léi ttáea e s
1013FEBR08 .
Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása
Budapest, 2013 . február
Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítás a (2013. . . .) Az Országgy űlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1 . cikk (2) bekezdés a ) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következ ők szerint módosítja: 1. cikk Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és n ő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját . A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szül ő-gyermek viszony .” 2. cikk Az Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgy űlés elnöke aláírja, é s megküldi a köztársasági elnöknek . A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvén y módosítását a kézhezvételét ől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapba n való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy a z Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárás i követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól . Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja , és elrendeli annak kihirdetését.” 3. cikk Az Alaptörvény „ALAPVETÉS” része a következ ő U) cikkel egészül ki : „U) cikk (1) Az 1990-ben lezajlott els ő szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jo g uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek . A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogel ődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöz ő szervezetek voltak, amelyek vezet ő i el nem évülő felelősséggel tartoznak a) az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemze t elárulásáért ; b) a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épül ő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért ; c) a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épül ő jogrend kiépítéséért ; d) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért ; e) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi er őforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért ;
2
f) az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért ; g) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vag y azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak val ó kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért , megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért ; a polgárok vagyonuktól történ ő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért ; a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért ; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politika i meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló el őremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért ; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására tör ő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért ; h) az 1956 . október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókka l együttműködésben történt vérbefojtásáért, az azt követ ő rémuralomért és megtorlásáért , kétszázezer magyar ember hazájából való kényszer ű elmeneküléséért ; i) mindazokért a köztörvényes b űncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követte k el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött . A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerés t nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztozna k elődjeik felel ősségében . (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kommunista diktatúra m űködésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a (3)—(10) bekezdésben meghatározotta k szerint kell biztosítani . (3) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami meg őrzése érdekében Nemzet i Emlékezet Bizottsága működik . A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezete k szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint tovább i dokumentumokban közzéteszi . (4) A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat — a szándékosan tett, lényegé t tekintve valótlan állítások kivételével — tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikke l összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók . (5) A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezet ői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékbe n csökkenthet ő; az ebb ől származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunist a diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kel l fordítani . (6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében , érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vag y személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethető sége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból ne m üldöztek . (7) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethető sége az elkövetés id őpontjában hatályo s büntető törvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított id őtartam
3
elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének id őpontjában hatályos büntető törvény szerint az elévülés 1990 . május 1-jéig bekövetkezett volna . (8) A (6) bekezdés szerinti b űncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990 . május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított id őtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a b űncselekmény elkövetésének id őpontjában hatályos büntető törvény szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011 . december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték. (9) Az 1990 . május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okbó l jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott káro k folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlás i jogcím jogszabályban nem állapítható meg. (10) A kommunista állampártnak, az annak közrem űködésével létrehozott, illetve a közvetle n befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladato t ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kel l elhelyezni ." 4. cikk (1) Az Alaptörvény VII . cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : „(2) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallás i tevékenységet végző szervezeteket, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttműködik . (3) Az állam és az egyházak, illetve a vallási tevékenységet végző más szervezetek különváltan működnek . Az egyházak és a vallási tevékenységet végző más szervezetek önállóak.” (2) Az Alaptörvény VII . cikke a következ ő (4) bekezdéssel egészül ki : „(4) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg . A vallási tevékenységet végz ő szervezetek egyházként való elismerésének feltételekén t sarkalatos törvény huzamosabb idej ű működést és társadalmi támogatottságot írhat elő.” 5. cikk (1) Az Alaptörvény IX . cikk (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelel ő tájékoztatá s érdekében, sarkalatos törvényben meghatározottak szerint, az országos támogatottságga l rendelkez ő pártok és más jelölő szervezetek számára az országgy űlési képvisel ők és az európai parlamenti képvisel ők választását megel őző en ingyenesen és egyenlő feltételek mellett biztosítani kell a választási politikai hirdetések közszolgálati médiaszolgáltatásokba n való közzétételét . Sarkalatos törvény más választási politikai hirdetések közzétételé t korlátozhatja.”
4
(2) Az Alaptörvény IX . cikke a következ ő (4)—(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások ember i méltóságának a megsértésére . (5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére . Az ilyen közösséghez tartozó személyek — törvényben meghatározottak szerint — jogosultak a közösséget sért ő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeike t bíróság előtt érvényesíteni . (6) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg . ” 6. cikk Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát . A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítá s tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza . Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozz a meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli .” 7. cikk Az Alaptörvény XI . cikke a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározot t időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenysé g gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz .” 8. cikk Az Alaptörvény XXII . cikke helyébe a következ ő rendelkezés lép : „XXII. cikk (1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa . (2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a hely i önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül él ő személy számára szállást biztosítani . (3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóa n jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást .”
5
9. cikk Az Alaptörvény XXIX . cikk (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) A Magyarországon él ő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országo s nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg . Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idej ű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személ y kezdeményezéséhez kötheti .” 10. cikk (1) Az Alaptörvény 5 . cikk (7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képvisel ők kétharmadának szavazatáva l elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítja meg m űködésének szabályait és tárgyalás i rendjét. Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzés e érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészet i és fegyelmi jogkört gyakorol .” (2) Az Alaptörvény 5 . cikke a következő (9) bekezdéssel egészül ki : „(9) Az Országgyűlés biztonságáról országgyűlési őrség gondoskodik. Az országgyűlési ő rség működését az Országgyűlés elnöke irányítja.” 11 . cikk Az Alaptörvény 9 . cikk (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A köztársasági elnök) „i) az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, a z Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel val ó összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásr a visszaküldheti az Országgyűlésnek ;” 12. cikk (1) Az Alaptörvény 24 . cikk (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Az Alkotmánybíróság) „b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkés őbb harminc napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját ;”
6
(2) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e)–g) pontja helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : (Az Alkotmánybíróság) „e) a Kormány, az országgy űlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyés z vagy az alapvet ő jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját ; f) a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére felülvizsgálja az önkormányzat i rendeleteknek az Alaptörvénnyel való összhangját ; g) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerz ődésbe ütközését ;” (3) Az Alaptörvény 24 . cikk (2) bekezdése a következ ő h) ponttal egészül ki : (Az Alkotmánybíróság) „h) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- é s hatásköröket gyakorol .” (4) Az Alaptörvény 24 . cikk (4) és (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : „(4) Az Alkotmánybíróság a jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak abban a z esetben vizsgálhatja, illetve semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért jogszabály i rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben áll . (5) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelménye k tekintetében vizsgálhatja felül . E vizsgálatot a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetébe n a köztársasági elnök, b) a kihirdetéstő l számított harminc napon belül a Kormány, az országgy űlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztos a kezdeményezheti .” (5) Az Alaptörvény 24 . cikke a következ ő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az Alkotmánybíróság az (5) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkés őbb harminc napon belül határoz . Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvén y vagy az Alaptörvény módosítása nem felelt meg az (5) bekezdésben meghatározott eljárás i követelményeknek, az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosításá t a) az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Országgyűlés újratárgyalja, b) az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alkotmánybíróság megsemmisíti . (7) Az Alkotmánybíróság sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a jogszabál y megalkotóját, a törvény kezdeményezőjét vagy képvisel őjüket meghallgatja, illetve véleményüket eljárása során beszerzi, ha az ügy a személyek széles körét érinti . Az eljárás ezen szakasza nyilvános . (8) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képvisel ők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja . Az
7
Országgyűlés az országgyűlési képvisel ők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybírósá g tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártái g tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politika i tevékenységet. (9) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg." 13. cikk (1) Az Alaptörvény
25 .
cikk (4)—(7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek :
„(4) A bírósági szervezet többszint ű . Az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságo k létesíthetők. (5) A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi . A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában . (6) Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnö k javaslatára az Országgy űlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgy űlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges . (7) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehet ővé teheti .” (2)
Az Alaptörvény 25 . cikke a következ ő (8) bekezdéssel egészül ki :
„(8) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait , valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg . ” 14. cikk Az Alaptörvény 27 . cikke a következ ő (4) bekezdéssel egészül ki : „(4) Az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a z Országos Bírósági Hivatal elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására a z általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskör ű bíróságot jelölhet ki .” 15. cikk (1) Az Alaptörvény 29 . cikk (3)—(7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : „(3) Az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekébe n sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a legfő bb ügyész sarkalatos törvényben meghatározott ügyekben az általános illetékesség ű bíróságtól eltérő, azonos hatáskör ű bíróság el ő tti vádemelésre adhat utasítást. Ez a rendelkezés nem érinti az Országos Bírósági Hivata l elnökének a 27 . cikk (4) bekezdése szerinti jogát, valamint az egyes ügyészségeknek azt a jogát, hogy az illetékességi területükön működő bármely bíróság előtt vádat emeljenek . (4) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket . A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregség i nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn .
