1a. feladat (teszt kidolgozott)

Pénzügyi számvitel feladatok

6. Készletek

6. Készletek 6.1a. Készletek /1a. feladat (teszt kidolgozott) Jelölje bekarikázással – egyértelmően – a helyes válaszokat! Így a Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz – jó bekarikázás – egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható. 1. A készletek nevesített mérlegtételei között találhatók a következık: a b c d e

Befejezetlen áruk. Saját termeléső készletekre adott elılegek. Anyagok. Növendék-, hízó- és egyéb állatok Nincs jó válasz az a–d pontok között.

2. A készletek beszerzési ára tartalmazza a b c d e

az áfát is. a szerelési költségeket. az értékesítéskor felmerült kiszállítási költségeket. vámköltségeket. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

3. A készleteknél a b c d e

értékvesztés akkor számolható el, ha a piaci érték tartósan és jelentısen alacsonyabb a könyv szerinti értéknél. az év végi értékelésbıl származó árfolyam-különbözet is a bekerülési ár része. értékvesztés visszaírására nem kerülhet sor. értékhelyesbítés és valós értékelés is alkalmazható szükség esetén. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

4. A készletek fıkönyvi elszámolása attól függ, hogy a vállalkozás év közben a b c d e

készít beszámolót, vagy nem? hogyan állapítja meg a társasági adó alapját? mekkora árbevételt ért el és mennyi a foglalkoztatottak átlagos száma? rendelkezik-e választott könyvvizsgálóval? Nincs jó válasz az a–d pontok között.

5. Ha a vállalkozás összköltség típusú eredménykimutatást készít, akkor ehhez a b c d e

elegendı csak az 5. számlaosztály vezetése a költségek tekintetében. nem kell év közben folyamatosan vezetni a készletekrıl mennyiségbeni és értékbeni nyilvántartást. nem vezethet elsıdleges költséghely- költségviselı elszámolást. nem vezethet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

6. Ha a vállalkozás forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít, akkor a b c d e

elegendı csak az 5. számlaosztály vezetése a költségek tekintetében. eltekinthet a készlet nyilvántartások folyamatos vezetésétıl. szükséges a költségek költséghely- és költségviselı elszámolása is. a költségek költségnemenkénti részletezésétıl eltekinthet a beszámoló készítés során. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

7. A készletek értékelhetık a b c d e

elszámoló áron. utolsó beszerzési áron (egyetlen árat alkalmaznak az egész készletre). átlagos beszerzési áron. nyilvántartási áron. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

1

6. Készletek


6.1a. Készletek /1a. feladat (teszt) kidolgozása 1. c és d 2. b és d 3. a 5. a és b 6. c 7. c

4e

6.1b. Készletek /1b. feladat (teszt) Jelölje bekarikázással – egyértelmően – a helyes válaszokat! Így a Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz – jó bekarikázás – egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható. 1. A készletek nevesített mérlegtételei között szerepelnek a következık: a b c d e

Segédanyagok. Kereskedelmi áruk. Göngyölegek. Állatok Nincs jó válasz az a–d pontok között.

2. A készletek értékelhetık az Szt. szerint a b c d e

Fifo eljárás alapján. Lifo eljárás alapján. elszámoló ár ± árkülönbözet, illetve elszámoló ár ± készletérték különbözet alapján. Lofo illetve Hifo eljárás alapján is. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

3. A készletek értékelésének és nyilvántartásának kapcsolata összköltség eljárás esetén a b c d e

azt is jelenti, hogy esetenként eltekinthet a leltározástól, de nem tekinthet el a leltárkészítéstıl. eleve feltételezi a költségek elsıdleges költséghely-költségviselı elszámolását. kizárja a hiány vagy többlet keletkezésének lehetıségét is. csak az 5-ös számlaosztály vezetését tekinti helyes megoldásnak a költségelszámolás tekintetében. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

4. A készletek értékelésének és nyilvántartásának kapcsolata forgalmi költség eljárásban a b c d e

azt is jelenti, hogy soha nem tekinthet el a kötelezı leltározástól a vállalkozás. értelmezi a hiány és a többlet keletkezésének lehetıségét. szükségessé teszi az utolsó beszerzési árak visszakeresését az értékeléshez. a költségelszámolás tekintetében csak az elsıdleges 6/7-es számlaosztályok vezetését tekinti helyes megoldásnak. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

5. A készletek értékvesztése a b c d e

adóalap korrekció a társasági adó törvény szerint. csak akkor számolható el az eredmény terhére, ha minıségromlás miatt következett be. visszaírható (év végén) akkor, ha a piaci érték tartósan és jelentısen magasabb a könyv szerinti értéknél. fogalmilag némileg eltér a vásárolt és a saját termeléső készleteknél. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

6. A készlet leltár a b c d e

2

összeállítása mindig kötelezı, kivéve ha nincs készlet. összeállításához nem mindig szükséges leltározni. értékeléséhez néha szükséges az árvisszakeresés. azért szükséges, mert alátámasztja a mérlegben szereplı készletek értékét. Nincs jó válasz az a–d pontok között.


6. Készletek

6.2a. Vásárolt készletek /2a. feladat (teszt kid.) Jelölje bekarikázással – egyértelmően – a helyes válaszokat! Így a Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz – jó bekarikázás – egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható. 1. A vásárolt készletek mérlegtételei közé soroljuk az alábbiakat: a b c d e

Anyagok, állatok, áruk. Áruk, késztermékek, anyagok. Anyagok, áruk, készletekre adott elılegek. Anyagok, áruk, vásárolt állatok. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

2. A vásárolt készletek értékelhetık az Szt. szerint a b c d e

Fifo, Kifo illetve Nifo eljárás alapján is. Lofo illetve Hifo eljárás alapján is. fogyasztói ár – árrés alapján is. elszámoló ár ± árkülönbözet alapján is. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

3. Az áruk a b c d e

közé (mindig) át kell sorolni az eladásra szánt tárgyi eszközöket is. esetében értelmezhetı fogalom az árrés és az árkülönbözet is. nyilvántartása a gyakorlatban lehet cikkelemes vagy cikkcsoportos is. között nem lehetnek saját elıállításúak. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

4. Az anyagok fıkönyvi könyvelésekor a b c d e

a felhasználás biztosan anyagköltség lesz. a hiány anyagköltségként vagy rendkívüli ráfordításként számolandó el. az értékesítés érinti az ELÁBÉ-t. az analitikában is mindig át kell vezetni a változásokat. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

5. A készletekre adott elılegek a b c d e

mérlegtétel tartalmazza az áfát is. saját termeléső készletekkel is összefügghetnek. követelés tartalmú mérlegtétel, és a 3. számlaosztályban kell a fıkönyvben könyvelni. devizás esetben év végén nem értékelhetık át az általános szabályok szerint. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

6. A vásárolt készletek értékvesztése a b c d e

ha minıségromlás miatt következett be, akkor ELÁBÉ-ként könyvelendı. számlán könyveljük a leértékelést, a hiányt és a káreseményt is a 8.Egyéb ráfordításokkal szemben. – ha az a fajlagosan kisértékő készletekre vonatkozik – elszámolható a könyv szerinti értékkel arányosan is. a fordulónapi értékviszonyok alapján határozandó meg a vállalkozásoknál. Nincs jó válasz az a–d pontok között.


beszerzése sosem számolható el az Elábé-ra. beszerzése bizonyos esetben anyagköltségként is elszámolható nyilvántartása a gyakorlatban nem lehet cikkelemes, csak cikkcsoportos. közé nem sorolhatók be a közvetített szolgáltatások. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

3

6. Készletek


6.2a. Vásárolt készletek /2a. feladat (teszt) kidolgozása 1. c 2. c és d 3. b, c és d 5. e 6. c 7. e

4. a és c

6.2b. Vásárolt készletek /2b. feladat (teszt) Jelölje bekarikázással – egyértelmően – a helyes válaszokat! Így a Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz – jó bekarikázás – egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható. 1. A vásárolt készletek mérlegtételei közé soroljuk az alábbiakat: a b c d e

Anyagok, áruk, készletekre adott elılegek. Anyag, befejezetlen termelés, áruk. Áruk, késztermékek. Vásárolt immateriális javak. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

2. A vásárolt készletek értékelhetık az Szt. szerint a b c d e

tényleges átlagos beszerzési áron is. Fifo módszer szerint is. elszámolóáron is. a legutolsó beszerzési áron is. (Minden készletre az utolsó beszerzési árat alkalmazva.) Nincs jó válasz az a–d pontok között.

3. Az anyagok a b c d e

közé át kell sorolni a termelésbe beállítandó saját termeléső készleteket. esetében mindig kötelezı az évközi folyamatos mennyiségi nyilvántartás. többlete (ha nem nyilvántartási hibából származik) rendkívüli bevételként számolandó el. a beszerzéskor azonnal anyagköltségként kerülnek elszámolásra, ha év közben nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás. Nincs jó válasz az a–d pontok között.


eladása egyéb bevételt és egyéb ráfordítást érint. apportba adásakor biztosan könyvelünk rendkívüli ráfordítást (most vagy késıbb) ha van folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás év közben, ha nincs. megsemmisülése egyéb ráfordítás és egyben értékvesztés is. minıségromlás miatti leértékelése egyéb ráfordítás és egyben értékvesztés is. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

5. A készletekre adott elılegek a b c d e

értékelése a követelések általános szabályai szerint történik. között tartjuk nyilván a szolgáltatásokra adott elılegeket is. között szerepel a váltó is, ha azzal fizettünk. a teljesítés után átvezetésre kerülnek a szállítók számlára, és rendezni kell az elızetes áfát is. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

6. Az értékvesztés a b c d e

4

ha piaci árcsökkenés miatt következett be az áruknál, akkor ELÁBÉ-ként könyvelendı. az anyagoknál és az áruknál év közben is visszaírható, ha a piaci árak tartósan és jelentısen növekednek. a vásárolt készleteknél a mérlegkészítéskor ismert piaci árak és tendenciák alapján határozandó meg. a vásárolt készleteknél a fordulónapon ismert értékviszonyok és tendenciák alapján határozandó meg. Nincs jó válasz az a–d pontok között.


6. Készletek

6.3a. Vásárolt készletek /3a. feladat (értékelés kid) Anyag Megnevezés

Áru

Mennyiség Egységár

Érték

Mennyiség

Egységár

Érték

db

eFt/db

eFt

db

eFt/db

eFt

Nyitás

10

10

100

5

6

30

Beszerzés

15

15

225

15

4

60

Felhasználás

20

…..

….. 16

…...

…..

4

.....

.....

Értékesítés Zárókészlet

5

.....

.....

FELADAT A készletek ismert adatai alapján töltse ki az alábbi táblázatokat! A vállalati vagyon és eredmény értékeit az átlagáras értékhez képest kiszámított eltérésekkel egészítse ki! Vonjon le következtetéseket a módszerek közötti összefüggések vonatkozásában a kapott eredményeket figyelembe véve! Megnevezés

ÉVES ÁTLAGÁR Anyag

Áru

FIFO Anyag

Áru

Felhasználás Értékesítés Zárókészlet egységára Zárókészlet értéke Vállalati vagyon Eredmény

Megnevezés

LIFO Anyag

Áru

Felhasználás Értékesítés Zárókészlet egységára Zárókészlet értéke Vállalati vagyon Eredmény

5

6. Készletek


6.3a. Vásárolt készletek /3a. feladat kidolgozása Megnevezés Felhasználás

ÉVES ÁTLAGÁR Anyag

Áru

Anyag

20*13=260

Értékesítés Zárókészlet egységára

FIFO Áru

10*10+10*15=250 16*4,5=72

5*6+11*4=74

13

4,5

15

4

5*13=65

4*4,5=18

5*15=75

4*4=16

Vállalati vagyon

–

–

+ 10

–2

Eredmény

–

–

+ 10

–2

Zárókészlet értéke

Megnevezés Felhasználás

LIFO Anyag 15*15+5*10=275

Értékesítés Zárókészlet egységára

Áru 15*4+1*6=66

10

6

5*10=50

4*6=24

Vállalati vagyon

– 15

+6

Eredmény

– 15

+6

Zárókészlet értéke

6.3b. Vásárolt készletek /3b. feladat (értékelés) FELADAT A 6.3a. Készletek feladatban megismert adatok alapján töltse ki az alábbi táblázatokat logikai alapon, azaz a konkrét számítások elvégzése nélkül! A vállalati vagyon és eredmény értékeit az átlagáras értékhez képest kiszámított eltérésekkel egészítse ki! (Természetesen ki is számíthatja ezeket az értékeket, ha másként nem tudja megoldani a feladatot.) Megnevezés Felhasználás Értékesítés Zárókészlet egységára Zárókészlet értéke Vállalati vagyon Eredmény

6

LOFO Anyag

HIFO Áru

Anyag

Áru


6. Készletek

6.4a. Anyagok /4a. feladat (idısoros kidolgozott) Az „ANYAGOZÓ” Zrt. kiemelt fıkönyvi számláiról és termelésérıl az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre 20X1. január 1-jén forintban. Megnevezés 2. Alapanyagok elszámolóáron (2 000 kg) 2. Alapanyag árkülönbözete (T) 3. Pénztár 3. Elszámolási betétszámla

