A Kúria Mellett Eljáró Másodfokú Szolgálati Bíróság 2014.El.I.D.3/1.szám
Beszámoló a másodfokú szolgálati bíróság 2013. évi tevékenységéről
I. A szolgálati bíróságok jogállása A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény ( a továbbiakban: Bszi.) 103.§ (3) bekezdésének g. pontjából, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény ( a továbbiakban: Bjt.) 101.§ és 102.§-ából következően, a szolgálati bíróságok csak funkcionálisan különülnek el a bírósági szervezetben a különböző szinten működő bíróságoktól. Működésük tárgyi, anyagi feltételeit az Országos Bírói Hivatal, illetve az elsőfokú szolgálati bíróság esetében a Fővárosi Ítélőtábla elnöke, a másodfokú szolgálati bíróság esetében a Kúria elnöke biztosítja. A másodfokú szolgálati bíróság tekintetében ez a tárgyalótermek, a munkaeszközök rendelkezésre bocsátása mellett azt is jelenti, hogy a Kúria elnöki irodája kezeli a szolgálati bírósági iratokat, fogadja és továbbítja a beadványokat a másodfokú szolgálati bíróság elnökének vagy a kijelölt tanácsnak. 2013. június 1-jével egy külön, a feladatra kijelölt írnok is segíti a szolgálati bíróság adminisztratív feladatainak ellátását. II. A másodfokú szolgálati bíróság tagjai: A másodfokú szolgálati bíróság tagjait részben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, részben a helyébe lépett Országos Bírói Tanács választotta meg. A 15 tag közül 9 kúriai és 6 különböző szolgálati helyre beosztott törvényszéki, illetve közigazgatási és munkaügyi bíró. Közöttük található kúriai kollégiumvezető, kollégiumvezető-helyettes, több kúriai tanácselnök, közigazgatási és munkaügyi bírósági elnök, törvényszéki tanácselnök. Valamennyi szolgálati bírósági bíró a bírói szolgálati helyén, az ítélkező tevékenységben reá nehezedő óriási munkateher mellett látja el a szolgálati bírósági feladatait. Nincs tudomásom arról, hogy bármelyikük is munkaidő kedvezményt venne igénybe. Az öt, egy évre előre felállított másodfokú szolgálati bírósági tanács mindegyikében legalább egy bíró Budapesten kívül teljesít szolgálatot. A tanácsok szakmai és adminisztratív munkájának megszervezését ez jelentősen nehezíti. Az adott tanács tagjainak tekintettel kell lenniük továbbá a bírói szolgálati helyeiken adódó feladatokra, a hónapokkal megelőzően kitűzött tárgyalásokra, a kiemelt ügyek soron kívüli intézésének kötelezettségére, a jogrendszer alapjait érintő, a közel múltban bekövetkezett jogszabályi változások miatt szükséges tovább képzéseken, konferenciákon való önkéntes vagy kötelező részvételre. III. Az elmúlt évben másodfokon elintézett ügyekre vonatkozó számadatok A megelőzően vázolt szolgálati bírói tevékenység feltételeinek tükrében, a kétségtelenül nem nagy ügyérkezés mellett, az időszerűségi mutatók kedvező képet mutatnak. A beszámolóhoz mellékelt táblázatból kitűnik: az elmúlt esztendőben panaszügy nem érkezett, mindössze 6 fellebbezési ügy volt folyamatban, amely érdemi határozathozatallal be is fejeződött. Az iratoknak a kezelő iroda által történt bemutatása után, az ügyek az Ügyrend 8.§ (2) bekezdésének megfelelően, 8 napon belül minden esetben kiszignálásra kerültek. A tanácsok azokat még abban az esetben is 2 hónapot követően pár napon belül befejezték, ha az ügyérkezés után rövid időn belül törvénykezési szünet következett. A határozatok írásba foglalására - egy kivétellel - 8 napon belül sor került. A Bjt. 125.§ (1) bekezdésével és az Ügyrend 13.§ (2) bekezdésében foglaltakkal szemben azonban a határozatok kézbesítése ezen határidőn belül nem minden esetben történt meg. A néhány napos
