Épülettervezés I. Tantárgyfelelős:
2010-2011 2. félév prof. Puhl Antal DLA
Kurzusok oktatói:
Ferencz Marcel DLA Kovács Péter DLA Török Dávid DLA aspiráns Kállay Ferenc DLA aspiráns
Előadó:
Kállay Ferenc DLA aspiráns
2. előadás
Egylakásos lakóépület kialakulása. Privát szféra történelmi változása.
Ősközösség Paleolitikum (őskőkorszak) -
-
A megmaradt történelmi emlékek nem helyezhetők be ismert történelmi-társadalmi környezetbe, ezért nevezzük ezt a kort prehistorikus, azaz „történelem előtti” művészetnek. halászó, vadászó, gyűjtögető életmód Az élelemszerzés, életvitel összeköti az ősemberek tevékenységi körét, magántulajdonról nem lehet beszélni A táplálék felkutatása, folyamatos vadász – termékeny terület felkutatása vándorló életmódra kényszeríti őket Védelemre (állatok, idegen hordák, időjárás – éghajlat) szükségük van, ezért a környezetben található természetes úton kialakult képződményeket, anyagokat használják lakótérként (barlangok, hasadékok)
Magyarországon fellelhető ősember barlangok: - Istállós-kői ősember barlang _ Szilvásvárad - Tatabánya _ Szelim barlang
Őskor Kiválás az állatvilágból A hely kijelölése
A nagyragadozókkal szemben nem a fizikai erejüket használták, hanem a leleményességüket, mely a táborhely kiválasztásában, megfigyeléseken alapult. Olduvai 2 millió éves leletek leírásában kiderül, hogy a táborhely egy üres tér, mely jó belátást biztosított az egész területre, menekülési lehetőséget biztosítva ezzel. Konkrét példájával találkozunk a hely kijelölésének, mely a biztonságos megpihenést, élelem elfogyasztását, gyenge utódok biztonságba helyezését is jelentette.
-
előember táborhely kiválasztásának indoka: R – menekülési távolság meghatározása (áttekinthetőség határa) áradásos vízpartok, időszakos folyótorkolatok (ábra és szöveg Istvánfi Gyula: Őskor, népi építészet Az építészet története c. könyvből való)
A hely kijelölése
A hely kijelölése
A hely kijelölése
Esztétikai igény (kb. 30.000 éve) Willendorfi Vénusz eltúlzott formájú női alak, termékenységet szimbolizálja
Mezolitikum (átmeneti kőkorszak), kb. i.e. 15000- kb. i.e. 10.000 -ig
Barlangrajzok (Lascaux, Altamira) első ábrázolások alapjai talp és kézlenyomatokkal
-
-
Neolitikum (kőkorszak vége) (i.e. 10000 – i.e. 3000) kb. i.e. 10.000 évvel ezelőtt kezdődött Elő – Ázsiában és onnan terjedt tovább kelet és nyugat felé Pattintott eszközökről áttértek a csiszolt kőeszközökre _neolitikus forradalom kb. i.e. 6000 évvel a technikai fejlődés, különböző házi állatok megjelenése lehetőséget adott a mezőgazdasági földművelésre, ezért egyre többen kezdtek letelepedni a vándorlás során érintett termékeny területeken Személyes ingatlan kialakítása _ magántulajdon kialakulása Kezdetben nádkunyhók, méhkas házak (pl. Arpacsije) jellemzők : kerek házak a tűzhely körüli gyűrűből vagy a nomád sátrak formájából eredeztethető
Mezopotámia, Szíria _ megjelennek a vályog és kőépületek Később négyszögletes házak könnyebb az akkori technikával szerkeszteni, bővíteni, kombinálni
Neolitikum (kőkorszak vége) (i.e. 10000 – i.e. 3000)
Catal Hüyük (Kr. e. 6500 – 5650) -
