(J SIMA FERENCZ 1 '

I

w

J

y

1816

.

Szentes, XXYIH évfolyam.

1898. Szombat, január 1.

1. szám.

Előfizetési árak: Egy évro . . 6 frt - kr. Fél óvro . . 3 frt - kr. Nejryed Wre . 1 frt 50 kr

nvUUtnl nyakat k iidi-hi a_ ret szerint olcsón

Szerkesztőség te kiadóhivatal: Kurczapnrti-ufc^a 31. s/ám. hova a lap szellemi részét illető közleményt, efflfire tési pénzek is küldendők.

Egyei példányok ksphstdki nyomdánkban, Stark N. 4* Unterműller K. köny*-bea számonként 6 k f é r t Kéziratok viesia tartatnak.

Hirdetések árit

POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY.

Megjelenik hetenként háromszor V***1 vasárnap, sserdán éspj a kora reggeli órákfa

S ö t é t

u j é v T ^ * ,

Kardot villogtatni, puskára kapni, kaszát, vasvillát ragadni gyávák vagytok, szegény, elpuhult magyarok. Kipusztult belőletek az ősi kuruezvirtus. Labanczok talán még nem vagytok mindnyájan, de gyönge lelketekből immár elköltözött a férfiúi bátorság és a lángoló hazaszeretet. Tűritek, hogy a szent és sérthetetlen magyar alkotmányon végig gázolnak a vakmerő árulók. Hát csak tűrjétek némán, hallgatagon. Csöndesen legyetek, szépen meglapuljatok, mint illik a páriákhoz. Hanem árva fejetekre sok hamut hintsetek. Öltözzetek fekete ruhába, s gyászfátyol, lengjen a kalapjaitokon. És szemeitekből csorogjon a tehetetlenség és a bánat keserű könye. Hiszen hosszú idő óta nem viradt rátok ilyen szomorú újév, mint a mostani. Mert ime ma visszatértünk oda, ahol 48 évvel ezelőtt valánk, a gyűlölt abszolutizmus sötét korszakába. Negyven nyolez évvel ezelőlt egy gyermekiíju, aki első Ferencz József császárnak nevezte magát, vérbe fojtotta a magyar szabadságot. Legjobbjainkat a bakónak adta át, vagy rablánczra verve, nehéz börtönbe csukatta. Hajh! milyen fekete újév volt az, amely 1850 január 1-én kezdődött! Vér és köny borította ezt a sokat sanyargatott országot, s a szenvedők sóhaja és az elnyomottak átka az égre kiáltott. — Á m akkor nem vol-

Szerkesztésért felelős : / / 1

SIMA FERENCZ

( J

'

tunk gyávák, csak tehetetlenek; de lelkűnk mélyében mindennap megismételtük a szent fogadást, hogy rabok nem maradunk és véres bosszút állunk a hóhérolásért. A visszatorlás szerepét azonban magára vállalta az a felsőbb hatalom, amit Nemezisnek neveznek. Soha dinasztia több és súlyosabb csapást el nem szenvedett, mint 1851) óta a Habsburgok, akiket egyremásra sújtott a fájdalmas tőrdöfés. Életért életet, vérért vér, országért ország. Ez volt a dinasztia tragikus sorsa. Nehéz megpróbáltatások után végre kibékült az uralkodó a magyar nemzettel Császárból király lett, akit 30 év óta a »legalkotmányosabb" fejedelemnek nevez a hizelgŐ lojálitás. £ harmincz hosszú és keserves esztendő alatt sokat szenvedtünk a dinasztiával kötött békesség kedvéért. Nemcsak fátyolt borítottunk a múltra, nemcsak eltagadtuk, hogy véreznek a régi sebek, hanem — fogcsikorgatva bár — tűrtűk, hogy az osztrák, amelynek véréből való vér és busából való hus az uralkodó család, az életerőnket folyvást szipolyozza.

Lapunk megrendelhető: a kiadó hivatalban és lapkihordóink kik az előfizetési pénzeket is felvehetik. tudtunkra adják, hogy a törvény csak hit* vány papiros és az alkotmány csak füst és pára, melyet a földi gondviselés széttép é s elfúj, hogy nyoma se marad, mintha soha nem létezett volna. Tudtunkra adják, hogy hasztalan fecsegünk a törvényes jogról: a mai naptól fogva nincs többé alkotmány. Rendeletekkel kormányozzák Magyarországot, ép ugy, mint 4 8 évvel ezelőtt cselekedték. Á kölönbséf mindössze az, hogy akkor a mindenható minisztert Bach Sándornak nevezték, most padig Bánffy Dezsőnek hívják. Azok az őrjöngő bolondok, akik e hallatlan merénylet ellen szavukat fölemelik, talán megkapják a börtönt és bilincset, ép ugy, mint 4 8 évvel ezelőtt megkapták. De ti, szegény elpuhult magyarok, akikből kipusztult az ősi kuruezvirtus, csak törjetek némán, hallgatagon; hogy semmi bajotok ne legyen Bánífy Dezső zsandárjaivaL Hanem árva fejetekre sok hamut hintsetek. Öltözzetek fekete ruhába, s gyászfátyol lengjen a kalapjaitokon. És szemeitekből csorogjon a tehetetlenség é s a bánat könnye. Mert hosszú idő óta nem viradt rátok Uysn szomorú újév, mint a mostani. Pintér G y u l a .

£ s ime most, amikor 3 0 évi türelmes várakozás után először dereng felénk a régen sóvárgott gazdasági önállóság hajnala; amikor csak végre kellene hajtani a király Szerdán végképen eldőlt a koczka. Mert akkor által szentesitett törvényt, hogy jogos vágya- még lehetett volna szó arról, hogy a napirendben ink megvalósuljanak, — akkor czinikusan ben levő státusz-kvó-törvényjavaslatot elfogadja a

A politikai helyzet

Második Jelenet. daképző, téli, őszi, tavaszi munkásképző, trágyázó, gépkezelök és kazánfűtők, selyemtenyésztő, eperfa - (Szinhely: az isten szabad ege és a miniszter birültető, erdészeti, borászati... toka, jobbra-balra dolgozó munkások.) Miniszter (közbevág); Mezei munkások tanfoMiniszter (kezében napernyővel jön at akáczos lyama nincs ? Népboldogitás minden áron. Titkár (végig nézi az irást): Nincs, kegyalmes u t o n : Kutya meleg van, titkár ur. (Modern munkásképzés.) Titkár: Parancsára kegyelmes aram. uram. Miniszter: Tehát akkor fölállitom a mesei Miniszter: Ne siessünk olyan nagyon. (As egyik Első j e l e n e t munkások tanfolyamát. De milyen szakot létesítsek P napszámosra mutatva.) Nézze csak as az öreg em(Szinhely: miniszteri szoba pazar fényűzéssel be- Nem tudja titkár ur, a mezei munkások milyen sza- ber milyen azakértelemmel kapál P rendezve.) kokra oszlanak P . . Titkár: Bizonyosan sikerrel végeste a kapál Titkár: De hallottam már valamit róla, sőt as tanfolyamot. Miniszter (föl s alá j á r r a j : Husszezer forint fölöslegem v a n . . . Mire fordítsam eztP (Látszik újságokban is olvastam. Vannak aratók, marokveMiniszter' Nagyszerű ötletem van. Kzt as rajta, hogy gondolkozik, mert a homlokát saját ke- r ő k . . . embert ki fogom hallgatni. Miniszter ('lelkesültön): Milyen szépen hangzagyelmes ökleivel ütögeti.) Sok a tenni való, szent Titkár: De kegyelmes uram, csak nem erssiigaz. Az ellenzék is szorongat r javaslataival. Kel- nék : Marokverők szaktanfolyama I . . . De folytassa kedik szóba azzal a paraszttal! Majd inkább én. lene kötelező állatbiztosítás, folyamszabályozás, tele csak titkár ur. Miniszter: Magam akarok vele beszélni Nincs pités, a czigányok megszámlálása, munkás-biztosítás, Titkár (folytatva)... magvetők, sztrájkolók, abban semmi különös, hiszen egykor Mátyás király munkás-közvetítés . . . Ezekre kevés a buszezer fo- kubikosok... rint Olyant kell hát ebből a pénzből létesítenem, Miniszter (áradozva;: Kubikosok szaktanfo- is . . . Titkár: Más idők, más emberek, kegyeim... a mi egyszerű és nagyszerű s nagyszerűen egyszerű. lyama ! . . . Folytassa csak. Miniszter: Hiába is igyekszik lebeszélni. As én De mi lenne az P (Az asztala mellett görnyedő titTitkár: Végűi a kapások vannak. kárjából fordul) Titkár u r . . Miniszter (kitörő örömmel): Cz as I Tehát föl- elhatározásom szilárd Jöjjön. (Lássa léptekkel Titkár (fölugorva): Parancsol kegyelmes uram. állitom a kapások szaktanfolyamát A tervezetet i odaballagnak az öreg kapás elé, de as ügyet assa mindjárt meg is csinálom. A kapások szaktanfolya- : vet rájuk, hanem tovább dolgozik.) Miniszter: Nem tudna valami okosat P Titkár: (halkan): Ha ez tadná ki áll előtte, mának a tárgyai lennének* vallástan, magyar nyelvTitkár t Parancsára nem, kegyeim . . . Miniszter: Figyeljen rám. Húszezer forint fö tan. földrajz, számtan, történelem, egészségtan, ter- kegyeim . . . löslegem van. Mire használjam ezt föl P Valami ha- mészetrajz, állattan, nemzotgazdaságtan, illemtan. Miniszter: Csöndesen, meg akarom őrizni az talmas intézményt kellene belőle létesíteni. Olyant, Ennyi elég is, nehogy megint panaszkodjanak a túl- ingoknitómat. (Fenszóvsl.) Jó napot kivánok. terhelés m i a t t . . . Leírta titkár ur P a melynek létesítése a nevemhez fűződnék. Munkás (fölüti a fejét, aztán a pipáját jobbról Titkár: Valami tanfolyamot... Titkár; Le, kegyelmes uram. a balvégre taszitja): Adj iaten. Miniszter: Pompás gondolat De milyentP Miniszter: Holnap körrendeletben értesíts* er- | Miniszter: Szépen foly a munka agy-* f Titkár: A milypn még nem vo t, kegyelmes . ről az országot A tervezetet azonban még ma Munkás: (a markába köpve): Hát bisoay Minis T >r: Milyen tanfolyamok vannak P küldje szét a lapo'inak... (Magábao) Holnap már Titkár (az asztalról iratot vosz föl): Itt a ki- vezérczi¡ekekben fogják méltatni érdemeimet. (Kezét Hát bizony meg kell dolgozni a szegény embernek, mutatás... megelégedetten dörzsöli.) Kz aztán a hatalmas viv- ha kenyérbe akar harapni. Miniaster: Az egészsége hogy ssolfál P Miniszter (türelmetlenkedve): Olvassa föl. j mány, a mi az egyszerűségében nagyszerű, s nagyMunkás: Csak lasaan kérem, ugy Magány sasa* Titkár (olvassa;: Vi&czellér, szőlőnunkás, gas- szerűségében egyszerű...

A SZENTESI t A f TAftCZAJA.

S Z E N T E SI

1 oldal.

