Épülettervezés I. Tantárgyfelelős:
2010-2011 2. félév Puhl Antal DLA
Kurzusok oktatói:
Ferencz Marcel DLA Kovács Péter DLA Kulcsár Attila DLA Rudolf Mihály DLA
Előadó:
Kállay Ferenc
5. előadás _
A lakóház helyiségeinek funkcionális kapcsolata, s azok horizontális és vertikális szervezése A helyiségek szokásos méretei OTÉK előírások
OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről „A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban Étv.) 62. §- a (1) bekezdésének g. pontjában foglalt felhatalmazás alapján meghatározza az országos településrendezési és építési követelményeket (a továbbiakban OTÉK) és elrendeli azok alkalmazását Az OTÉK fejezetekből áll, minden fejezethez paragrafusok tartoznak, melyek további alpontokra vannak bontva
I. fejezet II. fejezet III. fejezet IV. fejezet V. fejezet
Általános rendelkezések Településrendezési követelmények Építmények elhelyezése Építmények létesítési előírásai Vegyes záró rendelkezések
Fogalom meghatározások Mellékletek, jelmagyarázat
Az OTÉK rendeletei kötelező érvényűek, azokat be kell tartani, kiegészítve a helyi szabályozás előírásaival
A lakástevékenységek térigénye
-
-
-
-
-
-
1. Közös időtöltés, kikapcsolódás, vendégek fogadása, közösségi tevékenységek (nappali) közösen eltöltött szabad idő, a családi együttlét nemcsak a mentális komfortérzet szempontjából szükséges, de hozzátartozik a személyiségünk fejlődéséhez, kiteljesedéséhez A gyermekek elemi szocializációs színtere a lakás (AZ EMBER TÁRSAS LÉNY) manapság a családi együttélés szabályai nem annyira szorosak, kötöttek, mint régen (társasjátékok, beszélgetés helyett a tévézés vált divatossá, azonban ez is egyre inkább egyéni elfoglaltsággá kezd válni, megjelennek a hálószobákban is a külön televíziók) Nappali funkcionális igényei Család vendégeinek közös időtöltési tere (nagyobb létszám) Kényelmes üllő alkalmatosságok ( fotelek, kanapék), dohányzó asztal Esetlegesen vendégszobaként is funkcionál (családi házakban ez általában külön helyiség) Összegzés Biztosítani kell a nappaliban, hogy a lakásban élő háztartás valamennyi tagja otthoni szabadidejét együtt eltölthesse, audiovizuális szórakoztató eszközöket közösen használhasson, lakásban vendégeket fogadhasson Bútorozás fotelek, pótfekhelyként is funkcionáló kanapé, dohányzó asztal tv berendezés, házimozi, projektor Esetleg tároló bútorok (CD-k, dísztárgyak),könyvek (családi házakban lehet külön könyvtárszoba) Nappalira vonatkozó OTÉK előírások min. 2,50 méteres belmagasság (200 m2 hasznos alapterületet meghaladó nappali esetén a belmag. min. 3,0 m) A lakás egy lakószobájának (nappali) hasznos alapterülete min. 17,00 m2 vagy annál nagyobb legyen Ezen alapterületbe nem számítható bele a lakószobának a főző és/vagy étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös A közvetlen természetes megvilágításra szolgáló bevilágító felület és a helyiség hasznos alapterületének aránya 1: 6 legyen minimum
2. Közös étkezés (étkező) -
A közös étkezés nem csupán a létünkhöz feltétlenül szükséges táplálkozást jelenti, hanem a mindennapi társalgás másik közös színtere Ünnepi asztalok, nagy karácsonyi ebédek A jól méretezett asztal a nappali időtöltés bútorait felválthatja, kiegészíti (kártyázás, társasjátékok, közös rajzolás) Konyhatechnológiát is kiegészíti, mert közvetlenül a konyha mellett elhelyezve előkészítő asztalként szolgálhat
Összegzés -
Biztosítani kell, hogy a lakásban élő háztartás valamennyi tagja együtt étkezhessen kulturált körülmények között, alkalmanként étkező vendégeket fogadhasson Bútorigény
-
Étkező asztal székekkel, esetleg tálaló komód
-
Étkezőre vonatkozó OTÉK előírások Minimum 2,20 méteres belmagasság (nem huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiség) (ez azonban nagyon alulméretezett, általában a nappali légterével, belmagasságával együtt kezeljük)
3. Alvás, pihenés (hálószoba, gyerekszoba) -
A lakás elemi rendeltetése a regenerálódás, a pihenés zavartalan biztosítása Az alvás szokásos helye a hálószoba Nem csak alvásra szolgál (tanulás, szellemi munka, intim együttlét) A szoba használójának életkora nagymértékben determinálja a helyiség méretét, berendezést Más a berendezési igénye egy házaspárnak (franciaágy), egy kamasz gyereknek (tanuló vagy zenesarok) és más egy kisgyermeknek, akinek játszósarokra, nagyobb mozgástérre van szüksége a kötelező bútorozáson túl A tervezés során mindig alaposan meg kell ismerni a megbízót, szokásait, mert adott esetben a lakás komfortkövetelményei nem fognak megfelelni a lakóknak (pl. szülők külön alszanak) Kisfiú és kislány szobája csak gyermek korukig lehet közös, utána zavaróvá válik Szerényebb körülményű lakásoknál, kisebb alapterületnél vagy szociális bérlakásnál elképzelhető, hogy a nappali egyben hálóhelyként is funkcionál, vagy a nappalival egy légtérben helyezkedik el Szoba méreteknek igazodni kell a felnövő gyermekek méretéhez, mert nem minden esetben tud a család lakást váltani a megváltozott életvitelhez megfelelően ( babaágy később normál 90/200 cm vagy kisebb franciaágyra cserélődik)
