Épülettervezés I. Tantárgyfelelős:
2010-2011 2. félév Puhl Antal DLA
Kurzusok oktatói:
Ferencz Marcel DLA Kovács Péter DLA Kulcsár Attila DLA Rudolf Mihály DLA
Előadó:
Kállay Ferenc
9. előadás _ Nemzeti, népi, tájegységi sajátosságok a családi ház építésben A déli és északi családi házak karaktere Japán építészet
Az egylakásos lakóház kialakulása, mint a gazdálkodási tevékenység, paraszti életforma színtere, különböző településszerkezetekben. A tradicionális építészetet meghatározó földrajzi környezet, a jelenlegi országhatárokon átnyúló tájegységi sajátosságok, melyek a magyar etnikum, de inkább a Kárpát – medencében élő népcsoport közös öröksége, a hasonló éghajlati viszonyok és építészeti szerkezetek, építő anyagok használatával. A lakótelkek kialakítása irtásföldeken, tanyás, tanyabokros, útifalu és halmazfalu és teleklábas falu szerkezetekben alakultak ki Teleklábas szerkezet olyan település, amelybe a párhuzamos és derékszögű utcák által körülzárt, téglalap alakú telektömbök két-két egymással érintkező teleksorból állnak. A téglalap alakú telkek utca felőli végein áll a lakóház a gazdasági épületekkel. A telek belső vége legtöbbször kert. Így a telektömbök közepén egy kertsáv húzódik, amelyet keretként határolnak kétoldalt az udvarok és épületek. – A teleklábas településszerkezet tudatos tervezés, mérnöki kimérés eredménye Útifalu_ olyan település, amelynek két sor szalagtelke egy átfutó út két oldalán helyezkedik el. A telkek út felőli végén áll a hosszanti telekhatárra épült lakóház, beljebb következik a gazdasági udvar a gazdasági épületekkel. A telek belső vége legtöbbször veteményes vagy gyümölcsöskert
halmazfalu_ olyan település, amelynek belsősége szabálytalan alaprajzú, és e települési szabálytalanság minden lényeges alaprajzi vonásra kiterjed. Tehát házai rendszertelen összevisszaságban állnak, telkei és telektömbjei szabálytalan alakúak, utcái, ha vannak, rövidek és zegzugosak
A tájegységenként kialakult háztípusok: északi háztípus, keleti háztípus, közép - magyar háztípus és nyugati háztípus Építőanyag, építési technika szerinti kategorizálás: földház, lábasház, putriház, talpasház, tűzfalas ház A lakóház belső tagolódása szerinti jellemzők: egysejtű ház, háromosztatú ház, kereszt szárnyú ház, kereszt színes ház, kétosztatú ház, kör alaprajzú épületek, L alaprajzú ház, nyújtott, soros alaprajzú, kerített ház A lakótereket kiszolgáló gazdasági és melléképületek, épületrészek: kapu, kerítés, tornác, udvar, csűr, gabonás, hodály, istálló, kút, kukoricagóré, állat ólak A falusi életformára jellemző tevékenységek: gazdálkodás, állattartás, közösségi élet, szárazmalom, szélmalom, vízimalom, fűrészmalom, pálinka főző A falusi lét kultikus keretei: templom, harangláb, temető
Északi vagy palóc háztípus Megállapodott formája a háromosztatú szerkezet (szoba – konyha – kamra) A konyha szabadkéményes. A bejárat felett kezdetben csak nagy kiülésű eresz, később oldal és elől tornác A hegyvidéki falvakban az előkertből pince – tároló nyílik. Az istálló a ház folytatásában. Nagycsaládok együttélésében kezdetben az egymás után következő újabb szoba – konyhák, majd a telek másik oldala is hasonló módon beépülve szinte belső utca, közös terület jött létre A házak falai boronafalas, faváz szerkezetűek, sárfalas kiöntéssel, hegyvidéken kő falazat, fában szegény helyeken vályog falazat Tornácaik fa szerkezetűek, héjazatuk zsúp, fazsindely, vízállásos területeken nád, napjainkban hagyományos cserép
Északi vagy palóc háztípus Hosszúház Fölső_Hollókő elől és oldalt tornácos
Tornác nélküli változat Lekontyolt Véghomlokzattal Füstöskonyhás metszet