„I” változat 200 000 10 000 30 000 2 000 000

„II” változat 210 000 Beszerzési áron

20X1-ben bekövetkezett gazdasági események 1. Beszereztünk belföldrıl 1 000 000 Ft elszámolóáron számított alapanyagot. Számla szerinti ára 1 040 000 Ft + 25% áfa. A MÁV által külön felszámított szállítási költség 50 000 Ft + 25% áfa volt. A szállításra kötött biztosítás díjára 20 000 Ft-ot fizettünk a biztosítónak készpénzben. 2. A minıségi átvételnél megállapítottuk, hogy az alapanyag egy része hibás, ezért engedményt kértünk a szállítótól és kaptunk is 240 000 Ft + 25% áfa értékben. Megállapodásunk értelmében ez nem érinti a szállítási és biztosítási díjakat. 3. A szállítókkal szembeni tartozásokat bankszámláról kiegyenlítettük, a bankértesítés megérkezett. 4. A termelés érdekében felmerült felhasználások a következık voltak. (A gyakorlatban ismert egyéb terhektıl a feladatban eltekintettünk. Az alapanyag felhasználás elszámolóáron szerepel, az igénybe vett szolgáltatások a szállítókkal szemben keletkeztek.) MEGNEVEZÉS Alapanyag (elsz.áron) Bér Tb járulék Értékcsökkenési leírás Igénybe vett szolgáltatás ÖSSZESEN

Késztermék 800 000 100 000 33 000 167 000 100 000 1 200 000

Igazgatás – 200 000 66 000 – 34 000 300 000

Összesen 800 000 300 000 99 000 167 000 134 000 1 500 000

5. Az alapanyagokból 1 000 kg csıtörés miatt használhatatlan. A biztosító a kárt elismerte és megtéríti. 6. Év végén a készletleltár az alábbi adatokat tartalmazza. (A könyv szerinti érték csak a folyamatos nyilvántartás melletti megoldásban felhasználható információ, mert ennél a változatnál a könyv szerinti érték azonos az induló nyitó értékekkel. A piaci érték (most) = átlagos bekerülési érték.) Alapanyag Megnevezés (kg) Leltár szerint 3 100 Könyv (analitika) szerint 3 000 Leltár különbözet + 100 7. Az alapanyagoknál a piaci ár jelenleg 85 Ft/kg. Szállítóinkkal ezen összegre kötöttünk szállítási szerzıdést a 20X2. évre. A különbözet tartós és jelentıs a számviteli politika szerint. 8. Vezesse át a közvetett költségeket az eredmény terhére! FELADATOK 1. Könyvelje a gazdasági eseményeket idısorosan! 2. Határozza meg a készletek mérlegértékét! A feladat megoldása során dolgozhat: A) Elsıdleges költségviselı-költséghely elszámolás szerint, és a vállalkozás év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet a készletekrıl, eredménykimutatását forgalmi költség eljárás alapján állítja össze. B) Csak költségnem elszámolás szerint, évközi mennyiségi és értékbeni nyilvántartás nincs, az eredménykimutatás összköltség eljárás alapján készül.

7

6. Készletek


6.4a. Anyagok /4a. feladat kidolgozása (idısoros) I. Változat kidolgozása az A) feladatpont szerint A mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlák a kidolgozás végén találhatók. 1)

Beszerzés. a) Beszerzés elszámolóáron. T 2.Alapanyagok elszámolóáron

Könyvelés Ft-ban - K 2.Alapanyagok árkülönbözete

1 000 000

- K 4.Szállítók

1 040 000

b) Beszerzés számla szerinti áron. T 2.Alapanyagok árkülönbözete

c) Áfa elszámolása 1 040 000 * 0,25 = 260 000 Ft. T 4.Elızetes áfa

- K 4.Szállítók

260 000

- K 4.Szállítók

50 000

d) Szállítási költség. T

2. Alapanyagok árkülönbözete

e) Szállítás áfája 50 000 * 0,25 = 12 500 Ft. T 4.Elızetes áfa

- K 4.Szállítók

12 500

- K 3.Pénztár

20 000

f) Biztosítási díj kifizetése készpénzben. T 2.Alapanyagok árkülönbözete

2) Utólag kapott engedmény elszámolása és az áfa helyesbítése, számla alapján. a) Szállítótól kapott engedmény összege. T 4.Szállítók

- K 2.Alapanyagok árkülönbözete

240 000

b) Engedmény áfa. T 4.Szállítók

- K 4.Elızetes áfa

60 000

3) Szállítók kiegyenlítése 1 040 + 260 + 50 + 12,5 – 240 – 60 = 1 062,5 eFt. T 4.Szállítók

- K 3.Elszámolási betétszámla

1 062 500

4) Feladás a felhasználásokról. a) Alapanyag felhasználás elszámolóáron. T 7.Késztermék termelési ktgei

- K 2.Alapanyagok elszámolóáron

800 000

b) Alapanyag felhasználásra jutó árkülönbözet elszámolása. 10 + 1 040 + 50 + 20 – 1 000 − 240= −120 eFt. (K jellegő az árkülönbözet.) 200 + 1 000 = 1 200 eFt az anyagkészlet elszámolóáron. 120 000 (K) / 1 200 000 = 0,1 azaz 10% és 800 000 * 0,1 = 80 000 Ft. T 2.Alapanyagok árkülönbözete

- K 7.Késztermék term. ktgei

80 000

c) Egyéb felhasználások elszámolása. T

2 db számla 7.Késztermék termelés költségei 6.Igazgatási költségek

- K 4 db számla –– –– 4.Jövedelemelszámol. szla 400 000 300 000 4.Járuléktartozások 300 000 99 000 1.Tárgyi (Immat.) értékcsökkenése 167 000 4.Szállítók 134 000

d) Szállítók áfa tartalmának rendezése a költségfeladás alapján 134 000 * 0,25 = 33 500 Ft. T 4.Elızetes áfa

- K 4.Szállítók

33 500

e) Másodlagos költségnem elszámolás a feladás alapján. T 5 db számla - K 59.Költségnem ellenszámla 5.Anyagköltség (800 – 80 árkülönbözet!) 5.Bérköltség 5.Bérjárulékok 5.Értékcsökkenési leírás 5.Igénybe vett szolgáltatások

–– 1 420 000 720 000 300 000 99 000 167 000 134 000

5) Alapanyagok káreseménye. a) Alapanyag káresemény elszámolóáron 1 000 kg * 100 Ft/kg = 100 000 Ft. T 8.Egyéb ráfordítások

8

- K 2.Alapanyagok elszámolóáron

100 000


6. Készletek

b) Alapanyag kárra jutó árkülönbözet 100 000 * (– 0,1) = – 10 000 Ft, K jellegő! T 2.Alapanyagok árkülönbözete

- K 8.Egyéb ráfordítások

10 000

c) Biztosító kártérítési ígérete 100 000 – 10 000 = 90 000 Ft T 3.Egyéb követelések

- K 9.Egyéb bevételek

90 000

6) Leltárkülönbözetek rendezése piaci értéken (piaci ár = átlagos bekerülési érték) a) Alapanyag többlet felvétele elszámolóáron 100 kg * 100 Ft/kg = 10 000 Ft. T 2.Alapanyagok elszámolóáron

- K 9.Rendkívüli bevételek

10 000

b) Többletre jutó árkülönbözet 10 000 * 0,1 = 1 000 Ft, K jellegő! T 9.Rendkívüli bevételek

- K 2.Alapanyagok árkülönbözete

1 000

c) Halasztott bevétel 10 000 – 1 000 = 9 000 Ft. T 9.Rendkívüli bevételek

- K 4.Halasztott bevételek

9 000

7) Anyagok értékvesztésének elszámolása év végén. a) Értékvesztés átlagos bekerülési áron. (Az átlagár 279 000 / 3 100 kg = 90 Ft/kg.) Könyv szerinti érték 3 100 * 90 = 279 000 Piaci érték 3 100 * 85 = 263 500 Értékvesztés összege 15 500 T 8.Egyéb ráfordítások

- K 2.Alapanyagok értékvesztése

15 500

b) Halasztott bevételek arányos feloldása az értékvesztés miatt. Mert 15 500 / 279 000 = 0,05555. 9 000 * 0,05555 = 500 Ft. T 4.Halasztott bevételek


500

8) Közvetett költségek átvezetése az eredmény terhére. T 8.Igazgatási költségek

- K 6.Költségek átvezetési szla

300 000

A mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlák 2.Alapanyagok elszámolóáron Ny. 1a. 6a.

200 000 1 000 000 10 000

4a. 800 000 5a. 100 000 Z. 310 000

2.Alapanyagok árkülönbözete Ny. 10 000 1b. 1 040 000 1d. 50 000 1f. 20 000 4b. 80 000 5b. 10 000 Z. 31 000

1a. 1 000 000 2a. 240 000 6b. 1 000

2.Alapanyagok értékvesztése 7a. 15 500

Anyagok mérlegértéke: Anyagok elszámolóáron Árkülönbözet Értékvesztés Anyagok

310 000 – 31 000 – 15 500 263 500

II. Változat kidolgozása a B) feladatpont szerint. 1) Beszerzés. Beszerzés elszámolóáron – nincs könyvelés! a) Beszerzés számla szerinti áron. T 5.Anyagköltség

- K 4.Szállítók

1 040 000

b) Áfa elszámolása 1 040 000 * 0,25 = 260 000Ft. T 4.Elızetes áfa

- K 4.Szállítók

260 000

- K 4.Szállítók

50 000

c) Szállítási költség. T 5.Anyagköltség

9

6. Készletek


d) Szállítási költség áfája 50 000 * 0,25 = 12 500 Ft. T 4.Elızetes áfa

- K 4.Szállítók

12 500

- K 3.Pénztár

20 000

e) Biztosítási díj kifizetése készpénzben. T 5.Anyagköltség

2) Utólag kapott engedmény elszámolása és az áfa helyesbítése, számla alapján. a) Szállítótól kapott engedmény összege. T 4.Szállítók

- K 5.Anyagköltség

240 000


60 000

b) Engedmény áfa. T 4.Szállítók

3) Szállítók kiegyenlítése 1 040 + 260 + 50 + 12,5 – 240 – 60 = 1 062,5 eFt. T 4.Szállítók


1 062 500

4) Feladás a felhasználásokról. a) Nem értelmezhetı a gazdasági esemény, mert nincs évközi nyilvántartás. b) Ua, mint 4a., ezért nincs könyvelés! c) Egyéb felhasználások elszámolása. T 4 db számla 5.Bérköltség 5.Bérjárulékok 5.Értékcsökkenési leírás 5.Igénybe vett szolgáltatások

-K -

4 db számla 4.Jövedelemelszámolási számla 4.Járuléktartozások 1. Tárgyi (Immat.) értékcsökkenése 4.Szállítók

300 000 99 000 167 000 134 000

d) Szállítók áfa tartalmának rendezése a költségfeladás alapján 134 000 * 0,25 = 33 500 Ft. T 4.Elızetes áfa

- K 4.Szállítók

33 500

e) Nincs másodlagos elszámolás! 5) Alapanyagok káreseménye. a) Alapanyag káresemény elszámolásakor technikai visszavételezés árvisszakereséssel! T 2.Alapanyagok


90 000

b) A kár elszámolása ráfordításként. (Az 5a. és 5b. tételek összevonhatók.) T 8.Egyéb ráfordítások

- K 2.Alapanyagok

90 000


90 000

c) Biztosító elismert kártérítése. T 3.Egyéb követelések

6) Leltárkülönbözetek rendezése. 6a., 6b., és 6c. tételek nem értelmezhetık a nyilvántartások hiányában! 7) Anyagok év végi állományváltozása. (Értékvesztés csak ez után lehetséges.) Zárókészlet átlagáron 3 100 * 90 = 279 000 Ft. (A gyakorlatban jellemzıen FIFO módszer.) A (nyitó) könyv szerinti érték 200 000 + 10 000 = 210 000 Ft. 279 000 – 210 000 = 69 000 Ft készlet és költséghelyesbítés. T 2.Alapanyagok


69 000

8) Anyagok értékvesztésének elszámolása év végén. Könyv szerinti érték 279 000 Piaci érték 3 100 * 85 = 263 500 Értékvesztés összege 15 500 8a) Anyagok értékvesztése. T 8.Egyéb ráfordítások

- K 2.Alapanyagok értékvesztése

15 500

8b) Halasztott bevételek arányos feloldása az értékvesztés miatt. Mert 15 500 / 279 000 = 0,05555. 9 000 * 0,05555 = 500 Ft. T 4.Halasztott bevételek


500

9) Az I. változat 8. lépése (a közvetett költségek átvezetése) összköltség eljárás esetén nem értelmezhetı! Mérlegérték (azonos a I. változat A) feladatpont szerinti végeredményével), azaz Anyagok 263 500 Ft

10


6. Készletek

6.4b. Anyagok /4b. feladat (idısoros) Az „Anyagerıs” Kft. vásárolt anyagkészleteivel kapcsolatosan az alábbiakat ismeri. 0. „A” Anyagok nyitókészlete számla szerinti áron: 50 kg * 1 050 Ft/kg = 52 500 Ft. A készlet elszámoló ára 1 000 Ft/ kg, mérlegértéke 54 500 Ft. „B” Anyagokat átlagos beszerzési áron értékelik, de év közben nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás. A nyitókészlet 20 kg * 550 Ft/kg. 1. Az „A” Anyagok beszerzéséhez átutaltak elılegként 625 000 Ft-ot. (Áfa 25%.) 2. Megérkezett a megrendelt „A” anyag és a raktárba bevételezték. A beszerzés számla szerinti ára: 500 kg * 1 100 Ft/kg = 550 000 Ft + 25% áfa. A külön felszámított szállítási és rakodási költségek számlája 33 000 Ft + 25% áfa. 3. A minıségi átvételnél megállapított hibás teljesítés miatt visszaküldték a beszerzés 10%-át. (A szállítási költség nem átterhelhetı.) A maradék anyagkészletre pedig további 22 500 Ft engedményt kértek és kaptak. Az áfa + 25% itt is. (Az engedmény nem vonatkozik a szállítási költségekre.) A helyesbítı számla megérkezett. 4. A „B” anyagokból beszereztek 30 kg * 600 Ft/kg értékő anyagot. Áfa + 25%. 5. Felhasználás: • „A” anyagkészlet 50%-át az I. termék termeléséhez, • „B” anyagkészletbıl 40 kg-ot általános javítási célokra. 6. Az „A” anyagokból 5 kg-ot értékesítettek. 7. Káresemény következtében az „A” anyagból 4 kg teljesen használhatatlanná vált, a „B” anyag viszont felhasználható, de minıségromlás miatt az értékét 20%-kal csökkenteni kell. 8. A leltározás adatai: „A” anyagok leltár szerint: „B” anyagok leltár szerint: „A” anyagok könyv szerinti értéke: „B” anyagok könyv szerinti értéke:

244 kg (Piaci ára azonos az átlagárával.) 10 kg ….. kg 20 kg (a nyitóval azonos)

Feladatok 1.