késedelem a szolgálati bírák megelőzőekben ismertetett, eltérő szolgálati helyéből adódó adminisztratív nehézségeivel magyarázhatók. Az iratoknak az elsőfokú bírósághoz visszaküldése, anonimizálása és az OBH közreműködésével az OBH honlapján annak közzététele azonban még így is – egy ügy kivételével, ahol az 17 napon belül következett be – 15 napon belül megtörtént. A szolgálati bíróság elnökének a szolgálati bírákkal való intézményes kapcsolatát a Bjt.113.§(1) és(3) bekezdése, 115.§(2) bekezdése, az Ügyrend 3.§(2) bekezdése, a 14.§ folytán irányadó 8.§(2) bekezdése és 22.§ határozza meg. Ezt meghaladóan nincs sem igazgatási, sem fegyelmi jogköre felettük. A szolgálati bírák ennek ellenére, elnöki ráhatás nélkül is az ügyeiket lelkiismeretesen, a felkészüléshez szükséges optimális idő betartásával ellátták. IV. Az eljáró tanácsok kijelölésének sorrendi okai: A 2012 decemberében érkezett SzF11/2012. számú ügyben a módosítás előtti Ügyrend alapján, a szolgálati bírákkal történt előzetes egyeztetésnek megfelelően és a szolgálati bírósági ügyek elintézésében, az adott évben való részvételi arányra tekintettel került felállításra az ad hoc tanács. Az SzfF1/2013.számú ügyben a módosított Ügyrend szerint, az előre megállapított összetételű és eljárási sorrendben kijelölt I. számú tanács tagjai jártak el. Az SzfF2/2013.számú ügy intézéséből a II. számú tanács tagjai (az új eljárás iránti kérelemmel érintett megelőző határozathozatalban való részvétel miatt) kizártak voltak, a III. számú tanács tagjai tartós megbetegedés miatt nem tudtak eljárni, ezért került kijelölésre a IV. számú tanács. Az SzfF3/2013.számú ügy elintézésére, sorrendben a fentiek miatt a II. számú tanács következett. Az SzfF4/2013.számú ügy elintézésében a III. számú tanács tagjai változatlanul nem tudtak részt venni tartós megbetegedés miatt. A sorrendben következő IV. számú tanács egy folyamatban lévő ügyben járt el, az V. számú tanács kizárt volt az Ügyrend 4.§ (1) bekezdés e) pontja értelmében (az eljárás alá vont bíróval azonos megyében dolgozó bíró nem járhat el), ezért került ismételten kijelölésre az I. számú tanács. Az SzfF4/2013.számú ügy a megelőzőek értelmében soros III. számú tanácsra került kiosztásra. A még mindig betegállományban lévő dr. Mészáros Mátyás bíró helyett azonban az V. számú tanácsból dr. Tóth Kincső vált eseti jelleggel a tanács tagjává. Az ügy kiszignálását követően dr. Magyarfalvi Katalin, a III. számú tanács állandó tagja elfogultságot jelentett be, ezért helyette szintén az V. számú tanácsból dr. Magyar Erzsébet járt el. A teljes V. számú tanács kijelölésére azért nem volt mód, mert annak harmadik tagja, Aranyosné dr. Váradi Erzsébet az Ügyrend 4.§ (1) bekezdés e) pontja értelmében kizárt volt az eljárásból. A vázoltak alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az Ügyrendnek a kizárásra vonatkozó szabályait pontosítani, módosítani kéne. Szabályozni kéne, mi a teendő, ha az előre felállított, soros tanács valamelyik tagja akadályoztatva van, vagy kizárási ok miatt nem járhat el. Megoldás lehet a soron következő tanács kijelölésére vonatkozó kötelezettség előírása, vagy a szolgálati bíróság elnöke felhatalmazható eseti jelleggel a tanácsokba póttag kijelölésére. Megfelelő lehet az is, ha a szolgálati bíróság elnöke egy évre előre a helyettesítési sorrendet, akár tanácsokra, akár személyekre vonatkozóan felállítaná. V. Az elmúlt évben másodfokon elintézett ügyek tartalmi vizsgálata 1). SzF11/2012. számú ügy: Fellebbezést előterjesztő fél: az eljárás alá vont járásbírósági bíró Határozat: az elsőfokú szolgálati bíróság megrovás fegyelmi büntetést kiszabó határozatának helybenhagyása.