8
(5) A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgy űlés választja kilenc évre . A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges . (6) A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységér ől az Országgy űlésnek . (7) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet ." (2) Az Alaptörvény 29 . cikke a következ ő (8) bekezdéssel egészül ki : „(8) Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozz a meg.” 16. cikk Az Alaptörvény 34 . cikk (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a megyei képvisel ő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat . ” 17. cikk (1) Az Alaptörvény 37 . cikk (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(5) A (4) bekezdést azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az időszakban léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen időszak tekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermé k felét már nem haladja meg .” (2) Az Alaptörvény 37 . cikke a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha a z Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szer v döntéséb ől az állam által teljesítendő olyan fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésér e a központi költségvetésr ől szóló törvényben e célra rendelkezésre álló összeg nem elegend ő, tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhe z kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani . (7) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36 . cikkben és az (1)–(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozz a meg.” 18. cikk Az Alaptörvény „ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ” rész megjelölése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK”
9
19. cikk Az Alaptörvény 5 . pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : „5 . Az Alaptörvény hatálybalépése el őtt meghozott alkotmánybírósági határozat és anna k indokolása az Alaptörvény értelmezése során nem vehet ő figyelembe .” 20. cikk Az Alaptörvény „ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK” része a következ ő 6 . és 7 . ponttal egészül ki : „6. Április 25 . napja — az Alaptörvény kihirdetésének emlékére — az Alaptörvény napja . 7 . A helyi önkormányzati képvisel ő knek és polgármestereknek az Alaptörvén y hatálybalépését követő első általános választására 2014 októberében kerül sor .” 21. cikk Magyarország Alaptörvényének Átmeneti rendelkezései 5—31 . cikkének számozása az Alaptörvény „ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK” része 8—26 . pontjára módosul: „8 . Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok , kibocsátott közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei , meghozott egyedi döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát . 9 . A feladat- és hatáskört a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX . törvén y szerint gyakorló szerv jogutódja a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv . 10 . Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011 . december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépésé t követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatár a való áttérés a felel ős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható . 11 . Az Alaptörvény hatálybalépése — a 9—18 . cikkben meghatározottak szerinti kivétellel — nem érinti az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzati képvisel ő-testületek, valamint az Alaptörvény hatálybalépését megel őzően kinevezett vagy megválasztot t személyek megbízatását. 12 . Az Alaptörvény a) 3 . és 4. cikkét a hivatalban levő Országgyűlés és országgy űlési képvisel ő, b) 12. és 13 . cikkét a hivatalban lev ő köztársasági elnök , c) 20. és 21 . cikkét a hivatalban levő Kormány és a Kormány hivatalban lev ő tagja, d) 27 . cikk (3) bekezdését a hivatalban lev ő bírósági titkár, e) 33 . cikk (2) bekezdését a megyei közgyűlés hivatalban levő elnöke é s f) 35 . cikk (3)—(6) bekezdését a hivatalban lev ő helyi önkormányzati képvisel ő-testület és polgármester megbízatása tekintetében is alkalmazni kell . 13 . Az Alaptörvény 4 . cikk (3) bekezdés f) pontja szerinti határidő számítása az Alaptörvén y hatálybalépésével kezd ődik. 14. (1) A Legfels őbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja a z ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében — sarkalato s törvényben meghatározott kivétellel — az Országos Bírósági Hivatal elnöke .
10
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagja i megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megsz űnik. 15 . (1) Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb életko r követelményét — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — az Alaptörvény hatálybalépésé t követően kiírt pályázat alapján kinevezett bíróra kell alkalmazni . (2) Ha a kinevezésre törvényben meghatározottak szerint pályázat kiírása nélkül kerül sor, a legalacsonyabb életkor követelményét az Alaptörvény hatálybalépését követ ően kinevezett bíróra kell alkalmazni . 16. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvény hatálybalépésétől alapvető jogok biztosa . Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető jogok biztosa . A hivatalban lévő nemzeti és etnika i kisebbségi jogok országgy űlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a Magyarországon él ő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban lév ő jöv ő nemzedékek országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépését ől az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese ; megbízatásuk megsz űnik az alapvet ő jogok biztosa megbízatásának megszűnésével. 17. A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépéséve l megszűnik. 18. A megyei közgyűlés elnöke tisztségének elnevezése az Alaptörvény alkalmazásában , annak hatálybalépésétől a megyei képviselő-testület elnöke . Az Alaptörvény szerinti megye i képvisel őtestület a megyei közgy űlés jogutódja. 19. (1) Az Alaptörvény rendelkezéseit — a (2)—(5) bekezdésben foglaltak kivételével — a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell . (2) Az Alaptörvény 6 . cikkét az Országgy űlésnek az Alaptörvény hatálybalépését követ ően kezdődő első ülésétől kell alkalmazni . (3) Az Alaptörvény alapján indítványozási joggal már nem rendelkez ő indítványozó által az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény hatálybalépése előtt benyújtott indítvány alapján indul t eljárás — ha az eljárás az Alaptörvény hatálybalépését ő l más szerv hatáskörébe tartozik, az indítvány áttétele mellett — megsz űnik. Az indítványozó az indítványt — sarkalatos törvénybe n meghatározott feltételek szerint — ismételten benyújthatja . (4) A 2012 . január 1-jén fennálló szerződésekre és támogatási jogosultságokra, valamint a folyamatban lévő, szerződéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra a z Alaptörvény 38 . cikk (4) bekezdését és 39 . cikk (1) bekezdését törvény erre irányul ó rendelkezése esetén, a törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni . (5) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény 2011 . december 31-én hatályos 70/E . § (3) bekezdés harmadik mondatát a 2011 . december 31-én hatályos szabályo k szerint nyugellátásnak minősülő ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegéne k megváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében 2012 . december 31-éig alkalmazni kell . 20 . A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény 2011 . december 31-én hatályos 26 . § (6) bekezdését, 28/D . §-át, 28/E . §-át, 31 . § (2) és (3) bekezdését az Alaptörvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatálybalépésé t követően is alkalmazni kell
11
21 . A Magyarországon élő nemzetiségeknek az Országgy űlés munkájában való, az Alaptörvény 2 . cikk (2) bekezdése szerinti részvételét el őször az országgyűlési képvisel őknek az Alaptörvény hatálybalépését követ ő első általános választását követően megalakul ó Országgyűlés munkájában kell biztosítani . 22. Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése el őtt az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény szerinti – a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres er ő k magyarországi vagy az ország területér ől kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magya r Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról hozot t döntéseit . 23 . Kihirdetett a) rendkívüli állapotra az Alaptörvény rendkívüli állapotra , b) szükségállapotra, ha az az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólago s megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, illetve az élet- és vagyonbiztonságo t tömeges méretekben veszélyeztető , fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyo s erőszakos cselekmények miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény szükségállapotra , c) szükségállapotra, ha az az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztet ő elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség miatt került kihirdetésre, az Alaptörvén y veszélyhelyzetre, d) megel őző védelmi helyzetre az Alaptörvény megel őző védelmi helyzetre , e) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX . törvény 19/E. §-a szerinti helyzetre az Alaptörvény váratlan támadásra é s f) veszélyhelyzetre az Alaptörvény veszélyhelyzetr e vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell . 24. (1) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor joger ős ítélet alapján a közügyek gyakorlásátó l eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik . (2) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor joger ős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnoksá g megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja .25 . (1) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX . törvény 2011 . december 31-én hatályos 12 . § (2) bekezdését helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más hely i önkormányzat részére való átadására 2013 . december 31-ig alkalmazni kell . (2) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény 2011 . december 31-én hatályos 44/B . (4) bekezdését 2012 . december 31-ig alkalmazni kell . 2011 . december 31-ét követő en törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet államigazgatás i feladat- és hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek. (3) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény 2011 . december 31-én hatályos 22 . § (1) és (3)–(5) bekezdését az Alaptörvény 5 . cikk (8) bekezdése szerinti sarkalatos törvény hatálybalépéséig alkalmazni kell . Az Alaptörvény 5 . cikk (8) bekezdése és 7. cikk (3) bekezdése szerinti sarkalatos törvényt az Országgy űlés 2012 . június 30-ig alkotja meg. (4) 2012 . december 31-ig az Országgy űlés egyes döntéseinek meghozatalát sarkalatos törvén y min ő sített többséghez kötheti .
