1. Hivatkozás valamilyen új körülményre (pl.: új termék bevezetése, termékskála bővítése, új cég megalakulása stb.) - 1 -

1. Egy nemzetközi vendéglátó-ipari bemutatón járt, ahol néhány kiállított termék felkeltette érdeklődését. Ezekről a termékekről katalógust is hozott, amelyet megmutatott a főnökének. Tőle azt a feladatot kapta, hogy lépjen kapcsolatba az adott céggel, és kérjen árajánlatot a kiválasztott termékekről. Foglalja össze az ajánlatkérő-levél vázlatát! Érdeklődő levél Ajánlatkérő levél Internet Személyes megkeresés Telefon Érdeklődő levél: Megírását a vevő akkor kezdeményezi, ha a termékbeszerzésre vagy termékeinek eladására még nincs a vállalatnak kialakult forrása, illetve több ajánlat közül szeretné a számára legkedvezőbbet kiválasztani, ezért érdeklődik a vételi, eladási lehetőségekről. Árjegyzéket, katalógust, árajánlatot kér több cégtől, hogy minél szélesebb körű információkra tegyen szert. Tartalmi elemei: Hivatkozás esetleges információkra, újsághirdetésre, korábbi kapcsolatokra Az érdekelt termék/ek megnevezése Árajánlat, árjegyzék, katalógus kérése Szállítási feltételek közlését kérjük, vagy esetleg leírjuk saját szállítással kapcsolatos igényeinket Tájékoztató levél, ill. ajánlattétel kérése Ajánlatkérő levél: A vevő vételi szándékát fejezi ki. Ált. tájékoztatást kér v. a feltételekről, tudakozódik. Nem von maga után jogi következményeket (a vevő nem köteles rendelni) Új üzleti kapcsolatnál az ajánlatkérő adhat referenciát, hogy igazolja pl., hogy fizetőképes (pl. bankgarancia) Tartalmi elemei: Hivatkozása az eladó céghirdetésére, üzleti partner ajánlatára, telefonbeszélgetésre, levélre, stb. A lényegi részben az ajánlatkérő pontosan megjelöli, milyen információ vár (ált. tájékoztató anyag – pl. katalógus - v. konkrét ajánlat) Konkrét ajánlat esetben meg kell írni a paramétereket: o a megrendelni kívánt áru pontos megjelölése, esetleg műszaki rajz, szabványszáma, cikkszáma o a szükséges mennyiség megközelítő pontosságú meghatározása o a szállítási feltételek közlésének kérése (ár, határidő, csomagolás, szállítási mód, kiegyenlítési mód) Válasz kérése Tájékoztató levél: Megírását az eladó kezdeményezi, termékeinek előnyös értékesítése érdekében. Készülhet egy lehetséges vásárlónak, illetve személytelenül bárkinek. Feltétlenül szükséges: az érdekes, színes stílus, az érdeklődés felkeltése, de ügyeljünk arra, hogy ne legyen túl hosszú (tömörség, lényegre törés) Tartalmi elemei: 1. Hivatkozás valamilyen új körülményre (pl.: új termék bevezetése, termékskála bővítése, új cég megalakulása stb.) -1-

2. Megnevezzük az új terméket/et - termékismertetetés (felhasználási lehetőségek, ár, új technológia megjelölésével stb.) 3. Katalógust, áruajánlatot, árjegyzéket, árumintát mellékelhetünk 4. Az eladás leglényegesebb feltételeit (szállítási határidő, csomagolás, garancia) közöljük 5. Egyéb lehetőségeket, mint pl.: fuvarköltség, kockázatviselés tisztázása 6. Megrendelés/válasz, azaz kapcsolatfelvétel kérése Ajánlat: Az ajánlat valamilyen áruszállításra vagy valamilyen szolgáltatás elvégzésére vonatkozó bejelentő nyilatkozat. Az ajánlatban foglaltaknak jogi következménye van. Általában 30 napig tartani kell az ajánlatot, egyéb feltételek esetén pl.: az ajánlat a raktárkészlet erejéig meghatározott időtartamig tart, vagy az eladó az árváltoztatás jogát fenntartja - ez világosan kell, hogy látszódjon a levél szövegéből. Az említettek alapján különböztetünk meg kötelező/határozott és kötetlen/általános/kötelezettség nélküli ajánlatot. a. kötelező érvényű: ha a vevőtől megrendelés érkezik az ajánlatra, akkor szállítani kell, ha ezt megrendelés követi, létrejön az adásvételi szerződés b. kötelezettség nélküli: ebben az esetben utalni kell a kötelezettség nélküliségre (pl. kötelezettség nélkül ajánljuk, ajánlatunk a készlet erejéig v. biz. határidőig érvényes) Tartalmi elemei: Hivatkozás ajánlatkérésre – hivatkozási száma az ajánlatkérő levélnek, régebbi kapcsolatokra Az ajánlott termék pontos meghatározása (mennyiség, minőség, ár) Szállítási feltételek ismertetése (szállítás módja, ideje, átadás helye, fuvarparitás) Kiegyenlítés módja, határideje Esetleges ajánlati kötöttség határideje (pl.: akciós ár érvényességi ideje); megrendelés kérése. Valós tartalmú legyen Rivális cégeknek ne adjunk ki belső információt

-2-

2. A munkahelyen valamennyi dolgozónak lecserélik a mobiltelefonját, mivel kedvező ajánlatott – ún. flottakedvezményt – kaptak az egyik mobiltelefon-szolgáltatótól. Az Ön feladata, hogy megrendelje a 20 db telefont, amelyet a jövő hónap végén szeretnének használatba venni. Foglalja össze a megrendelőlevél vázlatát, amelyben visszaigazolást és sürgős szállítást is kér a cégtől!

Kereskedelmi ügylet folyamata: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Érdeklődő levél Tájékoztató levél Ajánlatkérő levél Ajánlat adó levél Megrendelő levél Szerződés pl. adásvételi Megrendelés visszaigazolása Szállítási értesítés Reklamációs levél

Fontosabb dokumentumok: Ilyenek lehetnek például az előre nyomtatott megrendelőlapok, a szerződések, számlák vagy a szállítólevelek.

Megrendelés: A vevő az árut általában megrendelő levélben rendeli meg.

A megrendelő levél vázlata: o Hivatkozzon valamilyen előzményre: árajánlatra, hirdetésre, személyes megbeszélésre o Nevezze meg a rendelt árut, annak minőségét, választékát, mennyiségét, egységárát o Határozza meg a szállítás idejét és módját o Közölje az átvétel helyét, a minőségi átvétel feltételeit o Adja meg az ár kiegyenlítésének idejét és módját o Közölje az egyéb feltételeket is (csomagolás, műszaki leírás, kötbér) o Kérje megrendelése visszaigazolását! Ha a megrendelés hiányos és a partner mégis elfogadja, vagy visszaigazolja, akkor ezzel kötelezettséget vállal a szerződés teljesítésére a hibás, téve adatokkal is! A gyakorlatban, főleg az ismétlődő rendeléseknél, sokszor használnak megrendelőlapot. Ez egy több példányból álló nyomtatvány, az adásvételi ügylet feltételeivel. A vevő kitölti a nyomtatványt, majd ezt mind a két fél szerződésszerűen aláírja, és mindegyiknél marad egy-egy példány. A megrendelőlap előnye, hogy kitöltése kevesebb munkával jár, mint a levélírás, azon kívül egyszerűsíti az ügyvitelt, egyes példányok belső bizonylataként is felhasználhatóak. A megrendelésben a vevő kötelezettséget vállal, ezért mindig cégszerű aláírás szükséges.

Megrendelés visszaigazolása: A megrendelés elfogadásáról vagy elutasításáról a szállító/eladó írásban értesíti a megrendelőt. A megrendelés visszaigazolásával a szállító kötelezettséget vállal a szerződés teljesítésére. A megrendelésben foglalt feltételeket újra megismétli. Ha a szállító nem tudja a megrendelést teljesíteni, erről is értesíti a megrendelőt. Levélben indokolja, hogy a megrendelést miért utasítja vissza. (kapacitáshiány, anyaghiány, megszűnt termék stb.)

Tartalmi, követelmények: Tartalmaznia kell a megállapodásokat, azért, hogy esetleges későbbi vita esetén az írással bizonyítani lehessen a megállapodást. A levélnek mindig színvonalasnak kell lennie hiszen, ez jelzi az adott cég kultúráját, igényességét és megbízhatóságát, kifejezi a cég arculatát és hozzájárul a pozitív image kialakításához. A megrendelő és a megrendelést visszaigazoló leveleknek jogi következményük van: jogviszonyt létesítenek, szüntetnek meg vagy módosítanak.

Formai követelmények: -3-

1. 2. 3. 4. 5.

Adatblokk Címzésblokk Szövegblokk Aláírás blokk Egyéb formai elemek, tudnivalók

A megrendelés különböző módjai: 1. 2. 3. 4. 5.

Hagyományos levél Fax Telefonos Internetes E-mail

-4-

3. Külföldi partnereiknek egynapos autóbuszos körutazás keretében szeretnénk bemutatni a régió turisztikai és vendéglátási különlegességeit. A munkahelyen Ön kapja a feladatot, hogy állapodjon meg egy autóbuszt biztosító magánvállalkozóval, akivel szerződést kötnek a fuvarozásra. Foglalja össze, milyen lényeges körülményeket kell a szerződésbe foglalniuk! Szerződés jöhet létre: 1. szolgáltatók és utazási irodák között 2. utazási vállalkozások között 3. utazásszervező és utas között (utazási szerződés) 1. A beszerzési szerződések alapvető pontjai: szerződő partnerek, szerződés tárgya, szolgáltatás ára, szolgáltatói jutalékkal kapcsolatos megállapodás, szolgáltatás nyújtásának igénybevételének módozatai, megrendelések módosítások kikötései (írásban), lemondás, fizetési feltételek, kötbérre vonatkozó megállapodások, felelősség kérdése, vis maior kérdése, vitás kérdések rendezésénél hova lehet fordulni, szerződés életbelépésének felmondásának megszűnésének feltételei, mellékletek, keltezés, aláírás. Szállásadókkal kötött szerződések típusai: Keretszerződés: nem jelent sem biztonságot, sem kötelezettséget. Lekérés szerinti: az utazási iroda igény esetén kér, a szálláshely pedig lehetőség alapján ad – általános együttműködési szerződés. Kontingensszerződés: általános együttműködési szerződés (határidővel - iroda töltési garanciát vállal, vagy határidő nélkül - teljes mértékben a vevő kockázata, csak tuti dolgoknál érdemes), a vevő elővásárlási jogot élvez egy bizonyos mennyiségre vagy helyre. Bérleti szerződés: többnyire teljes objektum bérlése meghatározott időre, fix díj fizetése mellett. Általában előre kell kifizetni. Fontos – piaci lehetőségek felmérése!!! Közlekedési szolgáltatókkal kötött szerződések: Ügynöki szerződés: közlekedési jegyek árusítása - a fuvarozó az eladott jegyek után jutalékot kap Charterszerződés: bérleti szerződés „különjáratként” közlekedő teljes járműre – nem menetrend szerint közlekedik, fix díj fizetendő, a vevő határozza meg az útvonalat, előre kell kifizetni Block-charter szerződés: menetrend szerinti járatokon rendszerességgel bizonyos számú férőhely lekötése – nagy kockázat, árkedvezmény, csak csomagárba beépítve értékesíthetik Közlekedési kapacitás foglalása: előre meghirdetett túrákhoz, időpontokhoz bizonyos számú férőhely lekötése. Étkezési szolgáltatások: alig tér el az általánostól. Fix kötöttségek nincsenek, rugalmas feltételeket tartalmaz. Progresszív jutalékot ígér: nagyobb volumen teljesítése után nagyobb jutalék. Programszolgáltatásokra: Kulturális rendezvények jegyértékesítése: sima értékesítés jutalék ellenében vagy ha az iroda garanciát vállal bizonyos számú jegy értékesítésére, de ez nem sikerül neki, akkor is ki kell fizetnie. Többféle szolgáltató közreműködését is igénylő programokra kötött szerződés Idegenvezetőre: 41/1995 (VIII. 31.) IKM rendelet az idegenvezetésről. Általában egyéni vállalkozók. Szerződésük eseti megbízás, konkrét időre, feladatra szól. -5-

4. Egy nagyszabású turisztikai/vendéglátási bemutatón kiállítóként az Önök cége is részt vett. A helyszínen azonban nem az előzetes megállapodásnak megfelelő helyet biztosították a cégük számára, amit Önök szerződésszegésnek értelmeztek. A kiállítás után levélben is közölték álláspontjukat a rendezvény szervezőivel. Foglalja össze a fenti ügyben a reklamáló levél tartalmát, amelyben kéri , hogy kifizetett bérleti díj 50%-át a rendező cég utalja vissza számlájukra! A szerződéskötés Az eladó köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban értesíteni elállási jogáról és annak a személynek a nevéről és címéről, akivel szemben a jogát gyakorolja. A tájékoztatást keltezéssel kell ellátni. A tájékoztatásnak tartalmazni kell a szerződés azonosítását lehetővé tevő adatokat. Ha az eladó tájékoztatási kötelezettségeinek nem tesz eleget a szerződés semmis. A fogyasztó 8 napon belül elállhat a szerződéstől. A fogyasztó elállási jogát a szerződéskötés, vagy ha ez későbbi az áru kézhezvételének napjától gyakorolhatja. Nem gyakorolhatja elállási jogát a fogyasztó, ha az árut nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha azonban részben vissza tudja azt szolgáltatni úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti. A szerződés teljesítésének zavarai A szerződésekkel kapcsolatos egyik legfontosabb kérdéskör a szerződések teljesítésének bármilyen zavara, azaz amikor valamelyik fél egyáltalán nem vagy nem az előírt helyen, módon, mennyiségben és minőségben, illetve nem az előírt határidőre teljesíti valamely szerződéses kötelezettségét. A jog abból indul ki, hogy a szerződő felek általában megfelelően teljesítik a szerződéseket. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy a szerződések legnagyobb részében nem keletkeznek teljesítési zavarok, vagy pedig azok nem vezetnek a felek között jogvitákhoz, amelyek során a partnereknek a szerződésszegésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazniuk, és igényeket kellene a másikkal szemben érvényesíteniük. A szerződés teljesítési zavaraira vonatkozó szabályok egyfelől "elrettentik" a szerződő partnereket a szerződés megszegésétől azzal, hogy jogi hátrányokat helyeznek kilátásba, másfelől azzal, hogy az "elrettentés" eredménytelensége esetén hatékony eszközöket biztosítanak a sérelmet szenvedő félnek a szerződés megkötésével és teljesítésével elérni kívánt célok, vagy legalábbis a célok elmaradása esetén az anyagi kompenzáció (kártérítés, kötbér) kikényszeríthetőségéhez, harmadrészt pedig, hogy a szerződéses kockázatokat egy gazdaságos és méltányos rend szerint felosztják a felek között. Szerződésmódosítás jogszabály által • Kivételes lehetőség és nagyon szűk körben érvényesülhet csak garanciális okok miatt (szerzett jogok védelme, jogbiztonság követelménye). •

Probléma: a jogszabály már létrejött, érvényes, hatályos szerződést utólag, visszamenőleges hatállyal módosít. Ez hogyan viszonyul a pacta sunt servandához, a magánautonómiához, a szerződési szabadsághoz?

