10. rendelet tervezet

jóváhagyandó munkarészek

10. rendelet tervezet Zalakaros Város Önkormányzata ../2014. (…..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Zalakaros Város Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A.§ (3) bekezdésében és a 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Általános előírások 1. § (1) A rendelet hatálya Zalakaros Város közigazgatási területe. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet rendelkezései szerint szabad. (3) A rendelet 1. mellékletét az 1-6/2014 számozású, 1:4000 léptékű szabályozási terv képezi. Közterület alakítására vonatkozó előírások 2.§ (1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el, számára önálló telek nem alakítható ki. (2) Önálló bankjegy- vagy árusító automata a parkolójegy árusító automaták kivételével közterületen nem helyezhető el. (3) Az építési telkek közterület felőli határán elhelyezett építmények terepszint alatti szerkezeti elemei (alap, munkagödör megtámasztó szerkezet, stb.) továbbá angol akna és az építési telekhez tartozó közműakna a közterületbe korlátozás nélkül benyúlhat, amennyiben az a közlekedési- és közmű építmények elhelyezését nem korlátozza, és amennyiben ahhoz a közterület kezelője hozzájárul. (4) A település területén, közterületen és telkek közterületre néző felületén a tájékoztató táblák, köztárgyak és hirdető berendezések csak egységesen, arculati terv alapján helyezhetők el. A meglévő berendezéseket az egységes arculat létrehozása érdekében szükség szerint át kell alakítani, vagy ki kell cserélni. A község területén alkalmazható hirdető berendezés megengedett legnagyobb hirdetési felülete 3 m2. (5) Nem helyezhető el reklámcélú felület a padokon, játszóterek berendezésein, a közmű műtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsőkön, és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, növényzeten, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik.

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Általános követelmény 3.§ Az övezetek és építési övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az övezet területének a meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet területének jelentős megújulása, vagy beépítési intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához. Építészeti értékek országos védelme 4.§ A település területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli, a védettséggel érintett területek felsorolását az 2. függelék, a védettségre vonatkozó előírásokat magasabb szintű jogszabály a 3. függelék szerint tartalmazza. Építészeti értékek helyi védelme 5.§ (1) A település építészeti örökségének védelme érdekében helyi védelem alá rendeltek a 4. függelékben felsorolt építmények. (2) A helyi védelemben részesülő épület vagy emlékmű esetében teljes körűen védett az épület építészeti tömege, a tető formája, eredeti anyaghasználata. Az épület bővítése csak a védett építészeti tömeg egységének megtartásával valósítható meg. Meg kell őrizni, vagy az eredeti megsemmisülése esetén rekonstruálva kell felújítani a homlokzatot, annak felületképzését, a homlokzati díszeket, a homlokzat nyílásrendjét, nyílászáró szerkezeteit, a tető héjazatát és egyéb elemeit. A védett épületek korából adódóan a tető héjalásánál piros színű natúr agyagcserép, a homlokzati felület kialakításánál simított vakolat és pasztellszínű (a hagyományosan alkalmazott földfestékek színezésének megfelelő) festés alkalmazható. Az épület bővítése esetén a védett épület architektúrájához illeszkedő nyugodt, kiegyensúlyozott tömegképzés és illeszkedő anyaghasználat alkalmazható, mely nem lehet domináns a meglévő architektúrához képest. Tetőtér beépítése esetén a meglévőhöz képest új, a tető tömegét megváltoztató felépítmények nem helyezhetők el. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások 6.§ (1)

A beépítésre szánt területeken az utak mentén legalább egyoldali fasort kell telepíteni.

(2) A helyi természetvédelem alatt álló területeket külön önkormányzati rendelet határozza meg, mely területek felsorolását az 5. függelék tartalmazza. A helyi természetvédelem alatt álló területeken területet felhasználni, építményt, épületet felhasználni, építési munkát engedélyezni és végezni a védett érték figyelembevételével, a védetté nyilvánító rendelkezés és az övezet szabályai szerint szabad.

(3) A szabályozási terven jelölt Natura 2000 természeti védettség alatt álló területeken magasabb szintű jogszabályban meghatározott tevékenység folytatható, az 6. függelékben rögzítettek szerint. (4) A meglévő mezővédő és útvédő fásításokon kizárólag balesetvédelmi és növény-egészségügyi szempontokkal indokoltan eszközölhető csonkolás és fakivágás. A kivágások helyben történő pótlásáról gondoskodni kell oly módon, hogy az állomány egysége fennmaradjon. Új telepítések kizárólag tervszerűen, a mezőgazdasági gazdálkodással összhangban, illetve utak mentén útkezelői engedéllyel történhetnek. (5) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. Környezet védelmére vonatkozó előírások 7.§ (1) A település területén csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a) egészségügyi légszennyezettségi határérték- túllépést, valamint b) ökológiai légszennyezettségi határérték- túllépést ba) a magterülete bb) az ökológiai folyosón, bc) a pufferterületen, bd) az erdőterületen, be) a turisztikai fejlesztési területen, bf) szőlő termőhelyi kataszteri területen bd) a települési területen a településszerkezeti tervben üdülőterület, területfelhasználási egységbe sorolt területeken nem okoznak.

zöldterület

települési

(2) Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet állapítja meg, mely határértékek vonatkoznak az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, valamint a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zajra. (3) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni. (4) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli, aki köteles a szervezett hulladékgyűjtést – ideértve a szelektív hulladék-begyűjtési rendszereket is – igénybe venni. (5) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell az építés során és a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról. A védőterületek és védőtávolságok szabályai 8.§ (1) A település közigazgatási területén belül található országos mellékútvonal külterületi szakaszai mellett, a terven jelölt, illetve az úttengelytől számított 50m-50m-es, településközi összekötő utak külterületi szakaszai mellett, a terven jelölt, illetve az úttengelytől számított 25m-25m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságra a 7. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott előírások érvényesek.

(2) A vízgazdálkodási (mederkezelési, karbantartási) szakfeladatok elvégzéséhez: a) a vízfolyások mentén, egyéb vízfolyások és közcélú vízi létesítmények (patakok, árkok, tározók) mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek területére a 8. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazottak vonatkoznak. Azokon a partszakaszokon, ahol ez az előírás nem biztosítható, a vízfolyások medrének a karbantartásához a hozzáférés módját egyedileg kell meghatározni; b) a karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető. (3) A meglévő és létesítendő villamos közművek részére a szabályozási terv és e rendelet az alábbi védősávokat - biztonsági sávokat - állapítja meg, melynek területére a 9. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak. (4) Az ivóvíz kutak környezetében a szabályozási tervben jelölt külső védőövezet területére a 10. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak. (5) A gázvezetékek elhelyezésére vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet állapít meg, melynek területére a 11. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak. A biztonsági övezet szélessége nagyközép-nyomású gázvezeték mentén 28-28 méter. (6) A CH kutak szabályozási tervben jelölt biztonsági övezetének területén a biztonsági övezetre vonatkozóan a 12. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott szabályokat kell betartani. (7) A szennyvíztisztító területe körül a szabályozási terven jelölt 300 m sugarú védőtávolságon belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem helyezhető el. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások 9. § (1) Felszínmozgás veszélyes területen telekalakítás és építés esetén a) a 10°-nál meredekebb területrészeken a beépíthető telek mértéke 400 m2 legyen, b) a beépítés mértéke a 10°-nál meredekebb lejtésű helyszíneken 20 %-nál ne legyen nagyobb, c) az építmények a telken belül legyenek szabadon elhelyezhetők így csökkentve a terepalakítás mértékét és nagyságát d) a 10°-nál meredekebb építési területeken az építmények szintszáma 2-nél ne legyen több, e) az építmények ne létesüljenek részleges alápincézettséggel, f) az építési hely kijelölése ne történjen rézsű/tereplépcső lábvonalában és rézsű/tereplépcső peremvonalára, g) építmény lehetőleg csak természetes állapotú kőzettéren létesüljön, tehát a telekalakítás során törekedni kell arra, hogy olyan helyszín ne legyen építési hely, ahol feltöltéssel történhet az építmény helyének kialakítása (2) Felszínmozgás veszélyes területen építési engedélyezési eljárás esetén a) az eljárás során vizsgálni kell, hogy történik-e a jövőben megvalósuló épített környezet építési engedélyben rögzített vagy várható hatásaként: aa) szikkasztás, koncentrált víznyeletés, ab) öntözéses területhasznosítás, ac) 2 m-t meghaladó terepalakítás (feltöltés vagy bevágás). b) minden építési engedélyezés során igazolni kell (nyomvonalak alaprajzon történő feltüntetésével), hogy a felszíni vizek elvezetés oly módon megoldott, hogy: ba) nem lehet, nem kerülhet veszélyeztetett helyzetben meglévő épített környezet, bb) a befogadóig biztosított az erózió mentes elvezetés.

c) az építési engedélyezési dokumentációk tartalmát az általános érvényű előírásoknak való megfelelőség mellett ki kell egészíteni talajvizsgálati jelentéssel, ha az építési tevékenység során: ca) az érintett telek teljes alapterületének 50 %-át meghaladóan 2 m-nél nagyobb vastagsággal véglegesen megváltoztatásra kerül (bevágás, feltöltés) a terepfelszín, cb) a terepalakítás olyan mértékű, hogy 2 vagy több, egyenként 2 m-es magasságot elérő vagy meghaladó, továbbá a telek teljes szélességében építendő terasz (tereplépcső) kialakítása kezdeményezett. d) az építési helyen kívüli alapterülettől független 3 m-es vastagságot meghaladó bevágáshoz vagy feltöltéshez az engedélyezési tervet ki kell egészíteni azon talajvizsgálati jelentéssel, amely igazolja, hogy a tervezett tevékenység elvégezhető a jelentésben megadott külön feltételek betartásával, továbbá az engedélyt építésre és tereprendezésre kell megadni. e) az építésügyi hatóság hivatalból elrendelheti felszínmozgás vagy eróziós események jelentkezése esetén a terület tulajdonosának vagy kezelőjének kötelezettségét a kialakult események kezeléséhez, vagy a kialakult veszélyeztetés mértékének csökkentéséhez, ha igazolt, hogy káresemény kialakulását a tulajdonos vagy kezelő tevékenysége okozta. f) helyreállítási és kezelési kötelezettség akkor rendelhető el hivatalból, ha független szakértő részéről igazolásra került a tulajdonos vagy a kezelő felelőssége. (3) Felszínmozgás veszélyes területen fennmaradási engedélyezési eljárás esetén a kérelemhez mellékelni kell azon nyilatkozatokat és egyedi szakvéleményeket, amelyek igazolják az építési engedély nélkül megvalósult épített környezet megfelelőségét és védettségét az állagot veszélyeztető természeti folyamatoktól. (4) Felszínmozgás veszélyes területen használatbavételi engedélyezési eljárás esetén az eljárás keretében vizsgálni kell, hogy az építési engedélynek megfelelően történt-e a megvalósulás. Nem adható meg a használatbavételi engedély ha: a) rendezetlen (nem befejezett) a felszíni vizek elvezetése, b) nem épült meg az építés során függő helyzetbe jutott földtömegeket megtámasztó műtárgy, c) az építési területen vagy annak közvetlen környezetében (10 m-es szélességű sávon belül) a terepfelszín módosulása mutatkozik (sárfolyás, erős átázottság, eróziós árok stb.) (5) Felszínmozgás veszélyes területen veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi eljárás esetén a) az azonnali élet- és vagyonbiztonsági intézkedéseket követően mielőbb szakhatósági közreműködést kell kezdeményezni, b) a tilalom vagy korlátozás elrendelésének megalapozottságához szakhatósági közreműködéssel készített jegyzőkönyvet kell felvenni. (6) 125 mBf. szint alatti építési terület esetén talajvizsgálati jelentést kell készíttetni és azt az engedélyezési tervekhez mellékelni, ha az új építmény piceszinttel, vagy az építési hely terepszintjéhez viszonyítva 2 méteres, alagsori padlószinttel tervezett. Telekalakítás általános szabályai 10. § (1) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek nem felel meg. (2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek öszszevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve

útszabályozással érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb telekméretet. Az építési lehetőség meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területen a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni. (3) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakítható. (4) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közlekedési- és közmű elhelyezési övezet területének határát a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembe vétele mellett geodéziai felméréssel pontosítva kell kialakítani. (5) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött. Övezeti határ csak telekhatáron lehet, egy telek csak egy övezetbe tartozhat. (6) Építési telek kialakítása során az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyezni. A meglévő kerítést és közmű műtárgyakat el kell bontani, illetve át kell helyezni.

KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI Ivóvízellátás 11.§ (1) Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása közüzemi hálózatról egyéb övezetekben fúrt vízkútról történhet. (2) Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi létesítési engedély megléte után adható ki. (3) Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell, hogy álljon. (4) Mezőgazdasági területen az öntözésre használt vízkút vízjogi engedély alapján létesíthető. Szennyvízelvezetés 12. § (1) Beépítésre nem szánt területen vezetékes ivóvíz hálózatra rákötött telkek esetében a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követően egy éven belül kötelező. (2) Beépítésre szánt területen új épület elhelyezése esetén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező. (3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve engedélyek érvényét meghosszabbítani a) beépítésre szánt területen, illetve belterületen csak a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés, b) beépítésre nem szánt területen vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesítését követően lehet.

(4) A szennyvízcsatorna-hálózat létesítésének engedélyezésére csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep megléte esetén, illetve új tisztító építésekor azzal egyidejűleg kerülhet sor. (5) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el. (6) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos. Csapadékvíz elhelyezés 13. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését, szikkasztását vagy elhelyezését biztosítani környezetének károsítása nélkül. (2) A csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet. (3) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására. (4) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. Hírközlés, elektromos energiaellátás 14. § (1) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. (2) Beépítésre szánt területen a) az újonnan beépülő lakó- és üdülőterületeken, b) a Kossuth, Fő és Petőfi utcákban, Termál úton, Gyógyfürdő és Dísz téren, c) az üdülőházas üdülőterületeken az elektromos energiaellátási és az elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a településkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából terepszint alatti elhelyezést kell megvalósítani. Építés általános szabályai 15.§ (1) Építési tevékenységet folytatni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet. (2) Az övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni a) a szabályozási tervben jelölt építési hely esetén annak területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával, b) építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet.

(3) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni a) építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan e vonalat érintve helyezkedjen el, b) építési vonallal nem szabályozott területek esetében, illeszkedve a környezet beépítéséhez, c) kialakult környezet hiányában a szabályozási tervben egyéb módon nem szabályozott helyeken 5 m-es előkerttel lehet. (4) Azon meglévő építmények esetében, ahol a szabályozási terv a meglévő épületet közlekedési terület szabályozásával, út szélesítésével érinti, csak az épület karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos építési tevékenység folytatható. (5) Azon meglévő építmények esetében, ahol az építmény részben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés engedélyezhető. Ezen építményeknél bármilyen jellegű bővítés csak az építési hely területén lehetséges. (6) Azon meglévő építmények esetében, ahol a meglévő épület homlokzat/párkány és épületmagasság értéke az övezetre előírt értéket meghaladja, ott a bővítés vagy átalakítás engedélyezhető akkor is, ha a változtatás utáni állapot a szabályozásban előírt mértéket meghaladja, de az a meglévő állapotnál kedvezőbb eredménnyel jár, bővítés esetén a bővítmény homlokzat/párkány és épületmagasság értéke a szabályozásban meghatározottnál nem nagyobb. (7) Kerítést az útszabályozással érintett telek esetében a szabályozási vonal mentén lehet elhelyezni. Nem utcafronti (telkek közötti) telekhatár esetén a kerítés vonalában elhelyezett támfal és a tömör kerítés együttes magassága az alacsonyabb terepszinttől számított, mely nem lehet több 2 m-nél. (8) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem helyezhető el a melléképítmények közül az OTÉK-ban meghatározottakon túl állat ól, gépkocsi- és egyéb tároló, vagy ezek épülete, valamint mosókonyha, nyári konyha épülete. (9) Építési övezetben, a hátsókert területén melléképítményként kialakított épület telekhatártól számított 2 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. (10) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez domborzati és növényzeti adottságokhoz - illeszkedően kell elhelyezni. (11) A település beépítésre nem szánt területén a 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m2nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni. (12) Egy építési telken a rendelet 5. számú mellékletében meghatározott állatlétszámot befogadó állattartó épület helyezhető el. (13) Állattartó épületet, az ólat vagy istállót, valamint trágyatároló építményt a) lakó-, szállás jellegű és vendéglátó épülettől 10 méterre, b) kúttól 15 méterre, c) lakóterületen telek utcafronti telekhatárától legalább 30 méterre, d) külterületen a belterület határától 200 méterre lehet elhelyezni. (14) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhely mérete legalább 4 havi mennyiség befogadására legyen alkalmas. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló

gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 8 havi istállótrágya tárolására.

II. FEJEZET RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 16.§

(1) Az igazgatási terület a) beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint 1. lakó-, 1.1. kisvárosias lakó - (Lk), 1.2. kertvárosias lakó - (Lke), 1.3. falusias lakó - (Lf), 2. vegyes-, 2.1. településközpont (Vt), 2.2. intézményi (Vi), 3. gazdasági-, 3.1. kereskedelmi, szolgáltató- (Gksz), 3.2. ipari- (Gip), 4. üdülő-, 4.1. üdülőházas- (Üü), valamint 5. különleges-, 5.1. strand (Kst)-, 5.2. sport (Ksp)-, 5.3. mezőgazdasági üzemi (Kmü)-, 5.4. kemping (Kk)-, 5.5. szakrális (Ksz). b) beépítésre nem szánt területeit 1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-, 1.1. közúti- (Köu), 2. zöld- (Z), 3. erdő 3.1. védelmi erdő- (Ev), 3.2. gazdasági erdő- (Eg), 4. mezőgazdasági, 4.1. kertes mezőgazdasági -(Mk), 4.2. általános mezőgazdasági –(Má), 5. vízgazdálkodási (V), 6. természetközeli (Tk), 7. különleges beépítésre nem szánt 7.1. temető- (Kt), 7.2. pincesor- (Kp), 7.3. termáltó- (Ktt), 7.4. szennyvíztisztító- (Kh) 7.5. sportterület- (Ksp) területeként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Kisvárosias lakóterület 17.§ (1) Az „Lk” jelű kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -: a) kereskedelmi, szolgáltató, b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, c) szállás jellegű, d) igazgatási, iroda és e) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) kerti építmény, d) komposztáló, e) építménynek minősülő zászlótartó oszlop, f) gépkocsi és egyéb tároló, vagy ezek épülete elhelyezhető. (4) A kisvárosias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Oldalkert szélességének legksiebb mérete Hátsókert szélességének legkisebb mérete Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke Terepszint alatti építés mértéke és helye

Lk 30m, 1200 m2 kialakult Szabadon álló 30 % Homlokzatmagasság: 10,0 m Épületmagasság: 10,0 m 4m 6m 50 % A beépíthető terület + 30 %

(5) A kisvárosias lakóterületen az épület fő tömege lapos vagy magas tetővel építhető. Magas tető alkalmazása esetén 15-30 fok közötti hajlásszög, piros színű agyag, vagy beton cserép héjazat alkalmazható. (6) A kisvárosias lakóterületen csarnok jellegű épület nem helyezhető el. (7) A kisvárosias lakóterületen tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető. A tömör kerítés legfeljebb 2 m lehet. Kapu és építményének magassága nem korlátozott. Kertvárosias lakóterület 18.§ (1) Az „Lke-1”, „Lke-2”, „Lke-3”, „Lke-4”, „Lke-5”, „Lke-6”, „Lke-7”jelű kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kertvárosias lakóterületen, 2000 m2 telekterületig 1, 2000 m2-nél nagyobb telekterület esetén legfeljebb 2 főépítmény helyezhető el, amely: a) telkenként legfeljebb 2 lakást, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, d) kulturális, e) szállás jellegű és f) sport rendeltetést tartalmazhat. (3) A kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) kerti építmény, d) komposztáló,

d) komposztáló, e) építménynek minősülő zászlótartó oszlop, f) gépkocsi és egyéb tároló, vagy ezek épülete g) mosókonyha, nyári konyha épülete elhelyezhető. (4) A kertvárosias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Lke-1, Lke-3

Lke-2

Lke-4

Lke-5

Lke-6

Lke-7

20m, 720 m2

20m, 720 m2

20m, 1200 m2

-

20m, 720 m2

20m, 720 m2

kialakult

kialakult

14m*, 400 m2

kialakult

kialakult

720 m2

Oldalhatáron álló

Szabadon álló


Szabadon álló

500 m2 telekterületig 30 %, 500-1000 m2 feletti területre vetítetten 20 %, 1000 m2 feletti területre vetítetten 10 % Homlokzatmagasság: 6,0 m Épületmagasság: 5,0 m

500 m2 telekterületig 30 %, 500-1000 m2 feletti területre vetítetten 20 %, 1000 m2 feletti területre vetítetten 10 % Homlokzatmagasság: 6,0 m Épületmagasság: 5,0 m

20 %

30 %

Oldalhatáron álló 720 m2 telekterületig 30 %, 720 m2 feletti területre vetítetten 10 %

Szabadon álló 720 m2 telekterületig 30 %, 720 m2 feletti területre vetítetten 10 %

Homlokzatmagasság: 5,5 m Épületmagasság: 4,5 m




3,0 m

4,5 m

3,0 m

5,0 m

3,0 m

Kialakítható 50 % legkisebb zöldfelület mértéke *az épület elhelyezésével érintett telekrészen

60 %

50 %

50 %

50 %

Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség

A megengedett legnagyobb beépítési magasság Oldalkert legkisebb mértéke

14 m-nél szűkebb telek esetén 4,5 m, 14 m-nél szélesebb telek esetén 5,0 m 50 %

(5) Az Lke-3 jelű kertvárosias lakóterület övezetében az épület fő tömege 35-45 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, piros színű agyag vagy beton cserép héjazattal építhető. (6) Az Lke-4 jelű kertvárosias lakterület övezetében az épületeket zárt tagolatlan épülettömeggel, magastetővel kell kialakítani. A magastető tömege szimmetrikus, 35-45 fok közötti hajlásszögű, a tetőhéjazat anyaga kis elemes piros színű beton vagy agyagcserép lehet. Az épület homlokzatának kialakításánál tégla és faburkolat, valamint pasztellszínezésű felület használható. (7) A kertvárosias lakóterületen könnyűszerkezetes, fém burkolatú csarnok jellegű épület nem helyezhető el. (8) A kertvárosias lakóterületen tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető. A tömör kerítés legfeljebb 2 m, utcafronti kerítés legfeljebb 1,8 m magasságú lehet. Az Lke-3 jelű kertvárosias lakóterület övezetében a Petőfi utcában a meglévő, hagyományos beton kerítéseket meg kell tartani. Falusias lakóterület 19.§ (1) Az „Lf-1”, „Lf-2”, „Lf-3” jelű falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület: a) telkenként legfeljebb 2 lakást, b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú, c) kereskedelmi, szolgáltató, d) szállás jellegű, e) igazgatási, iroda, f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, g) kulturális, közösségi szórakoztató és h) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség

A megengedett legnagyobb beépítési magasság

Oldalkert legkisebb mértéke Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Lf-1 18m, 1000 m2

Lf-2 20m, 1000 m2

Lf-3 18m, 1000 m2

kialakult

1000 m2

kialakult

Oldalhatáron álló 500 m2 telekterületig 30 %, 500-1000 m2 feletti területre vetítetten 20 %, 1000 m2 feletti területre vetítetten 10 % Lakóépület és azzal egybeépített gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 5,0 m Épületmagasság: 5,0 m Különálló, nem utcafronti gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 5,5 m Épületmagasság: 5,5 m 14 m-nél szűkebb telek esetén 4,0 m, 14 m-nél szélesebb telek esetén 5,0 m 50 %

Oldalhatáron álló 500 m2 telekterületig 30 %, 500-1000 m2 feletti területre vetítetten 20 %, 1000 m2 feletti területre vetítetten 10 % Lakóépület és azzal egybeépített gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 6,0 m Épületmagasság: 5,0 m Különálló, nem utcafronti gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 5,5 m Épületmagasság: 5,5 m


Lakóépület és azzal egybeépített gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 5,0 m Épületmagasság: 5,0 m Különálló, nem utcafronti gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 5,5 m Épületmagasság: 5,5 m

5,0 m

5,0 m

50 %

60 %

20 %

(4) Az Lf-1 és Lf-2 jelű falusias lakóterületen fémszerkezetű csarnok jellegű épület nem helyezhető el, gazdasági épület csak hagyományos szerkezettel és tetőkialakítással építhető. (5) Az Lf-3 jelű falusias lakóterület övezetében a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. A csarnok szerkezetű gazdasági épületeknél az egységes épített környezet kialakítása érdekében fémlemez burkolat és tető építése során szürke és fehér színt kell alkalmazni. (6) Az Lf-1 jelű falusias lakóterület övezetében épület a) zárt tagolatlan épülettömeggel, b) fő tömege szimmetrikus, 33-40 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, kis elemes piros színű agyag vagy beton cserép héjazattal, c) vakolt homlokzati felület esetén világos, pasztell színezéssel építhető. (7) Az Lf-2 jelű falusias lakóterület övezetében az épület lapos és magas tetővel egyaránt kialakítható, mely utóbbi esetén az épület fő tömege 35-40 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, piros színű agyag vagy beton cserép héjazattal építhető. (8) Az Lf-1, Lf-2 és Lf-3 jelű falusias lakóterületek övezetében a főépületet és a hozzá kapcsolódó melléképületet azonos tetőfedő anyaggal kell ellátni. (9) Az Lf-1 és Lf-3 jelű falusias lakóterületeken kerítés létesíthető fából, drótfonatból és/vagy élő sövényből, melynek magassága utcafronton legfeljebb 1,8 m lehet. Az Lf-1 jelű falusias lakóterület övezetében a Petőfi utcában az előregyártott beton kerítéseket meg kell tartani.

