A BAR DLA-BARLANG ALSÓBB S~INrJEINEKHIDROLÓGIAI VIZSGÁLATA I. Bevezetés
A Baradla-barlang alsóbb szintjeinek kutatusával először Vass Imre foglalkozott. 183l-ben megjel nt munkájában több barlangi viznyelőről tesz emlitést, és külön foglalkozik a nyelőkben elnyelt viz további utjával. Az útóbbi 25 év .alatt az alsóbb szintek kutatása nagy lépéseket tett előre, és azok egy rövid szakaszát már sikerült is feltárui. 197C-ben vizfestékkel egyértelmüen bizonyodsá vált. hogy két, különálló barlangrendszer húzódik a baradlai al~ó járatok vizeinek forrásai mögött. Az utóbbi öt évben végzett kutatások során több problémára kaptunk választ, és ezek kisebb mértékben ugyan, da módositják az alsóbb 3zintek kutatásának, és feltárásának lehetőségeit. II. Földtgni viszonyok A terület földtani felépitésében elsőrendü avastagpados anizuszi-ladini .~ettersteinil mészkő. Jósvafő kózelében a vékonypados anizuszi /guttensteinil ismert mészkő, és Jósvafőn már a lemezes alsó triász Icampilil mészkő is megtalálható. Ill. J6svaforrás. a Csóforrás és a Táróforrás
A forrásoknál rendszerdsen végeztünk vizhozam-, ellenállás-, és hőmérséklet mérése~et, valamint alkalmanként küldtünk vizmintákat kémiai elemzésre.
-2-
1. Jósva-forrás /Medence-f./ Átlagos vizhozama 10 mVp. Eddig mért legkisebb vizhozama öt év alatt 9 w/p volt, legnagyobb 17 mVp. Az eddig megfigyelt legnagyobb vizhozam meghatározása- 50 m'/p, egy nagyobb nyári esőzés alkalmával becsléssel történt. A forrás vizének fajlagos ellenálása 2100-2300 Ohm/ cm között mozog, de ez az érték erősen függ a csapadék viszonyoktól. Hőmérséklete 12,80 C; ha a forrás hozama nő akkor cz az érték csökken, kisebb Vizhozamoknál pedig emelkedik. A forrás vize "áto kisebb árvizeknél is gyorsan zavaros lesz, és a viz által szállitout, lebegtetett anyag tartalma megnő. Nagyobb, és rövid ideig tartó csapadéknál a forrás vizhozama gyorsan megnő, 4e az árvizhul1ám gyorsan le is fut. 2. Cső-forrás
Ennél D forrásnál vizhozamot mérni nem tudi v,nk, miután a csóből, és a hasadékokból kifolyó viz Gyorsan keveredik a táz-ó vizével. HŐl!lérsék~.e t 12.9° t ellenálása megegyezik a edence-forrás_ vizével. A vizeknél és kis vizhoza:Joknál a Medence-forráshoz hasonlóan müködik. és mint a vizfestések is bizonyitották nem más, mint D Medence-forrás szökevényf~rrása. o
o
\
-
3. Táró Átlag vizhozama 200 l/p, de nagy árvizeknél 5 m'/s vizmennyiséget is ad. Hőmérséklete 9,80 C. ellenálása hasonló a másik két forrá:Jához.
- 3 -
IV. A Baradla-barlagg viz~yelőinek vizsgálata. valamint e.zek vizfes téseinek eredmégyei Először azokat a viznyelőket vizsgáljuk. amelyek a főágból vezetik le a vizet az alsóbb szintre - Aggtelektől Jósvafő felé haladva-, utána pedig a Bába-lyuk viznyelőről közöljük vizsgálataink eredményé~. 1. Dnncza-akna. Aggte10ktől 720 ro-re I
Az alsó szint első, és egyik legidasebb viznyelője~ Két törés mentén alat~lt ki .•A nyelő környéke tektonikailag erősen szabdalt, a csónakázó tó vizét nagy területről megcsapolja. Az 50-es években Dancza János bg. ig. bontatta ki az aknát 22 m mé lységig ~ 1 tta rendkivül erős agyagos eltömődés miatt a kutatást abbahagyták. 1974-ben az akna als6 részén egy kisebb járatot találtunk, amelyben állandó vizfulyás van. Ennek a járatnak ~ bővitésével valószinüleg meg lehetne kerülni az agyagdug6t. Anyelőt 1975-ben fes tettük meg ,.a fluoreszcein 130 óra mulva jelentkezett a Íli1edence-. és a Cső-forrásban. A viznyelő nyelőképes6ége aránylag alacsony; percenként maximálisan 400 10 2. Nehéz-úti I. sz. vizn.yelő /40 m-rel a Havas előtt van!. A patak jobb oldalán. 30 cm-rel a meder szint je felett
két kisebb nyilás látható, csekély nyelöképességgel - max. 100 IIp. A Nehéz-úti nyelőcsoport első viznyelöje, komolyabb jelentősége nincs, festve nem volt. 3. Nehéz-út II. sz. vizn:elö A patak baloldalán,
/30 m-rel a Havas utáni.
a mederben. két aránylag nagy befo-
-4-
nyelöt alkot. Arány'lag könnyen e Lnömődnek , da utána gyorsan aktivvá válnak. Eddig megfigyelt legnagyobb nyelőképeE.1sége 2000 IIp volt. Átlagos vizhoza!nnAl a patak összes vizét elnyeli. Foatéae 1975 januárjáb~n történt, a featék - fluoraszcein, 51, - 90 óra fJlatt jelentkezett a Me:i.ence-, éa a Cső-forrásban.
gadóképe aségü
,4. Neh~z-út Ill.
sz.
vizn.yelő
/60 m-rel
a Havas utáni.
A patak jobb oldalán található; agyaggal erősen eltömődött nyelö. kb 50 IIp-es nyelésbal. Árviznél ezt a nyelőt még nem sikerűlt megfigyelni. Valüazinülog a három nyelő közül ez volt a legjelentősebb. Festés i tit sem történt még.