Mi a szerződésszerű teljesítés? • Irányadó: a felek által a szerződésben vállaltak (tárgy + tartalom), jogszabály kogens normái, a felek által nem szabályozott esetben jogszabály diszpozitív normái. Esetlegesen: szokás (szokvány), szabvány. • Alapvető kérdések: - Mivel teljesítek? (Milyen módon?) - (Kinek / ki által?: személyhez kötöttség / képviselet / teljesítési segéd) - Hol? - Mikor? Szerződésszegés fogalma Minden olyan magatartás, körülmény, állapot, amely ellentétes a szerződés tartalmával, s amely sérti valamelyik fél szerződésben biztosított jogait, mivel a szerződést tartalmának megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. (a mivel utáni rész a szerződésszerű teljesítés) -6-

A szerződésszegés jogkövetkezményei Két alapvető csoport: - ahol egyáltalán vizsgálható, értelmezhető a felróhatóság (ún. szubjektív jogkövetkezmények). - ahol a felróhatóság nem vizsgálható (objektív jogkövetkezmények). A főkötelezettség megsértése vonatkozásában nevesített szerződésszegéseknél a jogkövetkezményeket is tételesen szabályozza a Ptk., itt vannak objektív és szubjektív jogkövetkezmények is. (lsd. később) A Ptk.-ban tételesen nem szabályozott szerződésszegési esetekben a szerződés megszegésével összefüggésben keletkezett károk kizárólagos szankciója a szerződésszegés miatt érvényesített kártérítés (ez mindig szubjektív szankció). Reklamációs levél: • Az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségét mind a szállítónak, mind a vevőnek teljesíteni kell. • Ha valamelyik fél a kötelezettségét nem teljesíti megfelelően, szerződésszegést követ el. • A szerződésszegés esetei: – Késedelmes teljesítés (akadályközlés) – Hibás teljesítés (minőségi-mennyiségi hiba) – Késedelmes fizetés. • Hivatkozzon a megrendelésre, megrendelés visszaigazolására stb., közölje, hogy minőségi/mennyiségi hiba miatt/késedelmes szállítás miatt stb. reklamációval él. • Sajnálattal közölje, hogy pl. minőségi/mennyiségi hibát észlelt az áru/termék átvételekor, illetve az áru késve, illetve nem érkezett meg, • Részletesen ismertesse a tapasztalt hibát észlelt az áru/termék átvételekor, illetve az áru késve, illetve nem érkezett meg, • Részletesen ismertesse a tapasztalt hibát (pl. melyik termék milyen határidőre kellett volna, hogy megérkezzen, melyik termékből mennyi hiányzik, melyik terméknek pontosan, milyen minőségi, műszaki, esztétikai, hibája van.) • Közölje a kérését (azonnal szállítsák, javítsák ki, cseréljék ki stb.) • Kérje a gyors intézkedést!

-7-

5. Vendéglátással, turisztikai programok szervezésével foglalkozó cégük szolgáltatásaik széles körű megismertetéséhez reklámozási felületet bérel egy épületen. A reklámhely ára 20.000 Ft/hó, de a fizetés módjáról külön megállapodás nem született. Foglalja össze, a fenti ügyben hogyan teljesítheti fizetési kötelezettségét! A készpénz nélküli fizetési módok: A gazdálkodó szervezetek szabadon választják meg az egymás közötti felezés módját. Ennek megválasztásánál a két fél együttes akaratának kell érvényesülni. Egyes ügyfeleknél a fizetési mód meghatározásában az ügylet jellege, a célszerű szempontok a meghatározók, de gyakran érvényesül az ügyfelek gazdasági pozíciója is. Az üzletfelek az alábbi készpénznélküli fizetési módok közül választhatnak: átutalás beszedési magbízás (határidős, vagy azonnali) okmányos meghitelezés (akkreditív) Az átutalás E fizetési mód esetén a fizetésre kötelezett egy arra rendszeresített formanyomtatványon megbízza a számláját vezető pénzintézetet, hogy számlájáról a megbízáson szereplő összeget írja jóvá a megbízáson szereplő jogosult bankszámláján. Az átutalás előnyei: a bank számára egyszerű és gyorsan lebonyolítható, mivel maga a számla tulajdonos bízza meg a pénzügyi művelet végrehajtásával a fizető fel szempontjából is előnyös, mivel az általa meghatározott összeget az által megjelölt időpontban emeli le a bank a számlájáról a kedvezményezett félnek nem kell intézkednie az által teljesített áruszállítás, szolgáltatás ellenérték beszerzéséről, az a vevő kezdeményezésére megtörténik Az átutalási megbízás két példányos nyomtatvány. Az első példány a bank megbízására szolgál, a második példányon a bank visszaigazolja a fizetést kezdeményező félnek számlája megterhelését, a harmadik példány a banki másolat, a negyedik példányon értesíti a bank a kedvezményezettet a számláján történő jóváírásról. A beszedési megbízással A beszedési megbízással történő elszámolás estén a fizetést a fél kezdeményezi, akinek pénzkövetelése van. A beszedési megbízás fajtái: a határidős beszedési megbízás az azonnal (promt) beszedési megbízás A beszedési megbízás is többpéldányos nyomtatvány egy-egy példánya megbízásra, terhelési, illetve,jóváírásai értékesítésre szolgál. A határidős beszedési megbízás: A határidős beszedési megbízással a jogosult (kedvezményezett) fél megbízza számlavezetőjét, hogy pénzkövetelését a megbízáson feltüntetett kifogási határidő leteltével szedje be a fizetésre kötelezett féltől. A fizetésre kötelezett a beszedési megbízás benyújtásáról a jogosult fél és a számlavezető bank egyaránt értesíti. Amennyiben a fizetésre kötelezett a beszedési megbízást alaptalannak tartja, a megbízáson feltüntetett határidőn belül módja van a kifogásolásra. Ez esetben a pénzintézet nem teljesíti a megbízást, s a benyújtott a kifogásolásról értesíti. Ha a kötelezett nem emel kifogást az előírt határidőig, a pénzintézet teljesíti a megbízást. Az azonnali beszedési megbízás Azonnali beszedési megbízás esetén a jogosult fél megbízását a pénzintézet a fizetésre kötelezett hozzájárulása nélkül azonnal teljesíti. E megbízás benyújtásáról tehát a pénzintézet nem értesítési teljesítés előtt a fizetésére kötelezettet. Ezt a fizetés módot kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha: a felek szerződésben, vagy üzletszabályzatban a fizetés e módjában állapodtak meg ha jogszabály rendeli el a beszedési megbízás alkalmazását A pénzintézet azonnali beszedési megbízást csak akkor teljesít, ha: -8-

a megbízáson feltüntették azon jogszabály vagy üzletszabályzat számát, megjelölését, amely a jogosultat erre felhatalmazza a megbízáshoz csatolták a két fél közötti megállapodás egy példányát Az okmányos meghitelezés (akkreditív): Az okmányos meghitelezéssel a pénzintézet saját maga nevében arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kezdeményezett bizonyos határidőn belül a kötelezett által meghatározott okmányokat hozzá benyújtja, akkor az okmányos meghitelezésben megjelölt összeget részére megfizetni. Ezek az okmányok a szerződés teljesítését igazolják (például az áru feladását és az áru feletti rendelkezési jogot bizonyító okiratok). Ez a fizetési mód elnevezése ellenére nem jelent hitelügyletet, mivel a vevőnek előre biztosítania kell a vételár fedezetét. Az akkreditíves ügyletben a vevő (kötelezett) megbízza a bankját akkreditív nyitásával, azzal, hogy az e célra elkülönített összeget a megjelölt okmányok bemutatását követően utalja át az eladó ( kedvezményezett) számára. Ez a fizetési mód elsősorban a külkereskedelmi forgalomban terjedt el, ahol a felek gyakran nem kerülnek közvetlen kapcsolatba egymással. Az akkreditív garanciát jelent az eladó számára, hogy szerződésszerű teljesítés esetén hozzájut az áru ellenértékéhez; a vevő pedig biztos lehet abba, hogy a bank csak a teljesítés dokumentálását követően fizet a szállítónak. A számlák fajtái:  Egyszerűsített készpénzfizetési számla  Számla

-9-

6. Ön idegenforgalmi/vendéglátói szakmenedzser munkakörben szeretne elhelyezkedni. Az álláshirdetések közül az alábbi tartalmú álláshirdetés keltette fel az érdeklődését, amelyre benyújtja pályázatát. Az önéletrajznak kulcsszerepe van az álláskeresésben. Szemléljük az önéletrajzot mint prospektust rólunk. A jó prospektus fél siker a rossz viszont biztos bukás. A jó prospektus mindig a potenciális vásárló szemszögéből születik. Azt kell tartalmaznia:  Ami a vevőt tájékoztatja  Amit a vevőnek tudnia kell, ha „megveszi” az adott terméket  Ami a vevőt ráveszi arra, hogy ezt és ne más terméket vegyen meg. Követendő szempontok: Mi magunk írjuk Győződjünk meg róla hogy nincs-e benn hiba Ügyeljünk a „kinézetre” legyen tiszta és rendezett Szövegszerkesztővel legyen írva. Legyen rövid de tartalmazza a lényeget Legyen becsületes a valóságnak megfelelő Legyen pozitív kicsengésű és határozott célokat tükröző Legyen konkrét Típusai: - Hagyományos: az iskolából ismert fogalmazásokhoz hasonlóan bevezetésből, tárgyalásból és befejezésből állt, ömlesztve tárva az olvasó elé az információkat. - Amerikai típusú: jól láthatóan, tagoltan tartalmazza azokat a fontos információkat, amelyek szükségesek a munkáltató számára döntése meghozatalához. - Európai típusú Az álláskeresés technikái:  A siker titka : rendszeresség,kitartás és céltudatosság.  Mit kínál számunkra az élet?  Milyen lehetőséget nyit előttünk a világ? Elhelyezkedési alternatívák: Az egyének a munkaerejét a „piacon” kell eladnia. Ahhoz hogy ezt minél sikeresebben tudja megtenni két dolgot kell elérnie: Minél szélesebb körben kell felkutatnia a potenciális állásajánlatokat,hogy minél nagyobb legyen a választási lehetősége. El kell érnie, hogy az ugyanezeket az állásokat megcélzó többi személynél felkészültebbnek és megfelelőbbnek lássák. Források:       

Az újságok hirdetései és egyéb jellegű álláshirdetések A vállalaton belül jelentkező,meg nem hirdetett igények felkutatása. Munkaügyi központok A munkaerő közvetítésével foglalkozó szervezetek és fejvadász cégek. Üzleti és kereskedelmi publikációk A rokonság és ismerőseink jelzése Állásbörzék, a főiskolák/egyetemek elhelyezési irodái vagy az iskola

A felkészülés

- 10 -

7. Ön egy turisztikai/vendéglátói szolgáltatást végző cégnél dolgozik, ahol feladata a tevékenységhez kapcsolódó levelezési és adminisztrációs teendők ellátása is. Tisztában van vele, hogy a cég arculatát, tevékenységétnek színvonalát az írásbeli dokumentumok, levelek is tükrözik, ezért ezen a téren igényességre törekszik. Önnek kell elkészítenie a munkahelyén általánosan alkalmazott levélsablont. Mutassa be a fenti cég arculatához illő levélforma cégfeliratát (tetszőleges adatokkal dolgozzon)! Üzleti levél • Az intézmények, gazdálkodó szervezeteken belüli, közötti és a velük kapcsolatba került magánszemélyek között a személyes, közvetlen kapcsolatot helyettesíti. • A fontos megállapodásokat akkor is rögzítik, ha a felek személyesen tárgyalnak egymással. Ezt azért teszik, hogy egy esetleges későbbi vita esetén az írással bizonyítani lehessen a megállapodást. • Az üzleti levelezésben a tartalom és a fogalmazás, a kivitelezés, együtt határozzák meg egy levél színvonalát. • Az üzleti levelezés színvonala jelzi egy cég kultúráját, igényességét, megbízhatóságát, kifejezi arculatát, és nagyban hozzájárul az pozitív image kialakításához. • Az üzleti levélnek jogi következményük van: jogviszonyt létesítenek, szüntetnek meg vagy módosítanak. • Természetesen nem minden levélnek van jogi hatása, például érdeklődő és a tájékoztató levélnek nincs. • Az üzleti levelezés magában foglalja a gazdasági szervezetek külső kapcsolataihoz tartozó kereskedelmi levelezést és a cégen belüli iratforgalmat, levelezést is. Az üzleti levél felépítése: 1. Adatblokk 2. Címzésblokk 3. Szövegblokk 4. Aláírásblokk 1. Adatblokk: • Az adatblokk állandó és változó részből áll. • A levél állandó része a fejléc: – A fejléc a feladó (a levél írójának) nevét, logóját, címét, elérhetőségét tartalmazza. – A fejléc formája, megjelenése a szervezet arculatának (image) fontos eleme. • Az adatblokk változó részei: – Keltezés: a címzett nevének első sorával egy vonalban, a jobb sarokban a margóig írjuk. – Iktatószám, hivatkozási szám: jobb oldalt, a keltezés alá írjuk. – Tárgy: rövid és tájékoztat a levél tartalmáról. Az irat lényegét határozza meg. Nagybetűvel kell kezdeni, nem kell utána pontot tenni, csak kettőspontot. A Tárgy: szót mindig aláhúzzuk. A kettőspont utáni részt nem húzzuk alá, de mindig nagybetűvel kell kezdeni. A sor végére nem teszünk írásjelet! – Ügyintéző neve: mindig teljesen ki kell írni az ügyintéző nevét. Ha mindkét fél ügyintézője ismert a korábbi levelezésből, mindkettőt kiírják (Ügyintézőnk:, Ügyintézőjük:) 2. Címzésblokk: • A feladó adatainak feltüntetése után a címzett teljes nevét (cég neve, személy neve, beosztás), címét rövidítés nélkül írjuk ki. • A címzett személyének pontos neve, beosztása vagy rangja is mindig teljesen kiírandó. 3. Szövegblokk: • A megszólítással kezdődik. • A tárgy után két sort kihagyva írjuk a csupa nagy kezdőbetűs megszólítást, a végén felkiáltójellel. • A megszólítás formula a „Tisztelt…” és a „Kedves…”. • Nőknél a teljes nevet ki kell írni, illetve a név után írt „Asszony!” vagy „Úrhölgy!” megszólítás használatos. • A megszólításban minden szót nagy betűvel kezdünk: pl.: Tisztelt Nagy László Vezérigazgató Úr! - 11 -