(10) Az Lf-2 jelű falusias lakóterület övezetében tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető. A tömör kerítés legfeljebb 2 m, utcafronti kerítés legfeljebb 1,8 m magasságú lehet. Településközpont terület 20.§ (1) A „Vt-1”, „Vt-2” jelű településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. (2) A településközpont területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -: a) igazgatási, iroda, b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, d) kulturális, közösségi szórakoztató és e) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A településközpont terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Oldalkert legkisebb mértéke Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Vt-1 20m, 300 m2

Vt-2 20m, 800 m2

Vt-3 Övezet területe

kialakult

kialakult

Övezet területe

Oldalhatáron álló 40 %

Zártsorú 60%

zártsorú 100 %


Homlokzatmagasság: 13,5 m Épületmagasság: 12,5 m 10 %

Homlokzatmagasság: 11,0 m Épületmagasság: 10,0 m -

5,0 m 30 %

-

(4) A Vt-1 jelű településközpont terület övezetében épület a) zárt tagolatlan épülettömeggel, b) fő tömege szimmetrikus, 35-40 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, kis elemes piros színű agyag vagy beton cserép héjazattal, c) vakolt homlokzati felület esetén világos, pasztell színezéssel építhető. (5) A Vt-2 jelű településközpont terület övezetében épület 35-45 fok közötti hajlásszögű magas tetővel építhető. (6) A településközpont területen csarnok jellegű épület nem helyezhető el. (7) A Vt-3 jelű településközpont terület övezetében egységes építészeti koncepció alapján lehet épületet elhelyezni. Intézmény terület 21.§ (1) A „Vi-1”, „Vi-2” jelű intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az intézmény területen elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -: a) iroda, b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, c) kulturális, közösségi szórakoztató, d) hitéleti és e) sport rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás alakítható ki. (4) Az intézmény terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Oldalkert legkisebb mértéke Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Vi-1 25, 1500 m2

Vi-2 25m, 1000 m2

kialakult szabadon álló 50 %

kialakult szabadon álló 50 %

Homlokzatmagasság: 12,5 m Épületmagasság: 10,5 m 5,0 m 20 %

Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: 7,5 m 3,0 m 20 %

(5) Az intézményi területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. Kereskedelmi, szolgáltató terület 22.§ (1) A „Gksz-1”, „Gksz-2” jelű kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató, valamint a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható. (3) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Gksz-1 Kialakítható legkisebb 25m, 2000 m2 telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek kialakult területe beépítési mód: oldalhatáron álló Megengedett legnagyobb 30 % beépítettség A megengedett legnagyobb Homlokzatmagasság: 6,0 m beépítési magasság Épületmagasság: 6,0 m* Oldalkert legkisebb mértéke 5,0 m Hátsókert legkisebb mértéke 6,0 m Kialakítható legkisebb zöldfelület 20 % mértéke * technológiai építmények magassága nem korlátozott

Gksz-2 -, 500 m2 kialakult szabadon álló 60 % Homlokzatmagasság: 6,0 m Épületmagasság: 6,0 m 3,0 m 3,0 m 10 %

(4) A Gksz-1 jelű kereskedelmi, szolgáltató terület övezetében a 1119/1, 1119/2, 1119/3 hrsz.-ú területeken csarnok jellegű épület nem helyezhető el. (5) Az kereskedelmi, szolgáltató területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. Egyéb ipari terület 23.§ (1) A „Gip-1”, „Gip-2” jelű egyéb ipari gazdasági terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az egyéb ipari területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. (3) Az egyéb ipari terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Gip-1 Kialakítható legkisebb telekszélesség 30m, 3000 m2 és terület Beépíthető legkisebb telek területe kialakult beépítési mód: Szabadon álló Megengedett legnagyobb 30 % beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési Homlokzatmagasság: 12,0 m magasság Épületmagasság: 10,5 m* Oldalkert legkisebb mértéke 5,0 m Kialakítható legkisebb zöldfelület 50 % mértéke * technológiai építmények beépítési magassága nem korlátozott

Gip-2 20m, 2000 m2 kialakult Szabadon álló 30 % Homlokzatmagasság: 9,0 m Épületmagasság: 7,5 m* 4,0 m 50 %

(4) Az egyéb ipari területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. (5) Az új egyéb ipari területen új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani. Üdülőházas üdülőterület 24.§ (1) Az „Üü-1”, „Üü-2”, „Üü-3” jelű üdülőházas területen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő vagy szálloda rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. (2) Az üdülőházas üdülőterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek szélessége és területe beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Oldalkert legkisebb mértéke Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Üü-1 övezet területe

Üü-2 40m, 3000 m2

Üü-3 60m, 10000 m2

Üü-4 50 000 m2

kialakult

30m, 2500 m2

10 000 m2

50 000 m2

Szabadon álló 100 %




Homlokzatmagasság: 13,5 m Épületmagasság: 12,5 m -

Homlokzatmagasság: 12,0 m Épületmagasság: 10,5 m 5,0 m



-

50 %

50 %

70 %

(3) Az üdülőházas üdülőterületen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. (4) Az Üü-3-Ev jelű alövezet területén az erdő művelést meg kell tartani, épület a területen nem helyezhető el.

Különleges strand terület 25.§ (1) A „Kst” jelű különleges strand területen elhelyezhető strand és termálfürdő funkciójához kapcsolódó épületek, kereskedelmi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épületek, valamint kemping. (2) A különleges strand terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Oldalkert legkisebb mértéke Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Kst Övezet területe kialakult Oldalhatáron álló 20 % Homlokzatmagasság: 18,0 m Épületmagasság: 18,0 m 6,0 m 60 %

(3) A különleges strand területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. (4) A Kst-Eg jelű alövezet területén az erdő művelést meg kell tartani, épület a területen nem helyezhető el. Különleges sport terület 26.§ (1) A „Ksp” jelű különleges sport terület övezete olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szálláshely szolgáltató, szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el. (2) A különleges sport terület építési használatának megengedett felső határai és telekalakítási szabályai:

Balatoni törvény vonatkozó kiemelt térségi övezetei* (13. függelék) Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe Beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Ksp-1

Ksp-2

-

Ü1

Övezet területe

50000 m2

Övezet területe Szabadon álló 10 % Homlokzatmagasság: 10,5 m Épületmagasság: 10,5 m A sportpályák területén túl 20 %

50000 m2 Szabadon álló 10 % Homlokzatmagasság: 10,5 m Épületmagasság: 10,5 m A sportpályák területén túl 50 %

(3) Az különleges sport területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. (4) A Ksp-2-Eg jelű alövezet területén az erdő művelést meg kell tartani, épület a területen nem helyezhető el.

Különleges mezőgazdasági üzemi terület 27.§ (1) A „Kmü” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, valamint b) egyéb gazdasági építmények c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetőek el. (2) A különleges mezőgazdasági üzemi terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: Kmü Kialakítható legkisebb 50m, 5000 m2 telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek kialakult területe beépítési mód: Szabadon álló Megengedett legnagyobb 30 % beépítettség A megengedett legnagyobb Homlokzatmagasság: 7,5 m beépítési magasság Épületmagasság: 7,5 m* Oldalkert legkisebb mértéke 5,0 m Kialakítható legkisebb 30 % zöldfelület mértéke * Technológiai és tároló építmény magassága nem korlátozott.

(3) Az különleges mezőgazdasági üzemi területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. Különleges kemping terület 28.§ (1) A „Kk” jelű különleges kemping területen elhelyezhetők a kemping szolgáltatásaihoz szükséges kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szociális és tároló épületek. (2) A „Kk” jelű különleges kemping terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Oldalkert legkisebb mértéke Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Kk Övezet területe kialakult Szabadon álló 5% Homlokzatmagasság: 4,0 m Épületmagasság: 4,0 m 6,0 m 60 %

(3) A „Kk” jelű különleges kemping területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. (4) A Kk-Eg jelű alövezet területén az erdő művelést meg kell tartani, épület a területen nem helyezhető el.

Különleges szakrális terület 29.§ (1) A „Ksz” jelű különleges, szakrális területen hitéleti és közösségi szociális (nyilvános WC) rendeltetésű épület helyezhető el. (2) A „Ksz” jelű különleges szakrális terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Ksz Övezet területe kialakult Szabadon álló 9,5 % Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: 7,5 m 70 %

(3) A „Ksz” jelű különleges szakrális területen a) a Bodahegyi út ás a patak közötti telekterületen parkolóhelyek létesíthetők b) az ingatlan telekhatárán kerítés nem létesíthető c) az ingatlanon kialakult gyalogutakon a közhasználat biztosítandó.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Közlekedési és közműterület 30. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a rendelet 3. melléklete szerinti táblázatban foglaltak szerint kell kialakítani. (3) A közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló a) közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák, b) közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények, c) hirdetőberendezések, valamint e) utcabútorok, szobrok és emlékművek, f) a szabályozási terven építési hellyel jelölt területen parkolóház helyezhető el. (4) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló területen a Gip jelű egyéb ipari gazdasági övezetet kiszolgáló közlekedési területek kivételével a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. (5) Új utak, parkolók építése esetén azok fásítása kötelező, melyet kertészeti tervek szerint a közművek figyelembevételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.

(6) A várost K-ről elkerülő tervezett országos mellékutat a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve kell kialakítani. (7) A közművezetékeket és közműlétesítményeket közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítás mellett engedélyezhető. (8) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges ipari, kereskedelmi, vendéglátó és egyéb szolgáltató, továbbá szálláshely szolgáltató, valamint több egységes lakó- és üdülő építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez. Zöldterület 31.§ (1) A „Z” jelű zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. (2) A zöldterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület. (3) A zöldterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Z Övezet területe kialakult Szabadon álló 3% Homlokzatmagasság: 4,5 m Épületmagasság: 4,5 m 70 %

(4) A zöldterületen elhelyezett építmények területét és az építményeket csak a bérleti szerződés legalább tízévenkénti megújításával lehet bérbe adni. (5) Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata - a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével - nem korlátozható. Gazdasági erdőterület 32.§ (1) Az „Eg-1”, „Eg-2”, „Eg-3”, „Eg-4”, „Eg-5”, „Eg-6”, „Eg-7”, „Eg-8”, „Eg-9”, „Eg-10”, „Eg-10”, „Eg10” jelű gazdasági erdőterület erdő céljára szolgáló terület. (2) Az Eg jelű gazdasági erdőterület övezetében a Natura2000 természeti védettséggel nem érintett területeken az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő, az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el. A Natura2000 természeti védettséggel nem érintett területeken közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet. (3) Az Eg jelű gazdasági erdőterület övezetére vonatkozó építési és telekalakítási szabályok, valamint a települési övezetet érintő kiemelt térségi övezetek:

Övezet jele

Balaton törvény (2000. évi CXII.) települési övezetet érintő kiemelt térségi övezetei

Kialakítható Beépíthető legkisebb legkisebb telek telekszélesség területe és terület

Beépítési mód

A beépítettség A megengedett megengedett legnagyobb legnagyobb építmény mértéke magasság

(13. függelék)

Eg-1 Eg-2 Eg-3 Eg-4 Eg-5 Eg-6 Eg-7 Eg-8 Eg-9 Eg-10 Eg-11 Eg-12

Ö1 Ö2 T1 Ö1, SZ1 Ö1, T1 Ö1, SZ1, T1 T1, SZ1 T1, C1 T1, C1, P2 SZ1 Ö1. M1

-, 3000 m2

10 ha

Szabadon álló

0,3 %

5m

(4) A települési övezetekre a (3) bekezdés táblázata szerinti, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény kiemelt térségi övezeteinek 3. függelék szerinti előírásai vonatkoznak. (5) A szőlő művelési ágban történő hasznosítás - a szőlő termőhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken - az erdészeti hatóság által engedélyezhető. (6) A védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad. (7) Új vadaskert létesítése nem engedélyezhető. (8) Terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető. (9) Az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható, az erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni. Védelmi erdőterület 33.§ (1) Az Ev jelű övezet védelmi rendeltetésű erdő céljára szolgáló terület. (2) Az Ev jelű védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet. (3) Az Ev jelű gazdasági erdőterület övezetére vonatkozó telekalakítási szabályok, valamint a települési övezetet érintő kiemelt térségi övezetek: Övezet jele

Balatoni törvény vonatkozó kiemelt térségi övezetei

Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület

(13. függelék)

Ev-1 Ev-2 Ev-3 Ev-4 Ev-5

T1 T1, Ö1 SZ1 Ö1, SZ1 T1, SZ1

-, 3000 m2

(4) A települési övezetekre a (3) bekezdés táblázata szerinti, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény kiemelt térségi övezeteinek 3. függelék szerinti előírásai vonatkoznak.

