13. Olajos szeborreás bőrtípusú vendége kezelésre érkezik a kozmetikába. Kezelés közben elmondja, hogy előző nap jógaórán volt, izomláz gyötri, mit tegyen? Panaszkodik a bőrgyógyász által felírt készítményekre, mert a nappali krémet nagyon zsírosnak találja, a kéntartalmú paszta pedig nagyon szárítja a bőrét. Győzze meg vendégét a rendszeres testmozgás szükségességéről, adjon tanácsot problémáira! Információtartalom vázlata
– – – –
Az izomszövetek jellemzése A bőr mirigyei, a faggyúmirigy részletes jellemzése A bőr funkciói, részletesen a bőr felszívó funkciója Az elemi kén tulajdonságai, bőrre gyakorolt hatásai, kozmetikai alkalmazásának története, a kémiai elemek fogalma
Mikro-, és nanoemulziók, folyadékkristályok, egyéb hatóanyag-hordozó rendszerek
13/a Az izomszövetek jellemzése Jellemző tulajdonságuk, hogy összehúzásra és elernyedésre képesek.
1.1.
Sima izomszövet:
A gerincesek zsigereiben található meg. Megnyúlt, orsószerű sejtekből áll, a sejtmag hosszúkás. Működése akaratunktól független A simaizom lassú, de tartós összehúzódásra képes.
1.2.
Harántcsíkolt izomszövet:
Hosszúkás, több magvú izomrostokból áll. A mikroszkóp alatt világosabb és sötétebb csíkok láthatók rajta. A harántcsíkok az izomban, az aktin és miozin molekulák elrendeződése miatt alakul ki, ezek felelősek a harántcsíkolt izomszövet összehúzódásért. Gyors összehúzódásra képes, de fáradékonyabb, mint a simaizom
1.3.
Szívizom
Speciális harántcsíkolt izomnak tekinthető. Az izomsejt elágazó rostokat alkotnak, amelyek összekapcsolódnak egymással, mintegy hálózatot képezve. Egyesíti magában a sima és harántcsíkolt izom előnyös tulajdonságait. Gyors összehúzódásra képes és kitartó munkára képes.
13/b A bőr mirigyei, a faggyúmirigy részletes jellemzése A mirigyhámot többféleképpen tudjuk csoportosítani.
a. Váladéktermelés mechanizmusa alapján lehet
-
merokrin-folyamatosan termelik a váladékot
-
apokrin- folyamatosan termelik, de szakaszosan ürítik a váladékot
-
holokrin- ezek a faggyúmirigyek b. Mirigyhám alakja szerint lehet:
-
csöves,
-
bogyós,
-
csöves-bogyós
-
Exokrin mirigyek Külső elválasztású mirigyek, más néven exokrin mirigyek az általuk termelt váladékot a külvilágba (a bőr mirigyei), vagy olyan belső üregrendszerbe ürítik (a gyomor-bél csatorna), amelyek természetes kapcsolatban vannak a külvilággal.
-
Endokrin mirigyek A belső elválasztású mirigyek- endokrin mirigyek, kivezető csöve elzáródik vagy felszívódik és a váladékuk a vérbe jut.
-
Faggyúmirigy
Faggyúmirigy ( Holokrin mirigy) A szőrtüsző külső gyökérhüvelyének kitüremkedése és a proliferáló (szaporodó, növekvő) gyökérhüvelybimbók differenciálódása során alakul ki az alveoláris (bogyós) szerkezetű faggyúmirigy. Több (2-5) acinus egy rövid, közös kivezetőcsővel nyílik az ún. canalis pilosebaceusba (szőrcsatorna), amelyen keresztül a faggyúmirigy váladéka, a sebum (faggyú) a bőr felszínére jut.
Előfordulása A faggyúmirigy mindig a musculus arrector pili tapadása felett helyezkednek el. A tenyeret, talpat és az ujjak hajlító felszíneit borító vastag, szőrtelen bőrben nincsenek faggyúmirigyek.
Különleges faggyúmirigyek:
Meibom-féle mirigyek – a szemhéjak szélén látható nagy, komplex mirigyek
Wolff-féle mirigyek – szemhéjak és a külső hallójárat területén megfigyelhető egysejtű mirigyek
Arcbőr (homlok, orr, áll, szegycsont) és hát faggyúmirigyei – tág nyílású szőrtüszőbe torkollanak, amelyek szőrcsatornáját a váladék rendszerint teljesen kitölti.
Ezeket a testtájakat szeborreás testtájaknak is nevezzük.
Összetétele:
di- és trigliceridek
zsírsavak
koleszterin
viasszerű anyagok
Védő lipidréteget képeznek a szőrszálakon, hozzájárul a bőr vízhatlanságának kialakulásához, valószínűleg szerepe van a testszag kialakulásában is.
