SZERKESZTÉ Montedégoi ALBERT FERENCZ,

HEVES ÉS KÜLS SZOLNOK TÖRVÉNYESEN EGYESÜLT VÁRMEGYÉKNEK LEIRÁSA A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK EGERBEN 1868-DIK ÉVBEN TARTOTT XIII. NAGYGYÜLÉSÜK ALKALMÁBÓL TÖBBEK KÖZREM KÖDÉSÉVEL MEGIRVA. SZERKESZTÉ Montedégoi ALBERT FERENCZ, SZÉPM VÉSZETEK ÉS BÖLCSÉSZET TUDORA, AZ EGRI ÉRSEKI LYCEUMI CSILLAGDA IGAZGATÓJA, UGYANAZON LYCEUMBAN A CSILLAGÁSZAT, A NÉMET NYELV ÉS IRODALMÁNAK TANÁRA, AZ EGRI EGYHÁZ-F MEGYEI KÖNYVTÁR KÖNYVTÁRNOKA, A MAGYAR KIRÁLYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS A TÖRTÉNELMI TÁRSULATOK RENDES TAGJA, NEMKÜLÖNBEN A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK XIII-IK NAGYGYÜLÉSE TITKÁRA.

KIADVA A MAGY. ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK XIII. NAGYGYÜLÉSÉNEK ELNÖKE, NAGYMÉLTÓSÁGÚ ÉS F TISZTELEND

KIS-APPONYI BARTAKOVICS BÉLA, EGRI ÉRSEK, HEVES ÉS KÜLS SZOLNOK T. E. VÁRMEGYÉK ÖRÖKÖS F ISPÁNJA, VAL. B. T. TANÁCSOS, SZ. ISTVÁN RENDJÉNEK NAGYKERESZTESE, S A MAGY. TUD. AKADÉMIA IGAZGATÓ TAGJA MEGBIZÁSÁBÓL ÉS KÖLTSÉGÉN. EGY ARCZKÉPPEL ÉS A FÖNNEVEZETT KETT S MEGYE TÉRKÉPÉVEL

EGER NYOMATOTT AZ ÉRSEKI LYCEUM KÖNYV- ÉS K NYOMDÁJÁBAN.

1868.

EL SZÓ. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgy:léseinek f
részeit illet
mint e megyék szülöttje, mint gyakorló orvos és különösen hivatalos állásánál fogva is e viszonyokat alaposan ismeri és azok leírására leginkább hivatva volt. A IV-dik f
vagyunk. És ha hazánkat már általában szeretjük, szeretetünk azon mértékben fog fokozódni, melyben hazánk ismerete tudományosabb, szélesb alapot nyer; a hazaszeretet pedig azon vágyat is fog mindenkiben hatványozni, hogy ez alaposan ismert hazában él< nemzet anyagi és szellemi jóléte gyarapításához minden erejéb
I. RÉSZ. HEVES ÉS K. SZOLNOK TÖRVÉNYESEN EGYESÜLT VÁRMEGYÉK FÖLDRAJZI VISZONYAI Dr. MONTEDÉGOI ALBERT FERENCZT L.

I. RÉSZ. Az egyesült két vármegyének földrajzi viszonyai. Dr. montedégói Albert Ferencz

egri csillagda-igazgató és tanártól. I. A kett@s megyénk elnevezése, alkotórészei, fekvése, alakja. Heves vármegye (Comitatus Hevesiensis, Hewescher Gespanschaft) nevét Heves mez
származó minden okmányban az erdélyi két vármegyét Zolnoknak, a magyarországit pedig Szolnoknak szokták volt irni. Küls< Szolnok vármegye 1569-ik évben csatoltatott Hevesmegyéhez, még pedig az említett évben tartatott országgy:lésen hozott LII-ik törvényczikk által, mely következ
érdemes és szakképzett jeles segédcsillagásza által végeztette. Bogdanichnak ezen méréseket tartalmazó eredeti naplója egész 1849-ig a budai sz. Gellérthegyi csillagda levéltárában
gy:jtemény azonban pontosságra nézve az igényeknek kell
Schedius térk. szer. kel. hossz. ész. szél. 37° 21.’8 47° 40.’0 38° 37.’7 47° 2.’1 38° 48.’6 48° 6.’8 37° 48.’8 46° 48.’5

E táblázatból kit:nik, miként a Schedius-féle térkép eltér ugyan az igen pontos Scheda-félét
Helység neve 1. Apcz 2. Boczonád 3. Csány 4. Csépa (torony) 5. Czibakhaza 6. Dévaványa ’’ 7. Eger ’’ ’’ ’’ csillagda ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ érsekilak melletikert 8. Füred (Tisza) 9. Gyöngyös ’’ ’’ 10. Heves 11. Kenderes 12. Köml< (tor.) 13. Maklár 14. Mez<-Túr ’’ „ (ref. tor.) ’’ 15. Nagy-Iván 16. Pata 17. Pásztó 18. Pétervásár 19. Poroszló ’’ kat. tor. 20. Püspöki (Tisza) 21. Sass (torony) 22. Szajol (torony) 23. Sz. Miklós (tör.) 24. Szolnok ’’ Fer. kertje

keleti hossz. 37° 22’.0 37 51 22.10 37 47 4.57 37 47 59.1 37 52 6.83 38 37 26 38 37 19.3 38 2 30 28 2 33 38 2 53 38 2 35.05 38 2 36.21 38 3 9 38 25 46.67 37 36 40 37 36 45 37 58 6 38 20 34.58 38 6 29.49 38 5 21 38 16 35 38 17 47 38 17 31.48 38 36 42.58 37° 38’ 2” 37 22.14 37 46 56 38 19 2 38 19 21.36 37 29 7.05 37 44 54.23 37 58 12.42 38 4 56.46 37 52 2 37 54 48

’’ kath. tor. 25. Várkony 26. Verpeléth 28. Vezseny (r. tor.) ’’ ’’

37 51 31.14 37 51 7.93 37 54 30 37 53 16.88 37 53 2.70

ész. széless. 47° 47’.56 47 38 54.45 46 35 57.87 46 8 8.33 46 57 56.10 47 2 14 47 2 45.47 47 53 54 47 53 56 47 54 3.2 47 53 56.3 47 54 .5.98 47 53 54.46 47 53 30 47 37.06 47 47.47 47 47 28 47 43 9 47 36 8 47 14 59.05 47 36 8.38 47 48 35 47 0 47 47 0 5.17 47 0 44.15 47 30 8.17 47° 48’ 46” 47 55 15 48 0 54 47 38 55 47 38 43.96 47 13 1.54 46 49 15.49 47 11 1.58 47 10 50.84 47 10 32 47 10 0.3 47 10 11.9 47 10 52.1 47 4 2.54 47 53 56 47 2 6.93 47 2 23.32

meghatározó. Lipszky táborkar ’’ ’’ ’’ Lipszky ipitész. igazg. Hell Lipszky ’’ Pasquich táborkar Albert Kreil táborkar Lipszky ’’ Hell Lipszky táborkar ’’ Lipszky ’’ táborkar épitész igazg. ’’ Lipszky ’’ Lipszky ’’ táborkar ’’ ’’ ’’ ’’ Lipszky Kreil táborkar ’’ Lipszky táborkar épit. igazg.

A kett<s megyének szélén fekv< helységek a következ
a tarna-járásra: ’’ gyöngyösi-jár.: ’’ mátra-járásra: ’’ tiszai- ’’

katastr. hold 237184.3461 148524 131953 656565.476

vagyis ’’ ’’ ’’

mértföld. 23.7184 14.8524 13.1953 65.6565

Összeadván a járások területeit az egész megye területe 3184.9814 katastralis holddal, vagyis 0.3185 földrajzi mértfölddel nagyobbnak derül ki annál, mely az emlitett könyvben ki van téve és annak oka csak két körülményben kereshet<, t. i. vagy sajtóhiba csúszott be az egyes helységek határait kifejez< számokba, vagy pedig tévedés követtetett el az emlitett könyv szerz<je által az

egyes adatok összeadásában. El
nagyobb kisebb földrajzi négyszögmfölddel -66.763 27.208 -83.146 --44.140 29.598 -69.811 -53.605 -52.253 --71.637 53.278 -88.152 -57.168 -98.932 -46.959 -46.382 --89.791 73.962 -67.655 --79.764 21.163 -96.195 -79.103 --51.185 86.950 --42.392 13.455 --65.137 41.327 -54.938 -7.186 -64.721 -17.240 -15.802 -62.574 -16.226 --

Tolna ’’ Torna ’’ Torontál ’’ Trencsén ’’ Turócz ’’ Ugocsa ’’ Ungh ’’ Vas ’’ Veszprém ’’ Zala ’’ Zaránd megyeénél Zemplén ’’ Zólyom ’’ Jászkúnkerületnél: K
53.844 106.278 -45.442 97.645 96.418 61.628 24.147 49.167 19.626 92.506 12.815 70.078 31.165 99.536

--5.042 -------------

108.299

--

97.539

--

Látjuk, miszerint hazánkban csak öt megye van, melynek területe nagyobb Hevesmegyeénél és hogy ezen megye hazánk megyéi közt a hatodik helyet foglalja el. Alakjára vagyis kül-szabására nézve kett<s megyénk szabálytalan sokszög, melynek, eltekintve a csekélyebb kanyarulatoktól, összesen 45. s ezek közt 27 kiálló és 18 beálló szöge vagyon. A megye legészakibb helységét
Zsigerre, a 10-ik a Sidóhalomtól nyugatra, a 11-dik Jen< és Nagy-Rév közé, a 12dik Varsányra, a 13-dik Bessenszögre, a 14-dik Sz.-Ivántól északra, a 15-dik Sülyt
Maklártól a déli határig 12, Csépa és Inoka közt 2 1/8, Bessenszög és Szelevény közt 7 3/16, és Nagy-Révnél 3/8 ausztriai mértföldet. Nyugotról keletre véve pedig a megyei határok egymástóli távolsága a következ<: a nyugati határtól Bekölczeig 2 3/16, Tartól Felnémetig 6 3/4, Sz. Jakab és Eger közt 7, Apcz és Maklár közt 7 1/4, Hatvan és Poroszló közt 9 1/16, Adács és Poroszló közt 7 3/4, p. Fogacs és Tisza-Füred közt 6 7/16, Pély és NagyIván közt 6 3/4, Bessenszög és p. Kolbászi közt 5 1/8, Roff vidékén 2 13/16, Szolnok és Török sz. Miklós közt: 3 1/2, Várkony és p. Kurta közt 5 7/8, p. Tatárszállás és Mez<-Túr közt 3, Inokától a délkeleti határig 2 1/4, Tisza-Ugh és Szelevény közt 1 7/8, Csépánál 1 7/16, és Dévaványánál 1 ausztriai mértföld. Kett<s megyénk északfel
határ délnyugotra, azután északnyugatra fordúl, a Bartahalom irányában északkeleti irányt vesz fel és ezt egészen Kenderes vidékeig megtartja, míg puszta Szakálassal szemben egy kiálló csúcsot képez. Kenderest
II. Heves- és küls@ Szolnok t. e. vármegyéknek domborzati viszonyai. (Hegyrajz vagyis Orographia).

Hevesvármegyének egyik oldalán, még pedig észak nyugatra, északra és keletre, magas hegyláncz emelkedik, a Mátrahegység, mely a Cserháti hegyág által a Korpona felöl lenyuló bérczvonallal összefüggvén, Tar helységnél éri el a megye területét s annak keleti szélén a Bükkhegységhez csatlakozik. Hevesvármegyének déli és délkeleti része pedig, valamint az egész küls< Szolnok vármegye csupa rónaföldb
Szurdok-Püspökit
Az emlitett természeti nagy hegyeken kivül vannak a tiszai járásban a rónából kiemelked< kisebb magaslatok és dombok is, melyeket a nép különbféle néven különböztet meg. Ilyenek például a Nagyhalom Köml
A) Lakhelyek tenger színe feletti magasságai bécsi lábakban. Hely neve Bakta (fogadó) Bátony Baloghy alatya mellett Bánhalmi puszta Csány Dorogháza paplak Eger érseki házikert ’’ érseki nagy kert ’’ Lyceum töve Gyöngyös paplak udvara ’’ angyalos korcsma ’’ a város ’’ magyar király vendégl< ’’ angyal fogadó ’’ fogadó földszint Gyöngyös fogadó Gyöngyös Oroszi templom Hasznos Hatvan ’’ ’’ Hort Istenmezeje, kántorlak Kápolna Kengyeli puszta földvári országut ’’ ’’ Almási Zsiga úr háza Kerecsend Maczonka, Baloghy háza Mesterszállási csárda el
magássága 551 669 271 396 751 571 555 536.2 534 527.4 570 503 505 534 531 746 682 366 298.8 371 344 507.8 450 332 381.3 454.8 689 197.1 692.3 1494 688 644.9 934 482.3 625 521.4 491.2 490 384.6 253.0

meghatározó Wolf ’’ Szabó József cs. k. táborkar Wolf Kreil ’’ Albert ’’ ’’ S. Wolf Kreil Hauer ’’ ’’ Wolf cs. kir. táborkar Hauer Wolf Hauer Albert Hauer Szabó ’’ Hauer Wolf Szabó Albert Wolf ’’ Albert Wolf Albert ’’ ’’ ’’ Wolf Hauer Szabó

’’ régi indóház ’’ barátok kertje Tárkány (Mez<) Ugh (Tisza) Luby kertje Vámos Györk Kovách L. kertje Verpelét, paplak

287.8 290.8 401.2 322.8 373 365

’’ ’’ ’’ Albert ’’ ’’

B) Hegyek, dombok, magaslatok magassága. Hegy neve Avashegy Pata mellett Bábahalon (T: Ugh) Baktai tó Bánhatom sz
magassága 1944.8 283 984.9 371.4 1022.8 788.2 1358.6 1449.9 1736 706.8 717 286.4 770 3020 3048

határozó. Albert Szabó Albert Szabó Albert ’’ ’’ ’’ Wolf Albert Wolf Szabó József Wolf ’’ táborkar

761.6

Albert

1944.8 347.1 620 1147.5 587 741 568 678.1 615 3066 3141 3500 3186.6 1201.5 1147.5 698

’’ Szabó Wolf Albert Wolf ’’ ’’ Albert Wolf táborkar m. k. épit. igazg. Bend. Albert ’’ ’’ Wolf

Legmagasb pont az Eged hegyen való úton F.-Tárkány és Noszvaj közt Magaslat Gyöngyöst
1643

’’

433.3 562.5 409.2 898.2 581.1 592.2 732 646.4

Hauer ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ cs. kir táborkar Albert

1987

Wolf

1502 1384 1601.5 2879 2926.4 969.4 951 515.7 503.9 518.9 546 605 803 882 856.2 969.4 1043.2 307.2 388.2 417

’’ ’’ Albert Beud. Albert ’’ Beud. Albert ’’ ’’ táborkar Wolf ’’ ’’ Albert ’’ ’’ Hauer ’’ ’’

Pontosság okáért megemlitend< még, hogy a tiszai járás általában tekintve, mint már fönebb emlitém róna, északi része kevéssé dombos. A fels< részét egy gerincz-hát metszi át, mely alsó Szászberekt
N. Bükk, Körösnyak és Harmados Piszkér tet<, Általkövek, Kis Bikk, Veres Fert<, Malomk< bércz, Cseternástet<. Jegyzék. A hegyrajz el
III. Vizek: források, patakok, folyók, lápok, mocsárok és fürd@k. Általánvéve kett<s megyénk forrásokban nem épen gazdag, mert Hevesmegyének alsó róna vidékein s a tiszai járást képez<,egészen sík küls< Szolnokmegyében csak gyéren fordúlnak el<. A Mátra és Bükk vidéke is szegényebb forrásokban mint más hegyes országok és tartományok, mint például az alpesek vidéke: mert jóllehet sok csergedez< eret és forrást számlál, azok nyáron többnyire kiapadnak, vagy legalább csak csekély vízmennyiséget szolgáltatnak, mivel egy részt a k
A források vize teljesen soha sem tiszta, hanem mindig több kevesebb anyagokat tartalmaz, melyeket vagy felolvaszt, vagy oldatlan állapotban is magával visz, mid
Patán,

A tengerszín fölötti magasságot illet
és meglehet<s kényelmesen rendezett be. Egy harmadik, még a törökök által épített fürd< még ezel
mi megyénkben csak 14 5/8 mértföldre rúg; míg ugyan ezen hossz nem egyenes irányban, hanem helyr
18, s
Abád Roff Szajol Szolnok Vezseny Czibakháza Alpár (Pestm.) Csongrád

Legkisebb

12’ 16 21 14 19 13 13 19

Legnagyobb

víz mélysége 11’’ 2’’’ 33’ 3 10 37 0 0 43 1 5 35 1 0 40 3 4 33 6 8 31 6 0 37

2’’ 9 8 9 11 9 9 2

6’’ 3 6 0 0 6 11 0

A partok közepes magassága a fenék fölött 30’ 0’’ 0’’ 35 7 0 39 4 1 31 6 5 38 0 0 31 3 8 38 0 4 34 1 0

Hevesmegyei szakaszának alsó részében, a Zagyva és K
A Tisza áradásai felette nagyok; legnagyobb és legkisebb vízállásai között 1830-1853-ig a következ< különbségeket észlelték: Tisza-Fürednél 19’ 11’’ 8’’‘, Szolnoknál 21’ 7’’, 7’’‘, Czibakházánál 20’ 5’’ 11’’‘, Csongrádnál*) 20’ 11’’ 5’’‘. Hogy a Tiszának a 0-pont feletti évi átlagos vízállásait is kimutassam, Hunfalvy Jánosnak fönnemlített munkája szerint, ide irom a Tiszaföldváron e tekintetben tett és 26 éves id<szakra terjed< észleleteknek eredményeit. év évi átlagos vizállás 1825 14’ 9’’ 8’’’ 1 5 1826 12 1827 12 9 8 1828 14 6 4 1829 15 2 0 1830 13 5 4 1831 15 6 2 1832 11 5 6 1833 11 4 5

év évi átlagos vizállás 1834 10’ 7’’ 6’’’ 1835 8 5 7 1836 9 1 11 1837 15 0 10 1838 15 3 7 1839 13 5 10 1840 14 6 9 1841 12 10 2 1842 11 9 10

év évi átlag. vizállás 1843 17’ 5’’ 0’’’ 1844 17 3 8 1845 18 2 9 1846 15 4 11 1847 15 5 3 1852 15 11 8 1853 16 0 1 1854 13 3 0

Tizévi közép 1825-1834-ig: 13’ 2’’ 2.4’’’, 1835-1844-ig: 13’ 6’’ 6’’’, 2, hatévi közép 1845-1847- és 1852--1854-ig: 15’ 8’’ 7 1/3’’’. A fönebbi kimutatásból kit:nik, hogy a legkisebb évi közepes vizállás 1835 és 1836-ban, a legnagyobb pedig 1843 és 1845-ben volt. Megyénkbe kebelezett más helyekre nézve a Tisza különböz< vizállásairól még a következ< adatokat találtam: Szolnokon volt a legnagyobb vízállás 1854ben: 16’ 6’’, 1855-ben: 23’ 4’‘, 1856-ban: 17’ l l’‘, 1857 ben: 18’ 8’‘, 1858-ban: 15’ 0’‘, 1859-ben 16’ 1’‘, 1860-han 21’ 4’‘. - Tisza Füreden: 1855-ben 21’ 4’‘, 1856-ban: 19’ 9’‘, 1857-ben: 19’ 9’‘. - A legkisebb vízállás volt Szolnokon 1854-ben 1’ 10’‘, 1855ben: 0’ 8’‘, 1856-ben: 0’ 7’‘ 1857-ben: - 1’ 3’‘, 1858 ban: - 1’ 11’‘, 1859-ben: - 0’ 4’‘, 1860-ban: 3’ 6’‘; - T. Füreden 1855-ben: 2’ 9’‘, 1856-ban: 2’ 6’‘, 1857-ben: 0’ 6.’‘ Az átlagos vízállás volt Szolnokon 1854-ben: 10’ 3’‘, 1855-ben: 11’ 0’‘, 1856-ban: 9’ 7’‘, 1857-ben: 7’ 9’‘, 1858-ben: 6’ 6’‘, 1859-ben: 7’ 2’’, 1860-ban: 13’ 11’‘; - T. Füreden: 1855-ben: 11’ 11 ‘‘, 1856-ban 11’ 5’‘, 1857-ben: 9’ 5’‘. Ezen összeállításból kit:nik, hogy 1852-t
Csongrádot azért veszem fel a kimutatásba, mivel ez nem messze esvén Csépától, az e helység vidékén el
a legnagyobb víz 1854 jul. 28. 16’ 4’’ 1 1855. apr. 8. 23 4 /2 1856. marcz. 9. 17 11 1857. máj. 9. 18 8 1858. apr. 24. 15 0 1/2 1859. nov. 21. 16 1 1/4 1860. apr. 17. 21 4

a legkisebb víz okt. 19 1’ 10’’ decz. 10 0 8 decz. 4 0 7 decz. 30 -1 3 nov. 3 -1 11 1/4 febr. 8 -0 4 1/2 nov. 12. 3 6

közepes víz 9’ 1’’ 0’’’ 12 0 3 9 2 6 8 8 6 6 6 7 7 10 4 12 5 0

Miután az 1863-ik év oly rendkivül száraz volt, hogy e körülmény következtében megyénk lakossága szegényebb osztályai inséggel küzdeni és a jobb módunak és az állam segélyét voltak kénytelenek igénybe venni, érdekes lesz még az 1861-1864-diki vízállást is kimutatni, mely kimutatás szinte Szolnokra vonatkozik. Volt pedig itt a legnagyobb vizállás 1861-ben: 19’ 10’‘ marcz. 16., 1862-ben: 19’ 5’‘ 3’‘‘ apr. 15, 1863-ban: 9’ 2’‘ 3’‘‘ máj. 16, 1864-ben: 17’ 3’‘ april. 18; a legkisebb vizállás volt: 1861-ben: 0’ 4’‘ 6’‘‘ nov. 8, 1862-ben: - 2’ 6’‘ 6’‘‘ decz. 19; 1863-ban: - 1’ 11’‘ 9’‘‘ szept. 20., 1864-ben: - 1’ 8’‘ 3’‘‘ febr. 5. - az évi közepes vízállás: 1861-ben: 10’ 3’‘ 3’‘‘, 1862-ben 3’ 10’‘ 7’‘‘, 1863-ban: 1’ 8’‘, 1864ben: 8’ 10’‘ 3’‘‘. 1862 ben és 1863-ban tehát Szolnoknál az évi közepes vízállás jóval kisebb volt mint az el
messze es< helységek határait védgátak által a víz árjaitól megszabadította. De lássuk a szabályozásnak eddigi eredményeit megyénk területén. A szabályozást 1846-ban kezdették meg és 1849 ig megyénk területén a következ< munkálatok hajtattak végre

a szalók-taskonyi töltés ‘‘ roffi töltés ’’ gyanda-tiszaböi ’’ ’’ szelevényi ’’ ’’ füredi átmetszés ’’ kür:i fels< átmetszés ’’ kür:i alsó átmetszés ’’ fokorúi átmetszés ’’ bökeny-teési ’’ k
hossza ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’

öl 3565 1475 3804 670 403 640 1000 340 1903 329 14129

költsége 48559 23372 46272 8219 2850 5571 306 2173 22529 2245 162096

frt. ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’

Az 1850-dik év elején a szabályozási munkálatok egészen megakadtak, de ugyanazon évi jan. 16-án kelt legfels
Az 1864-dik évi julius hó végeig engedélyezett átvágások s az általok eszközölt és eszközlend< folyó rövidülések kimutatására ide iktatom Hunfalvy János úrnak már említett jeles munkájából az ott közlött áttekintést! Átvágás neve és kanyarulat rövidítés hossza folyó öl folyó öl Tisza-Füred 414 2800 2386 Poroszló 577 2400 1823 Domaháza 372 2472 2100 6000 5026 Csert
a rövidítés aránya a folyó eredeti hosszához 1: 6.76 mélyed 1: 4.15 munka alatt van 1: 6.64 ’’ ’’ ’’ 1: 6.16 ’’ ’’ ’’ 1: 6.18 ’’ ’’ ’’ 1: 4.58 mélyed 1: 13.07 ’’ 1: 3.81 munka alatt van 1: 5.62 ’’ ’’ ’’ 1: 8.70 nagy. szélesedik 1: 2.70 jól mélyed 1: 12.27 munka alatt van 1: 3.81 keveset képz
A védgátvonal T. Eörvénynél szakad be a megyébe és 30 1/2 mtföld hosszu vonallal terjed Tisza Sassig, hol Csongrádmegyébe átmegy. Ezen töltések a Tisza két partján 300-400 ölnyire állnak egymástól, magasságuk a környez< földterületet 7-15 lábbal, az 1830-dik és 1855-diki legnagyobb vízállást pedig legalább 3 lábbal haladja meg, tetejök 1 1/2-2 öl széles, lejt<jök a vízi oldalon úgy aránylik mint 2 vagy 3:1, a szárazi oldalon mint 2:1. A folyam medre s a gátak közti területet, melyet minden árvíz elönt, f:zfákkal ültetik be. „Mig ezen gátak meg nem rakattak írja Bécsi János orvostudor és Hevesmegyének Szolnokon lakó egyik f
Áttérvén most kett<s megyénk többi folyóira, els< helyen említem a Zagyvát, mely Nográd megyében Zagyva helységénél a Mátrából (vagyis tüzetesebben szólva a Medves hegy déli oldalából) ered és nevét is e helységt
A Tarnának szinte vannak mellékvizei, melyekkel a kett<s megye területén egyesül, de valami jelentékeny folyó nincs köztök; azok köz
nincs még elzárva, mégis többnyire száraz s a mez< túri hid már most is feleslegessé vált, miután a folyó vize a puszta Ecseg körül elterül< mocsáros és zsombékos vidékén eloszol és elpárolog. Egyébbiránt a szabályozás terve szerint a régi meder a Berettyó-mocsárok kezdetét
töltések Szelevényig 2500 f. öl, az épitend< töltés egész földtömege 10000 köböl, melyb
mellett foly el s a kis Tiszába siet, mellyel Sarudhoz közel, attól délkeletre egyes:l. Az úgy nevezett kis Tisza tulajdonképen a Cser<patakból keletkezik, mely Négyes és Valk közt ered és Poroszló felé tart, melynek keleti oldalán, a várostól mintegy 300 ölnyi távolságban halad el, ott el<ször délkeletre, azután déldélnyugatra kanyarul, a Tiszaereivel öregbedik és Tisza Cserközt
és gyulai lapályok, melyekre nézve azonban épen az áll, mit a tavakat illet
IV. Hevesmegyének éghajlati viszonyai. A kett<s megye éghajlati viszonyait illet
elnyuló völgyeket egyik leghidegebb, az északi szélnek teljes hatásától megóvja, s
ligetek, - remisek - rendszeresitésének megkellendett vala el
holdankint <szi búza tavaszi búza kétszeres rozs árpa zab bükköny dohány

1865 mér< itcze 1 6 /2 7 40 2 19 7 60 5 4 1 -

70 -

1866 mér< itcze 5 2 30 4 30 1 -

40 -

1867-ben mér< itcze 12 40 9 ’’ ’’ ’’ 18 ’’ kopasz 11 ’’ 17 ’’ 12 10 8 mázsa 30 font

„Súlyra az 1866-ki búza 88, az 1867-ki pedig, a köd okozta rozsda miatt 86 1/2 font súlyu volt. A dohány, repcze, sz
„Nem lehet tehát a szárazabb éveket feltétlenül a kiöntések korlátozásának tulajdonitani, de a rendszeres folyamu nedves éveket igen is; a folyók természetszerü kiöntései és kiáradásainak jótékonysága mindenkor hatalmas lökést adott az egész évi termés befolyására. Igy mig egyrészr
Fölvettem tisztelt tudor úrnak közlését a hogy kaptam s a nélkül, hogy rajta változást tettem volna, ámbár nézeteit sokban nem osztom. Véli-e tisztelt tudósitó úr, hogy nehány ezer fa, melyet kétfel
Hevesmegye alsó részének és a tiszai járásnak tehát, mint már fönteb is érintém, enyhe éghajlata van, mely a gazdászat minden ágának nagyon kedvez, de mely mind a mellett nyáron sokszor, kivált ott, hol tágas legel
év

évi közép állása

1852 1853 1854 1855 1856 1857 1858 1859 1860

330.829 330.555 331.223 330.680 331.124 331.821 331.795 331.387 330.708

volt a légsulymér
legnagyobb különbség 18.936 16.680 18.120 20.304 21.024 16.791 15.432 15.916 14.814

1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

331.721 331.432 331.755 331.317 331.469 331.215 331.165

337.742 (decz. 31.) 339.450 (decz. 17.) 338.806 (febr. 21.) 340.359 (jan. 17.) 339.492 (decz. 8.) 337.305 (decz. 18.) 338.854 (febr. 19.)

322.046 (marcz. 12.) 323.944 (decz. 20.) 324.414 (marcz. 29.) 322.772 (marcz. 29. 323.870 (marcz. 23.) 323.520 (január 10.) 322.037 (decz. 12.)

15.019 15.515 14.392 17.587 15.622 13.787 16.817

16 évet magában foglaló ezen észleletekb
Tél

1852 1853 1854 1855 1856 1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

330.076 331.984 330.444 331.352 331.612 335.324 330.235 330.808 332.042 332.348 333.280 333.383 331.107 333.145 331.971

Tavasz párisi vonal 331.270 329.747 331.715 329.320 330.520 330.424 330.422 330.823 330.395 330.732 330.889 330.237 330.109 331.305 330.216 330.098

Nyár 329.883 330.128 330.488 330.819 331.976 331.116 330.608 332.007 330.287 330.715 330.546 330.950 330.389 330.853 330.343 330.790

sz 330.838 332.274 331.364 331.384 331.992 332.468 332.016 332.891 331.894 332.005 332.139 332.362 335.664 332.113 331.921 332.156

Ezen 16 évi észleletekb
közép állása <sszel és télen az egész évi középállást túlhaladja, a tavaszi és nyári pedig kisebb annál, de a különbség az évi és évszaki középállás közt egy vonalra sem rúg. Hazánk más városaival egybehasonlítva találjuk, hogy a légsúlymér
január 300’’’ 33.180 30.888 31.620 33.096 29.808 29.520 35.220 34.824 31.606 33.465 31.264 32.565 35.975 29.391 33.487 29.926 Julius 300’’’ 30.104 30.936 30.576 30.105 31.188 31.056 29.952 31.476 30.051 30.095

február 300’’’ 28.729 27.684 32.832 28.572 32.232 34.332 34.632 31.440 29.701 33.203 32.147 34.206 31.535 30.190 30.712 33.259

márczius 300’’’ 32.412 30.708 34.320 28.128 33.264 31.308 30.324 31.920 30.452 30.319 30.282 30.071 29.205 39.248 28.531 30.506

aprilis 300’’’ 30.944 29.196 31.512 30.948 29.280 29.680 30.648 29.070 30.394 31.285 31.247 30.993 30.513 32.809 31.363 29.415

Augustus Septemb. 300’’’ 300’’’ 29.954 31.332 30.492 31.416 31.008 32.736 31.704 32.496 30.516 30.300 31.176 32.160 30.252 32.796 31.089 31.117 30.649 31.388 31.573 31.041

Oktob. 300’’’ 31.448 32.340 32.064 29.724 34.440 31.416 32.100 31.092 32.997 33.681

május 300’’’ 30.456 29.340 29.313 28.884 29.015 30.384 30.288 29.784 30.339 30.592 31.137 30.648 30.608 31.858 30.752 30.373

junius 300’’’ 29.592 28.956 29.880 30.646 31.224 31.116 31.620 29.904 30.162 30.476 29.986 30.599 29.973 31.163 30.948 30.442

Novemb. Deczemb. 300’’’ 300’’’ 30.072 31.656 33.132 31.500 29.292 29.664 31.932 32.016 31.236 30.984 33.828 36.120 31.236 32.416 33.812 41.116 31.296 29.461 31.293 33.632

1862 1863 1864 1865 1866 1867

31.079 31.199 30.283 31.096 29.827 30.479

30.554 31.053 30.912 30.299 30.255 31.449

31.871 31.409 31.594 33.473 31.288 32.472

32.528 31.227 30.374 30.219 43.433 31.855

32.018 33.449 31.096 32.647 31.041 32.141

33.068 32.640 33.740 33.235 32.728 29.113

E táblázatból következik, hogy Egerben 16 évi észleletek nyomán a légsúlymér
h<mérsék évi közepe 7.40 7.88 7.12 7.60 7.24 7.74

legnagyobb h
legkisebb h
legnagyobb különbség 33.4 34.5 42.3 37.6 44.1 42.2

1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

8.21 7.27 8.49 8.99 8.79 9.35 9.49 7.30 8.92 9.27 9.65

27.3 (julius 28.) 24.5 (julius 9.) 30.0 (julius 3.) 26.0 (junius 17.) 26.7 (aug. 3.) 28.0 (septemb. 6.) 28.0 (august. 11.) 24.5 (august. 7.) 27.3 (julius 9.) 27.5 (julius 16.) 29.9 (julius 26.)

- 13.0 (febr. 11.) - 13.0 (február 5.) - 12.5 (jamuár 10.) - 9.5 (decz. 24.) - 15.0 (január 3.) - 13.5 (január 7.) - 9.0 (decz. 31.) - 16.3 (január 20.) - 12.3 (február 6.) - 8.1 (jan. 14.) - 11.0 (nov. 25.)

40.3 37.5 42.5 35.5 41.7 41.5 37.0 40.8 39.6 35.5 40.9

Ezen 17 évre terjeszked< táblázatból kiderül, miszerint Egerben az átlagos évi középh<mérsék: 8.34 az átlagos legmagosb h
évi közép h<mérsék 11.81 11.06

legnagyobb h
legkisebb h
legnagyobb különbség 33.9 36.0

Miután Bécsi úr a h
tél - 0.34 - 0.12 - 3.05 - 0.81 - 1.04

tavasz 6.91 6.13 5.65 7.17 7.01 7.97

nyár 15.76 16.05 17.04 15.30 16.66 15.47

<sz 7.77 9.13 8.33 7.23 8.81 7.14

1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

- 0.36 - 3.38 1.37 0.34 0.27 - 1.12 0.08 - 2.04 - 0.35 1.18 1.65

8.52 7.12 8.85 8.57 7.83 10.33 9.48 7.14 8.81 9.57 9.34

16.42 16.02 17.27 17.02 18.21 18.12 17.14 18.78 16.47 17.19 18.59

8.77 8.67 6.33 8.93 9.62 10.49 10.35 8.54 9.69 9.21 9.14

A most el<sorolt eredményekb
január - 2.08 - 0.44 0.42 - 2.30 - 3.11

február - 0.25 1.01 - 1.09 0.12 - 2.87

márczius 3.38 1.39 0.59 2.28 2.92

aprilis 7.93 4.91 5.14 6.82 6.95

május 9.43 12.16 11.32 12.41 11.15

junius 15.36 15.04 16.46 14.40 16.63

1856 1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

0.20 0.19 - 4.12 - 2.33 1.34 - 3.45 - 1.84 1.89 - 6.13 0.55 0.25 1.19

Év 1851 1852 1853 1854 1855 1856 1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

Julius 15.70 17.58 17.57 17.05 17.07 14.35 17.09 16.08 19.01 16.34 18.37 18.65 17.15 15.67 19.63 17.91 18.91

1.29 - 1.19 - 4.74 2.18 0.67 3.47 0.03 1.73 0.68 - 0.24 2.95 3.59

1.62 2.40 1.63 3.89 3.22 5.27 5.62 6.11 5.42 2.07 6.07 3.28

Augustus Septemb. 16.21 11.39 15.54 14.15 17.08 13.32 14.44 11.08 16.29 11.69 15.82 11.07 16.90 13.13 15.22 14.50 17.78 12.26 17.95 15.06 18.51 14.40 18.33 15.65 18.23 15.52 15.25 14.24 16.40 13.37 15.63 16.27 19.37 15.52

9.87 10.08 6.95 9.14 9.04 7.24 11.11 7.31 6.12 9.24 10.67 9.83 Oktob. 9.98 7.51 8.67 7.67 10.39 9.62 10.64 11.04 10.03 7.97 9.86 10.82 10.91 7.35 10.27 7.92 9.95

12.42 13.07 12.78 13.53 13.46 10.99 14.85 15.02 9.89 15.13 11.96 14.91

16.24 15.27 16.76 15.02 17.77 17.76 17.39 16.04 16.43 14.76 18.04 17.48

Novemb. Deczemb. 1.93 - 1.58 5.76 0.05 3.00 - 6.98 2.93 3.55 4.35 - 4.60 0.74 - 0.08 2.53 - 1.27 0.47 - 0.40 2.32 - 1.00 3.75 0.80 4.58 - 1.56 5.01 - 3.36 4.62 - 0.68 4.03 - 1.36 5.43 0.35 3.43 0.15 1.96 - 0.25

E táblázatból következik, miszerint Egerben az átlagos havi középh<mérséke januárnak: - 1°.18, februárnak: 0.43; marcziusnak: 3..36; aprilisnek: 8.14; májusnak 12.62; juniusnak: 16.28; juliusnak: 17..30; augusztusnak: 16.76; szeptembernek; 13.68; oktobernek: 9.45; novembernek: 3.34; deczembernek: -1°.07. Hazánk más helyein intézett észleletekkel egybehasonlítva az egri észleleteimet kiderül, hogy az egrivel hasonló havi középh<mérsékkel birnak, januárban: Nagy Szombat, Soprony, Pannonhalma, Szabadka, Arad, Csetnek, Károlyfejérvár; februárban: Pozsony, Lugos, Kolozsvár; marcziusban: Pozsony, Komárom, Esztergom, Orsova, Pécs; aprilisban: Pozsony, Esztergom, Buda; májusban: Pozsony, Sáros Patak, Csetnek, Kassa; juniusban: Esztergom, Edelény, Csetnek; juliusban: Pécs; augusztusban: egy helység sem honnan észleleteket birok; szeptemberben: Pest; oktoberben: Nyitra, Panonhalma,

Veszprém, Károlyváros; novemberben: Komárom, Veszprém, Buda, Pest, Ó Gradiska; deczemberben: Bakonybél, Debreczen, Zágráb. A középh<mérsék havi menete Egerben a következ<: januárhóban legkisebb a középh<mérsék, erre növeked< gyorsasággal emelkedik aprilisig, azután is folyton n< ugyan, de már nem oly gyorsan; juliushóban éri el a legnagyobb értékét; mire növeked< sebességgel fogyni kezd (legtöbbet novemberben) és fogy egész az év végeig. És most tekintsük még meg a középh<mérséknek napi menetét is Egerben. Az évi középh<mérséknek napi menete pedig a következ< volt: év 1851 1852 1853 1854 1855 1856 1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

nap keltek. 4.66 3.91 3.61 4.82 3.51 3.22 5.36 3.97 5.86 5.61 4.81 4.74 4.81 2.70 5.96 6.63 6.74

regg. 9 óra 8.87 8.67 9.39 9.19 7.20 8.44 9.06 9.60

déli 12 óra 9.74 10.77 9.85 9.87 9.97 10.65 10.75 10.58 11.14 10.50 10.65 11.38 12.11 9.73 10.86 11.02 10.60

délutáni 3 órakor 11.19 11.65 12.50 12.80 10.10 11.43 11.77 12.29

nap lement 7.80 8.96 7.90 8.12 8.24 9.34 8.53 7.27 8.45 8.88 8.19 9.35 9.93 7.79 9.08 9.28 10.06

esti 9 órakor 9.51 8.54 8.84 8.00 7.17 7.73 7.87 8.44

Ebb
Hó napkelte regg 9 déli 12 órak. dut. 3 ór. naplem. esti 9 óra - 1.07 - 0.12 0.85 - 1.09 - 1.26 Jan. - 2.92 Febr. - 2.09 0.95 1.97 3.83 1.33 1.20 Marcz. 0.35 4.01 5.65 7.26 3.69 4.10 April. 3.78 8.02 10.96 12.08 8.40 6.40 Május 8.05 13.85 15.80 16.79 12.39 12.23 Junius 12.02 17.19 19.28 20.04 16.54 15.67 Julius 13.69 18.09 20.19 21.24 17.42 16.73 Augustus 12.22 16.79 19.78 20.80 17.44 16.60 Szeptemb. 9.02 14.89 16.70 18.27 14.40 13.77 Oktober 5.36 9.09 11.97 12.13 10.23 8.44 Novemb. 1.08 4.10 5.19 5.68 3.39 3.35 Deczemb. - 2.92 - 0.86 0.47 0.82 - 1.19 - 1.18 Ezen adatokból az t:nik ki, hogy minden hónapban a közép h<mérsék nap keltekor legkisebb és délutáni 3 órakor legnagyobb, továbbá hogy a lég melegsége napkeltét
északra, de északra, nyugatra a keletre zárkozott és csak délre nyíló völgyben fekv< Egerben. Gazdászati tekintetb
jan. 26 25 24 31 23 15 20 30 28 22 30 31 10 30 20 18 12

febr. 14 27 23 17 26 14 26 28 17 22 10 19 25 12 21 11 8

márcz. 14 25 24 15 16 18 13 24 9 17 3 8 3 2 13 1 16

apr. 3 12 13 4 3 2 2 3 1 3 6 1 1

máj. 3 2 -

sept. 1 1

okt. 5 1 2 2 9 10 1

nov. 15 4 12 11 8 13 14 18 14 12 8 6 5 8 6 11 14

decz. 23 22 30 4 28 26 28 28 22 18 26 30 29 25 21 21 19

17 évi id<szakra terjed< ezen vizsgálatokból kiderül, hogy a fagynapok közepes száma Egerben januárhóban: 23, februárban: 18, marcziusban: 13, aprilisben: 3, oktoberben: 2, novemberben: 11, és deczemberben: 23; májusban 17 év folytán összesen csak öt, Szeptemberben pedig csak két fagynap volt. Hogy mikor állott be Egerben <sszel az els< és tavasszal az utolsó fagy vagy dér, mutatja a következ< táblázat: év 1851 1852 1853 1854 1855 1856 1857 1858

els< fagy vagy dér oktob. 30 f. novemb. 11. f. oktob. 30. f. novemb. 20. f. novemb. 7. f. septb. 25. f. oktob. 31. f. oktob. 29. d.

utolsó fagy vagy dér april. 7. f. april. 23. f. april. 20. f. april. 25. f. april. 25. f. marcz. 31. f. marcz. 22. f. april. 15. f.

év 1860 1861 1852 1863 1864 1865 1866 1867

els< fagy vagy dér nov. 1. f. okt. 26. f. nov. 16. f. okt. 25. d. sept. 29. d. okt. 27. f. okt. 18. f. sept. 27. f.

utolsó fagy vagy dér marcz 24. f. május 1. f. marcz. 18. f. april. 2. f. május 6. f. april. 7. f. máj. 24. dér april. 6. f.

1859

novemb. 1. f.

april. 3. f.

Szolnokon Dr. Bécsi János észleletei szerint volt fagy déli 12 órakor: év 1866 1867

január 21 20

november 3 6

deczember-ben 22 napon 12 ’’

tehát átlagosan januárban 20 szor, novemberben 4 szer és deczemberben 17 szer. De miután a szolnoki h<mérséket csak egyetlen óráról t. i. déli 12 óráról ismerjük, sem azt nem határozhatjuk meg, hogy melyik hónapra hány fagynap esik, sem azt, hogy mikor állnak ott be átlagosan az évben az els< és utolsó fagy vagy dér és Dr. Bécsi ur nagy érdemet szerezhetne magának a lebtan körül és igen háláraméltó dolgot tenne, ha szives volna, ezentúl a h<mérséket a délen kivül még kétszer t. i. reggeli 6 és esti 6 órakor, vagy legalább még egyszer t. i. reggeli 6 órakor, vagy mi még jobb volna nap keltekor följegyezni. És most, miután a h<mérséki viszonyokat sok oldalról átvizsgáltuk volna, térjünk át a légáramlásoknak mint oly jelenségeknek nyomozására, melyek a h<mérsékkel nem csak a legszorosabb összeköttetésben állnak, hanem egymásra dönt< befolyást is gyakorolnak, ugy hogy a légáramlások a h<mérsék változásából erednek s ez utóbbi megint a légáramlások miném:sége által módosittatik. Az els< kérdés pedig, melyet itt nyomoznunk kell az: miképen oszlanak fel a szélirányok Egerben? Ezen kérdésre három nézpont szerint akarok észleleteim nyomán felelni, t. i. hogyan osztatnak fel a szélirányok 1) az egész évet általában, 2) hogyan az egyes évszakokat és végre 3 szor: hogyan az egyes hónapokat tekintve? Mi az els< kérdést illeti, következik az észleleteimb
É. 383 298 386 393 415 335 337

ÉK. 56 59 60 73 35 32 14

K. 91 142 115 146 181 150 145

DK. 44 110 75 62 32 45 25

D. 124 177 143 129 156 146 159

DNy. 132 112 64 69 58 76 64

Ny. 175 99 128 97 106 158 155

ÉNy. 90 -szer 97 ’’ 123 ’’ 117 ’’ 87 ’’ 147 ’’ 177 ’’

Egerben a szélrózsának 16 iránya szerint jegyeztetik ugyan fel a szél, de rövidség kedveért itt azokat 8-ra vontam össze. *)

Átlagosan véve fú tehát Egerben egy év folytán a szél észak fel
É. 80 101 97 104 63 70

ÉK. 9 8 18 6 5 -

K. 25 43 30 33 43 34

DK. 31 19 12 7 11 7

D. 49 41 44 59 45 48

DNy. 30 10 15 16 21 20

Ny. 29 29 29 5 43 47

Ény. 30 23 28 23 42 47

A téli évszakban tehát Egerben esik átlagosan északi szél: 86, északkeleti: 7, keleti: 34, délkeleti: 14, déli: 47, délnyugati: 19, nyugati: 30 és északnyugati: 35ször. Uralkodó az északi szél, a többi szélirány pedig következ
É. 92 76 87 104 102 76 85

ÉK. 19 13 17 19 11 11 7

K. 21 34 38 36 56 48 39

DK. 4 22 23 11 8 11 8

D. 24 43 36 24 47 43 55

DNy. 45 36 10 22 15 21 21

Ny. 36 30 48 30 23 45 52

ÉNy. 35 21 27 36 14 31 47

Tavasszal tehát Egerben esik az egész évszakra átlagosan északi szél: 85, északkeleti: 13, keleti: 39, délkeleti: 12, déli: 39, délnyugati: 24, nyugati: 37 és északnyugati: 30-szor. Ennél fogva tavaszon is az északi szél uralkodik Egerben, a többi irány pedig következ< sorrendben sorakozik utána. D., K., DK., ÉNy., DNy., ÉK. és DK. c) Nyári évszak.

év 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

É. 111 87 123 120 131 99 113

ÉK. 6 26 16 18 10 9 3

K. 33 15 12 29 40 31 34

DK. 18 34 6 8 10 11 4

D. 32 34 41 27 18 27 26

DNy. 11 30 12 18 10 16 13

Ny. 60 17 22 40 33 32 27

ÉNy. 5 33 44 36 24 45 53

E szerint nyáron Egerben átlagosan véve észlelhet<: északi szél: 112, északkeleti: 13, keleti: 27, délkeleti: 15, déli: 29, délnyugati: 17, nyugati: 33, és északnyugati: 34 szer. Egerben nyáron is az északi szél uralkodik, a többi pedig következ
É. 90 59 80 76 114 89 89

ÉK. 22 15 17 18 10 11 3

K. 29 49 40 36 55 45 28

szi évszak. DK. 17 34 31 28 8 15 8

D. 38 55 34 47 37 30 41

DNy. 38 24 25 21 14 20 16

Ny. 35 24 19 19 18 32 45

ÉNy. 4 13 27 18 34 31 41

Átlagosan véve észleltetik Egerben <sszel: északi szél. 85, északkeleti: 14, keleti 40, délkeleti: 20, déli: 40, délnyugati: 22, nyugati 27 és északnyugati: 24. E szerint Egerben <sszel is az északi szél uralkodik, melyre azután a többi következ
tavaszszal É. D. K. Ny. ÉNy. DNy. ÉK. DK.

nyáron É. ÉNy. Ny. D. K. DNy. DK. ÉK.

<sszel É. D. K. Ny. ÉNy. DNy. DK. ÉNy.

egész évben É. D. K. ÉNy. Ny. DNy. DK. ÉK.

A szélirányok feloszlását, tekintve az év egyes hónapjait, Egerben következ
É. 27 28 28 41 26 25 26

ÉK. 3 2 3 8 2 -

K. 2 6 15 12 9 9 13

DK. 7 13 1 3 4 2

D. 3 20 15 17 29 19 22

DNy. 13 11 2 2 4 8 8

Ny. 18 7 8 4 9 19 8

ÉNy. 27 12 9 5 6 9 14

D. 13 14 14 13 20 12 9

DNy. 15 8 5 3 9 7 4

Ny. 15 10 9 3 9 11 17

ÉNy. 11 9 5 12 2 18 20

D. 6 21 6 7 20 12 21

DNy. 24 6 3 8 5 8 7

Ny. 14 6 24 10 5 15 8

ÉNy. 13 2 8 9 7 13 8

D. 3 13 8 7 5 19

DNy. 7 7 3 3 3 8

Ny. 11 14 11 11 12 10

ÉNy. 13 8 9 17 4 10

Februárhóban: év 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

É. 25 18 42 29 32 13 20

ÉK. 2 2 4 7 1 4 -

K. 2 14 3 9 10 14 12

DK. 1 9 2 11 1 5 2

Marcziushóban. év 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

É. 28 23 24 30 29 19 15

ÉK. 4 4 3 9 5 3 4

K. 3 18 16 15 20 21 25

DK. 1 13 9 5 2 3 5 Aprilisban.

év 1861 1862 1863 1864 1865 1866

É. 43 30 36 34 34 25

ÉK. 9 2 7 6 2 3

K. 4 12 21 8 16 10

DK. 4 5 4 3 5

1867

20

-

4

2

9

6

23

26

D. 15 9 12 10 12 12 14

DNy. 14 13 4 11 7 5 8

Ny. 11 10 13 9 5 10 21

ÉNy. 9 11 10 10 3 8 13

D. 14 10 14 8 3 8 7

DNy. 7 10 3 11 2 6 3

Ny. 14 5 9 7 9 13 10

ÉNy. 1 14 18 4 8 6 10

D. 12 15 12 2 8 6 13

DNy. 2 8 4 4 3 4 5

Ny. 25 8 6 11 8 18 10

ÉNy. 1 16 10 23 8 17 30

DNy. 2 12 5 3 3 2 5

Ny. 21 4 7 12 4 8 8

ÉNy. 3 3 16 9 6 22 14

Májushóban. év 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

É. 21 23 27 38 39 32 23

ÉK. 6 7 7 4 4 5 3

K. 14 14 11 13 20 18 10

DK. 3 5 9 2 3 3 1 Juniushóban.

év 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

É. 27 26 34 28 41 39 49

ÉK. 5 8 7 4 5 2 2

K. 9 8 2 16 14 14 7

DK. 16 9 3 2 1 2 2 Juliushóban.

év 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

É. 38 31 50 38 37 32 29

ÉK. 1 4 6 6 2 1 -

K. 13 2 4 6 21 5 5

DK. 2 9 1 3 2 1 1

Augusztushóban. év 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

É. 46 29 39 44 47 29 35

ÉK. 14 3 8 2 3 1

K. 19 6 6 7 21 7 22

DK. 16 2 3 2 4 1

D. 6 9 15 7 8 12 6

Septemberhóban. év 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

É. 30 21 32 25 39 29 44

ÉK. 7 5 5 5 3 5 1

K. 7 14 6 12 15 19 7

DK. 7 6 5 1 6 3

D. 13 8 11 17 8 9 5

DNy. 9 14 11 12 2 10 5

Ny. 24 15 7 10 7 6 10

ÉNy. 6 12 4 12 6 15

D. 10 35 14 18 15 9 24

DNy. 13 3 4 9 8 5 6

Ny. 4 6 1 8 8 11 14

ÉNy. 1 4 3 7 16 3 9

D. 15 12 9 12 14 12 12

DNy. 16 7 10 4 5 5

Ny. 7 3 11 1 3 15 21

ÉNy. 3 2 12 7 7 22 17

D. 14 11 13 11 15 16 17

DNy. 10 3 10 3 6 8 5

Ny. 11 11 22 11 14 22 5

ÉNy. 8 9 11 10 16 13 11

Oktoberhóban. év 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

É. 29 24 18 32 22 36 25

ÉK. 15 3 8 3 4 6 1

K. 17 7 20 10 17 18 9

DK. 4 11 15 11 3 5 3 Novemberben.

év 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

É. 31 14 20 24 32 24 20

ÉK. 7 4 10 3 1 1

K. 5 28 14 24 23 7 12

DK. 13 16 10 12 4 4 2 Deczeberben.

év 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

É. 38 30 26 39 26 23 32

ÉK. 4 1 3 3 1 1

K. 4 24 8 13 11 8 19

DK. 4 4 3 2 3 1

Ezen észleletekb
É. 29 26 24 32 29 36 37 38 32 27 24 31

ÉK. 3 3 4 4 5 5 3 4 4 6 3 2

K. 9 9 18 11 14 10 8 12 12 15 16 12

DK. 4 4 5 3 3 5 2 4 4 7 9 3

D. 18 15 15 10 12 9 9 9 10 18 12 14

DNy. 7 7 9 6 9 6 4 5 9 7 7 6

Ny. 11 12 9 13 12 10 14 9 11 7 9 14

ÉNy. 12 11 9 12 9 9 16 12 8 6 10 11

Szolnokon, hol mint látszik, a szélirány csak akkor jegyeztetett fel, ha a légáramlás jól érezhet< volt, esett átlagosan az egész évre: északi szél: 24, északkeleti: 9, keleti: 13, délkeleti: 2, déli: 11, délnyugati: 4, nyugati: 13 és északnyugati: 5. - Az egyes évszakokat tekintve esett télen: északi szél: 7, északkeleti: 4, keleti: 1, délkeleti: 1, déli: 3, délnyugati: 1, nyugati: 3, északnyugati: 3. Tavaszal esett: északi szél: 5, északkeleti 4, keleti: 2, délkeleti: 1, déli 4, délnyugati: 2, nyugati: 2, északnyugati: 2. - Nyáron esett: északi szél: 2, északkeleti: 1, keleti 3, délkeleti: 0, déli: 4, délnyugati: 1, nyugati: 5, északnyugati: 1. – sszel esett: északi szél 7, északkeleti: 2, keleti: 6, délkeleti 0, déli: 0, délnyugati: 1, nyugati: 1, északnyugati: 3. A mi a szélirányoknak egymáshoni arányát illeti, ez az egri észleletek szerint következ
télen 0.65 0.40 0.45 0.65 0.75 0.45

tavasszal 0.26 0.57 0.41 0.22 0.48 0.46 0.78

nyáron 0.29 0.39 0.33 0.22 0.14 0.28 0.24

<sszel 0.42 0.93 0.42 0.62 0.44 0.35 0.56

egész évben 0.43 0.62 0.36 0.38 0.44 0.50 0.55

Átlagosan véve az északi szelek ugy aránylottak a déli szelekhez: télen mint 1 : 0.56, tavasszal mint 1 : 0.45, nyáron mint 1 : 0.27, <sszel mint 1 : 0.53, s az egész

évben mint 1 : 0.47, vagyis esett 100 északi szélre télen: 56, tavasszal: 45, nyáron: 27, <sszel: 53 és egész évben: 47 déli szél: II. A keleti szelek úgy aránylottak a nyugatiakhoz mint 1 : év 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

télen 1.88 0.88 1.20 1.28 2.30 2.11

tavasszal 2.64 1.13 1.09 1.35 0.75 0.81 4.28

nyáron 1.33 1.07 2.29 1.53 1.27 2.86 3.57

<sszel 1.13 0.62 0.81 0.71 0.97 1.63 2.61

egész évben 2.08 1.15 1.63 1.20 1.20 2.18 3.11

Átlagosan véve a keleti szelek ugy aránylottak a nyugatiakhoz, télen mint 1 : l.61 tavaszszal mint 1 : 1.72, nyáron mint 1 : l.99, <sszel mint 1 : 1.22 az egész évben mint 1 : 1.79, az az 100 keleti szélre esik télen: 161, tavaszszal 172, nyáron 199, <sszel 122 s egész évben 179 nyugati szél. Tekintve az egyes hónapokat következik az egri észleletekb
Januárban Februárban Marcziusban Aprilisben Májusban Juniusban Juliusban Augusztusban Szeptemberben Oktoberben Novemberben Deczemberben

100 keleti szélre 154 nyugati 281 ’’ 174 ’’ 269 ’’ 140 ’’ 154 ’’ 314 ’’ 179 ’’ 150 ’’ 91 ’’ 142 ’’ 227 ’’

Tekintsük most a szélnek Egerben észlelt erejét. Széler<mér
télen -

tavaszszal 1.06

nyáron 1.02

<sszel 0.87

egész évben 0.85

1862 1863 1864 1865 1866 1867

0.86 1.08 0.59 0.42 0.55 0.66

0.96 1 1.12 0.62 1.01 0.95

0.66 0.85 1.04 0.83 0.92 0.78

0.35 0.57 0.59 0.78 0.59 0.67

0.66 0.83 0.83 0.66 0.75 0.81

A szél közép ereje tehát átlagosan véve. télen: 0.69, tavaszon: 0.96, nyáron: 0.87, <sszel: 0.63 s az egész évben: 0.77. A szélnek közepes ereje tehát Egerben tavasszal legnagyobb, <sszel legkisebb és nyáron nagyobb mint télen. Tekintve az egyes hónapokat, az egri észleletekb
szélcsendes nap majd szélcsend kis szél középszerü szél nagy szél vihar

télen 35 9 21 12 5 1

tavassz. 8 8 34 20 7 2

nyár. 15 17 31 19 6 1

<szszel 38 14 26 13 4 1

az évben 96 48 112 62 23 6

napon ’’ ’’ ’’ ’’

Látni e táblázatból, hogy a legtöbb szélcsendes nap <sszel, a legkevesebb tavaszszal van, a tavasz a legszelesebb évszak, <sszel legkevesebb a szeles nap, télen pedig megint több a szeles nap mint nyáron. Nem csekély fontosságu és minden esetre érdekes mozzanat az éghajlati viszonyok alakulásában még a befellegzés (Bewölkung) is, vagyis azon mód és fok, mely szerint az ég valamely helyen felh
felh
télen 2.64 3.08 2.85 2.84 3.43 3.36 2.88 2.58 2.71 3.10 2.81 2.41 2.83 3.12 3.14 3.12

tavaszszal 2.55 2.19 2.47 1.89 2.61 2.69 2.73 2.91 2.65 3.48 2.73 3.29 2.47 2.68 2.31 2.62 2.52

nyáron 1.87 1.95 1.88 2.34 2.18 2.34 2.73 3.07 1.85 2.81 2.02 1.94 1.97 2.45 2.10 1.98 2.17

<sszel 2.40 2.82 2.39 2.18 2.85 2.68 2.72 3.11 2.69 2.52 1.95 2.16 1.87 2.74 2.18 1.89 2.43

egész évben 2.34 2.42 2.44 2.27 2.71 2.77 2.87 2.95 2.51 2.85 2.39 2.31 2.35 2.64 2.47 2.47 2.51

Kit:nik ezen észleletekb
3.05 2.78

Juliusban: Augusztusban:

2.07 2.03

Marcziusban: Aprilisben: Májusban: Juniusban:

2.71 2.49 2.50 2.32

Septemberben: Oktoberban: Novemberben: Deczemberben:

2.08 2.36 2.99 3.01

E táblázatból az t:nik ki, hogy Egerben 17 évi átlag szerint januárhó a legborultabb, augusztus a legderültebb ég:. A többi hónapokra nézve a befellegzés november és deczember havakban majdnem egyenl< és közel áll a januárhóéhez; februárhó csak kevessel borultabb mint marczius, aprilis és májushavakban a befellegzés majdnem egyenl< és épen úgy áll a dolog junius és oktober-, julius és szeptemberhavakra nézve, csak hogy ez utóbbi hónapokban az ég derültebb mint juniusban és oktoberben és ezekben ismét derültebb mint aprilis- és májusban. Befellegzésre nézve t. i. a hónapok, a legderültebbt
Teljesen derült nap: Majd teljesen der. nap Inkább ’’ ’’ Teljesen borult nap: Majd. telj. ’’ ’’ Inkább ’’ ’’

télen 2 3 9 26 18 20

tavaszon 1 4 16 13 17 28

nyár. 1 6 25 5 13 28

<sszel 3 5 19 14 17 24

egész évben 7 18 69 58 65 100

Legtöbb a teljesen derült nap <sszel, legkevesebb tavaszszal és nyáron, majdnem teljesen derült nap legtöbb nyáron, legkevesebb télen, a teljesen beborult nap télen legtöbb, nyáron legkevesebb és épen ugy vagyunk a majd teljesen beborult napokkal is. Az egész évet tekintve az inkább derült napok 26, az inkább borultak 61, és azok, melyeken az ég befellegzése annak felére terjed 13 száztólit tesznek ki. Az egyes hónapokat illet
Januárban Februárban Marcziusban

a telj. der:lt

majd telj. der:lt

0 1

1 1 1

inkább teljesen der:lt borult napoknak 3 10 5 8 4 7

majd telj. borult

inkább borult

7 5 7

7 9 9

Aprilisban Májusban Juniusban Juliusban Augusztusban Szeptemberben Oktoberben Novemberben Deczemberben

1 1 2 1 1

1 1 1 2 2 2 1 1 1

6 5 8 9 8 8 7 3 3

3 3 2 1 2 2 4 9 11

4 5 3 3 4 3 5 7 7

10 12 11 10 9 9 9 7 7

E táblázatból kit:nik, hogy a derült napok számára nézve - összefoglalván itt a teljesen, majdnem teljesen és inkább derült napokat - az év hónapjai, kezdve a legderültebb ég: hónaptól a következ< sorban rendezkednek: julius, szeptember, augusztus, junius, november, aprilis, május, marczius, januarius, februarius és deczember. Meg ne ütközzék senki azon ellenmondáson, mely a hónapoknak ezen s a fönnebb adott sorrende közt létezik, mert ezen ellentét csak látszatos. A fönnebbi sorrendben t. i. melyben augusztus áll mint legderültebb ég: hónap els< helyen, a hónapok befellegzésének közepes értékét adtuk, az utóbbi sorrend pedig azon napok számát tünteti el<, melyeken az ég vagy teljesen, vagy majdnem teljesen tiszta, vagy legalább felénél kevesebb volt felh
télen

tavaszon

nyáron

<sszel

egész évben

1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867

21.76 23.39 28.47 23.68 12.31 45.89

42.52 40.06 45.18 46.92 26.06 47.09 29.52

65.66 57.58 70.26 60.85 33.13 95.01 93.10

63.16 16.77 48.55 51.27 21.64 22.75 61.29

194.07 133.86 186.65 193.50 103.71 181.85 239.26

A csapadékok mennyiségei párisi vonalokban vannak kifejezve, az évszakok ugy vannak számítva, hogy tél alatt: deczember, januarius, és februarius, tavasz alatt: marczius aprilis és május, nyár alatt: junius, julius és augusztus, <sz alatt pedig: szeptember, október és november hónapok értetnek, az utolsó rovatban pedig azon mennyiség foglaltatik, mely egy nap- év folytán, t. i. januártól deczember végeig, a légk
1861 ’’’ 10.25 6.67 14.34 10.62 17.56 28.08 23.51 14.07 19.16 17.00 27.00 5.81

1862 ’’’ 5.27 10.68 5.88 22.68 17.50 22.70 10.68 24.20 7.40 2.21 7.16 7.50

1863 ’’’ 11.22 4.67 18.43 61.92 14.83 48.12 14.77 7.37 17.33 10.41 20.81 6.77

1864 ’’’ 2.26 19.44 25.30 5.12 16.00 31.43 21.65 16.77 17.72 13.44 20.11 3.76

1865 ’’’ 15.99 3.92 10.67 1.36 14.03 23.84 5.21 4.08 2.73 13.27 5.64 2.97

1866 ’’’ 5.53 3.81 29.79 4.75 12.55 17.33 15.70 61.98 8.13 4.72 9.90 17.66

1867-évben ’’’ 30.79 7.44 9.63 10.20 9.69 47.15 39.93 6.02 16.29 36.51 8.49 17.12

Az e táblában foglalt észleletekb
Januárban: aprilisban: juliusban: oktoberben:

’’’ 11.62, 9.59, 18.78, 13.94,

februárban: májusban: augusztusb.: novemberb.:

’’’ 8.09, 14.31, 19.21, 14.17,

marcziusban: juniusban: szeptemberben: deczemberben:

’’’ 17.72, 31.23, 12.67, 8.80,

E szerint tehát a legkevesebb légcsapadék van február, a legtöbb juniushóban, e két hó közé pedig következ
télen es< 17 15 7 11 11 8 2 24 11 11 9 9 11 15 15 21

hó 11 21 21 25 3 7 5 7 25 12 22 13 16 24 12 12

tavaszon es< hó 33 6 7 1 23 10 16 3 30 5 12 16 1 19 4 15 3 25 5 14 3 25 2 28 1 34 7 19 9 35 4 32 6

nyáron es< 36 16 12 26 14 9 12 21 17 28 21 20 18 28 30 38 26

<sszel es< hó 23 9 32 20 6 19 5 10 3 9 3 10 1 18 4 25 2 16 4 20 1 24 1 20 1 18 9 17 3 10 5 24 8

egész évben es< hó 105 36 82 14 67 41 71 25 62 31 45 7 43 9 60 12 87 20 78 31 73 18 67 23 75 15 93 27 80 34 92 21 106 30

Ezen adatokból következik, hogy átlagosan véve Egerben télen 12 napon es< és 15 napon hó, tavaszon: 24 napon es< és 4 napon hó, nyáron: 22 napon es<, <sszel: 18 napon es< és 3 napon hó, az egész évben pedig: 76 napon es< és 23 napon hó esik.

Most az egyes hónapokat tekintve az egri észleletek nyomán kit:nik, hogy 17 évi átlag szerint esik Egerben: hónap Januárius: Februárius: Marczius: Aprilis: Május: Junius

es< 5 3 7 6 8 8

hó 5 5 4 7 0.2 -

hónap Julius: Augustus: Szeptember: Oktober: November: Deczember:

es< 7 7 5 7 6 4

hó 3 5

Kiderül ebb
1864 23.06 19.27 48.06 23.60 21.09 18.70 6.16 15.14 3.50

1865 29.80 24.26 24.78 2.77 9.24 24.98 20.45 39.03 3.06 13.42 3.67 1.56

1866 és 12.98 7.09 26.16 7.82 9.95 6.07 24.48 30.69 10.89 7.10 17.80 9.04

1867-évben 29.47 19.86 25.26 40.54 8.05 36.20 19.04 6.64 6.24 28.23 7.50 29.53

Ezen mérésekb
télen ’’’ 57.56 21.63 58.37

tavaszszal ’’’ 36.79 43.93 73.85

nyáron ’’’ 92.75 84.46 61.24 61.88

<sszel ’’’ 40.00 20.15 35.79 41.97

egész évben ’’’ 178.58 197.02 170.06 256.86

e szerint a csapadékok átlagos mennyisége Szolnokon télen: 45’‘‘.85, tavaszon: 51’‘‘.52, nyáron: 75’‘‘.08, <sszel: 34’‘‘.48, egész évben: 200’‘‘.55. Összehasonlítván

ezen csapadékmennyiségeket az Egerben észleltekkel kitünik, hogy télen, tavaszszal, nyáron és az egész évben Szolnok t
hónap Január: Február: Marczius: Aprilis: Május: Junius:

csapadék mennyiség ’’’ 21.89 24.38 9.96 13.73 11.03 10.91

hónap Julius Augustus: Szeptember: Oktober: November: Deczember:

Ezen mennyiségeket az Egerben észleltekkel összehasonlítván kider:l, hogy Szolnok január, február, marczius, aprilis, augusztus és deczember havakban több, ellenben május, junius, szeptember, október és november havakban kevesebb vizet nyer a légk
télen 26 10 30

tavaszon 18 27 27

nyáron 31 26 16 25

<sszel 24 10 16 21

egész évben 81 27 117

tehát négy évi átlag szerint télen: 22, tavaszon: 24, nyáron 24 1/2, <sszel 17 3/4 s az egész évben: 68 1/2 nap, melyeket ha az egri észleleletekkel összehasonlítunk kisül, hogy Egerben télen, tavaszon, <sszel s az egész évben több, ellenben nyáron kevesebb nap számláltatott, a melyen légköri csapadék észleltetett mint Szolnokon. Az egyes hónapokat ha tekintjük, észleltetett átlagosan légköri csapadék Szolnokon: hó Januárban: Februárban:

napon 10 8

hó Májusban: Juniusban:

napon 7 9

hó Szeptemberben: Oktoberben:

napon 4 5

Márcziusban: Aprilisban:

11 7

Juliusban: Augusztusban:

8 7

Novemberben: Deczemberben:

8 6

mely eredményeket az egriekkel összehasonlítva kisül, hogy január, február, marczius, aprilis és augusztus havakban ugyanannyi napon észleltetett légköri csapadék Szolnokon mint Egerben, május, szeptember, október, november és deczemberben Egerben több, ellenben junius és julius havakban kevesebb nap számláltatott, mint Szolnokon, melyeken légköri csapadékok észleltettek. Végül nézzük meg már most azon napok számát is, melyeken Egerben villamos és másféle légtünemények észleltettek. Az egri csillagda naplója szerint volt átlagosan 17 évi észleletekb
télen 14 18

tavsz. 1.3 1.5 1 3

nyáron 5 4 2.5 -

<sszel 1 5 8

egész évben 9 napon 7 ’’ 4 ’’ 1.3 ’’ 24 ’’ 34 ’’

Jéges< észleltetett 17 év alatt tavaszon: 12-szer, még pedig: 1852-ben 1-szer, 1853-ban 2-szer, 1859 ben 1-szer, 1860-ban 3-szor, 1861-ben 1-szer, 1863-ban 1szer, 1864-ben 1-szer, 1866-ban 1-szer, 1867-ben 1-szer. Továbbá nyáron 9-szer ugyan is: 1859 ben 1-szer, 1860 ban 2-szer, 1861-ben 2-szer, 1862-ben 1-szer, 1863-ban 1-szer, 1865-ben 1-szer, 1867-ben 1-szer; végre <sszel egyszer, még pedig 1862-ben. Villámlás tavaszon észleltetett 9-szer 17 év alatt, még pedig: 1852-ben 1-szer, 1853-ban 1-szer, 1854-ben 3-szor, 1855-ben 1-szer, 1862-ben 2szer, 1863-ban 1-szer és 1867-ben egyszer; <sszel pedig szinte 9-szer, t. i. 1851ben 1-szer, 1853-ban 2-szer, 1859-ben 2 szer, 1862-ben 1-szer és 1864-ben 3-szor. Ime befejezem megyénk éghajlati viszonyainak el
V. Népesség, a lakosok különbsége nemzetiségre, nyelvre, vallásra nézve, lakhelyek. Minthogy megyénk népesedési viszonyairól annak f
dívik. De még az is, hogy Bodonyban a magyar nyelven kivül még a német és tót is föl vannak egyházi nyelvekül jegyezve, csak annak tulajdonítandó, hogy e plébániához több mátrai bánya, jelesen a parádiak és az ottani üveghuta is, mint fiók községek tartoznak, melyeknek munkásai jobbadán oda költözködött tótok és németekb
mely más püspöki hatóság alá tartozván a hivatolt névtárban el< nem fordul. Ily városok és helységek például Hatvan, Mez<-Tur, Czibakháza, T.-Földvár, Csépa, Szelevény, Sass, Ugh, Inoka, Nagy-Rév, T.-Kürth, Vezseny stb. s minthogy az ezen helységekben lakó más nemzetiség:ekr
hasonlóval él a nép, itt idest mond édes helyett szómát, ómát, szalma alma helyett, Füzes-Abonyban a létrát réklának, a heged:t hedeg:nek, nedvest medvesnek mondják, a hoz-hez, nál-nél helyett nyi-vel élnek p. kántornyi megyek, papnyi voltam és némely szót egészen átidomítanak, például mikor nekem egy abonyi ember mondá:. haunap temik el a fiamat, értsd temetik el. De ezek mind csak apró sajátságok, melyekt
régen fönnáll és a sok majorság és tanyától, melyeknek száma a tagositás befejeztével, kivált az alföldön gyorsan szaporodott és folyvást növekszik. Ezen lakhelyekb
VI. Termények, kézmD- és gyáripar, kereskedés és forgalom. A kett<s megye, melynek területe egyik részén a Mátra hatalmas hegylánczolata emelkedik és húzódik, míg a másik részét meszsze terjed< tágas síkföld képezi, igen termékeny talajjal bir és a természetnek mind a három országából származó mindenféle terményekben b
vadászati szárnyasok osztályából a fáczány több nagy birtokos földén tenyésztetik, fogoly, fürj, vadgalamb, karics, haris és seregély nem ritka, a Mátra bikkes erdeiben a császármadár sem hiányzik, valamint a szalonkának, e kedves vándormadárnak több faja is minket évenkint megszokott látogatni. Azonkivül találhatók a rónán túzokok s a Tisza és lápok környékén daruk, gólyák, a különbféle gémfajok, s
s
pang e városban. Ha azon mesterségeket tekintjük, melyek megyénkben legszámosabb egyén által vannak képviselve, úgy találjuk, hogy e tekintetben a csizmadiák, kovácsok, asztalosok, tímárok, kerekgyártók, bodnárok, sz:csek, sz:rszabók és kalaposok érdemelnek f
igaz, hogy az elmult szomorú 20 évben mostohán fölöttünk uralkodó kormányok gondjukat csak is az úgynevezett államutakra össpontosítván, az országos és községi utakat egészen a hanyatlásnak engedték át: de más részr
VII. Szellemi mivel@désre szolgáló intézetek. Ezen fontos szakasz el
Tanulmányi segédintézetekül van a lyceumban egy 45000 kötetb
Halászon 33, T.-Igaron 20, T.-Nánán 282, T.- rsön 231, T.-Örvényben 71, T. Püspökiben 177, T.-Szalókon 215, T.-Szajolon 94 és T.-Sz
egy iskola esik lakóra 1694.76 2383.57 766.77 1601.14

egy iskolára esik tanuló 138.88 137 94.08 145.76

b) leányiskolák.

egy tanuló esik lakosra 12.25 19.43 8.08 12.28

Járás Tarna Gyöngyös Mátra Tisza

egy iskola egy iskolára egy tanuló esik lakóra esik tanuló esik lakosra 89.53 16331 182.40 18273 137.33 133.07 nincs külön nyilvános leányiskola 18374.33 143.67 127.90

Egerben 305.33 lakóra egy papnövendék, 191.70 lakóra egy jogász, 31.44 lakóra egy gymnasiumi, 337.14 lakosra egy képezdész, 54.78 lakóra egy elemi f
mennyiben azoknak csak alárendelt szerepet tulajdonít, holott ha azokat egyetemlegesen tekintjük azonnal kider:l, hogy a népiskola képezi azon biztos alapot, melyen az egész közmiveltség nagyszerü épülete nyugszik. Mert nem csak hogy az elemi oktatás azokban is kiképzésüknek els< alapját képezi, kik magasabb tanulmányokra törekednek, hanem az egész szellemi kincsét s azzal egyszersmind polgári és társadalmi állásának minémüségét szerzi meg azon nagy tömegnek, a falusi népnek, mely szellemi kimivelését a népiskolában szerzi és azontúl nem menvén, azzal beér, mit abban tanult. Ily szempontból tekintve a dolgot, a népiskolák felette nagy fontossága azonnal szembe ötlik. Örömmel tapasztalhatni egyébbiránt, hogy az elemi oktatás ügye valamint átalában az egész hazában, úgy nálunk, megyénkben is mindinkább lendületet nyer és meg vagyok gy
hány lakosra esik egy népiskola? 1051 1120 1220 1800 1270 2230 2000 1140 2000 1350 477 720 ? 600 ? 400 ? 750 ? 8000 600 1000

hány tanuló esik 100 lakosra? 7 14 16 2 15 2 6 20 5 12 18 12 7 11 3 18 17 20 2 0.63 17 ?