5. Vaskapu viznyelő
11930 m Aggtelektő"l
A patak bal oldalán
~alálható két cyelőszáj, közöttük a az í.nskü Lönb ség 1,5 m. Az inaktiv nyelőszájból egy sziik. részben mesterséges járat indúl kb. 10 ID. hosszúságban. amely jelenleg egy kisebb kiöblösödésben ~!égződik laz aktiv nyGlő is erre a járatra vezeti a vizét/. Nyelőképessége komoly: 5000 IIp, ennél több viz már túlfolyik a nyelőn. A viz1iú1folyas nem azért következik be, mert anyelő a vizet már nem képes elvezetni, hanem azért, mert a be pitett cső nyelőképessége 5000 IIp. Eppen ezért nagyon Vaiószinünek látszik. hogy á.t'vizeknéla nyelöképesség nagy mértékben megnő. Az iut végzett vizfestések eddig elég ellentmondásosak: 1952. Jakucs László: fluoreszcein, hely Jósva-forrás, idő 46 óra. 196 1, Putcz Gizella~ a festék nem jelent meg,
é--
Ifluore.3zceil:V. 1376 VITUK"l-VI.r1TE:
véc.rohajtotta
aBaradla
- 5 -
osoport, festék nem jelent meg. A festés fehéritövel optinol - történt. 1976 VMTE: Baradla csoport hajtotta végre, a festék nem jel~nt meg Ifluoreszcein/ 6. /inerve-vizp.yelő /4052 m-re Aggtelektól/
A patak bal partján található két nyelőszájt melyekbe vascsövet épitettek. A nyelőszájak a meder mélyülése következtében egyre mélyebbre kerülnek, jelenleg 30-40 cmre vannak a patak mederszintje fölött, de ezt követi a nyelő mélyülése is. A Minerva főként a Retek-ág vizeit csapolja meg; átlagos vizjárásnál a Retek-ág vizei csak idáig jutnak el. Árviznél a nyelőképességét még nem figyelték meg. eddig megfigyelt legnagyobb nyelöképessége 1000 ll/pl. Festés nem történt. 7. Négerkunyhó-vizny~lő
/4180 m-re Aggtelektőll
A patak baloldalán található igen nagy befogadó képességü viznyelő, melybe szintén vascsövet épitettek. Ez a nyelő csak akkor lép működésbe, amikor a Minerva a barlangban folyó vizeket már nem képes elqyelni. Eddig megfigyelt legnagyobb nyelőképessége 3 mVp. Anyelőt 1970-ben Szentne István festette meg fluoreszceinnel, a festék 30 6ra mulva jelentkezett a Medence-, valamint a Cső-forrásban. 8. Nás~ág~-v~zn.yelő
14120 ru-re Aggtelektöll
A patak jobb oldalán található kis nyilású, kis befogad6képességü nyelő. Eddig megfigyelt legnagyobb nyelőképeasége 200 IIp. /~ nyelő a patak. mederszintje felett van, ezért
-
-~--
-6-
csak egy bizonyos vizhozam felett képes nyelni. Anyelőt 1971-ben festette meg a VMTE Vass Imre cs.oportja Dr. Dénes György vezetésével. A festék 27 óra latt jelent meg a M.edence-forrásban /esak ezt a-forrást figyelték/. 9. Egri-NagY-orgona viz~yelője
/5120 m. Aggtelektől/
A patak jobb oldalán, a fal tövében található nyeló. A
századelső felében eltömődött. és csak 1975-ben találtuk meg újra. Nyelőképességét nem ismerjük. festés még nem történt. 10. Sárkán.yfej-vizn.yelő/5370 m. Aggtelektől/ A patak bal olualán található nagy nyilású viztzyelő. A
nyelő alját vastag kavicsréteg.boritja, nyelöképessége aránylag korlátozott~ A nyelö a mde r lDélyülése következtében egyre magasabbra kerül, igy a kisebb vizek elfutnak a nyelő alatt. Eddig anyelőt müködés közben nem láttuk; szemtanuk szerint ~ddig megfigyelt legnagyobb oyelőképessége 500 l/p. volt. Anyelőt 1970-oeo Szenthe István festette meg fluoreszceinnel, a festék 87 6r
7 -
12. Óriás-termi viz~yelő 15950 m. Aggtelektőll Az Óriás-terem előtt. a járda baloldalán található a barlang legnagyoub viznyelője. Nyelőképessége a helyi viszonyokat figyelembe véve szinte korlátlan. Vizet egy év folyamán csak r1tk~n kap, főleg nagy esapadékhu11ás. vagy hóolvadás esetén. 11974 november elejétől 1976 márciusáig mindössze két alkalommal, ezek a vizek,is kis hozamúak és rövid ideig tartóak voltak. lA nyelő törmelékes járatában 1970-ben Szenthe István bontással tovább jutotti és 28 m. mélységben egy kis tavat, és ttlassú vizfolyástU talált. Később ezt a vizfolyást fluoreszceinnel megfeste~te. a festék 29 óra múlva jelent meg a táró vizében. Az utóbbi két évben ezt a "lassú vizfolyást" többször.felkerestük. de vizmozgásra utaló nyomokat nem találtunk. Habár a viznyelőben eltünő viz felbul~anási helye nem kérdéses, a oyelő ujrafestése indokolt, hogy az alsóbb szintekben mozgó viz sebességét illetően pontosabb adatokkal rendelkezhessünk. A 30-as években ez a viznyelő még összeköt tet.ésbenállt a Ferde-teremmel, jelenleg ezt az összeköttetést nem ismerjük. A barlang további szakaszán már nincsennek aktiv viznyelők. Több viznyelőt felkerestünk a jósvafői szakasz inaktiv viznyelő! köaü.l , _de az alsóbb szinteket sehol sem sikerült megkőae Lí,te nt.
Emlitést érdemel, hogy az 1955-ös nclgy árviz idején az Óriás-te.cmi vizr:zyelőfelmondta a szolgálatot, a l!i.z elá.... rasztotta az Óriások-térmét, a Kaffka-termet - itt a folyóVlz magassága 7 ID volt-, végül az összes viz" "nagy örvénylésselt1 B,Vetődéses-termi viznyelőben tünt el. IJakucs L••••• I.
- 8 -
Bábalyuk-viznyelő Aggtelek község határában, a Trizsre vezető országút bal oldalán található. Vizgyüjtóterületét felső-pannon agyagos, kavicsos takaró alkotja. A területre Kessler Hubert mérése alapján a 30-as években 0,96 km2 volt, de a jelenlegi vizgyüjtő területe ennél jóval nagyobb. Régebben a viznyelőben a viz gyakran megtorlódott, tó keletkezett, és a viz sokszor átcsapott az Acheron-nyelő vizgyüjtőjére. Az utóbbi időeen ez a folyamat kezd megfordulni, a Bába-lyuk egyre mélyebb lesz, nyelőképességen.ő, s már nemcsak dél felé, hanem az Acheron-nyelő vizgyüjtőjének a rovására is terjeszkedik. Az Aggteleki község szennyviz problémáinak megoldásán dolgozó VITUKI a 60-as évek elején Kessler Hubert vezetésével táróhajtással próbálta elérni a feltételezett barlangjáratot, de ez az erős eltömődés, valamint a rendelkezésre álló rövid idő miatt nem vezetett eredményre. Szintén ez alkalommal került sor a viznyelő megfestésére is. A nyelőbe kis vizállásnál fukszint /?/, valamint spórát tápláltak be. A festéket a Jósva-forrásnál 300 órán át figyelték, de ez idő alatt nem jelentkezettoIJt61ag két szemll tanú látta a Itfestéket ; - Putcz Gizella, valamint a turbinaház egyik dolgozója - de ezek az észrevételek elég ellentmondásosak, és miután mintát nem vettek, nem megbizhatóak. /A Tengerszem-tóban lila habot találtak, de lila habja egyetlen festéknek sincs./ V. Az alsóbb szintek hidrológiai
vizsgálata
1. Az alsóbb szintek vizháztartása.
- 9Az eredményes vizfestésekből egyértelmüen kitünik, hogy két, egymástól független alsóbb szintű járatrendszerről beszélhetünk. Az ún. hosszú alsó-barlang vizny~lői a következők: festéssel bizonyított Dancza-akna . festéssel bizonyitott Nehéz-út II. fes~éssel bizonyitott Négerkunyhó vny. festéssel bizonyitott Nászágy vny. feltételezett VI Vaskapu vny. inerva vny. feltételezett ~ / valamint a Bába-lyuk viznyelő. Forrásai: Medence-forrás Cső-forrás A rövid alsó-barlang viznyelői a kovetkezók: festéssel bizonyitott Sárkányfej vny. . festéssel bizonyitott Óriási -terem vny. feltéte".uzett Egri-Nagy-orgona vny. feltételezett Mozdony vrq-~ Forrása: táró , Jelenl(~gi ismereteink a1.apjáu a mag festéssel nem bizonyitott viznyelők összefüggésÉtt az aLJóbb szintekkel - a fenti bontásban - bizonyosra vesszükg és a tovább:Lakban hasonlóké pen értékeljük, mint a már megfestettvizQYelőket, A. Az ún. hosszú alsó=barlang vizháztartása. A hosszú lalsó-barlang vizének az összetevői - származas szerint - a köve tkezők ~. a. A felszini viznyelő /Bábalyuk/ által elnyelt viz
b. A barlangi viznyelő'~
- 10-
c. A nagy területről beszivárgó csapadék viz d.•. Az agyagtakaróból származó viz Az agyagtakaróba-: beszivárgó viz kisebb mélységben. talajvizként gyülik össze. Ennek a talajviznek aZ az egyik megcsapolási pontja, ahol a karsztos kőz~t találkozik az agyagtakar6val. Jelen esetben itt egy nagyon hosszú sávról van szó, - több kilométeres - és annak ellenére, hogy e hozzáfolyás mértékét mér~i nem tudjuk, mennyisége semmiképpen sem elhanyagolható. Feltételezésem szerint ez a viz biztositja a Jósva-forrás arány-o lag egyenletes, nagy hoz~mát csapadékszegény időben is. e. A mély karsztból felszálló viz. Ezt bizonyit ja a Medence-, és a Cső_forrás vizének magasabb hőmérséklete is. Enne k hoaemának mérése úgyszintén nem lehetséges, keveredési számitásainak alapján 6tlagosan 100-1500 IIp -re becsülöm. A barlangban csak nagyobb árvizek alkalmával található végig vizfolyás. Az év nagy rés~éoen csak két vizfolyást találunk a barlangban. Az elsőt az Acheron, és a Styx táplálja, ez szinte egész évben müködik. ~z a vízfolyás általában a Nehéz-útban elnyelődik, ille tve , ha nagyobb a vizhoza~, vagy a Nehéz-úti Il. számú nyelő eltömődött, akkor a Vaskapu viznyelőjében. ~iután a Vaskapuval együtt a nyelők nyelőképes.éége eléri a 7500 li tert percenként, ezeken, túl már csak nagyobb árviz alkalmával található vizfolyáso A másik vizfolyás a Retek-úg vizéből táplálkozik, amelynek hozama - árvizek kivételével - átlügosan 300-400'1/p között mozog, de sokszor ez a vizfolyás hetekre elapad. A Minerva v~., valamint a Négerkunyhó vny. minimális egy~ttes nyelőképessége 400 IIp, Dmi szintén azt jelenti, hogy esak nagyobb árvíz esetén van vizfolyás a barlang további szakaszain. Ez gyakorl~tilag azt jelenti
I
- II -
hogy ha a barlangba percenként 10 m3 viz folyik be - ebből legalább 6 m3 az ag~teleki szakaszon-, úgy ezt a vizmeruzyiséget e hosszú alsó-barlang viznyelői teljes egészében elnyelik. ValószinüJ'l.ek látszik. hogy nagyobb árvizek alkalmával e~ek a nyelők több vizet vezetnek ld az alsó-barLangba..