Fehérjék
Ásványi sók
Víz Születéskor a faggyúmirigyek erőteljesen aktívak, az acinusok nagyok, a posztnatális élet során aktivitásuk és nagyságuk jelentősen csökken.
Pubertás idején mind a két nemben rohamosan fokozódik a faggyúmirigyek szekréciós aktivitása, a heréből, illetve a mellékvesekéregből származó androgének lokális hatására. Az ösztrogének hatása ellentétes, a pubertás után nőkben a mirigy szekréciója lényegesen alacsonyabb, mint férfiakban. Nagy mennyiségű sebum beékelődhet a hyperkeratinizációt mutató kivezetőcsőbe: ez a comedo (mitesszer). A pangó váladékban baktériumok szaporodhatnak, lokális gyulladást okozva (acne).
13/c A bőr funkciói, részletesen a bőr felszívó funkciója A bőr védi a szervezetet a környezet károsító behatásaival szemben. -
A bőr védelmi szerepe:
-
-
Mechanikai hatások elleni védelem
-
Fényvédelem
-
Hőszigetelés
-
Kórokozók elleni védelem
-
Vegyi hatások elleni védelem
A bőr kiválasztó szerepe A bőr légző szerepe A bőr érző szerepe A bőr felszívó szerepe
A bőr felszívó szerepe: A különböző anyagok bőrbe jutását több tényező befolyásolja. -A bőrre kerülő anyagok szerkezete, -azok fizikai és kémiai tulajdonsága, -a bőr szarurétegének nedvességtartalma, -a szaruréteg sejtsorainak barrier funkciója az adott anyaggal szemben, -a szőrtüsző, faggyúmirigy és kis mértékben a verejtékmirigy, áteresztőképessége ami az egyes anyagokkal szemben különböző.
13/d Az elemi kén tulajdonságai, bőrre gyakorolt hatásai, kozmetikai alkalmazásának története, a kémiai elemek fogalma A ként már az ókorban is nagyon jól ismerték és felhasználták. Kínában és Indiában gyógyszerként alkalmazták. Ezenkívül használták fertőtlenítésre, boroshordók tisztítására. Hadi célokra is felhasználták: a kén, salétrom és szén keverékéből álló lőport valószínűleg a kínaiak találták fel. A kén ipari jelentősége csak a 18. századtól nőtt meg, amikor a kénsavgyártásra használták fel, illetve a 19. században, amikor a kaucsuk vulkanizálását feltalálták. Latin neve: „sulfur”. Nevének eredetére az indoeurópai suelphlos-ra vezeti vissza, ami a swel (lassan égni) kifejezésből ered. A kén a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele S, a latin sulfur kezdőbetűjéből származik. Fizikai tulajdonságai: Nemfémes, íztelen, kellemetlen szagú, természetes formájában sárga kristályos szilárd anyag. Vízben nem, szén-diszulfidban (CS2) és kén-dikloridban (SCl2) jól oldódik. A természetben elemi állapotban is előfordul vulkángőzökben, fontosabb – a természetben megtalálható – vegyületei a szulfátok és a szulfidok. Számos (több mint 30) allotróp módosulata ismert, ezek közül a három legjelentősebb: -
Rombos kén
-
Monoklin kén
-
Amorf kén
Kémiai tulajdonságai: -
S + O2 = SO2 színtelen, köhögésre ingerlő, szúrós szagú, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz
-
SO2 + H2O = H2SO3 (kénessav) könnyen kénsavvá oxidálódik, miközben más anyagokat redukál → színtelenítő hatás Oxidáció
H2SO3
H2SO4
A természetes eredetű szénben mindig van kéntartalmú anyag → égése során SO2 keletkezik → károsítja (redukálja) a növények klorofillját, megakadályozva a fotoszintézist, a savas esők kialakulásának fő okozója
Kén bőrre gyakorolt hatása: -
4%-ig hámképző, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő
-
4-10% hámoldó, korpázó hámlást okoz. Fertőtlenítő, szárító hatású
-
10% felett roncsoló hatású- kozmetikában nem használhatjuk.