L A P^

képviselőház, Ez azonban nem történt meg s így bizonyos, hogy a kormány durra alkotmánysértés utján, rendelettel fog intézkedni az Ausztriával közöl gazdasági ügyekről. Mivel ez elhatározott dolog és rajta változtatni rem lehet, a nemzet joggnl kérdheti, hogy ki juttatta ebbe e szomorú helyzetbe, ki viseli érte a felelősséget P Le nem tagadható tény, hogy a borzasztó következményekkel járó állapotot Bánfify Dezsőnek hallatlan cinizmusa és bQnös törvénytiprása idézte elö. Mert szerdán a képviselőházi úlés kezdetén a függetlenségi párt az alkotmány iránt való tiszteletből és épségére féltékenyen el volt határozva a törvényjavaslat elfogsdását lehetővé tenni és a rendelettől megmenteni a magyar nemzetet. £s ehhez a készségéhez csak egy föltetelt csatolt, azt: jelentse ki Bánffy Dezső, hogy az Apponyi gróf közjogi fejtegetéseit a 67. XII. 68. § ró! magáévá teszi. Nem •olt es a föltétel olyan nehezen teljesíthető csak egy kis jóakarat és jóhiszeműség kellett volna hozzá a miniszterelnök részéről. De Bánffy Dezső nem teljesitette. Kijelentette Ugyan, hogy az Apponyi grófnak múltkori beszédé ben kifejtett elveket magáévá teszi, de nyomban e kijeleetés után olyan dolgokat mondott, amolyek homlokegyenest ellenkeznek a hatvauhetes törvénynek idevonatkozó rendelkelkezesével és a nemzeti párt vezérének közjogi magyarázatával. Világos lett ebből az, hogy a miniszterelnök legtávolabbról sem áll az Apponyi gróf álláspontján es <5 a törvény szellemének határozott parancsa daczára sem akarja végső esetben az önálló vámterületet megvalósítani. Az ő törekvése, amint azt hangsúlyozta, Ausztriát Magyarországgal gazdaságilag állandóan össze húzni, legalább is oly mértékben, mint amily mértékben a kapcsolat eddig főnnállott Természetes, hogy ez a fejtegetés föllázitotta a függetlenségieket és Justh Gyula a miniszterelnök beszede után már jelenthette a folyosón: — Még az engedékenyek is készek most már Bávffyval szemben bicskára is menni. . . Komjáthy Béla pedig sajnálkozva szólott: — Bánffy mindent elrontott — az övé a felelősség a bekövetkezendőkért. De nemcsak a függetlenségiek, hanem a nemzeti, sőt a szabadelvű párt tagjai közül is számosan a legélesebben nyilatkoztak Bánffy Dezsőnek szerdai beszédéről. Egy kiváló nemzeti párti képviselő hangosan mondotta: — Ennél szerencsétlenebb beszédet még Bánffy Dezső sem mondott. A kormánypártiak közül egy tekintélyes frakcJó élén pedig Kubinyi Géza kijelentette: — Ha így magyarázzák a hatvanhetes törvény-

nek fcatvanryolczadik szakaszát, akkor ón ezt a törvényjavaslatot meg nem szavazom. Konstatálnunk kell, hogy Bánffy Dezső szerdai beszédét a Tiszák tanácsára mondotta ugy, ahogy mondotta. Kiviláglik ez abból a magyarázatból, melyly 1 Tisza Kálmán és Tisza István gróf kedveskedtek a folyosó publikumának. Mind a kettő Kubinyi Gézával vitatkozott nagy hallgatóság előtt. Kubinyi Géza azt mondotta : — Én föltétlenül helyes' jm az Apponyi grófnak közjogi fejtegetéseit. Mihelyt Auszriában nem áll belyre az alkotmányosság május elsejéig, vagy bármi más okból meghiusul a gazdasági kiegyezés, nincs más ezpediens, mint az önálló vámterület. Ebben a tekintetben meg keli kötni a kormány kezét. Tisza István erre azt felelte : — A kormány kezét semmi körülmények között nem szabad megkötni, mert hátba tud a nem alkotmányos Ausztriával olyan kiegyezést kötni, mely az önálló vámterületnél kedvezőbb. Ahhoz pedig kétség nem fér, hogy a közös vámterület sokkalta kedvezőbb Magyarországra nézve. Kubinyi közbevágott: — Vámközösség a hatvanhetes törvény alapján abszolutisztikus Auszriával nem lehetséges. Tisza István hideg nyugalommal felelt: — Azt tudom. De ki mondja, hogy a hatvan hetes törvény nebantsvirá? P Ha a törvényhozás jónak látja megváltoztatni, bát meg fogja változtatni £n a magam részerői egy csöppet sem haboznék kivetni a tizenkettedik törvenyczikkből, ami szabad elhatározásomban akadalyoz. Kubinyi megdöbbenve kérdezte: — Es te azt mondod, hogy halvanhetes alapon állasz P — Igen. — Nohát, erre azt válaszolom: oszlassák föl a parlamentet, lépjünk föl ketten egymással szemben, te az uj, én a régi hatvanhetes alapon, meglátod, hogy ki kerül be a parlamentbe . . . Erre azonban már nem felelt a gróf, hanem átengedte a szót apjának, aki hasonló húrokat pengetett és igyekezett Kubinyit a maga álláspontjának megnyerni. De hosszas vitatkozás után az íett a vége, hogy Kubinyi Géza neki vörösödve harsogta: — Aki nem fogadja el az Apponyi gróf álláspontját, az nem magyar ember, nem hazafi t Ezért aztán a függetlenségiek, akik ott hallgatták a hangos vitatkozást, még hangosabban megéljenezték az önérzetes, hazafias mamelukat. Justh Gula pedig a válláta téve kezét azt modta neki: — Látod, Géza, te veled meg tudnék egyezni. Hieronymi Károly és más kormánypártiak felé forduiva izgatottan vágta oda :

Miniszter : Hogy hiviák magát P Munkás: Sete suta Péternek. Miniszter: Pihenjen egy kocsit Péter gazda, ráfér úgyis. Munkás: A* i?a% de nem ig*n lehet, mert, ha az első kapás keze megáll n»<*gáU \ többié is. Miniszter: Nem baj az se. Kérdezni szeretnek magától valamit. Munkás: (a munkát ib*h*syva) No . . . Miniszter: Ugy «maga diplomás ember P Munkás: Ehő kapás vniryoV ¿n kérem. Titkárt Nem ugy értettük, hincir ugy, hogy elvégezte e maga a kapás tanfolyamot. Munkás : Mi a fityfenét ? Titkár; Hát a kapás-tanfolyamot. Munkás (sértődötten^: Ugy látom, sz ur csúfolódni akar velem P Titkár: Dehogy kérem, dehogy. Munkás: Azért mondom 1 (Dühös n kapál tovább.] Miniszter (a titkár füléhez hajolva;: Gyerünk innen. Ez goromba paraszt . . . Majd szólok a gazdatisztnek és fegyelmi uton bánok el vele . . .

Mniszter: Elvégezte legalább a kapástanfolyamot P Gazdatiszt: Nem, kegyeim . . . Miniszter: Hallatlant Hát miért állítottam én föl a kapag-tanfoiyainot éppen itt ? Még a saját birtokomon is olyau emberiket alkalmaznak, a kiknek nincs képesítésük P . . . Az ilyen emberek elveszik a kenyeret a képesítettektől. Gazdatiszt: De kegyelmes uram, hiszen a legjobb munkáson azok, a kik nem végezték el a tanfolyamot. Miniszter (megütődve): Hogyan lehetséges ez? Gazdatiszt ('alázatos hangon) : Mert a kapás tanfolyamon mindent tanítanak, csak éppen kapálni nem . . . Miniszter (a titkárhoz fordulva): Való ez P Titkár [ijedteu]: Igen, kegyelmes uram. A kapálásról egeszen megfeledkeztünk, de pótlólag . . . I Miniszter: Igen, majd pótlólag föl kell venni : a kötelező tárgyak közé a kapálási elmélattant is . . . i Magának pedig [a gazdatiszthez fordulva] szigorúan meghagyom, hogy a jövő évben csakis szakképzett kapásokat alkalmazzon. Gazdatiszt: Parancsára kegyelmes uram. Miniszter [a titkárjával tovább menve]: Látja titkár ur, milyen konzervatív a magyar paraszt. Nem akarják belátni, hogy a javukat akarom, De azért én nem engedek, vagy elvégzik jövőre a kapás tanfolyamot, vagy felkopik az álluk . . . Látja, igy kell a népet boldogítani a saját akarata ellenére is . . .

Harmadik jelenet. Gazdatiszt (libegve jön) Bocsásson meg kegyelmes uram, hogy ily kősön iövök. d* nem íud tam, hogy személyesen győződik meg a munka folyásáról. Miniszter (hidegen): Éppen jókor jön. Ez az ember (a kapásra mutat) itt, upy látszik, nem végeste el a kapás tanfolyamot mert iz illemtanról fogalma sincsen. Feleljen 1 Gazdatiszt (kapkodva): Meglehet, kérem, hogy Péter gasda nsm illedelmes ember, de a legjobb kapás, kegyelmes uram.

Kapus H.

1. s z á m . — Látjátok, milyen szédelgést visztek végbe az országgal P . . . Január 3-ikáig nem lesz a képviselőháznak ülése. E szerint a javaslat sorsa befejeztetett. Január 1-én a 67-iki törvény szerint az önálló vámterület ti lapján állunk. £s ha a kormány meg nem teszi as életbeléptetési intézkedéseket, a közjogi ellenzék vád alá helyezési inditványt fog beadni. Csütörtökön a folyosón egész tisztult volt már a helyzet. Bánffy szerdai nyilatkozata után senki sem beszélt többet kompromisszumról, az egyszerűen ki van zárva. Csütörtökön egyébiránt Uánffy ismét bujkált, Horánszky újólag előhozta az Apponyi és Bánffy közötti eltérést, de Bánffy a beszéd ezen részénél kiszökött a teremből, csakhogy felvilágosítást ne kelljen neki adni. Az ellenzék gúnyosan fogadta ezt a nagyfokú kormányzati bátorságot. A rendeleteket a kormány ugy látszik csakugyan kibocsátja. Talán már ma meg fognak azok a hivatalos lapban jelenni. A parlamenti viharok tehát csak január 1-je után fognak kezdődni. A rendeletek formájára nézve az hírlik, hogy azok nem fogják a király aláírását tartalmazni, hanem az összkabinct tagjai által lesznek jegyezve, amikkel a kormány azt czélozza, hogy az ellenzék a koronát ne vonja a vitába a felelősség kérdésének megvitatásánál. Érdekes volt Bánffy magatartása csütörtökön a folyosón. Amikor az újévi vakáczió tartama felől vele beszéltek és szóba hozták, hogy a Ház pénteken ne tartson ülést Bánffy igy szólt: — Most már úgyis mindegy. Azt se bánom, ha újév után is hosszabb szünetet tartunk. A folyosón csütörtökön is nagy kavarodás volt. Még az utolsó pillanatban is megkísértették egyesek, igy különösen Hegedűs Sándor, hogy a függetlenségi párt szüntesse be a vitát, de erélyes visszautasításban részesült mindenki ily kapaczitációval közeledett. A szabadelvű párt körében egyébként minden takaródzás nélkül jelentették, hogy Bánffy semmiesetre sem hajlandó az önálló vámterűlet álláspontjára lépni, mert Bécsben nem engedik meg.

Országgyűlés. A képviselőház szerdai ülésén nagy szenzácziót okozott Apponyi gróf felszólalása, ki Polónyi beszédének némely részére reflektált. Apponyi grof felszólalásában kijelentette, hogy a 67-iki kiegyezés 68. § át ugy értelmezte, hogy az abban jelzett e u t bekövetkezte esetén a külön vámterület alapjára kell állanunk. Ez azonban — úgymond — nem zárja ki, hogy Ausztriával kereskedelmi szerződést kössünk. Bánffy miniszterelnök a múltkor teljesen magáévá tette felfogását, nincs hát oka a javaslatot nem támogatni. Polónyi Géza a szélsőbal éljenzése mellett helyesli Apponyi próf nyilatkozatát és felszólítja Bánff y miniszterelnököt, hogy nyilatkozzék. Alig ejtette ki e kivánságát az egész ellenzék zajosan követelte Bánffy nyilatkozatát. Bánffy azonban nem volt ekkor a ülésteremben hanem a miniszteri szobában tartózkodott. Erre a függetlenségi párt követelte az ülés felfüggesztését, de Szilágyi békéltető szavaira elcsendesedtek. Most Visontai következett szólásra, de a folyóson állandóan izgatott jelenetek folytak. Egyszerre az a bir terjedt el a Házban, hogy Bánffy nem mer megjelenni az ülésen, mert a királytól nem kapott felhatalmazást. Kubinyi Tisza Istvánnal bocsátkozott heves vitába. Tiszta bort kíván. Nem magyar az — úgymond Kubinyi — ki a nem alkotmányos Auszfriának megszavazza a vámszövetséget. Ezalatt míg a folyosón külömbóző heves viták folytak, a függetlenségiek zárt ülést kértek. Az ülés végén megjelent Báffy, kit jobbról éljeneztek, de a gyönge éljent az ellenzék viharos ,hoczh t ja tulhr.rsogta. Visontai beszéde után ez elnök elrendelte a zárt ülést, a melyen Bánffy nyilatkozni fog. A zárt ülésen Polonyi Géza felszólította Bánffyt, hogy nyilatkozzék. Bánffy azt felelte, hogy a kormány akkor nyilatkozik, mikor jónak látja A zárt ülést feleslegesnek tartja. A többség erre le is szüva: ta a zárt ülés megtartását s kv ideiét vette, a nyílt ülés. A nyilt ülésben Bánffy olőbb polemizált Visontaival