A Bábalyuk viznyelónek az utóbbi iuőben megfiGyelt legnagyobb hozamú nyelése 6 m' volt percenként, 02í a vi;menr..yiség vi9szaduzzasztásn~lkül tünt el a viznyelöben. Va16az nünek látszik, hogy ncgyobb árvizek $lkalmával ez a nyelő sokkG.l több vizet képes elvezetni. A ledence-, és a Cső-forrás vizében nagymértékü a szennyeZÖdés, valamint a coli baktériumok száma, miután Aggtelek község, valamint a Cseppkő, és 8 Barlang-szálló szennyvl, zet is a Bába-lyukba vezetik. Valószinüleg a derités hiányosságai miatt jelentkezik ez a szennyezettség a forrásokban - ami a viz magas nitrit tart~lmában is megnyilvánúl. Min-denesetre ez is arra utal, hOGya Bábai.yukban elnyelt viz fel-· bukkanási helye a hosszú-alsó-barlang forrásai. Pigyelemre mál tó az a t}n:!, hO.;,y a Zomborlyuk-viznyelőben elnyelt viz cgyrés~e nem jut be a Tór9kmecset-ágba, hanem egyrésze az oldalá€) elején elnyelődik. A Retek-ágban az utóbbi időben több viznyelőt találtam. ~zeknek a viznyelöknek aránylag csekély a viznyelésük II-es max. 300 IIp, 11-0S max. 100 IIp, III-as max. 501Ip, de mutatja azt a tendenciát, hogya viz egyre inkább megtalálja útját a hosszú-alsóbarlangba. Ez egyben att is jelenti, hogy alsóbb szinten kialakul az old21ágnak is ~ vizvezctö rendszerük, amely azután az ágak fokozatos inaktivvá válásuho~ vezet. Ez a járatrendszer nagyonfiat~l, iejletlen lehet. Ezek az alsóbb szintek valószinüleg csatlakoznak a hosszú í
.
- 12 alsÓ-barlang
vizrendszdréhez.
B. A rövid-alsubar:ang vizháztartása A rövid-alsóbarlangba jutó vizek a következő
holyekről
8zarmazhatnak:
al
a barlangi viznyelöki által 01nyelt áradmányviz bl a rövid-alsóbarlang lrarsztos vizgyüj tőjéről beszivárgott csapadékviz A barlangi viznyelők vizet csak nagyobb áradáskor kapnak, miután a kisebb áradm.'oyokat a hosszú alsó-barlang viznyelői elnyelik.Ez egyben azt jelenti, hogya viznyelök aránylag rövid ideig, és csak ritkán mültödnek. Az utóbbi két ~vben uí.ndösaze három alkalommal juto lit el je lentősebb menn;yiségü viz az Óriás-'-ermi viznyelöig. Ez a magas uitrit tartalmában is megnyilvánult. A két alsó-barlangi határ a Vöröst6i-bejárat vonalát~l húzható meg. Az Óriás-terem felé haladva a Sárkáoyfej-, valamint a Mozdony-vJ.znyelő a rövid-alsóbarlangra dolgozik, de • ezek kapaCitása jelenleg csekély, s~inte jelentéktelenne~ mondható. Valószinü, hogy ezek a viznyelők. valDmint a már eltömődött nyelök IEgri-Nagyorgona, Hals~áritó, stbl még nem is túl régen jóval aktivabb szerepet töltöttek be. Szerepük csökkenését. és egyes nyelők megszünését véleménYem szerint a Fö-ág fokozatos, de aránylag gyors inaktivvá válása okozta, ami viszont utal az alsóbb szl.ntek, főként a hosszú alsó-barlang.r;fejlödést§nek ütemére. Átlagos időjárási viszonyoknál a viz már a Csónakázó-tóban elnyelődik, és a Fő_ág további sz~kasza már száraz. A karsztvizszint jelentős mértékben alászállott /habár. erre csak relativ adataink vannak ld. Dancza-akna 24 m.
mély, Va.kapu-vizayelö
6 m mélyl ami egyben magyarázza a
- 13 -
Csó,tiiSkázó-tó vizének eltünését is. A rövid alsó-barlangba jutó áradmán.yvizek jellege Lágynak , agresszivnek módha tó , Sajnos még nem készültek olyan vizsgálatok. amely egy árviz alkalméJ;réla jelentkező korróziós hatás változását vj.zsgá Lnák; Erős a meggyőződésem, ho,';y az eróziós f valamint a korróziós hotások még nincsenek kellően tisztázva ahhoz, hogya barlang keletkezésében végbemenő f~lyamatekat egymással nagyságrendi arátzyokba ál11tsuk. mint ahogy azt többen megtefJték. Itt jegyezném meg, hogya barlangban hordalékfogókat helyeztünk el, ho y a hordalék mozgást vizsgálni tudjuk. Az eltelt egy év alatt-bá.r ez az idő reppant csekélY"'nem vo].t eredmény, ibaz, hogya Fő-ágon végigfolyó viz is ritka volt. Figyelemmel kisértem a ba2langi üledék ~ozgását, valamint a zátonyok kép~ődését is. Megállapitottam, hogya barlangrendszerbe nem került kavics az utóbbi években. A barlangban a kitöltés egy része áthalmozódott. ebből alakultak ki a zátony~k is. A barlangfejlődés szemRontjából döntő jelentőségü.nek mondható az a téq.y, hogy a Fő-ágbgu a kavics-erózió sze~epe gz utóbbi ct es:.tendőben nem VQ1~ sZ,ámotte:vőjelentöségü.Ezt a tényt azért hangsúlyoznám ki. mert ebben az öt esztendőben több olyan árviz volt a barlangban, ami ..a forrásokban igen komoly kavicsmennyiség megjelenésé~ idéz •... te elő és a Tengerszem tavat is részeen feltöltötte. Ez a jelenség utal arra, hogy. a hordalékmozéY-~sfokozatosan ). áttevődik az alsóbb s~intekre. A rövid-alsó-barlang vize tehát tulajdonké~pen. átlagos vizjáJJásnál.csak a karsztos területről beszivárgó vizekből származik. A hozam a T~ób n i~en esetekben átlagoGan 150-200 IIp között mozog.