Kozmetikai célra a lecsapott ként, illetve szerves és szervetlen vegyületeit használjuk. Púderek, pakolások,rázókeverékek,szappanok formájában. Kémiai elemek fogalma: Azok az anyagokat, amelyek már semmilyen kémiai művelettel nem bontható tovább más anyagokra kémia elemeknek nevezzük. Az elemek azonos rendszámú atomokból felépülő anyagok, molekulák. 13/e Mikro-, és nanoemulziók, folyadékkristályok, egyéb hatóanyag-hordozó rendszerek Bodor ferencné: Kozmetikus anyagismeret 118oldal ( kiadásban)
14. Kozmetikájába új vendég érkezik, aki a mezoterápiáról érdeklődik. Elmondása szerint a botoxkezeléstől fél, de szeretné megfiatalítani az arcát. Rendszeresen jár gyógyfürdőkbe és wellness-szállodákba, hogy a testét karbantartsa, de most már abba a korba lépett, amikor az arcát is kezeltetni szeretné. Beszélgessen vendégével a témáról! Információtartalom vázlata
–
A szövetek csoportosítása, az idegszövet általános jellemzése, az ingerületvezetés anatómiája
–
A kozmetikai ipar fogalma, a kozmetikus munkaterülete és a hatáskörébe tartozó feladatok
– – –
A kozmetikai kezelés higiéniája, kórokozók, fertőtlenítés A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, jelentősége a kozmetikában A kemény víz fogalma, hatásai a bőrre, a lágy víz fogalma, jelentősége a kozmetikában, vízlágyítás 14/a A szövetek csoportosítása, az idegszövet általános jellemzése, az ingerületvezetés anatómiája
A szövetekkel foglalkozó tudomány a szövettan (hystologia). A szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel. A szövet (tela) a hasonló irányban differenciálódott, hasonló alakú és felépítésű, azonos működésű sejtek egysége.
A szövetek alaptípusai: 1. Hámszövet (tela epithelialis) 1.1.
Fedőhámok - Egyrétegű hámok - Átmeneti hámok - Többrétegű hámok
1.2.
Mirigyhámok - Exokrin mirigyek - Endokrin mirigyek
1.3.
Pigmenthám
2. Kötő- és támasztószövet (tela conjunctivalis) 2.1.
Kötőszövetek
2.2.
Támasztó szövetek
3. Izomszövet (tela muscularis) 3.1.
Sima izomszövet
3.2.
Harántcsíkolt izomszövet
3.3.
Szívizomszövet
4. Idegszövet (tela nervosa) Idegszövet (tela nervosa) A különböző szervek működésének összehangolását a hormonális és az idegi szabályozást együtt látja el.
Azt a környezeti hatást, amely válaszreakciót vált ki az illető szervezetből ingernek nevezzük (fény, hang, stb.). Az ingerre a szervezet érintett sejtjei anyagcseréjük megváltozásával válaszolnak, ez az ingerület. Az inger felfogására, az ingerület képződésére és gyors továbbítására speciálisan érzékeny
idegszövet (idegsejtek, támasztósejtek) alakult ki. Az idegrendszer legkisebb önállóan működő egysége az idegsejt (neuron). Az idegsejtet a sejthártya határolja. Plazmájában sok endoplazmatikus membrán és riboszóma található. A sejtmag állandó interfázisban van, mert az idegsejtekre a számállandóság jellemző, az elpusztult nem pótlódik. Az ingerület vezetésében több sejt is részt vesz, az egyik neuronról a másikra tevődik át, amíg a szervezet megfelelő választ ad az ingerre. A sejtek között azokat a kapcsolódási helyeket, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed, szinapszisnak nevezzük A reflex az idegrendszer alapvető működési jelensége, amikor is a szervezetben bárhol fellépő szignál idegi úton a testben választ vált ki.
Ahhoz, hogy reflex keletkezzék, szükség van: -
receptor szervre - felvevő készülék,
-
effektor szervre - végrehajtó,
-
reflexközpontra.
. Az ingerfelvétel helyétől a válaszreakció helyéig terjedő idegpálya a reflexív.
A reflexív részei: 1. Receptor - az ingereket a periférián, elsősorban a bőrben, de a többi szervben is meglévő felvevőkészülékek veszik fel. Ide soroljuk az érzékszervek receptorait is. A receptorok működése fizikai, kémiai változásokból adódó, az őket ért ingereket élattani folyamattá képesek átalakítani. Az idegrendszer aktuális ingerelhetőségi állapotától függ az ingerelhetőség és az ingerületerősség kapcsolata. Fokozottan ingerelhető állapotban már gyengébb ingerekre is válaszolnak a receptorok, fordított esetben azonban erősebb ingerekre is érzéketlenek maradnak.
2. Afferens szár (érző neuron) - továbbítják az ingerületet az idegrendszeri központba (agy gerincvelő)
3. Reflexközpont - az afferens impulzus az efferens szárra kapcsolódik át. 4. Efferens szár (mozgató neuron) - a reflexközpontból a szervekhez továbbítja és hozza létre a megfelelő válaszreakciót. (Pl.: izomösszehúzódás, érszűkület, illetve tágulás)
5. Effektor - a motoros impulzusokat a végrehajtó szervre átadó idegvégződés. Az egyszerű reflexív egy afferens és egy efferens neuronból áll, ha közéjük több kapcsoló neuron iktatódik, úgy összetett reflexívről beszélünk.