(5) Új vadaskert létesítése nem engedélyezhető. (6) Terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető. (7) Az erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni. Általános mezőgazdasági terület 34.§ (1) Az általános mezőgazdasági rendeltetésű területek „Má-1”, „Má-2”, „Má-3”, „Má-4”, „Má-5”, „Má6”, „Má-7”, „Má-8”, „Má-9”, „Má-10” és „Má-11” jelű övezetekre tagolódnak. (2) Az általános mezőgazdasági övezet területén a Natura2000 természeti védettséggel nem érintett területeken a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető; b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el; c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni; d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni; e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. A Natura2000 természeti védettséggel nem érintett területeken közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet. (3) Az „Má-1” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalakaros és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.

(4) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen megfogalmazottakon túl hírközlési adótorony és szélerőmű.

elhelyezhető

a

(2)

bekezdésben

(5) Az általános mezőgazdasági övezetek területén az 1. függelék szerinti, a település átlagánál jobb minőségű termőföldet építmény elhelyezése céljából felhasználni (a helyhez kötött létesítmények kivételével), e célból művelés alól kivonni nem lehet. (6) Az általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó építési és telekalakítási szabályok, valamint a települési övezetet érintő kiemelt térségi övezetek:

Övezet jele

Má-1

Balaton törvény (2000. évi CXII.) települési övezetet érintő kiemelt térségi övezetei (13. függelék)

-

Kialakíthat ó legkisebb telekszéles ség és terület

-, 3000 m2

Beépíthető legkisebb telek területe a művelési ág függvényében

szántó: 20 ha rét, legelő: 5 ha szőlő: 2 ha* gyümölcs: 2 ha birtokközpont: 2 ha

Beépítési mód

Szabadon álló

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb beépítési magasság

szántó: 0,3 % (max. 1000 m2) rét, legelő: 1 % (max. 1000 m2) szőlő: 2 % (max. 800 homlokzatmaga sság: 6,5 m m2) gyümölcs: 1 % (max. épületmagassá 1000 m2) g: 5,5 m** birtokközpont összterületének 1%-a, a telek területének 25 %-a

Má-3 Ö2 szántó: 0,3 % (max. Má-4 Ö2, T1 1000 m2) Má-5 T1 szántó: 20 ha rét, legelő: 1 % (max. homlokzatmaga Má-6 Ö1, SZ1 rét, legelő: 5 ha 1000 m2) sság: 6,5 m Szabadon -, 3000 m2 szőlő: 2 % (max. 800 szőlő: 2 ha* Má-7 Ö1, SZ1, T1 épületmagassá álló m2) gyümölcs: 3 ha Má-8 T1, SZ1 g: 5,5 m** gyümölcs: 1 % (max. Má-9 Ö2, SZ1 1000 m2) Má-10 Ö3, T1, SZ1 Má-11 Ö2, T1 Má-2 Ö1, T1 -, 3000 m2 * A szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, fel dolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni. ** Az Má-1, Má-5, Má-8 és Má-10 jelű övezetekben a technológiai építmények magassága nem korlátozott.

(7) A (6) bekezdés szerinti beépíthető telkek esetében építményt elhelyezni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési móddal lehet, mely illeszkedést a 10 méternél nagyobb 250 m2-t meghaladó beépítés esetében külön jogszabályban meghatározott látványterv elkészítésével kell igazolni. A tájszerkezetbe illesztéshez és a tájra jellemző építészeti hagyományok megőrzéséhez a) a lakóházakat, a kisebb (nem csarnokszerkezetű) gazdasági épületeket és kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épületeket zárt tagolatlan épülettömeggel, lapos vagy magastetővel kell kialakítani. Magastető alkalmazása esetén a tető tömege szimmetrikus, a tetőhéjazat anyaga kis elemes piros színű beton vagy agyagcserép lehet. Az épület homlokzatának kialakításánál tégla és faburkolat, valamint pasztellszínezésű felület használható, b) csarnok jellegű épületek esetében az épületek hossztengelyét a lejtős domboldalakon a szintvonalakkal párhuzamosan kell elhelyezni. Az egységes épített táji környezet kialakítása, a csarnokok táji dominanciájának csökkentése érdekében fémlemez burkolat és tető építése során szürke és fehér színt kell alkalmazni. Mk jelű kertes mezőgazdasági terület 35.§

(1) A kertes mezőgazdasági rendeltetésű területek „Mk-1”, „Mk-2”, „Mk-3” „Mk-4”, „Mk-5” és „Mk-6” jelű övezetekre tagolódnak. Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági övezet területét a szabályozási tervben jelöltek szerint „Mk-3-Eg” jelű erdő alövezet érinti. (2) A Mk-2, Mk-3 és Mk-4 jelű övezetekben a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől

függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető. Az Mk-1, Mk-5 és Mk-6 jelű övezetekben az előzőeken túl lakóépület is elhelyezhető. (3) A kertes mezőgazdasági övezetek területén a művelési ágtól függetlenül, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. (4) A kertes mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó építési és telekalakítási szabályok, valamint a települési övezetet érintő kiemelt térségi övezetek: Övezet jele

Balaton törvény Kialakítható Beépíthető Beépítési mód A beépítettség A megengedett (2000. évi CXII.) legkisebb legkisebb telek megengedett legnagyobb települési övezetet telekszélessé területe legnagyobb beépítési érintő kiemelt térségi g és terület mértéke magasság övezetei (13. függelék) Mk-1 homlokzatmagas Művelt telek Mk-2, Mk-5 T1 ság: 5,0 m -, 3000 m2 2000 m2 Oldalhatáron álló esetén épületmagasság: Mk-3, Mk-6 T1, C1 legfeljebb 3 % * 4,0 m** Mk-4 T1, C1, P2 * Terepszint alatti építmény bruttó alapterülete a telek területének 10 %-át nem haladhatja meg. ** Az építmény legmagasabb pontja a 6 m-t nem haladhatja meg.

(5) Az „Mk-1” és „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági területen műveltnek az a telek minősül, ahol a telek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található. (6) Az „Mk-3” és „Mk-4” jelű kertes mezőgazdasági területen műveltnek az a telek minősül, ahol az erdő alövezettel nem érintett telekrész legalább 80%-a szőlő művelésű. (7) Az Mk-4 jelű kertes mezőgazdasági területen a vízerózió csökkentése érdekében: a) a területhasználatok során a meglévő többszintes növényállomány megőrzése, a hiányzó növényállomány pótlása, támasztó gyökérzete védelme; b) az utak, telken belüli feltáró utak, ösvények, egyéb nyomvonalak nyomvonalvezetésének kialakításánál, illetve az utak műtárgyai paraméterei és műszaki megoldásai meghatározásánál is kiemelt feladat a lehullott csapadék visszatartása, a talajba beszivárogni nem tudó víz elvezetésének késleltetése, ezzel a talajvédelem érdekeinek érvényesítése; c) biztosítani kell a kialakult felszín megváltoztatásának legkisebb mértékét, a lemosódások elkerülését, a hegy természetes kontúrjának és felszínének széleskörű megőrzését. (8) A kertes mezőgazdasági területen kerítést és közműépítményt elhelyezni az út tengelyétől számított 4 méteren, gazdasági épületet pedig az út tengelyétől számított 8 méteren túl lehet. (9) A kertes mezőgazdasági területen építményt elhelyezni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési móddal lehet, mely illeszkedést a 250 m2-t meghaladó beépítés esetében külön jogszabályban meghatározott látványterv elkészítésével kell igazolni. A tájszerkezetbe illesztéshez és a tájra jellemző építészeti hagyományok megőrzéséhez a lakóházakat, a gazdasági épületeket és kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épületeket zárt tagolatlan épülettömeggel, magastetővel kell kialakítani. A magastető tömege szimmetrikus, 33-45 fok közötti hajlásszögű, a tetőhéjazat anyaga kis elemes piros színű beton vagy agyagcserép lehet. Az épület homlokzatának kialakításánál tégla és faburkolat, valamint pasztellszínezésű felület használható. (10) Az „Mk-3-Eg” jelű erdő alövezet területén épület nem helyezhető el. Vízgazdálkodási terület 36.§ (1) A „V” jelű vízgazdálkodási terület termáltó területe (hrsz.:264/5, 264/11), a patakok medre, az ivóvíz kutak területe, továbbá az önálló helyrajzi számon szereplő árkok területe.

(2) A „V” jelű vízgazdálkodási területen építményeket a vízi, közlekedési és közműépítmények kivételével elhelyezni nem lehet. Természet közeli terület 37.§ A „Tk” jelű természet közeli terület övezete mocsár terület, mely területeken épületet elhelyezni nem lehet. Különleges temető területe 38. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek közé tartoznak a temetők „Kt” területei. (2) Az (1) bekezdés szerinti temető területén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel. Különleges pincesor terület 39. § (1) A „Kp” jelű különleges pincesor övezet olyan terület, melyen építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló, vendéglátó és szálláshely szolgáltató-, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet. Ezen túl szőlőműveléssel nem hasznosított területen is elhelyezhető a telek méretétől függetlenül szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem. (2) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni. (3) A „Kp” jelű különleges pincesor övezet építési használatának megengedett felső határai és telekalakítási szabályai:

Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe Beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke Terepszint alatti építmény bruttó alapterülete

Kp 30m, 3000 m2 1500 m2 Oldalhatáron álló 5% homlokzatmagasság: 6,5 m épületmagasság: 5,5 m 80 % Telek területének 10%-a

(4) A „Kp” jelű különleges pincesor övezetében az épületeket zárt tagolatlan épülettömeggel, magastetővel kell kialakítani. A magastető tömege szimmetrikus, 35-45 fok közötti hajlásszögű, a tetőhéjazat anyaga kis elemes piros színű beton vagy agyagcserép lehet. Az épület homlokzatának kialakításánál tégla és faburkolat, valamint pasztellszínezésű felület használható. Különleges Termál-tó és Ökopark terület 40. § (1) A „Ktt” jelű különleges Termál-tó és Ökopark övezet olyan terület, melyen a tó és a környezetéhez tartozó funkcióhoz szükséges létesítmények, - látogatóközpont; - vendéglátó létesítmények; - sport létesítmények; valamint ezekhez tartozó tárolók helyezhető el.

(2) A „Ktt” jelű különleges Termál-tó és Ökopark övezet építési használatának megengedett felső határai és telekalakítási szabályai:

Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe Beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Ktt 30m, 4000 m2 kialakult Oldalhatáron álló 5% Homlokzatmagasság: 10,0 m Épületmagasság: 10,0 m 70 %

Különleges szennyvíz tisztító területe 41.§ (1) A „Kh” jelű különleges szennyvíz tisztító övezet területén a hulladékkezeléssel és elhelyezéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el. (2) A „Kh” jelű különleges szennyvíz tisztító övezet területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív szabályozás nincs. Különleges sport terület 42.§ (1) A „Ksp” jelű különleges sport terület övezete olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el. (2) A különleges sport terület építési használatának megengedett felső határai és telekalakítási szabályai: Ksp Balatoni törvény vonatkozó kiemelt térségi övezetei* (13. függelék) Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület Beépíthető legkisebb telek területe Beépítési mód: Megengedett legnagyobb beépítettség A megengedett legnagyobb beépítési magasság Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Ü1 50000 m2 50000 m2 Szabadon álló 5% Homlokzatmagasság: 5,0 m Épületmagasság: 5,0 m A sportpályák területén túl 50 %

(3) Az különleges sport területen a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. (4) A Ksp-Eg jelű alövezet területén az erdő művelést meg kell tartani, épület a területen nem helyezhető el. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások 43.§ (1) Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb településszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási tervben jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén az előzőekben megfogalmazott településrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek. Telekcsoport újraosztása esetén beépítésre nem alkalmas telek is kialakítható, a fejlesztés ütemezhetőségének érdekében a jelenlegi telekalakulat az újraosztási kötelezettség fenntartása mellett részben megtartható, ha a terület rendezése azt indokolttá teszi.