Tornác napjainkban
Lakóház (Drégelypalánk)
Lakóház gerenda falazattal, zsúpos tetővel Balassagyarmat _ Palóc múzeum
Keleti háztípus: erdélyi háztípus, székely ház Elterjedése a szomszédos, partiumi, keleti , északkeleti megyékben is általános. A magyar háztípust használták itt az együtt élő román, német(szász) lakosság is. Kezdetben előfordulnak két helyiséges házak is, de a több vagy három helyiséges általánosabb, ezek már néha két traktusosok, két tengelyesek. Központja a lakószoba, amelyben a sütő, főző és fűtő berendezések kaptak helyet. A nyitott tornácon, előtéren lehetett néha megközelíteni a lakószobát, a szobából a belső kamrákat. Az előtér díszített deszkafallal volt csak egy oldaláról lehatárolva, légtere nyitott, afféle előtér – pitvar. Fűtését cserepes kandallók biztosították. A kemencét oldalházban vagy a tornácról nyílóan alakították ki. Szerkezete a fában gazdag erdélyi falvakban boronafalas, máshol favázas, agyagfalazatok sövényre verve. Fedélszéke torokgerendás, kakasülős, szarufás rendszerű. Tetőidoma magas hajlásszögű, mindkét vége lekontyolt. Héjazata szalmatető vagy fazsindely. A szalmatető villával rakott vagy taposott. A zsindelyfedés kis méretű 30 -40 cm hosszú, vagy a 20 x 80 cm-es un. dránicás, fatéglás változat. Manapság cserépfedés az általános
Boronafal
Ereszes lakóház (Énlaka)
Lakóház 19. sz. vége Sóvárad
Fazsindely
Közép – magyar háztípus Elterjedése a Tisza mentén, közép és Dél – Tiszántúl, a Bánság és Temesköz sík vidékei, a paraszti gazdálkodás és a mezővárosok legáltalánosabban elterjedt háztípusa Az ősi típusban a szoba – konyha – kamra, az ereszaljára a tornácra nyílnak Később a füstöskonyhán keresztül voltak megközelíthetőek a szobák A többgenerációs együttélés kialakította a soros alaprajzú házakat. Ahol a gazdálkodás és a lakás nem különült el (pl. Csongrád megyében) a gazdasági helyiségek, kamrák, istállók szín, pajta ugyanúgy jelen van A lakóház mellé folytatólagosan építették, de külön fedélszék alá,a tanyás településeken a az udvar csoportos beépítése terjedt el. A kemencét a konyhából fűtötték, mellette volt a nyílt tűzterű főzőhely, a konyha hátsó falába a szabadba kilógóan a sütőkemence és a magas padkára épített tűzhely magába foglalta a főzőüstöt, a katlant. Fedélszéke kötőgerendás, nyeregtetős. Oromfalas vagy oromdeszkás. Mindkét változat díszített. Növényi ornamentikával, deszkarátétekkel (napsugaras motívumok) Héjazata nád , cserép Tömege oldaltornácos vagy lopott tornácos
Napsugaras oromzatú lakóépület (Röszke, Csongrád megye)
Oszloptornácos lakóház (Tiszabábolna, Borsod – Abaúj - Zemplén megye)
Nagybajcs (Győr – Sopron megye)
Középmagyar háztípus (Zenta)
Nyugati háztípus, Nyugat – Dunántúl A hosszú ház mellett gyakori az L alakú alaprajz, a keresztházban általában a kamrákat helyezték el. De gyakori az un. „Kerített ház” is, amely az udvart négy oldalról körül építette. (pl. Göcsej) Jellemző, hogy akárhány helyiséges is volt a ház, mindegyik külön - külön ajtóval nyílt az udvarra, illetve az ereszaljra. A konyhából fűtötték a szobai kályhákat, itt volt a nagyméretű sütőkemence is. A falazat anyaga fa (boronafalas) vagy gerendavázas sövényfonásos falak sárborítással. Mindenkor talpgerendás megoldással. Fedélszék olló – ágasos szelemenes tetőszerkezet. Formája nyeregtetős, kontyolt, felső csonkakontyos. A tetőszék az udvari oldalon nagy kiülésű konzolos gerendákra ül fel. Így esővédett ereszaljat hoz létre, oszlopos tornácokat nem építtettek. Ősi héjazatuk zsuppos szalmafedés, szalmakötéses befonással rögzítve a tetőzet gerincét.