14/b A kozmetikai ipar fogalma, a kozmetikus munkaterülete és a hatáskörébe tartozó feladatok Kozmetikai tevékenységet-képesítéshez kötött- csak sikeres kozmetikus Okj vizsgával lehet folytatni. A kozmetikus csak egészséges bőrön-vendégen- végezhet munkát ( Arcon és testen) A kezelés célja az arc és a test szépséghibáinak kozmetikai megszüntetése. Az arc és test ápolásához, kezeléséhez felhasznált kozmetikumoknak professzionális, bevizsgált készítmények lehetnek. (ez egy rövid változata a tételrésznek) 14/c A kozmetikai kezelés higiéniája, kórokozók, fertőtlenítés A kozmetikában rendnek és tisztaságnak kell lennie, mert a fertőzéseket szabad szemmel nem látható kórokozók hozzák létre. A fertőzés egy idegen faj káros megtelepedése a gazdaszervezetben. A fertőzés során a fertőző organizmus a gazdaszervezet erőforrásait használja fel annak érdekében, hogy életben maradjon és szaporodjon. A fertőzést okozó organizmusok az úgynevezett patogén organizmusok, azaz a kórokozók. Ezek lehetnek: - baktériumok - gombák - állati egysejtűek - állati többsejtűek (paraziták) - vírusok
Az orvostudomány azon ága, amely a fertőzésekkel foglalkozik, az infektológia és az epidemiológia. A fertőtlenítés célja, hogy a fertőzést okozó organizmusok a fertőző forrástól a fertőzésre fogékony szervezethez való eljutását megakadályozzuk. Fertőtlenítő hatás fokozatai: -
csíraszám csökkentő hatás (szalációs effektus): szellőztetés, kézmosás
-
baktériumok szaporodását gátló hatás (bakteriosztatikus)
-
baktériumölő (baktericid)
-
spóraölő (sporicid)
-
vírus inaktiváló (virucid)
-
gombaelemeket pusztító (fungicid)
-
parazitákat pusztító (paraziticid)
Fertőtlenítő eljárások csoportosítása: 1. Fizikai: főzés, gőzölés, UV sugárzás 2. Kémiai: vegyszerekkel, oldattal, gázzal, aerosol 3. Kombinált: hővel, vegyszerrel, mechanikusan Kémiai fertőtlenítők: a) kemoterapikumok v. antibiotikumok, melyek szelektív vagy széles spektrumú mikroba ellenes hatással rendelkeznek. b) Antiszeptikumok, fungisztatikus
amelyek
hatásúak.
túlnyomó Hatása
a
részben
bakteriosztatikus
bőrfelület
vagy
vagy
nyálkahártya
fertőtlenítésére. c) Dezinficiensek, amelyek valamennyi élő sejtet károsítják, így elsősorban tárgyakat, eszközöket, anyagokat fertőtlenítjük vele. d) Fungicidek, melyek valamennyi élő sejtet károsítják, így elsősorban tárgyakat, eszközöket, anyagokat fertőtlenítjük vele.
Kémiai fertőtlenítők csoportosítása: 1. oxidálva fertőtlenít (vízzel való reakciójával erős fertőtlenítő hatású naszcensz oxigén keletkezik) a. klór és vegyületei - Cl2 + H2O HOCl + HCl HOCl HCl + ’O’ (redukál, a fehérjét oxidálja) - Nátrium-hippoklorit: NaOCl NaCl + ’O’ (só, lúgos kémhatású, vizes oldata sárga) - Kálcium-hippoklorit (klórmész) Ca(OCl)2 (átlátszó folyadék, vízben oldódó por, savak hatására klórgáz fejlődik) - Klóraminok: (hidrolízise során NaOCl keletkezik. Kevésbé izgatják a bőrt pl. Neomagnol, Ultrasol, Flórasept, Unipon) Neomagnol bomlása: b. jód és vegyületei
jód (kristályos, halogén elem. A bőrt és nyálkahártyát is izgatja. Szublimál: szilárdból légnemű lesz. Vízben jól oldódik. Oxidáló hatású. Önmagában nem használják fertőtlenítésre, a jódtinktúrát használják - jódtinktúra: 82 % alkoholos oldatban 5 % jód és 4 % kálium-jodid, mely a szövetizgató hippo-jodidok keletkezését gátolja. - Lúgos oldat: a jód 5 % Kálium-jodidos vizes oldata - Jodoforok: Az elemi jód felületaktív anyagokkal alkotott komplexei. A komplexekből felszabaduló elemi jódtól függ a fertőtlenítő hatás. c. hidrogén-peroxid (H2O2) Színtelen, nagy tömegben halványkék. A víznél sűrűbb, folyékony. Kémhatása gyengén savas, igen bomlékony. Tömény állapotban bomlását igen sok anyag katalizálja. d. kálium-permanganát (KMnO4) (hipermangán): Ibolyaszínű, kristályos anyag, vízben jól oldódik, oldata naszcensz oxigén felszabadulása közben bomlik. Fertőtlenítő hatása kiváló, mert a test szöveteivel érintkezve naszcensz oxigén hasad le belőle, amely fertőtlenít, szagtalanít. Hátránya: színezi a bőrt. Jó szagtalanító hatású, gyógyászatban bűzös sebekre alkalmazzák. 