Spanyolországban

640?

5

Hasonlítsuk most össze a népiskolaügy azon állását mely kett<s megyénkben van azon országokéval, melyeket a fönebbi táblázat el
Püspökiben, T. Sasson, T. Sz
VIII. a kett@s megyék politikai felosztása, a nagy és kis birtokosok száma, községhatárainak kiterjedése és a községek népszáma. Heves és Küls< Szolnok t. e. vármegyékben a f
nagy kis határa haszon- község rangja birtokosok kiter- vehetlen népesszáma jedése része sége katasztralis hold

Aldebr< falu Átány ’’ Balpüspöki ’’ Besseny< ’’ Boczonád ’’ Deménd ’’ Dormánd ’’ Domoszló és ’’ Markaz ’’ Detk, Ugra és ’’ Ludas ’’ Eger-Szalók ’’ Erd
Tarna-járás. 2 63 1857 9 446 8065.4 1 1 1751 19 528 8632 7 129 5244.5 2 219 4460 5 131 2084 12 453 12013 14 294 8941 1 309 3995 16 470 11295 1 319 8702 8 149 4766 1 449 7340 5 77 1784 35 925 17276 2 389 5872 1 291 3780 10 259 5392 1 321 4234 2 270 4012 2 159 5839 1 - 5196 1 561 7726 1 3167 5 218 3900 1 126 1789 13 184 4532 2 528 6774 4 104 1804 1 209 5319 4 161 3756 6 102 4905 18 227 9516 2 313 2521 7 593 9492 4 193 4367 8 426 4267 4 169 3791 6 104 2499 8 150 4338

169 456 42 635 361 248 112 891 333 446 571 404 145 307 63 1432 517 330 346 182 170 295 527 462 219 237 379 661 102 385 228 186 1411 202 555 189 249 192 131 220

1580 3005 2928 1286 778 870 1780 1036 1558 642 1459 2963 2399 1483 3315 544 5653 2912 1879 1844 1577 1621 2234 2187 839 1242 411 1053 2636 797 1541 1139 955 1100 1390 3228 1020 1007 1454 848 1334

határa haszon- község kitervehetlen népesjedése része sége katasztralis hold Gyöngyösi-járás. Adács ’’ 2 347 6513 243 2070 Apcz mvár. 1 234 3523 268 1240 Atkár falu 11 106 4625 202 1124 Csány ’’ 14 314 8429 370 2895 Ecséd ’’ 8 317 7076 266 2147 Encs puszta 1 555 54 Fajzath ’’ 1 1091 109 79 Fancsal falu 2 166 2931 182 1005 Gyöngyös vár. 2 2627 7377 1156 17330 ’’ Halász falu 8 477 4363 190 1503 ’’ Oroszi ’’ 617 3808 196 811 ’’ Püspöki ’’ 1 260 1794 131 773 ’’ Tarjány ’’ 5 597 7033 225 1711 Hatvan mvár. 4 678 11109 778 3745 Hasznos falu 15 259 7721 332 733 Horth ’’ 6 361 7528 307 2478 Kerek Udvar puszta 5 454 2214 109 73 Monostor falu 13 152 4291 220 991 Pásztó mvár. 10 785 5649 558 4385 Pata ’’ 7 475 10206 341 2381 Rhéde nagy falu 6 326 3939 181 1763 ’’ kis puszta 2 665 2012 60 19 Sár falu 3 532 3820 228 2020 Solymos ’’ 1 547 11613 633 1734 Szent Jakab ’’ 5 143 2721 121 605 Szurdok Püspöki ’’ 1 141 2559 143 846 Sz:csi ’’ 6 164 3085 140 998 Tar ’’ 7 253 4718 158 1579 Tass puszta 1 1187 30 142 Vámos Györk falu 4 188 4013 212 1359 Veresmart ’’ 1 119 1021 59 486 Helység neve

nagy kis rangja birtokosok száma

nagy kis határa haszonközség népesrangja birtokosok kitervehetlen száma jedése sége része katasztralis hold Mátra-járás Aranyos falu 1 105 2780 709 Bakta ’’ 1 345 5412 1273 Balla ’’ 2 106 5583 971 Bátony ’’ 2 132 6851 1351 Bátor ’’ 2 173 5277 651 Bekölcze ’’ 1 62 2306 528 Bocs ’’ 1 165 1615 785 Bodony ’’ 1 185 9743 1538 Csehi ’’ 2 51 2721 383 Derecske ’’ 2 140 3236 1150 Dorogháza ’’ 4 119 2990 892 Felnémet ’’ 2 354 5246 328 1309 Erd<-Kövesd ’’ 2 119 4093 949 Fedémes ’’ 1 39 1732 313 Füzes ’’ 1 31 809 239 Ivád ’’ 1 43 963 339 Istenmezeje ’’ 7 121 5200 805 Lelesz ’’ 3 288 5909 1260 Mikófalva ’’ 7 162 1983 910 Maczonka ’’ 1 61 762 . 540 Nádújfalu ’’ 2 75 1694 569 Parád ’’ 1 217 5153 1475 Pétervására mvár. 3 221 8530 1350 Recsk falu 6 229 5924 1695 Sirok ’’ 8 275 9816 1546 Szajla ’’ 1 99 1473 744 Szarvask< ’’ 1 76 2209 84 366 Szék ’’ 7 86 2472 710 Szent-Erzsébet ’’ 10 201 3815 903 Szent-Domonkos ’’ 1 82 4030 566 Szuha ’’ 4 148 2829 586 Sz:cs ’’ 2 30 1425 200 Terpes ’’ 40 340 330 Várasszó ’’ 9 137 4558 570 Helység neve

Helység neve

Abád Szalók Alattyán Bessenszög Tisza-Be< Bura Csépa Czibakháza Derzs Déva-Ványa Eörs Eörvény Tisza-Füred Roff Tisza-Földvár Fegyvernek Tisza-Halász Igar Nagy Iván Tisza Inoka Mindszent Kenderes K
nagy kis határa haszon- község rangja birtokosok kiter- vehetetlen népesszáma jedése része sége katasztralis hold Tisza-járás falu 27 1037 12578 1265 3879 ’’ ’’ 5 320 7708 718 1938 ’’ 10 58 31823 1384 2347 ’’ 15 252 6089 766 1822 ’’ 9 221 8940 1471 1700 ’’ 573 4992 744 2717 mvár. 1 460 8304 1140 3119 falu 5 194 3278 914 1162 mvár. 36 1299 64123 1663 10002 falu 1 222 6269 672 1761 ’’ 2 39 501 mvár. 38 884 27638 5286 7090 falu 26 380 19705 4843 4859 ’’ 15 705 22026 2032 5182 ’’ 13 307 16033 1364 3930 ’’ 5 61 6776 1916 1279 ’’ 8 183 3983 123 1766 ’’ 1 94 6101 1978 ’’ 3 168 4589 878 2445 ’’ 5 60 2474 490 ’’ 59 545 19995 1078 4430 ’’ 2 195 8748 679 1731 ’’ 4 204 11121 891 2070 ’’ 2 476 10053 445 1676 ’’ 5 95 9397 1214 2361 mvár. 34 2540 75986 3475 18479 falu 3 507 14973 2033 3513 ’’ 10 220 11477 2090 1965 mvár. 6 542 20534 2122 4222 falu 2 86 6347 894 1881 ’’ 7 207 5097 1089 1002 ’’ 3 534 10325 1458 1728 ’’ 2 289 4866 1173 937 ’’ 1 108 1181 186 920 ’’ 32 178 16320 659 827 vár. 2 392 50219 5192 14628 falu 11 97 5593 698 1512 ’’ 9 547 12287 3229 2014

S:ly ’’ Török sz. Miklós mvár. Tisza Ugh falu ’’ Várkony ’’ ’’ Vezseny ’’ Eger

város

33 21 2 12 2

11 15858 399 56366 121 4322 61 6291 67 4758

1478 4386 994 497 885

2102 11033 859 1646 1455

3 3402 10288

1297

20789

A kis és nagy birtokosok számát, valamint a határok kiterjedését s azok haszonvehetlen részét a fennállott m. kir. helytartótanács által 1865-ben kiadott hivatalos adatok, a nép számát pedig a megye tettes. hatóságától nyert, tehát szinte hivatalos adatok szerint közöltem. Teljesség kedvéért közlöm az említett hiva talos adatok szerint még azt is, hogy kettös megyénk egyes községeinek határaiból, miképen oszlik fel a mivelés alatt álló föld: Helység neve

Aldebr< Átány Balpüspöki Beseny< Boczonád Tisza Bod Deménd Dormánd Domoszló és Markaz Detk, Ugra és Ludas Eger Eger-Szalók Tisza-Eörs ’’ Erk Erd
szántó föld rét legel< erd< sz
Kerecsend Kompolt Köml< P. Kürth T. Méra Maklár és N. Tállya P. Nagyut Fels< Nána Sz. Mária Török Sz. Miklós Szóláth Mez< Tárkány Tófalu Verpelét Vécs Visonta Visznek Zaránk Zsadány Helység neve

2910 234 173 609 1849 792 1002 199 3020 874 1650 1113 839 2717 2607 807 1244 59 4570 871 1340 1408 393 1147 1283 377 243 1622 4 951 435 217 2632 940 4523 1816 479 1529 142 3650 743 1720 2610 165 493 4018 1123 1741 1807 1755 490 601 1299 2859 176 299 208 1667 773 1158 1270 753 340 1925 1356 831 -

126 483 138 39 196 51 248 33 476 -

143 8 3 6

szántó föld rét legel< erd< sz
Saár Solymos Sz. Jakab Szurdok Püspöki Sz:csi Tar Gyöngyös Tarján P. Tass Vámos-Györk Veresmart

1181 1480 1211 800 1560 1727 1997 683 1858 42

417 1405 96 998 353 240 246 191 419 305 494 199 485 1218 228 156 950 993 34 150

58 8097 675 1059 535 1983 2632 140 644

531 309 121 120 126 157 476 89

-

Helység neve szántó föld rét legel< erd< sz
Szuha Szúcs Terpes Varasszó Helység neve

Abád-Szalók Alattyán Bessenszög Tisza Be< Tisza Bura Csépa Czibakháza Tisza Derzs Déva Ványa Tisza Eörs Tisza Örvény Tisza-Füred Roff Tisza Földvár Fegyvernek Tisza Halász Tisza Igar Nagy Ivány Tisza Inoka Kenderes K
631 451 203 616 szántó föld

155 82 81 264

210 1832 88 799 56 513 3165

5 -

-

rét legel< erd< sz
Süly Török Sz. Miklós Tisza Ugh Tisza Várkony Vezseny

1559 24951 533 3545 1392

4618 8115 8779 17823 840 1769 529 1445 880 1406

116 78 145 14

294 40 276 -

51 178

Jegyzet. A területet jelent< számoknál rövidség okáért a tizedes törtöket elhagytam.

IX. A testvérmegyék f@bb helyeinek helyrajzi rövid leirása. Közigazgatási székhely Eger. Járások. 1) Tarna -járás. Hozzátartozó város Eger, mez
továbbá a sz. kereszt, ker. János, Mihály f
A franczia renaissance modorban szerkezett épület szabadon álló tökéletes négyszög, melynek minden oldala az utczák felé 45, az udvar felé pedig 28 bécsi ölet tesz. A négy szögleten és minden oldal közepén nyuladéka (risolitje) van, melyek a szögleteken 6 öl 2 láb szélesség mellett 4 lábra, az épület nyugati, déli és északi oldalán 12 ölnyi szélesség mellett 2 öl 5 lábra, a keleti oldalon pedig 9 ölnyi szélesség mellett 2 ölre kiugranak a falból. Hasonló nyuladékai vannak az ép:letnek az udvar felé is, még pedig a nyugatra és keletre néz< oldalán. Az els< 16 öl 2 lábnyi szélesség mellett 4 öl 1 lábra, a második 8 öl 5 lábnyi szélesség mellett 2 ölre ugrik ki a falból. Az épületnek magassága földszint
találtatnak északról délre számítva: egy teljes négyszöget képz< szoba, melynek minden oldala 4° 1’ mér, azután egy 1 1/2° széles helyiség, erre egy 5 öl 3’ széles terem. E mellett a toronyallya terül el azontúl van a második f
toronytól balra: egy 6° 3’ szélességü hallgató-terem, s egy 10° 3’ szélességü terem, továbbá a toronyban egy 4° 5’ hosszaságu és 3 öl 2 láb szélésségü hallgatóterem, és jobbra a toronytól egymás mellett: a második f
telepedett le, itt el is halt s a hatvani temet
fürkézhettem ki. Még egy ritka épületr
egyházi kegyeletes alapítványok igazgatósága és a hevesmegyei takarékpénztár. A társadalmi élet mívelt élvezeteir
A Tarna-járás egyéb községei köz
itt is nagyon kedveltetik a rizling-féle sz
használnak. A két els< forrás köz
fogással nagyban foglalkoznak s egyszersmind jelentékeny kereskedést :znek sóval, gyümölcscsel, szén- és épületfával, az áruszállitási üzlet is nagy jelent<ségre emelkedett e városban, mióta Pesttel vasút és a Tiszaparti vidékkel g
televényföld. Tisza-Eörs vagy Örs falu, hol régi sánczok maradványai láthatók. Fegyvernek puszta, melynek határára gr. Szapáry József két sváb gyarmatot telepített t. i. Annaháza és Szapárfalva falukat; e pusztának határa az alföld leggazdagabb földeinek egyike, mely mindent megterem. Mindinkább benépesíttetik s már plébániája is van. Roff falu a Tisza bal partján, er<s dohányáról és szép buzájáról híres. Tisza-Nána falu szép sík földön, hol igen jeles búza termesztetik és kórház van, melyet néhai Eperjésy József egykori t.nánai plébános és kés
X. Az egri érsekmegyei könyvtár leirása. Eger városa nevezetességei közt a gróf Eszterházy Károly halhatatlan emlékü egykori egri püspök által alapitott egyházmegyei nagy könyvtár kitün< helyet foglal el. S azért azon reményben ringatom magamat, hogy e könyv, melynek rendeltetése Heves megyét természeti, mivel
Károly római császár és spanyol királynak követe, büszke, lenéz< spanyol országnagy. Az elnökl< 4 bibornok alatt ül 8 érsek s 2 püspök, t. i. gr. Draskovics éz Dudits Magyarországból. Balról a szószékt
emberbaráti részvétt
szélessége 5 1/2 láb, a magasság mindnyájoknál egyenl<. Minden szekrény fejét épitészeti oszloprendi diszitmények ékesitik. A 16 szekrény köz
Belszerkezet. Egy könyvtár szellemi éléskomra és kétséget nem szenved, miként még a legjelesebb ily intézetnek becse is egyedül használhatóságától függ, s ennek kisebb nagyobb könnyüségével egyenes arányban áll. Minél könnyebben használható, annál jobban felel meg rendeltetésének, annál gazdagabban érlel gyümölcsöket. E szükséges eredmény elérése czéljából a könyvek elrendezésében a legszigorúbb pontosság és rendszeretet kivántatik s a mint e nélkülözhetlen kellékek egyike vagy másika hiányzik, meghiusúl egyszersmind a czél is, melyet a könyvtárak felállitásával elérni akarunk s a könyvgyüjtemény tömkeleggé válik, melyet bámulni igen, de használni vagy épen nem, vagy csak nagy bajjal lehet. A könyvtárak elrendezésében leginkább két elv szerint járnak el. A könyvek vagy rétnagyságuk vagy tartalmuk, szakuk szerint soroztatnak egymás mellé, úgy hogy az utóbbi esetben az egy szakhoz tartozó könyveket egymás mellett is leljük, holott az els< módszerint e könyvek külseje dönt. Az els< módszer a szemnek hizeleg ugyan, de nem czélszerü; mert ezt követvén, az együvé való könyvek gyakran messzire szóratnak el egymástól s a gyüjtemény helyes használata hármas könyvjegyzéket tesz nélkülözhetlenné, t. i. sorrendit, bet:rendit és szakrendit. A második módszer ok- és egyszer:bb, mert általa a könyvtár használhatósága könnyebbé válik, mivel az együvé való együtt is van, a könyvek fölkeresése fáradsággal nem jár, s a szakrendi könyvjegyzék akár el is maradhat. Sok olvasótól látogatott s használt könyvtárak okszerüen nem is lehetnek más elv szerint rendezve. De a régibb könyvtárak a könyvek felállitásában, küls< csinosság kedveért, még az els< módszert követék s a mi könyvtárunknak eredeti része is ezen elv szerint van rendezve. Akartam ugyan máskép rendezni az egészet, mid
kevésbbé volt gondolkodva. Felállításukban semmi elv nem volt követve, jegyzékük teljesen hiányzott. Kötelességem szerint hozzáfogtam e hiányok kipótlásához, a könyvek rendezésében a szakrendet, lajstromozásukban a régi és nálunk szokásba vett módszert követvén. Azonkivül késziték az egész könyvtárról még más különleges könyvjegyzékeket is, jelesen a csonka munkák, a több példányban meglev<, a könyvnyomtatás feltalálása utáni két els< évszázad folytán megjelent könyvek jegyzékét, továbbá a kéziratok és végre a ritka könyveknek leiró és könyvészetileg megismertet< jegyzéket, mely munkák által a könyvjegyzék kötetszáma 14 ívrétüvel szaporodott. Az 1852-dik év beálltával könyvtárunkra nézve uj korszak virult fel. Mert nem csak hogy nmlgu és f
munka 4148 2414

kötet 5493 bölcsészeti 2957 nyelvészeti

munka 1426 2682

kötet 1963 4042

orvostani történelmi

514 2525

564 vegyes tartalmu 4804

305

654

Ezek közt van kézirat: 115 munka 130 kötetben, <snyomat: 43 munka 47 kötetben, ritkább nyelven irott könyv: 135 munka, 187 kötetben. Nyelvileg tekintve e könyvtömeget, 30-féle nyelvvel találkozunk, ugyanis van: latin nyelven irva 8971 munka 11711 kötetben, német nyelven 2498-m. 3329 k., franczia nyelven: 1238 m. 3498 k., olasz nyelven: 662 m. 1149 k., magyar nyelven: 224 m. 251. k., angol nyelven: 50 m. 52 k. Azonkivül vannak köztök aethiop, arab, cseh, dalmát, dán, flamhoni, gael, görög, gót, héber, izhoni, kaledon, lengyel, oláh, orosz, perzsa, portugal, spanyol, svéd, szerb, szyriai, török, tót és válezi nyelven irott könyvek is. Megbocsát a t. olvasó, hogy néhai gr. Eszterhásy püspök iránti kegyeletb
könyv hittudományi jogtudományi orvostani történettudományi

munka 9345 5316 851 4674

kötet könyv 12949 bölcsészeti 6229 nyelvészeti 875 vegyes tartalmu 8371

munka kötet 2831 3662 7730 11616 584 1729

Könyvtárunk tehát a kitett napon 31331 munkát számlál, mely 45449 kötetbe van foglalva; ezek közt van kézirat: 372 munka 397 kötetben, <snyomat: 95 m. 96 kötetben. Nyelvileg osztályozva van könyvtárunkban: latin nyelven írott könyv: 16381 munka 19977 kötetben, magyar nyelven 4077 m. 5382 k., német nyelven: 7060 m. 12514 k., franczia nyelven: 1741 m. 4046 k., olasz nyelven: 1496 m. 2188 k., angol nyelven: 154 m. 593 k., ó görög nyelven 133 m. 258 k., héber nyelven: 29 m. 43 k., orosz nyelven: 48 m. 62 k. Azon kivül van könyveink közt: aethiop, arab, cseh, dalmát, dán, flamhoni, gael, új görög, gót, hollandi, irhoni, iszhoni, kaldei, kaledon, lengyel,
Csonka munkák is vannak. Számuk az egész könyvszámnak 2 száztólijára rúg. Vannak azok közt eredetileg csonka munkák, vagyis olyanok, melyek egészen soha meg nem jelentek, továbbá olyanok, melyeknek egyes kötetei vagy füzetei letünt id
II. RÉSZ. HEVESMEGYE FÖLD-, NÖVÉNY- ÉS ÁLLATANI LEIRÁSA Dr. SZABÓ JÓZSEF, VRABÉLYI MÁRTON és KEMPELEN RADÓTÓL.

II. RÉSZ. Heves és K.-Szolnok t. egy. vármegyék föld-, növénys állattani leírása. I. Hevesmegye földtani leirása. Szabó József pesti egyetemi tanártól.

Földtani tekintetben Hevesmegye egyike a legnevezetesebb megyéinknek ugy a képletek változatosságára, mint az el<jövési viszonyok érdekességére nézve. Mintegy trónt képez a Mátra, melynek magaslatáról széttekintve látjuk északról a hullámos másod rangu hegycsoportot s délr
*)

A katonai triangulátio szerint.

A Mátrát harmadkori vulkáni k
*)

Így nevezi azonban a hasonló kinézésü Bazaltot is Nógrádban, Gömörben.

Végre a fiatalabb Quarcztrachyt vagy Rhyolith is el
völgybe, itt betemetvén a növényzetet, a magaslaton pedig újat létrejönni nem engedvén. Az erd< végkipusztításának oly helyen, hol azt a hegytet
Egy kútforrás alkalmával a g
*)

Várhegy, tart Fels<-Tárkánynak itt becsapván Borsodba s csak itt lép fel aztán uralkodólag. A juramész után mindjárt a Nummulitmeszet kell emlitenem, ezt jellemzetesen k<szálban a város közelében találjuk, a Vécsey völgyben, s innét a Nagy Eged tetejéig követhetni, ugy hogy azon rész is, hol a triangulatioi pyramis állott, ezen k
Congeriarétegek képezik, melyekben néha <sállatok csontjai találtattak (Ecséd, Rhéde a vizmosásokban). A többi felsík vagy alacsonyabb gerincz a Mátra töve és az alföld síkja között Nyirok és Lösz. Az alföld pedig a különféle árvizi rakodmányokból áll, melyek annak talajnemeit képezik. A Nyirok. A Nyirok egy er<s képlékeny agyag, mely kövületeket nem tartalmaz, savval úgyszólván soha sem pezseg és eredését tekintve nem egyéb, mint a különféle Trachytok végelmállásának eredménye. Az Andesit és a Zöldk
A Mátra körül a jelleges Lösz meg van a Zagyva völgyben, az a völgy oldalai alsó részét képezvén bizonyos magasságig, mig fölebb a Nyirok tart; meg van délre is a Mátrától, de úgy, hogy ennek tövét
3. Homoktalaj igen elterjedt, de kétféle: van korhanydús fekete homok, s ez kitün< talaj; van homoktalaj korhany nélkül, mi azonban szintén lehet fokozatosan jobb s roszabb, a roszát helyenként vadhomoknak nevezik. A jó fekete homoktalaj két csoportban jön el<; egyik van Hatvan, Hort és Csány határában a Zagyva bal parti vidéken s le tart délnek Jászberényig s azontul Pest megyéig. A másik csoport a Tarna bal partján kezd
*)

Ugy Csányon mint Hevesen a hires görög dinnyék ezen talajban díszlenek.

Hevesben székes föld csak a Tisza jobb partján van s itt Poroszló határa emelend< ki, hol a Vakszék (ott Monyasszék) több foltot képez, úgy hogy összesen nehány száz holdra becsültetik; van azután az ott u. n. fekete szék, mely er<s esztend
A Rhyolith-tuff iszapjának ily rosz tulajdonságát egyéb tájakon is észleltem.

II. Adatok Hevesmegye virány-isméjéhez. Vrabélyi Mártontól.

Hevesmegye viránya szaktanilag ezideig csak igen hiányosan vizsgáltatott. Erre mutat, hogy nevezett megyénk növényzetét tárgyaló munkánk nem létezik, a mennyiben az ide vonatkozó iratok tudtomra csakis Kánitz A. Bécsben 186 2/3 megjelent ily czimü munkácskája: „Reliquiae Kitaibelianae”, melyben Kitaibel hármas útja ekkép érintetik: „Iter ad Parád, Gyöngyös et Szalatnya 1810. 1812. 1817.” - továbbá: Neilreich A. szintén Bécsben 1866-ban kiadott „Aufzählung der in Ungarn und Slavonien bisher beobachteten Gefässpflanzen” czimü irata. Ez okból a mintegy 6 ¾ mértföldre terjed< Mátrának a szakért
helyeken: a terjed
austriacum Crtz.) Balla mellett; - berki rézsuka (N. sylvestre R. Br.) Parád felett; - földi rézsuka (N. terrestre Tsch.) a parádi savanyúviz mellett; - ivelt tormáncs (Barbaraea arcuata Rb.) Parád alatt; - kopasz toronszáll (Turritis glabra L.) Parád felett; - nyilas ikrapikk (Arabis sagittata D. C.) Parád felett, az erd< szélén; - sziklás ikrapikk (A. petrogena Kerner.) a parádi savanyúvíz mellett; tornyos ikrapikk (A. Turrita L.) Parád, Disznók<; - virágrugó foszlár (Cardamine impatiens L.) a parádi cseviczefürd< mellett; - kakuk foszlár (C. pratensis L.) Balla melleti réteken; - keser: foszlár (C. amara L.) Bodony, a Bagolyk< alatt; - gumóterm< fogasir (Dentaria bulbifera L.) a parádi cseviczefürd< melletti erd<; - szomorú estike (Hesperis tristis L.) Gyöngyös melletti Sárhegy; - pompás estike (H. matronalis) domoszlai Mátrában; - mer< zsombor (Sisymbrium strictissimum L.) a parádi Timfürd< közelében; - gyomos zsombor (S. Thalianum Gaud.) Parád felett; - orvosi hagymár (Alliaria officinalis Andrz.) a parádi savanyúviz melletti erd
melletti Gergelyházán; - dombi szegf: (D. collinus W. K.) Sólymos, NagyGalya; - klárizsos szegf: (D. deltoides L.) Derecske mellett; - vetési bögreszeg (Saponaria Vaccaria L.) Parád felett; - tajtékzó szappanf: (Saponaria officinalis L.) parádi Timfürd< mellett; - bogyóterm< kakuba (Cucubalus baccifer L.) Bodony felett; - kónya szíléne (Silene nutans L.) markazi Mátrában; fodorszirmu szilene (S. Otites Pers.) Gyöngyön melletti Sárhegy alatt; sokvirágu sziléne (S. multiflora Pers.) Sólymos és Nagy-Galya közt; zöldvirágu sziléne (S. viridiflora L.) parádi savanyuviz melletti erd
tangere L.) parádi csevíczefürd< mellett; - madár sósdi (Oxalis Accetosella L.) ugyanott; - merev-sósdi C. stricta L.) Erd<-Kövesd; - mogyorós hályogfa (Staphylea pinnata L.) Parád feletti erd< szélén; - csíkos kecskerágó (Evonymus europaeus L.) Tardonya p. mellett; - bibircsos kecskerágó (E. verrucosus Scop.) Parád, Kékeshegy a sork
bajnócza (Spiraea chamaedryfolia L.) Bene puszta feletti Mátrában; legyez< bajnócza (Sp. Ulmaria L.) Martalóczhegy és Nagy-Galya között; - kolonczos bajnócza (Sp. Filipendula L.) Parád feletti Ortás; - csipkés bajnócza (Sp. crenata Gouan) Gyöngyös, Sárhegy; - szegfüszagú cziklász (Geum urbanum L.) parádi savanyúviz melletti erd
(Seleranthus annuus L.) parádi savanyuviz mellett; - bablevel: szaka (Sedum maximum Sut.) parádi Timfürd< közelében; - hatszegü szaka (S. sexangulare L.) Parád, Sask<; - mátrai szaka (S. matrense Kitb.) Parád, Kékeshegy; - borzas fülf: (Sempervivum hirtum L.) Parád, Sask<; fias fülf: (Semperv. soboliferum Sims.) sólymosi Mátra; - pöszméte ribiszke (Ribes Grossularia L.) Gyöngyös, Veronkarét melletti erd<; - fürt<s k
Sólymos, Nágy-Galya; - puha galaj vf. (G. Mollugo L. var. glabrum serrulatum) parádi üveggyár mellett; - puha galaj vf. aligsz
cseviczefürd< mellett; Fuchs üszögör (S. Fuchsii Imel.) Sólymos, Nagy-Galya; fejér laptaborz (Echinops sphaerocephalus L.) Parád felett; - láncsás bárcs (Cirsium ciliatum Scop.) Vörösmarth mellett; - gyapot bárcs (C. eriophorum Scop.) Sólymos, Károlyivágás; - sz
savanyuviz mellett; - villás holgyomál (H. brachiatum Bertol.) parádi savanyuviz és üveggyár között; - karos holgyomál (H, flagelliflorum Schur) Bodony, Nagy-Lápa; - nyulfül holgyomál (H. Auricula L. ) Bodony, Sóscsere; Bauhin holgyomál (H. Bauhini Schult.) Gyöngyös, Sárhegy; - szürkénzöldell< holgyomál (H. glaucescens Bell.) Bodony, Gergelyháza; - Nestler holgyomál (H. Nestleri Vill.) Gyöngyös, Veronkarét melletti erd
L.) parádi savanyúvíz melletti erd
Csörg< lapór (Rhinanthus maior Ehrh.) Sólymos,Nyesettvárállás; szemvidító szálkacsék (Euphrasia officinalis L.) Parád-Hajka felett; - ligeti szalkacsék (E. nemorosa Pers.) Bodony, Hosszubércz; - fogáncs szálkacsék (E. Odontites L.) parádi savanyuvíz közelében; - barzing ménta (Mentha sylvestris L.) Parád felett; - tarlói ménta (M. arvensis L.) Parád felett; - közönséges csombor (Pulegium vulgare Mill.) Parád felett; - vízi peszércz (Lycopus europaeus L.) parádi savanyuviz mellett; - enyves zsálya (Salvia glutinosa L.) Sólymos, KisGalya; - osztrák zsálya (S. austriaca Jacq.) Bodony alatt; - mezei zsálya (S. pratensis L.) Parád mellett; - erdei zsálya (S. sylvestris L.) Parád, Hagymás; - lózsálya (S. verticillata L.) Parád-Hajkán; - szurokszagú murvapik (Origanum vulgare L.) Parád felett; - kakuk demutka (Thymus Serpyllum L.) Szajla mellett; - keskenylevel: démutka (Th. angustifolius Pers.) Gyöngyös, Veronkarét mellett; - magyar démutka vf. (Th. pannonicus All. var sublanuginosus) parádi :veggyár felett; - hegyi démutka (Th. montanus W. K.) Parád felett; - mezei becse (Calamintha Aeinos Clairv.) Sólymos, Nagy-Galya; - erdei becse (C. sylvatica Bromf.) Bodony, Kis-Lipót; - szöszös pereszlén (Clinopodium vulgare L.) Sólymos, Kis-Galya; - kopasz csipkepitty (Nepeta nuda L.) Bodony, Gergelyháza; - magyar csipkepitty (N. pannonica Jcq.) Parád, Ortás; - borzas repkény (Glechoma hirsuta W. K.) parádi savanyúviz melletti erd
mellett; - piros tikszem (Anagallis arvensis L.) Parád-Hajka; - kék tikszem (A. coerulea Schrb.) parádi savanyuvíz mellett; - gór müköcs (Androsace elongata L.) Gyöngyös mellett, a benei erd
pataka; - cs
Hunyászféle zöldcsik (Ornithogalum stachyoides Koch.) Mátra tövén a saári sz
közelében; - borzasalaku sás (C. hirtaeformis Pers.) Parád felett; - szürke fenyer (Andropogon Ischaemum L.) Sirok felett; - élesmosó fenyer (A. Gryllus L.) Recsk melletti laki völgyben; - pirók köles (Panicum sanguinale L.) Derecske mellett; - szemsz
taréjos czinczor (Cynosurus cristatus L.) Bodony, Gergelyháza; - juh csenkesz (Festuca ovina L.) Parád mellett; - keményke csenkesz (F. duriuscula L.) Gyöngyös, Sárhegy; - sugár csenkesz (F. stricta Host.) a parádi savanyúvíz mellett; - borzas csenkesz (F. hirsuta Host.) Bodony, Verespart; - sertetöv: csenkesz (F. heterophylla Lam.) Gyöngyös, Remetefa táján; - vörös csenkesz (F. rubra L.) a parádi üveggyár mellett; - erdei csenkesz (F. sylvatica Vill.) Gyöngyös, Veronkarét melletti erd<; - óriás csenkesz (Festuca gigantea Vill.) Parád, Ilonavölgy; - magas csenkesz (F. elatior L.) a parádi üveggyár mellett; vadócz csenkesz (F. loliacea Huds.) a parádi savanyúvíz és üveggyár között; szárnyalt kurtatopp (Brachypodium pinnatum P. B.) Parád, Ortás; - erdei kurtatopp (B. sylvaticum R. Sch.) Gyöngyös, Remetefa táján; - gabona rozsnok (Bromus secalinus L.) Bodony mellett; - puha rozsnok (B. mollis L.) Parád felett; - ugar rozsnok (B. arvensis L.) Sirok mellett; - durva rozsnok (B. asper Murr.) Bodony, Bagolyk<; - árva rozsnok (B. inermis Leyss.) Parád alatt; - medd< rozsnok (B. sterilis L.) Derecske mellett; - fedél rozsnok (B. tectorum L.) a parádi savanyúvíz mellett; - hegyes búza (Triticum acutum D. C.) Gyöngyös, Sárhegy; - szürkezöld búza (T. glaucum Desf.) Parád felett; - taraczk búza (T. repens L.) ugyanott; - taraczk búza vf. kalászos (T. repens L. var. aristatum) a parádi üveggyár mellett; - eb-búza (T. caninum Schreb.) parádi savanyúvíz mellett; európai czimbor (Elymus europaeus L.) Sólymos, Nagy-Galya; - egér árpa (Hordeum murinum L.) Parád mellett; - tengerparti árpa (H. maritimum With.) Vécs mellett; - ével< vadócz (Lolium perenne L.) Bodony mellett; - üstökös kalászbojt (Aegilops candata L.) Gyöngyös és Bene p. közt. Az itt el<sorolt növények - kevés kivétellel - a hevesmegyei Mátraság egész területén találhatók. A virágtalanok még kell
szakismerettel és kitartó ritka szorgalommal a Mátra érdekes vidékén évek hosszu során fölkeresett, gy:jtött és meghatározott növényeket könnyebb áttekintés végett összeállítani; rövidség okáért a növényeknek csak latin neveiket tartván meg. Dr. Albert Ferencz. A Mátra vidéken talált növények a Deccandolle-féle természetes rendszer szerint összeállitva. I. Phanerogamae vasculares (virágos edényes növények) 1-s< osztály. Dycotyledonaeae (két szik:ek.) A) Choristopetalae (sokszirmu kétszik:ek).

I. Rend. Leguminosae (hüvelyesek) 1. család. Papilioneae (pillangófélék), Dorycnium herbaceum. D. diffusum, Ononis spinosa, O. hircina, Genista pilosa, G. pubescens, Cytisus nigricans, C. ratisbonensis, Anthyllis vulneraria, Lotus corniculatus, Medicagosativa, M. falcata, M. prostrata, M. lupulina, M. media, Melilotus officinalis, M. laxiflora, Trifolium medium, T. flexuosum, T. alpestre, T. rubens, T. pannonicum, T. montanum, T. hybridum, T. agrarium, Astragalus onobrychis, A. cicer., A. glycipillos, Vicia passiformis, V. cassubica, V. dumetorum, V. villosa, V. sepium, V. pannonica, V. angusti folia, Ervum hirsutum, E. tetraspermum, Lathyrus tuberosus, L. pratensis, L. plattiphillos, Coronilla varia. Tetragonolobus siliquosus. II. rend. Rosiflorae (rózsaviráguak). 4-ik csal. Amygdaleae (csontáros félék), Amygdalus nana, Prunus spinosa, P. cerasus, P. padus, P. chamaecerasus.

5-ik csal. Spiraeaceae (bajnócza félék) Spiraea chamedrifolia, Sp. ulmaria, Sp. filipendula, Sp. crenata. 6-ik csal. Sanguisorbeae (vérf:félék) Poterium polygamum. 7-ik csal. Rosaceae (rózsafélék) Geum urbanum. Waldsteinia genoides, Rubus idaeus, R. fructicosus, R. rirtus, R. caestus, Potentilla recta, P. inclinata, P. argentea, P. petula, P. reptans, P. Tormentilla, P, verna, P. opaca, P. alba, P. mierantha, Agrimonia eupatoria, A. odorata, Rosa pimpinellifolia, R. spinosissima, R. reversa, R. pyrenaica, R. canina, R. canina viridis, R. dumetorum, R. sepium, R. Kluckü, R. gallica. 8-ik csal. Pomaceae (almafélék) Pyrus communis, P. malus, Sorbus aucuparia, S. lanuginosa, S. torminalis, S. aria. IV-ik rend. Tricoccae (hárombodocsuak). 16-ik csal. Staphyleaceae (hályogfélék) Staphylea pennata. 17-ik csal. Rhamneae (bengefélék) Rhamnus cathartica, R. frangula.

20-ik csal. Euphorbiaceae (f:tejfélék) Euphorbia platiphilla, E. epithymoides, E. procera,E. amygdaloidis, E. esula, E. virgata, E. salicifolia, Mercurialis perennis, M. annua. V-ik rend. Malpighinae (Malpighifélék) 21-ik család. Hippocastaneae (bokrétafa félék). Aesculus hyppocastanum. 22-ik csal. Acerineae (juhar-félék). Acer Negundo. VII. rend. Gruinales (gerelyviráguak) 26-ik csal. Oxalideae (sósdifélék).Oxalis acetosella, O. stricta. 27-ik csal. Lineae (lenfélék). Linum flavum, L. tenuifolium, L. hirsutum, L. catharticum. 28. csal. Geraniaceae (gerelyfélék). Geranium phacum, G. sanguineum, G. pusillum, G. molle. Erodium cicutarium. 30-ik csal. (fájvirágfélék). nolitangere.

Balsamineae Impatiens

VIII. rend. Columniferae (bibetákfélék). 31. csal. Malvaceae (málvafélék). Levathera thuringica, Malva sylvestris, M. vulgaris, Hibiscustrionum. 32. csal. Tiliaceae (hársfélék), Tilia grandiflora, T. parviflora. XII. rend. Calyciflorae (csészeviráguak)

40-ik család. Onagrariae (Onagraria félék). Epilobium angustifolium, E. hirsutum, E. montanum, E palustre, Oenothera biennis, Circoea lutetiana. 41. csal. Lythrariae (füzényfélék. Lythrum salicaria, L. virgatum, L. Hyssopifolium, Peplis portula. 42. csal. Halorageae (tóborostafélék) Calitriche stagnalis. XIII-ik rend. Succulentae (pozsgár növények). 44. csal. Saxifragae (k
triviale, C. semidecandrum, sylvaticum, C. matrense.

C.

51. csal. Sclerantheae (Sziklárfélék). Scleranthus annuus, Amaranthus retroflexus. 52. csal. Chenopodiaceae (libatoppfélék), Chenopodium hybridum, Ch. urbicum, Ch. album, Ch. opulifolium, Ch. viride, Ch. polyspermum, Ch, vulvaria, Atriplex tatarica, A. patula, A. angustifolia, A. laciniata, A. rosea, Polycnemum arvense, Salsola Kali. XV. rend. Guttiferae (Guttifélek). 53. csal. Hypericinae (linkafélék). Hypericum montanum, H. hirsutum, H. quadrangulaee. XVI. rend Cistiflorae (szuharviráguak). 55-dik csal. Parnassicae (boglárpótfélék). Parnassia palustris. 57-ik csal. Violanieae (violafélék). Viola hirta, V. odorata, V. sylvestris, V. canina, V, stagnina, V. Ruppii, V. tricolor, V. mirabilis.

Barbaraea vulgaris, Turritis glabra, Arabis sagittata, A. petrogena, A. turrita, Cardamine impaciens, C. amara. Hesperio tristis, H. matronalis, Sysimbrium strictissimum, S. Thalianum, Alliaria officinalis, Erysimum carniolicum, E. repandum, E. canescens, Sinapis arsensis, Alyssum calycinum, Farsetia incana, Erucastrum Polichii, Lunaria rediviva, Dentaria bulbifera, Draba nemoralis, D. ambigna, D. verna, D. praecox, Camelina sativa, C. microcarpa, Thlaspi perfoliatum, Th. Jankae, Lepidium Draba, L. campestre, L. perfoliatum, Capsella bursa pastoris, Raphanus Raphanistrum. 65-dik cs. Papaveraceae (mákfélék). Papaver Rhoeas, P. maculorum, Glaucium corniculatum. 66-ik csal. Fumariaceae (füstikefélék). Corydalis cava, C. solida, - Fumaria officinalis. 67. csal. Resedaceae (rezedafélék), Reseda lutta.

XVII. rend. Peponiferae (kabakfélék).

68, csal. csészeszárnyfélék). neglecta, P. vulgaris.

58-ik csal. Cistineae (szuharfélék). Helianthemum vulgare.

XX. rend. Polycarpicae (sok termés:ek).

60-ik. csal. Grossularieae (biszkefélék). Ribes grossularia.

72-ik csal. Ranunculaceae (szirontákfélék), Clematis integrifolia, C. recta, C. vitalba, Thalictrum aquilegifolium, Th. nigricans, Th. laserpitii folium, Th. simplex, Anemona Hackelii, A. pratensis, A. sylvestris, Adonis flammea, A. aestivalis, A. vernalis, Myosurus minimus, Ranunculus aquatilis, R. flammula, R. polyhillus, R. calthaefolius, R. pedatus, R.

61-ik csal. Cucurbitaceae (tökfélék). Bryonia alba. XVIII-ik rend. Rhoadeae (mákviráguak). 64-ik csal. Cruciferae (keresztesfélék). Nasturtium austriacum, N. sylvestre, N. terrestre,

Polygalieae Polygala

illyricus, R. auricomus, R. lanuginosus, R. nemorosus, R. polyanthemus, R. repens, R. pseubulbosus, R. Sardous, R. sceleratus, R. arvensis, R. tuberculatus, Caltha palustris, Nigella arvensis, Isopyrum thalectroides, Delphinium consolida, D. ajacis. Atragena alpina, Aconitum anthora, A. vulgaria. 73-ik csal. Paeoniaceae (bazsalfélék). Actaea spicata. XXIII. rend. Umbelliflorae (erny<s viráguak). 78-ik csal. Hederaceae (repkényfélék). Hedera helix, Cornus sanguinea.

79. Umbelliferae (erny<sfélék). Sanicula europaea, Falearia Rivini, Pimpinella magna, Tordylium Maximum, Sium latifolium, Bupleurum longifolium, Aethusa cynapium, Heracleum sibiricum, Angelica montana, Eryngium campestre, E. planum, Selinum carvifolium, Laserpitium latifolium, Caucalis daucoides, Trinia vulgaris, T. Kitaibel, Torilis anthriscus, Seselli annuum, S. coloratum, Anthriscus sylvestris, Peucedanum officinale, P. cervaria, Chaerophyllum temulum, Ch. aromaticum, Conium maculatum, Libanotis montana.

B. Gamopetalae (forrtszirmu kétszik:ek). XXV. rend. Ligustrinae (fagyalfélék).

XXVI. rend. Contortae (tekeredettek).

81-ik csal. Oleineac (Olajfafélék), Ligustrum vulgare, Fraxinus excelsior, Fr. ornus.

87-ik csal. Apocyneae apoczinfélék), Vinca herbacea.

XXVI. rend Rubiacinae (buzérfélék). 83-ik csal. Viburneae (bangitafélék), Viburnum opulus, V. lantana, Sambucus racemosa. 84 ik család Caprifoliaceae (lonczfélék) Lonicera xynosteum. 85-ik csal. Stellatae (küll<sfélék), Galium cruciata, G. pedemontanum, G. palustre, G. boreale, G. ochroleucum, G. sylvaticum, G. intermedium, G. Molluga L. var. glabrum serrulatum, G. Mollugo L. var. pilosulum, G. Mollugo L. var. angustifolia, Asperula cynanchina, A. odorata, A. galioides.

88-ik csal. Asclepiadeae (krepinfélék), Cynanchum vincitoxicum, C. laxum. 89-ik csal. Gentianeae (tarnicsfélék), Gentiana pneumontha, G. cruciata, Erythrea centaurium, E. pulchella. XXVIII. rend. Tubiflorae (cs
sylvatica, M. intermedia, M. hispida, Lythospermum purpureo caeruleum, L. arvense, Pulmonaria officinalis, P. mollis, Echium rubrum, Cerinthe minor. 91-ik csal. Solanaceae (csucsorfélék). Solanum nigrum, S. dulcamara, Physalis Alkekengi, Scopolina atropoides, Atropa Belladonna, Datura stramonium, Hyoscyamus niger. 93-ik csal. Convolvulaceae (szulákfélék). Convolvulus sepium. XXIX. rend. Labiatiflorae (ajakosviráguak). 95. csal. Labiatae (ajakosfélék). Mentha sylvestris, M. arvensis, Sideritis montana, Ajuga reptans, A. reptans albiflora, A. chamaepylis, Phlomis tuberosa, Teucrum chamaedrys, Melittis mellosophyllum, Marrubium peregrinum, M. vulgare, Origanum vulgare, Glechoma hirsuta, Nepeta nuda, N. pannonica, Betonica officinalis, Galeopsis ladanum, G. tetrahit, G. versicolor, Leonurus cardiaca, Stachys germanica, St. sylvatica, St. palustris, St. annua, St. recta, Galeobdolon luteum Huds., Lamium amplexicaule, L. purpureum albiflorum, L. maculatum, Scutellaria galericulata, S. hastifolia, Prunella vulgaris, P. grandiflora Jacq., alba Pall., Thymus serpyllum, Th. angustifolius, Th. pannonicus, Th. montanus, Calamintha acinos Clairv., C. sylvatica Bromf., Lycopus europaeus, Salvia glutinosa, S. austriaca Icq., S. pratensis, S. sylvestris, S. verticillata.

96-ik család. Scrophularineae (tákajakfélék). Verbascum thapsus, V. phlomoides, V. nigrum, V. austriacum, V. phoeniceum, Scrophularia nodosa, Sc. aquatica, Gratiola officinalis, Digitalis grandiflora, Antirrhinum oruntium, Linaria elatine, L. genistifolia, L. Kocianovichii Asch., Veronica scutellata, V. anagallis, V. beccabunga, V. chamaedris, V. officinalis, V. prostrata, V. latifolia, V. dentata, V. spuria, V. foliosa W. K., V. spicata, V. orchidea Crtz., V. serpyllifolia, V. neglecta Schm., V. tenella All., V. arvensis, V. verna, V. triphyllos, V. agrensis, V. Buxbaumii Ten., V. hederaefolia, Melampyrum cristatum, M. arvense, M. barbatum W. K., M. pratense, Rhinantus maior Ehrh., Euphrasia officinalis, E. nemorosa Pers., E. Odontides. 98-ik család. Verbenaceae (galambóczfélék) Verbena officinalis. 99-ik csal. Orobancheae (szádorfélék). Lathraea squammaria. XXX. rend. Myrsineae (myrzinafélék). 102-ik csal. Primulaceae (kankalinfélék). Anagallis arvensis, A. coerulea Schrb., Lysimachia vulgaris, L. nummularia, Androsace elongata, Primula elatior, P. officinalis Icq. XXXII. rend. Ericineae (hanganem:ék). 106. csal. Ericeae (hangafélék). Pyrola minor, P. secunda. 107. csal. Vaccinieae (áfonyafélék). Vaccinium Myrtillus.

108. csal. (levélnélküliek). hypopitys.

Monotropeae Monotropa

XXXIII-ik rend. Campanulinae (csengety:viráguak). 109.csal. Campanulaceae (csengety:kefélék). Campanula rotundifolia, C. bononiensis, C. ruthenica, C. rapunculoides, C. petrea, C. patula, C. rapunculus, C. persicifolia, C. glomerata, C. cervicaria, C. sibirica, Phytheuma spicatum, Ph. foliosum. XXXIV. rend. (együttnemz
Compositae

110. csal. Synanthereae (<szportokosok). Eupatorium cannabinum, Kentrophyllum lanatum, Petasites officinalis, Crupina vulgaris, Erigeron canadense, Solidago virgaurea, Bidens tripartita, B. cernua, Inola odorata, I. hirta, I. britannica, Pulicaria vulgaris, Conyza squarrosa,Filago germanica, F. arvensis, Podospermum Jacquinianum, P. laciniatum, Gnaphalium sylvaticum, G. uliginosum, G. divicum, Artemisia absinthium, A. pontica, A. austriaca, A. campestris, Tanacetum vulgare, Achillea crustata, A. setacea, A. tanacetifolia, A. nobilis, A. crithmifolia, Anthemis tinctoria, A. austriaca, A. arvensis, A. cotula, Chrysanthemum leucanthemum, Ch. corymbosum, Ch. inodorum, Matricaria chamomilla, Senecio vulgaris, S. viscosus, S. Jakobea, S. erraticus, S. nemorensis, S. Fuchsii, Cirsium ciliatum, C. eriophorum, C. canum, C. pannonicum, C. arvense,

Carduus acanthoides, C. crispus, C. collinus, Arctium lappa major, A. lappa minor, A. lappa tomentosa, Carlina acaulis, C. vulgaris, Xeranthemum annuum, X. cylindricum, Serratula tinctoria, Centaurea jacea, C. nigrescens, C. phrygia, C. stricta, C. scabiosa, C. maculosa, C. paniculata, Lapsana communis, Hypochoeris glabra, H. maculata, Scorzonera hispanica, S. purpurea, Leontodon autumnalis, L. hispidus, L. danubialis, Picris hieracoides, P. hieracoides ruderalis, Sonchus oleraceus, S. arvensis, Echinops sphaetocephalus, Crepis praemorsa, C. biennis var. serioflora, C. tectorum, Cineraria campestris, C. spathulaefolia, Taraxacum officinale, Doronicum hungaricum, Lactuca scariola, L. saligna, L. stricta, L. muralis, Lynosyris vulgaris, Tragopogon pratensis, T. maior, T. orientalis, Hieracium pilosella, H. brachiatum, H. flagelliflorum, H. auricula, H. Banhini, H. glaucescens, H. Nestleri, H. lucorum, H. vulgatum, H. murorum, H. sabaudum, H. rigidum, H. umbellatum, H, umbellatum collinum. 111. csal. Ambrosiaceae (ambróziafélék). Xanthium strummarium, X. spinosum. XXXV. rend. Agregatae (bokrosviráguak). 112. csal. Valerianeae (gyökönkefélék). Valeriana collina. 113. csal. Dipsaceae (mácsonyafélék). Dipsacus sylvestris, D. pilosus, Scabiosa stricta, S. ochtoleuca.

115. csal. Plantaginae (utif:félék). Plantago maior, P. lanceolata, P.

maritima, P. arcuaria, Cephalaria transylvanica.

C) Monochlamydeae (apetale) sziromtalan növények viminalis, S. cinerea, S. caprea, S. XXXVI. rend. Proteinae (proteinfélék). repens, Populus alba, P. tremula. 116. csal. Thymelaeae (boroszlánok). Daphne mezereum, Thesium intermedium, Th. montanum. XXXVII. rend. (tatárkanem:ek).

Fagopyrinae

119. csal. Polygoneae (czikszárfélék). Rumex conglomeratus Murr., R. sanguineus, R. crispus, R. intermedins DC., R. acetosella, Polygonum latifolium, P. persicaria, P. hydropiper, P. minus Huds., P. convolvulns, P. dumetorum. XXXVIII. rend. Urticinae (csalánnem:ek). 121. csal. Urticeae (csalánfélék). Urtica divina, U. urens., Humulus lupulus. XXXIX. rend. Itesideae (f:znem:ek).

XL. rend. Amentaceae (barkanem:ek). 125. csal. Ulmaceae Ulmus campestris.

(szilfélék).

127. csal. Cupuliferae (kupakosfélék). Fagus sylvatica, Quercus sessiliflora, Q. peduncularia, Q. cerris, Corylus avellana, Carpinus betulus. 128. csal. Betulaceae (nyirfélék). Betula alba, Alnus viridis, A. glutinosa. XLI. rend. Coniferae (tobozterm
123. csal. Salicinae (f:zfélék). Salix fragilis, S. alba, S. purpurea, S. II-dik osztály. Monocotyledonae (egyszik:ek). A) Symphyssogynae (odan
Rich., C. ensifolia, C. rubra, Coeloglossum viride Hartm., Epipactis latifolia All., Neottis nidus avis. XLVIII. rend. Ensatae (kardalakuak). 144. csal. Amaryllideae (narczisfélék). Galanthus nivalis.

145. csal. Irideae (n<sziromfélék). Gladiolus communis, G. imbricatus, Crocus vernus, C. niger, C. albus, Iris

variegata, I. pumila, I. pseudacorus, I. graminea.

B) Eleutherogynae (szabad honmaguak) XLIX. rend . Liliaceae (liliomfélék). 147. csal. Smilaceae (tukmafélék). Convallaria verticillata, C. polygonatum, C. latifolia Icq., C. multiflora, C. maialis, Majanthemum bifolium, Asparagus umbricola Kitb., Paris quadrifolia. 148. csal. (kikericsfélék). autumnale.

Colchicaceae Colchicum

149. csal. Asphodeleae (magzatingfélék). Gagea stenopetata, G. arvensis, G. minima, G. lutea, Frittilaria meleagris, Anthericum ramosum, Muscari comosum, M. racemosum, M. botryoides, Lilium martagon, Ornithogalum stachyoides, O. umbelatum, O. nutans, Allium fallax, A. vineale, A. scorodoprasum, A. carinatum, A. flavum, A. pallens. XL. rend. Aroideae (kontyvirágfélék). 152. csal. Typhaceae (gyékényfélék). Typha latifolia. 154. cs. Callaceae Arum maculatum.

(kallafélék).

LII. rend. Helobiae (mocsárliliomnem:ek). 156. csal. Butomeae (elecsfélék). Butomus umbellatus. 157. csal. Alismaceae (hid
158. csal. Juncagineae (szittyonfélék). Triglochin pallustre. 160. csal. Lemaceae (lepcsefélék). Lemna minor. LIII. rend. Juncinae (szittyónem:ek). 161. csal. Juncaceae (szittyófélék). Juneus effusus, J. glaueus, J. lamprocarpus, J. adscendens Host., J. lamprocarpus Ehrh., J. compressus Icq., J. buffonius, Luzula albida D. C., L. campestris D. C., L. multiflora Lejeun. LIV. rend. Glumaceae (polyvások . 162. csal. Cyperaceae (palkaf:vek). Cyperus flavescens, C. fuscus, C. virescens Hoffm., Heliocharis palustris, Scirpus maritimus, S. sylvaticus, S. compressus pers., Eriphorum angustifolium Rth., Carex Stenophylla Whlbg., C. vulpina Rb., C. muricata, C. virens Koch, C. Schreberi Schrank, C. remota, C. leporina, C. leporina pallida, C. elongata, C. stricta Good., C. acuta, C. vulgaris Fr. var. clorocarpa Schar., C. montana, C. praecox Icq., C. digitata, C. nitida Hst., C. pilosa Scop., C. maxima Scop., C. strigosa Huds., C. pallescens, C. Michelii Host., C. distans, C. sylvatica Huds., C. hrta, C. hirtaeformis Pers. 163. csal. Gramineae (pázsitfélék). Panicum sanguinale, P. ciliare Retz, P. Crusgalli, Setaria viridis P. B., Andropogon Ischaemum, A. Gryllus,

Anthoxantum odoratum, Alopecurus pratensis, A. pratensis elatior, A. geniculatus, A. fulvus, Phleum Bothmeri Wib., Ph. nodosum, Agrostis alba Schrad, A. vulgaris With., A. canina, Apera spica venti Beauv., A. interrupta, Stipa pennata, Danthonia provincialis D. C., Calamagrostis epigeios Roth, C. sylvatica D. C., Milium effusum, Phragmites communis Trin., Koeleria cristata Pers., Aira caespitosa var. spiculis variegatis, A. flexuosa, Avena fatua, A. pubescens, A. tenuis Mönch., A. paradensis R. K., Melica ciliata, M. altissima, M. uniflora, M. nutens. Briza media, Eragrostis praesides Beuv., E. pilosa, Poa dura, P. annua, P. bulbosa, P. nemoralis, P. nemoralis var. ridigula, P. sterilis M.

B., P. pseudo-sterilis Sch:r, P. pratensis, P. compressa, Glyceria spectabilis M. K., G. fluitans R. Br., G. aquatica Presl., Molinaea caerulea Mönch., Dactylis glomerata, Cynosurus cristatus, Festuca ovina, F. duriuscula, F. stricta Host, F. hirsuta Host, F. heterophylla Lam., F. rubra, F. sylvatica Vill., F. gigantea Vill., F. elatior, F. loliacea Huds., Brachypodium pennatum P. B., B. sylvaticum R. Sch., Bromus sualinus, B. mollis, B. arvensis, B. asper Murr., B. inermis Leyss., B. sterilis, B. tectorum, Triticum acutum D. C., T. glaucum Desf., T. repens, T. repens var. aristatum. T. caninum, Lolium perenne, Elymus europaeus, Hordeum murinum, H. maritimum With., Aegylops caudata.

Küls<-Szolnok megyét, vagyis a testvérmegyék tiszai járását illet
4. cs. Amygdaleae (csontárfélék) Prunus spinosa (kökény), P. cerasus (meggy), P. padus (zelnicze meggy).

5. cs. Spireaceae (bajnóczafélék) Spiraea (bajnócza).

Sempervivum fülf:).

7. cs. Rosaceae (rózsafélék): Fragaria vesca (szamócza), Potentilla torm. (pimpó), Rosa (rózsa), Rubus idaeus (szedermálna).

47. cs. Sileneae (szilenefélék): Dianthus (szegf:), Saponaria officin. (tajtékzó szappanf:).

8. cs. Pomaceae (almafélék): Crataegus torminalis (barkócza), Pyrus (körtvély és almafa.) 9. cs. Rutaceae (rutafélék): Ruta graveolens (virnáncz). 10. cs. Diosmeae (bukkófélék): Dictamnus albus (k
tectorum

(rózsás

52. cs. Chenopodiaceae (libatopfélék): Beta (czékla), Chenopodium album (fehér libatopp), Spinacea oleracea (kerti paréj). 57. cs. Violarieae (violafélék): Viola odorata (tavaszi viola, ibolya), V. tricolor (háromszín: viola), V. canina (eb-viola). 60. cs. Grossularieae (pöszmétefélék): Ribes rubrum (vörös ribiszke), R. grossularia (pöszméte ribiszke). 61. cs. Cucurbitaceae (tökfélék): Cucumis sativa (sav. ugorka), C. melo (sárga dinnye). Cucurbita pepo (uritök), C. citrullus (görög dinnye), Cyclamen europaeum (ligeti türt szirom), Momordica elaterium (ugorkamagrugó). 64. cs. Cruciferae (keresztesfélék): Brassica oleracea (f
32. cs. Tiliaceae (hársfafélék): Tilia vulgaris (hársfa).

67. cs. Resedaceae (rezedafélék): Reseda luteola (fogas rezeda), R. odorata (szagos rez.).

45. cs. Crassulaceae (kövérfélék): Sedum acre (borsos szaka),

72. cs. Ranunculaceae (szirontákfélék): Anemone pratensis

(mezei kökörcsin), Caltha palustris (mocsári gólyahír), Delphinium consolida (mezei sarkvirág), Ranunculus sceleratus (torzsika szíronták). 73. cs. Paeoníceae (bazsalfélék): Paeonia officinalis (bazsarózsa). 78. cs. Hederaceae (borostyánfélék): Hedera terrestris (kúszóborostyán?). 79. cs. Umbelliferae (erny<s félék): Apium graveolens (nagy szagu zeller), Carum carvi (konyha kömény), Cicuta virosa (gyilkos csomorika), Conium maculatum (büdös bürök), Daucus carotta (sárga répa), Pastinacca sativa (pasztinák), Phellandrium aquosum (ebkömény?). 80. cs. Loranthaceae (fakinfélék): Menyanthes trifoliata (vidra eleczke). 81. cs. Oleineae (olajfafélék): Fraxinus excelsior (k
Hyoscyamus niger (bolonditó csalmatok), Lycium barbatum (pongyola fanzár), Nicotiana tabacca (közönséges dohány), Solanum dulcamara (keserédes csucsor), S. tuberosum (burgonya). 93. cs. Convolvulaceae (szulákfélék): Convolvulus arvensis (kis szulák). 95. cs. Labiatae (ajakosfélék): Balotta lenata (pesztercze), Glechoma hederacea (repkény), Hysopus officinalis (kerti izsóp), Lamium album (fehér tátkanaf), Lavendula spica (szagos lavendula), Marrubium vulgare (pemete), Melissa officinal. (czitromszagu méhf:), Mentha aquatica (vizi menta), M. piperita (borsos menta), Ocymum basilicum (kerti bazsilikum), Origanum vulgare (szurokszagu murvapik), O. majoranna (majorán), Rosmarinus officinalis (szagos rozmaring), Salvia offiic. (kerti zsálya), Thymus serpillum (kakuk démutka). 97. cs. Scrophulineae (tákajakfélék): Antirrhinum linaria (pinty<), Verbascum thapsus (ökör farkkoró), Veronica officin. (szigoral). 102. cs. Primulaceae (kankalinfélék): Anagallis arvensis (piros tikszem), Cynoglossum officin. (orvosi árnó), Primula (kankalin). 106. cs. Ericineae (hangafélék): Erica vulgaris (repcsin hanga), Ledum palustre (rozsdabura), Pyrola uniflora (egyvirágu télizöld), Symphytum officinale (fekete nadályt<). 110. cs. Synanthereae (fészkesek): Achillea millefolium (egerfarku

cziczkoró), Arctium lappa (keser: lapu bojt), Artemisia Absynthium (fehér :röm), A. abrotanum (abrut:röm), Aster (gerebcsin), Calendula offic. (kerti peremér), Carduus benedietus (áldott bogács), Centaurea cyamus (buzavirágu csüküll<), Chrysantemum leucanthemum (ökörszem arany virág) Cichorium intybus (mezei katáng) Helianthus annuus (napvirág) Inula helen. (örvénygy
(mácsonyafélék):

115. cs. Plantagineae (útif:félék): Plantago lanceolata (gerely levelü útif:). 119. cs. Polygoneae (czikszárfélék): Angelica archangelica (kerti angyalf:), Hyacinthus (Jáczint), Polygonum fagopyrum (pohánka czikszár), Rumex acetosa (erdei sóska), R. crispa (bodros sóska). 121. cs. Urticeae (csalánfélék): Cannabis sativa (közönséges kender), Urtica urens (kis csalán), Humulus lupulus (felfutó komló). 123. cs. Salicinae (füzfélék): Salix (f:zfa). 125. cs. Ulmaceae (szilfafélék): Ulmus campestris (sima szilfa).

126. cs. Juglandeae (diófafélék): Juglans regia (pompás diófa). 127. cs. Cupuliferae (kupakosfélék): Corylus avellana (közönséges mogyorófa.) 143. cs. Orchideae (kosborfélék): Orchis moris (agár kosbor), O. mascula (füles kosbor), O. maculata (foltos kosbor). 144. cs. Amaryllideae (narcziszfélék): Galanthus nivalis (kikeleti hóvirág). 145. cs. Irideae (n<sziromfélék): Gladiolus communis (dádoska), Iris pseudacorus (sás n<szirom), Iris germanica (pompás n<szirom). 147. cs. Smilaceae (tukmafélék): Convallaria majalis (májusi gyöngyvirág). 148. cs. Colchicaceae (kikericsfélék): Colchicum autumnale (zsáspa kikerics). 149. cs. Aphodeleae (magzatingfélék): Allium sphoenoprasum (metél< hagyma), Lilium Martagon (turbán liliom), L. album (t
temulentum (szédit< vadócz), Milium effusum (szájatátott fintor), Panicum miliaceum (köles muhar), Secale cereale (gabonarozs), Triticum vulgare (tiszta búza), T. repens (taraczkbúza), Zea Mays (kukoricza). 164. cs. Equisetaceae (zsurlófélék): Equisetum palustre (vízi zsurló), E.

hyemale (kannamosó zsurló), Equisetum arvense (mezei zsurló). 172. cs. Hymenomicetes (hártyagombák): Agaricus campestris (csiperke galócza), Boletus ignarius (tüzi tinorú).

III. Heves és küls@ Szolnok t. e. vármegyék állattani leirása. Kempelen Radótól.

Leirtuk e kett<s megyét földrajzi tekintetben, ismertettük az abban lakó népfajokat, értekeztünk éghajlati viszonyairól, behatoltunk földje mélyébe s el<mutattuk geologiai kincseit, s átfordulva növényzetére, megneveztük azon füveket, virágokat, cserjéket és fákat, melyek gyönyör: füvészetét jellemzik; hátra van még, hogy ritka b<ség: faunájára áttérjünk, mely hegyeit, vadonjait, rónáit, lapályait, vizeit és legét népesiti, különös tekintettel a rovarokra, és pedig a pikkely- és téhelyröpüekre, melyekr
falukba is betör, ahol levetk
többnyire kiszáradt mocsáraiban, valamint a Tisza környékén, ahol a tiszaszabályozással együtt jó sikerrel pusztitja a halakat. Áttérve a szárnyas vadakhoz találkozunk a Mátra mogyorófákkal ben
De nemcsak a lomha., hanem a törpe túzok (Otis tetrax) is fordul el< e megyében, s Fegyvernek táján több izben lövetett. A búgók (Gyratores) közül nehány faj honos e megyében, s a vadászatnak egy ágát képezi, nem ugyan a legnemesebbikét, mert a szende, de óvatos galambokban legtöbb kárt csak a lesipuskás tesz. Legkeresettebb ezek közt a jó pecsenyéjér
keresve a lile sok fajai (Charadrius pluvialis, morinelli, hiaticula, minor, albifrons) stb. stb. Ezeken kivül találtatnak a mocsárok közelében az örvös csér (Glareola pratincola) a délkeleti faunát jellemz< Pallas csérje (Glareola pallatii), az éjcs
(Circus cyaneus et cinerascens), tavainkban a sás között a nádi kánya (Circus rufus). Mint ritkább sólyomfaj emlitend< még a szabda sólyom (Falco laniarius), mely a Tarna mentében észleltetett. A dögön él<sköd< keselyük közül Heves megye is meglátogattatik a szürke kesely9 (Vultur cinereus) által, mely a mélyebb alföldr
Lesétálva kiterjedt réteinkre mindenütt, a hol azokat víz vágja keresztül, találkozunk párosával a k7lesi sordélylyal (Spinus miliarius) mely egyszer: csipogásával s lomha rep:lésével mint az alföldi rétek <s lakosát mutatja be magát. Télen-nyáron úton-útfélen találkozunk leginkább az erd
Az énekl< madarak (Oscines). Számos fajai népesitik erdeinket s mezeinket s különös bájt öntenek változatos szép vidékeinkre. Els< sorban állnak a gébicsek, melyek mint énekesek szép tehetségüket vajmi gyakran arra használják fel, hogy a kisebb énekl
A könnyücs
hörcsök (Cricetus frumentarius), a mocsári és mezei poczok (Hypodaeus amphibius et arvicola arvalis). A kér
Tudtomra jelesen a harcsa (silurus glanis), csuka (esox lucius), ponty (cyprinus carpio), süll< (lucio parcasandra,), kecsege (accipenser ruth.), keszeg (cyprinus rutilus), durbancs (gasterostes acculeatus), menyhal (gadus lota), garda (Leuciscus erythrophthalmus), dévér (L. alburnus), tergély (cobitis), kolty (Cottus gobio), s:gér (perca fluviatilis), (tok accipenser sturio), viza (accipenser huso). Albert.

*)

fajokat emeljük ki, melyek ritkaságuk vagy az által érdemelnek külön emlitést, mert hazai faunánkat jellemzik. A téhelyrepüek (Coleoptera) rendjéb
Cicindela sinuata fabr., a pétervásári és istenmezei iszapos réteken nagyobb mennyíségben találtatik. Futonczfélékb
Blethisa multipunctata Linn. az Eger vize mellett nem ritkán furdul el<. A futonczok (carabi) több fajjal vannak képviselve. Az Eger partján, nevezetesen az érsekkertben nem ritkán találtatik Carabus convexus fabr. és C. scrabriusculus, Oliv. a Mátra magasabb és nedvesebb helyein. Carabus clathratus Linn., cancellatus, fabr. arvensis, fabr. nemoralis, Ill., hortensis, Linn. glabratus, Payk. - Az egri sz
Hydroporus reticulatus, fabr. A falámcsápuakból (Palpicornia).

Berosus spinosus Szeven., Ochtebius marinus Payk. A holyvafélékb
Astrapaeus ulmi Rossi, Philonthus rufipennís, Grav., Xantholinus glabratus, Grav., Dolicaon biguttulus, Lac., Bledius taurus, Germ.