12
26. (1) Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései (a továbbiakban : Átmeneti rendelkezések) 2012 . január 1-jén lép hatályba . (2) Hatályát veszti a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény , b) az 1949 . évi XX . törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányána k egységes szövegéről szóló 1972 . évi I. törvény, c) az Alkotmány módosításáról szóló 1989 . évi XXXI . törvény, d) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990 . évi XVI . törvény, e) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990 . évi XXIX . törvény, f) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990 . évi XL. törvény, g) az Alkotmány 2010. május 25-ei módosítása, h) az Alkotmány 2010. július 5-ei módosítása , i) az Alkotmány 2010. július 6-ai módosításai , j) az Alkotmány 2010 . augusztus 11-ei módosításai , k) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény módosításáról szóló 2010 . évi CXIII. törvény , 1) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény módosításáról szól ó 2010 . évi CXIX. törvény , m) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX . törvény módosításáról szól ó 2010 . évi CLXIII . törvény, n) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvénynek az Alaptörvénnye l összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáró l szóló 2011 . évi LXI. törvény, o) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény módosításáról szól ó 2011 . évi CXLVI . törvény, é s p) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX . törvény módosításáról szóló 2011 . évi CLIX. törvény." 22. cikk (1) Az Alaptörvény a) „NEMZETI HITVALLÁS” részében az „A velünk él ő” szövegrész helyébe a „Kinyilvánítjuk, hogy a velünk él ő ” szöveg, a „kommunista diktatúrák” szövegrész helyébe az „a kommunista diktatúra” szöveg, a „jogrendünk alapja : szerződés” szövegrész helyébe a „jogrendünk alapja, szövetség” szöveg , b) F) cikk (2) bekezdésében a „megyékre” szövegrész helyébe a „fővárosra, megyékre ” szöveg, a „városokban” szövegrész helyébe a „fővárosban és a városokban” szöveg, c) P) cikk (2) bekezdésében a „mez őgazdasági üzemre” szövegrész helyébe a „család i gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre” szöveg, d) T) cikk (1) bekezdésében az „Alaptörvényben” szövegrész helyébe az „Alaptörvény és a z Alaptörvényben” szöveg,
13
e) XV. cikk (5) bekezdésében a „gyermekeket” szövegrész helyébe a „családokat, a gyermekeket” szöveg , f) XVII. cikk (2) bekezdésében a „vagy munkabeszüntetést tartsanak” szövegrész helyébe a z „amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát” szöveg , g) XIX. cikk (1) bekezdésében a „rokkantság” szövegrész helyébe a „fogyatékosság” szöveg, h) 1 . cikk (2) bekezdés e) pontjában az „a legfőbb ügyészt” szövegrész helyébe az „a z Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt” szöveg , i) 5. cikk (4) bekezdésében a „Házszabályban” szövegrész helyére a „házszabály i rendelkezésekben” szöveg, j) 5. cikk (6) bekezdésében a „Házszabály” szövegrész helyébe a „házszabály i rendelkezések” szöveg , k) 9. cikk (3) bekezdés j) pontjában az „a legfőbb ügyész” szövegrész helyébe az „a z Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész” szöveg, 1) 9. cikk (3) bekezdés 1) pontjában az „elnökét” szövegrész helyébe az „elnökét és a Magya r Művészeti Akadémia elnökét” szöveg , m)13 . cikk (2) bekezdésében a „szándékos” szövegrész helyébe az „a szándékos” szöveg , n) 24. cikk (3) bekezdés a) pontjában a „c) és e)” szövegrész helyébe a „c) , e) és f)” szöveg , o) 24. cikk (3) bekezdés c) pontjában az „f)” szövegrész helyébe a „g)” szöveg , p) 26. cikk (2) bekezdésében a „Kúria elnöke” szövegrész helyébe a „Kúria elnöke és a z Országos Bírósági Hivatal elnöke” szöveg , q) 29. cikk (1) bekezdésében a „legfőbb ügyész és az ügyészség” szövegrész helyébe a „legfőbb ügyész és az ügyészség független,” szöveg, az „az állam büntet őigényét érvényesíti ” szövegrész helyébe a „mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője” szöveg, r) 29. cikk (2) bekezdésében az „ügyészség törvényben meghatározottak szerint” szövegrés z helyébe az „ügyészség” szöveg , s) 29. cikk (2) bekezdés a) pontjában a „jogokat gyakorol” szövegrész helyébe a „törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol” szöveg , t) 29. cikk (2) bekezdés d) pontjában a „törvény által meghatározott” szövegrész helyébe a z „a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott” szöveg , u) 32. cikk (5) bekezdésében a „fővárosi és a megyei” szövegrészek helyébe a „fővárosi és megyei” szöveg, a „jogalkotási kötelezettsége” szövegrész helyébe a „rendeletalkotási vag y határozathozatali kötelezettsége” szöveg, a „jogalkotási kötelezettségének” szövegrés z helyébe a „rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettségének” szöveg, a z
14
„önkormányzati rendeletet” szövegrész helyébe az „önkormányzati rendeletet vag y önkormányzati határozatot” szöve g lép. (2) Magyarország Alaptörvényének Átmeneti rendelkezései 8 . cikkében a „9-18 . cikkben ” szövegrész helyébe a „12-18 . pontban” szöveg lép . 23. cikk (1) Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. (2) Az Alaptörvény e módosítását az Országgy űlés az Alaptörvény 1 . cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el . (3) Az Alaptörvény e módosításának hatálybalépésével egyidej űleg az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét a hivatalos lapban közzé kell tenni . (4) A 21 . cikk és a 22 . cikk (2) bekezdése nem érinti az átszámozott rendelkezések hatályát.
15
INDOKOLÁ S ÁLTALÁNOS INDOKOLÁ S Az alkotmányozó Országgyűlés Magyarország Alaptörvénye (2011 . április 25 .) ( a továbbiakban: Alaptörvény) Záró rendelkezéseinek 3 . pontjában akként rendelkezett, hogy a z Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket alkotmányozói min őségében egy külö n dokumentumban fogadja el . Az Országgyű lés ez alapján fogadta el Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseit (2011 . december 31 .) (a továbbiakban : Átmeneti rendelkezések). Maga az Átmeneti rendelkezések, majd 2012 . júniusi kiegészítését követ ően az Alaptörvény is rögzítette, hogy az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezi . Az alkotmányozó tehát akként rendelkezett, hogy a tartalmilag egységes Alaptörvény t formailag két részre osztja, amelynek els ő részében található „törzsszöveget”, a második rész átmeneti rendelkezései követik . Az alkotmányozó nagy szabadságot élvez abban, hogy mit é s milyen formában kíván megjeleníteni alkotmányi, alaptörvényi szinten; szabad akarata van abban, hogy az Alaptörvényt két részre ossza, és hogy maga szabja meg az egyes alaptörvény i rendelkezések helyét. Az alkotmányozó Országgyűlés élt ezzel a szabadsággal, amikor a fentiek szerint osztotta fel az Alaptörvényt, ugyanakkor maradéktalanul betartotta az Alkotmányban, majd az Alaptörvényben rögzített, az Alaptörvény, illetve az Átmenet i rendelkezések megalkotására vonatkozó kötelez ő előírásokat: alkotmányozói minőségben, valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával fogadta el a ké t dokumentumot . Az Alkotmánybíróság 45/2012 . (XII. 29.) AB határozatával formai okból, közjog i érvénytelenség címén az Átmeneti rendelkezések több rendelkezését megsemmisítette . Kiemelte az Alkotmánybíróság, hogy az Alaptörvény egységes jogi dokumentum, íg y valamennyi módosításának és kiegészítésének szerkezetileg és tartalmilag is koherens módo n be kell épülnie az Alaptörvénybe . Az Alaptörvény szabályozási tárgykörébe tartozó ne m átmeneti rendelkezések nem jelenhetnek meg az Alaptörvényen kívül elhelyezkedő önálló jogszabályban és annak módosításaiban . Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem semmisítette meg az Átmeneti rendelkezéseknek az Alaptörvényhez kapcsolódó, ténylegesen átmenetine k minősített szabályait, amelyek megfeleltek az Alaptörvényben foglalt felhatalmazásnak . Az alkotmányozó Országgy űlés az Alkotmánybíróság döntését tudomásul véve nemcsak a megsemmisített rendelkezéseket, de az Átmeneti rendelkezések teljes tartalmát be kívánj a építeni az Alaptörvénybe annak módosítására irányuló jelen javaslat (a továbbiakban : Javaslat) szerint. A Javaslat az Átmeneti rendelkezések egyes megsemmisített rendelkezései t az Alaptörvény egy-egy cikkéhez illeszti be, másokat a Záró rendelkezések közé, a meg ne m semmisített részeket pedig teljes egészében a Záró rendelkezések végére helyezi el . Ezzel az Átmeneti rendelkezéseket tartalmilag és formailag is kiüresíti, de formailag nem szünteti meg , így hangsúlyozva, hogy az Átmeneti rendelkezések meg nem semmisített, alaptörvényi szintű
16