-
Összegzés Biztosítani kell , hogy a lakást használók zavartalanul alhassanak, pihenhessenek, élhessék az intim terekben a mindennapi életüket
-
Bútorigény Változó méretű ágy vagy ágyak, éjjeli szekrény és polc, esetleg ruha tárolására szolgáló szolgáló szekrény, fésülködő asztal stb.… (legeltérőbb bútorozási struktúrát feltételező helyiség)
-
Szobákra vonatkozó OTÉK előírások min. 2,50 méteres belmagasság, 2,20 méteres lakás vagy üdülőegység második (és nem nappali tartózkodásra szolgáló ) lakószobájában (általában Magyarországon a 2,70 méteres belmagasságot alkalmazzuk) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8,00 m2 hasznos alapterületű helyisége… A közvetlen természetes megvilágításra szolgáló bevilágító felület és a helyiség hasznos alapterületének aránya 1: 6 legyen minimum
4. Egyéni tevékenységek (hobbi, dolgozó szoba)
-
-
-
-
-
Otthoni munka, hobbi tevékenység Az utóbbi időben rohamosan fejlődő informatika egyre inkább megváltoztatja a lakás – munkahely viszonyt, egyre többen dolgoznak otthon (HOME OFFICE) Ha nem dolgozik,akkor is lehet valamilyen egyéni elfoglaltsága különböző helyigényekkel (zenehallgatás, festés, internet stb.) Ez minimálisan lehet egy asztal a nappali valamelyik részében, de önálló helyiségként is kialakítható (függ a tevékenységtől, hány ember végzi stb.) Nem lehet (vagy nem feltétlenül lehet )önálló rendeltetési egység, mert teljesen mások a rá vonatkozó paraméterek_ nem jövedelemszerzést szolgáló munkavégzés) Összegzés Biztosítani kell, hogy a lakást használó háztartás tagjai különféle egyéni tevékenységeiket (tanulás, szellemi munka, szabadidős tevékenység) zavartalanul végezhessék, az ehhez szükséges tárgyakat, eszközöket saját környezetükben tárolhassák Bútorigény Minimálisan egy 60/120 cm-es asztal, hozzá tartozó székkel (vagy székekkel) és egy tárolásra alkalmas 90/45 cm-es tároló szekrény, könyvespolc Magasabb színvonal esetén külön helyiségben, fekvőhellyel, társalgóval, dohányzó asztallal (egyéni igények határozzák meg) Kisbaba is ilyen tevékenység lehet (csecsemőkorban a szülőkkel alszik) a babaágyat a szülői hálóban kell elhelyezni Dolgozószobára vonatkozó OTÉK előírások Minimum 2,20 méteres belmagasság (lakás második és további nem nappali tartózkodásra szolgáló lakószobájában) (ez azonban nagyon alulméretezett, általában a hálószoba belmagasságával felel meg) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8,00 m2 hasznos alapterületű helyisége…
5. Ételkészítés (konyha) -
Az ételkészítés hagyományos helye a konyha, de ma már gyakori, hogy a főzőhely számára nem alakítunk ki külön helyiséget, hanem más térrel, tércsoporttal van összekapcsolva (pl. nappali )
-
Minden konyha elemi tartozéka a tűzhely, a vízvételi hely, a főznivaló előkészítésére és elkészítésére szolgáló munkafelület, valamint a különböző edények, evőeszközök, konyhai robotgépek tárolására szolgáló szekrények, polcok
-
Divatos manapság a zöld konyha (élő fűszernövényekkel díszítve), bortárolók rekeszekben, borhűtőben
-
Tűzhelyek lehetnek elektromosak, indukciós, gáztűzhely (vagy ezek keveréke) az elektromos tűzhelyek sütője lehet magának a tűzhelynek az alsó része, de lehet teljesen külön elem magas szekrényelembe beépítve (ez kényelmesebb mert álló helyzetben is jól használható)
-
Szagelszívó kétféle lehet: az egyik szűrős megoldás, amely az elhasznált levegőt egy szűrőn keresztül tisztítja, utána ugyanabba a légtérbe bocsájtja vissza (rossz hatásfok, de néha nem lehet mást alkalmazni) a másik esetben az elszívott levegőt ventillátorral légvezetéken keresztül a szabad légtérbe vezeti (jobb a tető fölé kivezetett egyrészt esztétikailag másrészt nem színezi el a homlokzatunkat)
-
Mosogató lehet egy vagy kétmedencés, csepptálcával (egymedencés mosogató folyóvízzel történő mosogatást indukál, ezért meglehetősen pazarló, inkább a kétmedencésre törekedjünk)
-
Mosogatógép nem minden háztartásban található de egyre elterjedtebb. A mosogatógép nem váltja ki a mosogató kialakítását, mert nem minden esetben használjuk és nem csak mosogatásra a mosogatót (kézmosás, zöldség mosás stb.)