A tapárfélékb
Ctenistes palpalis, Reich. A peszérfélékb
Necrophorus germanicus (diszes dögész). A timányfélékb
Spidia quadrinotusa fabr. A csajvafélékb
Ateuchus pius, Illig. Heves körül nem ritka. Aphodius sulcatus, fabr., Lethrus cephalotes, fabr., Eger sz
Acmaeodera taeniaxa, fabr., Parád környékén nem ritka. Perctis lugubris, fabr., Europa éjszakibb részein hiányozva, nálunk sok kárt tesz a gyümölcsfákban. Dicerca aenea, Linn., D. alni Fischer., D. acuminata, Pallas., Parád környékén találtatnak. Eurythyrea carniolica Herbst, Parád timsós fürd<jénél észleltetett. Anthaxia cyanicornis, fabr., Eger sz
Athous cavifrons, Redt., Cordiophorus discicollis, Herbst, Cardíophorus rubripes Germ. A csatajfélékb
Eucinetus haemorrhoidalis Germ. A lágyröpty:ek (malacodermata) családjából:

Podabrus lateralis Linn. és P. alpinus Payk., Silis nitidula fabr. a Mátra árnyékos helyein. Malachius geniculatus, Germ., Ebaeus appendiculatus, Er. A furdancsfélékb
Hedobia imperialis, Linn., Ptinus variegatus, Rosti. Xytelinus laticollis Duftschm., Psoa viennensis; Herbst, nálunk igen gyakori, a sz
Blaps ovata sol., az egri sz
Eryx ater, fabr. a Mátrában egyes példányokban találtatott. A z
Phloeotria rufipes, Gill. a Mátrában a fa kérge alatt találtatott. Melandria caraboides Linn. és M. canaeliculata, Fabr. a Mátrában, Osphia bipunctata, fabr. A marókafélékb
Tomoxia biguttata Casteln., Mordella villosa, Schrank. A pigecsfélékb
Emmenadia bimaculata, fabr. az erd
Meloë autumnalis Oliv., a kerecsendi berekben egy <szszel nagyobb számmal találtatott. Meloë limbatus fabr., Pétervásár környékén. Meloë decorus, Brandt et Erich, Eger környékén nem ritka. Meloë scabriusculus, Brandt et Er., Cerocoma Schreberi fabr, az erd
Rhynchites hungaricus Fabr., Eger körül rózsavirágon néha gyakori. Rhynchites sericeus Herbst., Apion curvirostre Sch., Metagroicus obscurus Sch. nálunk nem ritka. Lixus pollinosus, Germ., Larinus obtusus Sch., Camptorhinus

statua Fabr., Ceuthorhynchus albovittatus, Germ., Sphenophorus piceus Pallas., az alföldön, de az egri sz
Bottrichus bispinus, Ratzeb., Platypus cylindrus Fabr. A czinczérfélékb
Hammaticherus miles, Fabr. és velatinus Brülle, a Mátrában nem ritkán találtatik. Clytus semipunctatus fabr. Axinopalpus gracilis, Krynitz, Dorcadion lineatum fabr., nálunk igen közönséges. Agapanthia angusticollis, Schönh., Oberea euphorbiae, Germ., Phytoecia argus fabr., az egri sz
Donacia sagittariae fabr., Donacia fennica Payk., Cryptocephalus coloratus, fabr., Cryptocephalus elongatus Germ., Cryptocephalus virens Suffr., Timarcha globosa H. Schäff., Timarcha metallica fabr. mind a kett< a Mátra magasabb ormain. Chrysomela hungarica, fuss. Oreina intricata Germ., a Mátra magasabb csúcsain. Adimonia rufa Germ., Luperus rufipes fabr., Holtica lacertosa Rosenh., Argopus bicor. Fisch., Eger környékén gyakori a Clematis integrifolia nev: növényen. Ezen faj ugy látszik Magyarországon kivül nem észleltetett. Cassida austriaca fabr., Cassida vittata fabr., Cassida azurea fabr. az egri sz
Epilochna undecimmaculata fabr. Endomychidae:

Lycoperdina bovistae fabr. Eger körül találtatott. A pikkelyröpüek (Lepidoptera) rendjéb
Melitaea trivia, Syst. Wien. Verzeichnisz. Ezen faj, mely a délkeleti faunát jellemzi, nálunk is gyakori. Melitaea phoebe V. Europa nagyobb részén hiányozván, nálunk igen közönséges. Argymnis Pandora V. (Pandora vagy magyar csillér) e déli és délkeleti faj, melynek szinezete a nemzeti szineket: a zöldet, ezüstöt és vöröset oly szép összeállitásban el
Mátra magasabban fekv< rétein nem ritkán fordul el<. Argymnis Adippe var. Cleodota Ochsenh. Ezen kitün< válfaj Szarvask< határában nem ritkán találtatik. Limenitis aceris Esp. Ezen gyönyör: pillangó, melynek alakja és szállása a külföldi déli lepkékre emlékeztet, a felnémeti és szarvask
Zygaena brizae Esp. a Mátrában. Zygaena scabiosae H. ugyanott. A szenderek (Sphingidae) családjából:

Pterogon Oenotherae V. az egri sz
Saturnia pyri V. gyakori Egerben és az alföldön. Saturnia spini V. e megyében mindenütt ezrenként él a kökényen és a f:zfán. Ezen faj és a nálunk szinte gyakori Saturnia carpini párosodásából keletkezett hernyók többször találtattak az egri sz
Agrotis fugax Treits., Polia polymita L., Valeria oleagina V., Orthosia laevis Hub., Thalpochares purpurina V., az Eged alatt gyakori. Catocala hymenea V. A többi rovarok rendjével, valamint a puhányokkal senki sem foglalkozván e megyében, err
Vespertilio auritus. Nagyfülü denevér. Vespertilio noctula. Éjjelez< denevér. Vespertilio murinus. Közönséges denevér. Rapacia. Ragadozók.

Catus ferus. Vad-macska. Canis lupus. Közönséges farkas. Vulpes vulgaris. Közönséges róka. Meles vulgaris. Közönséges borz. Martes foina. Házi nyest. Foetorius putorius. Görény menyét. Mustela vulgaris. Vidra menyét. Erinaceus europaeus. Közönséges sün. Sorex vulgaris. Közönséges cziczkány. Cropopus fodiens. Vizi cziczkány. Talpa europaea. Közönséges vakond. Rodentia.

rl
Sciurus vulgaris. Evet mókus. Spermophilus citillus. Közönséges ürge. Glis vulgaris. Közönséges pele. Eliomis nitela. Cser-pele. Spalax typhlus. Fogas vakony. Mus decumanus. Vándor patkány. Mus mustelus. Házi egér. Mus sylvaticus. Erdei egér. Mus minutus. Törpe egér. Sminthus vagus. Vándor csíkegér. Cricetus frumentarius. Közönséges hörcsök. Hypodaeus amphibius. Mocsári poczok. Arvicola arvalis. Mezei poczok. Lepus timidus. Mezei nyúl. Ruminantia. Kér
Cervus elaphus. Gim-szarvas. Capreolus vulgaris. Közönséges
Sus scrofa. Sörtés disznó. Sus domestica. Szelid disznó.

Solidungula. Egypatások.

Equus caballus, var. hungaricus. Közönséges ló, magyar válfaj. Equus asinus. Szamár. A madarak osztályából. Passeres. Verébfélék.

Loxia crucirostra. Közönséges keresztcs
Sturnus vulgaris. Közönséges seregély. Pastor roseus. Rózsaszinü lepely. Oriolus galbula. Sárga aranybegy. Corvus Corax. Holló-varjú. Corvus cornix. Hamvas varjú. Corvus coronae. Fekete varjú. Corvus frugilegus. Vetési varjú. Corvus monedula. Csóka-varjú. Pica caudata. Csörg< szarka. Garrulus glandarius. Cser szajkó. Nucifraga carycatactes. Rendes csöntör. Raptatores. Ragadozók.

Falco laniatius. Szabda sólyom. Falco subbateo. Ölyüded sólyom. Falco aesalon. Törpe sólyom. Tiununculus alaudarius. Közönséges vércse. Tiununculus cenchris. Sárgakarmú vércse Erythropus rufipes. Közönséges karvaly. Astur palumbarius. Közönséges héja. Milvus fuscoater. Feketés kánya. Circus cyaneus. Kékes örvöly. Circus cineraceus. Hamvas örvöly. Circus rufus. Nádi kánya. Buteo vulgaris. Közönséges ölyv. Archibuteo lagopus. Gatyás ölyü. Vultur cinereus. Barna keselyü. Micropterynx passerina. Törpe csuvik. Bubo maximus. Nagy suholy. Otus vulgaris. Közönséges fülb<. Syrnium aluco. Közönséges rezgöly. Strix flammea. Láng bagoly. Fissirostres. Szeltcs
Hirundo rustica. Füstös fecske. Hirundo urbica. Házi fecske. Hirundo riparia. Parti fecske. Cypselus apus. K
Lanius excubitor. r-gébics. Lanius minor. Kis-gébics. Enneoctenus collurio. Tövisszúró-gébics. Enneoctenus rufus. Vörhenyes-gébics. Butalis grisola.

Szürke legyész. Muscicapa atricapilla. Gyászos legyész. Muscicapa parva. Kis legyész. Bombycilla garrula. Selyemfarkú locska. Luscinia philomela. Közönséges fülemüle. Cyanecula suecica. Kékbegy: zenér. Ruticilla thitys. Házi zenér. Ruticilla phoenicura. Füstfarkú zenér. Pratincola rubetra. Barnabegy: zenér. Protincola rubicola. Feketebegy: zenér. Saxicola oenanthe. Hont-sziklár. Monticola saxatilis. Sziklai hegyelész. Turdus musicus. Énekl< rigó. Turdus pilaris. Fenyves rigó. Turdus viscivorus. Lép rigó. Turdus iliacus. Vörös csipeg< rigó. Turdus torquatus. Örvös rigó. Merula vulgaris. Fekete rigó. Cinclus aquaticus, Vizi buka. Sylvia nisoria. Küll<s zenér. Sylvia hortcnsis. Kerti zenér. Sylvia curruca. Possáta zenér. Sylvia cinerea. Szürke zenér. Sylvia rufa. Vörhenyes zenér. Sylvia atricapilla. Feketefej: zenér. Sylvia sibilatrix. Zöldes zenér. Phylloscopus turdoides. Rigó-zenér. Phylloscopus phragmitis. Sás-zenér. Troglodytes parvulus. Apró csuk. Anthus pratensis. Réti pipis. Anthus arboreus. Fái pipis. Anthus aquaticus. Vizi pipis. Motacilla alba. Fehér billegény. Motacilla sulphurea. Kénes billegény. Motacilla flava, Sárga billegény. Accentor modularis. Közönséges csattogány. Regulus croccocephalus. Sárgafejü rendike. Regulus ignicapillus. T:zfejü rendike. Parus pendulinus. F:gg< czinege. Parus biarmicus. Nádi czinege. Parus caudatus. Hosszúfarkú czinege. Parus major. Szén-czinege. Parus coeruleus. Kék-czinege. Parus palustris. Mocsári czinege. Scansores. Kúszók.

Upupa epops. Búbos banka. Sitta caesia. Közönséges poncz. Certhia familíaris. Közönséges fakúsz. Picus major. Nagyobb harkály. Picus medius. Közép harkály. Picus minor. Kisebb harkály. Gecinus viridis. Zöld zsolna. Jynx torquilla. Közönséges tekerics. Levirostres. Könny:cs
Merops apiaster. Méhész gyurgyalag. Coracias garrulus. Csacsogó karics. Alcedo ispida. Közönséges jégár. Cuculus canorus. Közönséges kakuk. Gyratores. Búgók.

Columba palumbus, Örvös galamb. Columba oenas. Vad galamb. Turtur auritus. Közönséges gerle. Rasores. Kaparók.

Bonasia sylvestris. Császár fajd. Perdix cinerea. Szürke fogoly. Coturnix communis. Közönséges fürj. Phasianus colchicus. Közönséges fáczán. Pavo cristatus. Búbos páva. Numida meleagris. Búbos gyöngytyúk. Meleagris gallopavo. Közönséges pulyka. Grallatores. Gátlók.

Otis tarda. Nagy túzok. Otis tetrax. Mezei reznek. Glareola pratincola. Örvös csér. Glareola pallasii. Pallas csérje. Oedicnemus crepitans. Rendes mankócz. Charadrius pluvialis. Arany lile. Charadrius Morinelli. Sárga lile. Charadrius hiaticula. Parti lile. Charadrius minor. Kis lile. Charadrius albifrons. Mocsári lile. Vanellus cristatus. Búbos bibicz, Scolopax rusticola. Erdei szalonka. Scolapax gallinago. Nagyobb szalonka. Scolapax media. Közép szalonka. Scolapax gallinula. Gyepi szalonka. Tringo subarquata. Íjcsör: partika. Philomachus pugnax. Bajnok küzdér. Totanus calidris. Piroslábú külöd. Totanus ochropus. Folyamí külöd. Totanus glareola. Erdei külöd. Totanus hypoleucos. Apró külöd. Totanus stagnatilis. Tavi külöd. Limosa melanura. Feketefarkú pocsály. Hypsibatus himantopus. Gólyalábú t
Anser cinereus. Szürke lúd. Anser segetum. Vetési lúd. Anser albifrons. Piszeg< lúd. Anas boschas. T
Sterna hirundo. Nagy halászka. Sterna leucopareji. Bajszos halászka. Sterna minuta. Apró halászka. Sterna nigra. Fekete halászka. Sterna leucoptera. Fehér szárnyú halászka. Larus argentutus. Ezüstös sirály. Larus ridibundus. Kaczagó sirály. Larus canus. sz sirály. Steganopodes. Úszlábúak.

Carbo cormoranus. Nagy kormár. Pelecanus onocrotalus. Rendes g
Podiceps cristatus. Búbos vöcsök. Podiceps auritus. Füles vöcsök. Podiceps minor. Apró vöcsök. Podiceps rubricollis. Vörhenyes nyakú vöcsök. A hüll
Tekn<s békák. Testudinata.

Emys europaea. Európai tekn
Lacerta viridis. Zöld gyík. Lacerta agilis. Fürge gyík. Argois fragilis. Törékeny kuszma. Ophidia. Kigyók.

Coluber natix. Vízi sikló. Coluber laevis. Sima sikló. Batrachia. Békák.

Hyla europaca. Zöld lombász. Rana esculenta. Zöld béka. Rana temporaria. Gyepi béka. Pelobatas fascus. Vízi hagymár. Bombinator igneus. T:zi unka. Bufo vulgaris. Közönséges varangy. Bufo variabilis. Zöld varangy. Hemibatrachia. Farkkal bíró békák.

Salamandra maculata. Foltos tüzöl. Triton cristatus. Tarajos g
multipunctata Linn.

Cicindela.

campestris Linn. hybrida Linn. sinuata Fabr. littoralis Fabr. germanica Linn.

Cychrus.

rostratus Linn. Procrustes.

coriaceus Linn. Carabus.

Carabici Omophron

linibatus Fabr. Notiophilus.

palustris Dufts. semipunctatus Fabr. Elaphrus.

uliginosus Fabr. riparius Linn. Blothisa.

intricatus Linn. clathratus Linn. ulrichii Germ. cancellatus Fabr. granulatus Linn. arvensis Fabr. nemoralis III. convexus Fabr. hortensis Linn. scabriusculus Oliv. v. Lippii Dej. glabratus Payk. violaceus Linn.

hungaricus Fabr.

pallipes Dej.

Calosoma.

inquisitor Linn. sycophanta Linn.

Lionychus.

quadrillum Dufts. Lebia.

Nebria.

livida Linn. brevicollis Fabr. brunnca Dufts.

cyanocephala Linn. chlorocephala Ent. H. crux minor Linn. humeralis Sturm. haemorrhoidalis Fabr.

Leistus.

ferrugineus. Fröhlichii.

Cymindis.

humeralis Fabr. homagrica Duftschm. Clivina.

fossor. Linn.

Panagaeus.

crux major Linn. Dyschirius.

nitidus Dej. politus Dej. salinus Schaum. aeneus Dej. globosus Herbst. Aptinus.

mutilatus Fabr. Brachinus.

crepitans Linn. immaculicornis Dej. explodens Dufts. Demetrius.

unipunctatus Germ. Dromius.

quadrimaculatus Linn.

Callistus.

lunatus Fabr. Chlaenius.

festivus Fabr. spoliatus Rossi. restitus Fabr. Schrankii Dufts. nigricornis Fabr. holosericeus Fabr. Oodes.

helopioides Fabr. Licinus.

cassideus Fabr. depressus Payk. Badister.

bipustulatus Fabr. peltatus Panz.

Blechrus.

glabratus Dufts. maurus Sturm. Metabletus.

obscuroguttatus Dufts.

Broscus.

cephalates Linn. Patrobus.

excavatus Payk.

Sphodrus.

leucophthalmus Linn.

pelidnum Payk. Thoreyi Dej. Stomis.

Pristonychus.

subcyaneus Ill.

pumicatus Panz. Platyderus.

Calathus.

cisteloides Ill. fulvipes Gyll. fuscus Fabr. melanocephalus Linn.

rufus Duftschm. Poecilus.

cupteus Linn. v. affinis St. lapidus Fabr.

Taphria.

vivalis Ill.

Adelosia.

picimana Duftschm. Dolichus.

flavicornis Fabr. Platynus.

scrobiculatus Fabr.

Laganus.

crenatus Duftschm. inaequalis Marsh. Lyperus.

Anchomenus.

longiventris Maunh. angusticollis Fabr. prasinus Fabr. albipes Fabr. oblongus Fabr. Agonum.

marginatum Linn. impressum Pans. sexpunctatum Fabr. parumpunctatum Fabr. elongatum Dej. modestum St. lugens Duftschm. viduum Panz. v. moestum Dufts. lugubre Dej. versutum Sturm. subaeneum Dej. atratum Duftschm. laterale Redt. principes Fabr. fuliginosum Panz

aterrimus Fabr. elongatus Duftschm. Omaseus.

niger Schaller. melanarius Ill. nigritus Fabr. anthracinus Ill. gracilis Dej. minor Gyll. Argutor.

eruditus Dej. erythropus Marsch. strenuus Er. Platysma.

oblongopunctata Fabr. Steropus.

cylindricus Hb. Pterostichus.

melas Creutz.

Panzeri Meg. Harpalus. Abax.

striola Fabr. carinotus Dufts. Molops.

terricola Fabr. Amora.

fulva De Geer. iridipennis Heer. apricaria Payk. consularis Dufts. aulica Panz. convexiuscula Manth. crenata Dej. ingenua Duftschm. municipalis Duftschm. patricia Duftschm. familiaris Duftschm. trivialis Gyll. vulgaris Panz. communis nitida St. montivaga St. obsolcta Dej. similata Gyll. striatopunctata Dej. rufipes Dej. tricuspidata Dej. Pelos.

blaptoides Creutz. Zabrus.

gibbus Fabr. Diachromus.

germanus Linn. Anisodactylus.

signatus Ill. binotatus Dej. v. spurcati eornis Dej. nemorivagus Dufts.

sabulicola Panz. monticola Dej. punctatulus Dufts. azureus Fabr. cordatus Duftschm. puncticollis Payk. rufibarbis Fabr. signaticornis Dej. hospes Sturm. ruticornis Fabr. griseus Panz. aeneus Fabr. v. confusus Dej. distinguendus Dufts. pygmaeus Dej. discoideus Fabr. calceatus Duftschm. hottentotta Duftschm. quadripunctatus Dej. latus Linn. luteicornis Duftschm. laevicollis Duftschm. rubripes Duftschm. semiviolaceus Dej. impiger Duftschm. melancholicus Dej. tardus Panz. Fröchlichii Sturm. flavicornis Dej. serripes Duftschm. fuscipalpis Sturm. anxius Duftschm. servus Duftschm. flavitarsis Dej. picipennis Duftschm. pumillus Sturm. Stenolophus.

vaporariorum Fabr. discophorus Fisch. vespertinus Ill. Acupalpus.

consputus Duftschm. dorsalis Gyll. suturalis Dej. brunnipes Sturm. meridianus Linn. exiguus Dej. Trechus.

minutus Fabr.

Sturmii Panz. Leja.

tenella Er. pusilla Gyll. lampros Herbst. velox Er. striata Fabr. impressa Panz. paludosa Panz.

Tachys.

quadrisignatus Duftsch. parvulus Dej. nanus Gyd. bistriatus Duftschm. 2

Tachypus.

caraboides Schrank. pallipes Duftschm. flavipes Linn. Dytiscidae.

Philochthus.

guttula Fabr. bipustulatus Redt. biguttatus Fabr. assimilis Gyll. fumigatus Duftschm. Notaphus.

flammulatus Clairv. varius Oliv. ephippius Marsch. Peryphus.

ustulatus Linn. fluviatilis Dej. Andreae Fabr. femoratus St. testaceus Duftschm. tibialis Duftschm. fasciolatus Duftschm. decorus Panz. monticola St. rufipes Gyll. Dej. fulvipes St. modestus Fabr. Lopha.

quadriguttata Fabr. quadrimaculata Linn. articulata Panz.

Halíplus.

fulvus Fabr. fulvicollis Er. Cnemidotus.

caesus Duftschm. Hydroporus.

inaequalis Fabr. reticulatus Fabr. geminus Fabr. unistriatus Schrank. picipes Fabr. v. lineellus Gyll. parallelogrammus Clhr. confluens Fabr. planus Fabr. angustatus Sturm. lineatus Fabr. bilineatus Sturm. obliquesignatus Bielz. pictus Fabr. Noterus.

sparsus Marsch. Laccophilus.

hyalinus Degeer. minutus Linn.

variegatus Germ.

mergus Ahr. Palpicornia.

Colymbetes.

fuscus Linn. pulverosus Sturm. notatus Fabr. notaticollis Aub. adspersus Fahr. collaris Payk. Grapii Gyll. Ilybius.

ater Degeer. obscurus Marsch. fenestratus Fabr. subaeneus Er. guttiger Gyll. Agabus.

agilis Fabr. femoralis Payk. abbreviatus Fabr. didymus Ol. guttatus Payk. Cybister.

Hydrophilus.

piceus Linn. aterrimus Eschsch. Hydrous.

caraboides Linn. flavipes Stev. Hydrobius.

fuscipes Linn. oblongus Herbst. limbatus Fabr. Philhydrus.

testaceus Fabr. melanocephalus Fabr. marginellus Fabr. Helochares.

lividus Fortt. Laccobius.

minutus Linn.

Roeselii Fabr.

Berosus. Dytiscus.

marginalis Linn. circumcinctus Ahr. circumflexus Fabr. Acilius.

sulcatus Fabr.

Limnebius.

truncatellus Thunb. Holophorus.

Hydaticus.

transversalis Fabr. Hybneri Fabr. bilineatus Degeer. zonatus Ill. cinereus Fabr. austriacus Sturm. Gyrinus.

natator Linn.

spinosus Stes. aericeps Curt. luridus Linn.

nubilus Fabr. grandis Ill. aquaticus Mult. granularis Linn. Er. griseus Herbst. Er. nanus Sturm. Hydrochus.

carinatus Germ. clongatus Schaller.

nitidicollis Muls. Homalota. Ochthebius.

marinus Payk. Sphaeridium.

scarabaeoides Linn. bipostulatum Fabr. v. marginatum Scriba.

pagana Er. elongatula Grav. occulta Er. sordida Kraatz. fungicola Thoms. fungi Grav. Habrocerus.

Cercion.

obsoletum Gyll. haemorrhoidale Fabr. unipunctatum Linn. quisquilium Linn. melanocephalum Linn. Cryptopleurum.

atomarium Fabr.

capillariformis Grav. Leucopatyphus.

silphoides Linn. Tachinus.

rufipes De geer. fimetorius Fabr. marginellus Fabr.

Staphylinidae. Autalia.

impressa Ol. Falagria.

thoracica Curt. sulcata Payk.

Tachyporus.

solutus Er. hypnorum Fabr. humerosus Er. pusillus Grav. brunneus Fabr.

Bolitochara.

lunulata Payk. obliqua Er. Silusa.

Conosoma.

litoreum Linn. pubescens Grav. bipustulatum Grav.

rubiginosa.

Bolitobius. Aleochara.

fuscipes Grav. brevipennis Grav. nixida Grav. Myrmedonia.

humeralis Grav. canaliculata Fabr. Oxypoda.

luteipennis Er. haemorrhoa Mannh.

atricapillus Fabr. lunulatus Linn. striatus Ol. Quedius.

lateralis Grav. fulgidus Fabr. cruentus Oliv. scitus Grav. umbrinus Er. Astrapacus.

ulmi Rossi.

Creophilus.

maxillosus Linn. Emus.

hirtus Linn. Leistotrophus.

murinus Linn. Staphylinus.

lutarius Grav. stercorarius Ol. chalcocephalus Fabr. pubescens De Geer. erythropterus Linn. caesareus Cedeth. fossor Scop.

bipustulatus Panz. sanguinolentus Grav. varians Payk. discoideus Grav. quisquiliarius Gyll. micans Grav. tenuis Fabr. punctus Grav. parumpunctatus Er. rufipennis Grav. Xantholinus.

glabratus Grav. punctulatus Payk. ochraceus Gyll. tricolor Fabr. linearis Er. fulgidus Fabr.

Ocypus.

brachypterus Brullé. similis Fabr. picipes Nordm. alpicola Er. fuscatus Grav. picipennis Fabr. Philonthus.

splendens Fabr. intermedius Lac. nitidus Fabr. carbonarius Gyll. aeneus Rosti. decorus Grav. politus Fabr. lucens Mannh. atratus Grav. marginatus Fabr. varius Gyll. v. bimaculatus Grav. lepidus Grav. sordidus grav. fimetarius Grav. cephalotes Grav. ebeninus Grav. fumigatus Er.

Othius.

fulvipennis Fabr. Lathrobium.

elongatum Linn. fulvipenne Grav. quadratum Payk. longulum Grav. Achenium.

depressum Grav. Dolicaon.

bíguttulus Lac. Cryptobium.

fracticorne Payk. Stilicus.

fragilis Grav. rufipes Germ. subtilis Er. affinis Er. Lithocharis.

fuscula Mannh. achracea Grav.

Sunius.

filiformis Latr. angustatus Payk.

Tropophloeus.

riparius Lac. Authophagus.

Paederus.

longipennis Er. ruficollis Fabr.

testaceus Grav. Lathrimacum.

atrocephalum Gyll. Stenus.

biguttatus Linn. bipunctatus Er. ater Mannh. aemulus Er. moris Grav. speculator Lac. providus Er. binotatus Ljungh. plantaris Er. plancus Er. flavipes Er. Oxyporus.

rufus Linn. maxillosus Fab.

Omalium.

rivulare Payk. fossulatum Er. Authobium.

limbatum Er. florale Panz. minutum Fabr. sorbi Gyll. Proteinus.

brachypterus Fabr. Pselaphidae. Ctenistes.

palpalis Reichenb.

Bledius.

taurus Germ. tricornis Herbst. fracticornis Payk. femoralis Gyll. rufipennis Er. Platystethus.

cornutus Grav. morsitans Payk. Oxytelus.

rugosus Fabr. insecatus Grav. piceus Linn. sculptus Grav. complanatus Er. nitidulus Grav. pumilus Er. depressus Grav.

Batrisus.

delaporti Aub. venustus Reichenb. Bryaxis.

fossulata Reichb. Silphales. Cholena.

cisteloides Fröhlich. agilis Gyll. Catops.

umbrinus Er. chrysomeloides Pauz. fumatus. Silpha.

littoralis Linn. thoracica Linn.

rugosa Linn. sinuata Fabr. dispar Herbst. quadripunctata Linn. reticulata Ill. carinata Ill. nigrita Creutz. obscura Linn. laevigata Fabr. atrata Linn. Necrophorus.

germanicus Linn. humator Fabr. vespillo Linn. fossor Er. mortuorum Fabr.

merdarius Enz Hft. neglectus Germ. carbonarius Ill. purpurascens Herbst. marginatus Er. stercorarius Enz. Hft. sinuatus Ill. uncinatus Ill. quadrinotatus Scrib. bimaculatus Linn. duodecimstriatus Schrnk. corvinus Germ. Paromalus.

complanatus Ill. parallelipedus Herbst. flavicornis Herbst.

Agathidium.

laevigatum Er. Trichopterygia. Ptenidium.

apicale Er.

Saprinus.

nitidulus Payk. conjungens Payk. quadristriatus Enz. Hft. rugifrons Payk. metallicus Herbst.

Ptilium.

canaliculatum Es.

Gnathoneus.

rotundatus Illig.

Scaphidilia. Scaphidium.

quadrimaculatum Oliv.

Plegaderus.

sanecius En. Phalacridae.

Scaphisoma.

agaricinnm Oliv.

Phalacrus.

corruscus Payk.

Histeridae. Platysoma.

frontale Payk. depressum Fabr.

Olibrus.

bicolor Fabr. liquidus En. Nitidulariae.

Hister.

inaequalis Fabr. quadrimaculatus Linn. 14 striatus Gyll. cadaverinus Enz. Hft. modestus Redt.

Cereus.

pedicularius Linn. Brachypterus.

gravidus Ill.

Carpophilus.

sexpustulatus Fabr.

ferrugineus Fabr. Cyllodes.

Epuraea.

decemguttata Fabr. aestiva Linn. v. bisignata Sturm. variegata Herbst. castanea Duftschm. neglecta Heer. obsoleta Fabr. distincta En. pygmaea Gyll. oblonga Herbst. longula En. florea En. melanocephala Marsh. Nitidula.

bipustulata Fabr. obscura Fabr. Soronia.

ater Herbst. Cychramus.

luteus Fabr. Cryptarcha.

strigata Fabr. imperialis Fabr. Ips.

quadriguttatus Fabr. Trogosita.

mauritanica Linn. Pelsis.

ferruginea Linn. Thymalus.

limbatus Fabr.

punctatissima Ill. gnisea Linn. Ipidia.

quadrimotata Fabr. Omosita.

depressa Linn.

Colydiadae. Ditoma.

crenata Fabr. Colobicus.

emarginatus Latr. Colydium.

Meligethes.

aeneus Fabr. viridescens Fabr. coracinus Sturm. lepidii Miller. subaeneus Sturm. subrugosus Gyll. ochropus Sturm. difficilis Heer. serripes Gyll. fibularis En. picipes Sturm. Pocadius.

elongatum Fabr. Bothrideres.

contractus Fabr. Cerylon.

histeroides Fabr. Cucujidae. Cucujus.

sanguinolentus Linn. Brontes.

planatus Linn.

Laemophloeus

denticulatus Preyssl.

Mycetophagidae. Mycetophagni

Silvanus

unidentatus Fabr. similis En.

quadripustulatus Linn. atomarius Fabr. multipunctatus Hellw.

Lyctus.

canaliculatus Fabr. pubescens Panz. v. bicolor Comolli.

Triphyllus

punctatus Fabr. Typhaea

fumata Linn.

Cryptophagidae. Cryptophagus

schmidtii Sturm. setulosus Sturm. affinis Sturm. distinguendus Sturm. bimaculatus Panz. Atomaria.

elongatula En. unifasciata En. mesomelas Herbst. analis En. Lathridiadae. Langelandia.

anophthalma Aubé. Monotoma

spinicollis Aub. quadricollis Aub. Lathridius

alternans Mannh. rugicollis Oliv. clathratus Mannh.

Byturus

fumatus Fabr. Dermestidae. Dermestes

Frischii Kugel. murinus Linn. undulatus Brahm. lanarius Ill. lardarius Linn. Attagenus

pellio Linn. Megatoma Fabr. Authrenus

scrophulariae Linn. pimpinellae Fabr. varius Fabr. museorum Linn. claviger Er. Orphilus

glabratus Fabr. Byrrhidae.

Corticaria

serrata Payk. gibbosa Herbst. distinguenda Comolli. Myrmecoxenus

vaporatiorum Guézin.

Nosodendron.

fasciculare Ol. Byrrhus

pillula Linn. dorsalis Fabr. Morychus

aeneus Fabr. nitens Panz. Parnidae. Parnus

prolifericornis Fabr. lutulentus Er. Elmis.

aeneus Müll. Heteroceridae.

austriacus Panz. vacca Linn. coenobita Herbst. fracticornis Fabr. nuchicornis Linn. lemur Fabr. camelus Fabr. semicornis Panz. furcatus Fabr. ovatus Linn. Schreberi Linn.

Heterocerus

marginatus Fabr. laevigatus Panz. Lucanidae. Lucanus

cervus Linn. Dorcus

parallelipipedus Linn. Platycerus

caraboides Linn. Sinodendron

cylindricum Linn. Scarabaeidae. Ateuchus

pius Ill. Sisyphus

schaefferi Linn. Gymnopleurus

mopsus Pallas Copris

hispanus Linn. var. paniscus lunaris Linn. Onthophagus

tageo Oliv. taurus Linn. nutans Fabr.

Oniticellus

flavipes Fabr. Aphodius

erraticus Linn. subterraneus Linn. fossor Linn. haemorrhoidalis Linn. foetens Fabr. fimetarius Linn. sulcatus Fabr. ater De Geer. granarius Linn. foetidus Fabr. putridus Sturm. sordidus Fabr. lugens Creutz. nitidulus Fabr. immundus Creutz. bimaculatus Fabr. plagiatus Linn. inquinatus Fabr. melanostictus Schm. sticticus Panz. pictus Sturm. quadriguttatus Herbst. quadrimaculatus Linn. merdarius Fabr. prodromus Brahm. punctatosulcatus Sturm. limbatus Germ. consputus Creutz. rutipes Linn.

Anoxia

luridus Payk. pecari Fabr. arenarius Oliv. porcatus Fabr.

pilosa Fabr. Polyphillas

fullo Linn.

Ammoecius

brevis Er. Rhyssemus

Melolontha

vulgaris Fabr. hippocastani Fabr.

asper Fabr.

Anisoplia Psammodius

caesus Panz. Geotrupes

stercorarius Linn. putridarius Er. mutator Marth. sylvaticus Panz. vernalis Linn. Lethrus

fruticola Fabr. crucifera Herbst. adjecta Er. austriaca Fabr. lata Er. Phyllopertha

horticola Linn. Anomala

Frischii Herbst.

cephalotes Fabr.

Pentodon Trox

hispidus Laichart. sabulosus Linn. scaber Linn. Hoplia

philanthus Sulz. Homaloplia

nuricola Fabr. Serica

holosericea. Rhizotrogus

aequinoctialis Schh. aestivus Oliv. solstitialis Linn. ochraceus Knoch. ruficornis Fabr. assimilis Herbst.

monodon Fabr. Oryctes

nasicornis Linn. Oxythyerea

stictica Linn. Cetonia.

hirtella Linn. viridis Fabr. speciosissima Scop. affinis Andersch. marmorata Fabr. aenea Gyll. metallica Fabr. aurata Linn. v. lucidula Osmoderma.

eremita Linn. Gnorimus

variabilis Linn. nobilis Linn.

Coraebus Trichius

rubi Linn. elatus Fabr.

fasciatus Linn. Agrilus Valgus

hemipterus Linn. Buprestidae. Acmoeodera

taeniata Fabr. Ptosima

novemmaculata Fabr.

biguttatus Fabr. tenuis Ratzeb. angustulus Ill. olivaceus Gyll. coerulescens Rossi. pratensis Ratzeb. viridis Linn. hyperici Creutz. aurichalceus Redt.

Capnodis

tenebrionis Linn.

Trachys

minutus Linn.

Perotis

Eucnemidae.

lugubris Fabr.

Drapetes Dicerca

aenea Linn. alni Fischer. acumínata Pallas.

equestris F. Throseus

dermestoides Linn. Elateridae.

Eurythyrea

carniolica Herbst.

Lacon

murinus Linn.

Anthaxia.

cyanicornis Fabr. millefolii Fabr. cichorii Oliv. manca Fabr. candens Panz. salicis Fabr. nitidula Linn. nitida Rossi. quadripunctata Linn. Sphenoptera

antiqua Ill.

Adrastus

luteipennis Er. pusillus Fabr. Synaptus

filiformis Fabr. Melanotus

niger Fabr. brunnipes Germ. castanipes Payk. rufipes Herbst. crassicollis Er.

Chrysobotris

affinisFabr.

Agriotes

pilosus Panz.

pollidulus Ill. lineatus Linn. obscurus Linn. sputator Linn. graminicola Redt. blandus Germ. flavicornis Panz. Dolopius

marginatus Linn. Tactocomus

holosericeus Linn.

pomorum Herbst. sinuatus Germ. Ischnodes

sanguinicollis Panz. Megapenthes

subcarinatus Germ. Cryphthypnus.

elongatus Redt. pulchellus Linn. lapidicola Germ. minutissimus Germ.

Diacanthus

aeneus Linn. latus Fabr. v. gravidus Germ. Corymbites

haematodes F. Campylus

mesomelas Linn. Athous

hirtus Herbst. rhombeus Oliv. haemorrhoidalis Fabr. vittatus Fabr. longicollis Fabr. crassicollis Lac. cavifrons Redt. analis Fabr. Limonius

nigripes Gyll. cylindricus Payk. minutus Linn. parvulus Panz. Elater

sanguineus Linn. lythropterus Germ. ephippium Oliv. praecustus Fabr.

Drasterius.

bimaculatus Fábr. Cardiophorus.

thoracícus Fabr discicollis Herbf. rufipes Fabr. musculus Er. rubripes Germ. Dascillidae. Dascillus.

cervinus Linn. Cyphon.

coarctatus Payk. cariabilis Thunb. Eucinetus.

haemorrhoídalis Germ. Malacodermata. Dictyoptera.

sanguinea Fabr. Homalisus.

suturalis Fabr. Lampyris.

noctiluca Linn. splendidula Linn.

Podabrus.

lateralis Linn. alpinus Payk.

rubricollis March. Anthocomus.

Telephorus.

fuscus Linn. rusticus Fabr. pellucidus Fabr. cyanipennis Ménétr. nigricans Ill. obscurus Linn. opacus Germ. dispar Fabr. rufus Linn. flavilabris Falleu. thoracicus Oliv. clypeatus Ill. Rhagonycha.

melanura Fabr. testaceus Fabr. pallidus Fabr. paludosus Fall. ater Linn.

equestris Fabr. fasciatus Linn. Ebaeus.

pedicularius Schrank. appendiculatus Er. Charopus.

pallipes Oliv. concolor Fabr. Henicopus.

hirtus Linn. Dasytes.

coeruleus Fabr. obscurus Gyll. fusculus Ill. flavipes Fabr. niger. Linn. Haplocnemus.

Silis.

floralis Oliv.

nitidula Fabr.

Dolichosoma. Malthinus.

lineare Fabr.

Malthodas.

pollipes Panz.

fasciatus Fall.

Danacaea.

marginatus Latr. maurus Redt. misellus Kiesw.

Cleridae. Tillus.

unifasciatus Fabr.

Malachius.

aeneus Linn. bipustulatus Fabr. viridis Fabr. marginellus Fabr. geniculatus Germ. elegans Cliv. spinipennis Germ. pulicarius Fabr. marginalis Er.

Opilus.

mallis Linn. domesticus Sturm. Clerus.

mutillarius Fabr. formicarius Linn. Trichodes.

apiarius Linn.

favarius Ill. Sinoxylon. Corynetes.

muricatum Fabr.

ruficornis Sturm. Xylopertha. Necrobia.

rufipes Fabr. violaceus Linn. scutellaris Ill.

sinuata Fabr. Apate.

capucina Linn. Cioidae.

Lymexylonidae. Lymexylon.

navale Linn. Ptiniores. Hedobia.

imperialis Linn.

Cis.

boleti Scooli. hispidus Payk. nitidus Herbst. festivus Panz. Ennearthron.

Ptinus.

variegatus Rossi. sexpunctatus Panz. dubius Sturm. fur Linn. subpilosus Sturm. latro Fabr. testaceus Ol. Anobiadae.

affine Gyll. Tenebrionidae. Blaps.

ovata Sol. mortisaga Linn. fatidica Linn. Crypticus.

glaber Fabr.

Anobium.

tessellatum Fabr. denticolle Panz. striatum Ol. molle Linn. paniceum Linn. immarginatum Müller. Ptilinus.

pectinicornis Linn. Xyletinus.

pectinatus Fabr. laticollis Duftschm. Bostrychidae. Psoa.

viennensis Herbst.

Pedinus.

femoralis Linn. Heliopathes.

gibbus Fabr. Opatrum.

sabulosum Linn. viennense Duftschm. Bolitaphagus.

reticulatus Linn. armatus Panz. Eledona.

agricola Herbst. Diaperis.

boleti Linn. Omophlus. Scaphidema.

lepturoides Fabr.

bicolor Fabr.

Lagriariae. Platydema.

Dejeanii Lap.

Lagria.

hirta Linn. Melandriadae.

Hypophloeus.

castaneus Fabr. bicolor Ol.

Orchesia

micans Panz.

Alphitobius.

chrysomelinus Herbst. Tenebrio.

molitor Linn. obscurus Fabr. transversalis Dufts. Helops.

rugosus Küp. lanipes Linn. caraboides Panz. quisquilius Fabr. Cistelidae. Mycetochares.

bipustulata Ill. humeralis Fabr. flavipes Fabr.

Phloeotrya.

rufipes Gyll. Melandrya.

caraboides Linn. canaliculata Fabr. Osphya.

bypunctata Pabr. Pyrochroidae. Pyrochroa.

coccinea Linn. rubens Fabr. pectinicornis Fabr. Anthicidae. Notoxus.

monoceros Linn. trifasciatus Rossi.

Gonodera.

fulvipes Fabr.

Formicomus.

pedestris Rossi. Isomira.

murina Linn.

Anthicus.

Podonta.

humilis Germ. floralis Fabr. gracilis Panz. antherinus Linn. hispidus Robi.

Cteniopus.

populneus Fabr.

Eryx.

ater Fabr. nigrita Fabr.

Xylophilus.

sulphureus Linn. sulphuripes Germ.

Mordellonae.

Tomoxia.

biguttata Casteln.

Lydus.

trimaculatus Cyrill. Mordella.

fasciata Fabr. villosa Schrank. aculeata Linn.

Alosimus.

syriacus Linn. v. myagri Fisch.

Mordellistena.

ventralis Fabr. brunnea Fabr. variegata Fabr. pusilla Redt. pumila Gyll.

Lytta.

vesicatoria Linn. Epicauta.

dubia Oliv. Zonitis. Anaspis.

rufilabris Gyll. frontalis Linn. lateralis Fabr. ruficollis Fabr. thoracica Linn. flava Linn.

mutica Fabr. Apalus.

bipunctatus Germ. Oedemeridae. Ascleta.

coerulea Linn.

Rhipiphorus.

bimaculatus Fabr. Meloidae. Meloë.

proscarabaeus Linn. violaceus Marsch. autumnalis Oliv. limbatus Fabr. decorus Brandt & Er. cicatricosus Leach. variegatus Donov. rugosus Marsch. scabriusculus Br. & Er. Cerocoma.

schreberi Fabr. Mylabris.

Fuesslini Panz. Fuesslini var. tenera Germ. variabilis Bilb. variabilis var.

Oedemera.

podagrariae Linn. flavescens Linn. marginata Fabr. flavipes Fabr. virescens Linn. lurida Gyll. Anoncodes.

viridipes Schmidt. Salpingidae. Rhinosimus.

roboris Fabr. Curculionidae. Bruchus.

marginellus Fabr. cisti Fabr. pisi Linn. seminarius Linn. granarius Schh. luteicornis Ill.

nigripes Schh. Apion. Spermophagus.

cardui Schh. Urodon.

suturalis Fabr. Brachytarsus.

scabrosus Fabr. varius Fabr. Tropideres.

albirostris Herbst. sepicola Herbst. niveirostris Fabr. Platyrhinus.

latirostris Fabr. Anthribus.

albinus Linn. Apoderus.

coryli Linn. Attelabus.

curculionoides Linn. Rhynchites.

hungaricus Fabr. auratus Scop. bacchus Linn. aequatus Linn. cupreus Linn. aeneovirens Marsh. planirostris Schh. conicus Ill. pauxillus Germ. germanicus Herbst. nanus Payk. betuleti Fabr. populi Linn. sericeus Herbst. pubescens Herbst. betulae Linn.

pomonae Fabr. craccae Linn. vicinum Kirb. penetrans Germ. tenue Kirb. civicum Germ. aeneum Fabr. radiolus Kirb. curvirostre Schh. onopordi Kirb. carduorum Kirb. hydrolapathi Kirb. brevirostre Herbst. difficile Herbst. vernale Fabr. viciae Payk. varipes Germ. fagi Linn. flavipes Fabr. aestivum Germ. ruficrus Germ. miniatum Schh. Gyllenhalii Kirb. millum Schh. columbinum Germ. superciliosum Gyll. ervi Kirb. angustatum Kirb. morio Germ. sulcifrons Herbst. astragali Payk. pavidum Ferm. minimum Herbst. violaceum Kirby. Rhamphus.

flavicornis Clairo. Psalidium.

maxillosum Fabr. Strophosomus.

faber Herbst.

squammulatus Herbst. Sciaphilus.

muricatus Fabr. scitulus Germ. afflatus Schh. Eusomus.

ovulum Ill. Tanymecus.

palliatus Fabr. Sitones.

regensteinensis Herbst. setosus Redt. tibialis Herbst. sulcifrons Thurb. crinitus Oliv. v. lincellus Schy. puncticollis Steph. octopunctatus Schh. discoideus Schh. humeralis Steph. lineatus Linn. elegans Schh. hispidulus Fabr. Mesagroicus.

obscurus Schh. Scytropus.

mustela Herbst. Chlorophanus.

viridus Linn.

Cleonus.

marmoratus Fabr. ophthalmicus Rossi. obliquus Fabr. trisulcatus Horbst. roridus Fabr. grammicus Panz. cinereus Schrank. alternans Oliv. sulcirostris Linn. punctiventris Germ. albidus Fabr. varius Herbst. Alophus.

triguttatus Fabr. Liophloeus.

nubilus Fabr. Herbstii Schh. Minyops.

variolosus Fabr. Lepyrus.

colon Fabr. binotatus Fabr. Hylobius.

fatuus Rossi. Molytes.

coronatus Lato. germanus Linn. carinaerostris Schh. glabratus Fabr.

Polydrusus.

undatus Fabr. intermedius Zett. flavipes Degeer. cervinus Gyll. picus Fabr. sericeus Schall. micans Fabr.

Plinthus.

meyerlei Panz. porculus Fabr. Phytonomus.

punctatus Fabr. maculatus Redt. palumbarius Germ. comatus Schh.

rumicis Linn. suspiciosus Herbst. plantaginis Degeer. murinus Fabr. variabilis Herbst. polygoni Fabr. striatus Schh. posticus Schh.

turbatus Schh. ascanii Linn. myagri Oliv. angustatus Fabr. bicolor Oliv. pollinosus Germ. filiformis Fabr. bardanae Fabr.

Phyillobius.

calcaratus Fabr. alneti Fabr. argentatus Linn. maculicornis Germ. sinuatus Fabr. piri Linn. pomonae Oliv.

Larinus.

cynarae Fabr. sturnus Schall. jaceae Fabr. planus Fabr. obtusus Schh. carlinae Oliv. Rhinocyllus.

Trachyphloeus.

latirostris Latr.

scaber Linn. Pissodes. Omios.

rotundatus Fabr. ruficollis Fabr. hirsutulus Fabr. villosulus Germ. pruinosus Schh. forticornis Schh. Stomodes.

gyrosicollis Schh. Otiorhynchus.

villosopunctatus Schh. irritans Herbst. salebrosus Schh. geniculatus Germ. laevigatus Fabr. orbicularis Herbst. maurus Gyll. hirticornis Herbst. ligustici Linn. zebra Fabr. ovatus Linn. Lixus.

notatus Fabr. Magdalinus.

violaccus Linn. cerasi Linn. carbonarius Fabr. stygius Gyll. barbicornis Latr. pruni Linn. nitidipennis Schh. Erithinus.

bimaculatus Fabr. acridulus Linn. Dorytomus.

vorax Fabr. macropus Redt. tremulae Payk. costirostris Schh. affinis Payk. validirostris Schh. occolescens Schh. pectoralis Panz. villosulus Schh.

filrostris Schh.

salicis Linn. Ellescus.

scanícus Payk. Anthonomus.

pomorum Linn. spilotus Redt. incurvus Panz. pubescens Payk. varians Payk. rubi Herbst. druparum Linn.

Baridius.

artemisiae Herbst. picinus Germ. chloris Fabr. coerulescens Scap. chlorizans Germ. lepidii Germ. abrotari Germ. T. album Linn. Cryptorhynchus.

lapathi Linn. Coryssomerus.

capucinus Beck.

Camptorhinus.

statua Fabr. Balaninus.

elephas Schh. venosus Germ. nucum Linn. turbatus Gyll. cerasorum Herbst. villosus Herbst. crux Fabr.

Coeliodes.

guttula Fabr. fuliginosus Marsh. didymus Fabr. lamii Herbst. Acalles

denticollis Germ. hypocrita Schh.

Tychius.

quinquepunctatus Linn. polylineatus Germ. junceus Becch. Sibynes.

canus Herbsti. Acalyptus.

rufipennis Schh. Phytobius.

canaliculatas Schh. Orchestes.

scutellaris Fabr. ilicis Fabr. pubescens Stev. populi Fabr. rusci Herbst.

Centhorhynchus.

albovittatus Germ. suturalis Fabr. syrites Germ. assimilis Payk. erysimi Fabr. contractus Marth. echii Fabr. radula Schh. horridus Panz. abbreviatus Schh. crucifer Oliv. andreae Germ. trimaculatus Fabr. campestris Schh. quadridens Panz. marginatus Payk. puuctiger Schh. pollinarius Forst.

aeneicollis Germ. cyanipennis Germ. chalybeus Germ. pubicollis Schh.

granarius Linn. oryzae Linn. Cossonus.

linearis Linn.

Rhinoncus.

topiarius Germ. bruchoides Herbst. pericarpius Fabr.

Rhyncolus.

culinaris Reich. truncorum Germ. Xylophagi.

Tapinotus.

sellatus Fabr. Bagous.

lutosus Gyll. Cionus.

scrophulariae Linn. verbasci Fabr. Olivieri Rosenh. thapsus Fabr. hortulanus Marth. olens Fabr. blattariae Fabr. Gymnetron.

stimulosus Germ. teter Fabr. cylindrirostris Schh. plagiatus Schh. antirrhini Germ. spilotus Germ. linariae Panz. campanulae Linn. Mecinus.

pyroster Herbst. Nanophyes.

lythri Fabr. Spenophorus.

piceus Pall. abbreviatus Fabr. Sitophilus.

Bastrychus.

bispinus Ratzeb. curvidens Germ. chalcographus Linn. cryptographus Ratz. bicolor Herbst. dispar Fabr. dryographus Er. Platypus.

cylindrus Fabr. Cerambycidae. Hammaticherus.

heros Fabr. cerdo Linn. Purpuricenus.

Koehleri Linn. Rosalia.

alpina Linn. Atomia.

moschata Linn. Callidium.

clavipes Fabr. castaneum Redt. sanguineum Linn. alni Linn. rufipes Fabr. variabile Linn. Hylotrupes.

hispidus Linn. pilosus Fabr.

bajulus Linn. Clytus.

rusticus Linn. detritus Linn. arcuatus Linn. floralis Pall. tropicus Panz. arietis Linn. antilope Ill. rhamni Germ. semipunctatus Fabr. ornatus Fabr. massiliensis Linn. plebejus Fabr. mysticus Linn. Anisanthron.

Stenidea.

obliquetruncata Rosenh. Mesosa.

curculionoides Linn. nebulosa Fabr. Anaesthetis.

testacea Fabr. Agapanthia.

angusticollis Schh. cardui Linn. suturalis Fabr. violacea Fabr.

barbipes Charp. Axinopalpus.

gracilis Krynicki.

Saperda.

carcharias Linn. scolaris Linn. populnea Linn.

Stenopterus.

rufus Linn.

Tetrops.

praeusta Linn. Callímus.

cyaneus Fabr. Dorcadion.

morio Fabr. fulvum Scop. rufipes Fabr. lineatum Fabr.

Obetea.

erythrocephala Fabr. euphorbiae Germ. Phytoecia.

Lamia.

textor Linn. Acanthoderus.

varius Fabr. Liopus.

nebulosus Linn. punctulatus Payk.

angus Fabr. affinis Panz. lineola Fabr. rufimana Schrank. ephippium Fabr. solidaginis Bach. cylindrica Linn. nigricornis Fabr. virescens Fabr. molybdaena Schh. hirsutula Fabr. Necydalis.

Pogonocherus.

umbellatarum Linn.

Rhagium.

mordax Fabr. inquisitor Fabr. Toxotus.

cursor Línn. meridianus Linn. quercus Götz. Pachyta.

octomaculata Fabr. sexmaculata Línn. virginea Fabr. collaris Linn. Strangalia.

aurulenta Fabr. quadrifasciata Linn. villica Fabr. atra Fabr. armata Herbst. attenuata Linn. nigra Linn. bifasciata Müller. melanura Linn. septempunctata Fabr. Leptura.

scutellata Fabr. maculicornis Degeer. livida Fabr. unipunctata Fabr. Anoplodena.

sexguttata Fabr. rufipes Schatler. lurida Fabr. Grammoptera.

laevis Fabr. quadriguttata Fabr. holosericea Fabr. analis Panz. ruficornis Fabr. praeusta Fabr.

Chrysomelinae Orsodacna.

nigricollis Oliv. cerasi Fabr. nigriceps Duftschm. humeralis Latr. Donacia.

cineta Germ. sagittariae Fabr. obscura Gyll. brevicornis Ahr. impressa Payk. sericea Linn. nigra Fabr. discolor Hoppe. semicuprea Panz menyanthidis Fabr. linearis Hoppe. fennica Payk. hydrocharidis Fabr. tomentosa Ahr. Lema.

puncticollis Curtt. cyanella Linn. flavipes Suffr. melanopa Linn. Crioceris.

brunnea Fabr. duodecim punctata Linn. 14 punctata Scop. quinquepunctata Fabr. asparagi Linn. Labidostomis.

cyanicornis Germ. tridentata Linn. humeralis Panz. axillaris Lac. longimana Linn. Lachnaea.

longipes Fabr.

Clythra.

quadripunctata Linn. quadrisignata Märk. laeviuscula Ratzeb. Gynandrophthalma.

cyanea Fabr. flavicollis Charp. affinis Ill. xanthaspis Germ. aurita Linn. Cheilotoma.

bucephala Fabr. Coptocephala.

scolopina Linn. quadrimaculata Linn. chalybaea Germ. Cumolphus.

vitis Fabr. Chrysuchus.

pretiosus Fabr. Pachnephorus.

arenarius Fabr. Colaphus.

nitidulus Gyll. marginellus Oliv. moraei Linn. flavipes Fabr. flavescens Schneid. fulctatus Germ. tessellatus Germ. bilineatus Linn. connexus Ill. minutus Fabr. gracilis Fabr. Hübneri Fabr. labiatus Linn. geminus Gyll. octoguttatus Fabr. salicis Fabr. bipunctatus Linn. v. bipustulatus Fabr. Pachybrachys.

hieroglyphicus Fabr. histrio Oliv. fimbriolatus Suffr. Timarcha.

tenebricosa Fabr. coriaria Fabr. globosa H. Schäff. metallica Fabr.

sophiae Schall. Chrysomela. Cryptocephalus.

laetus Fabr. colyli Linn. cordiger Linn. variabilis Schneid. sexpunctatus Linn. coloratus Fabr. elongatus Germ. violaceus Fabr. virens Suffr. sericeus Linn. hypochoeridis Linn. lobatus Linn. nitens Linn.

hungarica Fuss. staphylea Linn. rufa Duftschm. coerulea Duftschm. varians Fabr. goettingensis Linn. haemoptera Linn. sanguinolenta Linn. marginalis Duftschm. limbata Fabr. marginata Linn. violacea Panz. menthastri Suffr. fastuosa Linn.

polita Linn. lamina Fabr. fucata Fabr. geminata Gyll. Megerlei Redt. Oreina.

cacaliae Schrank. intricata Germ. Lina.

aenea Linn. vigintipunctata Scop. populi Linn. tremulae Fabr. Entomoscelis.

tanaceti Linn. rustica Schall. florentina Redt. capreae Linn. sanguinea Fabr. rufa Germ. haematidea Germ. Galleruca.

xanthomelaena Schr. lineola Fabr. calmariensis Linn. tenella Linn. sagittariae Gyll. nymphaeae Linn. viburni Payk.

adonidis Fabr.

Agelassica.

Gonioctena.

rufipes Degeer. viminalis Linn. sexpunctata Panz. Gastrophysa.

polygoni Linn. Plagiodera.

armoraciae Linn. Phaedon.

carniolicum Germ. pyritosum Oliv. sabulicola Suffr. betulae Linn. cochleariae Fabr. Phrasora.

vulgatissima Linn. vit ellinae Linn. Pracosuris.

phellandrii Linn. beccabungae Ill. Adimonia.

alni Linn. Phyllobrotica.

quadrimaculata Linn. adussa Fabr. Calomicrus.

circumfusus Marsch. Luperus.

rufipes Fabr. xanthopus Duftschm. viridipennis Germ. Haltica.

mercurialis Pabr. erucae Fabr. aleracea Fabr. impressa Fabr. ferruginea Schrank. rufipes Linn. helxines Linn. pubescens Ent. Hfte. armoraciae Ent. Hft. nemorum Linn. vittula Redt. antennata Ent. Hft. atra Payk.

lepidii Ent. Hft. cyparissiae Ent. Hft. euphorbiae Schrank. cyanella Redt. pseudacori Marsh. campanulae Redt. rubi Payk. fuscicornis Linn. malvae Ill. lacertosa Rosenh. Longitarsus.

eehii Ent. Hft. niger Ent. Hft. lateralis Ill. verbasci Payk. lutescens Gyll. nasturtii Fabr. pratensis Panz. luridus Oliv. Psylliodes.

dulcamarae Ent. Hft. hyoscyami Linn. napi Ent. Hft. attenuata Ill. affinis Payk. luteola Payk. Plectroscelis.

semicoerulea Ent. Hft. chlorophana Duftschm. concinna Marsch. Mannerheimii Gyll. aridella Payk. aridula Gyll. Dibolia.

rugulosa Redt. cynoglossi Ent. Hft. cryptocephala Ent. Hft. Argopus.

hemisphaericus Duftschm. bicolor Fisch.

Hispa.

atra Linn. Cassida.

equestris Fahr. hemisphaerica Herbst. austriaca Fabr. vittata Fabr. murraea Linn. rubiginosa Ill. thoracica Kugel. vibex Linn. stigmatica Suffr. sanguinolenta Fabr. azurea Fabr. nobilis Linn. obsoleta Ill. ferruginea Fabr. nebulosa Linn. atrata Fabr. Erotylidae. Engis.

humeralis Fabr. Triplax.

russica Linn. elongata Lacord. aenea Payk. bicolor Marsb. Tritoma.

bipustulata Fabr. Coccinellidae. Hippodamia.

tredecimpunctata Linn. Anisosticta.

19 punctata Linn. Adonia.

mutabilis Scrib. Adalia.

obliterata Linn. bipunctata Linn. alpina Muls. undecimnotata Schneid. Harmonia.

impustulata Linn. Coccinella.

14 pustulata Linn. variabilis Ill. quinquepunctata Linn. septempunctata Linn. Halyzia.

tigrina Linn. 14 guttata Linn. decemguttata Linu. sedecimguttata Linn. 12 guttata Poda. 22 punctata Linn. 14 punctata Linn.

Hyperaspis.

quadrimaculata Redt. campestris Herbt. reppensis Herbst. Epilachna.

undecimmaculata Fabr. globosa Schneid. impunctata Linu. Platynaspis.

villosa Fourer. Scymnus.

marginalis Rossi. frontalis Fabr. fasciatus Fourer. analis Fabr. minimus Payk. Coccidula.

seutellata Herbst. Endomychidae.

Micraspis.

12 punctata Linn.

Endomychus.

coccineus Linn.

Chilocorus.

bipustulatus Linn.

Lycoperdina.

bovistae Fabr.

Exochomus.

auritus Scrib. quadripustulatus Linn.

Dapsa.

denticollis Germ. Lepkék (Lepidoptera).

Melitaea.

Athalia. Phoebe. Cinxia. Trivia. Didyma.

Dia. Euphrosine. Adippe. Adippe var. Cleodoxa. Aglaja.

Argynnis.

Latonia. Pandora. Paphia. Daphne.

Vanessa.

Antiopa. Jo. C. album. Polychloros.

Urticae. Atalanta. Cardui. Limenitis.

Aceris. Lucilla. Populi. Sybylla.

Rapae. Napi. Daplidice. var. Bellidice. Cardamines. Colias.

Hyale. Edusa. Rhamni. Apatura.

Ilia var. Clytie.

Lycaena.

Hipparchia.

Galatea. Satyrus.

Proserpina. Hermione. Briseis. Arethusa. Semele. Phaedra. Epinopheles.

Hyperanthus. Eudora. Janira. Pamphilus. Arcarius. Iphis.

Argiolus. Damon. Acis. Admetus. Alton. Jolas. Arion. Daphnis. Battus. Hylar. Corylon. Adonis. Aegon. Polyommatus.

Circe. Thersamon. Virgaureae. Phlaeas. Pararga.

Maera. Megaera. Egeria. Nemeobius.

Lucina. Leucophasia.

Sinapis. Pieris.

Crataegi. Brassicae.

Thecla.

Rubi. Spini. Pruni. W. album. Acaciae. Ilicis. Betulae. Quercus. Papilio.

Podalitius. Machaon.

Thais.

Polyxena.

Filipendulae. Onobrychis. Syntomis.

Doritis.

Phegea.

Syrichtus.

Ancilla.

Mnemosine.

Naclia.

Malvarum. Sertorius. Carthami. Fritillum. Alveus. Tayes.

Sesia.

Asiliformis. Tenthrediniformis. Thyris.

Fenestrina. Hesperia. Macroglossa.

Sylvanus. Comma. Linea.

Fuciformis. Stellatarum. Epialus.

Sylvius. Copus.

Ligniperda. Zeuzera.

Aesculi. Endagria.

Pantherina.

Pterogon.

Oenotherae. Sphinx.

Nerii. Porcellus. Elpenor. Galii. Euphorbiae. Ligustri. Convolvuli.

Psyche.

Graminella.

Acherontia.

Atropos. Ino.

Statices. Zygaena.

Brizae. Scabiosae. Achilleae. Lonicerae. Angelicae. Coronillae. Trigonellae.

Smerinthus.

Tiliae. Quereus. Populi. Saturnia.

Pyri. Spini. Hybrida. Carpini.

Endromis.

Versicolora.

Pudiburda. Leucoma.

Gastropacha.

Quercifolia. Pruni. Crataegi. Populi. Castrensis. Neustria. Rubi. Quercus. Trifolii. Everia. Lanestris.

Salicis. Dispar. Parthesia.

Auriflua. Chrysorrhoea. Psilura.

Monacha. Ocnogyna.

Parasita. Lasiocampa.

Taraxaci.

Spilosoma.

Menthastri. Mendica.

Harpya.

Bifida. Vinula. Uropus.

Ulmi. Dryonia.

Chaonia. Notodonta.

Dromedarius. Ziczas.

Arctia.

Maculosa. Caja. Villica. Aulica. Emydia.

Grammica. Callimorpha.

Hera. Euchelia.

Pterostoma.

Jacobaeae.

Palpina.

Setina. Phalera.

Irrorea.

Cnethocampa.

Unita. Luteola.

Bucephala.

Lithosia.

Processionea. Penthophora.

Morio. Dasychira.

Fascelina.

Calligenia.

Rosea. Noctuina. Moma.

Orion. Agrotis. Diloba.

Coeruleocephala. Acronycta.

Trideus. Psi. Rumicis. Aceris.

Triangulum. C. nigrum. Fugax. Exclamationis. Tritici. Suffusa. Segetum. Mamestra.

Simyra.

Venosa. Taeniocampa.

Gothica. Cruda. Stabilis. Instabilis. Munda.

Brassicae. Oleracea. Chenopodii. Serena. Dianthoecia.

Capsincola. Cucubali. Polia. Orthosia.

Humilis. Laevis. Ypsilon.

Polymita. Luperina.

Virens. Caradrina.

Cubicularis.

Hadena.

Latruncula. Cosmia.

Diffinis.

Valeria.

Oleagina. Mythimna.

Acetosellae.

Calocampa.

Exoleta. Conspicittaris. Leucania.

Lithargirea.

Calophasia.

Linariae. Orrhodia.

Vaccinii.

Cucullia. Amphipyra.

Pyramidea.

Verbasci Scrophulariae. Umbratica.

Triphaena.

Pronuba. Comes.

Heliothis.

Dipsacea.

Scutosa.

Pennaria. Chariclea.

Delphinii.

Pericallia.

Syringaria. Panemeria.

Heliaca.

Selenia.

Lunaria. Illunaria. Acontia.

Solanis. Luctuosa.

Therapis.

Evonymaria. Mormo.

Maura.

Angerona.

Prunaria. Plusia.

Chrysitis. Interrogationis.

Venilia.

Maculata. Hibernia.

Catocala.

Electa. Paranympha.

Defoliaria. Scoria.

Dealbata. Euclidia. Abraxas.

Mi Glyphica.

Grossulariata. Toxocampa.

Craccae. Emmelia.

Sulphuralis.

Fidonia.

Atomaria. Clatrata. Carbonaria. Wawaria.

Trothisa.

Purpurina.

Boarmia.

Cinctaria. Adustata. Brephos.

Puella. Parthenias.

Amphidasys.

Geometrina. Eugonia.

Tiliaria. Alniaria. Angularia.

Zonaria. Hirtaria. Prodromaria. Betularia. Geometra.

Himera.

Vernaria. Bajularia.

Nemoria.

Viridata. Timandra.

Amatoria. Pellonia.

Vibicaria. Siona.

Decussata. Lythria.

Purpuraria. Larentia.

Palumbaria. Bipunctaria. Dubitata. Undulata. Rhamnata. Chenopodiata. Bilineata. Berberata Ocellata. Galiata. Fluctuata. Anaitis.

Plagiata. Chimatobia.

Brumata.

III. RÉSZ. HEVES ÉS K. SZOLNOK T. E. VMEGYÉK LAKÓINAK NÉPRAJZI, NÉPMOZGALMI, KÓRTANI S EGYÉB KÖZORVOSI VISZONYAIT ILLET LEIRÁSA Dr. FRANTZ ALAJOSTÓL.

III. RÉSZ. Heves és Küls@-Szolnok t. egyesült vármegyék lakóinak néprajzi, népmozgalmi, kórtani s egyéb közorvosi viszonyait illet@ leirása. Dr. Frantz Alajos Hevesmegyei f
I. Néprajzi viszonyok. Népfajok - nyelv - testi alkat.

Hevesmegye lakósai átalában magyar ajkuak, s csak Kompolt, Nagy Tállya, Al- és Fel-Debr< községekben találtatnak még az öregebbek közt nehányan kik mint e megyébe átültetett németek valamit svábúl - mint a köznép nevezi beszélnek, de ezek is ezen nyelvet csak inkább magánkörben mid
putrik kivül sárból épült házakban, vagy pedig csak egyszerü ponyva sátorokban; az ember szinte fázik, mid
A palócz n
szalmakalapot, télben pedig kucsmát visel; de valamint jelenleg: ugy máskor sem használt félbársony czilinder alakú kalapot, már csak azon okból sem, mert eserny
leányt az asszonytól megkülönböztetni; mig ellenben a földmives osztálynál mindig az els< tekintetnél meg lehet látni, hogy asszony-e vagy leány. Az egri gazdag menyecskék arany vagy ezüst fejköt
keskenyebb; de minthogy felálló magas, e czélra mégis alkalmas, és igénybe is vétetik. III. Táplálkozás. Az ételnemek a köznépnél többnyire növényi eledelekb< állnak, azonban a hús, és különösen a szalonna, az év minden szakában a megye alsóbb vidékét lakó egyéneknél igen szokásos. A rozskenyér az étkek legszükségesebbje; ezzel, ha van, jólakik és eltelik a nép, mind apraja mind nagyja; s ha bel
emészthet< dús táplálékú étkek egy kis jó bor melléklésével, minthogy azt szokták mondani , hogy maledictus piscis in tertia aqua; üdit< természetüknél fogva kedves emléket hagynak maguk után. A meddig a Tísza kiáradásai után több nagyszer: tó maradt fel, melyek a nagy Tiszával érintkezésben voltak, s mig a halak ívés idején tojásaikat itt rakhatták le, és az apró halak milliárd számban kényelmesen minden rohamos vizár nélkül tenyésztek és kifejl
kolbászszal megf
ember, ki e miatt közegészségi szempontból valami roszat, vagy ártalmast vélne. A merit< eszköz kútágas, gém, kútostor és vederb
*)

kitalálni és helyettesíteni; nálunk pedig magyaroknál, hol eddig a romlatlan tiszta ész oly gyönyör: természetességben virágzott, a l
átalában földb
csak úgy, ha véletlenül elhagyatva találják; ritkán maguk is épitenek, de a vándorlók télben is csak szell<s sátorok alatt dideregnek. A szobának majdnem egynegyed részét egy nagy sárból készült kúpba men< kemencze-búbos foglalja el; ezt körül vagy deszkából készült lócza, vagy patka övedzi, gyakran oly szélesen, hogy nemcsak melegedés közben ülésre, de fekvésre is használják. A palóczoknál sok helyen a kemencze, vagyis búbos nem kúpba emelkedik, hanem lapos tetejü; ezt saphának nevezik; fekv< helynek használják, különösen az öregek és betegek; a búbos rendesen a konyhából f:ttetik, a sapha belül, a szobából füttetik, hanem kémény nélkül füstjárata a padra nyilik; az alvidéken házat kémény nélkül csak keveset látni. - A bogárhátu putrikban kemenczét nem látni; mert a tüzelés a szoba közepén történik, és a füst kémény nélkül a tet
aranyos képek és a szoba padlásához közel falra akasztott tányérok, poharak és bögrék képezik. Egerben sok helyen a konyhának majdnem egész falazata be van szögreakasztott tányérok és bögrékkel teritve. V. Müveltség, ész, kedély. Iskola minden faluban van és a gyermekek irás-, olvasásra tanitatnak, elemi tárgyak is adatnak el<, de azért itt kevés az el
lennének egy szobában mint ez az oláhoknál a piszkos ronda életmód divatja. A n
Megyénk alvidéki lakói szeretik a tisztaságot, mind lakaik körül, mind pedig ruházatukban; - minden vasárnap tisztát öltenek; - hajukat azonban sertészsirral ugy megkenik, hogy majdnem csurog. Elmések és élczesek, de a babonának hitelt adnak. A közerkölcsiség jó lábon áll; a lopás annyira ritka, hogy keritetlen udvarban tartják gazdasági eszközeiket a nélkül, hogy azokat valaki elorozná; - a lopást csak a gulyások, lovászok és kondások, valamint a juhászok gyakorolják annyiban a mennyiben egy malaczot, bárányt vagy borjut ellopni és bel
bel
megfonja, megszövi és vagy mint vásznat, vagy mint az ugynevezett falusi czérnát városban eladja. Az asszonyok átalában ellátják saját készitményü vásznaikkal egész családjukat. Üveghuta vagyon Parádon. A világszerte ismert parádi, vagy csevicze alkalmasint még a cseh-id
a pálinkát mint bort; - issza ugyan a köznép a pálinkát nálunk is, de csak reggelire és egy pár kortyot, máskor pedig a bort élvezi. Az eljegyzés rendesen elmés és élczes v
Az egyháznap - vagy nálunk közönséges néven bucsú szinte nagy ünnepély a helységben; - az ismer<sök mindenünnen összejönnek; - a palóczok egész háttal viszik a kalácsot és egyéb kész enni valót; - bor mellett mulatnak elannyira, hogy teljesen lerészegednek; ilyenkor nagy hajlammal birván a bortóli felhevülés miatt a czivakodásra, sokszor összevesznek és verekednek; bátran elmondhatni, hogy alig múlik el egy bucsú, melyen ne verekednének; sokszor verekedés közben súlyos vagy még halálos séréseket is okoznak. Hasonló boros mulatsággal töltik el a farsang három utolsó napját is; ilyenkor - minthogy mindenütt ünnepnek tartják e napokat - nem dolgoznak, hanem változatos mulatságokat keresnek, hogy hamvazó szerdán annál inkább vezekelhessenek, mit egész odaadó áhitattal végeznek. Halottaikat szomorodott szivvel kisérik az örök nyugalom helyére. Mid
bevezessék, itt ápolják, és neveljék úgy, hogy az egészen tehetlenek éhen el ne haljanak, a testileg ép er<s kisded árvákból pedig egykor a honnak jó polgárokat neveljenek. Mindenki sietett a nemes czél elérésére nélkülözhet< filléreit felajánlani; mindenki módot kivánt nyujtani a pénzforrások kikutatásában és megszerzésében: igy történt, hogy ezen n<egylet egy része a kezeinél lev< azon pénzt is a tervezend< árvaház javára forditani kivánta, a mely régebben gy:jtetett arra nézve, hogy egy oly képet szerezzenek, mely h:n rajzolja a Dobó idejebeli egri n
VIII. Jólét. Megyénkben a jólét az úrbéri rendszer megszüntetése óta nem nyert oly lendületet, mint ezt talán gondolták a 48-ki magasztos eszmét
IX. Népesedési mozgalom. Az ember a természet gyermeke lévén, mindazon viszonyoknak alá van vetve, melyek mint állandó törvények teremtéskor az alkotó által földünk egész gömbére szabattak. A születés az ember életkorának kezdete; a halál vége; ezen id<szak alatt fejl
Népességi mozgalom Heves és K. Szolnok t. e. megyékben 1866 és 1867. évben I. Születés A) az összes népszámmal összehasonlitva.

