1904-iki iskolai é v r ő l KÖZZÉTESZI

A BUDAPESTI ÁG. HITV. EVANG.

FŐGIMNÁZIUM ÉRTESÍTŐJE az

1903/1904-iki

iskolai

évről.

KÖZZÉTESZI

GÓBI IMRE. E . I . IG A Z G A T Ó .

BUDAPEST f r a n k l in

-társulat 1904 .

k önyvnyo m dá ja

h PE5TI ÁG05T.HITV. EW IG MABW lÉs NEMET EBYHAZKDZ5EG g im nazium An m T E H /E

rÜHOMLGKW

A FESTI Ágost httv eyand. magyar és német egyházközség gimnáziumának Í5templomának épületterve;.

ILlap.

Földszint alaprajza.

A FESTI AG05T. H1TU EVANG. MAGYAR NEMET EGYHAZKDZSEß GIMNÁZIUMÁNAK TEMPLOMÁNAK ÉPÜLETTERVE. es

és

H.Lap.

LEmelpr alapraiza.

A FESTI ÁDűST. HTV. E¥Mß. M I M ts NEMET EBYHÁZKDZ5ÉB GIMNÁZIUMÁNAK is tem plom ának é pü l et t e r v e .

ET.Lap.

I.EiT|Flpt alaprajza.

A BUDAPESTI ÁG. HITV. EVANG.

F Ő G IMNÁ ZIU M ÉRTESÍTŐJE a z 1 9 0 3 / 1 9 0 4 -i k i i s k o l a i é v r ő l .

KÖZZÉTESZI

GÓBI IMRE. E . I . IG AZGATÓ .

BUDAPEST FRANKLIN-TÁRSULAT

1904.

KÖNYVNYOMDÁJA

I.

MŰLEÍRÁS A BUDAPESTI VII. KERÜLETI VÁROSLIGETI FASORBAN ÉPÜLT EVANGÉLIKUS FŐGIMNÁZIUM- ÉS TEMPLOM-ÉPÜLETRŐL.

Az új evangélikus főgimnázium és templom az egyházköz­ ség által megvásárolt 1925’0 négyszögöl [ = 6923‘55 m2] nagy­ ságú, 4224. és 4227. helyrajzi számú telken épült. A telek területe eszerint elegendő nagy arra, hogy a gimnázium és a templom is teljesen szabadon állóan helyeztessék el és amellett még bőven maradjon hely játszótérre és esetleges később kibővítésre. A teleknek talaja körülbelül már egy fél méter mélységben egészséges, szerves anyagoktól ment, tiszta homoktalaj, mely kö­ rülmény egyrészt a reá épülő iskola és templom szárazságát, más­ részt a levegő tisztaságát biztosítja. A főgimnázium épülete kétemeletes és az egész alá egy magas — a külső talaj szintje fölé több, mint 2 méterrel kiemel­ kedő — pince van helyezve, a mi a földszinti helyiségek egészségi viszonyaira csak a legkedvezőbb hatású lehet. Az iskolaépületben a tanítás céljaira van 18 tanterem, azon­ kívül 1 díszterem, 1 tornaterem, 1 öltözővel, 1 orvosszoba, 14 szer­ tári és tanári dolgozó helyiség, 6 könyvtári helyiség, 1 igazgatói iroda, 1 igazgatói lakás, 3 szolgalakás, raktárak és egyéb külön­ féle mellékhelyiségek. A gimnázium főbejárata, mely előtt egy körülbelől (i'O méter széles élőkért van, egy 3'5 méter szélességű lépcsőn a földszint magasságában lévő nagy előcsarnokba vezet, a melyből a 2'4 mé­ ter széles főlépcsőhöz, a földszinti tantermekhez, tornateremhez, az igazgató irodájába és lakásába, valamint a nagy és a kis ud­ varba lehet jutni. A földszinten van 5 nagyobb és 1 kisebb tanterem, az igaz­ gatónak 5 szoba és mellékhelyiségekből álló lakása, külön előszo1*

4

bával ellátott irodahelyisége, 1 tanári szoba és kapusfülke. A tan ­ termekhez való közlekedés lebonyolítására, itt is úgy, mint az emeleteken, 2'50 méter széles boltozott folyosó szolgál, mely az egyik udvarból közvetlen világítást nyer. A földszinti folyosó végén a tornaterem van, a mely az öl­ töző és tornatanítói helyiséggel együtt az udvari épületrész végére van helyezve s így a gimnázium-épülettel közvetlen kapcsolatban van. Ugyancsak a tornaterem mellé van az orvosi szoba helyezve, mely arra is szolgál, hogy hirtelen rosszullét vagy egyéb baleset alkalmával itt a szerencsétlenül járt tanulót első segélyben lehes­ sen részesíteni. A tantermek az épületnek délnyugat, az igazgatói lakás pedig az északnyugat felé néző szárnyában van elhelyezve, a mi­ nek következtében — a most előírt délelőtti tanításnál — a nap csak délfelé süt a tantermekbe s így nem zavarja a tanítást; délután pedig mégis hathatósan elősegíti a termek fertőtle­ nítését. A földszintről az emeletekre és pincébe két lépcső vezet, az egyik a főlépcső az előcsarnokból, a másik, a melléklépcső pedig a folyosóról. Mindkettő széles, kétoldalt fallal alátámasztott és gránitból készített lépcső. Az I. emeleten 4 nagyobb és 1 kisebb tanterem, a termé­ szetrajzi előadó terem egy nagy szertári helyiséggel és tanári dol­ gozóval van tervezve. Míg a rendes tantermek sík padlóval, a kísérleti tantermek s így a természetrajzi előadóterem is lépcső­ zetes emelvénynyel van készítve. A közönséges tantermek két-két üléses paddal, a kísérleti tantermek összefüggő padsorokkal lesz­ nek felszerelve. A kísérleti tantermeknél így azt értük el, hogy a tanulók lehetőleg jól látják a tanár által végzendő kísérleteket. Az I. emeleten van még a tanári tanácskozó terem, melynek az egyik oldalán a szülői értekező, a másik oldalon egy nagyobb tanári dolgozószoba van elrendezve. Ezen helyiségekkel, melyek­ ben a tanárok az óraközökben és előadás után szoktak tartóz­ kodni s a hol a tanításra vonatkozó tanácskozások is folynak, kapcsolatos a körülbelől 20,000 kötet elhelyezésére berendezett tanári könyvtár. A II. emeleten van 3 nagy tanterem, a fizikai előadó terem a fizikai szertárral és tanári dolgozóval kapcsolatban. A fizikai előadóterem berendezése is olyan, mint a természetrajzié, csak­

hogy a teremnek a fénytani kísérletekhez szükséges, elsötétíthető ablakai vannak. Ugyanezen emeletnek az északnyugati oldalán van a na­ gyobbik mértani rajzterem és a kisebbik szabadkézi rajzterem, mindegyik külön egy-egy tanári szobával, melyek egyszersmind szertárul is szolgálnak. A II. emeleten nyert elhelyezést még a díszterem, mely a nagyobb [180 m2] kiterjedésének megfelelőleg sokkal magosabbra készült, mint a többi termek. A díszterem belső magassága 7'52 méter, a tantermeké 4'16 méter. A dísz­ terem hosszával párhuzamosan karzat van elrendezve, melyre külön tűzmentes gyámolított lépcső vezet fel. Az igen magosra kiemelt alagsorban vannak a szolgalaká­ sok, ifjúsági könyvtári helyiségek, filológiai és földrajzi szertár. Itt vannak továbbá elhelyezve a központi fűtéshez szükséges gőz­ kazánok és szénraktárak. A talajvíznek felszállása a telek magas fekvésénél és tiszta homoktartalmánál fogva ki van zárva, mindazonáltal az alagsor padlója és az épület falai alatt, valamint ezek körül elszigetelő betonréteg, illetőleg aszfaltlemez van alkalmazva, mely az eset­ leg leszivárgó esővíznek a falba való .behatolását van hivatva megakadályozni. Az iskolaépület czélját szem előtt tartva, mindenütt nagy — egészen a födémig terjedő — ablakok vannak, tervezve, melyek a termek minden részének hathatós világítását teszik lehetővé; de nemcsak természetes, hanem mesterséges világításról is van gondoskodva, a mennyiben az összes helyiségekben villamos vi­ lágítás van berendezve. A fűtés, mint már említtetett központos és pedig szellőzte­ téssel kapcsolatos alacsony nyomású gőzfűtés. A tantermek és a díszterem melegítése ezen fűtési rendszernél az alagsorban elhe­ lyezett légkamarákból vezetett meleg levegővel történik, míg a felhasznált levegő, más, szintén a falban elhelyezett légaknákon vezettetik ki az épületből. Az alagsorban elhelyezett légkamarákba közvetlenül a szabadból vezettetik a levegő, mely azután az itt elhelyezett gőzfűtő testekkel lesz felhevítve. Mint a fentiekből kitűnik, a termek fűtésével egyidejűleg azok szellőztetéséről is van gondoskodva. Ugyancsak egészségtani szempontok voltak mérvadók, mi­ dőn az összes tantermek és szertárak padlóburkolatául, össze­

6

függő, hézagnélküli anyag fogadtatott el. A padlóburkolat a ne­ vezett helyiségekben beton alaprétegre helyezett lignolithból, a kísérletező helyiségekben pedig aszfaltból készült. A lignolithpadló a falmentén 10 cm. magasságban fel van hajlítva s így a pornak a sarkokban való összegyűlése meg van akadályozva. Mind a kettőnél ki van zárva a pornak a hézagokból való felszál­ lása, a mi a fapadlóknál mindig előfordul. Az alagsorban lévő s a tanítás czéljaira szolgáló helyisé­ gek, valamint az ifjúsági klozettek szintén aszfaltburkolatot nyernek. A földszinti és emeleti folyosók, előcsarnokok, bejáratok, előterek és lépcsőpihenők keramitlemezekkel burkoltatnak, a mely szintén igen könnyen tisztán tartható és a mellett mégis igen tartós burkolatot képez. A tornateremben egy vastagabb betonrétegre terített s m int­ egy 25 cm. vastag — fűrészporból, homokból és konyhasóból álló — keverék fogja képezni a burkolatot, a melyet a tornászás szempontjából ezidő szerint a legmegfelelőbbnek ismernek, mert egyrészt sótartalmánál fogva, a keveréket nyirkosán tartva, meg­ akadályozza a pornak a levegőbe való felszállását, másrészt ru­ galmas puhaságánál fogva a könnyen elcsúszható és mindig poros szőnyegeket teszi feleslegessé. A tanári tanácskozó, díszterem, igazgatói iroda és lakásban, valamint ezek előszobáiban keményfa burkolat, a szolgaszobákban betonrétegre fektetett hajópadló alkalmaztatott. A többi szerkezeteket illetőleg megjegyezhető, hogy a téglá­ ból készült falak, a középületek jellegének megfelelő vastagságban cementes és fehérmészhabarcskeverékkel épültek. A födémek mind tűzbiztosán vasgerendákból és téglaboltozatból készültek, az utolsó emelet födémé pedig Hennebique rendszerű béléses vasbetétes betonszerkezet, mely szilárdsága mellett itt is teljes tűzbiztosságot ád. Az összes lépcsők, valamint az épület lábazata gránitból készült. A homlokzatokon előforduló párkányok, keretek, pillérek jobb minőségű téglával vannak burkolva és pedig a főhomlokzaton szárazon sajtolt tagozott és rendes alakú téglával, az udvari hom­ lokzaton pedig kiválasztott keresztmetszetű téglával. A díszterem 5 nagy ablaka, azon esetben, ha találkozik ada­

7

kozó, színesen díszített üvegezéssel készül, eddig még csak a kö­ zépső ablak költségére van adomány letéve. A gimnázium leendő új bútorberendezése, melyhez az iskola­ padok is tartoznak, a megengedhető költségek keretén belül, az egészségtani és neveléstudományi kötelményeknek megfelelőleg, a lehető legezélszerűbben lesz készítve. Az épület belső oldalán egy nagy udvar van, mely kellőkép elegyengetve, rendezve és kavicsolva kitűnő játszótérül fog szolgálni. Az egyházközség a gimnázium építésével egyidejűleg egy, az iskolával kapcsolatos, templom építését is elhatározta, a mely templom egyrészt az ág. hitv. evangélikus gimnáziumi ifjúság, másrészt a környező kerületek közelfekvő részében lakó hívők számára épül. A templomban körülbelől 440 ülő- és ugyanannyi állóhely van tervezve, melyek részint a templom földszintjén, ré­ szint pedig a karzaton vannak elhelyezve. A templom kéthajós, áll egy fő- és egy mellékhajóból; a keleti végén tíz-szögletes karzárással bír, itt van az oltár. A mel­ lékhajó, valamint a főbejárat felett karzat van, az utóbbi képezi az orgonakarzatot. A szószék elhelyezése a mellékhajóval szem­ ben úgy terveztetett, hogy a szónokló lelkész a templom minden részéből látható legyen. A templom színesen díszített ablakokon keresztül lesz meg­ világítva, a melyek kevés kivétellel lelkes egyháztagoknak ado­ mányát képezik. A legnagyobb ablak a templom főhomlokzatán, az orgonakarzat felett lévő körülbelől 5'0 méter átmérőjű rózsaablak. A templom minden része be lesz boltozva és festve. A fő­ bejárat mellett és a mellékhajó előtt van a körülbelől 55-0 méter magas sugár harangtorony, melyben egyszersmind karzatlépcső is van elhelyezve. A karzatra meg egy másik lépcső is vezet a szentély és sekrestye közelében, a mely lépcsőn egyszersmind a szentélybe nyíló oratóriumhoz is feljutunk. A torony minden része, tehát a süvege is falazva készült. A templom külső kiképzése hasonló a gimnázium kiképzéséhez; az időjárásnak jobban kitett alkatrészek kemény mészkőből vannak építve. A templom stílusa korai gót és ugyanúgy, mint a gimnázium, központos fűtéssel van ellátva. A belső felszerelésbe fel vannak véve a templompadok, oltár, szószék, orgona, keresztelőmedence, énekszámtáblák, harangok, óra és a sekrestye felszerelése.

II.

ISKOLAI EGÉSZSÉGÜGY NÜKNBERGBEN. Egyre jobban terjed a köztudatban az a meggyőződés, hogy az iskolában s az iskolai életben az egészségügyi érdekeknek ér­ vényt kell szerezni. Ez az immár általánossá vált felfogás érlelte meg a nemzetközi iskolaegészségügyi kongresszusok eszméjét, s ez tette lehetővé, hogy az első ilynemű kongresszust f. é. április 4- és 9-dike közt Németország egyik legérdekesebb, legrégiesebb városában, melynek széles árokkal körülvett falai bástyáival, tor­ nyaival és kapuival még ma is sértetlenül fennállnak, Nürnbergben megtartsák. Mintegy 1300-an gyűltek itt össze hygienikusok és psedagógusok, orvosok, tanítók és tanárok a világ minden tájékáról, még Amerikából s a messze keletről Japánból is. A tagok leg­ nagyobb része természetesen német volt; igen sok volt az osztrák is. Magyarország aránytalanúl kisebb számmal volt képviselve, de bátran mondhatjuk, hogy szereplésünk épen nem vált a magyar név szégyenére. A kormány Liebermann Leo, egyetemi tanár s a közegészségtani intézet igazgatója által képviseltette magát. E so­ rok íróját a pesti ág. h. ev. magyar és német egyházgyülekezet nagyt. elöljárósága küldte ki a kongresszusra, hogy az iskolai egészségügy haladásáról s mai állásáról közvetlen tapasztalatokat szerezhessünk, s ezeket a tapasztalatokat, a mennyire egyházunk anyagi helyzete megengedi, úgy új gymnasiumunkban, mint az annak régi épületébe átköltöző elemi és polgári leányiskolánkban a tanárok, tanítók és tanulók egészsége érdekében érvényesít­ hessük. Ennek a czélnak legtökéletesebben úgy véltem megfelelhetni, hogy nemcsak a kongresszus tárgyalásain vettem részt, hanem a vele kapcsolatosan rendezett gazdag iskolaegészségügyi kiállí­ tást is behatón tanulmányoztam. Sőt ezzel sem értem be, hanem

9

sorra jártam Nürnberg összes újabb iskoláit, különösen azoknak építését és berendezését, valamint egészségügyi felügyeletét tanul­ mányozva. A tanítást magát nem figyelhettem meg, mert Nürn­ bergiben időzésem épen a húsvéti szünet idejére esett. Hazatér­ temben Münchennek nehány újabb iskoláját is megtekintettem. Tapasztalataim közül jelen soraimban csak a közérdeküeket s azokat szándékozom közölni, melyet gymnasiumunkat érdekelik különösen. *

Magáról a kongresszusról csak annyit kívánok megjegyezni, hogy tárgyalásai tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt igen érdekesek és sokoldalúak voltak. Az előadások óriási száma tette szükségessé, (körülbelül 200 előadást tartottak!) hogy a tár­ gyalások hét szakosztályban egyidejűleg folyjanak, melyek a kö­ vetkező tárgyak szerint voltak csoportosítva: A) csoport: iskolaépületek egészségügye; B) csoport: internátusok; egészségtani vizsgálati módszerek; a tanítás és tanszerek egészségügye; C) cso­ port: a tanítók és tanulók oktatása az egészségtanban; D) cso­ port: a tanuló ifjúság testi nevelése; E) csoport: betegségek és orvosi felügyelet az iskolában; F) csoport: különleges iskolák; és G) csoport: a tanulók egészségügye az iskolán kívül; a tanítók egészségügye; általános érdekű tárgyak. Az előadások sorából ki kell emelnem első sorban Lieber­ mann tanár előadását, a ki az «Iskolaorvosok feladatai és kikép­ zéséről» értekezett. Ennek mintegy kiegészítő része volt e sorok írójának előadása: «Egészségtani ismeretek terjesztése az iskolák útján». A magyar kongresszustagok közül előadást tartottak még: Szuppán Vilmos, a kereskedelmi akadémia igazgatója, továbbá Schuschny Henrik és Juba Adolf iskolaorvosok és végre Hegedűs Ármin székesfővárosi mérnök, Mindezeket az előadásokat nagy érdeklődéssel hallgatták, s igen tartalmas diskusszió követte azokat. A megnyitó s a záróülésen zsúfolásig megtelt az Apolló színház tágas nézőtere. Nagyban emelte a kongresszus fényét, hogy védnöke, Lajos Ferdinánd bajor királyi herczeg, a ki maga is orvosdoktor, személyesen nyitotta meg. A záróülés határozata értelmében a legközelebbi kongresszust három év múlva, 1907 augusztus havában Londonban fogják megtartani. A szakosztályok üléseit a Kesslerstrasseban épült új ipar­

10

iskolában tartották. Itt volt az iroda is elhelyezve, valamint a rendkívül érdekes iskolaegészségügyi kiállítás is, mely két eme­ letet, azonkívül a pincze jó részét s az udvart is elfoglalta. Ma­ gyarországot a kiállításon jóformán csak a székesfővárosi tanács képviselte, a mely egynéhány újabb iskolájának alaprajzait és művészi kivitelű aquarell látképét, valamint egyes iskolai beren­ dezési tárgyak (kályhák, ruhafogasok stb.) rajzát mutatta be. Igen érdekes, tanulságos és szép grafikus rajzokban állította össze Szabó Sándor tiszti orvos a tanulók egészségi állapotát feltüntető adatokat. A kiállításon legnagyobb volt talán a különböző iskolai pa­ dok és táblák csoportja. Egyéb tanszerek — köztük az egészség­ tan tanítására szolgálók is, — modellek, tankönyvek, iró- és rajz­ eszközök, továbbá tornaszerek és tornaruhák; iskolai épületek terv­ rajzai, fűtési és szellőzési, valamint világításra szolgáló berende­ zések és világosságmérö eszközök, ablaknyitószerkezetek, padló­ minták és pormentesítő padlóbeeresztő olajok, köpőcsészék, végűi a tanulók egészségügyi felügyeletét illető különböző nyomtatvá­ nyok és emberbaráti intézmények (gyengetehetségüek, vakok okta­ tása) ismertetése alkották a kiállított tárgyak főtömegét. Az ud­ varon egy teljesen felszerelt iskolabarakk is volt kiállítva. A kongresszus vezetősége arról is gondoskodott, hogy annak látogatói szakszerű vezetés mellett a város nevezetességeit is megtekinthessék. A városháza, a királyi vár, a Lorenz- és Sebaldustemplomok — mely utóbbi annyi szoborral és képpel van ékesítve, hogy szinte el se akarjuk hinni, hogy protestáns templom, — különösen pedig a német kultúra fejlődését szépen elénktáró híres «Germanisches Museum» nagy közönséget vonzottak. De igen sokan tekintették meg Nürnberg nagyobb ipartelepeit, így a Faber-féle czeruzagyárat, a Siemens-Schuckert-Werke ha­ talmas villamossági gépgyárát, a Nürnbergi Gépgyár r.-t.-gyárát pompás munkásház telepével stb. Sokan látogatták meg az új vá­ rosi kórházat, a bajor iparmuzeumot, a városi árvaházat, külö­ nösen pedig az iskolákat, nevezetesen a Melanchton-téren, a Knauerstrasse, Preisslerstrasse és a Findelgasseban fekvő elemi iskolákat, továbbá a városi felsőbb leányiskolát, a Lohmann-féle internátust, a királyi iparművészeti iskolát és a II. számú kir. kerületi reáliskolát («Kreisrealschule II.»). *

11

Milyen iskolák ezek! Hatalmas, masszív, vörös téglából vagy (az Ó-városban) a Nürnberg környékén fejtett halvány rózsaszínű homokkőből falazott épületek, minden felesleges czifraságtól men­ ten, de nem dísztelenül, rendesen német renaissance-stilusban építve. Az elemi iskolai épületek rendesen 2 teljes, 7 évfolyamú fiú s 2 ugyanilyen leányiskolát fogadnak be, s azért 28—32 tan­ teremmel épülnek. A középiskolák sem maradnak különben el mögöttük. A helyiségek nagy száma teszi szükségessé, hogy két vagy három emeletes iskolákat építsenek, mert a telek árát kü­ lönben nem bírnák megfizetni. Az újabb iskolák telke rendesen 4—5000 m 2 közt ingado­ zik. Négyszögméterének ára 30—60 márka. Az építés és beren­ dezés költségei átlag 5—7, középiskoláknál 900,000 márkára is rúgnak. A telek helyes megválasztása sokszor nagy nehézséggel jár. Az újabb iskolákat lehetőleg tágas tereken vagy széles utczákban építik, hogy minden helyiségüknek bőséges levegőt és világosságot biztosítsanak. Lehetőleg 2—3 utcára tekintő telket választanak. De még akkor is, ha csak egy oldalával fekszik a telek az utca men­ tén, az iskolaépületet mindig teljesen szabadon állva építik fel. Tágas, nagy, rendesen hármasával vagy négyesével csopor­ tosított ablakokon kívül, melyekről az iskolaépületeket már meszsziről felismerhetjük, különösen az által gondoskodnak a föld­ szinti helyiségek számára jó világosságról, hogy az iskolaépület utczai homlokzatát, ha kell 3, 5 sőt 7 méternyire is hátra­ helyezik. A telekből ez által az épület homlokzata és az utcza közt egy kis élőkért marad szabadon, melyet az utcza felé kő­ talapzaton álló vasrács határól, s melyet sokszor «botanikus kertnek» rendeznek be. Ez az élőkért tulajdonképen az utcza szélesbítésére szolgál, melynek legalább is olyan szélesnek kell lennie, mint az iskolával szemközt álló épületnek legnagyobb engedélyezhető magossága, ha azt akarjuk, hogy a földszinti he­ lyiségek is kellő világosságot kapjanak. Az előkertek nagy előnye az is, hogy az utczai zaj és portól jobban meg vannak óva az utczára néző tantermek. Az iskolaépületek alaprajza lehetőleg egyszerű. Rendesen egysorosán helyezik el a tantermeket, a végigfutó folyosó egyik oldalán. A tantermek ablakai az utczára néznek; a folyosó ellen­ ben a nagyobbára szép, tág udvarra nyíló ablakokon át kapnak ele­

12

gendő világosságot és levegőt. Csak a lépesőházak, árnyékszékhelyiségek és kivételesen 1—2 tanterem kerülnek a folyosó másik oldalára, a mi a folyosóknak megfelelő részét sötétebbé teszi. A folyosóról nyílik a tornaterem is, melyet mindig közvetlenül hozzáépítenek az iskolaépülethez. A pedellusnak és a fűtőnek mindig adnak lakást az iskolá­ ban. A fűtő a pinczében, a pedellus rendszerint földszint lakik. Az utóbbi rendesen előszobából, konyhából, kamrából, árnyék­ székből és B, esetleg 4 szobából álló lakást kap. Az egyik szoba ablaka a bejáróra nyílik, hogy azon át a ki-bejárókat a pedellus figyelemmel kisérhesse. A mennyire helyeselnünk kell ezt a be­ rendezést, annyira hiánynak kell tekintenünk azt, hogy a lakás­ nak rendesen nincs a tanulókétól elkülönített kijárata, a mi ra­ gadós betegség esetén a tökéletlen elkülönítés folytán könnyen alkalmat adhat a betegség elterjedésére a tanulók közt. A bejáratot rendesen szélesre (3 m.) készítik. Előcsarnokot ritkán készítenek. A bejáróból több lépcsőfok vezet a földszinti folyosóra, melynek magassága 1 Vs—2 m. az utcza magassága fölött. A bejáratot s a szép, világos lépcsőházat is rendesen szél­ fogók választják el a folyosóktól. A lépcsők kényelmesek, nem meredekek, elég szélesek, ren­ desen gránitból készülnek s falazott oszlopokon nyugosznak. Ren­ desen kétkaruak egy pihenővel az emeletek félmagasságában. Középiskolákban még egy hasonló, de keskenyebb és nem kő, hanem vaskorláttal ellátott melléklépcsőt is készítenek. Elemi iskolákban két főlépcső szokott lenni. Egy a fiúk s egy a leányok számára. A folyosókat 2%5—3 m. szélesre készítik. Rendesen igen vi­ lágosak; mindig csukottak és fűthetők. A tanításra és huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyisé­ gek részletezése előtt vessünk egy rövid pillantást egy egészen új és modern középiskolának beosztására. A már említett «Kreis­ realschule II.» Nürnbergnek kétségtelenül legszebb és legmoder­ nebb középiskolája, mely 1903 szeptember 1-én nyílt meg. Egy 4536 m 3 nagyságú, a város által adományozott telken 900,000 márka ( = 1,080.000 korona!) költségen épült, a mihez a város, a telken kívül 300.000 márkával járult. Az iskola telke hátom utczára néz, csak egyik oldalán van szomszédja, melytől egy 2'5 m. magas kőfal választja el. Az iskolaépület egy közép­

13

részből áll, melyben a főbejáró kapott helyet, s melyhez két ol­ dalt tompaszög alatt csatlakozik két oldalszárny. Az egyik szárny homlokzata északkelet, a másik északnyugat felé tekint. A főbe­ járat egy tágas szép előcsarnokba nyílik: vele szemközt foglal helyet a világos és tágas lépcsőház. A folyosók mentén vannak az utczára néző oldalon a 7—7‘60 m. széles, 9'2—10 m. hosszú és 4 m. magas tantermek elhelyezve. A földszinten vannak a physikai és chemiai tanítás czéljaira szolgaló helyiségek elhelyezve. A keleti szárny végén van a physikai előadóterem, emelkedő padsorokkal, a falon elhelyezett villamos kapcsolótáblával, s egy víz- és gázvezetékkel felszerelt nagy kísérleti asztallal. A terem leereszthető faredőnyökkel teljesen elsötétíthető. Mellette két dolgozóhelyiség van. Az egyik fotográ­ fiái szobának, a másik kézikönytárnak van berendezve, de egy­ szersmind ártalmas gázok elvezetésére alkalmas vegyi fülkével is ellátva. Ugyancsak az előadó terem mellett van a nagy physikai laboratórium elhelyezve (9'40 m. h., 7 m. széles) a szükséges dolgozóasztalokkal, érzékeny mérleggel; a terem közepén egy kőlemez van a padlóba eresztve, mely egy külön alapozott szilárd pilléren nyugszik s igen érzékeny mérőeszközök elhelyezésére szolgál. A nagy laboratórium után következik a 13 m. hosszú és 7 m. széles physikai szertár. A laboratóriumból egy lépcső vezet a pinczének egy külön helyiségébe, melyben jelenleg az akku­ mulátorbattériát tartják. A nyugati szárnyban vannak a chemiai tanításra szolgáló helyiségek. Az előadó terem hasonló a physikaihoz. Szintén emelkedő padsorokkal van ellátva s fekete nemezfüggönyökkel teljesen elsötétíthető. A homlokfalban van az üvegtolóajtóval el­ zárható, palával borított, oldalfalain mettlachi lemezekkel bur­ kolt chemiai fülke, külön elvezető kéménynyel, s ép úgy mint a kísérleti asztal is, víz-, gáz- és gőzvezetékkel felszerelve. Hasonló, de hármas chemiai fülke van a nagy chemiai laboratóriumban, mely teljesen megegyezik a physikaival, s melyet az előadó te­ remtől egy kisebb (5 m. h., 7 m. sz,) előkészítő s egy ugyan­ ekkora mikroszkóp- és mérlegszoba választ el. Úgy a tanterem­ ben, mint a laboratóriumban saválló kiöntőmedenczék vannak. A laboratórium alatti pinczehelyiségben, melyet egy lépcső és egy felhúzó köt össze a laboratoriummal, nagy üvegekben tartják a savakat.

14

A természetrajzi szertár a II. emeleten, az épület közép­ részében elhelyezett, nagy, 128 m 2-es terem. Ebből egy ajtó vezet a szomszédos előadóterembe, melynek nincsenek emelkedő padsorai. A szertár túlsó oldalán van a tanár dolgozó szobája. A II. emeleten van egy nagy (13 m. h.) s egy kisebb (10 m. h.), s a III. emeleten egy nagy, 13 m. h. rajzterem. Az egyiket jelenleg nem használják. Egyelőre tartalékul szolgál. Az egész homlokfal hosszát elfoglalja a nagy, nem mozgatható falitábla. Kisebb táblák elhelyezésére egy külön, szabadon álló állvány szolgál. Mindkét, nagyobbik rajzterem mellett egy-egy tanári szoba és egy szertár van. A két szertárat egy felhúzó köti össze. A III. emeleten van az ének- és zeneterem. Ez 10 m. h., 7‘60 méter széles. 5 méteres magasságával meghaladja a tantermekét. Patkóalakban, emelkedő sorokban felállított támlanélküli padok vannak benne. A vallástanításra egy 25 tanulóra számított kisebb tan­ terem szolgál. A tantermek számát úgy választották, hogy az iskola ta­ nulólétszámának várható szaporodására is gondoltak. Hat tan­ terem és egy rajzterem ez idő szerint nincs használatban. A tanári helyiségek a következők: Egy nagy ülés- és tanácskozóterem, egyik oldalán ruhatárral és dolgozószobával, másik oldalán egy szülői értekezőszobával, melyben nehány szék és két asztalon kívül egy nagy consoltükör áll. Ezek a helyiségek, valamint az igazgatónak díszes, faragott fabútorokkal berendezett fogadószobája és irodája a hozzátartozó előszobával az I. emeleten vannak elhelyezve. Ugyanitt van a földrajzi gyűjtemény, illetőleg szertár is. Egy nagyobb tanári s egy kisebb ifjúsági könyvtár is van a II. emeleten. A földszinten van a pedellus négyszobás lakása. A pinczében a fűtő lakása, a központi fűtés helyiségei, a szénraktár és mosókonyha. A tornaterem kettős. Az egyik az utcza felé, a másik az udvar felé tekint. A kettőt egy erős, kettős vasredőny, mely a padláson elhelyezett hengerre csavarodik, választja el. Ha fel­ húzzák, a két tornaterem egy nagy, díszes aula szerepét veheti át. Az egyes tornatermek szélessége 13, hossza 15, magassága 8 m. Az egyik végén 4 m. magasságban egy 130 m 2 kiterjedésű,

15

s az I. emeleti folyosóról hozzáférhető karzata van. A tornasze­ reket mind könnyen el lehet távolítani a teremből egy szomszé­ dos, tágas szertárhelyiségbe. A tornateremmel szomszédos a torna­ tanár szobája, a melyben egy mentőszekrény és egy hordágy áll. A tanulók a folyosóról az öltözőbe jutnak, s innen lépnek csak — ruha- és czipőváltás után — a tornaterembe. A tornatermek falait 2‘50 méter magasságig falamberia burkolja. Az ablakok 5 m. magasak és 2'50 m. szélesek. Az árnyékszékhelyiségek jól fűthetők, szellőzhetők s a folyo­ sóktól előszoba választja el őket. A teljesség kedvéért mindjárt röviden ismertetem ennek az iskolának egyik-másik egészségügyi s egyéb berendezését is. Az egész épületet szellőzéssel kombinált központi alacsony­ nyomású gőzfűtés fűti. A lakások ellenben kályhafűtésre vannak berendezve. Egyes, a rendes tanítási időn kívül is használt he­ lyiségek, mint pl. az igazgatói iroda stb. a központi fűtés mellett kályhával is fel vannak szerelve. A világításra általában Auerlámpák szolgálnak, de az izzó­ testeket csak szükség esetén rakják fel. Csak a chemiai, termé­ szetrajzi és a zeneterem, rajztermek és a két felső osztály öt tan­ terme van félig indirekt gázvilágításra felszerelve. A physikai elő­ adó termet 6, egyenként 150 mgy. fényerejű Nernst-lámpa, a két tornatermet 4 villamos ívlámpa, a tornaterem mellékhelyi­ ségeit, az előcsarnokot s a pinczét villamos izzólámpákkal vilá­ gítják. Vízvezeték, márványmedenczékkel és ivópohárral, valamint hydransok minden emelet folyosóján vannak. Az iskolának villa­ mos vetítő készüléke egy tolható asztalkán jár s akár a physikai, akár a chemiai terem vezetékébe bekapcsolható. Az ülésteremben levő óra villamos összeköttetésben áll több óramutatólappal és csengetyűvel. Ilyen óralapok vannak: az ud­ vari homlokzaton, az előcsarnokban, az egyik tornateremben és az igazgatói irodában. A csengetyűk az óraközti szünet kezdetén és végén automatikusan megszólalnak, de a tanári szobából bár­ mikor is működésbe hozhatók. Ilyen csengetyű van minden fo­ lyosón, mindkét tornateremben s egy az udvarban is. Azonkívül villamos csengő szolgál az ülésteremből a pe­ dellushoz ; az igazgatói irodából, valamint a physikai és chemiai laboratóriumokból a fűtőhöz.