4. Aláírásblokk • A levél szövegrésze után 1 sort üresen hagyva következik az elköszönő formula. • A levél tartalmához igazodva lehet Köszönettel, Üdvözlettel, Válaszát várva, Válaszukra várva, Intézkedését köszönve stb. • Ezek után nem kell kettőspontot vagy egyéb írásjelet tenni. • Ezután újabb három sor kihagyása, majd a bal oldalon következik az aláírás. • Az aláírással és cégbélyegzővel ellátva a levelet, az aláírók vállalják a felelősséget a levél tartalmáért. • Ha a levéllel egy borítékban még küldenek valamilyen iratot (árjegyzéket, rajzot, számlát stb.) ezt jelezni kell a levélben. Ezek a mellékletek. • Mellékleteket a levél bal oldalán kell feltüntetni az aláírás, a munkakör feltüntetése után egy sort kihagyva. • A melléklet szót aláhúzzuk, kettőspontot teszünk utána, és nagybetűvel kezdjük a felsorolást. • Jelölése: Melléklet: 1 db Árjegyzék Egyéb formai elemek: • A/4-es papír • Betűnagyság: 12-es, vagy 14-es • Betűtípus: Times New Roman • Sortávolság: szimpla vagy másfeles • Külalak: a levél bemutatja azt a céget is, amely azt küldte, meghatározó információkkal szolgál. A levelek írójukat képviselik, jellemzik. Igénytelen külalak, igénytelen partnert sejtet. A levél külalakját befolyásolják a hangulati elemek (szín, betűméret, kép, tagoltság stb.) Tartalmi követelmények: • A levél tartalmilag három részből áll: – A bevezetés célja a téma pontos meghatározása, a kiindulás rögzítése, az előzmények összefoglalása. Hivatkozás a levél előzményeire: előzetes telefonbeszélgetés , levél, vásáron vagy kiállításon, szórólapon, hirdetésben látottak, olvasottak stb. – A tárgyalási részben kell kifejteni a témával kapcsolatos minden mondanivalót. – A befejezés összefoglalja a lényeget, és tartalmazhat következtetéseket, ajánlatokat, kérést is. A fogalmazás során a következő szempontokat kell figyelembe venni: • Tényszerűség • Udvarias fogalmazás • Tárgyilagosság • A megfelelő alaki megjelenés • Egyértelműség betartása • Határozottság • Szakmai szempontból is helyes • Konstruktivitás legyen • Logikusság • Kerülje a szeretném szó • Kerülni kell az idegen szavak használatát, szeretném megrendelni felesleges használatát. helyett a megrendelem szót • Szóismétlések elkerülése használja! • Időtényező figyelembe vétele A beszerzés és értékesítés levelei: 1. Érdeklődő levél 2. Tájékoztató levél 3. Árajánlatot kérő levél 4. Árajánlatot adó levél 5. Megrendelőlevél 6. Szerződés (adásvételi, munkaszerződés, szállítási szerződés) 7. Megrendelés visszaigazolása 8. Szállítási értesítés 9. Reklamációs levél - 12 -

8. Ön egy alig fél éve működő cégnél dolgozik. Egyik ügyfelük azzal kereste meg Önöket, hogy érdeklődő levelére nem kapott választ. Főnöke arra kéri, keresse meg a kérdéses levelet, és tisztázzák az ügyet. Ez azonban szinte reménytelennek látszó feladat, hiszen a cégnél a működés óta nem vezettek nyilvántartást a dokumentumról. Foglalja össze az ügyiratkezelés fontosságát, célját; tegyen javaslatot az iratkezelési rendszer kialakítására! Az ügyvitel a hivatalon belüli ügyintézés szervezett rendje. Rendeltetése, hogy a folyamatban a visszacsatolt ellenőrzéssel szabályozott információs rendszer szerepét betöltse. Az ügyvitel tulajdonképpen nem más, mint az információs folyamatok összessége. Az ügyvitel magában foglalja: az ügyvitelszervezést, az ügyiratkezelést. Ügyintéző: az ügy(ek) érdemi intézését végző személy, azaz az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti. Ügyiratnak nevezzük a vállalati, vállalkozási, államigazgatási és egyéb szervezetek, szervek rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkező iratot. Ügyvitel: a szerv folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magában. I. Egyszerű ügyiratok a) nyugta, ellennyugta b) bon c) elismervény d) kötelezvény e) meghatalmazás f) nyilatkozat g) végrendelet II. Magánszemélyek levelezése hivatalos szervekkel a) önéletrajz b) szakmai önéletrajz c) pályázat d) egyéb beadványok: kérvény, fellebbezés, panasz, bejelentés stb. III. Állampolgári, hatósági bizonyítványok, igazolványok a) személyi igazolvány b) útlevél c) társadalombiztosítási igazolvány d) adóigazolvány e) gépjárművezetői engedély f) gépjármű forgalmi engedély IV. Okiratok V. Közigazgatási szervek, intézmények, gazdasági szervezetek levelei, iratai magánszemélyekhez VI. A gazdasági szervezetek ügyiratai, levelei Az ügyvitelszervezés Tartalmi követelmény:

- 13 -

-

alkalmazkodjon a vállalkozás napi munkájához, legyen képes a munkakapcsolatok irányítására és ellenőrzésére, biztosítsa az információáramlást a vezetők és beosztottak, a felügyeleti és az alárendelt egységek, az egyenrangú szervek, valamint a hivatalok és az állampolgárok között.

Formai követelmény: Az ügyviteli munka dokumentálja a vállalkozás egész tevékenységét. Célszerű tehát az egész szervezetre kiterjedő egységes formai követelményeket kialakítani. Az Iratkezelési szabályzat az ügyköröknek, hatásköröknek, iratforgalomnak, szervezeti felépítésnek és személyi feltéteknek megfelelően határozza meg az iratkezelési rendszer szervezetét, és ez alapján szabályozza a beérkező, illetőleg a működés során keletkező iratok kezelését. Pontosan rögzíti az iratkezelői feladatokat. Az Irattári terv az Iratkezelési szabályzat szerves része, amely a gazdálkodószervezet működése során keletkezett iratok kötelezően előírt megőrzési időtartamát és a selejtezések várható idejét iratfajtánként határozza meg. Az irattári terv főbb tartalmi részei: az irattári tételszám: olyan jelzőszám, amely megjelöli a témakörbe tartozó irat besorolását, az irattári rendszerben elfoglalt helyét; az ügykör meghatározása: mindig valamilyen témakör, nem pedig a partner neve vagy a cégnév, helységnév, hiszen egy partnerrel különböző témájú üzleti levelezést folytathatunk, amelynek a megőrzési ideje nem egyezik egymással; az irattári megőrzési idő: években meghatározott idő, mely csak az ügyviteli értékű iratra vonatkozik, s őrzési idejét az ügyvitelben betöltött szerepe határozza meg; a levéltári átadás ideje: szintén években meghatározott idő, amely a maradandó értékeket képviselő iratok levéltárba adásáról rendelkezik. Az irattári terv jellege szerint kétféle lehet: szervezeti felépítést követő funkcionális A szervezeti felépítést követő irattári tervben a tételeket a szervezeti tagolódás szerint kell csoportosítani. Ennek hátránya az, hogy az esetleges átszervezés során az irattári tervet annak megfelelően át kell dolgozni. A funkcionális irattári terv a vállalat egészének tevékenységéből indul ki, függetlenül a szervezeti tagolódástól. Az irattári terv tételeit témakörök szerint rendezik Az ügyiratkezelés A levéltári törvény szerint az ügyiratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység. Az ügyiratkezelés szakaszai Az ügyiratkezelés technológiája szerint megkülönböztetünk: kézi (manuális) számítógépes technológiát.

- 14 -

Az ügyiratkezelés 3 szakaszból áll és a következőket foglalja magában: I. szakasz: Nyilvántartásba vétel 1. Az ügyirat érkeztetése 2. Postabontás 3. Mutatózás 4. Előzmény kikeresése 5. Szignálás 6. Iktatás 7. Az ügyiratok továbbítása II. szakasz: Ügyiratkezelés az ügyintézés folyamatában 1. Előadó ív megnyitása 2. Határidő-nyilvántartás 3. Tervezetkészítés 4. Kiadmányozás 5. Postázás III. szakasz: Ügyintézés lezárása utáni iratkezelés 1. Irattározás: kézi irattár, utána archív irattár 2. Selejtezés Rendszerezési szempontok Az iktatás, irattározás történhet: időrend, tárgy, földrajzi fekvés, szakmai módszer szerinti rendszerben. Időrendi rendezés Az időrend az iratkezelés egyik legegyszerűbb módszere. Az iratokat beérkezésük vagy keletkezésük szerinti időrendben nyilvántartásba vesszük (iktatjuk) és megőrizzük. Tárgy szerinti rendszerezés A tárgy szerinti rendszerezést alfabetikus rendszerezésnek is nevezik. Az iratokat a bennük foglalt információ alapján osztályozzuk, illetőleg őrizzük meg, vagyis az irat tárgyának kezdőbetűje szerint iktatjuk. Földrajzi hely szerinti rendszerezés A földrajzi szempontból is tág ügyfélkörrel rendelkező vállalatok, szervek tudják jól hasznosítani ezt a területi irattározási módszert, amelynek alkalmazása során a küldő vagy a címzett székhelye szerint rendszerezzük az iratokat. Információszabályozás 1. Az információszabadságot biztosító törvények Biztosítják, hogy az állampolgár információt szerezhessen a hivatalos szervek működéséről, és előírják a hivatalos szerveknek, hogy milyen információkat kötelesek nyilvánosságra hozni.

- 15 -

2. A magánélet védelmét szolgáló törvények Az állampolgár a személyes adataival alapvetően maga rendelkezik, ezért a törvény megszabja a személyi információk beszerzésének, feldolgozásának rendjét és nyilvánosságra hozatalának korlátait. 3. Adatvédelmi törvények Bizonylatok A bizonylat fogalma A bizonylat a pénzügy területén könyvelési tételt igazoló iratot, a hivatali életben pedig valamely tényt, körülményt igazoló hivatalos iratot jelent. Bizonylat minden olyan külső és belső okmány, feljegyzés, kimutatás vagy bármely technikai módon készített adathordozó, amelyet a számviteli, könyvviteli nyilvántartásokban való rögzítés céljára, vagy az azokban szereplő adatok ellenőrzésére állítottak ki. Bizonylat továbbá minden számla. A törvény értelmében tehát bizonylatnak minősülnek mindazok az adathordozók és számviteli, könyvviteli nyilvántartások, amelyek adatai közvetve vagy közvetlenül az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban rögzítésre kerülnek.

- 16 -

9. Az idegenforgalmi/vendéglátói tevékenységet folytató cégénél az Ön tevékenységéhez tartozik az egyen munkakörökhöz tartozó feladatok meghatározása, a munkaköri feladatok elvégzéséhez a megfelelő személyek kiválasztása, ill. munkaköri leírások elkészítése. Az utóbbi időben megnövekedett megrendelői igények következtében új munkaerőre van szükség, aki utazásszervezéssel, ill. csoportos vendégfogadás megszervezésével kapcsolatos feladatokat lát el. Foglalja össze az ellátandó munkakör fontosabb tevékenységi területeit! A munkakör: A szervezés elemi egysége. Szűkebb értelemben a munkakör azon feladatok összessége, amelyeket egy embernek kell elvégeznie. Tágabb értelemben, a szervezet azon szabályozási egysége, amelyhez nem csak a feladatot, de a munkavégzés helyét, a munkavégzés rendjét, kapcsolatait és felelősségi körét is hozzárendeljük 1. Munkakörelemzés: A munkakörelemzés a munkakörök tanulmányozásából, az azokra vonatkozó adatok gyűjtéséből, valamint a munkakörök leírásához szükséges véleményalkotásból álló rendszerezett folyamat. Munkakörelemzés: Információt ad a munkakör lényegéről Az ahhoz szükséges teljesítményről A munkakörtervezést mindenképpen megelőzi Többféle módszerrel lehetséges Fontos tisztázni a felhasználás módját előre A munkakör elemzés során fény derül arra, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek az adott munkakörhöz tartoznak, és így összehasonlíthatóvá válnak adott szervezeten belüli hasonló munkakörökkel is. Munkakör elemzés felhasználása: Az alkalmazottakkal való kapcsolatok (toborzás, kiválasztás, teljesítményértékelés) A szervezetei igények (fejlődési lehetőségek, belső mobilitás, utánpótlási tervek, szervezet korszerűsítése) Jogi követelmények (munkakörülmények, munkabiztonság) A munkaügyi kapcsolatok (egyeztető tárgyalások alapja) Munkavállalói félelmek- kommunikáció jelentősége: Munkavállalói félelmek az elemzéssel kapcsolatban- kihat a munkamorálra és teljesítményre (fizetésüket, munkakörüket féltik, szigoríthatják a normákat, növelhetik a munkatempót) Be kell vonni az alkalmazottakat, és tájékoztatni kell őket a célokról és az eredmények hatásáról Munkakör elemzés okai: Alkalmazási programok- Munkaköri leírás (toborzás/ kiválasztás)

