000 - Tetőfedő 318521510000000 - Kőműves 335820110000000 - Ács, állványozó 335820200000000 Belsőépítési szerkezet- és burkolatszerelő 335820310000000 - Burkoló 335820410000000 - Festő, mázoló, tapétázó 338520310000000 - Burkoló 338520410000000 - Festő, mázoló és tapétázó 545430100000000 Építőanyag-ipari technikus 545820300000000 Magasépítő technikus 545820400000000 - Mélyépítő technikus 31526202 - Asztalosipari szerelő* 315820810000000 Épületasztalos 33526201 - Asztalos 33526206 - Kárpitos 335420410000000 - Kárpitos 335430101002101 Asztalosipari szerelő 335430101003102 Fatermékgyártó 335430110000000 Bútorasztalos 545430200000000 - Fa- és bútoripari technikus 545430200105401 - Bútoripari technikus 545430200105402 Fafeldolgozó technikus
7
16
55
61
72 28 21
37
40
33
46
17
42
39
19
11
14
50
73
15
7
34
24 10
9 11
89
63
62
7
64
Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet
Gépészet
Gépészet
Gépészet
Gépészet
Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet
Gépészet Gépészet Gépészet
315210710000000 Finommechanikai műszerész 315210800103101 - Autógyártó 315210800103102 - Háztartási gépgyártó 315210801002103 - Ipari termékbontó 315210910000000 - Gépi forgácsoló 315211010000000 - Géplakatos 315211100000000 - Hegesztő 315212410000000 Szerkezetlakatos 315212510000000 - Színesfémfeldolgozó 31521616 - Szerkezetlakatos 315220300000000 Légtechnikai rendszerszerelő 315820900000000 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő 315820900103101 Energiahasznosító berendezés szerelője 315820900103102 Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő 315820900103103 Központifűtés- és csőhálózatszerelő 315820900103104 Vízvezeték- és vízkészülékszerelő 315821000000000 Épületlakatos 317250100000000 - Optikai üvegcsiszoló 318630100000000 Fegyverműszerész 335210800000000 Szerszámkészítő 335220200000000 - Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó 525220500105202 - Megújuló energiaforrás energetikus 525220900000000 - Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész
70 44 51
58 55 59
54
49
47 16 89
6
59
12
19
17
19
30
9
47
3
29
8
25
47
11
4 14
65
Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet
Gépészet Gépészet
Gépészet
Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet
Gépészet Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver)
545210100000000 Gépgyártástechnológiai technikus 545210500105401 Élelmiszeripari gépésztechnikus 545210500105402 - Vegyipari gépésztechnikus 545250200105401 Erdőgazdasági gépésztechnikus 545250200105402 Mezőgazdasági gépésztechnikus 545440100105401 - Geológiai technikus 545440200000000 Energiatermelő és -hasznosító technikus 545440200105403 Megújulóenergia-gazdálkodási technikus 545440200105404 - Mélyfúró technikus 545820100000000 Épületgépész technikus 558100100105505 - Gépipari mérnökasszisztens 558100100105509 Mechatronikai mérnökasszisztens 335230110000000 Számítógép-szerelő, karbantartó 544810101003101 Számítógépes műszaki rajzoló_sm 544810110000000 - CAD-CAM informatikus 544810200000000 Informatikai alkalmazásfejlesztő 544810200105403 - Internetes alkalmazásfejlesztő 544810200105404 Szoftverfejlesztő 544810300000000 Informatikai rendszergazda 544810300105401 Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető
71
60
21
28
44
13 16
16
26
7
20
15
19
32
38
31
59
37
66
Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció
544810300105402 Informatikai műszerész 544810300105403 - IT biztonság technikus 544810300105404 - IT kereskedő 544810300105405 Számítógéprendszerkarbantartó 544810300105407 Webmester 544810301005201 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 544810400000000 Informatikus 544810400105401 - Gazdasági informatikus 544810400105403 - Ipari informatikai technikus 544810400105404 - Műszaki informatikus 544810400105405 - Távközlési informatikus 544810400105406 Telekommunikációs informatikus 544810400105407 Térinformatikus 54840901 - Multimédiafejlesztő 554810100000000 - Általános rendszergazda 554810200000000 Informatikai statisztikus és gazdasági tervező 554810400000000 - Webprogramozó 558100100105510 - Műszaki informatikai mérnökasszisztens
313410100000000 - Bolti eladó
12 37
13
14
26
24 13
34
91
56
67
48
91
313410100103101 - Bútor- és lakástextil-eladó 313410100103102 - Élelmiszerés vegyiáru eladó
67
Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció
313410100103103 Műszakicikk eladó
22
14
313410100103105 - Ruházati eladó
25
15
19
313410100103106 - Zöldséggyümölcs eladó
313430100000000 - Bolti eladó
7
332150200000000 - Virágkötő, -berendező, virágkereskedő
332150201003102 - Virágkötő 512130100000000 Fényképész és fotótermékkereskedő
16
8
8
17
512130100105101 Eseményrögzítő 513410100000000 Műszakicikk-kereskedő 523410410000000 Kereskedelmi ügyintéző
20
23
523410510000000 - Kereskedő
24
18
101
192
57
51
25
18
523410600000000 Könyvesbolti eladó 523420100000000 - Marketingés reklámügyintéző 527250100000000 - Látszerész és fotócikk-kereskedő 528410200000000 - Postai ügyintéző
11
543410100000000 Külkereskedelmi üzletkötő
14
68
Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar
543450200000000 - Logisztikai ügyintéző
219
156
553450100105502 Kereskedelmi szakmenedzser
10
10
553450100105504 Külgazdasági üzletkötő 553450100105505 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző
55
132
553450100105501 - Európai Uniós üzleti szakügyintéző
32
553450100105506 Reklámszervező szakmenedzser
10
553450100105507 - Üzleti szakmenedzser 553450200105501 - Logisztikai műszaki menedzserasszisztens 31527403 - Kötöttárukészítő 315420201003101 Bőrtárgykészítő 315420210000000 - Szíjgyártó és nyerges 33527201 - Bőrdíszműves 33527203 - Cipőfelsőrészkészítő 33527402 - Szövő* 33527603 - Konfekcióipari szabász 33527605 - Nőiruha-készítő 335420110000000 Bőrdíszműves 335420210000000 - Cipész, cipőkészítő, cipőjavító 335420500000000 - Szabó 335420500103301 - Csecsemőés gyermekruha-készítő 335420500103302 - Férfiszabó 335420500103303 - Női szabó 335420501002104 Textiltermék-összeállító 335420700103303 - Női szabó
58
8
7
10
5
7
13 21 24 7
30
4
71
14
15
12
69
Könnyűipar Könnyűipar Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság
Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság
545420100105402 - Ruhaipari technikus 545420100105403 - Textilipari technikus 318530610000000 Vízműkezelő 33789801 - Környezetvédelmi szakmunkás 52547004 - Környezetvédelmi technikus (a szak megjelölésével) 548500100000000 Környezetvédelmi technikus 548500100105401 - Energetikai környezetvédő 548500100105402 Hulladékgazdálkodó 548500100105404 Környezetvédelmi méréstechnikus 548500100105405 - Nukleáris energetikus 548500100105406 Vízgazdálkodó 548500200000000 - Természetés környezetvédelmi technikus 548510100000000 - Települési környezetvédelmi technikus 548530100000000 - Vízügyi technikus 548530200105401 Szennyvíztechnológus 523430500105202 Vámügyintéző 52343204 - Pénzügyi-számviteli ügyintéző 523440100000000 - Pénzügyiszámviteli ügyintéző 523440200000000 Vállalkozási ügyintéző 523440500000000 - Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 523440500105202 Vámügyintéző 523440500105203 - Termékdíj ügyintéző 524620110000000 - Statisztikai és gazdasági ügyintéző