Törökországban a legnagyobb újkőkori település lelőhelye 30 hektár kiterjedésű terület, csak egy kis részét tárták fel A házak hosszúkás agyagtömbökből állnak, falba rögzített faoszlopokkal és gerendamerevítéssel épültek A faváz segített hordani a tető terhét, a földrengés hatásait is csillapította A házak négyzet alaprajzúak, szorosan egymás mellé épültek, bejárati ajtajuk nincs, felülről kell bemenni
A_összeépített házak egy részlete kemencékkel (VIII. réteg) C_falfestmény a település felülnézetével (közelben egy vulkán)
B_átépített házak, melyek kultikus célokat is szolgáltak D_rekonstrukció a valószínű födémszerkezet ábrázolásával
Sumérok ( i.e. 2400 Suruppak-i lakóház) -
Uruk közelében fekvő Suruppak településének lakóházai között égetett plánkonvex téglából épített, kb. 6,5 m átmérőjű, kör alaprajzú építmények süllyedtek a földbe, amelyek pince vagy gabonatároló funkcióját töltötték be. A silók fala méhkashoz hasonló, felfelé szűkülő teret zártak be. A lakóház alaprajzát központosan elhelyezett, közel négyzetes udvartér jellemezte. Alaprajzi elrendezése szinte teljesen megegyezik Anu templom alaprajzával. plánkonvex tégla: plán_sík; konvex_domború Egyiptomban is használt téglafajta, melynek 5 oldala egyenes, a hatodik domború. mérete 30 cm x 30 cm x 6-8 cm
Akkád dinasztia kora (i.e. 2350 – 2150) Assur lakóház (i.e. 2200) -
Közvetlenül a földre alapozott, vastag falú téglaház A téglalapokkal burkolt négyzetes előudvarból nagyméretű ajtó nyílt az előszobául és fogadóul szolgáló háromtengelyes térbe. Innen oldalkamra közvetítésével lehetett a téglalap alakú másik udvarba jutni. A belső udvar oldalain a hálóhelyiségek sorakoztak, a végében pedig a nappali és a fürdő helyiség helyezkedett el. Összehasonlítva a suruppaki lakóházzal (kötetlenebb) feltűnik a majdnem szimmetrikus beosztás és a térüreges falrendszerhez hasonló megépítettsége. A nyújtott négyszög alaprajzú udvaros lakóház típusa született meg_ előképe az északi területek építészetében
Egyiptomi lakóház Der – el – Medina. Lakóház (i.e. 1525) -
-
Egyiptomi típusmegoldás A szerény méretű előtér(előudvar) szolgál folyosóul is, amiben egy keret formájú házi oltár is van Innen az egyoszlopos fogadószobába lehetett jutni . Helyiségének mennyezete a többi fölé emelkedett, beépített bútorzatnak falhoz simuló padokat készítettek. A fogadószobából lehetett bejutni a lakószobába, a konyhába és a pincelejáróhoz. A lakásban csak előre és visszafelé lehetett közlekedni, oldalirányban nem nyíltak helyiségek egymásba. A belső lépcsőn keresztül lehetett megközelíteni a tetőteraszt Sorházas kialakítás – sávos elrendezés Bevilágítás és szellőzés szűkös, de a forró és napos Egyiptomban ez nem is kívánatos
Munkástelepek -
Speciális településformát fejleszt ki az állam a szentélyek és nekropoliszok nagy építkezései miatt Lehetnek szigorúan elválasztott lakónegyedek részben a városokban (pl. Kahun) és részben zárt, önálló települések (Amarna, Der el- Medine) Jellemző, hogy a telkek teljesen egyforma K-Ny-i tájolásúak, az utcák É – D-i irányúak (légáramlás miatt) 73 db ház mindegyike kb. 10x20 m parcellán áll és kb. 170 m2 hasznos alapterületével szokatlanul nagyvonalú. Ezzel a modern „szociális lakásépítési koncepcióval” IV. Amenhotep a gyűlölt Théba fölé akarja emelni a várost.