Könyvelje az anyagkészlet mozgásokat idısorosan, ha a Kft. összköltség típusú eredménykimutatást készít és költségeit csak az 5. számlaosztályban könyveli! (Technikai visszavételt a Kft. nem alkalmaz a fıkönyvi elszámolások során.) A mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlákat vezesse számlasorosan is!)

2.

Határozza meg az anyagkészlet idıszak végi mérlegértékét!

11

6. Készletek


6.4c. Anyagok /4c. feladat (számlasoros, kidolgozott) Az „Anyag-Gazdálkodó” Zrt. anyagkészleteivel kapcsolatban az alábbi adatokat ismeri. A készletekrıl év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetnek, költségeiket elsıdleges 6/7-es elszámolás szerint könyvelik, devizás értékelésnél az MNB árfolyamot használják. Kiemelt számlák egyenlege: 3.Elszámolási betétszámla 9 000 000 Ft 4.Szállítók 75 000 Ft 0. Nyitókészlet I. Anyag: 100 kg * 5 000 Ft/kg elszámolóár = 500 000 Ft. Mérlegértéke 480 000 Ft. A szállítási, rakodási költségeket külön nem tartja nyilván a Zrt. II. Anyag: 500 liter * 2 000 Ft/liter átlagos beszerzési ár = 1 000 000 Ft. 1. Beszereztek közösségen belülrıl 400 kg anyagot 7 500 € számla szerinti értékben. (A számla a szállítás költségeit is tartalmazta.) A teljesítés napján érvényes MNB hivatalos árfolyam 280 Ft/€. 2. A szállítókat kiegyenlítették, a választott pénzintézet aktuális devizaárfolyamai: 275 és 285 Ft/€ voltak, az MNB hivatalos árfolyama 281 Ft/€. (A vállalkozásnak nincs saját devizája.) 3. Beszereztek 3. országból 1 500 liter II. anyagot. A beszerzési ára 2 500 Ft/l, szállítási költsége pedig 500 Ft/l volt. A vámhivatal által kivetett vám és vámkezelési díj 900 000 Ft. A raktári bevételezés megtörtént. A vámhivatal áfáról szóló határozata is megérkezett. 4. Kifizették a szállítókat (a teljesítés forintban történt) és a vámhivatallal szembeni tartozásokat is. 5. Az I. anyagkészlet 50%-val tıkét emeltek az „Anyagias” Kft-ben, amelynek társasági szerzıdés szerinti értéke 1 500 000 Ft. Az így szerzett tulajdoni hányad meghaladja a 20%-ot. A II. anyagból 20 litert térítés nélkül átadtak az egyik alapítványnak. Az anyagok rendelkezésre bocsátása, illetve az átadás megtörtént. Az alapítvány felé nem került áthárításra az áfa. A térítés nélkül átadott készlet piaci értéke az átadáskor 3 000 Ft/l volt. 6. A tıkeemelést a cégbíróság bejegyezte. 7. Az I. anyagból felhasználásra került: I. termék termelésre 110 kg II. termék termelésre 70 kg Egyéb általános költségre 5 kg 8. Egy 75 000 Ft-os szállítói tartozás kiegyenlítésére a II. anyagból 19 liter került átadásra. 9. A december 31-i leltáradatok: I. anyag leltár szerint: 60 kg II. anyag leltár szerint: 1 961 liter 10. A következı évi folyamatos szállításokra szerzıdést kötöttünk üzleti partnereinkkel, amelyben a kialkudott árak a következık: I. anyag: 4 160 Ft/kg, jelentıs és tartós árcsökkenési tendenciát jelent. II. anyag: 3 500 Ft/liter. 11. Vezesse át a befejezetlen termelést és az általános költségeket!

Feladatok 1) Könyvelje ezer forintban az anyagkészlet mozgásokat számlasorosan, ha a Kft. forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít. 2) Határozza meg az anyagkészlet idıszak végi mérlegértékét! 3) Határozza meg az adózás elıtti eredményt az eredménykimutatás érintett sorai alapján!

12


6. Készletek

6.4c. Anyagok /4c. feladat kidolgozása (számlasoros) 1. Feladatpont kidolgozása (Könyvelés ezer Forintban!) 2.I.Anyag elszámolóáron

2.I.Anyag árkülönbözete

2.II.Anyag beszerzési áron

Ny) 500 5b) 1 250 1a) 2 000 7a) 925 9a) 25 Z) 300

20 1b) 2 100 Ny) 1a) 2 000 5c) 40 7b) 29,6 9b) 0,8 Z) 9,6

Ny) 1 000 5d) 64 3a) 3 750 8c) 60,8 3b) 750 3c) 900 Z) 6 275,2

4.Fizetendı áfa 1c) 5e) 8b)

525 15 15

3.Elsz. betét Ny) 9 000 2a) 2 137,5 4a) 4 500 4b) 2 250 8.Egyéb ráfordítások 9a) 9b) 10)

3d) 1 350 4c) 1 350

3.Egyéb köv. 5a) 1 500 6)

1 500

6) 1 500

5a) 1 500

5b) 1 250 5c) 40 5d) 64 5e) 15 7.I.termék termelési ktgei 7a) 550 7b) 17,6

7.II.termék termelési ktgei 7a) 350 7b) 11,2 2.Befejezetlen termelés

79.Befejezetlen termelés elsz. szla 11b) 928,8

11b) 928,8

3.Vevık 60 8d) 15

75

9.Belföldi értékes. nettó árbevétele

60,8

8a)

60

4.Szállítók 75 2a) 2 137,5 Ny) 4a) 4 500 1b) 2 100 37,5 8d) 75 2b) 3a) 3 750 3b) 750

9.Rendkívüli bevételek

8.Rendkívüli ráfordítások

4b) 2 250 3c) 900 3d) 1 350

8a) 8b)

8.ELÁBÉ 8c)

37,5

4.VPOP

1.Tartós részesedés kapcs. váll.

8.Pü. mőv. egyéb ráfordításai 2b)

25 0,8 60

3.Import áfa elsz. számla

4.Elızetes áfa 1c) 525 4c) 1 350

2.I.Anyag értékvesztése 10) 60 Z) 60

6.Egyéb általános költségek 7a) 7b)

25 0,8

69.Általános ktgek átvezetési számla 11a) 25,8

8.Értékesítés egyéb általános ktgei 11a) 25,8

Másodlagos 5-ös elszámolás 59.Költségnem ellenszámla 7c) 954,6

5.Anyagköltség 7c) 954,6

13

6. Készletek


Mellékszámítások és magyarázatok 0. Gazdasági esemény: 480 – 500 = 20 eFt a negatív árkülönbözet a nyitáskor, azaz K egyenlege van az I. Anyagok árkülönbözete számlának. 1. Beszerzés elszámolóáron 400 kg * 5 000 Ft/kg = 2 000 eFt. Beszerzés tényleges beszerzési áron 7 500 € * 280 Ft/€ = 2 100 eFt (MNB hivatalos árfolyamon). Az áfa 2 100 * 0,25 = 525 eFt. 2. Mivel nincs saját devizája, meg kell vásárolni a választott pénzintézet eladási árfolyamán, amely a magasabb, azaz 7 500 € * 285 Ft/€ = 2 137,5 eFt. Árfolyam-különbözet: 2 137,5 – 2 100 = 37,5 eFt árfolyamveszteség keletkezett a szállítókon. 3. Az áfa alapja a teljes beszerzési ár: 1 500 l * 2 500 Ft/l = 3 750 eFt + 1 500 l * 500 Ft/l = 750 eFt. 3 750 + 750 + 900 = 5 400 eFt, és 5 400 * 0,25 = 1 350 eFt fizetendı és levonható áfa keletkezik egyidejőleg. 4. A 3. országbeli szállító és a VPOP kiegyenlítése: 3 750 + 750 = 4 500 eFt. 900 + 1 350 = 2 250 eFt. 5. Tıkeemelés társasági szerzıdés szerinti értéke 1 500 eFt egyéb követelés és rendkívüli bevétel lesz átmenetileg, amíg nincs cégbejegyzés. Az apport (általában) áfa mentes. Az apport könyv szerinti értéke a készlet elszámoló árának a fele, vagyis 1 250 eFt, valamint erre jut az árkülönbözet számla egyenlegének is a fele, azaz 40 eFt. Lehet arányt is számítani, akkor ez (+)3,2%, többletköltség jellegő. (80 eFt/2 500 eFt = 3,2%) A térítés nélküli átadás könyv szerinti értéke átlagos beszerzési áron: 20 l * 3 200 Ft/l = 64 eFt. Az áfa alapja a piaci ár, azaz 20 l * 3 000 Ft/l = 60 eFt, és 60 * 0,25 = 15 eFt az eredményt terhelı és fizetendı áfa összege. (A meglévı készlet átlagos beszerzési ára: 6 400 000 / 2 000 liter = 3 200 Ft/liter.) 6. Cégbejegyzés: az egyéb követelést át kell vezetni az 1. számlaosztályba a tartós részesedések közé, és a 20% fölötti tulajdoni hányad miatt kapcsolt vállalkozás lesz belıle. 7. Felhasználások: = 550 eFt I. termékre: 110 kg * 5 000 Ft/kg II. termékre: 70 kg * 5 000 Ft/kg = 350 eFt Általános költségre: 5 kg * 5 000 Ft/kg = 25 eFt Felhasználásra jutó árkülönbözetek: 550 * 0,032 = 17,6 eFt, 350 * 0,032 = 11,2 eFt, 25 * 0,032 = 0,8 eFt. Felhasználásra jutó összes árkülönbözet: 17,6 + 11,2 + 0,8 = 29,6 eFt. A felhasználásokat el kell számolni a másodlagos 5-ös elszámolás szerint is, de csak összevontan, zárt rendszerben (az 5-ös számlaosztályon belül): 550 + 17,6 + 350 + 11,2 + 25 + 0,8 = 954,6 eFt. 8. Az átadás anyageladásként könyvelendı, ahol az eladási ár áfával növelten 75 eFt. Áfa nélkül 75 * 0,8 = 60 eFt a nettó árbevétel és 15 eFt a fizetendı áfa. A végén a vevıi követelést és a szállítói tartozást össze kell vezetni. 9. Az I. anyag könyv szerinti értéke és mennyisége: 500 + 2 000 – 1 250 – 925 = 325 eFt, valamint 325 000 Ft / 5 000 Ft/kg = 65 kg. Hiányként 65 – 60 = 5 kg számolandó el, plusz a hiányra jutó 3,2%-os árkülönbözet. Ennek számítása 5 * 5 000 = 25 eFt és 25 * 0,032 = 0,8 eFt. A II. anyag leltár szerinti mennyisége megegyezik a könyvekbıl számítható mennyiséggel: 6 275,2 / 3,2 eFt/l átlagos beszerzési árral = 1 961 liter. Nincs tehát sem hiány, sem többlet. 10. Az I. anyag jelenlegi elszámoló ára 300 eFt, árkülönbözete + 9,6 eFt. 309,6 eFt/60kg = 5 160 Ft/kg az átlagos beszerzési ár. 4 160 – 5 160 = 1 000 Ft/kg értékvesztés számolandó el. Így az összes értékvesztés az I. anyagból 60 kg * 1 000 Ft/kg = 60 eFt. A II. anyag ára emelkedett a könyv szerinti értékhez képest, felértékelni nem lehet. 11. Az általános költségeket a 8. számlaosztályba kell átvezetni, a befejezetlen termelést pedig a 2. számlaosztályba, saját termeléső készletként. Gazdasági események rövid megfogalmazása 1) I. anyag beszerzés. a) Elszámoló áron b) Számla szerinti áron. c) Áfa elszámolása 2) Szállítói tartozások kifizetése. a) Szállítók kiegyenlítése b) Árfolyamveszteség elszámolása

