Épülettervezés I. Tantárgyfelelős:
2010-2011 2. félév Puhl Antal DLA
Kurzusok oktatói:
Ferencz Marcel DLA Kovács Péter DLA Török Dávid DLA aspiráns Kállay Ferenc DLA aspiráns
Előadó:
Kállay Ferenc DLA aspiráns
4. előadás _
Lejtős terep tervezési szabályai Családi házak beépítési módjai
Terepre illesztés, lejtős terep -
A lejtős terep, telken belüli szintkülönbség gyakori adottság A tervezett épület terephez való viszonyát alapvetően befolyásolja a telek lejtésének mértéke, a telek geometriai formája, az épület nagysága és magassága HIBA: a terület teljesen sík terepre történő egyengetése ! (csak akkor lehetséges, ha az épület a lejtésre merőlegesen nem nagy, vagy a telek lejtése kismértékű.) Törekedni kell a helyszín és terep eredeti morfológiájának a megőrzésére, a környezeti adottságok minél kisebb mértékű átrendezésére (többletköltség és környezeti károk miatt_ érzékeny építészeti eszközhasználat)
1. HELYTELEN!! Túlzott mértékű feltöltés, mely mesterséges dombot generál, miközben a talaj teherhordó rétege indokolatlanul mélyre kerül (FELESLEGES TÖBBLETKÖLTSÉG)
2. HELYTELEN!! A tereprendezés főként a hegy oldalának elbontását jelenti, ezáltal kőfejtő jellegű meredek rézsű keletkezik, melynek mélyén vízzsák alakul ki, a kitermelt talajt el kell szállítani és a hátsó homlokzatról ezt a nagy mesterséges bontott hegyoldalt látjuk
3. HELYES!! „Földegyenleg” elve_ a kiemelt és a visszatöltött földmennyiség térfogata közel azonos – TEREPRENDEZÉS MEGFELELŐ MÉRTÉKŰ! Ebben az esetben viszonylag kis mértékű a természeti adottságok átformálása, csökken az elszállítandó föld mennyisége (gyakran zérus) A földszinti padlóvonal az alaprajzot középen átmetsző rétegvonal magasságában helyezkedik el.
4. HELYTELEN!! Abban az esetben, ha a megtervezett ház a rétegvonalakra merőlegesen nagy kiterjedésű, ugyanolyan bántóan nagy mesterséges földfeltöltéseket eredményez, mint az első esetben. Ilyenkor az épület térbeli elrendezését kell újragondolni, és a terephez csatlakozó belső terek padlóvonalát különböző szintbe helyezni.
Padlóvonal elrendezésének típusmegoldásai 1. A hegy és a völgy felől csatlakozó eredeti terepfelszín különbsége nem nagy (nem haladja meg az egy métert), Akkor a földszinti padlóvonal szintjének magassága különböző lehet, viszont a mennyezetük egy síkban van. Ekkor bizonyos helyiségek belmagassága nagyobb lesz, ami impozánsabb belső tereket eredményez és előnyös (pl. nappali, szobák stb…)
2. Lehetséges a két ház tércsoportjának függőleges elmozdítása. A fél szint eltolás gyakran eredményez nagy belmagasságokat, látványos tereket, de sokszor az egymáshoz szervesen kapcsolódó életterek is elkülönülnek, nem egy szintben lesznek, ami állandó mozgásra kényszeríti az ott lakót, folyamatosan lépcsőzik (nem kényelmes)
3. Ha az alsó és felső terepszint között jelentős magasságkülönbségek vannak (több, mint két méter) alkalmazható olyan megoldás, hogy a völgy felőli oldal teljes értékű, jó kilátást biztosító lakótér, mögötte pinceszintté válik (gépészet, gardrób, tárolók stb…)
Egyéb előírások, tervezési szempontok -