Járás neve Mátra Gyöngyös Tarna Tisza Eg. megye

A népesség összes száma a szülöttek számához ugy aránylik mint 1 : fiú 0.025 0.025 0.025 0.025 0.025

leány összes fiú leány összes 0.023 0.048 0.025 0.020 0.045 0.024 0.049 0.024 0.022 0.046 0.024 0.049 0.024 0.024 0.048 0.024 0.049 0.022 0.021 0.042 0.024 0.049 0.024 0.022 0.045

Száztóliakban kifejezve tesz a Egybehasonlitva a két évet szülöttek száma az egész népnek mutatkozik 1866-ben. száztóliát fiú leány összes fiú leány összes fiú leány összes fiú leány összes 2.46 2.34 4.80 2.48 2.04 4.52 0.02 0.30 0.28 2.48 2.45 4.93 2.36 2.24 4.60 0.12 0.21 0.33 2.53 2.37 4.90 2.44 2.36 4.80 0.09 0.01 0.10 2.50 2.45 4.95 2.13 2.06 4.19 0.37 0.39 0.76 2.49 2.43 4.92 2.37 2.17 4.54 0.12 0.26 0.38

B) a szülöttek összes számával egybehasonlitva.

Járás neve

A szülöttek összes számához aránylik az egyes években a 1866. mint 1:

fiú Mátra 0.508 Gyöngy. 0.503 Tarna 0.517 Tisza 0.505 E. megy. 0.508

leány 0.492 0.497 0.483 0.495 0.492

1867. mint 1: fiú 0.548 0.512 0.508 0.508 0.512

leány 0.452 0.488 0.492 0.492 0.488

A szülöttek egész számának hány száztóliát teszik 1866-ban

1867-ben

Mutatkozik 1867-ben tehát növekedés

fogyás

1867. a szülöttek összes száma az 1866-nál

fiúk leányok fiúk leányok fiú leány fiú leány több kevesb 50.82 49.18 54.80 45.20 3.98 3.98 6.75 50.29 49.71 51.24 48.76 0.95 0.95 6.79 51.66 48.34 50.81 49.19 0.85 0.85 2.00 50.53 49.47 50.77 49.23 0.24 0.24 15.24 50.83 49.17 51.24 48.76 0.41 0.41 9.05

A szülöttek 1867-ben közt a mutatkozik leány tehát kevesebb a fiunál 1866 1867 növ. fogyás 1.64 9.60 7.96 0.58 2.48 1.90 3.32 1.62 1.70 1.06 1.54 0.48 1.66 2.48 0.82

C) a szülöttek száma nem szerint összehasonlitva.

Járás neve

Aránylik a fiúk száma a leányokéhoz

És igy Vagyis a fiúk kevesebb volt számának tett 100 fiúra t. i. Mutatkozik 1866. a leány a száztólia a esett leány képest 1867-ben. fiunál leány szám száztólival

1866. 1867. 1866. 1867. mint 1: m. 1: Mátra 0.968 0.825 96.78 82.47 Gyöngyös 0.988 0.951 98.84 95.10 Tarna 0.936 0.968 93.57 96.80 Tisza 0.979 0.969 97.89 96.91 Eg. megye 0.968 0.928 96.77 92.82

1866. 1867. 96.78 98.84 93.57 97.89 96.77

82.47 95.10 96.80 96.91 92.82

1866. 3.22 1.06 6.43 2.11 3.23

1867. 17.53 4.90 3.20 3.09 7.18

A száztóliak változása 1866-ot 1867-el összehasonlitva tesz tehát fiúknál

leányoknál

növekv. fogyás növekv. fogyás növ. fogyás 3.23 -

14.31 3.84 0.98 3.95

0.57 -

5.00 3.60 14.86 8.47

-

14.31 8.59 0.28 15.61 9.97

II. Halálozás. A) a népesség összes számával összehasonlitva. A népesség összes száma úgy aránylik Járás a megholtak számához mint 1 : neve. 1866. évben 1867. évben férfi n< összes férfi n< összes Mátra 0.024 0.021 0.045 0.018 0.018 0.037 Gyöngy. 0.025 0.023 0.048 0.021 0.020 0.040 Tarna 0.021 0.013 0.034 0.018 0.017 0.035 Tisza 0.020 0.018 0.038 0.020 0.019 0.039 Eg. me. 0.022 0.019 0.041 0.019 0.018 0.038

A meghaltak összes száma tesz az Egybehasonlitva a két évet összes népszámnak hány száztólit mutatkozik 1867-ben a halálozásban. 1866-ban 1867-ben növekedés fogyás férfi n< össz. férfi n< össz. férfi n< össz. férfi n< összes 2.40 2.09 4.49 1.85 1.83 3.68 0.55 0.26 0.81 2.49 2.34 4.83 2.07 1.96 4.03 0.42 0.38 0.80 2.13 1.30 3.43 1.79 1.72 3.51 0.42 0.08 0.34 1.96 1.82 3.78 1.98 1.89 3.87 0.02 0.07 0.09 2.24 1.89 4.13 1.92 1.85 3.77 0.32 0.04 0.36

B) A meghaltak összes számával összehasonlitva. Az elhaltak összes számához aránylik az Járás neve.

1867. elhaltak száma mint 1: férfi n< férfi n< Mátra 0.535 0.465 0.502 0.498 Gyöngyös 0.516 0.484 0.514 0.486 Tarna 0.510 0.490 0.509 0.491 Tisza 0.519 0.481 0.511 0.489 Egész 0.517 0.482 0.510 0.490 megye 1866-ban

Az elhaltak számának hányszáztóliát teszi az elhaltak férfi

n<

férfi

Mutatkozik tehát 1867-ben a halálozásban %

n<

Az elhaltak Az elhaltak 1867-ben összes száma közt mutatkozik 1867-ben az kevesb. a n< tehát 1866-kinál % a férfinál %

növeked. fogyás száma 1866 évben 1867. évben férfi n< férfi n< nagy. kisebb 1866. 1867. növ. fogy. 53.46 46.54 50.23 49.77 - 3.23 3.23 17.90 6.92 0.46 6.46 51.56 48.44 51.45 48.55 - 0.11 0.11 16.59 3.12 2.90 0.22 50.96 49.04 50.89 49.11 - 0.07 0.07 16.22 1.92 1.78 0.14 51.91 48.09 51.12 48.88 - 0.79 0.79 2.30 3.82 2.24 1.58 51.75 48.25 51.05 48.95

-

0.70 0.70

-

-

8.98

3.50

2.10

-

1.40

C) a meghaltak száma nem szerint összehasonlitva. Vagyis a A száztóliak változása mutat tehát Aránylik a És igy Mutatkozik férfiak száma 100. elhalt összehasonlitva 1866.1867-el férfiak száma kevesebb n< 1866-hoz Járás volt a n
III. Házasságok.

Járás neve. Mátra Gyöngyös Tarna Tisza Egész megyében

Hány száztólit tesz a házasságok száma az egész népszámból 1866. 1867. 0.89 1.07 0.78 1.05 0.97 1.28 0.80 1.17 0.85 1.17

Mutatkozik tehát 1866-hoz képest 1867.ben % szaporodás fogyás 0.18 0.27 0.31 0.37 0.32 -

IV. Népszaporodás. A születéseket összehasonlitva a halálozások számával mutatkozik a népszaporodásban 1866-ban növekvés 1866-ban fogyás 1867-ben növekvés férfiak n
Járás neve.

V. Népszaporodás 1866-tól 1867. végéig. Összehasonlitva a népszaporodást 1866. és 1867-ik években mutatkozik 1867-ben Járás neve. növekedés száztóli fogyás száztóli férfi n< összesen férfi n< összesen Mátra 0.46 0.08 0.55 Gyöngyös 0.39 0.68 0.29 Tarna 0.25 0.33 0.58 Tisza 0.46 0.07 0.36 Egész megye 0.37 0.41 Az összes népszám tesz 321537, ebb
X. Tájkórok. A tájkórok közül kett<s megyénkben nem nevezhetünk meg egyebet a váltóláznál; - ezen betegség ugyan szorványosan, különösen nyárban és <szön, mid
oldalaiból a kárász (libellula horaria) milliárdnyi mennyiségben, és 24 órai élet után megsz:nik lenni. A Tisza medréb
pap tanácsára kéret magához, kinek aztán sokszor sikerül még a beteget megmenteni; de azért ugyanezen egyén más alkalommal ismét elhanyagolja baját azt mondván: „ha az Isten nem segit, más még annyit sem segit !” Nevezetes a népnél azon rosz logica, hogy vízibetegségben a legnagyobb szomjuság mellett sem iszik vizet, vagy csak kortyonként keveset: mert azt hiszi, hogy ez baját nagyitja. A müveltebb osztály hamar igény be veszi az orvosi segélyt. - Az izraeliták betegeiket legkevésbbé hanyagolják el, bár sajátságos szigoru életmódjuknál fogva gyakran betegeskednek. A váltóláz az egyetlen betegség, mely Hevesmegyének tiszavidékén mint tájkór lép fel. XI. Megyénk területén lev@ kórházak és betegeskedési viszonyok. A) Egri irgalmas nénikék kórháza. A múlt század közepe táján Komáromy János egri kanonok alapított a szükölköd< egriek, vagyis mint < átalánosabban kifejezé akaratát, „a sz:kölköd< emberiségnek” részére ápoldát, melyet 1842-ben Kovács János egri születés:, nemeslelk: emberbarát elszegényedett honfiainak részére egy általa alapított n
2 8 2 2 14 12 46 26 17 18 7 3 7 10 49 1 1 4 1 2 1 1

Hószámhiány Méhszenv Elvetélés Gutaütés Vérhas Hurutos toroklob Hurut Güm
29 14 2 5 2 1 2 41 58 12 20 6 2 2 3 1 8 1 9 13 130

Összesen:

726

Elhaltak kórneme: Vízkór Sorvadás Mellhártyalob Tüd
19 6 4 6 14 5 7 1 1 1 2 1 5 2 1 2 1 1 1 1 71 797 726 71

Az irgalmas nénék kórházában a n< elmebetegek számára szinte vagyon 9 szoba, jelenleg (1868) vagyon 15 elmebeteg. Évenkint középszámmal ápoltatik mintegy 10-12 elmebeteg. Az ápolás részint magán, részint államköltségen történik. Van még Egerben egy katonai kórház is, hol az itt állomásozó beteg katonák ápoltatnak, s melyre vonatkozó adatok alább F) alatt közöltetnek. B) Megyeházi fegyenczkórház. Mely mintegy 16 beteget fogad be kényelmesen; azonban szorosan néhánynyal több is elfér. 1866. évr
8 48

Összesen:

56 46 2 8 56

Ezekb
19 13 8 3 6 1 1 5 56

C) Az egri irgalmas szerzet kórháza. Ezen szerzet a hazai hasonnem: szerzetek közt a Szepesváraljai és pozsonyi után egyike a legrégiebbeknek. Alapitója gróf Erd
ugyanazon év január 19-én 3 betegágygyal szaporiták a kórházat, minden ágyat 1000 frtnyi t
Kimutatása az egri irgalmasrend kórházában 1863. év j an. 1-t
23

23

7

7

-

-

8

7

1

52

45

64

60

3

5

5

-

-

14

14

-

3

3

-

-

10

10

8

8

-

-

12

2

2

-

-

4

3

-

7

7

-

6

1

1 -

Felvétetett Elbocsáttat . Meghalt

-

Felvétetett Elbocsáttat . Meghalt

Elbocsátat.

-

Felvétetett Elbocsáttat . Meghalt

Felvétetett

14

1867.

15

15

-

-

24

24

-

-

12

11

-

9

9

-

-

12

12

-

-

8

4

4

-

34

32

-

41

37

23

19

4

-

-

7

7

-

-

9

9

-

-

11

11

-

-

-

-

10

10

-

-

7

7

-

-

5

5

-

-

12

-

-

4

3

-

5

5

-

-

8

8

-

-

5

5

-

-

6

6

-

-

6

6

-

-

10

10

-

-

14

14

-

-

19

19

-

-

12

12

-

-

10

10

-

-

17

16

-

14

14

-

-

21

21

-

-

17

17

-

-

1

1

2

1

3

1

Maradt

-

Maradt

-

Maradt

Maradt

Maradt

14

1866.

Meghalt

Meghalt

Tályog Abscessus Végelgyengülés Marasmus sen. Güm
1865.

Elbocsátat.

Betegségek

1864.

Felvétetett

1863.

-

1

Mandulagyuladás Angina tons. Tüd< lob Pneumonia Idült hurut Catarh. chron. Idült fekély Ulcus chron Csúz Rheuma Szervi szivbaj Vitium cord. org. Mélakór Hypochondria. Tüd< hurut Cathar. pulm. Rüh Scabies Bujakór Syphilis r:ltség Mania Orbáncz Erysipelas Vérhas Dysenteria Részeg rezg<
12

11

-

1

38

47

30

24

5

1

40

37

42

42

-

-

53

53

-

26

26

-

-

21

20

-

29

29

-

-

32

32

-

4

4

-

-

3

3

3

3

-

-

4

4

24

16

-

21

16

38

38

-

-

32

31

40

37

-

3

33

6

-

-

6

12

12

-

21

20

6

6

8

1 -

-

1

32

32

-

1

35

34

-

30

30

-

25

25

-

29

29

-

-

5

4

-

-

8

8

1

18

15

-

1

25

22

-

24

-

1

28

27

-

5

5

-

8

7

-

-

7

7

-

-

14

12

-

3

3

2 -

1

4

2 -

-

25

25

30

29

55

52

54

49

-

84

84

-

-

35

34

-

-

-

25

25

-

-

18

18

-

-

-

28

28

-

-

21

20

-

-

9

9

-

-

4

4

-

-

-

6

6

-

-

3

3

-

-

21

18

-

17

13

30

30

-

-

30

21

-

1

1

15

9

-

-

37

26

-

1

9

15

8

7

3

-

8

8

-

14

14

-

7

5

-

18

15

-

3

3

-

8

8

1

1 2

1 -

2

-

8

8

-

1

7

-

6

6

1 -

-

2

3

1

1 12 2 -

-

1 4

1 1 1

3

1

4 18 -

3

-

-

Féloldali fejh:dés 8 7 1 4 3 1 2 2 2 1 1 4 2 2 Hemiplegia Váltóláz 58 58 44 44 58 55 2 32 32 64 64 Febris int. Görvélykór 12 11 1 10 10 7 7 8 8 21 21 Scrophulos. Hagymáz 35 30 5 40 36 4 35 26 8 1 20 19 1 21 16 5 Typhus Vízkór 40 37 2 1 26 19 6 1 24 19 5 20 18 2 18 13 5 Hydrops Seb 7 7 6 5 1 6 5 1 13 12 1 10 10 Vulnus Zúzás 14 14 10 10 6 6 6 6 9 9 Contusio Hányszékelés 3 2 1 Cholera Összesen: 572 529 28 15 614 574 23 17 520 482 22 16 565 533 16 16 550 489 34 27 Az elmebetegek számára vagyon egy külön épület 12 szobával ellátva, jelenleg (1868) ápoltatik itt 17 elmebeteg, évenként közöp számmal, mintegy 28-30 elmebeteg gyógykezeltetik, részint magány fizetés mellett, részént állam költségen; megjegyzend<, hogy ezen kórházban csak férfi betegek vétetnek fel.

D) Gyöngyösi közkórház. A gyöngyösi kórház 1838. évben könyöradományokból keletkezvén, mint magánkórház Heves megye pártfogása alá helyeztetett; 1856. évben, mid
Agg-kór Angol-kór Bél-görcs Bélsár-hányás B<rpállat Brightféle fehérnyés veselob Bujakór

11

6 1 1 1 2 1 63

6 1 1 1 2 1 74

1 2 66

-

1

1868-ik évre felmaradnak

Meghaltak

Javulás nélkül elbocsátattak

Javultak

Meggyógyult.

Összesen

Szaporodtak

Neve a betegségnek

1866-ik évr
Rovatos kimutatása az 1867-ik orvosolt betegségeknek.

5 1 1 1

-

1 1 6

Butaság Csalánküteg Csont-szú Csonttörés Csúz Elvetélés Er
10 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 -

1 2 4 6 11 1 4 4 3 2 35 2 3 2 5 6 14 4 1 15 1 1 4 1 14 1 15 6 15 2 2 14 5 5 1 5 3 1 1 2

1 2 4 6 11 1 4 4 3 2 45 1 2 3 2 6 7 15 5 1 1 17 1 1 4 1 1 14 1 15 6 17 2 2 14 5 5 1 1 5 3 1 1 1 2

2

-

4 11 1 4 3 1 1 34 1 1 1 2 6 11 3 1 1 15 1 1 4 1 1 8 15 6 16 2 2 13 5 4 1 1 3 1 1 1

1 1

-

2 -

3 -

1

1 -

-

1 1

-

1 2 1 2 1 6 2 6

-

-

1 2 1

2

2 1

1

-

2

-

-

2 4 1 2 2 1

-

1

’’ hörg-hártyás ’’ máj ’’ méh ’’ mellhártya ’’ szem ’’ ’’ –egyiptomi ’’ ’’ szivbuvok ’’ ’’ rekesz-izom ’’ ’’ tüd< ’’ ’’ vese Máj-túltengés Mak-körv Méh-vérzés Nyavala-törés Orbáncz rültség-részegségi Pokolvar Rák-arcz ’’ here ’’ fekély-tarkó ’’ máj ’’ méh Rothadás-száj Rüh Seb-harapott Seb-l
1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 6 1 -

1 1 1 12 6 1 1 10 1 1 1 2 6 2 2 1 1 1 1 1 1 21 5 2 27 1 10 4 7 18 1 1 1 17 25 3 3 3 1 10 1 14 11

1 2 1 13 6 1 1 1 10 1 1 1 1 2 7 2 2 2 1 1 1 1 1 23 6 3 28 1 10 5 8 18 1 1 1 19 31 3 3 3 1 10 1 15 11

1 2 1 12 6 1 1 7 1 1 1 1 1 6 2 2 2 1 18 6 3 25 1 4 2 15 1 1 2 27 3 3 3 9 2 7

-

1 1 1

1 -

2 -

-

1 1 1

-

1 5 2

6

-

1 1

3 1

2

-

-

3

1

1

1 1

-

-

1

-

1

-

-

4

12 1 9 -

1 4 2 1 4 1 2 -

’’ mell Vörreg

56

Összesen:

2 1 542

2 1 598

1 440

16

1 28

48

1 66

Az ápolási napok összes száma tészen 19,229, melyb
58 38 51 40 48 36

Julius hóban felv. beteg August. ’’ ’’ ’’ Septemb. ’’ ’’ ’’ October ’’ ’’ ’’ Novemb. ’’ ’’ ’’ Decemb. ’’ ’’ ’’

34 44 46 42 50 55

Legnépesebb volt eszerint a beteg mozgalom januárban, legcsekélyebb juliusban. Meghaltak:

Január hóban Február ’’ Marczius ’’ Aprilis ’’ Május ’’ Junius ’’

2 1 7 9 7 4

Julius hóban August. ’’ Septemb. October ’’ Novemb. ’’ Decemb. ’’

7 2 1 4 1 3

Legsür:bb halálozás volt tehát aprilisben, legkisebb február, september és novemberben. A kórjellem kiválólag csorvás hurutosnak lenni tapasztaltatott. Tekintve a gyógyeredményt: az 598 beteg köz:l meggyógyult 440, javult 16, javulás nélkül elment 28, meghalt 48, felmarad a jöv< évre 66. A gyógyulási arány ekként volt 74%, a halálozási arány 8%. A gyógyszerekre forditott kiadás tészen ez évben 259 frt 97 krt, került eszerint egy beteg gyógyszerelése 43 krba. Az élelmezésre (ide értve az ápoló és szolgaszemélyzetet) kiadott ez évben 3806 frt 54 kr, melyb
7768 647 624 89

A körülmények és viszonyok mindkét gyógykezelési módnál ismeretlenek. Vagyon még Gyöngyösön: E) egy izraelita községi kórház is rendes orvossal ellátva; - számol e kórház 3 szobát 9 ágygyal, hol évenkint az izraelita község költségén 18-20 beteg ápoltatik. - Egy férfi agg-ház 12

elszegényedett egyén befogadására, és egy n< agg-ház. - A gyöngyösi katonai kórházból adatokat nem birok. F) Az egri katonai kórházban Az 1867-68 egész évben, és a jelen év felében összesen 1344 beteg fordult meg. Ezek közt belbaj volt ’’ ’’ külbaj ’’ A legnevezetesbb belbajok voltak a következ
475 869 226 136 51 28 30 4

Összesen:

381 207 73 59 103 35 11 1344

G) Szolnok városi kórház. Hol a városi f
8 7 4 3 9 3 34

A szolnoki börtönkórházban ápoltatott az 1867. év folytán 14 beteg és pedig 13 férfi 1 n<.

Kórnemre nézve: Mellkason átl
1 1 3 2 3 2 2 14

Ezeken kivül vagyon Török-Szent-Miklóson, Mez<-Túron, Tisza-Nánán és T.-Füreden részint agg-gyámolda, részint kórházi czélokra rendelt és összecsatolt igen szerény intézet. H) Kimutatása a Heves és k. Szolnok t. e. megyék területén letelepedett egészségügyi személyzet létszámának.

Járás Gyöngyös Tarna Tisza Mátra Összesen:

Orvostudorok 7 17 14 38

Sebészek 8 10 14 2 34

Gyógyszerészek

Állatorvosok

6 4 4 1 15

Oklevél nélküli Bábák 17 18 35 35 1 34 71 69

Okleveles

3 4 4 1 12

Betegeskedési viszonyok. Most áttérek egyéb betegségekre melyek megyénkben szórványosan mindenütt el
Az ajkakon és nyelven nem ritkán fordul el< az ajak és nyelvrák; az alsó ajkon gyakrabban mint a fels
A sertéshús az, mit megyénkbeli minden lakos kivétel nélkül nyárban és télben élvez a nélkül, hogy attól némely gyomorhurut vagy csömörnél több bajt kapna. Kénytelen vagyok itt felhozni azt, hogy nálunk a köznép nem irtózik a borsókás - finnen - cisticercus cellulota - sertés hustól; azt épen úgy megeszi, mintha semmi baja sem volna. Mindenki tudja, ki az orvosi tudományban szakavatott, hogy az átalános vélemény szerint a borsokától alakul az emberi bélben a pántlikagiliszta, vagyis az ugynevezett galandócz; és hogy ezen betegség megyénkben mégis csak ritkábban fordul el< annak kell tulajdonitani, hogy népünk részint nem bir fogékonysággal e bajra, mint például a németek, részint pedig azért nem fejl
Az Némethonban is történik, csakhogy északi Németországban a füstölt húst azután nem f
Megf
pedig mint velük született baj kisded korukban elhanyagoltatik; népies gyógymód ellene tudtomra semmi sincs. 2. Átalános betegségek. A bujakór megyénkben is el
inkább szarvasmarháikkal étetik és a gazdálkodásra szükséges t
zöldgálicz porral kenegetik a meglazúlt és vérz< inyt; ezen éget< szer fogaikat egészen feketévé teszi. A káposztalé és eczet ezen bajban népies és majdnem mindég használt jó szer, bár minden betegségre hasonló népszerü gyógymódot használnának. A sápkór serdül< leány gyermekeknél azzal gyógyitják, hogy vasdrótot megtüzesitenek, ezt egy almába ütögetik és mindannyiszor megmelegitik, valahányszor a nyers almában meghült és ezt ismételik oly sokszor, hogy az alma számtalan fekete lyukkal bir, a melyeken valami a vasdrótból az alma levével össze köttetik; ezen almát azután mégeszik elfogyasztván naponként kett
örül, hogy ezen rosz fekete vért
megszüntnek tekinti a bajt. A népies gyógyitás ezen betegségnél semmi egyéb mint az, hogy nehány napig a szobában tartják télben; melegebb napokban azonban kiviszik és semmi óvszert nem használnak. A kanyaró, vörös himl< (morbillus) ellen sem használnak semmi óvszert, pedig a ragálytól nem
Hely-név Gyöngyös város NagyRhéde falu

A betegség fellépésének ideje nap

Betegek összes száma

Ezekb
év

hó

1868

május

5

130

116

6

1868

’’

3

55

53

2

betegen maradt 8 -

A hártyás torokgyík, melyet leginkább a vörheny uralkodása alatt észlelünk nagyobb és dühösebb mértékben fellépni, némelykor szórványosan is lép fel, azonban egyes eseteket kivéve, többnyire szomoruan végz
keresik, vagy ha talán hivják is, rendesen már akkor hivják, mid
Az itt közlött táblázat a Hatvan mez
Ezekb
Betegek összes száma

A b
sebre, mindaddig, mig begyógyúl. Másutt az divatozik, hogy a hólyagot alapjáig varró tüvel, a melybe vörös selyemszál van huzva, keresztül szúrják és ezen szurással keresztez
gyógymód általában abból áll: hogy valamely állat nyers máját hidegen rakják a szemhéjakra, s azt állitják, hogy ez gyakran segít. A szürke hályog többször j< el< mint a Mór (amaurosis) és mig az el
kihányt ételdarabokból azt magyarázzák ki, hogy most már a viziborju szétszaggattatott; a hit, meg a baj lassu elenyészte után magukhoz jönnek. Az eskór (epylepsia), valamint egyéb elmebajok is találkoznak itt-ott, de nem oly nagy mértékben és feltün<ségben, hogy azt valamely helyi októl lehetne származtatni. 8. Hugy és az ivarrendszer bajai. A húgyk< és vese petrezselemf
bajok

szinte

ritkán

jönnek

el<;

ilyenkor

a

De annál gyakoriabbak a méhbántalmak, különösen a méhrák, a méhanyának kartifiolszerü elváltozása; de leggyakrabban a fehérfolyás satnyitja a pórn
Egyébbiránt bízunk az egészségügy szervezésében, a el<mozditásában, és hisszük, hogy id
népnevelés

9. Mérgezések. Mérgezés csak véletlenül a gyermekek közt az által j< létre, hogy az anyák siró gyermekeiknek mákhajat f
részegség miatt mint nem akarva elkövetettet állitani: köznépünk meglep< tulajdonai közé tartozik. Megyénk köznépe a templomot kivéve alig megy még a szomszédba is, hogy kezében botot ne vinne; ezen kivül igen sokan, különösen a palóczok, majdnem mindnyájan, hosszú csizmaszáruknál még kést is hordanak, nem épen gyilkolási szándék miatt, de mint sokszor használható szert és eszközt hordják magukkal. Minthogy tehát a bot és kés verekedés közben is kezüknél vagyon, természetesen ezeket használják elleneik megbosszulására; igy van aztán, hogy a bottali verekedés, különösen a fejnek bottali sértése majdnem leggyakrabban fordul el<; a késsel való sértegetés leggyakrabban a palóczoknál tapasztaltatik, különösen a baktai és felnémethi verekedés közben igen könnyelm: lelkiismérettel rántja el< csizmaszárától a kést és szúrja meg ellenesét. Igen sokszor történik az, hogy nagyon veszélyes sértések sem jönnek a törvényszék tudomására, hanem a vereked
29. 198. 5. 27. 15. 6. 3. 5. 1.

A viziszonynak 1867. évi marczius 10-én fordult el< egy esete. Egy férjezett n< puttonban ruhát vitt a meleg vizre azért: hogy azt kimossa, útközben egy szemközt jöv< nagy fehér kutya meztelen balkarjába kapott, a seb csak igen csekély volt és az orvosnak csak három óra multával mutattatott meg, akkor, mid
sebet égetett alkarjának fels< negyedében a kéz háti felületen; mid
azonnal üldöz
Erre az els< lépés a közegészségügyi országos tanács kineveztetése által, mint tudjuk, legközelébb történt meg. Szerk.

*)

IV. RÉSZ. HEVES ÉS K. SZOLNOK TÖRVÉNYESEN EGYESÜLT VÁRMEGYÉKBEN TALÁLTATÓ HÁROM NEVEZETESB FÜRD NEK LEIRÁSA Dr FRANTZ ALAJOS ÉS Dr. LOSTEINER KÁROLYTÓL.

IV. RÉSZ. Heves és Küls<-Szolnok t. egyesült vármegyékben találtató három nevezetesb fürd
Istvánfi történetiró az egri hévviz ösmeretét és használatát még a törökök ideje el
betöltette, csak kés
Eger minden oldalról hegyekt
lepi itt meg az embert; a haza és vallás nagyszerü gondolatai úgy vegyülnek itt egymásba, hogy a léleknek jól esik olvadozni akkor, mid
Fajsúlya 1,001 nem egészen 1,002. Források. Az egri hévvíznek számtalan apró forrása vagyon azon területen, mely az úgynevezett vár alatti és maklári utczától a patakig terjed és melynek közép vonala a vár felmenetelét
Öt tükörfürd
A fürd< megnyittatik aprilis hó közepén és mindig lehet fürödni egész oktober közepéig. Naponkint lehet fürödni reggeli 4 órától esti 10 óráig. A váró vendégek számára vagyon egy csinosan bútorzott tágas váró-terem. A vendégek kényelmére, a fürd
A 3-dik fürd
ásott kutakból nyeretik, szinte bels
A vegyvizsgát 20 font vízben tette és 50 szemer szilárd részt talált, az illékony részeket nem mérte meg. 4-szer John Abel 1838-ban Adler vizsgálását egészen helyeselte, csak épen konyha-sót nem talált. A mint látjuk ezen vizsgálati eredmények olyanok, a melyek még tökéletesitésre várnak, egyébbiránt az még is kiderül, hogy az egri fürd< nemcsak, mint az egyszer: meleg víz, egyed:l mosdásra való, hanem oly vegyelemeket is tartalmaz, melyek orvosilag felhasználva bizonyos betegségekben valósággal gyógyitólag hatnak a szervezetre; és ha még hozzáadjuk azon villamdelejes er
Ezen bajokban én ajánlom a viz ivását is, eleinte kisebb mértékben, kés
9-szer. Az egri fürd
1. Rövid történeti adatok. Gyöngyös városa kebelezve van Hevesmegyébe, e város közepén vezet keresztül a Pest és Kassát összeköt< országút. Helyzete Pestt
állomás 3 1/4, Eger 6 1/4 Jász-Berény 4 mértföld távolságra esnek. A városbeli házak száma 2561. Körül övedz< hegyei sz
Mid
1) Alos forrás savas vaséleg 2) Huminsav 3) Homok és agyag 4) Víz 5) Televény szén

száztóli 23.0 13 3. 2.9. 11.5. 4.5.

A víz szine leülepedve gyengén kékes szinü, az edény fenekén barnásvörös üledéket mutat, ugyanezen üledék mutatkozik világosabb szinezetben az edény falán is. A víz ize er<sen timsós vasas összehuzó. A víz h
Kénsavas haméleg. - Kali Sulphuricum „ mészéleg. - Calx Sulphurica „ keseréleg. - Magnesia Sulphurica „ timéleg. - Alumina Sulphurica „ vasélecs vasgálicz. - Ferrum Oxidul: Sulphuricum Kénsavas cselényélecs. - Manganum Oxidul. Sulphuricum Konyhasó. – Chlornatrium Ali vilsavas timéleg. - Alumin. phosphorica basica Forrás savas vasélecs. - Ferrum Oxidul h. C. 24. H. 12. O. 16. Porhadlék sav. - Acidum humicum Kova sav. - Acidum Silicium Összeg:

100 részben 32 latban. 0.03471 0.26657 0.54851 4.21255 0.10111 0.77652 0.29552 2.26959 0.19569 1.50589 0.04124 0.19874 0.00784

0.31651 1.52632 0.06021

0.01257 0.00965 0.02197 1.46755

0.09653 0.07411 0.16872 11.27352

Faj súlya 1.0025885 18° C és 760 m. m. légnyomásnál. 5. Gyógyhatása és gyógyjavallata. Ezen fürd
Jelenleg a fürd< vegyi min<sége szerint számlálom el azon kórokat, melyekben a fürd< hatalmas gyógyereje által nyilvánúl. A legnevezetesebb betegségek közt, melyekben a vegyrészek min<sége és a tapasztalatok szerint kit:n< sikerrel használtatott, mindenesetre a legkiválóbb 1) a Sápkór. Ezen baj serdül< fiatal leánykáknál a zavart vérvegy miatt, nem különben feln
Megtörténik némelykor, hogy egy köszvényes 8-12 fürd
Derült tavaszi napon, messze földr
A Mátra Nógrád megye szélér
közötti tért, mindinkább kissebbed<, majd meredek csúcsba felnyuló, majd hosszú gerinczü különféle alakú völgybe mélyed< hegycsoport tölti be, mely mig némely helyt természetes határát képezné a völgynek; másutt közép termékenységü szántóföldekké, zöldel< legel
gyógyforrások és fürd< intézetekhez forrt nevezetesebb eseményekr
messzeföldre elhordatott, a vasgál. timsós fürd
1847-ben végre vállalatukban.

Parád

fejl
gátolói

kimerültek

hazafiatlan

Az ejtett sebek lassanként hegedni kezdtek, mert ugyanazon id
1861-ben a parádi fürd
A) A parádi vasgáliczos timsós viz. 1. Természettani rész.

Ha a parádi völgy keleti nyilását megközelit< hegyeknek, vaskovandot és timpalát tartalmazó (régente timsó gyártásra is felhasznált) szürke k< rétegéb
Szine kisebb edénybe meritve tisztán áttün<, halvány sárga; a tóban szemlélve sötétbarna (fekete kávéhoz hasonló szinü). Íze ásványos fanyar, összehuzó, száritó. Tiszta hordóban változatlanúl évekig eláll. Ázalagokat a tóvizében sohasem látni, a belé dobott halak, békák hamar kimulnak, ellensége mindenféle növény életnek. A fehérnem:t sárgásbarnára, a cserfát feketére festi. 2. Vegytani rész.

Kletzinszky Vincze osztrákhoni vegytanárnak 1857-ben tett vegybontása szerint a parádi vasgáliczos timsós vizek tartalmzaak:

Alkrészeket. Kénsavas vasélecs „ timéleg „ mészéleg „keseréleg „ haméleg Kovaföldb
1000 részben Hagymási tó Fürd
7680 szemerben 1 polg. font Hagymási tó Fürd
Ezeken kivül tartalmaznak k
A p. vasg. timsós vízben foglalt alkrészek közül: A vas a vér táperejét növeli, ez által a vér és idegrendszer m:ködését fokozza, s az egész szervezetre er<sit
Feltün< sikerrel használtatnak és javaltatnak a vasgál. timsós vizek:

a) Idült gyomorbajok közül, meggyengült beidegzés által el
A parádi völgy, nyugati kezdetéhez 1/6 mértföldnyire, széjjel terülvén, rendetlen négyszögü, délr
A forrás mélysége 5’ 2’’. A forrás vize nyugalmasan nyomul a fölszinre, csak néha háborgatják légbuborékok viztükrét. Szine a forrás vizének tiszta s annyira átlátszó, miszerint b<ségszarvként hajlott fenekét tökéletesen látni. Üvegekbe töltetvén, id
Felletár Emil tudor és jeles vegyészünknek 1861-ben a helyszinén kitün< szorgalommal végrehajtott vegybontása szerint tartalmaz a két csevicze forrás:

Alkrészek Kénsavas káli Chlor kalium Chlor-natrium Kénsavas natron Szénsavas patron „ mész „ magnesia „vasélecs „ manganélecs Kovasav Timföld Szerves anyag Nem illó részek összesen

1-s< sz. forrás 100 1 font = gramm 7680 vizben szemer 0.62852 0.08184 0.01014 0.07787 0.00842 0.06466 1.11873 8.59183 0.35037 2.69080 0.16135 1.23920 0.00167 0.01286 0.00375 0.02882 0.01230 0.09446 0.00053 0.00407 0.00850 0.06528 1.75760 13.49837

2-ik sz. forrás 100 1 font = gramm 7680 vizben szemer. 0.08890 0.68275 0.02114 0.16235 0.25422 1.95240 0.59235 4.54930 0.54964 4.22123 0.16831 1.29260 0.00248 0.01904 0.00300 0.02304 0.01380 0.10598 0.00121 0.00929 0.01650 0.12672 1.71155 13.14470

A kétszénsavas sókban félig kötött szénsav . Tökélyesen szabad szénsav Kénkön lég A megmérhet< alkr. összege

0.70512 2.25936 0.01487 4.73695

5.41532 17.35188 0.11426 36.37990

0.57797 2.06296 0.00929 4.36172

4.43880 15.84330 0.07137 33.49817

Tartalmaznak e források megmérhetlen nyomokban: alkénes savas sót és kénfémet, ugyszinte k
Ezen, az egész ismert világon páratlan, égvényes kénes savanyu viznek alkrészei közül: A szénsav az általános vérkeringést gyorsitja, az idegrendszer összm:ködését élénkiti, az emészt<szerveket fokozza, étvágyat gerjeszt. A kénkön osztja a szénsav hatását. A szénsavas natron a gyomornedv szabad savát megköti, minélfogva az emésztést el<segíti; a vérbe felvétetvén, azt égvényessé, az anyagforgalmat pedig élénkebbé teszi. 4. Gyógytani rész.

Az égvényes kénes parádi viz javaltatik: a) Emésztési nehézségeknél, származzanak azok akár beidegzési elégtelenségb
A parádi és vele szomszédos recski határban több helyen találkozunk vastartalmu savanyu vizzel. A legismertebb és gyógyczélból használatba vett vasas savanyú forrás a parádi völgy délnek fekv< magaslatán, Parád falutól

negyed órányira, az ó-hutai házsor keleti oldalán fakad. Környéke vadregényes völgyhajlat. A forrásnak öt lábnyi mélységü fenekét könnyen felzavarható agyagos földréteg képezi, oldalait k
Meissner bécsi m:egyetemi vegytanárnak 1827-ben történt vegybontása szerint tartalmaz ezen forrás egy polgári fontban: Szénsavas mészélegb
4,50. 1,80. 4,80. nyomokat. 0,50. 0,80. 12,40. 36,03.

A parádi vasas savanyú viz ezen vegybontás szerint, az eddig ismert vasas savanyú vizek egész hosszú sorát elhomályositaná, mert annyi és oly önálló szénsavas vasélecset ily nagy mennyiségü szabad szénsav kisérettel egyikükben se találunk, vegybontása azonban kissé régi s hitele fölött, e viznek legközelebb eszközöltetend< vegykémlete fog itélni. 3. Élettani rész.

A parádi vasas savanyu viz szénsavával a test h
Javaltatik a tiszta vérszegénység különféle alakaiban, s ezek következményeiben, u. m. emésztési zavarokban, n
Megemlitend< végre, hogy az egész idény alatt, egy, a cseviczei fürd
A parádi vasgáliczos timsós fürd
Mind a két helyen, vagy az étteremben, vagy a szobákban étkezhetni, meghatározott rendes étlapi árak mellett. A bérl
A szükséges gyógyszerek a cseviczei fürd
A vasgáliczos timsós fürd
Mind a két fürd
A zenészek dijazása, önkényü aláirás folytán, hetenkint szedetik be a vendégekt
Parád és a Pest-losonczi vaspálya kis-terenyei állomása között naponkinti gyorskocsi közeledés tartatik fenn. Árjegyzék.

A vasgáliczos timsós fürd
42 kr. 35 ’’ 25 ’’ 10 ’’ 8 ’’ 4 ’’ 5 ’’ 5 ’’

V. RÉSZ HEVES ÉS K. SZOLNOK TÖRVÉNYESEN EGYESÜLT VÁRMEGYÉKNEK MEZ GAZDASÁGI, ERDÉSZETI, IPAR- ÉS KERESKEDELMI VISZONYAI MARTONFFY KÁROLYTÓL.

Heves és K. Szolnok törv. e. megyéknek mez@gazdasága, erdészete, ipara s kereskedelme. I. Mez@gazdasága. Martonffy Károly Hevesmegye érdemült fömérnökét
Heves és k. Szolnok t. egyesült megye, melyet ezentúl rövidség okáért csak Hevesnek fogok nevezni, a természetnek mind azon adományait, melyekkel Magyarország megáldatott, kicsinyben szinte mind birja ugyan, de földrajzi helyzete s nagyrészt rónafekvésénél fogva f
szabadittatni, mert gépek hajtására más anyag p. o. a g
legközelebb lefolyt két évtized alatt e megye területén több kanyarok átvágása által a Tisza némi némiképen szabályozva s mindkét oldalán emelt töltések emelése által kiáradhatása korlátolva van. A szabályozás, illet
köszöni! Azonban hisszük, mesterséges öntözésre fog melyek a Tisza hátasabb mederbe lehuzódó es< és felállittatni fognak.

hogy a töltések közé zárt Tisza vize, kés
E megyének gazdasági rendszerében nagy változást idézett el< a tagositás és az urbéri viszonyoknak megszüntetése. A tagositási munkálatok majdnem bevégzetteknek mondhatók, tagositatlan határ majdnem egyedül a hegyes vidékü Mátrajárásban fordul csak el<, e járásban is az el<munkálatok nemcsak megkezdettek, hanem be is végeztettek annyira, hogy egypár év mulva HevesSzolnok megyében tagositatlan határú község találtatni nem fog. Sajnosan kell megjegyeznünk, hogy volt urbéreseink illet< birtokaikat ez alkalommal is három nyomásban, s minden nyomásban több darabban kivánván kihasitatni, azok igy is adattak ki, a tagban kivett volt urbéres birtok csak gyéren fordul el<, azonban hisszük, hogy ha majd népünk a tagbirtoknak el
megyék által el
Heves- Szolnok megyéknek földvegyülete, talaja egy a legkitün
megyénknek legtermékenyebb járása, ugyanis északról a Mátra s részben a Bükk hegység által keritetvén, e hegyek erd
késöbb e folyás eltöltésé folytán az ár alól felszabadúlt. E tér sok helyen fehérlik a szikt
61202 Rhénus forintra számitott gát-helyreállitási költségeiben, melyb
vegyületü fekete nyirok, rozs-búzát a homokos s zabot a mátrai dombos vidék, kukoricza termeltetik átalában az egész megye területén, repcze a Mátra-járáson kivül mindenütt. 1865-ben készült hivatalos megyei adatok nyomán Hevesmegye termel buzát 865,360, kétszerest 408,682, rozsot 331,316, árpát 224,435, zabot 213,273, kölest 11,398, ázalék vagy f
7523 7073 11538 1288 27,422

catastralis holdra rúg, az adó cataster szerint; figyelembe véve azon sok csapást, melyeknek a sz
Miután a dohánytermesztés megyénk mez
*)

fontosságú kerti gazdaságot :z, s 3--4 holdas birtoka után megél, mig ugyan ily birtokú szántó-vet<, csak teng és nyomorog. Hevesmegyének sz
Hevesmegyei borok közül országos hirüek az egri, visontai és apczi vörös borok. A gyöngyösi, Tarna és Mátrajárásokban található sz
mely munkát els< kapálásnak neveznek. Junius hó vége felé, mid
2. Három derék sz
szárazat, rothadtat válogató deszkaasztalon kiválogattam, sz
A 4) szám alatti bor: 1857. oktober 18. 19. és 20-ik napjain a sz
egyrészben inkább, mint sz
található, fajra nézve a régi fehér sz
arra, hogy nehány forintot sürg<s szükségének fedezésére, adó kifizethetésére sat. el
A gazdasági egyletek, ilyen e megye területén kett< van, u. m. a megye fels< részében Gyöngyösön, a Hevesmegye és a Jász kerület gazdasági egylete, a megye alsó részében Török-Sz.-Miklóson a Szolnok megyei gazdasági és lovas egylet. A Heves-Jászsági egylet 1858. év május 24-én alakult, felterjesztett alapszabályai ugyanazon év okt. 12-én meger<sitetvén, 19 alapitó, 525 rendes tag, 112 éves és 13 tiszteletbeli tag közrem:ködése mellett közhasznu feladatát Kovách László elnöklete alatt megkezdvén, már ugyanazon év november 20. 21. és 22-ik napjain termény kiállitást rendezett; a Gyöngyös város által egyesületi kertül átengedett 8 holdnyi terület kertül bekerittetett; s 474 faj anyafákkal, s 117 faj sz
elmondhatjuk, hogy fönállásától kezdve, ingatlanra kihelyezett t
utakat illet
33822 13830 33102

darab ’’ ’’

juh 430832 kecske 2243 sertés 40627 szamár 1169 együtt 474871 ebb
47487

’’

128241

darab

Minden ily számos marha után egész évre 200 mázsa trágyát számitva, adni fog évenkint együtt 25.648,200 mázsát. Ha ezen trágyamennyiséget a szántóföldek hold számával elosztjuk, jut egy holdra évenkint nem egészen 54 mázsa trágya és miután egy holdra évenkint legkevesebb 200 mázsa trágya kivántatnék, kiderül, hogy a kell< trágyamennyiségnek csak 1/4 részét állithatjuk el<, holott ebb
Károlyi György Debr<-parádi és az egri érsekség uradalmainak ismertetését Schikk Ignácz és Boroviczényi Gyula uradalmi igazgatók közlései után ide mellékeljük.

II. Gróf Károlyi György Debr@-parádi uradalma. Schikk Ignácz uradalmi felügyel
Ezen nagy kiterjedés: uradalomnak részletesebb ismertetését a hely sz:ke miatt adni nem lehetvén, az csak f
Egy schok hatvan darab.

berendeztettek. A berendezés még mai napig is tart, a mennyiben majd minden évben uj tagok hasittattak ki, melyek igavonó marhákkal, gazdasági eszközökkel és épületekkel láttattak el. Csak 1858-dik évt
évben ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ Összesen

21447 12821 20344 28832 23570 11266 13851 27544 5969 20781 186428

frt ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ frt

42 20 93 16 53 61 07 47 56 95

krt ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ krt.

A) Az uradalomnak téri felosztása és elrendezése. A debr
gazdaság ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ Összesen:

3423 hold 4342 ’’ 3499 ’’ ’’ 2407 3427 ’’ 1050 ’’ 18148 hold.

A parádi kerület gazdaságai következ
gazdaság ’’ ’’ Összesen

882 2/4 hold. 2462 ’’ 1549 ’’ 4893 2/4 hold.

A két intézked< kerület teszen 23041 2/4 1200

öles holdat.

Ezen kivül van az uradalomban 23608 hold erd<, mely egy erd<mester felügyelete alatt hét erdész kezelése alatt áll s következ
23041 2/4 hold 23608 ’’ 46649 2/4 hold

A gazdasági kerületek egyenkint több majort foglalnak magokba, melyeknek szétágazása következ<: a) A kompolti gazdasági kerülethez tartozik: 1. Kompolti bels< major. 2. Kisasszonytéri major. 3. Kaáli tag. b) A nagyúti gazdasági kerülethez: 1. Göböly járási major. 2. Közép major. 3. Uj major. c) Tarnóczai kerülethez: 1. A bels< major. 2. Balpüspöki major. d) A vécsi gazdaság áll: 1. Haraszti pusztából. 2. Aldebr
3. Nánai majorból. e) A feldebr7i gazdasági kerület áll: 1. Fürd<si2. Honvédhalmi3. Kigyósi és 4. Turómezei majorokból. f) A k7kúti gazdasági kerület áll: 1. K
A talajnak különböz< vegyülete és egyéb helyi viszonyok, különböz< beosztást és vetésforgást igényelvén, e következ< vet< forgások vannak az uradalmi gazdaságokban megállapitva. Minden gazdaságnak van az igavonó marhák számához képest, egy zöld takarmányos vet
2. Búza. 3. Lóhere. 4. Lóhere. 5. Búza. 6. Tengeri. 7. Zab. X. éves forgó. 1. # Bükköny. 2. Búza. 3. Lóher. 4. Lóher. 5. Búza. 6. Zab. 7. + Ugar. 8. Búza. 9. Tengeri. 10. Zab. Ezeken kivül a kompolti kerületben következ< vet<sorozatok vannak a helybeli viszonyokhoz képest alkalmazva. VIII. éves forgó. 1. # Ugar. 2. Repcze. 3. Búza. 4. Tengeri. 5. Árpa. 6. + Bükköny. 7. Búza. 8. Zab. VIII. éves forgó. 1. # Bükköny. 2. Búza. 3. Tengeri. 4. Búza. 5. # Bükköny. 6. Búza. 7. Tengeri. 8. Árpa. Minden gazdaságban csak annyi van váltógazdasággá beosztva, a mennyit a gazdaság biztosan megtrágyázni képes.

A gazdaság többi szántóföldjei fekete ugaros gazdaságnak vannak beosztva következ< sorozattal: 1. Fekete ugar. 2. szi. 3. Tengeri. 4. Zab. 5. Fekete ugar. 6. szi. A 3 nyomásu szokásos ugar-gazdaság fölött ennek azon el
Kimutatása a debr
’’

FELDEBR(I ’’ K(KUTI

’’

PARÁDI

’’

LAKI

’’

NEMTI

’’

75 1/2 80 1/2 128 40 10/12 6/12 57 35 3/4 1/4

75 1/2 80 1/2 169 4/12

-

58

-

78

10

206

10 1/4

-

21 2/4

71 2/4

-

10

69

25

-

-

20

73

23

30 2/4

10 1/2 32

48

27

147 2/4 185 2/4

53

20

106

-

105 2/4

16

20 2/4

8

33 2/4

16

26

-

2702 3037 242 1252 573 1304 3373 2/6 2/6 6/12 11/12 9/12 2/12 4/12

360 9/12

51

-

-

50

93

74

-

205 1/2

205 1/2

-

58

86

-

144

144

-

88 2/4

94

-

203 2/4

203 2/4

-

50 2/4

77

-

144

144

-

848 109 957 7/12 3/12 10/12

2167 5/6

-

-

-

-

-

335 -

-

-

-

89

180

185 1/6 217 1/2

91

206 4/6 178 1/2

82 1/4

35 1/4

68 1/2 85 2/4 36

-

92

-

-

307

69 2/4

-

-

-

712

478

2641

74

826

1284

4342

35

254

370

2262

237 1/2 995

2088 1/2 3097 1/2

-

478

2158

-

1603

-

-

-

1598

22 -

231

-

-

204 1/2 200 1/2 326 1/2

1666 1/2

40 23

373

186 2/4

672

-

851

-

120 1/2 264 2/4

498

-

59

215

40

747 2/4

-

11

319

1215

2291 2/4

120 2/4

446 2/4

-

8

107 2/4

987

1549

17 2220

10798 6/12

82

-

3/4

-

-

42

-

17

231 458 800 300 6/12 6/12 6/12 8/12 -

Összesen

Répa

Árpa

468 5/6 476

73

180

Mindösszesen

88 1/2

418 5/6 303

178

-

Legel<

-

418 5/6 427 1/2

23 1/2 27

1409

Kaszáló

74

484

319

Bels< telek

-

71

442

Sz
40

117 1/2 119 1/2 122 1/2

440

66 legel<

Összesen Szántóföld

290

23 1/2 20 1/2 105 1/2

42

Burgonya

58

23 1/2 20 1/2 24 1/2

442

132

Lóher

58

-

440

107 1/2 122

Luczerna

-

40

220

Bükköny

72

472 1/2 509 5/6 561

48

Összesen

115

349 1/2 562

Zab

45

Tengeri

33

Dohány

-

277

Összesen

60

72 1/2 122

48 1/2

Takarmány

507 1/2 678

Kalászos

Repcze

Fekete ugar 123

50 2/4 összesen:

Összesen 141 1/2 198

1/2

MAJORSÁG KEZELÉS ALATT Részes m:velés alatt s haszonbérb. összesen:

23

Tavaszi

Mohar

VÉCSI

121 1/2 198

szi

Ökörnek zöldtakarmány

I. MAJORSÁG KEZELÉS ALATT. KOMPOLTI GAZDASÁGBAN NAGYUTI ’’ TARNÓCZAI ’’

Fél

Egész

Trágyáztatik

-

-

-

10 2/4

2614 6/12

62 -

262 6/12 19

1033 2/4 812

3388 5606 20118 6/12 6/12 2923 140 150 6/12

Mindösszesen:

957 2167 848 109 2/12 3/12 10/12 10/12

335

2702 3037 242 1252 573 1304 3373 4/12 4/12 6/12 11/12 9/12 2/12 4/12

360 9/12

51

231 458 800 300 6/12 6/12 6/12 9/12

17 2220

13413

281 62 6/12

3528 5756 23041 6/12 6/12 6/12

Jegyzet. Az egyes rovatokban el
Ezen kimutatás figyelmes áttekintése következ< eredményekre vezet. a.) Az egész uradalom kiterjedése mivelési ágakra szét tagolva tészen:

1200

Beltelkekben Szántó földekben Sz
281 13413 62 3528 5756 23041 23608 46649

2/4

2/4 2/4 2/4 2/4

hold ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ holdat

Ebb
262 10798 62 3388 5606 23608 43726

1/2 2/4 2/4 2/4

hold ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ hold

Lássuk most már, a megállapitott vet<sorozatok és a fentebb el
15 mázsa 51 holdon p. 231 ’’ p. 200 ’’ 458 holdon p. 20 mázsa 800 ’’ ’’ 30 ’’ 300 ’’ ’’ 25 ’’ 17 ’’ ’’ 100 ’’ 3388 hold természetes kaszálón

széna értékben

széna értékben p. 10 m. Összesen:

765 15400 9160 24000 7500 850 33880 91555

mázsa ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’

b.) Marha állománya az uradalomnak következ7kb7l áll. a.) Birka téli állomány b.) Jármos ökör ’’ c.) Igás ló ’’ d.) Schweiczi marha állomány

26000 440 36 30

darab ’’ ’’ ’’

A jármos ökrök nyáron által istállón tartatván a 360 holdon el< állított zöld takarmánynyal láttattak el. Téli takarmányul kivántatik: 26000 birkának szalmán kivül p. 2 2/4 mázsa 65000 mázsa 440 jármos ökörnek per 40 mázsa 17600 ’’ 36 lónak ’’ 50 ’’ 1800 ’’ 30 schweiczi marhának per 50 ’’ 1500 ’’ Tiszti deputatumokra 3800 ’’ Összesen: 89700 mázsa Kitünik tehát, hogy a megállapitott vet<-sorozatok szerint középszerü id<járás mellett is képes az uradalom marha állományát télen nyáron takarmánynyal ellátni, megjegyezvén, hogy a számitott takarmányon felül, az ökrök és birkák, pelyvával, <szi és tavasz szalmával tartatnak ki, ha azonban rendkivüli szárazság miatt takarmány elegend< nem teremne, akkor a hiány zabbal, árpával, pálinka moslékkal és kukoriczával pótoltatik. c.) Trágyázási képesség. A fentebbi kimutatás szerint az évenkint mivelés alá jöv< termények után, következ< trágya anyagok el<állithatása várható: Az el
89,700 mázsa. 36,444

’’

18,777

’’

144921

’’

Ezen száraz takarmány az uradalmi marhák által emésztetvén fel, tapasztalás szerint egyre-másra kett
A jelenlegi beosztás szerint a mint a kimutatásból látható 957 hold van évenkint trágyázás alá beosztva, miszerint kiderül, hogy fennálló vet<-sorozatai szerint az uradalom képes, kitüzött trágyázásait biztosan teljesiteni, a mit a gyakorlat is igazol: mert minden évben marad az uradalomnak kevés trágya készlete is. A majorság kezelés alatt lév< 10798 hold szántó földjének tehát az uradalom jelenleg csak egy 11-ed részét lenne képes évenkint megtrágyázni, minthogy azonban jelenleg még csak 7624 holdon forog a trágyázás a mi váltó gazdaságokká beosztatott, kitünik, hogy ezen területnek átlagosan véve 1/8-ad részét trágyázza meg évenkint az uradalom, mi által tekintve a talajnak jó minémüségét, nem csak szántó földjeinek eddigi term< erejét tartja fen, hanem annak term< képességét fokozza is, miszerint biztosan lehet számitani, hogy ha a trágyázás az eddig váltó gazdaságokká alakitott és trágyázás alá vett területeken keresztül fog, menni, ezen területnek term< képessége nevezetesen emelkedni fog, az eddiginél több trágya anyagot fog szolgáltatni és akkor fokozatosan, a jelenleg még ugaros gazdaságnak beosztott 3174 holdra is ki lehet a trágyázással terjeszkedni és azokat is lassankint váltó-gazdaságokká lehet alakitani. Hogy pedig ez a behozott rendszer szerint biztosan be fog következni, az eddigi tapasztalás is igazolja, mert 1858-ik évben az uradalom csak 500 holdat trágyázott és azóta a váltó gazdaságokat fokonkint szaporitván, mostanig már a trágyázási képessége 957 holdra emelkedett. d.) A fenebbi kimutatásban megállapitott vet<-sorozatok szerint, a piaczi és takarmány növények, úgy szinte egyéb mivelési ágak egymáshoz következ< arányban állanak. a.) Gabona félék. szi repcze szi búza Árpa Zab

335 2702 573 1304 Összesen: 4914

hold ’’ ’’ ’’ hold.

b.) Kapás növények. Dohány Tengeri Összesen:

242 1252 1494

hold ’’ hold.

c.) Takarmány-növények. Ökröknek zöld takarmány

360

hold.

Mohar Répa Bükköny Luczerna Lóhere Burgonya Természetes kaszáló

51 231 458 800 300 17 3388 Összesen: 5605

’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ hold.

Az uradalomnak tehát házi kezelés alatt álló szántó földjeib
53% 47% 100%

Ezen adatoknak összehasonlitásából kitünik, hogy a debr<-parádi uradalmi gazdaságok rendezésénél s megállapitott vet<-forgásainál a helyes arányokra kiváló figyelem fordittatott, mert itten az állat-tenyésztés a takarmánytermeléssel, a trágyázási terület a trágya el<állithatási képességgel, a gabonatermelés a takarmány-termeléssel oly arányba hozatott, hogy a talajnak term< ereje ne csak fentartassék, hanem fokozatosan növekedjék is, miszerint lassanként és fokozatosan, mindig belterjesebb gazdálkodási rendszerbe lehessen által menni. C) Az uradalom állattenyésztésének jelenlegi állapota és jöv<je. Birka-tenyésztés. A debr<-parádi uradalomnak igen jó rétjei és magasan fekv< egészséges legel
s anya állatok használtattak. Sürübb halálozás következtében 1864-ben e törzsnyáj Nagy-Károlyból kedvez
10798 847 11645

hold. ’’ hold.

Ennek mivelésére 25 holdra egy igás marha számittatván, kivántatik 466 darab igás marha. Van pedig jelenleg az uradalomban Ökör Ló Összesen:

440 40 480.

Ha azonban a jelenleg részes mivelet alatti térek majorság kezelés alá vétetnek, arányosan az igás er< is szaporittatni fog.

IV. Az uradalom személyzete. 1. Tiszti személyzet:

Jószág-felügyel< Számvev< Ügyész Orvos Tiszttartó Pénztár kezel< számtartó Kasznár Ispán Irnok Erd<mester Erdész Parádi víz kezel< tiszt Üveg gyárnok Üveg gyári ellen
1. 1. 1. 1. 1. 1. 2. 7. 9. 1. 7. 1. 1. 1. 3. 1.

2. Cselédi személyzet. Bodnár mester Kovács Kerékgyártó Tégla mester Gazda Hajdu Kert gazda Vinczellér Mez< kerül< Erd< kerül< Igás kocsis Béres gazda Béres Schweiczeros Juhász számadó Juhász bojtár Kondás számadó Kondás bojtár Éji
1. 2. 2. 1. 4. 10. 7. 3. 29. 23. 14. 2. 164. 1. 10. 80. 1. 5. 1. 4. 1.

III. Az egri érseki uradalom leirása. Boroviczényi Gyula uradalmi igazgatótól.

Ezen uradalom Heves-vármegye területén két részre oszlik, az egyik része Eger városától északnak esik s ez képezi a hegyes erd<s részét, másik része pedig dél s délnyugatnak rónaságon fekszik; ez utóbbinak szántó földjei legnagyobb részt fekete kötött talajból állanak, míg északi részének legnagyobb terét igen jó karban létez< lábas erd
ezenkivül megfelel< arányban cserép zsindely és burkoló tégla égettetik. Ezen mennyiség, ha a kelend<ség követelné, megkétszerezhet< lehetne. Terjedelmes erdei gazdászata más szakaszban lévén megérintve, e helyen csak az az észrevétel tétetik, hogy kiterjedéséhez képest, vajmi csekély jövedelmet nyújt: mert bármily élénk legyen is az a körüli szorgalom, a kezelési s szállitási tetemes költségek a jövedelmet szerfelett apasztják, ehhez járúl még a folytonos fatolvajlásból ered< hátrány is, melyre nézve éget< szükség volna hathatós törvény és erélyes igazságszolgáltatás által gátakat vetni, mert ily helyzetben az erd
29401 4/100 hold 13580 67/100 ’’ 8733 65/100 ’’ 7307 17/100 ’’

hol is az els
A 3-ik, vagyis a maklári és nagytállyai kerület, mely tulajdonképen ezen uradalom legjövedelmez7bb részének tekintetik: a) Az Albertmajori, - és b) A dobi pusztai gazdászatokkal van összekötve, hol mindenütt 1-1 ispánság létezik, s
1865-ik évben 1866-ik ’’ 1867-ik ’’

Összesen

Külömbféle

Zab

Árpa

Rozs

Tiszta búza

Ebb
Összesen

Külömbféle

Zab

Árpa

Tiszta búza

Külömbféle

Zab

Árpa

Rozs

Tiszta búza

Rozs

Termett összesen arató rész levonásával szalmában

Elvetett mag mennyiség Külömbféle

Zab

Árpa

Rozs

Tiszta búza

Bevettetett

pozsonyi mér< Csomó pozsonyi mér< 1200 öles hold 1017 1030 551 948 833 1685 1619 1089 1823 147 14161 11284 4287 3915 6713 40360 12499 10077 4526 4989 2034 34125 1305 1086

629 506 803 166 2090 1076 843 471 296 296 1685 1269

859 1583 78 23428 9245 4960 4629 1908 44170 15674 5861 4431 4825 786 31577 862 1755 127 17670 11901 5843 10680 7222 53316 12702 10749 6872 17533 2953 50809

Takarmány termelésre nézve következ7 középszámitás szerinti arány vétethetik fel. 2520 hold természetes kaszálón pr. 12 mázsa 30240 mázsa Luczerna 185 holdon pr. 30 mázsa 5550 ’’ ’’ ’’ 22 ’’ 4840 ’’ Bükköny 220 Lóhere 25 ’’ ’’ 24 ’’ 600 ’’ Mohar 50 ’’ ’’ 16 ’’ 800 ’’ Köles 40 ’’ ’’ 22 ’’ 880 ’’ Répa 60 ’’ ’’ 200 ’’ széna értékben 12000 ’’ Burgonya 45 ’’ ’’ 80 ’’ 3600 ’’ Összesen: 58510 ’’ Az egri érseki uradalom marha állománya pedig következ7képen áll: 1-ször. Birka állomány 2-szor. Jármos ökör 3-szor. Igás ló 4-szer. Gulyabeli tehenek és tinó borjúk

18600 240 28 158

darab ’’ ’’ ’’

Ezeknek téli élelmezésére kivántatik. 18600 drb birkának szalmán kivül pr 2 mázsa 37200 mázsa 240 ’’ jármos ökörnek ’’ ’’ ’’ 40 ’’ 9600 ’’ 28 ’’ igás lónak ’’ ’’ ’’ 40 ’’ 1120 ’’ 158 ’’ gulyabeli marhának ’’ ’’ ’’ 20 ’’ 3160 ’’ 110 ’’ tiszti s cseléd ’’ ’’ ’’ ’’ 35 ’’ 3850 ’’ 10 ’’ tiszti lónak ’’ ’’ ’’ 40 ’’ 400 ’’ Összesen: 55330 ’’ A fenebbi adatokból kiderül, miszerint az uradalom, kivévén valami rendkivüli mostoha id<járást, képes barmait takarmánynyal ellátni, kivált ha a fentebbi takarmánymennyiséghez hozzá számitatik az <szi és tavaszi vetés után remélhet< szalma, mely ha a fenebb kimutatott takarmánymennyiséggel összeadatik, kit:nik, hogy az uradalom képes mívelés alatt lév< szántóföldjeit rendesen megtrágyáztathatni, s term< képességökben nemcsak hogy fentartani, de még fokozni is. Az állattenyésztésr7l. Miután a gazdászat állásáról felületes áttekintés nyujtatott volna, megérintend
de különösen a gazdászat elviselhetlen teherül nehezedvén minden egyes földbirtokosra, az uradalom helyzete s a helyi viszonyok czélszerü s hasznos felhasználhatása czéljából, nem annyira a szántásvetésre, hanem leginkább a birkatenyésztésre forditatott a legf
IV. Heves megye erd@szete. Vannak hazánkban megyék, melyekben a birtokos lakosságnak f< vagy legalább nevezetes jövedelmi forrását az erd
Heves megye erd<ségei leginkább északnyugati részen ter:lnek el, hol a völgyekben létez< szántók és kaszálók szakasztják meg. Magokban a hegységekben nehány kisebb hegyi réten és legel
Saját mérésem szerint a Kékes tengerszín fölötti magassága csak 3186.6 bécsi lábat tesz. Dr. Albert. **) Nem gránit hanem Trachyt képezi s Mátra legmagasb csúcsait és gerinczeit, és e k
Az égaljban két fokozatot különböztethetünk meg: az enyhe és mérsékelt égaljt. Enyhének Heves megye nagyobb része mondható; kivévén a mátra alatt elhuzódó völgyek, melyek különbséget tesznek, a menynyiben ezekben a leveg< egy kissé nyirkos, bor nem terem, de a vetemény nemei és gyümölcs buján terémnek. A tél hidege, mely néha jókor szokott beállani, ritkán tart február végén túl. A kés
Igen kivánatos volna tehát, hogy azok, kiknek feladatok a közös birtok felett
hogy az erdei gazdálkodás a már meglév< jobb példák után czélszer:bben fog kezeltetni, mert mi buzdíthat jobban mint a tapasztalt siker. Fanemek és elterjedésök. Megyénk hegységein magasság és éghajlatuk mérsékletéhez képest csakis három fanem van leginkább elterjedve: a bikk, tölgy és cserfa. A bikkfát leginkább a Mátra magasabb hegységeiben találjuk, a közép és el
javittatnak. Nagy kincs ez az alvidék lakosaira nézve: mert a füzesekkel keverve nyárfa is fordúl el<, mely részökre némi aprólékos haszonfát, a füzes pedig tüzel< anyagot szolgáltat. Találtatnak még egyes példányok barkócza, hárs, berekenye, ihar, vadcseresnye, vadkörte és almafa, fehér és töröf:zfákból; valamint mogyoró, varjútövis, kutyabenge, kányabangita, cseregalagonya, kökény, feketegyür:, vörösgyür:, rekettye, halyogmogyoró, fagyal, som, pöszméte, ribiszke málna, szeder és szemercze stb. cserjekb
erd
Az erd<mivelésnek eddigi mulasztását egy részt a jobbágyok által élvezett erdei legel< tekintet nélküli gyakorlása okozta, mert az úrbéri jobbágyok barmai egyesülve a földbirtokos barmaival, rongálták az erdei serdényeket elannyira, hogy a legnagyobb tilalmazás daczára sem sikerült még a legjobban kezelt erd<ségekben is ép tökéletes fiatalosokat fölnevelni. Most már másként áll a dolog; az úrbéri erd< már megyénkben jobbára elkülönittetett, mi által ezen akadály nagyobb részt megszünt, most már minden egyes erd
A k<szén megyénkben jelenleg még csupán g
1851-ben Egerben 1 öl t:zifát 9 váltó, vagyis 3 ausztr. értékü forint 60 kron lehetett még megvenni. Dr. Albert. *)

Már fönebbi tételekb
csak is azokat keresték fel, hol a marha legeltetés nagyobb részt pótolhatatlan károkat okozott és a vágásokban a serdényt már fiatal korukban megsemmisitette. De a községekre is el
V. Hevesmegye dohánytermesztése s fogyasztása.*) Saary Ferenczt
Mid
dohányzást maga is megkedvelvén, az egyházi tilalmat visszavoná, igy szónokolt: „Sie saufen, sie fressen, sie buhlen, - sie rauchen sogar Tabak,” ( k iszákoskodnak, falnak, bujálkodnak - s
mult egész évi burnótfogyasztás, ha a fönebbi elárusitásnak kétszeresét vesszük is 1392 fontot teend, s értékét tekintve, az összes kincstári eladmányt 2%-kal szaporitandja. Ezt csak igy alkalmilag emlitve föl, megkezdem a megye dohánytermesztési viszonyai taglalatát, - s a mennyire t
Legyen ennyi elegend< a területre nézve, s térjünk most át arra, hogy ezen 1 mfdnél nagyobb területen mennyi dohány állittatik el
következik, melyeket csak az különböztet meg a kis t
I. negyed 7,120 ft. 5,039 ’’ 1,516 ’’ 289 ’’ 507 ’’ 14,371 ft.

II. negyed 10,558 ft. 7,244 ’’ 2,445 ’’ 617 ’’ 545 ’’ 21,409 ft.

III. negyed 10,370 ft. 9,292 ’’ 3,489 ’’ 902 ’’ 697 ’’ 24,750 ft.

IV. negyed 9,113 ft. 5,137 ’’ 2,647 ’’ 695 ’’ 473 ’’ 18,064 ft.

Összesen 37,161 ft. 26,712 ’’ 10,097 ’’ 2,503 ’’ 2,222 ’’ 78,695 ft.

Ezen évszakoknak csak 78,695 frtnyi csekély jövedékét több okból lehet megmagyarázni; az els<, mert a háborús viszonyok között minden társadalmi fesz lázulni kezd, s igy az ellen
b<ségben, úgy csekélyebb a t
I. s II. negyed 17,680 ft. 12,283 ’’ 3,961 ’’ 906 ’’ 1,052 ’’

Eger Gyöngyös Pászthó Pétervásár Heves

III s IV. Ez utóbbi negyed többlete 19,482 ft. 1,805 ft. 14,429 ’’ 2,146 ’’ 6,136 ’’ 2,175 ’’ 1,597 ’’ 691 ’’ 1,170 ’’ 118 ’’ Átlagos növekményi százalék:

A többlet százalékban 9 1/2 % 15 ’’ 35 1/3 ’’ 44 ’’ 10 1/10 ’’ 23 %

Vegyük csak e százalékrovatot kissé jobban szemügyre, úgy azonnal látni fogjuk, hogy Eger és Heves úgyszólván egyenl< növekményi százalékkal birnak. Ebb
F
Év negyed

Áttérve ezek után a mult év els< felének jellemzésére, ez anynyiban lesz érdekesebb, mivel itt módomban van az elárúsitás egyes tételeire részletesebben vonatkoznom, mib
Szivarok

Dohány száma

Eger ’’ Gyöngyös

1-s< 2-ik 1-s<

987 frt 3,085 ’’ 1,352 ’’

25 kr. 73 ’’ 62 ’’

290,272 dr. 482,472 ’’ 189,950 ’’

Burnót

értéke 6,358 frt 10,625 ’’ 4,293 ’’

93 kr. 71 ’’ 60 ’’

144 frt 201 ’’ 164 ’’

8 kr 18 ’’ 50 ’’

’’ Heves ’’ Pászthó ’’ Pétervásár ’’ Összesen

2-ik 1-s< 2-ik 1-s< 2-ik 1-s< 2-ik

3,563 20 557 1,200 2,179 302 1,037 14,296

’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’

45 10 50 97 95 57 34 48

’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’

267,900 12,150 22,100 33,650 49,450 10,400 12,950 1,371,294

’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’

6,568 316 466 906 1,278 230 269 31,312

’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’

20 20 70 21 60 85 40 40

’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’

224 6 9 30 34 4 7 827

’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’

62 96 52 16 96 40 4 71

’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’ ’’

Lehetetlen örömem nem nyilvánitanom ezen végeredmény fölött, mely ép e jelen évben tüntet föl oly szokatlan szaporodást a tavalyihoz képest. Szándékosan hangsulyoztam ezt, hogy „ép e jelen évben,” mivel most alkotmányos uton saját érdekeink el<mozditására kezeltetvén pénzügyünk, melyik igaz honfi ne örvendene államjövedelmeink szaporodásán? De másrészt világos tanujele ez megyénk vagyonosodásának, mert ha egy megye területén a dohányjövedék egy félévben az elmult év ugyanazon id<szakához képest 23%-al növekszik, anélkül hogy a dohányzók dohánybani hiány miatt kényszerültek volna a t
Ezzel azonban még kitüzött czélomat korántsem értem el, mivel ebb
hogy néhány fajt különös szerencsével honositottak: igy, hogy mást ne emlitsek, a pfalzi fajt, mely nálunk nagyobb kiterjedésben meghonosittatván, kivált Németországban nagy kelend<ségnek örvendene. Ha ily eszközökkel igyekszünk el
VI. A kett@s megye ipara és kereskedelme. Martonffy Károly Hevesmegye érdemült f<mérnökét
Heves-Szolnok megyék lakossága <s id
Én e vászonnem készitését még 1823-ban magam láttam Egerben. Dr. Albert.

készittetett, s különösen Szervia felé szállittatott; lehet, hogy ez id< szerint vagy a divat változása, vagy a gyáripar olcsóbb készitménye e kézi-ipart is megszüntette. Itt ott azonban e megszünt iparágnak gyér példányai mai nap is láthatók. Ujabb korban e megyének népipara, kereskedelme másként alakult, mert a gabona, repcze, dohány élénkebb forgalmi terményekké válván, a gazda figyelme inkább a szántás vetésre irányult. El<segitette, terjettebbé tette ezt a Tisza árja alól felmentetett területek részben szántás-vetésre is alkalmas volta sat. Legf
ismét csak a belfogyasztásra szorittatván, az mai nap tesped inkább mint gyarapodik. Ugyan ily viszonyok uralkodnak az egész megye bortermelése felett is és ebben változásra csak a tervezett vasuti hálózat létesitése s nagyobb t
VI. RÉSZ. HEVES ÉS K. SZOLNOK TÖRV. EGYESÜLT VMEGYÉK BÁNYÁSZATI VISZONYAINAK VÁZLATA UXA JÓZSEFT(L.