- 14 -
Értékelés:
r
Az Aggteleki barlangrendszer vizei a Jósva Forráscsapatban lépnek a felszinre. A Medence-forrás, és a Cső-forrás a hosszú-alsó-barlang, a Táró pedig a rövid-alsó-barlang vizét hozza a felsz~nre. A két rendszer eGymással nincs összefüggésben. A két rendsze~ határát a Fő-ágban a Vöröstói-ág környékén húzhatjuk meg. A Hosszú-alsó-barlang viznyelőinél végrehajtott festések a következő eredményeket adták. Dancza-akna; 130 óra, 27,07 mIh sebesség Nehéz-út II. 90 óra, 28,d8 mIh sebesség Négerkunyhó 30 óra, 43,33 mIh sebesség Nászágy 29 óra, 43,10 mIh sebesség A festék /fluoreszcejn/ minden alkalommal jól láthatóan jelent meg a Medence: valamint a Cső-forrásban. Ez egyben arra utal, hoGY az alsó szinten nincsen jelentős agyagkitöltés, amely a festéket kiszürné. A festék töménységének megjelenéséből itélve nagy tározóknem valószinüsithetők. miután az a festék jelentős felhigulását, széthúzódását okozta volna. A meglévÖ.festés~ eredmények alapján a hosszú alsóbarlang két részre bontható: al aggteleki szakasz, itt a festék sebessége közepesnek mondható 125 mIhI. b/ Vörös-tó előtti szakasz, ahol a sebesség duplájára növekszik. Ennek okát nem ismerjük, csupán feltételezhető, hogya második szakaszban az alsóbb szint tágasabb, alk$:lmasabb a viz Byorsabb vezetésére. Pontosabb következtetéseket csak akkor tudnánk ezeren! a
,
- 15 -
viz alsó-barlangi útjáról, ha aránylag azonos feltételek mellett külön-külön megfestenénk a viznyelőket, vagy pedig. ha lehetséges volna akkor, több nyomjelzövel egyszer-. re festeni. ];zek hí.ányában a levont kvvetkeztetések. eléggé hipotetikus jellegüek. A korábki<;Q területen dolgozó kutat6k feltételezték, hogy 3Z alsóbarlang fejletlen, azük rendszer ,1mi ta. viz "ma_ gaa" karbonát keménységévelprobáltalt indokolni. Nem célom bizonyitani zek ellenkezójét, 3mit megfelelő adatok hiányában. fe le lc-sségge 1 nem tehe tek !!leg»de az iti t emli tett érv sdLJ.I1Iliké Jpen sem helytálló. Snnek igazolására fe lsorolnám néhány karsz tfo:r:rás karboná tkemé!lJségéti, valamint Ca:~g arányát: /1979. V. hól VIedence-forrás fl n Cső
17,28 luko
12,82
17,28
12,41
17,05 ld,72
26,48
'l'áI'ó
fl
Komlós Csörgő
"
ff
ff
ft
ft
ld,43
4,61
"
It
19,63
8,?
" "
18i43
14~4
ft
2.;,L14
0;36
Tohop..yo
Vecsem Babót Ezekből
ft
1';,44
vlcmzésekböl világosan kitUnik, hogy az alsóbarlang vizének kemé1zysét.;esemaiképpen sem l;l.:;ladja meg a karsztforrások átlagát, mitöbb oz aléJtt van. Mint köztudott a Komlós-forrás. valamint a Tohonya-forrás mögött jel~ntős, tágas járatrendszer húzódik$ és pzzel szemben állitvQ u Jósva~for~áookat a viz kémi&i értékelés csak kedvezőbb leh.. ~t. ',A rövid alsó barlangnál szintén két s~aksszra osztható az alsóbarlang. [..Z
- 16 -
a/ a Sárkányfej-viz~előtől az Óriás-teremig. itt a vizsebesség 8,62 m/h. b/ valamint az Óriás-teremtől a forrásig, abol a sebesség 13,8 mIh. Nagyobb árviz alkalmával is hajtottunk végl.'efestést az Óriás-termi viznye1öben eltünő vizben, ami a forrásban 2 óra múlva jelentkezett. Kisérletképpen, hogy tájokoztatást kapjunk egy tágas járatban mozgó viz útjáról 197'3. IX. 5-én festést hajtottam végre a Hetek-ágban 110 l/p-es hozamnál. Az eredméQY eléggé meglepő volt, a viz egy óra alatt 80 m-t haladt. Külön szót kiván.ok ejteni a szivárgó vizekI'ől. fl. barlang több pontján végeztem csepegés méréseket, valamint ezekből vizminta elemzéseket. Feltünt, hogy tartós szárazság téli időszak idején több általam mért csepegési helyen alig csokkent a csepwgős viz mennyisége, noha számos más csepegés már megszünt. Az egyik ilyen hely a Nádoroszlop mellett volt, ahol a csepegés elérte az óránkénti 2,3 l-es mennyiséget is. A csep0gő vizek elem~ésekor feltünt egyes mfnták magasabb Mg-tartalma, amely a többszöri elemzés során is Illegőrizte nagyobb arányát a többi csepegő helyekhez képest. Bár a mérések száma még nem elegendő egy komoly értékelésre. elképzelhető, hogya csepegő helyekről vett vizmin~ ták ~Jlg"'mérésével kimutatba tók a közetben találha tó dolo •. mitos részek. Néhány gondoLat az erózió és a korrózió szerepéről. Általában elfogadott tény volt. hogya
méretü és jellegő
Baradla-barlang
barlangokban a barlang kialakulása az eróziónak tulajdonitható. mig a korrózió ebben csak igen kis mértékben vesz részt.
- 17 - --
Tudomásom szerint még nem készültek olyan tanulmányok, amik ezeke t a ha tOásokat alaposan vizsgál ták volna. A korr6~io szerepét sem vizsCálták még nagy árvizek alkalmával. amikor a barlangba naGY mennyiségü, lágy és agressziv viz kerül be rövid idő alatt. Valószinünek tartom, hogy az ilyen esetekben ugrásszerüen meenő a korróziós hatás szerepe. Miután a barlangoan ritkák az olyan nagy árvizek. amiknek jelentős kavics-eróziós hatásuk vnn, viszont jóval több azon árvizek száma, amelyeknek nincs eróziós hatásuk. elképzelhetőnek tartom, ami szerintem a korróziós hatások szerepének növekedését je10nthetné lokár jelentős mértékben isi, fenntartva azt az elméletet, hogy a barlang kialakulásában nugyobb szerepe az eróziónak van. Végezetül néhány probléma a barlang szennyeződése terén. A Bába-lyuk vizoyelőbe kerülő viz elVileg tisztán, szürten jut a r ndszerbe. Erről a szennyviztisztitó telepnek kellene gondoskodnia, smí, viszont a túl nagy mennyiségű szem:Q"viz, valamint a rossz technologia miaLt folad0tát nem tudja ellátni. Aggtelek község szennyvize deritetlenül, szüretlenül jut az Acheron-viznyelóbe. A Zomborlyuk és a Rovaszlyuk vizgyüjtöjéről nagy mennyiségü mütr'.l.gya kerűl a barlangba. ADomica vizgyüjtöjéröl roppant nagy mennyiségü agyag jut a rendszQrbe, eliszapolVa a Styx-ágat, valamint a Csónakázó-tavat. Ha mindezek hatásá.ra a 10 e dence , és a Cső-forrásban megjelenő viz szennyezódések okait nem szüntetjük meg, úgy a barlangrendszer súlyos mértékben el fog szennyeződni. Ez a szennyeződési folyama;/;már igy is igen előrehaladott állapotban van: a barlangban tett séták során is megállapitható főként,alacsony vizállásnál kimondottan büz formájában jelentkezik. o
I
I
-18 -
Itt szeretném megjegyezni. hogy az elsődleges természet. védelmi szempontok mellett azért is érdemes lenne foglalkozni a vizrendszer tisztaságának helyreáll1tásával, mivel igy távlatilag is felhasz~lható napi 15000 ~ j6 minöségü karsztvizhez juthatnank.
Szilág;yi
Fe rene
Q A B.•. \HA:.LA-2.:,nlJlÜlG
AL•.'7:)BB J:j'7l:nJhli; ;K
J
Hl:IaDLÓGLll
-, ..
T. ~··;n1~:}~-:~t ~1! .... .,
.
, Q I I
1 ~; ')l"'~J.l-~ ".J
.)bü i. :-\.).,;1 ~--
::.~. rt.k~~it-
"ft .',
. .,
-,-
•
J
L fOL"'l?~~ol:~·.~l riHl(.isz.':JrfJ~On vép,ztu::.k li1~
') /
vi:Zlloze!l~cllm1:Íl •...
(;~;.;:•..~~;..;;. ...• ,,::J.~~.:.:::(,:.:~cl!a't;t· "J?l::':::':llt
i.1l.~:·-l::~I.::nt
,
,
.
tI l(
.• ••••
"'.
I
.:-.
-~~~6
17>3Yl.:";lln~iJi,ó ~~t \,o
"3, .'
:-:;,0 ".:.-.,.. ~ _.~
~
ic,
~4O
"
1-?"
·_,••••••• _ ••.•s z·_t.•·l1!c· :-;*",__ ':::':"'11'."