1. szám. A mi Polonyi ridegen felállított kérdését illeti, nem Tolt jelen Apponyi mai felszólalása alatt, de felteszi, hogy Apponyi ugyanazon közjogi fejtegető seket ismételte, a melyeket ő már a múltkor magáévá tett. A kormány megy a maga utján, ragaszkodik a 67 ¡ki kiegyezés 12ik §-ábjz. A kormány vámszöv«;tség alapján áll, a m nt már egyszer kijelentette. Szükség esetén külön vámterületi alapon. Magyaráz sák igy vagy amúgy a javaslatot a kormány akár megszavazzák, akár nem, január 1 én tudni fogja, hogy a törvény értelmében mit kell tennie az ország érdekében. (Nesze semmi: fogd meg jól.) Polónyi kijelenti, Apponyi szerint májustól kezdte más, mint külön vámterület nem képzelhető. Ezt magáévá teszi-é a miniszterelnök ? Bánffy azonban erre nem felelt. Elnök ekkor a vitát elhalasztja. * A képviselőház a parlamenti viszontagságokban •ly gazdag 1897. évben csötörtökön tartotta utolsó ülését. Ez ülést két kimagasló szónoklat tette emlékezetessé. A nemzeti párt részéről annak érdemes elnöke, Heránszky Nándor hosszabb beszédben rekapitulálta a szerdai jelentőségteljes nap eseményeit és fejtegetéseivel azt iparkodott bebizonyítani, hogy Apponyi Albert gróf ós báró Bánfify Dazső közjogi álláspontja között eltérés nincs. Horánszky beszédjének különben az volt a tenórja, hogy az önálló vámterületi alapon való rendezkedésére nem zárja ki azt, hogy az esetre, ha Ausztriában a javaslatban meghatározót terminusig az alkotmányos állapotok ismét helyreállanának, ismét meg lehet kötni a vámközösség«t. Egyébként ő a közös vámterületet, tekintettel a monarchia európai hejzetére, szükségesnek tartja, de a mint nem hiszi azt, hogy az önálló vámterület volna az egyedül üdvözítő, ugy kárhozatatandónak tartja annak hangoztatását, hogy a közös vámterület megszűnt tetésével Magyarország elpusztulna. Ebben a mederben tolyt Horánszkynak nagy figyelemmel hallgatott beszéde. Előtte még Brázay Kálmán mondott egy rövid, de tartalmas beszédet, melyben hangoztatta az önálló vámterület szükségességét és gazdasági szemponttokból vetette el a kormány javaslatát. A déli ólában Sziágyi szünetet adott a Háznak. Ezután Holló Lajos mondotta el beszédét, melyben a legnagyobb tárgyilagossággal, a (örvénykönyvvel a kezében, és a képviselőházban elhangzott beszédek czitálásával bebizonyította, mennyire erkölcstelen, alaptalan és törvénytelen a kormány álláspontja. - p Hazudnak az ország szine előtt! — zudul föl az egész függetlenségi párt. — Hallatlan ily merészség 1 — Humbugot űznek az országgal. — Bolonddá tették az országot. Ilyen és ehhez hasonló közbekiáltások jelzik, hogy Holló a kormány elevenére tapintott, de jött még a java : A pénzügyminiszter egy tavalyi beszédéből idéz egy passzust, melyből kitűnik, hugy mennyire ellenkezésbe jutott önönmagával és ehhez az egész ellenzék zugó helyeslése közepette ezt a megjegyzést füzí : — Ilyenek után alig lehetett elvárni, hogy a kormány a tisztesség tudásával és saját méltóságával össze tudná egyeztetni, hogy ily javaslattal mer a Házban megjelenni. Nincs parlament a világon, a mely ezt eltűrné. Fejtegetései további folyamán előadja, hogy a kormányt nem a nemzet érdekei vezetik, hanem csak Bécsnek testnek szolgálatokat. — Ugy van, lakájok és vsgéczok — k ált a közbe Hentaller, a mi az elnököt arra készteti, hogy ne sértegessenek. Holló, a Ház folyton fokoiódó figyelme között utal arra, hogy Magyarországot mindig Ausztria iránti gyengédségből nyomjak alá és azt sem engedik, hogy jogát, érdekeit Ausztriával s emben m >g védelmezhesse. így került a magyar birtok nagy része idegen kézre. Magyarország népe L.a már nem birlalója a magyar földnek, hanem legfeljebb csak bérlője. Holló ezután azzal fejezte be beszédét, hogy nálunk, a kormányzati rendszer csak a jogok megsértésére törekszik, és arra hogy a parlam ntáriz must megrontsák. A függetlenségi párt most azért küzd a 67 iki törvények épségben tartása mellett, hogy a nemzet egy nagy jogát is épségben tartsa. Perczekig tartó élienzés követte a nagy beszédet, mely minden oldalon meló benyomást gyakorolt. A szabadelvű párt ismét hangoztatta szokott csataiiáltását : — Szavazzunk, szavazzunk, de az elnök véget vetett ennek a csalóka reménynek. Bejelentette, hogy a Ház január 3 áig nem tart ülést, e napon azonban folytatja a inai ülést, napirendlát. A kormánynak mindtn törekvésé tehát, hogy javaslatát ez év végéig keresztül erőszakolja — meghiusult.

S Z E N T E S I

L A P

A ref. egyházi választás. A ref. egyházi választás csütörtökiq este véget ért. Nem mondhatjuk, h o g y : ,1 ez a j l o t t " , mert zaj és lárma — ami a választási küzdelemmel együtt jár — bizony nem vala sehol. Hacsak zajnak és lármának nem nevezzük a Szőke bognár folytonos kocsikázását, a Kálmán Mihály dohogását, az üreg renegát Szántó Dániel idétlenkedését, a Joó Károly fogcsikorgatását és a Kristó Na?y István uram keserves sóhajtozását. Küzdelemről, viaskodásról nem beszélhetünk. Mert egész csöndben, úgyszólván játszva nyomtuk el a szegény pákuliczokat, mint mikor az oroszlán ráteszi a lábát a gyönge bornyura. A szavazás eredménye különben a következő : Beadatott összesen 1123 szavazat. Ebből — pártirodánk számítása szerint —• a Simapárt kapott legalább 800-at, a pákulicz >k semmiesetre sem vitték többre 3 2 3 szavazatnál. Pedig nem rajtuk mult szegényeken. El kell ismerni, hogy elkövettek mindent a jámbor párák, hogy valamikép kicsikarhassák a a győzelmet. Hazudoztak, rágalmaztak, hízelegtek, szaladgáltak. Szőke bognár, Kálmán Mihály, Szántó Dániel még a hátukon is szívesen fölhordták volna a szavazókat, Csúcs Lajos nagy hazánkfia mézeskalács csal is csalogatta volna őket, az öreg Knstó még a sirbói is kész lett volna kikaparni minden pecsovics halottat, hogy leszavaztassa hajdan gyűlölt ellensége : Balogh János mellett. Kirukkolt a vármegye a főispántól elkezdve a hajdúkig, a város a polgármestertől kezdve a szolgákig; az ármentesitő társulat és valamennyi pecsovics intézet nem kevésbbé. Még Tasnádi Antal is leszavazott Baloghra, akinea — ugy látszik — ine^ bocsátotta már, hogy kiütötte a kalapot a fejéből ; ami különben gusztus dolga. Az erőlködés nem használt semmit. Roppant többséggel Sima Ferenc országgyűlési képviselő választatott meg főgondnoknak, s presbiterek és egyházközségi képvisoióa mind azok lettek, akik a Simapárt lisztáján voltak fölvéve. Vad dühükben azzal vigasztalják magukat és riogatják a mieinket a pákuliczok, hogy a főgondndk választást megsemmisítik, mert a felsőbb egyházi hatóság nem türi meg Simát a főgondnoki székben. Hát csak rajta, erőszakoskodjatok, amig lehet. De jusson eszetekbe — kicsiny fojüek — hogy nyomás alatt nő nagyra a pálma.

Helyi és vegyes l\irek. B o l d o g ú j é v e t k í v á n u n k lap u n k t. o l v a s ó i n a k . — F ö l h í v á s e l ő f i z e t é s r e . Az újév immár beköszöntvén, tisztelettel fölkérjük előfizetőinket, hogy lapunkat továbbra is támogatni, s az előfizetést megújítani szíveskedjenek. Helybeli előfizetőink nyugtáikat a lapkihordónál válthatjak ki, vidékről pedig legczélszerübb a pénzt postautalványon beküldeni.

— Sima Ferencz

főgondnok.

A helybeli ev. ref. egyháznál négy napon át tartott valasztás a Sima-párt fényes győzelmével végződött. A szavazatok összeszámlálása még csak napok múlva lesz ugyan befejezve, de pártirodánk számítása szerint a beadott 1123 szavazat közül legalább 8 0 0 a Sima párt javára esik. így Sima Ferencz országgyűlési képviselő Balogh János volt képviselővel szemben körülbelől háromszoros többséggel a szentesi ev. ref. egyház főgondnokává választatott. Hasonló többséget nyertek a Sima-párthoz tartozó presbiter- és egyházközségi kepviselő-jelöltek is. A választással különben lapunk más helyén részletesen foglalkozunk. Itt C3ak azt emlitjük meg, hogy

8. oldal. Balogh Jánosra és társaira egytól-egyig kormánypártiak szavaztak, élükön Vadnay főigpánnal. — Szilveszter estély a I l - l k 48-as k ö r b e n . A ll-ik 48-as körben nagy ós lelkes társaság vidáman ülte meg Szilveszter estélyét Dr. Adám Endre tartott nagy tetszéssel fogadott félolvasást, Gálfy Sándor pedig nagy hatással szavalt. A szépen sikerült estélyről lapunk jövő számában bővebben szólunk. — Á l l a t o r v o s o k t a n f o l y a m a . Mint halljuk, a kormány 6 napra terjedő tanfolyamot nyit Budapesten az állatorvosoknak, hogy az eddig szerzett tapasztalatok alapján kiváló szakférfiak által elméleti oktatást nyújtson nekik a sertésvész sikeres kezelésében. A tanfolyamra jelentkező állatorvosoknak tejenként 30 frt segélyt igért a kormány; de ugylátszik, nem mindegyiknek adja meg. Mig ugyanis a vármegyei állatorvosnak kiutalványozta a 30 úrtól addig a városi állatorvostól kereken megtagadta azL Ez a szűkkeblűség azonban nem tartóztatja vissza Kardos Jenő városi állatorvost a tanfolyamban valé részvételtől. A derék tisztviselő ugyanis a s a j á t k ö l t s é g é n megy föl a tanfolyamra, hogy ott szerzendő tapasztalatait majd itthon a sertéstartó gazdtságok javára értékesíthesse. — L a p u n k t. olvasó közönségének tisztelettel hozzuk tudomasaru, hogy a szentesi mezőgazdasági és ipari hitelszövetkezet 1898. január 1 tői kezdődőleg heti 50 kr. befizetéssel uj cziklust nyitott. Üzletrészek jegyezhetők a mai naptól kezdve az intézet hivatalos heiyiségében fKóhn Qábor házában ) — A d o r o z s m a i j e g y z ő f e g y e l m i ügye* Annak idejében nagy feltünest cs méltó megbotránkozást keltett, hogy H^rglóz István dorozsmai főszolgabíró, Vadnay főispán kreatúrája, fegyelmi eljárás alá vonta és hivatalától is felfüggesztette Tajthy Ferencz dorozsmai jegyzőt valami semmiségért. Ez as aránylag régen húzódó fegyelmi ügy most már befejezést nyert a fegyelmi hatóság azon határozatával, mely szerint Tajthy Fereacz 50 frt pénzbirságra ítéltetett, s állásába visszahelyeztetett. A dorozsmaiak nagy örömmel vették a népszerű jegyző visszahelyezésének hírét. — ö r e g h o n v é d o k figyelmébe. Az 1848/49. evben szolgait honvédek az Elnökség által felkéretnek, hogy az 1898-ik év január 2 an, azaz vasárnap délután 2 órakor a város közgyűlési termében tartandó gyűlésen megjelenői szi vaskód jenek. — Tisztújítás Teés és Fáblán-Sebest y ó n k ö z s é g e k b e n Teés- és Fábián-Sebestyén községekben a tisztújítás folyó hó 30 án tartatott meg Kossá László szolgabíró elnöklete mellett. Ha bar a két községből a polgárok nagy száma vett reszt a tisztújításon, de azért korteskedésről szó sem lehet, mivel a választás minden állásra egyhangúlag történt. Teés községben első bíróvá megválasztatott Hódi János, a ki ezen tisztét régi idők óta a polgárok közmegelégedésére tölté be. Másod biróvá Takács István esküdtnek pedig Fazekas Béniámin es Gsurai Ferencz választatott meg. — Fábián-Sebestyénbeu az első birói tisztet Földvári Nagy Lsjos, a másod birói tisztet pedig a szentesi 48-as párt egy kipróbá't lelkes hive Győri Sándor nyerte el. Esküdtek pedig Győri János és Szépe Mihály lettek. Mindkét községre nézve a pénztárnoki, közgyámi és írnoki tiszti állásra Sulcz László lett megválasztva. — K ó b o r k u t y á k . Néhány kutya ismét szokásba hozta nálunk az utczán a czélnélkül valé koborlást. Ha még békés n kóborianának, nemhogy bottal, de mt'g s/.óval sem lehetne őket illetni. De nem >gy van a dolog. Ezek a kóbor kutyák eléf merészek -dogén házakba betolakodni és a csonton rágódó csendes verü kutyákat megtámadni és összemarni. Csak a napokbau történt, hogy Kass Béla és Dora György kutyája retteces vonyikolva szaladt a gazdájához, elpanaszolandó azt a méltatlan megtámadtatást a melyben őket egy kóbor katya részesítette. — Ai eset a rendőrkapitányság fülébe jött, minek következtében Kardo« Jenő állatorvos kénytelen volt mindkét megmart kutyát alaposan megvizsgálni. Kardos állatorvos által kiállított visum repertum már a iendőrs g kezében von, mely fényesen igazolja a két megtamadott kutya egészséges voltát. A vakmerő támadó kutya hol tartózkodó helyét edd>g a rendőrségnek kinyomozni nem sikerült és ennek csak a teltes örülhet legjobban, mivel a büntetés elnyerése végett a gyepmesternek adatnék át. — E l v e s z e t t . Deczember 24-éa egy darab körülbelül krajezár nagyságú. 4 kis kapocscsal azsur módra foglalt, alól vörös, felül kekes tohér, opálszinü, kerekded [ovii] kövü, 20—30 gram nehéz, körülbelül 30 frt értékű, ugy nevezett ,angol alakú" 18 karátos vastag, ferü arany pecsét gyűrű. Felkéretik a megtaláló, vagy k> a megtalálásról valamit t u d : a gyűrűt a rendőrkapitánysághoz behozni, vagy ott értesítést adui. a hol isíB —10 frtig terjedhető jutalomban részesül. — A h ű t l e n b a r á t . B>harai József szegvári lakos csütör'ököu a Szentesi hetipiaasrié kasa fal«

4 oldal.