Lejtős terepen gyakori a lejtés követése miatt a rétegvíz jelentkezése , amely a hegy felőli pincefal mögött feltorlódhat, ott talajvíznyomás keletkezhet. Ilyen helyeken kell szivárgó rendszert kialakítani Az épület körüli járda legfeljebb néhány %-os mértékben lejthet, egyébként nem lesz járható, balesetveszélyes (különösen télen) A tereprendezésnél kerülni kell, hogy a lakóhelyiségek padlóvonala a terepszint alá kerüljön A rendezett terepet rézsűkkel, támfalakkal, folyókákkal kell ellátni a hirtelen lezúduló csapadék, földnyomás miatt A csapadékot az épülettől mindig elvezetjük !! (Hegy felőli oldalon kis mértékű ellenlejtést kell kialakítani) A szomszédos ingatlan védelme miatt a kerítéshez közvetlenül csatlakozó terep felszínét átformálni nem szabad, ezért a rendezett rétegvonalak a kerítések mentén eredeti helyzetükhöz fussanak ki Csapadékvizet nem szabad a szomszéd telkére átvezetni (Ez minden esetben igaz, nem csak lejtős terepnél)
Lejtős terep megközelítése, gépkocsi elhelyezés -
-
Ha a terep 15-16 %- ál meredekebb, a gépkocsi az eredeti terepfelszínen kialakított úton mozogni nem tud, ezért az út hegy felőli oldalán a gépkocsi tároló a szint alá kerül (hegybe besüllyesztve) a másik oldalon (völgy felől) pedig a felső szintre Lejtős terep előnye az izgalmas tömegképzésen túl a szép kilátás Ha a szabályozás nem írt elő, nem jelölt ki kötelező építési vonalat, akkor célszerűbb följebb elhelyezni a lakóépületet és lejjebb rakni egy támfalgarázst. Ilyenkor ugyan a gépkocsi tároló és a lakóépület között nincs zárt térkapcsolat, a szintkülönbséget meredek lépcsővel lehet áthidalni, viszont a kilátás a vizuális élmény kárpótolhat minket (TERVEZÉS SORÁN EZ MÉRLEGELENDŐ, NEM LEHET ÁLTALÁNOSÍTANI, MELYIK A JOBB !!)
Tervező: Tima Zoltán Családi ház a Svábhegyen
Tervező: Horváth Balázs Háromgenerációs lakóház Budaőrsön
Tervező: Horváth Balázs Háromgenerációs lakóház Budaörsön
Szabadon álló beépítési mód -
Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szerint a telkek beépítési módját szabadon álló, oldalhatáron álló, ikres és zártsorú formában kell meghatározni a helyi építési szabályzatban
-
„Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) építési határvonalakkal kell meghatározni úgy, hogy szabadon álló beépítési mód esetén azt minden oldalról a saját telkének az előírt elő-oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része vegye körül.” (OTÉK)
-
Szabadon álló családi ház az építési telken csak bizonyos korlátok között építhető, beépítetlen sávot kell hagyni a telek mind a négy határa mentén
-
Előkert: a telek utcavonalához csatlakozó beépítetlen sáv, rendeltetése, hogy a lakóépületet az utca zavaró hatásaitól védje (zaj, füstgáz, por, ablakon való közvetlen betekintés), másrészről teresedést biztosít azzal, hogy a lakóépületek beépítését hátrébb kényszeríti (nem alakul ki a közterület mellett közvetlen térfal) és így az előkert az utcai zöldövezettel egy kellemesebb mikroklímát biztosít Ha a helyi építési szabályozás másképp nem rendelkezik az előkert legkisebb mélysége általában 5 méter
-
Oldalkert: az utcára merőleges telekhatárok mentén kialakuló beépítetlen sáv, rendeltetése a szomszédos épületek között megfelelő távolság garantálása. Az épületek között megfelelő távolságot kell tartani az esetleges tűz átterjedése miatt (tűztávolság), de az oldalkert mérete önmagában még nem garantálja a megfelelő tűzállóságot (pl. beépített anyagok, nyílászárók helyzete, gépészet) Az egymásra néző homlokzatok közötti távolság biztosítja, hogy a szomszédos házak között zavaró átlátás és áthallás nem keletkezzen. Megfelelően széles oldalkert szükséges, hogy a szomszédos épületek