Épülettervezés I. Tantárgyfelelős:
2010-2011 2. félév Puhl Antal DLA
Kurzusok oktatói:
Ferencz Marcel DLA Kovács Péter DLA Kulcsár Attila DLA Rudolf Mihály DLA
Előadó:
Kállay Ferenc
11. előadás _
Az egylakásos lakóház extrém esetei II. I. Hétvégi házak építészete
NEM A MÉRET A LÉNYEG, AVAGY NYARALÓK, AMIK NEM AKARTAK TÖBBNEK LÁTSZANI „Kis házat tervezni hihetetlen jó feladat. A terjengősség, nagyzolás, és önmegtartóztatás nélküli térszervezés gyökeres ellentéte sokkal szimpatikusabb számomra – röviden, tömören a lényeget, és még szerények is maradhatunk. Ma egy nyaraló gyakorlatilag családi ház, felszereltsége és funkciói azzal azonosak próbálnak lenni. Ezekben a kis házakban pedig az a megkapó, hogy szellemiségükben, alapgondolataikban is jobban eltérnek a családi ház fogalmától. Bájosan magától értetődő a szerénység és a minimális méret.” M. Miltényi Miklós
Balatoni nyaraló Wágner László
A hétvégi házak kialakulásának történeti háttere -
A mai értelemben vett nyaralók elterjedése a XIX. század közepétől kezdődik el nálunk. A vagyonos polgárság kisebb – nagyobb birtokot vásárolt a városon kívüli területeken, és oda nyaralót épített magának. Ilyenek voltak a budai hegyekben épület villák is kezdetben. (nagyobb léptékű, elegánsan kialakított épületek) Az állandó lakhely és az időszakos lakhely közötti távolságnak határt szabott a lófogattal való közlekedés sebessége. A vasúthálózat kiépítésével , majd a gépkocsi elterjedésével a lakás és a nyaraló távolsága több tíz, később több száz kilométer is lehetett egymástól. A XIX. – XX. század fordulóján Magyarország akkori területén főleg az Adriai tenger és a Tátra vidékén, részben Erdélyben alakultak ki jelentős üdülőhelyek, és elindul a balatoni üdülőrégió fejlődése is. Főleg a vagyonosabb réteg engedhette meg magának.
-
A trianoni békeszerződés után a korábbi jelentős üdülőhelyek külföldre kerülnek, ekkor vesz nagyobb lendületet a Balaton – környéki fejlődés, és az új üdülőterületek kialakulása. (Duna – kanyar, Velencei tó) Ekkoriban még aránylag olcsón lehettet telket vásárolni, és a jobban fizetett tisztviselők, átlagosnál magasabb jövedelmű kispolgárok fizetőképességéhez igazított kisméretű, szerényebb, de még jól lakható nyaralók, hétvégi házak kezdenek el szaporodni. (Ekkoriban kezdődik a Balaton déli partjának szinte teljes hosszában történő vízparti beépítése, mely sokszor az átfogó fejlesztések egyik legnagyobb akadálya)
-
A hatvanas évektől rohamosan nő a hétvégi házak építése iránti igény. Ennek oka a földtulajdon magánkézből állami tulajdonba történő átvándorlása. A mezőgazdaság gépesítésével sok munkaerő a mezőgazdaságban feleslegessé válik, elkezdődik az urbanizálódás, a falusi munkaerő új lakótelepekre költözik, de a föld ösztönös szeretetét, a természettel való együttélést nem tudják levetkőzni. A panellakásból hétvégenként a szabadba kívánnak menekülni. Külterületi termőföldet azonban nem lehetett vásárolni, csak belterületi telket. Ezért az üdülőterületek vezetői azt szorgalmazták, hogy kiterjesszék a belterület határait, és így a szövetkezeti földek egy részét üdülőtelekké parcellázzák. (apró 200 -300 m2 terület) Politika is ösztönözte _ JÓLÉTI MODELL (panellakás- Trabant_ nyaraló) Sokszor nagyon kis lépték, szedett – vetett anyagokból, mindenfajta átfogó koncepció nélkül a környezet esztétikai minőségét tönkretéve. Az esztétikai szennyeződés elkerülésének szándékával igényesebb hétvégi ház típusterveket hoznak létre, csekély hatásfokkal. A környezeti kár nemcsak a táj esztétikai képén jelentkezik, a csatornaközművet sokszor nélkülöző területek besűrűsödése a környező élővizek vízminőségének romlásához is vezetett.