- 17 -

Értékelési programok- Munkakör értékelés, méltányos fizetési rendszer kidolgozása, teljesítményértékelés Munkakörtervezés Képző/ Fejlesztő programok Módszertani alapok: A résztvevők köre: HRM osztály munkatársai Szakértők, belső külső Munkakört betöltő személyek Vezetők

Az információforrás: a munkakör betöltője közvetlen felettese munkatársak dokumentumok

Munkakör elemzés folyamata: Döntés a munkakör elemzés céljáról Munkakörelemző csoport létrehozása Háttérvizsgálatok- etalon munkakörök Alkalmas módszer megválasztása, tréning Munkakör elemzés módszerei: Funkcióelemzés

Kérdőíves módszer Feladat leltár 2. Munkaköri leírás: Munkakör azonosítása a szervezeten belül Feladatok (célok, jellemző eredménymutatók) Felelősségek (kötelezettségek)

Hatáskörök (autonómia) Kapcsolat más munkakörökkel A munkavégzés körülményei

Követelmények: Egyértelműség, teljes körűség, részletesség, érthetőség, tárgyilagosság, egységesség Munkaköri specifikáció, specifikáció: Képzettség Képesség (szellemi, fizikai stb.) Készségek, magatartási követelmények, kompetenciák Minta: Munkakör megnevezése Közvetlen felettese A munkakört betöltő neve Dátum Munkakör célja Munkaköri feladatok, felelősségek Munkaköri specifikáció, követelmények

Kiegészítő információk Munkavégzés helye Munkakör betöltés módja Bérezési forma Munkaidő, munkarend Teljesítményértékelési módszer Záradék: kölcsönös egyetértés alapján érvényesnek tekintjük a

- 18 -

munkavállaló és közvetlen felettese

aláírásával

Munkaköri leírás felhasználási területei: Toborzáshoz, információnyújtáshoz, munkaköri értékelés alapja, teljesítményértékelés alapja 3. Munkakörtervezés: Az a folyamat, amelyben egy munkakör feladatait, funkcióit határozzuk meg. Ennek célja, hogy biztosítsa a magas szintű szervezeti teljesítményt, valamint a dolgozók elégedettségét és motivációját. Módszerei: Specializáció: feladatok lebontása Munkakörbővítés: azonos szintű feladatokkal való bővítés, változatos) Rotáció: azonos szintű munkakörök közötti váltás Munkakör gazdagítás: Olyan technika, amely különböző szintű feladatok kombinációjára épül, megnöveli a munkakör mélységét. Tervezési, döntési, ellenőrzési feladatokat is integrál. Megvalósítás: feladatok kombinálása, természetes munkaegységek kialakítása, ügyfélkapcsolatok, feladatok delegálása, visszajelzések biztosítása Munkakör gazdagítás eredménye: Magas szintű motiváció, minőség, teljesítmény, elégedettség, alacsony fluktuáció és hiányzás Munkakör gazdagítás eszközei: Feladatok kombinációja Természetes munkaegységek kialakítása Kapcsolatok biztosítása a vevőkkel (belső, külső) Felelősség delegálása Visszacsatolási lehetőségek biztosítása Nem mindenki igényli, némelyeknek stresszt okoz, egyes komplex munkakörök már nem gazdagíthatók tovább 4. Munkakör értékelés Olyan értékesítési folyamat, amely segítségével megállapíthatjuk, hogy egy munkakörnek mekkora a relatív súlya vagy fontossága egy szervezeten belül, a munkakörök egyfajta rangsorának megállapítása. Okai: Leginkább bérrendszer megalapozása Munkakör nagyságának mérése, relatív súlya Munkakör nagysága és bérpiaci adatok kapcsolata Alapja: Munkakör jellemzői - 19 -

Szükséges képességek kompetencia Esetleg a piaci érték Folyamata: Mintamunkakörök elemzése- elvek Szintek szerint súlyozás, besorolás Az egész szervezetre kiterjesztett értékelés Jellemző szempontjai: Munkakör célja Fontosabb felelősségek Mennyiségi jellemzők Munkakör természete, tartalma Szakismeret igénye Különleges munkavégzési körülmények Módszerek: Rangsorolás: Ez a legegyszerűbb, a szerint rangsorol, hogy mennyiben járulnak hozzá a szervezeti célok eléréséhez, munkaköri csoportok kialakításához, érték hozzárendeléssel Tényező összehasonlító: Kulcsmunkakörök kiválasztása, munkakörre jellemző tényezők kiválasztása, egymáshoz képesti értékek meghatározása. A vizsgált munkakör tényezőnkénti értékelése a méltányosság elvének betartásával. Osztályozásos: Osztályok képzése- értékek hozzárendelése előre, munkaköri leírások elemzése, a munkakörök osztályokba sorolása. Könnyű, gyors eljárás, de jó leírást igényel, a besorolások számának rugalmas változtatása szükséges hozzá. Pontozásos: Legrészletesebb értékesítési eljárás. A vizsgált tényezők skálás összehasonlításán alapul. Klasszikus tényezők: szakismeret. Egyedi vizsgálatokat igényel. Pontok alapján történő besorolással zárul. HAY módszer: Tudás Felelősség

Problémamegoldás

- 20 -

10. Főnöke azzal a feladattal bízza meg, hogy Ön is vegyen részt a meghirdetett turisztikai/vendéglátói ügyintéző munkakörre jelentkezők közül a leendő munkatársuk kiválasztásában, hiszen az álláshirdetés megfogalmazásában is közreműködött. Foglalja össze, milyen szempontok alapján választaná ki a fenti munkakörbe az új munkatársat! Fogalmazzon meg néhány kérdést, amit a felvételi elbeszélgetés során feltenne a jelentkezőknek! Kiválasztás fogalma: az a folyamat, amely során a szervezetek eldöntik, hogy kit alkalmazzanak a lehetséges jelöltek közül. A munkaköri követelmények és szervezeti sajátosságoknak megfelelő képességekkel, szaktudással és személyiség jegyekkel rendelkező személy kiválasztása. Kiválasztás szempontjai: Képességek

Szaktudás

Személyiség jegyek

kommunikációs képesség

iskolai végzettség

jelentkezési lap

muzikalitás

nyelv

pályázat

szervezőképesség

(ezt nézzük először)

motivációs levél

tervezőképesség, előrelátás

(harmadik)

monotonitást tűrő képesség problémamegoldó képesség csapatmunka önálló, kreatív (ezt nézzük másodszor) Eredményességére a felvett alkalmazott jövőbeni teljesítményéből következtethetünk vissza. Álláshirdetések tartalma: világos munkaköri leírás egyértelmű legyen kinél, hogyan, meddig kell jelentkezni - eljárásmód ismertetése visszajelzés mindenképp mindenkinek kell 1. 2. 3. 4. 5. 6.

pozíció megnevezése feladatok elvárások mit ajánl bér/munkavégzés helye, időtartam, műszakok elérhetőségek - 21 -

Felvételi elbeszélgetésre való felkészülés (személyi és tárgyi feltételek): nyugodt kellemes helyszín elrendezés, kerek asztal – komfort érzet telefon kikapcsolva, kollégák nem zavarnak személyi anyag (önéletrajz) elolvasása pályázó nevén szólítása, bemutatkozás, cégbemutatása jegyzetek készítése tájékoztatás az eredményéről mennyi időn belül Kérdések: Mi az, amit a legjobban megbánt a karrierje során? (Hibák) Mi volt a legnagyobb kritika, amellyel önt illették? (Kritikák) Hogyan kezeli a feszültségeket? (kemény kérdések) Hogy néz ki, amire azt mondaná, hogy: őrült nap. Hogyan kezeli az ilyet? (Stressz és környezet) Miért hagyta ott a utolsó állását? (Elbocsátás) Mit kezd azokkal a munkatársaival, akikkel nem ért egyet? (Együttműködési nehézségek) Az előző munkaadójának voltak olyan szabályai, amelyeket tisztességtelennek érzett? (moráliskérdések) Ön szerint megállja a helyét a mondás, hogy a főnöknek mindig igaza van? (ellentétek a főnökkel) Melyek az ön legveszedelmesebb gyengeségei? (kvalitások) Gondolja, hogy a fizetés egy állásban legfontosabb dolog? (fizetés)

- 22 -

11. Ön egy utazásszervező irodában menedzserként dolgozik, ahol fontosnak tartják a munkatársak motiválását, jutalmazását. Önt bízták meg azzal, hogy válassza ki a legjobban dolgozó munkatársakat, akiket egy különleges színházi rendezvényen való részvételi lehetőséggel jutalmaznak. Foglalja össze a fenti területen „jól dolgozó munkatárs” kritériumait! ~ Olyan tevékenység, amelynek keretében a vezető a szervezet tagjait befolyásolja, velük együtt működik a szervezeti és az egyéni célok megvalósítása érdekében. A vezető feladatai: Tervezés o A szervezet fejlődésében és működésében a megalapozott előrelátás biztosítását szolgálja. o Döntenek a vállalkozás tervezési rendszeréről. o Az elkészült terveket jóváhagyják Szervezés o A szervezeti struktúra és a vezetés rendszer kialakítása, működtetésének megszervezése. o A termelés szervezése:  Alaptermelő folyamatok kialakítása  A kisegítő- kiszolgáló folyamatok megszervezése o A munkaszervezés Emberek közvetlen irányítása o Közvetlen, személyes kapcsolatot jelent a vezető és a beosztottjai között. A vezető a szervezeti célok és tervek ismeretében mozgósítja ezek megvalósítása érdekében a munkavállalókat. o Hagyományos felfogás (utasítás, anyagi ösztönzés) o Korszerű felfogás (együttműködés, követés) Koordináció o A belső szervezet egységek céljainak és tevékenységének összehangolását jelenti a szervezeti célok hatékony megvalósulása érdekében. o Függés mértéke:  Közvetett függés (egyik működési egység a másik működési egység nem közvetetten függ össze pl.: termelés és marketing osztály)  Egyirányú függés (alapanyag- termelő részleg, dől a dominó)  Kölcsönös függés (egyik nincs a másik nélkül) Ellenőrzés o Meg kell határozni, hogy mit tekintünk teljesítmény fontos tényezőinek. o Ki kell dolgozni a mutatókat. o El kell dönteni, hogy a szervezet teljesítménye e mutatók milyen értékei mellett kielégítőek. o Rendszeresen össze kell vetni a tervezett mutatókat és a tényleges teljesítményeket. o Szükség esetén be kell avatkozni a folyamatokba. A vezető: az, aki a szervezet tagjaival együttműködik a szervezet és az egyének céljainak szervezett módon történő magvalósítása érdekében. Vezetők típusai: Felső vezetők (pl.: vezérigazgató, legmagasabb szinten lévő stratégiában gondolkozik, szerződéskötés) Középvezető (tanácsadás, embereket irányít) Alsó szintű vezető (napi szinten irányít) Általános vezető (nem egy adott szakterület tudója) Funkcionális vezető Vezetői feladatcsoportok: - 23 -

Feladat és szervezet vezetése Emberek vezetése Munkafolyamat vezetése A vezetői munka jellemzői: A vezetők sokat dolgoznak, feszített tempóban Tevékenységük sok féle Előnyben részesítik az aktuális és speciális témákat A szervezetük és az informális kapcsolatrendszerük között helyezkednek el Erősségük a szóbeli kommunikáció Az erős kötelezettségek ellenére képesek ügyeik kézben tartására A sikeres munkahelyi vezető jellemzői: Képesség és hajlandóság a delegálásra (hatáskör átruházás) A hatalomgyakorlás megfelelősége Személyes példamutatás A vezetői szereplővállalás megítélése Vezetővé válás tudatos vállalása Hét lépés a sikeres munkacsoport kialakításához 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Az indulás Megegyezés az alapokban Félelmek elosztása Részvételösztönzés A csoportos érzelmi intelligencia normarendszerének bevezetése Hatékonyság ellenőrzése Rátermett csoportvezető választás

- 24 -

12. Idegenforgalmi/vendéglátó szakmenedzser munkakörben fontosnak tartja a folyamatos önképzést, a szakmai fejlődést. A munkahelye is támogatja továbbtanulását, illetőleg a továbbfejlődését szolgáló szakmai rendezvényeken való részvételét. Az alábbi témájú tréning jellegű rendezvények közül válasszon egyet, amelyen szívesen részt venne, és tájékoztassa erről a főnökét (kérdező tanárát), szakmai érvekkel győzze meg a tréning fejlesztő hatásáról: üzleti kommunikáció, konfliktuskezelés, tárgyalástechnika, vendégfogadás, utazásszervezés, eladástechnikák, rendezvényszervezés, prezentációs technikák, elektronikus adminisztrációs technikák stb. vagy egyéb (egyéni ötlete szerint) A személyzetfejlesztés fogalma A személyzetfejlesztés olyan szervezett tanulást valósít meg az alkalmazottak körében, amely képessé teszi őket saját viselkedésük megváltoztatására, hogy munkaköri követelményüknek megfelelően nyújthassák az elvárt teljesítményt. Mind a munkakörelemzés, -tervezésnek, mind a teljesítmény-értékelésnek a kiindulópontjául szolgálhat, de a tökéletlen kiválasztásból eredő hiányosságokat is korrigálja. A személyzetfejlesztés alapkérdései:     

Mit fejlesszünk? (Tudás, képesség, készség, magatartás, hozzáállás.) Kit fejlesszünk? (Alkalmazottak, vezetők.) Milyen módszerrel? (Képzéssel, helyzetgyakorlattal, kombinált módszerekkel.) Ki végezze a fejlesztést? (Külső vagy belső munkatárs.) Mi alapján és hogyan értékelhető a fejlesztés eredménye? (Controlling.)