9
8
21
10
50 24 121
47
33
15
56
70
Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság
Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés
Közlekedés Közlekedés
Közlekedés
553430100000000 - Üzleti szakügyintéző 553430100105501 - Banki szakügyintéző 553430100105502 Értékpapírpiaci szakügyintéző 553430100105503 Gazdálkodási menedzserasszisztens 553430100105504 - Pénzügyi szakügyintéző 553430100105506 - Számviteli szakügyintéző 55343602 - Számviteli szakügyintéző 553440100105501 Adóigazgatási szakügyintéző 55344102 - Értékpapír-piaci szakértő 553450100105503 - Kis- és középvállalkozási menedzser 315250210000000 Járműfényező 315250310000000 Karosszérialakatos 315430500000000 Kishajóépítő, -karbantartó 335250100000000 - Motor- és kerékpárszerelő 335250100103301 Kerékpárszerelő 335250100103302 Motorkerékpár-szerelő 515250100015401 Autótechnikus 515250110000000 Autószerelő 515250200000000 - Vasúti járműszerelő 515250200015401 Vasútijármű-technikus 515250200105101 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője 515250200105102 - Vasúti villamos jármű szerelője 525230210000000 Közlekedésautomatikai műszerész
30
35
14 47 83
20
21
60
44
50
51
47
49
71
Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés
Mezőgazdaság
Mezőgazdaság
Mezőgazdaság
Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság
525250110000000 Autóelektronikai műszerész 525250210000000 Repülőgépműszerész 525250410000000 Repülőgép-szerelő 528410100000000 Közlekedésüzemvitel-ellátó 528410100105201 - Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó 528410100105202 - Légi közlekedésüzemvitel-ellátó 528410100105203 Szállítmányozási ügyintéző 528410100105204 - Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó 528410400000000 Vasútüzemvitel-ellátó 528410400105201 - Forgalmi szolgálattevő 528410400105203 - Vasúti személyfuvarozási pénztáros 545820200000000 Közlekedésépítő technikus 545820200105401 - Hídépítő és -fenntartó technikus 545820200105402 - Útépítő és -fenntartó technikus 545820200105403 - Vasútépítő és -fenntartó technikus 548410100000000 - Hajózási technikus 548410210000000 - Légiutaskísérő 315210100000000 Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító 315210100103103 Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító 315212000000000 Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó 315212000103104 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó 31620701 - Dísznövény- és zöldségtermesztő 316210300000000 Állattenyésztő
17
43
19
13
30
19
28
10
22
16
20
30
27 6
72
Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság
Mezőgazdaság Mezőgazdaság
316210300103101 Állattenyésztő (baromfi és kisállat) 316210300103103 Állattenyésztő (sertés) 316210300103104 Állattenyésztő (szarvasmarha) 316210400000000 - Lótartó és tenyésztő 316220100000000 - Kertész 316220100103102 Gyümölcstermesztő 316220100103103 Szőlőtermesztő 316220100103104 Zöldségtermesztő 316220101002101 Fűszernövény-termesztő 316220101002103 Gyógynövénytermesztő 316220101002104 - Kerti munkás 316230110000000 - Erdészeti szakmunkás 33620302 - Vadász, vadtenyésztő 33620701 - Dísznövénykertész 33620703 - Kertész 336210210000000 - Gazda 336220110000000 Dísznövénykertész 33626201 - Erdészeti szakmunkás 52620302 - Vadgazdálkodási technikus 526210110000000 Agrárkörnyezetgazda 528120200000000 - Lovastúravezető 545810100000000 - Földmérő, térképész és térinformatikai technikus 545810100105401 - Földmérő és térinformatikai technikus
62 25
55
25
1 36
7
9 14
7
19
7 15 11
15
8
13
73
Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság
Mezőgazdaság Mezőgazdaság
Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság
Mezőgazdaság Mezőgazdaság Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció
546210100000000 - Agrárközgazdasági és -áruforgalmazó technikus 546210200000000 Agrártechnikus 546210200105401 Agrárrendész 546210200105402 Mezőgazdasági technikus 546210200105403 Vidékfejlesztési technikus 546210300105401 Állategészségügyi technikus 546210400000000 Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus 546210400105401 - Kertész és növényvédelmi technikus 546210400105402 Növénytermesztő és növényvédelmi technikus 546220100000000 - Parképítő és -fenntartó technikus 546220101002101 Parkgondozó 546230100000000 Erdésztechnikus 546250100000000 Vadgazdálkodási technikus 54626201 - Erdésztechnikus 55343401 - Agrárkereskedelmi menedzserasszisztens 556210200105503 Hulladékgazdálkodási technológus 556210200105508 Vadgazdálkodási technológus
4
4
18
11
16 5
8
312120100000000 Szórakoztató zenész II. 312120100103101 Szórakoztató zenész II.Szórakoztató zenész ( hangszer és műfaj megjelölésével) 312150200000000 - Népi kézműves
28
312150200103101 Csipkekészítő 74
Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció
312150200103103 - Faműves
312150200103104 - Fazekas 312150200103106 - Kézi és gépi hímző 312150200103107 - Kosárfonó és fonottbútor-készítő 312150200103108 Szőnyegszövő
11
312150200103109 - Takács 312150200103110 Nemezkészítő 312150200103111 - Népi bőrműves
33181201 - Porcelánfestő** 33182201 - Szórakoztató zenész II. (a műfaj és a hangszer megjelölésével)**
3
33189901 - Artista (a tevékenység megjelölésével)** 332150100103301 Porcelánfestő
9
332150100103302 Porcelánkészítő 52181101 - Festő (a tevékenység megjelölésével)** 52181102 - Grafikus (a tevékenység megjelölésével)** 52181103 - Szobrász (az anyag és a tevékenység megjelölésével)**
15
31
16
5
52181105 - Díszlet- és jelmeztervező asszisztens** 75
Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció
52181202 - Bőrműves**
52181204 - Bútorműves**
52181206 - Díszműkovács** 52181207 - Játék- és animációsfilm készítő**
12
52181208 - Keramikus**
8
52181209 - Könyvműves** 52181210 - Ötvös (az anyag és a tevékenység megjelölésével)** 52181211 - Porcelánfestő és tervező asszisztens** 52181212 - Textilműves (a tevékenység megjelölésével)**
9
52181213 - Textilrajzoló és modelltervező asszisztens** 52181214 - Tűzzománcozottdísztárgy készítő I. (zománcműves)**
52181215 - Üvegműves** 52181217 - Divat-stílustervező asszisztens 52182202 - Énekes (a műfaj megjelölésével)** 52182203 - Népzenész (a hangszer és a szak megjelölésével)** 52182204 - Zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével)**
20
52183203 - Színész II. (segédszínész)
13
5
1
3
13
76
Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció
52183302 - Táncos (a műfaj és a szak megjelölésével)**
10
52184201 - Alkalmazott fotográfus**
522120200000000 - Színész II. 522120200105202 - Színházi és filmszínész 522140100000000 Lakberendező 52840701 - Közművelődési szakember II. (a tevékenység megjelölésével) 54182201 - Szórakoztató zenész I. (a műfaj és a hangszer megjelölésével)** 54183301 - Táncművész (a műfaj és a szak megjelölésével)**
15
542110100000000 Alkalmazott fotográfus 542110300000000 Bútorműves 542110400000000 - Dekoratőr ;
12
542110500000000 - Díszlet- és jelmeztervező asszisztens 542110600000000 Díszműkovács ; 542110700000000 - Divat- és stílustervező
9
542110800105401 - Festő Általános festő 542110800105402 - Festő Díszítő festő
542110900000000 - Grafikus
15
11 77
Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció
542110900105401 - Grafikus Alkalmazott grafikus
9
8
16
542110900105402 - Grafikus Képgrafikus 542111000000000 - Keramikus ;
10
542111300000000 - Ötvös ; 542111300105401 - Ötvös ; Aranyműves 542111300105402 - Ötvös ; Cizellőr 542111300105405 - Ötvös ; Fémműves 542111400000000 Porcelánfestő és -tervező asszisztens
542111500000000 - Szobrász
6
542111500105402 - Szobrász Díszítő szobrász 542111500105403 - Szobrász Kőszobrász 542111600000000 Textilműves
9
542111600105402 - Kéziszövő
542111600105403 - Kézműves 542111600105404 Textilrajzoló és modelltervező asszisztens 542111700000000 Üvegműves 542111800000000 Zománcműves 78
Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció
542120200000000 Egyházzenész 542120200105401 - Kántorénekvezető
542120300000000 - Jazz-zenész 542120300105401 - Jazzénekes
13
4
542120300105402 - Jazz-zenész ( a hangszer megjelölésével)
16
542120400000000 - Klasszikus zenész 542120400105402 - Klasszikus zenész(a hangszer megjelölésével)
9
11
542120400105403 Magánénekes
3
3
542120400105404 Zeneelmélet-szolfézs szak 542120500105401 - Népi énekes
4
542120500105402 - Népzenész (a hangszer megjelölésével)
2
542120700000000 - Táncos
22
542120700105401 - Klasszikus balett-táncos 542120700105402 - Kortárs-, modern táncos
542120700105403 - Néptáncos 542120700105404 - Színházi táncos 542130200000000 Hangtechnikus
2 79
Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Nyomdaipar Nyomdaipar
542130300000000 - Mozgóképi animációkészítő
12
542150100000000 Műemlékfenntartó technikus 542150200105401 - Vésnök Vésnök ( tevékenység megjelölésével) 543210100000000 - Újságíró, konferanszié
543210100105403 - Újságíró I.
11
552130100105501 Idegennyelvi kommunikátor 552130100105502 - Intézményi kommunikátor
15
552130100105503 Sajtótechnikus 552130100105504 Sportkommunikátor 552130200000000 Mozgóképgyártó szakasszisztens 552130200105501 Audiovizuális szakasszisztens 552130200105502 Médiatechnológus asszisztens 552130200105503 Televízióműsor gyártó szakasszisztens 553410100000000 Mozgóképgyártó szakasszisztens 553410100105502 Médiatechnológus asszisztens 553410100105503 Televízióműsor gyártó szakasszisztens 315270100000000 - Könyvkötő 522130100000000 Kiadványszerkesztő
9
80
Nyomdaipar Oktatás Oktatás
Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Ügyvitel Ügyvitel
522130310000000 - Nyomdai gépmester 521400100000000 - Pedagógiai asszisztens 528130100000000 - Sportedző (sportág megjelölésével) 528130100015401 - Rekreációs mozgásprogram-vezető (a szakirány megjelölésével) 528130100105201 - Fitnesswellness asszisztens 528130100105202 - Sportedző (sportág megjelőlésével) 528130200000000 Sportszervező, -menedzser 541400100000000 Gyógypedagógiai asszisztens 547610100000000 Családpedagógiai mentor 54840701 - Népijáték és kismesterségek oktatója 551400100000000 - Képzési szakasszisztens 337620100000000 - Szociális gondozó 337620100103301 Fogyatékossággal élők gondozója 337620100103302 - Szociális gondozó és ápoló 33893302 - Szociális gondozó és ápoló 547610200105402 Kisgyermekgondozó, -nevelő 547620100000000 - Szociális segítő 547620100105402 - Szociális asszisztens 547620100105403 - Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző 547620200105404 - Szociális gondozó, szervező 557610100000000 - Csecsemőés gyermeknevelő- gondozó 557620100000000 Ifjúságsegítő 33340402 - Gépíró és szövegszerkesztő 333460110000000 - Irodai asszisztens
41
18 18 105
41
19
34
74
129
132
25 24
55
7
34 39
65
56
47
22
7
81
Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel
Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Vegyipar Vegyipar
Vegyipar
Vegyipar
Vegyipar
Vegyipar Vegyipar
Vegyipar Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom
523470300000000 - Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens 523470301003101 Számítógépes adatrögzítő 54340402 - Idegen nyelvi ügyintéző titkár 543460100000000 - Ügyviteli titkár 543460100105401 - Idegen nyelvi titkár 543460100105403 - Ügyintéző titkár 543470100000000 - Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző 543470100105404 - Üzleti kommunikációs szakügyintéző 553460100000000 - Jogi asszisztens 553460200105502 Titkárságvezető 553460300000000 - Rendészeti asszisztens 335430200103303 - Ipari gumitermék előállító 525210200000000 - Műanyagfeldolgozó 545240100105401 - Általános vegyipari laboratóriumi technikus 545240100105402 - Drog és toxikológiai laboratóriumi technikus 545240100105403 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus 545240100105404 Gyógyszeripari laboratóriumi technikus 545240210000000 - Vegyipari technikus 558100100105511 Mérnökasszisztens-Vegyész mérnökasszisztens 31782201 - Falusi vendéglátó 318120100000000 - Panziós, falusi vendéglátó 318120101002101 - Szállodai szobaasszony
9
10 21 17
44 38
22
134
16
24
82
10
12
17
82
Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom
33782201 - Pincér 33782601 - Cukrász 33782602 - Szakács
8
338110100000000 - Cukrász
45
27
69
338110210000000 - Pincér
46
75
151
25
12
338110301000000 - Szakács 338110301002101 - Konyhai kisegítő
8
338110310000000 - Szakács
88
63
254
528110200000000 - Vendéglős 548120110000000 Idegenvezető 548120200000000 - Protokoll és utazásügyintéző 548120200105401 Protokollügyintéző 548120200105402 Utazásügyintéző 558120100000000 Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser 558120100105501 Idegenforgalmi szakmenedzser 558120100105502 Vendéglátó szakmenedzser
70
38
174
15 15 79
26
137
18
18
47 89 19
83
6.4 2009/2010. tanévben a szakképző évfolyamokon végzős tanulók száma megyénként és szakmánként a régióban (KIR-STAT) szakmacsoport Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy
Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások
szakma 31501201 - Ápolási asszisztens 33503001 - Ortopédiai műszerész 337230110000000 - Ápolási asszisztens 52500801 - Fizioterápiás asszisztens 52501201 - Mentőápoló 52501806 - Röntgenasszisztens 52504601 - Fogászati asszisztens 52505201 - Gyógyszertári asszisztens 527200100105201 - Általános asszisztens 527200100105202 - Fogászati asszisztens 527200100105203 Gyógyszertári asszisztens 527250410000000 Radiográfus 527260100105201 Gyógymasszőr 54500801 Rehabilitációstevékenységterapeuta 54501201 - Ápoló 54501202 - Csecsemő- és gyermekápoló 54504601 - Fogtechnikus 54504602 - Klinikai fogászati higiénikus 547230110000000 - Ápoló 547230210000000 - Csecsemőés gyermekápoló 55501501 - Szülésznő 55503001 - Képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens 21527201 - Bőrtárgykészítő 21529105 - Gyékény-, szalma-, csuhéj tárgykészítő
Fejér KomáromEsztergom 16
Veszprém
0
64
0
0
66
16
28
13
10
0
18
4
4
84
Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások
Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások
Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika
21529107 - Kosárfonó és fonottbútor-készítő*
4
21529301 - Szőnyegszövő 21999999 - Munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítása
0
31529208 - Kerámiakészítő 31529301 - Fazekas 318610210000000 Biztonságtechnikai szerelő, kezelő
12
33660101 - Házvezető(nő)
15
33781201 - Fodrász
56
338150110000000 - Fodrász
23
51781201 - Kozmetikus 51789902 - Fényképész és fotótermék kereskedő 52529308 - Hangszerkészítő és -javító (a hangszer, illetve hangszercsoport megjelölésével) 528150100000000 Kozmetikus 528610600105201 Határrendészeti-rendőr 528610600105202 Közrendvédelmi-rendőr 528630110000000 - Honvéd tiszthelyettes I. (az ágazat megjelölésével) 548610100000000 Biztonságszervező I. 315211400000000 Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő 315220100000000 - Elektromos gép- és készülékszerelő 335210110000000 Elektromechanikai műszerész 33521603 - Villanyszerelő 335220100000000 Elektronikai műszerész
77
57
54
14
23
22
1 2
32
30
6
33
85
Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar
335220410000000 Villanyszerelő 33522203 - Villamosgép- és készülékszerelő 33522401 – Távközlési hálózatépítő 335230200000000 - Távközlési és informatikai hálózatszerelő 515210100000000 - Másoló- és irodagép műszerész 51522301 - Elektronikai műszerész 51522310 - Számítástechnikai műszerész 525230110000000 Automatikai műszerész 525230300000000 Mechatronikai műszerész 52542201 - Elektrotechnikai technikus 52542202 - Erősáramú elektronikai technikus 52542203 - Villamosgép és berendezési technikus 52542302 - Ipari elektronikai technikus 52542303 - Ipari informatikai technikus 52542306 - Mechatronikai technikus 52542307 - Műszaki számítástechnikai technikus 545220100000000 - Erősáramú elektrotechnikus 545230100000000 Elektronikai technikus 545230200000000 - Orvosi elektronikai technikus 55542301 - Villamosmérnökasszisztens (a szakirány megjelölésével) 558100100105513 Villamosmérnök-asszisztens 31521206 - Hentes és mészáros 31521207 - Húsipari szakmunkás 31521210 - Pék 31521212 - Sörgyártó 31521213 - Tartósítóipari szakmunkás
0 3
2 11 16 3
3
14 9
10 5
27
6
13
8
86
Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet
315410110000000 - Húsipari termékgyártó 33521202 - Pék-cukrász 335410100000000 - Édesipari termékgyártó 335410200000000 - Erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó 335410300000000 - Molnár 335410400000000 - Pék 335410401002102 - Sü tőipari munkás 335410510000000 - Pékcukrász 335410600000000 Tartósítóipari termékgyártó 335410710000000 Tejtermékgyártó 336210100000000 - Borász 52622210 - Sütő- és cukrásztechnikus 545410100000000 Élelmiszeripari technikus 545410100105401 - Bor- és pezsgőgyártó technikus 545410100105405 - Élelmiszerhigiénikus 545410100105406 - Erjedés- és üdítőitalipari technikus 545410100105407 - Hús- és baromfiipari technikus 545410100105409 - Sütő- és cukrászipari technikus 31521603 - Burkoló 31521606 - Épületburkoló 31521608 - Épületszobrász 31521614 - Kőműves 31521617 - Szobafestő-mázoló és tapétázó 31521618 - Tetőfedő 315820710000000 - Épület- és építménybádogos 315821300000000 - Kályhás 315821400000000 - Kőfaragó, műköves és épületszobrász 315821510000000 - Kőműves 315821700000000 - Tetőfedő 318521510000000 - Kőműves 33521601 - Ács-állványozó
7 30
18
11 4
20
10
22
4 13
13
3 8
22
4
2
27
17
59
37
59
56
1
12
18
87
Építészet
Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Építészet Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Faipar Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet
335820110000000 - Ács, állványozó 335820200000000 Belsőépítési szerkezet- és burkolatszerelő 335820310000000 - Burkoló 335820410000000 - Festő, mázoló, tapétázó 338520410000000 - Festő, mázoló és tapétázó 52580101 - Magasépítő technikus 545430100000000 Építőanyag-ipari technikus 545820300000000 Magasépítő technikus 31526202 - Asztalosipari szerelő* 315820810000000 Épületasztalos 33526201 - Asztalos 33526206 - Kárpitos 33526207 - Faműves 335420410000000 - Kárpitos 335430101002101 Asztalosipari szerelő 335430101003102 Fatermékgyártó 335430110000000 Bútorasztalos 51526201 - Műbútorasztalos 52541110 - Faipari technikus 545430200105401 - Bútoripari technikus 545430200105402 Fafeldolgozó technikus 558100100105504 - Faipari termelésszervező 315210710000000 Finommechanikai műszerész 315210800103101 - Autógyártó 315210801002103 - Ipari termékbontó 315210910000000 - Gépi forgácsoló 315211010000000 - Géplakatos 315211100000000 - Hegesztő 315212410000000 Szerkezetlakatos
6
2
0
20
3
42
22
42 4
58
6
5
62
0 4 23
20 0 20
53 27 39
32 8 41
13
10
5 88
Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet
Gépészet
Gépészet
Gépészet
Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet
Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet
Gépészet
Gépészet
315212510000000 - Színesfémfeldolgozó 31521610 - Gázvezeték- és készülékszerelő 31521616 - Szerkezetlakatos 31521620 - Vízvezeték- és központifűtés-szerelő 315220300000000 Légtechnikai rendszerszerelő 31523304 - Géplakatos 31523306 - Hegesztő 31523314 - Fémforgácsoló 31523701 - Kerékpárszerelő 315820900000000 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő 315820900103102 Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő 315820900103103 Központifűtés- és csőhálózatszerelő 315820900103104 Vízvezeték- és vízkészülékszerelő 315821000000000 Épületlakatos 317250100000000 - Optikai üvegcsiszoló 318630100000000 Fegyverműszerész 335210800000000 Szerszámkészítő 335220200000000 - Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó 33523302 - Szerszámkészítő 33524103 - Autógyártó 525220500105202 - Megújuló energiaforrás energetikus 52544204 - Gépipari számítástechnikai technikus 52544303 - Épületgépésztechnikus 52549901 - Automatizálási technikus (a szakirány megjelölésével) 545210100000000 Gépgyártástechnológiai technikus
5
9
3
5
20
13
19
9
16
10
3
29
3
17
9
0 6
1
44
37
39 89
Gépészet Gépészet Gépészet
