(C) http://kgt.bme.hu/
22.1. ábra. A versenyzı vállalat keresleti görbéje. A piaci árnál a vállalati kereslet vízszintes. Magasabb árakon a vállalat semmit nem ad el, a piaci ár alatt pedig a teljes keresleti görbe vonatkozik rá.
p
10. elıadás: Vállalati kínálat, iparági kínálat Piaci ár
Piaci kereslet
Vállalati keresleti görbe P*
y
A vállalat korlátai
A versenyzı vállalat kínálati döntése
Technológiai korlátok: a termelési függvény írja le Gazdasági korlátok: a technológiai korlátokból következnek, és a költségfüggvények írják le Piaci korlát: a vállalat által eladható mennyiséget a fogyasztók és a többi vállalat magatartása határozzák meg. Csak annyit tud eladni a vállalat, amennyit az adott áron megvesznek.
max π ( q)
max{R(q ) − c( q )}
max{p ⋅ q − c(q )} ∂π ( q) = p − MC (q ) = 0 ∂q
A vállalat által meghatározott ár és az eladott mennyiség közötti összefüggést vállalati (reziduális) keresleti függvénynek nevezzük. Ez függ:
A piaci kereslettıl
A többi vállalat termelési döntésétıl
A vállalat adott piaci ár mellett keresi a legnagyobb profitot biztosító kibocsátást:
p = MC (q )
1 /8
(C) http://kgt.bme.hu/
Határköltség és kínálat.
Az inverz kínálati függvény
Annak ellenére, hogy az ár kétféle kibocsátási szinten egyenlı a határköltséggel, a profitmaximalizáló mennyiség csak a határköltség görbe emelkedı szakaszán lévı ponthoz tartozhat. (22.2. ábra) MC AC AVC MC
AC AVC
Tekinthetjük a kibocsátást az ár függvényében, ekkor a kínálati függvényt kapjuk, vagy Az árat a kibocsátás függvényében, ez az inverz kínálati függvény. Az ár a kínálati görbe minden pontjában egyenlı a határköltséggel, a piaci ár az iparágban mőködı minden vállalat határköltségének a mértéke.
p
y1
y2
y
Átlagos változó költség és kínálat p ≥ AVC ( y ) =
AC AVC MC
Az egyes vállalatok összköltségei nagyon eltérı képet mutatnak, de a határköltségeknek egyenlınek kell lenniük.
cv ( y ) y
Mekkora profitot érhet el a vállalat?
A kínálati görbe a határköltséggörbének az az emelkedı szakasza, amely az átlagos változó költségMC AC görbe felett halad. A vállalat nem tevékenykedik a határköltséggörbének az AVC átlagos változóköltséggörbe alatti pontjaiban, mert ekkor nagyobb profitot (kevesebb veszteséget) érhet el, ha szünetelteti a termelését.
P > AC ( y )
2.
R ( y ) > c( y ) R ( y ) = c( y )
3.
R ( y ) < c( y )
4.
R ( y ) = VC ( y )
P < AC ( y ) P = AVC ( y )
5.
R ( y ) < VC ( y )
P < AVC ( y )
1.
y
2 /8
P = AC ( y )
(C) http://kgt.bme.hu/
1. R( y) > c( y)
P > AC ( y )
3. R( y ) < c( y )
P < AC ( y )
A vállalat pozitív profitot ér el AC AVC MC
AC AVC MC
MC AC
MC AC
p Profit AVC
AVC
veszteség
A vállalat veszteséges (negatív profitot ér el), de a veszteség nagysága kisebb, mint az állandó költség.
p
y
y*
y*
P = AC ( y )
2. R ( y ) = c( y )
4. R ( y ) = VC ( y )
Fedezeti pont: a gazdasági profit 0 AC AVC MC
P = AVC ( y )
Üzemszüneti pont: a vállalat számára közömbös, hogy termel-e. AC AVC MC
MC AC
p
y
AVC
MC AC
AVC
veszteség p
y*
y
y*
3 /8
y
(C) http://kgt.bme.hu/
5. R( y ) < VC ( y ) AC AVC MC
A termelıi többlet három kiszámítási módja: A) Árbevétel – Változó költségek.
P < AVC ( y )
AC AVC MC
MC AC
MC=S AC p AVC
Veszteség
AVC
A vállalat nem termel, mert a veszteség termelés mellett nagyobb, mint az állandó költség.
p
y*
y
z
Mennyiség
A termelıi többlet három kiszámítási módja: B) Az MC görbe fölötti terület.