A beépíthetőségnek nem feltétele a telekcsoport újraosztás a telek, illetve tömb már beépített részén akkor, ha a tervezett építés megvalósulása nem gátolja a szabályozásban megfogalmazott új beépítési terület kialakulását. (2) Zalakaros Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg az 6. számú mellékletben meghatározott, a településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében. (3) A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeket fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani. (4) A szabályozási tervben övezeti besorolással nem rendelkező, szabályozási terv készítésének kötelezettségével jelölt területen a területfejlesztés módjának, a terület szabályozásának tisztázásáig, területre vonatkozó szabályozás hatálybalépéséig változtatási tilalom kerül elrendelésre. A változtatási tilalom alá eső területen – magasabb szintű jogszabályban meghatározott esetek kivételével - telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad.

FÜGGELÉKEK 1. függelék Zalakaros Város területén a termőföldek átlagos minőségét a következő táblázat tartalmazza: 1.

A Művelési ág

B Átlagos minőség

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

szántó legelő rét gyümölcsös kert szőlő erdő fásított terület

23,06 K/ha 9,21 K/ha 25,92 K/ha 42,04 K/ha 21,78 K/ha 72,08 K/ha 6,90 K/ha 6,64 K/ha

C Beépíthető termőföldek minőségi osztálya 3,4 1,2 2-4 2,3 2,3,6 1 3,4 3,4

2. függelék Nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzéke: Régészeti lelőhely nyilvántartási száma

Régészeti lelőhely elnevezése

40797

Fürdő

40798

Homokbánya

40799

Paphegy

40800

É-i településvég

40802

Kápolnai-dűlő

40814

Behiák-puszta

hrsz 287/6, 282, 281, 271, 284/2, 286, 285, 287/4, 280, 273, 274, 277, 278, 276/2, 276/1, 287/1, 279, 275 1440, 1434, 1435, 1436, 1437, 1438, 1439/1, 1442, 1441, 1468 1451, 09/62, 1459/2, 1460/2, 1461/2, 1462/2, 1462/1, 1461/1, 1460/1, 1459/1, 1458/1, 1457/1, 1456/1, 1455/1, 1592, 1454/2, 1455/2, 1456/2, 1457/2, 1458/2, 1454/1, 1453, 1452 1524/1, 023/54, 1524/5, 1524/6, 1524/7, 1524/8, 1524/2, 1524/3, 1524/4 023/5, 023/6, 023/7, 023/8, 023/56 0133/1, 0131/6, 0131/7, 0131/4, 0133/2, 0133/3, 0133/4, 0147/41, 0146/2, 0147/42, 0147/43, 0148, 0147/38, 0147/39, 0147/40, 0147/44, 0147/45, 0147/46, 0147/47, 0147/48, 0147/37, 0147/36, 0147/35, 0147/34, 0147/33, 0147/32, 0147/31, 0147/30, 0147/49, 0147/50, 0147/51, 0147/52, 0147/53, 0147/54, 0147/55, 0147/56, 0147/57, 0147/58, 0147/59, 0147/60, 0147/61, 0147/62, 0147/63, 0147/64, 0147/65, 0147/3, 0147/4, 0147/5, 0147/6, 0147/7, 0147/8, 0147/9, 0147/10, 0131/3, 0131/1, 0132

3. függelék Régészeti lelőhelyekre vonatkozó előírások A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény 8. § (1) A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és e törvény erejénél fogva védelem alatt áll. … 9. § A régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. 10. § (1) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. (2) A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. 11. § A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. … 13. § (1) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti. … 19. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelését is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. (2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni. … a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet … II. FEJEZET ÖRÖKSÉGVÉDELMI ENGEDÉLYEZÉS 3. Örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek 3. § (1) Az örökségvédelmi hatóság engedélye (a továbbiakban: örökségvédelmi engedély) szükséges a (2)-(4) bekezdésben meghatározott tevékenységekhez, kivéve, ha azokhoz az építésügyi hatóság engedélye vagy más hatóság - örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával kiadott - engedélye szükséges. (2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen örökségvédelmi engedély szükséges a) az 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkához, valamint b) a régészeti emlékek megóvási, konzerválási munkálataihoz.

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 6. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez Az egyes építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok 1.

34.

Bevonás és közreműködé s feltétele A kormányrend eletben meghatározot t járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédel mi hivatala, illetve a fővárosi és megyei kormányhivat al építésügyi és örökségvédel mi hivatala hatáskörébe tartozó ügyek kivételével a hatósági nyilvántartás ban szereplő régészeti lelőhelyen - új épület építése, - a meglévő épület terepszint alatti vagy terepszintet is érintő bővítése, bontása esetén.

Szakkérdés

Hatósági eljárás

Első fokon eljáró hatóság

Másodfokon eljáró hatóság

Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési, bontási tevékenység a régészeti örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

a) építési, b) bontási, c) összevont (elvi építési keretengedélyez ési szakaszában), d) az engedély hatályának meghosszabbítá si, e) fennmaradási engedélyezési eljárás

kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala

Budapest Főváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Budapest Főváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

4. függelék Helyi védelem alatt álló épületek 1.

parasztház

Petőfi utca 14.

hrsz. 102

2.

lakóépület

Petőfi utca 5.

hrsz. 1045

3.

parasztház

Fő utca 15.

hrsz. 62

4.

lakóépület

Fő utca 23.

hrsz. 57

5.

lakóépület

Fő utca 28.

hrsz. 1070

6.

lakóépület

Fő utca 40.

hrsz. 1076

7.

lakóépület

Fő utca 43.

hrsz. 47

8.

római katolikus templom

Fő utca 56.

hrsz. 1085

9.

lakóépület

Kossuth utca 20.

hrsz. 1116

10.

lakóépület

Kossuth utca 26.

hrsz. 1135

11.

parasztház

Kossuth utca 23.

hrsz. 5

12.

parasztház

Zalagyöngye u. 39.

hrsz. 539

13.

gazdasági és melléképületek

Kossuth utca 32.

hrsz. 1141/2

14.

présház

külterületen

hrsz. 2188/1

15.

kúria jellegű épület

Bor utca 33.

hrsz. 2168/2

16.

présház

Szent Orbán utca 18.

hrsz. 2086

17.

présház

Banyavölgyi út 19.

hrsz. 3652

18.

présház

Banyavölgyi út 45.

hrsz. 3637

19.

vályogépület

külterületen

hrsz. 3073, 3070

20.

présház

külterületen

hrsz. 3099

21.

présház

külterületen

hrsz. 3085/2

22.

épület

Harangláb u. 59.

hrsz. 3477/1

23.

présház

Világoshegyi út

hrsz. 3184

24.

kőkereszt

Fő út 4.

hrsz. 1056

25.

kőkereszt

Fő út 33.

hrsz. 52

26.

kőkereszt

Fő út 55.

hrsz. 40

27.

kőkereszt

Fő út

hrsz. 1053

28.

kőkereszt

külterületen

hrsz. 1424

29.

kőkereszt

Petőfi utca 9.

hrsz. 1043

30.

kőkereszt

Alsóhegyi út 2.

hrsz. 1410

31.

kőkereszt

Panoráma út

hrsz. 499

32.

kőkereszt

Szent Orbán út 18.

hrsz. 2086

33.

kőkereszt

Harangláb u.

hrsz. 3502/2

34.

kőkereszt

Kilátó utca

hrsz. 2370/2

35.

kőkereszt

Felsőhegy

hrsz. 2105

36.

Szűz Mária szobor, kegytartó

Banyavölgyi út

hrsz. 3146

37.

Jézus szobor, kegytartó

Banyavölgyi út

hrsz. 3476/11

lakóépület

Kossuth u. 14.

hrsz. 1113 (Az épület védelmét a

38.

helyi építési szabályzat nem tartalmazza, azt az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet helyezi védelem alá.) 39.

épület

hrsz.: 3392

40.

épület

hrsz.: 3092

41.

présház

hrsz.: 3472/3

42.

présház

hrsz.: 3140/1

43.

présház

hrsz.: 3180

44.

présház

hrsz.: 3183

5. függelék Helyi természetvédelem alatt álló területek 1. § Helyi jelentőségű védett természeti területté/ védett természeti értékké nyilvánítja a(z) (1) Európa Park és Termál úti arborétum (2) Termál úti fasor (3) Temetői fenyősor nevű területeket. 2. § (1) Az Európa Park és Termál úti arborétum helyi jelentőségű védett természeti terület kiterjedése: 3,1287 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma(i): 312, 313/1, 313/2, 313/3, 656/5, 656/6, 656/7 hrsz. (2) A Termál úti fasor helyi jelentőségű védett természeti terület kiterjedése: 0,0360 ha, ingatlannyilvántartási helyrajzi száma(i): 261/37 és 288/4 hrsz. (3) A Temetői fenyősor helyi jelentőségű védett természeti terület kiterjedése: 0,2231 ha, ingatlannyilvántartási helyrajzi száma(i): 1124/2 hrsz. (4) A területek természeti értékeinek felsorolását és természetvédelmi kezelési tervét (Zalakaros város belterületének természeti értékvizsgálata és természetvédelmi kezelési terve) a rendelet melléklete tartalmazza.

6. függelék Natura 2000 természeti védettségű területekre vonatkozó jogszabályok 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 31. § Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. ... 35. § (1) Védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a) tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja; b) gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről; … 42. § (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. (2) Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 8. § (1) A Natura 2000 terület fenntartási céljainak elérését nem veszélyeztető vagy nem sértő és a Natura 2000 terület jelölésekor jogszerűen, jogerős engedélynek megfelelően folytatott tevékenység korlátozás nélkül folytatható. (2) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely - a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel - a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. (3) A (2) bekezdés esetén a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) az engedélyköteles tevékenységet engedély hiányában, illetőleg az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végző személyt e tevékenységének a folytatásától eltiltja. A tevékenység tilalma helyett korlátozás is elrendelhető, amennyiben a Natura 2000 terület védelmének biztosításához ez is elegendő. (4) A felügyelőség a (2) bekezdés szerinti tevékenység tanúsítóját az eredeti állapot helyreállítására kötelezi. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítására nincs lehetőség, a felügyelőség az érintettekkel történő előzetes egyeztetést követően a várható természeti kárral arányban álló, más Natura 2000 területen elvégzendő, annak céljából fakadó helyreállítási és fejlesztési feladat elvégzését írja elő a (2) bekezdés szerinti tevékenység gyakorlójának.

(5) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezése nem a felügyelőség hatáskörébe tartozik, akkor a felügyelőség az (3)-(4) bekezdés szerinti intézkedések érdekében az engedélyező hatóságot megkeresi. (6) A (2)-(3) bekezdésen túlmenően a felügyelőség védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a lehatárolásának alapjául szolgáló madárfaj, közösségi és kiemelt jelentőségű faj állománya, illetve közösségi és kiemelt jelentőségű élőhelytípus súlyos vagy helyrehozhatatlan károsodásának veszélyével járó, engedélyhez nem kötött, a mező-, illetve erdőgazdálkodás körén kívül eső tevékenységeket. Ugyanígy jár el a felügyelőség a földhasználati szabályokat sértő, engedélyhez nem kötött mező- és erdőgazdálkodási tevékenységek esetén. 9. § (1) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken, amennyiben azok a Tvt. 4. §-a b) pontjának megfelelő természeti területek, a Tvt. 21. §-ának (1) bekezdése szerint kell eljárni. (2) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a felügyelőség engedélye szükséges a) a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához; b) a terület helyreállításához; c) az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez; d) a talajfelszínen, száznál több fő részvételével zajló közösségi és tömegsportesemény rendezéséhez, valamint a technikai jellegű sporttevékenység folytatásához. (3) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területre irányuló hatósági eljárás során a felügyelőség, illetve a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges a) telekalakítás, építés és használatbavétel engedélyezéséhez; b) nyomvonalas létesítmény, elektronikus hírközlő építmények, továbbá földmű építése engedélyezéséhez; c) vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat engedélyezéséhez; d) ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezéséhez; e) bányatelek megállapításának, módosításnak, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, valamint a meddőhányó hasznosítására, a kitermelés szüneteltetésére, a bánya bezárására vonatkozó műszaki üzemtervek és a tájrendezési terv jóváhagyásának, továbbá a bányászati létesítmények építésének és üzembe helyezésének, továbbá a bányászattal összefüggő vízjogi hatósági eljárásokban; f) halászati hatósági eljárásban; g) vadaspark, vadaskert létesítésére, hatósági vadászat elrendelésére, tenyésztett vad vadászterületre történő kiengedésének engedélyezésére, vadászati idény módosítására, valamint vízivad fészkelési és vonulási szempontból nemzetközi vagy hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vízivadvadászat rendjére irányuló vadászati hatósági eljárásban; h) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására, engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített erdő faállománya fenntartásának engedélyezésére, erdőterület igénybevételének engedélyezésére, az erdő terület tervezett igénybevételére vonatkozó elvi hozzájárulásra irányuló erdészeti hatósági eljárásban; i) termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz. (4) Az engedélyező hatóság a (3) bekezdés szerint meghatározott eljárásba szakhatóságként akkor is köteles bevonni a felügyelőséget, illetve a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi hatóságot, amennyiben a hatósági eljárás nem Natura 2000 területre irányul, de a rendelkezésére álló adatok szerint a Natura 2000 területekre jelentős kihatással lehet. (5) A közút, a vasút, az energetikai hálózat fenntartásához, kezeléséhez szükséges tevékenységek - a 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével és az elengedhetetlenül szükséges igénybevétel mellett - a felügyelőség engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulásának kikérése nélkül végezhetők. 10. § (1) Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más terv vagy beruházás részeként az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján várhatóan jelentős hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak vizsgálnia kell a tervnek vagy be-

