2016. március 20.
A Komáromi Szent András plébánia IV/12. szám
hírlevele
Lk 19,28-40; Iz 50,4-7; Fil 2,6-11; Lk 22,14–23,56 „Nyissátok meg a kapukat, és táruljatok fel, örök kapuk, hadd menjen be a dicsőségnek Királya!”
Az Egyház szent liturgiája Virágvasárnappal kezdi a Szent Háromnap ünneplését, elővételezve az Úr szenvedéstörténetének emlékezetét a passió éneklésével, de a húsvéti győzelem ragyogását is az ünnepi bevonulással és a Hozsanna éneklésével. Ha Virágvasárnap nélkül érkeznénk a Szent Háromnapba, félő, hogy Jézus egyéni történetét idéznénk föl csupán, a pert, a kínzásokat, a kivégzést. A mai szegényes, mégis dicsőséges bevonulás azonban már azt is ünnepli, hogy a mi Urunk győzött a halálon, és szent vére által megtörve a sátán uralmát a megváltásra szomjazó emberiséget az örök kapukon át a mennyei Atya házába vezeti.
Virágvasárnap
Ezen a napon megtanuljuk újra átlépni a Szentegyház küszöbét, úgy, ahogy kell: a megváltás mélységes hitével, az örök életnek és a test dicsőséges feltámadásának szilárd reményével s a Szentlélek által szívünkbe árasztott mennyei szeretettel. Az Egyház kapuja ugyanis az utolsó ítélet, a dicsőséges feltámadás és az örök élet kapuja. A mai napon nem egyszerűen körmenetet tartunk, hanem ünnepélyes bevonulást, mely önmagában is jelzi a húsvéti misztérium lényegét, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus ebből a világból emberi testével-lelkével bevonult az Atya dicsőségébe. Ő maga mondta az utolsó vacsorán: „Most elmegyek ahhoz, aki küldött engem.” És: „Aki bennem hisz, az átment a halálból az életre, illetve: annak örök élete van, és nem esik ítélet alá.” Ennek fényében bűnbánatot kell tartanunk: hányszor léptük át a
templom áldott küszöbét unalommal, üres és hideg szívvel! Hányszor beszéltünk az Egyházról hálátlanul és szeretetlenül! Irgalmazz nekünk, megváltó Királyunk, Jézus! Ne zárd be előttünk szent Egyházad földi és égi kapuját, szelíd Királyunk, Jézus! A mai szentmise olvasmányai mind arról beszélnek, hogy az Úr dicsőségébe való bevonulás útja a végsőkig menő önkiüresítés és megaláztatás. De hiszen az Úr dicsősége, a Szentháromság belső élete is csupa önajándékozás: egyik személy sem tart meg semmit önmagának, hanem
az Atya a Fiúnak, a Fiú az Atyának adja szeretetének teljességét, a Szentlelket, s őt árasztják ki ránk, emberekre is. Virágvasárnap ezért nemcsak Nagypéntek és Húsvét titkát előlegezi, hanem Pünkösdét is. A pünkösdi Lélek van jelen a mai nap túláradó örömében, abban a tiszta és komoly örömben, mely a kereszt által jött az egész világra.
„…ha majd fölemelnek a földről, mindenkit magamhoz vonzok.” / Jn 12,32/
homlokunkra. Virágvasárnap a nagyböjt utolsó vasárnapja. Ezen a napon ünnepli az Egyház Jézus jeruzsálemi bevonulását. Ezen a napon a papság és a hívek a szentelt barkával körmenetet tartanak. A virágvasárnapnak kettős jelentősége van: egyrészt, a győzelem és a megdicsőülés napja, másrészt előre vetíti Jézus szenvedésének és halálának fájdalmát. A szentmise keretében elhangzik a passió, Jézus szenvedéstörténete.