Fegyelmi vétség: három magánvádas ügyben a vádlott büntethetősége elévült a bíró mulasztása miatt. Enyhítő körülmények: a bíró hosszú ideje fennálló szolgálati jogviszonya, kitüntetései, publikációi, tudományos tevékenységei, egyéb, a bíróság érdekében végzett közösségi munkája, munkakörülményeinek nehézségei, a hozzá beosztott írnokok személyének gyakori változása. Súlyosító körülmények: késedelmes írásba foglalások miatt már korábban az otthon dolgozási engedélye megvonásra került, csoportvezetője többször figyelmeztette a magánvádas ügyek kitűzésére. 2.) SzfF1/2013.számú ügy: Fellebbezést előterjesztő fél: az eljárás alá vont bírósági elnökhelyettes Határozat: az elsőfokú szolgálati bíróság fegyelmi eljárást megszüntető és az eljárás alá vont bírósági elnökhelyettest figyelmeztetésben részesítő határozatának helybenhagyása. Fegyelmi vétség: az eljárás alá vont bírósági elnökhelyettes egy büntető ügyben felfüggesztett eljárásban a felfüggesztés megszüntetésére és tárgyalás kitűzésére, azaz, konkrét eljárási cselekmény megtételére utasította a beosztott bíróját, megsértve ezzel a bírói függetlenséget. Enyhítő körülmények: Igazgatási vezetőként köteles volt az elhúzódó ügyben, az időszerűség érdekében, a konkrét eljárási cselekmény meghatározása nélkül, intézkedés megtételére felhívni a beosztott bírót, az elnökhelyettes és a bíró között szakmai vita állt fenn, annak során nyilvánított véleményt az elnökhelyettes, eljárása az ítélkezés érdemére nem hatott ki. 3.) SzfF2/2013.számú ügy: Fellebbezést előterjesztő fél: a korábban folyamatban volt fegyelmi eljárásban hozott határozat alapján bírói tisztségéből felmentett bíró Határozat: az elsőfokú szolgálati bíróság új eljárás megtagadásáról szóló határozatának helybenhagyása. Indokolás: A másodfokú szolgálati bíróság egyet értett az elsőfokú szolgálati bírósággal abban, a Bjt. 129.§(1) bekezdésében az új eljárás lefolytatását megalapozó együttes feltételek nem álltak fenn. A bíró vizsgálóbiztosi meghallgatás elmulasztására, a törvényes bíróhoz való jog megsértésére, a pártatlan ítélkezéshez és a hatékony jogorvoslathoz való jog sérelmére vonatkozó álláspontját, előadását, az ezzel kapcsolatos tényeket az alapeljárásban eljárt szolgálati bíróságok már elbírálták. A szolgálati bíróság a határozathozatal idején hatályos jogszabályok alapján köteles eljárni, az utóbb bekövetkezett normaszöveg változás, az adott fegyelmi üggyel kapcsolatos alkotmányossági panasz, az Európai Emberi Jogi Bírósághoz benyújtott panasz befogadása szintén nem alapozza meg az új eljárás lefolytatását. A másodfokú szolgálati bíróság hangsúlyozta azt is, a bíróval szemben nem azért került sor fegyelmi büntetés kiszabására, mert a bírói függetlenséget védelmezte cikkeivel a nyilvánosság igénybevételével, hanem mert azt a bírósági szervezettel szembeni indokolatlan és alaptalan általánosításokat megfogalmazva tette. A véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alapjogát csak a bíróságokba vetett közbizalom fenntartásához fűződő közérdek tiszteletben tartásával gyakorolhatta volna. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a fellebbezési határidőn túl előterjesztett további beadványokban foglaltakkal érdemben nem foglalkozott, mert a fellebbezés az OBT által jóváhagyott Ügyrend 13.§ (6) bekezdése értelmében már nem volt kiegészíthető, megváltoztatható.