benapozását, kertjük termőhelyi értékeit az elengedhetetlennél nagyobb mértékben ne korlátozzuk árnyékolással. Az oldalkert legkisebb szélességét az építménymagasság függvényében határozzák meg. (Azért, mert az épületek nem egyszerre épülnek meg, nem egyforma magasak, ezért egy minimális oldalkertet mindig előír az OTÉK) Az oldalkert mérete a helyi szabályzatban megengedett legnagyobb építménymagasság fele (6,0 méternél kisebb építménymagasság esetén sem lehet az oldalkert mérete 3,0 méternél keskenyebb)
-
Hátsókert: a hátsó telekhatár mentén kialakuló beépítetlen sáv, rendeltetése az oldalkerttel megegyezik. Kerthasználat szempontjából általában a telek hátsó része a legértékesebb, ezért a hátsókert legkisebb méretének korlátozása szigorúbb, nem lehet keskenyebb, mint a megengedett építménymagasság, de minimum 6,0 méter . A beépítési tilalom alá eső telekrészek határának grafikus jelölése a szabályozási terveken az építési határvonal, a határvonalak által közrezárt terület az építési hely, ahová az épület elhelyezhető. A rendezett utcakép vagy más szempontok miatt a helyi szabályozási tervekben rögzíteni lehet azt az építési vonalat, amelyre az épület egy vagy két homlokzatával, vagy két homlokzatának sarokpontjával kötelezően kell elhelyezni. A hatósági szabályok betartása önmagában nem elegendő az épületnek a telken való jó elhelyezéséhez. Az előzőekben tárgyalt szempontokat (tájolás, benapozás – árnyékolás, környezeti hatások, kerttel való kapcsolat, látvány, domborzati viszonyok) ezek mellett állandóan vizsgálni kell, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek a szempontok gyakran egymás ellen hatnak, (pl. szép látvány – rossz tájolás) ezért a prioritás érvényesítése és az értékek egyensúlyának megteremtése az építész feladata és felelőssége!!
beépítési
Szabadon álló mód szabályai
Az előkert funkciója
Az oldalkert funkciója
Tervező: Bernd Steinhuber (osztrák) Alsóörs (Balaton)
Tervezők: Zsuffa Zsolt és Kalmár László Budaörs
Oldalhatáron álló beépítési mód -
Hazánkban igen elterjedt, falvainkban, kisebb településeinken mai napig gyakran használt beépítési mód
-
„Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) építési határvonalakkal kell meghatározni úgy, hogy az oldalhatáron álló beépítési mód esetén annak egyik építési határvonala a telek egyik oldalhatára legyen” (OTÉK)
-
Ha az építési hely határvonala a telek egyik oldalhatárával megegyezik, akkor az épületet közvetlenül az egyik oldalsó telekhatárra kell építeni. (telekhatár egyben építési határvonal)
-
Általában ez az oldal a kedvezőtlenebb tájolású (észak)
-
A szomszéd épülettől való távolság garantálása érdekében az oldalkert (értelemszerűen a másik oldali) a megengedett építménymagassággal azonos szélességű. (általában 6,0 méter) A túl keskeny oldalkert nem bír lakóértékkel, a szomszéd házfal túlzott közelsége az oldalkert felé megnyitott lakószobák értékét csökkenti Az épületet nem kötelező az oldalhatárra építeni, ha erről a helyi szabályozás nem rendelkezik kötelező építési vonal megadásával (sok helyen bevált szokás a maximum 1,0 méteres oldalhatártól való távolság („csurgó távolság”) hogy a tető eresze ne lógjon át a szomszéd telekre, és ne folyjon át az esővíz. A csurgó távolságot sok helyen előírja a szabályozás kötelező építési vonalnak. (Ház oldalának karbantartása miatt sem kell a szomszéd telkét igénybe venni).