16

Házi telefon köti össze az igazgatói irodát a pedellus laká­ sával, továbbá a physikai laboratóriumot a chemiaival. Az igaz­ gatónak az iskolán kívül álló lakása a városi telefonhálózat út­ ján van összekötve az iskolaigazgatói irodájával. Miután ezt a mintaiskolát s annak berendezését röviden áttekintettük, fordítsuk figyelmünket az egyes helyiségekre és azok berendezésére. A tantermek rendesen 4 m. magasak; szélességük 6-5 m .; hosszúságuk 10 m. («normál tanterem») egyik-másik kivételesen 12*6 m .; itt-ott 7 m. sőt 7'6 m. is a szélességük. Az egyes mére­ tek nagy fekete betűkkel vannak felírva minden egyes tanterem falán, amit nemcsak azért tartok helyesnek, hogy a tanulók a méretek felismerését és helyes becslését megtanulják, de azért is, mert a tanítók, illetőleg tanárok előtt levő számok folytonosan figyelmeztetik őket arra, hogy a tanulók számának mindig a tan­ terem méreteihez kell alkalmazkodnia. Helyesnek tartanám még azt is kitenni, hogy az illető terem legfeljebb hány tanuló befoga­ dására alkalmas. Hogy a felső ruhát nem helyes az osztály-termekben lerakni, azt ma mind általánosabban elismerik. Az átázott ruhának kelle­ metlen kigőzölgése rontja a levegőt. De e mellett helyet is foglal el és fény elnyelésével sötétíti is a termet a fogasokra aggatott felső ruha. Azért a hol csak lehet, okvetlenül ki kell helyezni a tantermekből. Nürnbergben mégis rendesen a tantermekben vannak a ruhafogasok is elhelyezve és pedig vagy egyszerűen a falra erő­ sített kampók alakjában, vagy úgy, hogy a terem hátsó fala mentén végignyúló 60 cm. széles és tolóajtókkal elzárható ruha­ szekrény áll, melynek levegőjét, tehát a ruhák kigőzölgését is, egy szellőzőakna távolítja el. Csak a reálgymnasiumban láttam a ruhafogasokat a folyosóra helyezve. Annál szebben oldják meg a kérdést Münchenben, a hol minden tanterem mellett egy kisebb, világos, 1 ablakos szoba szolgál ruhatárul, melynek a folyosóra szolgáló ajtaja tanítás alatt zárva van, egy másik ajtaja pedig a tanterembe nyílik. A különleges czélokra szolgáló tantermek, úgy mint rajztermek, ének- és zenetermek, kísérleti tantermek a physika, chemia és természetrajz számára, valamint a szertárakig, nagyjában olyanok mindenütt, habár méreteik és berendezésük tekintetében nem is

17

mindig oly kiválóak, mint az előbb részletesen leírt iskolában. Ugyanez áll a tanári helyiségekre is. A tornatermek mindig szép, tágas, mintegy 200 m2 nagyságú' helyiségek. Magasságuk 5—8 m. közt ingadozik. Mindig össze­ függnek az iskolaépülettel úgy, hogy a tanulók a zárt folyosók­ ról — rendesen a ruhatár, illetőleg öltöző helyiségen át — ju t­ hatnak be, a nélkül, hogy az udvaron kellene előbb átmenniök. Egyes, főleg népiskolai tornatermek mellett azonban az öltözőhelyiség hiányzik, a mi határozott hátrány. A tornaterem majd­ nem kivétel nélkül a földszinten van (sehol a pinczében) s az udvar felől is van bejárata; kivételesen azonban, mint pld. a nürnbergi felsőbb leányiskolában, a legfelső emeletre tették. A müncheni felsőbb leányiskoláé, melynek csak az igazgató eré­ lyes sürgetésére készítettek utólag tornatermet, az udvarban szabadon álló épületben van elhelyezve, de még csak fedett folyosó sem köti össze a főépülettel. Felette épült a szép rajz­ terem, melynek ablakai a mennyezeten felül emelkednek, a mennye­ zetről az ablak felé rézsútosan felemelkedő boltozott nyílások vé­ gében, a mi kitűnő világosságot biztosít. A dísztermet, a hol nem a tornatermet használják díszterem gyanánt, rendesen embermagasságig felnyúló díszes falamberiával s fatáblás díszes mennyezettel készítik. Magassága mindig meg­ haladja a tantermekét s ezért mindig a legfelső emeletre építik. Nagyságát mintegy 200 m2-re szabják. Néhol egyúttal rajzterem­ nek is használják. Sajátos, nálunk nem szokásos helyiség a német iskolák carcere, a hol a bezárással büntetett tanuló, a kit rendesen vasárnap dél­ előttre idéznek be, büntetését kitölti. Világos, barátságos, mint­ egy 15 m2 nagyságú, kisebb szobák ezek, egy asztallal és szék­ kel vagy paddal felszerelve s egy csengetyűvel, mely a pedellus­ hoz szól. Az árnyékszék-helyiségek az újabb iskolákban kivétel nél­ kül igen szépek, világosak, jól szellőztethetők és fűthetők s a mi fő : ragyognak a tisztáságtól s teljesen szagtalanok. Ezért azután rendesen nincs szükség arra, hogy külön előtér válassza el a folyosótól. Vízöblítéssel ellátott, szabadon álló ülőkéik s csak­ nem kivétel nélkül Beetz-féle olajsyphonos csésze-pissoirjaik van­ nak. Rendesen 1 fiúosztályra 1—1V», egy leányosztályra 2 ülést számítanak. É r te s ítő 1903— 1904. évrő l.

18

Olyan helyiségek, a melyekkel nálunk ritkán találkozunk : az iskolafürdők. Ezeket azonban 'csak a népiskolákban alkal­ mazzák. A pinczében elhelyezett, de mindig világos és barátságos, szellőzhető és jól fűlő helyiségekben vannak elhelyezve. Hogy kellő magasságot adhassanak neki, rendesen felette helyezik el a szolgalakást, melynek magassága kisebb lehet a tantermekénél, így aztán alatta egy 4—5 m. magas helyiséget nyernek a fürdő czéljaira. A fürdőhelyiség padlója és falai a mennyezetig mettlachi lemezekkel, az öltözőhelyiség padlója pedig linóleummal van burkolva. A terem közepét egy 30 cm. mély, ugyancsak mettlachi lapokkal kirakott medencze foglalja el, mely fölött több (10—12) záporozó zuhany lóg. Ezeket az iskolaszolga (leányoknál ennek felesége) együttesen nyithatja vagy zárhatja el. A víz kellően temperálható s a szolga mindig pontosan megfigyeli a hőmérő állását. Rendesen úgy járnak el, hogy kez­ detben melegen eresztik a vizet a tanulókra, majd egyre több hideget kevernek a meleg vízhez úgy, hogy a zuhanyozás befejez­ tével természetes hideg víz zuhog a tanulókra. Ez a meghűlésnek legbiztosabb óvszere. A tanulók fürdőruha gyanánt úszónadrágot vagy szoknyácskát, a leányok még vízhatlan sapkát is használnak. Ezeket m in­ den egyes használat után kimossák és megszántják. Arról azonban, hogy külön ruhája legyen mindenkinek, azért sem lehet szó, mert csak a tehetősebb tanulók hozzák hazulról a ru h á t; a sze­ gényeket az iskola látja el vele használatra. Az öltözés, vetkőzés czéljaira vagy egy külön szomszédos öltözőhelyiségben, vagy ma­ gában a fürdőteremben elhelyezett padok szolgálnak. Ezek ren­ desen a fal mentén elhelyezett nyitott, de elhúzható függönynyel el is fedhető fülkékben állnak. A leányiskolákban többször szépen felszerelt főzőiskolákkal is találkozunk. Az udvar rendesen szép, tágas, világos és kavicsolt, locsol­ ható. A hol lehetséges, helyenkint fákkal is beültetik. A gyakorlati tanítás czéljaira szolgáló botanikus kertet elég sűrűn láthatjuk az udvar elrekesztett részében, vagy az előkertekben is, a hol a tanuló a közönségesebb vagy különösen fontos, hasznos vagy mérges növények fejlődését, virágzásának idejét s egyéb tulajdonságait állandóan és könnyen megfigyelheti. Itt kívánom megemlíteni, hogy hasonló czélra szolgáló élő

19

á]latgytíjteményt is láttam egyes (elemi!) iskolákban; különösen érdekes ez a kis gyűjtemény az egyik müncheni elemi iskolában, a hol a kalitkában tartott galamb, nyúl stb. mellett egy terrárium­ bán gyíkot, kígyót (persze csak egy nem mérges siklót), 2 acélá­ ruimban pedig ragadozó (csuka) és nem ragadozó halakat is láttam. A mi az egyes helyiségek belső kiállítását illeti, a falak, ajtók, ablakok, padlózat, a fűtés, szellőzés és mesterséges világítás érdekelt. A falakat 1'5 m. magasságig s azon felül is rendesen jól mosható s könnyen tisztántartható bevonattal látják el. A nálunk alkalmazandó jól tisztogatható, mosható olaj festék-bevonat helyett rendesen az egész iskola folyosói, lépcsőházai, különösen azonban az árnyékszékhelyiségek a díszesebb, de drágább fehér mettlachi lapokkal vagy más színű égetett agyag stb. lapokkal vannak bur­ kolva. A dísz- és tornatermekben rendesen puhafából készült lambériát alkalmaznak. A falak kiálló éleit és sokszor a padló és fal közt keletkező szögletet is ívben legömbölyítik, a mi első esetben a falélek leütését s a tanulók megsérülését, a második­ ban pedig a por, piszok és fertőző anyag meggyűlését s ott mara­ dását hivatott megakadályozni. Mindenütt tisztántartható és pormentes padlót készítenek. Az iskolai czélokra teljesen alkalmatlan puhafa padlót, mely igen nehezen tartható tisztán, kopik, szálkásodik és a fa sorvadása folytán tág hézagok képződésére vezet, melyekben por, piszok és fertőző anyag gyűlik meg, az aránylag jobb hajó-padló alakjában sem láttam egyetlen iskolában sem. Keményfa padlót, lenolajjal itatott, kivételesen pedig viaszszal beeresztett amerikai parkett alak­ jában lehet ugyan elvétve látni, általánosan azonban mindenütt a cementbeton alapra fektetett linóleumot használják, melyet időnként (évente háromszor) valami pormentesítő olajjal eresz­ tenek be. A linoleum igen kiváló, könnyen tisztogatható, parafa alkat­ részénél fogva nem is hideg, a kő stb.-nél ruganyosabb, elég zaj­ talan s kellő gondos lerakás esetén hézagmentes padlót ad. Hátránya gyors kopásán és drágaságán kívül az, hogy igen gon­ dos lerakást igényel; mert ha nincs alapjára teljesen kifogás­ talanul leragasztva, alatta por, piszok és fertőző anyag fészkeli be magát s a ragasztó anyag is könnyen rohadásnak indúl. 2*

A linóleumot, — de ennek vastagabb fajtáját — nemez alátéttel tornatermekben is használják. Könnyű tisztogathatása s a nemezzel fokozott rugalmassága és melegsége itt igen jól érvényesül. Eégi gymnasiumi épületünk tornatermét mi is ilyen linóleummal szándékozunk burkolni. Uj gymnasiumunkban mégis alkalma­ sabbnak találtuk az egészen puha, ruganyos padlóburkolást: a beton alapon 15—30 cm. vastagsában elhelyezett, fürészporból és mosott finom homokból álló keveréket, melyhez kellő arányban konyhasó is van adva. A konyhasó arra való, hogy vízszívó tulajdonságánál fogva a keveréket kellő fokban nedvesen tartsa, hogy az a kiszáradás és elporlás ellen meg legyen védve. A keve­ rék ruganyosságát a fűrészpor adja meg, a mely oly nagy fokú, hogy a kókuszrost matráczok alkalmazása ugrás stb. alkalmával teljesen szükségtelenné válik. Ez igen nagy előny, mert ezek a matráczok, melyeket linóleum-padló esetén is mindenütt kény­ telenek használni, állandó porfészkek s így kellő kiporolás híján, minden ugráskor sok por verődik fel róluk. A fürészpor-homoksókeverék természetesen nem tisztogatható úgy, mint a linoleum, mely egyszerűen felmosható, hanem beszennyeződés esetén újjal kell pótolni. Ez az egyetlen hátránya. De a beszenyeződéstől is megóvhatjuk, ha sár, por, piszok behurczolását lehetetlenné teszszük az által, hogy csak az öltözőben váltott tornaczipővel enged­ jük meg a belépést. A por, sár behurczolását különben az iskolaépület egyetlen helyiségében sem szabad megtűrni, a minek megakadályozására az összes bejáratoknál sárkaparó rácsok és szükség esetén még gyékény vagy kókuszrost-lábtörlőket is kell alkalmazni. Mi tantermeinket a linóleumnál megfelelőbb, teljesen hézag­ mentes, az aszfaltburkolat módjára cement alapon elkent, simí­ tott s pár nap alatt teljesen megkeményedő, faalkatrészénél fogva elég ruganyos és nem hideg, ú. n. legnolith-padlóval látjuk el (az Értesítőhöz mellékelt alaprajzokon hibásan van az egyes helyiségekben «hajópadló» jelezve), melyet ívelt hajlásban ve­ zetünk fel a szögletképződés elkerülésére, könnyű és tökéletes tisztogathatás kedvéért a falra. A fizikai és természetrajzi terem a kísérleti asztal körül az esetleg kiömlő vegyi szereknek jobban ellenálló aszfaltpadlót kap. A díszteremben, igazgatói lakásban keményfa parkett lesz. A folyosókat s árnyékszékhelyiségeket rendesen a hidegebb

21

mettlachi vagy kőlemezekkel, vagy xylolith-tal (a legnolithhoz hasonló anyag), egyes esetekben terrazzoval (mozaik) burkolják. Mi cementbe rakott keramitot fogunk új iskolánkban alkalmazni. A falakat s menyezetet sőt a padlót is mindig egész világos színekben tartják, a mi a sötétítő ruhák és rubafogasok kihelye­ zésén kívül leghathatósabb módja a termek kellő természetes megvilágításának. De legkiválóbb fontosságuk van e tekintetben az ablakoknak. Minél tágasabbak és főleg, minél magasabbra nyúlnak fel az ablakok, annál több világosságot kap a terem. Olyan szép, nagy és csaknem teljesen (pár cm. liiján) a menyezetig felnyúló abla­ kok, a minők az új gymnasiumnak épületén lesznek s a minők nálunk még, sajnos, a ritkaságok közé tartoznak iskolákban, Nürnbergben és Münchenben mindennaposak. Sőt Münchenben egészen a menyezetig felviszik az ablakot úgy, hogy az ablaknyilás felső síkja a menyezet síkjával teljesen összeesik. Ez persze kizárja azt, hogy az ablakot ívelt vagy épen csúcsíves fejjel készít­ sék. Hogy mennyire megbecsülik a világosságot, az kitűnik abból is, hogy a termek szabadon álló falát csaknem teljesen az ablakok veszik igénybe; annyira, hogy az egyes ablakok közt álló pil­ lérek 50, sőt 35 cm.-re vannak redukálva, hogy csak a világosságból lehetőleg keveset tartsanak vissza a tanteremtől. Szélesebb pillérek csak a termek 2 végén m aradnak: de itt amúgy is kevésbé fon­ tos a világosság, mert egyfelől a tanító asztala sem áll a fal mellett, de másfelől az utolsó pad mögött is a könnyebb közle­ kedésre szánt tágas, 1 m-nél is szélesebb teret hagynak. A fal tehát itt amúgy sem használt helyre veti árnyékát. Minél nagyobbak az egyes ablaktáblák, annál kevesebb rámázatra és keresztfára van szükség s így ezzel is nagyobbodik az ablak üveg­ felülete. Míg nálunk azt kívánják, (de rendesen nem tartják be,) hogy az ablakok összes üvegí'elülete legalább Vs-ét tegye a terem alapfelületének, addig Nürnbergben rendesen még többet, itt-ott Ví-et is tesz az ki, annak daczára, hogy sokszor egészen szabad térre, de legalább is elég széles utczára néznek az ablakok. Igen szépen vannak a tornatermek, gyakran 5 m. magas, 2-5 m. széles, a padló felett mindig magasan kezdődő ablakokkal megvilágítva. A direkt napfény ellen világos, rendesen créme szinü füg­ gönyökkel védekeznek, melyek sokszor vasrúdon oldalt elbúzhatók. Több helyt láttam olyan szerkezetet is, bogy a függöny automa-

á2

tice úgrik vissza az ablak elől, mihelyt kikapcsolják. Ép oly jó szolgálatot tesznek persze a lebocsátható függönyök is, ha csak arról gondoskodunk, hogy felhúzáskor egy szekrénybe vissza­ húzódhassanak s így ne takarjanak el semmit az ablak üvegéből. Legjobbak persze az olyanok, melyek alulról is, felülről is az ablak elé húzhatók, úgy, hogy az ablaknak bármely, a naptól épen sütött tetszés szerinti része el legyen takarható, az ablaknak a többi részén pedig e mellett a világosság zavartalanúl bejöhessen. Leg­ jobb természetesen a tantermeknek olyan elhelyezést adni, hogy a tanítás ideje alatt ne süssön be a nap, különösen pedig ne süs­ sön szembe a tanulóval, amit az uj gymnasiumban úgy értünk el, hogy a tantermeknek délnyugati fekvést adtunk. így ezekbe csak a déli órákban kezd a nap sütni, amikor a nap magasabb állása folytán amúgy sem süt mélyen be s akkor sem a tanulók­ kal szemközt, hanem rézsűt hátulról. A rajztermeknek mindenütt igyekeznek északi fekvést adni, mert ez egyenletesebb, napsütés­ től nem zavart világítást biztosít. A mi uj iskolánk rajztermei északnyugot felé néznek. Ami a fűtést illeti, az első ami feltűnik, hogy a kályhafűtést sehol sem alkalmazzák. 1—2 gázkályhától eltekintve az egész kiállításon is csak központi fűtési rendszerekkel találkoztam ; de itt is csaknem kivétel nélkül alacsony nyomású, tehát nem robba­ násveszélyes gőzfűtéssel. Kályhafűtést és pedig rendesen kívülről fűlő, de mindig köpenyes kályhákkal, melyeknek köpenye alá vezetik a szellőzés céljaira szolgáló külső friss levegőt, kizárólag a régi iskolaépületekben látni, a hol a központi fűtés utólagos bevezetése igen nagy áldozatot kívánna vagy épen kivihetetlen. A központi fűtés elterjedt alkalmazásának az az oka, hogy nagy előnyei vannak a kályfűtés felett. A közpoti fűtés kiszolgálása sokkal egyszerűbb és könnyebb s így kevesebb munkaerőt is kíván, mint a kályhafűtés, ami kü­ lönösen nagy iskolákban játszik szerepet, a hol igen sok kályhát kellene fűteni. E mellett sokkal tisztább is a központi fűtés, mert itt elesik a tüzelőanyag, szén, stb. széthordásával s a befütéssel járó piszkolódás és porképződés. A központi fűtés sokkal jobban és könnyebben szabályozható mint a kályhafűtés ; így aztán az egyes helyiségek hőmérséklete is sokkal egyenletesebb lesz s a túlfűtés könnyebben elkerülhető. Amel­

23

lett a központi fűtés üzemköltsége sokkal kisebb, mint a kályhafű­ tésé, bár az első berendezés költségesebb. Persze igen sok függ a központi fűtés rendszerének helyes megválasztásától, helyes kezelé­ sétől, első sorban pedig attól, hogy a fűtőtestek méretei és száma a fütendő helyiségek méretei és fekvése szerint előre pontosan megállapíttassanak. Mert ha ezeknek a kellékeknek csak egyikót is figyelmen kívül hagyjuk, akkor a központi fűtés tényleg roszszabb lehet a kályhafűtésnél, s előfordulhat eset, hogy télen nem íűthetők s hidegek maradnak a tantermek. Az összes újabb iskolai épületeket alacsony nyomású gőz­ fűtéssel látják el, a minőt röviden a nürnbergi «Kreisrealschule II.» leírásánál ismertettem, s a minőt új gimnáziumunkban mi is al­ kalmazunk. Ennél a gőzt a pinczében elhelyezett 2—3, egymással összeköthető, de külön is választható kazán fejleszti, melyeket Nürnbergben újabban (a városi iskolákat mind) kokszszal fűtenek ; egyrészt, mert kevesebb füstöt ad s így a város levegőjét kevésbé szennyezi, másrészt, hogy a városi gázgyár kokszát értékesítsék. Azelőtt barnaszénnel tüzeltek. — A kazánok, melyek vízállás­ jelzővel, manométerrel, biztosítókészülékkel vannak ellátva, leg­ feljebb 0*1—0*15 atm. túlnyomást engednek meg. Mihelyt a gőz feszültsége ezen túl emelkedik, a kazán vizének egy részét egy nyitott csövön át kiszorítja. Másrészt pedig egy automatikus szer­ kezet működésbe hoz egy szelepet, mely az égés táplálására a tüzelő helyhez levegőt vezető csatorna ürterét szűkíti, a mi vi­ szont az égés lassudására s a gőzfejlődés csökkenésére vezet. A gőzt vascsövek vezetik szét az egyes helyiségekbe, a hol azok a belső falnak egy fülkeszerű mélyedésében felállított fűtőtestbe mennek át. A régebben használt kanyargó, sokszor bordázott csövek helyett, melyeken sok por rakódott le s a melyek bordázottságuknál fogva a tisztításnak nem voltak hozzáférhetők, fűtőtestekül ma kizárólag függélyesen egymás mellé helyezett, teljesen sima, a tisztogatásnak jól hozzáférhető csövekből álló radiátorokat hasz­ nálnak. A gőz lecsapódásakor szabaddá lett meleg az, a mi fűt. A kondenzvizet külön csövek szedik össze. Minden radiátornak szabályozó szelepe van, melyet a teremből lehet kezelni. A hőmérséklet ellenőrzésére szolgáló, rácscsal védett hő­ mérők minden tanterem belső falán vannak megerősítve. Állású­

24

kát a falban hagyott keskeny, s üveglappal elzárt résen át a folyosó­ ról is bármikor le lehet olvasni. A központi fűtés hálózatába be vannak kapcsolva az iskola összes tanítási czélra szolgáló helyiségei; azonkívül a díszterem, folyosók, lépcsőházak és az árnyékszékhelysiégek is. Azok a helyiségek, melyeket a tanítási szünetek idején is használnak (tanári helyiségek különösen) még külön kályhafűtéssel is bírnak. A fűtéssel mindig és mindenütt összekötik a szellőzést. A friss levegőt rácscsal védett ablakokon át az utczáról vagy az udvarról bocsátják a pinczében elhelyezett friss-légkamrákba. Itt porát jó részt lerakja, majd a falban függélyesen felszálló csator­ nákon át ju t az egyes tantermekbe. A csatornák alsó nyílása a légkamra felől tolható szeleppel szabályozható. Felső nyilasa a fűtőtest befogadására szolgáló falfülkében nyílik kevéssel a padló felett, a fülkét a terem felé elzáró de alul s felül nyitott fa- vagy pléhköpenyeg mögött. Több iskolában a légkamrákban elhelyezett fűtőtestek szobahőmérsékletre előmelegítik a friss levegőt, a mi annak feláramlását is elősegíti (ú. n. légfűtés). A további felmele­ gedést a tantermekben levő fűtőtest végzi. Ez a fűtésnek mai nap talán legtökéletesebb módja. Nagy­ jában így van új gimnáziumunk fűtése és szellőzése is beren­ dezve, csak a fűtőtestek elosztása czélszerűbb. Itt ugyanis a tan­ termek fűtőtestei mind az ablakmélyedésekben állnak: tehát a termek leghidegebb oldalát melegítik fel első sorban, míg az átellenes oldalon a légfűtés friss, előmelegített levegőt hozó csa­ tornái nyílnak. Ezáltal egyenletesen oszlik el a meleg az egész teremben s az ablakok mentén különben kellemetlenül érezhető légvonat is lehetetlen lesz. Egyik-másik iskolában a bevezetett friss levegőt likacsos szövetből készült szűrőernyőkön bocsátják át, hogy porától job­ ban megtisztuljon. Baj, hogy ez megnehezíti a levegő áramlását. Igen helytelen az a berendezés, melyet több iskolánál tapasztal­ tam, hogy t. i. friss légkamrák helyett egyszerűen a pinczefolyosót használják, azaz a pinczeablakokon át a pinczébe áramló levegő a pincze levegőjével keverődve emelkedik fel a termekbe. Hogy a pinczelevegő, mely a fűtőhelyiségek, szénkamrák, mosó­ konyha, fűtő- vagy szolgalakások útján is szennyeződik, nem lesz oly kifogástalan, mint a külön légkamrák levegője, az bizonyos. Fontos különben, hogy a bevezetett levegő lehetőleg por­

25

mentes legyen, tehát ne élénk forgalmú útról, hanem lehetőleg tértből vegyék, mint az új iskolánkban lesz; továbbá alkalma legyen a beáramló levegő porának a légkamrában vagy az oda­ vezető csatornában a leülepedésre, a honnan aztán a meggyűlt port időnként könnyen el lehessen távolítni. Ha nem pormentes _a tantermek levegője, mindig por fog lerakódni a fűtőtestek felü­ letére. Mihelyt azok erősebben felmelegednek, a rájuk rakódott port megpörkölik. Azért különösen fontos lesz, hogy 1. a porképződést és annak felverését a tantermekben lehe­ tőleg elkerüljük; 2. a fűtőtest túlságosan fel ne melegedhessék, s főképen 3. olyan legyen, hogy a port róla könnyen és teljesen le lehessen törülgetni. Helyesen szerkesztett központi fűtés és különösen tisztán tartható fűtőtestek mellett megint a tökéletes, olajjal beeresztett hézag- és pormentes padlóval s czipőtisztító berendezések alkal­ mazásával védekezünk a por megpörkölődése ellen. A legtöbb légfűtést épen azért tartották és tartják még ma :is sokan rosznak, mert rendesen nem gondoskodtak pormentes friss levegő bevezetéséről; a fűtőtest vagy calorifer a tisztoga­ tásnak gyakran nehezen volt hozzáférhető; sokszor pedig oly ki­ csire szabták a fűtőfelületet, hogy a kellő hőmérséklet elérésére túlságos erősen kellett azokat felmelegítni, túlfűtés árán. Egyszóval meg volt minden feltétele a por megpörkölődésének. így aztán nem csoda, ha minduntalan felmerült a panasz, hogy a légfűtés «szárítja a levegőt». Az orrban, torokban, gégében, szemekben fellépő, kellemet­ len szárazsági érzést ugyanis újabb, beható és pontos vizsgálatok szerint a por organikus anyagainak pörkölődésekor keletkező illő vegyületek idézik elő. Igaz, hogy a hideg friss levegő relativ — •^de nem az absolut) nedvessége is csökken valamelyest annak felmelegedésekor, de az már teljesen közömbös, hogy milyen rendszerű fűtés idézte elő ezt a felmelegedést. Ez tehát minden fűtésnél (kályhafűtésnél is) így van. A tantermek romlott levegőjének elvezetésére szolgáló szel­ lőző kémények a padlástérben, gipszlemezekből készült nagy gyűjtőcsatornákba torkolnak, melyeknek levegőjét viszont nagy, n tető felett sokszor magosán kiemelkedő szellőztető kémények "vezetik el a szabadba. Ezek a szellőző kémények felül fedettek,

oldalaikon redőszerkezettel védett nyílásokkal bírnak. A levegő­ elvezető kémények nyílásai az egyes tantermek felé rácscsal és szabályozó szeleppel vannak ellátva. Egy nagy szabályozó szelep van a közös szellőzökéményben is, melyet egy zsineg segélyével a pinczéből állíthat be a fűtő, a kellő áramlási sebesség elérésére. Sok iskola szellőzőkéményében a gőzfűtés fűtőcsöveivel me­ legítik fel a levegőt az áramlás gyorsítása czéljából. Hogy az áram­ lássebességet a fűtő a pinczéből észlelhesse, minden szellőző­ kéményt egy, a pinczében elhelyezett Krell-féle mikromanométerrel kötnek össze. A manométer folyadékoszlopának állását a fűtő könnyen leolvashatja. Egy kifüggesztett táblázat segítségével a manometerállásból rögtön leolvasható a szellőzőkéményben áramló levegő sebessége, egy másik rovat pedig mindjárt azt mutatja, hogy óránként mennyi levegő távozik el ugyanekkor a kéményen át, s hogy ez 1, IV2 , 2—3-szoros stb. légújításnak felel meg. A tan­ termek részére 2—3-szoros óránkénti légujítás van mindenütt előírva. A levegőelvezető csatornák és kémények méreteit már építéskor ehhez szabják. A különféle szellőző ablakszerkezeteket, a minő nálunk a Pick- vagy a Berkes-féle buktatható ablak, s a melyeknek a ki­ állításon több fajtája volt látható, nem használják oly kiterjed­ ten, mint nálunk. Télen nincs reá szükség, mert a központi fűtés­ sel összekapcsolt ventiláczió elegendő; nyári időben pedig egy­ szerűen ablaknyitással szellőztetnek. Egy érdekes és czélszerű uj szellőzőberendezést is láttam a kiállításon, egy moszkvai mérnök (Timochowitseh) szabadalmát. Ez a friss levegőt a mennyezet alatt a falba vágott nyíláson át bocsátja be, a honnan az egy 1—3 réteg vastag barchendből ké­ szített csatornába kerül, majd ennek likacsain át finoman elosztva s portól megszűrve jut a szobába. A barchendet hosszú deszkaléczekre szögezik, s ilyen falakból készülnek a csatornák. Ezek vagy a mennyezeten húzódnak végig gerenda módjára, vagy a felső sarokban a fal mentén futnak. A belőlük kiáramló hideg levegő a szoba felső melegebb levegőjével keveredik s így kellően felmelegedve éri csak a tanulók fejét. A beáramlás elősegítése végett vagy elektromos ventilátort kell a fali nyílásba alkalmazni, vagy a rósz levegőt elvezető szellőzőkéményben kell a levegő erélyes eltávolításáról gondoskodni. Az iskolák mesterséges világítására, a melyre ugyan alig

van szükség, olyan jó a helyiségek természetes világossága, ren­ desen Auer-égőket alkalmaznak, annak daczára, hogy a gáz égése­ kor igen sok meleget fejleszt és égési termékeivel nagy mértékben rontja a levegőt. Itt-ott azonban a sokkal kitünőbb villamos vilá­ gítást is látjuk, különösen tornatermekben (ívlámpákat is) fizikai, továbbá rajztermekben, stb. A világításnak módja azonban még rendszerint a régi, ú. n. direkt világítás, melynél a fényforrások nem nagy magasságban a fej felett vannak elhelyezve s fényüket a felettük alkalmazott tejüvegernyő hatásával is erősbítve egyenesen lefelé vetik. Csak elvétve látni még a világítás másik, emennél sokkal tökéletesebb módját, melyről sajnos, nekünk is pénzügyi okokból egyelőre le kellett mondanunk, az ú. n. indirekt világítást, melynél a fény­ forrás fénye nem jut egyenesen a tanuló asztalára, hanem a lámpa alatt alkalmazott reflektáló ernyő, melynek nyílása felfelé tekint, a menyezetre, vagy egy másik nagy, nyilasával lefelé irá­ nyuló reflektorra veti, úgy hogy a fény csak kétszeri vissza­ verődés után, de nem egy pontról, hanem nagy felületről (az egész fehérre festett menyezetről vagy reflektáló ernyőről) szétszóródva jut alá. Igen nagy előnye ennek a világításnak az, hogy a fény nem egy pontról áramlik szót, jobban szétszóródik s az árnyék­ képződés, a mi a direkt világításnál elkerülhetetlen s az írás, olvasás, rajzolásnál nagyon is zavar, jóformán teljesen hiányzik. A lámpa alatti ernyő pedig a fényforrást magát eltakarja, s ezzel kíméli a szemet. Az így megvilágított tantermeknek egé­ szen sajátos, eleinte kissé szokatlan, de igen jóleső, egyenletes világossága van. Ilyen világítást ma már nálunk is egyre kiter­ jedtebben kezdenek alkalmazni ipar- és rajziskolákban; ilyen van a mintarajziskolában, iparművészeti múzeumban; ilyen látható az egyetemi közegészségtani intézet egyik helyiségében is. Kár, hogy a világításnak ez a módja igen költséges, azért is, mert a kétszeri visszaverődés mellett a fény jó része kárba vész (a reflektálóernyő és mennyezet sokat elnyel belőle) úgy, hogy ha a teremben mégis jó világosságot akarunk elérni, csak igen erős fényforrásokat, pld. több Auer-lámpából álló csoportokat, vagy villamos ívlámpákat kell használni. Szabadkézi rajztermek­ ben a modellek helyes megvilágításához, illetőleg árnyékolásához direkt világításra van szükség. Iparkodtak úgy segítni a bajon, hogy félig indirekt világi-

28

tást ajánlottak, melynél a lámpa alatti ernyő tejüvegből készül, tehát a fény egy része a tejüvegen át direkte ju t lefelé. Ennek a világítási módnak is voltak szószólói a kongresszus előadói közt. A Siemens-Schuckert gyár a kongresszus tagjainak külön is bemutatta az egészen és félig indirekt világítás különböző módjait. Kitűnt, hogy az előbbi mégis a jobb, mert a félig indirekt világításnál a fény egyenletes megoszlása a helyiségben s az árnyéktalanság nem oly tökéletes, s ez a félig indirekt világítás közelebb áll a direkt, mint az indirekt világításhoz. * Az iskolák berendezésére és felszerelésére mindenütt nagy gondot fordítanak. A legkülönbözőbb berendezési tárgyaknak az iskolapadoktól és fali tábláktól kezdve a legkülönbözőbb szertári tárgyakig, olyan gazdag gyűjteménye volt a kiállításon össze­ hordva, hogy azok részletes felsorolására nem terjeszkedhetem ki. Különösen sok, mondhatni legtöbb minta volt a különböző iskolai padokból kiállítva. Nem is csuda; hiszen a padok helyes szerkezetének igen nagy szerepe jut a helyes testtartás s a jó látóképesség megőrzésében. Az utolsó két évtized tudományos ku­ tatásai kétségbevonhatatlanúl megállapították, hogy a gerinczoszlop elferdülései valamint a közellátás kifejlődésében milyen nagy szerepe jut a hibás testtartásnak. De egyszersmint fényt is vetet­ tek ezek a vizsgálatok az említett «iskolabetegségeknek» nagy el­ terjedtségére is. Azért érthető a törekvés olyan padot szerkesz­ teni, a mely minden más hozzáfűzött követelmény kielégítése mellett, különösen a tanulók helyes testtartását engedi meg, vagy talán egyenesen erre kényszeríti őket. Ennek a törekvésnek eredménye aztán az, hogy a régi, rósz, hibásnak bizonyult padokat mindenféleképen iparkodtak módosí­ tani, javítani, annyira, hogy manapság már több mint 200-féle rendszerű iskolai padot ismerünk. Hogy a tanulók helyes testtartással ülhessenek a padban, ahhoz első sorban olyan pad kell, a mely méreteinél és szerkeze­ ténél fogva az egyes tanulókhoz alkalmazkodik. A helyes ülés megkívánja, hogy a pad ülőrésze ne legyen se túlságos magos, se alacsony; az asztallapja ne álljon se nagyon magosán, se ala­ csonyan az ülőrész felett; az ülőrész ne legyen se nagyon kés­

kény, se széles, de legyen kényelmes, mérsékelten kivájt s élénél legömbölyített; a test megtámasztására a lapoczkáig felérő s a bátgerincz hajlásainak megfelelően a derék tájon elődomborodó^ feljebb mérsékelten hátradülő támla szolgáljon. Mihelyt ezek a méretek nincsenek szigorúan annak a tanu­ lónak a testméreteihez szabva, a kit belé akarunk ü ltetni; hibás testtartásra kényszerítik a tanulót. Ha már az egyszerű ülésnél is alkalmat adhat a rosszul szerkesztett pad, a hibás testtartásra, még jobban érvényesül ez a káros hatása íráskor. Akár nagyon közel jut a szem az íráshoz, akár oly messze van tőle, hogy előre kénytelen görnyedni hozzá a tanuló, vagy épen mellkasával az asztal élének támaszkodni; vagy fóloldalt ülni, hogy karjait a távol álló asztalra tudja támasztani, ez mind káros hatással lesz: a szemre, melyet közellátásra hajlamosít; a fejre, melyben előrehajlott állásában megtorlódik a vér, a mi fej­ fájásra s orrvérzésre vezethet; a hátízmokra, melyeknek kifára­ dása a test helyzetének különböző, s rendesen hibás megváltoz­ tatását, a gerinczoszlop elferdülését, elhajlását idézi elő; a lélekzésre, mely felületessé válik, mihelyt a görnyedt vagy előrehajlott testtartás akadályozza a mellkast tágulásában; de káros hatása lesz ezeken kívül csaknem minden szervünk működésére. Ha már most ez a káros hatás az iskolában nap-nap után, újra meg újra érvényesül, olyan megrögzött bajokra vezet, melyeknek gyógyí­ tása teljes lehetetlenség. A közellátás (myopia), valamint a telje­ sen kifejlődött hátgerinczelferdülés (scoliosis) többé nem gyógyít­ ható meg. Azért olyan fontos, hogy íráskor az asztallapja kevéssel az ülőrész fölé nyúljék át, vagyis a mint mondani szokás, a distantia (a mi alatt az asztallap szélén s az ülőpad szélén átmenő függé­ lyes síkoknak egymástól való vízszintes távolságát értjük) minus legyen. Kényelmes íráshoz magunk is ösztönszerűen az asztal alá huzzuk a székünket. Már a null distancziás padban, melynél az asztallap épen csak az ülőrész széléig nyúlik, kevésbé könnyű az írás. Plus distan­ cziás padban ellenben, a hol a pad asztallapja nem ér az ülőpad széléig sem, már előre kell dűlnie a testnek, a mi a legnagyobb mértékben hátrányos. Ép oly fontos az is, hogy az asztallap bizo­ nyos fokig lejtős legyen, mert a sík asztallapon való Íráskor fe­ jünket előre kell hajlítanunk, ha jól akarjuk az írást látni.