S 2 E N T E Sí

L A P

— Nem vagyok gyilkos, nem vagyok rabló, az menve betért a Weil-féle csárdába egy ital borra. Trupulai András szegvári lakos a ki melléje szegő- istenért, ne engedjék, hogy b:csukjan*k ! Az iskolásftuk megrémülve szaladtak ki a tedött egyszer csak szó nélkül eltávozott Délután 3 óra tájban Bihari József is indulni készült, de ekkor remből, mialatt Köbl mindent, ami e keze ügyébe sajnosan tapasztalta, hogy a csárda előtt hagyott került, összetört és ordítozva szaladt ki az utczára, kocsija is két lova nyomtalanul eltűnt. Eory kis l<>ány ohol nagy h jsza után elfogták és megkötözve a útbaigazítása után szomorúan ballagott vissza Szen- kórházba vitték. Az orvosok állítása szerint az iskotesre, a hova egy ember elhajtotta a lovakat. lásfiú megőrült s egyike a legveszedelmesebb dühönSzomorúságát azonban öröm váltotta fel. mert Sipos főknek. János ül. tizedben lakó bognár háza előtt megpil— V á j j o n m i t a k a r t a k ? Jámbor élet lantotta lovait és kocsiját, melyről a négy zsák folyt a szatmári paulai Szent-Vinczéről nevezett kukoriczát épen leszedni akarták. Bihari kérdőre apácakolostorban. Idegen ember be nem tette oda vonta Sipost, hogy miképen került az ő kocsija lova a lábát s a szent életű apáczáknak nem volt egyéb vissza és mi jogon akarják őt a kukoriczától is vágya, mint minél hűbben szolgálni a szent tanokat. megfosztani. Sipos ártatlan lévén a dologban, elbe- Hétfőn esle váratlanul kopogtattak a kolostor rácsos szélte, hogy a kukoriczát zsákonként 90 krét vette ajtaján. S'.okatlan dolog ez s a jámbor kapusnő meg a mellette álló embertől, a kiben Bihari az ő riadtan tekintett ki, hogy kik kérhetnek bebocsátást borozó társára Trupulai Andrásra ismert. Bihari ebben a s okatlan órában. Két barna csuhás apáígy könnyű szerrel visszakapta azonnal igaz jószá- czát látott ott, akik kérdezősködésére azt fölélték, gait, de Trupulai Andrásnak már bajosan lehet hogy ájtatos czélokra járnak adományokat gyűjteni megszabadulni a büntetéstől. és tiszteletére óhajtanának lenni a kolostor jámbor — S i k k a s z t ó v á r o s i p é n z t á r n o k . Hód- fönőknőjének. A kapusnő beeresztette őket s a mezővásárhelyről arról értesít tudósítónk, hogy fejedelemnő, akivel nemsokára szemben találták Baksa polgármester kedden este a városi pénztár magukat, éjjeli szállásra is ott marasztalta őket, rovancsolásánál nagyobbmérvü sikkasztásnak jött a sőt melléjük is rendelt egy apáczanővendéket, hogy nyomára, melyet Szabó Sándor városi pénztárnok, segítségükre legyen. Apácákhoz illő jámbor viselke Medveczky Lajos ellenőrrel egyetértve az árvapénz- désükkel kezdetben semmi gyanút sem keltettek tár kárára követett el. Az elsikkasztott összeg 6513 maguk ellen, később azonban a növendéknő előtt frt 19 kr. t melyből 6500 frt az árvapénztár, 13 frt gyanúsnak tűnt fel, hogy az egyik apácza az ő 19 krajczár pedig a házipénztár terhére esik. A jelenlétében a szólástól tartózkodik, mig ha együtt polgármester Szabó pénztárnokot és Medvectky el- vannak, élénken társalognak egymással. E gyanúra lenőrt hivataluktól azonnal felfüggtsztette s a sik- okul szolgáló körülményt elbeszélte a rend tagjainak kasztásról értesített Tóth járásbiró pedig letartózta- i s tudomására jutott a fejedelemasszonynak is, ki a tásukat rendelte el. Szabó még letartóztatása előtt két idegen apáczát másnap reggelre kihallgatás vébeismerte a polgármester előtt, hogy a sikkasztást gett magához rendeltette. Ebből azonban nem lett már 1894-ben megkezdte s azóta hol kisebb, hol semmi, mert a két apácza már reggelre megszökött nagyobb összegeket sikkasztott. A hiányt a bűnösök a zárdából és a szökevényeket csak Szigeten siketiszti óvadéka és vagyona fedezi. A városban csak rült elfogni, ahol kiderült, hogy az egyik apácza késő este terjedt el a sikkasztás ós a letartóztatás némaságávdl a — basszus-hangiát akarta rejtegetni híre. Mindaketten férfiak voltak. — G y i l k o s anya. Borzalmas eset történt — A p ö r l e d ó h a l á l a . Sajátságos alakja kedden a fővárosban, amely iszonyú példája volt ismét annak az embertelenségnek, amellyel könnyel- volt a birósági tárgyalótermeknek Bertalan Mihály mű leányok, hogy szégyenüket eltitkolják, megfeled- bonyai jómódú gazdaember, Pörölt szenvedélyből, keznek a legtermészetesebb érzelemről, az anyai sze- kedvből, hivatásból, és nem volt kellemes napja, retetről és tulajdon gyermeküket elemésztik. Kedden ha nem jelenhetett meg mint felperes a tárgyalásokdélutáni három óra felé tőrtént hogy a József-körut nál De szenvedélyének keservesen megadta az árát 68. szám alatti ház egyik lakásába belépett az 1338. Mintegy 50 - 60 hold földje volt Bertalan Mihálynak számú hordár azzal az üzennettel, ho?y Kóbor Anna, 8 vagy 10 dűlőben elszórva. Nem volt szomszédja, ott szolgálatban volt cselédleány a bőröndjét kéri. a kit perbene fogott volna, de többszőr kijutott a Ezt a kérelmet semmi felmondás vagy elbocsátás perből a Pusztayaknak, Szveticseknek meg a Som nem előzte meg ós igy az illető lakás asszonya gya- mogyváriaünak is. Mindenféle Írásokat összeturkált, nakodni kezdett a cselédleányra, annál inkább, mert régi hasznalatokat kikutatott s a nevezett családokmég délelőtt, mikor Kóbor Anna mosott, gyanús tü- nak minden lagja készén volt arra, hogy negyedévenneteket vett rajta észre; oly tüneteket, melyek arra kint közülök valaki pert kap Bertalantól. Nem mutattak, hogy a leány anyává lesz. Az úrnő szó- csoda tehát, hogy a kis Bonyán alig volt a lakoság lott is a leánynak ez észrevételéről. Kóbor Anna nakVw-ed része jó viszonyban Bertalannal, a "/» ed azoban azzal feayegetődzött, hogyha orvost hivnak, rész velo egy és másért hadilábon állott. Az ez évi ő hasba szúrja magát. A hordár ismételte küldeté- márczius havában Bertalan Mihályt és a szerencsétsét és a koffert kérte, az asszony azonban kereken sógére vele volt János nevü fiát ismeretlen tettesek megtagadta annak kiadását és ahelyett felnyitotta a sötét éjjel az istállóban megtámadták és baltával koffert. Hozzálátott a koffer átkutatásához és ime, örszevagdalták. Két hónapi betegség után már felalig keresgélt benne egy keveset, meglelte óvatosan kelt Bertalan, a balkeze nyomorék maradt, de másfehérneműbe göngyölve az uj szülött kisded holttes- ként folytatta ott. a hol elhagyta. Perlekedett tovább tét. A csecsemő nyakán erőszakra mutató nyomok ugy, hogy az igali járásbíróságnak alig volt tárgyalvoltak láthatók, amelyek valószínűvé teszik, hogy a lási napja, a hol Bertalannék ne szerepelnének. Most szívtelen anya megfojtotta saját szülöttjét. A borzasz • azonban végetszakad a perlekedésnek. Dec. hó 24 én tó fölfedezésről nyomban jelentést tettek a rendőr- reggel 5 órakor ismeretlen tettes az ablakon kereszségnél, amelynek részéről Bojta József dr. rendöror- tül agyonlőtte. A szerencsétlen perlekedő épen felvos és Krecsányi kerületi kapitány jelentet meg a kelt, gyertya'gyújtott s közvetlenül az ablak melle t helyszínén. Miután pontosan megvizsgáltak mindent állott, mikor a bizonyára régóta leskelődő gyilkos és felvették a jegyzőkönyvet, észrevették, hogy a közvetlen közelből rálőtt. A golyó és ólomdarabokhordár még mindig ott őgyeleg. Lsküldötték gyorsan ból álio töltés alsó testéba fúródott Bertái innak a hogy nézze meg, hogy nincs-e lenn a leány. A hor- ki szónélkül összerogyott. A vizsgálatot Klestinszky dár azonban azzal tért vissza. hogy Kóbor Annát vizsgálóbíró, ki azonual a helyszínére utazott, legnem találta sehol. A rendőrság erősen nyomozza uagyobb erélyiyel vezeti de hát ott, a hol az egész falu ellensége volt az áldozatnak siker alig remélax eltűnt gyermekgyilkos anyát. hető. — M e r é n y l e t egy j e g y z ő e l l e n . Mihályi — A f e j f á j á s o k a i . Egyik hírneves angol Gyula tarna-szentmiklósi jegyző majdnem életevei lakolt egy végrehajtási kereset kézbesitéséert. A jegyző orvoí. érdekes tanuluiáuyt közöl a fejfájásról: — Minden fejfájásnak úgymond — megvan ugyanis a napokban egy végrehajtási keresetet kézbesített Szécsi Ferencznek, kit ez a végrehajtás any - a maga oka s ebből megtudható a baj eredete. nyira felbőszített, hogy a jegyző ellen merényletet Ha a homlok táján, a szemek fölött kellemetintézett Szécsi az elmúlt napok egyik éjjelén rále- len nyomást érzünk e mellett szédülésről és étvágysett a disznótorból hazatérő jegyzőre s revolveréből talanságról panaszkodunk, egyszerűen a gyomrunkat rálőtt. A golyó csak a nyakát horzsolta a jegyzőnek, rontottuk el s egy kis koplalás a legjobb gyógyszer. ki nsm vesztette el lélekjelenetét, neki esett a tá- Ha homlokunkon a fájdalom igen heves és lázas madónak s azt a földre teperte. Miután jól helyben- tünetek lépnek föl akkor komolyabb betegségtől hagyta a merénylőt, nyugodtan folytatta útját de félhetünk s legjobb azonnal az orvoshoz fordulni. alig haladt egy pár lépést, a letepert or, yilkos is- Láz és szédülés nélkül a tartós fejfáiás arra vall, mét rálőtt. A golyó most a karját horzsolta, mire hogy tödőnk nincs rendben. Ha fejűnk hátsó részén a jegyző újból ellátta támadóját, de a revolvert gyakori a fájdalom, akor májunkat kell megvizsgálmost sem vette el tőle. Szécsi harmadszor is utána tatnunk mert •artós betegségbe eshetünk. Szúró, lőtt a jegyzőnek, lövése azonban, szerencsére, most szinte fúró fájdalom s két halántékon vérszegénysem talált. A bátor jegyző erre alaposabban meg- ségre vall, mig a heves féloldali főfájás a nagyfokú méregette támadóját, elvette tőle a revolvert is. A idegesség jele s csak pár órai sötétben való csöndes merénylőt másnap elfogták a csendőrök s bekísérték nyugvás által gyógyul meg. Ha a fájás egészen a az egri kir. törvényszékhez. A jegyző sérülései nem fejünk tét jén székel, mintha mázsás suly nyomná veszélyesek. a koponyánkat, egészeu biztos, hogy szellemi íuleről— M e g ő r ü l t i s k o l á s f i ú . A Bécs közelében tetés a fájdalom oka. Ha a fájás szakgatott s az levő hernalsi polgári iskolában hétfőn nagy megdöb- egész fejen átnyilal, rheumatikus fájdalommal van benést keltett Köbl József második osztályú tanuló, dolgunk, mely a légvonattól vagy meghűléstől eredt aki a hittan-óra alatt hirtelen fölugrott helyéről s Ez ellen legjobb a meleg takaró vagy az izzasztás. ordítva kiabálta; (

1. szám. S e l y e i n - d a i n a s z t o k 0 5 k r t ó l 14 frt 65 krig meterenként — valamint fekete, fehér, szines Henneberg-selyem 35 krtól 14 frt 65 krig méterenkint sima, csikós, koczkázott, mintázott, damaszt s. a. t. (mint egy 240 különböző minőség, 2000 szin a mintázatban s. a. t. a megrendelt áru postabér és vámmentesen a házhoz szállítva mintákat postafordultával küld : H e n n e b e r g Q. (cs. és k. udvari szállító) s e l y e i n g y á r a Z ü r i c h b e n . Svájciba czímzett levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Mpgyar uyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek.