•••,,:-úS;);';
-16
i' 1lt;S" 'I_.,ji if; :-~iJ.$.it
'•• 4 -
I a::.':f'.i~d!'"'lt, j;~•. ':~
o'.
:;1"-
C.3':;nr
s ,:'1(1~h;,}n"_~Z::
e~i:t~t ~2 ~ ,;~'lj:", ld ~ .•tt a
~t:':::l'
~1-1
ut
l"i:."t~
t.ó v l ...~,~t net!~ -t;($.t::'i11-'itr~51 r.s(l,.!c:~ef'ol-
]":\z;
:! ';.
"!i:'!.;;'t
:
lljt
'"'
:oJÍ.P:\ ; ol.:_
v
eL. 1:. _ont'-'tt!±
;i.:'DO::
:" -,
7
RZ
.-X")S A,::' n:X11'~~5rn((:6S
rendj, l.,:ü
1:;:;:4- ~·n
"';'l.!<\:.
ki
[;i~
!li'tn~~ tÜSÓ
réez~~n.
~{n· .... t01- t.r;~ltnl?,.fuJLljh3n ~\11ané6 'Ji7~:i'olj't'u:1ven,
l~l':" ~_ ~~. ~úr:tlla~
t?-b~~
..~
b·~·it -,'::':V:ll~ tlla~eh"t""
":,.r :1ni -iz ot.~_:~l~o<3ct:;6t.
~.J
'"'1
( ?) _ :!~Ülz-ut
1. oz::
vlzn-;r01n.C!:ü
t:.-l,'Q;-.t.
OA..
a ~i~vas úl"1It" ~"'-.
:~ati~·k,Jobb e>ló.t'l!:n; )0 cli-t-rtll & Ft'~loer szint.jo ":tÜU;.1.t tc:...l(.. ,:.u k~t;k.i.;;ei...u r<\.· il úo" ceak::~-ly 1l:J~eú}, ~'i111~~t)&.:~_ fll - rJ8X. 1; jC IIp. 1;'
!
:-" :: n
11.
ez- ,:; ll.
""tFj8F ilr,l
..
'''~.HJ3Bgl.j
~ y.• vi:.ny~l Ö.
01(:1:
.. ~l. nyei\>.
all. ~
-!X'~ •• ny
0,)
,,-1,,,1 " ;!" V fl
int:ltH~)l~b
.
eG !.<1..HJn:yan o'
•
lJJ,.
~._'Á.il:vlf!~
t'
lJ
,
Vh:úUÜ(hi:.
'1:"", úer::r Ü
bfJ.i'og.ftúó.ké-
U~~.;1.&6
'::;::"0:.:'-
~ ••:.
f
1.,"'.:" I ~~
'y
i.:.-rol c .:av[;;~ .::t: ll.') •. Jcl !·í~,\f.16) ~~b~". tH.~·~ !Di~:·:y':.;~~
t:
.-'
.
lh -\,1:1. 1:y::163. el. :~: v' :' li
Je..~.'.:-
:;..;1ni.
~r
~'~
~/~~}
J •.'
i,:"I~l'1';:;'):'~
..:-;-t
'1
#t·'10b:
. .•
'1.,
~ ·.··Z .A.4
4-6 óra.
Jutcz ,iizella.
196 ?
li'1l.lorellzce1nl.
a festltk
.,.01-/4
V~,'Ve~Al
lj76
.nom J01.ünt meg" ,~
••.•
Bar~ldla0::~ l:fosték)
VI':iUKI-VUi':.'t';!
ne.m jlllont mog. A festós fohéritöval - optinol - tört~l1t. »:
1376 il ,':;:1:;: 3a1:0d18 ~
te·t6k
fl
n~m jelent aeg. Ifluoresz-
O?ln/ •
ú
A,,-~f~)
m-n-
6. ,tlnvdrva-viZnye~A~')52
:petsk bal pa ,;tJ,::"Q találh~t6
két 1l,előszáJ.
Q:SI~VGt épitattek.
•••
A nyalÓ5z ...• jnk a meder m61YUléXövat-
k.a:ztóoen 13g:;ra oélyebbre
keriilnek.
j!31ütüog
3.J-40 cm-re
vannek s patak mcóerszintje fólött. da ezt kövoti a 15 rnélyülése is.
eS'.lpolJr'
'!l.';l9S;
V8S-
fLlelyakba
•
L',
iinervo-viznyeló
átlst!;oa
fök.:;nt a :;etek-áa;
a "ote~-ág
vizjúrás.oal
nyevlza1t
vi.ze1csak
i~iig jutnek al. Arviznél e nyalőképoGség*t ~ég nem iigyalt.Ji:. meg. eddi.g m~gfigyelt
laGna~obb
nyolJk~pcssése
~~~t~)
7. ';ó,J;erkunyh6-viznyelő.t ~180
!;1•••••~
1, pai~ak bel oldalán
i.s~n nogy bo.foeaóó. kópassé-
ti elálhat6
13 csak .t;lkkor lép rnillr.ödóab~. aw.ikor a .,linvt rva folyb vizuket
m1r nsa kép$sJlllyelni.
l!:lgnaL:j'obbnyelókópesságo ;,:;ze:nthaIstvánfastette óra mulva Jel;:jnt :ezett
,; l.'/P.
1.
ba.rlallGban
:>.do1g magi>isyelt.
nyolót 19'1;J ••.. tH~n
mag 'f'luoI'Gszeeional, e .]sdeuee-.
t1
valemint
B
í'esték
30
t: CsŐ-foL'ráabsl1.
- 7 -
, 8.
~ráSZágY-ViZn:yelŐ~210
~~:tt...\~)
Il -"'-
t. patak jObb oldalán találhat6
kis nyilá;;,ú,
!:6pess6gi.i nyaLő , ~:ddiZ I.1s:::fit,yelt 200 IIp.
L nyelő
legnagyobb
peLak mOde{).iZintja
ti
'- fhw--,~ /
.
caak e~y 1Il25 nivr4J.íiA v izhozam felett
1971-ben festette nes GyörE";"Y
a Y:'.':r::;
:1l0S
vaz$tóséval.
Imre
llye16képesége
felett
van,
nyelni.
kéiJ9S
Vass
festók
J).
kis bafogaó6-
CSOl)
fJzért
i~ n:yelőt
ort ja ,vr. 'T'
27 óra alatt
jel ont :neg a
.11edence-í'orrásban. I csak ezt .B :f')I'rást' figyel ték/.
,.
7-
•
.Apatak
"T
,.
•
a 1': 1 töv{toen
jobb oldalán,
szizad első felében eltömődött,
\
'talj.~ható n.yalő • .A
63 csak 1975-ben
.,.-
meg újra • .i:~yelőképel:iS~6t;:t nem iSi.Iierjlik,
•
\
C 5~2()"'"- 4~1. -n
ll~grl. ~~agy-Qrgona Vl.znya 1'" OJS
::l
f'estós
találtuk
tIH:,3
nam
tórtánt •
) i r;até;k, bal oléalán
talált.ató
!Jóg}
nyelő .slját v&stag kavicsréteg ~l.~ányleg korl.itozott. tében
'..:;ddi€
-
láttuk;
s~ntanuk
S2~L'iot 500 l/l-'_
A nyalőt 1970-ben festék
B
í
», ,A
é':
mec.'Jr ,úblyülé;lk~iv.:ltkez-
rlyE:llőtll:;~Ö(&S
vizek kcz l.en
·:;lfutli'3ID
1
llycl;::íl::épessÉ-ge
Ei
elő
Ll
ví.znys
boritj~, LyelöképE./s éga
agyr'a mS[';f'sabbra ~:ar:.L1, iőY [ ~isebb
a nye Lő alatt.
UG';k
r
nyil'.ísu
E)(;oigl illef,f:L6J~;lt 16;süat" oob
vol't. , f
Szantha
Istv'Ou festette
37 óra eLtel túv<Jl jelent
ko~ctt
meg .fluoreszcainnel, a tá._'ób~n.
(51100,....A-. )
ll.':o~dony-v!.znj'elője ,'l~t;itl. fejlatluu,
:,üozdony e13tt
a mader }~jzepán calálhat6
lCi métarlNJ1.
nyaló
j.
kódvtt 14, erősen altőátódbtt. tóub sz alutanú
L:... ':;riaa-tarmi
lHllg
előtt.
e járd.::: bal olidaláll
le:;r ..a;:;j'o·)o viznye10je.
llyo
l;yam •.ll csak hvolvad&s
li
'iyalöképesságó
ko:rlátl&u.