30

A mikor ellenben a tanuló áll a padban, akkor okvetlen kiadó plus distancziára vau szükség, különben az asztallap és ülő­ rész közt fenmaradó csekély hely lehetetlenné teszi az egyenes állást. A dolog tehát úgy áll, hogy íráshoz minus, egyenes állás­ hoz plus distanczia szükséges. Helyes szerkezetű pad tehát csak az lehet, a melynek vagy az asztallapját, vagy az ülőrészét, esetleg mind a kettőt mozgéko­ nyán készítik, úgy hogy a padnak eredeti minus distancziáját az asztallap visszatolásával, vagy felhajlításával, esetleg az ülőrész hátrabillentésével felálláskor plus distancziává tehessük (ú. n. mozgatható, mobil padrendszerek). Egyszerűbb úton juthatunk czélhoz, ha olyan padot szer­ kesztünk, mely mozdulatlan asztallappal és ülőrészszel, de minus distancziával készül (ú. n. fix, nem mozgatható padok). Igaz, hogy ebben a padban felállni teljes lehetetlenség. De ezen a ba­ jon könnyen segíthetünk, ha csak a padokat kétülésesre készít­ tetjük. Akkor minden tanuló a pad szélén ül s felálláskor kilép a pad mellé. Mindkét padrendszernek meg vannak a lelkes pártolói. Azelőtt, mikor a padok szerkesztésére nagyobb gondot kezdtek fordítani, különösen szerették a mozgatható alkatrészekkel készült padokat, mert ilyeneket több ülésesre is lehetett készíteni, a mivel több helyet véltek megtakarítani a kétüléses padokkal szemben. Csakhogy ezeknek a padoknak nagy hátrányuk, hogy jóval drá­ gábbak a fix padoknál. Drágaságukat csak fokozza még az is, hogy könnyen s gyakran elromolnak és szorúlnak javításra, a mozgatható alkatrészek pedig gyakran váltak sérüléseknek is, pld. az ujjak becsipődésének okozóivá, e mellett még a legtökéletesebb ilynemű padok használata sem zajtalan, sőt idővel, a hangtom­ pító gummi- vagy nemezlemezek kopásával, mozgatásuk hangos ütődést, nyikorgást, stb. okoz s a kevéssé fegyelmezett tanulónak játszásra ad alkalmat. Újabban azért inkább a fix rendszerű, olcsóbb, de csakis kétüléses padok használata terjed ismét. A kétüléses padoknak psedagogiai előnyei is vannak. így minden tanulóhoz hozzá fér­ het a tanító s minden tanuló társai zavarása nélkül kiléphet a pádból; felálláskor pedig a tanár szeme előtt van s így nem ta rt­ hat könyvet, jegyzetet a kezében, stb. stb.

31

A padokat vagy különböző nagyságban készítik s e szerint számozzák őket (L, II.,—VIII. sőt IX. számú padok); vagy úgy szerkesztik a padot, hogy alkalmas berendezéssel ugyanazt a pa­ dot lehessen különböző nagyságú tanulók számára beállítani. Ez költséges eljárás, de drágaságán kívül a kezelésével járó alkal­ matlanság miatt sem tud az iskolákban elterjedni. Nürnbergben már a hetvenes évek óta kétüléses minus disstancziájú fix padokat használtak; de a padok meglehetős nehéz­ kesek voltak s azért helyettük 1896 óta a Rettig-féle padokat al­ kalmazzák (1. 1. ábra). Ezeket a Joh. Müller u. Co. charlottenburgi czég készíti s ez idő szerint a legtökéletesebb padoknak mondhatók. Lényeges tulajdonsága a Rettig-padnak, hogy egyik oldalán csuklóízülettel egy vassínhez van erősítve, a mely Ízület körül az egész pad felhajtható illetőleg egyik oldalára állítható. Az egész padsor szélén a terem hosszában végig futó sin eredetileg a padlóhoz volt rögzítve. Újabban azonban darabokból összerakható síneket készítenek, a mi egyrészt az egyes padok kicserélését könnyíti meg, másrészt lehetővé teszi, hogy ne kell­ jen a padlót a sín odaerősítése által megrongálni s a padsor súlyánál fogva helyéből mégsem mozdítható ki egy könnyen. Legnagyobb előnye a Rettig-padnak, hogy az egész padsor felhajtása után az alatta levő padló hozzáférhetővé válik a tisz­ togatásnak, a mi minden más rendszerű padnál nagy nehézsé­ gekbe ütközik még akkor is, ha a mozgatható asztallapokat taka­ rításkor felhajlítják vagy ha a padokat takarítás idejére eltolo­ gatják helyeikről (2. ábra). A felhajtásra való tekinttel a Rettig padba olyan tintatartó van illesztve, melyből a tenta ilyenkor sem dűlhet ki. Az asztallap mérsékelten lejtős és 2—3, toll, czeruza stb. befektetésére szolgáló vályúalakú barázda van rajta. Az ülőrész rövidebb az asztalnál; igy aztán a padok oldalrészei sem az asztallap oldalsó szélén, hanem 10—12 cm.-el beljebb állnak, a mi a padsorok közt való átjárást is megkönnyíti s a felálláskor kilépő tanulónak is több helyet biztosít. A kettős padban ülő tanulók mindegyikének különálló, az íilőrészből felemelkedő háttámlája van. Az ülőrész és háttámla, különösen a legújabb rí. n. Veit-féle módosítású Rettig-padnál kellő vájulatokkal és domborulatokkal készül, hogy minél töké­ letesebben alkalmazkodjék a test hajlásaihoz.

1. ábra.

Minden padnak egy 16 cm. magasságban álló lábzsámolya van, a mi a minus distancziás padba való be- és kilépést lénye­ gesen megkönnyíti (3. és 4. ábra) : másrészt az az előnye is meg­ van, hogy így a kisebb I-—II. számú padok asztala is aránylag elég magosán áll a padló felett, s így a tanuló füzetébe, könyvébe tekintő tanítónak nem kell erősen lehajolnia; végül pedig az átázott czipő és láb gyorsabb kiszáradását is lehetővé teszi.

2. ábra.

33

A lábzsámolyt egy hosszanti, nem nagyon széles, vájulatokkal ellátott tdeszka alkotja. A Eettig pacinak ez az előnyös szerkezete máris óriási elterjedést bizosíto tt. Eddigelé több mint 120,000 drb. van használatban. Egymagában Nürnbergben 8141 ilyen padot állítot­ tak fel. Nürnberg és München ikoláiban másfajta paddal csak nagyon kivétele­ sen találkozunk. Ez indított bennün­ ket is arra, hogy új gymnasiumunk számára is ilyen rendszerű padok be­ szerzését határozzuk el. Annál is in­ kább, mert ezek a padok nem drágáb­ bak más jó és helyes szerkezetű padoknál. Nürnbergben és Münchenben is mindenütt nagyon meg vannak vele elégedve. Egyetlen egy iskolaigazgatója jelentette ki e sorok Írójának, hogy neki «a Eettig-pad nem tetszik», de ennek a kijelentésének okát adni ő sem tudta. De legjobban mégis talán az bizonyít a Eettig-padok életre­ valósága mellett, hogy a kiállításon egész sorát állították ki a legkülönbözőbb gyárosok olyan padoknak, melyeket mind a Eettig-pad mintájára kisebb-nagyobb módosítással oldalt felhajthatóknak készítenek. Voltak persze mindenféle más szerkezetű padok is ki­ állítva, különböző moz­ gatható alkatrészekkel ké­ szült s különböző magas­ ságú tanulókra is beállít­ ható padok egész sora. Külön ki kell itt emelnem egy magyar padszerkezetet, az ú. n. Michl-Szuppán-féle padot, melynek lényeges tulajdonsága az, hogy úgy az asztallapját, mint ülőrészét egy-egy 4. á b ra . Értesítő 1903—1904. évről .

a

34

rézsűt álló vascsapon csúsztatva magosabbra s mélyebbre lehet állítani és bármilyen helyzetében egy csavar segítségével rögzíteni. Ülőlapja felhajtható. Előnye, hogy igen pontosan alkalmaz­ ható minden testnagyságú tanulóhoz. De hátrányai is vannak, így: sok helyet foglal e l; azon kívül ülőrészének szélessége min­ den beállítás mellett egyforma s a háttámlával együtt egészen sík felületű. Sok olyan pad is volt kiállítva, melyeknél a könyvek el­ helyezésére szolgáló rekesz nem a rendes helyen az asztallap alatt, de vagy a felhajtható ülőrész alatt, vagy a pad oldalfalán kívül volt alkalmazva. Egyes padok oldalfalán az iskolai táskák felakasztására szolgáló kampót is láttam. Ezeknek a berendezé­ seknek, különösen helyükből el nem tolható padoknál — a hol attól sem kell tartani, hogy a pad elmozdításakor a könyvek a nyitott fiókból kihullhatnának — nem tudom az előnyeit belátni, ellenben sokszor megnehezíthetik, egyik másik tanszernek, fűzet­ nek, könyvnek stb. előszedését. Sok reklinácziós pad is volt kiállítva. Ezeknél úgy az ülő­ rész, mint a háttámla erősebben hátra dűl mint a közönséges padoknál, a mi igen kényelmes ülést biztosít. Hasonlót, mint egy jó hintaszék. Egyedüli hátránya az ilyen padnak, hogy az íráshoz igen lejtős asztallapra van szükség, melyről aztán könnyen le­ csúszik minden, úgy hogy a füzet odaszorítása fáraszt, a tinta pedig nehezebben folyik a toliból. Igen kényelmesek, de drágák a Schenk-féle padok, melyek ülő része elmés szerkezeténél fogva íráshoz a rendesen megszo­ kott, különben pedig reklinácziós ülést enged meg, valamint a Leyden & Van Beest brüsszel-rotterdami gyáros által kiállított fel­ sőbb iskolák számára készült együlésű padok. Ezeket nem is le­ het padoknak nevezni, mert igen kényelmes reklinácziós ülésű karosszékek, felhajtható üléssel s csuklóizülettel az egyik kartá­ masztékhoz erősített és könnyen vízszintesre beállítható, kis asz­ tallappal, mely használaton kívül helyezve a szék mellett lelóg. Ezek a padok különösen amphitheatrálisan berendezett tanter­ mekben, a hol nem igen lehetne kétüléses padokat felállítani, igen alkalmasak, mert tetszés szerinti számú széket lehet minden sorban felállítani a nélkül, hogy az egyes ülésekhez való hozzá­ férés meg volna nehezítve. Igen fontos, hogy a padok úgy legyenek felállítva, hogy a

35

világosságot a tanulók balkéz felől kapják. Ezt a követelést Niirnbergben és Műn chenben is mindig szem előtt tartják. Hogy pedig minden tanulót a méreteinek megfelelő padba lehessen ültetni, azért egyrészt minden osztályban egy mérőléczet erősítenek a falra, melynek segítségével minden tanuló magosságát bármikor megmérhetik, másrészt viszont minden pádon a pad száma mel­ lett feltüntetik azt is, hogy milyen magosságú tanulók befogadá­ sára alkalmas. Természetes, hogy a tanulók elhelyezésénél ezen kívül még a látó-, hallóképességet, de még sok mást is figyelembe vesznek. Igen érdekelt a rajzasztalok kiállítása. Nürnberg és Mün­ chen iskoláiban rendesen közönséges, nálunk is sok helyt hasz­ nált, egészen vízszintes lapú rajzasztalokat láttam, melyeknek szélén egy könnyen felállítható, vagy az asztal mögött leereszt­ hető könnyű mintalaptartó állvány is van. A tanulók majd szé­ keken, majd pedig padokban ülnek. Elvétve látni olyan rajzasz­ talt is, melynek lapja rézsútosra is állítható. Egy iskolában egé­ szen ujonan beszerzett olyan rajzasztalt is láttam, a minek több mintája volt a kiállításon is, s a mely tulajdonkép nem is mond­ ható rajzasztalnak, mert közönséges, hosszúkás ülőbak, melynek előrenyuló részén egy fa- vagy vasállvány van a rajztábla számára megerősítve. Ez az állvány majd szilárdan áll és akkor rézsútos, majd pedig olyan, hogy tetszés szerinti állásba hozható. Igen tökéletes és minden tekintetben megfelelő a Rockenstein berlini tanszergyáros «Kompass» reformrajzasztala, melyet vagy kétüléses pad módjára (ú. n. «Reform-Schultisch Kom­ pass») vagy különálló székkel is készítenek s aránylag nem is nagyon drága. A Retiig-padok módjára felhajtható, s normális állásban egy minus distantiájú közönséges padnak felel meg. Asztallapja azonban egy vízszintes tengely körül forgatható. Teljes megfordítás után a pad plus distantiájú közönséges páddá válto­ zik. Rajzolás czóljaira erősen rézsútosra, sőt egészen függélyesen is beállítható az asztallap s alsó oldala fekete palafestékkel van bevonva, úgy, hogy falitábla módjára krétával is lehet rajta rajzolni. Az asztallapnak a tanulótól legmesszebb eső keskenyebb része sík, nem mozgatható. Ebbe van besülyesztve egy kis modellasztalka is, melynek háttér gyanánt használható hátsó lapja, rendes körülmények közt reá van hajtva magára az asztalkára. 3*

36

Használatkor a modellasztalkát felemelik, hátlapját felállítják, s az egész asztalkát tetszés szerinti magosságban beállíthatják és rögzíthetik. A Kompass-rajzasztal kezelése igen egyszerű, könnyű, a mit eléggé bonyolult szerkezete után nem is várnánk. Igaz, hogy mozgékony része sok van (ülőpadja is felhajtható, úgy hogy állva is rajzolhat benne a tanuló), de ennek hátrányai, nagy elő­ nyei mellett nem jöhetnek nézetem szerint tekintetbe. Az iskola egyéb berendezési tárgyai közül, minthogy a ruha­ fogasokról már fennebb szóltam, még a fali táblákról, köpőedényekről, a tanszerek közül pedig a fali térképekről s az iskola­ könyvekről kívánok szólni. A táblák mindig szép feketék, nem fényesek. Kopott táblát egy iskolában se láttam. Vonalzásuk élénk piros. Rendesen azon­ ban nem vonalzott táblákat használnak, még az elemi iskolákban is. Fehér és színes krétát sűrűn használnak, utóbbiakat stanniolvagy papirhüvelybe csavarva. Az egyik elemi iskolában a húsvét előtti tanítás maradványaként az ibolyának és a mocsári gólya­ hírnek szinte művészi kivitelű, természetim, színes krétával ké­ szült rajzát láttam. Rendesen kettős, fakeretek közt húzható-tolható, sokszor meg is fordítható táblát használnak. A fel- és le­ húzható tábla előnye, hogy zsámoly használata nélkül írhat rajta a kisebb tanuló is, a fordítható kettős tábláé: hogy négy használ­ ható lapja lévénjkét lapon egyik óráról a másikra meg lehet őrizni rajta az írást vagy a rajzot. Sokszor a falra erősített füg­ gélyesen álló táblát alkalmaznak. Sokkal jobbak azok, melyek szabad állványokon vannak elhelyezve, mert ezek az írás vagy rajz éles láthatósága érdekében bármilyen állásba hozhatók. Ilyen táblákat, néha rendkívül bonyolult fordító- és rögzitőszerkezettel, bőven láthattunk a kiállításon; részint palából készítve, részint fából, sokszor olyan tökéletes palafestékkel bevonva, hogy palavesszővel ép úgy lehet írni rajta, mint a palatáblán. A kiállításon nehány fehér üvegtáblát is láttam'; igen érde­ kes volt különösen egy kettős tábla (Greubel «Universal» iskolai táblája, würzburgi gyártmány), melynek elül levő fehér üveg­ lapja s mögötte álló fekete falapja közé térképet vag}r akármilyen rajzot lehet betenni. Ennek képe annyira áttűnik a fehér üveg­ táblán, hogy körvonalait a legkevésbé ügyes tanító is igen könynyen utána rajzolhatja s így a legrövidebb idő alatt egészen pon-

37

tos vázlatos rajzokat vethet a táblára, a minek különösen a föld­ rajz, természetrajz, de mértan tanításnál is veheti hasznát. Kü­ lönösen szép rajzokat állíthat így elő, ha színés krétát is használ. Igen alkalmas az ilyen tábla a rajztanításhoz azért is, mert ha a fehér üvegtábla mögé színes papírlapot tesznek, akkor tetszés szerint megválasztható színes háttéren rajzolhat a tanár a táblára. Köpőedényekűl kivétel nélkül vízzel telt, tehát a köpet beszáradását meggátló zománczozott bádogesészéket használnak, melyeknek tartalmát sűrű időközökben (naponként) kiürítik. A ki­ állításon két új köpőedényminta is volt látható. Az egyiknél ú jí­ tás az, hogy a tölcsérszerű felső rész nyílását alulról a vizen úszó parafalemez zárja el, úgy hogy a csésze tartalmát nem lehet látni. Használatkor alkalmas szerkezettel le kell sülyeszteni előbb a pai-afalemezt. Használata körülményes, előnye kevés, mert nem a vízen úszó, hanem a csésze tölcsérének falára tapadó anyagok látása az undorító. Sokkal jobb, mondhatnám ideális az a másik köpőcsésze (egy freiburgi gyárosnak: C. Hülsmann-nak szaba­ dalma), melyet a falakon alkalmaznak a vízvezetéki medenczék módjára s egyfelől a vízvezetékkel, másfelől a csatornával kötnek össze. Mikor nem használják, teljesen fel van hajtva, úgy, hogy ki sem igen emelkedik a fal síkjából, tehát nincs útban. Haszná­ latkor egy fogó segítségével lehajlítható s használat után eleresztve magától csukódik. Egyidejűleg automatikusan megnyílik ilyenkor a vízöblítő csöve, úgy hogy a becsukódó csészét erős áramban végig mosó víz mindent leöblít annak faláról. Ezzel a csésze tisztogatása, a mit bizony sokszor igen hanyagúl végeznek, feles­ legessé válik. Az által, hogy a mell magosságában alkalmazzák a csészét, tehát közel a szájhoz, a padlót is megóvjuk esetleges bepiszkolódástól. Ezt az ú. n. «Reform-köpőcsészét» vagy majoliká­ ból, vagy egyszerűbb kiállításban zománczozott vasbádogból ké­ szítik. Sajnos, hogy drágasága ez idő szerint még korlátozza elterjedését. Az iskolában használt tanszerek közül különösen ki kell emelnem a kitűnő iskolai fali térképeket. A térképek semmi fe­ lesleges vagy aprólékos részleteket nem tartalmaznak, világosak, áttekinthetők. Míg a mi iskolai térképeink akárhányszor alig kü­ lönböznek a közönséges térképektől, addig itt rögtön meglátszik rajtuk, hogy tanítási czélra készült iskolai térképek. A nálunk megszokott erős barna (hegyvidék), illetőleg zöld (alföld) színek

38

helyett halaványabb színezést látunk. Sötét, fekete pontok jelzik a főbb városokat, melyek neveit egyszerűen a kezdőbetűvel jelölik. Igen erős, vastag és szinte a legutolsó pádból is élesen látható vonások jelzik a folyókat. Az iskolakönyvek — ezekből is sokat láttam a kiállításon — nem jobbak kiállítás tekintetében a mieinknél. Papirosuk jó minőségű, de csaknem kivétel nélkül fényes; fehér, sokszor szürkébe, ritkán sárgásba játszó. A nyomás élesf sötét-fekete, de rendesen apró. Míg nálunk az újabb iskolaköny­ vekben mind sűrűbben fordul elő a «Cicero»-nyomás, addig a Nürnbergben látott könyvek majdnem mind a mi «Garmond»nyomásunknak megfelelő «Corpus» betűkkel és «Petit»-tel vannak nyomtatva. Úgy a fénylő papiros, mint az apró, sűrű (néha kompressz!) nyomás bántja a szemet. Az aprónyomású könyvhöz a tanuló közel kénytelen hajolni, ha jól akar látni, a mi idővel közellátóvá teszi. A tanszerek, a melyek a kiállításon is szép számmal voltak képviselve, a mi jobb tanszereinknek felelnek meg. Mint hygienikust különösen azok érdekeltek, a melyek az egészségtan taní­ tására szolgálnak. Egészségtant, mint külön tantárgyat ez idő szerint (tanítóképzőintézetektől eltekintve) Németországban még nem tanítanak. Legújabban azonban mind sűrűbben követelik és sürgetik már az egészségtan tanítását a középiskolákban is. Az a nagy és általános érdeklődés, mely Liebermann tanár és e sorok írójának előadása nyomán a kongresszus tagjainál, különösen az egészségtantanítás és az iskolaorvosok és egészsógtantanárok ki­ képzése iránt mutatkozott, élénken bizonyítja, hogy mennyire foglalkoznak mindenütt az egészségtan tanításának kérdésével. Érdekes tényként említhetem, hogy az egyetemi közegészségtani intézethez — a hol az iskolaorvosok és egészségtantanárok ki­ képzésére szolgáló tanfolyamokat tartják, — a kongresszus után több levél érkezett külföldi orvosoktól, a kik azt kérik, hogy a legközelebbi tanfolyam hallgatói sorába fölvétethessenek. Ez idő szerint az egészségtant az elemi iskolákban a ter­ mészetrajzzal és a háztartástannal kapcsolatban, természetesen igen korlátolt mértékben, a rendes tanítók tanítják. A kongresszus tanácskozásain sok kiváló tanférfiú sürgette a tanítók intenzív hygieniai kiképzését s olyan is akadt, a ki egy évre valamely közegészségtani intézetbe szeretné küldeni a tani-

3!)

tótat, hogy az egészségtannal és különösen az iskolai egészség­ tannal behatóbban foglalkozzanak. Az egészségtantanítás anyaga a lakásra, ruházkodásra, élel­ mezésre és nehány rövid testápolási szabályra terjed ki. Termé­ szetes, hogy ez a tanítás nem lehet kielégítő, annál is inkább, mert intenzívebben csak az elemi iskola VTII-ik (nem kötelező) évfolyamában folyik. Az egészségtantanításhoz szükséges tansze­ rek igen nagy számmal voltak kiállítva, de nagyon egyoldalúak voltak. Sokszor túlságos és felesleges részletezéssel készült igen szép. de inkább orvosnövendékek czéljaira alkalmas anatómiai mintákon (gipsz vagy papirmachéból) és fali táblákon kívül alig látni mást. Pedig mennyi minden egyébre lenne még szükség! Egy-két bakteriológiai tábla, mikroskopi készítmények rajza is tűnt szemembe, pld. egy, a melyiken négy ábrában a tuber­ kulózis bacillusának behatolása a tüdőbe volt feltüntetve, s a tüdőben ennek folytán beálló elváltozások. Mondanom se kell, hogy mindez teljesen haszontalan és hiába való, különösen az elemi iskolában. Ezeken kívül mindössze 1—2 olyan táblát láttam, melye­ ken az egyes élelmiszerek százalékos vegytani összetétele volt többé-kevésbé átnézetesen feltüntetve. Az egyik főzőiskolában egy ilyen táblázaton és az ember élelmezésére szolgáló állatok képein kívül egy igen tanulságos fali táblát is láttam. Ezen az volt fel­ tüntetve, hogy az egyes élelmiszerekben ugyanazon árért mennyi tápláló anyagot vásárolhatunk. Valóban ennél értékesebb táblát alig lehetne főzőiskolában kifüggeszteni! A helyes testápolásra, továbbá az alkoholizmus káros hatá­ saira, valamint az első segélynyújtásra vonatkozó kátészerű sza­ bályokat is láttam táblázatokban összefoglalva, melyeket az isko­ lák folyosóin vagy tantermeiben itt-ott kifüggesztenek. Ezzel aztán mindent el is mondtam, a mi az egészségtani tanszereket illeti! Különböző kötöző, fertőtlenítő stb. szerekből, nem mindig czélszerűen összeállított és az első segélynyújtás czéljára szolgáló kisebb-nagyobb mentőszekrényeken kívül, melyeket minden isko­ lában tartanak, az egyik iskolában egy hordágyat is láttam, hogy azon a rosszúl lett vagy sérült tanulókat lefektetni, sőt szállítni is lehessen. *

40

A mi a tanítás hygienéjét illeti, arról nem sokat mondhatok, mert Nürnbergben épen húsvéti szünet idején voltam s így a ta­ nítást nem állt módomban megfigyelni. Sok helyen feltűnt, hogy a legtöbb iskola tantermeinek ajtain nyomtatott táblák figyelmez­ tetik a látogatókat, hogy tanítás ideje alatt a tantermekbe lépni 30 napi elzárás vagy 500 márka pénzbüntetés terhe mellett tilos ! A tanítás délelőtti és délutáni tanításra oszlik s reggel nyolcz órakor kezdődik. Az I. elemi osztályban deczemberben és január­ ban csak kilenczkor. Az egyes órák közt 5— 15 perez közt váltakozó szünetek vannak, mialatt a tanulóknak a folyosóra vagy udvarra kell m en­ niük. Ezeket a szüneteket a tantermek kiadó szellőzésére hasz­ nálják fel. A tantárgyakat az órarendbe rendesen irgy osztják be, hogy a nehezebb tantárgyak a korábbi, mindenesetre a délelőtti órákra essenek; a mi azonban nem mindig vihető szigorúan keresztül. A nyári szünet a középiskolákban julius 15-től, szeptember 18-ig tart. Az elemiekben csak szeptember 1-ig. Deczember 24-től január 2-ig tart a karácsonyi szünet. Husvétra két heti szabad­ ságot adnak. A közbeeső tanítási időt, a vasárnapokon kívül, csak 1—2 szabad nap szakítja meg. A szünidőkre nem szoktak sok feladatot adni, ámbár ez csak a felsőbb leányiskolákat illetőleg van rendeletileg eltiltva. Azelőtt több elemi iskolában kisérletképen álló írást tanítot­ tak s ennek befolyását a tanulók testtartására és szemére állandó orvosi vizsgálat tárgyává tették. Ámbár ezek a vizsgálatok az álló írást igen előnyös színben tüntették fel, 1897-ben mégis újra a dűlt írást rendelték el általánosan. Ezóta ismét kizárólagosan ezt tanítják. Annyi mindenesetre áll, hogy a helyes testtartás nemcsak álló, de dűlt írás mellett is lehetséges, de mindkét esetben gyak­ ran kell a helyes testtartásra figyelmeztetni a tanulókat. A helyes fej- és testtartás első sorban nem is annyira az írás nemétől, mint inkább a padok helyes szerkezetétől s az egyhuzamban való ülés időtartamától függ. Ha a padok méretei a tanulóhoz vannak alkalmazva; ha nem iratnak egyhuzamban soká a tanulókkal, tehát nem fárad ki a tanuló ; különösen pedig, ha a tanító gyak­ ran figyelmezteti a gyermekeket a helyes testtartásra, akkor sem az álló, sem a dűlt írás nem lehet az egészségre káros hatással.