4.) SzfF3/2013.számú ügy: Fellebbezést előterjesztő fél: az eljárás alá vont járásbírósági bíró Határozat: az elsőfokú szolgálati bíróság bírói tisztségből felmentés indítványozása fegyelmi büntetést kiszabó határozatának helybenhagyása. Fegyelmi vétség: károkozás ittas vezetéssel, az intézkedő rendőrökkel szemben bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, visszaélésszerű hivatkozás a bírói mentelmi jogra.
Enyhítő körülmény: nem volt, Az eljárás alá vont bíró eddigi igazságszolgáltatásban végzett elismert tevékenysége a fegyelmi büntetés kiszabásakor nem volt figyelembe vehető az elkövetett fegyelmi vétség súlyára tekintettel. 5.) SzfF4/2013.számú ügy: Fellebbezést előterjesztő fél: az eljárás alá vont járásbírósági bíró Határozat: az elsőfokú szolgálati bíróságnak a bíróval szembeni egy fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetést kiszabó határozatának helybenhagyása. Fegyelmi vétség: A bíró a halálos betegségben szenvedő, előzetes letartóztatásba helyezett vádlott letartoztatását megszüntette, a vádlottat szabadlábra helyezte. A büntetés végrehajtási intézet részére azonban az erről szóló értesítést – bár nem volt akadályoztatva - csak a határozathozatalt követő egy nappal később küldte meg, és ezzel sérültek a fogvatartott személyes szabadsághoz fűződő jogai. Súlyosító körülmények: a vádlott alkotmányos jogának sérelme, az eljárás alá vont bíróval szemben korábban már indult fegyelmi eljárás bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás miatt, s vele szemben megrovás fegyelmi büntetés került kiszabásra. Enyhítő körülmények: A bíró a kötelezettségszegést elismerte, azt megbánta, hasonló mulasztást az eljárás tárgyát képező eset óta, a fegyelmi határozat meghozataláig nem követett el. 6.) SzfF5/2013.számú ügy: Fellebbezést előterjesztő fél: a fegyelmi eljárást kezdeményező törvényszéki elnök Határozat: az elsőfokú szolgálati bíróság fegyelmi eljárást megszüntető, a törvényszéki tanácselnököt figyelmeztetésben részesítő határozatának helybenhagyása. Fegyelmi vétség: A törvényszéki tanácselnök 2012 októberében és novemberében két-két befejezett ügyben a határozatot 30 napon túl, késedelmesen foglalta írásba. A késedelem mértéke: 7, 40, 29, 22 nap volt. Két, félbeszakadással befejezett ügyben az általa tett intézkedések között eltelt idő a megengedett 60 napot jóval meghaladta: 197, illetve 189 nap volt. Egy ügyben, az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasításáról szóló végzés elleni fellebbezést nem terjesztette fel a másodfokú bíróságra. Enyhítő körülmények: az eljárás alá vont törvényszéki tanácselnök magas szakmai színvonalon látja el munkáját. Hosszabb idő óta jelentős munkateherrel dolgozik, ügyei számának csökkenése ellenére, a havi folyamatban lévő ügyek száma átlagosan a 140 -t meghaladta. Tárgyalási pótnapokat tartott, ezekre a felkészülés többlet munkát jelentett. Mindehhez képest az elkövetett mulasztások száma – 7 db – csekélynek minősül. Szándékosság, súlyos gondatlanság a bíró terhére nem volt megállapítható. Ellene korábban nem indult fegyelmi eljárás, öt éven belül figyelmeztetésben sem részesült. Szakmai munkáját kiválóan végzi. A másodfokú bíróság szerint, 2010-ben a bíróval szemben alkalmazott írásbeli figyelmeztetés nem minősült fegyelmi büntetésnek. Konkrét hivatkozás hiányában, ezt a tényt egyébként az elsőfokú szolgálati bíróság nem is értékelhette. A 2012 nyarán folytatott vizsgálatot követően alkalmazott szóbeli figyelmeztetés megtörténte az eljárás során nem nyert bizonyítást. Azt ugyanis nem bizonyítja az a tény, hogy a bírónak ügyintézési késedelem miatt igazoló jelentést kellett írnia, illetve hogy utalvány biztosításából mint jutalmazásból kizárták. A másodfokú bíróság a bíró javára vette figyelembe azt is, hogy munkavégzését hátráltatta a munkahelyén belüli költözés, a jegyzőváltás, a segítségként kapott, kellő gyakorlattal nem rendelkező titkár betanítása, ellenőrzése.