14

2 000 2 100 525 2 137,5 37,5


6. Készletek

3) II. anyag beszerzés. a) Számla szerinti áron b) Szállítási költség c) Vámköltség d) Import áfa kivetés elszámolása

3 750 750 900 1 350

4) Szállítók és a VPOP kiegyenlítése. a) Szállítók kiegyenlítése b) VPOP-nak átutalás c) Import áfa átvezetése levonható áfára

4 500 2 250 1 350

5) Tıkeemelés és térítés nélküli átadás. a) Apport társasági szerzıdés szerinti értéke b) Apport könyv szerinti értéke c) Apportra jutó árkülönbözet d) Térítés nélküli átadás beszerzési áron e) Át nem hárított áfa piaci érték után

1 500 1 250 40 64 15

6) Cégbejegyzés utáni átvezetés

1 500

7) Anyagfelhasználás. a) Elszámoló áron b) Felhasználásra jutó árkülönbözet c) Másodlagos 5-ös elszámolás

925 29,6 954,6

8) Anyageladás. a) Eladási áron b) Áfa elszámolása c) Beszerzési áron d) Követelés-kötelezettség összevezetése

60 15 60,8 75

9) Hiány. a) Elszámoló áron b) Hiányra jutó árkülönbözet

25 0,8

10) Értékvesztés

60

11) Év végi átvezetések. 11a) Közvetett költségek átvezetése 11b) Befejezetlen termelés átvezetése

25,8 928,8

2. Feladatpont kidolgozása Anyagok mérlegértéke: 300 + 9,6 + 6 275,2 – 60 = 6 524,8 eFt. Ezer forintra kerekítve: 6 525 eFt.

3. Feladatpont kidolgozása Adózás elıtti eredmény levezetése az eredménykimutatás megfelelı sorai alapján (eFt-ra kerekítve): Értékesítés nettó árbevétel ELÁBÉ Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi mőveletek eredménye Szokásos vállalkozási tevékenység eredménye Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli bevételek Rendkívüli eredmény Adózás elıtti eredmény (nyereség)

60 eFt 61 eFt 86 eFt – 87 eFt 38 eFt – 38 eFt – 125 eFt 1 369 eFt 1 500 eFt 131 eFt 6 eFt

15

6. Készletek


6.4d. Anyagok /4d. feladat (számlasoros)1 A „MATÉRIA” Kft. analitikus anyagkönyvelésébıl az alábbi adatok állnak rendelkezésre 20X1. január 1-jén: (Forgalmi költség eljárásra épülı eredménykimutatást készít a vállalkozás.) Anyag megnevezése „A” anyag „B” anyag

Mennyiség 100 kg 60 liter

Érték (Ft) 215 000 330 000

Az „A” anyagot elszámolóáron tartják nyilván, míg a „B” anyagnál beszerzési áras nyilvántartást alkalmaznak, a felhasználás és az értékesítés átlagos beszerzési áron történik. Az „A” anyagnál a külön felszámított szállítási és rakodási költség külön számlán szerepel. Az ehhez kapcsolódó fıkönyvi számlák egyenlegei a következık: 2. „A” anyag elszámolóáron számla egyenlege 200 000 Ft 2. „A” anyag árkülönbözete számla egyenlege 10 000 Ft ( ) 2. „A” anyag külön felszámított szállítási és rakodási költsége 5 000 Ft ( ) 2. „B” anyag beszerzési áron számla egyenlege …..…… Az üzleti évben bekövetkezett gazdasági események az alábbiak voltak. 1. Beszereztek belföldrıl 700 000 Ft elszámolóáron számított „A” anyagot, amelynek számla szerinti ára 650 000 Ft + 25% áfa. A külön felszámított szállítási és rakodási költség 70 000 Ft + 25% áfa. 2. A beérkezett „A” anyag minıségileg hibás volt, ezért 35 kg-ot visszaküldtek a szállítónak. 3. A belföldi partner a minıségileg hibás szállításra vonatkozó megállapítást tudomásul vette és megküldte a helyesbítı számlát, amelyben további engedményt adott. A helyesbítı számlában szereplı engedmény összege 14 800 Ft + áfa. Miután a szállítást is ı végezte, a szállítási díjból is adott engedményt, melynek összege 9 900 Ft + áfa, valamint a külön felszámított szállítási és rakodási költségek arányos részét is elengedte. 4. Az I. félévi anyagfelhasználás az „A” anyagból: 1. termék termelés 150 kg 2. termék termelés 200 kg Igazgatási költség 30 kg 5. Az I. félévi értékesítés az „A” anyagból 20 kg, eladási ár 4 000 Ft/kg, ami 25% áfá-t is tartalmaz. A "B" anyagból az I. félévben nem volt mozgás. 6. A "B" anyagból a II. félévben további 40 litert szereztek be az új "3" termék termelésének beindításához. Beszerzési ár 6 000 Ft/liter. A beszállítás költsége literenként 1 000 Ft-ba került. A beszerzést és a szállítást is 25%-os áfa terheli. 7. II. félévi felhasználások, és egyéb gazdasági események. Az „A” anyagból felhasználás nem történt, viszont 5 kg anyagot elemi kár ért és így használhatatlanná vált. A kár nagyságrendje elhanyagolható, de a kárt egyébként a biztosító megtérítette a mérlegkészítésig. 8. Az „A” anyag leltározásakor december 31-én talált készlet 6 kg volt. A raktáros felelıssége 60%-os mértékben állapítható meg. A raktáros a térítés összegét házipénztárba befizette a mérlegkészítésig. 9. A „B” anyag 90%-át felhasználták a „3” termék termeléséhez. 10. A „B” anyag következı évi folyamatos szállítására szerzıdést kötöttek, amelyben partnerük vállalta, hogy egész évben 5 000 Ft/liter egységáron helyszínre szállítva megkapják ezt az anyagot. (Az árkülönbség tartósnak és jelentısnek minısül a számviteli politika szerint.) 11. A „C” anyagból decemberi szállításra rendeltek, a szállítók számlája beérkezett, az anyagot a MÁV szállításra átvette, de a vállalkozás telephelyére még nem érkezett meg. A szállítók számlája 1 200 000 Ft-ról szól +25% áfa, amelyet elfogadtak a MÁV értesítése alapján. A vállalkozás a „C” anyagra beszerzési áras nyilvántartást fog vezetni. FELADAT Könyvelje a fenti gazdasági eseményeket számlasorosan, és állapítsa meg az anyagok mérlegértékét! 1

Róth-Adorján-Lukács-Veit: Számviteli esettanulmányok 2001., MKVK OK, 2001. 168. oldal alapján.

16


6. Készletek

6.5a. Áruk /5a. feladat (idısoros, kidolgozott) A „STOCK” Kft. árukereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, költségeit csak az 5-ös számlaosztályban könyveli és összköltség típusú eredménykimutatást készít, de a készletekrıl év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. A bolti készleteket (kiskereskedelmi készlet) fogyasztói áron tartják nyilván. Az áfa minden szükséges és lehetséges esetben 25%. Nyitókészlet: „A” áruk beszerzési áron 2 000 eFt „A” áruk fogyasztói áron 6 250 eFt „A” áruk árrése 4 250 eFt „B” áruk elszámoló áron 1 000 eFt „B” áruk árkülönbözete (T) 50 eFt A tiszta árrés 60% az árbevétel arányában, illetve 150% a beszerzési árra vetítve. A fıkönyvi könyvelésben a fogyasztói áron vezetett készlet számla és az árrés számla tartalmazza az áfát is. Gazdasági események: 1. Az „A” áruk beszerzésére átutaltak 5 000 eFt-ot, a bankértesítés és a számla megérkezett. 2. Az „A” áruk beérkeztek, a raktárra vétel megtörtént. Beszerzési ár 3 800 eFt + áfa. Felmerült (számlázott) szállítási költség 200 eFt + áfa. 3. A szállítókkal szembeni tartozást rendezték a fizetett elılegek átvezetésével. 4. A központi raktárból kiszállították a kiskereskedelmi boltba a raktári készlet 40%-át. Az árrés aránya a kiszállítás után sem változott meg. 5. Értékesítési adatok: Központi raktárból („A” áruk beszerzési áron) 3 000 eFt értékőt 4 500 eFt + áfáért értékesítették vevıknek. Kiskereskedelmi boltból a bolti készlet 80%-át értékesítették készpénzért. „B” áruk felét értékesítették 800 eFt + áfa összegért az anyavállalatnak. 6. A leltározás alapján meghatározott készletek átlagos beszerzési áron számított értéke a következı: „A” áruk (központi raktárban) 500 eFt „A” áruk (kiskereskedelmi boltban) 800 eFt „B” áruk 588 eFt „B” áruk többletének piaci értéke 84 eFt (áfa nélkül) 7. A Mérlegkészítéskor ismert piaci értékek magasabbak a könyv szerinti értéknél.

Feladatok: 1. Könyvelje idısorosan az árukkal kapcsolatos gazdasági eseményeket! 2. Mekkora fogyasztói áremelést kellene végrehajtani a következı kiszállítás lebonyolításakor, ha a beszerzési ár 4 000 eFt és az árrés aránya a kiszállítás után 75%-ra emelkedett (átlagosan).

6.5a. Áruk /5a. feladat kidolgozása (idısoros) 1. Feladatpont kidolgozása (Könyvelés ezer Ft-ban történt!) (Könyvelés ezer Ft-ban!) 1) Készletekre adott elıleg. a) Elıleg átutalása 5 000 * 0,8 = 4 000 eFt. T 2.Készletekre adott elılegek


4 000

b) Elıleg áfa tartalma 5 000 * 0,2 = 1 000 eFt. T 4.Elızetes áfa


1 000

17

6. Készletek


2) Árubeszerzés. a) Árubeszerzés beszerzési áron. T 2.„A” áruk beszerzési áron

- K 4.Szállítók

3 800

b) A beszerzés áfája 3 800 * 0,25 = 950 eFt. T 4.Elızetes áfa


950

- K 4.Szállítók

200

c) Szállítási költség. T 2.„A” áruk beszerzési áron

d) Szállítási költség áfája 200 * 0,25 = 50 eFt. T 4.Elızetes áfa

- K 4.Szállítók

50

3) Szállítókkal szembeni tartozás rendezése 3 800 + 950 + 200 + 50 = 5 000 eFt. a) Elıleg átvezetése a szállítókra. T 4.Szállítók

-K

2.Készletekre adott elılegek

4 000

b) Elıleg áfa rendezése. T 4.Szállítók


1 000

4) Kiszállítás a kiskereskedelmi boltba. Árrés jelenlegi arányának meghatározása: 4 250 / 6 250 = 0,68. Fogyasztói ár felbontása: 6 260 * 0,2 = 1 250 eFt az áfa. 6 250 – 1 250 = 5 000 eFt az eladási ár áfa nélkül. 5 000 * 0,6 = 3 000 eFt az áfa nélküli tiszta árrés összege. 5 000 – 3 000 = 2 000 eFt az eredeti (átlagos) beszerzési ára a készletnek. Ha a beszerzési árból indulunk ki: 2 000 * 1,5 = 3 000 az árrés. 2 000 + 3 000 = 5 000 Ft az eladási ár. 5 000 * 0,25 = 1 250 az áfa és 5 000 + 1 250 = 6 000 a nyilvántartásra használt fogyasztói ár. a) Kiszállítás beszerzési áron 2 000 + 3 800 + 200 = 6 000 és 6 000 * 0,4 = 2 400 eFt. T 2.„A” áruk árrése

-K

2.„A” áruk beszerzési áron

2 400

b) Kiszállítás fogyasztói áron 2 400 / 1 – 0,68 = 7 500 eFt. (Kiszállítás után az árrés aránya: 9 350 / 13 750 = 0,68.) T

2.„A” áruk fogyasztói áron

- K 2.„A” áruk árrése

7 500

5) Értékesítés. a) Értékesítés központi raktárból, beszerzési áron. T 8.Elábé

- K 2.„A” áruk beszerzési áron

3 000

b) Értékesítés központi raktárból, eladási áron. T 3.Vevık

- K 9.Értékesítés nettó árbevétele

4 500

c) Értékesítés utáni áfa 4 500 * 0,25 = 1 125 eFt. T 3.Vevık

- K 4.Fizetendı áfa

1 125

d) Bolt árbevétele fogyasztói áron 6 250 + 7 500 = 13 750; és 13 750 * 0,8 = 11 000 eFt. T 3.Pénztár

- K 9.Értékesítés nettó árbevétele

11 000

e) Fogyasztói ár áfa tartalmának kivétele az eladási árból. (11 000 0 ,2 = 2 200 eFt) T 9.Értékesítés nettó árbevétele