Gépészet Gépészet
Gépészet
Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver)
545210500105401 Élelmiszeripari gépésztechnikus 545210500105402 - Vegyipari gépésztechnikus 545250200105401 Erdőgazdasági gépésztechnikus 545250200105402 Mezőgazdasági gépésztechnikus 545440100105401 - Geológiai technikus 545440200000000 Energiatermelő és -hasznosító technikus 545440200105403 Megújulóenergia-gazdálkodási technikus 545440200105404 - Mélyfúró technikus 545820100000000 Épületgépész technikus 55544201 - Gépipari mérnökasszisztens 558100100105505 - Gépipari mérnökasszisztens 335230110000000 Számítógép-szerelő, karbantartó 52464101 - Egészségügyi operátor 52464102 - Gazdasági informatikus II. 54464101 - Gazdasági informatikus I. 54464103 - Informatikus (a tevékenység megjelölésével) 54464104 - Számítástechnikai programozó 54464105 Számítógéprendszerprogramozó 544810110000000 - CAD-CAM informatikus 544810200105403 - Internetes alkalmazásfejlesztő 544810200105404 Szoftverfejlesztő 544810300000000 Informatikai rendszergazda
15
19
23
12
3
1
6
3
8
10
20
90
Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Informatika (szoftver) Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció
544810300105401 Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető 544810300105402 Informatikai műszerész 544810300105403 - IT biztonság technikus 544810300105404 - IT kereskedő 544810300105405 Számítógéprendszerkarbantartó 544810300105407 Webmester 544810301005201 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 544810400000000 Informatikus 544810400105401 - Gazdasági informatikus 544810400105403 - Ipari informatikai technikus 544810400105404 - Műszaki informatikus 544810400105405 - Távközlési informatikus 544810400105406 Telekommunikációs informatikus 544810400105407 Térinformatikus 54840901 - Multimédiafejlesztő 55464101 - Informatikai statisztikus és gazdasági tervező 554810100000000 - Általános rendszergazda 554810200000000 Informatikai statisztikus és gazdasági tervező 554810400000000 - Webprogramozó 558100100105510 - Műszaki informatikai mérnökasszisztens
313410100000000 - Bolti eladó
12
29
34
7
4
3
2
7
8
14
10
3 5
18
27
91
Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció
313410100103101 - Bútor- és lakástextil-eladó 313410100103102 - Élelmiszerés vegyiáru eladó
46
313410100103103 Műszakicikk eladó 313410100103105 - Ruházati eladó
67
60
25
21
17
7
313430100000000 - Bolti eladó
29
332150200000000 - Virágkötő, -berendező, virágkereskedő
22
332150201003102 - Virágkötő
6
16
33786201 - Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő 33786202 - Kultúrcikkkereskedő
33786203 - Ruházati kereskedő 33786204 - Vas- és műszaki kereskedő 512130100105101 Eseményrögzítő
10
523410410000000 Kereskedelmi ügyintéző
11
523410510000000 - Kereskedő
22
9
82
40
14
523410600000000 Könyvesbolti eladó 523420100000000 - Marketingés reklámügyintéző
81
92
Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar
527250100000000 - Látszerész és fotócikk-kereskedő 52786202 - Kereskedelmi technikus 528410200000000 - Postai ügyintéző 543410100000000 Külkereskedelmi üzletkötő 54343305 - Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser 543450200000000 - Logisztikai ügyintéző 55343304 - Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző
1
16
9
5
100
86
8
8
9
19
4
5
75
55343501 - Reklámszervező szakmenedzser 553450100105502 Kereskedelmi szakmenedzser 553450100105505 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző 553450100105506 Reklámszervező szakmenedzser 553450100105507 - Üzleti szakmenedzser 553450200105501 - Logisztikai műszaki menedzserasszisztens 55549901 - Logisztikai műszaki menedzserasszisztens 55786201 - Kereskedelmi szakmenedzser 31527402 - Fonó 31527403 - Kötöttárukészítő 315420201003101 Bőrtárgykészítő
5
93
Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás
315420210000000 - Szíjgyártó és nyerges 33527201 - Bőrdíszműves 33527203 - Cipőfelsőrészkészítő 33527402 - Szövő* 33527601 - Férfiruha-készítő 33527603 - Konfekcióipari szabász 33527605 - Nőiruha-készítő 335420110000000 Bőrdíszműves 335420210000000 - Cipész, cipőkészítő, cipőjavító 335420500000000 - Szabó 335420500103301 - Csecsemőés gyermekruha-készítő 335420500103302 - Férfiszabó 335420500103303 - Női szabó 335420501002104 Textiltermék-összeállító 52541108 - Ruhaipari technikus (a szakirány megjelölésével) 545420100105401 Bőrfeldolgozó-ipari technikus 545420100105402 - Ruhaipari technikus 33789801 - Környezetvédelmi szakmunkás 52547002 - Környezetvédelmi méréstechnikus 52547004 - Környezetvédelmi technikus (a szak megjelölésével) 52584201 - Víz- és környezetgazdálkodási technikus 528530200105201 Szennyvíztechnológus 548500100000000 Környezetvédelmi technikus 548500100105401 - Energetikai környezetvédő 548500100105402 Hulladékgazdálkodó 548500100105404 Környezetvédelmi méréstechnikus
5
10
0 34
7
30
14 11
5
6 2
4
14
18
94
Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság
Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság
Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság
548500100105405 - Nukleáris energetikus 548500100105406 Vízgazdálkodó 548500200000000 - Természetés környezetvédelmi technikus 548510100000000 - Települési környezetvédelmi technikus 548530100000000 - Vízügyi technikus 523430500105201 - Jövedéki ügyintéző 523430500105202 Vámügyintéző 52343203 - Vállalkozási ügyintéző 52343204 - Pénzügyi-számviteli ügyintéző 523440100000000 - Pénzügyiszámviteli ügyintéző 523440200000000 Vállalkozási ügyintéző 523440500000000 - Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző 523440500105201 - Jövedéki ügyintéző 523440500105202 Vámügyintéző 524620110000000 - Statisztikai és gazdasági ügyintéző 553430100105501 - Banki szakügyintéző 553430100105502 Értékpapírpiaci szakügyintéző 553430100105504 - Pénzügyi szakügyintéző 553430100105506 - Számviteli szakügyintéző 55343601 - Pénzügyi szakügyintéző 55343602 - Számviteli szakügyintéző 55343901 - Gazdálkodási menedzser asszisztens (a szakok megjelölésével) 553440100105501 Adóigazgatási szakügyintéző 55344101 - Banki szakügyintéző
2
1
25 7 21
1
18
10
20
7 27
14 8 13
6
14
19
95
Közgazdaság Közgazdaság Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés
Közlekedés
Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés
Közlekedés Közlekedés