~ká.n kcp, ~öleG
barma a vilt .•
'tialálhat6
fl
bar-
viaeo-
1iiza;; üt!3 óv
wsgy csapeóbi".:lj.ullás,
.J.ove:::.uJr i31ejá'tól
/1)74
llem iStHlrt,
i~yalőkópess~ee a helyi
VSV$ szinte
osat.'o.
1:.'a-
(' §~fO,....,)
viznyalő
.ilz óri:is-tarem
Ei
elji..1l 1 100m kavics
ay1Jl1;SB miui..:.....J..1s, áll
az ..trin;
'liz.nyalJ,
vegy
1'3'/6 .:táI·cius9.ig
,1
..lintl'iGsZ6 k.~t elkalomEtl.á31. 6.l.C;r &5
!'Jvid ideig
táball
·vi3Uk 15 kis 1.
hO':H,mu.ak
nyelő 'törmelélte.$
jára-
1 )70-0'911 .JZ9nt.he István o ont asaaí, tovább jutott,
t,:l1ál t. Később tette.
tert6ak voltak./
ú
~ fascók
azt
Q
vízfolyást
fluo.!'aszoaianal
,29 6ra múlva j<:üant
, t'.r6
.Q.clg El
t!~~b.ftre viznyo l.Juon alt:inö viz felbukkanás! j~érd6$ast c nyolS ujral'ostésa v
.szintakaIl
l1tOZ5Ó
renéiolkozhassünk.
indokolt,
m~~96,-
ViZ,::06n.
helye nmn
.b.o.;y ~Z alsóbb
'~iz sebes$.;gét illet.:Jtln p'ontossbt. adetok~:al il
30-as
..:vakben oz
li
,izn:yalő mes ös ..;zo-
,
-, ':J -
J~
Larlst.ts tov .•.b~i cl.;,sakaozuD
't,öbb vizuyelű,-,
(I·it1,Q •.•• tttr~i
;li.ocsennek
fl
szolgálatot,
7 ru.vol t fdö!iQ;:E'I -.
viRi'" n.:.gJ' örvóliJliJsse:1P
8 YetőOc.1S6s-te:.cmi
Goa, kavic30s al&pj..
takaró clkot.Jfli. a jO-as
leéi vlz.g;y~j t:;,) i;.ól-iil.:ltlS vizJlja.lGiHUl 6
.r~Z I.ltóobi l;yuk
viz
itt a
-
t.. mt
ViZl'l.y·álótHnl
kj~;;:,,-gülttáI.'ábaú, li ~~rif.s.r;Jvazat6 01"szQ.gú.t Áslsö-paI.tLlon
v
a viz
li
v"::gül aZ osszes
ol<1s.lán találllató. V1ZSj'",jtéf'teriilattJt
,j5
lanG!"
az :..1·i!.:.80k-turtllét. 8 .ld.8Ifka-tql"'lnEiít
folJ cvi~ íIlegt.ssÚga
;;1i:t';;,ss
aktiv viznyalók.
:rolk~:"Q,rl,Unk 6 jÓSVQf.'öi Qzakafllz
"9i:i:.n;yt'flö flilliUondta
alárasztotta
J'0etelek
JJaI.'
viz
JUQötorlóóott.
6j:)3x-e
uélyeoo
volt,
ÓfJ ~.
PéseLhen
u;yelókep6s;aégtJt
,r:~lét hauiim ez ;\cw.. 'Il:'·O~3@lÓ
vizg,iljt;őj
a
v .•.zgy~jtöjúre
D lQl~>811lé.lt ÁEtzd mtl~fGrdulait lesz.
jolen-
tó f.{íllotk6zatt,
st Acllol.~oa-nyeló
.:j.QkSZ.vL'átee.úfot't
idób~Ul ez
l:'~iíl'
dDu41 Jcv~l ü8g,y.wh.
6Ja;u'J~
ligy a-
f~1i$sler ú;.lOIrt
h tarlil.Jte
·,vel.tb~ul :>. 9&
bal
nŐt s
Q
illál.'
•
Bába~.lt)rocsak Qél
.:.u.akfol rQv~s~re
is
- 1 -
vezeté;:}~v'l t;::'róhe ·tássnl
Euocrt
t6'~elúzot~arl-:,nf('j:íratott
r,róbál ta e101'n1 a fel-
ce ez az erős eltömődés, vala-
V
mint a r3nc1ell:ezésro ':'lló rövid icu l:1i~tt:lGD vezetett
{'-t.n
út fi,gyeltél-:. de ez ic.5 ~lut nem jclont~':.ezútt. rl..c,lag
oGyik űOlsoz6ja Lok
'11(;~~"ll~,mt::1ond;isosak,
WHJ clOgbi~~ha",;óal:. c.•_\., t,,1'
Q~'" Jv
l41f! ..s..,
l""'''J',;.
é
- da úzok az észrevét0-
a ::tiutun m.intát nem v.,)'tte~
I ~".Lengor~zem.-t6bun '",
.o "",,'"V c...JotJ
t en 1.'"
.\,J
lila
1:>0hl-ti"i·",,1.·
-.
.J~"'"
habot
~l.' nea WI J.,1.
..1 •. )..
•
talé.l-
/
1. !IZ alsóbb szi::lt;~k v.izháztartásBI\ 1"'.z Clre(til.'~nyes vL~Ce:;:;;é.;,e'tu01 3g:yórtelm:.ton k-::t, oC;:'ylllást61 be$Zt~lhet
;:z
-:m.
f;jSGc·tlen
alsóbb
s sí.nt
ü
kic~til1
t
jiratrendszerról
inka
hosszú
á1_..36-bo:::·leű<; ví.znye Lo
í,
ci kóvet~~ozJfk:
fostus.J"Ü "eh z-út II.
hog:}'
i.Jizohyi'Gott
- li -
,
ii:}.Qz;;;.;3Y VD:;_
'ifilnez-ut
.!..
LJJ.
CuJ-to..:r:is il r~.hn .d . alsó-tH;rl~~tl,.,.;vizojeló1
lJ a 4:~óvotÍ::WZj~ln
i'eatússol. bi~.;)n.;yl Qtt 10:#tésstll biz.Júyiliott
.fel t6 t{.ilaliöGtt
I
- 12 -
c •.. d.
1
negy 'tor'..iletrő1
beszivárgó
cnapadék
viz
i.Z
Góyagtakaróból
aaársaasé
':iZ
6gYElGtakeróban
Le sz Lváz-gó viz
kisebb
ósr.;ze. t,;unek
tielajviznek
lajvizk~nt
gJUlik
viz
egyik megcsnpolási pontja, kozik
az ag., agtakaróval.
El
ahol a k~rszJos Jelen
esetben
hogy
ucnnyisége
a.
A
hozzá.1olyas
egyenlotes,
az
kőzet talál-
- 65 annak
mé t ké t mtrni é
nom tudjuk,
som olhanyaoolható. ~eltétele-
secmikóppen
zósem szerint lag
o
~.
itt egy nagyon
hosszú sávról van s~6t - tóbb kilométores ollúllér6,
ta-
mélységben
ezaviz
a Jó sva-d'o rxás
biztositja
nagy 110Z~mát cse'podéksz~génJ
arány-
Lcöbcn is.
mély ksrsztból felszálló viz.
-'"'zt bizon:yitja b8sabb
a i\1edence-.,. es a Csó-.forrás
;]..)~_l.'.:L:-klGta is. Lnnek
vizenek ,
hoz amanak lli.eréss~ntén
nom. leh()'t;::>cges, kevez-ece aí, 3Z3.ZiitárHJink. elapjáu
A oJl'laogon
CS~~;:
viziolyis.
i\Z
nagyobb
év na~y rC8z,:;ben
a b:':lxlangbau. Az elsőt az szinte
egész
,Neht,.;z-ú't;ban
ol~elődikt
vag; a ~anjz-úti II.