2 200

f) Bolti készlet kivezetése fogyasztói áron. T 8.Elábé

- K 2.„A” áruk fogyasztói áron

11 000

g) Bolti készlet értékesítésre jutó árrése 11 000 * 0,68 = 7 480 eFt. T 2.„A” áruk árrése

- K 8.Elábé

7 480

h) „B” áru eladási áron. T 3.Követelések kapcs. váll. sz. (vevık) - K 9.Belföldi értékesítés nettó árbevétele

i)

800

Eladás áfája 800 * 0,25 = 200 eFt. T 3. Követelések kapcs. váll. sz. (vevık) - K 4.Fizetendı áfa

200

j) Készletcsökkenés elszámoló áron 1 000 / 2 = 500 eFt. T 8.Elábé

- K 2. B” áruk elszámoló áron

500

k) Készletcsökkenésre jutó árkülönbözet 50 / 2 = 25 eFt. T 8.Elábé

- K 2. B” áruk árkülönbözete

25

6) Leltárkülönbözetek a) „A” áru hiánya: 500 – 600 = – 100 eFt. T 8.Egyéb ráfordítások

18

- K 2.„A” áruk beszerzési áron

100


6. Készletek

b) „A” áru hiánya beszerzési áron: 800 – 880 = – 80 eFt. Ennek fogyasztói áron számított értéke: 80 / 0,32 = 250 eFt. T 8.Elabé

- K 2.„A” áruk fogyasztói áron

250

c) Hiányra jutó árrés 250 * 0,68 = 170 eFt. T 2.„A” áruk árrése

- K 8.Elabé

170

d) „B” áruk többlete piaci értéken (áfa nélkül) 84 eFt. T 2.„B” áruk elszámolóáron


60

A többlet átlagos beszerzési áron 588 – 525 = 63 eFt.. E készlet elszámoló ára 63 / 1,05 = 60 eFt; és (+) 3 az árkülönbözet. e) Többletre jutó árkülönbözet 80 * 0,05 = 4 eFt. T 2.„B” áruk árkülönbözete


24

f) Többlet miatti halasztott bevétel elszámolása. T 9.Rendkívüli bevételek - K 4.Halasztott bevételek (PIE) 84 Megjegyzés a többlet elszámolásához: A többlet, amennyiben nem adminisztrációs hibából származik, piaci értéken kerül be a könyvekbe. Elszámoló áras modell alkalmazása esetén a fenti többlet konkrét mennyiségben kimutatott többlet, amelynek adott az elszámoló ára. Azaz felvenni a 60 eFt-os elszámolóáron lehet, a különbözet + 24 eFt pedig (+) árkülönbözet lesz. Ezzel természetesen megváltozik az árkülönbözet aránya, mintha egy új beszerzés történt volna, mégpedig magasabb áron. A piaci árat is meg lehetne bontani elszámoló árra és árkülönbözetre, de mennyiségi nyilvántartás nélkül nincs többlet. Összegszerően az elszámoló ár a piaci árból levezetve: 84 / 1,05 = 80 eFt lenne, az árkülönbözet pedig (+) 4 eFt, de ez gyakorlati oldalról nézve nem fogadható el jó megoldásként.

7) Értékvesztés nem számolható el az áruk mérlegkészítéskor ismert értékviszonyai alapján. Mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlák: 2.”A” áruk beszerzési áron

2.”A” áruk fogyasztói áron

2.”A”áruk árrése

Ny) 2 000 4a) 2 400 2a) 3 800 5a) 3 000 2c) 200 6a) 100

Ny) 6 250 5f) 11 000 250 4b) 7 500 6b)

4a) 2 400 Ny) 4 250 5g) 7 480 4b) 7 500 6c) 170

2.”B” áruk elszámoló áron Ny) 1 000 5j) 500 6d) 80

2.”B”áruk árkülönbözete Ny) 6e)

50 5k) 4

25

2. Feladatpont kidolgozása (ezer Ft-ban) Kiindulva a hiány elıtti állapotokból, az alábbi összefüggést kell felírni: (– 4 000 + 1 870) + X / 2 750 + X = 0,75 – 2 130 + X = 2 062,5 + 0,75X 0,25X = 4 192,5 X = 16 770, azaz ennyi kell legyen a kiszállított 4 000 eFt-os beszerzési áron számított készlet fogyasztói ára, amely magában foglalja az áfát is. Következı lépésként vegyük ki az áfa tartalmat: 16 770 * 0,2 = 3 354 eFt. Marad bevételként 13 416 eFt. Az árrés 13 416 – 4 000 = 9 416 eFt. 9 416 / 13 416 = 0,7 a tiszta árrés, azaz a kereskedelmi haszon. (A beszerzési árból kiindulva 13 416 / 4 000 = 3,354) Ellenırzés: 4 000 * 3,354 = 13 416 és 13 416 * 1,25 = 16 770 eFt. A fogyasztói áremelés tehát a korábbi 60%-os tiszta árrésrıl 70%-ra növekedett.

19

6. Készletek


6.5b. Áruk /5b. feladat (számlasoros) Az „Export-Import” Kft. saját boltjában is értékesíti az alapvetıen exportra szánt árukészletének egy részét. A bolti készleteit fogyasztói áron tartja nyilván. A megadott fıkönyvi számlákon található adatokon kívül még a következıket ismerjük: • a bolti készlet felét értékesítették, • engedmény, visszaküldés nem volt, • áfa 25%, • a készleteirıl év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. FELADATOK a) Könyvelje a kiszállítással és a bolti értékesítéssel kapcsolatos gazdasági eseményeket, és írja le azok tartalmát logikai sorrendben, a lehetı legpontosabb megfogalmazással! b) Számítsa ki a kiskereskedelmi árrés arányát a beszerzési árra vetítve és a nettó árbevétel %-ban is! (Az áfa tartalom nélküli tiszta kereskedelmi árrést is határozza meg!) c) Határozza meg a kereskedelmi ügylet eredményét (fedezeti összegét)!

2.Kereskedelmi áruk beszerzési áron E. 1 000 000

9.Bolti értékesítés nettó árbevétele

4.Fizetendı áfa 42 500

20

2.Bolti készletek (Áruk fogyasztói áron)

630 000

8.Elábé

Mellékszámítások

2.

3.


6. Készletek

6.5c. Áruk /5c. feladat (számlasoros)1 A „DEPÓ” kereskedelmi Kft. áruinak értékesítésérıl és az ezzel kapcsolatos gazdasági eseményekrıl az alábbi hiányos összefüggés ismert. A kft. forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít. Minden gazdasági esemény csak egyszer fordul elı a feladatban, kivéve az áfa mozgásokat. Az áfa minden szükséges és lehetséges esetben 25%. 2.Áruk raktáron E. 2 000 000 1a) 1 000 000

8.

9. 2c) 39 600

8. 9.

2a) 2c)

4.Fizetendı áfa 27 000

3.Belföldi vevık E. 1 000 000 1b) 1 125 000 4)

3.Elszámolási betét 4)

9.Egyéb kapott (járó) kamatok ... 3b) 100 000

3.

3.Bevételek …….

KIEGÉSZÍTİ INFORMÁCIÓK a) A visszaküldés aránya ..... %, az utólag adott engedmény pedig ..... % volt. b) A vevıtıl elfogadott váltó névértéke (kamattal együtt) 850 000 Ft, futamideje 150 nap. A tárgyévet illetı idıarányos kamat 4 havi. Az áruk idei értékesítésébıl származó további követelést a vevı átutalta a bankszámlára. c) Árukészlet egy része vízbetörés miatt megsemmisült. A kár értéke 100 000 Ft, amelyet a biztosító megtérített. d) Az elızı évi vevıi követelésbıl 300 000 Ft-ot behajthatatlan követelésként leírtak. A fennálló követelés 60%-a várhatóan nem fog befolyni (elızı évi). e) Árukészleteiket a fordulónapra vonatkozóan felleltározták, és a tényleges készletérték az eredeti beszerzési árakon ebben a cikkcsoportban a következı: I. áru 1 000 db * 500 Ft/db = 500 000 Ft, II. áru 500 db * 900 Ft/db = 450 000 Ft. f) Az I. áru az árutızsdén jelenleg (mérlegkészítéskor) 600 Ft/db-os áron beszerezhetı, a II. áru ára a jelentıs kínálatnövekedés miatt 750 Ft/db. Az áralakulás tartós és jelentıs a számviteli politika szerint. g) Az elızı évben leírt vevıi követelésükbıl váratlanul befolyt 260 000 Ft. FELADATOK 1a) Logikai sorrendben – pontosan – írja le a bekövetkezett gazdasági eseményeket, majd könyvelje a megadott számlavázlaton! A hiányos számláknak nevükkel adjon tartalmat! 1b) Állítsa össze az eredménykimutatást az adózás elıtti eredmény szintjéig! (Forgalmi költség eljárás szerint.) 1

Róth-Adorján-Lukács-Veit: Számviteli esettanulmányok 2001., MKVK OK, 2001. 180. oldal alapján.

21

6. Készletek


6.5d. Áruk /5d. feladat (kis feladatok, kid) Oldja meg az alábbi feladatokat! A végeredményt – a jó betőjelet – a megfelelı helyre (a „Helyesen” utáni üres helyre) írja be! Mellékszámítás nélkül – ha mellékszámítás szükséges – csak NULLA pont adható. (A szükséges mellékszámításokat itt – a kereten belül – végezze el!) 1) Egy kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás az árukészleteirıl év közben nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, összköltség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít. Az áruk nyitókészlete 400 eFt. Beszereztek év közben 1 200 eFt + 25% áfa értékő árut. Eladtak 1 500 eFt könyv szerinti értékő árut 2 000 eFt + 25% áfáért. Az árukészlet mérlegkészítéskor ismert piaci értéke 200 eFt. Mely könyvelési tételek lehetnek helyesek az alábbiak közül? 1 200 A) T 2.Áruk – K 4.Szállítók A) 1 200 B) T 8.Elábé – K 4.Szállítók B) 1 500 C) T 2.Áruk – K 4. Szállítók C) 1 500 D) T 8.Elábé – K 2.Áruk D) 2 500 E) T 3.Vevık – K 9.Belföldi értékesítés nettó árbevétele E) 2 000 F) T 3.Vevık – K 2.Áruk F) 300 G) T 8.Elábé – K 2.Áruk G) 300 H) T 8.Egyéb ráfordítások – K 2.Áruk H) 2 db jó Helyesen megoldás van! Helyesen 2) Betétdíjas göngyölegek kerültek értékesítésre. A göngyölegek betétdíjas ára 500 eFt, beszerzési ára 300 eFt volt. A vevı visszaváltotta a korábban megvásárolt göngyölegek 80%-át. Mely könyvelési tételek lehetnek helyesek az alábbiak közül? A) B) C) D) E) F) G) H)

Szöveg Göngyöleg értékesítés Értékesítés áfája Értékes. könyv szer. értéke Értékesítésre jutó árk. Visszavett göngyöleg Visszavett göngy. árk. Visszavét. helyesb. szla. Visszavételre jutó áfa

2 db jó megoldás van

T számla 3.Vevık 3.Vevık 8.Elábé 2.Göngyölegek árkülönbözete 2.Göngyölegek betétdíjas áron 4.Szállítók 9.Belföldi értékesítés nettó árb. 4.Elızetes áfa

K számla 9.Egyéb bevételek. 4.Elızetes áfa 2.Göngyölegek betétdíjas áron 8.Elábé 4.Szállítók 2.Betétdíjas göngyölegek árkül. 3.Vevık 3.Vevık

eFt 500 125 500 500 400 160 400 80

Helyesen

3) Egy vállalkozás építıipari tevékenységéhez alvállalkozót vett igénybe. Az alvállalkozó által benyújtott részteljesítés számlája 10 000 eFt + 25% áfa volt. Év közben továbbszámlázták az alvállalkozói teljesítmény 80%-át 12 000 eFt + 25% áfa összegben. Év közben a készletekrıl folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezettek. Mely könyvelési tétel vagy megállapítás igaz? Az alvállalkozó számláját teljes egészében elszámolták az 10 000 A) A) eredmény terhére a számla beérkezésekor. 2 000 B) B) A közvetített szolgáltatások mérlegértéke év végén 10 000 C) C) A 8.Eladott (közvetített) szolgáltatásokra könyveltek 10 000 D) D) A kiszámlázott nettó árbevétel 12 000 E) E) A kiszámlázott egyéb bevételek összege 4 000 F) F) Az eladott (közvetített) szolgáltatások fedezeti összege 8 000 G) G) T 8.Elábé – K 2.Közvetített szolgáltatások 12 000 H) H) T 8.Eladott (közvetített) szolgáltatások – K 2.Áruk 2 db jó Helyesen megoldás van! Helyesen

22


6. Készletek

6.6a. Saját termeléső készletek /6a. feladat (teszt, kid.) a Egy-egy kérdésen belül Jelölje bekarikázással – egyértelmően – a helyes válaszokat! Így akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz – jó bekarikázás – egy pont. Maximum 10 bekarikázás lehet. 10-nél több bekarikázás esetén a 10 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható. 1. A Saját termeléső készletek nevesített mérlegtételei között találhatók a következık: a b c d e

Befejezetlen áruk. Saját termeléső készletekre adott elılegek. Anyagok. Növendék-, hízó- és egyéb állatok Nincs jó válasz az a–d pontok között.