55344102 - Értékpapír-piaci szakértő 553450100105503 - Kis- és középvállalkozási menedzser 315250210000000 Járműfényező 315250310000000 Karosszérialakatos 33523301 - Fényező-mázoló 33524102 - Karosszérialakatos 335250100000000 - Motor- és kerékpárszerelő 335250100103301 Kerékpárszerelő 335250100103302 Motorkerékpár-szerelő 51522305 Közlekedésautomatikai műszerész 51524106 - Kötöttpályásmotorés erőátviteliberendezésszerelő 515250100015401 Autótechnikus 515250110000000 Autószerelő 515250200015401 Vasútijármű-technikus 515250200105102 - Vasúti villamos jármű szerelője 52524101 - Autóelektronikai műszerész 52524102 - Autószerelő 525250110000000 Autóelektronikai műszerész 525250210000000 Repülőgépműszerész 525250410000000 Repülőgép-szerelő 52583201 - Közlekedésépítő, hídépítő technikus 52583204 - Közlekedésépítő, útépítő technikus 52700101 - Vasútüzemvitelellátó 52701004 - Közlekedésüzemviteli, szállítmányozási technikus 528410100000000 Közlekedésüzemvitel-ellátó
13 47 3
10 37 4
9
22
16
15
3 1 5
38 3 4
45
12 6
27
3
96
Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés
Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés Közlekedés
Mezőgazdaság
Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság
Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság
528410100105201 - Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó 528410100105202 - Légi közlekedésüzemvitel-ellátó 528410100105203 Szállítmányozási ügyintéző 528410100105204 - Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó 528410400000000 Vasútüzemvitel-ellátó 528410400105201 - Forgalmi szolgálattevő 528410400105202 - Vasúti árufuvarozási pénztáros 528410400105203 - Vasúti személyfuvarozási pénztáros 53544105 Közlekedésgépészeti technikus, közútijármű-gépész 54544101 - Hajózási technikus 545820200000000 Közlekedésépítő technikus 545820200105401 - Hídépítő és -fenntartó technikus 545820200105402 - Útépítő és -fenntartó technikus 545820200105403 - Vasútépítő és -fenntartó technikus 548410210000000 - Légiutaskísérő 315210100103103 Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító 315212000103104 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó 31526203 - Fafeldolgozó 31620310 - Általános állattenyésztő 31620701 - Dísznövény- és zöldségtermesztő 316210300103101 Állattenyésztő (baromfi és kisállat) 316210300103103 Állattenyésztő (sertés) 316210300103104 Állattenyésztő (szarvasmarha) 316210400000000 - Lótartó és tenyésztő
23
12
10
14
4 7
4
5
25
15 97
Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság
Mezőgazdaság Mezőgazdaság
316220100000000 - Kertész 316220100103102 Gyümölcstermesztő 316220100103103 Szőlőtermesztő 316220100103104 Zöldségtermesztő 316220101002103 Gyógynövénytermesztő 316220101002104 - Kerti munkás 316230110000000 - Erdészeti szakmunkás 31628007 - Növénytermesztő gépész 33620101 - Gazda 33620302 - Vadász, vadtenyésztő 33620701 - Dísznövénykertész 33620703 - Kertész 336210210000000 - Gazda 336220110000000 Dísznövénykertész 33626201 - Erdészeti szakmunkás 33628001 - Mezőgazdasági gépész 51786205 - Virágkötőberendező 52545202 - Mezőgazdasági gépésztechnikus 52620302 - Vadgazdálkodási technikus 52620701 - Kertész- és növényvédelmi technikus 52620702 - Parképítő és fenntartó technikus 526210210000000 - Laborállattenyésztő és -gondozó 528120200000000 - Lovastúravezető 545810100105401 - Földmérő és térinformatikai technikus 545810100105402 Térképésztechnikus 546210100000000 - Agrárközgazdasági és -áruforgalmazó technikus 546210200000000 Agrártechnikus
4 7 4 4
16 14 4 0
4
6
7
2
98
Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció
546210200105401 Agrárrendész 546210200105402 Mezőgazdasági technikus 546210200105403 Vidékfejlesztési technikus 546210300105401 Állategészségügyi technikus 546210400105401 - Kertész és növényvédelmi technikus 546220100000000 - Parképítő és -fenntartó technikus 546220101002101 Parkgondozó 546230100000000 Erdésztechnikus 546250100000000 Vadgazdálkodási technikus 54626201 - Erdésztechnikus 55343401 - Agrárkereskedelmi menedzserasszisztens 556210200105508 Vadgazdálkodási technológus
10
15
5
312150200103103 - Faműves
312150200103104 - Fazekas 312150200103106 - Kézi és gépi hímző 312150200103107 - Kosárfonó és fonottbútor-készítő 312150200103108 Szőnyegszövő
6
312150200103109 - Takács
33181201 - Porcelánfestő** 33182201 - Szórakoztató zenész II. (a műfaj és a hangszer megjelölésével)** 332150100103301 Porcelánfestő
5
0
99
Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció
52181101 - Festő (a tevékenység megjelölésével)** 52181102 - Grafikus (a tevékenység megjelölésével)** 52181103 - Szobrász (az anyag és a tevékenység megjelölésével)**
10
6
10
14
52181105 - Díszlet- és jelmeztervező asszisztens**
52181202 - Bőrműves**
52181204 - Bútorműves** 52181207 - Játék- és animációsfilm készítő**
52181208 - Keramikus**
3
52181209 - Könyvműves** 52181210 - Ötvös (az anyag és a tevékenység megjelölésével)** 52181211 - Porcelánfestő és tervező asszisztens** 52181212 - Textilműves (a tevékenység megjelölésével)**
4
52181213 - Textilrajzoló és modelltervező asszisztens** 52181214 - Tűzzománcozottdísztárgy készítő I. (zománcműves)**
52181215 - Üvegműves** 52181216 - Vésnök (a tevékenység megjelölésével) 52181217 - Divat-stílustervező asszisztens
7 100
Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció
52182202 - Énekes (a műfaj megjelölésével)** 52182203 - Népzenész (a hangszer és a szak megjelölésével)** 52182204 - Zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével)**
3
7
5
52183203 - Színész II. (segédszínész) 52183302 - Táncos (a műfaj és a szak megjelölésével)** 52184201 - Alkalmazott fotográfus**
522120200000000 - Színész II. 522120200105202 - Színházi és filmszínész 522140100000000 Lakberendező 52789904 - Dekoratőr, kirakatrendező 52840202 - Újságíró II. (a tevékenységi terület megjelölésével) 52840701 - Közművelődési szakember II. (a tevékenység megjelölésével) 53185201 - Műemléki fenntartó technikus 54183301 - Táncművész (a műfaj és a szak megjelölésével)**
15
542110100000000 Alkalmazott fotográfus 542110400000000 - Dekoratőr ; 542110500000000 - Díszlet- és jelmeztervező asszisztens 101
Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció
542110600000000 Díszműkovács ; 542110700000000 - Divat- és stílustervező 542110800105401 - Festő Általános festő
542110900000000 - Grafikus 542110900105401 - Grafikus Alkalmazott grafikus 542110900105402 - Grafikus Képgrafikus 542111000000000 - Keramikus ; 542111300105405 - Ötvös ; Fémműves
542111500000000 - Szobrász 542111600105404 Textilrajzoló és modelltervező asszisztens 542111700000000 Üvegműves 542111800000000 Zománcműves 542120200000000 Egyházzenész 542120300105401 - Jazzénekes 542120300105402 - Jazz-zenész ( a hangszer megjelölésével) 542120400105402 - Klasszikus zenész(a hangszer megjelölésével)
0
0
542120400105403 Magánénekes 102
Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Nyomdaipar Nyomdaipar Nyomdaipar
542120500105402 - Népzenész (a hangszer megjelölésével) 542120700105402 - Kortárs-, modern táncos 542120700105404 - Színházi táncos 542130300000000 - Mozgóképi animációkészítő 543210100000000 - Újságíró, konferanszié
