Életciklus elemzés és karbon menedzsment rendszerek jegyzet Tantárgy elismerésének feltétele: -teszt megírása (70 pont) -beadandó feladat

Életciklus elemzés és karbon menedzsment rendszerek jegyzet  Tantárgy elismerésének feltétele: -teszt megírása (70 pont) -beadandó feladat elkészítése( 30 pont)  Beadandó feladat: min. 3- 5 oldal saját, vagy céges karbonlábnyom elemzés elvégzése a http://www.carbonfootprint.com/calculator1.html segítségével Formai kritériumok (Times N.R. 13 betű): 1. Bevezetés 2. Karbonlábnyom irodalmi feldolgozás 3. Saját/céges karbonlábnyom kiszámítása 4. Következtetések/Összefoglalás 5. Irodalomjegyzék 

  

Ember célja: életfeltételek folyamatos javítása Technoszféra nyomása a bioszférára Emisszió: szennyező anyagok kibocsájtása (pl.tömeg/időegység)  Immisszió: ökoszisztémába bejutó szennyezőanyag koncentráció (pl.g/m3, ppm, ppb)  szennyeződések terjedése (transzmisszió)  1950-es évek elején meglendült iparosítás, 1960-as években felgyorsult motorizáció  ÜHG gázok kibocsátása drasztikusan emelkedett

En erg ia En

Ökológiai rendszer sr e Ny agok Ke any Társadalmi dve k R i Hozzá- boc ző rendszer sátá adott s VA érték

Munkaerő L

Tő ke K

Ipari alrendszer Gazdasági rendszer

Y Em Foglalkoztatás

W Hulladék

Környezeti kockázat : a kockázat valamely veszély bekövetkezési valószínűsége illetve a bekövetkezés által kiváltott következmények súlyossága egyidejűleg

A gyakorlati tapasztalatok :kockázatosnak csak az olyan eseteket tekintjük, amelyeknél mind az esemény bekövetkezési valószínűsége, mind az esemény által kiváltott hatások számottevőek

Egy környezeti esemény (x) kockázata (R=risk) ennek megfelelően az esemény bekövetkezési valószínségének P(x) és a bekövetkezett esemény okozta kárnak D(x) a függvénye. Matematikai formulával kifejezve:

elfogadható kockázat : nem természettudományi, hanem társadalmi kategória  Minél kevésbé képes a társadalom a kockázatok csökkentése érdekében a beavatkozásra, annál nagyobb kockázatokat tart elviselhetőnek, sőt alulértékeli ezen kockázatok jelentőségét  Megszokott kockázat: Dél- Afrika bányából szén szállítás heti 4-5 ember hal meg-ott hozzászoktak  Önkéntesen vállalt kockázat (dohányzás )-nem önkéntesen vállaltkockázat(pl. szobatárs)  Méltányos kockázat( haszonélvező is vagyok a kockázatos tevékenységnek, de nem biztos, hogy csak én vagyok a haszonélvező, enyém a gyár, vagy oltás-pozitív hatást más is élvezi, nem fertőzexternáliák) 

időben később bekövetkező hatásokat általában alulértékeljük ( dohányzás)  kockázatok diszkontálása érvényesül térben is  Rokonsági fok/kedvesség szerint is diszkontálunk (szúnyog pusztul jó- panda nem!, gyermek halál elfogadhatatlanabb, mint az időseket érintő katasztrófa)  Ha ismerjük a kockázatot máshogy viszonyulunk hozzá( virágcserép, autóstoptól nem félünk, repülőtől igen)  Eltérő viszonyok, munkakörülmények világszerte pl. kínai- bányászok- magyar bányászok, máshogy értékeljük a kockázatokat  Kulturális racionalitások eltérőek, mihez vannak szokva a helybéli emberek régen nem haltak bele a szalonnaevésbe  Műszaki racionalitás- kiszámíthatóságon alapszik, mérhető repülő kevésbé veszélyes, mint az autó 

kockázatbecslés során összevetésre kerülnek az egyes környezeti elemekben, mint a talajban, vízben, levegőben található koncentrációk(előrejelzett környezeti koncentrációknak (PEC))  azzal a koncentráció értékekkel, mely alatt az anyag nem gyakorol súlyos hatást az ökoszisztémára (PNEC)  cél az anyag olyan koncentrációjának becslése, amely alatt a szóban forgó környezeti tényezőkben nem várható kedvezőtlen hatás. 

    

vízi ökoszisztémák, szárazföldi ökoszisztémák, csúcsragadozók, a szennyvíztisztítók mikroorganizmusai, a légkör.

A környezeti kockázatelemzés kiemelten fontos minden környezeti tényezőre nézve  A kiválasztott módszerek nagyban befolyásolhatják az elemzés végső eredményét.  Minden esetben a kockázatelemzés folyamatában a hazai, és a nemzetközi jogszabályi keretek között kell maradni, attól eltérni nem lehet. 