41

A palatáblákat az elemi iskolákban ugyan használják még, a felsőbb leányiskolákban azonban, melyeknek alsó osztályai az elemi iskolának felelnek meg, 1900 óta kezdettől fogva füzetek­ ben tanulnak írni. Karácsonyig puha czeruzával, azontúl tollal és tintával írnak. A tanulók száma a középiskolákban és a felsőbb leányisko­ lákban osztályonként rendesen 40, az elemiekben 50—60. Az iskolai büntetések közt büntetésfeladatok íratása, bezárás és testi fenyítés is szerepel. Ezeket a büntetéseket azonban állítólag ritkán és enyhe mértékben alkalmazzák. A déli szünetre senkit sem tartanak be­ zárva, hogy a büntetett tanuló az ebédet nélkülözni lenne kény­ telen. A bezárt tanulóval feladatot készíttetnek, rendesen tanítói felügyelet mellett. Az iskolai büntetésekre vonatkozó rendelet különben, mely még ma is érvényes, 1815-ből való. A testi nevelésre nagy gondot fordítanak. A tornázást már 1808-ban elrendelte a kormány azokban a tanintézetekben, a hol a viszonyok azt megengedik. Eendszeres kötelező tornatanítás azonban a középiskolák­ ban csak a hatvanas évek óta folyik. Eleinte a város nagyszámú (27) egyleti tornatermeiben tornáztak, az újabb iskolák azonban mind külön tornatermet kapnak. Kötelező a tornázás az összes elemi fiú s leányiskolákban is, az első három osztály kivételével. A tornát az elemi iskolákban rendesen az osztálytanítók, illetőleg tanítónők tanítják, míg a középiskoláknak külön torna­ tanáraik vannak. A tornázás heti óraszáma mindenütt 2. Nürn­ berg kilencz nagy játszóterén a szabadban is folynak a torna­ játékok tanítói felügyelet mellett a nyári időben husvéttól szep­ tember közepéig. A részvétel azonban nem kötelező. A fürdés ott sem szigorúan kötelező, a hol iskolai fürdők vannak. A szabadban fürdésre a Pegnitz folyó s a város mellett fekvő tavak nyújtanak alkalmat, a melyeknek ingyen fürdőit a szegénysorsú tanulók is használhatják. A korcsolyázásra is nyílik télen alkalmuk a tanulóknak. Nálunk több helyütt szokásos iskolai jégpályákat azonban nem készítenek. Érdekes, hogy az egyik jéggyár télen-nyáron használ­ ható jégpályát tart fenn. A jótékony egyletek által fenntartott szünidei gyermektele­

pékén évről-évre nagyszámú szegénysorai! beteges tanuló, fiú és leány üdülhet tanítók, illetőleg tanítónők felügyelete alatt. 1903 nyarán 11 szünidei gyermektelepen 158 fiú és 166 leány volt elhelyezve, azonkívül 65 gyermeket küldtek Reichenhallba, Kissingenbe és a Bethesda sósfürdőbe. *

Az iskolák egészségügyi felügyelete sok tekintetben hiányos. Az első iskolaorvosokat a város 1898-ban alkalmazta (számszerint hatot). Ma 15 iskolaorvos működik, de ezek felügyelete alá csak az elemi iskolák, kisdedóvók és gyermekkertek tartoznak. Két felsőbb leányiskolának is van iskolaorvosa a középiskoláknak azonban ez idő szerint nincs. A kérdés fontosságánál fogva mégis helyén valónak tartom, hogy főbb vonásaiban legalább röviden vázoljam e helyütt is az iskolaorvosok munkakörét. Működésük körét egy városi szolgálati szabályzat határozza meg. Kötelességük e szerint a felügyeletükre bízott iskolákat évente legalább háromszor, mindig a szünidők előtt meglátogatni, s az egészségügyi intézmények: fűtés, szellőzés, tisztaság stb. helyes használatát ellenőrizni. Ügyelnek a tanulók testtartására s arra, hogy vájjon testmagasságuknak megfelelően vannak-e a padokba ültetve. Tapasztalataikat erre a czélra szolgáló nyomtat­ ványok üresen hagyott rovataiba bejegyzik. Szükség esetén azonnal is, de a nagy nyári szünet végéig mindenkor évenként felterjesz­ tik jelentésüket esetleges javaslataik kíséretében a hatósághoz. Az összes újonnan belépő tanulókat orvosilag megvizsgálják különösen arra nézve, hogy vájjon nincs-e olyan betegségük vagy testi fogyatkozásuk, melyet az iskolában figyelembe kell venni ültetés, felmentések stb. szempontjából. A vizsgálat adatait évrőlévre továbbvezetett törzslapokba Írják be. A beteges tanulókat ismételten megvizsgálják s állandó orvosi megfigyelés alatt tartják. A szülőket gyermekeik kezeltetésére stb. vonatkozó tanácsokkal látják el. Azért az orvosi vizsgálatokhoz a szülőket is meghívják. Fontos szerepük van az iskolaorvosoknak a fertőző beteg­ ségek elleni védekezésben. Mihelyt egy fertőző betegedés fordul elő valamely iskolában, a tanító ezt rögtön jelenteni köteles az iskolaorvosnak, a ki az iskolába jön s az illető osztály összes

43

tanulóit megvizsgálja, hogy nincs-e köztük több is, a ki ragadós betegségben szenved. A betegeket, vagy gyanúsakat nyomban haza küldi. Eljárá­ sáról jelentést tesz a hatósági orvosnak, a ki erre a szükséges intézkedéseket elrendeli. A fertőző betegségből felgyógyult tanuló­ nak bizonyítványt ad arról, (ha nem hozna ilyet más orvostól), hogy osztálytársait többé nem veszélyezteti fertőzéssel. A beteg tanulók gyógykezelése ellenben nem tartozik az iskolaorvos feladatai közé. Az iskolaorvost 3—3 évre alkalmazzák, de akárhányszor újból alkalmazható. A milyen uj maga az iskolaorvosi intézmény, máris igen szép eredményeket és sikereket mutathat fel különösen a járvá­ nyos betegségek terjedésének meggátlásában. A tanulók orvosi vizsgálata pedig igen sok esetben vezetett olyan bajok felfedezé­ séhez, melyet addig a gyermeken senki sem vett észre, a melynek gyógyítása pedig szükséges volt. Ez hozta meg az önzetlen buzgósággal működő iskolaorvosoknak a hatóság, iskolák és szülők egyhangú elismerését és ez fogja útját egyengetni annak is, hogy kétségtelenül rövid idő alatt a középiskolára is ki fogják terjesz­ teni az iskolaorvosi felügyeletet. *

Az eddigiekben elmondott nürnbergi tapasztalataimat a mi viszonyainkkal összehasonlítva, mindenekelőtt az derűi ki, hogy a mi új gymnasiumunkban megtaláljuk csaknem mindazt, a mit a nürnbergi iskolákban czélszerűnek láttunk. S habár költség híján nem is állhatott módunkban az új intézetet oly bőven el­ látni helyiségekkel, hogy pld. külön ruhatárakat építhettünk s a folyosót még szélesebbre készíthettük volna, ez a mi iskolánk lényesebb egészségügyi hátrányának be nem tudható. Azt azonban megelégedéssel mondhatjuk, hogy sok tekin­ tetben messze túlszárnyaljuk hygienikus előnyökre nézve a külföld imént ismertetett iskoláit. Az építést illetőleg csak a mi iskolánk remek fekvésére, óriási és gyönyörű udvarára és nagy díszter­ münkre, a tanári czélokra szolgáló helyiségek nagy számára legyen szabad rámutatnunk. Új padjaink a mai tudásunk szerint a legtökéletesebbeknek és legjobbaknak mondhatók. A tantermek legnolith-padlója is a legtökéletesebb, mert teljesen hézagmentes,

44

jól mosható és tisztítható; a sarkok,melyekben a por, piszok s a fertőzőanyag ép úgy megszokott gyűlni, mint a repedésékben, mind legömbölyítvék s a padló hézagmentesen van felhajlítva a fal síkjába. Tornatermünk padlója a legjobb és legrugalmasabb, s mert csak tornaczipőben lesz szabad rálépni, tiszta is fog maradni. Összes tantermeink a mennyezetig felnyúló tágas ablakokon át, melyek mindenütt beépítetlen szabad térre néznek, bőven eresztik be a legtávolabbi pádhoz is a nappali világosságot. A mesterséges világításra mindenütt a villamosságot használ­ juk (és pedig izzólámpákat), az egyetlen világítást, mely a leve­ gőt egyáltalán nem rontja, nem teszi tisztátlanná s nem is fej­ leszt annyi meleget, mint egyéb világítás, különösen a gáz. A pinczehelyiségek légkamráiba a kertből beáramló friss levegő, miután kevés pora leüllepedett, függélyes csatornákon át egyenesen emelkedik fel az egyes tantermekbe, miután előbb a légkamrák fűtőtestein felmelegedett, s 20—25 C° melegen áramlik a fal középmagosságában a szobákba. Az elhasznált levegőt külön szellőző aknák vezetik el a szellős padlástérre. A fűtés központi, alacsony nyomású, tehát nem robbanásveszélyes gőzfűtés, melyet két hatalmas, a pinczében elhelyezett gőzkazán táplál. Innen indul ki mindenüvé a gőzvezeték, mely az egyes tantermekben s a folyosókon, árnyékszék helyiségekben stb. min­ denütt elhelyezett, simafelületű, jól tisztítható radiátorokat látja el áramló gőzzel. Minden egyes ilyen fűtőtest külön szabályoz­ ható egy szeleppel a tanteremből. A tantermek fűtőtestei mind az ablakmélyedésekben állnak, tehát a termek leghidegebb oldalát melegítik fel első sorban, míg az átellenes oldalon a légfűtés friss levegőhozó csatornái nyílnak. Ezáltal egyenletesen oszlik el a meleg az egész tan­ teremben s az ablakok mentén kellemetlenül érezhető légvonat is lehetetlen lesz. Egy dolog azonban — a mit utoljára hagytam — különösen messze kiemeli iskolánkat a külföldi középiskolák fölé. Értem az iskolánk egészségügyi felügyeletét, amit amazok nélkülöznek. Ná­ lunk nemcsak az iskola épülete és berendezése áll állandó iskolaorvosi felügyelet alatt, de a tanulók közvetlen egészségügyi érde­ keit is folyton szemmel tartjuk. A felmentésekhez, vagy egyéb

45

czélból szükséges orvosi vizsgálatok a rendszeres szemvizsgála­ tok, a himlőoltás, különböző intézkedések fertőző, ragadós be­ tegségek megállapítása után és sok más — mindez lényeges részét képezi az iskolaorvos működésének. Hirtelen rosszúllét esetére vagy baleset alkalmára a tornaterem közelében berende­ zett orvosi szobában, mely egyúttal az iskolaorvos hivatalos helyisége is lesz s az egészségtani szertár befogadására is fog szolgálni, egy bőrpamlagon, mosdóasztalon s egy kötözőasztalon kívül, minden szükséges kötöző és mentő eszköz rendelkezésre fog állni az első segélynyújtáshoz. Dr. Bexheft Arm in.

III.

ÉVI JELENTÉS 1. A főgimnázium átköltözése az új épületbe. Múlt eszten­ dei Értesítőnkben azt a reménységünket fejeztük ki, hogy az 1903—1904. iskolai esztendő lesz az utolsó, melyet a főgimná­ zium még ebben a régi épületében él át. Ez a reménység ma már valóra vált; az új épület, noha a tavasz folyamán kiütött ipari munkás-bérharczok sok hátramaradást okoztak az építkezés­ ben, ma már olyan állapotban van, hogy a jövő iskolai év elején falai közé fogadhatja intézetünket. Miután a régi épület az elemi és a polgári iskola ezéljaira még a nyári szünet alatt át fog alakít­ tatni, az 1903— 1904. iskolai évet a szokottnál valamivel koráb­ ban, junius közepén kell befejeznünk, s az új, 1904—1905. isk. esztendőt az líj épületben, az átköltözés és berendezkedés sok időbe telő munkája miatt csak szeptember 20-án nyithatjuk meg. Az új épület alaprajzait és homlokzatát, valamint műszaki leírását, mely Pecz Samu műegyetemi tanár, művezető építész úr irodájában készült, az Értesítő elején közöljük. 2. Változások a tanári testületben. A múlt iskolai esztendő végén hirdetett pályázat azzal az eredménnyel járt, hogy a Nm. vall. és közokt. miniszter úr az iskolafentartó egyház felterjesz­ tésére a pályázók közül dr. Kubacska András szegszárdi állami főgimn. tanár urat nevezte ki szerződésben gyökerező jogánál fogva a föld- és természetrajzi tanszékre. Dr. Kubacska András kartársunk az iskolai év elején el is foglalta tanszékét, s azóta osztozik velünk, kollegáival, a nevelés és oktatás munkájában és gondjaiban. Miután pedig a III. osztályt a jelentkezők nagy száma miatt ismét ketté kellett választanunk, a megszaporodott munka szükségessé tette az erő gyarapítását is. Egyházunk ennél fogva helyettes tanárnak meghívta Loisch János tanárjelölt urat a

47

magyar és német nyelvi szakra, a német nyelvnek a III/ő) osz­ tályban való tanítására Hajts Samu VIII. kér. áll. főgimn. ta­ nár urat kérte fel, mint bejáró óraadót, a munkatöbblet hátra­ levő részét Kovács János. Mikola Sándor, dr. Serédi Lajos, dr. Tolnai Vilmos és Ulbrich Sándor kartársaink vállalták magukra, mint óratöbbletet. Iskolánkban, új, a kivánalmaknak minden tekintetben meg­ felelő, otthonába való átköltözése folytán az oktatás több tekin­ tetben bővülni fog, vagy teljesebbé válik. Idáig, külön, megfelelő tornatermünk nem lévén, tanítványaink, a III—VIII. osztálybeliek, a nemzeti Tornaegyesület csarnokába jártak, hol ugyan lelkiismeretes és szakavatott oktatásban volt részök, azonban az ideodajárás határozottan időveszteséggel járt. A jövő iskolai évtől fogva saját tornacsarnokunkban, nyáron az iskola nagy udvarán, saját tornatanárunk végzi a tornázás- és vívásban való oktatást. Idáig nem rendezhettük be a görögpótló tanfolyamot, mert nem voltak kellő helyiségeink; az új épületben ezen a hiányon is segítve lesz, s a jövő isk. év elején az V. osztályban már kezdetét veszi a görög nyelv helyett taníttatni szokott tárgyak oktatása. Erre való tekintettel az egyház már gondoskodott a tornatanítói és a szabadkézi s mértani rajztanári szék betöltéséről, amarra Galli Lajos nyíregyházi tornatanító urat rendes minőségben, emerre Tichy Gyula okleveles rajztanár urat helyettes minőségben hiván meg. A két új tanerő szeptember elején foglalja el állását. Kimondta az egyház azt is, hogy ha a jelentkezők száma szükségessé teszi, a jövő isk. évre a IV. osztályt is ketté fogja osztani, s az államsegély-szerződés megfelelő revíziója esetén, melyre a kezdeményező lépést már megtette, két parallel osztály helyett, melynek tartására magát szerződésileg kötelezte, kész állandóan négy párhuzamos osztályt fentartani. Az esetleg már szeptemberben megnyitandó IV. parallel osztály előidézte munkatöbblet ellátásáról idejekorán gondoskodunk. A tanári testület egészségi állapota az elmúlt isk. évben általában véve kedvező volt. Góbi Imre igazgatót szeptember 24-től október 10-éig betegsége távoltartotta az iskolától; óráit a VIII. osztályban dr. Szigethy Lajos tartotta meg, az igazgatói teendőkben Ulbrich Sándor helyettesítette. 3. Tanulmányi és fegyelmi állapot. A tanuló ifjúság lét­ száma a tavalyihoz képest emelkedést mutat, a szaporodás 39.

48

A beirottak összes száma 544, mely szám eléggé kedvezően oszlik meg az egyes osztályok között. Ha a magántanulókat, s az év­ közben kimaradottakat számba vesszük, túlzsúfolt osztályról, a fővárosi viszonyokhoz képest, nem igen panaszkodhatunk. Csak a IV. osztály volt népesebb, mint pedagógiai tekintetben kívána­ tos lett volna. A tanulásbeli eredmény nem marad alatta az évek óta tapasztalt mértéknek; súlyosabb fegyelmi eset nem fordult elő, szigorúbb fegyelmi eljárás alkalmazására nem volt szükség. Az ifjúság egészségi állapota is normálisnak mondható; sajnos, egy derék tanítványunkat, Dobosi Kálmán VIII. oszt. tanulót május 16-án, hosszas betegség után, elragadta a halál (1. az isk. orvos jelentését). 4. Ifjúsági istentisztelet; ünnepek. Evangélikus tanítvá­ nyainkkal a lefolyt évben is megtartottuk a külön ifjúsági isten­ tiszteleteket, melyeken a szentbeszédet Bereczky Sándor vallás­ tanár tartotta, az éneket harmoniumon Kéler Benő VIII. oszt. tanuló vezette. Az Úrvacsorájához, tanárok és tanulók együtt, május 6-án járultunk. Megültük, külön iskolai ünneppel, a reformáczió ünnepét, mely alkalommal Kovács János tanár beszélt, Zsigmondy Gábor, VIII. oszt. tanuló szavalt; az ünnep után ta ­ nárok és tanulók kivonultak a kerepesi temetőbe, s megkoszorúz­ ták az iskola nemrég elhunyt jótevőjének, Várdombi Simonyi Ágostonnak sírját, mely fölé hálás egyházunk az imént emeltetett díszes emléket. A megkoszorúzás kegyeletes tényét dr. Serédi Lajos tanár alkalmi beszéde zárta be. A szokásos nemzeti és ha­ zafias ünnepek száma a lefolyt isk. esztendőben Deák Ferencz emlékezetére oki 17-én, születése napja századik évfordulóján, tartott iskolai ünneppel gyarapodott. Ez alkalommal az ifjúság bekezdésül a Hymnust, záradékul a Szózatot énekelte, közben Vámosy László VIII. oszt. tanuló felolvasást tartott Deák Ferenczről, Weisz Frigyes VIII. o. t. alkalmi költeményt szavalt, s dr. Szigethy Lajos tanár alkalmi beszédet mondott. 5. Kirándulások. Dr. Kubacska András, a föld- és termé­ szetrajz tanára, tanítványaival több kisebb kirándulást tett a fő­ város környékére, a IV. osztálylyal botanikai kirándulásokat a Sasbegyre, a Rákosra, Farkasvölgybe, Svábhegyre s a Háromhatárhegyre. Az április 20-iki kirándulás össze volt kötve a Mikóla Sándor tanár által vezetett geográfiái kirándulással. Május 28-án a botanikus kertet tekintették meg. Ugyancsak dr. Ku-

49

bacska tanár vezetése alatt a II a) osztály május hóban meg­ tekintette a Nemzeti Muzeum néprajzi osztályát, s az I. osztály májusban kirándult Aquincumba. Mikola Sándor tanár a III. b) osztályt az iskolai év folya­ mán ötször vezette fel a Gellérthegyre a csillagos ég megösmertetése czéljából. A pünkösdi szünet idején három tanár vezetése alatt húsz tanítványunk nagyobb kirándulásra indult a felvidékre. Elláto­ gattak Kör m öczbány ár a, hol egyebek közt a m. kir. pénzverőt nézték meg, onnét Selmeczbányára, hol a vidéket, a kohókat, a bányászati és erdészeti akadémiát tekintették meg, s kirándultak a Szitnyára, onnét hazajövet benéztek Salgó-Tarjánba, s meg­ nézték az egyesült magyarhoni üveggyárak palazküveg-gyárát, a rimamurány—salgótarjáni vasmürészvénytársaság vasműveit, és a salgótarjáni kőszénbányatársaság bányatelepeit. 6. Iskolalátogatás, vizsgálatok. A Budapest székesfővárosi tankerület kir. főigazgatója, ngys. dr. Erődi Béla úr, mint a nagym. vall. és közokt. miniszter úr kiküldöttje, február 8— 12. napjain végezte hivatalos látogatását, s 13-án tartotta meg a szokásos értekezletet, melyen a tanári testületen kívül dr. Mágócsy-Dietz Sándor első iskolai felügyelő úr is részt vett. Azon­ kívül a vall. és közokt. miniszter úr Mélt. dr. Vécsey Tamás egyet, tanár, udv. tanácsos urat, mint az Orsz. Közokt. Tanács tagját küldte ki iskolánkba a latin nyelv és a hazai történet ta ­ nításának megfigyelésére, ki is április és május hónapok folya­ mán tett eleget kiküldetésének. A VIII. osztály osztály vizsgálata május 9—18. napjain ment végbe, tornavizsgálata, házi versenynyel összekötve, május 5-én volt. Az Írásbeli érettségi vizsgálat május 25. 26. 27. 28 és 30. napjain volt, a szóbeli junius 13— 16-ára van kitűzve. Az írásbeli érettségi vizsgálat feladatairól, valamint a szóbeli vizs­ gálat eredményéről, technikai okoknál fogva, nem itt, hanem az Értesítő végén külön jelentésben adunk számot. Az I—VII. osz­ tályok tornavizsgálatai, szintén házi versenynyel összekapcsolva, junius 3. 4. 6. 7-én, osztályvizsgálatai, a költözködés miatt a rendesnél korábban, junius 1—4-én tartattak, oly formán, hogy minden tantárgyból az utolsó összefoglaló órák képezték a vizs­ gálatot. É rtesítő Í903—Í904. évről.

4

50

7. Ösztöndíjak, pályadíjak, segélyek. Egyházunk elöljáró­ sága az 1903— 1904. isk. évben 43 tanulót részesített az egész, s 18-at a féltandíjmentesség kedvezményében, mely összesen 3120 korona pénzértéket képvisel. Azonkívül hat szegényebb sorsú, az iskolától távol lakó tanulónak adatott ingyen ebédet az alumniumi alap terhére. Az ösztöndíjak, jutalmak és segélyek a kö­ vetkező tanulóknak osztattak k i: 1. A Róth- Teleki Johanna grófnő alapította ösztöndíjat (70—70 koronát) Bogsch Árpád és Osztroluczky Gyula "VIII. o. tanulók kapták. II. Az Egyesült Budap. Főv. Takarékpénztár ösztöndíját (200 K) Renk Ernő VII. o. tan. élvezte. III. A Nrn. vall. és közokt. minister úr Bogsch Árpád VIII. o. tanulót a Bésán-féle stipendium 400 koronás állomására léptette elő, Markos Olivér VI. o. tanulót pedig ugyanazon alap­ ból 200 koronában részesítette. IV. A fenntartó egyházközség kezelésében, illetőleg birtoká­ ban levő ösztöndíjakat és jutalmakat a nagyt. egyháztanács a ta­ nári kar ajánlatára a következő tanulóknak szavazta m eg: 1. A dr. Králik Lajos-féle 90- 90 koronát Weisz Frigyes VIII. és Glück Ferencz VII. o. tanulóknak. 2. A z 1874. évi maturánsok ösztöndíját (90 korona) Somogyi Rezső VII. o. tanulónak. 3. A Németh István tábornok alapította ösztöndíj 84 koro­ náját Bogsch Aladár VII. o. tanulónak. 4. A Glósites-féle 42—42 koronát Hittrich József IV. és Krátky János VI. o. tanulónak. 5. A Tuczentaller Sándor-féle 40 koronát Dóc-zi Pál VII. o. tanulónak. 6. A Zólyomi Wágner Géza alapította 80 koronás stipen­ diumot Zsigmondy Gábor VIII. o. tanulónak. 7. A néhai Kornfeld György emlékére alapított 30 korona ösztöndíjat, mely ezúttal kerül először kiosztás alá, Erdélyi Imre VIII. o. tanulónak. 8. A Bulyovszky Gyula-féle 20—20 koronát a magyar nyelv tanulásában tanúsított buzgóságuk jutalmául Szórády Pál, Wieland Frigyes IV-ik, Sass Gábor Ill/a. és Pomozi Lajos I/a. osztálybeli tanulóknak. 9. A dr. Székács József-féle három aranyat a magyar nyelv

tanulásában tanúsított buzgóság jutalmául Szórády István IV. o. tanulónak. 10. A Schranz Andor-féle egy aranyat, mely az alapítólevél értelmében jeles előmenetelű és példás magaviseletű VIII. o. tanulónak adandó, Vámossy Lászlónak. 11. A dr. Kari János-féle 10 frankos aranyat a természet­ rajz szorgalmas tanulásáért Elischer Ernő V. o. tanulónak. 12. A dr. Ormai Lajos-[éle 10 koronás jutalmat Kircliknopf Ervin VII. o. tanulónak, mint jó mathematikusnak. 13. A Steinacker Odön-féle 10 koronás jutalmat a német nyelv buzgó tanulásáért Endrefíy János III a. oszt. tanulónak. 14. A dr. Schreyer Jakab által alapított 20 kor. ösztöndíjat €hrapek Jenő VII. o. tanulónak. 15. A Bergl Gyula-féle 20 kor. ösztöndíjat Lamotte Károly VI. o. tanulónak. 16. A Deutsch Oszkár-féle 10 koronás aranyat, mely VIII. osztálybeli s a latin nyelvben kiváló tanulónak szól, Pözel Tibor VIII. o. tanulónak. 17. A Lamm Dezső-féle ösztöndíj Simon László V. oszt. tanulónak ítéltetett oda, s az alapító-levél értelmében január 19-én, mint Lamm Dezső halálának évfordulóján adatott át. 18. A dr. Tóth Kálmán tanár vezetése alatt álló főgimná­ ziumi Segélyző-Egyesülel ez idén is 200 koronát szavazott meg szegénysorsú, jó magaviseletű tanulók segélyezésére. Ezt az össze­ get a tanári kar a következőknek szavazta meg : 50 koronát Krátky János VI. o. tanulónak, 30—30 koronát Simon László V. oszt., Licsko Pál, Kilczer Gyula, Wallach Gyula II. és Kapoun Eezső IH/a. o. tanulónak. 19. A Tabitha jótékony nőegylet által adományozott egy darab 20 kor. aranyat Wladár Endre VI. o. tanulónak. 20. Az ifjúsági D al- és Zeneegyesület jubileumi alapjának 20 koronás jutalomdíját Amar Licco III. o. tanuló kapja. 21. Az ifj. bojári Vigyázó Sándor-féle két ösztöndíj (600 -és 360 korona) az érettségi vizsga után fog kiosztatni. 22. Ugyancsak az érettségi vizsga után fog kiosztatni a Weisz Arthur-féle 20—20 koronás két ösztöndíj is. A pályázatok eredménye a következő : 1. A Tabitha jótékony nőegylet által pályadíjul adományo'zott 10 koronára a vallástanár a következő feladatot tűzte ki:

A törvényt szelleme szerint kell betölteni. Beérkezett négy pályamű. Egyaránt legjobbak voltak Kovách-Sebestyén Tibor III. és Szórády István IV. o. tanulók dolgozatai. Sors útján a pályadíjat Szórády István nyerte el. 2. Az 1883-ban érettségit tett ifjak által alapított 30 koro­ nás pályadíjra tavaly ez a pályakérdés tűzetett k i: Kossuth Lajos és II. Rákóczi Ferencz. A pályázat meddő maradván, erre az esz­ tendőre ugyanazt a kérdést tűztük ki. Az eredmény a záró ünne­ pen fog kihirdettetni. 3. A Döbrentey Gábor-féle egy darab aranyat az Arany János-kör tanár elnöke a körben tanúsított munkássága jutalmául Vámosy László VIII. oszt. tanulónak Ítélte oda. 8. Jótékonyság; adományok, alapítványok. A közönség, egyesek és testületek jótékonysága az 1903— 1904. isk. esztendő­ ben is felkereste iskolánkat. A «Gondviselés» asztaltársaság dr. Bihari Mór fővárosi ügyvéd úr közvetítésével a tél elején ru ­ hával látta el Kürtösy László I. oszt. tanulót. A könyvtárt ado­ mányokkal gyarapították: a vall. és közokt. miniszter úr 0 Nagym. megküldte: Le pavilion historique de la Hongrie a ^Exposition universelle en 1900 czímű munkát és Balogh Pál A népfajok Magyarországon czímű munkáját s mellékleteit. Dr. MágócsyDietz Sándor első iskolai felügyelő úr nehány füzettel, dr. Zsig­ mondy Jenő Syndikus úr Budapest főváros Statisztikai Havi Fü­ zeteinek több évfolyamával, Winter Lajos úr a Turisták Lapja hat évfolyamával gyarapította a könyvtárt. Nevezetes gyarapo­ dása a könyvtárnak, úgy a könyvek számánál, mint volt tulaj­ donosuk történeti nagy nevénél fogva, hogy gróf Leiningen Károly özvegye néhai férjének, a szabadsághősnek és néhai fióknak, gróf Leiningen Árminnak 600 kötetnyi könyvtárát iskolánknak ado­ mányozta. A főgimnáziumi Segély-egyletet emberbaráti feladata telje­ sítésében a fővárosi takarékpénztárak: a Pesti Hazai Első Taka­ rékpénztár-Egyesület, az Egyes. Budap. Főv. Takarékpénztár, a Magyar Orsz. Közp. Takarékpénztár, és a főgim. Dal- és Zene­ egyesület gyámolították kegyes adományaikkal, melyek alább a Segély-Egyesületről szóló kimutatásban számszerint vannak ki­ mutatva. Természetrajzi múzeumunk is igen értékes adományban ré­ szesült. Saxléhner Kálmán úr gazdag és a gimnáziumi természet-

rajzi oktatás szempontjából is becses tengeri állatgyűjteményét az elhelyezésére szolgáló díszes üveges szekrénynyel együtt isko­ lánknak ajándékozta. Néhai Siebreich Károly örökhagyó végrendelete értelmében iskolánk, illetőleg az ifjúsági Dal- és Zene-Egyesület örökölt: öt hegedűt, egy ezüst billentyűs ébenfa-fuvolát, egy kis kürtöt (flügelhornt), egy czimbalmot, egy értékes Bösendorfer-féle zongorát, egy kis összehajlítható kótafcartót, és 45 darab különféle zene­ darabot. Patay Andrásné ő Méltósága néhai Várdombi Simonyi Ágostonné hagyatékából egyházunknak, illetőleg iskolánknak adomá­ nyozta a Simonyi házaspár mellszobrát, Simonyi Ágoston gyer­ mekkori olajfestésű arczképét és színes fotográfiáját, Simonja Ágoston szüleinek olajfestésű és vízfestésű arczképeit, s az apá­ nak kisebb fénynyomatú arczképét, tehát összesen két gipsz mell­ szobrot, négy olajfestményt, két vízfestményt és két fotográfiát. Kornfeld Györgynek, iskolánk korán elhunyt derék volt nö­ vendékének, emlékezetére társai ösztöndíjat alapítottak, a követ­ kező alapítólevél szerint.

ALAPÍTÓ LEVÉL Mi alulírottak azon óhajtól eltelve, hogjr az oly korán és váratlanul körünkből kiszakított, őszintén szeretett, minden szép iránt oly fogékony, megboldogult kedves jó barátunk, Kornfeld György emléke azon intézet keretében is megörökíttessék, am ely­ nek mint nyolcz éven keresztül tanulója lelke műveltségét köszön­ hette, ezennel megboldogult barátunk halálának második évfor­ dulóján a budapesti ág. hitv. evang. főgimnáziumnál megboldo­ gult barátunk nevét viselő ösztöndíj-alapítványt teszünk Ezen általunk tett alapítvány 800 korona névértékű 4%-os magyar korona-járadékból áll, a mely mindenkor a budapesti ág. hitv. ev. főgimnáziumot fentartó egyházgyülekezet által mint örök időre szóló alapítvány «Kornfeld György-féle alapítvány» név alatt kezelendő és a melynek egész évi kamatai minden évben a gimnázium VIII. osztályában a magyar nyelv és irodalom iránt kiváló érdeklődést tanúsító és e tárgyban társai közül a legszebb eredményt felmutató, a tekintetes tanári kar szerint érdemesnek ítélt tanulónak az évzáró ünnepély alkalmával adandók ki.

Legyen ezen alapítvány, mely csak szerény alakban való megnyilatkozása szeretett barátunk közöttünk kiolthatatlanul élő emlékének, a mi érzéseink és a korán elhunyt szelleme közötti kapocsnak tanújele. Budapesten, 1903 szeptember 17-én. Hirsch Albert s. k. Ulmann Andor s. k.

Fuchs Iiichárd s. k. Wolfner Pál s. k.

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár 3000 koronás alapítvá­ nyának utolsó részletét is befizette. Pentartotta magának a jogot, hogy évenként egy főgimnáziumunkba járó tanulót tandíjmentes­ ségre ajánlhasson, alapító-levele azonban még nem érkezett be (1. az Értesítőt az 1899— 1900. évről). A kegyes adományokért és alapítványokért hálás köszönetünket nyilvánítjuk. A szépért, jóért bevülő érzés, és a közczélokért áldozni tudó buzgóság tanítványaink lelkében is örvendetes módon megnyilat­ kozott. A vallástanár felhívására evang. ifjúságunk az új gimná­ zium mellett épülő templom ablakainak mozaik műveire maguk között 350 koronát gyűjtött. Az adakozók névsora itt kö­ vetkezik. I. A . o . Fellner Pál 12, Gráf Lajos G, Kasper István 2, KovácliSebestyén Zoltán 1, Páris F rigyes 2, W einberger Gusztáv 1, Schmidt Henrik 9 korona. I . JB. o. Czentner József 2, Jalsoviczky Géza 1, Klingler Frigyes 4, Sass Loránd 1 korona. II. A . O . Gibicz Márton 40 f, Hammersberg Béla P60, Kullmann László 1, Lübke János 10, Menner Sándor 1, Probsztner Anatol 40 f, Reiner Leodegár 1, Rissdörfer Rudolf 2 kor., Such József 40 fillér. II. B . o . Demián Oszkár 1, Houchard B éla 4, Kilczer Gyula 60 f, Szontagh György 20 korona. III. A . o. Breuer Ottó 10, Cséry Lajos 20, Endreffy János 70 f, Fuchs Károly 1, Haberern G yörgy 3, Hartig Tibor 5, Nagy Bertalan 50, Sass Gábor 1 korona. III. B . O . Gálocsy Árpád 1, Kásper Róbert 2, Kovách-Sebestyén Tibor 2, Major Kálmán 10, Ritter Ottó 5, Trajtler István 3, Wack Géza 2 korona. IV . o. Banovich Ervin 3, Fabriczius Béla 2, Gollwitzer Károly 2, Kirchknopf Károly 2, M ágocsy Sándor 2, Münnich Aladár 5, Polereczky János 2, Sass László 1, Szlovák Pál 2, Szafka B éla 2, Vajner Géza 2, Wehrmann Géza 2, Zsigm ondy Hugó 2 korona.

55 V . o . Basch Rezső 10, E lischer Ernő 5'90, Fayl Frigyes 2, Jármay Zoltán 10, Koricsánszky Tibor 2, M artiny Géza 1, Pápay József 1, Tors Tibor 2, Zsilinszky Mihály 2 korona. V I . o. Baján Arthur 1, B enthe Ágost 3, Fuchs Jenő 1, Horváth L ászló 1, Jurenák Ferenc 1, Király Péter 1. Lamotte Károly 1, Menner Tibor 1, Münnich Aurél 5, Pözel István 1, Tischler János 1, Vladár Endre 2, IValkó Loránd 2, Zsigm ondy Jenő 2 korona. V I I . « . Asbóth Pál 2, Jurenák László 2, Kirchknopf Ervin 2, Lorencz Arthur 2, Schneider Rezső 2, Z silinszky István 2 korona. V I I I . o. Bánó László 2, B ogsch Árpád 1, Fabricius Aladár 2, Gedliczka Ármin 2, Gedra Pál 1, Gerstenberger Ágost 2, Gráf Vilm os 5, Kéler Benő 2, Koricsánszky Iván 4, Kund B éla 12, Kund Elemér 2, M icsinay István 2, Osztroluczky Gyula 2, Pözel Tibor 2, Probsztner Arthur 2, Sár­ kány Gyula 2, Vámossy László 2, W eisz F rigyes 2, Zsigmondy Gábor 2 korona. — Összesen 350'— korona.

Az épülő új gimnázium költségeinek fedezésére tanítvá­ nyaink osztályonként gyűjtöttek. A gyűjtés eredménye összesen 3622 korona 52 fillér, mely összeg az egyes osztályok közt így oszlik meg: l a. oszt. gyűjtése 348, I b. osztályé 152, II/a. osztályé 349, II, b. oszt. 506, III a. oszt. 720, III b. oszt. 131, IV. oszt. 251, V. oszt. 202, VI. oszt. 376.52, VII. oszt. 375, VIII. oszt. 312 ko­ rona, összesen 3622 korona 52 fillér. Isten áldása legyen a szépért, jóért, lelkesülő fiatal lelkeken. 9. A z iskolaorvos évi jelentése. A tanulók egészségi állapota a lefolyt tanévben elég ked­ vező volt, ámbár a halál nem kímélte meg iskolánkat sem a veszteségtől, s elragadta a növendékek sorából Dobosi Kálmán VIII. oszt. tanulót, aki egy, a szervezetében régebben lappangó betegségnek esett áldozatul. Kagadós fertőző betegség miatt hatóságilag ki volt tiltva 10 beteg tanuló, azonkívül a családban előfordúlt ragadós betegség miatt 17, összesen 27. A kitiltás rendesen 2—6 hat hétre szólt s ennek az időnek lejártával is mindenkor csak orvosi bizonyítványnyai jöhettek az illető növendékek újból az iskolába, melyben ki kellett tüntetve lenni annak, hogy iskolatársait a ragályozás ve­ szélyével többé nem fenyegeti. A kitiltás okául legtöbbször vörheny és bárányhimlő, kisebb számban diphtheria és járványos fültőmirigylob szolgált. Egyéb intézkedésekre, osztályzárásra ez idén nem volt szükség.