A személyzetfejlesztési stratégia A személyzetfejlesztési stratégia tartalmazza, hogy milyen képzési célokat tűzött ki a szervezet:  külső képzés és továbbképzés  belső képzés és továbbképzés  szakképzés  vezetőképzés  nem képzés jellegű fejlesztés  karriertervezés és menedzsment Kit fejlesszünk? Azt az alkalmazottat, akinek a szükséges képességpotenciál hiányzik, akár jelen időben, akár a jövőt tekintve. Nem elhanyagolható szempont, hogy a dolgozók egyéni elképzelései mennyiben egyeznek meg a szervezeti célokkal, előfordulhat ugyanis, hogy teljesítménye, magatartása, illetve hozzáállása gátat szab a képzési törekvéseknek, s így nem térülnek meg a fejlesztés költségei. Ki végezze a fejlesztést? A fejlesztési feladatok elvégezhetők külső és belső erőforrások bevonásával, ám lehetőség szerint érdemes utóbbira támaszkodni, hiszen saját eszközeink, állományunk alkalmazásával tovább csökkenthetjük a költségeket. Mindazonáltal a végső döntést a fejlesztés tartalma és a belső erőforrások felhasználhatóságának lehetőségei alapján kell meghozni. A személyzetfejlesztés módszerei A módszereknek több csoportja van:  képzésen alapuló módszerek,  nem képzés jellegű módszerek,  a kettő kombinációi. Képzés jellegű módszerek Amennyiben az alacsonyabb beosztásúak és képzettségűek munkájának javítása a cél, képzésről beszélünk, amely lehet munka melletti (on the job) és munkán kívüli (off the job). A munka melletti képzés során munkaidőben, a munkahelyi eszközök segítségével történik a tanulás, ebből kifolyólag gyakorlatias ismeretekre, illetve azonnal

- 25 -

használható szakmai fogásokra tehetnek szert a dolgozók. A belső tréning, a belső vállalati továbbképzés, a mentorálás és a mentoring (csoportos mentorálás) mind-mind a tananyag praktikusabb oldalát próbálja megragadni, míg a munkán kívüli módszerek (önképzés, külső tanfolyam, továbbképzés vállalaton kívül) az elvontabb fogalmak, teoretikusabb ismeretek hosszabb távon történő befogadását célozza. Nem képzés jellegű módszerek A nem képzés jellegű fejlesztés jellegzetessége, hogy az ismeretanyag átadása a különböző munkafolyamatokhoz kötődik, mivel a kompetenciák begyakorlására, rögzülésére nem szánnak külön időt, inkább élesben próbálják azokat elsajátíttatni, elmélyíteni. A fenti csoportosítás itt is megállja a helyét, bár a munka melletti módszerek egyértelmű fölényben vannak, hiszen a rotáció, az áthelyezés, a problémamegoldó szeminárium, a projektmunka, a delegálás, a belső pályáztatás, a betanítás, a munkakör-bővítés, az akciótanulás, a mentoring, valamint a személyes és a kiscsoportos coaching együttese szinte elnyomja a tanulmányutak, konferenciák, külső tréningek nyújtotta munkán kívüli lehetőségeket. Személyzetfejlesztés - A képzés fogalma Képzésről általában akkor beszélünk, amikor az alacsonyabb beosztásúak és képzettségűek munkájának a javítása a cél, s ez csak valamely új tudás, ismeretanyag elsajátításával érhető el teljes mértékben. A felnőttképzésnek is hívott tevékenység során a résztvevők nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, csupán képzési jogviszony jön létre a képzésben részt vevő személy és a képzést végző szervezet között. Fontos kitétel, hogy a képzést folyamatosan, illetve egy éven belül ismétlődően kell biztosítani, akár nyelvi, akár szakmai vagy általános célú képzésről is van szó. Mindazonáltal létezik egy kivétel, az önképzés intézménye, amelynél nincsenek ilyen megkötések, mivel a tanuló külső, tanári segítségre csak kis mértékben alapoz, szinte egyedül sajátítva el a szükséges ismereteket. Ez ugyan nyilvánvalóan sokkal hosszabb tanulási időt eredményez, ám biztosabban is rögzül, hiszen a megszerzett tudáshoz folyamatosan a felfedezés öröme társul. A képzéseknek a tanulás helye szerint kétféle típusát különböztetjük meg: lehet munka melletti (on the job) és munkán kívüli (off the job). A munka melletti képzés során munkaidőben, a munkahelyi eszközök segítségével történik a tanulás, ebből kifolyólag gyakorlatias ismeretekre, illetve azonnal használható szakmai fogásokra tehetnek szert a dolgozók; míg a munkán kívüli módszerek az elvontabb fogalmak, teoretikusabb ismeretek hosszabb távon történő befogadását célozza. Személyzetfejlesztés - Munka melletti képzési módszerek Munka melletti módszerek (on the job): Akciótanulás Az akciótanulás kisebb csoportok okítására, illetve kipróbálására szolgál, hogy a résztvevők egy valós helyzetet szimulálva ráébredhessenek gyengeségeikre, s tartalékaikat mozgósítva megbirkózzanak a rájuk váró nehézségekkel. A meglehetősen összetett szituációs gyakorlathoz tulajdonképpen semmilyen segítséget nem kapnak, csupán az elvégzendő feladatot jelölik ki számukra (marketingterv készítése, hatáselemzés finomítása, controlling koncepció kidolgozása, átszervezés előkészítése stb.), oldják meg legjobb tudásuk szerint. Értékelésüket ennek megfelelően nem is a képzést levezénylő tanár végzi, hanem a mindenkori megbízó, illetve vezetőt játszó figura. Mentorálás Mentorhoz általában egy új alkalmazott érkezése esetén folyamodnak, hogy útmutatásaival, tapasztalatainak átadásával, az egyéni és a szervezeti célok összehangolásával minél rövidebb idő alatt végbemehessen a beillesztés. Ennek megfelelően rendszerint egy tapasztalt vezetőt vagy egy rutinos szakembert jelölnek ki mentornak, hogy minden felmerülő kérdésre teljes mértékben kielégítő válasszal szolgálhasson. Coaching Coach-ot, azaz "edzőt" a vezetők további fejlődése érdekében alkalmaznak, hogy a munkafolyamatok együttes átbeszélése során felhívja a figyelmet az elhamarkodott következtetésekre, hibás viselkedésmódokra, s feltárva azok hátterét lehetőség szerint megszüntesse a kiváltó okokat. Főként döntési bizonytalanságra, kommunikációs nehézségekre, irányítási tapasztalatlanságra, stratégiai dilemmákra, illetve vitatható magatartásformákra kínál megoldást, de személyes jellege folytán egyszerű emberi gyarlóságokra is kiválóan rádöbbent. Projektmunkában való részvétel A projektmunka során a résztvevőket teljesen új vagy szokatlan nehézségek elé állítják, hogy váratlan helyzetekben is

- 26 -

megállják a helyüket. A feladatok jellegéből adódóan ráadásul túl is kell lépniük önmagukon, hogy új szerepekben megnyilvánulva, általuk eddig nem használt kommunikációs vagy vezetői eszközök segítségével biztosíthassák a projekt sikerét. E sajátos képzés általában hatalmas tapasztalati tőke felhalmozásával zárul, hiszen a csoport mellett a leendő vezetőt is kipróbálják. Munkakör-rotáció Mielőtt az adott munkaerőből vezetőt faragunk, érdemes hosszabb időre más munkakörbe helyezni, hiszen további tapasztalatok megszerzésével tovább mélyíthetjük tudását. Az új feladatok ráadásul nemcsak motiváltabbá teszik, de érkezése lesz a vállalat egyéb folyamataira is, s később vezetőként mindenkor igyekezni fog, hogy csak a teljes kép birtokában értékelje beosztottjait. Személyzetfejlesztés - Munkán kívüli képzési módszerek Munkán kívüli módszerek (off the job): Képzésen való részvétel A munkán kívüli képzések általában csoportos képzések, ahol a felkészült oktatók adott tematika alapján adják át ismereteiket nagyobb tömegeknek. Legelterjedtebb formája a tanfolyam, amely leginkább nyelvi, számítástechnikai és egyéb szakmai ismeret befogadását teszi lehetővé. Képzési rendszere kötött, mind az órák, mind a vizsgák meghatározott időbeosztás szerint történnek, ezért érdemes odafigyelni a beosztottakra, mert aki kimarad, lemarad. Tanulmányút A meghatározó vállalati folyamatok újraszervezésekor tanácsos alkalmazottainkat tanulmányútra küldeni (partnercég megtekintése, gyárlátogatás stb.), hogy első kézből értesülhessenek a legújabb módszerekről, s saját szemükkel lássák annak hatékonyságát. A megszerzett ismeretanyagot aztán később bátran hasznosíthatjuk idehaza, fenntartások és kétkedő fejrázások nélkül. Konferencián való részvétel A konferenciák tulajdonképpen a tanulmányutak úri megfelelője, általában a vezető beosztásúaknak szólnak, és elméletibb témák, új szemléletek befogadását célozzák. Ilyen magas körökben rendszerint neves személyiségek is tiszteletüket teszik, ebből kifolyólag a kapcsolatépítés szempontjából is hasznos platformként szolgálnak. Programozott oktatás Amennyiben nagyobb tömegek okítására van szükség (pl. nyelvi vagy pénzügyi képzés), a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a programozott oktatás, amely egymásra épülő feladatsoraival és ellenőrző kérdéseivel biztosítja, hogy minden résztvevő közel ugyanolyan mértékben sajátíthassa el a tananyagot.

Tanfolyam megszervezése:

- 27 -

13. Munkahelyén egy évig pályakezdőként alkalmazzák Önt. Az első munkanapon meg is kötik a munkaszerződést, és tájékoztatják a munkavállalói és munkáltatói jogok gyakorlásának, ill. a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályairól. Foglalja össze a munkaszerződés várható tartalmi elemeit! A munkaviszony: Munkavégzésre irányuló jogviszony, melynek alanyai a munkavállaló és a munkáltató. Munkavállaló az lehet, aki jogképes. Munkavállaló: Munkavállaló az lehet, aki 16. életévét betöltötte. 15. életév felett lehet munkavállaló, aki nappali tagozatos oktatásban részesül, az iskolai szünet alatt. A tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatság engedélye alatt- alapján, művészeti, sport-, modell-, vagy hirdetési tevékenység keretében a fenti feltételektől eltérően is foglalkoztatható. Alapelvek: jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.(Rendeltetésszerű joggyakorlás.(pl. táppénz). Hátrányos megkülönböztetés tilalma) A munkaszerződés: A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melyet írásba kell foglalni. A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében. Munkaköri leírást kell kapnom. A munkaidőben meg kell jelölni a felek nevét és egyéb, a munkaviszony szempontjából lényeges adatait, a munkába lépés napját és hogy határozott vagy határozatlan idejű a munkaviszony. Határozott idő esetén: sem felmondani nem lehet, sem a munkavállaló nem szüntetheti meg a munkaviszonyt, amíg le nem jár. A próbaidő: A munkaszerződésben próbaidő is kiköthető. Tartama harminc nap, de kiköthető hosszabb vagy rövidebb idő is, három hónapnál hosszabb próbaidő azonban nem köthető ki. A munkaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. Tájékoztatási kötelezettség: A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja: Az irányadó munkarendről A munkabér egyéni elemeiről A bérfizetés napjáról A munkába lépés napjáról A rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának szabályairól A munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól A munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e A tájékoztatást legkésőbb harminc napon belül írásban ki kell adni, változó adatok esetén, harminc napon belül megismételt tájékoztatást kell adni Megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani. A munkavégzés szabályai: A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. A munkáltató köteles: A munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja. A munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni. A munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. Munkabért fizetni. A munkavállaló köteles: Az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni. Munkáját az elvárható szakértelemmel és gondoskodással végezni. - 28 -

Munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő. Munkáját személyesen ellátni, a tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, a munkát a munkáltató utasítása szerint ellátni. A munkaidő: A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra, de részmunkaidő is kiköthető. A teljes munkaidő mértéke legfeljebb napi 12, legfeljebb heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló Készenléti jellegű munkakört lát el A munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója A munkaidőt a munkáltató osztja be A pihenőidő formái: Munkaköri szünet: Ha a beosztás szerinti napi munkaidő időtartama a 6 órát meghaladja, valamint minden további 3 óra munkavégzés után a munkavállaló részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Pihenő idő: A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani. Pihenőnap: A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, amibe a vasárnapnak bele kell esnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő pihenőidő is biztosítható a vasárnap is működő munkáltatónál. Itt havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie a pihenőidőbe. A munkaidő- beosztás szerinti pihenőnapon végzett munka esetén a bérpótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke 50 %, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap. A szabadság: A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött évben rendes szabadság illeti meg, amely alap és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár. A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet, vállaló munkavállalót: Egy gyereke után 2 Két gyereke után 4 Kettőnél több gyereke után 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a munkavállaló munkaviszonya évközben kezdődött, részére a pótszabadság arányos része jár. A betegszabadság: A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. A munkavállaló keresőképtelenségét a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 %- a jár. Mentesül a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége alól: Amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti Közeli hozzátartozója halálakor legalább két munkanapon át Ha keresőképtelen beteg Kötelező orvosi vizsgálaton vett részt Amíg önkéntes tűzoltóként tűzoltási szolgálatot lát el A véradás miatt távol töltött időre Ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni A munkáltató engedélye alapján A munkaviszony megszűnése és megszüntetése: A megszűnés esetei: - 29 -

A munkavállaló halála A munkáltató jogutód nélküli megszűnése Határozott idő lejárta A megszüntetés esetei: Közös megegyezés Rendes felmondás Rendkívüli felmondás Azonnali hatállyal a próbaidő alatt Munka törvénykönyve 8 (2) határozott idő lejárta előtt felmondhat a munkáltató, csak a hátralevő keresetet ki kell fizetni.

- 30 -

14. Munkahelyén az Ön feladata az idegenforgalmi/vendéglátói teendőket ellátó dolgozók teljesítményének nyilvántartása, adatbázisának vezetése és kimutatás készítése. Legutóbbi feladata az elmúlt félévi teljesítmény kimutatásának és elemzésének elkészítése volt, ami a teljesítményértékelés és differenciált juttatások alapjául szolgál. Foglalja össze, milyen teendői vannak a fenti feladat kapcsán! A cégek - saját tevékenységük keretén belül - számtalan nyilvántartást vezetnek. Jogszabály kötelezően írja elő egyes nyilvántartások vezetését, amelyek alapvetően a költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségek teljesítését, illetve a cég által alkalmazott személyek munkajogi, társadalombiztosítási jogainak érvényesülését biztosítják. Ezek közül a legjelentősebbek a munkajogi, munkavédelmi, társadalombiztosítási, adójogi és számviteli nyilvántartások.