Veszélyelemzés veszélyek beazonosítása várható következmények modellezése  Kockázatok elemzése egyes kockázati tényezők elemzése egyes hatásokat figyelembe vétele, mint pl. technológiai, társadalmi tényezők illetve egyéb kvantitatív módszerek 

döntéshozatali eljárás eredményeket összesítik, a kockázati tényezők kivédésre javaslatok megfogalmazása történik  kockázatbecslési eljárás kockázatelemzési, és a döntéshozatali eljárási fázis eredményeit használja 

Problémák megoldására, kezelésére szükséges egy vállalati szinten hatékonyan működő kockázatmenedzsment rendszer

Tágan vett környezeti következményekbe beleértjük nemcsak a természeti környezet által befolyásolt következményeket, hanem azokat is, amelyek a társadalmi környezetben gyökereznek  Benső (intrinsic) kockázatot és a helyzettől függő (situational) kockázatnak a vállalati menedzsment által közvetlenül befolyásolható részét tekintjük endogénnek, míg a tágan vett külső környezet által meghatározott részt exogénnek 

Belső: alkalmazott anyagok és technológiák, valamint humán erőforrások függvénye, ezek határozzák meg ugyanis a vállalat által alkalmazott inputokat és outputokat, és ezek határozzák meg az üzemzavarok gyakoriságát és lefolyását is. Ebben a dimenzióban jelenik meg mindaz, ami a vállalat belső rendszerének a függvénye. 

A másik dimenzió a vállalat számára a változó külső világot képviseli : vállalat geográfiai elhelyezkedése, a környezet ökológiai jellemzői, a biodiverzitás, a széljárás stb., de ide tartoznak pl. a demográfiai viszonyok (a lakosság népsűrűsége, kor szerinti megoszlása, jövedelmi viszonyai stb.)  A politikai intézményrendszer hatása a kockázatok értékelésére igen fontos a vállalatok számára 

Mindkét dimenzió meglehetősen összetett. Megkülönböztetésük azért fontos, mert míg az első dimenzióval – a vállalat belső meghatározottságából származó környezeti veszélyekkel – a vállalati menedzsment és a szabályozó hatóságok egyaránt behatóan foglalkoznak,  A külső meghatározottságnak a kockázatra gyakorolt hatása rendszerint elkerüli mind a szabályozó hatóságok, mind a vállalkozások figyelmét, és rendszerint csak utólag, a katasztrófák bekövetkezése után szereznek tudomást a jelentőségéről.  

"Ezekkel a környezeti kockázatokkal szembeni védekezésül a vállalatok tulajdonosainak, igazgatóinak és menedzsereinek bizonyítaniuk kell, hogy az elvárható gondossággal mindent megtettek annak érdekében, hogy bármely környezeti probléma bekövetkezését megakadályozzák. Ezért minden társaságnak figyelmet kell fordítani egy Környezeti Menedzsment Rendszer létrehozására, amelyik biztosítja a védelemhez szükséges dokumentációt a hatósági büntetőjogi felelősségre vonással szemben.”

A vállalkozás környezeti érzékenységének értékelését illetően a menedzsment kétféle hibát követhet el:  Alul- vagy túlbecsülheti a környezeti kihívásban rejlő üzleti lehetőségeket a vállalat jövőbeni fejlődése szempontjából.  Túlértékelheti vagy bagatellizálhatja a környezeti kihívás támasztotta korlátokat

A téves helyzetértékelést leggyakrabban a tudományos kutatók, illetve a vállatok környezeti menedzsmentjét értékelő auditáló szakértők inspirálják, amikor általános elképzelések alapján próbálják értékelni az eltérő természeti és társadalmi környezetben működő, ráadásul eltérő profilú vállalkozásokat. "Nincs világosan megfogalmazott szabvány a környezeti menedzsmenttel szembeni követelményeket illetően.”

Richard Harris, KPMG: „A lakosság kevésbé elnézővé vált a környezeti gaztettekkel szemben, és a hatóságok... Egyre elszántabban keresik a lehetőségeket, hogy példát statuáljanak a vállalati szennyezőknek.”  A menedzserek egyetlen lehetséges válasza: „Ezekkel a környezeti kockázatokkal szembeni védekezésül a vállalatok tulajdonosainak, igazgatóinak és menedzsereinek bizonyítaniuk kell, hogy az elvárható gondossággal mindent megtettek annak elhárítása érdekében” 

A környezet védelme vállalati prioritás Folytonos fejlődés, tökéletesítés Az alkalmazottak folyamatos képzése A projektek előzetes környezeti szempontú értékelése  Környezetbarát termékek és szolgáltatások  A környezetkímélő használatot támogató fogyasztói tanácsadás  A szennyezés megelőzését szolgáló megközelítés  Tájékozottság és tájékoztatás    