2. redukálva fertőtlenít a. aldehidek b. aldehid származékok: (széles spektrumú fehérje kicsapó hatású fertőtlenítők, melyek a baktériumok citoplazmatikus membránját és az enzimrendszerét károsítják. - formalin (HCHO) a formaldehid 40 %-os vizes oldata. Helyiségek és eszközök fertőtlenítésére használják. - Lysoform: a formaldehid alkoholos oldata - káliszappanos oldat 2-3 %: gombaellenes, eszközfertőtlenítő - hexametilén-tetramin: formalin és az ammónia addíciós vegyülete. Tartalmazzák: virusept, ritosept, trikosan, klórhexidin c. fenol származékok: nem szabad használni, mert a kórokozók sejtmembránjának áteresztőképességét fokozza, hatása halál. - krezol: színtelen vagy sárga folyadék, vízben kevésbé oldódik - hexaklorofén: fehér por, erős bakterocid, fungicid hatású, dezodoráns, fertőtlenítő szappanokban is van. 3. fehérje kicsapódással fertőtlenít a. alkoholok: az 1-2 értékűek. Hatásuk: a fehérje koaguláción (fehérje kicsapódás) alapuló, csak a vegetatív állapotban lévőket öli meg, a latenst nem. Vízelvonó hatású. - etil-alkohol (CH3-CH2-OH) (spiritus concentriecutinius) 96 %-os alkohol: spiritus cencentratissimus 90 %-os alkohol: spiritus concentratus 70 %-os alkohol: spiritus dilitus - Propanol: 70 %-os oldatát használjuk fertőtlenítésre - Izopropanol: izopropil-alkohol 60%-os töménységben - Glikol: 2 értékű alkohol. A bőrre közvetlenül nem használjuk. Levegő fertőtlenítésére a gőzeit. b. fémek, fémsók Elsősorban a nehézfémsók hajlamosak a fehérjekicsapódásra. - ezüst és vegyületei: ezüst-nitrát (lápisz): állatorvosok mai napig használják -
higany-klorid (HgCl2): Fehér, kristályos anyag, vízben jól oldódik, fehérjéket kicsapja, 0,1-0,2 m/m %-os oldatát használjuk fertőtlenítésre c. savak - bórsav - szalicilsav - benzoesav, sói: nátrium-benzoátok - para-oxi-benzol - metil észterei: nipagin M - etil észterei: nipagin A - Solotio-conservans nipasol M (nipagin M alkoholos oldata) -
Felületaktív anyagok, tenzidek: A tenzid tartalmú vizes oldatok a felületi feszültséget csökkentik. Hatásuknál fogva lehetővé teszik a zsírok, egyéb szerves apoláris szennyeződések eltávolítását, fellazítását, így a fertőtlenítő anyag hatását szinergikusan (egymást és egymás hasznát erősítik) növelik, segítik, így a fertőtlenítő anyagok hatásait jelentősen megnövelik. Felületaktív anyagok lehetnek: Felületaktív anyagok, tenzidek: Ionos anionaktív Önmagukban nincs fertőtlenítő hatásuk, de lipoidoldó hatásuk miatt desinficiáns mikrobaölő hatását elősegíti. Csak csíraszám csökkentő hatású. Pl. szappanok, zsíralkoholok, szulfátok, foszfátok
kationaktív (invert szappanok) Hatásmechanizmusuk a kórokozók légzését és glikolízisét gátolják. Sejtmembránjuk permeábilitását megnövelik, ezáltalelpusztítják. Hatóanyagok: zephirol,cetrimid v. cetavlon benzil-dodecil Készítmények: Metosept, Sanisept, Bradophen Kézfertőtlenítők: Bradosept, Bradosan Szappanféleségek: Clarasept, Kvaternol
amfoter Jó szennylazító tulajdonságúak és egyben fertőtlenítő hatásúak is. Kombinált fertőtlenítő szerekben alkalmazzák. Pl. Dodarcama S: nem korrózív eszközfertőtlenítő, rozsdásodó eszközök nem fertőtleníthetők
Nem ionos Önmagukban nincs fertőtlenítő hatásuk, de zsíroldó hatásuknál fogva mikrobaölő hatásuk van. Pl. mosóaktív szappanok, szintetikus mosó és mosóaktív mosogatószerek
Az anionaktív és kationaktív tenzidek kioldják egymást! 14/d A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, jelentősége a kozmetikában
1. A víz A víz poláris molekulák folyékony halmaza. A víz két hidrogénből és egy oxigénből áll.
1. ábra
1.1.