-
-
Előírások Erre az oldalra nyitható ablak, de annak parapete minimum 1,80 méter magasnak kell lenni, nagysága Max. 0,4 m2 lehet Minden önálló helyiségen maximum egy ilyen ablak lehet (erre az oldalra tervezhető a WC, kamra, gardrób, garázs) Szomszéd felé pinceablakot csak akkor nyithat, ha a telekhatártól megvan az 1,0 méter távolság
Oldalhatáron álló beépítési mód szabályai
Az ablakok elhelyezése oldalhatáron álló homlokzaton
-
Az eresz legalább 2,0 méter magasságban és legfeljebb 0,50 méterre nyúlhat át a szomszéd telekre, de a csapadékvíz kezelést saját telken belül kell megoldani, ezért azt vissza kell vezetni.
Gépkocsi elhelyezése oldalhatáron álló beépítés esetén
-
Gyakori, hogy a teljes kert pihenőkertként funkcionál (nem szerencsés a gépkocsiforgalommal ezt a területet csökkenteni, leburkolni, vizuálisan keresztül vágni) Gyakran a lakószobákat, sőt a nappalit is az oldalkertre telepítjük, a 6,0 méteres oldalkert benapozása akkor jó, ha a tervezett épület földszintes (maximum 4,0 - 4,50 méter) Csak indokolt esetben tervezzünk kétszintes lakóépületet. Gépkocsi tároló kerülhet oldalhatárra (alacsonyabb, megvan a 3,0 méter telekhatártól való távolság, ablak kialakítható !)
Tervező: Robert Konieczny (KWK Promes)
Családi házak ikres beépítési módban -
Városi családi házas övezetben alakult ki, telektakarékosság miatt
-
A két szomszédos épület itt is telekhatárra épül, de azonos telekhatárra, ahol egymáshoz csatlakoznak Ikerháznak nevezik az olyan kétlakásos lakóépületet is, ahol hasonlóképpen csatlakozik egymáshoz a két egység, de közös a telkük. (Ez nem azonos az ikres beépítési móddal)
-
„Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) építési határvonalakkal kell meghatározni úgy, hogy az ikres beépítési mód esetén a szomszédos telkek egymás felőli építési határvonala a telek közös oldalhatára legyen.” (OTÉK)
-
Ebben az esetben is csak egy oldalkert van, amelynek előírt legkisebb szélessége a szabadon álló családi házéval azonos
-
Mivel ikres beépítési módnál két, külön telken álló, tulajdonilag teljesen független épület épül a közös telekhatárra, sem a teleknek, sem az épületnek nem lehetnek közös tulajdonú részei. Az épületek egymástól függetlenül tarthatóak karban, és nem feltétlenül épülnek egy időben. Ezért az ikresített házak a telekhatáron két, saját telken álló fallal – tűzfallal csatlakoznak.
-
A két építtetőnek a tervezési program megformálásakor egyet kell értenie, mert az egybeépített tömegnek harmonikus egységet, összeillő képet kell alkotnia. A tervezés során a szintszámokat (pl. pince kialakítása, emelet, tetőtér beépítése, tervezett anyagok fajtáját) össze kell egyeztetni ! Pince létesítésénél kölcsönös megegyezés szükséges, mert a csatlakozó falak alapozási mélységének azonosnak kell lenni, különben irreális többletköltségre kényszerítjük az ikerszomszédot.