Barsi Balázs–Telek Péter-Pál: Magasság és mélység Szent idők
A szent háromnap liturgikus ünneplése /Triduum Paschale/
A liturgia szó jelentése: „nyilvános mű”. A nép részéről illetve a nép javára végzett szolgálatot jelent. A keresztény hagyományban azt jelenti, hogy Isten népe részt vesz Isten művében. A liturgiában Krisztus, a mi Megváltónk és Főpapunk folytatja Egyházában, Egyházával és Egyháza által a mi megváltásunk művét. A liturgikus ünneplésben az Egyház az ő Urának képmásaként szolgál, részt vesz prófétai küldetésében és királyi papságában. A nagyböjt hamvazószerdán kezdődik, negyven napig tart. Ezen a napon az Egyház hamut szentel, és a bűnbánat jeléül a pap hamut hint 2
Nagycsütörtök – A püspöki székhelyeken e nap délelőttjén a megyéspüspök együtt misézik papjaival, akik megújítják szentelési ígéretüket. Ezen a szentmisén a püspök olajat szentel, melyet a szentségek kiszolgáltatásánál használnak. Virágvasárnap
Ezt a szentmisét olajszentelési vagy krizmaszentelési misének nevezzük. A szentelt olaj fajtái: keresztelendők olaja, betegek olaja, krizma (A krizmába illatos balzsamot kever-
harangok és az orgona, azután elnémulnak nagyszombat estig. A mély gyász jeléül csak a kereplők szólnak. A harangok „Rómába mennek”. A nagycsütörtöki evangélium elmond-
nek, amely Urunk jó illatát jelenti. Krizmával végzik a felkenést a keresztség, a bérmálás és az egyházi rend szentségében.) Nagycsütörtök este az utolsó vacsora emlékmiséjén az Oltáriszentség és az egyházi rend alapítására emlékezünk. Amikor a szentmisében az Egyház Krisztus húsvéti vacsoráját ismételve és megújítva az Eucharisztiát ünnepli, mindig Krisztus haláláról és feltámadásáról emlékezik meg. A bűnök bocsánatára kiontott vér, Krisztusnak mint áldozatnak, mint Húsvéti Báránynak a valóságát állítja középpontba. A nagycsütörtök az Egyház legősibb ünnepei közé tartozik. Az ősegyházban ezen a napon fogadták vissza a bűnbánókat. Az esti szentmisén, amikor a pap a Glóriát énekli, megszólalnak a csengők, a
ja, hogyan mosta meg Jézus tanítványainak lábát. Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni. Ennek emlékére a püspök vagy a pap megmossa tizenkét egyházközségi tag (férfiak) lábát. (Jn 13, 13-15) A szentmise utáni oltárfosztás, amikor eltávolítanak az oltárról minden díszt még a terítőt is, Jézus elfogatására és nagycsütörtökön kiállt szenvedéseire emlékeztet. Nagypéntek – Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. A szertartás keretében elhangzik a passió Szent János evangélista szerint. Ünnepélyes könyörgést végeznek a pápáért, a püspökökért, a papokért, hívőkért és hitetlenekért. Az ünnepélyes imák után következik
Virágvasárnap
3
a hódolat a kereszt előtt. A kereszthódolat után elimádkozzuk a Mi-
atyánkot, majd az áldozás következik. A szertartás után a hívek a szent sírnál imádkoznak, mely fölött elhelyezték a lefátyolozott Oltáriszentséget. Nagyszombat – Jézus a sírban pihen, a hívek felkeresik a templomokban felállított szentsírt.
lálható öt tömjéncsomó Jézus öt szent sebét jelenti. A húsvéti örömének ( Exultet ) az ünnep tartalmát fogalmazza meg, a fényt, amely a feltámadást és a megváltást jelképezi. A Glória ünnepélyes éneklése során megszólalnak a csengők, a harangok és az orgona. Ünnepi örömmel dicsőítjük Istent az Alleluja éneklésével. Az ezt követő ó- és újszövetségi olvasmányok átfogják az üdvösség történetét. A prédikáció után következik a keresztelés ünnepélyes szertartása. Először a mindenszentek litániája hangzik el, hiszen a keresztséggel az ember tagjává lesz a szentek közösségének. Ezt követi a keresztvíz megszentelése és a keresztelés. Majd az összes hívők megújítják keresztségi fogadalmukat. A szertartás a szentmise szokott rendje szerint folytatódik. A szentáldozásban a feltámadt Üdvözítővel találkozunk. A mise után kezdődik a feltámadási körmenet. A hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és a világnak hirdeti a feltámadás örömét.
Húsvét vigíliája – Szombaton, a sötétség beállta után kezdődik a liturgia. Első eseménye a tűzszentelés és a húsvéti gyertya megszentelése. A megszentelt tűzről gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékelteti, azt, hogy a bűn és halál sötétjében Krisztus felwww.hittansuli.hu támadásának ereje kiterjed az egész emberiségre. A húsvéti gyertyán taHúsvéti jelképek, szimbólumok Tojás A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. Krisztus úgy 4
Virágvasárnap
törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. Bárány A legősibb és a legelterjedtebb húsvéti jelkép. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. Kapcsolatba hozható azzal a vallási tétellel, miszerint Jé-
Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért nyúllá változtatott. Más verzió szerint pedig dühében változtatta át a szárnyast. A lényeg, hogy így kapott helyet a különböző kultúrkörökben a furcsa nyuszi, amely fészket rak és azt tojásokkal tölti meg. Ostara nevéből származtatják egyébként a húsvét angol, ill. német nevét (Easter/Ostern). Barka
zus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ma ennek emlékére bar-
Nyúl A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. A leganda szerint
kát szentelnek a templomokban. De a barkavirág mást is jelképez. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe. Források: Múlt-kor történelmi portál, magyarvagyok.com, nko.hu
Virágvasárnap
5
Hirdetések
Kérjük a kedves híveket, hogy a hét folyamán kísérjék figyelemmel a miserendet. A nagypénteken megvalósítandó esti keresztutat a Szent Rozáliatemplomnál kívánjuk kezdeni, s a befejezést a Szent András-templom IRGALMASSÁG KAPUJÁT átlépve véghezvinni. A nagyszombati vigíliára lehetőleg csöpögés-mentes mécseseket ajánlunk hozni a templomba. A PORTE Polgári Társulás tartós élelmiszer gyűjtése még mindig aktuális. Aki tartós élelmiszert kíván adományozni, a hét folyamán ezt megteheti a plébánia irodájában munkanapokon 8-tól 12 óráig. A Szent Rozália-templomban is lehet hagyni az adományokat, melyekért a jó Isten fizessen meg! A Szent András-templom javítására meghirdetett gyűjtés összege, az elmúlt héten 65.- EUR-val gyarapodott. Így az év kezdete óta 3 572.- EUR-t tesz ki. Isten fizesse meg az adakozók nagylelkűségét! A Pozsony-i Komenský Egyetem, Római-katolikus Hittudományi Fakultás felvételt hirdet a 2016/2017-es tanévre a teológia szak nappali tagozatára kispapjelöltek valamint laikusok részére. A jelentkezési íveket 2016. március 31. lehet benyújtani. Részletesebb információt a fakultás weboldalán kapnak az érdeklődők: www.frcth.uniba.sk 2016. március 22-én (kedden) 18,30 órai kezdettel, elmélkedéssel egybekötött zenehallgatásra hívjuk a kedves híveket!Az este folyamán elhangzik Haydn: A Megváltó hét szava a keresztfán című műve. A Nagyhét történéseiről szóló elmélkedést ft. ThLic. Fóthy Zoltán, PhD. nagysallói plébános vezeti. Szeretettel várunk minden érdeklődőt! 2016. március 23-án (nagyszerdán) 18:00 órakor a plébánia nagytermében kerül sor a filmklub soron következő előadására, melynek keretében megtekintjük Pavel Lungin: A sziget c. orosz filmdrámát. Szeretettel várjuk a kedves testvéreket! Áldott HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK a kedves híveknek! 6
Virágvasárnap
Heti liturgikus naptár 20. vasárnap: Virágvasárnap - ünnepi mise Iz 50,4-7 Zsolt 21 Fil 2,6-11 Lk 22,14-23,56 21. hétfő: Nagyhétfő Iz 42,1-7 Zsolt 26 Jn 12,1-11 22. kedd: Nagykedd Iz 49,1-6 Zsolt 70 Jn 13,21-33.36-38
23. szerda: Nagyszerda Iz 50,4-9a Zsolt 68 Mt 26,14-25 24. csütörtök: Nagycsütörtök, az utolsó vacsora miséje Kiv 12,1-8.11-14 1Kor 11 Jn 13,1-15 25. péntek: Nagypéntek Iz 52,13-53,12 1Kor 11 Jn 18,1-19,42 26. szombat: Húsvéti vigília, Urunk feltámadásának ünnepe Ter 1,1-2,2 Zsolt 103 Mk 16,1-7
Virágvasárnap
7
A szentmisék rendje 2016. március 21 – 27.
III. 24.
III. 23.
III. 22.
III. 21.
Streda – Szerda
Utorok – Kedd
Pondelok – Hétfő
Biela sobota Veľkonočná vigília Nagyszombat Húsvét vigíliája
7:00 8:00 17:00
8:00 10:00 17:00
slovenská magyar magyar
magyar slovenská slovenská
Sv. Ondrej Szent Rozália Szent András
Szent Rozália Penzión Sv. Ondrej
R. Hubačeková a Glončáková Testi és lelki gyógyulásért Élő családtagok
† József és Rozália † Jozef, František, František † Gašpar a rodina
Sv. Rozália Szent András St. Andreas
KRÍŽOVÁ CESTA V MESTE
† Mária † László ADORATIO
B. pomoc pre rodinu † Édesanya † Gáspár Ágnes
17.00 slovenská 17.00 magyar 18.00 – 20.00
Sv. Rozália Szent András
ADORATIO Za farníkov Hívekért
Sv. Ondrej Szent Rozália Szent András
slovenská magyar SK – HU
St. Andreas Sv. Rozália Szent András
† Bugár Gáspár (8. évf.) † Jozef a Miroslav Šafar Élő Igor Miséző pap szándékára
slovenská magyar magyar
9.00 – 16.00 18.30 slovenská 18.30 magyar
Szent Rozália Sv. Ondrej Szent András Szent András
7:00 8:00 17:00
magyar slovenská magyar magyar
8.00 9.00 11.00 18.00
Veľký piatok 15.00 Slávenie utrpenia a smrti Pána 15.00 Nagypéntek 19.00 Jézus szenvedésének és halálának emléknapja
Zelený štvrtok Večerná omša na pamiatku Pánovej večere Nagycsütörtök Az esti szentmise az utolsó vacsora emlékére
III. 25.
III. 26. III. 27.
VEĽKONOČNÁ NEDEĽA PÁNOVHO ZMŔTVYCHVSTANIA HÚSVÉTVASÁRNAP JÉZUS FELTÁMADÁSÁNAK EMLÉKNAPJA
Virágvasárnap
8