-
Hűtőszekrény lehet elemsorba illesztett, de attól külön is elhelyezhető (néha a konyhán kívül a kamrába teszik, nem előnyös) nagyságuk változó, átlag 100 -120 literes, de vannak több száz literes fagyasztós, jégadagolós kombinált hűtők is.
Összegzés -
A lakásban olyan főzőhelyet kell kialakítani, ahol egy teljes ételsort tartalmazó főétkezés ételei elkészíthetőek a lakást használó személyek + 2 fő számára, ahol az edényeket el lehet mosogatni, megfelelő számú konyhaedényt és konyhaeszközt, evőedényt, evőeszközt lehet tárolni és megfelelő méretű hűtőszekrényt el lehet helyezni
-
Manapság kétféle tervezési irány figyelhető meg 1. nappali térrel vizuálisan összekapcsolt, nappali bútorzatával azonos minőségű bútorokkal felszerelt konyha úszószigettel 2. konyha kapacitásának növelése, kisebb vendéglők felszereléséhez közelítő berendezés, ahol rendszeres a nagyobb családi, baráti összejövetel, és a nagy létszám igényli a szeparálást, önálló nagy tereket Bútorozás
-
elektromos, gázüzemű vagy indukciós tűzhely sütővel vagy külön elhelyezett sütő, mosogató meleg vízzel, előkészítő és feldolgozó, valamint lerakó munkafelület, alsó és felső tárolókkal, mosogatógép vagy annak kialakítási lehetőségének biztosítása (mosogató és mosogatógép egymáshoz közel vannak elhelyezve, részben gépészeti, részben funkcionális okokból), hűtőszekrény(ek) Konyhára vonatkozó OTÉK előírások
-
Minimum 2,50 méteres belmagasság
6. Háztartási munkák (mosókonyha) -
Lakásokban végzett háztartási munkák : mosás, szárítás, vasalás, ruhaneműk javítgatása, takarítás, tisztítás
-
Átlagos méretű lakásban nincs erre külön helyiség, más lakóterekkel kombinálva oldjuk meg az elvégzésüket (pl. vasalás a nappaliban, szárítás a közlekedőfolyosón vagy a fürdőszobában stb.)