Ikres beépítési mód szabályai
családi házak csatlakozása ikres beépítésben
-
Tűz elleni védelmet a csatlakozó határfalakkal kell biztosítani, amelynek megfelelő tűzállósági fokozattal kell rendelkeznie és a tető fölé magasodni a tűzszakasz határ kialakulása miatt Ajánlott, hogy a tűzfalak egymást kölcsönösen takarják, hogy a telekhatáron álló épületrészek karbantartásához ne kelljen a szomszéd telkét igénybe venni. Szabályok nyílászáró kialakítására ikres beépítési mód esetén
-
Egymás közti falaknak jól hangszigetelőnek kell lenni, hogy az áthallásokat, testhangokat minimálisra kell csökkenteni
-
Átlátás a kialakításból adódóan korlátozva van (nem lehet ablak a telekhatáron)
Benapozás és tájolás feltételei
Ikerházak esetén gyakran gondot okoz, mert az egyik kedvezőbb fekvésű lehet, mint az ikerszomszédja (pl. északi és déli oldal esetén) Legtöbbször kedvezőbb, ha a két egység kialakítása nem egyezik, kedvezőbb tájolási pozíciókat keressük az iker egyik és másik oldalán A helyzet nem reménytelen, mert három szabad homlokzata is van. A kelet – nyugati a legoptimálisabb kialakítás Kert kialakításánál kerülni kell az egymás mellé kerülő teraszokat, és a kert intenzívebb részein maradjon a takaró növényzetnek elég hely
Gépkocsi tárolás, nem lakás célú épületek -
Kerülni kell a nem lakás célú épületek telepítését (ezeket nem kötelező a telekhatárra építeni, de mindenképpen építési helyen belül kell lenniük. Mivel az ikres beépítés oldalkertje a szabadon álló beépítéshez hasonlóan többnyire keskeny, és a kertkapcsolat szempontjából a hátsókert nagyon fontos, a melléképület akadályozhatja ezt a kölcsönhatást, vizuális csapdát eredményez
-
Gépkocsi elhelyezés kialakítható az épületben, az épület mellett és az épület mögött. Lehetőség van arra, hogy a két épület gépkocsi tárolója álljon a közös telekhatáron
Tervező: Kállay Ferenc Ikerház Debrecen óvárosában
Zártsorú beépítési mód -
Kisvárosok belső, nagyobb sűrűségű családi házas területein kialakult beépítési mód Viszonylag keskeny telkeknél alakult ki, amikor a telek utcai homlokvonala teljes szélességében beépül, és az épület mindkét oldalon tűzfallal csatlakozik. Sajátos beépítési mód az ún. „fél zártsorú” beépítés, amikor az oldalhatáron álló (fésűs) beépítés átformálódott, a hosszú épületekhez keresztszárnyat építettek az utca vonalán, de a szomszéd oldalhatártól még ez elmarad (a Dész bizonyos területeken engedi a hézagosan zártsorú beépítést, ami 2/3 és 1/3 arányban oszlik meg a teljes telekszélességre vetítve)
Ebben az esetben a beépítés az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítés hibridje, mert az oldalszárny szomszéd felőli homlokzata itt nem tűzfalszerű !
zártsorú beépítési mód szabályai
-
A konvencionális (hagyományos) zártsorú beépítés épülettípusát régebben sorháznak is nevezték, de a csoportház kategóriába sorolt épületfajták (láncház, átrium ház) nem tekinthetők a hagyományos zártsorú beépítés épülettípusainak. A hagyományos zártsorú beépítésnél az előzetesen kialakított telkeken az épület jellegét, térbeli kialakítását csak annyiban kötik meg, amennyit a helyi szabályozás előír, de ezen belül minden tulajdonos szabadon építkezhet, épületenként eltérő tervek alapján, különböző időpontokban.
-
A csoportházak épületei magas lakósűrűség elérésére tervezett, speciális épületfajták, egységes építészeti tervek alapján , egyszerre épülnek.