Munkajogi nyilvántartások A munkajogi nyilvántartások kategóriájába tartozik - egyebek mellett - a személyi nyilvántartás (adatnyilvántartó lap), az egészségügyi törzslap nyilvántartása, az alkalmi foglalkoztatottak nyilvántartása, a bérszámfejtési nyilvántartások, a munkában töltött idő nyilvántartása (jelenléti ív), a nyugdíj- és egészségbiztosítási egyéni nyilvántartó lap, a társadalombiztosítási bejelentés, a családgondozási ellátásban részesülők nyilvántartása, az összesítő bevallás, a munkabaleseti nyilvántartás, az adólevonások nyilvántartása, a gépjárműhasználat nyilvántartása, a leltár, a számlarend, az analitikus nyilvántartás, a pénzforgalmi nyilvántartás, a szigorú számadás alá vont bizonylatok nyilvántartása, a különféle igazolások stb. Személyi nyilvántartás A munkaviszony létesítésekor a munkavállalót személyi nyilvántartásba kell venni. Ennek kapcsán a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtételét, igazolás (okmány) bemutatását vagy adatlap kitöltését lehet kérni, amely nem sérti a személyiségi jogait, és a munkaviszony szempontjából lényeges tájékoztatást nyújt. Igazolások A munkavállaló az állandó vagy ideiglenes, arcképes személyi igazolvánnyal igazolhatja - családi és utónevét, valamint nőknél a házasságkötés után viselt nevet, - születési helyét és időpontját, - anyjának leánykori családi és utónevét, - állampolgárságát. A személyi igazolványban nem szereplő adatok (pl. munkaviszonyban töltött idők tartamát, végzettséget, képesítést) valódiságát okmányokkal kell igazoltatni. Bejelentés Az adatokban bekövetkező változásokat és minden olyan tényt, amely az alkalmazáskori állapottól eltérő, illetve amely a további foglalkoztatásra kihatással lehet vagy munkáltatói intézkedést igényel, a munkáltatóhoz be kell jelenteni, akinek az adatlapra fel kell azt jegyeznie. A személyi nyilvántartás tartalma A személyi anyag - az adatnyilvántartó lapon kívül - tartalmazza az önéletrajzot, a fényképet, az alkalmazási iratot és az esküokmányt, a minősítést, a kitüntetésre vonatkozó iratokat, a képesítésre vonatkozó iratokat, - 31 -

illetőleg azok adatait, a hatályos büntetésről szóló határozatokat, az erkölcsi és más bizonyítványt, illetőleg ezek másolatát, illetve ha jogszabály előírja, a korábbi munkahely alkalmazási iratát. A nyilvántartásban pártállásra, valamint hovatartozásra vagy társadalmi szervezeti tagságra vonatkozó adatot nem lehet feltüntetni. A nyilvántartás körébe tartozik a munkaköri és szakmai (egészségi) alkalmasságot tanúsító egészségügyi törzslapkivonat bemutatása, továbbá a munkavállaló adóigazolványa szerinti azonosító jele, valamint a társadalombiztosítási azonosító jele (taj-szám) és a magánnyugdíj pénztára (címe, bankszámlaszáma) megnevezésének nyilvántartásba vétele. Nyilvántartást kell vezetni az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottakról, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását. Betekintés, adatkiadás A személyi nyilvántartás iratait csak az arra vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (például adó-, társadalombiztosítás-ellenőr stb.) tekinthetik meg. Információt, jellemzést, javaslatot csak a nyilvántartás iratai alapján szabad adni. A nyilvántartás adatai statisztikai célra felhasználhatók, és ebből a célból az adatokat - személyazonosításra alkalmatlan módon - ki lehet adni. A munkavállaló a róla készült személyi nyilvántartást bármikor megtekintheti; azokról másolatot vagy kivonatot kaphat; kérheti az adatok pontosítását, a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését. A hibás vagy valótlan adat, illetve ténymegállapítás személyiségi jogot sértő részének törlését a munkavállaló szükség esetén bíróságtól kérheti. Munkaügyi és bérszámfejtési nyilvántartások A munkaviszonyból eredő jogosultságok, járandóságok esedékességének, a kötelezettségek teljesítési időpontjának figyelemmel tartását és a viták megelőzését szolgálják a különböző munkaügyi, bérelszámolási nyilvántartások. Munkaviszonyban töltött idő Az egyes járandóságok, illetve jogosultságok alapját képező időt - a jogszabály által megállapított kivételektől eltekintve - az adott munkáltatónál történt alkalmazás napjától kell számítani. Nyugdíjkorhatár betöltésének előjegyzése Ugyancsak indokolt a nyugdíjra jogosító korhatár betöltése időpontjának előjegyzése, mivel az illetékes elbíráló szervtől kérni lehet annak közlését, hogy a munkavállaló megszerezte-e az öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időt. Kötelező béremelés időpontjának előjegyzése Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint a munkavállaló személyi alapbérét meghatározott időközönként vagy időponttal emelni kell, a kötelező béremelés időpontját elő kell jegyezni a munkavállaló bérszámfejtő lapjára. Szabadság-nyilvántartás A munkába lépés után meg kell határozni a munkavállalót megillető alap- és pótszabadság mértékét, majd azt elő kell jegyezni a szabadságolási ütemtervben, kiadását pedig nyilvántartásba kell venni.

- 32 -

Munkaidő és kedvezmények nyilvántartása A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, valamint egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat is. Tartozás előjegyzése A munkavállaló által átadott munkáltatói igazolásban feltüntetett tartozást (előleget, kártérítést, tartásdíjat stb.) a bérszámfejtésnél elő kell jegyezni a munkavállaló munkabéréből történő levonás és a jogosult részére átutalás végett. Ha a címzett korábbi munkáltató időközben megszűnt, felügyeleti szervét (felszámolóját stb.) kell a tartozás átutalása miatt megkeresni és a felszámoló rendelkezése szerint eljárni. Lényeges, hogy az e kötelezettséget megszegő munkáltató az előző munkáltatóval, illetőleg más hitelezővel szemben készfizetői kezesként felel a tartozásoknak azokért a részleteiért, amelyeket ennek folytán nem vontak le. Létszám és jelenlét nyilvántartása A teljesített (rendes és rendkívüli) munkaidő megállapítása - a helyi adottságoktól és szokásoktól függően létszámellenőrzéssel, jelenléti ív aláírásával vagy bélyegzőkártya felhasználásával történhet, amelyről úgyszintén a munkavállalók munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokról nyilvántartást kell vezetni. Ahol a számítástechnikai háttér biztosított, ott elektronikus nyilvántartó rendszerek is működhetnek. Egy beléptető rendszer segítségével elektronikus kártya segítségével a ki és behaladás nyomon követése valósul meg személyre szabottan.

Tb- és adókötelezettséggel kapcsolatos nyilvántartások Társadalombiztosítás A munkáltatók és egyéb szervek a társadalombiztosítás céljait szolgáló nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére kötelezhetők. A társadalombiztosítási szerv felhívására az adatokat tizenöt napon belül kell közölni. Biztosított nyilvántartása A munkáltatók társadalombiztosítási célra kötelesek olyan nyilvántartást vezetni az általuk foglalkoztatott biztosítottakról, amely tartalmazza a biztosított nevét, személyi azonosító jelét, születésének helyét, anyja nevét, alkalmazásának minőségét, munkába lépésének és kilépésének, illetőleg a biztosítás kezdetének és megszűnésének napját, továbbá a korkedvezményre jogosító munkakörben a foglalkoztatás kezdetének és megszűnésének napját. A munkáltató a biztosítottat a munkába lépés napján, a munkavégzés megkezdése előtt köteles nyilvántartásba venni.

A teljesítményértékelés fogalma Egy szervezet teljesítőképességét az alkalmazottak teljesítményének összessége adja, így a hatékony működés biztosításához elengedhetetlen az egyes munkatársak teljesítményének mérése. A teljesítmény-értékelés során a szervezet folyamatos visszajelzést kap, illetve ad a dolgozók munkájáról, hogy a vállalat minden eleme tisztában legyen tevékenységének eredményességével, s ha szükséges, még kellő időben és kellő módon javíthasson rajta. Ebből kifolyólag a teljesítmény-értékelés szoros kapcsolatban áll a különböző HRrendszerekkel, bele-beleszólva a javadalmazás, a képzés vagy éppen az utódlás kérdésköreibe / meghatározva a javadalmazás, a képzés vagy éppen az utódlás követendő irányát.

- 33 -

A teljesítményértékelés céljai A teljesítmény-értékelés nagy általánosságban az alkalmazottak teljesítményének javítását, képességeik mind teljesebb kibontakozását célozza, de természetesen konkrét szervezeti célok eléréséhez is hozzájárulhat: - egyéni képzési igények rendszerezett értékelése - az egyéni erőfeszítés ösztönzése és jutalmazása - az alkalmazott helyzetének (erős és gyenge pontjainak), fejlődésének megítélése és ismertetése - információk szolgáltatása az alkalmazottak adottságairól, potenciáljáról, a munkaerő-tervezés számára - információk biztosítása az előléptetési célokhoz és az utódlási tervekhez, a munkaköri leírások és a munkacélok rendszeres áttekintése, felülvizsgálata - a vállalati kultúra kialakítása, illetve átörökítése - megfelelés a jogszabályoknak A célok jellegük szerint két csoportra oszthatók, értékelő és fejlesztő célokra: Értékelő célok kitűzése akkor történik, amikor a dolgozók valós teljesítménye alapján kívánjuk meghatározni a bérkifizetéseket, a képzési lehetőségeket, az előléptetéseket, a lefokozásokat, valamint az esetleges elbocsátásokat. Ehhez pontosan kell megfogalmaznunk a teljesítménykritériumokat (mérhetőség megteremtése, normák kialakítása stb.), amik alapján végül rangsorolhatjuk a munkatársakat. Fontos, hogy mindig határidőhöz kössük az értékelést, legyen esélyük az alkalmazottaknak felkészülni rá, hogy még idejében javíthassanak pozíciójukon. Fejlesztő célok esetén a munkatársak az előzőhöz képest szinte tét nélkül hibázhatnak, hiszen - rövidtávon legalábbis - korántsem jár lefokozásszerű következményekkel. Alkalmazása során kizárólag a jó teljesítményt veszik figyelembe, mivel úgy vélik, a jó teljesítményre adott pozitív válasz csak még jobb teljesítményt szül. A hibákat természetesen nem nézik el, a gyengeségeket (és az erősségeket) mindig azonosítják, s azok tudatosításával lehetőséget teremtenek az egyéni fejlődésre. A dolgozók itt ugyanis sosem egymással, hanem önmagukkal versenyeznek, mindenkor saját teljesítményüket kell túlszárnyalniuk, illetve a későbbiekben elérniük. Ehhez elengedhetetlen, hogy az értékelő és az értékelt között nyílt és őszinte kapcsolat alakuljon ki, ahol a dolgozó mindvégig érezheti a segítő szándékot. A teljesítményértékelés formái A legtöbb szervezetben formailag kétféle értékelés létezik egymás mellett, az informális és a formális. Az informális értékelés a vezetők gondolataira, véleményeire alapoz, elvégre ők is mindig végiggondolják, melyik dolgozó hogyan is teljesíti az elvárásokat. Ez az értékelési forma azonban meglehetősen szubjektív, személyes kapcsolatok, egyéni kulturális ízlések, eltérő politikai nézetek torzíthatják, így kizárólag erre támaszkodni nem érdemes. A formális értékelési formát azonban remekül kiegészítheti, ez ugyanis egy komplett rendszert takar, amely segítségével rendszeresen (meghatározott időközönként) és módszeresen, objektív mércét állítva megállapítható a munkatársak eredményessége. A teljesítmény-értékelési rendszer (TÉR) bevezetésekor tisztáznunk kell néhány kulcskérdést: – Milyen célból alkalmazzuk az értékelést? – Mit értékeljünk? Mit tartunk teljesítménynek? – Hogyan, milyen módszerrel értékeljünk? – Kiket érintsen az értékelés? – Hogyan kommunikáljuk az értékelést?

- 34 -

15. Munkatársa a napokban jelezte, hogy a következő héten szeretne részt venni egy társasutazáson, ezért 10 nap szabadságot kér. A munkahelyi csoportban Ön koordinálja a munkafeladatokat, ezért a bejelentés váratlanul és kellemetlenül érte, mert a jövő hétre már elkészítette a munkabeosztást. Tájékoztassa a munkatársát (kérdező tanárát), hogyan kellett volna szabályszerűen eljárnia az adott ügyben, foglalja össze vele a fenti ügyben meghozott döntését is!

A Munkaidő A Munka Törvénykönyve szerint a munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama nem számít bele. Teljes munkaidő: A teljes munkaidő mértéke napi nyolc óra, illetve heti negyven óra, de részmunkaidő is köthető. Legfeljebb 12 órányi, illetve legfeljebb heti hatvan óra munkavégzés minősíthető a teljes munkaidő kitöltésének, ha a munkavállaló – készenléti jellegű munkakört tölt be (tűzoltó, mentő) – a munkáltató vagy a tulajdonos közeli hozzátartozója.

Pihenő idő Munkaközi szünet: Ha a beosztás szerinti nap munkaidő időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Pihenő idő: A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra pihenőidő biztosítandó. A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között dolgozó munkavállalók kivételével a készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli vagy többműszakos munkarendű, továbbá idénymunkát végző dolgozó esetén kollektív szerződés akként is rendelkezhet, hogy 11 óránál kevesebb - de legalább nyolc óra - pihenőidő jár két munkanap között. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, melyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Ettől a szabálytól el lehet eltérni, ha a munkáltató a munkavállalót munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatja. Ilyenkor a munkaidő-beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie. A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munka esetén a bérpótlék mértéke 100%. A pótlék mértéke 50%, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap.