VI. Joggyakorlat egységesítése 1./ A 2013-as törvénykezési szünet előtt elkészült a szolgálati bíróságok 2011 évben megkezdett működése óta hozott valamennyi fegyelmi határozatának anonimizált példánya. Az azóta született határozatokat folyamatosan anonimizáljuk, és a bíróságok intranet hálózatán való közzététel végett az OBH-ba
megküldjük. Az OBH honlapja segítségével mind a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult vezetők, mind a bírósági szervezet bírái, mind maguk a szolgálati bírók is tájékozódhatnak a joggyakorlatról. A szolgálati bíróságok elnökei számítógépes hálózaton, sürgős esetben telefonon keresztül tartják a kapcsolatot egymással és a szolgálati bírákkal. 2013-ban, a bírák elfoglaltsága miatt nem került sor olyan ülés megtartására, ahol valamennyi szolgálati bíró megjelent volna. Jogértelmezési kérdések megvitatására a 2013 áprilisában, az OBH és a MIA által a szolgálati bírák részére szervezett konferencián volt mód. Például a következők tekintetében kellett állást foglalni: miként tarthatók be bonyolultabb ügyekben a vizsgálóbiztosok számára előírt határidők, miként biztosíthatók számukra a munkavégzési feltételek a helyszíni vizsgálatok során, mi az eljárás, ha az előre felállított tanácsok valamelyik tagja kizárt az ügy elintézéséből vagy akadályoztatva van, milyen eljárási szabályok mellett folytatandók a szolgálati bíróságok működését megelőzően felfüggesztett fegyelmi eljárások, a szolgálati bírósági tanácsok tagjainak adminisztratív és szakmai együttműködése miként szervezhető meg, figyelemmel arra, hogy jellemzően nem azonos helységben dolgoznak. 2./ A bíróságok intranet hálózatán közzétett határozatokból úgy tűnik, eltérő ítélkezési gyakorlatra utaló, megválaszolandó jogegységi kérdés nem merült fel. Jogegységesítés érdekében nem érkezett jelzés sem az eljárás alá vont bíróktól, sem a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult vezetőktől, illetve más, a szolgálati bírósági eljárást kezdeményezni jogosult bírótól, sem a szolgálati bíráktól. A jogegységre utal, hogy 2013-ban mindössze 5 első fokon hozott határozattal szemben nyújtottak be fellebbezést az érintett felek. A 2012 év végén, valamint a 2013-ban érkezett, 2013-ban be is fejeződött – együttesen hat – másodfokú ügyben, kizárólag helyben hagyó határozat született. A másodfokú ügyek száma egyelőre nem adhat alapot a fegyelmi vétséget megvalósító magatartások, a büntetések kiszabása során értékelendő tények, enyhítő és súlyosító körülmények tipizálására.
VII. A szolgálati bíróságok előtt álló feladatok A Bjt. 2014. január 1-jével hatályba lépett módosítására és az új Ügyrend, illetve módosításának elfogadása óta szerzett tapasztalatok alapján feltétlenül szükséges a jelenleg hatályos ügyrendi szabályok kiegészítése, egyes részeinek megváltoztatása. Ez azonban alaposabb előkészítő munkát igényel. Mindenképpen fel kell hívni a szolgálati bírákat arra, hogy elektronikus úton a szolgálati bírósági elnökök részére legkésőbb két héten belül juttassák el a javaslataikat. Az elnököknek ezt követően – legalább két héten belül - a tervezetet el kell készíteniük. A felvetett kérdések alapján eldöntendő, hogy a szavazást elektronikus úton vagy inkább az első és a másodfokú szolgálati bírák együttes ülésének megtartásával célszerű-e lebonyolítani. Az együttes ülés megszervezése hosszabb előkészületet igényel és magában hordja azt a kockázatot, hogy a bírák szolgálati helyükön való munkaterhére, elfoglaltságára tekintettel, esetleg az ülés nem lesz határozatképes. Az ügyrend módosítási tervezethez mindenképpen szükséges az OBH és az OBT véleményének beszerzése is, így reálisan ez a feladat legkevesebb három hónapos előkészítő munkát igényel.