Amarna-i munkástelep
Etruszk kultúra (i.e. 4.század) -
Fejlett városrendszer (városias műveltség) Városaikat megerősítették hatalmas falazattal, falaikat kapuzattal törték át Fejlett városszerkezeti struktúra Nagy hatást gyakoroltak a rómaiakra főleg lakóházaikkal, templomaikkal és sírjaikkal. A falak nagy szárított téglából vagy vert agyagból készülnek. Felmenő falait favázas szerkezettel erősítették meg. Általában gerendás vagy nyitott födémet alkalmaztak. A szokatlanul lapos nyeregtetők oromzatai, valamint a gerendák tagozatai és díszei sok hasonlóságot mutat a görögökkel. A lakóház építészetről közvetett úton tudunk képet alkotni a ház alakú urnák és sírbelsők alapján. Az urnák legtöbbje faszerkezetű, nyeregtetős ház utánzata volt, de akadtak sátortetősek is, amelyek bevilágító nyílásban végződtek. Ez a tetőmegoldás az etruszk építészet egyik legjelentősebb vívmányára, az átriumos elrendezésű lakóházra utalt.
vestibulum: egy épület előcsarnokát, vagy egy olyan folyosót jelöl, amely összeköti a bejáratot a belső helyiségekkel. Római házaknál a vestibulum az átriumhoz csatlakozott. tablinum:
hátsó társalgó szoba, vagy az a helyiség, ahol az ősök képmásai voltak.
ala:
oldalfülke
Klasszikus kultúrák A hellenizmus kora (i.e. 330 – i.sz. 30.) A kialakuló új építészeti kultúrát nem a részletek változásai határozták meg kizárólag, hanem az alapok: a hellenizmus korában a görög építészet urbánus jellegűvé alakult át szinte teljesen (etruszk hatás). A városias, zárt beépítés hozzájárult a középületek és lakóházak befelé forduló kialakításához, de mivel rejtetten nyitottak maradtak, mégsem szigetelődtek el környezetüktől. Délos – lakóházak (i.e. 280) Az elő-ázsiai központos építészeti térfelfogás hatása minden bizonnyal hozzájárult a hellenisztikus peristylos lakóházak végleges formájának kialakulásához. Délos szigetének lakóház alaprajzait belső udvar fogta össze- akár szabadon, akár zártsorúan építették be a házat, és az udvarteret oszlopos tornác övezte körös – körül. A keletiesen befelé forduló lakóházak legtöbbje emeletes volt. Szobáit lakályosan rendezték be, a padlókat mozaikok fedték, a falakat falazási technikát utánzó, ui. inkrustációs stílusú falfestéssel díszítették. A lakóházaknak zárt egységgé való összeérése sem szüntette meg a görög térszervezés eredeti jellegét, az excentrikusan elhelyezett udvarokat. (központon kívüli)
Római birodalom
Pompei, Toszkán átriumos lakóház (i.e. 320) -
-
A római átriumos lakóház külső – belső elrendezését is az etruszk hagyományok és a latin építőszokások egybeolvadása alakította ki Pompei két korai, i.e. 4. századi lakóháza, a Casa del Chirurgo (a sebész háza)és a Casa del Sallustio voltak az első ilyen városias átriumos házak Casa del Chirurgo Ez a ház képviseli a típus legegyszerűbb alakját, a toszkán átriumosat, amelyben oszlopok nem állnak. 1. üzlethelyiség (taberna); 2. elkülönített vendégszoba ; 3. bejárat rövid folyosója (vestibulum, fauces) ;4. felül nyitott átrium 5. esővízgyűjtő medence (impluvium); 6. házi oltár; 7. hálószobák (cubiculum); 8. oldalsó szárnyak (ala) 9. házi kápolna (lararium); 10. családfő szobája és fogadó helyisége (tablinum); 11. ebédlő (triclinium); 12. konyha (culina) 13. kert (hortus)
Casa del Sallustio Beosztása megegyezik az előzővel, csupán a tablinum felé eső részen a családfő fogadója mellé folyosót építettek, hogy a tablinumot megkerülve a ház urát ne háborgatva ki lehessen jutni a kertbe, illetve egyéb helyiségekbe
Pompei Casa del Fauno (i.e. 3. sz.) (átrium és peristylium típusok egy házon belül)
-
Pompei Casa dei Vettii (i.sz. 1. sz.) Átrium és a peristylium a tablinum elhagyásával szorosan egymás mellé került, így a két térség szinte összeolvadt.
Teraszos házak Pompei. Casa di Giuseppe II. (i.e. 1. sz) -
Az átriumos, peristyliumos házak kerti oldala, azaz eredetileg a zárt háta nézett a meredeken leeső városperem és a szép kilátás felé Az építés során a peristyliumost árkádos udvarrá alakították át, a ház tablinumát a szép kilátás felé fordították Az alacsonyabb szinten újabb udvarhoz kapcsolódóan megismételték, a hátsó homlokzatot pedig ablakokkal nyitották meg.