-
Tágasabb lakásoknál igen hasznos a külön háztartási helyiség kialakítása. Itt végezhetjük az összes mosási, szárítási tevékenységet, de alkalmas a mosószerek, vegyszerek tárolására is (luxus lakásoknál a háztartási helyiség külön bejárattal van kialakítva, hogy a takarítónő könnyen megközelíthesse anélkül, hogy a lakók intim szféráját érintené
-
Ha a lakásnak egyedi, gázüzemű fűtési rendszere van , a fűtőberendezést (kazánt) egyéb gépészeti berendezést is itt elhelyezni. Amennyiben nagyobb gépészeti igénye van a háznak, úgy külön gépészeti helyiséget kell tervezni
-
Sokszor külön járható szekrénnyel(gardrób) van kombinálva, hogy a tiszta ruhákat is egyszerű legyen tárolni Összegzés
-
Biztosítani kell, hogy a lakásban a mosás, szárítás, vasalás, ruhaneműk javítgatása elvégezhető legyen, takarítóeszközök és takarítószerek számára megfelelő elem álljon rendelkezésre
-
Célszerű közvetlen természetes megvilágítás (szellőzés), és hálóhelyiségektől távolabb elhelyezni vagy jól hangszigetelni a zajhatások miatt Bútorok
-
Minimális felszereltsége az automata mosógép, szárítóállvány vagy fregoli, esetleg szárítógép összecsukható vasalóállvány, asztalfelület (lehet a bútor teteje is, ha megfelelő magasságú) és takarítóeszköz tároló szekrény (zárható legyen a gyerekek miatt)
-
Nagyobb terület esetén kézi mosásra alkalmas mosogató medence meleg vízzel, szennyes ruha tároló
7. Személyi higiénia (fürdőszoba) -
Újonnan épülő lakásokból nem hiányozhat a lakáson belül elhelyezett vízöblítéses WC berendezés és a meleg vízzel ellátott tisztálkodó helyiség (fürdőszoba vagy zuhanyfülke) A személyi higiénia berendezései általában külön, e célra szolgáló helyiségben vannak, ezért itt nemcsak magának a tevékenységnek a térszükségletéről, hanem a helyiségekről, azok méretéről is beszélni kell. Fürdőszobában található szaniterek, berendezési tárgyak: mosdó (különböző méretűek vannak, tipikus mérete elfér 90 cm-es szélességben, általában 60/50 cm) kézmosó (kisebb, nem helyettesíti a fürdőszobai mosdót, általában külön kialakított WC helyiségben helyezzük el) zuhany(tálca) kisebb fürdőszobáknál kádban oldjuk meg, kiegészítő elemként működik, manapság divatos nagyobb házakban, hogy nem minden fürdőszobában van kád (gyerekek miatt egy kell) de a zuhany mérete nem a szokásos 90/90 cm, hanem egyedi, jóval impozánsabb méretű fürdőkád szokásos mérete 150-190 cm hosszúak és 70-80 cm szélesek jelenleg rengeteg modellt lehet kapni, az igény, a költségek és a fürdőszoba paraméterei határozzák meg WC (magasra szerelt öblítőtartály_nagyon elavult; alacsonyra szerelt öblítőtartály; csészére szerelt öblítőtartály; konzolos, rejtett GEBERIT tartály) beszerelhetőség szempontjából két típust különböztetünk meg: - alsó kiömlésű (ritkán használjuk, főleg lakásfelújításoknál, ahol a régi WC csésze pontos helyére akarjuk visszaépíteni - hátsó kiömlésű (elterjedtebb, higiénikusabb, nagyobb mozgásteret enged a beszereléskor) bidé (altestmosó) nem kötelező fürdőszobai tartozék, amennyiben készül, akkor közvetlenül a WC berendezés mellé kerüljön itt is a konzolosan szerelt típust részesítjük előnyben
Összegzés -
Biztosítani kell, hogy a lakás valamennyi lakója – a tolerálható egyidejűség figyelembe vételével – WC berendezést használhasson, meleg vízben mosakodhasson, fürödhessen Berendezés
-
-
-
A használói létszámtól függő egészségügyi felszereltség alsó határértékei: 1-2 férőhelyes lakásban zuhanyfülke mosdóval és WC-vel 3 férőhelyes lakásban fürdőszoba káddal, mosdóval és WC-vel 4-5 férőhelyes lakásban fürdőszoba mosdóval, káddal és zuhanyzóval, külön WC kézmosóval 6 vagy annál több férőhelyes lakásban fürdőszoba WC-vel, külön WC kézmosóval Ha a lakás helyiségei két, teljes magasságú szinten helyezkedik el, szintenként legyen legalább egy WC berendezés Fürdőszoba nem szolgálhat más helyiség kizárólagos megközelítésére, csak hálószobán keresztül közelíthető meg, de csak akkor, ha a hálószoba lakóinak használatára szolgál, és azon kívül van egy másik, más háztartás tagok számára Tisztálkodó helyiségekre és illemhelyekre vonatkozó OTÉK előírások A tisztálkodó helyiség, az illemhely (WC – csésze, vizelde) könnyen tisztítható, fertőtleníthető, továbbá önálló szellőzésű (lehet gépi is, de nem lehet közös más helyiségekével) és fűthető legyen, ezen túlmenően a csoportos tisztálkodó helyiség fűthető helyiségből nyíljon Az illemhely mérete 0,90 m x1,20 m (csak kifelé nyílhat az ajtó), befelé nyíló esetén 0,90 m x 1,60 m-nél kevesebb nem lehet Két lakószobásnál nagyobb lakásban önálló illemhelyet kell létesíteni Élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségből WC, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat
8. Tárolás -
Különböző tároló funkciókat különböztetünk meg, annak függvényében, hogy mit tárolunk benne és milyen helyiségben ( nem azonos a korábban említett nappaliban és lakószobában tárolt dolgokkal) ruhaneműk tárolásuk történhet mobil szekrényben, beépített szekrényben és járható szekrényben A napi szinten használt kabátokat, cipőket illetve a vendégek kabátjait közvetlenül a bejárat mellett kialakított előszoba falon vagy szekrényben helyezzük el. A többi használati ruhát, szezonális ruhákat vagy a lakótérben, vagy manapság divatosabb (nagyobb helyigényű) a lakószobák közvetlen közelében elhelyezett közlekedőben kell elhelyezni (gardrób) élelmiszer tárolás
városi lakásokban a jelentőségük csökken, mert minden élelmiszer könnyen és gyorsan előre csomagolva, előkészítve hozzáférhető családi házaknál azonban megmaradt a jelentősége, sőt nagyobb alapterülettel rendelkeznek, mert a nagy családok több napra esetleg hétre előre bevásárolnak vidéken a füstölt árut, a befőttet, nagyobb mennyiségű zöldséget a „spájzban” tárolják, szemben sok más országgal, ahol az élelmiszereket a konyhában tárolják konyhai tárolók: élelmiszerszekrény _konyha terébe szellőzik, ezért abban romlékony anyagot, nyersanyagot tárolni nem lehet, csak szárazárut, konzerveket, dobozos üdítőt kamraszekrény _konyha terétől független szellőzést igényel, lényegében a konyha bútorzatával megegyező mini éléskamrának is tekinthetjük (optimálisan megtervezett esetében jobban funkcionál, mint egy falazott éléskamra éléskamra _mérete legyen kellően széles, min. 2 de inkább 3 oldalon polcozható ajtajuk mindig kifelé nyílik, szellőzéséről gondoskodni kell, jobb ha rendelkezik önálló ablakkal
egyéb tárgyak
kialakítása kötetlen, lehet lakáson kívül (kerti tároló), nem használt területeken (pl. padlástér) de külön kialakíthatunk erre a célra helyiségeket
Összegzés -
-
-
-
A lakáson belül megfelelő nagyságú tárolókban(helyiségben, bútorzatban) kell biztosítani a ruhaneműk, élelmiszerek, egyéb eszközök (sport, kert stb.) tárolását, a lakás könnyen elérhető közelségében egyéb használati tárgyak tárolását Ruhaneműk elhelyezésére szekrényt, beépített szekrényt vagy járható szekrényt kell kialakítani, a szekrények mélységi mérete legalább 60 cm legyen Egy használóra (figyelembe véve a lakás férőhelyszámát is) minimálisan 0,90 métert, de legalább 1,20 -1,50 m szekrényhosszt kell számítani. Ebből min. 0,60 folyóméter legyen a használó alvótérben, vagy annak közvetlen közelében Lakás bejáratához előszobafalat vagy beépített szekrényt kell elhelyezni, hogy az utcai cipőt, sapkát, széldzsekit, kalapot el lehessen helyezni Élelmiszer tárolásra a hűtőszekrényen kívül biztosítani kell: 1-2 férőhelyes lakásban legalább 60x60 cm méretű, mennyezetig érő élelmiszerszekrényt 3 férőhelyes lakásban legalább 60x 60 cm méretű szellőztetett kamraszekrényt 4 férőhelyes vagy annál nagyobb lakásban legalább 1,20 m polchosszal rendelkező kamrát vagy szellőztetett kamraszekrényt Nyomatékosan ajánlott az élelmiszertárolás helyigényének meghatározásánál a lakás konkrét településszerkezeti helyzetének figyelembe vétele, és a kapacitás növelése, ha a kereskedelmi ellátottság színvonala vagy az életmódból adódó igények ezt indokolják Különféle tárgyak elhelyezésére ajánlott lakásonként min. 4,0 m2 alapterületű, zárt tárolót biztosítani a lakóépületben vagy annak telkén álló melléképületben
-
-
-
9. Közlekedő A lakások egyes helyiségeinek a bejárattól vagy a lépcsőtől való megközelítése közlekedő tereken át történik (előszoba, belső folyosó), de kifejezetten erre a célra rendelt tereken kívül más alaprendeltetésű helyiségek is szolgálhatnak közlekedőként (pl. nappali, étkező) _ ezeket rejtett közlekedőnek is szokás nevezni A szokásos lakáshelyiségek közül nem tartalmazhat „rejtett közlekedőt”, vagyis nem lehet egy másik helyiség megközelítésének kizárólagos útvonala a hálószoba, lakószoba (ZSÁKSZOBA) kivétel a már korábban említett hálóblokkhoz tartozó fürdőszoba, gardrób 10. Rekreációs helyiségek Általában nagy alapterületű lakásokhoz tartozik Úszómedence, fitness terem, szolárium, szauna, gőzkabin, stb. Belmagasságuk változó, inkább a belsőépítészeti hangulat határozza meg
Lakásterek kapcsolatrendszere, lakáskompozíció -
-
-
-