VIII. Zárszó Úgy gondolom, hogy a beszámoló kitért mindarra, amit a Bjt. 104/B.§ (1) bekezdése és az OBT soros Elnök Asszonyának 2014.OBT.II.C.1.számú levele előírt. A törvénykezési szünet és a bírák karácsonyi ünnepek és az új év közötti időben történő szabadságolására tekintettel a soron kívüli eljárásokra vonatkozó szabályok (Bjt.42.§(7) bekezdés, 117.§(4)bekezdés) nem betarthatók akkor, ha a fellebbezett ügy közvetlenül az említett két időszak előtt
érkezik meg a másodfokú szolgálati bíróságra. A szolgálati bíróság elnöke nem jogosult ügyeleti tanácsot felállítani, a szolgálati bírákat a szabadságukon munkára berendelni. E kérdés mindenképpen törvényi szabályozást igényelne, az Ügyrend módosítása erre nem megfelelő jogi eszköz. Tisztelt Országos Bírói Tanács Tagjai! Köszönjük az eddigi munkánkhoz adott segítséget és kérjük a beszámoló elfogadását. Budapest, 2014. február 25.
Dr. Tallián Blanka a másodfokú szolgálati bíróság elnökhelyettese
Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes a másodfokú szolgálati bíróság elnöke
3.h.melléklet A KÚRIA MELLETT ELJÁRÓ MÁSODFOKÚ SZOLGÁLATI BÍRÓSÁG 2013. évben befejezett másodfokú szolgálati bírósági ügyekben tett intézkedések kimutatása ÜGYSZ.
ÉRK.
IRAT-BEMUTATÁS
TAN. KIJELÖLÉS
1.
SzfF. 11/2012.
2012. XII.19.
2013.I.7.
2013. I.10.
2.
SzfF. 1/2013.
2013. IV.5.
2013. IV.8.
2013. IV.15.
3.
SzfF. 2/2013.
2013. VII.3.
2013. VII.8.
hp.után 2013. VII.19.
IV.
4.
SzfF. 3/2013.
2013. VII.26.
2013. IX.2.
2013. IX.2.
II.
2013. IX.9. és 30.
5.
SzfF. 4/2013.
2013. IX.6.
2013. IX.6.
2013. IX.9.
I.
2013. X.28.
6.
SzfF. 5/2013.
2013. X.1.
2013. X.1.
2013. X.2
III.
2013. XI.8.
Ss z
TÁRGYALÁS
TÁRGY KÍVÜL
ad hoc tanács Dr.Kalas T. Dr.Farkas K.,Dr. Magyar E.
2013. II.25.
--
I.
2013. VI.10.
KIJELÖLT TANÁCS
Megjegyzés: 2012. évről nincsenek folyamatban lévő ügyek. 2013-ban nem érkezett panasz. Budapest,2014. február 25.
HAT. KÉZB. FELEKNEK
HAT. ELSŐFOKRA
IRATTÁR
ANONIM
2013. II.25. helyben-hagyás
2013. III.12.
2013. III.12.
2013. III. 12.
2013. III. 12.
--
2013. VI.10.hh
2013. VI.19.
2013. VI.20.
2013. VI.20.
2013. VI.10.
2013. IX.30.---
2013. IX.30.hh
2013. X.2.
2013. X.14.
2013. IX.14.
2013. IX.30.
2013. IX.30.hh
2013. X.3.
2013. X.8.
2013. X.8.
2013. X.7.
---
2013. X.28.-hh
2013. XI.13.
2013. XI.12.
2013. XI.14.
2013. X.28.
---
2013. XI.8.-hh
2013. XI.25.
2013. XI.25.
2013. XI.8.
BEFEJE ZÉS
2013. XI.25.
Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes a másodfokú szolgálati bíróság elnöke