Villaépítészet (16. héten részletesebben) -
Pompei építészetében felbukkan a lakóépület egy különleges változata _villaépítészet A villa a vicus = falu szó származéka, mivel eredetileg majorságot jelentett Típusai: 1. villa rustica: csűrök, istállók, szolgaszállások és műhelyek ill. a gazda lakóházából állt 2. villa pseudourbana: nagyobb birtokok, melyek igényessége megfelel a városi lakóházakénak 3. villa suburbana: mai villa őse, földbirtoktól független, pihenésre, elvonulásra szánt épület(ek) pl. Capri. Tiberius villája (i.sz. 14.)
1. 2. 3. 4. 5.
Aula Ciszternák a villa középrésze alatt fürdő konyha sétány diaetával
Marcus Vitruvius Pollio (i.e. 80 – i. sz. 15) -
-
Római építész, hadmérnök, szakíró Egyes felfedezések szerint u. azon személy volt, mint Julius Caesar hadmérnöke Mamurra Vízvezetékeket, hajítófegyvert tervezett, Umbriába tervezett bazilikáját saját leírásaiból ismerjük „De architectura libri decem” (Az építészetről) írt, Augustus császárnak ajánlott munkájának köszönheti hírnevét. 1414-ben találták meg a könyvet egy svájci kolostorban A reneszánszra is nagy hatást gyakorolt 10 kötetes Arányokról, emberi testről, emberi test harmóniájáról ír, melyet később Leonardo Da Vinci és Le Corbusier is felhasznált.
Kortárs példák az ókorban fellelhető építészeti téralakításra I.
Kortárs példák az ókorban fellelhető építészeti téralakításra II.
Kis Péter: Szociális bérlakás (Budapest)
Pelényi Margit: 116 lakásos szociális bérlakás (Pécs)
Középkor (Román kor és gótika ) Romanika – Olaszország (11 – 13. század eleje) Lakóépületek általános jellemzői: -
egyszerűbb lakóházak vannak többségben Viszonylag kevés, lőrésszerű nyílás Sorházas kialakítás, sorházakból álló háztömbök
Bologna
Középkor (Román kor és gótika ) Romanika – Olaszország (11 – 13. század eleje)
Firenze
Középkor (Román kor és gótika ) Romanika – Franciaország (11 – 13. század eleje)
-
Lakóépületek általános jellemzői: egyszerűbb lakóházak vannak többségben Keskeny telekadottságok miatt a épületek az utcára merőlegesen, oromfallal az utca felé fordulva álltak Többnyire 2-3 emeletesek voltak (pl. cluny-i ház) Néha az ereszvonallal az utca felé építettek Az üzlethelyiség céljára használt földszinti alaprajz megoldása a kapu melletti falnyílásban kialakított pult volt
Cluny-i ház
Középkor (Román kor és gótika ) Romanika – Németország
-
Lakóépületek általános jellemzői: Többszintes, földszinten egybefüggő osztatlan terek, gyakran középső oszlopokkal Lakószoba mögötte vagy a felső szinten található Erősen tagoltak, főleg gazdagabb városokban (pl. Köln) A középkor végére bérházakká válnak hivatalnokok, orvosok, jegyzők számára A polgári házak többsége egyszerű, kicsi és favázas Homlokzat tájanként eltér Oromzat oromlépcsős is lehet Fa vagy kőárkádok
Reneszánsz (kb. 1400 (1420) – kb. 1600) -
A lakóház építészet reneszánsz fejlődését még erősebben gátolta a hagyománytisztelet, mint a középületekét A városok keskeny, mély telkein nem volt lehetőség nagy formai újításokra A belsőkben már a XVI. Század 30-as éveiben feltűntek a reneszánsz ízlésű díszítő elemek, de a külső szerkezeti tagozatok és a homlokzatok sokáig a gótika jegyeit hordozták magukon.