Ragadós szembetegséget (különösen trachomát) egy tanuló­ nál sem észleltünk. Azokat a tanulókat, a kiket a törvény koruknál fogva ujraoltásra kötelez, s a kik fölszólítás daczára sem oltatták be magu­ kat, a nt. Presbyteriumnak múlt évben hozott határozata értel­ mében 2 kor. díj lefizetése ellenében május 4-ón az iskolában védőhimlővel ujraoltotta az iskolaorvos. Komolyabb jellegű hirtelen rosszullét vagy baleset ez idén sem fordúlt elő iskolánkban. Az iskolai tornázás alól felmentett tanulók száma ez idén is rendkívül nagy volt. A felmentettek egy része orvosi rendeletre gyógytornát folytatott. Egy másik része pedig nem is valami be­ tegségre vagy testi fogyatkozásra hivatkozva, de egyéb oknál fogva (nagy távolság, a tornaórák alkalmatlan ideje stb.) kérte s kapta meg a felmentést. A nt. Presbyteriumnak múlt évben hozott egyik határozata értelmében a jövő iskolai évtől kezdve a felmentést — minden más orvosi bizonyítvány mellőzésével — egyedül az iskolaorvos vizsgálatának eredményei alapján fogja az egyházi főhatóság megadni. Mivel pedig az intézetnek új épü­ letében saját tornaterme és tornatanára lesz, a tornaórák időbeli beosztása is megfelelőbb lesz. Ennek az lesz a következménye, hogy sokan, a kik eddig külömböző okoknál fogva fel voltak mentve, pl. nagyobb fokban vérszegény tanulók, a kiket nem le­ hetett az emésztés idejébe eső kora délutáni órákban egészségük károsodása nélkül tornáztatni, ezentúl az alkalmasabb időre eső tornaórákat haszonnal fogják látogathatni. A teljes vagy részleges (szertornázás vagy ennek bizonyos nemei alól való) felmentések száma ezáltal lényegesen apadni fog. Az iskola egészségügyét közelről érdekli az, hogy gimnásiumunk a jövő tanévben már új épületébe költözik. A nt. Presby­ terium a f. é. április 4—9-ig Nürnbergben rendezett I. nemzet­ közi iskolaegészségügyi kongresszusra s az ezzel kapcsolatos ki­ állítás tanulmányozására kiküldte az iskolaorvost, hogy ott szerzendő tapasztalatait az új iskolában már értékesíteni lehessen. Az iskolaorvos kiküldetésének eredményéről a jelen Értesítő más helyén számol be. Az új épületben, mely a városligeti fasorban már csaknem teljesen készen áll, a mostaniaknál jóval meg­ felelőbb, tágasabb helyiségek, s egy páratlanúl szép és tágas kert­ szerű udvar fog rendelkezésünkre állni. Lesz tehát az ifjúságnak

57

tere nemcsak a nyári tornázásra és ifjúsági tornajátékok czéljaira, hanem a szabad mozgás czéljaira az egyes óraközökben is, a mit eddig oly nehezen nélkülöztünk. Minthogy új iskolánk épületének s berendezésének részletes ismertetésével az Értesítő más helyén találkozunk, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy az építkezés és berendezésnél úgy a psedagógiai, mint a hygienikus követelmé­ nyeknek, nagy pénzáldozatoktól sem riadva vissza, mindig teljes erőnkből iparkodtunk megfelelni. Az egészségügyi érdekek érvé­ nyesítésére a nt. Presbyterium az iskolaorvost is kiküldte az építési bizottságba, a ki annak összes ülésein és tárgyalásain te­ vékeny részt vett. Új iskolánkat természetesen egészen új, minden tekintetben megfelelő padokkal fogjuk felszerelni. A padok helyes méreteinek megállapítása czéljából az iskolaorvos ez idén is megmérte az összes tanulókat. Az iskolaépület egyes helyiségének tisztántartására, fűtésére és szellőzésére ezidén is kiváló gondot fordítottunk. Az egészségtant, mint rendkívüli fakultativ tantárgyat, egyelőre heti egy órában a VII. osztály összes növendékei jó eredménynyel hallgatták. Ezzel kapcsolatban kell megemlítenünk, hogy a szükséges tanítási eszközökből, ábrákból, mintákból stb. összeállítandó «Egészségtani szertár» beszerzését megkezdtük. A szertár az új gymnasiumi épület orvosi szobájában fog helyet kapni. Az eddigi beszerzések a következők: I. Színes faliábrák (egyszerű rajzpapirlapokra festve): 1. A központi fűtés főbb rendszerei: meleg és forró vízfűtés, gőzfűtés. 2. A lakások megvilágításának scliémája az utcza, szélesség és emeleti fekvés figyelembevételevel. 3. Kútrendszerek: aknás- és csöves-kutak. 4. Helyes szerkezetű aknás, szivatyus-kutak. 1—4. összes értéke : 50 korona. II. Minták gyűjteménye: 5. Az első segélynyújtáshoz szükséges mentőszerek egy , kis «mentőszekrény»-ben összeállítva. Értéke : 10 korona.

IV.

A ta n á r n e v e Bereczky Sándor r. tanár

(lobi Im re r. tanár

Dr. U ittr ie ü Ödön r. tanár

Dr. K lim ent Jenő h. tanár

Kovács János r. tanár

Heti óraszám

TANARI TESTÜLET S AZ ELŐADOTT TANTÁRGYAK. T a n t á r g y és o s z t á l y Vallástan:

I—VIII.

1 8 A főgymnasium exliortatora.

6

A főgymnasium igazgatója.

17

A pkilologiai és történetföldrajvi szertár őre. A VII. osztály főnöke.

17

Az V. osztály főnöke.

22

Az Ib. osztály főnöke. Az «Arany János» önképző­ kör e. i elnöke

Földrajz: la, Ib, Ha.

18

A természetrajzi szertár és az ifjúsági könyvtár őre.

Magyar nyelv : la, IV, VI. Német nyelv: IV, VI.

18

Történet: VII, VIII. Latin nyelv: la, VII. Görög nyelv: VII. Szépírás: la. Latin nyelv: Illa, V. Görög nyelv: V. Magyar nyelv: lb, Illb, V, VIII. Latin nyelv: Ib.

D r.K ubacska András Természetrajz: la, Ib, Ila, IV. r. tanár

Loiseli János h. tanár

M ikola Sándor r. tanár

R á tli Arnold r. tanár

R á tz László r. tanár

Dr. S é m ii Lajos r. tanár

Dr. S zigethy Lajos r. tanár

Dr. Tolnai Vilmos r. tanár

Dr. T ó th Kálmán r. tanár

lilb ricli Sándor r. tanár

W éber R udolf r. tanár

Jegyzet

Mértan: lib, IV. Physikai földrajz: Illb. A IV. osztály főnöke. Mennyiségtan: IV, VI, VIII. 20 Physika: VIII. Számtan: Ha. Mértan : Ha. A physikai és a chemiai szer­ Földrajz : Illa. 16 tár kezelője. Természetrajz: VI. Physika : VII. Mennyiségtan: V, VII. Számtan: la, Illa. Mértan: la, Illa.

Az la. osztály főnöke.

dal-és zene-egyesület elnöke. 1 8 AA tanári özvegy- és árva­

egyesület pénztárosa. Magyar nyelv: Ila. A VIII. osztály főnöke. Latin nyelv: Illb, VIII. 23 A tanári kar és az iskolaGörög nyelv: VIII. bizottság jegyzője. Phil, proped. VIII Magyar nyelv: Ilb. A Ilb. osztály főnöke. Földrajz: Ilb. 17 Történet: Illb, IV, VI. Magyar nyelv : IITa, VII. A Illa. osztály főnöke. Német nyelv : Illa, V, VII. 20 Történelem: Illa. Latin nyelv: Ilb, VI. A segélyegylet tanárelnöke. Történet: V. A főgymn. könyvtárosa 19 Görög nyelv: VI. A VI. osztály főnöke. Számtan: Ib, Ilb, Illb. A Illb. osztály főnöke. Mértani rajz : Ib, Illb. 22 A segély-egyesületi könyvtár Természetrajz: Ilb, V. kezelője. Szépírás : Ilb. Latin nyelv : Ila, IV. Német nyelv: VIII.

, rjlö

A Ila. osztály főnöke.

59

Miután a III-ik osztályt a lefolyt iskolai esztendőben is meg kellett osztani s a felszaporodott munkát a magunk erejével nem győztük, a német nyelvnek a III. b. osztályban való taní­ tására Hajts Samu, VIII. kerület állami főgymn. tanár urat kér­ tük fel. Az egészségtant a VII. oszt., heti egy órában Dr. Bexheít Ármin iskolaorvos és egészségtan-tanár tanította. A tornát Maurer János, a Nemzeti Tornaegylet művezetője, tanította az I—II. osztálybeli tanulóknak a íőgymnasium épüle­ tében levő ternateremben, a III—VIII. osztálybelieknek a Nemz. Tornaegylet csarnokában. Az éneket az I —III. osztályokban Bruckner Frigyes, egy­ házi orgonista és énektanár, a gyorsírást Mikola Sándor főgymn. rendes tanár tanította. A nem protestáns tanulók vallástanárai: főt. Ács Ambrus római katk., Dr. Fényes Mór és Dr. Weissburg Gyula izr. hitoktató urak voltak.

Y.

A TANÁROK IRODALMI MŰKÖDÉSE AZ 1903-- 1904. ISK. ÉVBEN. Bereczky Sándortól megjelent: «Bibliai Történetek» czímű tan­ könyv 4-dik kiadásában, kiadta a Luther-társaság; «Bibliaismertetés» középiskolák számára 3-dik kiadásban, kiadta Kókai Lajos. Góbi Imrétől megjelent: Magyar Nyelvtan középiskolák I. osz­ tálya számára. Budapest, 1904. Lampel B. (Wodianer F. és Fiai). Dr. Kubacska Andrásnak megjelent «Balogh Adám fája» czímű czikke az Erdészeti Lapokban. Mikola Sándor írt ismertető czikkeket az Urániába, (Az energia­ áramok munkaórtéke, A világasther szerkezete), a Math, és Fiz. La­ pokba, (A tudomány és hypothezis), a Középiskolai Math. Lapokba (Az energia átalakulása és Maxwell démonja), ugyanitt szerkesztette a Fizikai feladatok czímű rovatot, a Középiskolai Tanáregyesületi Közlönybe (Keformmozgalmak a mathematika tanítása terén Angliában). Bálh Arnoldtól megjelent a «Term. tud. Közlöny 1903. novem­ beri füzetében a «Telegrafálás vezető drót nélkül» czímű tanulmány. Bátz László szerkesztette a Középiskolai Math. Lapokat és meg­ írta Mathematikai Gyakorlókönyvének második kötetét (sajtó alatt). Dr. Serédi Lajostól (A Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár 156—7. füzeteként) megjelent a «Filozófia története». Ezenkívül humoros versek a K. M.-ban és B. J.-ban. Dr. Szigetiig Lajostól megjelent: «Magyarország története és a mai magyar állam ismertetése». Középiskolák VIII. osztálya számára. Kókai Lajos kiadása. Budapest, 1904. Dr. Tolnai Vilmos írt értekezéseket, ismertetéseket, bírálatokat és apróbb cikkeket a Magyar Nyelvőrbe (Szólásmagyarázatok: a szalma s a széna szólásainkban ; a tizenkettedik órában ; kapuzárás előtt; Extra Hungáriám non est vita. A paprika és a Paprika Jancsi. Adatok az -ít igeképzőhöz. Adámi Mihály nyelvtanáról. A Debreceni Grammatika és az elvonás. A sakk és biliárd műszavaihoz. A magyar

géniusz történetéhez. Kinéz. Nyíl, megnyilaz. Magyaren, Ungarn. Kér, kör, kür, tűr). — Az Egyetemes Philologiai Közlönybe (Jókai Mór Kárpáthi Zoltánjának XVIII. fejezetéhez. Kómeo és Júlia mon­ dája). — Az Ethnographiába (A «fügét mutat» szólás eredete és magyarázata). — Nyelvtudományi Közleményekbe (Ismertetést). Weber Rudolftól megjelent Buchholtz György «Historischer Geschlechtsbericht» czímű családi krónikája Thökölyi és II. Kákóczi Ferencz idejéből, továbbá néhány humoros elbeszélés a szepesi lapokban.

VI.

A TANANYAG ÉS A TANKÖNYVEK AZ EGYES OSZTÁLYOKBAN. I. a) és b) osztály. Vallás, li. 2 óra. O-szövetségi történetek : A legrégibb emberekről. Izrael népének ősapáiról. A bírákról és királyokról. Izrael népe a fogság után. Keresztyén ünnepek. Énekek és imák. Tankönyv: Bereczky Biblia­ ismertetése. Latin nyelv, h. 6 óra. Olvasmány: Kóma alapítása. Ulixes ka­ landjai. Mesék. Nyelvtan: A névszók és cselekvő ige ragozása. Két­ hetenként iskolai dolgozat. K. k. : Hittrich Ö. Latin nyelvtan és olvasókönyv. Magyar nyelv, h. 5 óra. Alaktan mondattani alapon. Olvasmá­ nyok : mesék, hun, magyar és görög mondák, János vitéz és kisebb költemények; ezek könyv nélkül is. Kéthetenként írásbeli dolgozat. K. k. Szinnyei J. Magyar Nyelvtan. I., Góbi I. Magyar Olvasók. I. Természetrajz, h. 2 óra. A növények termőhelyei. Fontosabb gyümölcsformák. A közönségesebb fenyők. Az ember. Házi állatok. Az ember lakása közelében, a mezőn és az erdőn élő emlős állatok. A tavaszi flóra közönségesebb növényein az organografiai alapfogal­ mak begyakorlása. Házi szárnyasok. Herbárium készítés. T. k. dr. Perényi József: A növények és állatok természetrajza I. Földrajz, h. 3 óra. A térkép olvasásához szükséges földrajzi alapfogalmak begyakorlása után Magyarország részletes földrajza: Budapest, majd Fiume leírása; a Nagy-alföld, a dunántúli dombos­ vidék és a Kis-alföld, az éjszaknyugati, az éjszakkeleti vidék, a dél­ keleti felföld, Horvát-Szlavonország hegy- és vízrajza, éghajlata, ter­ ményei, lakosai, nevezetesebb helységei a megyék szerint. Hazánk áttekintése. Térképvázlatok készítése. T. k. dr. Simonyi Jenő: Föld­ rajz I. és Kogutowicz M.: Középiskolai földrajzi atlasz I. Számtan, h. 4 óra. Az alapműveletek egész számokkal, tizedes és közönséges törtekkel. A számok oszthatósága. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többes. K. k. Beke Manó: Számtan.

63

Mértani rajz, li. 3 óra. Planimetriai alaktan. K. k. Szuppán— Szirtes : Planimetriai alaktan. Ének, h. 1 óra. Szépírás, h. 1 óra. Magyar írás. Testgyakorlat, h. 2 óra.

II. a) és b) osztály. Vallás, k. 2 óra. XJj-szövetségi történetek: Jézus élete, tanítása és csodatettei. Az apostolokról és irataikról. Pál hittérítő útjai. Egyházi énekek és imák. Tankönyv Bereczky : Bibliaismertetés. Latin nyelv, h. 6 óra. Az első osztályban tanultak ismétlése; verbum deponens; conj. periphrastica; rendhagyó igék. Néhány ablativus; acc. c. inf., abl. abs. part. conj. Olvasmány: Latinból ma­ gyarra olvasmányok és mesék, könyv nélkül is ; magyarból latinra egyes mondatok fordítása. K. k. Dr. Hittrich Ödön: Latin nyelvtan és olvasókönyv. Magyar nyelv, h. 5 óra. A határozók bővebben. Mellérendelt, alárendelt mellékmondatok; szórend, szóképzés, szóösszetétel. Olvas­ mányok a görög, római s Károly Róbert korától a mohácsi vészig ter­ jedő magyar történetből. Magyar mesék. Kéthetenként írásbeli dol­ gozat. K. k. Szinnyei: Magyar nyelvtan II. Góbi: Magyar Olvasó­ könyv II. Természetrajz, h. 2 óra. Egyes ősszel virágzó növények. Az em­ lősök táplálkozása, légzése és vérkeringése. A gerinczesek osztályai, egyes képviselőikről részletesebben. Az ízeltlábúakról, puhatestüekről és férgekről általánosan, egyes képviselőikről részletesebben. A lombos fák. Növénygyűjtés, rovargyűjtés. K. k. dr. Perényi József: Ter­ mészetrajz II. Földrajz, h. 3 óra. Európa általános leirása; Európa egyes or­ szágai Magyarország kivételével. Ázsia és Afrika általános ismertetése. Térképvázlatok készítése. T. k. dr. Simonyi Jenő: Földrajz II. és Kogutowicz M.: Középiskolai földrajzi atlasz II. Számtan, h. 4 óra. Rövidített és korlátolt pontosságú művele­ tek. Arányosság. Következtetések. Arányok és aránypárok. Százalékszámítás. K. k. Beke : Számtan. Mértani rajz, h. 3 óra. Stereometriai alaktan. Szuppán és Szir­ tes ugyanilyen nevű tankönyve szerint. Ének, h. 1 óra. Szépírás, h. 1 óra. Magyár és német betűk. Utemírás. Testgyakorlat, h. 2 óra.

64

III. a) és l>) osztály. Vallás, h. 2 óra. A keresztyén egyház elterjedésének, megrontá­ sának, a német és svájci hitjavításnak, a reformáció elterjedésének és a magyar protestáns egyházaknak története, különös tekintettel a törté­ neti főalakok ismertetésére. Egyházi énekek. Tankönyv : A keresztyén egyház rövid története Bereczkytől. Latin nyelv, h. 6 óra. Olvasmány: Cornelius Neposból: Miltiades és Themistocles. Phaedrusból 11 mese. Könyv nélkül: Miltiades és a mesék. A nyelvtan ismétlése ; a mondattanból az esetek használata. Kéthetenként Írásbeli dolgozat. K. k. Dr. Székely István : Latin olvasó­ könyv. Dr. Hittrich Ödön: Latin nyelvtan. I. Alaktan. II. Mondattan. Fodor-Roseth: Stílusgyakorlatok I. Magyar nyelv, h. 4- óra. Rendszeres magyar nyelvtan: hang-, szóés mondattan. Olvasmányok: a görög történetből és a magyar törté­ netnek a mohácsi vész utáni korából. Kisfaludy K. és Jókai el­ beszéléseiből. Hazafias líra: Kölcsey, Vörösmarty, Eötvös, Petőfi, Arany, Tompa egyes költeményei, könyv nélkül is. Kéthetenként írásbeli dolgozat. K. k. Szinnyei J . : Rendszeres magyar nyelvtan. Góbi I . : Magyar olvasókönyv III. Német nyelv, h. 4 óra. Nyelvtan: olvasás és írás. Igeragozás: az időbeli és módbeli segédigék, a gyenge és erős igék; névszórago­ zás ; melléknév fokozása; a leggyakoribb praspositiók. A szórend elemei. Olvasmány: könnyebb elbeszélések, mesék, mondák; rövid költemények fordítása és könyvnélkül tanulása. Kéthetenként dolgo­ zat : tollbamondás, átalakítás, a szöveg alapján készített mondatok németre fordítása. K. k. Weber: Deutsche Dichtungen. Harrach: Német olvasókönyv I. Felsmann: Nyelvtan. Történet, h. 3 óra. Magyarország története 1526-ig. K. k. Dr. Szigethy Lajos : Magyarok története I. rész. Földrajz, h. 2 óra. Amerika és Australia földrajza. A mathematikai és physikai földrajz elemei. K. k. Ráth A. Számtan, h. 3 óra. Kamatszámítás. Kamatos-kamat. Értékpapí­ rok. Arányos osztás. Középérték. Arany- és ezüstáruk számítása. K. k. Beke: Számtan. Mértani rajz, h. 2 óra. Elemi planimetria: az egyenes vonalú idomok. K. k. Szuppán-Szirtes: Planimetria. Ének, h. 1 óra. Testgyakorlat, h. 2 óra.

IV. osztály. Vallás, h. 2 óra. Keresztyén hittan és erkölcstan. A hittanból: A vallásról, a vallások többféleségéről, a Szentírásról, a hitvallási iratok­ ról. Az Atyáról, Fiúról és Szentlélekró'l szóló tan. Az erkölcstanból: Isten, magunk és felebarátaink iránt való kötelességek. Az egyes ke­ resztyén felekezetek megkülönböztető főbb tanai. Egyházi énekek. Tankönyv: Bereczky: Hittan és Erkölcstana. Latin nyelv, b. 6 óra. Olvasmány: Caesar, de bello Gallico I. 1—31. Ovidius, Métám.: Philemon és Baucis, Daedalus és Icarus. Nyelvtan: az esettan ismétlése; acc. c. inf., part. conj., abl. abs. He­ tenként iskolai Írásbeli dolgozat. K. k. Dr. Hittricb Ödön: Szemel­ vények Caesar, De bello Gall.-ból. Pircbala Imre: Antbologia Latina. Dr. Hittricb Ödön: Latin nyelvtan II. Mondattan. Magyar nyelv, b. 4 óra. Olvasmányok alapján a trópusok és figurák, a stílus tulajdonságai, verstan. Toldi olvasása, egyes részletek könyv nélkül. Házi olvasmány: Mátyás deák. Kéthetenként iskolai vagy házi dolgozat. K. k. Góbi: Stilisztika és verstan. L ehr: Toldi. Német nyelv, b. 3 óra. Nyelvtan: a múlt évi tananyag ismét­ lése, az alaktan befejezése. Olvasmány: prózai elbeszélések, költemé­ nyek fordítása és betanulása. Kéthetenként írásbeli dolgozatok. K. k. Felsmann: Német nyelvtan. Harracb: Német olvasókönyv II. Weber : Deutsche Dichtungen. Történet, b. 3 óra. Magyarország története 1526-tól 1867-ig. Magyarország politikai földrajza. K. k. Szigethy Lajos: Magyarok tör­ ténete II. rész. Algebra, b. 3 óra. A négy alapmívelet positiv és negativ, egészés törtszámokkal. Hatványozás egész kitevővel. A számok osztható­ sági viszonyai. Elsőfokú egyenlet egy és több ismeretlennel. Tárgyi kör: terület, felszín és köbtartalom számítások, egyenletes mozgás, fajsúly és a testek úszása. K. k. König-Beke: Algebra. Mértani rajz, b. 2 óra. A kúpszeletek és néhány mozgási görbe­ vonal. K. k. Szuppán-Szirtes: Planimetria. 'lermészetrajz, li. 3 óra. Egynéhány őszi növény leírása után az organografia részletes tárgyalása, kiváló tekintettel az egyes szer­ vek biológiai jelentőségére. A növények anatómiája; a sejteknek, a sejtet alkotó részeknek és a szöveteknek mikroszkóppal való meg­ tekintése. Chemiai alapismeretek kísérletekkel. A növények életjelen­ ségei. A növények rendszertana. Linné rendszerének váza. Egy ter­ mészetes rendszer alapján a virágtalan növények főbb csoportjai­ nak, a virágos nyitva-termőknek és a zárva-termők nevezetesebb Értesítő Í90S— 1904. évről.

66

családjainak ismertetése. Növénygyüjtés és növénymeghatározás. T. k. Dr. Perényi József: Növénytan chemiával. Testgyakorlat, h. 2 óra.

V. osztály. Vallás, li. 2 óra. Az ó- és új-szövetségi könyvek bevezető ismer­ tetése, az egyes könyveknek rövid tartalma, kisebb részletek olvastafásával. Tankönyv: Batizfalvy-Bereczky: Bibliaismertetése. Latin nyelv, h. 6 óra. Olvasmány: Cicero: pro M. Marcello oratio. Ovidius: a költő önéletrajza (Trist. IV, 10). Újév napja. Ja­ nus. Hercules és Cacus. Bomulus és Remus kitevése. A Lupercal. Róma alapítása. Rernus halála. A rómaiak és sabinusok kibékülése. Romulus megdicsőülése. Gabii elfoglalása. Ardea ostroma. A fogadás. A regifugium. A Fabiusok veszte. Könyv nélkül: 150 sor próza és Ovidius önéletrajza. Nyelvtanból alkalmi ismétlések. Etymologiai szó­ csoportok. K. k. Ciceronis orationes select. XIII. ed. St. Dávid. Csengeri: Szemelvények Ovidiusból. Pirchala: Latin nyelvtan VI. kiad. Simonyi: Latin szókönyv. Görög nyelv, h. 5 óra. Olvasmány : Maywald gör. olvasóköny­ véből 1—21, 23, 24-, 25, 26, 27, 28, 31, 32, 35, 36, 37, 30, 41, 43, 44, 45, 46, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 59, 60, 61, 64, 65, 69, 73, 77, 81, 84, 87 olvasmányok. Nyelvtanból az alaktan a - y végű igékig. Könyv nélkül gnómák. K. k. Dr. Maywald József: Görög gya­ korló- és olvasókönyv I. és Görög nyelvtan. Magyar nyelv, li. 3 óra. Rhetorika: az anyaggyűjtés, szerkesz­ tés, főeló'adási formák után a történetírás, értekezés, szónoki beszéd, levél elmélete olvasmányok alapján. (Anonymus, Tinódi, Pázmány, Mikes, Faludi, Kölcsey, Kemény, Széchenyi, Kossuth, Deák, Salamon.) Arany néhány balladája. Házi olvasmány: Az új földesúr s Toldi Estéje. Havonként egy dolgozat. K. k. Góbi J . : Rhetorika. Német nyelv, h. 3 óra. A nyelvtan rendszeres ismétlése. Olvas­ mány : A Niebelungen-Lied tartalma. A germánok vallása. Schiller, Goethe, Schwab, Uhland balladái. Schiller: Das Lied von der Glocke, írásbeli dolgozatok: fordítások és szabad fogalmazás: K. k. "Weber: Deutsche Dichtungen, Harrach: Olvasókönyv III. r. Történet, li. 3 óra. Ókori történet a legrégibb időktől kezdve a nyugat-római birodalom bukásáig. K. k. Szigethy L .: Egyetemes történet I. r. Mennyiségtan, h. 3 óra. a) Algebra: Elsőfokú egyenletrendsze­ rek. Gyökmennyiségek. Másodfokú egyenletek. K. k. König-Beke: Algebra.

67

b) Geometria: A planimetria alapfogalmai. Egybevágóság és hasonlóság. Szerkesztési feladatok. K. k. Ábel: Mértan. Állattan, h. 3 óra. Az állatok jellemző chemiai, alak- és élet­ tani tulajdonságai, összehasonlítva a növények ezen tulajdonságaival. Sejt- és szövettan. Szervek és szervrendszerek. A szervek működése összehasonlítva az állatkörökön át, különös tekintettel az ember szerveire és életműködésükre. Eendszertan. K. k. Báthory Nándor: Állattan. Testgyakorlat, li. 2 óra.

VI. osztály. Vallás, h. 2 óra. A keresztyén egyház története az egyház meg­ alapításától az újabb időkig, különös tekintettel a reformációra és annak elterjedésére. Tankönyv: A keresztyén egyház története Bereczkvtől. Latin nyelv, h. 5 óra. Olvasmány: T. Livius, Ab űrbe condita XXI. 1—5, 10—11, 17—19, 32—37, 42—47, 52-57. a kihagyott részek tart. ismertetésével. Yerg. Aen. I. 1—209, 493—630. II. 1—198. Nyelvtan : ismétlések. Dolgozat: 16 dolgozat, részben házi, részben iskolai. K. k. Livius ed. Dávid, Vergilius ed. Cserép. Cserny-Dávid II. r. Görög nyelv, h. 5 óra. Xenophon Anab. II. 5. 31. §— végig. III. 1., 2. pont kivéve a 60—85. §. Memorabilia II. 1. 21—34. §. Solon, Mimnermos, Simonides elegiái s Babrios költeményei közül válogatott részek, Alkaios, Sappho töredékei, Anacreontea. K. k. Xeno­ phon, ed. Horváth-Elisclier; Maywald: Görög nyelvtan és Görög olvasókönyv II. Magyar nyelv, h. 5 óra. Poétika olvasmányok alapján: kisebb lírai költemények, Szigeti veszedelem, Buda halála, A két szomszéd­ vár, két regény, Antigone, Julius Cffisar, A kérők. Havonként írás­ beli dolgozat. K. k. Góbi: Poétika. Német nyelv, h. 3 óra. Goethe: Hermann und Dorothea és Schiller: Wilhelm Teli olvasása, fordítása és részletes tárgyalása; egyes részek könyv nélkül. Havi dolgozatok. K. k. Weber: Hermann und Dorothea; Heinrich : Wilhelm Teil. Történet, h. 3 óra. A középkor története. Az újkor története 1618-ig. K. k. Dr. Szigethy Lajos: Egyetemes történet II. rész. Mennyiségtan, h. 4 óra. a) Algebra. A hatványfogalom kiter­ jesztése 0, negativ és tört kitevőjű hatványokra. Véges és végtelen mértani sor. A számrendszerek. A binomiális tétel. A logarithmus. K. k. König-Beke: Algebra. b) Geometria. Trigonometria. K. k. Ábel-Lévay-Polikeit: Mértan.

68

Természetrajz, h. 3 óra. Ásványtan és cliemia. K. k. Dr. BankóY. és Dr. Melczer G. Testgyakorlat, h. 2 óra.

VII. osztály. Vallás, li. 2 óra. A magyar protestáns egyház története, kiválótekintettel a vallásügyek országgyűlési tárgyalásaira és a vallásügyi törvényekre. Tankönyv: A magyarországi protestáns egyház története Bereczkytől. Latin nyelv, h. 5 óra. Olvasmány: Cicero Pro Sulla 1—16.,. 26—28., 31—33. fejezet. Livius XXV. könyv 1—5., 7—12., 19—32. fejezet. Cursive olvastuk a XXI. könyvből 1. 2. 3. 4. 28. 29. 30. XXII. 1. 4. 51. XXIII. 16. 17. 24, XXIII. 7. 8. fejezetet. Vergilius: Aeneis III. énekből 366 vers, V. énekből 135 vers. Az auctorok élete ésműveik. Államrégiségek. A latin mondattan ismétlésén kívül sajátszerűségek a beszédrészek használatában. Magyarról latinra fordítot­ tunk a Cserny-Dávid-féle gyakorlókönyvből 10 fejezetet. Kéthetenként iskolai dolgozat. K. k. Cicero ed Cserép, Livius ed Dávid, Vergilius ed Kempf. Cserny-Dávid: Latin stílusgyakorlatok III. r. HolzweissigSzékely: Latin nyelvtan. Segédkönyv: Wagner-Horváth: Római régi­ ségek és irodalomtörténet. Görög nyelv, h. 4 óra. Olvasmány: Odyssea : I. 1—304. II. 1—223. 260—425. V. 1—473. Memoriter 119. vers. Herodotos: De pugua Marathonia. De pugua apud Thermopylas. De pugna Salaminia. De pugna apud Platseas. De pugna Mycalensi. Cursive olvastuk a követ­ kező részleteket: De Rhampsinito rege. De Arione citharcedo. De moribus Persarum. Babylonis deseriptio. Homeros élete. Az Odyssea tartalma és szerkezete. Herodotos élete és műve. Az alaktan és mon­ dattan átismétlése. Négy iskolai dolgozat. K. k .: Homerus Odysseia szemelvények, Kempf; Herodoti Epitome-Dávid; Maywald : Görög nyelvtan. Magyar nyelv, h. 3 óra. A magyar nyelv rendszere és fejlődése. Nyelvcsaládok, a nyelvfejlődés tényezői. A régi magyar irodalom Kis­ faludy Károlyig. K. k. Góbi: Irodalomtört. I . ; Szinnyei József: A magyar nyelv. A régi irodalom remekei olcsó kiadásokban. Német nyelv, h. 3 óra. A német nyelv és indogermán rokonai. Az irodalom első virágzása: minnesángerek; a népies epika : Niebelungenlied. Mondakörök. Gottsched és a svájciak. Klopstock. Wieland vázlatosan. Részletesen Lessing élete és működése. Minna von Barnhelm. Részletesen a Laokoonból. Hamb. Dramaturgiéból. Goethe ifjúkora. Szemelvények: Dichtung und Wahrheit. Freytag: Bilder

aus der deutschen Vergangenheit. Havonként dolgozat, fordítás és szabad fogalmazás. K. k. Endrey-Lenkey: Olvasó. IV. Történet, h. 3 óra. Az újkor története 1648-tól. K. k. dr. Szigethy Lajos: Egyetemes Történet. Harmadik rész. Budapest, 1903. Mennyiségtan, li. 3 óra. a) Algebra: Másodfokú és másodfokúakra redukálható egyenletek. Tiszta harmadfokú egyenletek. Egyenletrend­ szerek. Első és másodfokú függvények változása és ábrázolása. Számtani és mértani sorok. Szakaszos tizedes törtek. Kamatos-kamat. Törlesztési tervek. Értékpapirok. K. k. König-Beke: Algebra. b) Geometria: Az elemző síkmértan elemei: Az egyenes, kör, ellipszis, hyperbola és parabola egyenletei. A stereométria bevezető részei. Szögletes testek. K. k. Abel: Mértan. Természettan, h. 3 óra. Alapvető fogalmak. A szilárd, folyós és légnemű testek mechanikája. Rezgéstan. Akustika. K. k. Ráth A. : Kísérleti természettan. Egészségtan, h. 1 óra. Az egészség és betegség befolyása az egyén és a nemzet jólétére. Az egészségünkre ható fontosabb tényezők ismer­ tetése. A talaj, építkezés és lakás. A városok ellátása ivóvízzel. A csator­ názás. Városok egészségügye. A levegő; szellőzés ; fűtés. A természe­ tes és mesterséges világítás. A helyes táplálkozás alapelvei; a fon­ tosabb élelmiszerek, tápláló értékük s esetleges, az egészségre káros hatásaik szempontjából. Az észszerű testápolás alapelvei: a testgya­ korlás, az edzés. Az idegrendszer és érzékszervek egészségtana. Alvás. Pályaválasztás. Az alkoholismus. A dohányzás. Betegségek elhárítása. Betegápolás, kórházak. Kuruzslás. A fertőző betegségek terjedése. Járványok s az ellenük való védekezés. Életmentés és első segély­ nyújtás baleseteknél és véletlen szerencsétlenség esetén. K. k. Fodor•Gerlóczy: Egészségtan. Testgyakorlat, h. 2 óra.