I. A Hevesmegyében található haszonvehet) ásványok és k)zetekr)l. Uxa József adatai nyomán magyaritva a szerkeszt>t>l. Hevesmegyében az els> bányászati munka a szarvask>i határban az apátfalvi út közelében fekv>, úgynevezett vaskapu szomszédságában 3 lábnyi vastagságu vask>telepbe ásott és még jelenleg is mintegy 20 ölnyire nyilt tárna. Hogy melyik esztend>ben mJveltetett, azt nem lehet megmondani, minthogy Szarvask> községének még legöregebb lakói sem emlékeznek már e mJvelésre; csak anynyit tudunk, hogy ezen tárna a diós-gy>ri k.-bánya- és huta-igazgatóság által indittatott, s az ott el>forduló vask> olvasztása a diósgy>ri kohban kiséreltetett meg. Ezen agyag- és kovagpala közé lerakódott vask>, mely a bányászoknál a boldogult selmeczi akadémiai tanár és bányatanácsos Wehrle tiszteletére, ki azt els> vizsgálta meg vegyészileg, „wehrlerit” neve alatt ismeretes, feketés szürke, szemcsés, küls> tekintetére nézve a delejvask>höz igen hasonló ásvány, csakhogy nem delejes, közel 70 száztóli vasat tartalmaz, azonban vegyileg van összekötve sok más anyaggal, melyek okozzák, hogy e vask> igen nehezen olvad és azért a közönséges vaskohókban csak tökéletlenül olvasztható, miért is bel>le csak nagyon tisztátalan vas nyerhet>; mi okból a wehrlerit, daczára jelentékeny vastartalmának, eddigelé figyelembe nem vétetett; de a tJzmJvészet (pyrotechnica) egyre haladó tudománya aligha e tekintetben rövid id> mulva változást nem okoz. A második bányászati vállalat a parádi, mely a „mátrai bányatársulat” nevét viseli. Már több mint 20 évvel ezel>tt különféle bányavállalkozók, kik köz>l leginkább gróf Károlyi György úr és Wrányi György pesti t>kepénzes megemlitend>k (azon tetemes pénzösszegek miatt, melyeket e vállalatba belefektettek), a bodonyi, derecskei, recski, parádi és gyöngyös-oroszi községek határain turzási munkát indittattak meg ezüstre, ólomra és rézre nézve, még pedig a sok vállalkozó köz>l kiki saját rovására és minden okszerJ terv nélkül, csak az ámitásnak hódoló közönséges bányászok által vezetett turzás utján. Ennek az volt a következése, hogy a bányászatot kezel> munkások, kik sem az ásványtanban, sem a földismében nem birtak ismeretekkel, hogy a sok haszontalan költség következtében csökken> bányamüvelés iránti kedvet ismét fölserkentsék, annyira mentek, hogy aranytartalmu ezüst- és rézérczeket, melyeket >k a selmeczi és szepesi bányákból hozattak, mint parádi érczeket küldöttek be megvizsgálás végett a vállalkozóknak, ilyformán csalván ki ismét ezek pénzét. Igy prédáltatott el igen jelentékeny t>ke különböz> helyeken minden siker nélkül, mig végre a vállalkozók a becsületesség hirében álló legjelesebb bányászok és kohászok tanácsára eszükre térvén, az egészen ámitásra és csalásra fektetett úgynevezett hutagazdaságot elmell>zték és bánya-egyesületet alapitottak, melynek vezetésével egy tudományosan kiképzett igazgatót biztak meg. Ennélfogva 1861. évi november 24-én törvényesen rendezte magát a mátrai bánya-társulat és igazgatási tanácsnokokul a következ> urak választattak meg: gr. Károlyi György, Erdey Pál Váczról, Brezovay Imre Gyöngyösr>l, Katona Lajos puszta Tamás Kátáról, Gömöry János Pohorelláról, Szelényi Gusztáv Bécsb>l, Sirk Károly p.-S>regr>l és Roykó Lajos Aszódról; bányaigazgatóul Péch Antal és bányafelügyel>ül Kauffmann Kamil választattak meg. A mátrai bánya-társulat birtokához tartozó és sok lak- s kezelési épülettel együtt több mint 200,000 négyszögölre terjed> bányaterület, a bányatörvény értelmében 128 bányarészre és minden bányarész ismét 100 részre, az egész bányaterület tehát 12,800 kukszarészre osztatott fel. Az el>bbi bánya-tulajdonosok 4400 kukszarészt tartottak meg pótlékul eddigi bányabirtokaikért, a többi 8400 rész pedig a bányászatot kedvel>

közönségnek adatott át, egy egy rész 50 a. ért. forintért, mi által 420,000 osztrák értékü forintnyi üzleti t>két akartak összegyJjteni. Azonnal közel 100 bányászt fogadtak fel és memcsak a már megnyitott érczerek ásattak tovább, hanem a hasonló földtani min>ségü szabadtelkeken uj turzások is kezdettek meg a társulat javára. Egyidejüleg zúzdákat és kohókat, valamint a munkások részére lakházakat kellett épiteni és az el>bbiek meginditására g>zgépet kellett megszerezni; mindezt pedig azért, mivel a parádi érczek szállitása a selmeczi vagy szomolnoki kohókhoz többe került, mint mennyit az érczek fémértéke kitett. A különféle ezüsttartalmu ólom- és rézérczek fémtartalma a selmeczi ezüsthutában és a bécsi cs. k. általános próbahivatalnál tett vizsgálatok szerint a következ>, még pedig: a gyöngyös-oroszi érczeké mázsánkint 45 font ólom és 15 lat ezüst, a gyöngyösoroszi rézérczeké mázsánkint 12 font réz és 7 lat ezüst; a parádi érczek pedig mázsánkint 20 font rezet és 20 lat ezüstöt tartalmaznak. Különös érdekkel bir valami tJzércznek el>fordulása, mely Beszterczebányán tett próba szerint mázsánkint 24 1/2 font rezet tartalmaz; emlitend> még azonkivül, hogy a parádi ezüst nagyon aranytartalmu és hogy a bányavizek olvadott rezet tartalmaznak, mely vas általi lecsapatás utján megnyerhet>, épen úgy, mint az Szomolnokon történik. Ha már most fontolóra veszszük, hogy a kimutatott fémtartalom gyors jövedelmezésre a legnagyobb reményt nyujtja és hogy a legjobb eredmények elérésére a mátrai bánya-társulat nem jelentéktelen t>kével rendelkezik: a szóban lév> mátrai bányarészek birtokosai köz>l sokan lehetnek, kiknek keblében azon kérdés merül föl: honnan jöhet tehát az, hogy ezen bányarészek árfolyama, közel 6 évi id>szak alatt, a helyett, hogy fölebb szökött volna, még 50 forintnyi értékén alul, t. i. 20 forinton áll. Hogy a szóbanlévö bányamJveletet még eddig nem jövedelmez, azt az ottani nehéz és költséges üzleti viszonyok okozzák: f>leg a gazdagabb érczeknek szórványos és igen megbizhatlan el>fordulása és a nemes érczeknek különféle vegyi anyagok által igen megnehezített elválasztása. Jóllehet a parádi bányamJveletet illet>leg minden statistikai adat hiánya miatt, az ottani üzleti viszonyok részletezésébe nem bocsátkozhatom, mégis általánosságban az ottani földtani alakitások (formatiók) állpontjából a fönemlitett nehézségeket meg akarom érinteni; el>bb azonban a következ>knek megértésére nehány észrevételt vélek szükségesnek, el>rebocsátani. A fémek mind term>, mind megérczült állapotban a földkéregnek igen alárendelt alkatrészeihez tartoznak. Ha az emberiségre nézve annyira fontosak nem volnának, tisztán földtani szempontból nagy figyelemben alig részesülnének. De az egyes fémek értéke tudnivalólag igen különböz> s e szerint különböz>k a fölkeresésükre irányzott igyekezetek is, s>t még az ércz, ércztelep vagy ércztelér elnevezések is a fémek különböz> értékét>l függnek. Oly ásványt, mely csak egy száztóli vasat tartalmaz, senki sem nevez vasércznek, mig egy kovarczszikla, melyben egy száztóli arany foglaltatik, igen gazdag aranyércztelepül tekintend>. Az érczeket és fémeket a szilárd földkéregben az úgynevezett erek- vagy telérekben azaz rések kitöltéseiben találjuk, melyek, ha a kitölt> anyag annyi fémrészeket tartalmaz, hogy ez által bányászatilag fontossá válik, érczereknek, ellenkez> esetben pedig medd>erek vagy sükönyöknek neveztetnek. Minthogy valamennyi telérek réseknek kitöltései, alakuk szükségképen a lemezformához közelit. A telérek soha sem

tökéletesen lemezalakuak, vastagságukban gyakran változnak, több résbe hajlanak vagy ágaznak el. A formának ezen szabálytalansága, melylyel gyakran a szilárd földkérgen áthatolnak, adott alkalmat az erek (érczerek) elnevezésre is, összehasonlitván ezeket az állati test ereivel, melyekhez azonban annyiból nem hasonlitanak, a mennyiben sohasem cs>alakuak, hanem mint minden rés, mindig síkalakban terjednek el. Kitöltetlen, vagy csak részenkint és csupán agyaggal kitöltött telérréseket erecseknek szoktunk nevezni és ezek ismét vagy ércztartalmúak vagy medd>k (érczüresek). A mennyivel egy mJvelés alatt álló telérnek kitölt> any aga inkább nemes vagy inkább medd>; és a mennyivel a távolság az elenyészés és ujbóli fölkeresés pontjai közt a nemes telérben kisebb vagy nagyobb, azaz jutányosabb vagy költségesebb: annyival kisebb vagy nagyobb lesz a remény is az ily bányamJvelet jövedelmez>ségére; továbbá f>tényez>je a jövedelmez>ségnek azon körülmény, ha a nyert ásványok azonnal fölolvaszthatók és nem szükséges, azokat a költséges mosás és szétzúzás által el>legesen a tartalomnélküli földnemü anyagoktól tisztitani, azaz öszpontositani s a további olvasztásra el>késziteni. A mátrai bányatársulat birtokában lév> valamennyi bányánál azon körülmény forog fenn, hogy az érczek nem messzire terjednek, hanem rögtön elenyésznek és azokat igen költséges munka által ujra föl kell keresni, mely folytonos változása a telérnek, a jövedelmezést eddig lehetetlenné tette; mélyebb aknamJvelés meginditása által azonban alkalmasint kedvez>bb eredményt lehetne elérni. A harmadik bányászati vállalat az egri érsekség és f>káptalan részér>l 1859-ben megindított turzás barna szénre. De minthogy a k>szén a mai korban az iparnak egyik f>rúgójává lön, helyén látjuk, itt Uxa József úrnak, egri érsekségi, f>káptalani és papnöveldei bányafelügyel>nek a bányászat ezen felette fontos ágáról irt értekezését fölvenni mint következik. II. A k)szén elterjedése Heves megyében és annak fontossága nemzetgazdászati szempontból. Uxa Józseft>l. Miel>tt e tárgy b>vebb fejtegetéséhez fognánk, nem lesz talán fölösleges, a k>szénr>l egyetmást átalánosságban megjegyeznünk. Ama segélyforrások között, melyeket a honérdekek továbbfejlesztése s el>mozditására a természett>l oly b>ven nyertünk, f>helyet foglal el a k>szén, mely kétségkivül nemzetgazdászati életünk egyik f>tényez>jét képezi. Fontos s minden tekintetben becses ajándoka ez a természetnek, s a népek sorsa, jólléte, magasabb lendülete, s>t itt-ott léte van ehhez csatolva. Igy például Anglia gyáraiban a k>szén f>szerepet játszik s hasonlithatlanul több hasznot hajtott annak, mint Spanyolországnak Peru arany- s ezüstbányái. Az angol nemzet tevékeny s vállalkozó szelleme uj életre ébredt azon id> óta, mid>n III. Henrik Newcastle lakosainak 1239-ben k>szén-termelési jogot adományozott. Azonnal bebizonyult, hogy a k>szén a fával s faszénnel a versenyt kiállani képes, s>t nagy el>nynyel alkalmazható a kovácsolás s érczöntés minden szakában; ércz s ásványok olvasztásánál, üveg-, sziksó-, salétrom-, hamuzsir- s czementmész gyártásnál úgy, mint a sör-, pálinka-f>zésnél, mésztégla, porczellán- s bárminemJ agyagnem égetésénél, a szobafütésre pedig s takarék-tüzhelyeken f>zésre nagyon alkalmas tüzel>anyagul szolgál. Bárhol kezdett légyen a k>szén tüzel>anyagul használtatni,

mindenütt örömmel tapasztalák nagyszerü befolyását az iparra s vidékekre. Füstölg> kémények s a gyárépitmények megszámlálhatlan sokasága jellemzi a vidéket, valahol csak az évezredek el>tt tenyészett növényzet megkövült maradványai szolgálnak tüzel>ül. A g>zgépek némi tekintetben a k>szénnek köszönhetik létezésüket, vagy legalább oly nagymérvJ elterjedésüket, melyet - nevezetesen a g>zhajózásnál - a nélkül soha nem nyertek volna. Chinában már körülbel>l 1000 év el>tt ástak k>szenet; a görögök és rómaiak el>tt még ismeretlen volt. Hogy Angliában már a 13 ik század elején ismerték és használták is fönebb emlitettük; de hogy Angolországon kivül mások még mit sem tudtak fel>le, bizonyitja e következ> tény. Mid>n Aeneas Sylvius, IV. Károly császár titkára a XV. század derekán Skótföldre utaznék, nem csekély bámulatára, a szükölköd>knek egyéb könyöradományok között, bizonyos fekete köveket is látott osztogatni, s még nagyobb l>n csodálkozása, mid>n azt örömmel fogadtatni tapasztalá. El>tte e k>nem neve s természete ismeretlen lévén, meg kellett neki fejteni, hogy az gyulékony természettel bir, s fa helyett tJzre igen alkalmas anyagul szolgál. Mint más természeti terményeknek, ugy ez uj tüzel>szernek is átvitele a közéletbe, sok megrögzött el>itélettel volt kénytelen küzdeni. A minden nemzettel közös, >si- s kényelmeshez való ragaszkodás, ennek is, mint minden más el>nyös ujitásnak, utját állotta. Igy a XIV. század elején a londoni várostanács, a k>szén használatát „mint légrontót” megtiltotta; jelenleg pedig, az utolsó londoni világkiállitás értesit>je szerint, magában Angliában évenkint 1680 millió mázsa k>szén nyeretik, melynek felerészét London emészti föl. Jóval kés>bben Francziaországban a k>szén használata csak a párizsi orvosi kar jóváhagyása mellett hozatott be. Hogy azonban mindezen nehézségek id>vel mindenütt elenyésztek, tanusitja a k>szénnek évr>l évre nagyobb mérvbeni termelése. Igy, az 1843-ik évi k>szén-termelés az osztrák birodalomban csak 7,116,762 mázsát tett, mely 1861-ben már 72,593,262 mázsára rugott. E szerint tehát a k>szénfogyasztás az emlitett 1843 ik évt>l kezdve, 1861-ig, évenkint körülbel>l 3,640,000 mázsával növekedett. A termelt 72,593,262 mázsának fele Csehországra, 8,537,280 m. Magyarországra, a többi az osztrák-német tartományokra esik. Az el>ttünk fekv> számok tehát fényesen bizonyitják fontosságát a gyakorlati életre. A k>széntelepekr>l szólva, talán önkéntelenül is fölmerül egyik-másik olvasónknál azon kérdés: vajjon mib>l s miképen képz>dnek a k>széntelepek? Több évi tapasztalataimon indulva, a föld- s vegytani taglalásokat, mennyire lehet kérülve megkisérlem nyájas olvasóm tudvágyát kielégiteni. Tagadhatatlan, hogy a k>széntelepek a földgyomrában, növényrészekb>l képz>dtek. E mellett tanuskodnak nemcsak a világos növénymaradványok, melyek a k>széntelepeket környez> hegyrétegekben, különböz> levél-, galy-, ág- s

gyümölcslenyomatokban és alakokban jelentkeznek, de maga a k>szén is, melyen a növény-rostokat világosan fölismerhetjük. A növények azonban, melyek egymásra halmozásából a k>széntelepek képz>dnek, elüt>k a most zöldel> növényalakoktól; és pedig annál inkább elüt>k, minél mélyebben vannak a földgyomrában elrejtve, vagy - mi egyre megy, - minél régibb képz>dési koruk. Ebb>l tudhatjuk meg a különböz> k>széntelepek viszonylagos korát. Közép-Europában, a k>szénképz>désnek két egymástól különböz> korát ismerjük. Az els> korban: a fekete-, a másodikban: a bara k>szén képz>dött. Amaz a régibb k>nemeken, például gránitkövön: ez az ujabb koruakon, például mészkövön rakodott le; amaz kemény k>rétegekkel, ez lágyabb, agyag vagy homokk> tartalmú réteggel van boritva. Ha a fekete vagy barna-k>szenet megkarczoljuk, a fekete k>szén lisztje fekete, a barnáé barna szinJ leend. Innen ered a fekete- vagy barnak>szén nevezet. A növényzet, mely e roppant földkincsnek anyagát képezi, vagy ott helyben n>tt, mint az a turfa-képz>désnél mainap is történi szokott; vagy id>folytán - különösen vizáradások alkalmával - egymástól távolfekv> helyekr>l, pontokról sodortatott egybe a hullámok által, a mint mainap is Amerikában gyakran megesik, hogy az >serd>ket keresztülmetsz> folyamok nagymennyiségJi fahalmazt sodornak magukkal a tenger hullámaiba. Tudjuk továbbá, hogy a vulkánkitöréseknél, a tenger fölszinét változtatja; minek következtében helyet cserélve, a szárazföldet elboritja, mig a vizét>l elhagyott tengerfenék, mint szárazföld tJnik el>. Ezeket el>rebocsátva, könnyen megfogható, miként történhetett, hogy a tenger mélyébe temetett, gyakran száz ölnyi vastag tengeri iszappal fedett fahalmaz, a vulcanicus kövek képz>dési korszaka alatt, a földgyomrában a magasabb h>mérsékletnek s e mellett még igen nagy nyomásnak is kitéve, a reája nehezed> ujabb és ujabb lerakodások által mind keményebbé válva, végre ama k>szerJ tömeggé alakuljon át, melyet k>szénnek nevezünk. Minél tökéletesebb e képz>dési folyam, annál jobb min>ségJ a k>szén. Hol az izzó hig k>zettömeg a farakodmányokat egészen átjárta, vagy hol azok a nagy h>mérsék befolyásának igen sok ideig voltak kitéve, ott k>szén helyett irla (graphit) képz>dött, mely többé gyulékony természettel nem bir. Miután a k>széntelepek képz>dését illet>leg, a legszükségesebbeket érintettük volna, helyén látjuk már a hevesmegyei k>széntelepek elterjedésér>l, s azok nemzetgazdászati becsér>l szólani. A szóban forgó barnak>szén-képz>dés megyénkben a Bükkhegyen innen Siroktól indulva az egerszalóki, baktai, bátori, szarvask>i határokon vonul el és kegyelmes érsek urunk s a mélt. egri f>káptalan ösztönzésére 1860-ban Eger mellett, E-Szalókon, Bátorban, Baktán és Szarvask>n kezdtek k>széntelepeket kutatni. Minthogy a k>szénképz>dés az egri keleti sz>l>k hosszában vonul el, s a város legvégs> szélén fekv> káptalani téglaéget> mellett kövületeket tartalmazó agyag találtatik: ott kisérlették meg, 36 ölnyi mélységig furva, a k>széntelepet fölkutatni; mivel azonban Egerben a tüzel>szer nem oly drága, hogy a furást nagyobb mélységbe folytatni érdemes lett volna, s>t még a k>szén fölfedezése esetére is, ily mélység mellett, legalább jelenleg, annak termelése magát ki nem fizetné: azért minden további kisérlet kedvez>bb id>kre halasztatott. Hogy létezik itt k>széntelep, tagadhatlan, de mélységét nehéz volna megmondani.

A baktai, szarvask>i és bátori határokban, megel>z> furások után, melyek azonban a 10 ölnyi mélységet soha meg nem haladták, eddig három k>széntelepet fedeztek föl, melyek elseje 1 öl, a két utóbbi pedig 4-4 öl vastag, s az els>t a másodiktól 8 ölnyi, a másodikat a harmadiktól pedig csak három lábnyi vastag agyagréteg választja el. Leginkább el>rehaladtak a bányamunkák Bátorban, úgy hogy a budai magyar kir. bányakapitányság részér>l már egy 100,352 ölnyi területen mintegy 20 millio mázsa k>szenet tartalmazó vájnatelek birói szemléje és becslése eszközöltetett, mely bányavagyon „Gáborvájnatelek” név alatt a budai bányabiróságnál lev> bányatelekkönyvbe bejegyeztetvén, ezáltal adásvevés vagy hitel tárgya l>n. Ezen birói becslés és telekkönyvi bekeblezésnek czélja mindenekel>tt: a k>szént nagyobb mennyiségben fogyasztó vállalatok, p. o. vasutak és gyárak birtokosait, kiknek vállalatai a tüzel>anyag olcsóságára vannak fektetve, - meggy>zni arról, hogy azon bányabirtokosok, kik nekik tüzel>anyag szolgáltatására ajánlatokat tettek, valóban képesek is azt, a vállalat tartamára kell> mennyiségben szolgáltatni; mert puszta szóra és hirre senki sem fog ilyes iparvállalatba bocsátkozni, mig ellenben a bányatelekkönyv megtekintésével megelégszik. Hasonló vájnatelkek adományozása történt a baktai és szarvask>i határokban is. Eger környékét a természet igen gazdagon ellátta k>szénnel, s nagy félreismerése volna ez adomány becsének, ha kiaknázni s hasznunkra forditani elmulasztanók. Vannak azonban körülmények, melyek a k>szénbányáknak mind mJvelésére, mind a nyert szeneknek távolabb es> forgalmi helyekre való tovaszállitására akadályozólag hatnak s melyeket most a bátori bányát illet>leg röviden akarok megemlíteni. Az ok, mely a bányamüvelésre leginkább akadályozólag hatott, ama nagy viztolulás volt, mely a felnyitási tér hosszával egyarányban növekedett, és minthogy a bátori széntelep 10 foknyi hajlás mellett a hegy alá vonul, a ferde sik hosszában lefelé folyó vizet, mely mindig a munkának kezd>pontján összegyül, emelked> irányban részint edényekkel, részint szivattyúkkal kellett kihuzni; a vizemelésnek ezen neme, melyet csak akkor szoktak használni, mid>n a viztolulás csekély, nemcsak igen id>rabló és költséges, hanem már elégséges sem volt arra, hogy a bányából a viz lecsapoltassék. Ez okból 1863-ban egy 6 öl mélységJ vizakna (függélyes bejárás a bányába) mélyesztetett, melynek el>állitása után, a viz két akós edényekkel emel>-csiga által éjjel nappal merittetett, ily módon 24 óra alatt 2400 akó viz merittetvén ki a bányából. Ezen igen nagy viztolulás, valamint más részr>l azon körülmény, hogy igen sok olyan k>szénbánya is van, melyekben épen semmi viz nem fordul el> és az olyan bányáknak tereit, a munkások egészségére nézve igen ártalmas sok k>szénpor miatt, be kell föcskendezni, - azon hegyrétegnek földismei min>ségében leli okát, mely közvetlenül a k>széntelepen fekszik, mely rendesen agyagos, szilárd és vizhatlan k>zettömegb>l áll, melyet feketés szine miatt szénpalának nevezünk. Ama széntelepek már most, melyeknek közelében kitörések (eruptiók) nem történtek, a reájok lerakodott vizálló szénpalával együtt, eredeti fekvésüket megtartották; de egészen másképen néznek ki oly k>széntelepek, melyeknek közvetlen szomszédságában, vagy alattuk és rajtuk keresztül kitörés ment végbe; - az eredetileg vizszintesen lerakodott széntelep a hegyek emelése és sülyesztése következtében, vagy oldalnyomásnál fogva különféle kisebb nagyobb részekre oszlatnak, melyek különböz> látkörökön fekszenek, és az egyes hegyrészek emelése vagy sülyesztése következtében keletkezett hegyrepedékeken

vonul át az es>viz a bányába. Mennél több vagy kevesebb oly hegyhasadék van, annál több vagy kevesebb viz találtatik a bányában. A bátori k>szénbányában a k>zeteknek ismeretes széthánytsága 1 hüvelyk és 15 öl közt változik és az emelt vagy sülyesztett egyes hegyrészek szélessége 2 ölt>l egész 50 ölig terjed. Ezen széthányások következtében a bátori k>szénbányában, hol az ott felturzott három széntelep közöl a legfels>bb 8 öllel magasabban és a legalsóbb 4 lábbal mélyebben fekszik a középs>nél, azon eset fordul el>, hogy egy, a középs> telepbe vizmentesen ásott tárna által, nyolcz ölnyi hegysülyedés mellett a legfels>bb és négy lábnyi hegyemelkedés mellett a legalsóbb, tehát mind a három telep egy szinvonalon éretett el. Egy földtani tekintetben fölötte érdekes, de gazdászati tekintetben igen költséges eset állott be ezel>tt két évvel a bátori bányában; minthogy t. i. a legfels>bb széntelep csak egy láb vastagságu szénpalaréteggel bir, ezen pedig egy kavics és ingó homokból álló viztartókeverék halmozódott fel, történt, mid>n a középs> széntelepben egy darab tovább mJveltetett, hogy több mint tiz öles hegy-széthányat következtében, véletlenül a viztartó homok- és kavicsréteget értük el és mivel a vizereszt> hegyréteg jelentékeny terjedelmJ s ennélfogva minden es>vizet és másféle légköri csapadékokat fölvesz - a több mint 500 köb-öl üres tért tartalmazó bánya a mennydörgéshez hasonló zajjal bezuhanó vizzel öt óra alatt egészen megtelt, és az épen foglalkozott bányászok a bányából alig menekülhettek meg. Daczára annak, hogy a vizet egy álló hétig éjjel nappal szünet nélkül és er>tetve meritettük, az mégis inkább áradt mint apadt és a bányának kiszáritása csak egy viztárna (vizszintes bejárás a bányába) által volt eszközölhet>. A f>káptalan nem sajnálta a költséget és el>rebocsátott vizszintezés (lejtmérés) után, a viztárna ásatásába fogtunk, melyet a terJnek csekély lejtése miatt 90 ölnyi távolságban kellett megkezdeni és mely t. é. febr. 25-én befejeztetett. Eltekintve attól, hogy ezen tárna mJvelése mind hosszusága, mind az el>fordult sok, ugynevezett eltévedt k>gerendek (vagy lelencz k>tuskók) miatt, mely utóbbiakat keménységök miatt l>porral kellett szétrepeszteni, id>rabló és igen költséges volt, az áttörés a vizzel megtölt bányába még a munkásokra nézve is igen sok veszélylyel járt és minden életveszélynek elkerülése miatt, a vizet fúrt lyukakon részenkint kellett lecsapolni. * * * A k>széntelepek és erd>k rendeltetését egybevetve, könnyen meggy>z>dhetünk, miszerint népgazdászati szempontból nagyfontosságu, hogy az erd>k kiméltessenek, s azok használatánál tekintettel legyünk azon fára, mely nemcsak tüzelésre, de épitésre, butorok s különféle eszközök és szerszámok készitésére is forditható; mig ellenben a k>szén a fát csak részben, t. i. mint tüzel>anyagot pótolhatja, annak egyéb rendeltetésére alkalmas nem levén. Minél több gondot forditunk azért az épület- és szerszámfa termelésére és feldolgozására, annál több tért nyitunk a népélet nyereséges tevékenységének. Egyenl> erd>mennyiség mellett pedig több fa forditható feldolgozásra, ha alsóbb rendeltetésében más anyag által pótoltatik. Napjainkban a feldolgozható fa hiánya mind érezhet>bbé válik, s ha e hiány közelr>l nem fedezhet>, a fát távol vidékekrül kell szállitani, az ily szállitás költséges volta pedig felrugtatja azon termékek árát, melyeknél a fa alkalmazandó, s a versenyt megneheziti.

Még többet nyom a népgazdászat mérlegében a k>szénnek tüzelésre forditása oly vidékeken, hol csak igen kevés vagy épen semmi erd> sem létezik. Igy például az egész altiszai terjedelmes sikság népe, - azon városok és helységek kivételével, melyek folyók mellett vagy a gyéren el>forduló erd>k közelében fekszenek, honnan magukat fával nagyobb nehézség nélkül elláthatják - szalmával, náddal és koczkába vagy vályogba vert, száritott marhatrágyával f>z és fJt. Minthogy pedig az emlitett vidéken, a több éven át tartott nagy szárazság miatt, még nád sem terem elegend> mennyiségben; azért a takarmánynak szánt szalmát kell a lábasjószágtól elvonni s föltüzelni. Az emberek hideg elleni küzdelme fölemészti az állatok eledelét, s ha ez történik, az amugy is roszul táplált barmot le kell vágni, vagy pedig éhen vesz el. Honnan veszi majd a gazda a földmJveléshez oly szükséges trágyát, ha a készet fölégeti, uj pedig alom hiányában nem képz>dhetik? A nagy-tállyai, deméndi, p. szikszói, pázmán-pusztai és kápolnai érseki uradalmakban a szalmávali tüzeléssel már három év óta felhagytak; a nagy, falazott kemenczék helyett a cselédszobákban, k>szénégetésre alkalmas kis takaréktJzhelyek állittattak föl; ily takaréktJzhely 4 frtba kerül, s a f>zés mellett szobafJtésre is szolgál. Kenyérsütésre a cselédség számára szalmával fJthet> saját kemencze épittetett. Különösen a falusi földbirtokosoknak kellene odamJködni, hogy legalább cselédségöknél, a gazdászatra oly káros szalma- és trágyatüzelés kiküszöböltetnék, s helyette a jelenkornak megfelel>, olcsó k>szénégetés hozatnék be, hogy igy a pórnép meggy>z>dhetnék annak el>nyeir>l. A k>szén mázsája Egerben a káptalan-udvarban 25 krért kapható; minthogy pedig 16 mázsa k>szén annyi meleget képes kifejteni, mint egy öl itteni fa, tehát egy öl fa, 16 mázsa k>szén által helyettesitve, csak 4 frtba kerül, mig a fa öle 6-8 frt, s e mellett a favágatási költségek is megkiméltetnek. Minthogy továbbá minden földbirtokosnak és földmJvel>nek elég alkalma van, a vett k>szenet részletenkint hazaszállitani, azért a szállitási költségek tekintetbe sem jöhetnek. FJtésre a k>szenet mindenütt használhatni, a hol vaskályha van, csakhogy jó légvonattal birjon, jól be legyen tapasztva, s tüzrácscsal ellátva. A kályhacsövet lehet>leg magasra kell emelni, hogy a nagyon könnyJ gáznemek a kályhában a cs> fölött össze ne gyJlhessenek, hanem gyorsan tovaszállhassanak. A fJtés ugy történik, hogy nehány forgács meggyujtatván, arra apró k>széndarabok rakandók, de vigyáznunk kell, hogy a tJzrácsot sem egészen k>szénnel el ne takarjuk, sem helyenkint szabadon ne hagyjuk, hanem mindenütt egyenl>n rakjuk be; mert ha egészen eltakarjuk, akkor a léghuzamot elzárjuk; ha pedig egy helyt betakarjuk, másutt nyitva hagyjuk, úgy ez utóbbi helyen a lég betódul, s a körüle rakott k>szén, leveg> hiányában nem éghet. Az utánrakásnál vigyáznunk kell, hogy ez akkor ne történjék, mid>n a k>szén már egészen hamuvá égett; mert a k>széndarabok, nehézségöknél fogva, a kialudt hamuba benyomulván, a leveg>t elzárják; ha pedig az utánrakás elmulasztatott, a hamut a tJzrácson át a hamukatlanba kaparjuk, a még izzó k>széndarabokat pedig a tJzrácson összegyJjtjük, s rá friss szenet teszünk. Ezt lehet>leg gyorsan kell végeznünk, s átalában szabályként tekintsük, hogy a kályha ajtaja az utánrakáson kivül soha nyitva ne álljon, mert a nyitott ajtón er>sen betóduló lég, a léghuzam, melynek a tJzrács alatt kell elvonulnia, megakasztatik, s aztán a tJz kialszik. Ipari tekintetben az Eger közelében lev> k>szénbányák igen szép jöv>nek néznek eléje. Igy az egri g>zmalom már eddig is több mint 20,000 mázsa bátori és szarvask>i

k>szenet emésztett föl; de azon körülménynél fogva, hogy a fönnemlitett k>szenek igen er>s légvonatot kivánnak, hogy égjenek, az egri g>zmalom kéménye pedig a szükséges légvonattal nem birt; azért az itteni k>szenet nógrádival, mely könnyen gyulad, kellett vegyiteni a g>zkazán fJtésénél; hogy tehát a nógrádi, mely szállitása miatt igen drága, nélkülözhet> legyen, a g>zmalom tulajdonosa legközelebb uj kéményt épittetett, s most az itteni k>szén vegyités nélkül is a legjobb sikerrel alkalmazható. Továbbá az egri f>káptalan téglaéget>jében eddig mintegy 8000 mázsa szintén a legjobb sikerrel fogyasztatott el. Ugyszintén az itteni pálinkaéget>, Sugár József gyárában, mely k>szénneli fütésre csak 1862-ben rendeztetett be, már több mint 3000 mázsa, a fönnemlitett érseki uradalmakban 1500 mázsa, s egyes egri lakosoknál több mint 600 mázsa emésztetett föl. Egerben és környékén tehát két év alatt több mint 33,000 mázsa k>szén fogyasztatott el, - igen csekély szám ugyan, de két évvel ezel>tt ez is lehetetlenségnek látszott. Minthogy a parádi érczbányák mJvelése ujabb id>ben lendületet nyert, s a mátrai bányaegyesület az érczek feldolgozása és olvasztására zuzdát és kohót épittetett, hol vizhiány miatt g>zgépek alkalmaztatnak, az oda legközelebb fekv> baktai és bátori k>szénbányák uj és pedig nevezetes eladási piaczot nyernek. Legjelentékenyebb fogyasztója lesz k>szenünknek a faszegény alföld, mihelyt azzal Eger vasut által összeköttetésbe hozatik. Azonban most is jelentékeny el>nynyel lehetne használni ez olcsó tüzel>szert; igy a fels>-tárk>nyi szép mészkövet igen jutányosan s nagyobb el>leges kiadások nélkül lehetne égetni; egy czukor- és olajgyárnak is lenne Egerben jöv>je, valamint papirgyárt is el>nynyel lehetne felállitani; csak t>kére és vállalkozó szellemre van szükség, hogy e vállalatok biztos alapon életbe lépjenek. Ha a czukor- és más gyárak Sopronmegyében nyereség mellett fönnállhatnak, daczára annak, hogy ott a tüzel>szer kétszer annyiba kerül, mint itt: miért ne lehetne ez hasonlóképen nálunk is? S>t még egy második g>zmalom is kifizetné magát Egerben, a nélkül, hogy ebb>l a vizimalmokra legkisebb kár háramlanék, mert akkor gabona helyett kész lisztet lehetne szállitani.*

*

Jegyzet. Kár hogy Uxa úrnak a kett>s megyénk bányászati viszonyainak vázlatos megismertetését be nem fejezheté. Akart > még a megyeinkben el>forduló márvány-, pala-, malomkövekr>l és más ásványokról egyetmást mondani: de az id> rövidsége, mely a jelen munka kinyomatását továbbra halasztani nem engedé, oka, hogy értekezése ezen befejez> részének el kellett maradnia. Ugyanezen ok kényszeritett engem is, hogy a német nyelven irt dolgozat magyarra forditását nagy sietséggel végezzem, a hogy e nagy sietségnek a forditmányon látható nyomait el nem mell>zhetém. Szerk.

VI. RÉSZ. HEVES ÉS K. SZOLNOK TÖRV. EGYESÜLT VMEGYÉK BÁNYÁSZATI VISZONYAINAK VÁZLATA UXA JÓZSEFT(L.

I. A Hevesmegyében található haszonvehet) ásványok és k)zetekr)l. Uxa József adatai nyomán magyaritva a szerkeszt>t>l. Hevesmegyében az els> bányászati munka a szarvask>i határban az apátfalvi út közelében fekv>, úgynevezett vaskapu szomszédságában 3 lábnyi vastagságu vask>telepbe ásott és még jelenleg is mintegy 20 ölnyire nyilt tárna. Hogy melyik esztend>ben mJveltetett, azt nem lehet megmondani, minthogy Szarvask> községének még legöregebb lakói sem emlékeznek már e mJvelésre; csak anynyit tudunk, hogy ezen tárna a diós-gy>ri k.-bánya- és huta-igazgatóság által indittatott, s az ott el>forduló vask> olvasztása a diósgy>ri kohban kiséreltetett meg. Ezen agyag- és kovagpala közé lerakódott vask>, mely a bányászoknál a boldogult selmeczi akadémiai tanár és bányatanácsos Wehrle tiszteletére, ki azt els> vizsgálta meg vegyészileg, „wehrlerit” neve alatt ismeretes, feketés szürke, szemcsés, küls> tekintetére nézve a delejvask>höz igen hasonló ásvány, csakhogy nem delejes, közel 70 száztóli vasat tartalmaz, azonban vegyileg van összekötve sok más anyaggal, melyek okozzák, hogy e vask> igen nehezen olvad és azért a közönséges vaskohókban csak tökéletlenül olvasztható, miért is bel>le csak nagyon tisztátalan vas nyerhet>; mi okból a wehrlerit, daczára jelentékeny vastartalmának, eddigelé figyelembe nem vétetett; de a tJzmJvészet (pyrotechnica) egyre haladó tudománya aligha e tekintetben rövid id> mulva változást nem okoz. A második bányászati vállalat a parádi, mely a „mátrai bányatársulat” nevét viseli. Már több mint 20 évvel ezel>tt különféle bányavállalkozók, kik köz>l leginkább gróf Károlyi György úr és Wrányi György pesti t>kepénzes megemlitend>k (azon tetemes pénzösszegek miatt, melyeket e vállalatba belefektettek), a bodonyi, derecskei, recski, parádi és gyöngyös-oroszi községek határain turzási munkát indittattak meg ezüstre, ólomra és rézre nézve, még pedig a sok vállalkozó köz>l kiki saját rovására és minden okszerJ terv nélkül, csak az ámitásnak hódoló közönséges bányászok által vezetett turzás utján. Ennek az volt a következése, hogy a bányászatot kezel> munkások, kik sem az ásványtanban, sem a földismében nem birtak ismeretekkel, hogy a sok haszontalan költség következtében csökken> bányamüvelés iránti kedvet ismét fölserkentsék, annyira mentek, hogy aranytartalmu ezüst- és rézérczeket, melyeket >k a selmeczi és szepesi bányákból hozattak, mint parádi érczeket küldöttek be megvizsgálás végett a vállalkozóknak, ilyformán csalván ki ismét ezek pénzét. Igy prédáltatott el igen jelentékeny t>ke különböz> helyeken minden siker nélkül, mig végre a vállalkozók a becsületesség hirében álló legjelesebb bányászok és kohászok tanácsára eszükre térvén, az egészen ámitásra és csalásra fektetett úgynevezett hutagazdaságot elmell>zték és bánya-egyesületet alapitottak, melynek vezetésével egy tudományosan kiképzett igazgatót biztak meg. Ennélfogva 1861. évi november 24-én törvényesen rendezte magát a mátrai bánya-társulat és igazgatási tanácsnokokul a következ> urak választattak meg: gr. Károlyi György, Erdey Pál Váczról, Brezovay Imre Gyöngyösr>l, Katona Lajos puszta Tamás Kátáról, Gömöry János Pohorelláról, Szelényi Gusztáv Bécsb>l, Sirk Károly p.-S>regr>l és Roykó Lajos Aszódról; bányaigazgatóul Péch Antal és bányafelügyel>ül Kauffmann Kamil választattak meg. A mátrai bánya-társulat birtokához tartozó és sok lak- s kezelési épülettel együtt több mint 200,000 négyszögölre terjed> bányaterület, a bányatörvény értelmében 128 bányarészre és minden bányarész ismét 100 részre, az egész bányaterület tehát 12,800 kukszarészre osztatott fel. Az el>bbi bánya-tulajdonosok 4400 kukszarészt tartottak meg pótlékul eddigi bányabirtokaikért, a többi 8400 rész pedig a bányászatot kedvel>

közönségnek adatott át, egy egy rész 50 a. ért. forintért, mi által 420,000 osztrák értékü forintnyi üzleti t>két akartak összegyJjteni. Azonnal közel 100 bányászt fogadtak fel és memcsak a már megnyitott érczerek ásattak tovább, hanem a hasonló földtani min>ségü szabadtelkeken uj turzások is kezdettek meg a társulat javára. Egyidejüleg zúzdákat és kohókat, valamint a munkások részére lakházakat kellett épiteni és az el>bbiek meginditására g>zgépet kellett megszerezni; mindezt pedig azért, mivel a parádi érczek szállitása a selmeczi vagy szomolnoki kohókhoz többe került, mint mennyit az érczek fémértéke kitett. A különféle ezüsttartalmu ólom- és rézérczek fémtartalma a selmeczi ezüsthutában és a bécsi cs. k. általános próbahivatalnál tett vizsgálatok szerint a következ>, még pedig: a gyöngyös-oroszi érczeké mázsánkint 45 font ólom és 15 lat ezüst, a gyöngyösoroszi rézérczeké mázsánkint 12 font réz és 7 lat ezüst; a parádi érczek pedig mázsánkint 20 font rezet és 20 lat ezüstöt tartalmaznak. Különös érdekkel bir valami tJzércznek el>fordulása, mely Beszterczebányán tett próba szerint mázsánkint 24 1/2 font rezet tartalmaz; emlitend> még azonkivül, hogy a parádi ezüst nagyon aranytartalmu és hogy a bányavizek olvadott rezet tartalmaznak, mely vas általi lecsapatás utján megnyerhet>, épen úgy, mint az Szomolnokon történik. Ha már most fontolóra veszszük, hogy a kimutatott fémtartalom gyors jövedelmezésre a legnagyobb reményt nyujtja és hogy a legjobb eredmények elérésére a mátrai bánya-társulat nem jelentéktelen t>kével rendelkezik: a szóban lév> mátrai bányarészek birtokosai köz>l sokan lehetnek, kiknek keblében azon kérdés merül föl: honnan jöhet tehát az, hogy ezen bányarészek árfolyama, közel 6 évi id>szak alatt, a helyett, hogy fölebb szökött volna, még 50 forintnyi értékén alul, t. i. 20 forinton áll. Hogy a szóbanlévö bányamJveletet még eddig nem jövedelmez, azt az ottani nehéz és költséges üzleti viszonyok okozzák: f>leg a gazdagabb érczeknek szórványos és igen megbizhatlan el>fordulása és a nemes érczeknek különféle vegyi anyagok által igen megnehezített elválasztása. Jóllehet a parádi bányamJveletet illet>leg minden statistikai adat hiánya miatt, az ottani üzleti viszonyok részletezésébe nem bocsátkozhatom, mégis általánosságban az ottani földtani alakitások (formatiók) állpontjából a fönemlitett nehézségeket meg akarom érinteni; el>bb azonban a következ>knek megértésére nehány észrevételt vélek szükségesnek, el>rebocsátani. A fémek mind term>, mind megérczült állapotban a földkéregnek igen alárendelt alkatrészeihez tartoznak. Ha az emberiségre nézve annyira fontosak nem volnának, tisztán földtani szempontból nagy figyelemben alig részesülnének. De az egyes fémek értéke tudnivalólag igen különböz> s e szerint különböz>k a fölkeresésükre irányzott igyekezetek is, s>t még az ércz, ércztelep vagy ércztelér elnevezések is a fémek különböz> értékét>l függnek. Oly ásványt, mely csak egy száztóli vasat tartalmaz, senki sem nevez vasércznek, mig egy kovarczszikla, melyben egy száztóli arany foglaltatik, igen gazdag aranyércztelepül tekintend>. Az érczeket és fémeket a szilárd földkéregben az úgynevezett erek- vagy telérekben azaz rések kitöltéseiben találjuk, melyek, ha a kitölt> anyag annyi fémrészeket tartalmaz, hogy ez által bányászatilag fontossá válik, érczereknek, ellenkez> esetben pedig medd>erek vagy sükönyöknek neveztetnek. Minthogy valamennyi telérek réseknek kitöltései, alakuk szükségképen a lemezformához közelit. A telérek soha sem

tökéletesen lemezalakuak, vastagságukban gyakran változnak, több résbe hajlanak vagy ágaznak el. A formának ezen szabálytalansága, melylyel gyakran a szilárd földkérgen áthatolnak, adott alkalmat az erek (érczerek) elnevezésre is, összehasonlitván ezeket az állati test ereivel, melyekhez azonban annyiból nem hasonlitanak, a mennyiben sohasem cs>alakuak, hanem mint minden rés, mindig síkalakban terjednek el. Kitöltetlen, vagy csak részenkint és csupán agyaggal kitöltött telérréseket erecseknek szoktunk nevezni és ezek ismét vagy ércztartalmúak vagy medd>k (érczüresek). A mennyivel egy mJvelés alatt álló telérnek kitölt> any aga inkább nemes vagy inkább medd>; és a mennyivel a távolság az elenyészés és ujbóli fölkeresés pontjai közt a nemes telérben kisebb vagy nagyobb, azaz jutányosabb vagy költségesebb: annyival kisebb vagy nagyobb lesz a remény is az ily bányamJvelet jövedelmez>ségére; továbbá f>tényez>je a jövedelmez>ségnek azon körülmény, ha a nyert ásványok azonnal fölolvaszthatók és nem szükséges, azokat a költséges mosás és szétzúzás által el>legesen a tartalomnélküli földnemü anyagoktól tisztitani, azaz öszpontositani s a további olvasztásra el>késziteni. A mátrai bányatársulat birtokában lév> valamennyi bányánál azon körülmény forog fenn, hogy az érczek nem messzire terjednek, hanem rögtön elenyésznek és azokat igen költséges munka által ujra föl kell keresni, mely folytonos változása a telérnek, a jövedelmezést eddig lehetetlenné tette; mélyebb aknamJvelés meginditása által azonban alkalmasint kedvez>bb eredményt lehetne elérni. A harmadik bányászati vállalat az egri érsekség és f>káptalan részér>l 1859-ben megindított turzás barna szénre. De minthogy a k>szén a mai korban az iparnak egyik f>rúgójává lön, helyén látjuk, itt Uxa József úrnak, egri érsekségi, f>káptalani és papnöveldei bányafelügyel>nek a bányászat ezen felette fontos ágáról irt értekezését fölvenni mint következik. II. A k)szén elterjedése Heves megyében és annak fontossága nemzetgazdászati szempontból. Uxa Józseft>l. Miel>tt e tárgy b>vebb fejtegetéséhez fognánk, nem lesz talán fölösleges, a k>szénr>l egyetmást átalánosságban megjegyeznünk. Ama segélyforrások között, melyeket a honérdekek továbbfejlesztése s el>mozditására a természett>l oly b>ven nyertünk, f>helyet foglal el a k>szén, mely kétségkivül nemzetgazdászati életünk egyik f>tényez>jét képezi. Fontos s minden tekintetben becses ajándoka ez a természetnek, s a népek sorsa, jólléte, magasabb lendülete, s>t itt-ott léte van ehhez csatolva. Igy például Anglia gyáraiban a k>szén f>szerepet játszik s hasonlithatlanul több hasznot hajtott annak, mint Spanyolországnak Peru arany- s ezüstbányái. Az angol nemzet tevékeny s vállalkozó szelleme uj életre ébredt azon id> óta, mid>n III. Henrik Newcastle lakosainak 1239-ben k>szén-termelési jogot adományozott. Azonnal bebizonyult, hogy a k>szén a fával s faszénnel a versenyt kiállani képes, s>t nagy el>nynyel alkalmazható a kovácsolás s érczöntés minden szakában; ércz s ásványok olvasztásánál, üveg-, sziksó-, salétrom-, hamuzsir- s czementmész gyártásnál úgy, mint a sör-, pálinka-f>zésnél, mésztégla, porczellán- s bárminemJ agyagnem égetésénél, a szobafütésre pedig s takarék-tüzhelyeken f>zésre nagyon alkalmas tüzel>anyagul szolgál. Bárhol kezdett légyen a k>szén tüzel>anyagul használtatni,

mindenütt örömmel tapasztalák nagyszerü befolyását az iparra s vidékekre. Füstölg> kémények s a gyárépitmények megszámlálhatlan sokasága jellemzi a vidéket, valahol csak az évezredek el>tt tenyészett növényzet megkövült maradványai szolgálnak tüzel>ül. A g>zgépek némi tekintetben a k>szénnek köszönhetik létezésüket, vagy legalább oly nagymérvJ elterjedésüket, melyet - nevezetesen a g>zhajózásnál - a nélkül soha nem nyertek volna. Chinában már körülbel>l 1000 év el>tt ástak k>szenet; a görögök és rómaiak el>tt még ismeretlen volt. Hogy Angliában már a 13 ik század elején ismerték és használták is fönebb emlitettük; de hogy Angolországon kivül mások még mit sem tudtak fel>le, bizonyitja e következ> tény. Mid>n Aeneas Sylvius, IV. Károly császár titkára a XV. század derekán Skótföldre utaznék, nem csekély bámulatára, a szükölköd>knek egyéb könyöradományok között, bizonyos fekete köveket is látott osztogatni, s még nagyobb l>n csodálkozása, mid>n azt örömmel fogadtatni tapasztalá. El>tte e k>nem neve s természete ismeretlen lévén, meg kellett neki fejteni, hogy az gyulékony természettel bir, s fa helyett tJzre igen alkalmas anyagul szolgál. Mint más természeti terményeknek, ugy ez uj tüzel>szernek is átvitele a közéletbe, sok megrögzött el>itélettel volt kénytelen küzdeni. A minden nemzettel közös, >si- s kényelmeshez való ragaszkodás, ennek is, mint minden más el>nyös ujitásnak, utját állotta. Igy a XIV. század elején a londoni várostanács, a k>szén használatát „mint légrontót” megtiltotta; jelenleg pedig, az utolsó londoni világkiállitás értesit>je szerint, magában Angliában évenkint 1680 millió mázsa k>szén nyeretik, melynek felerészét London emészti föl. Jóval kés>bben Francziaországban a k>szén használata csak a párizsi orvosi kar jóváhagyása mellett hozatott be. Hogy azonban mindezen nehézségek id>vel mindenütt elenyésztek, tanusitja a k>szénnek évr>l évre nagyobb mérvbeni termelése. Igy, az 1843-ik évi k>szén-termelés az osztrák birodalomban csak 7,116,762 mázsát tett, mely 1861-ben már 72,593,262 mázsára rugott. E szerint tehát a k>szénfogyasztás az emlitett 1843 ik évt>l kezdve, 1861-ig, évenkint körülbel>l 3,640,000 mázsával növekedett. A termelt 72,593,262 mázsának fele Csehországra, 8,537,280 m. Magyarországra, a többi az osztrák-német tartományokra esik. Az el>ttünk fekv> számok tehát fényesen bizonyitják fontosságát a gyakorlati életre. A k>széntelepekr>l szólva, talán önkéntelenül is fölmerül egyik-másik olvasónknál azon kérdés: vajjon mib>l s miképen képz>dnek a k>széntelepek? Több évi tapasztalataimon indulva, a föld- s vegytani taglalásokat, mennyire lehet kérülve megkisérlem nyájas olvasóm tudvágyát kielégiteni. Tagadhatatlan, hogy a k>széntelepek a földgyomrában, növényrészekb>l képz>dtek. E mellett tanuskodnak nemcsak a világos növénymaradványok, melyek a k>széntelepeket környez> hegyrétegekben, különböz> levél-, galy-, ág- s

gyümölcslenyomatokban és alakokban jelentkeznek, de maga a k>szén is, melyen a növény-rostokat világosan fölismerhetjük. A növények azonban, melyek egymásra halmozásából a k>széntelepek képz>dnek, elüt>k a most zöldel> növényalakoktól; és pedig annál inkább elüt>k, minél mélyebben vannak a földgyomrában elrejtve, vagy - mi egyre megy, - minél régibb képz>dési koruk. Ebb>l tudhatjuk meg a különböz> k>széntelepek viszonylagos korát. Közép-Europában, a k>szénképz>désnek két egymástól különböz> korát ismerjük. Az els> korban: a fekete-, a másodikban: a bara k>szén képz>dött. Amaz a régibb k>nemeken, például gránitkövön: ez az ujabb koruakon, például mészkövön rakodott le; amaz kemény k>rétegekkel, ez lágyabb, agyag vagy homokk> tartalmú réteggel van boritva. Ha a fekete vagy barna-k>szenet megkarczoljuk, a fekete k>szén lisztje fekete, a barnáé barna szinJ leend. Innen ered a fekete- vagy barnak>szén nevezet. A növényzet, mely e roppant földkincsnek anyagát képezi, vagy ott helyben n>tt, mint az a turfa-képz>désnél mainap is történi szokott; vagy id>folytán - különösen vizáradások alkalmával - egymástól távolfekv> helyekr>l, pontokról sodortatott egybe a hullámok által, a mint mainap is Amerikában gyakran megesik, hogy az >serd>ket keresztülmetsz> folyamok nagymennyiségJi fahalmazt sodornak magukkal a tenger hullámaiba. Tudjuk továbbá, hogy a vulkánkitöréseknél, a tenger fölszinét változtatja; minek következtében helyet cserélve, a szárazföldet elboritja, mig a vizét>l elhagyott tengerfenék, mint szárazföld tJnik el>. Ezeket el>rebocsátva, könnyen megfogható, miként történhetett, hogy a tenger mélyébe temetett, gyakran száz ölnyi vastag tengeri iszappal fedett fahalmaz, a vulcanicus kövek képz>dési korszaka alatt, a földgyomrában a magasabb h>mérsékletnek s e mellett még igen nagy nyomásnak is kitéve, a reája nehezed> ujabb és ujabb lerakodások által mind keményebbé válva, végre ama k>szerJ tömeggé alakuljon át, melyet k>szénnek nevezünk. Minél tökéletesebb e képz>dési folyam, annál jobb min>ségJ a k>szén. Hol az izzó hig k>zettömeg a farakodmányokat egészen átjárta, vagy hol azok a nagy h>mérsék befolyásának igen sok ideig voltak kitéve, ott k>szén helyett irla (graphit) képz>dött, mely többé gyulékony természettel nem bir. Miután a k>széntelepek képz>dését illet>leg, a legszükségesebbeket érintettük volna, helyén látjuk már a hevesmegyei k>széntelepek elterjedésér>l, s azok nemzetgazdászati becsér>l szólani. A szóban forgó barnak>szén-képz>dés megyénkben a Bükkhegyen innen Siroktól indulva az egerszalóki, baktai, bátori, szarvask>i határokon vonul el és kegyelmes érsek urunk s a mélt. egri f>káptalan ösztönzésére 1860-ban Eger mellett, E-Szalókon, Bátorban, Baktán és Szarvask>n kezdtek k>széntelepeket kutatni. Minthogy a k>szénképz>dés az egri keleti sz>l>k hosszában vonul el, s a város legvégs> szélén fekv> káptalani téglaéget> mellett kövületeket tartalmazó agyag találtatik: ott kisérlették meg, 36 ölnyi mélységig furva, a k>széntelepet fölkutatni; mivel azonban Egerben a tüzel>szer nem oly drága, hogy a furást nagyobb mélységbe folytatni érdemes lett volna, s>t még a k>szén fölfedezése esetére is, ily mélység mellett, legalább jelenleg, annak termelése magát ki nem fizetné: azért minden további kisérlet kedvez>bb id>kre halasztatott. Hogy létezik itt k>széntelep, tagadhatlan, de mélységét nehéz volna megmondani.

A baktai, szarvask>i és bátori határokban, megel>z> furások után, melyek azonban a 10 ölnyi mélységet soha meg nem haladták, eddig három k>széntelepet fedeztek föl, melyek elseje 1 öl, a két utóbbi pedig 4-4 öl vastag, s az els>t a másodiktól 8 ölnyi, a másodikat a harmadiktól pedig csak három lábnyi vastag agyagréteg választja el. Leginkább el>rehaladtak a bányamunkák Bátorban, úgy hogy a budai magyar kir. bányakapitányság részér>l már egy 100,352 ölnyi területen mintegy 20 millio mázsa k>szenet tartalmazó vájnatelek birói szemléje és becslése eszközöltetett, mely bányavagyon „Gáborvájnatelek” név alatt a budai bányabiróságnál lev> bányatelekkönyvbe bejegyeztetvén, ezáltal adásvevés vagy hitel tárgya l>n. Ezen birói becslés és telekkönyvi bekeblezésnek czélja mindenekel>tt: a k>szént nagyobb mennyiségben fogyasztó vállalatok, p. o. vasutak és gyárak birtokosait, kiknek vállalatai a tüzel>anyag olcsóságára vannak fektetve, - meggy>zni arról, hogy azon bányabirtokosok, kik nekik tüzel>anyag szolgáltatására ajánlatokat tettek, valóban képesek is azt, a vállalat tartamára kell> mennyiségben szolgáltatni; mert puszta szóra és hirre senki sem fog ilyes iparvállalatba bocsátkozni, mig ellenben a bányatelekkönyv megtekintésével megelégszik. Hasonló vájnatelkek adományozása történt a baktai és szarvask>i határokban is. Eger környékét a természet igen gazdagon ellátta k>szénnel, s nagy félreismerése volna ez adomány becsének, ha kiaknázni s hasznunkra forditani elmulasztanók. Vannak azonban körülmények, melyek a k>szénbányáknak mind mJvelésére, mind a nyert szeneknek távolabb es> forgalmi helyekre való tovaszállitására akadályozólag hatnak s melyeket most a bátori bányát illet>leg röviden akarok megemlíteni. Az ok, mely a bányamüvelésre leginkább akadályozólag hatott, ama nagy viztolulás volt, mely a felnyitási tér hosszával egyarányban növekedett, és minthogy a bátori széntelep 10 foknyi hajlás mellett a hegy alá vonul, a ferde sik hosszában lefelé folyó vizet, mely mindig a munkának kezd>pontján összegyül, emelked> irányban részint edényekkel, részint szivattyúkkal kellett kihuzni; a vizemelésnek ezen neme, melyet csak akkor szoktak használni, mid>n a viztolulás csekély, nemcsak igen id>rabló és költséges, hanem már elégséges sem volt arra, hogy a bányából a viz lecsapoltassék. Ez okból 1863-ban egy 6 öl mélységJ vizakna (függélyes bejárás a bányába) mélyesztetett, melynek el>állitása után, a viz két akós edényekkel emel>-csiga által éjjel nappal merittetett, ily módon 24 óra alatt 2400 akó viz merittetvén ki a bányából. Ezen igen nagy viztolulás, valamint más részr>l azon körülmény, hogy igen sok olyan k>szénbánya is van, melyekben épen semmi viz nem fordul el> és az olyan bányáknak tereit, a munkások egészségére nézve igen ártalmas sok k>szénpor miatt, be kell föcskendezni, - azon hegyrétegnek földismei min>ségében leli okát, mely közvetlenül a k>széntelepen fekszik, mely rendesen agyagos, szilárd és vizhatlan k>zettömegb>l áll, melyet feketés szine miatt szénpalának nevezünk. Ama széntelepek már most, melyeknek közelében kitörések (eruptiók) nem történtek, a reájok lerakodott vizálló szénpalával együtt, eredeti fekvésüket megtartották; de egészen másképen néznek ki oly k>széntelepek, melyeknek közvetlen szomszédságában, vagy alattuk és rajtuk keresztül kitörés ment végbe; - az eredetileg vizszintesen lerakodott széntelep a hegyek emelése és sülyesztése következtében, vagy oldalnyomásnál fogva különféle kisebb nagyobb részekre oszlatnak, melyek különböz> látkörökön fekszenek, és az egyes hegyrészek emelése vagy sülyesztése következtében keletkezett hegyrepedékeken

vonul át az es>viz a bányába. Mennél több vagy kevesebb oly hegyhasadék van, annál több vagy kevesebb viz találtatik a bányában. A bátori k>szénbányában a k>zeteknek ismeretes széthánytsága 1 hüvelyk és 15 öl közt változik és az emelt vagy sülyesztett egyes hegyrészek szélessége 2 ölt>l egész 50 ölig terjed. Ezen széthányások következtében a bátori k>szénbányában, hol az ott felturzott három széntelep közöl a legfels>bb 8 öllel magasabban és a legalsóbb 4 lábbal mélyebben fekszik a középs>nél, azon eset fordul el>, hogy egy, a középs> telepbe vizmentesen ásott tárna által, nyolcz ölnyi hegysülyedés mellett a legfels>bb és négy lábnyi hegyemelkedés mellett a legalsóbb, tehát mind a három telep egy szinvonalon éretett el. Egy földtani tekintetben fölötte érdekes, de gazdászati tekintetben igen költséges eset állott be ezel>tt két évvel a bátori bányában; minthogy t. i. a legfels>bb széntelep csak egy láb vastagságu szénpalaréteggel bir, ezen pedig egy kavics és ingó homokból álló viztartókeverék halmozódott fel, történt, mid>n a középs> széntelepben egy darab tovább mJveltetett, hogy több mint tiz öles hegy-széthányat következtében, véletlenül a viztartó homok- és kavicsréteget értük el és mivel a vizereszt> hegyréteg jelentékeny terjedelmJ s ennélfogva minden es>vizet és másféle légköri csapadékokat fölvesz - a több mint 500 köb-öl üres tért tartalmazó bánya a mennydörgéshez hasonló zajjal bezuhanó vizzel öt óra alatt egészen megtelt, és az épen foglalkozott bányászok a bányából alig menekülhettek meg. Daczára annak, hogy a vizet egy álló hétig éjjel nappal szünet nélkül és er>tetve meritettük, az mégis inkább áradt mint apadt és a bányának kiszáritása csak egy viztárna (vizszintes bejárás a bányába) által volt eszközölhet>. A f>káptalan nem sajnálta a költséget és el>rebocsátott vizszintezés (lejtmérés) után, a viztárna ásatásába fogtunk, melyet a terJnek csekély lejtése miatt 90 ölnyi távolságban kellett megkezdeni és mely t. é. febr. 25-én befejeztetett. Eltekintve attól, hogy ezen tárna mJvelése mind hosszusága, mind az el>fordult sok, ugynevezett eltévedt k>gerendek (vagy lelencz k>tuskók) miatt, mely utóbbiakat keménységök miatt l>porral kellett szétrepeszteni, id>rabló és igen költséges volt, az áttörés a vizzel megtölt bányába még a munkásokra nézve is igen sok veszélylyel járt és minden életveszélynek elkerülése miatt, a vizet fúrt lyukakon részenkint kellett lecsapolni. * * * A k>széntelepek és erd>k rendeltetését egybevetve, könnyen meggy>z>dhetünk, miszerint népgazdászati szempontból nagyfontosságu, hogy az erd>k kiméltessenek, s azok használatánál tekintettel legyünk azon fára, mely nemcsak tüzelésre, de épitésre, butorok s különféle eszközök és szerszámok készitésére is forditható; mig ellenben a k>szén a fát csak részben, t. i. mint tüzel>anyagot pótolhatja, annak egyéb rendeltetésére alkalmas nem levén. Minél több gondot forditunk azért az épület- és szerszámfa termelésére és feldolgozására, annál több tért nyitunk a népélet nyereséges tevékenységének. Egyenl> erd>mennyiség mellett pedig több fa forditható feldolgozásra, ha alsóbb rendeltetésében más anyag által pótoltatik. Napjainkban a feldolgozható fa hiánya mind érezhet>bbé válik, s ha e hiány közelr>l nem fedezhet>, a fát távol vidékekrül kell szállitani, az ily szállitás költséges volta pedig felrugtatja azon termékek árát, melyeknél a fa alkalmazandó, s a versenyt megneheziti.

Még többet nyom a népgazdászat mérlegében a k>szénnek tüzelésre forditása oly vidékeken, hol csak igen kevés vagy épen semmi erd> sem létezik. Igy például az egész altiszai terjedelmes sikság népe, - azon városok és helységek kivételével, melyek folyók mellett vagy a gyéren el>forduló erd>k közelében fekszenek, honnan magukat fával nagyobb nehézség nélkül elláthatják - szalmával, náddal és koczkába vagy vályogba vert, száritott marhatrágyával f>z és fJt. Minthogy pedig az emlitett vidéken, a több éven át tartott nagy szárazság miatt, még nád sem terem elegend> mennyiségben; azért a takarmánynak szánt szalmát kell a lábasjószágtól elvonni s föltüzelni. Az emberek hideg elleni küzdelme fölemészti az állatok eledelét, s ha ez történik, az amugy is roszul táplált barmot le kell vágni, vagy pedig éhen vesz el. Honnan veszi majd a gazda a földmJveléshez oly szükséges trágyát, ha a készet fölégeti, uj pedig alom hiányában nem képz>dhetik? A nagy-tállyai, deméndi, p. szikszói, pázmán-pusztai és kápolnai érseki uradalmakban a szalmávali tüzeléssel már három év óta felhagytak; a nagy, falazott kemenczék helyett a cselédszobákban, k>szénégetésre alkalmas kis takaréktJzhelyek állittattak föl; ily takaréktJzhely 4 frtba kerül, s a f>zés mellett szobafJtésre is szolgál. Kenyérsütésre a cselédség számára szalmával fJthet> saját kemencze épittetett. Különösen a falusi földbirtokosoknak kellene odamJködni, hogy legalább cselédségöknél, a gazdászatra oly káros szalma- és trágyatüzelés kiküszöböltetnék, s helyette a jelenkornak megfelel>, olcsó k>szénégetés hozatnék be, hogy igy a pórnép meggy>z>dhetnék annak el>nyeir>l. A k>szén mázsája Egerben a káptalan-udvarban 25 krért kapható; minthogy pedig 16 mázsa k>szén annyi meleget képes kifejteni, mint egy öl itteni fa, tehát egy öl fa, 16 mázsa k>szén által helyettesitve, csak 4 frtba kerül, mig a fa öle 6-8 frt, s e mellett a favágatási költségek is megkiméltetnek. Minthogy továbbá minden földbirtokosnak és földmJvel>nek elég alkalma van, a vett k>szenet részletenkint hazaszállitani, azért a szállitási költségek tekintetbe sem jöhetnek. FJtésre a k>szenet mindenütt használhatni, a hol vaskályha van, csakhogy jó légvonattal birjon, jól be legyen tapasztva, s tüzrácscsal ellátva. A kályhacsövet lehet>leg magasra kell emelni, hogy a nagyon könnyJ gáznemek a kályhában a cs> fölött össze ne gyJlhessenek, hanem gyorsan tovaszállhassanak. A fJtés ugy történik, hogy nehány forgács meggyujtatván, arra apró k>széndarabok rakandók, de vigyáznunk kell, hogy a tJzrácsot sem egészen k>szénnel el ne takarjuk, sem helyenkint szabadon ne hagyjuk, hanem mindenütt egyenl>n rakjuk be; mert ha egészen eltakarjuk, akkor a léghuzamot elzárjuk; ha pedig egy helyt betakarjuk, másutt nyitva hagyjuk, úgy ez utóbbi helyen a lég betódul, s a körüle rakott k>szén, leveg> hiányában nem éghet. Az utánrakásnál vigyáznunk kell, hogy ez akkor ne történjék, mid>n a k>szén már egészen hamuvá égett; mert a k>széndarabok, nehézségöknél fogva, a kialudt hamuba benyomulván, a leveg>t elzárják; ha pedig az utánrakás elmulasztatott, a hamut a tJzrácson át a hamukatlanba kaparjuk, a még izzó k>széndarabokat pedig a tJzrácson összegyJjtjük, s rá friss szenet teszünk. Ezt lehet>leg gyorsan kell végeznünk, s átalában szabályként tekintsük, hogy a kályha ajtaja az utánrakáson kivül soha nyitva ne álljon, mert a nyitott ajtón er>sen betóduló lég, a léghuzam, melynek a tJzrács alatt kell elvonulnia, megakasztatik, s aztán a tJz kialszik. Ipari tekintetben az Eger közelében lev> k>szénbányák igen szép jöv>nek néznek eléje. Igy az egri g>zmalom már eddig is több mint 20,000 mázsa bátori és szarvask>i

k>szenet emésztett föl; de azon körülménynél fogva, hogy a fönnemlitett k>szenek igen er>s légvonatot kivánnak, hogy égjenek, az egri g>zmalom kéménye pedig a szükséges légvonattal nem birt; azért az itteni k>szenet nógrádival, mely könnyen gyulad, kellett vegyiteni a g>zkazán fJtésénél; hogy tehát a nógrádi, mely szállitása miatt igen drága, nélkülözhet> legyen, a g>zmalom tulajdonosa legközelebb uj kéményt épittetett, s most az itteni k>szén vegyités nélkül is a legjobb sikerrel alkalmazható. Továbbá az egri f>káptalan téglaéget>jében eddig mintegy 8000 mázsa szintén a legjobb sikerrel fogyasztatott el. Ugyszintén az itteni pálinkaéget>, Sugár József gyárában, mely k>szénneli fütésre csak 1862-ben rendeztetett be, már több mint 3000 mázsa, a fönnemlitett érseki uradalmakban 1500 mázsa, s egyes egri lakosoknál több mint 600 mázsa emésztetett föl. Egerben és környékén tehát két év alatt több mint 33,000 mázsa k>szén fogyasztatott el, - igen csekély szám ugyan, de két évvel ezel>tt ez is lehetetlenségnek látszott. Minthogy a parádi érczbányák mJvelése ujabb id>ben lendületet nyert, s a mátrai bányaegyesület az érczek feldolgozása és olvasztására zuzdát és kohót épittetett, hol vizhiány miatt g>zgépek alkalmaztatnak, az oda legközelebb fekv> baktai és bátori k>szénbányák uj és pedig nevezetes eladási piaczot nyernek. Legjelentékenyebb fogyasztója lesz k>szenünknek a faszegény alföld, mihelyt azzal Eger vasut által összeköttetésbe hozatik. Azonban most is jelentékeny el>nynyel lehetne használni ez olcsó tüzel>szert; igy a fels>-tárk>nyi szép mészkövet igen jutányosan s nagyobb el>leges kiadások nélkül lehetne égetni; egy czukor- és olajgyárnak is lenne Egerben jöv>je, valamint papirgyárt is el>nynyel lehetne felállitani; csak t>kére és vállalkozó szellemre van szükség, hogy e vállalatok biztos alapon életbe lépjenek. Ha a czukor- és más gyárak Sopronmegyében nyereség mellett fönnállhatnak, daczára annak, hogy ott a tüzel>szer kétszer annyiba kerül, mint itt: miért ne lehetne ez hasonlóképen nálunk is? S>t még egy második g>zmalom is kifizetné magát Egerben, a nélkül, hogy ebb>l a vizimalmokra legkisebb kár háramlanék, mert akkor gabona helyett kész lisztet lehetne szállitani.*

*

Jegyzet. Kár hogy Uxa úrnak a kett>s megyénk bányászati viszonyainak vázlatos megismertetését be nem fejezheté. Akart > még a megyeinkben el>forduló márvány-, pala-, malomkövekr>l és más ásványokról egyetmást mondani: de az id> rövidsége, mely a jelen munka kinyomatását továbbra halasztani nem engedé, oka, hogy értekezése ezen befejez> részének el kellett maradnia. Ugyanezen ok kényszeritett engem is, hogy a német nyelven irt dolgozat magyarra forditását nagy sietséggel végezzem, a hogy e nagy sietségnek a forditmányon látható nyomait el nem mell>zhetém. Szerk.

