2 Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, 4029 Debrecen, Csengı u. 4

Problémák a szövegszerkesztés verseny- és ECDL vizsgafeladataival kapcsolatban Problems in tests papers on word processing of ECDL exams and competitions BUJDOSÓ Gyöngyi1, Ph.D., egyetemi adjunktus CSERNOCH Mária2, Ph.D., középiskolai vezetıtanár 1

Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Könyvtárinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen, Pf. 12 [email protected], http:www.inf.unideb.hu/~bujdoso 2 Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, 4029 Debrecen, Csengı u. 4. [email protected]

Abstract Word processing requires the combination of several fields. The test papers of the ECDL exams and some competitions should give guidelines for users. We analyzed many tests, and found that most of the test papers broke in several cases all of the rules to different degrees, giving bad examples to teachers and to those who take these exams and participate in the competitions. In this paper some examples are presented to show some conceptual errors found in the test papers we examined. Összefoglaló Egyre inkább szükség van a szövegszerkesztés alapjainak ismeretére. A tapasztalatok mégis azt jelzik, hogy a szövegszerkesztés oktatásában nem a valóban szükséges ismeretek kapnak helyet. E cikk arra vállalkozik, hogy rámutasson a jelentkezı problémák egy lehetséges okozójára, a számonkérések feladatainak hibáira. Ehhez bemutatjuk egyes országos alkalmazói versenyek és az ECDL vizsga vonatkozó részeinek néhány olyan szövegszerkesztési feladatát, amely alátámasztja feltevéseinket. Kulcsszavak Számonkérés, oktatás, szövegszerkesztés, hibák a verseny- és ECDL vizsgafeladatokban

1. BEVEZETİ A szövegszerkesztés igen elterjedt számítógépes tevékenység. A elkészült felmérések ([12]) azt mutatják, hogy Magyarország lakosságának 62%-a használt már életében számítógépet, illetve 58% tekinthetı tényleges számítógép-használónak. Számos felmérésbıl ([4]) az is egyértelmően kiderül, hogy a számítógépet használók közel 90%-a szöveget is szerkeszt. Magas továbbá azoknak a száma is, akik a szövegek továbbadását, terjesztését is felvállalják. Tehát tanítjuk is, tanuljuk is, használjuk is a szövegszerkesztést. Mégis problémák látszanak ezen a területen. Bár többen úgy gondolják, hogy a szövegszerkesztés oktatása a lehetı leghatékonyabb, és hogy valójában minden fiatal tud szöveget szerkeszteni, a mindennapi tapasztalataink sajnos mást mutatnak. Elegendı megnézni a világhálóról letölthetı dokumentumokat, vagy a középiskolások és egyetemisták beadott dolgozatait, amelyek sokszor nélkülözik a nyomait a szövegszerkesztés szinte minden (technikai és elméleti) ismeretének (lásd pl. [6], [7]). Honnan eredeztethetı a szövegszerkesztés oktatásának ezen eredménytelensége? Nem könnyő utánajárni a valódi okoknak. Számos különbözı megközelítése létezik a problémának, amelyek csak együttesen adhatnak választ a kérdéseinkre. A következıkben a lehetséges okok egyikét vázoljuk fel. Arra mutatunk rá, hogy a szövegszerkesztést számon kérı fı fórumok, az ECDL vizsga és az országos versenyek szövegszerkesztési feladatai is számos hibát mutatnak tartalmukat illetıen is. Az e cikkben bemutatott mintákat az ECDL XIII. Számítástechnika az Oktatásban Konferencia, 2008. október 10–13., Csíksomlyó konferencia kiadványa, 65–71. oldal

65

Bujdosó Gyöngyi, Csernoch Mária: Problémák a szövegszerkesztés verseny- és ECDL vizsgafeladataival…

vizsgafeladatok hivatalos győjteményeibıl ([8], [9]) és néhány országos általános és középiskolai verseny feladatai közül válogattuk.