543210100105403 - Újságíró I. 552130100105502 - Intézményi kommunikátor 552130200000000 Mozgóképgyártó szakasszisztens 552130200105502 Médiatechnológus asszisztens 553410100000000 Mozgóképgyártó szakasszisztens 553410100105502 Médiatechnológus asszisztens 55840901 - Intézményi kommunikátor
22
55840902 - Sajtótechnikus 55840903 Sportkommunikátor
55841901 - Moderátor 315270100000000 - Könyvkötő 31527806 - Könyvkötő asszisztens* 51524301 - Nyomdai gépmester
103
Nyomdaipar Nyomdaipar Nyomdaipar Nyomdaipar Oktatás Oktatás Oktatás
Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások
522130100000000 Kiadványszerkesztő 522130310000000 - Nyomdai gépmester 52527802 - Nyomdai kiadványés képszerkesztő 52842901 - Kiadványszerkesztő 33149901 - Gyermek- és ifjúsági felügyelő 521400100000000 - Pedagógiai asszisztens 528130100000000 - Sportedző (sportág megjelölésével) 528130100015401 - Rekreációs mozgásprogram-vezető (a szakirány megjelölésével) 528130100105201 - Fitnesswellness asszisztens 528130100105202 - Sportedző (sportág megjelőlésével) 528130200000000 Sportszervező, -menedzser 52896201 - Sportedző (a szakág megjelölésével) 541400100000000 Gyógypedagógiai asszisztens 54149901 - Gyógypedagógiai asszisztens 54149902 - Gyermek és ifjúságvédelmi asszisztens 547610100000000 Családpedagógiai mentor 54840701 - Népijáték és kismesterségek oktatója 55140801 - Médiatechnológus asszisztens 55841902 - Ifjúságsegítő 337620100103302 - Szociális gondozó és ápoló 33893302 - Szociális gondozó és ápoló 54507001 - Csecsemő- és kisgyermekgondozó 547610200105401 Gyermekotthoni asszisztens 547610200105402 Kisgyermekgondozó, -nevelő 547620100000000 - Szociális segítő
14
44
6
28
51
7 12
50
0 13 104
Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Ügyvitel Ügyvitel
Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel
Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Vegyipar Vegyipar Vegyipar
Vegyipar
Vegyipar
547620100105402 - Szociális asszisztens 547620100105403 - Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző 547620200105404 - Szociális gondozó, szervező 557610100000000 - Csecsemőés gyermeknevelő- gondozó 557620100000000 Ifjúságsegítő 55893301 - Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó 33340402 - Gépíró és szövegszerkesztő 333460110000000 - Irodai asszisztens 523470300000000 - Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens 523470301003101 Számítógépes adatrögzítő 54340402 - Idegen nyelvi ügyintéző titkár 543460100000000 - Ügyviteli titkár 543460100105401 - Idegen nyelvi titkár 543460100105403 - Ügyintéző titkár 543470100000000 - Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző 543470100105404 - Üzleti kommunikációs szakügyintéző 553460100000000 - Jogi asszisztens 553460200105502 Titkárságvezető 33789802 - Környezetvédelmi laboráns 52541201 - Általános vegyésztechnikus 52541202 - Drog- és toxikológiai technikus 545240100105401 - Általános vegyipari laboratóriumi technikus 545240100105402 - Drog és toxikológiai laboratóriumi technikus
24
41 63
15 11
35
14
14
21
44
5
15
105
Vegyipar
Vegyipar
Vegyipar Vegyipar
Vegyipar Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom
545240100105403 Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus 545240100105404 Gyógyszeripari laboratóriumi technikus 545240100105405 Környezetvédelmi és vízminőségi laboratóriumi technikus 545240210000000 - Vegyipari technikus 558100100105511 Mérnökasszisztens-Vegyész mérnökasszisztens 318120100000000 - Panziós, falusi vendéglátó 318120101002101 - Szállodai szobaasszony 33782201 - Pincér
11
6
12
9
12
22
33782202 - Vendéglátó eladó
41 1
33782601 - Cukrász
7
25
13
33782602 - Szakács
22
60
82
338110100000000 - Cukrász
7
0
4
338110210000000 - Pincér
17
0
17
338110301000000 - Szakács 338110301002101 - Konyhai kisegítő
12 6
338110310000000 - Szakács 52782202 - Vendéglátó technikus
34
7
6
5
528110200000000 - Vendéglős 548120110000000 Idegenvezető 548120200000000 - Protokoll és utazásügyintéző 548120200105401 Protokollügyintéző 548120200105402 Utazásügyintéző 55787201 - Idegenforgalmi szakmenedzser
42
29
37
113
3
36
13
28
20
7
106
Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom
558120100000000 Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser 558120100105501 Idegenforgalmi szakmenedzser 558120100105502 Vendéglátó szakmenedzser
22 74
107
6.6 Vállalkozói adatfelvétel kiegészítő táblái
Az elmúlt 12 hónapban felvett munkaerő létszáma OKJ kód szerint OKJ kód 315211010000000 315210800000000 315210910000000 313410100103102 335220410000000 315211110000000 335420500000000 315212410000000 335210810000000 315210801002102 318410100103101 313410200000000 315820600103105 338110210000000 515250110000000 335410100000000 318410100103102 338110310000000 315230100000000 335410400000000 315410110000000 315210600000000 316210100103103 333410300000000 313410201002102 315220510000000 315821400000000 333460110000000 515250100015401 545240210000000 315211001003101 315211900103106 315820900000000 315210801003101 335420501002104 335430110000000 545230100000000 315210100103103 316210300000000 528610300000000 545210500000000 315821510000000 335410510000000
fő 279 241 228 133 132 113 109 100 98 95 74 45 45 43 39 35 34 34 33 32 31 23 23 23 21 19 19 19 18 18 17 17 16 15 15 15 15 14 13 13 13 12 12 108
315822101003102 335820410000000 525210200000000 545200100000000 545210100000000 315250500103104 318610110000000 525250110000000 525210201003101 315210500000000 315210900013101 338140100000000 315210200000000 315210900013103 315820600103101 316210300103104 522130310000000 523410410000000 523470100015201 527250100000000 543440200000000 315210100000000 315220200103103 315220200103104 315431001003101 332150100103301 523440100000000 545230510000000 558100100105502 315211900103109 315820600103104 315820810000000 318120101002101 335820110000000 338110110000000 338530100000000 523410510000000 558100100105505 315270100000000 315820900103104 318610101003102 335210110000000 335820310000000 525200100000000 543440200015402 543450200000000 313410100000000 315210900013102 315211101003103 315211101003105 315250500103101 315440400000000
11 11 10 10 10 9 9 9 8 7 7 7 6 6 6 6 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 109
315820700103102 315820900103102 315820900103103 315822101003101 316410100103105 335420410000000 336210201002102 523420101005201 543430500000000 543450200015401 544810200105404 544810300105402 545240101003102 548500100105404 553450200105501 313410100103101 313410201002101 315211900103107 315820700103101 315822100013102 333410100000000 333460101003102 335420201003101 335420500103303 525210100105209 528140100000000 543430501005201 543430501005202 543450601005201 544810400105403 545220110000000 545410100105407 545440100000000 545820600105401 546210200105402 556210100105507 556210200105501 Összesen:
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2669