A víz kémiai tulajdonságai
Kémiai értelemben a víz hidrogén (H+) és hidroxid (OH-) ionokból áll. Összegképlete: H2O A hidrogén és az oxigén poláris kovalens kötéssel (első rendű kötés) kapcsolódik egymáshoz. Mivel az elektronok a nagyobb elektronegativitású oxigén felé tolódnak el, így az oxigénatom negatívabb, mint a hidrogénatomok. A molekula aszimmetriája miatt a pozitív és a negatív töltések súlypontja nem esik egybe, a molekula dipólus.
+4 2. ábra. A víz dipólus molekula
A dipólus molekula jelölése:
3. ábra
Két vízmolekula között, dipólus kötés és hidrogénkötés (másodrendű kötések) alakul ki.
4. ábraDipólus kötés A dipólus kötésben résztvevő molekulákban a töltés elosztás nem egyenletes, a molekulák az egymással az ellentétes töltésű részeikkel kapcsolódnak egymáshoz.(4. ábra)
A hidrogénkötés vagy más néven a hidrogénhíd-kötés poláris molekulák között létrejövő kötés. P. A hidrogénkötés a vízben, az egyik molekula hidrogénatomjának és az másik molekula oxigén atomjának, nagy elektronegativitású atomjának nem kötő elektronpárja között jön létre.
Egy vízmolekula másik négy vízmolekulával tud kötést létesíteni. A kozmetikai gyakorlatban nagyon fontosa pH
A kozmetikai gyakorlatban savas és lúgos kémhatású anyagot is használunk . A bőr pH - ja 5,5- 6,5 között van, amennyiben a kezelés során ettől eltérő kémhatású anyagot használunk, mindig vissza kell állítani az eredeti pH értéket. A víz kismértékben anionra és kationra disszociál: H2O + H2O
H3O+ (oxónium-ion)+ OH- (hidroxid- ion)
Ez az egyensúly mindig fennáll tiszta vízben, ezért erre felírhatunk egy egyensúlyi állandót:
A vízmolekulák koncentrációja nem változik meg számottevően. Így a víz koncentrációját - 25 °C-on- szintén állandónak mondjuk, mert a disszociált vízmolekulák száma elhanyagolható. Ezért felírható:
1 pH egység változás 10-szeres H3O+ koncentráció-változást jelent
0 Savas
7 Semleges
14 Lúgos
A koncentráció alapján, ha pH=7,00- semleges, savas oldatokban pH<7,00, a lúgos kémhatású oldatokban pH>7,00. 1.2. A víz fizikai tulajdonságai A víz kis mennyiségben átlátszó, nagy mennyiségben kék, mert tiszta vízben a kék színű fénysugarak jutnak a legmélyebbre. A természetes víz szagtalan, azonban a benne oldott anyagok ezt a tulajdonságát megváltoztathatják. (Lásd: gyógyvizek) A víznek viszonylag nagy: - az olvadás-, és forráspontja (légköri nyomáson 0 oC illetve 100 oC) - a fajhője és párolgáshője- ezért tudunk jól hűteni és fűteni vele - a vízben oldott sók, a fagyáspontot csökkentik. (Na, K, Ca, Mg, illetve a HCO3, CO3 és a SO4) A víz sűrűsége 4 °C - on a legnagyobb. A víz mind a három halmazállapotban megtalálható: szilárd, folyékony és gáz. 1.3.
A víz élettani tulajdonságai
Az emberi szervezet vízháztartását idegi és hormonális mechanizmusok szabályozzák. A víz biztosítja a sejtek anyagcseréjét- ozmózis, diffúzió- a tápanyagok oldódását és felszívódását és szerepet játszik a szervezet méregtelenítésében. Szabályozza a vérnyomást, a vérkeringést, biztosítja a szervezet optimális hőmérsékletét. A napi vízszükséglet 2 liter és 2,5 liter között van. A fizikai terhelés növekedésével a napi vízfogyasztást növelni kell. A vízfelvétel a tápanyagokkal és a folyadék bevitellel jut a szervezetünkbe. A vízleadás természetes kiválasztódás útján- verejték, vizelet, légzéstörténik. Ozmózis: A sejt – cellula – az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. A sejtet a külvilágtól a sejtmembrán- sejthártya - határolja el. A sejthártya egy féligáteresztőszemipermiábilis- hártya. Azt a folyamatot, amikor a hígabb koncentrációjú oldat, a féligáteresztő hártyán keresztül átáramlik a sűrűbb koncentrációjú oldat felé ozmózis folyamatnak nevezzük
Ez a folyamat mindig egyoldalú diffúzió - mert mindig a hígabb oldat áramlik a sűrűbb koncentrációjú oldat felé.