2. SZÜKSÉGES ISMERETEK A hibák és problémák felvázolása elıtt érdemes néhány szót ejteni arról, mit is nevezünk szövegszerkesztésnek. Mint azt már régóta hangsúlyozzuk (lásd pl. [2], [5]), a szövegszerkesztés nem azonos egyetlen program technikai ismeretével, és ennek az elvnek érvényesülnie kellene minden vizsga- és versenyfeladatban is. A szövegszerkesztés valójában rendkívül összetett tevékenység, amely több tudományterület elemeinek együttes ismeretét és alkalmazását követeli meg. A szöveg megfelelı beviteléhez szükség van a billentyőzet és a felhasználandó karakterek ismeretére. Gondolhatunk itt például a „0” szám és az „o” bető megkülönböztetésére, a kötıjelek és a gondolatjel megfelelı használatára, vagy az idézı- és zárójelek használatának témakörére. Ehhez jó alap lenne az, ha minden gyerek az iskolában megtanulna gépelni. Sajnos azonban a 2008-as kerettantervben sem jelenik meg önálló tantárgyként a gépírás (lásd [11]). Egy egyszerő, ám jól szerkesztett szöveg elkészítéséhez is szükség van legalább egy szövegszerkesztı program alapvetı készségeinek és képességeinek ismeretére, valamint azok szakszerő alkalmazására. Elengedhetetlen a magyar helyesírás szabályainak ([1]) mindenkori alkalmazása. A nyomtatott szövegek ugyanis kiemelik mindazon hibákat, amelyeket a kézzel írott szövegekben kisebb csalásokkal el tudunk rejteni. A helyesírás-ellenırzıbe vetett maximális bizalom is eredményezhet helyesírási hibákat, lásd például az 1. ábrán megjelenı javítási javaslatokat. Mindezeken túl a kiadványszerkesztés alapszabályait (például [10], [13]) is be kellene tartani, mivel a szövegszerkesztés végeredménye egy nyomtatott vagy elektronikus formátumú, elolvasásra szánt dokumentum. Ezen a területen találhatók a legnagyobb hiányosságok. A szövegszerkesztési hibáktól hemzsegı szövegeket látva nehéz beszélni a kiadványszerkesztés szabályainak betartásáról. Abban a tévhitben élnek e szövegek készítıi, hogy egy szöveg akkor jó, ha tele van zsúfolva a lehetı legtöbb technikai megoldással. Ilyen versenyfeladatra láthatunk példát a 2. ábra mintáján. Továbbmenve, a stílus, a tartalom és a forma összeegyeztetése is kívánatos lenne [3] egy megfelelıen szerkesztett vizsga- és versenyfeladat létrehozásánál. Gondolhatunk itt például arra, hogy az alkalmazott betőcsaládot az írásmő tartalmával és céljával össze kellene egyeztetni; meg kellene mutatni, hogy a Times New Roman, az Arial, a Courier New és a Comic Sans betőtípusokon kívül még mást is lehet alkalmazni, és hogy ezek nem is a szélesebb körben alkalmazandó betőkészletek közé tartoznak.

1. ábra A helyesírás-ellenırzı rossz javaslatai

66


2. ábra Egyetlen versenyfeladat számos kerülendı megoldással

3. HIBÁK TÍPUS SZERINT Annak ellenére, hogy már régóta látszanak ugyanazok a problémák, a szövegszerkesztés tanításának központi koncepciója mintha semmit sem változott volna, így megítélése, technikája és számonkérése sem. A hibák egy része öröklıdött a gépírásból, de újakat is jócskán láthatunk. A hibák sokrétősége miatt e cikk keretében csak a tartalmat érintı hibák bemutatására szorítkozhatunk. Az alábbiakban olyan feladatokból mutatunk be néhányat, amelyeket a különbözı számítástechnikai versenyek szövegszerkesztéssel kapcsolatos feladatsoraiból és az ECDL vizsga szövegszerkesztési és prezentációkészítési feladatai közül válogattunk. Sajnos nem sikerült olyan példákat találni, amelyek tisztán csak egyfajta hibával rendelkeznek, így a tárgyalttól eltérı típusú hibákat is fog a Kedves Olvasó találni a bemutatott feladatok mindegyikében. E cikk keretei nem teszik azonban lehetıvé az összes hiba részletes tárgyalását.

3.1. Koncepcionális hibák Számos esetben figyelhetı meg, hogy a tanárok és a vizsgáztatók a szövegszerkesztést egyenértékőnek tekintik a kivitelezés technikai részleteinek pontos ismeretével és megvalósításával. Úgy gondolják, hogy a fent említett komponensek közül csak a szövegszerkesztı program használata a fontos. Jól ismertek az olyan oktatási segédanyagok és számonkérésnél használt tesztek, amelyek azt kérik számon, hogy egy adott szövegszerkesztı adott parancsa melyik menüben, melyik eszköztárról, milyen gombbal érhetı el. Különösen érthetetlen ez a hozzáállás a gép nélküli számonkéréseknél, ahol a kérdezık arra „kényszerítik” a felhasználót, hogy emlékezetbıl tudja ezekre a válaszokat. Az ilyen feladatokkal azt sugallják a feladatok készítıi, hogy nem az a lényeg, hogy például harmonikus-e a dokumentum megjelenése, hogy olvasható-e és megfelelıen tagolt-e a szöveg, illetve hogy elérik-e a kiemelések a céljukat. A készítık szerint azok szerkesztik jól a szövegeket, akik fejbıl tudják például azt, hogy a körlevél varázslójának hányadik lépésében kell a címzetteket kiválasztani (3. ábra). Gyakoriak az eszköztárak nevéhez, tartalmához, megváltoztatásához, gombjaihoz kapcsolódó kérdések is (4. ábra), amelyekben sokszor a jóformán soha sem használt eszköztárakra és gombokra kérdez rá a feladat.