Paticsfalak
Lakóház homlokzata (19. sz. vége) Bagodvitenyéd
Kerített lakóház főhomlokzata (Szalafő-Felsőszer, Vas m., 1970-es évek)
Falszerkezet szerinti kategóriák Földházak Részben földbe ásott, néha felmenő falakkal is rendelkező szegényes lakások voltak löszös, homokos talajú vidékeken. Alaprajzuk_ szoba, konyha – pitvar, kamra Bejárata a végén, de általában hosszoldalra került, gádorral védett pincelejárat védte az esőtől Fedélszéke ágasfás, szelemenes, belső tere padlástalan Tetőzetét náddal, zsuppal fedték
Lábasházak Falazott vagy fa pillérekkel gyámolított elől és oldalt tornácos házak Putriházak Földfelszín alatt van, csőszök használták idény jelleggel. Egyetlen helyiségből álltak, bejáratuk a végén volt, másik oldalon kis ablakkal. Tetőzetük szelemenes héjazata nád, kukoricaszár belül is levakolva, kívül néha földdel takarva
Talpas házak A főfalak alatt és néha a tornácoszlopok alatt álló, nagyméretű fa, gerendarácsos házak A melléképületek építésénél is elterjedt alapozási forma. Gyakran a talpgerendák alatt kővel egyenesítették ki a terep lejtését, egyenetlenségét. Az építés így jobban viselte a felfagyásokat, belvizeket, árvizeket
Tűzfalas házak A nyeregtetős házak gyakori megjelenési formája. Vályoggal, téglával, kővel felfalazott , két padlásszellőzővel Bakonyban, a Balaton felvidéken volt gyakori, de a későbbi faluépítészet is szerette, a tetőtér beépítések végfalaként Gyakran évszámok, monogramok, címerek, virágminták díszítik. Van túlnyúló ereszű és oromfalas, sokféle kialakításban
Melléképületek, melléképítmények kapu, kerítések falukerítés _ a falusi kertek végében egymásba kapaszkodó faluárok, palánk Tüskés élő sövényből, vagy fonott sövényből_ az elcsatangolt állatok kártevésétől védte meg a vetést vagy a kert termését A lakótelkek kerítése a kapukkal szinkronban lévő tájegységenként változó. Kis és nagykapuk egymásból képzettek. Fonott kapu, tőkéskapu, deszkakapu, faragott kapu, székely kapu, fedeles kapu, nyitott kapu, falazott kapuk
Tornác (folyosó, gádor, ambitus, gang) Tetőszerkezettel lefedett és toldalékként más hajlásszögű tetősíkkal. Anyaga négyzetes faoszlop, esztergált tölgy. Díszített oszlopfejes, szoknyás – rácsos, karpántokkal merevített. Falazott, árkádíves és egyenes záródású. Vegyes szerkezetű, falazott tégla, kő, oszlopok felett fa gerenda, díszítések. Az oszlopok közei lehetnek nyitottak, felfalazottak, deszkázottak, félajtóval nyithatóak Udvar A paraszti gazdálkodó életforma kerete: termelő, tároló, és közlekedő terület Elkerítve vagy csak a használattal elkülönítve különböző részekre tagolódik: Előkert, virágoskert, veteményes kert Tiszta udvar kúttal, tárolókkal, műhellyel Gazdasági udvar istállóval, disznóóllal, árnyékszékkel, trágyadombbal, szénapajtával, kocsiszínnel, gyümölcsössel Csűr (pajta) Csépeletlen szálas gabona tárolására szolgáló gazdasági