Némely szokásunk történetéhez. Irta: V a l e n t é n y i G y ö r g y . Igen sok szokásnak hódolunk, anélkül, hogy eredőtökkel tisztában volnánk. Ez okból czélszerünek véljük azok történetét rövid vonásokban ecsetelni. 1. A g y á s z r u h a t ö r t é n e t e . Jelen korunkban a halottak iránt való kegyeletünknek, a gyásznak külső jele, — majdnem az egész Európában a fekete öltözet A fekete öltözet divata 1563-ban kapott lábra Csehországban, a hol 1. Ferdinánd király felesége Anna (1L Ulászlő leánya) erényes élete s nagylelkű jótékonyságai által annyira kivívta népe tiszteletét és szeretetét, hogy midőn 43 éves korában meghalt, egész Csehország gyászba borult. Hogy azonban az ország aépe külsőleg is kimutathassa nagy gyászát, azért a temetésen résztvevők abban állapodtak meg, hogy szeretett királynéjok koporsóját fekete öltözetben fogják kisérni, s ezen időtől fogva maradt a fekete szin a gyász jeléül a magán családok haláleseteinél is. Franciaországban már VIII. Károly idejéig volt a fehérszin a gyász színe. Az angol uralkodó gyászszíne a mai nap is a vörös szin. Tőrökországban a kék szin, Egyiptomban a sárga, az afrikai négereknél a sötétpiros szin a gyászszine, Igen jellemző, bogy a római pápa vérrokonai nem gyászolták a pápa halálát, — még pedig azon oknál fogva, — hogy a család szerencséje : kebeléből pápával bírni, a pápa halála után is tart. 2. A k é z c s ó k t ö r t é n e t e . A kézcsók szokása oly régi, mint maga az emberiség története, mert már bölcs Salamon mondja, hogy ,a hízelkedők nem szűnnek meg kezet csókolni kegyósztoiknak." A rómaiaknai a kézcsók igen el volt terjedve, ugy, hogy ezen szokást maga a hadsereg sem kerülhette ki és gondolhatjuk, hogyan nézhetett az ki, ha a kohorsok (csapatok) vezetői a konzuloknak kezet csókoltak. A római világuralommá e szokás átszármazott Julius Ceasar alatt Galliábi (Franciaországba) és innen a többi európai álla mokba is. Ezen mai napig tartó szokás legnagyobl mértékben elterjedt Oroszországban, hol a férflalatt valók is egymásnak kezet csókolnak kölcsönös kö< szöntésül. 3. D é l e b é d t ö r t é n e t e . A délebéd nem volt ismeretes az ókor népeinél. A rómaiak mindennapi főétkerésüket este (coena) végezték, azért a legtágasabb szobájukat is estebéd (vacsoráló) szobának (coenaculum) hívták. A délebéd lassankint a reggelből keletkezett s korunkban. Főleg Nyugat-Európában ismét az ókori ettebóddé készül változni. Még XIV. La os idejében (a 17 századbanj egész Közép Európában 11 órakor reggel volt az ebéd ideje. Azonhan a mult század elején a déli-ebéd 12-ik órára, s az első francia szabadságharcz idejében (1790 körül) a délutáni 1 órára volt kilüzve. Ezen időtől fogva a magasabb rangúak a délebédet mindinkább a későbbi délutáni órákra halasztották, ugy hogy most a társadalom előkelősége Franciaországban esti 6 óra után s Európa többi részeiben délutáni 4 óra után ebédel. Ezen szokást, a főétkezést estve elvégezni, követi nálunk a napszámos és földmivelő nép is, nem ugyan nagyúri tempóból, hanem azon kényszerűségből, melyet terhes élete ró rá s melynélfogva nyári időben egész áldott nap munkában lévén« csak este költheti el főtt ételét. A bevégzett munka után való ebéd ugyan nyomós dietikai elven nyugszik, mert azon közmondás hogy tele hassal nem szeretünk tanulni, többé kevésbé a kézi munkára is áll. 4. A d é l i b a r a n g o z á s t ö r t é n e t e . Midőn 145G-ban a keresztény hadsereg Huoyadi János fő- 6s Kapisztrán János szerzetes segédvezérlete alatt az Aldunán gyülekezett, hogy a II Mohamed szultán fővezérsége alatt Belgrád ellen nyomuló török hadseregnek utjat állja és a keresztet es hazánkat megvédelmezze, 111. Calixtus F ápa meghagyá, hogy az egész keresztony világon harangozzanak s e harangszora a nép imára kulcsolja össze kezeit a kereszteny fegyver győzelméért. Az 1453-ik évi jul. ¿0 án vívott véres csatákban a kereszteny csapatok a török hadakat csakugyan tőnkre tették: a győzolem hírét a pápa aug,

1. szám.

S Z E N T E S I

6-án vette s ennek folytán meghagyta, hogv ezen örömhír emlékeOl minden év aug. 6-án «Urunk színváltozásáénak ünnepe szenteltessék és a déli harangszó örökön örökké fentartcssék. 5. K e d v e s e g é s z s é g é r e ! t ö r t é n e t e . Korunkban már divatját multa azon szokás, hogy az embernek, ha tüsszent, egésszséaére kivánjnk. Eredetét némelyek a 15. században keresik, a mikor a .fekete hálál" egész Európában szedte áldozatait. Ugyanis e betegség gyakori tüsszentéssel kezdődött s ilyenkor a jelenlevők sajnálkozásból «kedves ogészségére !* kívánták a betegnek. Ezek ellenében Aristoteles, hires görög iró állitja, hogy e szokás már a görögöknél is divott s állítását ekkép bizonytija : .Az ember főrészei — irja Aristoteles — a fej, mell és a has ; mivel azonban a fej az emberi testnek főalkotórésze és mivel a tüsszentés a fejből (?) ered. illik, hogy az illetőnek .egészségére" 1 .kívánjuk." E szokasnak a rómaiak is hódoltak ; söt Tiberius császár e szokás megtartását törvénybe iktatta. E mellett a tüsszentést szerencse és szerencsétlenség jeléül is tartották. Nevezetesen a délig való tüsszentés szerencsétlenség előjeléül szolgált. Azért, a ki reggel előbb tüsszentett, mint a lábbelijét felhúzta volna, az visszafeküdt az ágyában és iparkodott rövid időre elaludni, hogy újból fölébredvén, újra megkezdhesse a napot és így a tüszentés által előre jelzett szerencsétlenségtől megmenekülhessen. Ennek nyomát találjuk mai napig is kivá't köznépünknél, a mely «? hétfő reggeli tösszei.tést jó ómennek tartja.

Nyilttér. E rovatban költöttekért nem vállal felelőséget a

Szerk.

H e i i g e r r o v á t kólán. Felhivjuk az érdekelt felek figyelmét azon körülményre, hogy gyári műhelyünkben uj henger ro vátkoló gépeket (Riffel Maschinen) állítottunk fel, és elvállaljuk a hengerek rovátkolását a legjutányosabb árak mellett a legrövidebb idő alatt elkészítve. 44H52

Back Bernát tial szegedi gőzmalma és vízvezetéke.

Vasúti menetrend.

L A P

8. oldal.

Budapest—Csoügrád. Budapestről indul 8 óra 30 p. reggel 2 ó. 30 p. délután és 4 ó. 35 p. délután. Félegyhá/aról indul 12 ó. 25 p. délben 5 ó. 30 p. délután. Csongrádra érkezik 1 ó. 25 p. délben, 6 ó. 30 p. es'e. Szolnok—Budapest. Szolnokról indui 2 ó. 24 p. és 3 ó. 37 p. éjiéi (5 ó. 39 p. reggel gyorsvonat), 5 ó. reggel, (11 ó. 44 D. délolőtt gyorsv.), 3 ó. 35 p. és 4 ó. 43 p. délután. Budapestre érkezik 5 ó. 45 p. és 7 ó. 10 p. regpel, (7 ó. 50 p. reggel gyorsv.), 9 ó. 10 p. repgcl, (1 ó. 50 p. reggel gyorsv.), 6 ó. 20 p. és 8 ó. 10 p. este.

Szijjgyárté üzlet megnyitás! Van szerencsém tisztelettel értesíteni A n. é. közönséget, hogy Szentes városában,

Z s o l d o s F e r e n c z u r h á z á b a n « Kispiaeztér, 314. sz. alatt

szljjKy&rtó

üzletet

nyitottam. Igyekezetem oda irányul, hogy Bpest városában a legelőkelőbb üzletben szerzett tapasztalataimmal a n. é. közönségnek eleget tegyek, — továbbá bárminémü lószerszám Budapest—Szolnok. átalakításokat, úgymint uj munkákat vállalok. Javításokat a leggyorsabban és l e g j u Budap stről indul 8 ó. 30 p. és 9 ó. 40 p. r e : I , (2 ó. 15 p. d. u. gyorsv.), 2 ó. 55 p. és 5 ó. t á n y o s a b b á r a k o n készítek. 46 p. délután, 7 ó. 05 p. este, (9 ó. 15 p. éjjel Becses partfogásért esedezve, maradtam gyorsv.) tisztelettel: Szolnokra érkezik 11 ó. 21 p. délben, 12 ó. 21 p. délben, (4 ó. 16 p. délután gyorsv.). 6 ó. 52 p. H e r n y á t s e k Ödön, este, 9 ó. 02 p. és 10 ó. 13 p. éjjel, (11 ó. 21 p. éjjel gyorsv.) szijgyártó.

1 SÉB-IÉB takarékpénztár közhírré teszi, hogy a kölcsönkereső közönség részére kedvező törlesztési módozat móllett i0, zj, 25 és 32 éves törlesztéses jelzálogkölcsönöket nyújt, mely kölcsönök a jelzálogul lekötendő ingatlan felbecslése után haladéktalanul folyósittatnak. — Ugyancsak ¿özvetit és convertál nagyobb és hosszabb lejáratú kölcsönöket 40, 45, 50 és 6 3 éves törlesztésre igen mérsékelt közvetítési dij mellett. — Továbbá nevezett pénzint ó et 1898. évi január 1-től kezdődőieg 30 kr heti befizetés mellett ujabb öt évre terjedő i i e ¿1b e t é t c s o p o r t o t nyit, melyre aláírásokat naponta elfogad. — Felhívja tehát mindazokat, kik hitelt igényelnek, forduljanak ez iránt a szentes-vidéki takarékpénztárhoz, hol is hivatalos órák alatt mindennap a kellő jel világosítást megkaphatják. 4V

Figyelmeztetés. A Szentesi Központi Takarékpénztár ad a közönségnek kölcsönöket, 1 5 — 5 0 év alatti törlesztésre föld bk tokoki a ugyanoly kamatláb mellett mint bármely intézet és ez feleslegessé teszi a tisztelt közönségnél a vidéki intézetek és ügynökök igénybe vételét, miáltal fáradságot, időt és pénzt takarít meg. 1898 január 1-től 4 éves heti 5 0 kros betéti csoportba a bejegyzések már eszközölhetők. A Szentesi központi Takarékpénztár 8

Igazgatósága.