-
„Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építési hely) építési határvonalakkal kell meghatározni úgy, hogy zártsorú és csoportos beépítési mód esetén annak a telek előkerti építési határvonalához csatlakozó oldalai a telek két oldalhatára legyen .” (OTÉK) Beépítési ajánlások
-
-
Ha a zártsorúan csatlakozó telkek nem egyszerre épülnek be, akkor a telek utcai homlokvonalának szélességét új telekosztáson legalább 10,0 méterben ajánlott meghatározni (ha keskenyebb a gépkocsi elhelyezés, közműkapcsolat kialakítása jelenthet problémát) Egységes utcakép miatt építési vonalakkal lehet megkötni az épület helyét. Ha hátranyúló oldalszárny megengedett, ennek helyét építési vonallal, magasságát építménymagassági korláttal lehet megkötni. Utcai homlokzatmagasság szabályozása (nem u.az , mint az építménymagasság) Hátsókert építési határvonalának meghatározása (szükségesnél jobban ne árnyékolják le egymást a szomszédos épületek) Kölcsönös tűzfaltakarás (nem kötelező, de a karbantartás megkönnyítése miatt ajánlott) Hibás, ha rossz arányú, rosszul megtervezett épület van a szomszédunkban !!) Kertkapcsolatnál gondolni kell a fenntartási célú megközelítésre (tervezői elv, hogy melyiket helyezi előtérbe, mert sokszor ellent mond a benapozásnak a kertkapcsolat és a gépkocsi tároló elhelyezése) Legnagyobb tervezői kihívás a zártsorú beépítés!!
Fenntartási célú kertmegközelítés lehetőségei
Gépkocsi elhelyezésének Lehetőségei zártsorú beépítés esetén
Tervező: Data AE (spanyol) Barcelona
Tervező: Elding Oscarson (svéd) Landskrone_Svédország
Alacsony, nagy sűrűségű beépítések
Városi lakosság választási lehetőségei -
többszintes, többlakásos lakóépület, de nincs saját kertje Olcsóbb környéken épít családi házat, de vállalja a napi utazás kötöttségeit és nélkülözi a városi közeg nyújtotta kulturális és infrastrukturális lehetőségeket Az alacsony, nagy sűrűségű beépítettség a kétféle típus közötti űrt tölti ki.
-
Az alacsony, nagy sűrűségű beépítés épületeinek közös jellemzője, hogy azok lakóegységei egyszerre épülnek fel, összefüggő épületre vagy épületcsoportra kiterjedő, egységesen készült terv alapján. Egy épülettömegben általában 4-6 lakás van betervezve (program és beépítés függő) de egy ütemben akár 100 lakás is épülhet. Az egységszámból adódóan a telekhányad ára önálló családi házhoz képest lényegesen kevesebb, miközben minden telekhez tartozhat egy kisebb zöldterület, ami növeli az eladhatóság esélyét, közvetlen kertkapcsolatok alakulnak ki. A továbbiakban az egy lakóegységes sorházakat és átrium házakat taglaljuk.
Földszintes sorházak -
Az egységek olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy a kerthasználat vizuális zavartalansága nehezen biztosítható (ezeket a kerteket az intimitás miatt átlátást gátló kerítés falakkal célszerű elhatárolni, miáltal ezek udvarkerté válnak) Átmeneti, vagy tetőtér beépítéses sorház
-
-
Kétszintes sorház Leggazdaságosabban beépíthető és telepíthető, mert viszonylag kicsi telekszükséglettel rendelkeznek (jellemző alaprajzi kialakítás külön fejezetben) Benapozás, optimális tájolás elengedhetetlen a lakószobáknál, nappalinál (legnehezebb, amikor a hátsó, kertkapcsolatot jelentő oldal az északi, ekkor a hátsó kert az étkezővel legyen kapcsolatban és a nappali az utcafronti résszel legyen inkább összeköttetésben _ vizuális zavartalanságról itt is gondoskodni kell) Fontos a benapozás, mert hiába van jó tájolása a helyiségeknek, ha az épület önmagát árnyékolja le
kerítések
Kertkapcsolat -
A kertkapcsolat elsőrendű tervezési szempont, mivel éppen ennek érdekében keletkezett az alacsony, nagy sűrűségű beépítések lakástípusa
1.