5. ábra1Az ozmózis következtében a nagyobb koncentrációjú oldat „felhígul”, térfogata megnő
Azt a nyomást, ami a folyamat közben a sejthártyára ki kell fejteni, hogy ez a dinamikus egyensúly megvalósuljon, ozmózisnyomásnak nevezzük. Ha a nyomás nagyobb, mint az egyensúlyt biztosító nyomás, akkor az oldószer ellentétes irányú áramlása alakul ki, ezt a jelenséget nevezzük fordított ozmózisnak (dehidratáció)
Segítségükkel a szervezet könnyen hidratálható. Azokat az oldatokat, amelyek koncentrációja nagyobb, mint az izotóniás oldatoké- hipertóniás oldatoknak nevezzük. 1
forrás: Fájl:Ozmozis.svg- wikipédia- 2011.06.01.
Ezeket az oldatokat akkor használjuk, ha a szervezetet nagy vízveszteség éri, vagy energiára van szüksége.(Lázas betegségnél hipertóniás oldatot kap infúzióban a beteg.) Azokat az oldatokat , amelyek koncentrációja kisebb mint az izotóniás oldatoké, hipotóniás oldatoknak nevezzük. ( A túl sós ételek után, ezért lép fel szomjúság.) 14/e A kemény víz fogalma, hatásai a bőrre, a lágy víz fogalma, jelentősége a kozmetikában, vízlágyítás
A víz keménységét a benne oldott kalcium és magnézium-vegyületek okozzák, melyek melegítés hatására a vízből kiválnak, és az edény falára rakódnak, vízkő és kazánkő formájában. Változó vízkeménységet okozó sók: Kálcium- hidrokarbonát- Ca(HCO3)2 és a magnéziumhidrokarbonát- Mg(HCO3)2.
Állandó vízkeménységet okozó sók: kalcium-szulfát (CaSO4), magnézium-szulfát (MgSO4), kalcium-klorid (CaCl2) és magnézium-klorid (MgCl2) A változó -, és állandó vízkeménységet okozó sókat együtt: összes vízkeménységet okozó sóknak nevezzük.
Lágy vízről akkor beszélünk, ha a víz kalciumot és magnéziumot nem, vagy csak keveset tartalmaz. Vízlágyítás A víz keménységét csökkentő fizikai és kémiai folyamatok összessége. A víz keménységét okozó kalcium- és magnéziumsók az ivóvízben nem károsak, viszont a vízmelegítőkben, kazánokban lerakódva komoly problémákat okoznak. A "hagyományos" vízlágyítás során a víz keménységhez számított mennyiségű szódát (Na2CO3) és mésztejet [Ca(OH)2] adagolnak a vízhez. Az előbbi a kalcium-hidrogénkarbonátot, az utóbbi a magnézium-hidrogén-karbonátot (és ugyanezen kationok más sóit) csapja ki További módszerek: - ioncserélés
15. Szemöldökformázásra érkező, versenyszerűen sportoló vendége arra panaszkodik, hogy az edzések utáni gyors, szappannal történő arctisztítás után nagyon húzódik a bőre. Ízületi sérülése miatt abba kell hagynia a sportolást, ezért most már ráér egy kicsit jobban figyelni magára. Adjon tanácsot azzal kapcsolatban, milyen arctejet vásároljon magának, és végezze el a szemöldökformázást! Információtartalom vázlata
–
A mozgás szervrendszerének általános jellemzése, a csontok összekapcsolódásának módjai
–
A csipesszel történő szemöldökformázás menete, eszközei, a művelet során használt anyagok rövid jellemzése, a szőr és szőrtüsző szerkezetének ismertetése felirat nélküli ábra vagy kép segítségével, a szőrszálak fajtái, jellemzőik
–
A bőrfelszíni hidrofil lipid és a szövetek kocsonyás alapállományának anyagai, élettani és kozmetikai szerepük, a TEWL jelentősége
–
Folyékony emulziók, kiemelten az arctejekkel szemben támasztott követelmények, fajtái, rövid jellemzésük
–
A bőrpuhító anyagok csoportosítása, a bázisok fogalma, csoportosítása, jellemzése, a tenzidek fajtái és kozmetikai szerepük
16. Szőke hajú, fehér bőrű vendége masszázsra és szemöldökfestésre érkezik a kozmetikába. Arc-, nyak- és dekoltázsmasszázst kér, szeretné, ha szemöldökének színe harmonizálna természetes színeivel. Beszélje meg vele a masszázs hatásait, valamint a színek harmóniáját a tartós szemöldökfestésnél! Információtartalom vázlata
–
A csontrendszer, a koponya csontjainak megnevezése felirat nélküli ábra vagy kép segítségével
– – –
A kézi masszázs fajtái, menete, fogásai, a masszázs javallatai, ellenjavallatai A tartós szemöldökfestés menete, javallatai, ellenjavallatai A szemöldökfestés során lejátszódó kémiai folyamatok, a bórvízzel történő áttörlés jelentősége