A lakásterek kapcsolatai jelentősen befolyásolják a lakásban élő háztartás tagjainak mentális komfortérzetét és emberi kapcsolataik megnyilvánulását Azt, hogy egy lakás barátságos vagy meghitt, otthonos vagy elegáns, nagyvonalú stb. nagyrészt a térkapcsolatok jellege dönti el A lakásokban folyó tevékenységek általában folyamatként, tevékenységsorozatokban realizálódnak. Az ismétlődő tevékenységsorozatok bizonyos lakásterek közelségét, kapcsolatát, kapcsolódását feltételezik (pl. élelmiszer tárolás – főzés – étkezés – mosogatás – pihenés; alvás – ébredés – reggeli tisztálkodás – öltözés stb.) A lakásban élő háztartás (család) kommunikációja nem értelmezhető egyféle lakástevékenységként- hanem többféle formában jelenik meg Ez a kommunikáció létrejöhet: együtt végzett, azonos tevékenységek során (társalgás, tévézés, együtt végzett házimunka) azonos térben vagy összenyitott terekben egy időben végzett, de eltérő tevékenységek során családtagok tevékenységsorozatainak mozzanatszerű átfedései alkalmával A családi együttlét színtere nemcsak a nappali, hanem az egész lakás A lakástereket különbözőképpen választhatjuk el, ezek egy része valós határ, másik része inkább csak szimbolikus vagy imitált határ, valós fizikai lehatárolást nem jelentenek
Lakásterek kapcsolatai, vizuális – fizikai lehatárolás
Az ábrasor a nappali időtöltés, étkezés és ételkészítés tereinek többféle kapcsolatára mutat példát a.
A mondott lakástevékenységek helyiségei egy közlekedő térből, külön bejárattal is megközelíthetők Ilyenkor a helyiségsor eléggé szétaprózott, a terek kapcsolatrendszere inkább a szeparálásra mintsem kommunikációra irányul
b.
Klasszikus lakáshasználati minta, amikor a főzés és a konyha a családi együttlét helyszíne, a mama felügyeli az étkező asztal mellett tanuló, rajzoló gyerekeket
c.
Központi helyzetű étkező előteres elrendezést mutat, az előszobát lerövidítve annak egy része „rejtett közlekedőként” kerül az étkezőbe, aminek köszönhetően az jóval tágasabb lehet Az a;b; c esetben a nappali a többi lakótértől ajtóval elválasztható, kommunikációs funkciót részben az étkező és a konyha - étkező lát el. Ilyen kialakítás akkor célszerű, ha a nappali állandó alvóhelyül is szolgál
d.
Az étkező ebben az esetben olyan tér, ami a nappalival állandóan összenyitott
e.
A főzőhely sincs elkülönítve, a konyha és az étkező is a nappali teréhez kapcsolódik, légtérben sincs elválasztva A d; e elrendezés főleg a városi, értelmiségi foglalkozású asszonyok körében népszerű, mert az otthon töltött szűkösre mért, családdal töltött időt minél optimálisabban kihasználja Ha a konyha a nappali terének része, külön bejárata elveszítheti a jelentőségét, akár el is hagyható
f.
Ebben az alaprajzi elrendezésben a konyha csak a nappalin keresztül érhető el
A másik, szokásosan összetartozó helyiségcsoport a háló – fürdő – közlekedő blokk
A másik, szokásosan összetartozó helyiségcsoport a háló – fürdő – közlekedő blokk 2.
Példák lakáshelyiségek kapcsolati sémáira
Példák lakáshelyiségek kapcsolati sémáira 2.
-
Az egy közlekedőre szervezett elrendezés kisebb lakásoknál általánosak, viszonylagos helytakarékosságuk miatt
-
A nappali és a hálózónára osztott elrendezések annak a lakáshasználati igénynek megfelelően alakultak ki, amely megkívánja, hogy a vendégek fogadása alkalmával is zavartalanul használhassák a szobáikat azok a családtagok, akik nem vesznek részt a vendéglátásban
-
A nappali zónát feltáró előszoba közvetlenül kapcsolódhat a gardróbhoz, de a kettő között rejtett közlekedő is elhelyezkedhet (étkező, nappali)
-
A két vagy több hálóblokkal kialakított elrendezések esetében nem azonos közlekedőről nyílik valamennyi hálószoba és azok a lakás különböző pólusain is lehetnek
-
Kedvező az előszobából közvetlenül nyíló hálószoba abban az esetben, ha idős szülő vagy nagykorú gyermek él velünk, akinek már önálló kialakult életvitele van_ jó ha ezekhez a szobákhoz tartozik vizesblokk és gardrób (önálló lakrész)
-
SKANDINÁV országokban divatos, hogy a nappali tér veszi át a közlekedő szerepét, minden helyiség közvetlenül innen nyílik, a közlekedő tere hasznosabb terekbe integrálódik – probléma, hogy ezt a direktben kikényszerített szoros vagy állandó kommunikációt a családok nem vagy nagyon kis mértékben igénylik (Közép és Kelet – Európában nem elterjedt)
-
Az ingatlan piac gyengülésével előtérbe kerültek azok a lakástípusok, melyek könnyebben átszervezhetőek, kötetlenebb helyiség kialakításuk van, csak a gépészet (vizesblokkok) kötöttek, a többi később átvariálható, változtatható
Példák különféle lakáskompozíciós rendszerekre
Különböző lakástípusok igénybe vétele lakáspiaci feltételek között
Különböző lakástípusok igénybe vétele lakáspiaci feltételek között 2.