Itt a j ó bor! T ó t h S á n d o r n á l I. tized 772. sz. a. 100 hektoliter saját szüretelésQ, kitűnő minőségű csongrádi bor van eladó. Literenként 3 6 kr. 3V1

(Érvényes 1897. évi október 1-től.) H.-M.-Vásárhely—Szolnok.

Papp Lajos

Vásárhelyről indul 7 óra 45 pircz reggel, 4 ó. 7 p. délután és 8 ó. 10 p. este. 1. t. 658. számú haza eladó; értekezhetni , Mindszentről indul 8 ó. 47 p. reggel, 5 ó. 08 p. dél- lehet a fenti szám alatt a tulajdonossal. 3 — 3 után és 9 ó. 17 p. éjjel. Szegvárról indul 9 ó. 10 p. délelőtt, 6 ó. 30 p. délután és 9 ó. 40 p. éjjel. Belépési felhívás Szentesre érkezik 9 ó. 30 p. délelő't. 5 ó. 49 p. déla 1 2 év ó t a t e n n á l l ó s z e n t e n ! k ö l c s ö n ö s után és 10 ó. éjjel. Szentesről indul 6 ó. 5 p. reggel, U ó. 30 p. délben s e g é l y z ő s z ö v e t k e z e t 1 3 - i k é v c s o p o r - j á b a . és 6 ó 09 p. este. Ezen év csoport 1898. január 1-én kezTőkéről indul 6 ó. 39 p. reggel, 12 ó. 06 p. délben és 6 ó. 41 p. este. | dődik és 1U00 évi decz. 31-én végződik. EgyK.-Szt.-Mártonról indul 7 ó. 21 p. reggel, 12 ó. 49 egy váltott : ész vény után beiratáskor 4 0 kr., p. délután és 7 ó. 27 p. este. hetenkinti betétül ¿0 kr. tízetendŐ. Három év Szolnokra érkezik 10 ó. délelőtt, 3 ó. 4 p. délután leteltével minden részvényes visszakapja beós 10 ó. 06 p. éjjel. fizetett pénzét kamatostul. Kölcsön kapható Szolnok—H.-M.-Vásárhely. betáblázás és kezesség mellett, sőt kezesség néikül is a befizetett összeg ®/ie-ének erejéig. Szolnokról indul 3 ó. 55 p. éjjel, 11 ó. 49 p. délRészvények jegyezhetők: Mócz Kálmán előtt és 4 ó. 48 p. délután. K.-Szt.-Mártonról indul 7 ó. 10 p. regg-1, 2 óra 50 kpreskedő házában lévő hirataíos heljiiéghen p. délulán és 7 ó. 33 p. este. kedden és szombaton d. u. 2 — G óráig. Szentesre érkezik 8 ó. ló p. reggel, 3 ó. 53 p. del után és 8 ó. 30 p. este. Balázsovitn N o r b e r t , Szentesről indul 4 ó. 50 p. reggel, 8 ó. 45 p. dél- 2 - 2 »ppTgs'ó. előtt és 5 ó. délután. Szegvárról indul 5 ó. 13 p. reggel, 9 ó. 09 p. dél előtt és 6 ó. 32 p. délután. Mindszentről indul 5 ó. 48 p. reggel, 9 ó. 45 p délelőtt és 6 ó. 08 p. este. Egy jó hirnévnok örvendő és Vásárh lyre érkezik 6 ó. 40 p reggel, 10 ó. 37 p. délelőtt és i ó. este.

Himzőnyomdaü

Csongrád—Budapest. Csongrádról indul 9 ó. 20 p. délelőtt, 1 ó. 55 p. d. u. Félegyházáról . 11 ó. 06 p. délelőtt, 2 ó. 55 p. d. u. Budapestre érk. 1 ó, 35 y miután, 6 ó. 50. p. este

18 év óta tennálló h f t i n z o e l ö n y o m i l a jutányos árért azonnal átadandó. — Czim a kiadóhivatalban.

Mellbetegek, mindennemű hurutos mepbeteg dések, légcsőbajok, aszthma elnyaikásodás, Tuberkulózis a legyorsabban gyógyítható a Srent György thea használata által. Szent G;órgy tbea, hurut elleni por. 24 óra alatt javulás (¿pasztaiható ; 2 csomagnál kevesebb nem adntik — Posta5 ajánlással 20 krrsl több. 1 doboz 50 kr. St. Georgs-Apothek«, Wien, V./2, Wimmergasse 33. 8V

* * * * * * * * * * * * * * * * * *

1 Szentesi első könyvnyomda r. L nyomdájában

A „Szentesi Lap" részére mindenféle

I T

h i r d e t é s e k

VS

a l e K j u t i t n y o s a b b árban

vétetnek fel. ******************

4. oldal. menve betért a Weil-féle csárdába egy ital borra. Trupulai András szegvári lakos a ki melléje szegődött egyszer csak szó nélkül eltávozott Dé'után 3 óra tájban Bihari József is indulni készült, de ekkor sajnosan tapasztalta, hogy a csárda előtt hagyott kocsija is két lova nyomtalanul eltűnt. Egy kis l*ány útbaigazítása után szomorúan ballagott vissza Szentesre, a hova egy ember elhajtotta a lovakat. Szomorúságát azonban öröm váltotta fel, mert Sipos János ül. tizedben lakó bognár háza előtt megpillantotta lovait és kocsiját, melyről a négy zsák kukoriczát épen leszedni akarták. Bihari kérdőre vonta Sípost, hogy miképen került az ő kocsija lova vissza és mi jogon akarják őt a kukoriczától is megfosztani. Sipos ártatlan lévén a dologban, elbeszélte, hogy a kukoriczát zsákonként 90 krét vette meg a mellette álló embertől, a kiben Bihari az ő borozó társára Trupulai Andrásra ismert. Bihari igy könnyű szerrel visszakapta azonnal igaz jószágait, de Trupulai Andrásnak már bajosan lehet megszabadulni a büntetéstől. — S i k k a s z t ó v á r o s i p é n z t á r n o k . Hódmezővásárhelyről arról értesít tudósítónk, hogy Baksa polgármester kedden este a városi pénztár rovancsolásánál nagyobbmérvü sikkasztásnak jött a nyomára, melyet Szabó Sándor városi pénztárnok, Medveczky Lajos ellenőrrel egye'értve az árvapénztár kárára követett el. Az elsikkasztott összeg 6513 frt 19 kr., melyből 6500 frt az árvapénztár, 13 frt 19 krajezár pedig a házipénztár terhére esik. A polgármester Szabó pénztárnokot és Medveciky ellenőrt hivataluktól azonnal felfüggtsztette s a sikkasztásról értesített Tóth járásbiró pedig letartóztatásukat rendelte el. Szabó még letartóztatása előtt beismerte a polgármester előtt, hogy a sikkasztást már 1894-ben megkezdte s azóta hol kisebb, hol nagyobb összegeket sikkasztott. A hiányt a bűnösök tiszti óvadéka és vagyona fedezi. A városban csak késő este terjedt el a sikkasztás ós a letartóztatás híre. — G y i l k o s a n y a . Borzalmas eset történt kedden s fővárosban, amely iszonyú példája volt ismét annak az embertelenségnek, amellyel könnyelmű leányok, hogy szégyenüket eltitkolják, megfeledkeznek a legtermészetesebb érzelemről, az anyai szeretetről és tulajdon gyermeküket elemésztik. Kedden délutáni három óra felé tőrtént hogy a József-körut 68. szám alatti ház egyik lakásába belépett az 1338. számú hordár azzal az üzennettel, ho,?y Kóbor Anna, ott szolgálatban volt cselédleány a bőröndjét kéri. Ezt a kérelmet semmi felmondás vagy elbocsátás nem előzte meg ós igy az illető lakás asszonya gyanakodni kezdett a cselédleányra, annál inkább, mert még délelőtt, mikor Kóbor Anna mosott, gyanús tüneteket vett rajta észre; oly tüneteket, melyek arra mutattak, hogy a leány anyává lesz. Az úrnő szólott is a leánynak ez észrevételéről. Kóbor Anna azoban azzal feny^getődzött, hogyha orvost hivnak, ő hasba szúrja magát. A hordár ismételte küldetését és a koffert kérte, az asszony azonban kereken megtagadta annak kiadását és ahelyett felnyitotta a koffert. Hozzálátott a koffer átkutatásához és ime, alig keresgélt benne egy keveset, meglelte óvatosan fehérneműbe göngyölve az uj szülött kisded holttest é t A csecsemő nyakán erőszakra mutató nyomok voltak láthatók, amelyek valószínűvé teszik, hogy a szívtelen anya megfojtotta saját szülöttjét. A borzasz • tó fölfedezésről nyomban jelentést tettek a rendőrségnél, amelynek részéről Bojta József dr. rendörorvos és Krecsányi kerületi kapitány jelentet meg a helyszínén. Miután pontosan megvizsgáltak mindent és felvették a jegyzőkönyvet, észrevettek, hogy a hordár még mind.-g ott őgyeleg. Lsküldötték gyorsan hogy nézze meg, hogy nincs-e lenn a leány. A hordár azonban azzal tért vissza, hogy Kóbor Annát nem találta sehol. A rendőrség erősen nyomozza as eltűnt gyermekgyilkos anyát. — M e r é n y l e t e g y j e g y z ő e l l e n . Mihályi Gyula tarna-szentmiklósi jegyző majdnem életevei lakolt egy végrehajtási kereset kézbesítéséért. A jegyző ugyanis a napokban egy végrehajtási keresetet kézbesített Szécsi Ferencznek, kit ez a végrehajtás any nyira felbőszített, hogy a jegyző ellen merényletet intézett. Szécsi az elmúlt napok egyik éjjelén rálesett a disznótorból hazatérő jegyzőre s revolveréből rálőtt. A golyó csak a nyakát horzsolta a jegyzőnek, ki nsm vesztette el lélekjelenetét, neki esett a támadónak s azt a földre teperte. Miután jól helybenhagyta a merénylőt, nyugodtan folytatta útját, de alig haladt egy pár lépést, a letepert or r yiikos ismét rálőtt. A golyó most a karját horzsolta, mire a jegyző újból ellátta támadóját, de a revolvert most sem vette el tőle. Szécsi harmadszor is utána lőtt a jegyzőnek, lövése azonban, szerencsére, most sem talált. A bátor jegyző erre alaposabban megméregette támadóját, elvette tőle a revolvert is. A merénylőt másnap elfogták a csendőrök s bekísérték az egri kir. törvényszékhez. A jegyző sérülései nem veszélyesek. — M e g ő r ü l t i s k o l á s f i ú . A Bécs közelében levő hernalsi polgári iskolában hétfőn nagy megdöbbenést keltett Köbl József második osztályú tanuló, aki a hittan-óra alatt hirtelen fölugrott helyéről s ordítva kiabálta;