V III. osztály. Vallás, h. 2 óra. A vallásról általában. A kijelentésről. A Szentírásról. Isten tulajdonságairól és műveiről. Jézus élete és műve. A szentháromságról. Az üdvösség elsajátításáról. A kötelességekről. Az utolsó dolgokról. Tankönyv : Zsilinszky : Hit- és Erkölcstana. Latin nyelv, h. 5 óra. Olvasmány: Horatii Carm. I. 1. 3. 4. 9. 10. 11. 12. 14. 20. 22. 24. 31. 37. II. 3. 10. 14. 17. 18. IH. 2. 3. 30. Epod. 2. 7. Satir. I. 1. II. 8. Epistolse. I. 2. II. 3. Ep. ad Pison. végig; Taciti Annál. I. 1—30. cc. I. 60—62. II. 53—61. 69—73. A megfelelő tárgyi részekkel. — írod. tört. : I. Livius Andronicustól Hadrianusig. Rgstan és nyelvtan ismétlése. Cserny-Dávid latin stilus-

70

gyakori. : Qu. Horatius Flaccus élete és müvei (a 20—30 f.). Havon­ ként egy dolgozat. K. k. Wirth Gy.: Szemelvények On. Horatius FI. műveiből. Dr. Schmidt Attila: Szemelvények P. Corn. Tacitus Annaleseibó'l. Márton Jenő: Római irodalomtörténet. James Gow: Görög és római régiségek. Görög nyelv, h. í óra. Olvasmány: Homeros Iliásából I. 1— 535; II. 1—110; YI. 369-529; XVI. 698—875; XXII. 1—365. ossz. 1329 sor. — Antigone : prologos, parodos, I. II. epeisodion, I. II. stasionon (406 sor). — K. k. Kempf: Szemelvények az IliasbólKassai G .: Sophocl. Antigona. Márton Jenő: írod. történet. Rgst. mint a latinnál. A tényi részletek közt főképpen a Homerosi kérdés, a kyklikusok, a görög dráma, színpad, egyéb játékok. Magyar nyelv, k. 3 óra. A magyar nemzeti irodalom történeteBessenyeitől, a legjelesebb művek olvasásával. Havonként egy dol­ gozat. K. k. Góbi I . : A magyar nemzeti irodalom története I. II. (Riedl: A magyar irodalom főirányai. Gyulai: Vörösmarty életrajza.) Német nyelv, h. 3 óra. Goethe, Schiller: Die romantische Schule. Uhland: Das junge Deutschland. Heine, Lenau: Grillparzer. Olvassmány: Die Jungfrau von Orleans. Faust erster Theil. Iphigenie auf Tauris. Torquato Tasso, Egmont, Vergilius Aeneisénak német fordítása Schillertől. Heine és Uhland dalai és balladái. Öt házi és öt iskolai dolgozat. K. k. Endrei Ákos és Lenkei Henrik: Német nyelvkönyv. IV. kötet. Történet, h. 3 óra. A magyar nemzet története. K. k. dr. Man­ gold Lajos: A magyarok oknyomozó történelme 4-ik kiadás. Buda­ pest, 1903. Mennyiségtan, h. 2 óra. A testek felszíne és köbtartalma. A szférikus trigonometria elemei. K. k. Ábel: Mértan. Természettan, h. 4 óra. Fénytan (színszórás, diffractio, interferentia és polarizatio). Hőtan. Elektromosság és mágnesség. K. k. Ráth A.: Kísérleti természettan. Filozófiai proped. h. 3 óra. Az idegélet; a lelki élet. Tapasztalati tünemények alapján megállapítható törvényszerűségeik. A gondol­ kodás elemei, alakjai, törvényei. Módszeres ismeretszerzés alakjai és főszabályai. Rendszerezés. A logika rövid összefoglalása. K. k. Böhm K. : Tapasztalati lélektan és logika II. kiad. Testgyakorlat, h. 2 óra.

VII.

FELADVÁNYOK ÍRÁSBELI DOLGOZATOKRA. I. L a tin nyelvből. VII. osztály. Fordítások magyarról latinra és latinról magyarra. VIII. osztály. 1. Horat. P. Vergilius Maróhoz intézett ódája (szótár nélkül fordítva) 2—4. De carminibus Horatii (stilus gyakor­ latból) 5—6. De philosophia Horatiana (stilus gyakorlatból) 7. Tiberius és a senatus (Tacitusból szótár nélkül fordítva). II. M agyar nyelvből. V. osztály. 1. Miben lehet példaképünk Toldi Miklós (isk.)? 2. Esztergom megvételéről v. Ócskái Lászlóról (elb.). 3. Az utazás haszna. Az olvasás haszna. 4. Mily földrajzi körülmények folytak be Budapest fejlődésére ? 5. Anonymus mint kútfő. 6. Bákóczy Mikes leveleiben. Garamvölgyi v. Az öreg Toldi jellemzése. 7. Kép v. szo­ bor leirás. 8. Egy emlékbeszéd vázlata. 9. Deák v. Kossuth olvasott beszédének gondolatmenete (isk.). VI. osztály. 1. Arany Vojtina ars poétikájá-nak vezérgondolata. 2. Életemből. 3. Három óda (Berzsenyi: A magyarokhoz. Kölcsey: Hymnus. Vörösmarty: Szózat). 4. Tompa: Sírboltban. 5. Buda halála főszemélyei. 6. Enikő: A két szomszédvár-ban. 7. Magyarország Nyugat-Európa védőbástyája. 8. Antigone második epeísodionja. 9. A tragikum Julius Caesarban. VII. osztály. 1. Miért soroljuk a költészetet a művészetek közé? (Isk.) 2. Arany János Ősszel című költeményének fejtegetése. 3. Mi­ lyen tényezők határozzák meg az író egyéniségét? 4. A renaissance Magyarországon. 5. Milyen körülmények segítették a reformáció terjedését? 6. Balassi Bálint lírája. 7. A politika a XVII. század irodalmában. (Isk.) 8. Fazekas Mihály Ludas Matyijának politikai vonatkozásai. 9. Béla király névtelen jegyzője és a hegedősök. 10. Hogyan hatott a reformáció hazánk közművelődésére ? 11. Tinódi Sebestyén jelentősége. 12. A csodásság Csokonai Dorottyájában. VIII. osztály. 1. Deák F. érvei a felirati beszédben. A pragma­ tika szankczió. 2. A magyar testőrök irodalmi működésének jelentő-

72

sége. Berzsenyi költészetének főbb eszméi. 3. Gvadányi és Gaal «Peleskei nótáriusa». II. József és a Bach-kor alkotmányellenes tö­ rekvései. 4. A természet Tompa költészetében. 5. A hazafias érzés Kisfaludy 8., Kölcsey és Berzsenyi verseiben. Hogyan lett Pest az ország fővárosává? 6. Illúzió és halluczináezió. Kossuth és Werbőczy. 7. II. József reformjainak hatása. Három nagy eposzunk egybe­ vetése. (Isk.) I I I . N ém et nyelvből. V. osztály. 1. Die kluge Bister (ford.). 2. Über die Religion der alten Germanen (szabad). 3. Der Erlkönig (ford.). 4. Übung der Wortfolge. 5. Die Sonne bringt es an den Tag (szabad). 6. Die Niebelungensage (ford.). 7. Wie Gunther Brunhilden zur Frau ge­ wann (szabad). 8. Das Ende des Kampfes der Niebelungen (szabad). 9. Über den Ring des Polykrates (ford. . 10. Uber Schillers Balladen (ford.). 11. Über Schillers «Lied von der Glocke» (ford.). 12. Über die Entstehung der Niebelungensage (szabad). 13. Der Streit der Königinnen (ford.). 14. Siegfrieds Schwert (ford.). VI. osztály. 1. Teilnahme (Hermann und Dorothea I. 1—43.). 2. War Goethe Idealist oder Realist? (ford.) 3. Der erste Gesang aus Hermann und Dorothea als Exposition. 4. Mut über Gut. 5. Brand. 6. Das Schahname (ford.) 7. Der Eingang des IY. Gesanges aus Her­ mann und Dorothea — ein Meisterstück poetischer Beschreibung. 8. Aus dem Goethe-Scliillerschen Briefwechsel (ford.). 9. Über die Entwicklung der Handlung in Hermann und Dorothea. 10. Aus den Gedanken von Eötvös (ford.). 11. Der erste Aufzug des Wilhelm Tell. VII. osztály. 1. Die erste Blüte der deutschen Litteratur (ford.). 2. Der Gral (ford.). 3. Der arme Heinrich (szabad). 4. Lessings Stre­ ben nach Wahrheit (ford.). 5. Lessings Abhandlungen über die Fabel und das Epigramm (ford.). 7. Die Lage Tellheims am Ende des zweiten Aufzuges (szabad). 8. Das Gleichnis von den drei Ringen (ford.). 4. Die Sturm- und Drang-Periode (ford.). 10. Unterschied der Leipziger und Schweizer Dichterschulen (szabad). 11. Exposition von Lessings «Minna von Barnhelm» (szabad). 12. Gellert (ford.). VIII. osztály. Házi dolgozatok: Gedankengang in den zwei Monologen aus der Jungfrau von Orleans. Exposition und Inhalt des ersten Actes aus Torquato Tasso. Gedankengang in Schillers «Spaziergang». Dichterlos und Dichterberuf nach Schillers einschlä­ gigen Dichtungen. Übersetzung des VI. Gesanges aus Alexander Kis­ faludys «Boldog szerelem». Iskolai dolgozatok: Erzählungen: Die drei Brüder; Der alte Sultan; Des kleinen Volkes Hochzeitsfest. Übersetzungen : Michael Tompas Biographie ; Josef Bajzas Biographie.

VIII.

A FŐGIMNÁZIUM! TANULÓK SZÁMA. Összes szám

Összesen Ösztöndíjas lel egész fél - egész |

; VI. VII. 1vm. Összesen ág.h.ev. ev. ref. róm. k. gör.kat. gör. kel. izr.

I. a. i.b. II. a. n. b. ni. a. III. b, IV.

O s z tá ly

Tandíj- Tandíj­ fizető mentes

Hitvallás szerint

Osztályok szerint

R endes

tanuló 59 58 46 42 40 43 68 51 36 42 49!534 255 3 1 3 4 2 1 211 53 437 8 483 18 43 544 M agán

tanuló 3 3 — — 2

-

1

1 10

6 1U — - — — — —

2 1 1+

A főgimnáziumi tanulók névsora.*

I. a. OSZTÁLY.

2 5 . K ö n ig Á rp á d ,

1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h .

2 6 . K u ffle r A r t h u r ,

1 8 9 2 . K is -D o v o rá n iz r.

1 . A sb ó th K á ro ly , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h .

2 7 . L ő ry E n d r e ,

1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r .

2 . B a r b e r R u d o lf , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r.

2 8 . L ő v in g e r J ó z s e f , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r .

3 . B r u c k n e r A d ., 1 8 9 3 . P e tr o z s é n y , á g . h . t . m .

2 9 . M á rfö ld y A la d á r ,

4 . E lis c h e r G y u la , 1 8 9 3 , K a s s a , á g . h .

3 0 . M a rk o s B é la , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, g . k.

1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h .

5 . E r b e n A n d o r, 1 8 9 4 , B u d a p e s t, iz r.

3 1 . M e itn e r L i p d t, 1 8 9 4 . B u d a p e s t, iz r.

6 . E s c h w e g e L a jo s , 1 8 9 4 . H a m b u r g , iz r.

3 2 . M ü lle r B é la ,

7 . F a k la I s t v á n , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h . t . m .

3 3 . P á r i s F r ig y e s , 1 8 9 2 . M á r m a r o s s z ig e t, á g . h .

8 . F e lln e r P á l,

3 4 . P o m o z y L a jo s , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, e v . r e f .

1 8 9 3 . B u d a p e s t, ev. re f.

9 . F il s in g e r A u r é l, 1 8 9 2 . P é c s , á g . b . t . m .

1 8 9 3 . Ú jp e s t, á g . h .

t . m . ö. d.

1 0 . G r á f L a jo s , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h .

3 5 . Q u ittn e r M a r c e l, 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r .

1 1 . H a e f f n e r E m il, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

3 6 . R á t h G éza,

1 2 . H a w lis c h F e re n c z , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á . h .

3 7 . R o s e n fe ld E r n ő , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r .

1 3 . H e lle r R ez s ő , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r.

3 8 . R o s e n s tr a u s z J ó z s e f, 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r.

1 4 . H e r b s t P á l,

3 9 . R ó th B é la ,

1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r.

1 5 . H o lló s B é la , 1 8 9 4 . B u d a p e s t, iz r.

1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h . t

1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

4 0 . S c h m i t t H e n r ik

m

is m .

1 8 9 3 . B écs, á g . h .

1 6 . K a p p e te r I s t v á n , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, r . k.

4 1 . S c h u s te r J á n o s , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h .

1 7 . K a s p e r I s t v á n , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h .

4 2 . S c h w a rz I m r e , 1 8 9 2 . S a r k a d , iz r . is m .

1 8 . R e v ic z k y B e r t a l a n , 1 8 9 2 . N ó g r á d ,á g . h .t . m .

4 3 . S e b e s ty é n F e r e n c z , 1 8 9 3 , M e z ö k a p u s, iz r.

1 9 . K le in F e re n c z G á b o r, 1 8 9 4 . B u d a p e s t, iz r.

4 4 . S e in e r I m r e ,

2 0 . K iin g e r G y ö rg y , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r.

4 5 . S t r a s s e r J e n ő , 1 8 9 3 . P o lg á r d , iz r .

2 1 . K iin g e r I s t v á n ,

4 6 . S u r á n y J . L a jo s , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

2 2 . K o h lé r t R ic h á r d ,

1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r. 1 8 9 3 . B u d a p e s t, r . k.

1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r .

is m .

2 3 . K o v ács A n d o r, 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h .

4 7 . S z im á n G yőző, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

2 4 . K o v ács S e b e s ty é n Z o ltá n , 1 8 9 3 . T e m e s v á r,

4 8 . S z la b e y E r n ő ,

ev . r e f.

1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g

h.

9 4 . T o ln a i R ic h á r d , 1 8 9 3 . Ú jp e s t, iz r .

* R ö v id íté s e k : ág. h. = ágostai hitvallású; ev. ref. = evangélikus reformált; r. k. = római katholikus; g. k. = görög katholikus; izr. — izraelita; t. m. = tandíj mentes; ö. d. = ösztöndíjas; ism. = ismétlő.

74 5 0 . U n g a r G y ö rg y , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r .

2 7 . H o rn F e r e n c z , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h . t . m .

5 1 . V a jd a A lb e r t,

2 8 . H o ro v itz E r n ő ,

1 8 9 3 . B n d a p e s t, r . k a t h .

1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h .

5 2 . V écsey L eo , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h .

2 9 . J a ls o v ic z k y G éza, 1 8 9 3 . A ls ó -D a b a s , á g . h .

5 3 . W e in b e r g e r G u s z tá v , 1 8 9 2 . B p e s t, á g . h .

3 0 . K e lln e r I s t v á n ,

5 4 . W eisz G y u la , 1 8 9 3 . P o z so n y , á g . h .

3 1 . K le in M ik ló s, 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r .

1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r.

5 5 . W e llis G u id o , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r.

3 2 . K lin g le r F r ig y e s , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h . 3 3 . K lo p fe r D ezső . 1 8 9 3 , B u d a p e s t, iz r .

É v k ö zb e n k im a r a d t:

3 4 . K o lta i G y u la , 1 8 9 4 , B u d a p e s t, e v . r e f t . m .

5 6 . F e re n e z y G y ö rg y , 1 8 9 3 . K o lo z sv á r, e v . r e f .

3 5 . K ü r ti K á ro ly ,

5 7 . S c h a ff R ez ső 1 8 9 1 . N is, á g . h . t . m .

3 6 . K ü rtö s s y L á s z ló , 1 8 9 2 . N a g y p a ta k ( N ó g r á d ) ,

5 8 . S c h w a rz F r ig y e s , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r . 5 9 . S z á n tó J e n ő , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

1 8 9 1 . A lp á r, r . k .

ág. h. t. m . 3 7 . L e d e rm a n n S im o n , 1 8 9 3 .

B u d a p e s t, iz r .

3 8 . M edv eczk y F e re n c z , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, r . k .

Magi á n ta n u ló k :

3 9 . M ö sler J e n ő F ., 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h . i s m .

6 0 . L e g iíj. F e s t L a jo s 1 8 9 2 . B n d a p e s t, á g . h .

4 0 . M uhr K á lm á n ,

6 1 . L e d e re r Is tv á n .

4 1 . N e u m a n n L a jo s , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r.

1 8 9 4 . B u d a p e s t, iz r.

6 2 . M e s s in g e r O ttó , 1 8 9 3 . C assel, iz r .

1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h .

4 2 . N ó g rá d i I m r e ,

1 8 9 3 . B u d a p e s t, r . k.

4 3 . P a t y i S z ilv e s z te r , 1 8 9 1 . B u d a p e s t r . k.

I, b. OSZTÁLY. 1. A sb ó th J e n ő , 1 8 6 3 . S z e re d n y e (U n g ), á g . h .

4 4 . P o p p e r A n d o r,

1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r .

4 5 . R o z s n y a i R ó b e r t,

1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r .

4 6 . R oyko B é la , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h . t . m .

2 . B a lá z s B é la , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r.

4 7 . S a s s L ó r á n t , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h . t . m .

3 . B a lk á n y i P á l,

4 8 . S c h w a rz J e n ő ,

1 8 9 4 . B u d a p e s t, iz r

4 . B á n fi E n d r e , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h . is m . 5

1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r .

4 9 . S in g e r Z s ig m o n d , 1 8 9 3 . N a g y té t é n y , iz r .

B e ie rl J ó z s e f, 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h .

5 0 . S o m o g y i L a jo s , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h . t . m .

6 . B e r n á t h J á n o s , 1 8 9 2 . H a jn ik o ra (Z ó ly o m ),

5 1 . S te h m a n n K á ro ly , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h . 5 2 . S z ig e th y P á l, 1 8 9 4 . M ez ő k e re sz te s ( B i h a r ) ,

á g . h. 7 . B ih a r i F r ig y e s , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r . 8 . B ih a r i P á l,

1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r.

ág. h. t. m . 5 3 . Szokoll J ó z s e f, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h . t . m .

9 . B l u m e n t h a l V ilm o s, 1 8 9 3 . H a tv a n , iz r.

5 4 . T a u c h J ó z s e f , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h . t . m .

1 0 . B re u e r E n d r e B ., 1 8 9 3 . B u d a p e s t, r . k.

5 5 . T a u c h K á ro ly , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h . is m .

11.

5 6 . V á ra d y A t t i l a ,

B iic h le r P á l, 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r.

1 8 9 3 , B u d a p e s t,

ev. re f.

1 2 . C z e n tn e r J ó z s e f, 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h .

5 7 . V a rg a T i h a m é r , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h

1 3 . C s u k a B é la ,

5 8 . V ic to ry S á n d o r , 1 8 9 3 . B p e s t, á g . h . t . m .

1 8 9 3 . B u d a p e s t, ev. r e f .

1 4 . D ach M ik ló s, 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r. 1 5 . D je sk a G y u la , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

M a g á n ta n u ló k :

1 6 . F a r k a s L á s z ló L . 1 8 9 3 . B u d a p e s t, e v . r e f .

5 9 . G rü n w a ld Iv á n ,

1 7 . F le is c h l J ó z s e f, 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r.

6 0 . L á n c z y L eo , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, e v . r e f .

1 8 . F r ie d m a n n P á l,

6 1 . S tr a s s e r E r v in ,

1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r .

1893. P aks, ág. h.

1 8 9 4 . B u d a p e s t, iz r .

1 9 . F ü r s t F e re n c z K ., 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r . 20

G a e h le r H e n r ik , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, e v . r e f .

II.

a. OSZTÁLY.

2 1 . G ö tz in g e r I s tv á n , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h . 1. B alo g h E r n ő ,

t. m 2 2 . G önczy B é la , 1 8 9 3 . P éczel, ev. r e f . 2 3 . G r ü n h u t L á s z ló , 1 8 9 3 . G y ő r, iz r.

3 . B elh ázy P á l,

2 4 . G u h r a u e r A lfré d ,

4 . B in d e r R a u l ,

1 8 9 3 . D re z d a , á g . h .

1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

2 . B a r in k a i J á n o s , 1 8 9 2 . B écs, iz r . 1 8 9 1 . B u d a p e s t, r . k . 1892.

N ag y szeb en , á g . h .

2 5 . H e g y i K á lm á n , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, e v . r e f .

5 . E lfe r I m r e ,

1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r .

2 6 . H illó A n d rá s , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h . t . m .

6 . G álócsy Z s ig m o n d , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, e v . r e f .

7.

G ib icz M á rto n ,

S.

H a c k e r J ó z s e f, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

1892.

B u d a p e s t,

ág . h.

5 . D e n g y el G y ö rg y , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

9.

H a u im e r s b e r g B éla, 1 8 9 2 . I r s a , á g . h .

6 . D o c to r R a o u l, 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r.

4 . D e m já n O s z k á r, 1 8 9 2 .

1 0 . H e s k y E m il, 1 8 9 1 . G ödö llő, iz r . is m .

7 . F o n d o r A u ré l,

1 1 . H irs c h fe ld I m r e , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r.

8 . G o ld b e rg e r Z s ig m o n d , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

1 2 . K le in F e re n c z , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r.

1891.

B u d a p e s t, á g . h .

B u d a p e s t, e v . r e f .

9 . H e c h t E r v in , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r.

1 3 . K r a n t h J e n ő , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r.

1 0 . H o rv á th L a jo s ,

1 4 . K u n d E d e , 1 8 9 2 . D u n a -K e s z i, á g . h .

11 . H o u c h a rd B é la , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, e v . r e f .

1 5 . L icsk o P á l, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g .h . t . m . ö .d .

1 2 . K é sz íts K á ro ly ,

1 6 . L ü b k e J á n o s , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

1 3 . K ilc z e r G y u la , 1 8 9 2 . Ú jp e s t, á g . h . ö. d .

1 7 . M a y e r J ó z s e f, 1 8 9 1 . B u d a p e s t, e r . r e f . is m .

1 4 . K le in I s tv á n , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

1 8 . M e n n e r S á n d o r, 1 8 9 3 . B p e s t, á g . h . t . m .

1 5 . K ra u l L a jo s ,

1 9 . M u h r J ó z s e f, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . li.

1 6 . K re m s ie r J e n ő , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

2 0 . M ü lle r J e n ő ,

1 7 . K re p u s k a G y u la ,

1 8 9 2 . B u d a p e s t, r . k.

2 1 . M ü lle r G y u la , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

1 8 9 2 . D e b re c z e n , á g . h .

1 8 9 2 . B u d a p e s t, r . k .

1 8 9 2 . B u d a p e s t, r . k.

1 8 . M an d el A la d á r ,

1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h . 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

2 2 . O b s t g a r te n A lfré d , 1 8 9 1 . M a la c z k a á g . h .

1 9 . M ay Im r e G u s z tá v , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

2 3 . O e s te rr e ic h e r P á l, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

2 0 . P a jo r A la d á r, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

2 4 . P a l á s t i M ih á ly , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h . is m .

2 1 . P lesch S á n d o r, 1 8 9 2 . L e ip z ig -G o h lis , á g . h .

2 5 . P r o b s t n e r A n a to l, 1 8 9 2 . L őcse, á g . h .

2 2 . Q u ittn e r A lfréd , 1 8 9 3 . D iv é k - U jf a lu , iz r.

2 6 . R a f f a y M ilos, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h . t . m .

2 3 . R a k o v s z k y P á l,

2 7 . R e ic h I m r e , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r.

2 4 . R á th Z o ltá n , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

2 8 . R e id n e r L e o d e g á r, 1 8 9 0 . B p e s t, á g . h . is m .

2 5 . R e g iu s

2 9 . R ib á r i F r ig y e s , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

2 6 . R e in itz L a jo s ,

3 0 . R is s d ö r f e r R u d o lf, 1 8 9 1 . Z im n ic z a , á g . h .

2 7 . S a x le h n e r A n d rá s , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

3 1 . R ó th Iv á n , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r.

2 8 . S c h m id t G u s z tá v , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

1 8 9 2 . B u d a p e s t, r . k .

N á n d o r,

1 8 9 1 . B u d a p e s t,

ág. h.

1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

3 2 . R o z s n y a i B é la , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r.

2 9 . S c h m ic k l R ezső , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g .h . i s m .

3 3 . S c h a n z e r P á l, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

3 0 . S c h w a rz A n d o r, 1 8 9 2 . S a r k a d , iz r .

3 4 . S c h n itta S am u ,

1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h .

3 5 . S c h n e ik e r J ó z s e f, 1 8 9 1 . L u d á n y , á g . h . t . m .

3 1 . S z á n tó I m r e , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h 3 2 . S z o n tá g h G y ö rg y , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h . 3 3 . T a u s z ig R ó b e r t, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

ö. d . 3 6 . S c h o d its A d o lf, 1 8 9 0 . U j - P e s t , á g . h . t . m .

3 4 . T e llé ry I s tv á n , 1 8 9 1 . D e lh i ( I n d ia ) , á g . h .

3 7 . S e id l Ö dön, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

3 5 . T ó th L á szló , 1 8 9 2 . F e lc s u th , á g . h .

3 8 . S t e r n Leo, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r.

3 6 . W allac h

3 9 . S u c h J ó z s e f, 1 8 9 2 . B é k é s -C sa b a , á g . h . t . m .

G y u la ,

1890.

Ján o sh áza

(V a s­

m e g y e ), á g . h . ö. d.

4 0 . S z ilá g y i T ib o r, 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r.

3 7 . W eisz R ó b e r t,

4 1 . S z ir á n y i I s t v á n , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h .is m .

3 8 . W ellisch G y ö rg y ,

4 2 . S zű cs A n d o r, 1 8 9 2 . P u s z ta - M e ritö -C s ó r, iz r.

3 9 . W o b o ril K á ro ly , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h . is m

4 3 . V á m o ssy L ó r á n t, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, e v . r e f .

4 0 . W o lf E r n ő , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

1 8 9 2 . G ö d ö llő , iz r . 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

4 4 . V écsei L á s z ló , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r. 4 5 . Z á d o r A la d á r, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

É vkö zb en k im a r a d t : 4 6 . K u llm a n n L á s z ló , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, á g . h .

II. b. OSZTÁLY.

É v k ö zb e n k i m a r a d t 4 1 . G lück F r ig y e s ,

1893.

.-

B u d a p e s t,

ág. h.

4 2 . S te r n S á n d o r, 1 8 9 2 . B écs, iz r .

III.

a. OSZTÁLY.

1. B a u m g a r t e n A n d o r, 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r .

1 . A m a r L icco , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r . ö. d.

2 . I f j. B ó k a y J á n o s , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

2 . B a r to s A la d á r, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h . is m .

3 . B o k o r L a jo s , 1 8 9 3 . B u d a p e s t, iz r.

3 . B edö R ez ső , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r .

7(5 4 . B e r é n y i I s tv á n , 1 8 9 1 . B u d a p e s t , iz r. 5 . B ie n L a jo s , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r .

III. b. OSZTÁLY.

6 . B la sk o v ic s Ö dön, 1 8 9 1 . M e z ő h e g y e s (C s a n á d ), á g . h .

1 . B a r o n F e r e n c z , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

7 . B le is s n e r Á g o s t, 1 8 9 0 . B p e s t, á g . h ., t . m .

2 . B á t o r E l e m é r , 1 8 9 1 . P u s z ta - V a c s , á g . h .

8 . B ra c h f e ld J ó z s e f, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r.

3 . B a u m g a r t e n M ih á ly , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r.

9 . B r e u e r O ttó , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h .

4 . B e n e d ic ty S á n d o r , 1 8 8 8 . I r s a , á g . h .

1 0 . le g if j. C sé ry L a jo s , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

5 . B en k ö K á r o ly , 1 8 9 0 . S e g e s v á r , ev . r e f .

1 1 . D e u ts c h N á n d o r, 1 8 9 1 . B u d a p e s t , iz r.

6 . B e r g l L á s z ló , 1 8 9 0 . V a d k e r t, iz r.

1 2 . D v o rz sá k L o t á r , 1 8 9 1 . B u d a p e s t , r . k .

7 . B o ro s P á l , 1 8 9 1 . S tu b n y a , á g . h .

1 3 . E n d r e f fy J á n o s , 1 8 9 1 . F e ls ő -S z e li, P o zso n y ,

8 . B ü c h l e r E r n ő , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r.

á g . h ., is m ., t . m ., ö. d .

9 . D ach G éza, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

1 4 . F a k la J á n o s , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h .

1 0 . D a d a y E r n ő , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, e v . r e f .

1 5 . F a r k a s M anó, 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r.

1 1 . D ir n e r G y ö rg y 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h .

1 6 . F e is te l E d e , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h .

■ 1 2 . E h r e n s t e i n E g o n , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, r . k .

1 7 . F r ie d r ic h L ó r á n t , 1 8 9 1 . B u d a p e s t , á g . h .

1 3 . F e jé r Á rp á d , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h .

1 8 . F r ö h lic h L ó r á n t, 1 8 9 1 . B u d a p e s t, ev. r e f.

1 4 . F is c h e r G é za , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r.

1 9 . F u c h s K á ro ly , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h . t . m . 2 0 . G a ra P á l, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, iz r .

1 5 . F ö ld e s E m il,

1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r .

| 1 6 . F r a n c is c y J ó z s e f , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h.

2 1 . H a b e r e r n G y ö rg y , 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h . 2 2 . H a m p e l L a jo s , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, r . k.

J

1 7 . F r e u n d P á l, 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r. 1 8 . G áló csy Á r p á d , 1 8 9 1 . U n g v á r , e v . r e f .

2 3 . H a r t i g T ib o r, 1 8 9 2 . B u d a p e s t, á g . h .

1 9 . G lock I m r e , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

2 4 . H a tv a n y - D e u ts c h

2 0 . H irs c h f e ld S á n d o r , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r.

E n d re,

1892.

H a tv a n ,

iz r.

2 1 . K a s p e r R ó b e r t, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

2 5 . H e rb a c s e k M ih á ly , 1 8 9 2 . K is p e s t, iz r.

2 2 . K e h r lin g B é la , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h .

2 6 . H o rn F r ig y e s , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

2 3 . K é le r D é n es, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

2 7 . J á r i t z A n d o r, 1 8 9 1 . B u d a p e s t, r . k .

2 4 . K lo p fe r E r n ő , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r .

2 8 . K a p o u n R e z s ő ,1 8 8 9 . B p e s t, á g . h . , ö . d ., t. m .

2 5 . K o v ács S e b e s ty é n T ib o r , 1 8 9 1 . T e m e s v á r ,

2 9 . K le in A r t u r , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r.

ev. r e f .

3 0 . K oós Im r e , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h .

2 6 . M a jo r K á lm á n , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

3 1 . L ig e ti K o rn é l, 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r.

2 7 . M a s s á n y i G y u la , 1 8 9 1 . B écs, á g . h .

3 2 . M icsik L a jo s , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h .

2 8 . O e s te r r e ic h e r S á n d o r , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r.

3 3 . N a g y B e r ta la n , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h .

2 9 . P á ly i M e n y h é r t,

3 4 . b r . P o d m a n ic z k y G y ö rg y , 1 8 9 1 . C z in k o ta .

3 0 . R i t t e r O ttó , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h .

ág . h.

3 1 . R ö d e r A lf r é d , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h . t m .

3 5 . S a s s G á b o r, 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h . ; t . m . ; ö. d.

j 32.

S c h le s in g e r P á l, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r . is m .

! 3 3 . S o m m e r D ezső , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r.

3 6 . W eisz S á n d o r, 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r.

3 4 . S z o k o ll A n d r á s , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h .

3 7 . W e r k n e r A lb e rt, 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r.

3 5 . S z u r m a y I m r e , 1 8 8 9 . K is p e s t, á g . h . is m .

3 8 . Z á d o r G éza, 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h .

3 6 . T r a j t l e r I s t v á n , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h .

3 9 . Z u r á n y i G y u la , 1 8 9 1 . B u d a p e s t , á g . h .

3 7 . T s c h ö g l P á l, 1 8 9 1 . B u d a p e s t, r . k . 3 8 . U lb ric h G y u la , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h .

É vk ö zb en k i m a r a d t : 4 0 . S c h if t D ezső, 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r.

3 9 . V ida G y ö r g y , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r. 4 0 . W ac k G éza, 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h . 4 1 . W a m p e tic h R ez ső , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, r . k .

M a g á n ta n u ló k : 4 1 . R o h e im G éza, 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r. 4 2 . W a l th ie r J á n o s , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, r . k .

| 4 2 . W eisz S á n d o r , 1 8 9 1 . Ú jp e s t, iz r . 4 3 . Z w ick O s z k á r, 1 8 8 8 . B u d a p e s t, á g . h .

4 6 . R ó th P á l, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r .

IV. OSZTÁLY.

4 7 . R o zg o n y i G y ö rg y , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r.

1 . A d le r J e n ő , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r.

4 8 . S a lz e r J ó z s e f, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r.

2 . Á n g y á n G éza, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, e v . r e f .

4 9 . S a s s L ászló, 1 8 9 0 . B p e s t, á g . h . t . m .

3 . A n e r A lb e r t, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r.

5 0 . S c h u lz E rn ő , 1 8 9 0 . T e m e s v á r , á g . h .

4 . B ácsi F e re n c z , 1 8 9 0 . B p e s t, á g . h . t . m .

5 1 . S c h w a rz L á szló , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r .

5 . B a n o v ic s E rv in , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, ev. r e f .

5 2 . S p itz e r E rn ő , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r .

6 . B a u m a n n F e re n c z, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

5 3 . S te r n E rn ő , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r .

7 . B ék é s L ászló, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r.

5 4 . S z a fk a B éla, 1 S 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

8 . B la sk ó Ö dön, 1 8 9 0 . T is z a -F ö ld v á r, á g . h .

5 5 . S zlo v ák P á l, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

9 . B la sk o v ic s Iv á n , 1 8 9 0 . M e z ő h e g y e s , á g . h .

5 6 . S z ó rá d v I s tv á n , 1 8 8 9 . V á tv , á g . h . t . m . ö .d .

1 0 . B lo ck B é la , 1 8 9 0 . M o sz k v a , r . k .

5 7 . S z ó rá d v P á l, 1 8 9 0 . V á ty , á g . h . t . m . ö. d .

1 1 . B u d in s z k y K ároly, 1 8 9 0 . B p e s t, á g . h . t . m .

5 8 . T o p s c h e r K á l m á n ,1 8 9 0 .K ö n n ö c z b á n y a ,á g .h .

1 2 . B u ly o v s z k y G yula,

5 9 . T ó th Á rp á d , 1 8 8 8 . B u d a p e s t, á g . h . is m .

1890.

B p e s t, á g . h .

1 3 . C s e r k ú ti E n g e l G y ö rg y , 1 8 9 0 . B p e s t, iz r.