2. A saját termeléső készletek elıállítási költsége (önköltsége) tartalmazza a b c d e

a vállalati általános költségeket is. a termék elıállításához közvetlenül kapcsolható hitelkamatokat is. az értékesítéskor felmerült kiszállítási költségeket. az elıállítással szoros kapcsolatban lévı költségeket is. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

3. A saját termeléső készleteknél a b c d e

4.

A saját termeléső készletek fıkönyvi elszámolása a b c d e

5.

akkor az STK-ról még vezethet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást. az STK tekintetében év végén lehet, hogy állományváltozást könyvel. akkor az STK miatt nem vezethet elsıdleges költséghely- költségviselı elszámolást. akkor az STK különleges mozgásai miatt mindig könyvelni kell a SEEAÉ számlán is. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

A saját termeléső készletek a b c d e

7.

attól függ, hogy év közben készít önköltségszámítást, vagy nem? attól függ, hogy mikor készít önköltségszámítást? attól is függ, milyen input költségelszámolást alkalmaz. attól nem függhet, hogy milyen típusú eredménykimutatást készít a vállalkozás. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

Ha a vállalkozás összköltség típusú eredménykimutatást készít a b c d e

6.

értékvesztés akkor számolható el, ha a piaci érték tartósan és jelentısen magasabb a könyv szerinti értéknél. az év végi értékelésbıl származó árfolyam-különbözet is lehet az elıállítási költség része. az értékvesztés visszaírása mindig szükségessé teszi korrekciós tétel könyvelését. értékhelyesbítés és valós értékelés is alkalmazható, ha ezt választja a vállalkozás. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

hiánya mindig a 8.Egyéb ráfordításokat érinti és korrekciós tétel is lesz. értékvesztésének visszaírása nem befolyásolja a SEEAÉ-t. többlete rendkívüli bevétel és egyben halasztott ráfordítás is. térítés nélküli átvétele mindig a 9.Rendkívüli bevételeket érinti, majd Halasztott bevétel lesz belıle. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

A saját termeléső készletek értékelhetık a b c d e

nyilvántartási áron. elszámoló áron ± készletérték különbözettel. Kifo módszerrel is. fogyasztói áron is. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

23

6. Készletek


6.6a. Saját termeléső készletek/6a. feladat (teszt) kidolgozása 1. d 2. b és d 3. c 4. c 5. a, b és d 6. a 7. b

6.6b. Saját termeléső készletek /6b. feladat (teszt) Jelölje bekarikázással – egyértelmően – a helyes válaszokat! Így a Egy-egy kérdésen belül akárhány jó válasz is lehet! Minden jó válasz – jó bekarikázás – egy pont. Maximum 12 bekarikázás lehet. 12-nél több bekarikázás esetén a 12 feletti karikákért egy-egy mínusz pont jár. Összességében negatív pontszám nem adható. 1. Az STK nevesített mérlegtételei között szerepelnek a következık: a b c d e

Befejezetlen termelés és félkész termékek. Kereskedelmi áruk. Késztermékek. Állatok Nincs jó válasz az a–d pontok között.

2. Az STK értékelhetı az Szt. szerint a b c d e

utolsó beszerzési áron. norma szerinti önköltségen. néha a várható eladási áron, csökkentve a még várhatóan felmerülı költségekkel és a kalkulált haszonnal. Lofo illetve Hifo eljárás alapján is. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

3. A saját termeléső készletek a b c d e

4.

Az eredménykimutatás STK ÁV sora a b c d e

5.

értékesítése mindig érinti a 8.Értékesítés közvetlen önköltsége számlát. megjelenése eleve feltételezi a költségek elsıdleges költséghely-, költségviselı elszámolását. apportba adásakor elıször át kell minısíteni a készterméket áruvá. továbbfelhasználása is termelési költség, azaz anyagköltségként kell elszámolni. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

összköltség eljárás esetén mindig azonos értéket mutat a mérlegbıl számítható STK ÁV értékkel. ha növekszik, akkor a SEEAÉ sor biztosan csökken. ha csökken, akkor a SEAÉ sor biztosan növekszik. ha csökken és a SEEAÉ sor növekszik, akkor lehet, hogy káresemény történt. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

A termelés és az értékesítés költségei a b c d e

egy adott idıszakban mindig megegyeznek. közötti eltérést mindig az aktivált saját teljesítmények okozzák. forgalmi költség eljárás alkalmazásakor biztosan egyeztethetık. -nek egyeztetésekor a SEEAÉ sor negatív is lehet. Nincs jó válasz az a–d pontok között.

6. A növendék-, hízó- és egyéb állatok a b c d e

24

mérlegtétel csak saját termeléső készlet lehet. néha átsorolhatók a tárgyi eszközök közé is, és ilyenkor nem kell korrekciós tételt könyvelni. a beszerzéskor közvetlenül a szállítók számlával szemben könyvelendık. mérlegtétel (tartalmilag) befejezetlen termelést is tartalmazhat. Nincs jó válasz az a–d pontok között.


6. Készletek

6.7a. Saját termeléső készletek /7a. feladat (kidolg.) A „KÉSZLETEZİ” Zrt. kiemelt fıkönyvi számláiról és termelésérıl az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre 20X1. január 1-jén forintban. Megnevezés 2. Késztermékek (500 db) 2. Késztermékek készletérték különbözete (K)

„A”

változat „B” változat 500 000 450 000 50 000 Utókalkulált önktgen

20X1-ben bekövetkezett gazdasági események 1. A termelés érdekében felmerült felhasználások a következık voltak. (A gyakorlatban ismert egyéb terhektıl a feladatban eltekintettünk! Az alapanyag felhasználás elszámolóáron szerepel, az igénybevett szolgáltatások a szállítókkal szemben keletkeztek.) Ft-ban MEGNEVEZÉS Késztermék Igazgatás Összesen Alapanyag 720 000 – 720 000 Bér 100 000 200 000 300 000 Tb járulék 33 000 66 000 99 000 Écs. leírás 167 000 – 167 000 Igénybe vett szolgáltatások 100 000 34 000 134 000 ÖSSZESEN 1 120 000 300 000 1 420 000 2. Az elkészült késztermékeket (1 100 db-ot) raktárra vettük 1 100 000 Ft-os elszámolóáron. A befejezetlen termelés értéke utókalkulált önköltségen 50 000 Ft volt. 3. Értékesítettük a késztermékek felét vevıinknek, eladási ára 3 000 000 Ft + 25% áfa. 4. A készletraktárban tőz keletkezett és 250 db késztermék megsemmisült. A keletkezett kárt a biztosító elismerte és vállalta, hogy megtéríti. Az eseményeket rendkívülinek minısítettük. 5. Év végén a készletleltárak az alábbi adatokat tartalmazták (A könyv szerinti érték csak a folyamatos nyilvántartás melletti megoldásban felhasználható információ, mert ennél a változatnál a könyv szerinti érték azonos az induló nyitó értékekkel. A piaci érték (most) = átlagos elıállítási költség.) Megnevezés Leltár szerint Könyv (analitika) szerint Leltár különbözet

Késztermék (db) 540 550 – 10

6. Vezesse át a záró befejezetlen termelést. 7. Vezesse át a közvetett költségeket az eredmény terhére!

FELADATOK 1. Könyvelje a gazdasági eseményeket idısorosan! A mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlákat vezesse! 2. Határozza meg a saját termeléső készletek mérlegértékét! A feladat megoldása során dolgozhat: A) Elsıdleges költségviselı-költséghely elszámolás szerint, és a vállalkozás évközben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet a készletekrıl, eredménykimutatását forgalmi költség eljárás alapján állítja össze. B) Csak költségnem elszámolás szerint, évközi mennyiségi és értékbeni nyilvántartás nincs, az eredménykimutatás összköltség eljárás alapján készül.

25

6. Készletek


6.7a. Saját termeléső készletek /7a. feladat kidolgozása. A) változat (A mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlák a kidolgozás végén találhatók.) 1)

Feladás a felhasználásokról. a) Alapanyag felhasználás beszerzési áron. T 7.Késztermék termelési ktgei

Könyvelés Ft-ban

- K 2.Alapanyagok

720 000

b) Egyéb felhasználások elszámolása. T 2 db számla 7.Késztermék termelési ktgei 6.Igazgatási költségek

- K 4 db számla 4.Jöved. elsz. szla 4.Járuléktartozások 1.Értékcsökkenés 4.Szállítók

––– 400 000 300 000

––– 300 000 99 000 167 000 134 000

c) Szállítók áfa tartalmának rendezése a költségfeladás alapján 134 000 * 0,25 = 33 500 Ft. T 4.Elızetes áfa

- K 4.Szállítók

33 500

d) Másodlagos költségnem elszámolás a feladás alapján. T 5 db számla 5.Anyagköltség 5.Bérköltség 5.Bérjárulékok 5.Értékcsökkenési leírás 5.Igénybe vett szolgáltatások

2.

- K 59.Költségnem ellenszámla

–– 1 420 000 720 000 300 000 99 000 167 000 134 000

Raktárravétel. 2a. Raktárravétel elszámolóáron. T 2.Késztermék

- K 79.Késztermék elsz. szla.

1 100 000

2b. Készletérték különbözet átvezetése 1 120 – 50 – 1 100 = – 30 000 (K) T 79.Késztermék elsz. szla.

3.

- K 2.Késztermék KÉK

30 000

Értékesítés. 3a. Értékesítés eladási áron. T 3.Vevık

- K 9.Belföldi értékesítés nettó árbevét.

3 000 000

3b. Áfa elszámolása 3 000 000 * 0,25 = 750 000 Ft. T 3.Vevık


750 000

3c. Értékesítés elszámolóáron 500 + 1 100 =1 600 db; ÉS 1 600 / 2 = 800 db; ÉS 800 db * 1 000 Ft/db = 800 000 Ft. T 8.Érték. elszám. közvetlen önköltsége - K 2.Késztermék

800 000

3d. Értékesítésre jutó KÉK. (KÉK aránya: 80 000 (K) / 1 600 000 = 0,05, azaz –5%, vagyis K jellegő, 800 000 * –0,05 = –40 000, ami a KÉK számla jelenlegi egyenlegének a fele.) T 2.Késztermék KÉK

4.

- K 8.Érték. elszámolt közvetlen önköltsége 40 000

Késztermék káresemény. 4a. STK kár elszámolóáron 250 db * 1 000 Ft/db = 250 000 Ft. T 8.Egyéb ráfordítások

- K 2.Késztermék

250 000

4b. STK kárra jutó KÉK 250 000 * 0,05 = 12 500 Ft és K jellegő. T 2.Késztermék KÉK


12 500

4c. Korrekció önköltségen 250 000 – 12 500 = 237 500 Ft. T 79.Késztermék elsz. szla.

- K 78.SEEAÉ

237 500

4d. Biztosító kártérítési ígéretének elszámolása 237 500 Ft. T 3.Egyéb követelések

26


237 500

Pénzügyi számvitel feladatok 5.

6. Készletek

Leltárkülönbözetek rendezése 5a. Késztermék hiány elszámolóáron (10 db * 1 000 Ft/db = 10 000). T 8.Egyéb ráfordítások

- K 2.Késztermék

10 000

5b. Hiányra jutó KÉK 10 000 * 0,05 = 500 Ft és K jellegő! T 2.Késztermék KÉK


500

5c. Hiány miatti korrekciós tétel önköltségen 10 000 – 500 = 9 500 Ft. T 79.STK elszámolási számla

6.

- K 78.SEEAÉ

Befejezetlen termelés állományba vétele év végén. T 2.Befejezetlen termelés

7.

9 500

- K 79.Késztermék elsz. szla.

50 000

Közvetett költségek átvezetése az eredmény terhére. T 8.Igazgatási költségek

- K 69.Költségek átvezetési számla

300 000

A mellékszámításokhoz szükséges fıkönyvi számlák: 7.Késztermék termelési költségei Ny. 0 0 1b. 1a) 800 000 1c) 400 000

80 000

79.Késztermék elszámolási számla 2b) 30 000 4c) 237 500

2a) 1 100 000 6) 50 000

A 7. számlaosztály egyenlege zárás elıtt mutatja a befejezetlen termelést. Az átvezetés után az egyenleg 0 lesz. 2.Befejezetlen termelés 6)

2.Késztermék Ny. 500 000 3c) 800 000 2a) 1 100 000 4a) 250 000 5a) 10 000 Z) 540 000

3d) 4b) 5b) Z)

2.Késztermék KÉK Ny) 50 0000 40 000 2b) 30 000 12 500 500 27 000

50 000

Saját termeléső készletek mérlegértékei: Késztermékek elszámolóáron Készletérték különbözet Késztermékek Befejezetlen termelés STK összesen

540 000 – 27 000 513 000 50 000 563 000

B) B) Változat kidolgozása 1)

Feladás a felhasználásokról. Nincs könyvelés, mivel nem vezet év közben nyilvántartást a készleteirıl, azaz nem könyvel a készlet számlákon. a) Alapanyag felhasználás beszerzési áron. (Nem értelmezhetı ebben a változatban.) b) Egyéb felhasználások elszámolása. T 4 db számla 5.Bérköltség 5.Bérjárulékok 5.Écs. leírás 5.Igénybe vett szolgáltatások

- K 4 db számla 4.Jöved. elsz. szla 4.Járuléktartozások 1.Értékcsökkenés 4.Szállítók

––– 300 000 99 000 167 000 134 000

––– 300 000 99 000 167 000 134 000

c) Szállítók áfa tartalmának rendezése a költségfeladás alapján 134 000 * 0,25 = 33 500 Ft. T 4.Elızetes Áfa

- K 4.Szállítók

33 500

d) Nincs másodlagos elszámolás.