VII. RÉSZ. HEVES ÉS KÜLS1 SZOLNOK T. E. VÁRMEGYÉK TÖRTÉNETI VÁZLATA IPOLYI ARNOLD ÉS BALÁSSY FERENCZT(L.

VII. RÉSZ. Heves és K.-Szolnok t. e. megyék >skori régészeti és középkori mJemlékei vázlata. Ipolyi Arnoldtól.

Megyénk leirása során annak itt történeti vázlata is következvén, ennek mintegy bevezetéseül vagy kiegészitéseül >skora régészeti és középkori mJemlékei képét volna feladata e soroknak el>állitani. Kétségenkivül nehéz és merész vállalat ott, hol az e tárgy ismeretére megkivántató tüzetes és szakavatott, hosszas, fáradalmas és költséges e nemJ vizsgálatok és észleletek terén eddig mi sem történt; s ennek híjában az adatokat nagyobbára csak a véletlen szolgáltathatja innét s amonnét kezünkbe. Mert nincs egy helye sem e megyének, mely e tekintetben eddig rendszeres e nemJ vizsgálat alá vétetett volna; s annál kevésbbé lehet szó egész területének ily ismeretér>l. Nem lehet azért itt sem akár kimerit> és teljes, vagy épen hibátlan leirásáról szó, hol csupán az e részt hozzám intézett felhivásnak megfelel> készséggel igyekeztem a megye régészeti leleteinek és fenmaradt mJemlékeinek nyomán, annyira amennyire ezek tudomásomra jutottak, a vidék e képét az ezen irodalmi szak mai szinvonalára emelkedett ujabb tanulmányok igényei szerint összeállitani. I. A megye )skori régészeti leletei. Valamely hely és vidék >skora ismeretének kútf>it napjainkig nagyobbára csak az irott vagy legfelebb a föld szinén fenmaradt emlékek képezték. Az Irás, a régi classicus hellen és római irók nagyobbára kétes hely- és népneveit igyekezett azután a történelem az illet> helyekkel, melyeket tárgyalt összefüggésbe hozni, s ezekre a vélekedéseknek a mily hosszu, oly bizonytalan s ingatag sorát alapítani. Igy vélték például megyénknek, melyr>l szólunk, vidékein a historia tudomány gyenge kezdeményei óta, mintegy Bonfinis és Ranzanitól kezdve, Laziuson és Timonon át egész Goroveig, majd a Quadok és Pannonok, majd a Metanasta Jászok, majd Illyr Agriaiak, s>t épen a rómaiak lakhelyeit, egyszerün a puszta névhasonlatok kritikátlan adatai nyomán kereshetni. A mai történetvizsgálat e tekintetben már nem csak szigorúbb az e nemJ adatok birálatában; - de mélyebben is merül, hogy úgy mondjam a földszinén alól, annak bels> rétegeibe: az ös földlakók, az állatok barlangjaiba s a régi népek sirjaiba, ott keresve s onnét hozva fel az egymásra következett >s és legrégibb népségek és lakhelyeik feltalált mJvei maradványait, mint a fel>lök s mJveltségi fokozatúkról, melyet a világ történetében elfoglaltak, legvilágosabban szóló és legbiztosabb adatokat. Igaz hogy ezek nagyobbára nem tudnak és nem szólnak határozott népségek és nemzettségekr>l, nem azok bizonyos neveir>l, vagy hogy ezekiránt nagyobbára csak kétségben hagynak. De annál biztosabban tájékoznak ezen népségek és az általok lakott vidékek mJvel>dési állapota, ennek emelked> korszakai s terjedelme iránt. Az ezen korszakokat és népeket jellemz> régészeti leletek bevett elnevezései szerint vélem itt tehát ismertetend>nek megyénk területének is >skorát.

I. 1sk)kori leletek.1 A leg>sibb korszakból, az ugy nevezett Palaeolith vagyis legrégibb s >s-k>korból vidékünk mit sem képes eddig felmutatni, minek nyomai határozottan arra utalhatnának, hogy területe ezen id>szakban már lakott és népesített volt. Az ezen korszakot jellemz> azon, pusztán törés és ütés által alakitott kezdetleges k>eszközök, - amint azok durván kinagyolt k>szerekb>l vagy csak nagyjából kidolgozott állatcsontokból, majd kihegyezett élesre vagy szurósra vert kovak>eszközök s fegyverek voltak, és melyekkel a vastagb>rJ >sállatok közt a barlangban lakó >sember élt volna, miután ezen eszközök is nagyobbára csupán az ásatag >sállat csontok s mélyebb földrétegekben találhatók, - valamint másutt is hazánkban eddig csak igen ritkán merültek fel, s alig egy-két helyütt találtattak, ugy vidékünkön is azoknak nyoma tudomásunkra eddig teljesen ismeretlen. Lehet ugyan, hogy ennek oka egyszerJn a tüzetes vizsgálatok hiánya, miután az ily durva és formátlan k>eszköz-alakzatok a figyelmet máskép is könnyen elkerülik. De hiányoznak szinte a feltün>bb k>korszaki k>sirok is és általában a Megalith-emlékek neve alatt ismeretes durva k>emlékek, régi termetkezési, lak vagy épen isten tiszteleti helyek és maradványok e nemü nyomai; vagy hogy legalább ezek is az elmulasztott tüzetesebb vizsgálatok hiánya miatt eddig tudomásunkra nem jutottak s ismeretlenül rejlenek s lappangnak. Ámbár ezen emlékek nagyobbrészt már a következ> ujabb k>korszakhoz tartoznak. II. Ujabb k)kori leletek. Ezen korszak az ugynevezett Neolith, ujabb k>kor, melyben már farogott és csiszolt, simított és köszörJlt k>eszközök és fegyverek, balták és kalapácsok, nyilak és vés>k használtattak. Ezek már nyilván kidolgozott alakzatuknál fogva ércz eszközökkel készitethettek azon korszakban, mid>n még az érczek használata nem volt ugyan átalános; de mégis annyira ismeretes, hogy velök a k>eszközök készitése nagyobb tökélyre jutott. Ezen ujabb k>kori eszközök leletei, valamint általában már hazánkban, ugy megyénkben is gyakran jönnek el>; mind a mellett hogy ezek is kevesbbé keltve fel a figyelmet, a tüzetes vizsgálat és feljegyzések hiányában a legtöbb esetben ismeretlenül maradnak vagy épen teljesen elenyésznek. Az el>ttem ismeretes nehány lelhely köz>l nevezetes az egri völgy-siknak mintegy közepén fekv> puszta-szikszói mez> Egeren alul, hol több ily k>fejsze találtatott s két átfúrt trachit példány közülök gyüjteményembe jutott. Hasonlón egy durvább széles lapu s a nyel alkalmazására átfúrt fülü példány az el>bb emlitett Puszta-Szikszóval határos Szihalom, Borsodmegyei helységb>l, melynek érdekes vaskori leleteir>l alább lesz szó, került hozzám.

Az <skori korszakok ezen osztályozására nézve megjegyzend<, hogy azokat az archaeologia nagyobbára az eszközök anyagára alapitva nevezi el igy. Mi mellett természetes, hogy az átmeneti idószakoknál, valamint az egy és más földrészen korábban vagy kés
Kett>s megyénk alsóbb k>szegény részein sem ritkák azonban ezen leletek. A Tisza mellékér>l Török-Szent-Miklós és Szolnok melletti kengyelk>i pusztáról is egy ily ritka zöld kigylak> buzogány csinos példányát birja gyüjteményem. Ugyan e vidéken Mez>turon gyeptörés alkalmával palak> vés>k találtattak. Valamint Nagy-Réven a Tisza árterén, televény földben k>kori eszköz darabok és cseréptöredékek nevezetes állatcsont maradványok, koponyák, czomb- és lábszárcsontok közt, melyek a bostaurustól származnak; s ezek mellett még számos unioféle kagylók is ásattak ki 1865-ben; mint err>l az Archaeologiai Közlemények (II. 303 és IV. 191) értesitenek. A leirásból azonban ki nem vehet>, vajjon ezen k>tárgyak nem tartoznak-e még talán épen az >sk>kori maradványokhoz és eszközökhöz; mire azon körülmények látszanak utalni, hogy >s állatcsontok közt jönnek el>. Vagy hogy itt a Tisza partján k>eszközekkel elöjöv> csont- és kagyló-hulladék rétegek talán épen hasonlók volnának a Dán tengerparti >skori ugynevezett kioekken moeddings féle konyhahulladékokhoz, a békatekn>, fogincsok (anodonta) és gyöngyikék (unio) csont és kagyló halmazaihoz, min>k hazánk más vidékein is mutatkoznak (Lásd MJrégészeti kalauz I. 7.), s az ezenkori >semberek élelem-maradványai rétegeit képezik. Hasonló k>kori határozatlanabb nyomokról birunk még adatokat a Tisza-Derzsr>l, az ottani Halászmalom mellett kiásott k> szekerczékr>l és cserép töredékekr>l, valamint a hatvani sz>l>kben és Tisza Igaron el>jöv> régi cserepekr>l (L. U. ott I. 118). Ily k>kori legdurvább alakzatu cseréptöredékek másfelé is, nevezetesen az el>bb érintett tiszamelléki lelhelyeken is, mint Török-Szent-Miklós és Mez>tur vidékén nagy számban és tekintélyes alakzatokban találhatók. Nevezetesen az utóbbi határából, a Berettyó, régibb nevén Tur folyam partján kiásott legkezdetlegesebb müvü ily cserép bálványf> ritka alakzatnak töredékét is birja gyüjteményem. Hasonló nagy durva téglaszinJ cserépdarabok az Eger feletti Eged hegy oldalán, valamint megyeszerte mindenfelé találhatók. S ezen adatok, más határozottabbak hiányában is, eléggé tanuskodhatnak arról, hogy kett>s megyénk egész terjében, kezdve az Eger feletti Egedt>l egész a Tisza, Zagyva és Berettyó folyamok vég-szögeletéig az ujabb k>kor ösnépsége által már mindenfelé lakott és népesített terület volt. III. Rézkori leletek. Következik e k>korra a fémkor s nevezetesen ennek els> id>szaka az arany-, rézvagy bronz- és érczkor; melyben már arany, réz és ércz, azaz réz és ón, vagy réz és horgany vegyületb>l készültek az eszközök, fegyverek és ékszerek. Ezen id>szakot, mely az iberi és celta >snépségeknek tulajdonitatik, valamint Europa szerte, Irland végs> tengerfokától egész Adriáig s a földközi tengerig mindenütt, ugy hazánkban is, és nem kevésbbé megyénkben talált arany-, réz- vagy bronz-mJvek nagy száma állitja el>nkbe. A megyénket éjszakkeletr>l környez> borsodi Bükk hegység, valamint a megyét észak-nyugatra átszel> s egész a határos Nógrád megyébe bevonuló Mátra hegyláncz lereszkedésének egyes pontjai a hazánkbani >skori bronz, s>t arany tárgyaknak épen a legdúsabb lelhelyeit képezik.

A Mátrában Heves megyének majdnem határán álló Nógrád megyei Kis-Terenne helység már mintegy ötven év óta nemcsak ugy ismeretes, mint legdusabb lelhelye az >skori arany és bronz sodronyoknak, tekercseknek, pereczek és karikáknak, boglárok füles és hüvelyes (mJnevén paelstab és kelt) bronz vés>knek stb. hasonló eszközöknek s ékszereknek, valamint az ezekkel el>jöv> cserépedényeknek; - de mint az e lelhelyen talált fel nem dolgozott érczöntvény-rögek, agyagformák, önt>minták, hamurétegek és tJzpadok mutatják: itt egyszersmind a Mátrahegység egykori dús réztermelésének ezen érczkori >snépségek idejében nevezetes önt>- és kohamJhelyei voltak2. A Mátrahegység ezen érczkori ily kohó- s önt>fészkei felfedezése után, többé senkit sem lephet meg a Mátrának majdnem minden pontján el>jöv> hasonló réz- és bronzeszköz-leletek nagy száma. Melyek azonban amint már századok óta felmerülnek, s a mint azokat csak a véletlen hozza, majdnem kizárólagosan a föld szinére, ugy nagyobbára ismeretlenül enyésznek el, a föld népe, s>t olykora mJveltebbek kezei közt is elkállódva, a rézkovács és önt> mJhelyekben felolvasztva semmmisülvén meg ugyszólván rendre. Ritkán veszi azonban még ennek is a hirét a müveltebb közönség, vagy épen a tudomány s irodalom, még napjainkban is, hogy legalább a lelhelyeket, mint az >s népségek lakhelyei pontjait az >s geo- és topographia számára megjelelhetné. S még ritkábban jut a leletekb>l egykét darab gyJjteményeinkbe fentartásul és leirásul. A költséges tüzetes és rendes vizsgálatok hiányában csak az itt ott majd a hirlapokban, majd beszélgetés s hiradások nyomán felmerül> egyes adatok tájékozhatnak e téren is, ritka esetben birván körülményesebb leirást s még ritkábban jutván magához a lelethez, hogy annak érdekét és becsét constatálhassuk. Igy ismeretes többnyire csak azon nehány nyom is, melyb>l még megyénk egy és más vidéke ezen >skori képét reconstruálhatjuk. Nevezetesen mindjárt Eger határából ismerünk a Sikhegyen feltalált érdekes bronztekercseket, kalapács, gyürü és lánczszerü eszközöket és ékszereket; Gyöngyösnél a Mátra tövében talált réz csészéket, sarlókat, vésüket; a Mátra tarnai völgyében Verpeléthnél el>kerJlt ritka nagyságu bronz tekercseket3. A felsoroltak nagy része Plank Ferencz úr egri gyüjteményéb>l jutott ujabban Ráth György úr pesti gyJjteményébe. Hasonlón Eger t>szomszédságából Fels>-Tárkányból, mint, hallomás szerint, máskép is számos bronzok dús lelhelyér>l, birok két lándzsát és egy ritka bronz füz>tJt Martonffy Károly ur szives adományából gyJjteményemben. Mely utóbbi ritkább tárgynak rajza is a MJrégészeti Kalauzban (I. 33.) megjelent. Nevezetesebb ily ujabb lelet merült fel a múlt évben Mátrában Sirok mellett, melyb>l két bronz orsó és két hajtJ féle Plank urnak emlitett, valamint saját gyJjteményembe kerültek. Utóbbiak páratlan nagyságuak s jeles alakjuk, valamint szironyuk által ritka szépségüek. Az orsóféle eszköz másfel láb és kéthüvely hosszú s a tJ is scak két hüvelynyivel rövidebb. Ezen érdekes leletek már Jankovich, Fehérváry és leginkább id<sb Kubinyi Ferenci által gy:jtve, részben a nemzeti muzeumba jutottak. Ujabb ismertetésök szintén Kubinyitól megjelent: Archaeologiai Köz. II. 81. - Ehhez,járulnak a szomszéd lapujtói ujabb leletek u. ott közölve. - A borsodi szomszéd Bükk hegység leleteire hasonlón figyelmeztettek e mollett: A kunok Bél-Háromkuti Apátsága leirásában 6 és követk. lapon. 3 Archaeelogisi közlemények VII. 76. 2

Még nevezetesebb az ezen emlitett vidéken felül Erd>kövesd és Istenmezeje mellett el>jött lelet; melynek egyes részletei, nevezetesen két hasonló bronz föveg, mintegy koronaszerü fejdisz, e nemben páratlan egyetlenek s oly unicumok, melyek hasonlóját eddig a világ összes gyüjteményei s leletei leirásában hasztalan keressük; s>t mint taval a párisi világtárlaton, hol ezek egyik példánya ki volt téve, magunk tapasztaltuk, ilyet az e nemben els>rendü szaktudósok, kiknek bámulatát felgerjeszték, eddig szintén nem ismernek. Ezek egyike gróf Keglevichék által a nemzeti Muzeumba, a másik gyüjteményembe jutott. A tárgy érdekét nevelik a körülmények és mellékdarabok, melyek közt sajátom legalább találtatott. A korona-szerü föveg emberi csontváz koponyáján volt, mig a nyak-körül az ostrea-féle kagylóbúl szépen faragva és simára csiszolva készült ujnyi vastagságu gyöngyfüzér-szemek feküdtek. A csontváz oldalai mellett számos apró bronz kúpos pikkelyek voltak elszórva; melyeken, valamint a fövegen lyukacskák a b>röltöny- vagy béléshezi varrásnak nyomai láthatók; - hasonlón ezek mellett az ismeretes kis trombita alakú függ>ékességek és finom vékony meghajlott kések több darabja találtatott. A lelet ezen körülményei nyilván arra utalnak, hogy itt két el>kel> férfiúnak, valószinJleg f>nököknek tetemei voltak eltemetve; kiknek e hely tehát lak- vagy székhelyük lehetett4. A tudomásunkra s ismeretünkre jutott ujabb itteni leletek legérdekesebbike, mind tárgyainál, mind pedig lelhelyénél fogva, 1864-ben Füzes-Abonyban történt. A lelhely a Mátra hegyvonallal épen átellenesen a megye kelet déli oldala felé vonuló Bükkhegység legvégs> halom és dombszerü leereszkedései alatt fekv> Egervölgyi síkon áll, FüzesAbony helysége t>szomszédságában. A falu alatti uj út és hid épitésnél, a mint a folyó akkori medréb>l régibb medrébe lejtetett vissza, ennek ásásánál a folyó ágya mélyedésének párkányában, mindjárt a hid mellett, számos bronz eszközök kerültek el>. A lelet nagy részének elvesztegetése daczára, a véletlenül még els> kézb>l birtokomba került részlet is azt mutatja, hogy vagy itt a lelhelyen, vagy pedig a közel magaslatokon, honnét a víz e bronztárgyakat lemosva ide hozhatta, ily bronztárgyaknak kohója vagy mJhelye létezett; épen ugy, mint a fenebbi mátrai kis terennei is és lapujtói ilyen volt. A hozzám került darabok ugyanis ily mühelynek teljes képét nyujtják. Mert kezdve az érczrögt>l s az öntött és kovácsolt azon többé kevésbbé kinyujtott bronz rudacskáktól, melyekb>l az eszközök készitend>k voltak, ugy szolván mindennemJ ily bronzkori eszközök és fegyverek példányai vagy csak töredékei jönnek el> a lelet tárgyai közt: Ugy mint kard és lándzsa töredékek, keltek és paelstabok, a sarló féle eszközök, kések s>t még egy ritka pajzs féle tárgy töredékei is. - Mi nyilván egy ily mJhely maradványaira mutat. E mellett a mint a lelhely lapályon, vizes helyen jön el>, mely mint a folyam kanyarulatait követ> part magaslatok mutatják egykor álló víz vagy tó színe is lehetett, ugy arra is figyelmeztethet: vajjon itt nem forog-e fen az ujabban Europa szerte vizsgált és felfedezett rézkori ugynevezett tavi czölöpépitmény telepek (Palafittes, Pfahlbaaten), egyikének nyoma, min>k eddig hazánkban még majdnem egészen ismeretlenek. A feltevést istápolhatná még az is, hogy a feltalálók szerint, a tárgyakkal rothadt faczölöp Lásd ezen kelta bronz föveg rajzát kiadva gyüjteményem példányáról Mürégészeti Kalauz I. 53 lap 105 sz. A fenebbi leirás a a közelebbi megtekintés feleslegessé teszi annak vitatását, hogy a tárgy föveg és nem nyakvért volt, mint az idézett szöveg véli. Miben véleményemet más szaktekintélyek is, nevezetesen Filiminov orosz és Lindenschmit német muzeum-
is kiásatott. Többnek azonban a fölszinén a mint vizsgáltam semmi nyoma sem lévén felfedezhet>, mélyebb vizsgálatok pedig nem történvén, a véleményt felvetve, annak b>vebb vitatását egyel>re abbanhagyhatjuk. Mindjárt azonban Füzes-Abony szomszédságában is Makláron ily érdekes lelhely nyomát tanusítja egy ezenkori ékszer-láncznak itt talált és termésaranyból készült szivalakú szeme, mely nehány év el>tt innét gyJjteményembe került. De nem csak itt a Mátra és Bükk hegység aljában, hanem általában a megye alsóbb részei síkterületen is és a Tisza mellékén, daczára annak, hogy a leletek hirét ritkán vesszük, mégis szórványosan bár, de mindenfelé találkozunk bronzkori maradványokkal. Igy ismerjük Tisza-Igarról edények, Tisza-Sz>ll>sr>l aranyékszerek, Inokáról, a megye legvégén, bronzok és edények leleteit már az Archaeologiai Közleményekb>l (II. 293. 302). Tisza-Örsön talált számos nagy és vékony, sajátságosabb és ritkább bronzkarikák köz>l szinte több példány jutott gyJjteményembe. Még nevezetesebbek a Török-Szent-Miklós határában Tinóka partján felmerült sirok egyikéb>l, egy csontváz karján általam talált sodronyszerJ és kapcsos bronz karperecz - tudtomra eddig szinte az egyetlen ily példány; valamint a Fegyvernek felé szinte a Tinóka partján álló sirhalmok egyikéb>l kiásott ritkább granát-, s az ismeretes üveg pastaszerü anyagból készült aranyos és szines gyöngyfüzérek leletei. (Gyüjteményémben). Mindezeket azután, mint rendesen, a cserépedények leleteinek egész sora kiséri mindenfelé, melyeknek válogatott példányai, valamint érdekesb részleteiknek egész sora található gyJjteményemben. Ezen ugyszólván csak mintegy szögr>l végr>l vett adatok is eléggé tanusitják, hogy az érczkorban megyénk vidéke az ezen >skori nép által már is mindenfelé lakott és népesitett volt. Hogy annak a Mátra és Bükkbegységben kohói és önt> mJhelyei léteztek. S>t hogy itt a népf>nökeinek székhelye is létezett, mint a fenebb leirt istenmezei s erd>kövesdi leletek mutatják. IV. Vaskori leletek. Az el>bbi nyomok után, melyek már egészen a történet el>tti korszakba érnek fel, kételkednünk többé alig lehet, hogy a historiai korszakban megyénk népesitve ne lett volna; mely korszakba esik már az ugynevezett vaskor; melyben a házi szerek, eszközök, fegyverek vasból kovácsoltattak, s az ékszerek ezüstb>l is készültek. Igaz ugyan, hogy a vaseszközök leletei, melyeknek ezen feltevést igazolniuk kellene, minél ritkábbak, s alig tudunk széles megyénkb>l csak nehányat is felmutatni, melyek szinte nagyobbára csak határhelyeir>l jöttek tudomásunkra. De a vaseszközök leletei ezen hiányának oka a szakért>k el>tt eléggé ismeretes. A vas ritkán állja ki ugy a földmélyében, mint a véd> szironynyal bevont réz és bronz az id> fogát, s a rozsdától nagyobbára emésztve többnyire elenyészik. E mellett a feltalált vaseszközök alakja s anyaga, a hol még épen jutott a felszinre, a mai használatra alkalmasabb, másrészt kevésbbé feltJn> lévén, mint a zöld patina lepte sajátságos és a mai használatra épen nem alkalmas bronz tárgyak, ritkábban részesül különösb figyelemben, s ennél fogva ritkábban is tartatnak meg a gyJjtemények és tudomány számára példányai. Itt tehát még a véletlen is kevesebbet szolgáltathat kezünkbe; s még

akkor is, ha szolgáltat, jóval nehezebb a kevésbbé kiváló jelleggel biró tárgyaknak felismerése és meghatározása. Mindössze azért e részt, mint emlitém, csak egy-két nyomot hozhatok fel megyénk határszéleir>l, de melyek igy is eléggé tájékozhatnak annak vaskora iránt. Igen érdekesek mindjárt e tekintetben, nevezetesen saját nemzetünk >skorára nézve is, a Heves megye közvetlen határán, az Egri völgy végén álló Szihalom Borsod megyei helységben felmerül> leletek, melyeket évek óta ritka gonddal s >rszemmel kisér a hely derék segédlelkésze Foltiny János ur. Ismeretes ugyanis, hogy Béla király ugynevezett névtelen jegyz>jének története szerint Árpádnak hadai, amint Borsodból a Sajó mellékér>l Hej> völgyének jönnek Eger és Heves felé, ugy Eger völgyének végére érve a folyam feletti vég magaslatok egyikén, a mai Szihalmon megállapodnak, felütve itt táborukat galysátorok alatt, honnét ugymond a hely azután Szín Halom nevét vette. Ezen hadi állomásból foglalják el azután az egész Heves megyét széltében és hosszában, egy részt a Mátrától egész Poroszlónál a Tiszáig, másrészt lefelé a Zagyva mentében egész a K>rösig.5 Tekintve honfoglaló >seink hadának ezen szihalmi hadállását, honnét a megye foglalása véghezvitetett, feltJnik a szihalmi magaslatnak némi földvár és földsánczolati jelleme, melyb>l ásások alkalmával számos cserepek mellett vas balta, csupor és más töredékes darabok közt legujabban még ritka két ezüst karpereczszerJ oly karikák is kerültek el>, min>k az e nemJ bronzkori gyakori alakzatok. Ezen ezüst eszközök vagy inkább ékszerek vaskori tárgyakkal, melyekkel mint tudjuk az ezüst rendesen együtt jön el>, nyilván arra mutatnak, hogy itt kétségtelen vaskori leletekkel van dolgunk. Miután pedig nemzetünk bevándorlása is még hazánknak vaskorába esik némileg, nevezetesen ha még az el>bbi Hun s Avar vagyis Vár-kún magyar népségeink korát is, bevándorlását s itteni lakait tekintjük, mindenesetre igen érdekes itt, hol a történet is nemzetünk >seit említi, oly vaskori el>kel> lelhelylyel találkoznunk, mely magyar népségünkt>l származhatik. Hasonló érdekes lelhely itt Borsod és Heves szélén, s alig egy-két órányira felebb fekv> Tar helység felett álló Tatárhegynek (lásd e névnek >smagyar népségi jelent>ségét Magyar Mythologia 128) nevezett fensik; hol számos csereptöredékek mellett azon kigyófejJ érdekes vas karperecz s a még érdekesebb díszes alakzatú tekert csat vagy fibula találtatott, melynek képét gyJjteményem ezen nevezetes darabjairól levéve a MJrégészeti Kalauz közli (I. 65. lap. 112-3 szám alatt). S>t azóta is ujabban e helyütt mintegy 25 darab bizanczi s velenczei arany találtatott. Ezen leletek ránk nézve hasonlón azon fokozott érdekkel birnak, hogy az ezen egész vidék népsége még sajátos palócz nyelvjárása és többi magyar népünkt>l elüt> kinézése, valamint szokásai által is felismerhet>leg azon eredeti Kúnpalócz magyar népségnek mutatkozik, mely szintén Béla névtelen jegyz>jének tudósitása szerint (XXXII. fej.), itt a borsodi Bükk és hevesi Mátra hegységet szállotta meg Bors és Örs, Ed és Edemen vezérei alatt, s melynek ivadékai azt maig lakják. Az emlitett hely, mely egyszersmind a legels< történeti adat Hevesmegye multjára nézve, mondja: Dux Arpad et sui - venerunt ad fluvium Egur, et ibi paratis tuguriis plures dies permanserunt et montem illum, super quem duci foliata fecerunt, nominaverunt Zenuholmu (Színhalom) et castra sorum fuerunt a fluvio Ystoros usque ad castrum Purczlou stb, Anonymus Belae R. Not. XXXII. fejezet.

5

Ezen >snépségeink vaskori mJvei lesznek, nyilván ama földhányások és földsánczféle földvárak is min>knek nyomai itt többfelé, mint nevezetesen az említett Szihalmon és Diós-Gy>rnél is el>jönnek; miután ily földvárak nem csak, mint a történetb>l tudjuk, az Avarok vagy Várkúnok Ringjai azaz Gy>r vagyis gyJrJ alaku alkotmányai voltak, de bevándorló >seink megyei, több helyütt még ugynevezett szolga-gy>ri s egyéb földvárai is ezekhez hasonlók s velök talán azonosak is lehettek. Érdekesebb e tekintetben mint nevezetes >snép-mJmaradvány még azon földtöltés, melynek a Dunától Tiszáig nyuló vonala a Cs>rszárka név alatt ismeretes és mely Heves megye fels> részét épen keresztül szeli; hol nevezetesen Erd>telek mellett maig még a legtetemesebb s valószinJleg teljes eredeti magaslatában áll, Mez>-Tárkány felé vonuló hosszabb darabban. A tüzetes felvételek és vizsgálatok hiánya miatt még maig sem lévén ezen ép oly érdekes mint nagyszerJ >skori alkotmánynak eredete és rendeltetése megfejtve, csupán hozzávet>leg állitható, hogy az, az Európa szerte nevezetesen nyugat, kelet és dél felé el>jöv> hasonló ily földtöltések szerint itélve, valószinJleg római határvédárok lehetett; mely azután akár a rómaiak, akár pedig, mint valószinJbb, a rómaiak szövetséges népei által alakittatott a birodalomnak barbár népek általi megrohanása s ezek betörései akadályozására s feltartóztatására. ---------A római korról szólva, végre bejegyzend> volna még a a vidék >skori népei emlékei közé, annak külön római kora is, a menynyire itt maradványai mutatkoznak. E kor mintegy a bronz kornak végére s a vas kornak kezdetére, a magyar népségek betörése el>tti id>re s igy a két el>bbi korszaknak mintegy közepére esik. Nyomát videkünkön csupán a szórványosan itt ott el>jöv> római érmek jelelnék; min>k nevezetesen a Tisza mentében is s régibb id>beli átmeneti réveinél leginkább mutatkoznak. Igy gyakran jönnek el> tudomásomra például Szolnoknál Nagy-Teny>n, Kengyelen, Török-Szent-Miklóson; mint az Archaeologiai Közleményekben is ezen leleteket feljegyezve találjuk. De Hevesmegye fels>bb részein is, például Makláron, Mez>-Tárkányban és vidékén - hol épen a Csörszárok vonala átvezet - hasonlón, mint többszöri hallomásból tudom, gyakoriak volnának a görög és római arany s ezüst érmek leletei. Ezen tárgyról azonban Dobóczky képvisel> ur hevesi érdekes érem gyüjteményének várt ismertetése van hivatva kell> s b>vebb világot deriteni. Véleményem szerint épen ezen észlelet, hogy a római érmek igy csupán szórványosan jönnek el> és hogy a megyében mindeddig semmi más nagyobb római k>- vagy épitészeti emlék nem merült fel, min>kkel mindazon vidékek f>helyei birnak, hol hazánkban a rómaiak laktak, leginkább tanusithatja, hogy megyénket a rómaiak csak mint szomszédok érinthették, közlekedésük, kereskedésük vagy olykori hadjárataik által. Azon félreértésb>l eredt hibás adatokat is, melyeket Gorove Lazius után Egerre, mint római >skeresztény helyre nézve felhozhatóknak vélt, már másutt, mint teljesen értékteleneket felvilágositván6, nem marad egyéb hátra, minthogy megyénk ezen >skori népségeinek emlékei után, még annak keresztény középkori mJemlékeit is röviden vázoljam.

6

Az egri székesegyház 2. lap.

II. Megyénk középkori m7emlékei. A népek és nemzetek múltjának, mJveltségi viszonyainak és polgárisodásának, s>t nagyságának és magasb tehetségének legkitün>bb jelz>i a monumentalis mJvek: azon emlékszerJ mJalkotmányok, melyek oly id>b>l, mid>n a történet hallgatott vagy feledé feljegyezni a mJvel>dési mozzanatokat, élénken és hangosan szólanak, s még magának a történetnek is nevezetes tényez>ül, a történelemnek pedig tekintélyes kútforrásaul szolgálnak. Egyiptom gulái és templomalkotmányai, pilonjai, szobrai és sírkamarái, népe mJveltsége történetének élénkebb tanui, mint Herodot s összes antik iró kortársainak mesés történetei. Nemzetünk >skori mJalkotmányaiból igaz mitsem tudunk jelentékesebbet felmutatni. S jelentéktelenebb, bizonytalan maradványai köz>l is csak kétesen tapogatódzik maig a vizsgálat. Mire azonban nemzetünk is a középkor végén a kereszténység által a polgárosodás, a világmJveltség részesévé lesz, ennek szellemét>l áthatva részt vesz azonnal annak egyházi nagy monumentalis mJvei, mint polgárosodási magasb szelleme mindannyi jelz>i alkotásában. Nemzetünk mJvel>dési történetének eddig megiratlan parlagon s üresen hagyott lapjai minderr>l alig tudnak valamit. Fajunk térfoglalásának harczai és küzdelmei, uralma és belszervezete megalapitásának tusái közt feledék nagyobbára mJvel>dése, csendes ugyan de nem kevésbbé emlékezetes lépteit feljegyezni. Csak most, mid>n régi mJveltségünk ezen bámulandó emlékeinek nagyobbára már feledett, romdúlt vagy egészen elpusztúlt nyomait felismerni kezdettük, indultunk ki nehányan alig nehány éve azok keresésére és vizsgálatára. S már is az els> lépésnél, úgyszólván, mindenfelé tekintélyes maradványokra és nyomokra jutottunk. De e vizsgálat még csak most jött folyamba. Kezeink még a kutatással vannak elfoglalva. A dús nyomok miatt hosszas id>t igényl> fáradságos tanulmányok és vizsgálatok nehéz meneténél fogva alig hogy nehány vidéket lehetett eddig tüzetesen átnéznünk és leirnunk. Az összes anyag el>állitására vagy épen rendezésére még rá nem érhettünk; s>t a legtöbb vidéknek eddig csak felületes áttekintéséhez juthattunk, s a részletes vizsgálat legnagyobb részt még a jöv> teend>je marad. Ezen utóbbiak közé, hol még a részletes vizsgálat nem volt foganatba vehet>, tartozik itt tárgyalt kett>s megyénk területe is; mely máskép is századokon át nem csak haddulásoknak kitéve, de idegen, pusztitó barbár uralom igája alatt is senyvedve, legtöbb helyütt egykori mJemlékeinek csak puszta helyét vagy legfelebb rommaradványát képes egyedül felmutatni. De még igy is, mJalkotmányai ezen romjai közt is, képes a középkori mJvel>dés nagyszerJ alkotmányainak úgyszólván minden neméb>l egy-egy emléket, legalább mintegy hirmondóul felmutatni, s ez által is nevezetes polgárisodása menete és viszonyai iránt tájékozni. A mJizlés azon két nagy korszaka, mely hazánk középkori mJtörténetét képezi: 1) az úgynevezett román basilikai, vagy félkörív izlés, a IX. századtól mintegy a XIII-dik századig; és 2) a XIII. század vége óta a csúcsiv vagy úgynevezett gót izlésnek fejl>dése

a XVI. század elejéig, - mind a két izlésnek átmeneti, vagy úgynevezett transennal korszakaival együtt véve7. S ezen izlések kett>s korszakára osztva tárgyalhatók már megyénk mJemlékei is. I. A basilikai román izlés korszaka a IX. századtól a XIII-dik század végeig. Mindjárt nemzetünk keresztény müvel>dési korszaka els> kezdetével igy emelkedik már a megye f>helyén Egerben püspöki székesegyháza; melyr>l már IV. Béla király mondja, hogy „sz. István által alapítva, nagyszerJn emelkedett az országnak minden székes egyházai felett, mint a nemzet asszonya fensége trónján ülve az egri várban s a szépségnek koronájával diszitve”; - s melynek végs> romjai is még maig roppant nagyságának és fényes nagyszerJ mJvészetének hirdet>i. Els> épitésének, vagyis Sz.-István királynak korából ugyan nem maradt ránk csak egy köve sem, melyen akkori mJformáinak izlése kivehet> volna. Valószinü csupán azért, hogy ha már ekkor, els> alapitásakor mindjárt monumentalis alakban mJizléssel, nem pedig csak ideiglenesen szükségletb>l épült, mint nagyobbára az országnak legtöbb els> egyháza - úgy ezen mJidoma a Sz.-István épitéseinél alkalmazott régibb basilikai ó-keresztény izlés lehetett, ennek azon feltün> sajátságaival, melyek els> királyunk ezen, még ivezetlen föleppel és négy tornyosan, mintegy er>ditve, várda- vagy római castrum-szerJleg épült egyházait jellemzik. - De lehet és valószinJbb, hogy legtöbb els> egyházunk módjára, melyeknek épitésér>l hallgat az egykori történeti krónika és legenda, mely pedig máskép Sz.-István összes templom épitéseit részletesen említi, a nélkül hogy az egrit felhozná - csak ideiglenesen és egyszerJn épült eleve. Mire azon körülmény is utal, hogy már a XI-dik század végefelé kezd>dvén ujabb épitése, nem a régibb basilikai, de az ujabb kifejlett román félkörív idomban, mely akkor Europa-szerte s hazánkban is dívott, épült8. Ezen izlése nyomait találjuk meg egyiránt fenmaradt részletein: oszlopf> ékitményein, valamint az egyháznak régi képein is. Igy l>n századokon át királyok és püspökei adományozásaival segélve és építve, kés>bb egyes királyaink temetkezési helyéül is választva, oly tekintélyes és nagyszerJ mJalkotmánynyá, hogy IV. Béla okmányának idézett szavai a XIII-dik században már mint az ország legkitJn>bb s legdiszesebb templomát dicsérhették. De ezen kori virágzó hazai monumentalis mJvészetünknek megyénkben nem egyedüli és nem magánálló alkotmánya volt az egri székestemplom. S>t kiváló érdekét emeli e tekintetben az, hogy az egri püspöki székesegyház mJiskolájának nyomait még több helyütt a vidéken is feltaláljuk. Megyénk fenmaradt néhány e kori régibb mJemléke közül ugyanis egyike mindjárt kétségtelenül a legnevezetesebbeknek: a Tarna völgyében, Egert>l alig néhány órányi távolságra fekv> sz. mariai kis templom, mely hasonlón a XI-XII-dik századi román izlés idomában épült. A kivülr>l jelenleg minden csint nélkülöz> roskatag kis épület, belül még érdekes kereszt alakzatú alaptervezetet mutat. A hajónál több fokozattal felemelt szentély s a kereszthajó alatt altemplommal bir, melybe a hajóból vezet le a Lásd ezen m:izlések szerint a m:történeti korszakok b
bemenet; mint ez régibb román idomú templomainknál az eset: Tihanyban például, Pannonhalmán és Veszprémben. Mi által már ezen els> rendJ ritka becsJ mJemlékeinkhez csatlakozik. Egyes oszlopf>in és tövein fenmaradt érdekes ékitmény faragványok, nem csak a román izlés határozott jellegével birnak, de egyszersmind az egri székesegyház mJiskolájának is emlitett befolyására figyelmeztetnek, a mennyire ezen oszlopfejezet levélalakzatú ékitményeinek szárain az úgynevezett gyöngy- vagy gyémánt-jegecz nevezetJ román izlésJ faragvány-alakzatok jönnek el>, melyek nálunk ritkán s tudomásunkra épen csak az egri egyház emlitett oszlopfejezetén találhatók9. Más fel>l Eger mellett, a t>szomszédságában lev> Szomolya borsodi helység egyházának fenmaradt régi kapuzata faragványain sajátságosan ugyanezen román mJidomzati ékitmény részletek tünnek el>. Mi nyilván arra utalhat, hogy ezekben az egri székesegyház román izlésbéli korszaka müvészeinek, épitészeti és szobrászati iskolájának befolyását keressük. Annál inkább, ha tudjuk, hogy ezen román ékitményi mJformák hazánk emlékein másutt el> nem jönnek, s a mJtörténet szerint kiválólag az angol-normann épitészeti mJiskola sajátságát képezik10). Megyénk román korszaki épitészeti emlékeihez volna még némileg sorolható a már is átmeneti ízlésben (t. i. a román félkörív izlésb>l a gót csúcsív idomba), épült feldebr>i egykori monostori egyháznak, még eredetiségében fenmaradt altemploma. A mai, ujabban átalakitott templom alatt, melynek csupán félkörJ szentély záródása (az úgynevezett apsis) emlékeztet régi idomára, - nagyobb katakombaszerJ altemplom nyilik, hármas oszlopzattal három hajóra osztva, melyek alacson csúcsívezet>kkel és egyszerJ oszlopf>ikkel a kimuló román és keletkez>ben lev> XIII. század átmeneti gót izlését jellemzik. De a mi ennél is érdekesebb ezen mJemlék-maradványban, az, hogy falait azon kori ritka tökélyJ s majdnem az antik classicus festészeti kezelés s alakzatra hasonlitó számos falfestmények fedik. Közülök a legtöbb már rongált állapotban lev>, alig felismerhet> töredék. Medaillon-szerJ körzetekben szentek fénykörü fejei és mellképei festonszerJ virágfüzérek s más diszitményalakzatok közt. - Legérdekesebb és legjobban kivehet> még két nagyobb alak, mindjárt a bemenetnél egymással átellenben. Mindkett> rövidebb tunicaszerü köntösben, egyik báránynyal Abelt, a másik buza kalászszal Kaint ábrázolva, mit a feliratból fenmaradt egyes betJk is jelelnek. A kalászos Kain alakja valóban annyira emlékeztet a római antik festészetre, hogy els> tekintetre majdnem Ceresi alakzatnak vélnök11. - Az egész nevezetes maradványa és tanusága hazai égyház mJvészetünk itteni akkori virágzása ritka magas fokának, mint az eme monostorok mJgyakorlata és mJiskolái által a vidéken dívott. Mert igy mint Debr>n, megyeszerte a vidéken, mintegy a XIII. század óta számos virágzó monostort találunk. Több közülök hasonlón ily altemplommal épült családi temetkez> monostor lehetett; min>ket akkor az ország fejedelmei s f>bb nemzetségei gyakran lelkök üdveül s testök végnyugalma helyéül alapitottak12. A Heves megyének Mátra vidéki nagy részét megszállott Kúnpalócz népség vezéreinek, Ed s Edemennek ivadéka, az Aba nemzetség, amint számos hatalmas családágra oszlott, úgy ezen családok több ily monostort alapithattak. Legalább nehány maig mint ilyen ismeretes. Részletesebben leirva általam a Schemat. A.-Dioec. Agriensis. 1865. 146 lap. Egri székesegyház i. h. 37. 11 L. részletesebb leirását Schemat. Agriens. 1866. 143 lap. 12 L. ezen fejedelmi temetkezési egyházakról Egri Székesegyház i. h. 25. 9

10

Egyik legnevezetesebb volt a Sár-monostor, melyet az ezen nemzetségbeli Aba Samuel király emelt temetkezési helyéül. Maig a hagyomány itt egy pinczévé (!) alakitott barlang üreget tart Aba király sirjárok. S ez nyilván arra utalhat, hogy itt is hasonló románkorszaki altemplom nyomait keressük, min> például a Tihanyi, hol Aba Samuel utódja I. András király nyugszik. E mellett figyelmeztet még a benedekieknek hazánkban úgy, mint külföldön ismeretes régi szikla épitményeire, min>k az emlitett tihanyi altemplom mellett a szikla-cellák és kápolnák és a szkalkai, úgynevezett de Rupibus apátság régi templomának egyes szikla részletei Trencsénben, valamint Francziaországban a fondgaumbi e nemü sajátszerJ els> korszaki érdekes épitkezések, melyeket már másutt is érintettem13. A tüzetesebb vizsgálatnak úgy hiszszük sikerülni fog még kimutatni, hogy ily érdekes kezdetleges emlék lappang itt is kereszténységünk els> korából a sári monostor végs> maradványában, miután talán a felette állott s az azon kor szokása szerint még valószinJleg fából alkotott monostornak régen minden nyoma elenyészhetett14. Más monostorok, melyek e vidéket virágzó müvészetök monumentalis alkotmányaival már ezen els> korszakban disziték, s mint ilyenek említetnek voltak: a Vámos-Györk és Solymos melletti monostorok, a kompolti, Angyalok királynéjáról nevezett, s mind három hasonlón ugy látszik az Aba család alapitványa; valamint a pásztói, zirczi s a hatvani premontrei; a két utóbbi nyilván ezen szerzeteknek sajátos külön épitészeti mJidomában alakitva15. De melyeknek teljes elpusztulásával jelenleg már csak végs> alapfalromjaik s maradványaik felfedezése és vizsgálata által volna müalakzatuk biztosan meghatározható. - A mennyire azonban fel>lök már a XIII-dik századból s részben még az ez el>tti korból értesülünk, ezen adatok nyilván arra utalhatnak, hogy mindannyi már a hazánkban akkor divó román félköriv, vagy csak átmeneti román izlésben épült. S>t a kompolti monostorról még egy okmány külön is értesit, hogy ekkor a XIII-dik században IV-ik vagy Kún László király adománya által is segélve ujra épült vagy csak javitatott s átalakittatott16. De nem csak a megye ezen fels>bb részein, alább is a Tisza mentében, annak partjain le egész Szolnokig számos ponton a virágzó monostorok egész sorát találjuk. Mint a poroszlóit, a tiszak>it, „K> ad Tibiscum,” a mai K>teleknél, a tomait, a kürüit (talán ez a De Curu név alatt ismeretes), a teny>it és kengyelit a Tisza akkori átmenetei f>réveinél Szolnok mellett. Mindanynyinak elpusztult helyét igaz már inkább csak a történet, mint a mJvizsgálat ismeri; mert rommaradványaik is már egészen elenyésztek, vagy csak a földszine alatt ismeretlenül lappanganak. De igy is eléggé tanuskodhatnak arról, mily virágzó lehetett vidékünk mJ- s>t tudományos élete annyi monostora által, melyekben, mint tudjuk, akkor a müvészet és tudomány egyedül gyakoroltatott és talált menhelyet. Hogy felfelé is, megyénk végs> határán, a Bükk hegységben mily virágzó benedeki, zirczi és pálos monostorok sora állott és csatlakozott amazokhoz: a bél-háromkúti, apátfalvai, diósgy>ri, dédesi sz. léleki, miskolczi, tapolczai, kácsi, bóli monostorokban, melyek mintegy félkört képezve megyénk körül, mily érdekes mJemlékeket és maradványokat képesek még maig felmutatni, és mily virágzásnak indult nyomukban az Ipolyi Deákmonostori Basilika. 93. Egri Székesegyház idézett leirásában szólok ezen els< mükorszakunk faépitkezésér
addig vadon rengeteg vidék, mikép alakultak általuk a bivaly s bölön vadászok itteni királyi telepei s pagonyai helyén nagyszerJ gyümölcsös szilvás, megygyes és dióskertek: Diósgy>r, Szilvás és Visnyó környékén; mint lépnek ezzel a megyei és királyi dédesi és nagygy>ri régi földvárak helyébe a diósgy>ri, szilvásváradi királyi kéjpaloták és vadász-várdák, - azt már máshol adatokkal kimutatva b>vebben és tüzetesen leirtam; s itt csupán azért érintem, mert megyénk akkori mJvel>dési viszonyaira is teljesebb világot derithetnek. Mert igy értesülünk, példaul, ugyanott ezek folytán arról is, hogy mikép versengenek és vetekedetek, a XIV-dik századból fenmaradt okmánynyomok tanusága szerint, az egri káptalan s az apátfalvi zircziek Eger s vidéke hegyeinek nemesb franczia eredetü burgundi borága kiültetésével; - kiknek azért világhirJ nemes borát köszönhetik Eger sz>l>i17. S ennyi az, mit még vidékünk régi mJvel>dési története s mJemlékei ezen els> korszakából vizsgálatainknak szintén els> kezdetén, hogy ne mondjam az els> tájékozás és körültekintés után, mondani tudunk. II. Csúcsívépitészeti m7fejl)dés korszaka a Xlll-ik századtól a XVI-ik századig. A következ> mJvel>dési és mJtörténeti id>szakot aXIII-ik századnak mintegy vége és a XIV. század eleje óta a csúcsivJ épitészet, vagy a közönségesen de helytelenül ugy nevezett gótizlés mJemlékei jelzik. E korban már az emelked> városi, polgári élet, a vidéki községek nagyobbodása s népesedése, a müveltség, polgárosodás és mJizlésnek a monostorok iskoláiból kifejl>dése, s ezek által általánosabb terjesztése: a városokat mind nagyobb, müvészibb egyházi alkotmányokkal, a helységeket, melyekben addig nagyobbára fából készült, ámbár igy is többnyire mJizlésben alkotott templomok voltak, ezek helyett szilárdabb s müvészibb k>- s tégla-anyagból épült egyházakkal látják el. Megyénkben ezen korszakot is, a mennyire történeti adataink és mJmaradványaink emlékeib>l kivehet>, ismét a megye f>helyének és püspöki székének Egernek - honnét a müvel>dés sugárai a vidékre egyre áradtak - mJalkotmányai kezdik és jelelik. Bármily kitün>en és fényesen épült volt is az el>bbi id>szakban a székesegyház, annyira, hogy, mint hallók, királyi okmányok magasztalták szépségét, és müépitészeti izlésének iskolája már az egész védékre, mint láttuk, befolyást gyakorolt; mindamellett az uj csúcsiv-izlés keletkeztével ujra, még nagyszerJbben, még fényesebben épült. Mire ugyanis a félköriv-izlés a XIII-dik században a csúcsivbe átmenve, ezen egyházi mJizlés teljes kifejl>désére jutott, s a csúcsiv-épitészet az egész europai nyugaton kizáró uralomra lépett, valamint más országok, ugy hazánk is a müfejl>dés ezen áramlatát követve, sokhelyütt azon nagyobbszerJ román izlésJ bazilikákat is, melyeket az el>bbi századok mJvészete alkotott, most egyszerre az uj müvészet szépsége és magasztos idoma által elragadtatva, még nagyobbszerJ csúcsíves idomokká kezdék átalakitani; vagy csak egyes részeiket, mint a román izlésJ rövid szentélyeket és alacsony tornyokat, a gótizlés nagyszerü alkotmányai, hosszu szentélyeivel és magas tornyaival felváltani. S a mint ezen nyugateuropai culturai s mJfejl>dési áramlatokat hazánk nemzetünk kereszténysége óta folyvást osztja és követi, ugy a csúcsivet is elfogadva, az egri 17

Lásd mindezeknek adatolt tüzetes leirását: Ipolyi, A kunok Bél-Háromkuti apátsága.

székesegyház is mindjárt egyike az els>knek volt, mely az uj bámult és csodált magasztos izlésben ujra kezd épülni vagy csak átalakittatni, a nevezetesen ujabb, nagyobbszerJ szentélylyel b>vittetni. És pedig ismét oly fényesen és nagyszerü mérvben, hogy miután közel két századon által egyre épül, mintegy a nagy mJalkotó Telegdi Csanád püspök óta, kinek nagyszerJ épitkezéseit emlitve, még az ebben máskint annyira hallgatag krónikáink is b>beszédüek lesznek, - végre a monumentalis épitkezéseik s mJalkotásaik által ismert pazar b>kezüségJ Dóczi Orbán és Bakács Tamás püspökök által a XV-dik század végén befejezve, egyike l>n a legkitün>bb e nemJ mJalkotásoknak. Mert míg közép hajójának nagysága és szélessége a létez> legtágasb Kölni és Amiensi csucsiv alkotásokkal vetekednék, addig szentélye záródását is a legmüvészibb franczia nagy gót domok sugárkápolnái alakitása szerint egész kápolna-koszorú környezné. Belsejét pedig azután nem csak mJvészi fényes butorzata és eszközei, szárnyoltárai, faragványai és képei, falainak s üvegablakai-festvényei, de fejedelmi és püspöki sirjainak fényes emlékei is és szobrai disziték csarnokait. Ezek közt nevezetesen emliti még a feljegyzés a nagy mJalkotó, tudományok és müvészetek, tudósok és müvészek b>kezü pártfogójának Dóczy Orbán püspöknek és Mátyás király kincstárnokának nagyobbszerJ sarkophag ravatalán lev> érczszobrát. Mindebb>l ma igaz semmi, vagy csak egy két éktelen romfal és egy letörött óriási oszlopt> maradt fenn. A török hadak és ostromok alkalmával, nem is annyira az ostrom, mint az er>szakoskodó Perényi s a ragadozó Bodó kegyeletlen kezei letörték szentélyét, feldulták s kirabolták belsejét, oltárait és kincseit, mint éktelen romot hagyva fen; hogy utóbb még ez is, az ily mJemlékeknek romjait is megillet> kegyelet hiányában egészen eltünjék a földszinér>l! Csak az ujabb id>ben, az utóbbi érsekek és a káptalan gondjai s költsége által jutottak ismét a földmélyéb>l a fölszinre egyes alapfalai, rommaradványai, melyeknek állásából, ékitményi mJformai részleteib>l s a történeti adatokból még meglehet>sen sikerült a mai kifejl>dött mJtudomány segélyével régi alakját reconstruálnunk18. A f>egyház ezen csúcsív-épitészeti virágzó uj mükorszaka iskolája befolyásának nyomai azonban ismét mindjárt és mindenfelé mutatkoznak az akkor Egerben és vidékén épül> uj monostorokon, városi és falusi egyházakon. Igy halljuk mindjárt, hogy Egerben ekkor igy átalakitva épül a sz. Miklós egyház; valószinüleg az ágostoni szerzetesek egykori monostora, a mai görög templom helyén. És nem egy nyilván azon számos egri régi plebániai és monostori egyházak és kápolnák közül, melyeknek épitésér>l s fenállásáról már ezen id>b>l, a XIV-ik századból értesülünk, s melyek száma mintegy huszonhatra tehet>19, szinte már ekkor a terjedt s élénk mJgyakorlatnak örvend> gót izlésben épült. Köztök nevezetesen Sz. Lászlónak úgy nevezett basilikája az almagyari külvárosban 1331-ben emelve; és kés>bb a Rozgonyi püspök által a f>egyház mellett alapitott Egervári prépostság. Ezen izlésben kezdi már épiteni 1347-ben II. Miklós egri püspök a káptalanával Eger mellett, Felnémeten alapitott pálos szerzetesek uj monostorát; melyet kés>bb Chanádi Kelemen egri kanonok a legmesterségesebb ivezettel végzett be, úgymond az akkori feljegyzés. Mely kifejezés alatt a mesterkélt kereszt-, csillag- vagy hálószövedék-féle 18 19

Ipolyi Az egri megye régi székesegyháza i. h. Balássy Regest, decimar. pap. Dioec. Agriensis 13.

gerinczezetJ merész csúcsívboltozatot értik rendesen emlékeink, mint ezt más mJirataimban többször kimutattam. Itt tehát fényes gót épitészeti mJalkotmányokról van szó, min> lehetett az ugyanezen mJpártoló Chanádi Kelemen rokona, Chanádi Fekete Miklós és kanonoktársa Kermendi Bertalan által alapitott sz. Bertalan és Borbála kápolna is Egerben. Nevezetesen azonban a fenebb említett pálos szerzetesek monostorai, a mint a XIV. század elején keletkeznek, a szerzetnek ekkori els> terjedésével, ugy határozottan a csúcsiv-épitészeti irányt s izlést követik; mig a benedekiek, zircziek és prémontreiek régibb, el>bbi századokban keletkezett monostorai rendesen a román bazilikai félköriv izlésben vagy legfelebb átmeneti idomban épültek volt. Igy, mint az Eger mellett Felnémetnél lev> monostor épülnek ez id>tájt Eger felett is a Bükk hegységben a dédesi sz. léleki, diósgy>ri és miskolczi monostorok, melyek közül a sz. lélekinek érdekes és jelentékeny romjaiban maig fényes gót épitészeti mJrészletek maradtak fen. Ilyenek voltak még itt a kés>bb átalakitott sajóládi Borsodban és a már elpusztult veresmarti Hevesben. Más ezenkori monostori csúcsiv izlésben történt alakitások a vidéken a sz. Ferencziek gyöngyösi és jászberényi kolostoraik egyházai, melyeken maig, a tetemes átalakitások daczára, nem csak az alaptervezet, de egyes mJrészletek is fenmaradtak, s részben már a kés> gót épitészet hanyatlását mutatják. Valamint azonban a külföldön, ugy hazánkban is a csúcsiv épitészet az emelked> városi polgárosodás,jelz>je lévén, megyénkben is annak f>helyein, f>bb városaiban találunk még maig nevezetesebb emlékeire. Igy Heves megye második f>városában Gyöngyösön a plebániai f>egyház, a mint maig, átalakitva bár mutatkozik, csúcsív épitészetünknek még egyik kitün>bb alkotmánya. Kéttornyu széles homlokzata is, ujabb renaissance modorú átalakitása daczára, talán még régibb román izlésJ tervezet lehet. Míg maga az egyház a kés> gót izlést jellemz> sajátságos részletekkel bir. A kevéssé tagozott küls> faltámok mellett ugyanis a szentély záródása is egészen abnormis alakitást mutat, amennyire nem a többszög egyik középs> oldalával, hanem magával a szöggel végz>dik, úgy, hogy az egyház közép átmér> vonala a szögbe jut. Ritkább eltér> sajátság, min> példaul külföldön a Halberstadti gót domon, nálunk hasonlón a gótizlésben épült csallóközi, turi- szakállosi régi egyházon jön csak tudomásomra el>. A megyének más két régibb f>helyén is, mint Hevesen, honnét nevét vette, és Patán, hol az els> megszálló vezérek >svára volt, hasonlón még ily gót izlésJ egyházakat találunk. A patai nem kevesbbé sajátságos, mint durva kés> gót mJnek mutatkozik, amenynyire hanyatló mJvezete mellett anyaga is patakk> darabokból áll. Benne még régibb oltárfaragványok részleteinek mutatkozó ritkább, ugynevezett Jesse-fa alakitása látható- A hevesi egyháznak csupán tagozott támfalas szentélyén észlelhet>k még egykori csúcsiv-izlésének nyomai. Mint ezen izlés mJvei maradtak fen még részben a solymosi egyház, a Solymosi család emlékeivel, a fels>nánai templom és vár, melynek egyik tornya ablakain a gót mérmüvezet alakzatainak érdekes töredékei láthatók. A Tiszánál ellenben, hol annyi veszett, csak a sülyi kis gót templomot ismerjük, hasonlón csúcsivezete érdekes csillag- vagy hálószövedék gerinczezetével; s Fegyverneken az elpusztult egyháznak fenálló tetemesebb alkatú tornyát, melyen a

csúcsívezetJ ablakokon szinte még a diszes mérmJvezet egyes töredék alakjaik mutatkoznak. Mindannyi hirmondói azonban csupán mindezek az elpusztult, egykor virágzó helységek mJvészi alkatú egyházainak; melyek hogy mily nagy számban és mily sJrJn állottak, eléggé tanusithatja azon egy adat is, hogy a XIV. század els> feléb>l fenmaradt pápai dézsmaösszeirás szerint, akkor már minden mai helység birt plébániával, még olyanok is, melyek jelenleg fiók egyházak, s mint ilyenek sem birnak már templommal, vagy épen pusztákká l>nek. Ily dús volt ezen mJemlékekben egykor hazánk és megyénk is; s oly messzeható volt befolyása az egri püspöki egyház mJiskolájának e tekintetben, hogy alig megkezdett vizsgálataink szJk adatai daczára is, ezt a terjedt egri püspöki megye több pontjain nyomozhatjuk. Igy tudjuk nevezetesen, hogy az Egert>l távolabb, már Szabolcsban lév> Egyek helységben hasonlón Dóczi Orbán püspök ugyanakkor, mid>n a székesegyházat épitteté, emelt gótízlésJ egyházat, melyet e korszaknak a XV-dik századnak végén már az egri káptalan fejeztetett be a püspök halála után. Nagyobbára mindezen egyházak azután, amint müizléssel épültek, épen oly dúsan voltak ellátva a müvészet többi ékitményeivel: fal- és üvegfestményekkel, oltár- és sírfaragványokkal és dombormJvekkel, a szent edények, eszközök sat. ötvösmJveivel, az öltönyök himzéseivel. De ezekb>l is alig maradt egykét tárgy hirmondóul. Az egri egyháznak ily mJkincseir>l még nevezetesen azon perczben értesülünk, mid>n azok elraboltattak és letartóztattak. A jelentés számba veszi, feljegyezve, hogy a mJkincsek közt több mJvészi becsJ ereklyetartó herma és mellszobor is volt, min>k akkor arany és ezüstb>l öntve és vésve, filigrán és zománczczal diszitve készültek20. A hasonlón müizléssel készült drága kelyhek közül, amint azok letartóztattak, nem egy a kassai egyház kincstárának ezen mJremekei közt volna talán kereshet>, mig az egriben alig egy kett> maradt: egy becses, de rongált zománczos, most ciboriumnak használt nagy kehely és egy másik eredetiségében már alig féligmeddig megtartott. Hasonlón Gyöngyösön még nehány ily gót izlésJ kehely és keresztel> medencze, mint érdekes ötvösmJ maradt fen ezen mJkorszakból. S ezek is kétségtelen tanuságai annak, hogy a monumentalis mJvek mellett, mint mindenütt, ugy nálunk is virágzottak a kisebb mJvészetek is és mesterségek. Egernek egyébiránt is ipara és kézmJvei virágzását a XV-dik századból fenmaradt érdekes czéhszabályainak okmányai hirdetik. Kevesebb s alig valami, amit még megyénk polgári és hadi emlékszerJbb épitészetéb>l felmutathatunk. Számos hegy- és víz-várai közül még rommaradványa is alig maradt fen egykett>nek, mint példaul az Egrinek, Sirokinak, Nánainak. A legtöbbnek már elpusztult helyét sem ismerjük. De amazokon is, a nánai vár tornya fenebb emlitett mJrészleteit kivéve, nem találunk egy mJformát sem, mely azok izlését jelölné. A régibb polgári épitészetnek mint legkés>bbi emlékei igy nevezhet>k volnának talán még egy két német- s török-épület alakzatu ház Egerben, amennyire azok az ezen

20

L. Ipolyi Magyar Ereklyék leirásában e nagy-m:becsü tárgyakat ismertetve.

épitészeti alakitásokat felismer> szemnek még mai változott kinézésükben is mint ilyenek feltJnnek. Hasonlón tün fel még néhol Egerben a házoldalukat és szögleteket véd> k>ben egyegy régi török sirk>nek turbános feje. A szent János utczában lev> 186. szám a ház el>bbi tulajdonosa, Joó János ur, egykor alapásatás alkalmával vagy öt ilyenre akadt volt egyszerre. Ezen emlékekhez csatlakozik még egykori számos török mecsetjei egyikének fenmaradt karcsu minaretja, a város egyik piaczán, az Irgalmasok kórodája el>tt. Rajta az arab mJizlés egyes ékitményeinek közönségesebb alakitásai is szemlélhet>k. De ezek egyszersmind emlékei mindjárt annak is, miért hogy ama magas s emelkedett mJéletet tanusitott nagyszerJ mJalkotmányaink elenyésztek és elpusztultak, melyeknek itt nagyobbára már csak romjait jeleztük; és hogy ezen pusztulások következtében leirásunk is a megye müvel>dési viszonyai s mJalkotmányai életteljes és lélekemel> képének ecsetelése helyett, csak ily medd> vázlatot nyujthatott. I. Vázlatok Heves- és K.-Szolnok egyesült vmegyék helytörténetéb)l. Balássy Ferencz felnémethi plebánostól.

Megyénk ismertetésének kiegészitéséhez tartozik annak helytörténete is; de mivel b>vebb és kimerit>bb nyomozása ez terjedelmes megye helytörténetének ezen ismertetés körét tulhaladná; azért itt csak azokra a helyekre szoritkozunk, melyek nagyobb események vagy jelenetek szinhelyeiül szolgáltak, vagy hazánk és megyénk nevezetesebb történeteivel vonatkozásba hozatván, érdekesebb történelmi emlékkel birnak. Hogy pedig ezen itt érintett feladatunk határai között maradjunk, mell>zzük a kutf>k idézését is, a minek úgyis csak b>vebb és kimerit>bb nyomozásoknál van helye és csak ott emlitjük meg a kútf>ket a nélkül azonban, hogy idézn>k, a hol azt az el>adás érdeme vagy hitele kivánni látszik: a mennyiben t. i. azok vagy egymástól eltérnének, vagy pedig a tárgyalt kérdésekre vonatkozó el>adások vagy hitelök kérdésbe jöhetne. Többi adatainkra nézve pedig, melyeknek forrásait nem emlitjük, itt eleve megjegyezzük, hogy azokat részint Fejér okmánytárából, részint nevezetesebb történetiróink munkáiból meritettük, melyek a szaktudósok el>tt úgyis ismeretesek; különben is ha netalán, adataink kútforrása vagy hitele kérdésbe hozatnék, vagy annak bövebb kimutatása kivántatnék: készek leszünk kútforrásainkról számot adni; úgyszinte, minthogy e téren úttör>k vagyunk, netaláni tévedésünk esetében az útbaigazitást szivesen fogjuk fogadni. Minthogy megyénknek három f>bb pontja, vagy városa van, u. m. Eger, Gyöngyös és Szolnok, melyek azt vagyis annak vidékeit történelmi tekintetben is jelzik és mintegy képviselik; azért ezen vázlatainkat is, könnyebb áttekintés végett, az emlitett f>bb helyek vagyis az azok által jelzett vidékek nevezete alatt, három külön czikkre osztjuk. Eger vidéke. Debr>.

Ma két ily nevJ helység van egymás mellett, u. m. Al- és Fel-Debr>; amaz, úgy látszik, kés>bb keletkezett, ez a második emlittetik történetünkben, mely birtoka s >sfészke volt a hajdan virágzott gazdag Debr>y családnak, melynek nagy birtokai voltak nemcsak Hevesben, hanem Abauj, Zemplén és más vármegyékben is. E család tagjai

közül leginkább kitJnt és pártoskodása által történelmi nevet szerzett magának István, ki a trónkövetel> nápolyi László pártjára állván, a Zsigmond király ellen támadt lázzadásnak egyik feje és vezére lett; miért is megnótáztatván, szép birtokaitól megfosztatott, s Erdélybe menekülvén, ott nemsokára meg is halt. E lázadásban részt vettek és Istvánnal együtt nótába estek e családnak több tagjai is, u. m. György, Miklós és Mihály, kiknek birtokai azután Perényi Péter országbirónak adományoztattak. Itt, mint a Váradi Regestrum 40- és 223-dik pontjaiból kitetszik, a XIII. század elején monostor állott; de mikor, ki által és mily rendJ szerzetesek számára volt alapitva, meddig virágzott és mikor pusztult el? arról nincsenek adataink; csakis annyi bizonyos, hogy e szerzetesek birtokosok voltak; mert e monostor jobbágyai az egri jobbágyok ellen pört folytattak, s ennek eldöntése végett küldettek vagy idéztettek Váradra az akkor szokásban volt tüz, vagyis izzóvasféle itéletre (ad judicium ferri candentis). Itt veretett szét 1514-ben Hypolit egri püspök katonái által Dózsa György pórhadának egy csapata, mely e megyében si dúlt és pusztitott. Fel-Debr> ma is virágzó helység, különösen hires dohányairól nevezetes. Dormánd.

E helység, mely régebben Dormánházának neveztetett, >si birtoka volt a XIV. és XV. században virágzott Dormánházy családnak, melyb>l emlittetnek Vitos, ennek fia Miklós, ennek fia László, ki el>bb Zsigmond királynénak Cillei Borbálának, utóbb Albert király nejének Erzsébetnek volt udvarnoka. Kétségkivül e családhoz tartozott Dormán János is, ki Recsky Miklóssal, mint Heves vármegye követe emlittetik 1447ben, mid>n Buda vára Hunyady Jánosnak átadatott. Kés>bb a Sághy nemzetség egyik ágát találjuk e helység birtokában, mely magát szinte Dormándházáról irta, melyb>l a mult század második felében kiemelkedett Mihály, ki 1760-ban Heves vármegye alispánya, 1768-ban kir. táblai ülnök, 1770-ben kir. tanácsos és szent-István-rend vitéze, 1787-ben a hét személyes tábla ülnöke volt és 1790-ben báróságra emeltetett; de Mihálynak ága Ignácz fiában kihalt. E helység határán Mez>-Tárkány felé vonult keresztül egykor a Csörsz vagy Csösz árka, melynek nyomai itt még láthatók. Eger.

Ezt fontosabb és terjedelmesebb története végett külön czikkben fogjuk alább tárgyalni. Fel-németh.

E helységnek els> lakosai, mint neve mutatja, németek voltak, s különösnek tJnik fel, hogy Eger mellett két ellentétes nevü helység állott, u. m. Fel-németh és Al-magyar, a mi arra látszik mutatni, hogy hajdan e város szomszédságában felül németek, alól pedig magyarok laktak. E helység igen régi, már IV. Béla királynak 1261-ben kelt adománylevelében emlittetik, mint püspöki birtok, mely ezen adománylevél szerint még sz. István király által adományoztatott volt az egri püspökségnek; s mely már 1333-ban virágzó egyház volt és kés>bben mez>város lett; mert Istvánffy több helyen mez>városnak irja, s>t az egri püspökség birtokainak a szepesi kamara által 1698-ban kiadott összeirásában is még mez>városnak van irva; de minthogy Eger t>szomszédságában esett és kés>bb az egri vár birtokaihoz foglaltatott; annak sorsában is osztozott, s a törökök által a hozzá

közel feküdt Czegléd nevü faluval együtt elpusztittatván, többé régi virágzásába vissza nem juthatott. A hagyomány azt tartja, hogy mikor a törökök Egret birták, itt rizst termesztettek, s ennek emlékezetére neveztetik annak fels> malma ma is Rizskása-malomnak. E helység szomszédságában, a szarvask>i völgy nyilásánál, állott a pálosoknak II. Miklós egri püspök által 1347-ben alapitott, elegend> jövedelemmel ellátott monostora és Csanády Kelemen egri kanonok által szépen feldiszesitett egyháza. Mikor pusztult el e monostor, nincs följegyezve, de igen hihet>, hogy azt is Perényi Péter pusztitatta el, ki 1534-1538 táján az egri püspökség és káptalan jószágait er>szakosan elfoglalván, a hitujitást Eger vidékére behozta, s a ki szinte a szomszéd béli vagy apátfalvi monostort is feldulatván, onnét a szerzeteseket elüzette. Ezen elpusztult monostornak némi nyomait még most is észreveheti s emlékét fentartja azon hegyoldal neve, mely alatt a monostor állott, mely ma is Barát-bércznek neveztetik. Heves.

Ett>l vette a vármegye nevét, a mi arra mutat, hogy hajdan jelentékeny hely volt. Régenten vára is volt, és pedig, mint Bél Mátyás irja, er>s vára volt, melyet a törökök 1596 táján elfoglaltak és 1685-ig birtak, mikor az a törökökt>l Heissler és Mercz osztrák vezérek által visszafoglaltatott, s úgy látszik, hogy az akkor le is rontatott s úgy elpusztult, hogy ma már nyomai sem igen látszanak. Heves, mely valaha várjószág (possesio castrensis) volt, ma több uri családok birtoka, s virágzásnak indult mez>város, mely különösen a dinnye termesztésr>l nevezetes. Kápolna.

E helység hajdan a Solymosy család birtoka volt, melynek kihaltával Zsigmond király által 1430-ban Rozgonyi Péter egri püspöknek adományoztatott. De nevezetesebbé lett e hely az 1849-diki hadjárat történetében a Dembinszky f>vezérsége alatt itt február 26. és 27-dikén vívott kemény harczról, melynek részletei b>vebben le vannak irva Horváth Mihály „Magyarország függetlenségi harczának történeté”-ben (II. köt. 285 és köv. l.). Kompolth.