ruházásnak a Natura 2000 területen előforduló, a terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatását. (2) A természetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti beruházást akkor engedélyezheti, illetőleg ahhoz szakhatóságként akkor járulhat hozzá, ha megállapítható, hogy az nem veszélyezteti vagy károsítja a Natura 2000 területet, továbbá - a 4. § (1)-(2) bekezdésének figyelembevételével - nem ellentétes a jelölés céljaival. (3) A természetvédelmi hatóság - egyéb ésszerű megoldás hiányában a 10/A. §-ban foglalt eltérésekkel - akkor is köteles az (1) bekezdés szerinti tervet elfogadni, illetőleg a beruházást engedélyezni vagy ahhoz a szakhatósági hozzájárulást megadni, ha a terv vagy beruházás az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a Natura 2000 terület állagára, illetve a rajta előforduló, a terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1., 2. vagy 3. mellékletben felsorolt fajok vagy a 4. mellékletben felsorolt élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére káros hatással lehet, azonban ahhoz a 10/A. § (2)-(3) bekezdés szerinti közérdek fűződik. (4) Amennyiben a (3) bekezdés alapján a tervet el kell fogadni, illetőleg a beruházást engedélyezni kell, vagy ahhoz a szakhatósági hozzájárulást meg kell adni, a károkozást a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A természetvédelmi hatóság ezen túlmenően a terv kidolgozója, illetve a beruházás engedélyese részére a Natura 2000 területek egységességének, valamint az élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása érdekében más Natura 2000 területen a várható természeti kárral arányos helyreállítási és fejlesztési feladat (a továbbiakban: kiegyenlítő intézkedés) elvégzését írja elő. (5) Az (1) bekezdés szerinti beruházás engedélyezése előtt - indokolt esetben - ki kell kérni az érintett nyilvánosság véleményét, amelynek érdekében az eljáró hatóság közmeghallgatást tart. E bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó beruházások esetén. (6) A természetvédelmi hatóság a (4) bekezdés szerinti kiegyenlítő intézkedésről a 8. számú melléklet szerinti adatlapon - a Minisztériumon keresztül - tájékoztatja az Európai Bizottságot. (7) A 10. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseit a jelölt Natura 2000 területekre nem kell alkalmazni. 10/A. § (1) Az a terv vagy beruházás, amely az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján jelentős hatással lehet valamely Natura 2000 területen előforduló, annak kijelölésének alapjául szolgáló, a 2. B) vagy 3. B) mellékletben felsorolt kiemelt jelentőségű közösségi fajra vagy a 4. B) mellékletben felsorolt kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusra, - a (3) bekezdés kivételével kizárólag kiemelt fontosságú közérdekből fogadható el, illetőleg engedélyezhető. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése. (3) A Natura 2000 területen előforduló kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusra vagy kiemelt jelentőségű közösségi fajra várhatóan jelentős hatással lévő olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amelyhez - a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül - egyéb kiemelt fontosságú közérdek fűződik, ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét. Egyéb kiemelt fontosságú közérdeknek minősülhetnek különösen a 4. § (2) bekezdésében foglalt, az ország társadalmigazdasági fejlődését szolgáló célok. (4) A (3) bekezdés szerinti beruházás engedélyezése előtt az Európai Bizottság véleményét a természetvédelmi hatóság a 8. számú melléklet szerinti adatlap alapján - az államtitokról és szolgálati titokról szóló külön törvényben foglaltak figyelembevételével - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon (a továbbiakban: Minisztérium) keresztül kéri ki. (5) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti beruházás engedélyezése nem a természetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik, az eljárásba a természetvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni. A természetvédelmi hatóság állásfoglalásához csatolja a kitöltött 8. számú melléklet szerinti adatlapot, amely alapján az Európai Bizottság véleményét - a Minisztériumon keresztül - az eljáró hatóság kéri ki.

(6) A (3) bekezdés szerinti terv elfogadása előtt az Európai Bizottság véleményét a 8. számú melléklet szerinti adatlapon országos hatáskörű szerv által kidolgozott terv esetén a Minisztérium, minden más esetben - a Minisztériumon keresztül - a felügyelőség kéri ki. 11. § A Natura 2000 területek tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 43. §-ában, valamint a külön kormányrendeletben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. 12. § (1) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területekkel érintett földrészlet tulajdonosa, vagyonkezelője, használója - ideértve a vadászatra, illetőleg halászatra jogosultat köteles tűrni a felügyelőségnek, a nemzeti park igazgatóságnak, illetve a természetvédelmi kezelést ellátó szervnek a védett természeti érték, Natura 2000 terület oltalma, tudományos megismerése érdekében végzett tevékenységét, így különösen a természetvédelmi érték megközelítését, őrzését, állapotának ellenőrzését, és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését úgy, hogy az a gazdálkodást, illetve a területhasználatot ne akadályozza. (2) Az állami tulajdonban lévő, honvédelmi vagyonkezelésében álló (1) bekezdés szerinti területeken, az ott meghatározott tevékenységek elvégzéséhez, biztonsági okokból az illetékes katonai parancsnok írásbeli engedélyét be kell szerezni. 13. § (1) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken a természetvédelmi előírások megsértése esetén a Tvt. 80. §-a (1) bekezdésének a) és e) pontjában, (2), (3), (5) és (6) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

7. függelék Közút védőtávolságára vonatkozó előírások 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 42/A. § (1) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.

8. függelék Vízfolyások parti sávjára vonatkozó előírások 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról 2. A parti sávra vonatkozó rendelkezések 2. § (1) A vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek a vizek és közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére az e rendeletben meghatározott szélességig terjedő parti sávot használhatnak. (2) E § alkalmazásában szakfeladatok: mérések, vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések, továbbá fenntartási és helyreállítási munkák esetenkénti vagy rendszeres ellátása. (3) A parti sáv szélessége: a) a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a partvonaltól számított 10 méterig,

b) az a) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méterig terjed. (4) A tulajdonos vagy a fenntartó kérelmére a vízügyi hatóság a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szélességtől eltérő, de legfeljebb 10 méter szélességű parti sávot is megállapíthat, ha azt a szakfeladatok ellátása feltétlenül indokolja. (5) Az árvízvédelmi művek, belvízvédelmi és egyéb csatornák, továbbá a tározók vízjogi üzemeltetési engedélyének részét képező üzemeltetési szabályzatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a parti sáv méretének meghatározását tartalmazzák, a vízügyi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény nyilvános közzétételre vonatkozó szabályai alkalmazásával közzéteszi. (6) A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan a szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható. 3. § (1) Azon vízfolyásszakaszokon, amelyekre nagyvízi mederkezelési terv készül, a parti sávba tartozó területek használatát, építmények elhelyezését az adott mederszakaszra kidolgozott nagyvízi mederkezelési terv határozza meg. (2) Az (1) bekezdésbe nem tartozó egyéb vízfolyás, tó, tározó és holtág esetében parti sávban a) külterületen gyepgazdálkodás, valamint a termőföld művelési ágának megfelelő, a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozó, a meder állapotát nem veszélyeztető tevékenység folytatható, b) csak a meder használatával és fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a meder használatával összefüggő vízilétesítmény, kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény helyezhető el. 4. § (1) A parti sáv jogellenes használata, hasznosítása, különösen a meder és a part állagát, illetve a mederfenntartási munkák elvégzését jogellenesen akadályozó tevékenység vagy állapot esetén az ingatlan használója köteles a jogellenes állapotot megszüntetni és a jogszabálynak megfelelő állapotot helyreállítani, amelyre a fenntartó határidő tűzésével az ingatlan használóját felszólíthatja. (2) Ha az ingatlan használója a fenntartó felszólításának – az arra megállapított megfelelő időtartamon belül – nem tesz eleget, a fenntartó az illetékes vízügyi hatóság megkeresésével kezdeményezi a vízgazdálkodási szempontból káros állapot megszüntetésére irányuló hatósági eljárás megindítását.

9. függelék Villanyvezetékek védőtávolságára vonatkozó előírások 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről 4. A biztonsági övezet terjedelme 6. § (1) Föld feletti vezeték - ideértve a vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezést is az a) pont af) alpontjában és a b) pontban foglalt eltéréssel - biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért, következő távolságokra lévő függőleges síkokig terjed: a) föld feletti szabadvezeték esetében: aa) 500 kV-ot meghaladó névleges feszültségszint felett 40 méter, ab) 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 28 méter, ac) 200 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 18 méter, ad) 35 kV felett 200 kV névleges feszültségszintig 13 méter, ae) 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter, af) legfeljebb 1 kV névleges feszültségszintig 1 méter, a vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés esetében 2,5 méter,

b) föld feletti szigetelt vezeték és univerzális kábel esetében 0,5 méter, a szigetelt vezeték és univerzális kábel tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés esetében 2,5 méter, c) föld feletti burkolt vezeték esetében legfeljebb 25 kV névleges feszültségszintig 2,5 méter és 1,25 méter a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott biztonságra vagy a különleges biztonságra vonatkozó előírásoknak megtartásával létesült, d) föld feletti vezeték végpontján a biztonsági övezet a végponttól vízszintesen minden irányban mért, a feszültségszinttől függően az a), b) és c) pontban meghatározott távolságokra lévő függőleges síkokig is kiterjed. (2) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon a vezeték névleges feszültségétől függően a) 35 kV-nál nem nagyobb névleges feszültség esetében 1 méter, b) 35 kV-nál nagyobb névleges feszültség esetében 1,5 méter, a vezeték szélső pontjától vízszintesen és nyomvonalára merőlegesen mért távolságokra lévő függőleges síkokig terjed. (3) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mechanikus védelmet biztosító védőszerkezetben (védőcsőben, kábelcsatornában) elhelyezve a védőszerkezet szélétől mért 0,2 méterig terjed. Több védőszerkezet esetében a távolságot a szélső szerkezettől kell megtartani. (4) Falra szerelt szigetelt vezeték biztonsági övezete a vezeték köpenyétől a légtér felé mért 0,5 méterig terjed. (5) Alépítményen, építményen belül, külön légtérben elhelyezett szigetelt vezeték biztonsági övezete a vezeték légterét határoló falak külső felületéig terjed. 7. § (1) A szabadtéri elhelyezésű, tartószerkezeten elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés biztonsági övezete a berendezés szélétől vízszintesen: a) 35 kV névleges feszültségszintig 5 méter, b) 35 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 10 méter, c) 500 kV névleges feszültségszint felett 15 méter távolságban lévő függőleges síkokig terjed. (2) Föld feletti vagy föld alatti épületben, építményben elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés biztonsági övezetét a berendezés falai határolják. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett távolságoktól az építésügyi hatóság a 17. §-ban foglaltak szerint eltérést engedélyezhet. 8. § (1) A földben elhelyezett vezeték nyomvonalát külterületen minden irányváltoztatási ponton, valamint egyenes nyomvonalszakaszokon legalább 500 méterenként - kivéve a közterületen lévő utakat és tereket - a föld felszínén jól látható módon és időtállóan meg kell jelölni. Mezőgazdasági művelés alatt álló területeken és földutakon olyan jelölés is alkalmazható, amely nem közvetlenül a nyomvonalon, annak töréspontjain van elhelyezve, hanem annak közelében, és amely jelölés a nyomvonalra vonatkozó lényeges információkat tartalmazza. Amennyiben a nyomvonal jelölésére szolgáló műtárgy elhelyezése termőföld igénybevételével valósítható meg, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. §-ában foglaltak szerint a műtárgy létesítéséhez az ingatlanügyi hatóság termőföld más célú hasznosítására vonatkozó előzetesen engedélye szükséges. (2) A települések kül- és belterületén, a föld alatt elhelyezett vezetékek vízszintes és magassági töréspontjait, valamint a földfelszín magasságát numerikus módszerrel, EOV koordinátarendszerben kell bemérni. A bemérés során a földalatti vezeték közvetlen környezetében lévő, és állandó módon megjelölt tereptárgyakra, azok töréspontjaira, tömbhatárpontokra ellenőrző méréseket kell végezni.