Lemgo: lakóház (1571) Oszlopos keretű, íves kapuja nincs középen, oldalsó zárt erkélyei eltérő kialakításúak A második emeletet és az oromzat három szintjét egyenletes mezőkre osztó féloszlopok viszont rendezik a kompozíciót A kagylómotívummal kombinált voluta szegélyek és a koronázó edikula fokozza az oromzat hatását.
nürnbergi Pellerhaus (1605) -
-
Első valóban reneszánsz jellegű lakóház – fejlett reneszánsz városi lakóház minden jellemzőjével Tulajdonosa korábban velencei konzul volt, az ottani paloták nyitott homlokzatát kívánta átültetni hazájába A ház a II. világháborúban csaknem teljesen megsemmisült, mindössze a homlokzat alsó szintjét, az udvart és az előteret lehetett helyreállítani Zárt utcasorban, keskeny, nyújtott, szabálytalan négyszögű alaprajzon emelkedik két emelettel és tetőszinttel kialakított épület. Az utcai rész kéttraktusos, szimmetrikus beosztású, az udvar eltolódott Rendkívül tágas belső udvar, ezért csak az egyik oldalán maradt hely a szobákra, szemben keskeny folyosó kapott helyet A bejárati csarnok a teljes szélességet kitöltő előtérbe (Diele) torkollik, ahonnan az emeletre kényelmes csigalépcső vezet. Az oldalsó traktus szobáiba külön – külön ajtókon lehet bejutni a folyosóról, az utcai oldalon a három lakószoba mintegy térsort alkot az egy tengelyben lévő ajtókkal A szobák elválasztása hagyományos, az összekötés új, itáliai hatást tükröz. Az első emeleti folyosók nyitott teraszhoz kapcsolódnak Zárterkély sáv_régi hagyomány, de régen többnyire aszimmetrikusan helyezték el, itt viszont nem (kompozíció rendjét erősíti) Földszinti árkádívek oszlopai viszont középkori módra sokszögű, tipikus gótikus elem Homlokzat Földszint szép rajzú kváder burkolat, az íves kapu és a viszonylag kicsi ablakok alig különböznek a késői XV. Század firenzei palotáitól Ablakok között az emeleten kváderes törzsű, az oromzaton sima falú pilaszterek futnak fel. Sorolásuk felfelé szabályos: dór, ion, korinthoszi Első emeleten szerény zárterkély, mely fölül egy nyitottat tart Gazdagon díszített mellvédek barokkos motívumokat is hordoznak, de a homlokzat döntően reneszánsz
Barokk (szokatlan, különc, díszes, nyakatekert) (kb. 1600 – kb. 1750) Jelentős világnézeti fordulat a reneszánsz után. A barokk a teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője__innen ered a minden részlet kidolgozására kiterjedő emberi erőfeszítés 18. század közepén kezdett hatni a falusi építészetre, kialakult a népies jellegű parasztbarokk
Lakóépületek általános jellemzői:
-
17. században Lakásépítés során az itáliai késő reneszánsz szabályait(Palladio) józanul az egyéni szükségletekhez igazították Magas tető számos nagy kéménnyel Az ablak és a boltnyílások egyenletes elosztása, mely belül kényelmetlen, egymásba nyíló szobákat eredményez, a szobák ajtaja azonos tengely mentén helyezkednek el Keskeny házak, elülső házrész oldalfolyosóval Homlokzat tagolása markáns párkányokkal, pilaszterekkel, lizénaszerű kváderkitöltés az ablakok között Tetőkön tetőablakok vagy díszített padlásablakok
-
18. században Praktikusabb alaprajzok, a szobákat már nem építik azonos tengelyre Már van saját fürdőszoba és gardrób is Kézműipar fejlődése (főleg bútorgyártás), hatalmas bútormennyiség készül
-
-
Klasszicizmus (18. század második fele – 19. század közepe) -
Magánlakás építést kevésbé érinti. Csekély nemzeti eltéréssel terjed el egész Európában az eklektika. Eklektika (19. század) Különféle korok , stílusok, irányzatok jegyeit vegyesen alkalmazó, egyediségét a válogatásban kiélő építészeti irányzat
-