E néven hajdan két helység állott egymás szomszédságában, u. m. Alsó- és Fels>Kompolth, mely Kis-Kompolt-nak is neveztetett. Ez utóbbi kés>bb elpusztult, amaz most is áll, mint él>emléke a hajdan virágzott Kompolthy családnak, melynek az >si birtoka volt. E család az Aba nemzetségéb>l származott, kés>bb nánai és visontai ágra oszlott, állandóul itt s e vidéken lakott, s a XV. század közepe vagy vége feléig virágzott, melyb>l többen szerepeltek hazánk történetében s emlittetnek okleveleinkben, különösen: Pál 1271-ben tanuskodik az egri püspökség elveszett kiváltság levelei mellett. - Hertvig el>bb mint tubuli, kés>bb 1282-ben mint füleki várnagy emlittetik. Péter 1291-ben Albert osztrák f>herczeg elleni hadban magát kitünteti, és Tamás f>ur két pártos fia ellen vitt harczban Adorján várát megveszi, mely érdemeiért III. Endre király által a Hevesvárhoz tartozott örsi jószágban meger>sittetik, III. Endre halála után el>bb Venczel, kés>bb Gentilis bibornok rábeszélése folytán Róbert Károly pártjára áll, a kit>l el>bb f>pohárnoknak, kés>bb f>tárnokmesternek neveztetik, s Nánát királyi adományban nyeri, s arról magát nánainak kezdi irni. - László a trencséni Csák Máté

elleni harczban Rozgonynál 1312-ben elesik. - Imre, ki 1324-ben mint siroki várnagy emlittetik, a trencséni Csák Máté elleni harczban és másutt szerzett érdemiért adományban a pártos Csobánka Pál birtokait, Visonta, Kürt, Hajonta, Lak, Halász, és Adács nevJ helyeket nyeri, és magát Visontáról nevezi. - István 1361-ben Gömör vármegye f>ispánya. - Péter 1418-ban Zsigmond király pohárnokmestere, s 1421-ben Csehországban a Wiklefiták elleni harczban elesik. - Ennek testvére István 1424-ben országbiró. - János f>pohárnokmester Zsigmond király alatt, többször harczol Giskra ellen, és 1451-ben Hunyady János alatt Losoncznál elesik. stb. A hagyomány szerint e családból származhatott azon n> is, kir>l fenmaradt ama közmondás: „Ra tartja magát, mint a kompolthi kisasszony.” De e hely nemcsak a Kompolthyaknak volt ösfészke, kik hazánk történetében annyiszor szerepeltek; hanem itt egyszersmind monostora volt a benczéseknek is, kik mig amazok a haza ellenségei ellen harczoltak, a hazának s amazoknak jólétéért és megmaradásáért imádkoztak. - Ki által és mikor alapittatott ezen monostor, nincs ugyan följegyezve; de minthogy ezen helység a Kompolthyak >si birtoka volt, nem szenved kétséget, hogy e család valamelyik régibb >se volt annak alapitója. Hogy e monostor igen korán keletkezett, az kitetszik onnét is, hogy már 1280. táján kijavittatott; ugyanis III. László király 1280-ban annak kiujitására és állandó jövedelmére (ín perpetuam eleemosynam et dirutorum reformationem) adományozta az ottan szedetni szokott vámot, mely adománylevél szerint járt az apátságnak minden sószállitó szekért>l egy k>só, minden terhes szekért>l 240 denár, minden akó bortól 2 denár (de quolibet curru salifero unum sal, et de uno curru, qui masa dicitur, unum pondus, et de una tunella vini duos denarios); mely kiváltságot az apátság részére meger>sitette I. Lajos király 1347. és 1367-ben költ leveleiben, melyekben megparancsolja a keresked>knek, kik portékáikkal arra mennek, hogy az apátnak a vámot megfizessék. Márton apát Heves vármegyének 1399-ben Verpeléthen Bubek Detrik nádor elnöklete alatt tartott gyülésen panaszt tesz, hogy a hamis vagy tolvaj utakon,járó keresked>k az > vámszékét kikerülik, s ez által > jövedelmében megkárosittatik. kérvén a gyülést, hogy vizsgálná meg az > panaszát és szolgáltatna neki igazságot. Mire a vármegye alispánya szolgabirái és esküdtei megvizsgálván a dolgot, letett hitök mellett vallják: miszerint azok a keresked>k, kik Gyöngyös felé mennek portékáikkal, vagy a kik Budáról j>nek Eger felé, tartoznak a kompolthi vámon átmenni, s ott a vámot az apátnak megfizetni; a kik ellenben Budáról Gyöngyösre onnét Pászthóra mennek, s onnét Eger felé Budára visszatérnek, nem tartoznak a kompolthi vámra menni. A mi világosan mutatja, hogy akkor az országút, melyen vám fizettetett, Kompolt felé vonult keresztül, amint ezt igazolja a Kompolthon alól elnyuló Nagyút nevü puszta is, mely 1333-ban népes helység volt, mely kétségkivül az egykor arra vonult országútnak, vagy mint akkor nevezték nagyútnak emlékét tartja fenn. Mikor pusztult el e monostor, nincs följegyezve, csak annyit tudunk, hogy annak helyén s romjaiból épitette gróf Grassalkovich Antal 1750-ben a most is fennálló szép kastélyt; alig szenved azonban kétséget, hogy erre is a mohácsi vész után bekövetkezett zavarok hozták a válságot, melyb>l többé ki nem épülhetett. S úgy látszik, mintha e monostor sorsa összefüggne a Kompolthy családéval, s ennek kimultát nem sokára követé annak pusztulása is. Maklár.

E néven hajdan két helység állott itt közel egymáshoz, u. m. Kis- és Nagy-Maklár, de az els> kés>bb a törökök alatt elpusztulván, a másodikkal egyesült. Maklár már 1261-

ben emlittetik az egri püspökség birtokai között; 1333-ban mint virágzó egyház jön el> a pápai tized rovatában; 1362-ben october 17-ikén itt mulat I. Lajos király, s itt adja az egri káptalannak Al-magyar falu részére a vásártarthatási szabadalmat; 1552-ben, mid>n a törökök az egri várat ostromolták, itt volt felvonva Amhet vezér sátora. A törökök alatt elpusztulván, kés>bb németekkel vagyis svábokkal népesittetett be, kik már meg magyarosodtak. Maklár, melyet már lstvánffy is mez>városnak ir, a törökök által okozott pusztulásából felépülvén, ujra virágzásnak indult, s visszanyerte régi mez>városi szabadalmát. Nána.

Ma Fels>-Nána, régebben Tóth-Nánának is nevettetetett, eredetileg az Aba nemzetségéb>l származott Csobánka család >si birtoka volt, mely - miután 1312 ben Csobánka Pál, annak akkori birtokosa, trencséni Csák Máté pártjára állván, megnótáztatott volna - Róbert Károly által Kompolthy Péternek adományoztatott, ki magát innen kezdvén irni, törzse lett a kompolthy család nánai ágának, melynek kihaltával Losonczy Istvánra szállott, ki azt lakásul átengedte Móré László rokonának, ki minekutána a Dunán tul és Tóthországban lév> várait és jószágait részint elvesztette részint eladogatta volna, a törökökt>li félelem miatt ide vonult azon várba, melyet itt a Kompolthyak vagy talán még a Csobánkák épittettek volt, melynek > 1543-ban történelmi nevezetességet szerzett, mely az > veszedelmével végz>dött, a mi, Istvánffy el>adása szerint, igy történt: Móré László, ki nyugtalan természetJ s er>szakoskodó ember volt, itt sem maradhatván békében, a törököket gyakori portyázásával boszantotta, és különösen elfogatta s kiraboltatta Bali budai basának Belgrádra men> embereit; a min a basa felindulván és Kaszon nevü basával, ki Móré ellen már azel>tt Palotánál is harczolt, s >t gyülölte, szövetkezvén, megtámadta Mórét Nánán, jelentékeny sereget vezetvén ellene. Móré eleinte ugyan tartotta magát, de nem lévén elegend> ereje a vár védelmére, és Losonczy István - Országh László - Varkóczy Tamás – és más szomszédoktól, kikhez ezen szorult állapotban folyamodott, semmi segitséget sem nyervén, a törökökkel alkudozni akart; de ezek sejtvén az > gyengeségét, és másképen is gyülölvén >t, az alkut visszautasitották s a várat megrohanták. Móré látván, hogy a vár már már bevétetik, menekülésre gondolt s evégett cselhez folyamodott, tele erszényekb>l szórván az aranyat és ezüstöt az ostromló töröltök közé azon reményben, hogy mig ezek a pénzen kapkodnak, néki addig sikerülend megmenekülni; de e csel sem használt, mert a törökök az elszórt pénz fölszedését továbbra halasztván, a tört réseken a várba rohantak, >t két fiával együtt elfogván, Bali basa táborába hurczolták, és sok vagyonát s kincsét felprédálván, a várat lerombolták; hol számos keresztény foglyokat találtak, kik között volt az el>kel> Battyányi Farkas is, kit Móré boszuból fogatott volt el és tartott fogva testvéréért Battyányi Orbánért, kivel Kaszon basa igen emberségesen bánt, s kit lóval és uti költséggel ellátva, testvéréhez Orbánhoz küldött. - Móré pedig fiaival együtt Konstantinápolyba vitetett, s ott azon tömlöczbe záratott, melyben Török Bálint és Majláth István két év óta tartattak fogva; kés>bb fiaival együtt áttért az izlámra, remélvén, hogy igy könyebben meg fog szabadulni; de reményében csalatkozott, s ott halt meg; egyik fiából azonban kés>bb kapudsi basa lett. A nánai vár, mely a törökök által feldulatott, s azután senki által fel nem épittetett, lassanként elpusztult, s most már csak romjai s egyes falai vannak meg. A várral együtt elpusztult a helység is, hol már 1333-ban virágzó egyház volt; hova kés>bb tótok telepittettek, kikr>l neveztetett e hely régebben Tóth-Náná-nak, melynek lakosai

megmagyarosodván és szaporodván; ma ismét virágzó helység, mely különösen jó boráról nevezetes. Pétervására.

Már 1333-ban, mint virágzó egyház emlittetik a pápai tized rovatában. Kik birták hajdan e helységet, arról nincsenek adataink; kés>bb a gr. Keglevich család birtokába jött, melynek egyik kitün> vallásos érzelmü tagja Károly és neje báró Sághy Magdolna itt 1817. egy nagyobbszerü díszes templomot állitott góth stylben, melyet az isteni tisztelethez megkivántató készletekkel is gazdagon ellátott. Van itt az emlitett grófi családnak szép kastélya és kertje, mely e különben igénytelen mez>városkát nagyon emeli. Ett>l nem messzire esik Pósvár nevü puszta, mely már 1333-ban mint helység és egyház létezett Pousváralya nevezet alatt, hol, mint e hely neve mutatja, egykor vár is volt; de most már a várnak semmi nyoma sincs, s irott emlékeink is hallgatnak róla. Poroszló.

Névtelen jegyz>nk el>adása szerint itt pihent egynehány napig a honfoglaló Árpád táborának egy része, mely Ostoros és Eger vizét>l idáig nyult el, s innét indulva hódoltatta meg Árpád e vidéket a Zagyva vizéig és a Mátra erdejéig; s igy ezen hely történelmi tekintetben igen érdekes, mint a mely kiindulási pontul szolgált >seinknek e megye területének meghóditására. Névtelen jegyz>nk el>adása szerint itt vár is volt hajdan; de régen elpusztult, s csak neve maradt fenn a történelemben. Ki által épittetett és mikor pusztult e vár el, arról mélyen hallgatnak irott emlékeink. Névtelen jegyz>nk el>adásából ugyan úgy tJnik ki, mintha mikor Árpád itt táborozott akkor már e vár állott volna; de mivel névtelen jegyz>nk világosan nem irja, hogy azt Árpád elfoglalta volna; ennek nyomán alaposan vélekedhetni, hogy azt a magyarok kés>bb épitették, és névtelen jegyz>nk annak megemlitésében csak kora állapotát tudatá: hogy t. i. itt az > korában vár volt. A Váradi Regestrum 9-ik pontja szerint itt már 1217-ben monostor és apátság volt, a mit igazol egy 1292-ben kelt oklevél is, melyben János poroszlói apát emlittetik; de hogy mikor, ki által, és mily rendJ szerzetesek számára volt alapitva, és mikor pusztult el ezen monostor, azt sehol sem találjuk följegyezve, s csak annyi van az emlitett regestrum felhivott pontjában megemlitve, hogy e monostornak Borokun nevü férfiu volt a kegyura. A honnét azt Pázmán Péter azon apátságok sorába emliti, melyekr>l nem tudni, hogy mily rendü szerzeteseké voltak. Fuxhoffer azonban a benedek-rendü apátságok közé sorozza. Pázmán Péter ezen apátság helyét ugyan Maramaros vármegyében nyomozza, s ennek nyomán a szathmári püspökség annak most is fenlév> czimét a maga vagyis megyéje részére igényli; holott az emlitett vármegyében nincs ily nevü hely, és azt nem igen lehet elvitázni, hogy ezen apátság egykor csakugyan itt állottt, mely hely >seink el>tt történelmileg is oly nevezetes volt. Poroszló hazánk történetében arról is nevezetes, hogy itt békélt ki IV. Béla király nyughatatlan fiával V. Istvánnal, s ezen itt létrejött békének pontjai el>vannak sorolva Bél Mátyásnál. Itt régibb id>kben is királyi sólerakó hely vagy raktár volt, amint azt igazolják régibb oklevéleink. - E helynek birtokosa a XIII. és XIV. században a Bana és Jula nemzetség volt, melyeknek tagjai folyvást comeseknek iratnak. Ennek birtokosai között egy 1357-

ben költ oklevélben emlittetik Miklós pécsi püspök is. - Ma a gr. Károlyi és Pejacsevich család s az egri f>káptalan birtoka, és jelentékeny mez>város sóraktár - postahivatallal és nagy vendégfogadóval. Sirok.

E helység nevezetes régi váráról, mely a falutól észak felé mintegy negyed mérföldnyi távolságban egy magas és meredek hegyen emelkedett, melynek egyes részei és falai még most is állanak, s bástyaszobái vagy kasamátái fáklyavilág mellett ma is megjárhatók. E vár, melyhez hajdan több falu tartozott, valaha nemcsak kényelmes várkastély volt, hanem jelentékeny er>sségül is szolgált, amint azt mutatják több l>rései és vastag falai. Mikor, és ki által épittetett e vár, arra nincsenek biztos adataink. Némelyek azt tartják, hogy azt gúthi Országh Kristóf országbiró épitette volna 1562-ben, ki Sirokot több hozzá tartozott jószággal együtt I. Ferdinánd királytól kapta adományképen 1560ban. De e vár sokkal korábban épült, s 1320-ban már állott, amint ezt bizonyitja az egri káptalannak egy az emlitett évben költ kiadványa, melyben e vár megneveztetik, a mit igazol az is, hogy Kompolthy Imre 1324-ben mint siroki várnagy emlittetik. Azt hiszem, legjobban eligazodhatunk s a történelmi valósághoz legközelebb jutunk, ha e vár épitésénél két különböz> id>szakot fogadunk el. Erre utal minket a romok különböz> állapota is, mely az északi részen ujabb épitkezést gyanittat, mig a déinyugoti romok ódonszerü régi külseje azt mutatja, hogy azok századokkal is el>bb épültek. E szerint e vár, vagyis annak délnyugoti része még a XI. vagy XII. században épülhetett, északi részét pedig a nevezett gúthi Országh Kristóf épitette vagy javitotta ki 1562-ben. E vár az egrinek mintegy el>várául szolgált, s azzal a Derecske nevü falu mellett romjaiban mai napig is álló Kanászvár nevü figyel> torony által összeköttetésben állott, és sorsa is többnyire az egri várét>l függött. 1596-ban Helmeczy János és Kótaji Benedek akkori várnagyok Egernek a törökök általi bevételén megrémülve seregest>l hagyták oda a várat, melyet a törökök üresen találván, elfoglaltak és 91 évig birtak, mig 1687. tavaszán Caraffa vezérlete alatt Eger visszavételére egy tekintélyes sereg küldetett, melynek egy része a szomszéd siroki, szarvask>i, és cserépi várakat vette ostrom alá, melyekben a törökök nyár dereka felé magokat egymás után megadták, mely körülmény Egernek ostromát és bevételét el>segitette. Itt még megemlithetni, hogy a vár keleti részén iszonyu mélység fölött egy kerek k>szikla áll, mely mintegy a légben látszik függni, s melyr>l a közvetlen mélységbe szédülés nélkül alig tekinthetni. Err>l azt hiszi a nép, hogy a török azon evett, s mai napiglan török asztalnak nevezi. Szarvask>.

Ez igénytelen helységnek a vár szerzett történelmi nevezetességet, mely a falu fölött északra egy magas és meredek sziklán emelkedett, és nem annyira nagyságánál, mint inkább fekvésénél fogva volt nevezetes er>sségi pont; mivel hozzá férhetetlen meredek sziklán épült, s úgy látszik, mintha környez> szikláiból n>tt volna ki. E vár nevét Szegedi János onnét származtatja, hogy egy a vadászoktól Jz>be vett szarvas az ebek által a vár helyén annyira megszorittatott, hogy e nemes állat ijedtében a sziklacsúcsról a mélységbe ugrott, s innét azután Szarvask>-nek neveztetett ezen hely, melyen a vár épült. Hogy e várat az egri püspökök épitették, az nem szenved kétséget; mert e helyet a püspökség alapitásától fogva mindig az egri püspökök birták. De a vár épitése korát

nem lehet bizton meghatározni, és csak annyit lehet e részben állitani, hogy az 1261. és 1333. között esö id>szban épült; mert IV. Béla királynak 1261-ben költ adománylevelében, melyben az egri püspökség birtokai mind el>soroltatnak, e helység és vár nincs megemlitve, holott a szomszéd helységek mint Felnémeth és Bakta abban el>fordulnak; s>t határvonalul megemlittetik a Bél nemesek földje is, mely a szomszéd Mónosbél-nél kezd>dött; a mi arra mutat, hogy 1261-ben még e helység és vár nem létezett. Ellenben 1333-ban a pápai tized rovatában már el>jön e helység PüspökVárallya (subcastrum Episcopi) nevezet alatt, mely helység kés>bb is sokáig Szarvask>allyá-nak neveztetett, a mi világosan mutatja, hogy akkor már e helység és vár állott. Minthogy ez az egri püspökség vára volt, annak fentartására s az >rség ellátására, e várhoz foglaltattak kés>bb a püspökség birtokai közül a következ> faluk: u. m. Bakta, Báthor, Bocs, Deménd, Fedémes, Kerecsend és Szarvask>-alya, melyeknek jobbágyai a várhoz szolgáltak s adóztak, s jövedelmei a vár költségeinek födözésére fordittattak. E vár sorsa mindenkor a hatalmasabb szomszéd egri várétól függvén, történetünkben csak másodrendü szerepet játszott és nagyobb események szinhelyéül nem igen szolgálhatott. 1552-ben, mid>n az egri vár a törökök által ostromoltatott, Dobó Szalkai Balázs, szarvask>i várnagy által hitta fel a vármegyéket és f>urakat, hogy küldjenek segitséget Eger felmentésére. - 1564-ben, mid>n Magócsy Gáspár egri várkapitánynyá neveztetett, az egri várral együtt a szarvask>i vár >rizete és kormányzása is rá bizatott, 1565-ben az országgyülés azt rendelte, hogy a szarvask>i vár rontassék le, s annak jószágai kapcsoltassanak az egri várhoz; de ez nem foganosittatott, s a vár még ezután is sokáig fennállott. - 1596 ban, mid>n a törökök Egret bevették, a szarvask>i vár>rség Gál János várnagygyal együtt rémültében a várat oda hagyta, melyet azután a törökök elfoglaltak és birtak 1687-ig, mid>n az Egerrel együtt a törökökt>l vissszavétetett. A török uralom megszünte után e vár még egy darabig állott; mert Telekesy István egri püspök a Rákóczy-féle forradalombani részvét vádja vagy gyanuja miatt 1709-ben püspökségét>l felfüggesztetvén, e várba vonult, és majd másfél évig itt tartózkodott; itt tartotta aranymiséjét, s itt irta védiratát, melynek folytán az elhamarkodva mondott itélet visszavonaték, s a buzgó f>pap el>bbi méltóságába visszahelyezteték. De már elpusztult e vár is, ma csak romjai s egyes falai állnak még, melyek a néz>t a mult id>kre emlékeztetik, s a hegyoldalba épült és magas hegyekt>l környezett kis helység és vidék regényességét nevelik, melyekkel kellemetes ellentétet látszik képezni a Pyrker László egri érsek által 1845-ben épitett csinos kis templom, mely a hegyoldalban a szerény házikók felett emelkedik, nevelve e falu kinézésének fest>i szépségét és hirdetve annak dics>ségét, ki a romok és enyésset fölött áll. Verpeléth.

E hely, hol már 1333-ban népes egyház volt, történelmi tekintetben arról nevezetes, hogy régibb id>kben több izben tartattak itt Heves vármegyének gyJlései: vannak okleveleink, melyek e vármegyének a nádorok és országbirák elnöklete alatt tartott gyüléseir>l szólanak. S>t Várdai Pál egri püspök Heves, Gömör, Borsod, Torna és Abauj vármegyék 1526 september 16-dik napján Miskolczon tartott gyüléséb>l, vagyis e gyülés végzéséböl a fels>bb vármegyék és városok követeit és hadinépét Verpeléthre rendelte, hogy itt, a hova Zápolya János is váratott, a törököknek az országbóli kiüzésér>l s a haza megmentésér>l tanácskozzanak és Zápolya seregével egyesülve, a törökök ellen induljanak. Hogy megtartatott e itt e gyülés, arról nincs adatunk; de annyit

tudunk, hogy Zápolya, ki követe által üzente volt, hogy e gyJlésen meg fog jelenni, nem jött el, hanem Bodó Ferenczet küldötte 1526 november 30-dikán Egernek elfoglalására. Kik birták hajdan e helyet, arról nincsenek biztos adataink ma több uri családok birtoka, és jelentékeny mez> város, mely hires dohányáról országszerte nevezetes. Gyöngyös vidéke. Ágasvár.

E vár a hasznosi erd>ben egy magas csúcson állott, környezve egy másik vártól, mely Óvár-nak neveztetett, és övedzve k>keritéssel, melyeknek romjai még most is láthatók. E várat V. István ifjabb király 1265-ben Istvánnak a Domonkos mester fiának, s a királyné lovászmesterének adományozza Kutaso, Barkan és Tar nevü falukkal, s a pászthói monostor feletti kegyuri joggal együtt. Hogy e vár valaha igen jelentékeny pont volt, kitetszik az adománylevélnek következ> szavaiból: „castrum Agas, quod propter infidelitatem, et infidelem negligentiam Venerabilis Patris Job, Episcopi QuinqueEclesiensis captum in enorme ac gravissimum nostrum et regni nostri dispendium amissum, et per nostram diligentiam, non sine sumptuosis laboribus recuperatum, ad nostram collationem extitit devolutum.” E vár további történetér>l kés>bbi emlékeink hallgatnak. Apcz.

E hely, hol a pápai tized rovata szerint 1333-ban egyház volt, régi okleveleinkben Opuz-nak van irva, mely kés>bbi kiejtéssel Apcz-ra változott, s a hasonnevJ Opuz nemzetség birtoka volt, melyb>l 1332-ben emlittetik Opuz Detrik. - Ma a gr. Ráday, Teleky, és b. Sina családok birtoka, s virágzó kis mez>város, mely leginkább boráról dicsértetik. Bodony.

Már 1333-ban emlittetik a pápai tized rovatában mint egyház; de hogy kik birták hajdan, nehéz kinyomozni; több Bodon és Bodonyi nevü férfiak és családok emlittetnek ugyan hazánk történetében; de ezeket nem igen lehet innét származtatni, vagy ezekkel azt vonatkozásba hozni; mert hazánkban f>bb ily nevJ helyek is voltak, és ma is vannak, melyek a hasonnevü családoknak nevet adhattak. Ma gr. Károlyi György birtoka. Ennek szomszédságában esik Parád, a hires gyógyerejü és megragadó regényességJ fürd>, mely szinte a tisztelt gróf ur tulajdona, és fönebb külön czikkben leiratott. Gyöngyös.

Eredetileg az Aba nemzetségb>l származott Csobánka család birtoka volt, melyet 1312-ig még e család ivadékai Csobánka Samu és Dávid birtak Bene és Zsadány nevü helyekkel együtt, de ekkor trencséni Csák Máté pártjára állván, megnotáztattak s e birtokaik 1327-ben Róbert-Károly Farkasy vagy Farkas Tamás erdélyi vajdának adományoztattak, ki a gyöngyösieket különösen kegyelvén, 1335-ben nemcsak a jobbágyi szolgálatok és tartozások alól szabaditotta fel, hanem a királynál azt is kieszközlötte, hogy oly szabadalmakkal ajándékoztattak meg, melyekkel akkor Buda városának polgárai éltek, melyeknek értelmében várat is épithettek, s a várost keritéssel körülvéve meger>sithették. Mely adománynak emlékét hirdeti Farkas Tamás vajdának >si czímere is u. m. a farkas, csillag, és hold, melyet a város, jótev>je iránti hálából, annak örökitésére czimeréül metszetett és használt, amint ez a városház homlokzatán maig is látható, valamint a város pecsétjén is használtatik.

Mily szolgálatokat tettek a gyöngyösiek, hogy a vajda és a király kegyét ily nagy mérvben megnyerték, azt a kiváltságlevél nem emliti, mely ide vonatkozólag csak annyit mond, hogy a király tekintetbe vévén Farkas Tamás erdélyi vajda sok érdemeit és meghallgatván az > kérelmét, Gyöngyös városának ugyanazokat a szabadalmakat ádományozza, melyekkel Buda városa polgárai élnek. Némelyek azt tartják, hogy a gyöngyösiek Róbert-Károly mellett felkelvén, a vajda seregében trencséni Csák Máté ellen Rozgonynál harczoltak, s az itt kitüntetett hüség és vitézség által nyerték meg a vajda és király kegyét s érdemesitették magokat az adományozott szabadalmakra. De ezen szabadalmakban több változások és sérelmek estek kés>bb a mohácsi vész után bekövetkezett váltságokban, s az azokat követ> török uralom korszakában, mid>n több f>ember itt részint vásárlás, részint foglalás utján birtokokat szerezvén, a város egyes részei- vagy telkeire a régi szabadalmak ellenére a földesúri jogokat ismét behozták. S ennek folytán az azel>tt szabad város lakosainak egy része lassanként ismét jobbágyi szolgálat alá jött, vagyis tized és taksa fizetésre köteleztetett, s az ekként terjeszkedni kezd> földesurak által a város régi szabadalmaiban mindinkább megszorittatott, a mi aztán a földes urak és a város vagyis annak szabad polgárai között többféle surlodásokra adott alkalmat, miknek csak az 1852-ben létrejött örökváltsági szerz>dés vetett egészen véget. A Báthory család itt 1400 körül a sz. Ferencz-rendüek számára kolostort alapitott, s templomot épitett, mely a mohácsi ütközet után a törökök által feldulatott, de 1540-ben ismét kiujittatott és maig is áll. Pyber János egri püspök 1643-ban ide szállitotta a jesuitákat, kik kés>bb jótékony adakozások utján állitották a mostan is virágzó gymnasiumot, s az ifjuság tanitásával foglalkozva sikeresen mJködtek 1773-ig, mikor a köztiszteletben állott szerzet fels>bb rendelet által az egész orzzágban szétoszlatott. E város történetében nyomaira akadunk a vallási surlódások- és viszályoknak, melyek leginkább a templomok foglalása és birtoklása ügyében támadtak, és melyekben gyakran az egri, hatvani, és budai basák biráskodtak; s>t van Bocskay István erdélyi fejedelemnek is egy 1606-ban Kassán kelt levele, melyet a templom birtoklása míatt támadt viszály érdemében küldött ide. Egerben s annak vidékén a török uralom alatt nem lévén papok, Gyöngyösr>l jártak ide a sz. ferencz-rendJek a szentségek kiszolgáltatása s a hívek más lelki szükségeinek ellátása végett. S ezen körülménynek s az emlitett szerzetesek buzgalmának jelzésére szolgált az egri basának egy 1681-ben költ levele, mely által megengedtetik a gyöngyösi barátoknak, hogy egyházi szolgálatokra Egerbe járhassanak bottal fegyver nélkül úgy mindazonáltal, hogy a török papoknak vagy derviseknek is szabad legyen Gyöngyösre járni szinte bottal fegyver nélkül. A vármegye gyJlései, melyek a török uralom alatt Fülekre tétettek volt által, a törökök kiJzetése után 1682-t>l itt tartattak a mult század közepéig a mig Egerben a vármegye háza fölépült. Gyöngyös népes és virágzó város, melynek lakosai keresked>k mesteremberek, és sz>l>mivesek, kikr>l átalában megjegyezhetni, hogy kitün>en vallásosak és igen munkások. NagyobbszerJ épületei közül emlitend>k: a sz. Bertalan tiszteletére emelt parochialis templom, mely régiségér>l és 21 oltáráról nevezetes; - sz. Ferencz-rendüek temploma, mely a Báthory család vallásos buzgalmának egyik fenlév> emléke; - szt

Urbán temploma, melyben régebben a protestánsok is tartottak isteni tiszteletet, mely kés>bb a jezsuiták birtokába került, s azoktól nyerte mai diszes alakját; - a vármegye régi háza, mely most katonai laktanyául szolgál; - Orczyak, Szapáriak, Almásyak, Gosztonyiak kastélyai, és több úri család szép házai. Hasznos.

(s birtoka volt a Rathold nemb>l eredt s régen kihalt Hasznosy családnak, melyb>l leginkább kitJnt Domokos, ki 1313-1321-ig az ország nádora volt, s ki némely oklevelekben Dominicus Magnus de Hasznos iratik. Itt vára is volt e családnak, mely a falutól egy negyed órányi távolságra egy hegyoldalban emelkedett, és hasznosi vagy cserteri várnak is neveztetett, melynek falai még most is állanak, de irott emlékeink hallgatnak róla. Hatvan.

E hely többször szerepelt hazánk történetében: különösen itt tartatott vagy folytattatott 1525-ben a Rákoson félbeszakasztott zajos országgyülés, melyben Báthory István a nádori méltóságból letétetett, helyébe Werb>czy István kiáltatott ki nádornak. De nagyobb történelmi jelent>séget szerzet e helynek a vár, mely a Zagyva partján állott, s e folyóból vezetett mély árokkal volt körülvéve, melyet a törökök hatalmokba keritvén, meger>sittettek, s a magyarak többször bevettek és lerontottak, de a törökök mindannyiszor ujra elfoglaltak s felépitettek. E vár többszöri ostromait és válságait hosszabban irják le történetiróink, kiknek ide vonatkozó el>adásait a következ> rövid kivonatba foglaljuk: 1544-ben Dancsy Ambrus és Pál testvérek, kik akkor e várost és várat birták, megtudván, hogy a törökök már Visegrádot, Oroszfalvát, és Nógrádot elfoglalták, nem mertek itt maradni; hanem a várat felgyujtva oda hagyták, magok az egri várba menekültek. Mehemet vezér a leégett s üresen hagyott várat elfoglalta, látván annak alkalmatos és fontos voltát felépitette, s árokkal körül vétetvén, jobban meger>sitette, ott hagyván annak védelmére Delikurtot bizonyos számú >rséggel; hová Soliman császár nemsokára Velibéget küldé nagyobb er>vel, hogy ezáltal biztositaná a budai részeket a magyaroknak és különösen Varkóczy Tamásnak támadásai ellen, ki az egri várból gyakran kicsapván, nyugtalanitá a törököket a budai részeken. Ekként meger>sitvén magokat itt a törökök, e várat 32 évig háboritatlanul birták. 1596-ban megszállá e várat Tiefenbach osztrák vezér, de a törököknek a vár felmentésére Jászberény fel>l segitség érkezvén, az ostromot abban kelle hagynia, s onnét tovább vonulnia. Kés>bb még ugyanazon évben augusztus közepe táján, Vácznak elfoglalása után, ismét megszállá e várat Miksa f>herczeg, egész erejét annak ostromára forditván. Az >rség s annak vezére, az ifju és bátor Arslán h>sies elszántsággal védék a megtámadott várat, s abból kirohanván, többször visszaverék és megrettenték a miéinket. S mid>n a vár több napokig tartott ostrom által nagyon megrongáltatott s azon több helyeken már rés töretett volna: a miéink felszóliták az >rséget annak megadására; de Arslán kevélyen utasitá vissza az alkudozást, kit h>slelkJ özvegy anyja is atyja vitézségére és h>stetteire emlékeztetve intett és buzditott az elszánt védelem további folytatására, vagy, ha a végzet ugy akarná, a dics> halálra. Végre mid>n egy megujitott és három óráig tartott kemény ostrom után a miéink visszaveretve, táborukba tértek volna: a törökök is a hosszu küzdelemben elfáradva és kiéhezve lévén, étkezés és pihentetés végett visszavonultak a város- és várba, nem is gyanitva, hogy a miéink, kiket visszavertek, és e kemény küzdelem után szinte pihenni véltek, ujabb kisérletet

tegyenek a visszavert s abban hagyott ostromnak megujitására; ezek azonban ez alkalmat felhasználva, miel>tt a város- és várban az étkezésre elszéledt törökök magokat rendbe szedhették volna, a már úgyis megrongált és vigyáztalanságból >rök nélkül hagyott vár falait hirtelen megrohanják, s a nem védett vár- és városba betörvén, e nem is gyanitott roham által zavarba hozott törökököt megtámadják, s minden kemény ellentállás és elszánt védelem daczára is legy>zik és irgalmatlanul leölik. Itt lelte h>shalálát az ifju és bátor Arslán is, ki a piaczra, hol a harcz legtüzesebben folyt, rohanva, s ott elszántan harczolva esett el nagybátyjával Kurttal együtt. A miéink a harcz tüzében, a két hétig tartott ostrom és a kemény ellentállás feletti boszujokban, még a fegyvertelen nép is n>k iránt is kegyetlenkedtek, irgalmatlanul és minden különbség nélkül leölvén minden törököt, a kit csak megkaphattak; s>t a német katonák féktelen dühössége annyira ment, hogy még a holt testekkel is illetlenül s embertelenül bántak. A vár bevétele után Miksa f>herczeg az árkokat és töltéseket, melyeket a vár ostromlása végett hányatott volt, behuzatván, s a várnak megrongált falait és részeit kijavitatván, ott hagyá annak védelmére Serényi Mihályt, ki azel>tt füleki várnagy volt. Azonban ez, mid>n hirét hallaná a török császár jövetelének, ki nagy sereggel közelednék, rémültében a várat felgyujtatván, oda hagyá, s az >rséggel és hadi szerekkel Váczra vonult, s a törökök az elhagyott várat ismét elfoglalák és fölépiték. 1603-ban ismét megszállotta e várat Nádasdy és Sulcz mintegy hatszáz f>b>l állott vegyes sereggel, de mid>n már az ostromhoz készülnének, a várból kirohant törökök megtámadák és csak nem megszalaszták >ket; azonban az épen jókor segitségökre érkezett Roszwurm vezér nagyobb seregével visszaszoriták a várba a törökököt, kik a megtámadott várnak védelmére er>sen készült. De mid>n a vár minden oldalról er>sen bekerittetnék, s annak ostroma megkezdetnék: az ostromlottak feladák a várat, a honnét mintegy négyszáz török ment Szolnokba, minthogy az alku pontja szerint Egerbe vagy Budára nem bocsáttattak, itt hagyván huszonnégy ágyut, és nagy mennyiségJ hadi készletet s eleséget. Roszwurm vezér pedig kétszáz huszár és kétszáz német gyalogból álló >rségre bizá az elfoglalt vár védelmét. De nem sokáig maradt a miéink birtokában e vár; mert a következ> évben a vár kapitánya hallván Hasszán basa jövetelét, ki szeptember 10-dikén Pestre érkezett, rémültében felgyujtatván elhagyá a megvédhetetlennek gondolt várat, melynek lángjai gyászos fényt vetének az onnét elköltöz>knek utjára. - Az elhamvasztott várat a törökök ujra elfoglalván, romjaiból harmadszor fölépitették s meger>sitették, és még 74 évig birták folytonosan. De 1678-ban Merz és Häussler vezérek ismét visszavevék azt t>lök, és hogy többé el ne foglalhassák, ujra felgyujtották, és földig leromboltatták. S ekkor temetkezett végkép sirjába az annyi véres zivatart kiállott régi vár >si fénye. De e hely a függetlenségi harcz történetében ismét nevezetes l>n egy 1849. aprilhó 2-dikán vívott csatáról, mely a magyarok gy>zedelmével végz>dött. Itt hajdan a premontreiek monostora és prépostsága volt, mely okleveleinkben 1345ben emlittetik, és különös kiváltságánál fogva az esztergomi érsekség hatósága alatt állott. Hogy mikor és ki által alapittatott, nincs még kimutatva; Erdey ugyan azt állitja, hogy Vancsa István esztergomi érsek lett volna annak alapitója, de állitásának igazolása semmi kutforrásra sem hivatkozik. A fölebb leirt harczok és dulások között ez is elpusztult, s csak czime és némi realitása maradt fönn, mely most az itteni lelkészséggel van összekapcsolva.

Bél Mátyás szerint itt régebben a kapucinosoknak is virágzó kolostorok volt. Hatvan, mely hajdan oly nevezetes hely volt, ma csak kisebbszerü város a herczeg Grassalkovich által épitett kastélylyal és sóházzal, melyet azonban most nagyon élénkit a vasutvonal, mely által Pesttel és más nagyobb városokkal közlekedik. Pászthó.

A honfoglalás történetében szinte emlittetik, mint nevezetesebb hely, hol névtelen jegyz>nk el>adása szerint, Árpád, minekutána Heves vármegye területét vagyis a Mátra vidékét meghódoltatta volna, táborával megpihent, s innét küldötte seregének egy részét Szóárd, Kadocsa és Huba fejedelmi személyek vezérlete alatt Gömör, Nógrád és Nyitra vidékeinek meghóditására. Itt egy 1135-ben kelt oklevél szerint királyi udvar vagy szállóhely (ubi est regalis curia) volt, melyet Jerney szerint Aba király épitett volt, a mi arra mutat, hogy e hely az Aba nemzetség birtoka volt. Itt mulatott Venczel király 1303-ban sz. kereszt feltalálása ünnepe körül, amint ezt bizonyitja az egri káptalan kérelmére adott s itten költ azon levele, mely által István nádort és borsodi f>ispánt eltiltja az emlitett káptalan Chepus és Buben nevü birtokainak elfoglalásától. Itt hajdan vár is volt, mely még az 1549. 44-dik t. czikkben emlittetik, de kés>bb egészen elpusztult, s csak emléke maradt fenn a történelemben. Mikor és ki által épittetett, arra nincsenek adataink. S minthogy névtelen jegyz>nk e várat nem emliti Árpád itteni táborozásában; ebb>l igen alaposan következtethetni, hogy az az > koránál kés>bben épült. De e hely jelent>ségét még jobban nevelte a zirczieknek hajdan itt virágzott nevezetes monostora s apátsága, mely kitJn>bb apátságaink közé tartozott, s iróink által az egri püspöki megye ékességének (ornamentum Dioecesis Agriensis) neveztetett. Mikor és ki által alapittatott, nincs följegyezve, csak annyi bizonyos, hogy már 1190. körül állott. E monostor régibb kegyurai közül emlittetnek: 1265-ben István, Domokos mester fia, a királyné lovászmestere, és Jób pécsi püspök. - 1272-ben Dorcsy István (Stephanus de Dorch) tárnokmester. - 1320-ban Hasznosy Domokos (Dominicus Magnus de Hasznos) nádor. - 1396 ban Pászthóy János, Domokos fia (Joannes de Pászthó filius Dominici) országbiró. - 1407-ben Thary L>rincz (Laurentius de Thar) pohárnokmester. V. István ifjabb király 1265-ben a fölebb nevezett István lovászmesternek - mint a pászthói monostor kegyurának - oly kiváltságot adott: miszerint ezen monostor jobbágyainak ügyeiben > rajta kivül se a nádor, se az országbiró, se az ujvári (hevesujvári) f>ispán ne biráskodhassék; a mi szinte a monostor régi kiváltságaira látszik vonatkozni. De e monostor is, mely egykor oly szépen virágzott, s e vidék ékessége volt, a mohácsi vész után bekövetkezett válságokban többi monostoraink gyászos sorsára jutott, s annak szerzetesei 1544-ben a törökök által a nádasdi pusztán (in praedio Nádasd) leöletvén, feldulatott. Az apátság czimét és némely még fenmaradt vagy visszaszerzett javait kés>bb egyideig világi papok birták, kiknek azok id>nként adományoztattak, mig 1743-ban a monostor ismét helyreállittatván, azok arra, mint illetékes tulajdonosra, visszaszállottak. De kés>bb, mid>n József császár által e szerzet

eltöröltetett, e monostor is megszünt, s e szerzetnek ujabbi visszaállitásával sem jött többé létre; az apátság azonban, egyesittetve a pilisi, és zirczi apátságokkal, fenmaradt. Megemlitend> még az is, hogy itt kelettkezett, s innét vette nevét a Ratold nemb>l származott s a XVI. század elejéig vagy közepéig virágzott Pászthóy család, melynek a már többször emlitett István, Domokos mester fia, V. István király nejének lovászmestere volt az >se vagy törzsöke, ki, mint más helyen emlitve volt, V. István ifjabb királytól nyerte adományban Ágas várat a hozzá tartozott falukkal és a pászthói monostor kegyúri jogával együtt. E családból ágazott ki a Thary, és a már más helyen emlitett Hasznosy család is. E szerint a monostornak fölebb el>sorolt kegyurai, kik között emlittetik Hasznosy Domokos nádor és Thary L>rincz pohárnok-mester is, mind egy törzsb>l, a Pászthóy család törzséb>l származnak, s a monostor kegyúri jogát, mely e családnak volt adományozva, örökség utján nyerték. Pászthó most szép kis mez>város, melyet az apátság és Almásy András kastélya, és több uri családok házai diszesitenek. Pata.

Ezen hely Pata vezért>l vette nevét, kinek itt egykor vára volt, mely szinte emlittetik a honfoglalás történetében. Ugyanis névtelen jegyz>nk világosan irja, hogy Árpád mikor meghódoltatta a Mátra vidékét, Edu- és Edumer kún vezéreknek, kik még Kiovnál csatlakoztak volt a magyarokhoz, nagy földet adott a Mátra erdejében, hol azután az > unokájok Pota vagy Pata várat épitett, kinek nemzetségéb>l származott kés>bb Sámuel vagy Aba király. Névtelen jegyz>nk ezen tudósitása nemcsak a honfoglalás történetében, hanem a régi nemzetség vagy családtan (geneologia) tekintetében is figyelemre méltó, mely világot vet azon régi nemzetségek eredetére, melyek egykor e vidéket birták. Ugyanis eszerint Aba király Pata vezér nemzetségéb>l származott, s igy a Csobánka és Kompolthy családok, melyek okleveleink szerint az Aba király nemzetségének voltak ágai, szinte e nemzetség törzsökét>l Pata vagy Edu és Edumer kún vezérekt>l vették eredetöket, kiknek Árpád a Mátra erdejében nagy darab földet adott. És csak ugyan ezen vezérek ivádékai, a Csobánka és Kompolthy családok, birták egykor a Mátra vidékét; s Gyöngyös is, mely a Mátra alatt Pata szomszédságába esik, mint fölebb emlit>k, a Csobánka család >si birtoka volt. Pata vezér vára a hagyomány szerint azon a hegytet>n állott, mely alatt keletkezett kés>bb a hasonnevJ helység vagy város. Hogy ez egykor nevezetes hely volt, azt mutatja az is, hogy innét vette nevét az itt alakult f>esperesség is, mely már a legrégibb oklevelekben patai f>esperességnek (Archidiaconatus de Pata) neveztetik. De e helyet kés>bb még nevezetesebbé tették a csehek, kik azt a XV. század közepe táján elfoglalván, itt várat épitettek, melyben magokat megfészkelték, a honnét azután e vidéket nyugtalanitották. E vár ugyan csak fából volt épitve, de azért, mint Bonfin irja, igen meg volt er>sitve nemcsak a hely természeténél és fekvésénél, hanem mesterséges készitésénél, s >rségénék ereje- és nagy számánál fogva is, a mit igazol annak Bonfin által leirt ostroma is, mely nagyobb er>t kivánván, el>ször abban hagyatott, és csak Mátyás király által l>n sikerrel megujitva s a vár bevéve, a mi igy történt: Rozgonyi Sebestyén - ki 1458-ban Hederváry László egri püspökkel egyesülve a cseheknek több várait és rablófészkeit bevevé, s >ket több helyen megveré - a következ> 1459-ben ismét a Heves Gömör és Kis-Hont vármegyékben terjeszkedni, s e részeket

nyugtalanitani kezd> csehek megfékezdsére küldetett, ki is legel>ször a patai várat vette czélba, s azt rögtön nemcsak bekeritette, hanem vivását is mindjárt megkezdette. Els> nap a hirtelen megindult zápores> miatt félbeszakadt a megkezdett ostrom, megujúlt más nap nagy tüzzel, de még makacsabb ellentállással fogadtatott és veretett vissza a várbeliek részér>l, kik tömérdek nagy köveket és szikladarabokat hömpölygetvén s eregetvén az el>nyomuló vivók fejeire, ezek soraiban nagy kárt tettek. Igy folyt hosszu ideig a többször megujitott véres tusa, melyben sokan estek el, és még többen sebesitettek meg mindkét részr>l. Végre a vivók kedvöket vesztvén felhagynak az ostrommal és visszavonulnak táborukba, mig nagyobb er> nem érkezik az ostrom sikeresebb folytatására. E kedvetlen hirrel Rozgonyi maga siet a királyhoz, ki akkor Várkonyban a Tisza mellett id>zött az oda rendelt nagybátyjávali találkozás és kibékülés végett; a mi sikerülvén, a király maga jött a patai táborba az ostromot megujitani, s vezetni. A szeretett ifjú és még szinte gyermek király váratlan megjelenése felvillanyozá a kedv-vesztett sereget, bátorságot öntve a csüggedez>kbe; ellenben lehangolá és zavarba hozá a várbelieket, kik úgyis be lévén keritve, segitséget s élelmet sehonnan sem kaptak. A király jelenlétében megujult az ostrom és küzdelem oly tJzzel és sikerrel, hogy az >rség nem tarthatván magát, kénytelen vala négy napi fegyverszünetet kérni, s azután magát megadni. Igy végz>dött a patai táborozás s vétetett be a vár: a mi annál nevezetesebb; mert ez volt az ifju fejedelem legels> hadi tette s gy>zedelme. A csehek emlitett favára Bonfin szerint egy hegytet>n állott, s hihet>leg Pata emlitett várának helyén s akkor talán még fennállott falaira vagy alapjára volt épitve, minek némi nyomai még ma is látszanak. Pata most kisszerü mez>város egy régi egyházzal, mely a kés>bbi ujitások és változtatások daczára is mutatja eredeti alakját s a régibb épitészet jellegét, és mint a régiség becses mJemléke a régészek figyelmét megérdemli. Sár.

Ezen helység az Aba király birtoka volt, hol > 1042-ben a benczések számára monostort s apátságot alapitott, mely a mohácsi vészig virágzott, s azután az arra következett válságokban elpusztult, s romjai a helység feletti dombon ma is látszanak. E monostor kegyurai Aba király halála után eleinte a Csobánkák, s ezeknek notáj a után a Kompolthyak lettek, s így a kegyúrijog, mely a monostor alapitásából származott, állandóul az alapitó király nemzetségében maradt, s az a király adományozások által e nemzetség egyik ágáról csak a másikra szállott. E monostorban temettetett az alapitó király, ki el>bb, mint régi krónikáink irják, a Tisza vidéken némelyek szerint Csépán, mások szerint Csabán vagy annak vidékén volt eltemetve, hová ménf>i csata vesztése után menekült, és hol ellenséges indulatu urak által, kiket uralkodása alatt megbántott volt, megöletett; de azután egynehány évvel, hihet>leg az általa alapitott szerzetesek kegyeletéb>l, teste fölvétetvén, ide hozatott, s e monostorba temettetett. A hagyomány szerint Aba király sirboltja b. Baldácsi k>be vágott pinczéjének egyik szakaszában volt, hol egy kés>bb oda állitott márvány táblán erre vonatkozó felirás is olvasható. Ha e hagyomány valóságon alapszik, s a király sirboltja csakugyan itt nyomozandó: ez arra mutat, hogy az emlitett pincze volt hajdan a monostor katakombája vagy temetkéz>helye, s e fölött állott a monostor vagy annak egyháza.

Solymos.

A hajdan virágzott Solymosy család birtoka volt, melyet, miután e család, utólsó ivadékában, Solymosy Lászlóban, kihalt volna, Zsigmond király Kápolna, Dob és Sz. Pataka nevü birtokokkal együtt 1430-ban Rozgonyi Péter egri püspöknek adományozott az általa tervezett prépostság alapitására, mely birtokokért azután a nevezett püspök Kis-Tályát és Novajt adta az általa alapitott eger-vári prépostságnak. A mult század elején épült solymosi templom egy régibb templom homlokzata- és tornyához van ragasztva, melyet még a Solymosi család, mint kegy- vagy földesuraság, épitett volt a XIV. században, amint ezt mutatja a torony falába illesztett négyszegletJ k>, melyre paizs és Sólyommadár, mint a Solymosy család >si czimere, van kivésve, melyhez hasonló czimerJ emlékk> találtatott a régi kriptályban is. E helység határában némi nyomai látszanak egy régi monostornak, melynek emlékét ma is fentartják Monostor tisztása Monostor völgye, Monostor pataka nevJ határhelyek. De mikor, ki által, és mily szerzetesek számára volt alapitva, és mikor pusztult el, arról hallgatnak irott emlékeink, sem Pázmán Péter, sem Fuxhoffer nem emlékezik róla. Emlittetik ugyan a nevezett irók által egy másik solymosi monostor; de az Arad vármegyében Világos vára közelében feküdt. A solymosi erd>ben vára is volt a nevezett családnak, melynek romjai most is fenvannak, de irott emlékeink err>l is hallgatnak. Tarna-Eörs.

E helység eredetileg várjószág volt, mely elpusztulván, a vár hatósága alól kivétetett, és V. István ifjabb király által 1264-ben Kompolthy comesnek adományoztatott21 melynek birtokában III. Endre király által 1291-ben Kompolthy Péter is meger>sitetett. Itt kés>bben kisebbszerJ vár is volt, melyet a törökök Egerrel együtt sokáig birtak; ebb>l épült kés>bb a b. Orczy családnak ma is fennálló szép kastélya. Itt vagyis e helység melletti táborban halt meg Bottyán János II. Rákóczy Ferencz hires tábornoka 1709. september 27-dikén, ki innét Gyöngyösre vitetvén, ott nagy pompával a Ferencz-rendüek templomába temettetett. Ez volt kedves lakóhelye, s tetemei itt is nyugszanak b. Orczy L>rincz tábornok és jeles hazafinak, ki nemcsak a hadi és polgári pályán szerzett érdemeket, hanem mint költ> is irodalmi nevet vivott ki magának. Vámos-Györk.

E helység már 1333-ban virágzott, s régentén erre vonult keresztül az országút vagy nagyút, melyet fölebb Kompolthnál érintettünk, s itt, mint a helység neve is mutatja, szinte vámszék vagy vámszed> hely volt. Ennek szomszédságában esik Monostor nevü puszta, hol némelyek szerint a templomosoknak, mások szerint pedig a benczéseknek monostora volt, s innét veszi eredetét a Boldogságos Szüzr>l nevezett monostori apátság (Abbatia B.Mariac Virginis de Monostor non procul a Vámos-Györk), melynek czime ma is fen van.

... quamdam terram Castri Vjuar, Eörs vocatam, vacuam penitus et habitatoribus destitutam, a castro penitus exemptam sibi (Comiti Kompold)... contulimus, dedimus et donavimus jure perpetuo possidendam.

21

Veres-Marth.

Ez eredetileg a Csobánka család birtoka volt, hol Csobánka Péter, Sámuel és Dávid által 1304-ben Keresztel> sz. János tiszteletére a pálosok számára monostor alapittatott, s ezen monostor részére hasittatott ki e hely a Bene nevü puszta határából egy darab sz>l>hegygyel együtt, mely ma is, habár a Gyöngyöshöz tartozó Bene határában esik, veres-marthi sz>l>nek neveztetik. Minthogy e helység Sárral és Benével határos; Pázmán az itt állott monostort Sári perjelség nevezet alatt emliti, mely szerinte a Bene völgyön feküdt (Prioratus de Saar in valle Bene). Visonta.

Ez is a Csobánka család birtoka volt, melyet Róbert-Károly, a trencséni Csák Máté pártjára állott Csobánka Pál nótája után, 1323-ban Kompolthy Imrének adományozott több hozzá tartozott jószágokkal együtt, ki innét kezdvén magát irni, törzse lett a Kompolthy család visontai ágának. Visonta már ekkor jelentékeny hely volt; mert ezen adománylevél szerint virágzó egyháza volt a sz. Kereszt tiszteletére és minden pénteken hetivásár tartatott itten. Egy 1347-ben kelt osztálylevél szerint itt németek is laktak; mert ezen osztálylevélben emlittetik Lebel németnek udvartelke (curia Lebel Theutonici) és a helység harmadik utczája „Magyarfalu”-nak neveztetik, kétségkivül, hogy megkülönböztessék e helység német részét>l. Visonta most virágzó helység, mely hires boráról nevezetes. Szolnok vidéke. Abád.

Ma Szalók- vagy Tisza-Abád. Ezt már névtelen jegyz>nk emliti, mint a Tiszán átkel> helyet vagy révet (portus Obád), melyr>l azt irja, hogy mid>n sz. István király a keresztény vallást behozta, Thonuz-obát nejével együtt, mivel kereszténynyé lenni nem akart, élve ide temettette22. - IV. Béla király 1251-ben meger>sit egy osztálylevelet, melynél fogva ezen helynek birtokosai e rév jövedelmeit magok között három részre osztják (qua mediante prouentus de Portu in Ticia ad possessionem Abaad in tres partes dividuntur). Ugyancsak IV. Béla királynak egy, az egri püspökség részére 1261-ben kelt adománylevelében emlittetnek a Tomoy nemb>l származó Dula és Sebestyén (Dula et Sebastianus de genere Tomoy), mint ezen hely- és révnek birtokosai, s az egri püspökség idáig terjed> birtokának szomszédai; a mi ismét igazolja névtelen jegyz>nknek azon el>adását, miszerint Takson fejedelem Thonuz-oba vezérnek, kit>l a Tomoy nemzetség származott, az abádi révig terjed> földet adott. Itt 1333-ban már virágzó egyház volt. Bala.

Már 1261-ben, IV. Béla királynak el>bb érintett adománylevelében emlittetnek a Balai nemesek (Nobiles de Bala), mint az egri püspökség Balával határos birtokának et dum beatus rex Stephanus verba vitae praedicaret, et Hungaros baptlzaret, tunc Thonuzoba in fide vanus, noluit esse Chistianus, aed cum uxore vivus ad portum Obad est sepultus.

22

szomszédai. - A Balai család, melynek e hely >si birtoka volt, kés>bbi oklevelekben is emlittetik: különösen a budai káptalannak egy 1461-ben kelt bizonyitványában, melyben Kompolthi Miklós tiltakozik Balai György és Barczay László ellen hevesmegyei több jószága elfoglalása miatt. Bala 1261-ben helység, 1333-ban népes egyház, a XV. század vége felé mez>város volt, még Oláh Miklós munkájában is, mint nevezetesebb hely emlittetik; ma puszta, régebben a Malonyai család, annak kihaltával most a kincstár birtoka. Fegyvernek.

Már 1214 -ben emlittetik a Váradi Regestrum 389-dik pontjában, 1333-ban virágzó egyház, s a XV. században népes mez>város volt, hol Küls>-Szolnok vármegye, mig önálló törvényhatóság volt, több izben tartott gyJlést, melynek végzései igy fejeztetnek be: „Datum in oppido populoso Fegyvernek.” Hajdan Fegyverneky család is virágzott, mely többször emlittetik okleveleinkben; de hogy ez volt-e e családnak birtoka és innen vette-e nevét? nem igen lehet az ide vonatkozó oklevelekb>l bizton meghatározni; mert hazánkban több ily nevJ helyek is voltak és vannak, melyek a hasonnevü családnak nevet adhattak. Ezen virágzó és népes mez>város kés>bb, hihet>leg a törökök alatt, elpusztult, s ma nagy kiterjedésü népes puszta, mely nagyrészint gr. Szapáry József e puszta egyik birtokosa által népesittetett be, ki 1845-ben ide két helyre jelentékeny számu németeket vagy svábokat telepitett, mely két telepitvény ma Annaházá-nak és Szapárfalvá-nak neveztetik. Itt 1862-ben ujra egyház állittatott, s a vallási alap és Bartakovics Béla egri érsek költségén diszes templom és paplak épült. Kenderes.

E helységnek, mely hajdan Kerekház- vagy Keregháznak is neveztetett, egy harmad részét Óváry Pál itél>mester, ki azt a tiszab>i nemesekt>l vette volt örök áron, a pálosok Buda melletti monostorának (domui Ecclesiae S. Laurentii prope Budam, fratribusque Eremitis ibidem Deo famulantibus) adományozta 1411-ben, melyet ez id> óta birt a nevezett monostor a szerzet eltöröltetéséig, s melyet e czimen bir most is az ily eltörölt szerzetesek jószágaiból alakult vallási alap. Kengyel.

E hely, mely hajdan falu volt, s Peló-nak vagy Kengyelszállás-nak neveztetett, ma pedig népes puszta, már 1075-ben emlittetik, mint a Garam melléki apátság birtoka, mely az alapitó I. Geiza király által adományoztatott volt ezen apátságnak. II. István királynak 1124-ben kelt ujabb adománylevelében Kengyel, mint viz és révhely, emlittetik (Terram Pelu ultra Tissam supra portum aquac Kengelu). A mi arra mutat, hogy a Tiszának egy ága akkor Kengyelen folyt keresztül és Kengyelnek egy része szigetben feküdt, a mit igazol az is, hogy Kengyelnek egy része, melyet most a Blaskovics család bir, még ma is Kengyelköz-nek neveztetik: a köz ragaszték pedig közönségesen viz közötti helyet jelent. És csakugyan kés>bb is volt itta Tiszának egy kiöntése vagy ere, mely Tenyön alól szakadt ki és a Derzsi-gát felé Kengyelnek egy részén keresztül folyt, s mely nagyobb áradás idején a Derzsi-gát alatti térséget egészen elöntötte, s a kengyeli lapost vízzel megtöltötte, mig az emlitett Derzsi-gát által el nem fogatott. Mid>n a nevezett apátság a mohácsi vész után bekövetkezett váltságokban elpusztult, ezen birtoka is a világiak által foglaltatott el, s a XVII. század elején egy régi Regestrum

szerint már több nemesek kezén volt, mig végre a mult század elején Török-SzentMiklóssal együtt az Almásy család birtokába jött. Ságh.

E hely, mely hajdan falu volt, most puszta, már 1075-ben emlittetik, mint a Garám melléki apátság birtoka, melyet kés>bb közösön birt a sághi monostorral. Ezen birtoknak régi határait megváltoztatták, s annak nagy részét elfoglalták 1406 körül Wezsenyi Miklós, Szomoghy Miklós, Csépa László és János, Istvánházy István és András, kiknek foglalásai ellen az emlitett monostorok nevében tiltakozott Hidágai Deák Balázs Küls>-Szolnok vármegyének 1406-ban Tamásy János és Laczk Jakab erdélyi vajdák által tartott gyülésében. Kés>bb a nevezett monostorok pusztulása folytán a váczi püspökségre szállott, egy régibb Regestrum szerint még a XVII. század elején a nevezett püspökség jószágai között emlittetik, most a gr. Tige és Luby család birtoka. Szolnok.

Tekintve e város fekvését, vidéke termékenységét, de f>leg a Zagyva folyónak a Tiszába szakadása által képezett védelmi helyzetét, már régentén e vidéknek egyik nevezetesebb pontja és kulcsa volt. Névtelen jegyz>nk ugyan nem emliti Árpád azon hadjáratában, melyben e vidéket a Zagyva folyótól és a Tetétlen nevJ halomtól a Tisza mentében Alpárig meghódoltatta; de kés>bbi iróink különösön Istvánffy és utána mások azt állitják, hogy a magyarok itt már Árpád alatt várat épitvén, azt itteni megtelepedésök s inneni kiindulások központjává választották, s innét indult ki Árpád Zalán bolgár fejedélem ellen, kit Alpárnál legy>zvén, e vidéket meghódoltatta. Hogy mily kútforrásból van ezen el>adás meritve, és névtelen jegyz>nk hallgatása mellett mennyi hitelt érdemel, azt itt most nem nyomozzuk; hanem annyi bizonyos, hogy ez már Geiza fejedelem alatt jelentékeny hely volt; mert mid>n szent István király alatt az ország könnyebb kormányzás végett vármegyékre osztatott, itt szintén egy vármegye alakittatott, mely e város- vagy vártól kölcsönözte nevét. De nagyobb történelmi jelent>séget szerzett e városnak azon nevezetes er>sség, mely itt kés>bb I. Ferdinand alatt 1549 és 1550-ben a törökök feltartóztatására épült, kik készültek e helyet elfoglalni, s itt várat épiteni, hogy magoknak e vidéket biztositsák, s innét a szomszéd Heves vármegyét is elfoglalják vagy nyugtalanitsák; a mir>l az országnak ezen a vidéken lakó f>emberei és különösen Heves vármegye rendei 1549 elején egy Várday Pál esztergomi érsekhez intézett levelök által I. Ferdinánd királyt oly czélból és kérelemmel értesitették: hogy a törökök ezen tervét meghiusitandó intézkednék ezen helynek mennél el>bb leend> elfoglalása, s ott egy er>sség épitése iránt, mint a mely a Lengyelország, Morva s Erdély közötti összes földterületnek legbiztosabb oltalma s védfala leendene. Minek folytán I. Ferdinand 1549-ben gr. Salm Miklós és Báthory András f>vezéreit Szolnok elfoglalására küldé, kik az egri vár visszafoglalása után az eddig magára hagyatott Szolnokot is minden ellentállás nélkül elfoglalák, s összehivatván e vidék f>embereit, nemeseit és földnépét, az épitend> vár területét kijelelék, s azt mindjárt szeptember közepe táján épittetni kezdék Istvánffy szerint azon a helyen, hol a hét vezér által épitett vár egykor állott, s hol a Zagyva folyónak a Tiszába szakadása már a természett>l egy meger>sitett védelmi pontot képezett. E várnak falai vagyis keritései a füzfákból készitett fonások közé a Zagyvának mélyebbre ásott és megnagyobbitott árkából kikerült földb>l és hantokból hányattak s emeltettek oly magasságra, hogy a várbeli épületek nem látszottak ki, és sJrJen összevissza palisadokkal vagyis védkarókkal er>sittettek meg, melyek Istvánffy szerint egy

három szögletet képeztek; azonban a vár helyének megtekintése arra mutat, hogy az nem volt egészen három szögletes, hanem inkább egy szabálytalan négyszöget képezett, mely nyugot fel>l szélesebb, kelet fel>l pedig keskenyebb volt, de nem egész csúcsra vonódott össze, és mind a négy szögleten öblös és mintegy hat öl széleségü bástyák emelkedtek. E vár, mely négy ezer embert könnyen befogadhatott, nemcsak mesterségesen és nagy er>vel készittetett és begyepezett földkeritések, hanem a természet által is nagyon meg volt er>sitve, a mennyiben az a Tisza és a Zagyva vize és mély árka által volt körülvéve és fedezve, s a várostól is egy mély árok által volt elválasztva, melybe a Tisza- és Zagyvából jött a viz, s melyen felhuzó hid állott. Ezen felül a Tiszának kiöntésekor e várnak környékét kelet és dél fel>l majdnem mérföldekre boritotta a viz és posvány úgy, hogy azt arról az oldalról megközeliteni teljes lehetetlenség volt. Elkészülvén 1550 vége felé a vár, azt Ferdinand több évekre szükségelt hadi és élelmi szerekkel megrakatta; 24 nagyobb ágyu, 3000 puska, 800 mázsa puskapor s egyéb hadi s élelmi készletek roppant mennyiségben szállittattak bele. - Els> kapitánya l>n Zay Ferencz, ki azel>tt egri várkapitány volt; de ez nem sokára Komáromba a Dunán felállitott hajós sereg kormányára hivatván, helyébe 1551-ben a vitézségér>l ismeretes Horvátinovics Bertalan neveztetett ide várkapitánynyá, de ez Bécsbe utaztában Balassa-Gyarmat s Ipolyságh között a törökökt>l elfogatván, Konstantinápolyba vitetett, s ott halt el. Ennek utóda l>n Nyáry L>rincz, ki alatt a nagy er>- és költséggel épitett és kell>leg felszerelt vár az >rség gyávasága miatt török kézre jutott, a mi igy történt: Ali budai basa 1552-ben több helyen megvervén Ferdinand seregét, s e gy>zedelmeiben elbizakodván, javallá Amhád nagyvezérnek, ki akkor Erdély szélein s a Bánságban táborozott, hogy a török hatalomnak ez országbani megszilárditása végett kisértenék meg az ország szivében fekv> s annak védelmére még fenlév> szolnoki és egri várat közös er>vel megszállani, és, ha a szerencse fegyvereiknek kedvezend elfoglalni. Ezen javaslat a nagyvezér részér>l tetszéssel fogadtaték, kit>l Ali basa azon választ nyeré: hogy Szolnok alatt találkozand vele; addig is siessen a várat bekeriteni s ostrom alá venni: mire Ali basa némelyek szerint 20, mások szerint 12 ezernyi seregével Szolnok alá indult. A várbeli >rség Szalay László, és Horváth Mihály szerint 1400, Istvánffy szerint 800, mások szerint 750 katonából állott, kik között 50 spanyol 300 német és cseh, 400 magyar lovas és gyalog volt; a lovas sereg fejei Pekri Gábor Strezenkovics Mátyás, és Móra Gáspár voltak, mindenik száz száz lovast vezényelvén, a magyar gyalogság élén pedig Keledy István százados állott. - Ali basa mondott seregével augusztus 22-dikén megérkezett Szolnok alá, s mind a várat, mind a várost bekeritvén, ostrom alá vette, és nyolcz napot töltött a vár alatt a nélkül hogy folytonos heves ágyuzásainak legkisebb eredménye lett volna. Végre megérkezvén a nagyvezér is, roppant táborával Szolnoknak messze nyuló térségét elboritá, és tüstént követeket küldvén a várba, Nyáryt annak önkéntes átadására felszólitá, azt ürügyölvén: hogy a vár II. Solimán császár és nem Ferdinánd földén van épitve: meghagyván egyszersmind azt is a követeknek: hogy a várparancsnokot az önkéntes feladásra ajándékokkal s igéretekkel is rábirni igyekezzenek; ellenkez> esetben pedig az ajánlat netaláni visazautasitásához fenyegetéseket s ijesztgetéseket is ragaszszanak. De Nyáry az ajánlatot visszautasitá; mire a vár három napon át szakadatlanul ágyuztatott, de minden eredmény nélkül; mert a vastag hantos és már begyepesegett földbástyák sértetlen kiállák az ostromot, és kétségkivül tovább is kiállották volna, ha az >rség is hasonló

lelki er>vel s elszántsággal birt volna; de ezekben sem a haza eszméje lelkesedést, sem a tekintélytelen várparancsnok erkölcsi er>t nem vala képes ébreszteni, s az annyiféle nemzetbeli >rség külön csapatai csak azon egyben egyeztek meg egymással, hogy bizodalmok a várparancsnokban, és kedvök a védelemre egyformán hiányzott, s ennek folytán szeptember 4-dikét megel>z> éjszakán a várból rútul mindnyájan megszöktek. A magyar lovasság ritka vakmer>séggel lovastól Szanda felé a Tiszán átuszott; még a magyar gyalogság hajókon verg>d>tt át a tulsó partra, a kikhez csatlakoztak a spanyolok is, tudván, hogy ezek, mint hazabéliek, a Tiszán túli táj ismeretével birnak, s általok bizton elkalauzolhatnak. A németek és csehek félig sárral iszapolt hajóikkal részint megfenekelvén, elsüljedtek, részint kés>n értek a tulsó partra, s nem ismérve a tájat, bolyongtak, mig az >ket üldöz> törökökt>l utóléretvén, részint levágattak, részint elfogattak. - Nyáry csak hajnal hasadtával vevé észre, hogy a várban egyedül maradt, s az >rségnek a történelem által méltán megrótt gyávaságában tagadhatatlanul > is osztakozott, mid>n egyedül maradtában lóra ülve oly szándékkal szágult ki a vár kapuján, hogy utat keressen magának a távozásra, és csak mid>n látta, hogy a törökök által minden nyilások úgy be vannak keritve, hogy semerre sem menekülhet, ébredt fel becsületérzete és lélekismérete, mely >t esküjére emlékeztetve, visszatérésre késztette. Visszatére tehát, és becsukván a vár kapuját, ott várta be el nem maradhatott sorsát. - E közben reggel felé a törökök bámulva kezdik észrevenni, hogy a várban mély csend van, s az addig látott örség többé sehol sem látható; sebes rohammal közelitének a vár kapujához, s azt betörve a küszöbnél viaskodó Nyáryt elfogják, s a várnak ily könnyü szerreli bevétele felett „Alla” örömkiáltások között a nagyvezér táborába hurczolják; a honnan némelyek szerint megszökött, mások szerint pedig Konstantinápolyba küldetett, a honnét csak kés>bb menekült haza, kit azután Nádasdy Tamás hadi törvényszék eleibe akart állitani, de Oláh Miklós pártfogása folytán kegyelmet nyert. - A nagyvezér elbámult az >rség gyávaságán, s lóra Ali basa kiséretében vonult be a mindenféle hadi és élelmi szerekkel gazdagon megrakott várba s annak oltalmára válogatott török lovasságot és leghivebb jancsárainak egy részét ott hagyva, roppant hadával Eger ostromára indult. A törökök ekkép elfoglalván a várat, azt 1685-ig birták (kivéve az 1678-1683 között es> 5 évet, mikor az a Tököly Imre birtokában volt) s kik azt még jobban meger>sitvén, itteni uralmok egyik központjává tették, s innét gyakran kikirándultak az ország alsó s Erdéllyel határos vidékeire, azokat pusztitván vagy elfoglalván. A szolnoki bégnek er>szakos foglalás és hatalmaskodásait megható szavakban festi Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem 1594-ben Gyula-Fehérváron tartott erdélyi országgyülést megnyitó beszédében, melyben panaszkodik, hogy Sasvár szolnoki bég és más rablók több mint 280 mez>várost és falut szakasztottak és foglaltak el az > birtokából, melyeket nehéz adóval terhelnek. De itt mell>zzük azon kirándulásokat, melyeket a törökök e várból távolabb es> vidékekre tettek, melyek úgy sem tartoznak szorosan ide. Miksa f>herczeg 1595-ben miután a Szolnok és Gyula közötti 12 mérföldnyi vidéket a törökökt>l megtisztitotta volna, Szolnok ellen fordult, s a Teng>nél hajóhidat vervén s a Tiszán átkelvén, october végén vagy mások szerint november elején azt megszállotta és négy napig ostromlotta; de az ostrom sikerét meggátolta a bekövetkezett kora tél, melynek hidege s egyéb visontagságai miatt kénszerült a f>herczeg b. Tenfellbach Kristóf és Basta György f>vezéreinek tanácsára az ostrommal felhagyni, s a sereget téli szállásra bocsátani. Meginditván a f>herczeg táborát, a hid >rizetére kétszáz vitézt hagyott hátra: hogy t. i. még az összes hadsereg, különösen annak a Tiszán tul maradt

része a betegekkel és társzekerekkel átvonuland, a híd fedezve legyen; azonban ezek a várból hirtelen kirohanó törökök által megtámadtatván, levágattak, s a hátra maradt társzékerek és egyéb hadi szerek elfoglaltattak. Gorové László és utána mások e hadjáratot 1596-ra teszik, s a keresztesi ütközettel hozzák kapcsolatba, azt állitván, hogy Miksa f>herczeg a kerestesi csata után vonult táborával Szolnok alá; de ez ellenkezik Istvánffy és más iroink el>adásával, kik e hadjáratot az 1595-ik év eseményei között emlitik, melyek megel>zték a keresztesi csatát. Ezután folytonosan birták a törökök Szolnokot egészen 1678-ig, mid>n Tököly Imrének hazaszerte gy>zedelmesked> seregei Heves és K>ls>-Szolnok vármegyét is pusztittatni kezdvén, Szolnokot is megszállák, s azt a megfélemlett törökökt>l alkudozás mellett elfoglalták; hihet> azonban, hogy azt a törökök nem annyira félelemvagy kénszerüségb>l, hanem inkább eleve kicsinált terv szerint adták át Tökölynek, ki azt 1683-ig birta, mikor Leopold király diadalmaitól megrettenve, Mehmet török császárral ujabb szövetségre lépett, mely szövetseg egyik pontjánál fogva a hatalmába vett várakat, melyek között volt Szolnok is, a törököknek, kik ugy látszik, nem igen biztak benne, átadni köteleztetett, s igy Szolnok ismét a törökök birtokába jött, kik azt 1683-ban junius havában ujra elfoglalták; de azután csak két évig birhatták; mert minekutána 1685-ben Schulcz és Caprara császári vezérek Eperjest és Kassát elfoglalták volna; Heissler és Mercz tábornokok hadosztálya Ónodból Szolnok alá jött, s azt bekeritvén, az >rséget a vár feladására sürgette; a várban parancsnokoló bég 24 órai id>t kért gondolkozásra, a mi annál könnyebben megadatott, mivel a fáradt seregnek is szüksége volt a pihenésre. Azonban miel>tt a kikötött határid> lefolyt volna, a törökök a várból rútul megszöktek, magok után nemcsak a várat és várost, hanem szaladások fedezésére még a hid utolsó ivezetét is meggyujtván. A mit mid>n a miéink észrevettek volna, minthogy a már ég> hidat el nem olthatták, a gerendákból hamarjában összerótt talpakon egynehány hajó és csónak segedelmével a Tiszán átkelvén, a megszökött törökök után siettek, kiket utolérvén megvertek, és kétszázat közülök elfogván, gazdag zsákmánynyal megrakodva tértek vissza. - Sajátságos végzetszerünek tünik fel, hogy valamint 1552-ben a mieinknek gyáva megszökése folytán egy kardcsapás nélkül került Szolnok a török hatalmába: ugy most, 133 év mulva, a törökök hasonló rút megszökése utján jött vissza Leopold király birtokába azzal a külömbséggel, hogy azt a törökök el>bb leégették, melyet azután Caraffa Antal f>vezér kijavittatván, német >rséggel megrakott, s>t 1687-ben magának is téli szállásul választott, hova azon év october 31dikén Soleyman Péter akkori török nagyvezért>l Mehmud aga több török kiséretében követségbe érkezett azon utasitással: hogy engedné >t alkudozás és békekötés végett Bécsbe utazni; de Caraffa Tököly Imre fejét kivánván zálogul, a követséget visszautasitotta Péterváradra. De csak tizenegy évig tartott Szolnok nyugalma; mert az 1697-ben ujra megzavartatott az el>bb csak a német katonák ellen Zemplénben keletkezett, de kés>bb Tokay Ferencz izgatása által nagyra növesztett lázadás által, melynek kártékony hullámzása Szolnokra is lehatott. Ugyanis miután e lázongók egynehány ezerre növekedtek, és Tokajba rohanva, ott a német öltözetü, de különben csekély számu >rséget leölték volna; ezen gy>zedelemt>l elkábitatva, Sáros-Patakot, Tályát, s a közbenes> helyeket pusztitva, Szolnok alá nyomultak, hol a várost és várat hirtelen elfoglalván, Tököly Imre fejedelem nevében mindent felégettek s elpusztitottak; mig e négy hétig tartott lázongásaik után herczeg Vaudemonte, Klökelsperg, és Martini tábornokok seregei által szét nem verettek.