Különböző lakástípusok igénybe vétele lakáspiaci feltételek között 3.
Családi házak térbeli elrendezése, szintjei -
A családi házak térbeli elrendezését az építési program, a helyszíni adottságok, a helyszínre vonatkozó előírások és természetesen az építész tervezői szándéka határozza meg
-
Családi házak általában egy vagy két szintesek (ritkábban három és ez a szint tetőtér), mivel az övezeti besorolás általában ennyit enged családi házas övezetben
-
Differenciáltabb térbeli elrendezések is lehetségesek, ilyenek a részben kétszintes, összenyitott légterű vagy belső szinteltolásos házak
családi házak szintjeinek gyakoribb térbeli elrendezése
-
A térbeli elrendezést befolyásolja a nem szorosan vett lakásfunkciók jelenléte (iroda, műterem, műhely stb.) és a lakással való kapcsolata Maga a lakás is elhelyezkedhet egy vagy két, esetleg több szinten
-
A lakóhelyiségek három szintre történő tagolása kényelmetlen lehet (sok lépcsőzés fárasztó)
-
A különböző szinteken elhelyezett tércsoportok funkció szerint is összetartozó helyiségek_ általános, hogy a nappali tevékenységek terei a földszinten kapnak helyet, a hálószobák fürdőszobával az emeleten
-
Emeletes elrendezés esetén is nyomatékosan ajánlott egy szobát vizesblokkal a földszinten kialakítani, hogy az időszakosan vagy tartósan mozgáskorlátozott emberek is tudják használni
-
Természetesen a szokásostól eltérő elrendezés is lehet (pl. emeleti nappali a szép kilátás , vagy belvárosi modern lakás kialakítás miatt )
-
Alagsor (padlóvonala a terepszinttől maximum 70 cm-rel van mélyebben) vagy pince kialakítása gyakori építtetői igény
-
A terepfelszín alá kerülő terek vagy tércsoportok nem lehetnek lakóhelyiségek vagy huzamosabb tartózkodásra szolgáló terek Igényesebb, nagy költségvetésű házaknál ide kerülnek a tornaszobák, úszómedencék, rekreációs terek, borozó stb.
-
Teljesen sík terepen alagsort ne tervezzünk, mert a teljes ház elszakad a kerttől Pince tervezésekor a talajvíz magasságát, teherhordó talaj mélységét minden esetben vizsgálni kell, mert adott esetben indokolatlanul drága, vagy kivitelezhetetlen lesz a házunk (egy – két szint nem védi meg a házunkat a „felúszástól” ) A pincéket szigetelni kell talajnedvesség vagy talajvíznyomás ellen, kivéve ha nem porszáraz pincét akarunk (pl. gyümölcs vagy hordós bortárolás) Ha a házunk részben alápincézett (nincs nagyobbra igény) szintén többletköltséget okoz az alapozás visszaléptetése Ügyelni kell arra, hogy a pince határoló falai és a felmenő tartófalak összhangban legyenek (nem egymás fölött lévő falakat ki kell váltani, ami megdrágítja a kivitelezést) Pincében lévő terek természetes szellőzését biztosítani kell
-
A pinceszint kialakítása
A pinceablak elhelyezése alacsony földszinti padlóvonal esetén
Lépcsőkre vonatkozó OTÉK előírások -
A lépcső (lépcsőkarok és lépcső pihenők együttese) járóvonalán, egy lépcsőkaron belül csak azonos lépcsőfok – méret lehet. Kivétel lehet az időszakos használatú építményszintekre(pinceszintre, tetőtérre) vezető lépcsőkar
-
A lépcső járóvonala, a lépcsőkar szabad szélességének határoló vonalához 0,30 méternél közelebb nem lehet
-
A változó belépő szélességű lépcsőfok kisebbik belépőszélessége a lépcsőkar előírt legkisebb szélességén belül legalább 13 cm legyen (kivétel a lakáson vagy üdülőegységen belüli feljáró)
-
A lépcsőkar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat. Kivétel lehet a lakáson, üdülőegységen belüli lépcső
-
Közterületen, építmény kiürítési útvonalán – a járda és az előlépcső kivételével – lépcső könnyen észlelhető figyelmeztetés hiányában három fellépésnél kevesebbet nem tartalmazhat
-