Átlátást gátló megoldások típusai Növényzettel történő elválasztás
2. Térfalakkal történő elválasztás
3.
Szabdalt tömegképzés
4. Fűrészfogas elrendezés
5.
Letekintés gátlása
6. Teraszok kiugró oldalszárny takarásában
-
Gépkocsi tárolás Gépkocsi elhelyezhető koncentráltan (lakóegységhez rendelve), közös parkolóban vagy tömbgarázsban
Koncentrált egységek elhelyezésének típusai 1.
Gépkocsi tároló egységen belül (értékes területet vesz el a földszintről)
2.
Gépkocsi tároló az egység előtt
3.
Gépkocsi tároló a széles egységen belül (kialakítható kertkapcsolat)
4.
Gépkocsi tároló az egység mellett (külön tömegben) _láncház
5.
Gépkocsi tároló az előkertben külön tömegben (hátrébb tolt főépületi tömegnél_nincs közvetlen kapcsolat a lakóházzal)
6.
Gépkocsi tároló az alagsorban (félszint eltolás_lépcsőzés)
7.
Gépkocsi tároló a pinceszinten (költséges, a zöldterület egy jelentős részét elfoglalja a rámpa)
Udvarkertes házak -
Az udvarkert legalább három, vagy mindegyik oldalán épülethomlokzattal vagy tömör fallal körülvett, belátástól védett lakókert Udvarkertes házaknak azokat a lakóházakat (házcsoportokat) nevezzük, amelynek lakásai az udvarkerthez közvetlenül kapcsolódnak („átriumház”) Az udvarkert felfogható nagy méretű szabadtéri lakóhelynek is, nagy értéke a belátástól való védettsége, intim használata
kortárs átriumházak
Több udvarkertes vagy kertrészes lakóház
Udvarkertes házak benapozása
Az udvarkertet körítő homlokzatok vagy körítő falak árnyékot vetnek magára az udvarra, és a homlokzatra is, így kedvezőtlen esetben előfordulhat, hogy a helyiségek névlegesen kedvező tájolásuk ellenére benapozásuk nem kielégítő.
FONTOS - árnyékot vető síkok magassága - tetőforma - tetőhajlásszög
Udvarkertek mikroklímája -
Az udvarkertek megfelelő tájolása, és kertre néző helyiségek benapozása önmagában még nem elég
-
A burkolatok és körítő falak nyáron elnyelik és tárolják a napenergiát és az átszellőztetés teljes hiányában HŐZUG alakul ki, ami a belső helyiségek nyári komfortérzetét nagy mértékben csökkenti
-
Szellőzés szempontjából jobb hanem mind a négy oldalról veszi körül tömör fal illetve ha az egyik térelhatároló részben vagy egészben belátást gátló, de áttört formában van kialakítva
-
Hőt kevésbé elnyelő anyagokkal, lombos növényzettel, esetleg kisebb vízfelülettel csillapíthatjuk ennek hatását
-
Árnyékolókkal, nagy elhúzható, összenyitható nyílászárókkal a lakás átszellőztetése megoldható
-
A belső udvarokat teljesen gépkocsi mentessé kell tenni, mert a füstgáz lakhatatlanná a belső udvarra nyíló lakóhelyiségeket
Udvarkertes földszintes sorházak sorolása
Átriumházak sorolása
Gépkocsi tárolók elhelyezése udvarkertes házaknál
Felhasznált szakirodalom Bitó János DLA Lakóházak tervezése Kiadó: B+V Lap és Könyvkiadó Kft. 2004 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmény) 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------OTÉK 2010 (Országos Településrendezési és Építési Követelmény) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A tematikát prof. Puhl Antal DLA állította össze Szerkesztési struktúrát, fotók egy részét Kulcsár Attila DLA korábbi előadásanyaga szolgáltatta --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Internetes keresőoldal – Wikipédia Internetes fotóarchivum Építészfórum (www.epiteszforum.hu) ArchiDaily