rendelkezései formálisan továbbra is, folyamatosan hatályban vannak, csupán az Alaptörvén y törzsszövegébe épülnek be . A Javaslat több további alkotmánybírósági határozat megállapításaira tekintettel is kívánj a módosítani az Alaptörvényt . A 43/2012. (XII. 20 .) AB határozatban kifejtetteket tudomásu l véve alaptörvényi szinten jeleníti meg a Javaslat a család fogalmának alapját . A választási médiakampány alaptörvényi szabályozása során a Javaslat a közvélemény megfelel ő tájékoztatását és a pártok esélyegyenlő ségének biztosítását szem előtt tartva vonja le a megfelelő következtetéseket az 1/2013 . (I. 7.) AB határozatból . A 38/2012 . (XI . 14.) AB határozat megállapításait figyelembe véve a Javaslat megteremti a megfelel ő védelmet közterületeink nem rendeltetésszerű használatával szemben. Töretlen alkotmánybírósági gyakorlatot emel alaptörvényi szintre a Javaslat, amikor rögzíti, hogy az Alaptörvényt, illetv e annak módosítását az Alkotmánybíróság a megalkotásukra, illetve kihirdetésükre vonatkoz ó alaptörvényi eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül . A korább i alkotmánybírósági gyakorlat és a közösségek méltóságának fokozottabb védelmére vonatkoz ó társadalmi igény indokolja továbbá az Alaptörvény ez utóbbi elvárásoknak megfelel ő módosítását, amely hatékonyabb fellépést biztosít a gy űlöletbeszéddel szemben. A Javaslat az Alaptörvény védelme, a jogérvényesítési lehet őségek bővítése, az eljárások hatékonyságának növelése érdekében szélesíti az Alkotmánybíróságtól utólago s normakontrollt kérni jogosultak körét, növeli az alkotmánybírósági eljárások átláthatóságát , rögzíti az Alkotmánybíróság indítványhoz kötöttségét és bizonyos esetekben gyorsítj a eljárását . A Javaslat több egyéb, els ősorban egyértelm űsít ő pontosítást is javasol az Alaptörvényen , amelynek egységes szerkezetben történő közzétételét is el őírja. RÉSZLETES INDOKOLÁ S Az I . cikkhez A Javaslat kiegészíti az Alaptörvény házasság és család védelmét deklaráló L) cikkét , kifejezésre juttatva, hogy a családi kapcsolat alapjának a házasságot és a szül ő-gyermek viszonyt tekinti . A szül ő-gyermek kapcsolat alapja leggyakrabban a leszármazás, ilye n kapcsolatot keletkeztet azonban a vér szerinti leszármazáson felül az örökbefogadás, illetve a z örökbefogadó gyámság is . A Javaslat célja, hogy megerősítse a társadalmi alapintézménynek minősülő család alaptörvényi szintű védelmét a történelmi hagyományoknak megfelel ően. A 2 . cikkhez A Javaslat megteremti a jogrend alapjául szolgáló norma és annak módosítása el őzetes, az ezek megalkotásra vonatkozó, Alaptörvényben meghatározott eljárási szabályok megtartásár a szorítkozó alkotmánybírósági kontroll lehetőségét. Az előzetes normakontrollt a hagyományoknak megfelel ően a köztársasági elnök indítványozhatja . Az Alkotmánybíróság eljárására és a követelmények megsértésének megállapítása esetére vonatkozó szabályokat a
17
Javaslat az Alaptörvénynek az Alkotmánybíróságot szabályozó 24 . cikkébe illeszti be , ehelyütt csak azt az esetet szabályozza, ha a testület nem állapítja meg a követelménye k megsértését : ekkor a köztársasági elnök a norma aláírására és a kihirdetés elrendelésér e köteles. A 3 . cikkhe z
A Javaslat az Átmeneti rendelkezések kommunista diktatúrával kapcsolatos rendelkezése i átvételekor az általános megállapításokat követ ően úgy rendelkezik, hogy a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a Javaslatban foglalt konkrét, normatív rendelkezésekben meghatározottak szerint kell biztosítani . A Javaslat a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megő rzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottságának működéséről rendelkezik . A Javaslat szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladata, hogy feltárja a kommunista diktatúra hatalmi m űködését, valamint a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét . A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a tevékenységének eredményeit átfogó jelentésben, valamint tovább i dokumentumokban közzéteszi . A Javaslat megfogalmazása az érintett feladatokat nem tesz i kizárólagosan a Nemzeti Emlékezet Bizottsága feladatává, nem zárja ki, hogy azok ellátásában egyéb szervek, szervezetek is közreműködhessenek. A kommunista diktatúra ma még él ő egykori hatalombirtokosait egykori szerepükr e tekintettel a Javaslat a hivatalos személyekkel, illetve a közszerepl őkkel azonos megítélés al á vonja, abban az esetben is, ha ma már aktív közhatalmi, közéleti tevékenységet nem folytatnak . Ebből következ ő en a kommunista hatalom egykori birtokosai a személyiség i jogaik védelmére korlátozottabb mértékben tarthatnak igényt . A múlt valósághű feltárása, a társadalom igazságérzetének és az áldozatok legalább erkölcsi elégtételének biztosítás a szempontjából kiemelten fontos közérdek a kommunista hatalombirtokosok egykori való s szerepének és tetteinek nyilvánosság el őtti megnevezése . Erre figyelemmel a Javaslat külön is nevesíti, hogy az kommunista hatalom birtokosai tűrni kötelesek — a szándékosan tett valótlan állítások kivételével — az egykori szerepükkel kapcsolatban a személyükre tett nyilváno s állításokat, akkor is, ha azok egyébként a becsület csorbítására alkalmasnak lennéne k tekintendők. Kiemeli továbbá a Javaslat, hogy az egykori hatalombirtokosok személyes adata i — ha azok a diktatúra működésével összefüggő szerepükkel és cselekményeikkel kapcsolatosak — közérdekb ől nyilvánosak . A Javaslat szerint a kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezet ői részére az állam által jogszabály alapján biztosított juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthet ő, és a csökkentésb ől származó bevételt a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani . A rendelkezés célja az, hogy a kommunista diktatúra vezet őinek az e minőségükre tekintettel vagy azzal összefüggésben szerzett jogszabályon alapuló juttatásait alkotmányosan csökkenteni lehessen . Az Alaptörvény egyéb, az alapvető jogokról szóló rendelkezéseiből is értelemszer űen következ ően a törvényben meghatározottak szerinti csökkentésnek a társadalom igazságérzete biztosításána k céljával arányosnak kell lennie . A Javaslat a kommunista diktatúra vezet ői által élvezett juttatások csökkentéséb ől eredő — a jelenlegi helyzethez képest megtakarításként jelentkez ő —
18
bevételt a méltányosság jegyében a kommunista diktatúra kárvallottjainak sérelmeit, azo k következményeit enyhítő célokra, illetve – az emberi élet elvételével okozott és az id őmúlás folytán jóvátehetetlenné vált sérelmekre tekintettel – az áldozatok emlékének ápolásá t elősegítő tevékenységekre rendeli fordítani . A Javaslat értelmében nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúra id ő szakában elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályo s büntető törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek . A Javaslat által érintett bűncselekmények pontos körét és megnevezését törvény határozza meg . A Javaslat nem töri meg a „nullum crimen sine lege” elvét, csak azok, a kommunista diktatúrában elkövetett cselekmények tartoznak a hatálya alá, amelyeket már az elköveté s időpontjában is büntetni rendelt az akkor hatályos büntet ő törvény, ugyanakkor pártállam i politikai érdekb ől a bűncselekmény üldözése mégsem történt meg . A Javaslat szerint a pártállami tisztvisel ő k által, illetve az ő érdekükben vagy csupán a kifejezett vagy hallgatólagos egyetértésükkel elkövetett súlyos b űncselekmények üldözésének politikai okból történő elmaradása miatt a kommunista diktatúra id őszakát a bűncselekmény büntethet őségének elévülése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni . Mindezek alapján a Javaslat azt biztosítja, hogy a demokratikus jogállamnak – amelyet 1990 . május 2-ától, az els ő szabadon választott népképviselet megalakulásától számít –, lehetősége legyen ugyanolyan időtartamban üldözni a kommunista diktatúrában elkövetett súlyos b űncselekményeket, mint amilyenben az elkövetéskor hatályos jog szerinti elévülési szabályok alapján akkor üldözhette volna, ha az elkövetés időpontja nem a bűncselekménnyel szemben „elnéz ő” kommunista diktatúra id őszakára esik . A Javaslat figyelemmel van az 1990 . május 2-a és az Alaptörvén y hatálybalépése között eltelt időre is. Ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy azokban a z esetekben, amikor az elkövetés id őpontjára és az elkövetéskor hatályos elévülési szabályokr a tekintettel már a demokratikus jogállamnak is lett volna lehetősége a b űncselekmén y üldözésére – de ezzel még nem élt –, akkor a demokratikus jogállam csak annyi további id őt kap az érintett bűncselekménynek az Alaptörvény hatálybalépését követ ő üldözésére , amennyitől a kommunista diktatúra időszaka fosztotta meg. A Javaslat által az érintett bűncselekményeknek a demokratikus jogállam általi üldözésér e biztosított, az Alaptörvény hatálybalépésétől számított elévülésre a Javaslatba n meghatározottakon kívül egyebekben törvényi szabályok irányadók, így a törvényi szint ű szabályok szerint alkalmazhatók az elévülés félbeszakításának jogkövetkezményei is . A Javaslat emellett tartalmazza az 1990 . május 2-át megel őzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukba n igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak pénzbeli vagy más vagyoni juttatás t biztosító kárpótlásának lezárásához kapcsolódó rendelkezéseket is . Az érintett károsulta k számára a Javaslat szerinti módosítás hatálybalépését követ ően új kárpótlási jogcí m jogszabályban nem állapítható meg. A módosítás hatálybalépése a korábban jogszabályba n megállapított kárpótlási jogcímeket nem érinti, azok alapján egyedi jogalkalmazói dönté s pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító kárpótlási jogosultságot állapíthat meg .