Külső fél által tanúsítható környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) – ISO 14 001 vagy EMAS szerint:

Környezeti teljesítményértékelés – ISO 14031szabvány alapján; Tisztább termelés – pazarlások, elfolyások, hatékonytalanság csökkentése;  Ökokontrolling;  Ökomarketing;  Szállítási és egyéb logisztikai rendszerek átalakítása;  Termékek környezetbarát fejlesztése és címkézése;  Környezeti költségszámítás – környezeti megtakarítási lehetségek feltárása;  Életciklus-elemzés;  Dolgozók képzése, ösztönzése a környezet és egészségkímél magatartásra.  

általános vállalatirányítási rendszer részeként szolgálja a szervezet környezeti teljesítményének hatásait, illetve javítását  összefogja azokat a tervezett és rendszeres intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a szervezet tevékenysége, terméke, szolgáltatása kielégítse a környezetvédelmi követelményeket és ezzel bizalmat keltsen a szervezeten belül és kívül  KIR egy szabvány, egy keret, amelyet meg kell tölteni tartalommal 

Biztosítók

Bankok

Ügyfelek

Önkormányzat

Vevők

Körny. véd. felügy.

Körny.véd.érdekcso portok

Termelő/Szolgáltató cég

Vízügyi igazgatóság

Közvélemény

Helyi lakosság

ÁNTSZ

A cég munkavállalói

Tulajdonosok

Hatóságok

Befektetők

a vállalattal közvetlen kapcsolatban álló érdekcsoportok érdekelt felek véleménye és a nekik való minél magasabb szintű megfelelés  Ezek a csoportok tudni akarnak a vállalat környezeti teljesítményéről, a környezetvédelmi célokról, az intézkedésekről, azok eredményeiről  csoportok véleménye befolyásolja, formálja a vállalati imázst  egyes szervezetek garanciát kérhetnek egymástól a környezetvédelmi biztonságra vonatkozóan  környezet állapotának javítása, az egészség védelme iránti igény egyre jobban nő  

Szigorodó rendelkezések, szabványok + Cég növekvő felelőssége Növekvő igényesség a cég környezetvédelmi teljesítménye iránt

Igényes vásárlói kör + Növekvő verseny Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR)

A rendszer megismertetése: a vállalat felső –és közép vezetői, továbbá azok a szakemberek, akik később a végrehajtásban szerepelnek, tanfolyamon vesznek részt 2. Vállalati helyzetfelmérés: a szakemberek megvizsgálják a vállalat környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, hiányosságok feltárása 3. Környezeti állapotfelmérés és értékelés (kielemzik a gyenge és erős pontokat, a problémák, és hiányosságok mértékét , javaslatok megfogalmazása) 1.

4. A környezetirányítási rendszer dokumentációja (hierarchikus felépítésű, a szervezet minden szintje, az elöljáró környezet és az érdekelt felek részére) 5. Bevezetés, működtetés az előkészített dokumentáció alapján 6. tanúsítás előtti preaudit: A bevezetés és a működtetés 6-10 hónapja alatt összegyűjtött tapasztalatok alapján korrekciókat kell végezni

   

BS 7750 – érvényes Nagy Britanniában; EMAS 1836/93 – érvényes az Európai Unió területén; ISO 14 001 – érvényes az egész világon; EUREPGAP - érvényes az Európai Unió területén.

Célja: adott helyre jellemző környezeti politika, a programok, és az irányítási rendszerek kialakításával elősegítse az ipari tevékenységek környezeti teljesítményének folyamatos javítását, illetve időszakosan értékelje a teljesítményüket, valamint a nyilvános hozzáférés érdekében összeállítson egy környezetvédelmi nyilatkozatot  módszert kínál egy környezettudatos vállalati működés megvalósításához (környezeti teljesítmény fejlesztése, publikálása)  EMAS szerint működő szervezetek környezeti teljesítményüket környezeti nyilatkozatban is megjelenítik (vállalati imázs építés, környezettudatosság) 

garancia a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésről, 



elkötelezettség a teljesítmény folyamatos javítása mellett,



kevesebb szennyezés,



áttekinthetőség (adatok, dokumentáció, nyilvántartások),



kevesebb ellenőrzés,



jobb kapcsolat a hatósággal és a lakossággal.