A profit és a termelıi többlet
y
A téglalap azt mutatja, amikor a termelıi többletet úgy számítjuk ki, hogy a bevételbıl levonjuk a változó költségeket. (22.5. ábra)
A termelıi többlet szoros kapcsolatban van a vállalati profittal A termelıi többlet (TT) egyenlı a bevételek és a változó költségek közötti különbséggel, vagy ami ezzel egyenértékő, a profit és az állandó költség összegével:
AC AVC MC MC=S AC p
π = py − cv ( y ) − F
AVC
TT = py − cv ( y ) = π ( y ) + F z
4 /8
y
Mennyiség
(C) http://kgt.bme.hu/
A termelıi többlet három kiszámítási módja: Példa (1)
C) A kínálati görbétıl balra lévı terület. AC AVC MC
MC=S
AC p
AVC
T
R
z
y
Legyen az összköltség függvényünk:
Változó költség: c v ( y ) = y Állandó költség: F = 1 y2 ( ) AVC y = = y Átlagos változó költség: y 1 Átlagos állandó költség: AFC ( y ) = y y2 +1 1 = y+ Átlagköltség: AC ( y ) = y y ∂ c ( y ) Határköltség: MC ( y ) = = 2y 2
∂y
Mennyiség
22.6. ábra. A termelıi többlet változása. Mivel a kínálati görbe megegyezik a határtermékgörbe emelkedı szakaszával, a termelıi többlet változása rendszerint egy trapézhoz hasonló alakzat.
c(y ) = y 2 + 1
Példa (2)
p
A „határköltség egyenlı az árral” összefüggés megadja az inverz kínálati görbét: p = MC ( y ) ⇒ p = 2 y
A kibocsátást az ár függvényében kifejezve kapjuk a kínálati görbét:
S p’ Kínálati görbe
A termelıi többlet változása
S ( p) = y =
p*
p 2
Így bármely p árra a maximális profit: 2
p p p2 π ( p ) = py − c( y ) = p − − 1 = −1 2 2 4 y*
y’
y
5 /8
(C) http://kgt.bme.hu/
Példa (3)
22.8. ábra. A rövid távú és hosszú távú kínálati görbe. A hosszú távú kínálati görbe általában rugalmasabb a rövid távú kínálati görbénél.
22.7. ábra. Speciális példa a kínálati görbére. A c(y)=y2+1 költségfüggvényhez tartozó kínálati görbe és termelıi többlet. MC p
AC
2
Rövid távú kínálat
p
MC= kínálati görbe AVC
Hosszú távú kínálat
Termelıi többlet
1
y
y*
A vállalat hosszú távú kínálati görbéje
Hosszú távú kínálat
A vállalat hosszú távú kínálati görbéje azt mutatja meg, hogy mennyi a vállalat optimális termelése, ha az összes termelési tényezı változhat:
py − c( y ) ≥ 0 c( y ) p≥ y
p = MCl ( y ) = MC ( y, k ( y ))
A rövid távú kínálati görbe az ár és a határköltség valamely rögzített üzemméret (k) melletti egyenlıségével adott:
p = MC ( y, k )
A vállalat profitja hosszú távon legalább zérus:
Tehát a hosszú távú árnak legalább olyan nagynak kell lennie, mint az átlagköltség
A kibocsátás azon y* szintjén esnek egybe, ahol a rögzített tényezı nagyságának a rövid távú határköltségre vonatkozó értéke a hosszú távon optimális k* választással egyenlı
6 /8
y
(C) http://kgt.bme.hu/ 22.9. ábra. A hosszú távú kínálati görbe. A hosszú távú kínálati görbe a hosszú távú határköltséggörbének az átlagköltséggörbe fölött haladó emelkedı része. AC MC P
LMC Kínálat
Rövid távú egyensúly A példában három vállalat rövid távú egyensúlyát látjuk. Az A vállalat profitja zérus a B vállalat pozitív profitra tesz szert a C vállalat profitja pedig negatív, azaz a vállalat veszteséges.
LAC
y
Iparági kínálati görbék szabad belépés esetén
Az iparági kínálati görbe.
Egy, kettı négy vállalat kínálati görbéje. A p’ egyensúlyi ár a keresleti és a kínálati ' * görbének a p ≥ p feltételt ki elégítı legalacsonyabban fekvı metszéspontjában van. (23.3. ábra)
Az iparági kínálati görbe (S) az egyedi kínálati görbék (S1 és S2) összege.
7 /8
(C) http://kgt.bme.hu/
A hosszú távú kínálati görbe közelítése A hosszú távú kínálati görbe a minimális átlagköltséggel egyenlı áregyeneshez közelít. (23.5. ábra)
Gazdasági járadék A négyszög területe jelenti a föld gazdasági járadékát. (23.7. ábra)
8 /8