19
A Javaslat értelmében a mindenkori kommunista állampártnak, valamint az anna k közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúság i szervezeteknek, valamint szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett irata i állami tulajdont képeznek és azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartoz ó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni, tekintettel arra, hogy e szervezetek a kommunista diktatúrában közfeladatot láttak el, és indokolt az iratanyaguk egységes kezelése . A 4 . cikkhe z A Javaslat az Átmeneti rendelkezések egyházakra vonatkozó szabályának átültetése és az Alaptörvény rendelkezéséhez illesztése körében új fogalomként a vallási tevékenységet végz ő szervezeteket is a szabályozás alanyává teszi . Emellett az Alaptörvény VII . cikk új (2) bekezdése rögzíti, hogy a vallásszabadság jogának valamennyi személy és szervezet általi , egyéni vagy együttes gyakorolhatósága mellett az állam sajátos — egyházi — jogállás t biztosíthat a vallási tevékenységet végz ő szervezetek részére . E jogállás célja az, hogy e szervezetek a közösségi célok elérése érdekében hatékonyabba n fejthessék ki tevékenységüket, ezt az állam az egyházi jogállással rendelkezőkre vonatkoz ó szabályozással elősegíthesse [ami természetesen nem akadálya annak, hogy — a jogalkotóna k az adott életviszonyra vonatkozó döntésétől függően azonos vagy más módon — a közösségi célok elérése érdekében való együttm űködés az egyházi jogállással nem rendelkez ő (vallási vagy más célú) szervezetekkel is megvalósuljon] . Az egyházi jogállás megszerzésének feltétele az ehhez az Alaptörvény VII . cikk új (4) bekezdése szerint sarkalatos törvényben el őírt követelmények teljesítése . Az Alaptörvény új szövege ezek közül a tartós m űködést és a társadalmi támogatottságot emeli ki, amelynek szükséges mértékét a törvényhozó állapíthatja meg . Az alapjogok gyakorlásának é s védelmének az Alaptörvény I . cikk (3) bekezdése szerinti általános alaptörvényi elveive l összhangban ezekhez törvényi szabályozásban szükségképpeni feltételként társulhat a vallás i jelleg és a kellő szervezeti keretek megléte, valamint az alapjogokat nem sért ő működés. Az Alaptörvény VII. cikk új (2) bekezdése rögzíti azt is, hogy az egyházi jogállás sarkalato s törvényben foglalt, a konkrét szervezet ekként való elismerésére vonatkozó rendelkezé s alapján keletkezhet. Az Alaptörvény VII . cikk új (3) bekezdése a hatályos alaptörvényi szabály módosításával egyértelművé teszi, hogy az egymástól különvált működés előírása vonatkozik az egyházként el nem ismert, vallási tevékenységet végz ő szervezetek és az állam viszonyára is, valamint az alapjoggyakorlás körében az önállóság e szervezeteket is megilleti . Az S . cikkhe z A Javaslat az Alaptörvény IX. cikkét egy olyan új rendelkezéssel egészíti ki, amely a (2 ) bekezdéshez kapcsolódva, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelel ő tájékoztatás érdekében el őírja, hogy — sarkalatos törvényben meghatározottak szerint — a z országos támogatottsággal rendelkez ő pártok és más jelöl ő szervezetek számára az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képvisel ő k választását megel őzően
20
ingyenesen és egyenl ő feltételek mellett biztosítani kell a választási politikai hirdetések közszolgálati médiaszolgáltatásokban való közzétételét . A Javaslat a választási kampányban különös súllyal bíró lineáris médiaszolgáltatások területén úgy kíván egyenl ő esélyeket teremteni és a kampányra fordított költségeknek gátat szabni, hogy egyenl ő feltételekkel é s ingyenesen biztosítja a közszolgálati (közösségi) médiában a választási hirdetéseket a z országos támogatottsággal bíró jelölő szervezeteknek . Ezzel párhuzamosan a Javaslat el őírja, hogy sarkalatos törvény más választási politikai hirdetések közzétételét korlátozhatja . A Javaslat alaptörvényi szintjen kívánja rögzíteni, hogy a véleménynyilvánítási szabadsá g külső korlátja lehet az emberi méltóság, másrészt meg kívánja teremteni az alkotmányo s alapjait annak, hogy a közösségek méltóságának megsértése esetén polgári jogi eszközökke l lehessen szankcionálni a gy űlölködő megnyilvánulások bizonyos eseteit . Az Alkotmánybíróság erre vonatkozó korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gy űlöletbeszéddel szemben, ezért azt az Alaptörvény módosításával indokolt megalapozni . A Javaslat a rendelkezésben felsorolt közösségek méltóságát sért ő közlésekkel szemben igénybe vehető jogi eszközök kialakításának az alkotmányos szabályait rögzíti. A hazai bíróságok egységesnek mondható jogalkalmazási gyakorlata a személyiségi jogok megsértését csak abban az esetben tartj a megállapíthatónak, ha a jogsértő magatartásából közvetlenül vagy közvetve, de egyedile g megállapítható a sértett személye . Ily módon, ha valaki a gyűlöletbeszéd címzettjének tekinti magát, de a személye a gy űlölködő megnyilvánulás alapján nem válik egyedile g beazonosíthatóvá, elesik a polgári jogi igényérvényesítés lehet őségétől. A Javaslat ezért rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magya r nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére . A Javaslat alapján az ilyen, a közösségeket sértő megnyilvánulások esetén lehet az ember i méltóság megsértése miatti igényeket bíróság el őtt érvényesíteni . A Javaslat alapján lehet őség nyílik arra, hogy a polgári jogi szabályai szerint a sérelmet szenvedettek személyiségi jogai k megsértése miatt fellépjenek . A 6 . cikkhe z
A Javaslat az Alaptörvény X . cikk (3) bekezdésének módosításával az állami felsőoktatási intézmények tekintetében — mivel azok az állami szervezetrendszer részei, m űködésük a központi költségvetésb ől biztosított — a gazdálkodási rendjük meghatározását, valamint a gazdálkodás felügyeletét a Kormány feladatává teszi . Ez kiterjed arra, hogy a Kormány — törvényi keretek között — szabályokat állapítson meg ezen intézmények gazdálkodására , valamint arra, hogy a gazdálkodást érintően fenntartói jogkör keretében a Kormán y feladatkörrel rendelkező tagja, illetve jogszabállyal létrehozott intézmények, kormányzat i szervek útján felügyeleti jogkört gyakoroljon . A gazdálkodási jogkörök e szabályozása a kutatási és tanszabadság érvényesülését nem érinti . A fentiek mellett az állami és nem állami fels őoktatási intézmények esetében is a gazdálkodá s jogszerűségének biztosítása érdekében az ennek követelményeit meghatározó törvény i szabályozás megalkotásának lehetősége továbbra is, külön alaptörvényi említés nélkül i s nyitva áll a jogalkotó részére.