S Z E N T E S I

LAP

— Nem vagyok gyilkos, nem vagyok rabló, az istenért, ne engedjék, hogy becsukjanak 1 Az iskolásfiuk megrémülve szaladtak ki a te rémből, mialatt Köbl mindent, arai e keze ügyébe került, összetört és ordítozva szaladt ki az utczára, ohol mtrv h jsza után elfogták és megkötözve a kórházba vitték. Az orvosok állilása szerint az iskolásfiú megőrült s egyike a legveszedelmesebb dühöngőknek. — V á j j o n m i t a k a r t a k ? Jámbor élet folyt a szatmári paulaí Szent-Vinczéről nevezett apácakolostorban. Idegen ember be nem tette oda a iabát s a szent é!etü apáczáknak nem volt egyéb vágya, mint minél hűbben szolgálni a szent tanokat. Hétfőn esle váratlanul kopogtattak a kolostor rácsos ajtaján. S'.okatlan dolog ez s a jámbor kapusnő riadtan tekintett ki, hogy kik kérhetnek bebocsátást ebben a s okntlan órában. Két barna csuhás apáczát látott ott, akik kérdezősködésére azt fölélték, hogy ájtatos czélokra járnak adományokat gyűjteni és tiszteletére óhajtanának lenni a kolostor jámbor fönőknőjének. A kapusnő beeresztette őket s a fejedelemnő, akivel nemsokára szemben találták magukat, éjjeli szállásra is ott marasztalta őket, sőt melléjük is rendelt egy apáczanővendéket, hogy segítségükre legyen. Apácákhoz illő jámbor viselke désükkel kezdetben semmi gyanút sem keltettek maguk ellen, később azonban a növendéknő előtt gyanúsnak tűnt fel, hogy az egyik apácza az ő jelenlétébea a szólástól tartózkodik, mig ha együtt vannak, élénken társalognak egymással. E gyanúra okul szolgáló körülményt elbeszélte a rend tagjainak s tudomására jutott a fejedelemasszonynak is, ki a két idegen apáczát másnap reggelre kihallgatás végett magához rendeltette. Ebből azonban nem lett semmi, mert a két apácza már reggelre megszökött a zárdából és a szökevényeket csak Siigeten sikerült elfogni, ahol kiderült, hogy az egyik apácza nécnaságával a — basszus-hangiát akarta rejtegetni Mindaketten férfiak voltak. — A p ö r l e d ő h a l á l a . Sajátságos alakja volt a birósági tárgyalótermeknek Bertalan Mihály bonyai jómódú gazdaember, Pörölt szenvedélyből, kedvből, hivatásból, és nem volt kellemes napja, ha nem jelenhetett meg mint felperes a tárgyalásoknál De szenvedélyének keservesen megadta az árát Mintegy 50 - 6 0 hold földje volt Bertalan Mihálynak 8 vagy 10 dűlőben elszórva. Nem volt szomszédja, a kit perbene fogott volna, de többszőr kijutott a perből a Pusztayaknak, Szveticseknek meg a Som mogyváriafcnak is. Mindenféle Írásokat összeturkált, régi hasznalatokat kikutatott s a nevezett családoknak minden tagja készén volt arra, hogy negyadévenkint közülök valaki pert kap Bertalantól. Nem csoda tehát, hogy a kis Bonyán alig volt a lakoság nakl/io-ed része jó viszonyban Bertalannal, a 9/u ed rész vele egy és másért hadilábon állott. Az ez évi márczius havában Bertalan Mihályt és a szerencsétségére vele volt János nevü fiát ismeretlen tettesek sötét éjjel az istállóban megtámadták és baltával örszevagdalták. Két hónapi betegség után már felkelt Bertalan, a balkeze nyomorék maradt, de másként folytatta ott, a hol elhagyta. Perlekedett tovább ugyi hogy az igali járásbíróságnak alig volt tárgyallási napja, a hol Bertalannék ne szerepelnének. Most azonban végetszakad a perlekedésuek. Dec. hó 24 én reggel 5 órakor ismeretlen tettes az ablakon keresztül agyonlőtte. A szerencsétlen perlekedő épen felkelt, gyertyát gyújtott s közvetlenül az ablak melle t állott, mikor a bizonyára régóta leskelődő gyilkos közvetlen közelből rálőtt. A golyó és ólomdarabokból áiio töltés alsó testéb3 fúródott Bertái innak a ki szónélkül összerogyott. A vizsgálatot Klestinszky vizsgálóbíró, ki azonual a helyszínére utazott, legnagyobb erélyiyel vezeti de hát ott, a hol az egész falu ellensége volt az áldozatnak siker alig remélhető. — A i e j i á j á s o k a i . Egyik hirneves angol orvot, érdekes tanulmáuyt közöl a fejfájásról: — Minden fejfájásnak -• úgymond — megvan a maga oka s ebből megtudható a )aj eredete. Ha a homlok táján, a szemek fölött kellemetlen nyomást érzünk o mellett szédülésről és étvágytalanságról panaszkodunk, egyszerűen a gyomrunkat rontottuk el s egy kis koplalás a legjobb gyógyszer. Ha homlokunkon a fájdalom igen heves és lázas tünetek lépnek föl akkor komolyabb betegségtől félhetünk s legjobb azonnal az orvoshoz fordulni. Láz és szédülés nélkül a tartós fejfájás arra vall, hogy tödőnk nincs rendben. Ha fejűnk hátsó részén gyakori a fájdalom, ekor májunkat kell megvizsgáltatnunk mert tartós betegségbe eshetünk. Szúró, szinte furó fájdalom v két halántékon vérszegénységre vall, mig a heves féloldali főfájás a nagyfokú idegesség jele s csak pár órai sötétben való csöndes nyugvás által gyógyul meg. Ha a fájás egészen a fejünk tet jén széke!, mintha mázsás suly nyomná a koponyánkat, egészen biztos, hogy szellemi fülérőltetés a fájdalom oka. Ha a fájás szakgatott s az egész fejen átnyilal, rheumatikus fájdalommal van dolgunk, mrly a légvonattól vagy meghűléstől eredt Ez ellen legjobb a meleg takaró vagy az izzasztás.

1. szám. S e l y e m - d a m a s z t o k 6 5 k r t ó l 14 frt 65 krig méterenként — valamint fekete, fehér, sz nes Henneberg-selyem 35 krtól 14 frt 65 krig méterenkint sima, csikós, koczkázott, mintázott, damaszt s. a. t. (mint egy 240 különböző minőség, 2000 szin a mintázatban s. a. t. a megrendelt áru postabér és vámmentesen a házhoz szállítva mintákat postafordultával küld : H e n n e b e r g G . (cs. és k. udvari szállító) s e l y e i n g y á r a Z ü r i c h b e n . Svájciba czimzett levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Mpgyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek.

Némely szokásunk történetéhez. Irta: V a l e n t é n y i G y ö r g y . Igen sok szokásnak hódolunk, anélkül, hogy eredetökkel tisztában volnánk. Ez okból czélszerűnek véljük azok történetét rövid vonásokban ecsetelni. 1. A g y á s z r u h a t ö r t é n e t e . Jelen korunkban a halottak iránt való kegyeletünknek, a gyásznak külső jele, — majdnem az egész Európában a fekete öltőzet A fekete öltözet divata 1563-ban kapott lábra Csehországban, a hol 1. Ferdinánd király felesége Anna (II. Ulászlő leánya) erényes élete s nagylelkű jótékonyságai által annyira kivívta népe tiszteletét és szeretetét, hogy midőn 43 éves korában meghalt, egész Csehország gyászba borult. Hogy azonban az ország népe külsőleg is kimutathassa nagy gyászát, azért a temetésen résztvevők abban állapodtak meg, hogy szeretett királynéjok koporsóját fekete öltözetben fogják kisérni, s ezen időtől fogva maradt a fekete szin a gyász jeléül a magán családok haláleseteinél is. Franciaországban már VIII. Károly idejéig volt a fehérszin a gyász színe. Az angol uralkodó gyászszíne a mai nap is a vörös szin. Tőrökországban a kék szin, Egyiptomban a sárga, az afrikai négereknél a sötétpiros szin a gyászszine, Igen jellemző, bogy a római pápa vérrokonai nem gyászolták a pápa halálát, — még pedig azon oknál fogva» — bogy a család szerencséje : kebeléből pápával bírni, a pápa halála után is tart. 2. A k é z c s ó k t ö r t é n e t e . A kézcsók szokása oly régi, mint maga az emberiség története, mert már bölcs Salamon mondja, hogy a a hízelkedők nem szűnnek meg kezet csókolni kegyósztoiknak." A rómaiaknai a kézcsók igen el volt terjedve, ugy, hogy ezen szokást maga a hadsereg sem kerülhette ki és gondolhatjuk, hogyan nézhetett az ki, ha a koborsok (csapatok) vezetői a kon zuloknak kezet csókoltak. A római világuralommá e szokás átszármazott Julius Ceasar alatt Qalliábi (Franciaországba) és innen a többi európai álla mokba is. Ezen mai napig tartó szokás legnagyobl mértékben elterjedt Oroszországban, hol a férfialatt valók is egymásnak kezet csókolnak kölcsönös kö szöntésül. 3. D é l e b é d t ö r t é n e t e . A délebéd nem volt ismeretes az ókor népei* nél. A rómaiak mindennapi főétkerésüket este (coenal végezték, azért a legtágasabb szobájukat is estebéd (vacsoráló) szobának (coenaculum) hívták. A délebéd lassankint a reggelből keletkezett s korunkban. Főleg Nyugat-Európában ismét az ókori eatebóddé készül változni. Még XIV. La.os idejében (a 17 száz a d b a ^ egész Közép Európában 11 órakor reggel volt az ebéd ideje. Azonhan a mult század elején a déli-ebéd 12-ik órára, s az első francia szabadságharcz idejében (1790 körül) a délutáni 1 órára volt kitűzve. Ezen időtől fogva a magasabb rangúak a délebédet mindinkább a későbbi délutáni órákra halasztották, ugy hogy most a társadalom előkelősége Franciaországban esti 6 óra után s Európa többi részeiben délutáni 4 óra után ebédel. Ezen szokást, a főétkezést estve elvégezni, követi nálunk a napszámos és földmivelő nép is, nem ugyan nagyúri tempóból, hanem azon kényszerűségből, melyet terhes élete ró rá s melynélfogva nyári időben egész áldott nap munkában lévén, csak este költheti el főtt ételét. A bevégzett munka után való ebéd ugyan nyomós dietikai elven nyugszik, inert azon közmondás bogy tele hassal nem szeretünk tanulni, többé kevésbé a kézi munkara is áll. 4. A d é l i b a r a n g o z á s t ö r t é n e t e . Midőn 1450-ban u keresztény hadsereg Hunyadi János fő- és Kapisztrán János szerzetes segédvezérlete alatt az Aldunán gyülekezett, hogy a II Mohamed szultán fővezérsége alatt Belgrád ellen nyomuló török hadseregnek utjat állja és a keresztet es hazánkat megvédelmezze, Hl. Calixtus pápa megliaityá, hogy az egész kereszteny világon harangozzanak s e harangsora a nép imára kulcsolja össze kezeit a kereszteny fegyver győzelmeért. Az M5£-ik évi jul. ¿0 án vivott véres csatákban a keresztény csapatok a török hadakat csaku* í gyau tönkre tették: a győzőiéin hírét a pápa aug.

1. szám.

3 Z E NJM3 S I

6-án vette s ennek folytán meghagyta, hogv ezen örömhír emlékeül minden év aug. 6-án .Urunk színváltozásáénak ünnepe szenteltessék és a déli harangszó örökön örökké fentartnssék. 5. K e d v e s e g é s z s é g é r e ! t ö r t é n e t e . Korunkban már divatját multa azon szokás, hogy az embernek, ha tüsszent, egésszségére kívánjuk. Eredetét némelyek a 15. stázadban keresik, a mikor a »fekete hálál" egész Európában szedte áldozatait. Ugyanit e betegség gyakori tüsszentéssel kezdődött s ilyenkor a jelenlevők sajnálkozásból .kedves ogészségére I* kívánták a betegnek. Ezek ellenében Aristoteles, híres görög iró állítja, hogy e szokás már a görögöknél is divott s állítását ekkép bizonytija : ,Az ember főrészei — irjs Aristoteles — a fej, mell és a has ; mivel azonban a fej az emberi testnek főalkotórésze és mivel a tüsszentés a fejből (?) ered. illik, hogy az illetőnek .egészségére* 1 .kívánjuk." £ szokasnak a rómaiak is hódoltak ; söt Tiberius császár e szokás megtartását törvénybe iktatta. E mellett a tüsszentést szerencse és szerencsétlenség jeléül is tartották. Nevezetesen a délig való tüsszentés szerencsétlenség előjeléül szolgált. Azért, a ki reggel előbb tüsszentett, mint a lábbelijét felhúzta volna, az visszafeküdt az ágyában és iparkodott rövid időre elaludni, hogy újból fölébredvén, újra megkezdhesse a napot és igy a tüszentés által előre jelsett szerencsétlenségtől megmenekülhessen. Ennek nyomát találjuk mai napig is frváU köznépünknél. a mely hé! fő reggeli tüsszei.tóst jó ómennek tartja.

Nyilttór. E rovatban köllöttekért nem vállal felelősséget % Szerk.

Henger rovátkolás. Felhívjuk az érdekelt felek figyelmét azon körülményre, hogy gyári műhelyünkben uj henger ro vátkolo gépeket (Riffel Maschinen) állítottunk fel, és elvállaljuk a hengerek rovátkolását a legjutányosabb árak mellett a legrövidebb idő alatt elkészítve. 44H52

Back Bernát tlai szegedi gőzmalma ós vízvezetéke.

Vasúti menetrend.

5. oldal.

L A P

Budapest—Csongrád. Budapestről indul 8 óra 30 p. reggel. 2 ó. 30 p. délután és 4 ó. 35 p. délután. Félegybázáról indul U ó. 25 p. délbeu 5 ó. 30 p. délután. Csongrádra érkezik 1 ó. 25 p. délben, 6 ó. 30 p. es'o.

Szijjgyártó üzlet megnyitás!