27

6. Készletek


2. Raktárravétel nincs év közben. (Mivel nincs nyilvántartás év közben, a készlet számlára sem könyvelünk év közben semmiféle mozgást.) 3. Értékesítés. 3a. Értékesítés eladási áron. T 3.Vevık

- K 9.Belföldi érték. nettó árbevétele

3 000 000

3b. Áfa elszámolása 3 000 000 * 0,25 = 750 000 Ft. T 3.Vevık

- K 4.Fizetendı ÁFA

750 000

3c. Értékesítés elszámolóáron: nem könyvelhetı. 3d. Értékesítésre jutó KÉK.: nem könyvelhetı. 4.

Késztermék káresemény. 4a. STK kár elszámolóáron : nem könyvelhetı a nyilvántartások hiányában. 4b. STK kárra jutó KÉK: nem könyvelhetı. 4c. Kár elszámolása ráfordításként. Az STK nem értelmezhetı ebben az esetben, hiszen nem vezetjük a készlet számlát év közben. A ráfordítás könyvelése nyilvántartások hiányában nehézségekbe ütközhet év közben (nincs értékelési alapul szolgáló önköltség) ezért év végén is történhet, amikor már ismert az önköltség. T 8.Egyéb ráfordítások

- K 5.SEEAÉ

237 500

4d. Biztosító kártérítési ígéretének elszámolása T 3.Egyéb követelések

5.


Leltárkülönbözetek rendezése. 5a. nem értelmezhetı a nyilvántartások hiányában. 5b. nem értelmezhetı. 5c. nem értelmezhetı. 5d. Késztermékek állományváltozása (Z – Ny = ÁV)

237 500

Ha nincs évközi, legalább folyamatos mennyiségi nyilvántartás, akkor a hiány egyáltalán nem értelmezhetı.

A kapott végeredmény nem feltétlenül kell, hogy megegyezzen az „A” változatnál kapott végeredménnyel, mert a valóságban nem állnak rendelkezésre azok az értékelési információk, amelyeket az „A” változatnál ismertünk (felhasználtunk). A záró készletet a tárgyidıszaki önköltség alapján kell értékelni, azaz 1 070 000 / 1 100 db = 972,73 Ft/db. Zárókészlet értéke: 540 db * 972,73 = 525 274,2 Ft. Állományváltozás: 525 274,2 – 450 000 = 75 274,2 Ft. T 2.Késztermék - K 5.STK ÁV 75 274

6.

Befejezetlen termelés év végi állományváltozása (50 000 – 0 = 50 000) T 2.Befejezetlen termelés

7.

- K 5.STK ÁV

50 000

Összköltség eljárás esetén nem könyvelt tétel, nincs értékesítés közvetett költsége kategória az eredménykimutatásban.

A saját termeléső készletek mérlegértékei: Késztermékek Befejezetlen termelés STK összesen

513 000 Ft 50 000 Ft 563 000 Ft

Megjegyzés: Az eltérés tehát a két értékelési mód között: 75 274,2 – 63 000 = 12 274,2 Ft. Ennyivel magasabb a készlet értéke és az eredmény, ha Fifo módszert választunk az átlagköltség módszerrel szemben. Az átlagköltség alapján meghatározott állományváltozás 63 000 Ft lenne az alábbiak miatt: A tárgyidıszaki raktárra vétel év végi utókalkulált önköltsége 1 070 000 Ft, ami 1 100 db-os raktárra vételt jelentett. A nyitó készlet 500 db volt, 450 000 Ft-os értéken. A zárókészlet átlagköltsége: 1 520 000 : 1 600 db = 950 Ft/db. Zárókészlet átlagos önköltségen: 540 db * 950 Ft/db = 513 000 és 513 000 – 450 000 = 63 000.) A valóságban azonban ennek a módszernek a használata nem logikus megoldás.

28


6. Készletek

6.7b. Saját termeléső készletek /7b. feladat (idısoros) Az „STK_2009” Kft. kiemelt fıkönyvi számláiról az alábbi nyitó adatok állnak rendelkezésre: 2.Befejezetlen termelés 2 200 eFt 2.Félkész termékek 850 eFt 2.Késztermékek 5 700 eFt 2.Késztermékek értékvesztése 450 eFt 2.Növendékállatok 1 800 eFt A Kft. számviteli politikája szerint Forgalmi költség eljáráson alapuló eredménykimutatást készít, a készleteirıl év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, költségeit elsıdlegesen a 6/7. számlaosztályokban könyveli. Felmerült gazdasági események 1. A késztermék termelés érdekében felmerült alapanyag felhasználás 700 eFt volt. Továbbá felmerült bérköltség 400 eFt, bérjárulék 120 eFt Ft. (A bérek egyéb terheitıl most tekintsen el!) A félkész termékek is továbbfelhasználásra kerültek a késztermék termelésben. Egyéb közvetlen költség 30 eFt + 25% áfa (bérleti díj). Az elkészült késztermékek raktárra vétele ……… eFt-os önköltségen megtörtént. A raktárra vétel után a záró befejezetlen termelés leltár szerinti értéke 300 eFt. 2. Értékesítettek az EGT területére 3 000 eFt értékő készterméket 15 e€-ért. A teljesítés napján érvényes MNB hivatalos árfolyam 280 Ft/€ volt. 3. Az (elıbbi) értékesítés ellenértéke devizabetétre befolyt. A pénzügyi teljesítés napján érvényes MNB hivatalos árfolyam 285 Ft/€ volt. 4. 1 000 eFt értékő készterméket térítés nélkül átadtak a „Nagy-Remények” Alapítványnak. A késztermékek piaci értéke (áfával) az átadáskor 1 500 eFt volt. Az alapítvány vállalta, hogy a támogatásra jutó áfát kifizeti a társaság részére az átadást követı 3 napon belül, számla alapján. Az áfa átutalásáról a bankértesítés megérkezett. 5. 2 000 eFt értékő késztermékkel, amelynek társasági szerzıdés szerinti értéke 3 000 eFt, beszálltak a „KoR-Rect” Kft-be, és ezzel 20%-os részesedés szereztek. Az eszközök átadásátvétele megtörtént. 5 nap múlva megérkezett a cégbírósági végzés a bejegyzésrıl. (Az apport áfa mentes.) 6. A késztermékek egy részét termelésbe állították. Az önköltség 500 eFt. A fejlesztéshez 300 eFt támogatást is kaptak, amely a bankszámlára befolyt. Az egyéb berendezések, gépek között aktivált tárgyi eszköz maradványértéke nem jelentıs, a tárgyévi elszámolandó terv szerinti értékcsökkenése 100 eFt. A halasztott bevételeket az összemérés elve alapján oldják fel. 7. Egy folyamatban lévı termelı beruházás próbaüzemeltetése során raktárra vettek 800 eFt értékő félkész terméket. 8. A Kft. egyik magánszemély tulajdonosa kivált a Kft-bıl. A tulajdoni részesedését késztermékek átadásával elégítették ki. A leszállított jegyzett tıke 1 000 eFt volt, az átadott késztermékek önköltsége 600 eFt. Az átadás-átvétel, a cégbírósági bejegyzés megtörtént, és az egymással szembeni követelés-kötelezettség pénzmozgás nélkül rendezıdött. (Áfa 25%.) 9. A Kft. egyik leányvállalatától, egy korábbi 2 500 eFt-os követelése kiegyenlítése fejében átvett ugyanolyan készterméket, mint amilyeneket maga a Kft. is elıállított. A követeléskötelezettség rendezésre került. A leányvállalat által átadott késztermékek könyv szerinti értéke 1 600 eFt volt. 10. A növendékállatokból 1 000 eFt értékőt Ausztriába értékesítettek 4,2 e€-ért, a többi növendékállatot tenyésztésbe állították. A teljesítéskori MNB hivatalos árfolyam 275 Ft/€, a pénzügyi rendezéskor pedig 270 Ft/€ volt. A vevı az ellenértéket megfizette. 11. A késztermékek egy része megsemmisült egy tőzesetben, önköltségen számított értékük 600 eFt. Egy másik részük viszont használható, de a megrongálódás következtében le kell értékelni 500 eFt (önköltségen számított) értékő készletet 150 eFt-ra. 12. Az év végi értékeléskor megállapították, hogy az elızı évben elszámolt és nyilvántartott értékvesztés okai már nem állnak fenn, a piaci értékük tartósan és jelentısen nıtt.

Feladat: Könyvelje idısorosan a fenti gazdasági eseményeket! 29

6. Készletek


6.8a. Saját termeléső készletek /8a. feladat (számlasoros, kidolgozott) A „SORJÁBAN-HALADÓ” Kft. ismert adatai az alábbiak. FORGALMI KIMUTATÁS (kiemelt adatai) 20X1. december 31.

MEGNEVEZÉS 2. Késztermékek 2. Késztermékek KÉK 7. Késztermékek termelési költségei 7. Késztermékek elszámolási számla 7. SEEAÉ 8. Értékesítés közvetlen önköltsége 8. Egyéb ráfordítások (hiány) 8. Egyéb ráfordítások (káresemény) 8. Rendkívüli ráfordítások 9. Késztermék értékesítés nettó árbev. 9. Rendkívüli bevételek

NYITÓ egyenleg 1 000 (K) 100 500 – – – – – – – –

NETTÓ FORGALOM T K …… …… …… ……… 5 100 – 1 587 …… – 1 387 ……. …… 100 5 ……. …….. ……. …….. 750 5 750 – ……

eFt

ZÁRÓ Egyenleg 400 …… 5 600 ……. 1 387 …… …… …… 950 5 000 1 250

Kiegészítı adatok − Minden bekövetkezett gazdasági esemény csak egyszer fordul elı a feladatban. − Minıségi kifogás miatt visszaküldés ……….. eFt, és engedmény is volt 175 eFt összegben. − Az adott idıszakban a késztermékekkel kapcsolatban elszámolásra került még apportba adás is.

FELADATOK 1a) Könyvelje a bekövetkezett gazdasági eseményeket egy ÖN által készített áttekinthetı számlavázlaton, és egészítse ki a forgalmi kimutatást! A könyvelt gazdasági események tartalmát a lehetı legpontosabban fogalmazza meg! 1b) Vezesse le az idıszak termelési költségét az értékesítési költségekbıl kiindulva! (Az értékesítés összes elszámolt költsége a 8. számlaosztályban 3 933 eFt.)

6.8a. Saját termeléső készletek /8a. feladat kidolgozása (számlasoros inverz) 1a) Feladatpont kidolgozása FORGALMI KIMUTATÁS (kiemelt adatai) 20X1. december 31. NYITÓ NETTÓ FORGALOM MEGNEVEZÉS egyenleg T K 2. Késztermékek 1 000 5 460 6 060 2. Késztermékek KÉK (K) 100 303 223 7. Késztermékek termelési költségei 500 5 100 – 79. Késztermékek elszámolási számla – 1 587 5 000 78. SEEAÉ – – 1 387 8. Értékesítés elsz. közvetlen önköltsége – 4 623 690 8. Egyéb ráfordítások (hiány) – 100 5 8. Egyéb ráfordítások (káresemény) – 360 18 8. Rendkívüli ráfordítások – 1 000 50 9. Késztermék értékesítés nettó árbev. – 750 5 750 9. Rendkívüli bevételek – – 1 250

30

eFt ZÁRÓ Egyenleg 400 (K) 20 5 600 3 413 1 387 3 933 95 342 950 5 000 1 250


6. Készletek

7. Késztermék termelés 79. Késztermék elsz.szla 2. Késztermék Ny 500 2b) 200 2a) 5 000 Ny 1 000 3a) 4 600 5c) 95 2a) 5000 5a) 100 1) 5 100 6c) 342 360 4a) 460 6a) 7c) 950 7a) 1 000 Z. 400 9. Értékesített késztermék nettó árbevétele 4c) 575 3b) 5 750 4d) 175

9. Rendkívüli bevételek 7d) 1 250

8. Értékesítés elszám. közvetlen önköltsége 3a) 4 600 3b) 230 4b) 23 4a) 460

8. Egyéb ráfordítások 2. Késztermék KÉK (hiány) 3b) 230 Ny 5 100 5a) 100 5b) 5b) 5 2b) 200 6b) 18 4b) 23 7b) 50 8. Rendkívüli ráfordítások Z. 20 7a) 1 000 7b) 50 78. SEEAÉ 5c) 95 6c) 342 7c) 950