–
Az ásványvizek és gyógyvizek fogalma és csoportosítása, alkalmazásuk lehetőségei a kozmetikában
17. Arckezelésre érkezik vendége a kozmetikába. Előző időpontját azért mondta le, mert szárkapocscsont törése volt. A kezelés közben elmondja, hogy fokozott verejtékezésének kezelésére antiperspiráns készítményt javasolt orvos ismerőse, de fél, hogy az gátolni fogja a verejték felszínre kerülését. Nyugtassa meg vendégét, röviden fejtse ki a verejtékezés fontosságát,
adjon
tájékoztatást
e
folyamat
kozmetikai
problémáiról,
valamint
kozmetikában alkalmazott adsztringens anyagokról! Információtartalom vázlata
–
A csontrendszer, a törzs és a végtagok fontosabb csontjainak megnevezése felirat nélküli ábra vagy kép segítségével
– – –
A kis és nagy verejtékmirigy jellemzése A bőr kiválasztó, hőszabályozó, valamint védelmi funkciója A savak kémiai jellemzése, felosztása kozmetikai alkalmazásuk alapján, felsorolásuk, bőrre gyakorolt hatásaik vizes oldataik pH-ja alapján
–
A hidrolízis fogalma, a savasan hidrolizáló sók jellemzése, használatuk kötöttségei, adsztringensek, antiperspiráns anyagok a kozmetikában
a
18. Korpás szeborreás, felszíni vízhiányos bőrű vendége tarka hámlásából kigyógyulva masszázsra érkezik a kozmetikába. Kezelés előtt a masszázsfajtákról és a fertőtlenítés fontosságáról beszélgetnek. Információtartalom vázlata
–
Az izomrendszer felépítése, a fej kozmetikai szempontból fontos izmainak megnevezése felirat nélküli ábra vagy kép segítségével
–
Az iskolamasszázs fogásai, az egyes fogások hatásai a bőrre, az „üzleti” masszázs felépítése
– – –
A mikroorganizmusok okozta kozmetikai elváltozások csoportosítása és jellemzése A fertőtlenítéssel kapcsolatos alapfogalmak, a fertőtlenítő hatás fokozatai A kozmetikában alkalmazott fertőtlenítőszerek csoportosítása alkalmazási területük és hatóanyagaik szerint, konkrét készítmények megnevezésével
19. Vendége a testkezelésekről érdeklődik. Mindenképpen gépi kezelést szeretne, a barátnője a szelektív ingerárammal működő készüléket ajánlotta. Érdeklődik a különböző masszázstechnikák felől, szeretné tudni, hogy miben térnek el az egyes masszázsok. Az otthonában lévő hidromasszázs-kádat ritkán használja, mert nagyon kiszárad tőle a bőre. Nem jár rendszeresen kozmetikushoz, ezért szeretné megtanulni a helyes bőrápolást. Információtartalom vázlata
–
Az izomrendszer felépítése, a törzs és a végtagok kozmetikai szempontból fontos izmainak megnevezése felirat nélküli ábra vagy kép segítségével
–
A bőrápolás fogalma, célja, lépései, a műveletek célja, a műveletekhez használt anyagok
– –
A különböző masszázsfajták és jellemzésük A víz kozmetikai szerepe, alkalmazása a kozmetikában, a hidratáció és szolvatáció fogalma, különbségek, jelentőségük a kozmetikában, oxigénpakolások
–
A kémhatás és a pH fogalma, a pH jelentősége a kozmetikai gyakorlatban, a különböző pH-jú kozmetikai készítmények bőrre gyakorolt hatásai
20. Egy szeles, napos tavaszi napon kipirult arcú, atletizáló vendég érkezik a kozmetikába. Elmondása szerint előző kozmetikusa egy kátrányszagú zselét adott bőrproblémájára. Beszélgetés közben elmondja, hogy szépségdiétát kezd, de fél, hogy vitamin- és tápanyaghiánya lesz, és izmai apadni fognak. Nyugtassa meg vendégét! Információtartalom vázlata
– – –
Az izomszövetek felsorolása, az izmok specifikus tulajdonságai A bőr védelmi, hőszabályozó és kiválasztó szerepe A külső kóroki tényezőket kialakító főbb okok, az időjárási tényezők, a munkahelyi, valamint fertőző természetű ártalmak okozta kozmetikai elváltozások rövid jellemzése
–
A kénvegyületek csoportosítása és jellemzése, egyéb kéntartalmú hatóanyagok a kozmetikában, a vegyületek fogalma
–
Az anyagi rendszerek felosztása, különös tekintettel a kolloidokra: szólok, gélek és kozmetikai jelentőségük