6 0 . T s u k J e n ő , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r.

1 4 . C z ig le r B é la , 1 8 9 0 . B u d a p e s t , iz r. is m .

6 1 . V a jn e r G éza, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

1 5 . F a b r ic z iu s B éla, 1 8 8 9 . B u d a p e s t, á g . h .

6 2 . W e h r m a n n G éza, 1 5 9 0 . Ilé v iz -G y ö rk , á g . h .

1 6 . F r e u n d Im r e , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, i z r

6 3 . W eisz E rn ő , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r.

1 7 . F r ie d m a n n E rn ő , 1 S 9 0 . B u d a p e s t, iz r.

6 4 . W ie lan d F r ig y e s , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

1 8 . F r ö h lic h P á l, 1 8 8 9 . T o r z s a ,

e v . r e f.

t . m . ö. d.

1 9 . G lü c k s th a l L ajos, 1 8 9 1 . S e lm e c z b á n y a , iz r.

6 5 . W is in g e r A n d o r, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r.

2 0 . G n llw itz e r K áro ly , 1 8 8 9 . B p e s t, á g . h .

6 6 . W o lfin g e r J e n ő , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r.

2 1 . ű r ü n h u t Z o ltá n J e n ő , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r.

6 7 . Z s ig m o n d y H u g ó , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

2 2 . H ir s c h fe ld K á lm á n , 1 8 8 9 . B u d a p e s t, iz r. 2 3 . H i t t r i c h Jó zse f, 1 8 9 0 . K o m á ro m , á g . h .

É vk ö zb en k i m a r a d t : 6 8 . J e lin e k Ede, B u d a p e s t, r . k . 1 8 9 0 .

t . m . ö. d. 2 4 . K á la i Im r e , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r. 2 5 . K ir c h k n o p f K á ro ly , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h . 2 6 . K le in S á n d o r, 1 8 9 0 . Z o m b o r, iz r.

V. OSZTÁLY,

2 7 . K r e p u s k a L a jo s, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

1 . A lsto ck H u g ó , 1 S 8 9 . B u d a p e s t, iz r.

2 8 . L i c h te n b e r g G y ö rg y , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, iz r .

2 . A sb ó th M ik ló s, 1 8 8 7 . B u d a p e s t, á g . h .

2 9 . M á g ó c s y -D ietz S á n d o r, 1 8 9 0 . B p e s t, á g . h .

3 . B asch R u d o lf, 1 8 8 9 . B u d a p e s t, á g . h .

3 0 . M a ié te r L a jo s, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

4 . B enkő J á n o s , 1 8 8 6 . S á r - S z e n t- L ő r in c z , á g .

3 1 . M a s z a re k A n ta l, 1 8 8 9 . B p e s t, á g . h . 3 2 . M e lle r P á l,

1 8 9 0 . F e ls ő s e g e s d , iz r.

3 3 . M o ire t G u sz tá v , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, r . k.

h . t . m . ö. d. 5 . B u lk a i J ó z s e f, 1 8 8 9 . B u d a p e s t, á g . h . t . m . 6 . E b e rh a rd W a l te r , 1 8 8 9 . T e s c h e n , á g . h .

3 4 . M o ln á r Im re , 1 8 9 0 . S e lm e c z b á n y a á g . h .

7 . E h r e n s te in R o la n d , 1 8 8 9 . B u d a p e s t, r . k .

3 5 . M o ln á r J á n o s , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

8 . E lis c h e r E rn ő , 1 8 8 8 . B écs, á g . h , ö. d .

3 6 . M o ln á r Jó zsef, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, e v . r e f.

9 . E n d re A la jo s, 1 8 8 9 . B u d a p e s t, iz r.

3 7 . M ü n n ic h A la d á r, 1 8 9 0 . S z e p e s -I g ló , á g . h .

1 0 . F a y l F r ig y e s , 1 8 8 9 . B u d a p e s t, á g . h .

3 8 . P a jo r J e n ő , 1 8 9 1 . B u d a p e s t, á g . h.

1 1 . F is c h l A lfré d ,

3 9 . P a tz F e re n c z , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h .

1890.

K av arán

(lv r a s s ó -

S z ö ré n y ), iz r.

4 0 . P e e r P é te r , 1 8 8 8 . D u n a - S z e r d a h e ly , á g . h .

1 2 . F u c h s G y ö rg y , 1 8 8 8 . Ú jp e s t, iz r .

4 1 . P lá n J e n ő , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r .

1 3 . G ed u ly O liv é r, 1 8 8 9 . B u d a p e s t, á g . h .

4 2 . P o le re c z k y J á n o s , 1 8 8 9 . B p e s t, á g . h .

1 4 . G o ld b e rg e r R ez s ő , 1 8 8 9 . B u d a p e s t, iz r .

4 3 . R e i n itz E rn ő , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r.

1 5 . G re g e rs e n H u g ó , 1 8 8 9 . B u d a p e s t, á g . h .

4 4 . R o lle r Á rp á d , 1 8 9 0 . B p e s t, á g . h . t . m .

1 6 . G rü n w a ld M anó, 1 8 8 9 . P á r k á n y , iz r .

4 5 . R o s e n b e rg G y u la, 1 8 9 1 . N .-M ih á ly , iz r.

1 7 . H e rtz k a J ó z s e f, 1 8 8 9 . K a r ls b a d , iz r .

78 1 8 . H o r v á th W a l te r , 1 8 8 9 . B r a s s ó , á g . h .

j

1 9 . J á r m a y Z o ltá n , 1 8 8 9 . B u d a p e s t, á g . h .

5 . C z ig le r I s t v á n , 1 8 8 9 . B u d a p e s t, iz r. 6 . D ir n e r M ik ló s, 1 8 8 8 . B u d a p e s t, á g . h .

2 0 . K a sc h e P á l, 1 8 8 9 . K a s s e l ( N é m e to rs z á g ),

7 . F u c h s J e n ő , 1 8 8 8 . B u d a p e s t, á g . h .

e v . re f.

8 . G o ld e n b e r g B ó d o g , 1 8 8 8 . B écs, iz r.

2 1 . K i m e r V ilm o s, 1 8 8 9 . S z ilv á s (B o rs o d m .),

9 . G o s z to n y i E r v in , 1 8 8 9 . B u d a p e s t, iz r.

ág. h.

1 0 . H irs c h

2 2 . K iss G u s z tá v , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, e v . r e f.

S á n d o r,

1 8 8 8 . Á d á n d , iz r.

1 1 . H o r v á th L á s z ló , 1 8 8 8 . B u d a p e s t, e v . r e f .

2 3 . K o rits á n s z k y T ib o r, 1 8 8 9 . B u d a p e s t, á g . h .

1 2 . J e l ű n e k A n d o r, 1 8 8 9 . B u d a p e s t, iz r.

2 4 . K rc h n ik E m il, 1 8 8 8 .

1 3 . J u r e n á k F e re n c z , 1 8 8 8 .T is z a - F ö ld v á r ,á g .h

V á g -U jh e ly , á g . h .

2 5 . L a n to s E m il, 1 8 8 9 . B u d a p e s t, iz r.

1 4 . K á lm á n M ik ló s, 1 8 8 8 . B u d a p e s t, á g . h .

2 6 . L i c h te n b e r g I s tv á n , 1 8 8 9 . B u d a p e s t, iz r.

1 5 . K e lln e r G y ö rg y , 1 8 8 9 . B u d a p e s t, iz r .

2 7 . L u k á ts K á ro ly , 1 8 8 9 . B u d a p e s t, á g . h .

1 6 . K ir á ly R ezső , 1 8 8 8 . K is-C ze ll.

2 8 . M an d el G éza, 1 8 8 9 . B u d a p e s t, iz r.

1 7 . K r á tk y J á n o s , 1 8 8 7 . B a g o n y a , á g .h . t .m . ö .d .

2 9 . M a r tin v G éza, 1 8 8 9 . B u d a p e s t, á g . h .

1 8 . K re m p e ls B é la , 1 8 8 8 . B p e s t, á g . h . t . m .

3 0 . M au k sch E r n ő , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r.

1 9 . L a m o tte K á r o ly , 1 8 8 8 . B p e s t, á g .h . ö .d . ,t . m .

3 1 . P á lo s T ib o r, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r.

2 0 . M a rk o s O liv é r, 1 8 8 8 . B u d a p e s t, r . k . ö. d.

3 2 . P á p a y J ó z s e f, 1 8 8 9 . B u d a p e s t, á g . h . t . m . 3 3 . P ic k K á ro ly ,

1 8 8 9 . B u d a p e s t, iz r.

2 1 . M arz lo ff C a m illo . 1 8 8 7 . K o lo z s v á r ,á g . h . | 2 2 . M e n n e r T ib o r . 1 8 8 8 . B u d a p e s t, á g . h .

3 4 . R a k o v s z k y L ászló , 1S 8 9 . B u d a p e s t r . k. 3 5 . R eich L ip ó t, 1 8 8 9 . B o d e n s ta d t, r . k.

2 3 . M ü lle r O ttó , 1 8 8 8 . P ilis , r . k.

j

2 4 . M ü n n ic h A u ré l, 1 8 8 9 . B u d a p e s t, á g . h .

3 6 . R u ttk a y M ik ló s , 1 8 8 6 . E p e r j e s ,á g . h . t . m .

2 5 . P e tá n o v ic s J ó z s e f,

3 7 . S ic h e rm a n n A n d o r, 1 8 8 9 . T á ly a , iz r.

2 6 . P ö z e l I s t v á n , 1 8 8 8 . B u d a p e s t, á g . h .

3 8 . S im o n L á s zló , 1 8 8 8 . R á k o s -C s a b a , á g . h. t . m ., 8. d.

1 8 8 8 . B u d a p e s t, r . k .

2 7 . P r a g e r P á l, 1 8 8 7 . B écs, iz r. I 2 8 . R a p p a p o r t J e n ő , 1 8 8 8 . B u d a p e s t, iz r.

3 9 . T e r r a y G y u la , 1 8 8 9 . S z a r v a s , á g . h .

2 9 . S c h le s i n g e r K á ro ly , 1 8 8 9 . B u d a p e s t, iz r.

4 0 . T o p s c h e r B é la , 1 8 8 8 . K ö rm ö c z b á n y a , á g . h .

3 0 . S z ű c s J e n ő , 1 8 8 9 . P u s z ta - M e r itő , iz r.

4 1 . T o rs T ib o r, 1 8 9 0 . B u d a p e s t, á g . h . t . m .

3 1 . T i s c h le r J á n o s , 1 8 8 8 . K o lo z sv á r, á g . h.

4 2 . T s u k I m r e , 1 8 8 8 . B u d a p e s t, iz r.

3 2 . V la d á r E n d r e , 1 8 8 8 , B ia , á g . h . t . m . ö. d.

4 3 . U n g á r E n d r e , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r.

3 3 . W a lk ó L o r á n d , 1 8 8 8 . B u d a p e s t, á g . h .

4 4 . W a h l R ez s ő , 1 8 9 0 . B u d a p e s t, iz r.

3 4 . W e llis E g o n , 1 8 8 9 . B u d a p e s t, iz r.

4 5 . W e r k n e r Ö dön, 1 8 8 9 . B u d a p e s t, iz r.

3 5 . Z s ig m o n d y J e n ő , 1 8 8 8 . B u d a p e s t, á g . h .

4 6 . W ü r tz le r B é la , 1 8 8 8 . B u d a p e s t, á g . h . 4 7 . Z s ilin s z k y M ih á ly , 1 8 8 9 . B u d a p e s t, á g . li.

É v k ö zb e n k i m a r a d t :

M a g á n ta n u ló : 3 6 . G erő S á n d o r ,

1 8 8 8 . B u d a p e s t.

4 8 . K o lm e r V ilm o s, 1 8 S 8 . B p e s t, á g . h . ism . 4 9 . K r a v a r ik

Jó zse f, 1 8 8 7 . B u d a p e s t, á g . h .

5 0 . K u n o v sz k y G éza, 1 8 8 9 . B u d a p e s t, r . k. 5 1 . W a rin s z k y B é la , 1 8 8 6 . B u d a p e s t, á g . h .,

M a g á n ta n u ló : 5 2 . S t r a s s e r H e rb e rt E le m é r, 1 8 9 0 . B p e s t, iz r.

VII. OSZTÁLY, 1 . A b o n y i T ib o r, 1 8 8 8 . B u d a p e s t, iz r. 2 . A s b ó th P á l, 1 8 8 6 . B u d a p e s t, á g . h . 3 . B a u m g a r te n I g n á c , 1 8 8 7 . G rá c , iz r. 4 . B e n d l K á lm á n , 1 8 8 7 . B u d a p e s t, á g . h . 5 . B o g sc h A la d á r , 1 8 8 7 . P o z s o n y , á g . h . , ö . d.

VI. OSZTÁLY. 1. A g o ra s z tó M ik ló s, 1 8 8 8 . B u d a p e s t , g . k. 2 . B a já n A r t h u r , 1 8 8 8 . U j- G r a d is k a , ev. re f.

6 . C h ra p e k J e n ő , 1 8 8 6 . B u d a p e s t, r . k . ö. d. 7 . C z ö ld e r L a jo s , 1 8 8 7 . G ö ln ic b á n y a , á g . h . 8 . C u k o r G á b o r, 1 8 8 8 . B u d a p e s t, iz r. 9 . D a n ie lis S á n d o r ,

1888.

P o z so n y , á g . h .

3 . B e u th e Á g o s t, 1 8 8 8 . F r a n k f u r t a, M . á g . h .

1 0 . D a rv a i D é n e s , 1 8 8 8 . B u d a p e s t, iz r.

4 . B ih a r i I m r e , 1 8 8 8 . B u d a p e s t, iz r .

1 1 . D óczi P á l, 1 8 8 8 . B u d a p e s t, iz r ., ö. d.

79 1 2 . E h r e n s t e i n I s tv á n , 1 8 8 7 . B u d a p e s t, iz r.

1 2 . F r a n k A la d á r , 1 8 8 6 . B re z n ó b á n y a , iz r .

1 3 . E r d é l y i S á n d o r, 1 8 8 8 . B u d a p e s t, iz r.

1 3 . F r e u n d E rn ő , 1 8 8 7 . B u d a p e s t, iz r .

1 4 . F e u e r E g o n , 1 8 8 7 . B u d a p e s t, iz r.

1 4 . F r ie d m a n n S á n d o r , 1 8 8 6 . B u d a p e s t, iz r .

1 5 . F is c h e r F e re n c J ó z s e f, 1 8 8 7 . B u d a p e s t, iz r.

1 5 . F r ie d m a n n Z s ig m o n d 1 8 8 6 . B u d a p e s t, iz r .

1 6 . F r e u n d I s tv á n ,

1 8 8 7 . B u d a p e s t, iz r.

1 7 . G lü ck F e re n c , 1 8 8 7 . K ó ta i, iz r. ö. d.

1 6 . G e d liczk a H e r m a n , 1 8 8 6 . B u d a p e s t, á g . h . 1 7 . G e d ra P á l, 1 8 8 5 .S z o m ó d (K o m á ro m ) , á g . h .

1 8 . G o sz to n y i L á szló , 1 8 8 7 . B u d a p e s t, iz r.

1 8 . G e r s t e n b e r g e r Á g o st, 1 8 8 6 . B p e s t, á g . h .

1 9 . G rü n w a ld B é la , 1 8 8 7 . B u d a p e s t, iz r.

1 9 . G ra f V ilm o s, 1 8 8 6 . B u d a p e s t , á g . h . , c s . ö. d .

2 0 . H a im D á v id , 1 8 8 8 . B u d a p e s t, iz r.

2 0 . G r ü n h u t H e n rik , 1 8 8 6 . B u d a p e s t, iz r .

2 1 . H a v a s B é la , 1 8 8 7 . B u d a p e s t, iz r.

2 1 . H a b in a y Iv á n , 1 8 8 7 . B é k é s -G y u la , r . k .

2 2 . J u r e n á k L ászló , 1 8 8 6 . T is z a -F ö ld v á r, á g . h

2 2 . H a m p e l G á b o r, 1 8 8 7 . B u d a p e s t, r . k a t h .

2 3 . K ir c h k n o p f E rv in , 1 8 8 8 . B p e s t, á g . h . ö. d.

2 3 . K é le r B en ő

2 4 . K o lé n y i A la d á r, 1 8 8 6 . B u d a p e s t, á g . h .

2 4 . K o h n er A rth u r,

2 5 . K o v á cs G y u la , 1 8 8 7 . B u d a p e s t, iz r. 2 6 . L o ren cz A r th u r ,

1 8 8 7 . K ro m p a c h , á g . h .

1 8 8 5 . B u d a p e s t, á g . h . 1886.

Ip o ly - P á s z tó ,

iz r.

ö. d. 2 5 . K o rits á n s z k y Iv á n , 1 8 8 6 . K e c s k e m é t, á g . h .

2 7 . M a n g o ld J ó z s e f, 1 8 8 8 . B u d a p e s t, iz r .

2 6 . K u n d B é la , 1 8 8 6 . B u d a p e s t, á g . h .

2 8 . N a g e l I s tv á n ,

2 7 . K u n d E le m é r, 1 8 8 5 . D u n a k esz , á g . h .

1 8 8 S . B u d a p e s t, iz r.

2 9 . O b lá th K á ro ly , 1 8 8 7 . B u d a p e s t, iz r.

2 8 . M a u th n e r I s tv á n , 1 8 8 6 . B u d a p e s t, iz r .

3 0 . O b s t g a r t e n J á n o s , 1 8 8 7 . B ecs, á g . h .

2 9 . M icsin a y I s t v á n , D. G. 1 8 8 6 . A szód á g . h .

3 1 . O p p el H e n rik , 1 8 8 7 . K o rn e u b u rg , r . k a th . 3 2 . R e i n e r E r n ő , 1 8 8 7 . B u d a p e s t, iz r.

t. m . 3 0 . M iklós G y u la , 1 8 8 6 . B u d a p e s t, iz r .

3 3 . R e n k E r n ő , 1 8 8 7 . B u d a p e s t, á g . h ., ö. d.

3 1 . N é m e th T ib o r, 1 8 8 5 . B u d a p e s t, á g . h .

3 4 . S c h n e id e r R ezső, 1 8 8 6 .

3 2 . O s z tro lu c z k y G y u la , 1 8 8 6 . P o m á z ,á g .h . ö .d .

B p e s t, á g . h .

3 5 . S e b e s ty é n I s tv á n , 1 8 S 7 . B u d a p e s t, iz r.

3 3 . P a u lin y E d e , 1 8 8 7 . B u d a p e s t, á g . h .

3 6 . S o m o g y i R ezső , 1 8 8 6 . V ih n y e , iz r . ö. d.

3 4 . P á r to s D ezső, 1 8 8 6 . B u d a p e s t, iz r.

3 7 . S o n n e n b e rg M arcel, 1 8 8 8 . B u d a p e s t, iz r.

3 5 . P ic k A lfré d , 1 8 8 6 . B u d a p e s t, iz r.

3 8 . S t r a s s e r G y ö rg y , 1 8 8 8 . B u d a p e s t, iz r.

3 6 . P ö z e l T ib o r, 1 8 8 6 . B u d a p e s t, á g . li. ö. d.

3 9 . S t r a s s e r I s tv á n , 1 8 8 8 . B u d a p e s t, iz r.

3 7 . P r o b s in e r A r t h u r ,

4 0 . T o ln a i P á l, 1 8 8 7 . B u d a p e s t, iz r.

3 8 . R ó n a i D áv id , 1 8 8 5 . T e m e s v á r , iz r .

4 1 . W e llis c h D ezső, 1 8 8 7 . B u d a p e s t, iz r.

3 9 . T e le g d i R ó th K á ro ly , 1 8 8 6 . B p e s t, á g . h .

4 2 . Z s ilin s z k y I s tv á n , 1 8 8 7 . B u d a p e s t, á g . h .

4 0 . S á r k á n y G y u la , 1 8 8 7 . C se tn e k , á g . h .

1 8 8 6 . B u d a p e s t, á g . h .

4 1 . S p itz R en é , 1 8 8 7 . B écs, iz r.

VIII. OSZTÁLY.

4 2 . S t e r n N á n d o r, 1 8 8 6 . B u d a p e s t, iz r. 4 3 . S z ila s O s z k á r, 1 8 8 7 . B u d a p e s t, iz r. ö. d.

1. A n to n y I s tv á n , 1 8 8 6 . Ú jp e s t, á g . h .

4 4 . S z ilá g y i D ezső, 1 8 8 7 . B a la s s a - G y a r m a t, iz r.

2 . B á n ó L á s z ló , 1 8 8 6 . B u d a p e s t, á g . h .

4 5 . T e a s d a le O ttó , 1 8 8 6 . B u d a p e s t, á g . h.

3 . B é r c z y R ó b e r t, 1 8 8 7 . B ecs, r . k a t h .

4 6 . V á m o ss y L á szló , 1 8 8 6 . B u d a p e s t,e v .r e f .ö .d .

4 . B o g d á n E r n ő , 1 8 8 6 . B u d a p e s t, iz r.

4 7 . W eisz F r ig y e s , 1 8 8 6 . B u d a p e s t, e v . r e f . ö . d.

5 . B o g sc h Á rp á d , 1 8 8 6 . K é s m á rk , á g . h . t . i n .

4 8 . Z s ig m o n d y G á b o r, 1 8 8 6 . B u d a p e s t, á g . h .

ö. d. 6 . B o lla G y ö rg y , 1 8 8 7 . M oór, r . k a th .

ö. d .

M a g á n ta n u ló :

7 . B ö h m J ó z s . J á n o s , 1 8 8 6 . B u d a p e s t, á g . h . 8 . E h r e n s te in P á l, 1 8 8 6 . B u d a p e s t, iz r. 9 . E r d é l y i I m r e , 1 8 8 5 . B u d a p e s t, iz r . ö. d . 1 0 . E r d ő s P á l, 1 8 8 6 . B u d a p e s t, iz r. 1 1 . F a b r ic iu s A la d á r , 1 8 8 4 . B u d a p e s t, á g . h .

4 9 . S c h w a rz G y u la , 1 8 8 6 . B u d a p e s t, iz r .

M egh a lt m á ju s 1 6 -á n : 5 0 . D obosi K á lm á n , 1 8 8 5 . T ab , á g . h . t . m .

IX.

TANSZEREK. I. K önyvtár. Az 1903—1904-iki iskolai évben a könyvtár szaporodása követ kezd volt: A) Vétel ú tjá n . I. Folyóiratok : 1. Evangélikus Egyház és Iskola, sz ert Veres József. 2. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, szert Szőts Farkas. 3. Protestáns Szemle, sz ert Szőts Farkas. 4. Budapesti Szemle, sz ert Gyulai Pál. 5. Irodalomtörténeti Közlemények, szerk. Szilády Áron. 6. Nyelvtudományi Közlemények, szerk. Szinnyei József. 7. Egyetemes Philologiai Közlöny, szerk. Katona Lajos. 8. Magyar Nyelvőr, szerk. Simonyi Zsigmond. 9. Archaeologiai Értesítő, szerk. Hampel József. 10. Századok, szerk. Nagy Gyula. 11. Mathematikai és Természettudományi Értesítő, szerk. König Gyula. 12. Akadémiai Értesítő, szerk. Szily Kálmán. 13. Magyar Paedagogia, szerk. Kovács János. 14. Lehrproben und Lehrgänge, herausgegeben von "W. Fries n. K. Menge. 15. Hivatalos Közlöny, kiadja a m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. 16. Literarisches Centralblatt, szerk. Zarncke Ed. 17. Deutsche Rundschau, szerk. Rodenberg Gyula. 18. Revue des deux Mondes. 19. Neue Jahrbücher für das klass. Altertum und für Paedagogik, szerk. Ilberg J. és Gertii B. 20. Zeitschrift für das Gymnasialwesen, szerk. Müller H. J.

81

21. Zeitschrift für die österreichischen Gymnasien, szerk. Huemer, Hauler, v. Arnim. 22. Archiv f. systematische Philosophie, szerk. Natorp P. 23. Philosophische Studien, szerk. Wundt V. 24. Deutsche Rundschau für Geogr. und Statistik, szerk. Um­ lauft Fr. 25. Zeitschrift für mathematischen und naturwissenschaftlichen Unterricht, szerk. H. Schotten. 26. Zeitschrift für den physikalischen und chemischen Unterricht, szerk. Poske F. II. Tudományos m ű v e k : 1. Péterfy Jenő Összegyűjtött Munkái. 3. kötet. Budapest, 1903. Franklin -Társulat. 2. Magyar Történelmi Emlékek. 2. osztály: írók. 36—37. köt. Budapest, 1903. Akadémia. 3. Magyar Tört értelmi Emlékek. 1. osztály: Okmánytárak. 31. kötet. .Budapest, 1903. Akadémia. 4. Weltall und Menschheit, Geschichte der Erforschung der Natur. Herausgegeben v. Hans Kraemer. 1—3. Band. Berlin—Leip­ zig. Deutsches Yerlagshaus. 5. Nagy Képes Világtörténet. Szerk. Marczali Henrik. XI. kötet: A reformok kora. Irta Marczali Henrik. Franklin-Társulat. — Révai testvérek. 6. Egyetemes főgondnok és főconsistorium a magyarországi ref. egyházban. Irta: Zoványi Jenő. Budapest, 1903. Prot. irod. társ. 7. Kálvin János: A keresztyén vallás alapvonalai. Az 1536-diki első latin kiadás után fordította: Nagy Károly. Budapest, 1903. Prot. irodalmi társaság. 8. Magyar prot. egyháztörténeti adattár. Szerkeszti: Stromp László. II. évf. Budapest, 1903. Prot. irod. társaság. 9. Geschichte des antiken Humanismus und Socialismus. Von Dr. R. Pöhlmann. 2. Band. München, 1901. 10. Magyar irók élete és munkái. Irta : Szinnyei József. IX. k. Budapest, 1903. Hornyánszky. 11. Magyar Anekdotakincs. Gyűjtötte: Tóth Béla. 6. kötet. Budapest, 1903. Singer és Wolfner. 12. Aeschylos tragédiái. Ford.: Csengeri J. Budapest, 1903. Akadémia. 13. Le Play: A munkásviszonyok reformja. Ford.: Geőcze S., Dr. Wildner Ödön. Budapest, 1903. Akadémia. É rte sítő Í903— Í904. évről.

6

82

14. A római szent birodalom. Irta: Bryce J. Ford.: Balogh A., Marczali H. Budapest, 1903. Akadémia. 15. Jahresberichte über das höhere Schulwesen. Herausg. von Conrad Betkwisch. XYII. Jahrgang, 1902. — Berlin, 1903. Weidmann. 16. Griechische Geschichte bis zur Schlacht bei Chaeroneia. Von Dr. G. Busolt. 3. Band. 2. Theil. Gotha, 1904. Perthes. 17. Gróf Széchenyi I. nemzeti politikája. Irta: Gaal Jenő. Budapest, 1903. Akadémia. 18. Lehrbuch der Botanik für Hochschulen. Von Ed. Strass­ burger, Fritz Noll, etc. 6. Aufl. Jena, 1904. Fischer. 19. Syllabus der Pflanzenfamilien. Von Dr. A. Engler. 3. Aufl. Berlin, 1903. 20. Encyclopedic der Elementar-Mathematik. Von H. Weber und J. Wellstein. 1. Band. Leipzig, 1903. Teubner. 21. Vas Gereben Összes Munkái. 1—13. k. Budapest, FranklinTársulat. 22. Emlékbeszédek. Irta : Gyulai Pál. 2. kiadás. Budapest, 1902. Franklin-Társulat. 23. B. Amadé László Versei. Kiadta: Négyesi László. Budapes,t 1892. Franklin-Társulat. 24. Gvadányi J. gróf: Egy falusi nótárius budai utazása. 5. kiad. Budapest, 1894. Franklin-Társulat. 25. Apáczai Cseri János Paedagogiai Munkái. Kiadja: Hege­ dűs István. 26. Gróf Ráday Gedeon Összes Munkái. Összegyűjtötte : Váczy J. Budapest, 1892. Franklin-Társulat. 27. Ilosvai Selymes Péter: Az hírneves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről. Kiadja: Szilády Áron. 2. kiad. Budapest, 1895. Franklin-Társulat. 28. Erdélyi J. : Pályák és pálmák. Budapest, 1886. Franklin-T. 29. Erdélyi J . : Tanulmányok. Budapest, 1890. Franklin-T. 30. Báskai G. : Egy szép história az vitéz Franciscoról. Bevez. Szilády Áron. Budapest, 1898. Franklin-Társulat. 31. Jósika M .: A csehek Magyarországon. 6. kiad. Budapest, 1895. Franklin-Társulat. 32. Tlialy Kálmán: Régi magyar vitézi énekek. 1—2. kötet. Pest, 1864. Lauffer. 33. Bacsányi János Költeményei. Kiadta: Toldy F. Pest, 1865. Heckenast. 34. Arany László Összes Müvei. Kiadja: Gyulai Pál. 1—5. köt. Budapest, 1901. Franklin-Társulat. 35. Vajda J. Költeményei. Budapest, 1895. Franklin-Társulat,

83

36. Dugonics A .: Etelka, 1—2. könyv. 3. kiadás. Pozsony-Pest, 1805. Länderer. 37. Dayka Gábor Költeményei. Kiadja: Abafy L. Budapest, 1880. Aigner. 38. Szentjóbi Szabó László Költő Munkái. Kiadta: Toldy F. Pest, 1865. Heckenast. 39. Marci Chronica de gestis Hungarorum ab origine gentis ad a Í330. producta. Bee. Fr. Toldy. Pestini, 1807. Emich. 40. Magyarország Történelmi Földrajza a Hunyadiak korában. A M. T. A. Tört.-Biz. megbízásából irta : Dr. Csánki Dezső. H., III. k. Budapest, 1894—97. Akadémia. 41. Magyarországi Török Kincstári Defterek. Ford. Dr. Velics A. II. kötet. 1540—1639. Budapest, 1890. Akadémia. 42. Magyar Hölgyek Levelei. 499 drb. (1515—1709.) Közli: .Deák Farkas. Budapest, 1879. Akadémia. 43. Magyarországi Tanulók a Külföldön. H—IY. k. Közli; Dr. Schrauf K. Budapest, 1892—1902. Akadémia. 44. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Szerk.: Szilágyi S. 10 k. (1637—1648.) Budapest, Akadémia. 45. Magyar Tört. Emlékek, n. osztály: írók. 22. k., 30. k. 1. és 3. pótfüzet. Budapest, 1875—92. Akadémia. 46. Magyar Tört. Emlékek. IV. osztály: Diplomácziai Emlékek Mátyás kir. korából. 1—3. k. Budapest, 1876—77. Akadémia. 47. Nyelvemléktár. VI., XI. k. Budapest, 1879, 1884. Akadémia. 48. Alsó-Magyarország Bányamívelósének Története. Irta : Péch Antal. 1. k. Budapest, 1884. Akadémia. 49. A Magyar Határozók. Irta : Simonyi Zs. 2. kötet. Buda­ pest, 1895. Akadémia. 50. Wolfgangi Bolyai de Bolya Tentamen. Editio II. Tomus I : Conspectus arithmeticas generalis. Ediderunt J. König et M. Béthy. Budapestini, 1897. Acad. Scient. Hung. 51. Magyar Oklevélszótár. Legnagyobb részét gyűjtötte Szamota István. Szerkesztette: Zolnai Gyula. 6—9. szám. Budapest, 1904. Homyánszky. 52. Magy. Tört. Életrajzok. A M. T. A. Tört. Bizottságának segé­ lyével kiadja a M. Tört. Társ. 53. Ausführliches Lexikon der griech. und röm. Mythologie von W. Boscher. 48—50. Lief. Leipzig, 1903. Teubner. 54. Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. 55. Értekezések a Társadalmi Tudományok Köréből. XH. 9. 10. XIH. 1. 56. Értekezések a Nyelv- és Széptud. Köréből. XVIH. 4—8. 6*

84

57. Értekezések a Bölcseleti Tud. Köréből. III. 5. 58. Értekezések a Történeti Tud. Köréből. XIX. 10. 59. Értekezések a Természettudományok Köréből. 60. A Maqy. Tud. Akad. elhuny ttaqiai felett tartott Emlékbeszé­ dek. XI. 10—12. XII. 1—2. 61. Mathematikai és Természettudományi Közlemények. XVIII. 2. 62. Archaeologiai Közlemények. Közrebocsátja a M. T. A. Archeo­ lógiái Bizottsága. Új folyam. B) A j á n d é k ú t j á n . 1. A N. M. Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Ministeriumtól: Le pavilion historíque de la Hongrie á 1’exposition univer­ selle de Paris en Í900. Eedigé par M. E. de Radisich. Paris, libraire centrale. 2. Fejér L. és Ritter J. uraktól: A budapesti ág. ev. egyházközség temploma és gymnasiumi épülete. Budapest, 1903. Szerkesztők kiadása. 3. Budapest székesfőváros Stat. Hivatalának Közleményei, 32., 33 Vi, 36. füzetei. Budapest, 1902—03. Grill. 4. Bereczky Sándor tanár úrtól: Das erste Jahrhundert aus dem Leben einer hauptstädtischen Gemeinde. Geschildert v. E. A. Doleschall. Budapest, 1887. Franklin. 5. A Nt. Egyh. Választmánytól: Báró Eötvös J. Összes Munkái. 11—20. k. Budapest, 1903. Révai testvérek. 6. A N. M. Vallás- és Közoktatásügyi m. kir. Ministeriumtól : A Népfajok Magyarországon. Irta: Balogh Pál. Budapest,. 1902. 7. Dr. Mágócsy-Dietz Sándor felügyelő úrtól: 22 darab értekezés. 8. Rátz László tanár úrtól: Középiskolai Mathem. Lapok. 10. évf. 1902—03. évf. Buda­ pest, 1903. Franklin.

II. T erm észettan i szertár. A természettani szertárba került az idén: egy darab kézzel hajtható dynamogép, Kund Béla VIII. osztb. tanuló ajándéka; egy Goldmann-féle másoló-kamara kaszettával, ára 72 K. Javításra köl­ töttünk 37-10 K. Vegyszerekre 8'60 K. Tekintettel a szertárnak a nyár

85

folyamán bekövetkezendő átköltöztetésére és az új helyiségben való berendezkedésre, több eszköz nem vásároltatott.