8. Egyéb ráfordítások (káresemény) 6a) 360 6b) 18

Rövid magyarázat a megoldáshoz: Miután több adat került megadásra, több kiindulási pont létezik. 1) Az engedmény megadott összege 175, a Késztermék értékesítés árbevétele számla követel forgalma – amely csak az értékesítés lehet – 5 750, a számla nettó T forgalma adott, 750, így a T oldalán még egy tétel szerepel: 750 – 175 = 575, ami csak visszaküldés lehet. Mivel a kiszámlázás 5 750, a visszaküldés 575, így a visszaküldés aránya 10%. 2) Az Egyéb ráfordítások számlán szereplı hiány elszámolóáron 100, az erre jutó KÉK pedig 5 (negatív). Ebbıl adódik, hogy a KÉK aránya a raktárravétel után –5/100 = –5%, és a késztermék záró állományra is ugyanennyi, azaz 400 * −5% = −20, azaz (K) jellegő. 3) A Rendkívüli ráfordítások számla egyenlege 950, ami csak az apportba adás lehet tényleges önköltségen. Mivel a KÉK arány már meghatározásra került (–5%), így tudjuk, hogy ez a 950 = 95%. Így az apportba adás elszámolóáron 950/0,95 = 1 000, az erre jutó KÉK pedig 1 000 * −0,05 = −50. 4) A SEEAÉ számla nettó forgalma 1 387 (adott), amelybıl 950 az apportba adott késztermékek tényleges önköltsége, 95 pedig a hiány. Az 1 387 – 950 − 95 = 342 pedig nem lehet más a felsorolt lehetséges gazdasági eseményekbıl, mint a káresemény. Így a káresemény tehát tényleges önköltségen 342, ebbıl kiszámítható a káresemény elszámolóáron, mivel a KÉK arány már ismert, vagyis 342/0,95 = 360, az erre jutó KÉK pedig 360 * −0,05 = −18. 5) A Késztermékek elszámolási számla nettó T forgalma 1 587, amibıl már ismert az apport, a káresemény és a hiány miatti korrekciós tétel könyvelése (342 + 950 + 95), így 1 587 – (950 + 342 + 95) = 200 nem lehet más, mint az átvezetett KÉK. A Késztermék KÉK számla egyenlege ebben a pillanatban 100 + 200 = 300. A KÉK aránya már ismert – 5%. Ebbıl meghatározható a raktárra vétel elszámolóáron, hiszen 300/0,05 = 6 000 a Késztermék számla egyenlege raktárra vétel után, amelybıl a nyitó egyenleg ismert, 1 000, így a raktárra vétel elszámolóáron 6 000 – 1 000 = 5 000. Vagy: (100 + 200) / (1 000 + X) = – 0,05, ebbıl X = 5 000. 6) A Késztermék számla egyenlege így 1 000 + 5 000 – 100 – 360 – 1 000 – 400 = 4 140, ami a „fennmaradó” két gazdasági esemény, az értékesítés és visszaküldés különbözete. Mivel a visszaküldés 10%, ezért 4 140 / 0,9 = 4 600, az értékesítés elszámolóáron értékesítésre jutó KÉK 4 600 * −0,05 = −230,

31

6. Készletek visszaküldés elszámolóáron a visszaküldésre jutó KÉK

Pénzügyi számvitel feladatok 4 600 * 0,1 = 460, 460 * −0,05 = −23.

A számlavázlaton jelölt gazdasági események rövid leírása 1) Idıszak során felmerült közvetlen költségek 2) Raktárra vétel 2a) elszámolóáron 2b) KÉK átvezetése 3) Értékesítés 3a) elszámolóáron 3b) KÉK elszámolása 3c) árbevétele 3d) Áfa elszámolása (a számlavázlaton nem szerepel) 4) Visszaküldés és engedmény elszámolása 4a) visszaküldés elszámolóáron 4b) visszaküldésre jutó KÉK 4c) visszaküldés árbevétele 4d) engedmény 4e) Áfa elszámolása visszaküldésre (a számlavázlaton nem szerepel) 4f) Áfa elszámolása engedményre (a számlavázlaton nem szerepel) 5) Hiány elszámolása 5a) elszámolóáron 5b) KÉK elszámolása 5c) korrekciós tétel 6) Káresemény elszámolása 6a) elszámolóáron 6b) káreseményre jutó KÉK 6c) korrekciós tétel 7) Apportba vitel 7a) elszámolóáron 7b) apportra jutó KÉK 7c) korrekciós tétel 7d) társasági szerzıdés szerinti érték (3.Egyéb követeléssel szemben) 7e) Cégbírósági bejegyzés (a számlavázlaton nem szerepel)

5 100 5 000 200 4 600 230 5 750 1 437,5 460 23 575 175 143,75 43,75 100 5 95 360 18 342 1 000 50 950 1 250 1 250

1b) Feladatpont kidolgozása: A saját termeléső készletek állományváltozásának levezetése: Megnevezés Késztermék elszámoló áron Késztermék KÉK Késztermék önköltségen Befejezetlen termelés STK összesen

Nyitó 1 000 – 100 900 500 1 400

Záró 400 – 20 380 800 1 180

Állományváltozás

– 520 300 – 220

Az adott idıszak termelési költségének levezetése az értékesítési költségekbıl kiindulva: Értékesítés közvetlen önköltsége Értékesítés közvetett költségei (most nincs) Értékesítési költségek a 8. számlaosztályban + SEEAÉ – STK ÁV Termelési költség az 5. számlaosztályban

32

3 933 0 3 933 1 387 – 220 5 100

Megjegyzés: A kiszámított tárgyidıszaki termelési költség megegyezik a forgalmi kimutatás 7.Késztermékek termelési költségei számla nettó T forgalmának adatával.


6. Készletek

6.8b. Saját termeléső készletek /8b. feladat (inverz) A “PUHA DIÓ” Kft. ismert adatai az alábbiak. FORGALMI KIMUTATÁS (kiemelt adatai) 20X1. december 31. NYITÓ NETTÓ FORGALOM MEGNEVEZÉS egyenleg T K 2. Késztermékek

eFt ZÁRÓ egyenleg

1 000

6 300

4 000

3 300

(T) 60

80

206

….

500

0

300

200

0

500

50

450

5 800

0

6 800

7. Késztermék elszámolási számla

1 000 –

1 180

6 000

….

7. …………………………………

–

….

….

….

7. …………………………………

–

….

….

….

7. Saját elıáll. eszközök akt. értéke

–

–

1 030

1 030

8. Értékesítés elsz.közvetlen önköltsége

….

….

….

8. Értékesítési és igazgatási költség

– –

300

–

300

8. …………………………………

–

….

–

….

8. Rendkívüli ráfordítások

–

….

….

….

9. Belf. értékesítés nettó árbevétele

– –

….

….

3 600

–

1 500

1 500

2. Késztermékek KÉK 2. Félkész termékek 2. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 7. Késztermék termelés költségei

9. Rendkívüli bevételek

Kiegészítı adatok − A késztermékek egy részét kiszámlázták az idıszakban, és 1 000 eFt elszámoló áron számított készletet pedig apportba adtak. A rendkívüli gazdasági esemény emiatt következett be. − Minıségi kifogás miatt visszaküldés is volt. − Az állatok beszerzése a tárgyidıszakban történt, 400 eFt értékben és elszámolt értékvesztés is csak ezen készletfajtánál volt. (Figyelem: az értékvesztés elszámolása most nem külön fıkönyvi számlán történt!) − A félkész terméknél csak továbbfelhasználás volt. − A felosztott üzemi általános költség a késztermék termelésre 500 eFt.

FELADATOK 1. Könyvelje a bekövetkezett gazdasági eseményeket egy Ön által készített számlavázlaton, és egészítse ki a forgalmi kimutatást! A könyvelt gazdasági események tartalmát a lehetı legpontosabban fogalmazza meg! (Másodlagos 5-ös elszámolás most nem kell, és az áfá-val sem kell foglalkoznia!) 2. Vezesse le az idıszak termelési költségét az értékesítési költségekbıl kiindulva!

33

6. Készletek


6.9a. Saját termeléső készletek /9a. feladat (kidolg.) Fogalmazza meg az alábbi könyvelési tételek PONTOS tartalmát! Csak a megadott és ezekbıl egyértelmően következı tételekkel foglalkozzon! 7.Késztermékek termelési költsége

7……………………… …………………… 1a

E. 1 400

1 000

2.Késztermékek Ny 200

Z. 7.SEEAÉ

2.Befejezetlen termelés

2d

4.Elızetes áfa 3e

107

1a. 1b. 2a. 2b. 2c. 2d. Visszaküldés . ……………………………………… 3a. STK termelésbe állítása …………………………………… 3b. 3c. 3d. 3e. Saját rezsis beruházás áfa …………………. eFt. 4a. Káresemény ……………………………………… 4b. 4c. 5. Mellékszámítás és magyarázat:

34

250

2.Késztermék …….. Ny

1.Mőszaki ber. gépek, …

8.Érték. elsz. közvetlen …………

1.……………

10

7

8…………………… 4a 50 4b 3,5


6. Készletek

6.9a. Saját termeléső készletek /9a. feladat kidolgozása A fıkönyvi könyvelés kiegészítése: 7.Késztermékek termelési költsége E.

1 400

7.SEEAÉ 3c 428 4c 53,5

7.Késztermék elszámolási számla 3c 428

1a

1 000

4c 53,5

1b

94

5.

306

2.Befejezetlen termelés 5. 306

1.Mőszaki ber. gépek, … 3d 428

2.Késztermékek

4.Elızetes áfa 3e

107

Ny 200 1a 1 000 2c 100

2a 600 3a 400 4a 50 Z. 250

2.Késztermék KÉK 1b 94 2d 7

Ny 10 2b 42 3b 28 4b 3,5 Z. 17,5

4.Fizetendı 3e

8.Érték. elsz. közvetlen önköltsége 2a 600 2b 42

2c 100 2d 7

1.Beruházások 3a 400 3d 428 3b 28

8.Egyéb ráfordítások 107

4a 4b

50 3,5

1a. Késztermék raktárra vétel elszámoló áron 1 000 eFt. 1b. Raktárra vételre jutó KÉK 94 eFt. (T) 2a. Értékesítés elszámoló áron 600 eFt. 2b. Értékesítésre jutó KÉK 42 eFt. 2c. Visszaküldés elszámoló áron 100 eFt. 2d. Visszaküldésre jutó KÉK 7 eFt. 3a. STK termelésbe állítása 400 eFt elszámoló áron. 3b. Termelésbe állított STK-ra jutó KÉK 28 eFt. 3c. Termelésbe állítás miatti korrekciós tétel önköltségen 428 eFt. 3d. Üzembe helyezése a mőszaki tárgyi eszköznek önköltségen, 428 eFt. 3e. Saját rezsis beruházás áfa: 428 * 0,25 = 107 eFt. 4a. STK káreseménye elszámoló áron 50 eFt. 4b. STK káreseményre jutó KÉK 3,5 eFt. 4c. Káresemény miatti korrekciós tétel önköltségen 53,5 eFt. 5. Befejezetlen termelés idıszak végi átvezetése 306 eFt. Mellékszámítás és magyarázat A káreseménybıl következik a KÉK aránya: 3,5/50 = 0,07 azaz (+)7% és (T) egyenlegő. Ezért az átvezetett KÉK is a T oldalra kerül, a negatívról pozitívra vált az elıjel. A saját rezsis beruházás áfa tartalmából kiindulva: 107/0,25 = 428 eFt a saját rezsis beruházás. Ennyit kell átvezetni a beruházásokról a mőszaki eszközökre is. Akkor ennyi a korrekciós tétele a STK elszámolási számlán is. A 428/1,07 = 400 lesz az STK átvezetés elszámoló áron a beruházásokra. Ezekbıl az információkból a 3. és 4. gazdasági események teljes körően következnek. Az 1a tételbıl következik a raktárra vétel elszámoló áron. Ebbıl meghatározható az átvezetett KÉK aránya: X–10 / 1 200 = 0,07 azaz X = 94 eFt-tal. Csak T lehet! Az értékesítés elszámolóára az eddigi tételek könyvelése után meghatározható: 1 200 – (400 + 50 + 250) = 500 eFt. Viszont van a KÉK T oldalán 7 eFt, ami csak helyesbítésbıl lehet, azaz 7/0,07 = 100 eFt a visszaküldés, tehát az eredeti értékesítés 500 + 100 eFt, azaz 600 eFt. A végén a 7. számlaosztályból következik a befejezetlen termelés összege.

35

6. Készletek


6.9b. Saját termeléső készletek /9b. feladat Fogalmazza meg az alábbi könyvelési tételek PONTOS tartalmát! Csak a megadott és ezekbıl egyértelmően következı tételekkel foglalkozzon! 7.Termelési költségek E.

7………………………..

2.Késztermékek Ny.

……

1 125

1a

600 …… Z.

7………………… 405

2.Befejezetlen termelés 75

1a. 1b. 2a. 2b. 2c. 2d. 3a. Hiány ………………………… 3b. 3c. 4. Mellékszámítás:

36

8…….….......…… ……… önköltsége

450

2……......……… 150 6

Ny. ……

8……………….. ....... 30

1a. feladat (teszt kidolgozott)

Recommend Documents