21
A 7.
cikkhe z
Az Alaptörvény a m űvelődéshez való jog érvényesülése érdekében rögzíti a fels őfokú oktatásban való részesülés hozzáférhet őségét és a képességeik alapján a fels őfokú oktatásba n részesül ők — törvényben meghatározottak szerinti, tehát nem mindenkire kiterjed ő és nem feltétlen — támogatását . Annak érdekében, hogy a m űvelődéshez való jog az állam anyagi támogatásával megvalósul ó gyakorlása az Alaptörvény 0) cikkével összhangban az egyén mellett a közösség érdekeit i s szolgálja, a Javaslat szerint az Alaptörvény XI . cikk új (3) bekezdése lehet ővé teszi, hogy törvény a felsőfokú oktatásban hallgatóként való részvétel anyagi támogatását (a képzé s állami finanszírozását) feltételhez kösse . E feltétel két összetevője az alaptörvény M) cikk (1 ) bekezdése szerinti értékteremt ő munka megléte, és az, hogy ez Magyarország közösségeine k érdekét szolgálja . Ennek megfelel ő en a törvény foglalkoztatás vagy vállalkozás keretébe n való munkavégzés követelményét állíthatja, akként, hogy az — Magyarországon vagy külföldön — magyar joghatóság alá tartozó jogviszonyban valósuljon meg . Azt az — értelemszerűen a tanulmányok lezárultát követő — időtartamot, amely a felsőfokú oktatásban való részesedéshez nyújtott támogatással arányos feltételt képez, a törvényhozó határozhatj a meg, hasonlóképpen a feltételek alóli mentesülés eseteit is . A 8.
cikkhe z
Az Alaptörvény XXII . cikke jelenleg államcélként fogalmazza meg az emberhez mélt ó lakhatás feltételeinek a biztosítását . A hajlék nélkül él ő személyek iránti szolidaritás és társadalmi felel ősségvállalás erősítéseképpen a Javaslat egyértelm űvé teszi, hogy ezen államcél többek között úgy valósítandó meg, hogy az állam és a helyi önkormányzatok törekszenek valamennyi hajlék nélkül él ő személy számára szállást biztosítani . Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a biztosítása mellett a Javaslat egyértelm űvé teszi , hogy nem támogatja a közterületek rendeltetésellenes használatát : az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást . A közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében törvény vagy helyi önkormányzat rendelete jogelleness é minősítheti az életvitelszerű en megvalósuló közterületi tartózkodást . Garanciális szabály, hogy jogellenessé minősítésre csak a jelzett célok megvalósítása érdekében kerülhet sor, és a jogellenessé minő sítés csak a közterület meghatározott részére vonatkozóan állapítható meg . A 9.
cikkhe z
A Javaslat a Magyarországon élő nemzetiségek szabályozása során az Átmeneti rendelkezések szabályát veszi át, amikor — a húsz éve fennálló rendszeren nem változtatva — meghatározza, hogy a vonatkozó sarkalatos törvény mely feltételekhez kötheti a nemzetiségként való elismerést. A 10.
cikkhe z
A Javaslat — figyelemmel az Országgyűlés plenáris ülésezésével összefüggő , a kirívóan sértő kifejezések szankcionálása terén megjelen ő határozott parlamenti fellépésre — a z
22
Alaptörvényben egyértelműen és világosan jelezni kívánja, hogy az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának meg őrzése alapvető jogpolitikai érdek és erkölcs i követelmény . A Javaslat ezeknek a követelményeknek a tükrében rögzíti, hogy a z Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelm i jogkört gyakorol . A Javaslat világossá teszi továbbá, hogy a törvényalkotónak egy olyan szerv m űködtetésével kell biztosítania az Országgy űlés biztonságát – fizikai védelmét, bels ő működéséhez kapcsolódó rendészeti feladatokat –, amelyet az Országgy űlés elnöke irányít. A 11.
cikkhe z
A Javaslat a 2 . és a 12 . cikkel összhangban kiegészíti a köztársasági elnök feladat- é s hatásköreinek felsorolását az Alaptörvény és módosítása el ő zetes, a megalkotási követelmények megtartására vonatkozó alkotmánybírósági vizsgálata kezdeményezéséne k jogával . A 12.
cikkhe z
A Javaslat az Alaptörvény Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozását több ponton i s változtatni célozza annak érdekében, hogy a testület minél jobban megfelelhessen Alaptörvény-védő szerepének . A legfontosabb újítása a Javaslatnak, hogy az utólagos normakontroll kezdeményezésének jogát a Kúria elnökére és a legfőbb ügyészre is kiterjeszti . Így az igazságszolgáltatási rendszer legfontosabb szereplőinek is közvetlenül lehetősége nyílik az általuk alaptörvény-ellenesnek vélt jogszabályok alkotmánybírósági vizsgálatána k kezdeményezésére . Bővíti az utólagos normakontroll lehetséges kezdeményezőinek körét a Javaslat az önkormányzati rendeletek tekintetében is, amikor rögzíti, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal is jogosult a helyi jogszabályok alkotmányossági vizsgálatána k kezdeményezésére . Az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv ezen új eszközzel hatékonyabban láthatja el az Alaptörvény 34 . cikk (4) bekezdésben meghatározot t feladatát. A Javaslat a 2 . és 11 . cikkel összhangban tovább b ővíti az Alkotmánybíróság hatáskörét , amikor megállapítja, hogy a jogrendszer alapjául szolgáló norma és annak módosítás a tekintetében az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartása vizsgálatára a testület hatáskörrel rendelkezik . Annak érdekében, hogy az Alaptörvény vagy annak módosítása kapcsán ne állhasson fenn tartós jogbizonytalanság, mind a kezdeményezésre , mind a döntésre harminc napos határid őt szab a Javaslat . Előzetes normakontrollt a törvényekhez hasonlóan a köztársasági elnök, utólagos normakontrollt a Kormány, az országgy űlési képvisel ők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvet ő jogok biztosa kérhet . Természetesen a testület e körben tartalmi vizsgálatot nem folytathat , hatásköre csak az eljárási követelmények megtartásának vizsgálatára terjed ki . Ha a testület előzetes vizsgálat körében mondja ki az eljárási követelmények megsértését, a normát a z Országgy űlés újra köteles megtárgyalni (ezt követ ő en nincs kizárva a köztársasági elnök
23
újbóli alkotmánybírósághoz fordulása sem) . Utólagos vizsgálat esetén a testület a vizsgál t normát megsemmisítheti, ha úgy ítéli meg, hogy az a norma megalkotására és kihirdetésér e vonatkozó szabályok megsértésével született . Garanciális jelentőségű a Javaslat azon eleme is, mely a bírói kezdeményezésre történ ő normakontroll esetére – a perek további elhúzódásának megakadályozására, a tisztessége s eljáráshoz való jogra tekintettel – 30 napos határid őt szabna az Alkotmánybíróság számára . További garanciális javaslatot tartalmaz az alaptörvény tervezett 24 . cikk új (7) bekezdése, amely az Alkotmánybíróság eljárásának átláthatóbbá tételét szolgálja azzal, hogy el őírja a jogszabály megalkotójának, törvény kezdeményez őjének vagy ezek képvisel őinek meghallgatását, vagy véleményének beszerzését sarkalatos törvényben meghatározotta k szerint. A Javaslat további, a nyilvánosságot elősegítő rendelkezést állapít meg . A Javaslat a fentiek mellett az indítványhoz kötöttség szabályozását alaptörvényi szintre emel i akként, hogy az Alkotmánybíróság csak abban az esetben vonhatja vizsgálat alá a jogszabálynak az indítvánnyal nem érintett rendelkezését, ha az a felülvizsgálni kért szabállyal szoros tartalmi összefüggésben áll . A 13 . cikkhe z A Javaslat alaptörvényi szintre emeli a bírósági szervezet központi igazgatását ellátó szervet , meghatározva a választás szabályait is . A Javaslat ennek megfelel ően rögzíti, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre az országgyűlési képvisel ők kétharmadának szavazatával választja az Országgy űlés. Emellett a Javaslat a közigazgatási é s munkaügyi bíróságra való példálózó utalás elhagyását célozza a 25 . cikk (4) bekezdéséb ől . A 14-15 . cikkhe z A Javaslat az Átmeneti rendelkezések 11 . cikk (3) és (4) bekezdésének átvétele során a z Országos Bírósági Hivatal és a legfőbb ügyész ügyáthelyezési jogát úgy módosítja, hogy a z ésszer ű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságo k kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében csak sarkalatos törvényben meghatározott ügye k (ügycsoport) tárgyalására kerülhet sor a törvényben meghatározott illetékességi szabályoktó l eltérően. A 16.
cikkhe z
A Javaslat az Átmeneti rendelkezések 28 . cikk (2) bekezdésében szerepl ő szabályt veszi át a terminológia egységesítése mellett. Ennek megfelelően törvény vagy törvényi felhatalmazá s alapján kormányrendelet a helyi önkormányzat alkalmazásában álló jegyz ő és más ügyintéző (így például az anyakönyvvezető) számára is meghatározhat államigazgatási feladatot . A 17.