10. függelék Víz kutak védőtávolságára vonatkozó előírások 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

A védőidomok, védőterületek, védősávok kijelölése III. A védőidommal, a védőterülettel, a védősávval érintett ingatlanok használata és a védelem érdekében szükséges használati korlátozások 12. § (1) A felszín alatti vízbázisok külső védőövezetén és védőidomában olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetőleg a vízbe (20 napon belül le nem bomló) szennyező anyag, illetve élőlény kerülhet, tilos. (2) A külső védőövezet területén: a) szükség szerint tereprendezést kell végezni úgy, hogy ott pangó víz sem elöntésből, sem csapadékból ne keletkezzen. A hullámtéri vízművek felépítményét úgy kell kialakítani, hogy a kutakba és egyéb létesítményekbe felszíni víz árvíz esetén se kerülhessen. A területet elöntő árvíz levonulása után gondoskodni kell a bomlékony és korhadó, a felszín alatti víz szennyezését előidéző anyagok eltávolításáról; b) a meglévő áthaladó közutat és az útárkot vízzáró burkolattal kell ellátni. Az útárkot úgy kell kialakítani, hogy a vizeket a külső védőterület határán kívülre vezesse. Új közút nem létesíthető. A külső védőövezeten áthaladó szakaszokon az útfenntartáshoz használatos anyagokat tárolni tilos; c) a közutakon a külső védőövezeten áthaladó útszakasz egészére vonatkozó „Megállni tilos” táblákat kell elhelyezni. Veszélyes vegyi anyagokat szállító teherjárművek számára a külső védőövezetet megfelelő táblákkal ellátott elkerülő terelőutat kell kijelölni; d) a létesítmények, így például lakóépületek, sport- és szabadidő-létesítmények, üzemek szennyvizét zárt, nyomáspróbával ellenőrzött szennyvízcsatornával kell elvezetni; e) a növénytermesztéssel összefüggésben meg kell állapítani, hogy az milyen hatással van a védelemben részesülő vízre. Ehhez meg kell vizsgálni a termőtalajt, a víz fölötti képződményeket és a vizet. A vizsgálati eredmények alapján meg kell állapítani, hogy ea) okozott-e a növénytermesztés kimutatható károsodást a vízben; eb) a termőtalaj és a víz fölött elhelyezkedő képződmények állapotából lehet-e arra következtetni, hogy meghatározott időn belül a víz károsodni fog, vagy a víz az alkalmazott növénytermesztési technológia mellett előreláthatólag hosszú idő alatt sem károsodik. (3) Amennyiben a vizsgálat eredményétől függően megállapítható, hogy a)11 a növénytermesztés a víz károsodását okozta vagy meghatározott időn belül okozhatja, és a vízkivétel fenntartása érdekében a károsodás megszüntetése indokolt, a működési területével érintett vízügyi igazgatóság véleménye alapján a vízügyi hatóság, valamint a növény- és talajvédelmi hatóság által alkalmasnak tartott technológiát kell alkalmazni, amely mellett a víz további károsodása, a károsodás lehetősége megszűnik; b) a növénytermesztés alkalmazott módja nem károsítja a vizet, az adott technológia csak az illetékes hatóságok olyan állásfoglalása alapján változtatható meg, amely szerint a megváltoztatott technológia sem lesz káros hatással a vízre. (4) A külső védőövezet területén: a)12 a mezőgazdasági földterület használója a tevékenységéről a (3) bekezdés szerinti hatósági állásfoglalás alapján szolgáltat adatot a vízügyi igazgatóságnak. Amennyiben megállapítható, hogy a víz károsodik vagy károsodása várható, az alkalmazott technológiát a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint meg kell változtatni; b)13 tilos az állattenyésztés, azonban háziállatok (kutya, macska és - korlátozott számban - baromfi) tartása megengedhető. Baromfitartás esetén az ólakat úgy kell kialakítani, hogy a talaj és talajvíz szennyeződése kizárt legyen (így például vízzáró kivitellel, zárt hulladékszállítással). Egyes esetekben (így például 2 m-nél mélyebb talajvízszint) ellenőrzés mellett a legeltetés is megengedhető, de az állatok itatása és deleltetése a védőterületen kívül történjen; c) tilos folyékony üzemanyagot vagy vegyi anyagot tárolni. A vízmű működtetéséhez szükséges üzemanyag, illetőleg vegyszer tárolását szolgáló fém, illetve műanyag tartályt olyan vízzáró betonmedencében kell elhelyezni, amely a tartály meghibásodása esetén a teljes üzemanyagmennyiséget magában foglalja; d) a folyószakasz mederviszonyait partiszűrésű vízkivétel esetében csak úgy szabad megváltoztatni, hogy az ne legyen káros hatással a víz minőségére. (A védőövezetet legalább a partiszűrésű vízkivételi létesítmények és a partél közötti területen ki kell jelölni); e)14 kutató fúrás vagy új kút a - vízügyi igazgatóság hozzájárulása és a vízügyi hatóság engedélye alapján - csak akkor létesíthető, ha a meglévő vízkitermelés zavarása nélkül (így például más vízadóréteg felhasználásával) további vízkivételt, a vízmű tönkrement kútjának pótlását vagy a vízkészlet mennyiségének, minőségének ellenőrzését szolgálja.

11. függelék Gáz létesítmények védőtávolságára vonatkozó előírások 11/2013 (II.21.) NGM rendelet

a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról 2. melléklet a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelethez Műszaki Biztonsági Szabályzat 3.2.1.2. Védőtávolság A csatlakozó vezetéket és a fogyasztó vezeték térszint alatti szakaszát, az alábbi (3.2. sz. táblázat) védőtávolság betartásával kell vezetni, kivétel az épület fala, ha azt merőlegesen közelíti meg. 3.2. sz. táblázat Védőtávolságok [m] Üreges,

Nyomásfokozat

túlnyomás Épületek nélküli től

Erős áramú kábeltől, távfűtő vezetéktől

Vízvezeték től

Ipari, nem villamos vágányok űrszelvényétől

Fák törzsétől

közműtől, műtárgytól Kisnyomás

2 (1)

1 (0,5)

Középnyomás

4 (2)

2 (1)

2 (1) 4 (2) 0,5 (0,2)

Nagyközép 5 (2,5)

0,3 (0,1)

2 (1)

2 (1)

5 (2)

nyomás Vezeték névleges-átmérője (DN)

Üzemi nyomás (MOP)

A védőtávolság mértéke a tervezési tényező (f0) függvényében [m]

[mm]

[bar]

f0 < 0,72

f0 < 0,59

f0 < 0,5

10

8

5

12

10

5

18

15

10

600 < DN < 900

21

15

10

DN > 900

24

20

10

DN < 150 150 < DN < 400 400 < DN < 600

25 < MOP < 64

A zárójeles távolságok az alkalmazni kívánt műszaki megoldással elérhető védelem mellett tervezhetők. A terv térjen ki a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték védőtávolságon belüli alábbi tilalmakra és korlátozásokra: a) a védőtávolságon belül (3.2. sz. táblázat) nem szabad a vezeték műszaki állapotát veszélyeztető, ellenőrzését akadályozó tevékenységet végezni, illetve ilyen létesítményt elhelyezni. b) épület alatt csatlakozó és fogyasztói vezeték nem helyezhető el. A védőtávolságon belül az üzemeltetéshez, karbantartáshoz és javításhoz szükséges létesítmények, anyagok ideiglenesen elhelyezhetők, tevékenységek folytathatók.

12. függelék CH kutak védőtávolságára vonatkozó előírások 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról Biztonsági övezet és védőpillér 32. § (1) A szénhidrogén-szállító-, földgázelosztó-, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vezeték), valamint a bányászati létesítmény és a célvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg. 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról 19/A. § (1) A szénhidrogén- és a széndioxid-szállítóvezeték (a továbbiakban együtt: szállítóvezeték), a földgáz elosztóvezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték), az egyéb gáz és gáztermék vezeték, valamint a bányászati létesítmény és a célvezeték, továbbá környezetük védelmére, zavartalan üzemeltetése, ellenőrzése, karbantartása, javítása és az üzemzavar-elhárítás biztosítására biztonsági szabályzatban meghatározott méretű biztonsági övezetet kell megállapítani. (2) A biztonsági övezeten belül tilos a) a 19/B. §-ban foglaltak kivételével az építési tevékenység, továbbá bármilyen építmény elhelyezése; b) a tűzrakás vagy anyagok égetése; c) a külszíni szilárdásvány-bányászati tevékenység; d) a kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, a szállító- és elosztóvezeték állagát veszélyeztető maró- és tűzveszélyes anyagok kiöntése, kiszórása; e) a robbantási tevékenység; f) anyagok elhelyezése, tárolása; g) az árasztásos öntözés, továbbá rizstelep, halastó, víztározó, zagytér létesítése; h) szállítóvezeték esetében járművek állandó vagy ideiglenes tárolása. (3) A bányászati létesítmények és a szállítóvezeték részét képező állomások és fáklyák biztonsági övezetének teljes terjedelmében, valamint az elosztóvezeték tengelyétől mért 2-2 méteres, a szállítóvezeték, az egyéb gáz és gáztermék vezeték és a célvezeték tengelyétől mért 5-5 méteres, továbbá az energiaellátó, a távfelügyeleti, a hírközlési és a korrózióvédelemi kábelek tengelyétől mért 1-1 méteres biztonsági övezet részben tilos a) fák, valamint a létesítmények, vezetékek épségét veszélyeztető egyéb növények ültetése, b) szőlő- és egyéb kordonok elhelyezése, c) a 0,6 m-nél nagyobb mélységű talajművelés, d) a kézzel végzett régészeti feltárás és a 19/B. §-ban foglaltak kivételével egyéb, a felszín megbontásával járó tevékenység (a továbbiakban: földmunka) végzése, valamint e) a tereprendezés. (4) A biztonsági övezetben az építésügyi hatóság által jogerősen elrendelt bontási tevékenység elvégezhető. (5) A biztonsági övezeten belül az üzemeltetéshez, karbantartáshoz és javításhoz, valamint az üzemeltető hozzájárulásával más tevékenység végzéséhez szükséges létesítmények, anyagok ideiglenesen elhelyezhetők, tevékenységek folytathatók. (6) Az (1) bekezdés szerinti létesítmény jelzéseinek, felszíni műtárgyainak eltakarása, megrongálása, eltávolítása tilos. A biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat köteles betartani, továbbá nem végezhet olyan tevékenységet, amely a tilalmak és a korlátozások teljesülését veszélyeztetné. (7) A biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások megtartását az üzemeltető vagy megbízottja köteles rendszeresen ellenőrizni, és azok megsértése esetén köteles a jogszabályban előírt állapot visszaállításáról intézkedni, amelyet a biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója tűrni köteles. A megtett intézkedéseket és azok eredményét - a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából haladéktalanul - köteles bejelenteni a bányakapitányságnak.