Van szerencsém tisztelettel értesíteni a n. é. közönséget, hogy Szentes városában, Szolnok—Budapest. Z s o l d o s F e r e n c z u r h á z á b a n , KisSzolnokról indul 2 ó. 24 p. és 3 ó. 37 p. éjiel (5 piaeztér, 314. sz. alatt ó. 39 p. reggel gyorsvonat), 5 ó. reggel, (11 ó. szijjgyárté üzletet 44 d. délelőtt gyorsv.), 3 ó. 35 p. és 4 ó. 43 p. délután. nyitottam. Budapestre érkezik 5 ó. 45 p. és 7 ó. 10 p. regpel, Igyekezetem oda irányul, hogy Bpest (7 ó. 50 p. reggel gyorsv.), 9 ó. 10 p. repgel, (1 ó. 50 p. reggel gyorsv.), 6 ó. 20 p. ós 8 ó. városában a legelőkelőbb üzletben szerzett tapasztalataimmal a n. é. közönségnek eleget 10 p. este. tegyek, — továbbá bárminéraü lószerszám Budapest—Szolnok. átalakításokat, úgymint uj munkákat vállalok. Javításokat a leggyorsabban és l e g j u Budap stről indul 8 ó. 30 p. és 9 ó. 40 p. r e : ; I, (2 ó. 15 p. d. u. gyorsv.), 2 ó. 55 p. és 5 ó. t á n y o s a b b á r a k o n készítek. 46 p. délután, 7 ó. 05 p. este, (9 ó. 15 p. éj;el Becses partfogásért esedezve, maradtam gyorsv.) tisztelettel: Szolnokra érkezik 11 ó. 21 p. délben, 12 ó. 21 p. délben, (4 ó. 16 p. délután gyorsv.). 6 ó. 52 p. H e r n y á t s e k Ödön, este, 9 ó. 02 p. és 10 ó. 13 p. éjjal, (11 ó. 21 szíjgyártó. p. éjjel gyorsv.)

& sentes-Tidéki takarékpénztár közhírré teszi, hogy a kölcsönkereső közönség részére kedvező törlesztési módozat mellett i0, 15, 25 és 32 éves törlesztéses jelzálogkölcsönöket nyújt, mely kölcsönök a jelzálogul lekötendő ingatlan íelbecslése után haladéktalanul folyósittatnak. — Ugyaucsak ¿özvetit és convertál nagyobb és hosszabb lejáratú kölcsönöket 40, 45, 5 0 és 6 3 éves törlesztésre igen mérsékelt közvetítési díj mellett. — Továbbá nevezett pénzint é et 1898. évi január 1-től kezdődőieg ¿0 kr heti befizetés mellett ujabb öt évre terjedő ü e í i b e t é t Csoportot nyitt melyre aláírásokat naponta elfogad. — Felhívja tehát mindazokat, kik hitelt igényelnek, forduljanak ez iránt a szentes-vidéki takárékpénztárhoz, hol is hivatalos órák alatt mindennap a kellő Jelvilágositást megkaphatják. 4V

figyelmeztetés. A Szentesi Központi Takarékpénztár ad a közönségnek kölcsönöket, 1 5 — 5 0 év alatti törlesztésre földbii tokoki a ugyanoly kamatláb mellett mint bármely intézet és ez feleslegessé teszi a tisztelt közönségnél a vidéki intézetek és ügynökök igénybe vételét, miáltal fáradságot, időt és pénzt takarít meg. 1898 január 1-től 4 éves heti 5 0 kros betéti csoportba a bejegyzések már eszközölhetők. A Szentesi központi Takarékpénztár 8

Itt a j ó bor! T ó t h S á n d o r n á l I. tized 772. sz. a. 100 hektoliter saját s/üretelésü, kitűnő minőségű csongrádi bor van eladó. Literenként 3 6 kr. 3V1

(Érvényes 1897. évi október 1-től.) H.-M.-Vásárhely—Szolnok. Vásárhelyről indul 7 óra 45 p^rcz reggel, 4 ó. 7 p. délután és 8 ó. 10 p. este. Mindszentről indul 8 ó. 47 p. reggel, 5 ó. 08 p. délután és 9 ó. 17 p. éjjel. Szegvárról indul 9 ó. 10 p. délelőtt, 5 ó. 30 p. délután és 9 ó. 40 p. éjjel. Szentesre érkezik 9 ó. 30 p. délelő't, 5 ó. 49 p. délután és 10 ó. éjjel. Szentesről indul 6 ó. 5 p. reggel, 11 ó. 30 p. délben és 6 ó 09 p. este. Tőkéről indul 6 ó. 39 p. reggel, 12 ó. 06 p. délben és 6 ó. 41 p. este. K.-Szt.-Mártonról indul 7 ó. 21 p. reggel, 12 ó. 49 p. délután és 7 ó. 27 p. este. Szolnokra érkezik 10 ó. délelőtt, 3 ó. 4 p. délután és 10 ó. 06 p. éjjel.

Papp Lajos 1. t. 658. számú haza eladó; értekezhetni lehet 1 fenti szára alatt a tulajdonossal. 3 — 3

Belépés»! f e l h í v á s a 1 2 év ó t a t e n n á l l ó s z e u t e n i k ö l c n ö u ö s segéljző szövetkezet 13-ik évcsopor jába.

Mellbetegek, mindennemű hurutos mejrbeteg dések, légcsőbajok, aszthma elnyaikásodás, Tuberkulózis a Segyorsab ban gyógyítható a Srent György thea használata által. Szent G;örgy Hea, hurut elleni por. 24 óra alatt javulás UpaszUIhsto ; 2 csomagnál kevesebb nem adatik — Posta ; ajánlással 20 krrsl több. 1 doboz 50 kr. St. Georgs-Apothek«, Wien, V72, Wimmergasse 33. 8V

Ezen év csoport 1898. január 1-én kezdődik és lyOO évi decz. 31-én végződik. Egyegy váltott lészyény után beiratáskor 4 0 kr., hetenkinti betétül ¿0 kr. fizetendő. Három év ± ± ± ± J t J t ± J t * X ± ± ± ± J t ± ± ± leteltével minden részvényes visszakapja befizetett pénzét kamatostul. Kölcsön kapható Szolnok—H.-M.-Vásárhely. betáblázás és kezesség mellett, sőt kezesség néikül is a befizetett összeg 9 /io-ének erejéig. Szolnokról indul 3 ó. 55 p. éjjel, 11 ó. 49 p. délRészvények jegyezhetők: Mócz Kálmán előtt és 4 ó. 48 p. délután. K.-Szt. Mártonról indul 7 ó. 10 p. regg-1, 2 óra 50 kereskedő házábea lévő hivatalos helységben p. délulán és 7 ó. 33 p. esti*. kedden és szombaton d. u. 2 — ü óráig. Szeutesre érkezik 8 ó. l o p . reggol, 3 ó. 53 p. del Balázsovits Norbert, után és 8 ó. 30 p. este. Szentesről indul 4 ó. 50 p. reggel, 8 ó. 45 p. dél- f . 2 nyomdájában Igazgató. előtt és 5 ó. délután. 4 Szegvárról indul 5 ó. 13 p. reggel, 9 ó. 09 p. dél előtt és 6 ó. 32 p. délután. Mindszentről indul 5 ó. 48 p. reggel, 9 ó. 45 p mindenféle délelőtt és 6 ó. 08 p. oetu. Egy jó hirnévnok örvendő és W Vásárhelyre érkozik 6 ó. 40 p reggel, 10 ó. 37 p. h i r d e t é s e k W délelőtt és i ó. este.

H

A U n első É j n p b r. i

Himzőnyomdaü

Csongrád—Budapest. Csongrádról indul 9 ó. 20 p. délelőtt, 1 ó. 55 p. d. u. Féltigyházáról , 11 ó. 06 p. délelőtt, 2 ó. 55 p. d. u. Budapestre érk. 1 ó, 25 p Jálutáu, 6 ó. 50, p. este

18 év óta tennálló h i n i z ö e l o n y o m i l a jutányos árért azonnal átadandó. — Czim a kiadóhivatalban.

A „Szentesi Lap részére

a 1 e ff j u t A n y o s a b b á r b a n

vétetnek fel.

S Z E N T E S I

1. szám.

Kölcsönöket olcsó kamatra, előleg nélkül — továbbá tűzkár, sításokat

a

Hallatlan magas pénzkölcsönt

dijak

Magyar Elek.

Fried Sámuel utóda

Köhögés, légcsőhurut, gyomorkathakis, tüdőbaj, Asthma etayálkásodás, hányinger, szamárhurut, Tuberkulózis, leggyorsabban gyógyítható. Előkelő orvosi tekintélyek által ajánlva. Szent-Qyörgy thea, hurut elleni por, 24 óra alatt javulás tapasztalható; 2 csomagnál kevesebb nem adatik. — Postai ajánlással 20 krral több. 1 doboz 60 kr. St. Georgs-Apotheke, Wien, V./2. Wimmergasse 33. 17

t

69.

s z . a.

c s a b b f o g f á j á s t is n e m p e r c z e k vagy ó r á i ; m ú l v a , hanem r ö g t ö n meg-

h&tósáf'lHg fngpd. zálogintétet szüntetik. S z e g e d , V l d r a - u . 8. Egy kis üveg ára 25 kr. 1 Buzspipcz és református templom között. Kapható : a készítő B e n c s i k Lajot* gyógyszerésznél, S z e g e d , továbbá: Ifjú V á r a d ! L a j o s ur gyógyszertárában Szentesen. k ö l c s ö n ö k e t n y ú j t , — igen mérsékelt kamatlábak — és hosszabb lejáratú törlesztések mellett, — konvertál és gyorsan szolgáltat ki : 3V3 az emeleten 2 szobás — földszin-

Előny*os

Mócz Kálmán házánál

a Szentesi Takarékpénztár.

F

Kurczapart, I

vehető

aranyra, ezüstre, ékszerekre, ruhaRendk'vüN hatású fogcseppek! uemüekre, árukra, szóval mind^nBátorkodom a fogfájásban szenvedők figyelféle ingóságokra alulírott. Ugyanott árverésről visszamaradt mét felhívni az általam készített kitöuő hatású tárgyak p o t o m t áron adatnak el. f o j j c s e p p e k r e , Vidéki megbi ások titoktartás melmelyek még minden esetben a l e g m a k a lett eszközöltetnek.

mellett kieszközöl

a-a

2 jé*:vörem b é r b e

ad olcsi> k a m a t l á b m e l l e t t

baleset s életbiztolegelőnyösebb

8. oldal.

L A P

ten

1 szobás lakás kiadó

E l s ő cs. óh k. OHzt.-iuagy. azabarialoiuiiial e l l á t v a . r

Több főherczegi uradalmok, cs. és k. katonai csapattestek, vasutak, ipar, bánya valamint kohó vállalatok és gyárosok szállítója. Ezen facade-festékek mészben feloldódnak, szárított por alakban 4 0 különféle színben, kgrmként 16 krtól fölfelé , „T _ szállitatnak. Vetekszik az olajfestéssel. K r o n s t e l n e r K á r o l y Bécs, III. főutca 120. (saját ház.) ö l n j t e s t é k e k , p a d l ó - t é n y i u t a a k l a c k o k f e s t é k e k e c s e t e k stb. • V Az a r a n y é r e m m e l k i t ü n t e t v e - ^ ¿ m 36 Mintakártya valamint használati utasítás ingyen. K a p h a t ó : S c h w a r t z Simon H H o f f m a n n J a k a b uraknál S z e n t e s e n .

ACADE-FESTEI-SYHB SESÜ

l á n y o s

á r a k l

Szentesen, Euresaparti-uieia 3 1 a El vállaljuk:

E l v á l l a l j u k : Diszes számlák, jegyzékek

MINDENNEMŰ

és tudósító-levelek;

Táblás kimutatások ;

DÍSZES MEGHATÓK ÉS JÁHC2REHDEK;

S ^ ' ^ v

1

A ® .

Takarékpénztári mérlegek;

DIVATOS ELJEGYZÉSI ÉS E S KETÉSI KÁRTYÁK;

Időszaki és folyóiratok;

ÉTLAPOK;

HÍRLAPOK ÉS MÜYEK;

GG NJ ® Ö ff

KÖZSÉGI és VÁROSI HIVATALOS NYOMTATVÁNYOK!

Diszes k i v i t e l ű s z a l a g a r a n y o z á s o k ; CD

ARJEGYZEKEK;

IPAR ÉS KERESKEDELMI KÖRLEVELEK csinosan kiállítva ;

Czim-,

asztali ésjegyek /

név-

Mindennemű és szinü falragaszok;

MINDENNEMŰ IRODAI és ÜGYVÉDI nyomtatványok; f J f P ^

\1.

{V*

LEVÉLPAPÍROK és

BORÍTÉKOKNAK

Dlaze* k i v i t e l ű g y ű a z l a p o k elkészítést

A

K f R J ' X1 K m T *

C7/gnyomássali

A T * JmXXJL

s / e r k e s / t ő s é g e és k i a d ó h i v a t a l a ,

készítését.

hol kéziratok elfő

godtatnak s az előfizetési pén?ek felvétetnek.

Szentes, 1898. Nyomatott a kiadótulajdonos: .Szentesi Első Könyvnyomda Részvénytársaság*

gyorssajtóján.