cikkhe z
Az Alaptörvény 37 . cikk (5) bekezdésében a Javaslat az eredetileg az Átmeneti rendelkezésekben szerepl ő, az államadósságnak a teljes hazai össztermék felét meghalad ó mértékű időszakában keletkezett, adó- és költségvetési tárgyú el őírások alkotmánybíróság i
24
felülvizsgálatára vonatkozó szabályt akként pontosítja, hogy az nem az ezen id őszakban kihirdetett, hanem az ekkor hatályba lépett szabályokra vonatkozzon, és nem kizárólag telje s törvényekre, hanem törvényi rendelkezésekre is irányadó legyen . Emellett tisztázza azt is , hogy az államadósságnak az Alaptörvényben el ő írt szintre való csökkenése esetén a jöv őre nézve e szabályokra vonatkozóan is megnyílik a teljes körű alkotmánybírósági felülvizsgála t lehető sége, az csak a korábbi időszak tekintetében (ex tunc jogkövetkezmények tekintetében ) marad korlátozott . A Javaslat továbbá a szintén az Átmeneti rendelkezések közül átvett, az állam terhér e jogalkalmazói döntésb ő l keletkez ő fizetési kötelezettségek fedezetére vonatkozó szabály t akként pontosítja, hogy az e célból való adókivetés abban az esetben mell őzhető, ha a központi költségvetésben van elegendő, e célra rendelkezésre álló összeg . Ezen össze g megléte biztosítható az elfogadott költségvetési törvényben eleve tervezett el őirányzattal — amelynek kerete elegendő, vagy külön döntés nélkül és a kiegyensúlyozott költségvetés i gazdálkodás követelményének sérelme nélkül túlléphet ő —, illetve az el ő irányzatra való utólagos — a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodásra szintén tekintettel lév ő — átcsoportosítással . A 18.
cikkhe z
A Javaslat az Alaptörvény utolsó részének címét Záró és vegyes rendelkezésekre változtatja , ennek megfelelően az Alaptörvény e része nem csak a szigorú értelemben vett zár ó rendelkezéseket tartalmazhatja . A 19.
cikkhe z
A Javaslat el őírja, hogy az Alaptörvény hatálybalépése el ő tt meghozott alkotmánybíróság i határozat és annak indokolása az Alaptörvény értelmezése során nem vehet ő figyelembe, azaz az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatálybalépését megel ő z ő en meghozott határozataira nem hivatkozhat . E rendelkezés célja, hogy az Alaptörvény rendelkezései az Alaptörvén y összefüggéseivel együtt, a korábbi Alkotmány rendszerét ől függetlenül kerüljenek értelmezésre . E rendelkezéssel az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom egyértelművé teszi, hogy az Alkotmánybíróság nincs kötve a korábbi Alkotmány alapján meghozot t határozataihoz. Ez természetesen nem zárja ki azt a lehet őséget, hogy a testület az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezésekor a korábbival megegyez ő következtetésre jusson, ahogyan azt a lehetőséget is biztosítja, hogy az Alaptörvény egészének kontextusába n a korábbi döntésekkel ellentétes megállapításokat tegyen . E rendelkezés tehát nem korlátozza , hanem éppen ellenkezőleg, kiszélesíti az Alkotmánybíróság szabadságát az Alaptörvén y értelmezése tekintetében . A Javaslat e körben figyelemmel volt arra is, hogy a korább i alkotmánybírósági gyakorlat több elemét is alaptörvényi szintre emelte már az alkotmányozó . A 20.
cikkhe z
A Javaslat az Átmeneti rendelkezések két elemét emeli át a Záró és vegyes rendelkezése k körébe : egyfelől rögzíti, hogy április 25 . napja az Alaptörvény kihirdetésének emlékére az Alaptörvény napja, másfel ől átmeneti szabályként meghatározza, hogy a helyi önkormányzat i
25
képvisel őknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általáno s választására 2014 októberében kerül sor . Ezzel azt rögzíti az alkotmányozó, hogy a jelenle g hivatalban levő önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre a megválasztásukko r fennálló szabályok érvényesek : megbízatásuk négy évre szól . Az Alaptörvény önkormányzat i ciklust öt évre emel ő rendelkezése tehát csak a soron következő általános önkormányzat i választástól lesz irányadó . A 21.
cikkhe z
A Javaslat az Átmeneti rendelkezéseknek az alkotmánybíróság döntése által nem érintet t rendelkezéseinek Alaptörvénybe való formai inkorporációját végzi el annak elvi éllel történ ő megállapítása mellett, hogy az átszámozás a rendelkezések hatályát nem érinti . A 22.
cikkhe z
A Javaslat 22 . cikke elsődlegesen kodifikációs pontosításokat tartalmaz [ilyen például a z Alaptörvény XIX . cikk (1) bekezdésében a „rokkantság” szövegrész módosítása a „fogyatékosság” szövegre] . A Javaslat továbbá más módosításokhoz kapcsolód ó pontosításokat tartalmaz [a Javaslat 13 . cikke például az Alaptörvénybe emeli az Országo s Bírósági Hivatal elnöke jogintézményét, amely változtatást az Alaptörvény má s rendelkezéseiben is meg kell jeleníteni], illetve az Átmeneti rendelkezések önkormányzat i határozatok pótlásának lehet őségére vonatkozó rendelkezését is az Alaptörvénybe emeli . Emellett a Javaslat egyértelm űvé teszi, hogy az alkotmányozó alaptörvényi szinten ne m kívánja meghatározni az Országgy űlés házszabályi rendelkezéseinek formáját . A 23.
cikkhe z
A cikk a Javaslat hatálybaléptet ő rendelkezését tartalmazza, valamint el ő írja a módosítás t követően az Alaptörvény egységes szerkezetű közzétételét.
26
ORSZÁGGY Ű LÉSI KÉPVISEL Ő
Képviselői önálló indítvány
Kövér László az Országgyűlés elnöke részére Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye S) cikk (1) bekezdése alapján - a Fidesz - Magyar Polgár i Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt képvisel őcsoportjának a mellékelt aláíróíveke n szereplő képviselői, mint el őterjesztők - „Magyarország Alaptörvényének negyedi k módosításáról (2013
)” címen a következ ő javaslatot kívánjuk benyújtani .
Budapest, 2013 . február 5 .
R'ogán Antal Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
"Lw. Harrach Péter Kereszténydemokrata Néppárt
Ágh Péter Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Ángyán Józse f Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g B . Nagy László Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Babák Mihály Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Bábiné Szottfried Gabriella Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Bácskai János Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Balázs József Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Balla György Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
cl C f'~
-- `'•---a,... .
--------------------------------------------------- -
Balla Mihály Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Balog Zoltán Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Balogh József Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Bányai Gábo r Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Bartos Mónika Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
1 ~ ---------------------------------------------- -
=,-=
=--- - ---------------- -
Bebes Istvá n Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Becsó Zsol t Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Bencsik János Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
---------------------------------------------------------- -
Dr . Bene Ildikó Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Berényi Lászl ó Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Bíró Márk Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Bodó Imre Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Bodó Sándor Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
-----------------------------------------------------------
Dr. Bohács Zsolt Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
Dr . Bóka István Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
---------------------------------------------------------- -
Boldog István Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
-------------------------------------------------------- -
""
'r
Borbély Lénár d Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Borkai Zsol t Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Brájer Éva Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
\
---------------------------------------------------------- -
..„-,
.n
Dr. Braun Márton Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
------------------------------- -
Dr. Budai Gyula Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
---------------------------------------------------------- -
Csampa Zsolt Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Csenger-Zalán Zsolt Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
----------------------
Cseresnyés Péte r Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Cserna Gábor Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
---------------------- ------------ -
-------------------- -
---------------------------------------------------------- ,
Dr. Cser-Palkovics András Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
------------------------- -
--------------------- -
Csizi Péter Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Csóti György Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Csöbör Katali n Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Czerván György Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Czira Szabolcs Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Dr. Czomba Sándor Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
~ --------------- -
==
Czunyiné dr. Bertalan Judi t Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Daher Pierre Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
------------------
Dr. Dancsó Józse f Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
- --------------------------------------------------------- -
Dankó Béla Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
- --------------------------------------------------------- -
--------------------------- -
-
Demeter Ervi n Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Demeter Zoltán Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dióssi Csab a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
------------------------------------------------- -
`
Dr . Dorkota Lajos Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Ékes Ilona Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
?,
- ------------------------------------------------------- -
- --------------------------------------------------------- -
Ékes Józse f Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Erdős Norbert Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
- --------------------------------------------------------- -
Farkas Flórián Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Farkas Sándor Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
- - L
ás--é-F----A--`
- ---------------- ---------------------------------------- -
Farkas Zoltán Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
- --------------------------------------------------------- -
Dr. Fazekas Sándo r Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
---------------------------------------------------------- -
Fejér Andor Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Dr. Fónagy Jáno s Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Font Sándor Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Földesi Gyula Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
j
l
- --------------------------------------------------------- -
Fülöp István Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Gajda Róbert Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Gelencsér Attila Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Gruber Attila Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
-----------------------------
- ------------
-
- ----------------------------------------------------------
Gulyás Déne s Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
---------------------------------------------------------- -
Gulyás Gergel y Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
-- -
Dr. Gyimesi Endr e Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Gyopáros Alpár Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
- --------------------------------------------------------- -
Györffy Baláz s Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. György Istvá n Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Gyutai Csab a Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
---------------------------------------------------------- -
Hadházy Sándo r Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
J
Halász János Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Hanó Mikló s Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
------------ ----------------------------------------- -
Dr . Heintz Tamás Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
------------- -------------------------------------- -
Dr. Hende Csab a Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
7
Herman István Ervi n Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Hirt Ferenc Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
--------------------- -------------------------------------- -
Dr . Hollósi Antal Gábo r Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
---------------------------------------------------------- -
Dr. Hoppál Péter Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
-------------------------------------------------------- -
Horváth István Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
------
Dr. Horváth Jáno s Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Horváth Lászl ó Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Horváth Zoltá n Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
------------------------------------------------ -
Dr . Horváth Zsolt (Veszprém) Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
Dr. Horváth Zsolt Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Hörcsik Richárd Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
__________________________________________________________ _
Dr. Illés Zoltán Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Prof. Iván László Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
__________________________________________________________ _
Ivanics Feren c Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Jakab István Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
---------------------------------------------------------- -
Kapus Krisztián Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Kara Ákos Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
---------------------------------------------------------- -