(8) A biztonsági övezet kérelemre módosítható, ha a műszaki-biztonsági feltételek lehetővé teszik. (9) A biztonsági övezettel érintett ingatlanokra alapított vezetékjog, használati jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzését a létesítmény használatba vétele iránti kérelem benyújtása előtt kezdeményezni kell. Azokban a jogszabályban meghatározott esetekben, amikor szolgalmi jog, vezetékjog, használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be, az üzemeltető a biztonsági övezetről, az előírt korlátozásokról és tilalmakról, valamint ezek megváltozásáról köteles az érintett ingatlantulajdonost (kezelőt, használót) az üzembe helyezés előtt, és a változást követően 30 napon belül írásban tájékoztatni. 19/B. § (1) Nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték (e §-ban a továbbiakban: keresztezett létesítmény) egymást és más nyomvonalas létesítmény e létesítményeket biztonsági szabályzatban meghatározott módon és mértékben keresztezheti vagy megközelítheti. (2) A keresztezett létesítmény keresztezéséhez, megközelítéséhez azok üzemeltetőjének egyetértése szükséges. Az üzemeltető az egyetértés megadását feltételekhez kötheti. (3) A keresztező, megközelítő építmény építtetőjének gondoskodnia kell a) a szükséges engedélyezési és kivitelezési, valamint üzemeltetési, technológiai tervek elkészítéséről és az üzemeltetővel történő egyeztetéséről, b) a meglévő létesítményen megvalósítani szükséges átalakítások terveinek elkészítéséről, a kivitelezési költségek viseléséről és c) a biztonsági övezet kialakítása érdekében szükséges költségek viseléséről. (4) Az üzemeltető egyetértése iránti megkereséshez mellékelni kell a (3) bekezdés a) pontja szerinti terveket. Ha az üzemeltető a nyilatkozat megadására vonatkozó megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az építési tevékenységhez. A nyilatkozatadás elmaradásából származó károkért az üzemeltető a károkozóval egyetemlegesen felelős. (5) Az (1) bekezdés szerinti esetben meglévő létesítménynek kell tekinteni a keresztező, megközelítő létesítmény tervezésének időszakában hatályos létesítési vagy használatbavételi engedéllyel, illetve hatályos terület-felhasználási vagy építési engedéllyel rendelkező keresztezett létesítményt. (6) Gépi földmunkát a keresztezett létesítmény feltárásához szükséges szilárd burkolatú út felbontása kivételével, a létesítmény szélső alkotóitól számított 1-1 méteres övezeten belül végezni nem lehet. (7) Az építési tevékenység kivitelezőjének gondoskodnia kell a kivitelezési munka megkezdése előtt az üzemeltető szakmai felügyelete mellett a keresztezett létesítmény nyomvonalának és a (6) bekezdés szerinti övezet kijelöléséről, a kijelölt övezetnek az építési tevékenység alatti fenntartásáról, a keresztezett létesítmény feltárásáról. A kijelölés helyességéért az üzemeltető a felelős. A kijelölés szakmai felügyeletével kapcsolatos költségeket a kivitelező köteles viselni. (8) Ha más nyomvonalas létesítmény üzemzavarának elhárítása szükséges, az üzemzavarral érintett nyomvonalas létesítmény üzemeltetője köteles az üzemzavar-elhárítás megkezdése előtt a keresztezett létesítmény üzemeltetőjével a tervezett munkálatokról és azok helyéről egyeztetni. (9) Közvetlen veszélyhelyzet áll fenn, ha a megrongált keresztezett létesítményből a szállított közeg kiáramlik, és a kiáramló közeg a) robbanás- vagy tűzveszélyes, vagy b) az egészségre, környezetre ártalmas.

13 függelék A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000.évi CXII. törvény vonatkozó előírásai VÉDELMI ÖVEZETEK SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSAI Magterület övezete 23. § A magterület övezete (Ö-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a magterület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg; b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el; d) települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével történhet; e) új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; f) új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el; g) 10 m beépítési magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; h) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. Ökológiai folyosó övezete 24. § Az ökológiai folyosó övezete (Ö-2) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint az ökológiai folyosó kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) b) a településrendezési eszközök készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét ökológiai vizsgálatokra alapozva kell tervezni és biztosítani; c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; d) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető; e) a települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; f) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el; 2 g) a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m -nél kisebb telek nem építhető be; h) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható; i) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el; j) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet; k) 10 m beépítési magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; l) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható; m) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni; n) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. Pufferterület övezete 25. § A pufferterület övezete (Ö-3) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a pufferterület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; b) c) országos jelentőségű védett természeti területen szántóművelési ágban építmény nem helyezhető el; d) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető; 2 e) a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken 2700 m -nél kisebb telkek nem építhetők be; f) új külszíni bányatelek nem állapítható meg; g) közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve létesíthetők; h) csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; i) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető; j) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 26. § A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos jelentőségű tájképvédelmi terület országos övezetre, valamint a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető; c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők; e) országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt 2 területeken a 2700 m -nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el; f) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; g) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető; h) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; i) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete 31. § A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) tekintetében az OTrT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók: a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható; b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető. Vízeróziónak kitett terület övezete 33. § A vízeróziónak kitett terület övezet (P-2) tekintetében az OTrT által meghatározott vízeróziónak kitett terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett terü-

letek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni; b) a már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos feladatokat a településrendezési eszközökben kell meghatározni. Települési terület övezete 37. § A települési terület övezetén (U-1): a) a településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közművesítéssel, környezetalakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni; b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; c) az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni; d) a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. Gazdasági terület övezete 38. § A gazdasági terület övezetén (U-2): a) a településszerkezeti tervben új, a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület nem jelölhető ki; b) a település központi belterületéhez kapcsolódó gazdasági területen az új kereskedelmi, szolgáltató terület legfeljebb 50%-os, valamint az egyéb ipari terület legfeljebb 40%-os beépítettségű lehet, és az új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani; c) a település központi belterületétől elkülönülő gazdasági területen az új kereskedelmi, szolgáltató terület, valamint az egyéb ipari terület beépítettsége legfeljebb 30%-os lehet, és az új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani. Általános mezőgazdasági terület övezete 39. § (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetén (M-1): a) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; b) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a 2 telek a 0,3%-át, és az 1000 m -t nem haladhatja meg; c) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; d) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át és az 2 1000 m -t nem haladhatja meg; e) szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; f) a szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő 2 épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, és a 800 m -t nem haladhatja meg; g) a Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, fel dolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni; h) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető;

i) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%2 át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m -t nem haladhatja meg; j) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni; k) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet - a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni. A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak elhelyezéséről a településrendezési eszközökben kell rendelkezni; l) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; m) a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési eszközökben meghatározott módon kell telepíteni; n) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. (2) Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki - parti és partközeli településen az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem partközelinek nem minősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg. (3) A majorok és gazdasági telephelyek gazdasági célú hasznosítását a településrendezési eszközökben kell szabályozni gazdasági területként, ahol környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység folytatható. (4) Az övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges beépítésre szánt terület települési területfelhasználási egységként meghatározott területek közül a nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhető. Kertgazdasági terület övezete 40. § A kertgazdasági terület övezetén (M-2): a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; 2 b) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m , kivéve, ha e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott a helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg; 2 c) 1500 m -nél kisebb telekre az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott helyi építési szabályzat alapján sem lehet épületet építeni; d) művelt telekre 3%-os beépítettséggel - a 39. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak kivételével - a műveléssel összefüggő gazdasági épületet lehet építeni; e) a beépítési magasság a 4 métert, az építmény legmagasabb pontja a 6 métert nem haladhatja meg; f) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; g) az egyes településeken az övezet területének legfeljebb 10%-án a település helyi építési szabályzatában kijelölt, a település belterületéhez közvetlenül kapcsolódó területeken, legkevesebb 3000 2 m nagyságú művelt telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető; h) műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található; i) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető. Erdőterület övezete 42. § Az erdőterület övezetén (E-1): a) a szőlő művelési ágban történő hasznosítás - a szőlő termőhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken - az erdészeti hatóság által engedélyezhető; b) a védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni; c) a nem védelmi célú erdőben épületet 10 ha-nál nagyobb földrészleten legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni; d) fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell; e) a védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad;

f) új vadaskert létesítése nem engedélyezhető; g) terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete 43. § Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet (E-2) tekintetében az OTrT által meghatározott erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók: a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható; c) erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 44. § A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet (E-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kiváló termőhelyi adottságú erdőterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások érvényesek: a) az övezetbe tartozó területeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a tényleges kiterjedésnek megfelelően a településrendezési eszközökben kell lehatárolni; b) az a) pontban lehatárolt területek a településrendezési eszközökben csak erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolhatóak. Turisztikai fejlesztési terület övezete 45. § A turisztikai fejlesztési terület övezetén (Ü-1): a) az 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők be, legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel; b) az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni; c) a telek területének legalább 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani; d) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete 46. § A szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén (C-1): a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetébe is besorolt földrészletek erdőterületként történő kijelöléséről a településrendezési eszközökben kell dönteni; c) építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 övezethez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet; d) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem - szőlőműveléssel nem hasznosított területen is - a telek méretétől függetlenül elhelyezhető; e) a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni.

2. melléklet A meglévő és tervezett helyi úthálózati elemek: Útkategória

Szabályozási szélesség, (védőtávolság)

Közúti tervezési osztály (KTSZ szerint)

Úthálózati szerep (OTÉK szerint)

Tulajdonos

K.V.

20m (50-50m)

összekötő út

B.V.

min. 15m

gyűjtőút

Országos mellékút

Állami

K.V.

min. 24m (5050m)

összekötő út

Állami

K.V.

(50-50m)

összekötő út

Állami

B.V.

min. 14m

gyűjtőút

K.V.

(50-50m)

összekötő út

B.V.

16m

gyűjtőút

Állami

K.V.

(50-50m)

összekötő út

Állami

K.V.

14m (25-25m)

Önkormányzati

igen (5)

B.V.

min. 11m

Önkormányzati

igen (6)

GY2 - helyi gyűjtőút (Park utca)

B.V.

min. 14m

Önkormányzati

igen (2)

GY3 - helyi gyűjtőút (Panoráma út Csermely utca)

B.V.

min. 10m

Önkormányzati

igen (6)

K.V.

30m (25-25m)

B.V.

28m

B.VI.

min. 14m

Út jele (száma, neve, vagy helyrajzi száma)

OM1 - 7522 jelű (Galambok Zalaapáti) összekötő út OM2 - 7522 jelű (Galambok Zalaapáti) összekötő út városi elkerülő kiváltott szakasz OM3 - 7521 jelű (Zalakomár Zalakaros) összekötő út

OM4 - Zalakaros - Újudvar összekötő út OM5 - 7511 jelű (ZalakomárNagykanizsa) összekötő út

Országos mellékút

GY1 - helyi gyűtőút (Rákóczi utca)

GY4 - helyi gyűjtőút (287/5 út) Kl1 jelű lakóterületi kiszolgáló út Kl2 jelű lakóterületi kiszolgáló út

16m

Kl3 jelű lakóterületi kiszolgáló út

16m


16m


min. 11m


16m


16m


min. 16m


9m


gyűjtőút

Helyi gyűjtőút

Állami

Szabályozási szélesség mintakeresztszelvénnyel igazolandó

igen (1) igen (2) igen (3)

igen (2)

Állami igen (4)

Önkormányzati Lakóút

Kiszolgáló út

Önkormányzati

igen (6)

igen (7)

16m


16m


min. 9m


min. 12m


min. 6m

igen (8)


min. 6m

igen (8)


8m

igen (9)


8m

igen (9)


min. 9m

igen (7)


min. 14m


min. 12m


8m

igen (9)


min. 6m

igen (8)

igen (7)


min. 6m

igen (8)


min. 6m

igen (8)


min. 6m

igen (8)


8m

igen (9)


min. 8m

igen (9)


10m

igen (6)


14m


14m


12m


min. 9m

igen (7)


6m

igen (8)


min. 8m

igen (9)


20m


6m


min. 22m


16m


16m


14m


14m


14m


16m


16m


min. 16m

Km1 jelű mezőgazdasági út

K.VI.

6m


-


-


-


-


-


-


-


-


-


-


-


-


-


-


-


-


-


-


min. 6m


-

Km22 jelű mezőgazdasági, zártkerti

-

igen (8)

Mezőgazd. út,szevízút

Kiszolgáló út

Önkormányzati

igen (8)

igen (8)

út Km23 jelű mezőgazdasági, zártkerti út

8m


-


-


-


-


-


-


-


-


8m


-


-


-


-


-


-


8m

igen (9)

igen (9)

igen (9)

3. melléklet Falusias lakóterület telkein létesíthető (új épület építésével vagy meglévő hasznosításával) állattartó épületek befogadóképességének felső határa állatfajok csoportjai szerint: Csoport megnevezése

nagyhaszonállat kishaszonállat

kisállat

Csoportba tartozó állatfajok szarvasmarha, ló, öszvér, szamár sertés kecske, juh kutya baromfi, posta-sportdísz– és haszongalamb, házinyúl

Épület befogadóképessége Lf-1, Lf-2

Lf-3

-

5 + a szaporulatai

5 + a szaporulatai 10 + a szaporulatai 3 + a szaporulatai 50

10 + a szaporulatai 20 + a szaporulatai 5 + a szaporulatai 100

4. melléklet Elővásárlási joggal érintett ingatlanok: Hrsz.: 076, 267/2, 561/3, 562/1, 674, 675, 676, 688/2, 0166/57, 0166/58,

10. rendelet tervezet

Recommend Documents