67


3. ábra A varázslót feltehetıen azért hozták létre, hogy ne kelljen megjegyezni a lépéseket

4. ábra Ismét egy „fontos” tudnivaló. Feltétlenül szükséges erre fejbıl tudnunk a választ?

3.2. Tartalmi hibák Számos olyan feladatot találhatunk a versenyfeladatok között, amelyek megválaszolása nem nehézségük miatt okozhat gondot, hanem azért, mert valami hiba csúszott a feladat megalkotásába. Találhatunk olyan feladatokat, amelyekben a kérdés azért nem jó, mert a válasz több körülménytıl, például a verziótól függhet. Ilyen a keresésre vonatkozó alábbi feladat is (5. ábra). A következı feladat (6. ábra) arra mutat példát, amikor nem lehet eldönteni, hogy elírás vagy figyelmetlenség miatt a „Formázás” választandó ki, vagy hogy a feladat a terminológia pontos ismeretét pontozza, amely esetben a helyes válasz az „Egyikbıl sem” lenne. A titkosításra vonatkozó feladat (7. ábra) több sebbıl vérzik: Kétfajta jelszót lehet ugyanis megadni: titkosítási és megosztási jelszót. A feladat megfogalmazásából csak sejthetı, hogy a titkosítási jelszóra kérdez rá. Ennél viszont a titkosítás típusától függıen a jelszó legfeljebb 128 karakter lehet.

5. ábra Melyik verzióra gondol a kérdezı? A Ctrl+F mellett ugyanis már a Ctrl+I is megjelent (A kérdése egy 2007-es feladatsorból származik.)

68


6. ábra A helyes megoldás a „Formátum menü” lenne, de csak a „Formázás menüpont”választható. Melyik válasz tekintendı jónak? Az „Egyikbıl sem”?

7. ábra A helyes megoldás attól függ, hogy milyen titkosítást választunk. A rendelkezésünkre álló Word 2003-ban a dokumentum fájltitkosítási jelszava maximálisan 128 karakter lehet.

3.3. Terminológiai hibák A terminológia pontos használata azért lényeges, mert a szövegszerkesztésben – a számítástechnika sok területéhez hasonlóan – egy apró változtatás is értelemzavaró lehet, és nehezíti a kérdés és a válasz értelmezését, így a feladat megoldását. Az elızı fejezet 6. ábraája is tartalmaz már terminológiai hibát, hiszen valójában arra kérdez rá a feladat, hogy „melyik menüpontnak a menüpontja” a vízjel, ami enyhén szólva képzavar. A válaszok között található „Formázás”, ami egy eszköztár neve. A helyes megoldás „Formátum” lenne, ami viszont egy menü. A 7. ábra sem mentes a terminológiai hibáktól. Itt a problémát az jelenti, hogy a feladat a szakkifejezéseket mellızve – sajnos a Word terminológiai pontatlanságát továbbgörgetve – pontatlan kifejezést használ: a dokumentum „védelméhez” tartozó jelszó hosszát kérdezi. Akkor lenne egyértelmő a feladat, ha megjelenne benne a fájltitkosítási vagy a fájlmegosztási titkosítás kifejezések egyike, illetve ha a Dokumentumvédelem menüpontban beállítható jelszó hosszát kérdezné meg.

69


8. ábra Egyetlen kérdés négy terminológiai hibával: dialógus ablak, fül, ikon, eszközsáv A 8. ábrán látható feladat egyetlen kérdése négy terminológiai hibát hordoz, ami igen figyelemre méltó egy ilyen rövid mondattól. Itt a kérdezık „dialógus ablakot” említenek, ilyen fogalom azonban nem létezik, van ezzel szemben párbeszédpanel. Ehhez hasonlóan „eszközsáv” sincs, van azonban eszköztár. Nincsenek „ikonok” sem az eszköztárakon, vannak viszont gombok. Ez utóbbi hiba még olyan értelemben is zavaró, hogy ikonok tényleg léteznek a Wordben, de semmi közük sincs az eszköztárakhoz (sem az „eszközsávokhoz”). Az említett párbeszédpanel hivatkozott lapja – és nem „füle” – viszont ténylegesen parancsok felvételét említi, ami tovább bonyolítja a válaszadó dolgát. (A fül csak a lap nevét tartalmazza, az alkalmazható eszközök a lapon vannak.)