III. T erm észetrajzi szertár. A szertár vétel írtján gyarapodott 4 db. anatómiai fali térkép­ pel. (Cephalopoda, Cestoda, Polyactinia, Echinoidea.) Ajándékoztak: Dirner György III. b. oszt. tan. Gallus domesticát kitömve; Szimán Győző I. a. oszt. tan. Coluber longissimus tetemét és egy szarvasmarha tülköt; Fellner Pál I. a. oszt. tan. egy czápafogat; Breuer Endre I. b. oszt. tan. egy tengeri rákollót; Yárady Attila I. b. oszt. tan. egy delfin koponyát; Hammersberg Béla II. a. oszt. tan. két Triton cristatus tetemet és 5 db. különféle ásványt; Meitner Lipót I. a. oszt. tan. 1 db. gránitot; Sebestyén Ferencz I. a. oszt. tan. 1 db. Pyritet; Wellis Guido I. a. oszt. tan. 1 db. Chalcopyritet; Surányi József I. a. oszt. tan. 1 db. opalizált fá t; Guhrauer Alfréd I. b. oszt. tan. egy Haliotis héjat; Kellner István I. b. oszt. tan. egy köteg kendert; Kiinger István I. a. oszt. tan. 1 db. Castanea vesca termést.

IV. F öld rajzi és történ elm i szertár. A class, philologiai szertár következő művekkel gyarapodott: Engelmann: Bilder-Atlas zum Homer,— zu den Metamorphosen Ovids ; Cybulski: Tabulae quibus Aentiquitates Groecfe et Komán® illustrantur, 23 falikép ; Luckenbach : Kunst und Geschichte (képes könyv a görög-római régiségek szemléltetésére, 25 példányban); Furtwängler: Denkmäler Griechischer und Komischer Sculptur; Menge: Ein­ führung in die Antike Kunst. Művészettörténeti Fali Képek, 10 db. ; Hehler: Bilder-Atlas zu Caesars Büchern de Bello Gallico. A földrajzi szertár a következő művekkel gyarapodott: Kogutowicz: Észak-Amerika, Dél-Amerika, Osztrák-Magyar Monarchia; Lóskay : A csillagos ég, A nap és a csillagok járása (két forgatható térkép); Flemming: Generalkarte von Ost-Asien. A szertárakat aján­ dékokkal gyarapították: A vall. és közokt. minisztérium ajándéka: La Pavillon Historique de la Hongrie; dr. Serédi Lajos tanár úr három képet ajándékozott, Ulbrich Sándor tanár úr pedig két tér­ képet; Hertzka József Y. oszt. tanuló Magyarország statisztikai tér­ képeit ajándékozta az intézetnek.

86

V. M odern irodalm i szertár. A modern irodalom tanítására szolgáló gyűjteménynek az idén vetettük meg alapját két képsorozattal: 1. Szemléltető képek a ma­ gyar irodalomtörténethez. 121 kép. Öszzeállította Vende Ernő. Az Athenssum kiadása. Csináltattunk hozzá 20 változtatható képkeretet.. 2. Ősi Erényünk. 50 kép a magyar történelemből. Nagy mestereink remekeinek fénynyomatú másolata.

VI. É rem gyűjtem ény.

Az éremgyűjtemény 254 darabbal (81 ezüst, 94 réz, 3 nikkel,. 4 bronz, 2 papiros) 1832 darabra növekedett. A gyűjteményt a követ­ kezők gyarapították adományaikkal: II. a. Hammersberg B. 2 e, 2 r ; Kullman L. 1 r ; Licsko Pál 2 r ; Lübke J. 4 e, 2 r, 2 n ; Probstner A. 4 e, 3 r ; Reich J. 2 e, 8 r; Reidner L. 3 e; Ribáry E. 4 e, 3 r ; Schodits A. 2 r. — III. a. Amar L. 2 b r; Bien M. 1 e, 1 n ; Dvorzsák L. 34 e; Gara P. 1 r; Hatvány E. 1 e ; Klein A. 2 Koós J. 11 r ; Ligeti K. 2 e; Weisz S. 1 r. — III. b. Baumgarten 1 r;. Dirner 1 e; Ehrenstein E. 1 r; Hirschfeld S. 5 n ; Kehrling B. l e ; Vida 1 r. — V. Krawarik J. 1 r; Simon L. 2 r. — VII. Ásbóth P. 3 e; Reiner E. 6 e, 1 r, 1p ; Renk E. 11 e, 1 r, 1 b r; Strasser Gy. 2 e, 24 r, 1 br. — Ezenkívül Ásbóth, Freund, Haim, Lorencz, Sebes­ tyén VII. o. tanulók bélyegeket adományoztak, melyekért régi pén­ zeket cserélünk. Fogadják az adományozók ehelyt még egyszer az intézet köszönetét; a gyűjteményt a jövőben is az ifjúság és intéze­ tünk barátainak szíves jóakaratába ajánljuk.

X.

EGYESÜLETEK. I. Arany János-kör. Vezetője Kovács János tanár volt. Tagok száma: 115 rendes tag a VIII., VII., VI. osztályból és 21 olvasó tag az V. osztályból. Tisztviselői voltak a VIII. osztályból: Vámossy László első és Weiss Frigyes másodtitkár; Ehrenstein Pál s Koritsánszky Tibor főkönyvtárosok ; Gedliczka Herman főpénztáros ; Bogsch Árpád főellenőr ; a VII. osztályból: Eenk Ernő harmadtitkár ; Zsi­ linszky István s Erdélyi Sándor könyvtárosok; Fischer F. József pénztáros; Strasser György ellenőr; a VI. osztályból: Krempelsz Béla s Czigler István könyvtárosok; Zsigmondy Jenő pénztáros; Lamotte Károly ellenőr. A kör az alakuló- s záró-gyűlésen kívül 20 rendes gyűlést tartott. Napirendre került 3 értekezés, 6 szabad előadás, 4 vers, 2 fordítás, 9 bírálat, 17 szavalat. Érdemkönyvbe került: 1 értekezés, 4 szabad előadás, 1 költemény, 1 fordítás, 3 bírálat és 1 szavaló neve. Jegyzőkönyvi dicséretet nyert: 2 értekezés, 1 szabad előadás, 2 vers, 1 for­ dítás, 4 bírálat és 11 szavalat. A szabad előadások tárgyát nagyrészt a franczia és angol irodalomból vették; egy pedig — bemutatások­ kal — az agyvelő működéséről szólt. Az eredeti költemények közül kitűnt az első titkárnak Anonymus után dolgozott Zuárd czímű kis eposza. Márczius 6-án a kör Arany János emlékét ünnepelte. Az első­ titkár megnyitó beszéde után Szilágyi Dezső VIII. o. tanuló szavalta Beviczky: Arany J. halálára ez. költeményét; majd Weiss Frigyes VIH. o. t. olvasta fel: «Arany szerelmes nőalakjai» ez. értekezését; végül Freund J. VH. o. t. Arany: «Ősszel» ez. költeményét adta elő. Délután a kör testületileg kivonult a temetőbe s a harmadtitkár koszorút helyezett a költő sírjára. Mikola S. tanár, mint a múlt évben fennállt Mathem. kör elnöke, a kör maradék vagyonát egy «A légkör hőtüneményei »-ről szóló pályamunka díjazására tűzte ki. Három dolgozat közül Erdélyi Imre és Szilas Oszkár VIII. o. tanulók dolgozata egyiránt kiváló lévén, mindkettőt jutalomkönyvvel tüntette ki.

88

A kör az iskolai életben is élénk részt vett. A Deák Ferencz emlékünnepen Vámossy László Deák Ferenczről olvasott fel, Weiss Frigyes Tóth Kálmán ódáját szavalta. A reformáció ünnepén Zsig­ mondy Gábor VIII. o. t. szavalta Hegedűs I. alkalmi költeményét. A dal- és zene-egyesület hangversenyén Markos Olivér VI. o. tanuló Kiss J. «Ágota kisasszony» ez. költeményét; márczius 15-én Eónai Dezső VIII. o. t. a «Nemzeti dalt» s Böhm János VHI. o. t. Ábrányi Emil alkalmi költeményét szavalta. A kör tagja volt a Történelmi, Természettudományi és a Képzőművészeti Társulatnak. Mint tag kapta a «Századok», «Természettudományi Közlöny», «Művészet» czímű folyóiratokat. Ezeken kívül járatta még a «Nyelvőr»-t, «Tanulók Lapjá»-t s a «Történelmi Élet­ rajzok »-at. A könyvtár áll 1173 műből, 1525 kötetben; ez idei gyarapodás 46 mű, 68 kötet. Ebből ajándék 5 mű, 5 kötet. Ajándékozók: Bátz László, ki a K. Math. Lapok egy évfolyamát s Mikola Sándor, ki a múlt évi Math. Kör következő könyveit adta könyvtárunknak: Czogler: A fizika története I. II., Todd: Népszerű csillagászat, Czogler: Fizikai egységek, Donath: Phys. Spielbuch. Fogadják a szíves adományozók a kör köszönetét és háláját. A könyvtár forgalma a következő volt: 115 rendes és 21 olvasó tag 2143 kötetet vett ki. A kör vagyona 1203’55 kor. Az összes bevétel 547-64 korona, a kiadás 352'46 korona; ebből könyvre 270— koronát költöttünk. II. Főgymnasiumi segély egylet: A Segélyző-Egyesületet ez évben is dr. Tóth Kálmán vezette. Ifjúsági tisztviselők voltak : elnök Vámossy László VIII. o. t., főjegyző Pőzel Tibor VIII. o. t., aljegyző Bogsch Aladár VII. o. t. Osztálypénztárosok s választmányi tagok voltak: a VIII. osztályban: Both K., Zsigmondy G .; a VII-ben: Benk E., Somogyi B., Zsilinszky J .; a VI-ban : Baján A., Krátky J., Markos 0., Bappaport J . ; az V-ben: Elíscher E., Bakovszky L., Tors T., Zsi­ linszky M.; a IV-ben : Pajor J., Schwarcz L .; a III. hj-lx-m : Fejér Á., Dirner Gy.; a III. aj-ban : Amar L., Sass G .; a II. b)-ben : Houchard B., Kilczer Gy.; a II. oj-ban : Lübke J., Vámosy L .; az I. őj-ben: Czentner J., Gönczy B .; az I. «j-ban: Báth G., Markos B. Az egyesület bevételei 1903 junius 11-től 1904 junius 1-ig: I. Tagdíjak a folyó iskolai évről: az I. a) osztályban (tagok száma 59) 125'20 kor.; az I. b) osztályban (tagok száma 29) 76-20 kor.; a II. a) osztályban (tagok száma 29) 71‘88 kor.; a II. b) osztályban (tagok száma 32) 84-71 kor.; a III. a) osztályban (tagok száma 35) 122'22 kor.; a III. b) osztályban (tagok száma 42) 92'94 kor.; a IV. osztályban (tagok száma 50) 119-35 kor.; az V. osztályban (tagok

89

száma 42) 84-30 kor.; a VI. osztályban (tagok száma 36) 78-33 kor.; a VII. osztályban (tagok száma 42) 91-20 kor.; a VIII. osztályban (tagok száma 48) 84-10 kor. Összesen 444 tagtól 1030-43 kor. 2. Utólagosan befolyt tagdíjak a múlt iskolai évről Í06‘39 kor. 3. Kegyes adományok és pedig: Pesti Hazai Első Takarék­ pénztár-Egyesület adománya 200 kor., Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár adománya 100 kor., Magyar Országos Központi Ta­ karékpénztár adománya 50 kor., A főgimnáziumi Dal- és Zene-egye­ sület adománya 100 kor. Bátz László tanár úr adománya a Mathematikai Lapok előfizetési díjából 63-40 kor. Ócska könyvek eladásá­ ból s apróbb adományokból: 8"20 kor. Összesen 521 60 kor. 4. Szelvény- és takarékpénztári kamat 601-65 kor. A bevételek összege 2260-07 kor. Kiadások: 1. Beiratási díj 21 tanulóért a 10 kor. = 210 kor. (Ezek a tanulók: Havlisch F., Filsinger A., Bogsch A., Bogsch Á., Hittrich J., Buttkay M., Kilczer Gy., Such J., Szigethy P., Licskó P., Kapoun B., Bulkay J., Wieland Fr., Sclmeiker J., Benkő J., Fuchs K., Szórády P., Szórády J., Pápai J., Schmidt Gy., Dobosi K. 2. Tandíj és vizsgadij: 153 kor. (Habinay Iván VIII. o. t. tan­ díjába 60 kor., vizsgad'jába 14 kor., Szlovák Pál IV. o. t. tandíjába 20 kor., Szűcs A. II. a) o. t. tandíjpótlékába 30 kor., Bogsch Á. Vin. o. t. érettségi vizsgadíja 29 kor.) 3. Bizonyítvány díj és vegyesek 38-88 kor. 4. Vasúti menetjegyekre szegénysorsú fiúknak 47 kor. 5. Szegénysorsú fiúk Írószereiért 261-48 kor. 6. Könyvekért és bekötésükért 609'30 kor. 7. Ösztöndíjakra 200 kor. A kiadások összege 151966 kor. Az egyesület vagyona 1904 junius 1-én volt: 1. 4 u/o magyar koronaértékű járadékban: 12.500 kor. 2. 4% magyar földhitelint. záloglevélben: 2000 kor. 3. Takarékpénztári betétben: 1506'56 kor. Összesen 16,006-56 kor. Szaporodás múlt évi junius 11-ike óta 740-41 kor. Fogadják egyesületünk pártfogói hálás köszönetünket., IH. Fögymnasiumi ifjúsági gyámegylet. A főgymnasiumi ifjú­ sági gyámegylet működése hatodik évében is Bereczky Sándor vallás­ tanár vezetése alatt állott. A tanév elején tartott közgyűlés titkárnak Telegdi Both Károly VIII. o. tanulót, pénztárnoknak Pőzel István VI. o. t., ellenőrnek Schneider Bezső VIII. o. tanulókat választotta meg. Osztálypénztárnokok és ellenőreik a következők voltak: I. a) Báth Géza, Gráf Lajos; I. b) Farkas László, Czentner József; II. a) Vámossy Loránd, Lübke János; II. b) Szontagh György, Kilczer •Gyula; III. a) Sass Gábor, Podmaniczky György; III. b) Kovách-

00

Sebestyén Tibor, Fejér Árpád; IY. o. Münnich Aladár, Sass László Y. o. Jármay Zoltán, Zsilinszky Mihály; VI. o. Walkó Loránd, Pőzel István; VII. o. Schneider Bezső, Bendl Kálmán; VIII. o. Telegdi Both Károly, Gedliczka Ármin. Aláírás utján befolyt az I. a) osz­ tályból 24 K 90 fill., az] I. b) o. 25 K 20 f., II. a) o. 21K II. b) o. 32 K 40 f., III. a) o. 29 K 40 f., aIII. b) o. 29 K — f., IV. o. 31 K; 20 f., V. o. 42 K, — f„ VI. o. 32 K 70 f., VII. o. 13 K — f., VIII. o. 49 K — f. Összesen 330 K 30 f. Ehhez járult múlt évi hátra­ lékból 6 K 60 f., tőke-kamat 8 K 95 f. Volt tehát az egész évi jöve­ delem 345 K 85 f. A jövedelem egynegyedét 86 K 47 fillért az ifjúsági gyámegylet az egyetemes gyámintézet részére ennek pénztárába fizette be; a szabad rendelkezésére álló 259 K 38 fillérből adott a Leopoldianumra 10 K-át, a budapesti prot. árvaháznak 20 K-át, a rozsnyói evang. árvaháznak 20 K-át, a pozsonyi Theol. Otthonának 20 K-át, segélyül Gedra Pál VII. o. tanulónak 50 K-át, Fuchs Ká­ roly III. o. tanulónak 30 K-át. A maradványt az egylet tőkéjéhez csa­ tolta, mely ekkép 384 K 14 fillérre emelkedett. Ez összeg az Első Hazai Takarékpénztár erzsébetvárosi fiókintézetében 18.078. számú könyvön van elhelyezve. A hátrálékból befolyó összeg a jövő évi bevételhez fog csatoltatni. IV. A főgimnáziumi dal- és zeneegyesületet a lefolyt iskolai évben is Rütz László tanár vezette. Tisztviselői voltak: Zsigmondy Gábor (VIII) elnök, Gráf Vilmos (VHI) főpénztáros, Vámossy László (VIII) főellenőr, Freund Ernő (VHI) főjegyző, Kund Elemér (VIII) főgondnok, Strasser István (VII) jegyző, Kovács Gyula (VII) pénztáros, Kirchknopf Ervin (VII) gondnok, Münnich Aurél (VI) gondnok, Elischer Ernő (V) gondnok. A tagok száma 233. Az énekkari próbá­ kat Erődi Ernő fővárosi énektanár, a zenekari próbákat Kovács Sándor egyetemi hallgató, főgimnáziumunk volt növendéke vezette. Az egyesület 1904 március 12-én jótékonycélú hangversenyt ren­ dezett, melynek műsora a következő volt: I. Szent-Gály Gyula: Népdalok, a) Fehér galamb száll a levegőbe . . . b) Nem szeretem én a nyíló virágot, c) Elvinnélek . . . Előadta a «Dal- és Zene-Egyesület» énekkara, Erődi Ernő énektanár vezetése alatt. II. Bach: Hegedűverseny két hegedűre. I. Vivace. II. Largo. Előadták: Berger Ernő VIII. oszt. tanuló és Freund Ernő VIII. oszt. tan., zongorán kisérte Erdős Pál VIII. oszt. tan. IH. Liszt: XIV. Bhapsodia. Zongorán előadta Zsigmondy Gábor VIH. oszt. tan. IV. Vörösmarty: Szegény asszony könyve. Szavalta Haberern György III. oszt. tan. V. a) Grieg: Det förste Möde. b) Gillet: Loin du bal. Előadta a «Dal- és ZeneEgyesület» zenekara Kovács Sándor, főgimnáziumunk volt tanítványá­ nak vezetése alatt. VI. Kuruc dalok, a) Hej Bákóczy, Bercsényi . . .

50f.,

91

b) Tréfás dal a német táncra. Előadta a «Dal- és Zene-Egyesület» énekkara Erődi Ernő vezetése alatt. VII. Kiss József: Ágota kis­ asszony. Szavalta Markos Olivér VI. o. t. VIII. Wagner: Lohengrinnyitány. Harmoniumon előadta Kéler Benő VIII. o. t. IX. a) Bériot: VIII. Hegedűverseny. I. tétel, b) Hubay: I. Mazurka. Hegedűn elő­ adta Amar Licco III. oszt. tan., zongorán kisérte Hertzka József V. oszt. tan. X. a) Liszt: Valse Impromptu, b) Godard: Au matin. Zongorán előadta Strasser István VII. oszt. tan. XI. Mozart: Sere­ nade. Allegro. Menuetto. Bondo. Előadta a «Dal- és Zene-Egyesület» zenekara, Kovács Sándor vezetése alatt. A hangversenyek bevételei­ hez a következő hölgyek és urak járultak felülfizetésekkel: Dr. Háberern Pál 20 K, Zsigmondy Jenő 20 K, Keller Teréz 10 K, Liedemann Bezsőné 10 K, Mágócsy-Dietz Sándor 10 K, Bosenstrausz Jó­ zsef 10 K. Dr. Wágner Géza 10 K, Zsilinszky Mihály 10 K, Jármay Jenő 6 K, Horváth Mihály 4 K, Kéler Napoleon 4 K, Strasser Izidorné 4 K, Strasser Lajos 4 K, Dr. Bókay János 3 K, H. Y. 3 K, A. B. 2 K, Elischer Viktor 2 K, Ló'ry Endre 2 K, Werkner Ármin 2 K, Hammersberg Béla 1 K, összesen 137 K. GregerseD Guilbrandt a pódiumot ingyen állíttatta fel, Kéler Napoleon a saját költségére hozatta a harmoniumot, a hangversenyzongorát pedig Chmel J. és fia szívességből engedte át. E nemeslelkű adományokért e helyen is legőszintébb köszönetünket fejezzük ki. A hangverseny tiszta jövedel­ méből az egyesület 100—100 koronát adott az ifjúsági segítő-egyesü­ letnek, a tanári árva-egyesületnek és az épülő főgimnáziumi épületre. Hálás szívvel kell megemlékeznünk az 1903. évi október 27-én elhunyt Siebreich Károly mérnök úrról, ki végrendeletében egyesü­ letünkről is megemlékezett s a következő értékes tárgyakkal gazda­ gította egyesületünk vagyonát: egy Bösendorfer féle zongora, öt hegedű, egy trombita, egy cimbalom, egy fuvola, egy kottatartó s 45 darab különböző hangjegy. A jubileumi alap 20 koronás jutalomdíját Amar Licco III. o. t.. kapta meg, az egyesületben kifejtett buzgó működéséért. Az idei tiszta bevétel 363 K 16 f. Ezen összeget a múlt évi vagyonhoz (6903 K 79 f) csatolva, az egyesület jelenlegi vagyona 7266 K 95 f, mely összegből 6000 K 4»/o magyar koronajáradékban, 200 K egy Tiszaszabályozási és szegedi nyereménykölcsönben és 1066 K 95 f a takarékpénztárban van elhelyezve. V. Gyorsíró tanfolyam. A gyorsírást Mikola Sándor tanár ta­ nította a Gabelsberger-Markovits-rendszer szerint kezdőknek és hala­ dóknak heti 2—2 órában. Kézikönyv: Bódogh János: Levelező és Vitairása. A kezdők tanfolyamában részt vettek : Bátor Elemér, Baumgarten Mihály, Bleiszner Ágost, Brachfeld József, Büchler Ernő, Dach.

92

Géza, Ehrenstein Egon, Franciscy József, Freund Pál, Gálócsy Ár­ pád, Járitz Andor, Haberern György, Hatvani Deutsch Endre, Herbacsek Mihály, Kapoun Bezsó', Kasper Bobért, Klopíer Ernő', Kéler Dénes, Kovács Sebestyén Tibor, Oesterreicher Sándor, Ulbncü Gyula, Yida György, Yack Géza, Vampetics Bezső, Weisz Sándor, Werkner Albert III. oszt. tanulók, Krepuska Lajos, Wieland Frigyes IV. oszt. tanulók. A haladók tanfolyamában részt vettek: Adler Jenó', Bácsi Ferencz, Blaskó Ödön, Block Béla, Baumann Ferencz, Budinszky Károly, Cserkuti Engel György, Hittrich József, Kirchknopf Károly, Pajor Jenó', Patz Ferencz, Topscher Kálmán IV. oszt. tanulók, Elischer Ernő, Kimer Vilmos V. oszt. tanulók és Bihari Imre VI. oszt. tan. Kezdők száma: 29; haladók száma: 15. VI. Ifjúsági könyvtár. A könyvtár gyarapodott vétel útján: 33 kötettel 120'2 kor. értékben, ajándék útján : 18 kötettel 38’80 kor. értékben. Ajándékoztak : Gerő Sándor VI. o. t. 2 db-ot: Hammers­ berg Béla II. a) oszt. tan. 5 db-ot; Balázs Béla I. b) oszt. tan. 4 db-ot; Kellner István I. b) oszt. tan. 2 db-ot; Dach Géza III. b), Schanzer Pál II. a), Vécsey László II. a), Gráf Lajos I. a) oszt. tanulók, továbbá Bereczky Sándor, Mikola Sándor és Vaday József tanár urak 1—1 db-ot. A könyvtárt az I—IV. osztály tanulói használták és pedig 183 tanuló 2598 db könyvet vett ki az óv folyamán.

XI. A z 1 9 0 3 —4 . is k o la é v b e n t a n u ló if j ú s á g ta n u lá s b e li h a la d á sa .

V iz s g á la to t

Össze­ I. a, I. 6 . I I . a . II . b. n i , a . I l I .b . IV .

V.

V I.

44

67

47

35

V I I . V III .

sen

"3

Jé E lé g s é g e s

-1

E lé g te le n

o

55

58

40

12 14

37

13

4

11

7

7

20

10

9

8

17

118

22*7

13

17

15

11

13

21

10

15

1G

18

163

17

19

12

13

8

1G

14

11

7

9

12

138

12

13

12

1

11

8

12

10

4

9

1

99

26*6 19-3

1

4

E g y tá r g y b ó l j

3

7

5

5

G

7

2

K ét

6

2

3

3

2

5

7

3

4

4

3

—

«

42

7 2

48

518

31

9-2 5 ‘8

21

4-3

47

—

1

4^

J e le s

45

co

% te li

I s m é t l é s r e u ta -

sítva

7

—

—

—

X II.

JE L E N T É S AZ É R E T T S É G I V IZSG Á LA TRÓ L. A szóbeli érettségi vizsgálatra (junius 13—16) a fó't. püspök úr elnöknek nagyt. Horváth Sándor lelkész urat, a nagyméltóságu vall. és közokt. miniszter úr kormányképviselőnek mélt. Molnár Viktor miniszteri tanácsos urat küldte ki. Az érettségi Írásbeli feladatok a következők voltak : I. A magyar nyelvből: 1. Az Auróra-kör és hatása költésze­ tünk fejlődésére. —• 2. Jövevénynépek Magyarországon. ■ —• 3. Szép az ifjúság aranykora, de ne feledd, ifjú, hogy csak előkészület az hasznos férfiúságodhoz, tisztes vénségedhez. (Fáy Andr.) II. A latin nyelvből: Titi Liivi «Ab űrbe condita» libri XXII-i caput VII-um (36 sor.) Hl. A görög nyelvből: Hektor találkozása édesanyjával, Hekabével, Horn. Iliásza. VI. ének, 251—278, sor. IV. A német nyelvből: Németre fordítandó Kazinczy F. élete a Martinovies-féle összeesküvésig (írod. tört. kézikönyv 99—100. lap). V. A mathematikából: Algebrai: Oldjuk meg 3x2—íx + p = 0 egyenletet as-re. Milyen értékeket kell adni a p-nek, hogy a gyökök 1. reálisak, 2. egyenlők, 3. conjugált complex számok legyenek. Milyen értékeket kell adni a p-nek, hogy az egyik gyök a másiknak háromszorosa legyen ? Mértani: Egy sürítő és expansio nélküli lokomotív adatai a következők: a gőzhenger átmérője 2r=50 cm; a dugattyú útja 1—8 m ; a gőz nyomása p = 6 atm. A dugattyú percenként u—35 térti menetet végez (ide-oda). 1. Hány kg. súly a dugattyúra működő nyomó erő? 2. Hány HP. az elméleti hatásképessége, ha két ilyen gőzhengerrel dolgozik? 1 atm.=P033 kgsúly. E iokomotivnak és a hozzá csatolt kocsiknak összes súlya q= 120 tonna; másodpercenként hány m-nyi útat tehet meg, 1. viszintes pályán, hol csak a súrlódás ellen végez munkát (súrlódási együttható io = 0 -005); 2 oly lejtőn, melynek emelkedése e=0'02 ? A vizsgáló-bizottság az Írásbeli dolgozatok alapján mind a 47 tanulót szóbeli vizsgálatra bocsátotta, azonban egyiköket, Pick Alfré­ det, nagy sajnálatunkra betegsége távoltartotta a szóbeli vizsgálattól. A vizsgálat végeztével az ifjabb Bójám Vigyázó Sándor-féle nagyobb (600 kor.) ösztöndíjat a tanári testület Bogsch Árpádnak, a kisebbet

94

Rendes tanuló jelentkezett Magántanuló jelentkezett írásbelihez nem bocsáttatott írásbeli vizsga- 1 latot tett Szóbeli vizsgá- 1 hoz bocsáttatott 1 jelesen jói egyszerűen Javító vizsgára 1 utasittatott Ismétlő vizsgára 1 utasittatott Bölcsészi Jogi Orvosi Mérnöki Vegyész Gazdasági Kereskedői 1 Művész Hivatalnoki 1 Katonai Diplomatiai 1 Hírlapírói

(360 kor.) Osztroluczky Gyulának ítélte oda; a Weisz Arthur-féle ‘20—20 kor. jutalmat Szilas Oszkár és Zsigmondy Gábor kapta, amaz a mathematikában, emez a fizikában tanúsított kiválósága elismeréséül. Az érettségi vizsgálat eredményét a következő adatok mutatják. Érettnek ítéltetett

pályát választott

48

—

1

47

46 15 14 17 —

—

4 14 5 10 1 i 2 i 3 2 '2

i

46

XIII. T U D N IV A L Ó K . I. Évzárás, évnyitás, beiratások. Az 1903—1904. isk. esztendőt az átköltözés miatt már junius közepén bezárjuk, oly formán, hogy junius 9-én, d. e. 9 órakor tartjuk a záró-ünnepet a díszteremben, mely után az osztálytanárok az egyes osztályokban kiosztják a bizo­ nyítványokat és az értesítőket. Az 1904—1905-ik isk. évet már a városligeti fasorban levő új épületben szeptember hó 20-ik napján, d. e. 9 órakor nyitjuk meg. Szükség esetén a megnyitásra vonatkozó értesítést a hírlapokban tesszük közzé. A magántanulók vizsgálatai junius 10-ikén, d. e. 8 órától fogva lesznek; a szóbeli érettségi vizs­ gálatok junius 13., 14., 15. és 16. napjain. A beiratások rendje a következő lesz : a) Junius 11-én és 13-án azokat írjuk be, a kik minálunk az I—VII. osztályokat sikerrel végezték, s az I. osztályba azokat, a kik a mi (az evangélikus) népiskolánkban végezték a IV. osztályt. Saját tanítványainkat, illetőleg szüleiket, nyomatékosan figyelmeztetjük, hogy a beiratás kitűzött határidejét saját érdekökben annyival inkább megtartsák, mivel elmulasztása a felvételt bizonytalanná teszi. b) Junius 29-én és 30-án az I—VIII. osztályokba azokat írjuk

95

be, a kik más iskolából jönnek. Az I-ső osztályba junius 29-én csak protestáns tanulók vétetnek fel, 30-án más vallásúak is. c) Szeptember 1-én d. e. 8 órakor tartjuk a javító és pótló, '2-án a magánvizsgálatokat. Szeptember 2-án és 3-án, a mennyiben még hely lesz, beiratás lesz az I—VIII. osztályokba. Mind a három terminuson, a beiratások alkalmával, az első fél­ évi tandíj okvetlenül lefizetendő. Az újonnan jövő tanuló köteles beiratásakor a keresztlevelet, illetőleg a születési bizonyítványt, iskolai bizonyítványt s az oltási bizonyítványt magával hozni. A 12 évesek a sikeres újraoltást is igazolni tartoznak. A junius hó folyamán megtartandó vizsgálatok és beiratások még a főgimnázium régi épületében, a szeptemberi vizsgák és beira­ tások már az új épületben mennek végbe. II. Tandijmentességi szabályzat. 1. Tandíjmentességért oly ág. hitv. ev. és ev. ref. tanulók fo­ lyamodhatnak, a kik szegénységüket hiteles hatósági bizonyítvánnyal igazolják, és kiknek iskolai bizonyítványa jó rendű és magavisele­ tük is jó. 2. A szegénységi és iskolai bizonyítványnyal felszerelt és a presbyteriumkoz intézett kérvényeket a beiratkozás alkalmával kell az igazgatónak vagy helyettesének átadni, s ugyanakkor kell a 10 K beiratási díjat befizetni az iskola pénztárába; a kérvény legkésőbb szeptember 15, illetve február 15-ig nyújtandó be. 3. A tandíj fizetése alól való felmentés évről-évre történik, s vagy az egész iskolai esztendőre, vagy csupán a felére terjedhet, a mi a folyamodók anyagi helyzetének s esetleg más körülményeknek mél­ tányos figyelembevételétől függ. A féltandíjmentesek az iskolai esztendő mindkét felére járó tandíjnak felét-felét kötelesek megfizetni. 4. Az egész tandíj elengedésében részesült tanuló is elveszít­ heti a tandíjmentességet, a második félévre, ha: a) az első félévi osztályozás alkalmával általános osztályzata nem éri el a jó fokoza­ tot ; b) ha magaviseletből kevésbé szabályszerű, vagy épen rossz osz­ tályzatot nyert. Az elvesztett tandíjmentességért újabb folyamodásnak van helye, ha az illető tanuló az előző félévben az előírt minősítést ismét megszerezte. 5. Ha az egész vagy fél tandíjmentes tanuló az év végén javító­ vizsgálatra utasíttatik, s a javító-vizsgálatot oly eredménnyel teszi le, hogy általános osztályzata eléri a jó fokozatot, a következő osz­ tályra ismét folyamodhatik tandíjmentességért. 6. Az 1—5. pontban foglalt feltételek és korlátozások a pro­ testáns árvaházi növendékekre és az iskolafentartó egyház alkalma­

96

zottainak fiaira nem vonatkoznak, osztályismétlés esetében azonban mind az árvák, mind az alkalmazottak fiai megfizetik a tandíjat. ül. A tandíj összege. 1. Tandíj fejében azon ág. h. ev. tanulók, kiknek szülei a pesti ág. h. ev. magyar-német egyház cselekvő tagjai, egy iskolai eszten­ dőre 60 (hatvan) koronát, a többi ág. h. ev. tanuló, akár helybeli, akár vidéki, 66 (hatvanhat) koronát, az ev. ref. vallásúak szintén 66 (hatvanhat) koronát fizetnek. A nem protestáns tanulók egy évre 120 (százhúsz) koronát, a magántanulók valláskülönbség nélkül (30) harmincz korona beiratási díjat fizetnek. A vegyes házasságból származott, nem protestáns vallású tanuló is az evangélikusok részére megszabott összegben fizeti a tandíjat, ha apja vagy anyja (az evangélikus házasfél) cselekvő tagja a pesti ma­ gyar-német egyháznak. 2. A tandíjat két részletben kell lefizetni. Első felét (30, 33, illetve 60 koronát) a beiratkozás alkalmával, második felét február hó 15-éig.

TARTALOM. L ap

I. II. III. IV . V. VI. V II. V III. IX . X. X I. X II. X III.

Műleírás — — — — — Iskolai egészségügy Nürnbergben É vi jelentés _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Tanári testület s az előadott tantárgyak _ _ _ _ _ _ — — . A tanárok irodalmi működése __ .... Tananyag s tankönyvek.... Feladványok írásbeli dolgozatokra _ _. __ _~ ._ Főgim n. tanulók száma.._ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ T anszerek._ __ ....... __ .... ._ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ._ E gyesületek.....____________ _ _ _ — — ~~ — Az 1 9 0 3 — 4 . iskolaévbeli tanulóifjúság tanulásbeli haladása . _ Jelentés az érettségi vizsgálatról ._ __ __ .... _ _ _ _ _ _ _ Tudnivalók __ ._ .._ .........- _ ....' ................. — —

3

8 4b 58 60

62 71 73 80 87 9-2 93 94

/r