Az EMAS embléma használható:  termékek hirdetésében a bizottságnak megfelelő iránymutatások szerint  levélpapír fejlécen  EMAS tájékoztató kiadványban  Érvényesített környezetvédelmi nyilatkozatokon

Nem használható az EMAS logó:  Termékeken, termékcsomagoláson  Összehasonlításokban más termékekkel, illetve szolgáltatásokkal

A vevők és a hatóságok pozitívabban ítélik meg a tanúsított céget, elkerülhetők a bírságok,  a jövőben egyre több tender és jogszabály írja majd elő az ISO 14001 tanúsítvány meglétét,  csökkenhet: - az anyag és energiafelhasználás, - a szennyezőanyag kibocsátás, a keletkezett hulladék, - a környezeti kockázat,  a cég társadalmi, közösségi, és piaci megítélése javul,  a belföldi és export piacok válnak megszerezhetővé, megtarthatóvá, és folyamatosan bővíthetővé. 

piaci alapon szerveződött, a kereskedők és a termelők közös projektje  célja, hogy egységes követelményrendszert hozzon létre a biztonságos és fenntartható mezőgazdaság érdekében  globális minőségbiztosítási rendszer, amelynek referenciája a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat, 

A szabvány azokat a minimumkövetelményeket tartalmazza, amelyeket a vezető európai élelmiszerkereskedelmi cégek elfogadnak beszállítóiktól 

szabványt főként a friss fogyasztásra szánt zöldségekre és gyümölcsökre (gyümölcsök, zöldségek, burgonya, saláták, vágott virágok és szaporítóanyag) dolgozták ki  Az igények miatt, dísznövények, állati eredetű termékek, gabona, kávé és takarmány speciális szabványai is elkészültek, és bevezetésre kerültek 2005től 

A termékek környezeti szempontú értékelési módszerei közül az egyik legelfogadottabb, tudományosan is leginkább elismert módszer  meghatározza a vizsgált folyamat minden be- és kimenetét  a termék teljes élettartamát és minden hatást figyelembe vesz a “bölcsőtől a sírig” 

MSZ EN ISO 14040-es szabványsorozat-Életcikluselemzés  ISO 14040(2006) Életciklus – elemzés – Általános alapelvek és gyakorlat  ISO 14041 Életciklus - elemzés- Életciklusleltár elemzés  ISO 14042 Életciklus – elemzés – Életciklus hatáselemzés  ISO 14043 Életciklus – elemzés – Életciklus – javítási elemzés  ISO 14044:2006: Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Követelmények és útmutatók

Életciklus elemzéssel megpróbáljuk számszerűsíteni, megbecsülni, hogy egy termék előállítása során, annak elosztásán, felhasználásán át a hulladékként való lerakásáig milyen környezeti terhekkel jár, beleértve az energiakiadásokat is.

Az ökológiai lábnyom egy mutatószám, mely azt jelzi, hogy az adott gazdasági tevékenység és kultúra mekkora terhelést gyakorol a természetre 

Egy személy vagy szervezet teljes - direkt és indirekt üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását értjük. Karbon lábnyoma van a rendezvényeknek és a termékeknek is.  Direkt hatások pl. az üzemanyagok használata az indirekt hatások, pl. az alkalmazottak munkába járása  Szervezet karbon lábnyománál fontos, hogy a lehető legszélesebb körben azonosítsuk a kibocsátási forrásokat

Direkt kibocsátások: fosszilis üzemanyagok elégetése, melyek az égetés során CO2-ot bocsátanak ki, vagy az üzem metánt (CH4) bocsáthat ki, valamint a műtrágyahasználat dinitrogén-oxidot (N2O)  Elektromos áram használatából származó kibocsátás: világításhoz, működtetéséhez (fosszilis, vagy megújuló)  Termékek és szolgáltatások indirekt kibocsátása: ahogy a szervezet használja a termékeket és szolgáltatásokat befolyásolja a karbon lábnyomát 

Nem minden szervezet követi ugyanazt a módszert a lábnyom számításánál, vagy a kibocsátások kategorizálásánál  Az esetek többségében figyelembe veszik az összes ÜHG kibocsátást is, és a végső összeget “tonna CO2 egyenértékben” (tCO2e) fejezik ki. Egy másik módszer, amikor a számításnál csak a CO2 kibocsátást veszik figyelembe és a végösszeg “tonna CO2” ( tCO2) -ként szerepel.  lábnyom időszakon alapszik 

Elsődleges: direkt kibocsátásokat tartalmazza (a fosszilis energiahordozó elégetéséből – autóvezetés, utazás repülővel - származó direkt CO2 kibocsátás mértéke)  Másodlagos: az általunk használt termékek életciklusából származó indirekt CO2 kibocsátás mértéke  növekvő vásárlások növelik a karbonlábnyomunkat!! 

     

széndioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O), kén-hexafluorid (SF6), hydrofluorkarbonok (HFCk) perfluorkarbonok (PFCk).

"A természetben nincsenek sem jutalmak sem büntetések: következmények vannak." - Robert Green Ingersoll 

Köszönöm a figyelmet!