3.4. Írásjel- és egyéb karakterhibák Karakterhibától sem mentesek sem a vizsga-, sem a versenyfeladatok. Az elsı ránézésre egyszerő szerkesztési hibának látszó „elütések” gyakoriságuk miatt sajnos helyesírási hibákká minısülnek. Nézzünk itt meg ezekbıl egy kis ízelítıt! Már az elızıleg bemutatott feladatokban is sok helyen látható például az, hogy kisbetővel van írva a „word”, holott ez a program neve, azaz tulajdonnév, tehát nagybetővel kellene kezdıdnie (lásd 3–5. és 7. ábra). Nagybetővel kellene kezdeni a menük és menüpontok nevét is, mivel ezek címszerő szavak. Ilyen hibát számos helyen találtunk. Az elızıekben bemutatott feladatok közül a 8. ábra tartalmazza ezt a tipikus hibát. Nagyon sok a szóközhiba. Sajnos a reprodukálandó feladatok sem nélkülözik a helyesírási hibának minısülı felesleges szóközöket és szóközhiányokat (9. ábra). A felsı mintán szóközök kerültek oda, ahova nem kellett volna (a mondatvégi írásjelek elé), a középsı és alsó mintán pedig nincsenek szóközök ott, ahol viszont kellenének (a vesszık után). A szövegszerkesztéshez nem értık hibáit hordozzák magukkal a verseny- és vizsgafeladatok is: a kötıjel, nagykötıjel és gondolatjel alkalmazásában teljes bizonytalanságot láthatunk (10. ábra). Az idézıjelek minden variációja megtalálható még reprodukálandó szövegekben is (10. ábra). Az itt látható példa egyetlen feladatot mutat többféle idézıjellel.

9. ábra Szóközproblémák reprodukálandó mintákban 70


10. ábra Egy reprodukálandó feladat – idézıjellel és kötıjellel kapcsolatos hibával

4. LEGFONTOSABB FELADATAINK Tekintettel arra, hogy egy szerkesztett szöveg csak a tartalom, a forma és a cél harmóniájával válik megfelelıvé, a vizsga- és versenyfeladatok készítıinek törekedniük kell a hibáknak minimalizálására. Cikkünk csak egy ízelítı a jellemzıen elıforduló hibákból, azok részletes bemutatására terjedelmi okok miatt itt nem vállalkozhatunk. Ahhoz, hogy megtaníthassuk a diákokat a szövegek valódi szerkesztésére, nagyon figyelmesen kellene összeállítani a számonkérésekhez használt feladatsorokat is. Minden szinten figyelni kellene a tartalmi és terminológiai hibák teljes kiszőrésére és a helyesírási hibák kijavítására. A fı feladat azonban a központi koncepció átgondolása, újraértékelése és a valódi szerkesztéshez való illesztése.

5. IRODALOMJEGYZÉK [1] [2]

[3] [4] [5]

[6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13]

A magyar helyesírás szabályai, tizenegyedik kiadás, (MHSZ), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991 Bujdosó Gy., Szöveg- és kiadványszerkesztés oktatása az egyetemen, Informatika a felsıoktatásban ’96, NetworkShop 1996 Konferencia (1996. augusztus 27–30., Debrecen) kiadványa, 1996, 101–109, http://www.iif.hu/rendezvenyek/networkshop/96/eloadas/01e13.pdf. Bujdosó Gy., Coordinating the aim, the content and the layout in teaching word processing, microCAD ’97 (1997. február 25–28., Miskolc) kiadványa, 1997, 1–8. Bujdosó Gy., Új utak a tipográfiai tudásmenedzsmentben, Ph.D. disszertáció, Debreceni Egyetem, 2007. Csernoch, L-né, Hogyan készítik fel az egyetemek, fıiskolák a tanárszakos hallgatókat az informatika, számítástechnika tantárgy tanítására. Informatika a Felsıoktatásban ’96 – Networkshop ’96, Debrecen, 1996, 499–503. Csernoch, M., Methodological questions of teaching word processing, 3rd International Conference on Applied Informatics, Eger-Noszvaj, 1997, 375–382. Csernoch M., The word processing ability of senior university students (benyújtva 2008). ECDL oktatócsomag CD melléklete, Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Budapest, 2004. ECDL vizsgapéldatár – Az Európai Számítógép-használói Jogosítvány vizsgafeladatai, Kossuth Kiadó, Budapest, 2003. Gyurgyák J., Szerkesztık és szerzık kézikönyve, Osiris Kiadó, Budapest, 1996. Kerettanterv 2008 (2008) Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest, http://www.okm.gov.hu. KSH: A magyarországi háztartások infokommunikációs (IKT-)eszközökkel való ellátottsága és az egyéni használat jellemzıi, 2007, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt07.pdf. Virágvölgyi P., A tipográfia mestersége – számítógéppel, Osiris Kiadó, Budapest, 2004.

71

2 Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, 4029 Debrecen, Csengı u. 4

Recommend Documents