110
Az elmúlt 12 hónapban elbocsátott munkaerő létszáma OKJ kód 315211010000000 313410100103102 315210910000000 318410100103101 315210801002102 335220410000000 315211110000000 315212410000000 335420500000000 313410200000000 335210810000000 315210800000000 335410100000000 318410100103102 315410110000000 335430110000000 338110210000000 338110310000000 315820600103105 515250110000000 333460110000000 335410400000000 333410300000000 315821510000000 338110410000000 315210100103103 318610110000000 313410201002102 335820410000000 523410410000000 315220510000000 315820900000000 523410510000000 315210600000000 315210801003101 316210300000000 315820600103101 315211001003101 315250500103104 316210300103104 543440200000000 315431001003101 523440100000000 315820900103104 315250400000000 545210500000000 338140100000000
fő 161 149 105 88 82 73 71 59 51 51 46 42 35 35 34 33 31 27 23 22 22 18 17 17 15 14 13 12 11 11 10 10 10 9 9 9 9 8 8 8 7 7 7 7 7 6 6 111
523470100015201 335420501002104 315210100000000 315211900103109 335420410000000 336210201002102 544810200105404 315230100000000 315821400000000 545230100000000 315210200000000 522130310000000 335820110000000 318610101003102 525200100000000 544810300105402 315211900103106 525250110000000 315820600103104 315820810000000 315250500103101 315820900103102 315430900000000 315822100013104 522130500000000 315210900013103 338110110000000 313410100000000 315440400000000 543430500000000 333460101003102 544810400105403 315211900000000 318530100000000 335430101003103 515250100015401 335410510000000 527250100000000 558100100105505 335820310000000 543450200000000 523420101005201 545240101003102 553450200105501 313410100103101 315211900103107 333410100000000 335420201003101 525210100105209 528140100000000 543450601005201 545440100000000
6 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 112
556210100105507 315410101003101 315440210000000 333410201003101 333410201003102 335220400013319 335430101002103 523470100000000 542110400000000 542120400105402 548120300000000 Összesen:
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1652
113
12 hónapon belül várható munkaerő felvétel OKJ kód 315211010000000 315210801002102 315211110000000 315210910000000 315210800000000 335410100000000 313410100103102 338110210000000 338110310000000 335220410000000 335210810000000 315211001003101 315410110000000 315821510000000 318410100103102 333460110000000 335820410000000 313410200000000 335420500000000 318410100103101 335430110000000 315212410000000 315220510000000 315431001003101 515250110000000 315210100103103 315822100103103 545210100000000 315821601002101 525250110000000 315210200000000 315210600000000 315211900000000 335420410000000 335420500103303 335420501002104 523440100000000 545240210000000 546220100000000 313410201002102 315210900013103 315230100000000 332150100103301 335410510000000 338530101002101 523470100015201 315212101003101
fő 120 117 105 100 55 50 44 40 36 35 33 23 23 18 17 16 16 15 14 13 13 12 12 8 8 7 7 7 6 6 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 3 114
315250500103104 315820900103104 316210300103103 316220100000000 335820110000000 527250100000000 545230100000000 545230401005201 545230510000000 546220101002101 315211101003103 315211801003101 315211900103106 315212300000000 315820600103105 315820810000000 315820900103102 316230110000000 318120101002101 335410400000000 335820310000000 338110410000000 338140100000000 523410410000000 525210201003102 544810110000000 544810400105403 313410100000000 315211101003104 315250500103101 315440400000000 315820600103104 315820900103103 315821900000000 315822101003101 335820301003101 335820401003101 338110110000000 523470100000000 528150110000000 542120400105402 543440200000000 543450200000000 544810200105404 548120300000000 Összesen:
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1134
115
12 hónapon belül várható munkaerő elbocsátás OKJ kód 335420500000000 335410100000000 313410100103102 333460110000000 338110210000000 315410110000000 315210910000000 338110310000000 315820600103105 315210801002102 315211010000000 313410200000000 315211110000000 318410100103101 318410100103102 315220510000000 335430110000000 335210810000000 315212410000000 335420501002104 315211001003101 515250110000000 523440100000000 335220410000000 315821510000000 315210100103103 315210200000000 315210600000000 335820110000000 315211900103106 338140100000000 313410201002101 315250400000000 525250110000000 315210900013103 315250500103104 313410100000000 315440400000000 315820900103103 315820700103102 335420501002103 Összesen:
fő 60 35 30 30 20 20 17 17 17 15 13 12 11 11 8 7 6 5 5 5 4 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 382
116
3 éven túl, de 4 éven belül várható munkaerő felvétel OKJ kód 315210910000000 315211010000000 315211110000000 335410100000000 335420500000000 338110210000000 338110310000000 335210810000000 335220410000000 315210801002102 332150100103301 315410110000000 315212410000000 318410100103101 515250110000000 318410100103102 333460110000000 313410100103102 315210200000000 313410200000000 315212300000000 335410300000000 315220510000000 335430110000000 545230100000000 315210600000000 315820600103105 315211001003101 315431001003101 315821510000000 332150100103302 545210100000000 315210100103103 335420410000000 335420500103303 545240210000000 315250500103104 315820900103103 338110110000000 545230401005201 545230510000000 315211900103106 315211900103109 315220200000000 315440400000000 315820700103102 315822100103103
fő 167 98 65 50 50 33 32 31 24 21 21 20 18 15 14 13 13 12 11 10 10 10 9 9 9 7 7 6 6 6 6 6 5 5 5 5 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 117
335410510000000 338140100000000 338530101002101 523410510000000 525250110000000 312150100000000 313410201002102 315820600103101 315820900103104 318120101002101 318530400000000 335410400000000 335820110000000 525210201003102 528150110000000 544810200105404 544810300105402 548120300000000 315250500103101 315821100000000 335210501003101 335420201003101 338150200103301 543440200000000 546220100000000 Összesen:
3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 915
118
3 éven túl, de 4 éven belül várható munkaerő elbocsátás OKJ kód 335410100000000 315211010000000 315211110000000 313410100103102 315210910000000 315410110000000 318410100103101 338110310000000 338110210000000 318410100103102 313410200000000 335220410000000 315212410000000 515250110000000 333460110000000 315220510000000 315220200000000 315440400000000 315822100103103 338140100000000 315821510000000 313410201002102 318530400000000 525210201003102 544810300105402 315210801002102 335820110000000 Összesen:
fő 35 19 14 12 11 10 10 8 7 7 5 4 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 1 1 178
119