Hatással volt rá: Ipari forradalom funkcionális épületeket követel (gyárak, hidak, kikötők, nagy darupályák) Szociális problémák, elvándorlás vidékről, munkások áramlása várostervezést, tömeges lakásépítést generál Fejedelem, egyház helyébe lép az állam, a város, az ipari és gazdasági mágnások Igény van igazgatási épületekre, múzeumokra, egyetemekre, villákra Új anyagok használata: acél, üveg (később beton) Új technika, technológia: acélöntés, vasszerelés, statikai számítások tökéletesítése előregyártáshoz vezet (természetesen a tömegtermelés is) Kettéválik a mérnöki és építészeti hivatás
-
Lakások, munkáslakások jellemzői: Kielégítő, de olcsó lakótér Zárt lakások saját toalettel Szemétszállítás Vidéken : konyha, nappali, háló, 1-2 tetőtéri szoba, pince, padlástér, istálló Városban: kisebb lépték, sokszor csak szoba – konyha Első emeleti nagyobb lakások célja, hogy elvegyék a nagyobb városi házak „munkás kaszárnya” jellegét
-
Szecesszió (századforduló) -
19. századi eklektikából, historizálásból keresnek kiutat, rendkívül egyéni kialakítású és funkcionálisra tervezett házaikkal reneszánsz előtti stílusra való utalással Vidéki házaik inkább természetesnek tűnnek, mintsem megszerkesztettnek és a gótikus utánérzés ellenére kortalannak hatnak
-
Lakóépület jellemzői: Hullámzó, áramló vonalak és formák növények mintájára Korábbi stílusok formáit (gótika) eredeti természetes vonalakra vezetik vissza Ülő bútorokat az emberi test organikus mozgásfunkcióihoz igazítják
-
Főbb képviselői: Henry van de Velde (belga) Antoni Gaudí (spanyol) Giovanni Michelazzi (olasz)
Caraceni ház, 1900
tervező_ Giovanni Michelazzi
Casa Battló (Barcelona), 1902 – 1907 tervező_ Antonio Gaudí Meglévő ház átépítése
Szecesszió Brüsszel Victor Horta: Tassel Ház (1896)
Szecesszió Tárgyak, képzőművészet
Modernisták
-
Lakóépület jellemzői: Alacsonyabb, nagyobb felületű építmények A helyiség nagyságát és elrendezését funkciójuk határozza meg A hallt, az étkezőt és a nappalit nem választják el egymástól, hanem ezek egymásba nyílnak, egy légterűek A helyiségek messze kimagaslanak egy többé – kevésbé centrális térből, és meghatározzák a külső képet, melynek a többnyire lapos kockái és kinyúló teteje által összeköttetésbe kerülnek a természettel, a tájjal Frank Lloyd Wright (1869 – 1959)
-
-
Mezőgazdasági településen, Richland Centerben (Wisconsin) államban született Gyermekként sokat játszik az un. Froebel blokk gyermek építőkockával Ezek későbbi leírásai alapján nagy hatást gyakoroltak rá, főleg geometriai tisztaságukkal 1885- ben kezdte a wisconsini Egyetemet, de két év után otthagyta (1955-ben díszdoktori címet kapott u.ettől az iskolától) 1 évet dolgozik a Silsbee építész cégnél, majd az Adler és Sullivan cégnél tervez 1893-ban munkával kapcsolatos összetűzés miatt otthagyja az irodát és saját céget alapít 1959-ben halt meg A szerves építészet oszlopos tagja, vallja, hogy az épület természetes módon alakul ki a környezetből, úgy, hogy az építész számára a legfontosabb a helyszín és az épület közötti kapcsolat Hatással volt rá Gustav Stickley (amerikai bútorgyártó és építész)
-
Legjelentősebb munkái: New York-i Guggenheim Múzeum épülete Fallingwater (Vízesés ház) Price Tower (egyetlen toronyház, mert nem szerette őket) Frank Robie Ház
-
Bauhaus -