Szabadság (Korhoz kötött) A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött évben rendes szabadság illeti meg. Amely alap- és pótszabadságból áll. Alapszabadság mértéke 20nap. Pótszabadság mértéke 5nap. Egy gyerek után plusz 2nap jár. Két gyerek után plusz 4nap. Kettőnél több gyerek után 7nap. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. A munkavállaló évi szabadságának csak egynegyedével rendelkezik szabadon, ezt a munkáltató – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, amit a munkavállaló köteles a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal bejelenteni!

- 35 -

Ez a szabály csak azokra a munkavállalókra érvényes, akiknek munkaviszonya a munkáltatónál több mint 3 hónapja tart! (a munkavállaló csak 3 hónapos munkaviszony után jelentheti be, hogy szabadságának egynegyedét mikor kéri kiadni) A munkáltató határozza meg, hogy a fennmaradó háromnegyed részt mikor adja ki - természetesen a munkavállaló és a munkáltató közötti egyeztetés, illetve az év elején kialakított "szabadságolási terv " alapján. Kettőnél több részletben csak a munkavállaló hozzájárulásával lehet a szabadságot kiadni! A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. Főszabály, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni!

Betegszabadság A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. A munkavállaló keresőképtelenségét a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80%-a jár. Mentesül a munka vállalói a munkavégzési kötelezettség alól: Amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti Közeli hozzátartozója halálakor legalább 2 munkanapon át. Ha keresőképtelen beteg Ha kötelező orvosi vizsgálaton vesz részt Amíg önkéntes tűzoltóként tűzoltási szolgálatot lát el. Véradás miatt távol töltött időre Ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni A munkáltató engedélyével

Szülési szabadság A terhes és a szülő nőt szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadság 24 hét, amelyből 4 hetet lehetőleg a szülés várható időpontja előtt kell kiadni. A szülési szabadság megszűnik: a gyermek halva születése esetén az ettől számított 6 hét elteltével, ha a gyermek meghal, a halált követő 15. napon, ha a gyermeket állami gondozásba adják, az azt követő napon. A szülési szabadság időtartama azonban - a szülést követően - hat-hétnél rövidebb nem lehet. A szülési szabadság idejére nem jár munkabér, a munkavállaló a társadalombiztosítási szabályok szerint részesül ellátásban.

Fizetés nélküli szabadság A fizetés nélküli szabadság engedélyezését bizonyos esetekben a törvény kötelezővé teszi. A kért megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló által megjelölt időpontban kell kiadni. A munkavállaló a kérelmét legalább 1 hónappal az igénybevétel előtt köteles közölni a munkáltatóval. Ha a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen köteles megállapodni. A munkáltató más esetekben is engedélyezheti, hogy a munkavállalója - 36 -

fizetés nélküli szabadságra menjen.

- 37 -

16. Ön szakmenedzser munkakörében gyakran szembesül bizalmas jellegű információkkal, adatokkal, amelyeket a legnagyobb gondossággal kell kezelnie, betartva az adat- és információvédelem, -kezelés előírásait. Legutóbbi egyik ügyfelük nagyértékű utazás megszervezésében kérte a segítségüket. Foglalja össze, a fenti ügyben mi számít bizalmas (titkos) információnak, és munkája során mely jogszabályt tekinti meghatározónak!

Adat A személyes adat törvényben értelmezett fogalma tág: adatnak minősül minden olyan információ, ami az adott személyt jellemzi, rá vonatkozik, vagy vele kapcsolatba hozható. Ilyen adatok például a természetes személyazonosító adatok (név, lakóhely, születési hely és idő stb.). Illetve a családi állapotra, a szakképzettségre, az egészségi állapotra, gyógyszerfogyasztásra, a vagyoni helyzetre, munkahelyre, érdekképviseleti, szakszervezeti tagságra, ismerősökre, barátokra, szexuális partnerekre, utazásokra, vásárlásokra és a banki ügyekre, vonatkozó adatok.

Információ Általánosságban információnak azt az adatot, hírt tekintjük amely számunkra releváns és ismerethiányt csökkent. Egyik legleegyszerűsítettebb megfogalmazás szerint az információ nem más, mint valóság (vagy egy részének) visszatükröződése. Tudományos értelmezését az információelmélet fogalmazza meg. Főbb tulajdonságai Az információ önmagában értéket képvisel, ez lehet társadalmi, tudományos, termelési - gazdasági vagy akár hatalmi érték. Az információval képesek vagyunk egy meglévő értéket növelni, így értéknövelő. Mivel értéket képvisel, így profitot, illetve extraprofitot is termelhet. Jellemző tulajdonsága még a mennyisége, minősége, felhasználhatósága, hozzáférhetősége, érthetősége, védelme. Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső adat.

Adatvédelem Az adatvédelem elterjedtebb rendje szerint a védelem minden élő természetes személyre kiterjed. Az adatvédelem a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozásával, az érintett személyek védelmével foglalkozik. Nevével ellentétben tehát nem elsősorban az adatokat védjük, hanem azokat a személyeket, akikkel az adatok összeköthetők. Ennek eszközei lehetnek jogi szabályok, eljárások, de akár technológiai eszközök is.

Adatkezelés Az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is Az adatkezelés feltételei Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult vagy törvény elrendelte. [Avtv. 3. § (1) bek.] Különleges adat kezeléséhez az érintett írásbeli hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás csak akkor érvényes, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. Az érintettel az adat felvétele - 38 -

előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az érintettet - egyértelműen és részletesen - tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. [Avtv. 6. §]

Személyes adatok védelme Személyes adat: A személyes adatok védelméről szóló Európa Tanácsi Egyezmény szerint személyes adat: bármely információ, amely egy azonosított vagy azonosítható egyénre vonatkozik (adatalany). Így személyes adatként kell kezelni olyan adatokat is, amelyek ugyan egy egyénre • minden azonosított vagy azonosítható természetes személlyel kapcsolatba hozható információ • az információk széles köre, nem csak személyazonosító adatok • nem személyes adat: cégadat, statisztikai adat • A személyes adatok fogalmi értelmezésének lényeges eleme, hogy a védendő adatnak egy konkrét élő és azonosítható személyre kell vonatkoznia, és az adat zárt körben történő kezelését, a személy és a rá vonatkozó adat közötti kapcsolat alapozza meg. Így ha az adat bizonyos átalakításra kerül és elveszti az adott személlyel a kapcsolatát, úgy, hogy már egy konkrét személy általa nem lesz azonosítható, akkor az adat zártan történő kezelésének kötelezettsége is megszűnik. Az adatvédelmi biztos állásfoglalásai alapján a szakirodalomban18 összeállítás készült, és személyes adatnak számítanak pl. a következők: • név, születési adatok, lakcím, foglalkozás, beosztás, munkahely • életrajzi adatok • biometrikus azonosítók, testi jellemzők, ujjlenyomat, retina, írisz, kéz geometriálja, hang és arc jellemzői • vagyonra vonatkozó adatok • kereset, havi jövedelem • nyugdíj összege • bankszámla egyenlege, magánszeméllyel kapcsolatba hozható banktitok • érintett tulajdonában álló cégek neve, tevékenységi köre • családi állapot, kiskorú eltartott gyermekek száma • érintett azonosítására alkalmas kép- vagy hangfelvétel, tárolt felvételek • beszélgetés során elhangzott vélemény, vagy kijelentés • természetes személy által bonyolított telefonhívások listája (mind a hívó és a hívott fél vonatkozásában) • természetes személlyel kapcsolatba hozható e-mail cím, webcím, weboldal • érintett internetezési szokásai, ha azzal azonosíthatóvá válik • személyiség vizsgálatok eredményei • • adósminősítés során nyert megállapítások • • bizonyítvány tartalma • • fegyelmi, vagy etika ügyekben hozott állásfoglalások, határozatok tartalma • • íráskép, vizsgatesztre adott válaszok • • orvos által kapott hálapénz összege

Adatvédelmi biztos •

Országgyűlés választja hat évre,

•

hivatalból ellenőrzi az Avtv. és az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok megtartását

•

kivizsgálja a hozzá érkező bejelentéseket,

•

ajánlást, állásfoglalást és közleményeket bocsát ki, - 39 -

•

véleményezési joga van,

•

javaslatot tehet jogszabályok megalkotására, illetve módosítására,

•

adatvédelmi nyilvántartást vezet.

- 40 -

17. Az egyik vendéglátói rendezvényükön elcsúszott a vizes padlón, és eltörött a karja. Emiatt többhetes betegszabadságra kényszerült. Foglalja össze a munkabalesettel kapcsolatos teendőit! Munkavédelem: A szervezet munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósulására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. Baleset fogalma: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset: a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. Súlyossági szempontjából: Munkaképtelenséggel nem, vagy legfeljebb 3 napig tartó munkaképtelenséggel járó baleset. 3 napot meghaladó munkaképtelenséggel járó baleset Súlyos munkabaleset

I. II. III.

Munkabalesetek jogi következményei; a balesetek bejelentése, kivizsgálásuk folyamata A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. A munkáltató teljesíti ezt a feladatot. Munkabaleseti jegyzőkönyvet fel kell venni a munkaképtelenséggel járó munkabaleset esetén. A vizsgálat dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásba szereplő sorszámmal kell ellátni. A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak-telefonon, telefaxon vagy személyesen- azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a területi munkabizottsági és munkaügyi felügyelőség baleset helyszíne szerint.

A munkabaleseti nyilvántartás tartalmazza:

o o o o

Munkabaleset számát Sérült munkakörét Sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását Sérült ellátására tett intézkedéseket annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját A foglalkozási megbetegedés és a betegség, egészségkárosodás, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett Általában hosszabb tartamú behatás következtében kialakuló egészségi állapotromlás A foglalkozási megbetegedés megállapítása orvos-szakmai feladat Kivizsgálása az ÁNTSZ feladata

Védőeszközök használata: Fejvédők, hallásvédők, védőszemüvegek, védő álarcok, maszkok Védőkesztyűk, védőruhák, térd és lábszárvédők Védő lábbelik

Egyéni védőeszközöket kell biztosítani és ellenőrizni, hogy tényleg használja-e! Továbbá a védőeszközök épségét, állapotát, karbantartását, pótlását.

- 41 -

18. A munkahelyén nemrég tűzjelző rendszert szereltek fel, ami a napokban riasztott is. Furcsának találták a helyzetet, mindenki bizonytalankodott, nem tudták, mit kell tenniük ebben a helyzetben. Kiderült, hogy egyik közvetlen munkatársuk az épületben meg nem engedett helyen dohányzott, ez okozta a kellemetlen helyzetet. Foglalja össze a fenti szituációban követendő magatartást! Tűzeset: Az-az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz. Tűzvédelem: Tűz elleni védekezés a tűzesetek megelőzése, a tűzoltósági feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételének biztosítása. Tűzmegelőzés: A tűzvédelem része, a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetve a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere, és azok érvényesítésére irányuló tevékenység. Tűzoltási feladat: A veszélyeztetett személyek mentés, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz oltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyességének elhárítása. Műszaki mentés: A tűzoltóság részéről végzett elsődleges beavatkozási tevékenység. Tűzoltó-technikai termék: Tűzoltó készülék, oltóanyag, mentés során használt jármű, hírközlő eszköz, védőeszköz. Tűzveszélyes tevékenység: Az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és, vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár. Tűzmegelőzési feladatok: Az anyagokat, a helyiségeket, a létesítményeket tűzveszélyességi osztályokba sorolják. ,,A'' ,,B'' ,,C'' ,,D'' ,,E''

Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyes mérsékelten tűzveszélyes nem tűzveszélyes

A tűz jelzése: Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak. Ez állampolgári kötelezettség. Az észlelő feladatai: 1. Az emberélet mentése, 2. A tűz bejelentése, 3. Az éghető anyagok eltávolítása a közelből, 4. A tűzoltás megkezdése. Tűzjelző berendezések: Tűzjelzők: hőmérsékletérzékelő Hőmérsékletnövekedés sebességét érzékelők: akkor jeleznek, ha a hőmérséklet emelkedésének sebessége meghaladja a 3C -ot percenként. Füstérzékelők: füst keletkezését érzékelik. (foto elektromos, ionizációs) lángmérők Tűzvédelmi szabályzat: - 42 -

Minden egyes vállalkozás, amelynek telephelye van, el kell készítse, akár külső, ezzel foglalkozó céggel készíttetheti. Tartalmazza: a tűzvédelmi feladatot is ellátó személyek feladatait ész kötelezettségeit, a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére vonatkozó szabályokat, a létesítmény, helyiségek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását, tűzvédelmi, használati szabályokat, előírásokat, a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalóra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket, a munkavállalónak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait, ezenkívül tartalmazza, a Tűzriadó Tervet, ami tartalmazza a: a tűzjelzés módját, riasztási rendet, az épület elhagyásának módját, tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit, a főbb veszélyforrások megnevezését, a létesítmény helyszínrajzát. Ennek végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakorolni kell! Tűzoltási módok: A leggyakrabban használ oltó anyagok: víz, habok, por, halonok, CO2 Tűzoltó készülék: olyan tűzoltó eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben lévő nyomás hatására, irányíthatóan a tűz fészkére lehet lövellni, leplombált eszközök, a kézi tűzoltó készülékek piros színűek, azonosító jelzéssel vannak ellátva, és használatukat piktogram mutatja. A tűzoltó készülékek főbb jellemzői: töltetmennyiség: mennyi oltóanyagot tartalmaz, üzemi nyomás: mekkora nyomás uralkodik a készülékben, működési időtartam: mennyi idő, míg kilövi az összes anyagot, oltási képesség: mekkora tüzet lehet vele maximálisan eloltani. Csoportosításuk: nagyság szerint, jelleg szerint (hordozható, szállítható) hajtóanyag szerint: palackban tárolt hajtóanyaggal rendelkezik, tárolótartályba benyomott gázzal működik, vegyi folyamat eredményeként nyert gázzal működik. Elhelyezés: a kijárat, illetve a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni úgy, hogy jól láthatóak, könnyen és állandóan hozzáférhetőek legyenek, - 43 -

a helyükről eltávolítani és rendeltetésüktől eltérő célra használni nem szabad, és állandó üzemképes állapotukról az előírások szerint gondoskodni kell. A dohányzás munkahelyi szabályozása: alapvető szabály, hogy a dohányozni tilos, kivétel az erre kijelölt helyen, vagy helyiségben, ezek kiválasztásánál ügyelni kell a jól elszeparált, megfelelően szellőztethető és éghető vagy tűzveszélyes anyagoktól távol eső helyekre. gondoskodni kell megfelelő hamutartóról és tárolóról, mely elvileg csak a hamu és csikkek tárolására szolgál.