C:381: ket vizi'olyást
az flcheroll,
,::,vbenlIlüködil< •
il.tla-
ülkalDLval talalhat6
urvizek
.;::..z
ma-
é
\'éS1g
tal::tlunk
s a .:.ity.:': tá.plálja,
a vl.zfolyas
általában.
a
illetve,ha nagyobb a ví.auoaaa, SZ~lliU
kapu viznyelbjében. jliután
nyalőképassége o16ri a/500
nyalö oltóoödött, akkor a Vnse Vaskapuval együtt a nyelök
litart parcenként, ~~
- lj -
h.0GY c;:..&.;.~r:.QC:;~;;}lJbiI'~Yiz o at •..n
Vé,ll
vi:,iO:_Já,~
h)'"~L..... L ';~~:;"':'E.z';'':'Il. .IZ s;,Q~o...l{.·;,Uélb;"'z
e carl angi;ia :.:.erc{jD.:rBnt 1:)
;.:>
c:yalik. Vc.16szir;, .nek latszik, iX.J.val l.~~:..k . uJ.j .•.. ~
o.
" ,... ••.....••• s •••. 4';..ví;;
i~
"'l""~i"'" V••• y .••• ~~ é.i
to...,...;,; viz
cjV 1tU;';' .:...
llO'::Y J.lQ~~ott. "rv.•. z e •...ulk~l-
c
·\Ó~.ú,,;~~,u~.••• 1\,J
~,'! ~;:O~-~
s-Ór
j~lont;~ozik
~ "-1--:-:1 o. ~~
"j;~~hfi.:ioJ
/:.lZ
r ••••.••.• t > .to
.••.. ,.,'17"11IF .~• _aWM
Ei
t.8rit
6a hiá •.••
ucn -
••.
Ql~~ü";'.Jar-
•••
·r'·
.;}áb·l.jl~;" ...b6 vo•..,;rti. •• \Io.•.. ..:.;i~....u.~\.:.:;
uyoslj',:i.ge.1 m.iatt
ilOg~
v,:z J.o:ljik. O~ - vbbul lega-
~ V~""t-' .'..n,'p·,K.J. cS . ~ f.t
Q
., lJe ",:1;,0";
G!a.l.i
to
VillO
- 14 -
_..-
~gas hogya
nitrit tartalmában is megnyilvánúl. Bábalyukban
als~arlang Figyelomré
ez is~
arra
)
elnyelt viz felbukkanási helye a hosszú-
forrásai. mó.l uő
az a tény,
hogya
Zomborlyuk-viznyelőben
elnyelt viz egyrésze nem jut be a Törökmecset-ágba,
hanem
egyrósza az olaalág elejón ulnyelodik. L Retek-ágban
az
utóbbi időben több viznyelőt találtam. bzeknek a viznyelőknek aránylag cse ké.Ly a vizelnyelésük. II-es
max. 300 IIp,
II-es max. 100 l/p, Ill-as max. 50 l/p, de mutatja azt a tendenciát, hOGY a viz eGyre inkább megtalá1.Ja útját a ho&z"'S~~-~lsóbarlangb: • .óz_egyben azt is jelenti, hog~ kialakul C;~~~bb- ~zinte~~
oldalágakn~k -~Vizvezető
-rendszerük,
amely.J.1!.g._ ágak fokozatos inaktivvá válásához vezet.
-"iZ
a já-
~~
ratrendszer
nagyon fiatal, fejletlen lehet.
Ezek az alsóbb szintek valószinűleg
caat l.akcanak
a hosszú
als&6arlang vizrundszeréhez.
B. A rövid-alsóbarlang
vizháztartása
A f"5vid-alsóbarlangba ju·tó vizek a következő helyekről származhatnak:
al a barlangi viznyelők által elnyelt áradmányviz bl a rövid-alsóbarlang
karsztos vizgyütőjéről
beszivár-
gott\0./ csapadékviz A barlang~iZnYOlÓk
vizet csak nagyobb áradáskor kapnak,
- 15 -
miután a kisebb áradmány okat a hosszú~alSÓ_barla~iZn;y,,-
lői elnyelik. Ez egyben azt jelenti, hOBY a viznyelők aránylag rövid ideig, és csak ritkan müködnek. Az utóbbi két évben mindössze három alkalommal jutott el jelentősebb mennyiségü viz az óriás-termifviZnyelŐig~~ag~s ban is megnyil vánül, .fl.
nitrit tartalmá-
•
két als6:t3rlangihctár a Vöröstói-bejárat vonalánál húz-
ható meg. Az Óriás-terem felé haladva a 3árkényfej~ valamint a iJozdony-viznyelő a rövid-alsóbarlangra dOlgozik, de ezek kapacitása jelenleg csekély, szinte jelentéktelennek mondható. Valószin~,hogy
ezek a viznyelők, valamint
a már eltömődött nyelök /Bgri-Nagyorgona, IIalszáritó, stb/ még nem is túl régen jóval aktívabb szerepet töltöttek be. Szerepük csökkenését, és egyes nyelők megszJnését véleményem
c»
zerinta
-z,
rokoaarosj
öe aránylag gyors inaktivvá
valása okozta, ami viszont utal az alsóbb szintek, főként a hosszútals~arlang
fejlödésének ütemére.
Átlagos iöőjárási viszonyoknál a viz már a Csónakázó-tóban elnyelődik,és
a Fő-ág további szakasza már száraz.
A karsztviz~zint
jelentős mértékben alászállott /habár v erre csak relativ adctaink vanna~ld. Danoza-akna 24 m mély, Vaskapu-viznyelő 6 m mély/ ami egyben magyarazza a
- 16
tr'
q
csónaká~zó-tó
vizének
jutó áradmányvizek
eltünését
is. A rövid-alsó-barlangba
jellege lágynak,
agresszivnek
Sajnos oég nom k~szjlteli. olyan VizBGálatok, o
•
módható.
amely egy ár-
~
viz alkalmábó~ziós
hatas változását
vizsgálnák •
.r.;rős a megsyőződésem,
h02;Y azeróz!b.s., valrmint
hatások
kellően
oég nincsenek
tisztázva
a korróziós
ahhoz, hogy a barnagy -
lan~ele'GkeZé~ében
végbemenő
ságrendi
állitsllk, mint ahogy azt t5bben megtették.
arányokba
Itt jegyezném Lyezuünk
meg, hogya
ol~ordaték
barlangban
b
renöszerbe
[J
roppant
alakultak
csekély-nem
vógigfolyó
barlangi
a kitóltés
ki a zátonyok
A barlangfe.ilődés
n05Y a barlang-
egy részo athalmoz6dott,
ebből
is.
szempontjából
Qontő jelentős6t~ün.ek a ~é]vics-erózió
nem volt szhmottovő
tősé;3Ü. ":':zt a Gényt elzért h8ngsúlyoznám
e:.-1
am,
az utóobi években.
re~e az utóbbi ót esztendőben
forrásokban
volt ered-
üledék mozgáeá.t , valamint
az a tén,Ü hogy a Fő-ágban
öt e~ztendőben
he-
viz is ritka volt.
őo éaé t is. l'legáll<3pi t oat
nem korült kavics
~ b rlangban
mondható
ő
ló-ágon
lrigyele:nmel kisértem a zá ti onyok képz
hJrdalékfo~6kat
mozgást \tUCiJUk\vizséiálnitr" ./-lZ eltelt ..,-1
egy GV alatt-bs.:..' oz az Lo mény, igaz, hogy
l:ol;yóma'l.iokat egymással
szo-
jelen -
ki, rler~ ebben az
üöbb olyan árvíz volt a b~rlanóban,
ami a
igen komoly kavics""'.:1tHHIJ-iség megjelenését
te előfa'i!engerszem
~"J
\,.".-
tavatlf-észben feltólti#e-.
idéz-
- 17 -
,,,z
3
jolonség
utal
san áttevődik vize
tehát
~arsztos
arra,
hog-y a hordalékmozgás
az alsóbb
szintekre
tulajdonképpen teruletről
•.
átlagos
beszivárgó
vizekből
ba.clangrendszer
a folszinre.
il
l50-2C01/p-
hozza
A két
rendszer
és a Cső ••..'f(J(t'·\s
•
o
~
a felszinre. egymással
két rendszer
húzhatjuk
a Jósva-Forráscsapatban
'láró DGdip' a .L·(ivid-é'lS'-,!cl'lang
~
viz~t
vizei
híe4enc:a-forrás,
a hosszÚ-al.:>2tc.rlan;/a
II
sZJrmazik •
t Lagoaan
á
csak a
mozo....,.
hz 1,ge;telaki tépnek
rövid-als6'arlang
vizjAr~snál
.A hozam a 'l'Aróban il-yen esetekben
között
L~
fokozato-
hatÉlrát
nincs
ósszeJ.'ubgésbe~
a Fő-ságb on a Vöröstói-ág
környékén
meg.