épület, helyet adva az egyéb szálas takarmánynak, töreknek, szalmának. Alaprajza a kézi cséplés idején alakult, nedves, párás éghajlatú területeken terjedt el. Székelyföldön részben alá is pincézték, állat ólak is kapcsolódtak hozzá. Kettős kapuja olyan nagy, hogy egy rakott szekér átférjen rajta. Szerkezete favázas, boronafalas, deszkafalú, vagy vályog falazatú. Héjazata fazsindely, zsúp, cserép Gabonás (gabonatároló) Gerenda talpakon álló kis udvari épület, szemes gabona tárolására. Fa vázas, boronafalas, deszka oldalú. Cserépfedéses, vagy más megbízható (nem ázhat be) vízzáró héjazatú fedéssel. A gabona hombárban, ládákban állt benn. Hodály, istálló A számosállatok (a közlegelőkön a legelőbér fizetése tekintetéből teljes értékű állat számolási egysége) tartására való, itt történik az etetésük, éjszakáztatásuk, rendeltetése szerint lehet ló, ökör, disznóól karámmal kifutóval, borjú, birka, tyúk Az istállóban alkalmi fekhely biztosítja a gazda itt alvását.
Kukoricagóré A disznótartás legfontosabb tároló helyisége, magas, falazott lábazaton (vagy falábakon) átszellőző, madárvédett hosszúkás épület. A végén feljáróval és bejárattal, alatta esetleg disznóól (vagy légüres tér) kapott helyet. Sütőház Kenyérsütő kemence néha külön helyiségben volt, ilyenkor más funkciót is kapott a kemence melege, például aszalás. Az aszalókamrába átvezetett fekvő kürtő mellett sorakoztak az aszalóállványok tepsijei Galambdúc Az egy árbocra, oszlopokra szerkesztett és a négy lábon álló több emeletes galambdúc a hobbiból vagy étkezésre tartott galambok tiszta udvari háza
Csűr
Gabonás
tornác
Szárazmalom
Vízimalom
szélmalom
Európa más tájain Dél_ mediterrán vidék
Alberto Campo Baeza
Nuno Mateus
Marc Barani
Studio K.O.
Sean Godsell
Európa más tájain észak_
Alvar Aalto
Alvar Aalto
Tegnestuen Vandkunsten
Anu Puustinen
Anu Puustinen
Jarmund Vigsnaes Architects
Philippe Stuebi
Rene Van Zuuk
Japán_
Sou Fujimoto House NA
Sou Fujimoto House NA
Sou Fujimoto House N
Sou Fujimoto House N
Sou Fujimoto Japanese Apartment
Sou Fujimoto Japanese Apartment
Tezuka Architect Family houses
Tezuka Architect Family houses
Tezuka Architect Family houses
Japanese Architect Family houses
Japanese Architect Family houses
Felhasznált szakirodalom A népi építészetről készített előadás anyagát Kulcsár Attila DLA összegyűjtött jegyzetei szolgáltatták Felhasználásuk az ő engedélyével ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmény) 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A tematikát prof. Puhl Antal DLA állította össze Szerkesztési struktúrát, fotók egy részét Kulcsár Attila DLA korábbi előadásanyaga szolgáltatta Az előadás anyagát Kállay Ferenc szerkesztette össze ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar Néprajzi Lexikon Internetes keresőoldal – Wikipédia Internetes fotóarchivum Építészfórum (www.epiteszforum.hu) ArchiDaily