Hétvégi ház típusterve a 60-as évekből
-
A települések belterületeinek határait nem lehetett a végtelenségig kitolni és bizonyos területeken nem is lehetett indokolni üdülőövezet kialakítását (nem volt vonzerő) A 70-es években ezért lehetővé vált külterületi termőföldek pár száz négyzetméteres hobbikertté történő átalakítása. (városi zártkert) Ezek elvileg mezőgazdasági területek maradtak, de megengedték, hogy azokon kezdetben 12-15 m2-nél, majd később 30 m2nél nem nagyobb „szerszám és terménytároló” létesülhessen. Ezek a valóságban ugyancsak üdülők, hétvégi házak lettek, de az előírás kötöttségei miatt néhol idétlen tetők, torz épületformák, rossz anyagokból épültek. A mezőgazdasági rendeltetés hazugsága mentesítette a területet a közművek kiépítésétől, ennek ellenére a tulajdonosok néhol elérték, hogy vízvezetéket, elektromos áramot vezessenek a területre, és ma már egyre több zártkerti építmény vált állandó lakássá. A Balaton északi partja is ennek esett áldozatául, a dombok régi szőlőterületein az egykori présházak helyén, a gyönyörű domborzat vonulatában rengeteg hétvégi házat építettek, minden koncepció vagy rendezőelv nélkül. A Hivatal ezt a folyamatot pályázatokkal, típustervekkel igyekezett jó irányba terelgetni, többnyire sikertelenül. Hasonló fél legitim keretek között keletkeztek nyaralók, üdülőterületek a folyó hullámterében, árvíz veszélyes területein.
Szőlőhegyi nyaraló ajánlott terve 1970-ből
-
A politikai – gazdasági rendszer megváltoztatása ezeknek a folyamatoknak gátat vetett a 90-es években. Megkezdődött ezeknek az üdülő területeknek a közművesítése, ahol építési engedélyt csak teljes közmű mellett lehet kapni. Sokszor helyi építészeti adottságokhoz, egységes utcaképek kialakulásához igazítják a szabályozási terveket. A telekárak értékéhez igazítva nagyon megnőtt az ingatlanok ára, egy jó helyen lévő balatoni telek ára meghaladja egy nagyvárosi telek árát, ilyen értékű telken egy kisméretű hétvégi ház építése gazdasági abszurdum lenne. (SAJNOS) A mezőgazdaság időszakos válsága miatt is csökken a falvak népessége, az ingatlanárak alacsonyabbak lettek ezeken a területeken Egyre gyakoribb, hogy tehetősebb városlakók szép természeti környezetben lévő falvakban vásárolnak maguknak házat vagy tanyát nyaraló céljából. (Tisza menti falvakban, Regéc – Boldogkőváralja stb…) Jó irányvonal lenne, mert késleltetné a falvak elhalását, teljes elnéptelenedését. Mára ez a folyamat régiókra szakadt, keleti határ menti területek szinte teljesen elnéptelenedtek, nincs vonzerő – pénzhiány, fiatalság urbanizálódása.
50-es, 60-as évek pozitív példái, jobb típustervek Magyarországon
balról jobbra_
balról jobbra_ Wágner László Kiss András Hofer Miklós Vadász György
Kismarty – Lechner Kamill tervezte nyaraló Zamárdiban (1914 – 1933)
Callmeyer Ferenc és Vadász György által tervezett nyaralók
Dr. Preisich Gábor lábakon álló szigligeti nyaralója
A hétvégi házak, nyaralók tereinek kialakítása, méretezése
-
Hétvégi házra általában kevesebb pénzt szántak a családok, mint lakásszerzésre, így annak alapterülete általában jóval kisebb, mint egy ugyanolyan férőhely számú lakásé. Igen rossz (de sajnos nagyon elterjedt gyakorlat), hogy ugyanazon funkcionális kialakítással, de jóval kisebb terekkel tervezték meg a nyaralót, ezáltal sokszor a használhatatlanságig összezsugorították a temérdek helyiséget, rossz arányokat létrehozva ezzel. Alkalmas módszer, ha a lakástevékenységhez képest elhagyjuk azokat a tereket, amik használata nem vagy csak nagyon kis mértékben várható. Például egy átmeneti hajlék, horgász kunyhó esetében _ alvás és tárolási helyigényen kívül másra nem nagyon van szükség Minden más megoldható (tisztálkodás, étkezés, beszélgetés, főzés) a külső térben is.