- 44 -

19. A munkaterületükön veszélyes, ill. a környezetre ártalmas anyagokkal is dolgoznak, ezért a munkahelyen fontos szempont a környezettudatos viselkedés. Soroljon fel néhány környezetre ártalmas anyagot az idegenforgalmi/vendéglátói munkaterületről! Foglalja össze, milyen környezetvédelmi intézkedéseket tehetnek a munkahelyen! Környezetvédelem fogalma: Olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérsékelése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. Környezetvédelem jelentősége: A globális problémák kezelése nemzetközi, minden országra kiterjedő együttműködéssel valósítható meg. A globális problémák nemcsak térben terjednek ki, hanem időben is. Káros hatásaik évszázadokon keresztül veszélyeztetik az ökológiai egyensúlyt. A globális problémák egyrészt társadalmi, másrészt környezetiökológiai formában jelentkeznek, amit egyes kutatók ökológiai és humán világkrízisként, korunk civilizációjának mély válságaként emlegetnek. Az ökológiai világkrízis főbb elemei:  A meg nem újuló erőforrások kimerülésének veszélye,  A megújuló természeti erőforrások fokozódó szennyeződése,  A biológiai sokféleség veszélyeztetettsége: -

naponta növény illetve állatfajok tűnnek el, élőhelyeket teszünk tönkre, a tápláléklánc egy elemét iktatjuk.

 A készletek szűkössége és szennyezettsége,  A termőföldek eróziója: -

    

intenzív termelést vezettünk be (minél nagyobb termés), nincs pihentetés (ugar), a föld szerkezete és minősége nem javul, hanem rosszabbodik, az EU támogatja a földregeneráló eljárásokat.

Az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése, Az ózonréteg vékonyodása, Az erdők gyors fogyatkozása, A globális éghajlatváltozás, A bioszféra hulladék befogadó képességének korlátozottsága …stb.

Környezettudatos vállalkozás:  Minden, magára valamit adó vállalat igyekszik a tevékenységét úgy végezni, hogy közben ne károsítsa a környezetét,  Vannak olyan helyzetek, amikor ezek nem valósíthatók meg 100%-osan, de mindent el kell követnie, hogy a lehetőségei keretein belül a lehető legkisebb mértékben tegye ezt.  A vállalat termékpolitikájának minden elemét átitatja a környezettudatossággal,  A tisztább termelés a hatékonyság növelését, valamint az ember és a környezet veszélyeztetettségének csökkentését próbálja elérni,  A tisztább termelés gyakorlatban: – – – – – – –

anyagtakarékos termelés, gondosabb munkaszervezés, takarékosság, a dolgozók motiválása (a felesleg elkerülése), alap és segédanyagok kiválasztása természetes vagy biológiailag lebomló anyagokkal, környezetkímélő vegyszerekkel, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása, belső visszaforgatás, újbóli felhasználás azonos célra, hasznosítás más célra, külső újra hasznosítás, ártalmatlanítás.

A kereskedelem helye és szerepe: - 45 -

1.

Hulladékgazdálkodás:

A hulladék olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható anyag, amely a tulajdonosa számára értéktelen, ezért meg kíván tőle szabadulni. Hulladékok csoportosítása: - Halmazállapot szerint: szilárd, folyékony, iszapszerű, gáznemű - Keletkezésük szerint: termelési hulladékok, kommunális hulladékok - A környezeti kockázat nagysága szerint: a nem veszélyes és a veszélyes, különleges kezelést igénylő hulladékok Az EU egyik elsődleges célja a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése és a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása. Ez három elven alapul: 1) a hulladék képződés megelőzése 2) a meglévő hulladék hasznosítása (betétdíjas üvegpalackok, üvegcserép) szelektív hulladékgyűjtés 3) a hulladék biztonságos ártalmatlanítása (égetés, lerakás) Veszélyes hulladékok: - ipari: atomenergia radioaktív, gyárak füstje –gáza, olaj, hab, vegyszerek - kommunális: elem, akkumlátor, gyógyszer, műszaki cikkek 2.

Csomagolás, csomagoló anyagok, jelölések:

A csomagolás klasszikus funkciója a áru védelme, minőségének megőrzése, valamint a szállíthatóság biztosítása. Környezetvédelmi szempontból a legfontosabb követelmények:  legyen környezetkímélő,  védje a környezetet a veszélyes anyagoktól,  adjon megfelelő tájékoztatást a felhasználónak illetve a kezelőnek a termék környezetei hatásaival. A csomagolás káros hatásai csökkenthetőek:    

betétdíja, csomagolás, szelektív gyűjtés és újrahasznosítás, takarékos anyag- és energiafelhasználás a csomagolóiparban, környezetbarát csomagolás.

Leggyakrabban használt anyagok: papír, acéllemez, alumínium, fa, műanyag, üveg, ónozott acéllemez, klór- és fluortartalmú anyagok. A fogyasztók tájékoztatása az áruk tulajdonságairól: A fogyasztók tájékoztatásának egyik leghatékonyabb eszköze a címkézés. Kettős igényt hivatott kielégíteni: 1. figyelmeztet bizonyos termékek emberre illetve környezetre gyakorolt káros hatásaira 2. a vásárlók környezet tudatosságát kívánja erősíteni. Veszélyes termékek jelzése: - 46 -

Az anyagok fizikai-kémiai, toxikológiai tulajdonságaik alapján lehetnek: robbanó, oxidáló, fokozottan tűveszélyes, mérgező, nagyon mérgező, ártalmas, maró és környezetre mérgező anyagok, ezért kötelező megfelelően címkézni. Általában fekete színnel sárga alapra nyomtatják a szimbólumokat. Környezetbarát termékek jelölése: Környezetbarátnak akkor nevezhetnénk egy terméket, ha maga a termék, valamint az elő állítási folyamata és fogyasztása során keletkező hulladékai nem lennének környezetszennyező hatásúak. A gyakorlatban ilyen termékek nem léteznek, mégis indokolt ennek a pozitív jelzőnek a használata minden olyan termékre, ami ugyanazt a funkciót képes ellátni, mint a konkurens termék, de ahhoz képest egy környezeti jellemzőt tekintve kevésbé környezet terhelő. 3.

Marketing- reklám: A reklám szerepe

A kereskedelem a reklám tevékenységgel befolyásolni tudja a fogyasztók magatartását és ez tovább növeli társadalmi felelősségét. Fontos, hogy a reklám ne pazarlásra ösztönözzön, inkább arra világítson rá, hogy az egyének is sokat tudnának tenni környezetük egészségének megóvásáért. Megjelent az ún. környezetorientált marketing, más szóval ökomarketing, amelynek célja a termékek és szolgáltatások környezetbarát voltának hangsúlyozása illetve a vállalkozás zöld image-nak kialakítása. 20. Egy szabadban megtartott, főzőversennyel egybekötött rendezvényükön az egyik csapat ásványvizes műanyagpalackban tárolta a folyékony mosogatószert, amiből az egyik csapattag véletlenül ivott. A hirtelen kitört pánikhangulatban Önnek kell cselekednie, a sérült személyt elsősegélyben részesítenie. Mondja el, mi okozta a balesetet, hogyan lehetett volna elkerülni, és mit kell tennie a veszélyes anyagok okozta sérülések esetén! A munkaegészségügy az alkalmazottakat fenyegető ártalmak ismertetését jelenti, a foglalkozásból adódó, pl. azzal összefüggő betegségek megelőzése érdekében. Területei: mentálhigiéné foglalkozás egészségügy Az állami és törvényi szabályozás mellett a munkáltatónak is mindig gondoskodnia kell a munkavédelemről egy belső szabályzat betartásával. A legfontosabb szervezeti szabályok: munkavédelmi szabályzat, védőeszköz szabályzat, munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendje, munkabalesetek nyilvántartása. A foglalkozás- egészségügyi szolgáltatás a foglalkozás- egészségügyi szolgálat feladat körébe tartozik. A munkáltatónak a működésük megkezdését követően egy hónapon belül be kell jelenteniük az ÁNTSZ telephelyük szerinti illetékes városi, fővárosi vagy kerületi intézetének. Be kell jelenteni: a munkavállalók létszámát és tevékenységét, a foglalkozás- egészségügyi szolgáltatás biztosításának módját. - 47 -

A munkáltatónak a foglalkozás egészségügyi szolgálatot (üzemorvost) kell biztosítania a munkavállalók számára a munkahelyen. A foglalkozás- egészségügyi szolgálat két módon biztosítható a munkahelyen, egyik ha a munkáltató maga tart fenn ilyen szolgálatot, a másik ha külső szolgáltatót vesz igénybe. (a nagyvállalatok általában saját orvost fizetnek, a kisebbek megállapodnak egy háziorvossal) A foglalkozás- egészségügyi szolgáltató feladatai: preventív, megelőző szerep: Közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában és az egészségkárosodások megelőzésében, a munkahelyi fizikai, szellemi, lelki megterhelés és a munkakörnyezeti kórok, tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai) felkutatása, folyamatos jellegű ellenőrzése, javaslatot tehet, hogy ezeket a tényezőket milyen módszerrel lehet olyan szinten tartani, hogy ne károsítsák az egészséget, a munkavállalók egészségének ellenőrzése, a munkabalesetek kivizsgálásában való részvétel, munkáltatók munkahigiéniai tanácsadással való segítése, veszélyhelyzetek megelőzése. Munkaköri alkalmassági vizsgálat: Célja annak megállapítása, hogy a munkavállaló számára az adott munkahelyen és munkakörben végzett tevékenység milyen megterhelést és igénybevételt jelent és ennek képes-e megfelelni, illetve nem alkalmassága nem veszélyezteti-e a munkatársakat is, Vizsgálják, hogy a környezetből eredő megterhelés nem veszélyezteti-e a munkavállaló egészségét, testi, lelki épségét, nem befolyásolja-e egészségügyi állapotát kedvezőtlenül, pszichés fejlődésének károsodását, A munkavállaló esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága esetén vizsgálják, hogy a munkakör ellátása illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt, a munkakör és a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata lehet: előzetes: előzetes munkaköri alkalmasságot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél, a munkavégzés megkezdését megelőzően, vagy ha a foglalkoztatott személy munkakörében vagy munkakörülményeiben változások következnek be. időszakos: időszakos vizsgálaton vesznek részt a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak, a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. A vizsgálatokra 1-2 kivétellel évente kerül sor. soron kívüli: soron kívüli munkaköri illetve alkalmassági vizsgálatra akkor van szükség, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására. Ha az „Egészségügyi Nyilatkozatban” nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló az ott felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön, illetve heveny foglalkozási megbetegedés (pl. mérgezés) vagy ismétlődő a munkabaleset előfordulását követően. Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint ezek végrehajtása.

- 48 -

Baleset: az emberi szervezetet olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezés, vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Az elsősegélynyújtás szabályai: 1.

2.

3.

4.

5.

A baleset körülményeinek a tisztázása, meg kell állapítani, hogy mi történt, hány ember szenvedett sérülést, az egészségkárosodás milyen mértékű, szükséges-e mentőt vagy orvost hívni a helyszínre. A baleset helyszínéről el kell távolítani azokat, akik a segítségnyújtásban, mentési munkálatokban nem tudnak segíteni. A sérült vizsgálata: légzés, pulzus ellenőrzése, arckifejezés, viselkedés, látható elváltozások megvizsgálása, lefektetés, levegő biztosítása, ruha meglazítása. A beavatkozás mikéntjéről történő döntés meghozatala: ha eszméletlen, de lélegzik: o rögzített (stabil) oldalfekvés, vagy félig hason fekvő póz, o szabad száj, légutak ellátása, idegen anyagok eltávolítása mellkasi sérül: o fél-ülő helyzet végtagsérülés, törés: o a végtag rögzítése Ellátási rangsor felállítása: alapvető életműködés biztosítása (légzés, szívverés), vegyi anyagok, mérgezés okozta sérülés, égési, fagyási sérülések ellátása, mechanikus sérülések ellátása (törés, ficam) Tényleges beavatkozás: Mindig a sérülés súlyosságának figyelembe vételével történik: újraélesztés: a sérültet kemény felületre kell fektetni, majd: 1) átjárható légutak biztosítása. 2) be fúvás 3) cirkuláció, kompresszió megindítása vagy fenntartása, szív összenyomása 4) orvos értesítése vérzés elállítása égési sérülés: 1) ruha eltávolítása, 2) steril fedőkötés, 3) folyadékpótlás, 4) !!!! olaj, por, kenőcs nem kerülhet a sebre!!!! fagyás: 1) meleg helyre vinni - 49 -

2) dörzsölés, vérkeringés javítása 3) fokozatosan kell felmelegíteni a sérült testrészt 4) hólyagok esetén fedőkötés törés, ficam vegyi anyagok okozta sérülések ellátása: 1) mérgek: olyan anyag, mely kis mennyiségben is befolyásolja a szervezet normál működését, átmeneti, múló rosszullétet, maradandó sérülést, akár halált okozhat 2) vegyi anyag: többnyire maró anyagok, savak, lúgok. A maró anyagok szervezetbe kerülhetnek: o belégzéssel: ekkor friss levegőn kell a sérültet nyugalomba helyezni o bőrön keresztül: ekkor tiszta ruhás letörlés> közömbösítjük: savat lúggal, lúgot savval> steril fedőkötés

vízzel

leöblítés>

o szájon keresztül végig marja a szájüreget, a nyelőcsövet és a gyomrot ekkor: töménység csökkentése, tej vagy víz itatása> megkötni a gyomorban az anyagot-széntabletta> kiürítés, nem szabad hánytatni o szembekerülés: bő vízzel kiöblíteni, nem szabad bekötözni, bekenni, közömbösíteni, szakorvoshoz kell fordulni.

- 50 -