A lépcső szabad karszélessége időszakos használatú lépcső esetén 0,60 méternél Egy lakáson vagy üdülőegységen belüli lépcső esetén 0,80 méternél Tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményrészben 1,65 méternél Egyéb építményekben 1,10 méternél Akadálymentes használathoz 1,20 méternél kevesebb nem lehet
-
A lépcsőkar és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasság minimum 2,20 méternek lennie kell. A lépcsőkar feletti szabad belmagasságot a lépcső járóvonalán, a lépcsőfok élére illesztett érintő vonaltól függőlegesen kell mérni (üdülőegységnél vagy időszakos használatú építményszintre vezető lépcső fölött indokolt esetben a szabad belmagasság 1,90 méterig csökkenthető)
Lépcsőkre vonatkozó OTÉK előírások (lépcsőfokok) -
A lépcsőfok méreteit a „2 m+sz=60-64 cm” összefüggés alapján kell meghatározni (m = a fokmagasság (fellépő) cm-ben; sz = a fokszélesség (belépőszélesség) cm-ben, a járóvonalon mérve)
-
A lépcsőfok magassága általános esetben 17 cm-nél akadálymentes közlekedéshez 15 cm-nél nagyobb nem lehet
-
Lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszint (pl. tetőtér) vagy üzemi berendezés megközelítésére szolgáló lépcső fokmagassága legfeljebb 20 cm lehet
-
Akadálymentes közlekedéshez a lépcsőfokokat homloklappal és orr nélküli járólappal kell kialakítani annak érdekében, hogy a lábfej nem akadjon be
-
Az első és az utolsó lépcsőfokot eltérő színnel vagy jelölőcsíkkal jelezni kell. Három vagy kevesebb fokú lépcső esetében minden fokot feltűnő módon jelezni kell
Húzott fokú lépcső szerkesztése
Különböző lakás - belsőlépcsők
A lakás – belsőlépcső és a födém szerkezet összefüggése
Lakás – belsőlépcsők térbeli helyzete
Lépcső anyaga -
Lehet fa, beton, acél, kerámia, üveg illetve kaphat különböző burkolatot, felületkezelést egy másmilyen anyagból készített lépcső (pl. vasbeton lépcsőt fával burkolnak)
-
Pincébe és az emeletre vivő lépcsők lehetőleg egymás fölött legyenek a helytakarékosság érdekében
-
Tervezéskor gondolni kell a lépcső előtti terekre, hogy kényelmesen megközelíthető legyen és ne alakuljanak ki koszfogó zugok, amit nem lehet takarítani
-
A lépcső fontos belsőépítészeti elem, legyen szép és kapjon megfelelő építészeti hangsúlyt
-
Térelválasztóként is funkcionálhat
-
Nem szépek a szűkös közlekedőkből indított lépcsők vagy a folyosószerűen elfalazott egykarú lépcsők
A kétszintes lakásegységek térbeli kialakítása -
A lakáskompozíció szempontjából alapvető kötöttség, hogy a lakás helyiségeit csoportosítani kell földszinti és emeleti helyiségcsoportokra, melyeket lakás – belsőlépcső köt össze A két helyiségcsoport kézenfekvően a nappali tartózkodás zónája és a hálószobákból és fürdőszobákból kialakuló intim zóna Mivel a kerthasználat a lakástípus alapvető előnye, lehetőleg a kert szintjén legyenek a nappali tartózkodás helyiségei és lakáselemei A kétszintes lakástípus hátránya, hogy az állandó lépcsőhasználat idősebb korban nehézkessé, sőt kritikussá válik
-
Ezért nyomatékosan ajánlott a földszinten is kialakítani egy hálóblokkot önálló vizesblokkal, gardróbbal
Lépcsőfajták és a lakáskompozíció összefüggésének alapsémái kétszintes sorházaknál
Kétszintes lakóépület vizes helyiségeinek elrendezése (fiktív sémák)
Felhasznált szakirodalom Bitó János DLA Lakóházak tervezése Kiadó: B+V Lap és Könyvkiadó Kft. 2004 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmény) 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------OTÉK 2010 (Országos Településrendezési és Építési Követelmény) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A tematikát prof. Puhl Antal DLA állította össze Szerkesztési struktúrát, fotók egy részét Kulcsár Attila DLA korábbi előadásanyaga szolgáltatta --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Internetes keresőoldal – Wikipédia Internetes fotóarchivum Építészfórum (www.epiteszforum.hu) ArchiDaily