Hétvégi házak
-
Hétvégi házaknál hasonló elv érvényesíthető, mit az előző esetben, használat célja és időtartama nem indokolja az egyéni tevékenységeket, ezért a hálóhelyeket kizárólag „alvás” követelményei szerint elégséges méretezni. Alkalmazható emeletes ágy a gyerekeknek, a tanuló, ágy melletti rakodó felület is elmaradhat, de a közvetlen szellőztethetés, napfény bejutását itt is biztosítsuk. Konyha mérete is minimálisra szűkíthető (mosogatás, főzőlap minimális pakolófelülettel, pult alatti hűtőszekrénnyel) A higiéniás helyiségnél létszámtól függően eltérhetünk az OTÉK szigorú előírásaitól, egy WC – kézmosó és egy zuhanyzó tökéletesen kielégíti a komfort követelményünket. Ügyeljünk azonban arra, hogy a szaniterek kötött méretük miatt a minimális használati teret biztosítani kell, hogy zavartalanul elhelyezhetőek legyenek. (nem szabad elfelejtkezni a vízmelegítésre szolgáló villanybojlerről sem, mely szintén viszonylag sok helyet foglal) Háztartási munkák köréből kihagyható a mosás – vasalás, inkább csak a felmosásra, sepregetésre alkalmas eszközök tárolásáról kell gondoskodni (nem kell külön helyiségben ) Közlekedőket teljesen el lehet hagyni, nappali tér betöltheti az előszoba, közlekedő szerepét is, ne tervezzünk be felesleges tereket. Belső lépcsőknél 65-70 cm-es karszélesség elegendő, mivel bútorszállítás nem várható, meredekségnél érdemes mérlegelni a használók számát és életkorát az esetleges balesetek miatt. Nappali terével nem szabad spórolni, hiszen a hétvégi tevékenység (ami nem szabadban történik) itt zajlik, sőt rossz idő esetén egyszerre többen is használhatják különböző időtöltésre. (akár étkezővel összevonva) Terasz a hétvégi házak, nyaralók nélkülözhetetlen tartozéka, jó időben a nappali meghosszabbított része, fő időtöltések színtere. Legyen tágas, jól árnyékolható, esetleg egy része fedett. Tárolókat minimálisra korlátozhatjuk, nagyobb szekrénnyel megoldható. Betörésvédelem napjaink kardinális kérdése lett (SAJNOS), amit a tervezés során mérlegelni kell. Azonban tartózkodjunk a tájidegen, háznak nem részét képező, indokolatlanul túlméretezett acél – rácsos védelemtől, sokkal inkább a rejtett fémszerkezetű, fával burkolt toló, vagy felhajtható zsalutáblákban gondolkodjunk, mely szerves részét képezi a háznak, esetleg más funkciókat is kiegészíthet.
Fiktív példa hétvégi ház elrendezésére
Nyaralók -
-
Tervezési elvei megegyeznek a hétvégi házéval, azonban huzamosabb tartózkodásra is szolgálhat, ezért bizonyos funkciókkal ki kell bővíteni, vagy nagyobb tereket kell biztosítani eleve meglévő helyiségekben (pl. - mosás ebben az esetben már előfordulhat - nagyobb mennyiségű élelmiszer, ruhanemű eltárolása - konyha a főzés miatt jobban felszerelt Tehetős építtetők számára tervezett nyaralók területe elérheti, sőt meg is haladhatja egy kényelmes családi ház alapterületét Mégsem helyes azokat olyanra tervezni, mint egy családi házat. A nyaralóba, második otthonba kikapcsolódni, szórakozni járnak, ezért határozottan és karakteresen különbözzön a városi lakástól. Anyaghasználatát a tervezendő környezet determinálja. Szabadság idején igényelt természet közeliség, lezserebb életforma, szabadabb - játékosabb terek kell, hogy megjelenjenek egy egyszerű tömegformában.
Példák a nagyvilágból
Pfeiffer - Architekten
X – Architects_Squisito lakóhajó
Glenn Murcutt Ausztrália
Kamil Mrva Architects _ UAX Studio
Alice Vaillant _ Olgga Architects
Flake House
HSH Architekti
Ensamble Studio
Ensamble Studio
MB Architecture (Maziar Behrooz)
Bán Ferenc Tokaj
Felhasznált szakirodalom Bitó János DLA Lakóházak tervezése Kiadó: B+V Lap és Könyvkiadó Kft. 2004 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ATRIUM _építészet, belsőépítészet, design Építész folyóirat 2010/2 szám -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A tematikát prof. Puhl Antal DLA állította össze -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Előadás anyagát Kállay Ferenc szerkesztette
Internetes keresőoldal – Wikipédia Internetes fotóarchivum Építészfórum (www.epiteszforum.hu) ArchiDaily Megemlített építészek saját honlapja
Ez az anyag non-profit oktatási céllal jött létre és a DE MK Építészmérnök Tanszék oktatási rendszere számára készült. Kizárólag az oktatás illetve tudományos kutatás céljára használható szigorúan non-profit jelleggel. Bármely módon történő terjesztése, más célra való használata szerzői jogokat sért!