1919-ben alapította Walter Gropius a két weimari művészeti iskola összevonásával Az iparművészeti iskolát még Henry van de Velde hozta létre A 20. század első felének legjelentősebb művészeti intézménye, a konstruktív törekvések központja és gyűjtőhelye, amely nevelési módszerével és az alkotó művészet megújítása révén vált kiemelkedő szerepűvé A művészet és az ipar, a művészet és a technika közötti szakadékot kívánta áthidalni Egyszerre küzdött a művészet eszméjének fenntartásáért és a művészet korszerű eszközeinek megtalálásáért Anyagok ismeretét és az azokban rejlő lehetőségek kutatását tartotta fontosnak A Bauhaus utolsó igazgatója Mies van der Rohe volt (pl. 1929-es barcelonai Világkiállítás német pavilonja; Farnsworth ház) A Bauhaus magyar résztvevői:
-
Moholy – Nagy László (1930-ig) Breuer Marcell (1925 – 1928) Lakóépületek jellemzői:
-
Tiszta kubista tömegek Az épületek sarkain nincsenek látható teherhordó szerkezetek Üveg (curtain wall)_ függönyfal megjelenése (1913 USA)
Walter Gropius_ Gropius House (1938)
Mies van der Rohe_ Farnsworth ház
De Stijl -
A De Stijl („A stílus”) holland képzőművészeti és építészeti csoport és folyóirat, alapítója Theo van Doesburg festő, költő, író volt Részleteiben is átalakítják a belső berendezést a művészetek integrációja jegyében Geometrikus absztrakció: festői elvek átvitele a kubista építészetre, azaz minden felület egy – egy építőelem Különböző elemek színezése, tégla, beton, acélelemek, fagerendás tető
Utrech Gerrit Rietveld: Schröder ház (1924)
Utrech Gerrit Rietveld: Schröder ház (1924)
Le Corbusier (Charles – Edouard Jeanneret) (1887 – 1965) -
-
Építész, teoretikus, a 20. század legnagyobb hatású építőművészeti személyisége Hatalmas életművet alkotott - szerkesztett folyóiratot (L’Espirit Nouveau – Új szellem) - szobrászkodott, festett - bútorokat, lakberendezési tárgyakat készített - építészet Erős szociális elkötelezettség az építészet iránt 1926-ban megalkotja kiáltványát „Az új építészet 5 pontja” címmel
1. 2. 3. 4. 5.
Az új építészet 5 pontja Az épület lábakra állítása, hogy az ne vegyen el területet a természettől Pillérvázzal biztosítható a tartószerkezettől független, szabad alaprajzi alakítás A teherviseléstől mentesült homlokzat szabad alakítása Szalagablakok, melyek növelik a bevilágítás mértékét és nyitnak a külső tér felé Tetőkert kialakítására lehetőséget adó lapostető
-
Modulor Emberi test arányának alapul vétele a tervezésben Alkalmazta az aranymetszés, a Fibonacci számokat és a kétszeres egységet az Egység kialakításánál Úgy gondolta, hogy műve folytatása Vitruvius, Leonardo művének Általános használata nem terjedt el
-
Legjelentősebb munkái: Ronchampi zarándoktemplom; Heidi Weber Múzeum; Villa Savoye Marseille-i Unité d’Habitation
-
Villa Savoye
Villa Savoye
20. század közepe
USA, Pennsylvania Luis Kahn: Margaret Eshrik háza 1959
20. század vége
USA, Kalifornia Richard Meier : White Beach House 1990
21. század
Japán, Kobe Tadao Ando 2004
21. század
Japán Sou Fujimoto 2007 - 2008
Felhasznált szakirodalom Hajnóczi J. Gyula Az építészet története – Ókor I. Keleti és átmeneti kultúrák Hajnóczi J. Gyula Az építészet története – Ókor II. Klasszikus kultúrák Zádor Mihály Az építészet története – Középkor Romanika B. Szűcs Margit Az építészet története – Újkor Reneszánsz Szentkirályi Zoltán Az építészet története – Újkor Barokk Wilfried Koch Építészeti Stílusok – Az európai építőművészet az ókortól napjainkig Internetes keresőoldal - Wikipédia Puhl Antal jegyzetei, órai anyaga a Bevezetés az építészetbe c. tárgy előadásából Az előadást szerkesztette, a képeket válogatta és összeállította Kállay Ferenc Ez az anyag non-profit oktatási céllal jött létre és a DE MK Építészmérnök Tanszék oktatási rendszere számára készült. Kizárólag az oktatás illetve tudományos kutatás céljára használható szigorúan non-profit jelleggel. Bármely módon történő terjesztése, más célra való használata szerzői jogokat sért!