A Hosszú-aldó'tarlanc:;
a következő
viznyelőin8l
eredményeket
Dacza-akna
. •
130 óra,
végrehajtott
adták. ·23,07
mih
sebesség
28,88
lt
ff
l'Toh~z-út II.
90
ti
Kegerkunyh6
30
II
43,33
H
tr
iJászágy
29
It
43,10
ft
ft
festések
- 18 -
A festék Ifluoreszcejn! jelent meg a ,/'""
"'í..edence t
minden alkalommal
jól láthatóan
valamint a Cső-forrásban.
,h;z egy-
~h ogy az al"" . 1en tnos so azrn t en ni.nc sen Je ben~ ut ...1'')ar .a,
ag:Y2.gkitÖltés,\~ely a festéket kí.ezu-né, ll.festek tömény, , k megjelenéséből segene
itélve nagy tározók nem valószinüsit-
hető1k, uiután az a festék jelentős felhi3ulasát, zódását okozta voln~.
széthú-
meGlevő festési ereamények
t
jin a hosszú-alsóba~lang
alap-
két rcszre bontható~
al aggteleki szakasz, itt a fest~k sebe sége közepesnak mondható
125 mIhI.
bl Vörós-tó elötti szazasz , ahol a sebosség duplájára növel:szik. ~nnGk okit nem is~erjük, csupán feltétele~hető, sodik szakaszban
hogy a má-
ez alsóbb s~int ti~asabb, al~almasabb
a
viz gyorsabb vezetésére • .pontosabb következtetéseket a viz alsó-barlangi
csak ekkor tudn ..mk 8zorezni
út járól, ha a cán;ylag azonos fel té'tie-
lek mellett lciilón-külőnmegf'e st anónk pedig, ha lehetséges
volna akkor. több nyom jo.Lsóve L egyszer-
re festeni.
"zak hiányában
hi~ototikus
jellcgüek.
i; kor-ábban
a vizl1yelöl(ot,vagy
a levont kJv3tkeztotéssk,
eléggé
torületen dolgozó kut at ók :f9lt~telozték, hogy
az alsóbarlang
f1jletlen,
karbonát koménységével
sz ik r-endaz er-, :-:Jmit a viz "magas"
probáltak
indokolni. Nem célom
- 19 -
bizonyítani hiányában litett
ezek el1ewcezőjét, felelősséggel
sem helytálló.
n0hQny karsztforrás
Ca:,lg arányát
valamint
adatok
nem tehetek meg, de az itt em-
érv semmiképpen
felsorolnám
ömit megfelelő
r
karbonitk8ménységét,
/1-379.
j,"edence-forrás
Bnnek igazo1ására
v.
~lÓ/
17,28 luko
12,82 12,41
Cső
"
17,28
':'áró
tI
17,85
~6,48
Kom1ós
ft
18,72
1,/,44
Csörgö
ty
18,43
4,61
Tohonya
fl
19,63
8,7
Vt:csem
rt
18,43
14,4
Babót
ti
23,44
..:Jzetcoö1 az eld!ilzésekből világosan bernang vizének
koménysége
jelontős, állitva kedvezőbb
tágas járatrondszer
sem haladja
meg a
ez alatt van. ~.Iintköz"tu-
valnmint
a Jósva-forrásokat
!
semmiképpen
k2rszti'orrások é.tlagát, mitöbb datt c.1:om1ós-f'orrás,
6,36
a '''':ohonya-forris mögött
húzódik,
és ezzel szemben
a viz kémiai órt6kolós
csak
lehet.
/
A .cöv.,
az alsób~.L·lc:n~.
al
itt a
El
bl velamint
az IJrias-tere~től
Hagyobt, arviz
tatást
é!
i."oJ'r:.'\.si€;t aho'L a se-
al.kul.mavr 1 is najto1:itunk veore
Kc:PJl DK
f:;l,c~!
t~~.as já:r.\atban
LlOZi';Ó
•..• -l·~! v
'J.I
·:.~1 i. i.úÓ,::ZG •
~
icej?D
~
C!.JC,\.1,-~J1!\J
JszIo) ~cllett
csapozó viz~k
.
jbb [',:!- -"'L"l ;1
~
C~OI,vWUG
vol:, cha1
clAnz'sekor
V
Z
," C ,:lV ""r>' •..•
viz
j:t'J,l'
t"; ~:.J\..i """"li·-,.,'~' •••.•v..L.
01/'L'-"-0 .' lJ
~eltjnkt e~yes
ól
az
1:;.1'79 •
brrlnnc
Jóst hol:icn
CvO:'O ,
S"--'L1u' .ll ilú
v··' ÓJ• 'U'"
J
.,j.
rr.:_~,t .
OlJ!.y
iestést
~~ ,-wQS
~,.. 1.
C
illin~~~
ma~asabb
-21 -
r~_tartalma, nagyobb
s8ely a tóbbszóri
8r~ny~t
ho~y
or6zi6nok tulajdoúithat6,
R
cSApego holyokről
vett vizmin-
." ,~oX'r·oYiJ.O
•
'1..
c./ ....,
-?C>~ln ~T" ••• v..... \.._ '-J
~
·v'~' (,.
".
or:...
Völó..;zin"m'lk
c'll ' "'.•.. ot :J
...1-
-J
I
o.
"
C>-I ~ ''l •.:\:> )
I'\A----('"
J
U
(
vJ,.~
=
0...,
0'Z+:••.•.
1... __
, "l •.iZOl'ep';ro
~i~ ~ ~or:~zi6 bocn csak issn
viz 1~0r'il be r >vid idő alatt.
n"-'r"' .J'"
60rln is megörizte
~dbbi
Q
lósre, elk0rzalhető,
t.,.;
ele~z~s
)" '_'0.l
,----"'-'(
'\ M
(
{.... <
...••
o'ar'Lang ';'; .... ci c..t t.l.. •.•••.
(,L.-;:~".
~(r
t~,rto1'!l., hogy az
"\..~'b
\,. r
Q f
~~
'Ji-(~'-'~
- 22
latulásában Vegezetül
n~~yobb
3
szerepe
nóhö.ny probléma
az eróziönak
a barlang
van.
szennyezodése
terén.
tisztán,
szürten
'2-
Bábalyuk-viznyelőbe jut a rendszerbe.
kerülő~lvileg
~rről a szenyviztisztitó
a túl nagy mennyí.segü
ne ::;ondoskodnis, ~mi viszont viz, val aa.cnt ja
r-o saz tecnnológia
3
telepnek
m~a Gt feladatát
oll::i~ni. ~'"lg!Stelek köz ség sz onyví.ze
kellesZOUlly-
nem "Gud-
deritetleilü1,
szJ.ret-
lenül jut az
:/~Dmborl:yukés a Ravaaz'Lyuk v.izcj, üjtöjéról ~{.orüla b ar-Langb a ,
mltraóya
u~gy m~nnyis~bü ~égat,
valamint
"
l--l6.. lIItinde zak ~
-.
-. --
i.omí.ca
vizgyüjtJjeről
3gyas jut a rendszorbe, 6
eliszapolva
r-opp arrt
a 3~yx-
Cs6nak~z6-tavat. a ,..e dence , és a Göö-í'orrr.isbanmegjele nő
hanásár-a
J viz bzennyezüd0sek \ langrendszer
li
nagy mennyiségü
okait nem sz lntotj.ik meg, úgy a bar-
s..ilyosmérté~(ben
szennye aodrrí.,
O~'Ob
<
~Z
a sL.ennyez.Jd.Jsif'olyaillatmúr iej' is loon 0lőrehaladott
álldpotban
van:
ami a b3rlansban
fficlsállapithBtó --&& főként
tett sétak~ap~Salis
alacsony
vizallás~l
timondottA~
b:z forill~j~ Dn jolun~~ezik. Itt szeretnvffi llid6jegy8zni, hogy az első61eges védelmi
szempontok
kozni a vizrendsz0r igy táVlatilag
karsztviznez
mollett
az§rt is érdemes
tisztas&ganak
is felhasználható
jUl.lhéltnank.
~ermészet-
tenne foglal-
h~lyrB&llitis~val, napi 15000
!;
mivel
jó arí.nö ségü