Dr. Karakó Lászl ó Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Kerényi János Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Kiss Attila Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Kocsis Máté Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
---------------------------------------------------------- -
Koncz Feren c Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
-------------------------------------------------------- -
Kontrát Károl y Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
Kontúr Pál Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
i -----------------------------------------------------------
Kósa Lajos Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
---------------------------------- ------------------------- -
Koszorús László Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
---------------------------------------------------------- -
Kovács Ern ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Kovács Ferenc Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Kovács Feren c Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Kovács József Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Kovács Péter Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Kovács Zoltán Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
---------------------------------------------------------- -
Kozma Péte r Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
-----------------------------------------------------------
Kőszeghi Zoltán Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g K ővári János Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Kövér Lászl ó Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
---------------------------------------------------------- -
Kubatov Gábor Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
-----------------------------------------------------------
Kucsák László Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
------------------------------- - ---------------------------
Kulcsár József Ferenc Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Dr. Kupcsok Lajo s Fidesz - Magyar Polgári Szövets é Dr. Kupper András Fidesz - Magyar Polgári Szövetség L. Simon László Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Lakatosné Sira Magdolna Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
-------------------
Dr. Láng Zsolt Fidesz - Magyar Polgári Szövetség László Tamás Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
- --------------------------------------------------------- -
Lasztovicza Jen ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Lezsák Sándor Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
- -------------------------------------------------------- -
Lipők Sándor Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Lukács Lászl ó Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Mágori Józsefné Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
- -------------------------------------- -
Magyar Anna Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Manninger Jenő Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Márton Attila Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Matolcsy György Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
- --------------------------------------------------------- -
Dr. Mátrai Márta Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Meggyes Tamá s Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
Menczer Erzsébet Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
---------------------------------------------------------- -
Dr. Mengyi Roland Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Mihalovics Péte r Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
/ --------------------------------------------------------- -
Dr. Molnár Ágnes Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Dr. Molnár Attila Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g 5
Nagy Csaba Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Nagy Gábor Tamá s Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
L
---
--------------
\
I
----------------------------------- -
/7 Dr. Nagy István Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
------------------------------ -
Nagy Istvá n Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Navracsics Tibor Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Németh Szilárd Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Németh Zoltán Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
4 s ---- ----------- ------------------------ -
Németh Zsol t Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Nógrádi Zoltán Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
4'A-,
•
-4
Dr. Nyitrai Zsolt Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
---------------------------------------------------------- -
Obreczán Ferenc Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Ódor Feren c Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Orbán Viktor Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Örvendi László Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Pánczél Károly Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Papcsák Feren c Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Patay Vilmo s Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
-------- ---------- -------------------------------------- -
°°-°°- '
Dr. Pesti Imre Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
r --------------------------------- ------------------------
Pichler Imre Lászl ó Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
------------------------------------------------------ -
Pintér László Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Pócs Jáno s Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Pogácsás Tibo r Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Pokorni Zoltán Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Polics József Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Pósán László Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Potápi Árpád Jáno s Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
---------------------------------------------------------- -
Dr. Puskás Imre Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Rácz Róbert Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
Dr. Répássy Róber t Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
---------------------------------------------------------- -
Révész Máriusz Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
Riz Gábor Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Riz Levente Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Rogán Antal Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Román István Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
Rónaszékiné Keresztes Monik a Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
r
Sági István Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
---------------------------------------------------------- -
Schmidt Csaba Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
-----------------------------------------------------------
Sebestyén Lászl ó Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
---------------------------------------------------------- -
Dr. Selmeczi Gabriella Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Simon Mikló s Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
---------------------------------------------------------- -
Simonka György Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Szabó Csaba Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
=
Dr. Szabó Erika Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
Dr. Szabó Tamá s Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
Szabó Zsol t Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
- --------------------------------------------------------- -
Dr. Szakács Imre Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
- --------------------------------------------------------- -
rf,
,
=
Szalay Feren c Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Dr. Szalay Péter Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
C -----------------------------------------------------------
Szatmáry Kristó f Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Szedlák Attila Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szekó József Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Székyné dr. Sztrémi Melinda Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
-----------------------------------------------------------
t
=
Szijjártó Péter Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Szólláth Tibor Zoltá n Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
,~
-------------
Dr. Szű cs Lajo s Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Talabér Márta Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
----------------------------------------------------------
Tállai Andrá s Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
----------------- -------------------- ------------------ -
Tamás Barnabás Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Tapolczai Gergely Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
-
Tasó László Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
.L
,f
Tessely Zoltá n Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
Dr. Tiba István Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tiffán Zsolt Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
- ----------------------------------------------------------
Dr. Tilki Attila Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
- ------------- - -----------------------
Tóth Ferenc Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
- --------------------------------------------------------- -
\
-
(,
► _.
----------- -
Tóth Gábor Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Tóth József Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Törő Gábor Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
---------------------------------------------------------- -
Dr. Turi-Kovács Bél a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
---------------------------------------------------------- -
Ughy Attila Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
- ----------------------------------------------------------
V . Németh Zsolt Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Vantara Gyul a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Varga Gábor Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Varga Istán Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Varga József Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
- ----------------- - ----------------------------------------
Varga Mihál y Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Vargha Tamás Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
---------------------------------------------------------- -
Dr. Vas Imr e Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Vécsey László Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Vigh Lászl ó Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Vincze Lászl ó Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr . Vinnai Győző Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Dr. Vitányi István Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g
= = =
Der . Völner Pál Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Wintermantel Zsolt Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Wittner Mári a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Dr. Zombor Gábo r Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Dr. Zsiga Marcel l Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Dr. Zsigó Róbert Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
---------------------------------------------------------- -
Dr . Aradszki András Kereszténydemokrata Néppárt
---------------------------------------------------------- -
Bagdy Gábor Kereszténydemokrata Néppárt
------------ ----------------------------------------------
Básthy Tamá s Kereszténydemokrata Néppárt
• f
L'
Bús Balázs Kereszténydemokrata Néppárt
------------------------- ----------------------------------- -
Firtl Mátyás Kereszténydemokrata Néppár t
-------------- ------------------------------------------- -
Földi László Kereszténydemokrata Néppár t Habis Lászl ó Kereszténydemokrata Néppár t
---------------------------------------------------------- -
Harrach Péter Kereszténydemokrata Néppár t Dr. Hargitai János Kereszténydemokrata Néppárt
<.'J
-------------------------- ---------------------------- -
Hoffman Pá l Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Hoffmann Rózsa Kereszténydemokrata Néppárt Kalmár Ferenc Andrá s Kereszténydemokrata Néppár t Karvalics Ottó Kereszténydemokrata Néppárt
---------------------------------------------------------- -
Dr . Lanczendorfer Erzsébet Kereszténydemokrata Néppár t Dr. Latorcai Jáno s Kereszténydemokrata Néppárt -----------------------
Dr . Lukács Tamás Kereszténydemokrata Néppárt Michl József Kereszténydemokrata Néppárt
-------------------------------------------- -
Móring József Attila Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Nagy Andor Kereszténydemokrata Néppárt
= -= ki .
'
=---
Dr. Nagy Kálmán Kereszténydemokrata Néppárt
---------------------------------------------------------- -
Pálffy István Kereszténydemokrata Néppárt Dr. Puskás Tivadar Kereszténydemokrata Néppárt Dr. Rétvári Bence Kereszténydemokrata Néppárt Dr. Rubovszky György Kereszténydemokrata Néppárt
Sáringer-Kenyeres Tamás Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Semjén Zsolt Kereszténydemokrata Néppár t
- ------------
Dr. Seszták Mikló s Kereszténydemokrata Néppárt
- ---------------------------------------
Seszták Oszkár Kereszténydemokrata Néppár t
-----------------------------
------------------------------------------- -
---------------------------------------------------------- -
Dr. Simicskó István Kereszténydemokrata Néppár t
Soltész Mikló s Kereszténydemokrata Néppárt
- -----------
-------------------------------------------- -
Spaller Endre Kereszténydemokrata Néppárt
L'-``
=-=
Dr . Stágel Benc e Kereszténydemokrata Néppárt Szászfalvi Lászl ó Kereszténydemokrata Néppár t Dr. Tarnai Richár d Kereszténydemokrata Néppárt
- --------------------------------------------------------- -
Varga László Kereszténydemokrata Néppár t
---------------------------------------------------------- -
Dr. Vejkey Imr e Kereszténydemokrata Néppárt
------ --------- ---- ----------------