De kevés ideig élvezhette Szolnok a békét; mert hat év mulva már a II. Rákóczy Ferencz fejedelem hatalmába került, kinek vezére Deák Ferencz azt, mely akkor német hely>rséggel volt megrakva, 1703-ban leginkább a hajduk segédkezése és vitézsége által ostrommal bevette, s a ráczok hires Kiba nevü kapitányát, ki 3000-nyi seregével siet vala annak felmentésére, megverte. Azonban mid>n Rabutin császári hadvezér 1706-ban annak visszafoglalására nagyobb er>vel jönne, a felkel>k nem bizva annak tarthatóságába, azt felgyujtva elhagyák; és Rabutin el>>rsei épen jókor érkezének, hogy a hidat és a vár védelmére szolgáló palánkokat a lángoktól megmentették. Rabutin a már jobbadán összeomladozott várat 7 ágyuval és két havi eleséggel megrakván, annak védelmét b. Bégán parancsnokra és 200 lovas rácz s 500 gyalogból állott >rségre bizta. De Rabutin nem sokára parancsot kapván, hogy a Tisza mell>l seregeivel Budánál táborzó Stahremberg Guidóval egyesüljön, és látván e várnak tarthatatlanságát, onnét az ágyukat a szegedi várba szállitgatá, az >rség kiinditása után pedig a várnak keritéseit és bástyáit földig lerontatá. 1710-ben Rákóczy a pusztán állott Szolnokot ismét elfoglalá, s azt Tisza melléki hadakozásainak központjává teend> ujra kezdé épiteni, s ide rendelvén a szomszéd vármegyék földnépét, ezek által Csajághy Imre várkapitány vezérlete és háromezer lovaskatona segédkezése és, ha szükségeltetnék, védelmezése mellett a vár omladékait kiásatá, a Zagyvából vezetett árkot kitisztitatá, s a várat ismét védelmezhet> karba hozá. De nehogy a felkel>k itt magokat meger>sitsék, s a Tisza vidékére nézve veszélyesekké váljanak, e vár visszafoglalása elhatároztatott, s arra Cusani Jakab vezérlete alatt october vagy mások szerint november havában egy jelentékeny sereg küldetett. A parancsnok a vár feladására szólittatván, minden alkut büszkén visszautasitott; de a vár védelmezésére felállitott háromezer demoralisált tiszántuli lovas, amint Cusani katonáit megpillantá, zavarba jött, nagy lármával összezajdulván lóra kapott, és a Tisza hidján áttakarodott; hiába igyekeztek >ket tisztjeik visszatartóztatni, a fékét vesztett had tova robogott. A bels> várban maradt s a lovasságtól igy cserben hagyatott háromszáz hajdu által a parancsnok alkudozásra késztetve, a várat feladta, és szabad menetelt nyert hajduival oda hagyta. Ez volt az utolsó hadi jelenet, melynek e vár szinhelyül szolgált, s ezzel megszJnt jelent>sége. Cusani ugyan javaslatba hozta és sürgette annak ujraépitését és meger>sitését; de javaslata nem vétetett foganatba. S ennek folytán a vár kés>bben pusztulásnak indult, s annak falai és romjaiból templom és házak épittettek, és ma csak a Zagyva árka, egyes dombok és földhányások jelzik annak régi fekvését és helyét. Szolnok az 1849-iki hadjárat történetében is nevezetes egy martius 5-dikén Karger osztrák tábornok és gr. Vécsey s Damjanics seregei között vivott véres csatáról, melyben a miéink gy>ztek, minek folytán Karger kényszerült nagy vesztességgel Abony felé visszavonulni. Itt már a régibb id>kben királyi sólerakó hely vagy raktár volt, amint ezt bizonyitják több oklevelek, melyekben a régi adományok értelmében vagy törvényes járandóságok fejében monostoroknak vagy más erre jogosult személyeknek a szolnoki raktárból bizonyos mennyiségü só évenként kiszolgáltatni rendeltetik. De fontosabb az a kérdés: hogy kik birták hajdan e várost? Némelyek azt állitják, hogy Szolnok régentén az erdélyi vajdák birtoka volt, kik hivataloknál fogva egyszersmind küls> Szolnok vármegyének is örökös f>ispányai voltak; de ez még nincs kell>leg bebizonyitva, és külömben is ha az erdélyi vajdák Küls> Szolnoknak örökös

f>ispányai lettek volna is: innét még nem következik, hogy egyszermind Szolnok városának is földesurai voltak. Ugy látszik, hogy Szolnok eleinte a korona vagy kincstár birtoka volt, és csak kés>bb adományoztatott egyes családoknak. Egy 1214-ki adománylevél szerint a szolnoki vámjövedelemnek egy része (portiones portus de Zonuk, qui est juxta Miler) ugyan Boleslav váczi püspöké volt, melyet > a leleszi prépostságnak adományozott; de volt-e a nevezett püspöknek vagy a váczi püspökségnek itt más birtoka is, és meddig volt a nevezett prépostság ezen néki adományozott vám j>vedelem birtokában? arról nincs adatunk. 1411-ben Zsigmond király Szolnokot hazánk több várai- és városaival együtt az ország rendeinek beleegyezésével Belgrádért s annak kerületéért Wukovics György ráczországi kényúr (despotus) s albaniai fejedelemnek, Helena hitvesének és fiainak adta cserében, melyeket a nevezett fejedelem a következ> 1412-dik évben a budai káptalan el>tt veronai Birini Pál rokonára iratott át. Ezen cserét Thuróczi 1425-dik évre teszi, s a cserében átadott várak és városok között Szolnokot nem emliti; de Turóczinak ezen tévedését megigazitják a budai káptalannak a nevezett fejedelem bevallásáról 1412. és 1422-ben kiadott bizonyitványai, melyekben Szolnok is világosan emlittetik. 1422-ben Zsigmond király kiváltságlevelet adott Szolnok városának, melyben annak polgárait és lakosait a királyi harminczad és mindenféle vám alól felmentette. A mi arra mutat, hogy már akkor a város Birini Pálról a koronára visszaszállott. 1513-ban Palóczy Mihály birta e várost; de ez 1519-ben maradék nélkül elhalván, többi birtokaival együtt e város is testvérére Antalra szállott, s miután a mohácsi ütközetben ez is elesett és maga után semmi maradékot sem hagyott volna, Zápolya Ján os 1527-ben e várost hüséges szolgálatáért Krón Gothárd budai várnagynak adományozta. De úgy látszik ez sem sokáig birta e várost; mert 1538-ban azt már Werb>czy István birtokába találjuk. De Ferdinand is jogot tartván Szolnokhoz, azt a Palóczy család kihaltával 1527-ben Félegyházy Miklósnak adományozta, s ennek magvaszakadtával 1530-ban ismét devecseri Csoron András veszprémmegyei alispánnak ajándékozta. Minthogy azonban akkor a Tiszántuli vármegyékkel együtt Szolnok is Zápolya hatalma alatt állott; Ferdinand adományai nem érvényesittethettek, s Werb>czy István, maradt e város birtokában, kir>l az aztán átszállott az > leányától Erzsébett>l és Dombay Jánostól született unokájára, Dombay Annára s ennek férjére Hennyei Miklósra, ki abban 1561ben Ferdinand által is meger>sittetett, s az egri káptalan által is beiktattatott, kir>l az ismét átszállott Zeleméry Miklósra az > vejére, kinek maradékai itt még a XVII. század közepe táján egy regestrum szerint ötödfél portát birtak. Van az egri káptalannak egy 1560-ban kiadott bizonyitványa arról, hogy Parlaghy György és Horváth testvérek Nádasdy Tamás akkori nádor adománya mellett a török uralom alatt állott Szolnoknak birtokába beiktattattak. De ez Ferdinand királynak fölebb érintett s 1561-ben kelt ujabb adománya, s a káptalannak ezt követ> ujabb beiktatása által érvénytelenittetett. A Zeleméry család kihaltával e város senkinek sem adományoztatott; mióta pedig Cusani által 1710-ben a felkel>kt>l visszafoglaltatott, állandóul a kincstár birtoka.

Még azt is meg kell emlitenünk, hogy a város egy része hihet>leg még I. Ferdinand alatt, mid>n a vár épült, hadi szolgálatra köteleztetett és azért minden adózás vagy más terhek alól felmentetett, mely még most is Katona-város-nak neveztetik; de a vár pusztulásával ezen hadi kötelezettség s ezzel járó adómentesség is megszünt. A törökök alatt elpusztulván Szolnoknak hajdan virágzó egyháza, s a váczi püspöki megyének itten állitott, s innét nevezett f>esperessége, ide 1686-ban az eltörökösödött lakosok megtéritésére s a hivek lelkivigasztalás- s ellátására ferencz-rendJ szerzetesek hozattak, kik eleinte a várba szállittattak, hol a török mecset kápolnává alakittatván, az isteni tisztelet is itt tartatott. De miután Bereczky Ignácz sóstiszt a Tisza partján Nagyboldog Asszony tiszteletére egy nagyobb kápolnát állitott volna: a szerzetesek is a várból ide költöztek, s itt e kápolna szomszédságában fa- és vályog házikókban laktak, még a most is álló kolostor el nem készült, mely 1723-ban kezdett épittetni és 1733-ban végeztetett be, melyhez azután nem sokára épült a mostani nagy templom is. Eszerint itt a nevezett szerzetesek 1686-tól lelkészkednek, kik 1835-ben közadakozás utján a kolostor mellé gymnasiumot is állítottak, s azóta az ifjuság tanitásával is foglalkoznak. Szolnok a Tisza vidékének most is jelentékeny pontja, melynek jelent>ségét nemcsak az emlitett gymnasium, nagy sóraktár s ezzel járó tiszti személyzet, s e megye részére itt ujabban állitott törvényszék emeli, hanem azt fekvése s közlekedési eszközei s el>nyei is nagyban nevelik amennyiben azonfelül, hogy a Tisza partján fekszik, a pestdebreczen-várad- és aradi vasút vonalban esvén, az ország nagyobb városai- és piaczaival összeköttetés- és gyors közlekedésben van, mi által ipara és kereskedése nagyban el>segittetik. Teny>.

Itt hajdan falu volt, s mellette monostor állott; de mikor, ki által és mily szerzetesek részére volt atapitva és mikor pusztult el? az adatok hiányában nem igen lehet kinyomozni, csak annyi bizonyos, hogy e monostornak prépostja volt, s a prépostság czíme ma is fenvan, s el>bbkel> egyházi személyeknek szokott adományoztatni. E birtokot, mint még akkor falut, I. Ferdinand király 1559-ben több jószágrészekkel együtt Zay Ferencznek, Liszthy János- és Viczmándy Mátyásnak adományozta, ami arra mutat, hogy a monostor már akkor régen el volt pusztulva. - Igy régi Regestrum szerint még a XVII. század közepe táján is a Zayak és Liszthyek birták e falut, kiknek itt nyolcz portájok volt; de kés>bben egészen elpusztult, s ma mint puszta Török-Szent-Miklóshoz tartozik, s az Almásy család birtoka. A hagyomány szerint itt a monostor és falu romjai még e század elején látszottak. Tisza-Be>.

E hely, mely a régi oklevelekben „terra nomine Ben juxta Titiam” nevezet alatt emlittetik, IV. Béla királynak egy 1257-ben kelt adománylevele szerint a szaraczénok birtoka volt (quae quidem antea per Saracenos possidebatur) de a tatárok által elpusztittatván, a Dem nemb>l (de genere Dem) származott Péter-Demeter-MiklósChepan- s Istvánnak és több rokonaiknak adományoztatott. - 1333-ban a pápai tized rovatában mint egyház-község jön el>. - 1411-ben Kántor Mihály, Imre és István, mint tisza-be>i nemesek emlittetnek, kik Kenderesen is birtak. - E falu, melyet most Almásy Pál és több nemes családok birnak és számos izraeliták laknak, legujabban vásártarthatási szabadalmat nyert.

Tomaj.

Ma puszta, hajdan falu s a Tomaj nemzetség >si birtoka volt, mely még a XIV. században virágzott. E nemzetség eredetét s itteni megtelepedését igy adja el> névtelen jegyz>nk: Takson vezér idejében a beseny>k földjér>l jöve egy fejedelmi származásu vitéz, kinek neve vala Thonuz-oba, Urkund atyja, kit>l származik a Tomaj nemzetség, kinek Takson vezér lakóföldet (terram habitandi) ada a kemeji részeken (in partibus Kemey) a Tiszáig, hol most Abád rév vagyon. Itt egykor a benedek-rendüeknek monostora volt, melynek Herman nevü apátja (Frater Hermannus Abbas monasterii de Thomay ordinis S. Benedicti) emlittetik 1333ban a pápai tized rovatában. Hogy ki által alapittatott és mikor pusztult el ezen monostor, nincs feljegyezve; de mivel ezen hely a Tomaj nemzetség >si birtoka volt, nem szenved kétséget, hogy e monostornak az emlitett nemzetség valamélyik vallásos >se volt az alapitója. S>t mivel, névtelen jegyz>nk eléadása szerint, a Tomaj nemzetség törzsöke Thonuz-oba a sz. István ellem támadt, s a pogányság mellett küzdött pártnak volt híve, s épen azért temettetett elevenen az abádi révbe: igen hihet>, hogy annak valamelyik unokája épen azért alapitotta e monostort az abádi révt>l nem messzire es> Tomajon, hogy ezzel pogány >sének vétkéért az Istent kiengesztelje, - Az itt állott falu és monostornak még némi nyomai látszanak. Török-Szent-Miklós.

E mez>város, mely régibb okleveleinkben s iróinknál „Fanum S. Nicolai és Castellum S. Nicolai” néven emlittetik, hajdan Bala-Szent-Miklós-nak neveztetett Istvánffy és Bethlen Farkas szerint a Bala nevü folyótól vagyis helyesebben a Tiszának Balánál kiszakadt erét>l vagy ágától, mely e város mellett huzódott le Szajol felé, s mely e szerint hajdan szinte Balá-nak vagy balai ágnak neveztetett, de kés>bben Tinoka nevet vett fel. A „Török-Szent-Miklós” nevezetet pedig kapta a törökökt>l, kik azt 1552-ben elfoglalták, s azóta több izben huzamosan birták. Ugyanis mid>n a törökök a szolnoki várat 1552-ben az >rség hJtlensége és gyalázatos megszökése folytán úgyszólva egy kardcsapás nélkül elfoglalták volna: e várost is megszállották, s ott a Tisza emlitett kiszakadásának vagy ágának partjára azon a helyen, a hol most a kath. templom lelkészlak és iskola áll, földb>l várat vagy er>sséget hánytak, melyet két mély sánczczal és megnyesett gyepüvel vagy sövénykeritéssel vettek körül, a közepére egy magas kerek tornyot emelvén, melyet 1595-ig békében birtak. Ezen vár hazánk történetében nevezetessé lett 1570-ben Karácson György esztelen kisérletér>l, vagyis az > felhivására és vezérlete alatt a törökök ellen keletkezett pórhadnak megveretésér>l. Ugyanis ezen id>tájban valamint rendkivüli testi ereje, úgy szigorú élete s erkölcse nagy szenteskedése és szónoki tehetsége által feltünt Karácson György, ki közönségesen csak fekete embernek neveztetett. Ez azt képzelte és híresztelte magáról, hogy > Istent>l a törökök megrontására és az országnak a török járom alóli felszabaditására küldetett; ki is szavainak rendkivüli testi ereje kiváló szenteskedése és elragadó beszéde által hitelt szerezvén, Debreczen környékén tábort ütött, s az együgyJ népb>l és földmivel>kb>l több ezeret zászlaja alá hóditott, kiket fegyverben, f>leg pedig imádságban és keresztény jámborságban gyakorlott. Minthogy azonban a nemesek és el>kel> hazafiak által, kiknél a Dózsaféle pórhad gyászos története még eleven emlékezetben volt, nem pártoltatott és nála valamint a hadvezéri képesség, úgy a sereg fölszerelésére s ellátásara megkivántató pénz és élelem hiányzott: a rend és fegyelem táborában nem sokáig tartott, s a legénység zugolódni és békételenkedni kezdett; a miért is hogy küldetésének valami jelét adja, késztetve volt

hadi mJködését megkezdeni, s erre legalkalmatosabbnak látszott a törökök birtokában lév> s legközelebb es> bala-szent-miklósi vár bevételét megkisérteni: a mire kiválasztott seregéb>l hatszáz legényt, kik legbátrabbak valának, s e bajnoki kisérletre ajánlkozának, kikkel elhiteté: hogy közeledésökre a vár falai össze fognak omlani, s az égb>l jöv> tJz az er>sséget és >rséget meg fogja emészteni; nékik azonban semmi bajok sem leend, s a várat Isten segitségével minden vesztesség nélkül sükerülend bevenni. Azonban a szentmiklósi törökök mindezekr>l értesülve, eleve a védelemre készültek, s a Karácson vitézeinek cselt vetettek: mid>n t. i. ezek a várhoz közelednének azt megtámadandók, amazok a vár melletti sánczokban szalma- és nádcsomókat gyujtván, nagy füstöt és tüzet élesztettek, a mit a Karácson vitézei vezérök jóslata teljesedésére magyarázván, még jobban neki bátorodtak, s a várra rohantak; de a törökök által kemény ágyútüzeléssel fogadtatván, visszaverettek és többen közülök elestek vagy megsebesittettek; és mid>n ekképen rászedetvén, szomoruan a táborba vezérökhez visszatérni készülnének, a szolnoki bégnek a vár védelmére megérkezett katonái által hirtelen bekerittettek és több órai kemény harcz után legy>zetvén, nagyobb részt levágattak. Ezen harcznak, melynek Szent-Miklós vala szinhelye, b>vebb felvilágositására szükség megjegyezni: hogy iróink valamint Karácson Györgyöt különbféleképen jellemzik s itélik meg: úgy e csata körülményei- s részleteiben is egymástól eltérnek. Ugyanis Forgács Ferencz és Bethlen Farkas azzal vádolja vagy arról gyanusitja Karácsont, hogy >, minekutána a nemesség hozzá nem csatlakozott, s ennek csatlakozása nélkül pedig sikert nem igen várhatott: titkon a törökökkel szövetkezett, s azoknak követei által bizonyos jutalom kikötése mellett igéretet tett miszerint seregét kezökre fogja játszani, s ennek folytán azért nem vezette vagy küldötte egész seregét a szent-miklósi vár ellen, nehogy a nagy sokaság ezen titkos egyesség ellenére a törököket megverje s a várat bevegye. De Istvánffy err>l Karácsont nem gyanusitja, mintha t. i. > a törökökkel titkon szövetkezett volna; s>t ellenkez>leg világosan irja, hogy a törökök Karácson tervér>l és seregének jövetelér>l tulajdon kémeik által értesittettek, kiket maguknak a szent-miklósi parasztok közül tartattak. Fessler is védelmezi vagy legalább mentegeti Karácsont Bethlen Farkas vádja ellen. Nem tagadhatni ugyan, hogy Karácson ábrándozó vagy rajongó agyában fogamzott terveinek kivitelére képességgel nem birt; ugyanazért lehet és kell is >t ily vakmer> eljárásáért kárhoztatni; de ily nagy gonoszságot még sem lehet rá fogni. Némelyek az > mentségére azt hozzák fel, hogy azért küldött a szentmiklósi vár bevételének megkisérlésére csak 600 f>b>l álló csapatot, mert e vár nem volt er>s >rséggel ellátva, s azt ennyi er>vel is bevehetni gondolta; aztán ez által is azt akarta mutatni, hogy > nem annyira a maga erejében, mint inkább az isteni segedelemben bizik. Istvánffy Karácson egész seregét vagy követ>it 5000-re, Forgács ellenben 10,000-re teszi, kik Bethlen Farkas szerint csak együgyJ népb>l és parasztokból állottak, Forgács szerint pedig köztök nemesek és régi katonák is voltak. - Bethlen Farkas szerint a török ezen ellene készül> pórhadat vagy mozgalmat figyelembe se vette; Forgács szerint ellenben azt igen komoly és veszélyes készületnek tartotta, s azért Temesvár- Gyuláról és más végvárakból seregének nagy részét Szent-Miklós alá vonta. S>t ugyancsak Forgács szerint a dolgot Miksa király és János Zsigmond párthivei is komolynak tartották, s annak kimenetelét kiváncsian várták és csak mid>n látták, hogy Karácson annyi embert hasztalan elvesztett, kárhoztatták vakmer> eljárását s hasztalanságát: minek következtében hitelét is elvesztvén, Debreczen városától serege részére az élelem megtagadtatott, és mid>n e végett er>szakhoz akart volna nyulni, az ellene támadt debreczeni polgároktól megfogatván,

kivégeztetett, és serege Báthory Miklós által szétüzetett. Abban azonban mindnyájan megegyeznek, hogy Karácsonnak a szent-miklósi vár bevételére küldött vitézei, ámbár csúfosan rászedettek és a számra s er>re >ket sokkal felülhaladó törökök által bekerittettek, mindamellett er>sen s elszántan harczoltak, és csak tább óráig tartott heves harcz után gy>zettek le. Még csak azt jegyzük meg, hogy Istvánffy ez eseményt 1572-dik évre teszi, a többi irók pedig azt 1570-ben történtnek irják. Ezen leirt esemény után a törökök Szent-Miklóst békében birták 1595-ig; de ekkor megtudván, hogy Miksa f>herczeg nagyobb er>vel jön ellenök, és látván, hogy >k a várat meg nem tarthatják, azt felgyújtva elhagyák, s innét részint a gyulai, részint a szolnoki várba vonulának. A miéink a várat felgyujtva s üresen találván, azt azon el>vigyázatból, nehogy a törökök ismét elfoglalják, földig lerontották, sánczait behúzták, magas tornyát aláásván, lerombolták, és magát a várost is felgyujtották, s innét azután Szolnok ellen indultak. E pusztulásából kés>bb valamennyire felépült a város, de a vár romjaiban maradt egészen 1657-dikig, mikor a törökök e várost ismét elfoglalván, a várat romjaiból ujra fölépitették és meger>sitették. Azonban nem sokáig maradhattak itt a törökök békében; mert II. Rákóczy György erdélyi fejedelem 1659-ben junius 12-dikén rá ütvén a törökökre, >ket innét kiJzte, s a várat a várossal együtt felégette. De nehány év mulva a törökök azt ismét elfoglalták, s felépitvén birták egészen 1685-ig, mikor Mercz és Heissler vezérek Szolnok megvétele után ezt is visszafoglalták a törökökt>l, kik látván, hogy nem képesek azt megtartani, felgyujtva és elpusztitva oda hagyták. Az elpusztult város romjaiban hevert 35 évig és csak 1720-ban kezdett ujra epülni, s Almásy János akkori földesura által benépesittetni, hol a reformatusok 1727-ben vályogból templomot épitettek, melynek helyébe épült 1789-ben a mostani nagy templomuk. A katholikusok részére 1748-ban állitott Almásy János a török mecset helyére egy kisebbszerü templomot, melynek helyébe épült kés>bben (1796-1803) a mostani nagyobb templom, mely nagyobbrészt szinte az Almásy család vallásos buzgalmának köszöni létét, s örökiti emlékét. - A vár azonban, mely e városnak történelmi jelent>séget szerzett, lassankint elpusztult, sánczai s árkai behuzatván, demoliroztatott, s annak helyén épültek a kath. templom, lelkész- s kántorlak, iskola és más épületek, s a hagyomány szerint a templom tornya épen a mecset alapján áll; a vár sánczainak már most csak némi nyomait lehet kivenni a lelkészlak udvarának keleti részén. Kik birták hajdan e várost, azt nem sikerült kinyomozni I. Ferdinand király 1559-ben e város és vár felét a hozzá tartozott birtokrészekkel együtt Zay Ferencznek, Listhy János- és Wiczmándy Mátyásnak adományozta. De hogy meddig birták azt ezek és ezeknek maradékai; és minthogy az adománylevél e város- és várnak csak felér>l szól, annak másik fele kit vagy kiket illetett, arról nincs adatunk. A mult század elején már az Almásy családot találjuk annak és az ahoz tartozó kengyeli, sz. tamási és teny>i pusztáknak egész birtokában, mely arra kés>bben kir. adományt is nyervén, predikátumát is arról vette és a mely azt 1850-ig, mint osztatlan családi jószágot, birta, de akkor a megváltozott úrbéri és egyéb viszonyok következtében felosztotta. Török-Sz.-Miklós ma virágzó mez>város a pest-debreczeni vasútvonalban. Lakosainak dicséretére meg kell emlitenünk, hogy habár két vallásfelekezethez tartoznak, szép egyetértésben és békeségben élnek; és ámbár mindakét fél híven ragaszkodott és ragaszkodik hitéhez és vallásos meggy>z>déséhez, azért a viszonyosság

elve a keresztény szeretet és türelem szellemében mindenkor gyakoroltatott és gyakoroltatik és emberi emlékezet óta nemcsak nem merült fel közöttök semmi vallási surlódás, s>t inkább a socialis téren egymással mindakét fél megel>z> kimélettel és kölcsönös >szinteséggel találkozik és bánik. Túr (Mez>-Túr).

Ez is emlittetik azon várak és városok között, melyeket Zsigmond király, mint fölebb Szolnoknál emlitettük, 1411-ben Belgrád s annak kerületéért Wukovics György ráczországi fejedelemnek, Helena hitvesének és fiainak cserébe adott volt. I. Mátyás 1461-ben Túrnak alsó részét több helyekkel együtt özvegyi járandóság fejében a magtalanul elhalt horogszeghi Szilágyi Mihály özvegyének Báthory Margitnak adományozta, vagy mások szerint hét ezer aranyforintban elzálogositotta, minekutána férje többi jószágait visszabocsátotta volna. Túr fels> részét pedig ugyancsak I. Mátyás király a Kállayaknak adományozta, melyet e család most is bir. 1630-ban Murath egri basa a túriaknak nevezetes oltalomlevelet adott magyar nyelven. 1753-ban a parasztok Túron és Holdmez>-Vásárhelyen lázadást inditottak, de hamar elnyomatván, a lázadás egyik feje Törö Pál Túron lefejeztetett. Mez>-Túr ma igen népes nagy mez>város a pest-aradi vasútvonalban, mely nagy vásárairól nevezetes. Túr-Pászthó.

Már 1217-ben emlittetik a Váradi Regestrum 80-dik pontjában. Eleinte, mint neve is mutatja, a pászthói apátság, kés>bb a váradi püspökség birtoka volt. Ma puszta Túr-kevi szomszédságában. Várkony.

E helység arról nevezetes, hogy itt békélt ki Mátyás király 1459-ben Szilágyi Mihály nagybátyjával, mit körülményesen leir Bonfin. Varsány.

Már 1075-ben emlittetik, mint a Garám melléki apátság birtokának szomszédja vagy határa, mely az err>l szóló oklevélben terra Voscianorum-nak iratik. tehát valamely külön népség vagy nemzetség földje volt. Hazánkban több ily nevü helyek is voltak és vannak, melyek, mint Ipolyi Arnold a Századunk-ban nyomozza, régibb okleveleinkben Voscyan néven emlittetnek. Miért iratott s mondatott a mai Varsány régentén Vosciannak és mily népség vagy nemzetség rejlett a Voscianusok nevezete alatt, azt nehéz és nem is ide tartozik kinyomozni. Varsányt, mely kés>bb mez>város volt, Oláh Miklós nevezetesebb helyeink közé sorozza, s a budai káptalannak 1412-ben kelt levele azon várak és városok között emliti, melyeket Zsigmond király 1411-ben Belgrádért Wukovics György ráczországi fejedelemnek cserébe adott volt. Egyike volt azon városoknak is, melyeket Mátyás király 1461-ben horogszegi Szilágyi Mihály özvegyének Báthory Margitnak adományozott vagy elzálogositott özvegyi járandóság fejében. Varsány ma puszta, hol a régi egyház és más épületek nyomai még látszanak. Ezzel valamennyire vázoltuk megyénk helytörténetének érdekesebb pontjait, vagy legalább megérintettük és jelzettük annak történelmileg nevezetesebb helyeit. Sajnáljuk, hogy több helyek- és kérdésekre nézve b>vebb és felvilágositóbb adatok birtokába nem

juthattunk; mi ha kés>bb sikerülendne, ezen vázlatunkat, melyet úgyis csak egy töredékes mutatványnak kérünk tekintetni, egy kimerit>bb és talán sikerültebb munkával fognánk beváltani. Eger. Balássy Ferencz felnémethi plebánostól.

E város és vár oly sokszor és több izben oly kitün>en szerepelt hazánk történetében, és annyi emlékezetre méltó tettek és eseményeknek volt szinhelye, hogy azoknak b>vebb és kimerit>bb tárgyalása egy önálló és terjedelmesebb munkát kivánna, mely azt az irodalom terén is örökitené, mint örökitve van a történelem lapjain. De mi itt feladatunk szJk köréhez képest e város történetének csak nevezetesebb pontjait - mint egy fényes csarnok egyes kitün>bb propylaeumait s oszlopait - fogjuk röviden rajzolni23; s örvendenénk ha talán sikerülne e rövid rajzban is kiemelni vagy legalább valamennyire jelzeni történelmünknek ide vonatkozó momentumait: mint valamely nagyobbszerü épület egyes alkatrészei vagy töredékei is el>tüntetik vagy jelzik annak eredeti alakját s ahhoz mért nagyságát. E város története a legrégibb id>kt>l az 1552-diki ostromig.

Eger némelyek szerint >seink bejövetele el>tt jóval virágzott, a régi Jászság f>városa, s Kr. sz. után már a III. vagy IV. században egy püspökség székhelye volt; de ez inkább csak gyanitás vagy vélekedés, mint bebizonyitható történelmi valóság. Egernek biztosabb s irott emlékeink által igazolható története 1009-ben kezd>dik, mikor sz. István király itt püspökséget s a várban sz. János evangelista tiszteletére székesegyházat alapitott, melynek els> f>pásztora némelyek szerint Katapán, mások szerint sz. Buld volt, ki a kereszténység ellen Vata vezérsége alatt föllázadt magyarok dühének 1047ben Buda mellett sz. Gellért csanádi püspökkel áldozatul esett. A várat, mely kés>bben e városnak aly nagy jelent>séget s történelmi nevet szerzett, s abban a sz. János evangelista tiszteletére állitott s okleveleink által annyira magasztalt székesegyházat az >shagyomány szerint, melyet legel>bb Istvánffynál találunk följegyezve, sz. István király épitette, ki, mint a hagyomány mondja, a vár felett lév> mai Tetemvár nevü halmon ülve, mely innét Királyszék-nek neveztetett, nézte, intézte, és jelenlétével buzditotta az általa királyi nagyszerJséggel épittetni kezdett vár- és egyháznak munkásait, k>miveseit s épit>mestereit.24 S ennek nyomán kés>bb iróink egyhangulag sz. Istvánnak tulajdonitják épitését ama nevezetes székesegyháznak, melyr>l kés>bbi okleveleink oly magasztalólag szólanak. De Ipolyi Arnold nagy tudományos készültséggel nyomozván ezen székesegyház épitése korát, eredeti alakját Eger történetét b
és kés>bbi átalakitásait s viszontagságait, mJtörténelmi adatok- s érvekkel megmutatta, hogy ezen székesegyházat sz. István csak alapitotta és nem egyszersmind épitette is, és hogy az sz. István koránál jóval kés>bb épült. Lehet azonban, mint tisztelt irónk is vélekedik, hogy sz. István itt a hagyomány szerint csakugyan épitett egyházat, de az csupán ideiglenes szükségleti épület volt (Nothbau, Bedürfnissbau, mint a német mJszó mondja); és csak kés>bb épült ujonan vagy alakittatott át azon nagyszerü székesegyház, mely okleveleinkben oly magasztalólag emlittetik. S minthogy emlitett irónk err>l hosszasan és tárgyavatottan értekezett, mi ezt itt b>vebben nem tárgyaljuk, hanem t. olvasóinkat emlitett irónk munkájára utaljuk, mely megjelent Kis-apponyi Bartakovics Béla egri érsek aranymiséje ünnepére Egerben 1865. kiadott Emlékkönyv-ben. A mi pedig a várat illeti: azt sem épitette egészen sz. István, mint a felhozott hagyomány tartja; mert az már sz. István el>tt, habár kisebbszerü alakban is, fennállott, s azt > csak kijavitotta, átalakitotta vagy megnagyobbitotta, amint ez megtetszik Istvánffy el>adásából is, ki az általa el>bb felhozott hagyomány ellenére, mely a vár épitését is sz. Istvánnak tulajdonitja, más helyen világosan irja, hogy a várat annak régi épit>i és uj alkotója sz. István inkább kényelem- mint védelemre épitették. S ennek nyomán kés>bbi iróink sem tulajdonitják a vár épitését egészen sz. Istvánnak, hanem ide vonatkozólag csak annyit irnak; hogy sz. István a várat és várost uj épületekkel diszesitette. Az itt alapitott püspökség mindjárt kezdetben az alapitó király által gazdag javak- és jövedelmekkel volt ellátva, kés>bb sz. László, III. Béla, II. Endre királyok által több adományokkal gyarapitva, és különös kiváltságokkal felruházva, melyekhez járult azon kitün> kötelezettség is: miszerint az egri püspökök a király negyedik fiát saját költségükön tartoztak neveltetni; a miért is okleveleink szerint csak el>kel> vagy régi f>nemes családokból választathattak az egri püspökök. Nem igen fordul el> ugyan történetünkben világos példa arra, hogy valamelyik egri püspök a király negyedik fiát neveltette volna; de a kötelezettséget az egri püspökség részére kiadott adomány- vagy kiváltságlevelekben mindig beiktatva, s>t még a kés>bbi püspökök hivatalos nyilatkozataiban is felemlitve találjuk, mint a mely az els> alapitó király által ki volt kötve. S úgy hisszük, nem tévedünk, ha azon nézetünket nyilvánitjuk, hogy nem egyedül az annyira magasztalt székesegyház épületére vagyis annak szép és nagyszerüségére, hanem egyszersmind a pJspökség ama kitün> kiváltságai- és kötelmeire vonatkoznak okleveleinknek amaz ismételt kifejezései: hogy az egri egyház Magyarország valamennyi székesegyházai felett, mint a nemzetek asszonya ült felsége székében a szépség koronájával diszesitve.25 Ide vonatkozhatott I. Ferdinand király Oláh Miklóshoz irt levelének ama kitétele is: hogy az egri püspökség az országban az érsekségek után mindenkor els> méltóság volt.26 Innét alaposan következtethetni, hogy ezen királyaink által annyira kegyelt és kitüntetett püspökség egyszersmind a város felvirágzására és jelent>ségének emelésére is nagy befolyással volt, s Eger, mint Vahot Imre is irja, a fejedelmi és f>papi pártolás jótékony szárnyain egy pár század alatt honunk szebb, virágzóbb és nevezetesebb ...Super omnes ecclesias cathedrales regni Hungariae per tot donationes et libertates per sanctos reges donatas et concessas, sedebat ut domina gentium in sede maiestatis suae, diademate pulchritudinis decorata. IV. Béla királynak 1261-ben kelt adománylevele. 26 ...Cujus (sedis Agriensis) secundum Arebiepiscopatus in eodem regno nostro prima semper dignitas et amplitudo fuit. 25

városai sorába emelkedett, hol királyaink is gyakran megjelentek s id>ztek, többször országos ügyek intéztettek és több nagyobb jelent>ségü történelmi események keletkeztek vagy folytak le, amint ezt a város történetének következ> jelenetei b>vebben mutatják: II. István király többször tartózkodott Egerben, s mid>n egy izben itt betegen fekünnék, az elégületlen Bors és Iván testvérek pártot ütöttek ellene, magokhoz akarván a f>hatalmat ragadni, vagy, mint Turóczi irja, pártfeleikt>l királynak kiáltatni; de felgyógyulván a király, a merénylet csirájában elfojtatott, Iván lefejeztetvén, Bors pedig örökre számüzetvén. - Ugyancsak itt halt meg 1131-ben e király, kinek halálát siettette s végóráit megkeseritette az általa különösen kegyelt kunok vezéreinek panasza, kik >t beteg ágyában felkeresték, el>adván s elpanaszolván, mit és mennyit kénytelenek szenvedni a magyaroktól. ( igazságszolgáltatás, s>t bosszu igéretével vigasztalá >ket, igérvén, hogy egy kunért tiz magyart ölet meg, mihelyest felüdülendett; de a kunok bántalmazása felett felindulva, s azoknak ágya köröli csoportozása és feléjök nyujtott kezének csókolgatása és szorongatása között kifáradva, nem sokára kimult, s teste innét Nagyváradra vitetett, s az általa alapitott monostorba temettetett. Imre királynak is kedves mulatóhelye volt Eger, itt tölté végnapjait is, s itt hala meg 1204-ben kedvelt püspökének II. Katapánnak körében, ki egyszersmind korlátnoka is volt, s ki királyi pompával temette >t saját kivánatára a székesegyházba. - Ugyancsak itt halt meg és temettetett el Imre fia a kiskoru III. László király is. Turóczi, Bonfin s utánok többen ugyanazt irják, hogy III. László Székesfejérvárott temettetett el; de Podbráczky a Váradi krónika nyomán azt állitja, hogy az atyjával együtt > is itt Egerben van eltemetve, amit igazol azon régi hagyomány is, mit Telekesy István egri püspök egyik levelében kifejez: miszerint sz. János székesegyházának a torony alatti kápolnájában két király porai nyugszanak. Az egri nagyprépostok sorában legels> emlittetik 1219-ben Kilit (Cletus), ki arról nevezetes, hogy, mint II. Endre király korlátnoka, > fogalmazta 1222-ben a magyar nemesség sarkalatos szabadságait biztositó, s alkotmányunk történetében oly fontos arany bullát, ki aztán 1225-ben I. Tamás után Egernek igen nevezetes püspöke lett. ( hozta be Egerbe a sz. Domonkos- és Ferencz-rendJ szerzeteseket, s alapitotta a Zircziek részére Apátfalván a három forrásról nevezett béli apátságot, s Egerben a sz. Jakabról nevezett kórházat. De amit az > buzgó tevékenysége s alkotó keze létrehozott, azt a tatárok dühe feldulta, kik Roger kanonok egykoru iró el>adása szerint alatta Egret s annak környékét elpusztitották, s a városiak és mások közül, kik a város védelmére összegyültek, többeket megégetvén vagy kardra hányván, a püspök és egyház kincseit elrabolták. ( is jelen volt a sajói szerencsétlen ütközeten, de megszabadulván, a futamló királylyal együtt külföldre menekült, honnét a tatárok kivonulása után feldult püspökségébe visszajött, azután nem sorára 1244-ben meghalt. Kilitet a püspökségben követte a hires Hunt-Páznánok családjának honti csalomjai ágából származott Lambert, ki a tatárok által leégetett és feldult székesegyházat s püspöklakot felépitette és sz. István s a többi királyok adományleveleinek, melyek Egernek a tatárok általi feldulásakor elvesztek, megujitását IV. Béla királytól 1261-ben kieszközlötte. Kún László király a hJtelenségr>l vádolt II. Endre egri püspöket hivatala- és javaitól megfosztotta, s azokat kedvelt kúnjai között osztotta ki, kik a várost és várat ellenség módjára pusztitották és rabolták. Azonban a hatalmaskodó fejedelem a püspök

ártatlanságáról meggy>z>dvén, >t el>bbi méltóságába és javaiba 1281-ben visszahelyeztette, ki tiz év mulya az utolsó Árpád király hitvesének korlátnoka lett. Mid>n Zsigmond király több törvényellenes tette s rendeletei, különösen az 1402-ben Pozsonyban hozott végzései által a nemzet alkotmányos érzületét megsértette, s annak nagy részét magától elidegenitette volna: Ludányi, más néven VasfejJ, Tamás egri püspök is több el>kel> hazafiakkal a trónkövetel> Nápolyi László részére alakult párthoz csatlakozott, s ennek folytán az ország több várai- és városaival együtt Eger is elpártolt Zsigmondtól, s Lászlónak hódolt, melyet aztán Rozgonyi Simon téritett vissza Zsigmond király hJségére, ki a várost és várat megszállotta, de annak >rségét inkább rábeszéléssel, mint csekély hadának erejével birta rá, hogy feladván magát, hódolna meg Zsigmondnak. Ez volt történetünkben az egri várnak legels> megszállása, noha ekkor sem állott ki még ostromot. Ludányi Tamás el>ször Erdélybe s onnét Lengyelországba menekült és sokáig ott tartózkodott, Budai Ferencz állitása szerint még 1410-ben is ott lakott: nem is tetszett ki semmi tettéb>l vagy szavából, hogy visszakivánkozott volna püspökségébe, mely 1410-ig üresen állott; különben 1403-ban, mid>n Zsigmond kegyelmet hirdetett a pártosoknak, > is visszatérhetett volna. Azonban kés>bb a krakói püspök kérelmére Zsigmond megengedte, hogy hazájába visszatérjen, de f>papi méltóságába vissza nem helyezte. 1406-ban Zsigmond király megjelent s id>zött Eger falai között, s úgy látszik, hogy Eger vidékén sereget gyJjtött a török ellen. 1412-ben Ulászló lengyel király meglátogatván Zsigmondot, majd öt hónapot töltött nála, ki fejedelmi vendégével az ország nevezetesebb várait és városait meglátogatván, Egerben is megjelent, s itt töltötte a keresztjáró napokat és áldozó csötörtöket, ami arra mutat, hogy Eger akkor hazánk el>kel>bb városai közé tartozott. Zsigmond alatt Eger nevezetesebb püspöke volt Rozgonyi Péter, ki alapitotta az egervári kisprépostságot, miután e czélra Zsigmondtól 1430-ban adományban nyerte volna a kihalt Solymosy család birtokait. Albert király halála után két hatalmas pártra oszlott az ország: az egyik az özvegy királyné s annak férje halála után született fia László részén állott, kit alig három hónapos korában Székesfejérvárott meg is koronázott; a másik pedig a magyar trónra meghítt Ulászló lengyel királyhoz csatlakozott. Ezen párt legtevékenyebb hive, és mondhatni, vezére volt Rozgonyi Simon egri püspök, ki az ország fels> részein a f>urakat és városi polgárságot Ulászló részére téritvén, és seregével az ország szélére eleibe menvén, >t a magyar-lengyel hadsereg élén diadalmi pompával s a fellelkesitett nép örömriadásai között vezette 1440. május 14-dikén Egerbe, s onnét nehány nap mulva Buda várába. Erre Erzsébet özvegy királyné fia védelmére behitta a cseheket az országba, kik Griskra János vezérök alatt, kit a királyné sárosi grófnak is tett, nemcsak az ország fels> részeit foglalták el, hanem annak távolabb es> vidékeit is tJzzel vassal pusztitották, s Egret is több izben nyugtalanitották, különösen 1442-ben egy merényletet vittek itt véghez, mely igy történt: A lengyel nemesek, kik Odravácz Péter vezérlete alatt Ulászló királyt Magyarországba kisérték, s a magyarokkal egyesülve több hadjáratban részt véve, >t a trónra segitették, a tatárok beütése miatt, kik Podolint pusztitották, haza sietvén, Egerben az >ket eddig kisért vendégszeret> püspöknél megállapodtak és itt az ellenségr>l és annak közellétér>l megfelejtkezve, kedvök szerint vendégeskedtek, vigadoztak és mulattak. Griskra eleve értesülvén a lengyelek hazamenetelér>l, Teleph

kassai várnagynak meghagyta, hogy >ket támadná meg utjokban. Ez mellékutakon észrevehetlenJl közelítvén Egerhez, éjfél után, mid>n itt minden a legbiztosabb csendességben volt, annak kapuit elfoglalta, nagyobb zavar el>idézésére azt több fel>l meggyujtatta és trombitaharsogás között ugratott seregével a városba. Els> mély álmokból felriasztva a fegyvertelen lengyelek és magyarok nem tudják, mi történik, hogy és ki ellen védelmezzék magokat. A zavarban csekély és sikertelen volt minden védelem s ellentállás, s igy Teleph mindamellett, hogy a támadók sokkal kisebb számmal voltak, mint a megtámadottak, tökéletesen elérte czélját, a lengyelek és magyarok közJl sokakat összevagdalt, több el>kel> lengyeleket vezérökkel együtt elfogott és a gazdag kocsivárakat kirabolván, tetemes zsákmánynyal távozott el. Egy regényes eseményt emlit meg gr. Teleky József a „Hunyadiak kora” czimJ munkájaban, mely ezen alkalommal történt, s mutatja a magyar n> elszánt bátorságát s önfeláldozását. Ugyanis egy az éjjeli csendet használó szerelmes pár épen egymással enyelgett, mid>n a csehek a városba törtek. A véletlen robaj okának megtekintésére siet> férfi a csehek által körülfogatva összekonczoltatik és az utána siet> leányzónak lábaihoz rogyik. A bátor magyar n> ezen szivrepeszt> látványon inkább elkeseredve, mint megrémitve, nem hasztalan rimánkodással, hanem véres bosszúval akarja szeret>je torát megülni. Férfias elszántsággal egy cseh zsoldos kezéb>l kiragadja a kardot, azzal az ellenség közé rohan, s többeket közölök megsebesit; de mid>n minden oldalról körülfogatnék, s elkerülhetetlen vesztét látná, maga vet véget életének, kardjába ereszkedvén. A magyarok és lengyelek mid>n e véletlen meglepetés zavarából magokhoz térnek, s a mámor és félelem fejök- és szivökb>l kig>zölgött, magokat rendbe szedik, ezen rajtok elkövetett gyalázatot megtorlandók, a cseheket és németeket Jz>be veszik, s a fáradt és zsákmánynyal terhelt lovaikkal lassan haladókat könnyen utólérik. A vigyázó Teleph, mihelyt a közelg> csapatokat észreveszi és meggy>z>dik, hogy az elillanásra sem mód sem id> nincs és egyedül a bátor ellentállásban van minden menedék; a zsákmányt közb>l véve, katonáit négyszegbe állitja és a magyar-lengyel könnyJ lovasság els> rohamát nemcsak visszaveri, hanem annak rendjeit több helyen megzavarja; de mégis végre egy igen tüzes, egyrészr>l a gyalázat lemosásának, másrészr>l a zsákmány megtartásának vágya által élesztett tusa után a sokaság által elnyomatik. Seregének nagyobb része a csatatéren maradt, > maga több társaival és a zsákmánynyal a gy>ztesek kezébe esett s Egerbe vitetett: Az Egerben elfogott Odrovácz Péter azonban szabadságát csak kés>bb nyerte vissza; mert >t, mint zsákmányának legbecsesebb részét, a cseh vezér még az ütközet el>tt egy barátjára bizta, ki foglyát a csatázás alatt Czudar Miklósnak ónodi várába szrállitotta, ki megint békélni akarván a gy>zni kezd> Ulászlóval, el>kel> foglyát békeség fejében Budára vitte, s ezáltal a királynál kegyelmébe visszafogadtatását eszközölte. De Rozgonyi püspök sem tudta feledni a rajta és városán ejtett gyalázatot, s nem elégedvén meg a cseheknek el>bb leirt megveretésével, uj hadsereget gyüjtött, s öt nappal pünkösd eiött Lévai Cseh Lászlóval egy négyezer f>b>l álló magyar-lengyel sereggel megtámadta s elfoglalta az Erzsébet királynéval tartott Selmeczbányát, s azután harczra kelt a csehek ellen, ami azonban békekötéssel végz>dött. Rozgonyi Simont, ki 1444-ben a szerencsétlen várnai ütközetben Ulászló királylyal együtt elesett, a püspökségben követte Héderváry László, hasonló hazafias és harczias szellemJ f>pap, ki Hunyady Jánossal 1451-ben részt vett a hussziták elleni csatában

Losoncz mellett, hol árulás következtében a csata a miéink veszteségével végz>dött, s Héderváry is, némelyek szerint lova alóla kilövetvén, másoszerint > maga is megsebesittetvén, fogságba esett. Kit aztán a seregével Eger ellen jött Griskra magával hozván, a várnagynak és egrieknek mutogatott, s a fogoly püspök nevében a vár feladását sürgette, ennek átadásáért amannak szabadon bocsátását igérvén; s>t magát a foglyot is kényszeritette, hogy embereinek hasonló értelmJ parancsot adjon. De a derék hazafi érzésü várnagy igy felele: „Én nem csak a püspök embere, hanem egyszersmind az ország egyik várának hJséges >rje is vagyok; hitem nem engedi az ország javát egy magánszemély megszabaditásának feláldozni.” S ennek folytán Griskra, miután cselfogását az egriek jelleme ekként meghiusitotta, szégyennel kénytelenült onnét elvonulni. De Hunyady János ujra sereget gyüjtvén, nem sokára nagyobb er>vel támadta meg Griskrát, s több várait elfoglalván, >t alkudozásra kényszeritette, s ezen alku által a fogoly püspök kiszabaditását is eszközlötte. Ki fogságát s Griskrának dicstelen velebánását megtorlandó 1458-ban Rozgonyi Sebestyénnel egyesülve, Vadnát, Galgóczot, s a csehek több várait s rabfészkeit bevette, s >ket mindenütt megverte. Mátyás király 1459-ben Várkonyból, hol nagybátyjával Szilágyi Mihálylyal kibékült, ennek és Rozgonyi Sebestyénnek kiséretében Egerbe jött, s innét indult a csehek ellen a patai vár ostromának, melyet Rozgonyi Sebestyén félbehagyott, megujitására, melyet több más várakkal együtt bevett s meghóditott. S úgy látszik, hogy ezen hadjárat után ismét visszajött Egerbe és itt gyJlést tartott, s a fels>bb vármegyék és városoknak még Várkonyban kelt levelei által meghitt követeivel a csehek elleni hadjárat folytatásáról, s azok erejének megtörésér>l tanácskozott. Kovachich e gyJlést, melynek idejét ö 1560dik évre teszi, országgyJlésnek tartja; de ez, mint Gorové László is helyesen vélekedik, csak a fels>bb vármegyék és városok gyJlése lehetett és még 1559-ben tartatott. Mátyás király némely adatok szerint Egerben 1561-ben is megfordult. 1468 marczius elején ismét megjelent Mátyás király Egerben s itt országos tanácsot tartott, nem pedig országgyJlést, mint Gorové László és Vahot Imre irják, hova több f>rendekkel együtt a Budára érkezett külföldi követeket is meghítta, kikkel huzamosan tanácskozott a Podiebrád György cseh király ellen inditandó háboru felett, melyet az egyháziak javaltak, a világi f>urak pedig ellenzettek, mely nem is l>n itt végkép elhatározva, mint Vahot Imre állitja; hanem csak kés>bbi megállapodás folytán egy Pozsonyban kelt királyi nyiltlevélben hirdettetett ki a Podiebrád elleni háboru és soroltattak el> annak indokai. E tanácskozás folyama alatt érkeztek ide az Ujlaky Miklós erdélyi vajda által vezetett török követek, kik a zultántól Mátyás királyhoz a barátság és béke biztositásának kieszközlése végett küldettek. Mátyás, Bonfin el>adása szerint, a követséget nem bocsátotta maga elé, hanem a törökök rettentéséül megmutattatta nékik Drakulát, Havasalföld zsarnokát, az ozmanok félelmes ostorát, mint megalázott hadi foglyát, hogy ennek esete int> s óvó például szolgáljon nékik is, értésökre adatván: hogy kénytelen lesz >ket is megfékezni, ha határszéli becsapásaik- és pusztitásaikkal fel nem fognak hagyni. A zultánnak pedig azt üzentette: hogy néki, mint keresztény fejedelemnek, nem szabad vallása és hazája törvényének sérelmével vele irásban vagy szóval szövetkezni, ha ezt tenné, trónját vesztené; különben sem elég a békét irásban vagy szóval megigérni, hanem tettekkel kell azt megtartani s érvényesiteni; ha azért a törökök eddigi becsapásaik- és pusztitásaiktól óvakodnak, vele békében élhetnek. A követek a király

ezen nyilatkozatával beelégedve, s azt a fegyvernyugvás és béke igéretének véve visszatértek. Mid>n 1471-ben több elégületlen országnagyoktól, kik Mátyás ellen összeesküdtek, Kázmér lengyel király fia II. Kázmér hivatnék meg a trónra és tizenkétezerb>l álló seregével bejövén az országba, Buda felé tartana: Egernek vette utját, s itt megpihent, hol akkor a boroszlói származásu Flans vagy Bakenschlöer János, ki közönségesen csak Alemann Jánosnak neveztetett, volt a püspök, ki ekkor nem tartott a pártosokkal; de kés>bb 1476-ban, mint esztergomi érsek, Fridrik császárhoz pártolván, sok kincscsel az országból kiszökött. Ennek az egri püspökségben utóda lett az olasz eredetJ Rangon vagy, némely oklevelek szerint, Veronai Gábor, ki, mint sz. ferencz-rendJ szerzetes jött Kapisztrán Jánossal Magyarországba és jelen volt Hunyady Jánosnak nándorfejérvári csatájában, hol a népet Kapistránnal lelkesitette, s a harcz kivívását el>segitette. Ezen jeles férfi Mátyás király udvarába jutván, el>ször az erdélyi, azután az egri püspökségre emeltetett, kinek tanácsával többször élt a király, és részt vett a cseh-lengyel táborozásban is, hol Bonfin el>adása szerint Mátyás nem annyira fegyverének erejével, mint Rangon Gábor bölcseségével gy>zte meg ellenségeit és kötötte a wratizlavi békét. Jelen volt 1476-ban Székesfejérvárott Mátyásnak második nejével tartott menyegz>jén, hol mint szónok olasz nyelven üdvözölte a király jegyesét, s utóbb Mátyás király közbejárására bibornoki rangra emeltetett. Ezt követte nemcsak az egri püspökségben, hanem a király iránti hJségben is Dóczy Orbán volt gy>ri püspök, ki egyszersmind kincstárnok, Báthory Istvánnal korona>r, a nádor halála után két izben királyi helytartó, és Mátyásnak igen kedves és befolyásos ember s tevékeny hive volt, kit Bonfin és Galeoti szerfelett magasztalnak, s kir>l Mátyás király is, Bontan el>adása szerint, igy nyilatkozott: „Ily férfi magyarországon száz évben sem születik egyszer.” Ez a derék püspök és kincstárnok több izben segitette ki a királyt a zavarból, melybe azt a had folytatására szükségelt pénz- vagy fegyveres er> hiánya sodorta. Különösen mid>n 1487-ben tudtára adta volna a király, hogy Bécset már elfoglalta, de Németujhely ostromát költség és elegend> fegyveres nép hiánya miatt nem képes folytatni: azonnal gyülést tartott Egerben, s több hazafi segélyével tetemes pénzösszeget és hadat gyJjtött, melyet a némethujhelyi táborba küldött; ezzel a vár ostromát el>segitette, s annak meghóditását Eger és vidéke dics>ségére eszközlötte. Mátyás király halála után, mint királyi helytartó, 1490. aprilis 17-dikén országgyülést hirdetett a Rákosra, hol Ulászló királynak választatott, kinek megválasztásába neki is nagy befolyása volt. Némelyek megróják, hogy Corvin János herczegt>l, atyja halála után, elpártolt, s Ulászló részére állott. II. Ulászló és Albert testvére és vetélytársa között kitört viszály lángja 1490-ben Egret elhamvasztá, s annak vidékét elpusztitá. Ugyanis Mátyás király halála után Albert herczeg is trónkövet>ül lépett fel, ki Magyar Balázs, Perényi Péter, Rozgonyi István és több más urak által támogattatva, nyolczezer f>b>l állott sereggel jött az országba, s tábort ütött a Rákoson; a honnét seregével és felekezetével Kassa felé indult az ország fels> részeibe, a hol leginkább csoportosultak az > párthivei, s útjában felgyujtatta s kiraboltatta az Ulászló pártján állott Eger városát, s elpusztittatta annak vidékét; az > zsoldjába szeg>dött tatárok nemcsak az urak kastélyait és jószágait dúlták fel, hanem a nép marháit is elhajtották; a várat is el akarták foglalni, de annak >rsége s ágyui által onnét elJzettek. Utánok sietett ugyan Dóczy Orbán négyszáz f>b>l állott seregével,

kihez csatlakoztak több urak is kisebb nagyobb csapatokkal; de oly jelentékeny seregen, mely még a hazafiakból is gyarapodott, ily csekély er>vel nem torolhatta meg a városon és vidéken elkövetett pusztitást. Mid>n Ulászló 1491-ben január elején Albert ellen indult tizenhét ezer f>b>l állott hadsereggel, hogy Kassát s annak vidékét fölmentse öcscsének amazt folyton vívó, emezt pedig kegyetlenül pusztitó hadaitól; Egerben megállapodott és három hónapig táborozott, hogy seregét részint oda rendelt ujabb csapatokkal, részint Eger vidékén gyüjtend> harczosokkal nevelje, kinek seregéhez Dóczy Orbán püspök is négyszáz fegyverest adott. Azonban miel>tt Ulászló Kassához ért volna, Szapolyay István a Szepességb>l hozott ötödfél ezernyi seregével Albertet megverte s békealkudozásra kényszeritette. Dóczy Orbánt, ki 1492-ben halt meg, követte a püspökségben Bakács Tamás, utóbb esztergomi érsek és bíbornok, kinek idejében 1494. tavaszán ismét meglátogatta Ulászló király Egret, mid>n több országnagyokkal L>csére ment, hova meghítta volt Albert öcscsét már akkor lengyel királyt, hogy vele a török ellen inditandó hadról tanácskozzék, és arra t>le segélyt nyerjen. Mely alkalommal Bakács Tamás igen ünnepélyes pompával fogadta, s a l>csei gyJlésre is elkisérte a fejedelmet, melléje adván fényesen kiállitott vasas lovagjait, s azon vakitó pompával felszerelt nemes ifjakat, kiket saját udvarában neveltetett. Az esztergomi érseki székre emelt Bakács Tamásnak az egri püspökségben utóda lett az olasz származásu Estei vagy Eztei Hypolit (Hippolytus Estensis) bíbornok, ki Olaszországban lakott folytonosan, s az egri megyét helynökök (vicariusok) által kormányozta; ugyanazért az egri püspökséggel összekapcsolt hevesvármegyei f>iapánságtól megfosztatni rendeltetik az 1514: 56-dik t. czikk által, mely igy szól: „Hevesvármegye f>ispánsága, mivel az egri püspök az országon kivül lakik, adassék világi hazafinak úgy mindazonáltal, hogy ha a püspök a maga székébe visszatér, vagy ha ezen egyháznak más f>pásztora leend, ki itt fog lakni, ezen f>ispánság szálljon vissza arra a f>pásztorra.” 1514-ben a Dózsaféle pórlázadás pusztitó lángja elharapódzott Egerre s vidékére is; mert a féktelen kuruczoknak Dózsától e részekre küldött vagy itten keletkezett csapatja Barnabás vezérlete alatt Egerben s annak vidékén is gyujtogatta s pusztitotta a papság és nemesség házait és jószágait, többeket leölvén a papok s urak közül. Istvánffy el>adása szerint Hypolit egri püspök katonái verték szét az itt féktelenked> s pusztitó lázadókat Egert>l nem messzire. Timon azt irja, hogy a kuruczok nemcsak a várost égették fel, hanem a várban sz. János templomát felgyujtották, melyet azután Hypolit püspök befödetett. Hypolit halála után egyideig üresen állott az egri püspöki szék, s annak jószágait s jövedelmeit II. Lajos király egy oda rendelt felügyel> által kezeltette, kinek egy jól betanitott sólyommadarát és ügyes madarászat annyira megkedvelte az ifju fejedelem, mid>n 1520-ban Egerben mulatna, hogy a püspöki pénztárban volt 40,000 darab aranyat ajándékozta érettök a haszonles> furfangos eszü felügyel>nek, a mi az ifjú fejedelem könnyelmJségére mutat. A mohácsi vész után a borzasztóan dühöngött pártviszály, anarchia, vallásbéli forrongás, a bel- és külháboru kett>s zivatara sok ideig zaklatá Eger nyugalmát, elhalaványitá hatalmas és müvelt szellemü püspökei által fentartott fejedelmi fényét és feldulá virágzását, mit csak tartósabb béke olajága alatt érhetett el. Siettette és

el>segitette e város veszedelmét s pusztulását azon körülmény: hogy, mivel az az ország szivében feküdt, s er>sségénél fogva hadmiveleti tekintetben is igen jelentékeny pont volt, annak birása felett Ferdinánd és Szapolyay János ellenkirályok egymással versenyeztek és hol az egyik, hol a másik gy>ztes fél foglalta el, mindenik fél sarczolván s üldözvén a másik párt hiveit. És pedig: 1526 nov. 30-dikán Bodó Ferencz Szapolyay vezére keritette hatalmába, a mi annál könnyebben sikerült; mivel Várday Pál egri püspök is, ki 1525-ben a zajos hatvani gyülésen szerepet játszott, s korlátnoknak választatott, még akkor a Szapolyay-párthoz szított. De miután Ferdinánd 1527 aug. 1-s> napján nagy er>vel az országba jött és Gy>rt, Komáromot, s Esztergomot elfoglalta volna: nemcsak Budáról szoritotta ki az onnét aug. 24 táján Eger alá vonult s egy darabig itt táborozott Szapolyayt, hanem kés>bb Eger odahagyására is kényszeritette, ki Ferdinándnak gr. Salm Miklós tábornok vezérlete alatt ellene inditott hadserege el>l innét Tokaj felé vonult. Salm Miklós vezér, mivel az egriek igéretök daczára az élelmet hadserege részére megtagadták, a várost megszállotta és kiraboltatta; ki el>l az el>kel>bb s vagyonosabb polgárok értékesebb jószágaikkal elszaladtak; a kik pedig otthon maradtak, azok a várba vették magokat, becsukván annak kapuit és nyilásait; de az els> ágyulövésre, s>t Salm Miklós katonáinak látására is annyira megfélemlettek, hogy a felnyitott kapun a várból mind kitódultak, vagy az ablakokból és falakon lebocsátkozván, a sz>l>k és hegyek közé futamlottak. Salm minden ellentállás nélkül elfoglalván a várat és kiraboltatván a várost, sietett Szapolyay üldözésére, kit utolérvén Tokajnál, megvert s Erdélybe szalasztott. Azonban Szapolyay Erdélyben csakhamar uj sereget gyJjtvén, azzal még azon év >szén meginditotta Bodó és Erthy Ferencz vezéreit Eger visszafoglalására, kik hirtelen Eger alatt termettek, s el>ször a várból kitör> >rség által csúfosan visszaverettek s megszalasztattak; de kés>bb összeszedvén, s uj csapatokkal meger>sitvén magokat, hosszabb ostrom után csakugyan gy>ztek s urai lettek a várnak. Mely alkalommal Bodó nagy kegyetlenséget és pusztitást vitt végbe: a várbeli tiszteket lefejeztette, fejeiket Erdélybe Szapolyayhoz küldötte, az >rséget s Ferdinánd hiveit kegyetlenül kivégeztette, többeket közülök a vár körül felakasztatván, másoknak orrait, füleit lemetszetvén; s>t még az egyházba az oltárok mellé menekült gyermekeket is legyilkoltatta; a Ferdinándhoz szitó papság boszantására lovait egyházi diszöltönyökkel, misemondó ruhákkal teritette be, s igy tartotta diadalmenetét a városba. Ferdinánd meghallván Egernek elestét, hadának egy részét Kattzianer Pál és Bakics Pál vezérlete alatt annak vivására küldé; de Bodó nem Egernél, hanem Keresztésnél nyilt téren várta és hajdui-huszárjai- és tatárjaival harczkészen fogadta Ferdinánd seregét, hol egy délt>l kés> estvéig tartott véres ütközetben megveretett és maga is sebet kapván, fogságba esett, melyben meg is halt. Az egri >rség, mihelyt a keresztesi ütközet kimenetelét s Bodó esetét megtudta, azonnal feladta a várat Ferdinánd katonáinak, s igy került Eger másodszor is Ferdinánd hatalmába. Mid>n Szapolyay 1529-ben Soliman török császár segitségével Budát visszafoglalta: az ország több váraival Egret is hatalmába keritette. De a következ> évben Serédy Gáspár Ferdinánd vezére Kassa vidéken sereget gyüjtvén, s a földmiveseket is felfegyverkeztetvén, azokkal Egret ismét visszafoglalta. Ezen röviden érintett ostromokból s itten vivott csatákból könynyebb képzelni, mint lefesteni Egernek akkori szorongattatását és pusztulását, s ennek folytán igen

természetesnek találjuk, hogy a vár és városnak ezen ostromai és viszontagságai között Zalaházy Tamás püspök nem tartotta biztosnak itteni lakását; hanem, mint sajátjából számüzetve, másutt tartózkodott s másunnan kormányozta megyéjét a mi nagyon korlátozta ötet f>pásztori hivatalában és nem csekély hátrányára volt az egyház- és vallásnak. De a pártviszályok anarchia és hitujitás ezen korszakában az egri püspökség sorsát még válságosabbá tette a Szapolyay részér>l Ferdinándhoz pártolt Perényi Péter, ki az egri várkapitánysággal együtt nemcsak az egri egyház javait foglalta el és bitorolta; hanem ezenfelül Egerbe s annak vidékére a hitujitást is behozta, a kath. vallást egészen háttérbe szoritotta, s annak pompás egyházait s monostorait dúló kezekkel pusztitotta s fosztogatta, papjait és híveit üldözte. Ezen nagyravágyó s függetlenségre törekv> férfiu az egri várnak már nem kapitánya, hanem egyszersmind ura lett, s Eger várában fejedelmi fényü udvart és nagy számu katonaságot tartott, ildomosságból titkon hol az egyik, hol a másik párttal szövetkezett; de egyiknek sem akart állandó hive s alárendeltje lenni és tulajdonkép egyik sem tudta, hogy mennyit bizhatik benne; s úgy látszik, hogy titkon a törökkel tartott, s a török védem alatt akart magának független uralmat kivívni. S e végett hogy magát az egri várban függetlenitse, azt meger>sitette, s egészen átalakitotta, vagyis kétfelé vágta s két részre, t. i. küls>- és bels>re osztotta, a bels> várat egy vastag keritéssel és mély sánczczal körülvette és meger>sitette, mely a küls>vel csak egy kapu és hid által volt összekötve. Ezen várer>ditési munkának áldozatul esett a székesegyház szentélye is, mely lerontatván, bástyává alakittatott át. - De végre Ferdinándnál bevádoltatván 1542ben Esztergomban elfogatott, s a németh-ujhelyi várba záratott, a honnét hatodfél évi fogsága után neje és fiai által letett negyvenezer arany váltságdíjért szabadult ki; de fogságában kapott nyavalyája következtében csakhamar meghalt. A hatalmas olygarcha halálával Ferdinánd felszólitotta annak özvegyét és fiát az egri vár és elfoglalt egyházi javak kibocsátására oly feltétel alatt, hogy a váltságdíjul fizetett negyvenezer aranyat visszaadja nékik; a mibe bele is egyeztek, s gr. Salm Miklós és Báthory Audrás békésen átvették a várat és az egyházi jószágokat, amaz Zay Ferencz és Dobó István várnagyok kormányzására bizatván, a püspökség pedig Oláh Miklósnak adományoztatván oly feltétel alatt: hogy annak jövedelme három részre osztassék, egyik rész legyen a püspöké az > udvara fentartására, a másik rész a templom és püspöklak kijavitására s a várer>ditési munkákra, a harmadik rész pedig a vár>rség tartására fordittassék. Oláh Miklós azonban a háborus id>k miatt egy darabig nem lakhatott Egerben; de a káptalanbéliek visszafoglalták el>bbi lakaikat. Verancz vagy Vrancsics Antal, utóbb nagy hírü püspök, 1550-ben egri kanonokká neveztetvén, eleven szinben rajzolja püspökéhez irt levelében Egernek akkori rongált állapotát. Szerinte Egernek régi alakjából semmi sem maradt meg, abban minden borzasztó, undok és szomoritó, a harczfiak féktelen kitörései mindent elpusztitottak, rondává tettek. Azt irja levelében, hogy a várban élénken folynak a hadi készületek, s a szolnoki vár is felépült, s >rséget és ágyúkat szállitanak bele, s nincs remény ahhoz, hogy Ferdinándnak a törökkel kötött fegyverszünete végig tartson. Mindez mutatja, hogy mily állapotban volt akkor Eger és hogy el>re féltek azon nagyszerü háborutól, melynek egyik czélpontja Eger ostroma leend. Eger az 1552-diki ostromtól a legujabb id>kig.

Eger várának 1552-diki védelme történelmünk egyik legdics>bb fénypontja, mely a mohácsi gyászos hanyatlás után a legszebb fényben és magasztos dics>ségben tünteti fel

a tántorithatatlan hazaszeretet, törhetetlen vitézség és harczias bátorság rendkivüli és megható jelenetét, s mely a honfit és honleányt ajtatos kegyelettel és hazafiui büszkeséggel tölti el. De nem szándékunk itt a vár h>sies védelmét magasztalni, mely úgyis arany betJkkel van feljegyezve s örökitve a történelem lapjain; hanem annak csak kitün>bb jeleneteit akarjuk történetiróink el>adása nyomán itt röviden rajzolni. A mint a török 1552 dik év nyarán az er>s szolnoki várat Nyáry L>rincz várnagy >rseregének gyáva megszökése következtében minden ellentállás nélkül elfoglalta: Egernek tartott, mit sem kételkedve, hogy miután az er>sebb Szolnok oly könnyen birtokukba jutott, Eger is, melyet Aly basa Amhed vezir el>tt gyenge akolnak nevezett, az els> felhívásra megadandja magát. De itt becsület- és hazaszeret> h>s férfiukra találtak, kik készebbek dics>en meghalni, mint a hüségökre bízott várat feladni. A vár Dobó István és Mecskey István várnagyok védelmére volt bizva, kiknél jobbakra nem is eshetett volna a választás. Még Temesközben id>zött Amhed, mid>n a gondos várnagyok sejtvén az ellenség terveit, a királyhoz, a püspökhöz, s a szomszéd vármegyékhez követeket és leveleket intéztek, kérvén >ket sietnének segedelmet nyujtani az annyira fontos vár védelmére, mely a felföld kapujának tekinthet>, s mely csak 200 lovas és ugyanannyi gyalog által >riztetik. A király segélyt nem adhatott, másfelé is sok baja lévén, s minden gyámolitása csak abból állott, mikép a fels> magyarországi nemességnek megparancsolta, hogy az egri várba, melynek megvédése az > házi tJzhelyeit és családjaik fentartását is feltételezi, fegyveres népet küldjenek. Minek folytán az el>kel>bb s lelkesebb hazafiak, a fels> vármegyék és királyi városok nem késtek segéd csapataikkal a vár >rségét növelni, úgy hogy ennek száma némelyek szerint 1900- mások szerint 1935- mások szerint pedig 2000-re ment, kikhez Dobó a kézi munkákra hét kovácsot es lakatost, öt ácsot, kilencz molnárt, nyolcz mészárost, tizenhárom sebészt, tizenkét süt> f>z> n>t és mindenféle szolgálatokra száz parasztot rendelt a várba. De mi volt ez a törökökhöz képest, kiknek számát némelyek hatvan ezerre, mások százötven ezerre teszik. A török, még miel>tt a vár alá érkezett volna, felkérte azt levele által, melyben legg>gösebb hangon felszólitja a várnagyokat és az >rséget, hogy miután már Magyarország nagy részét meghóditották s gy>zhetetlen seregöknek semmiféle er> nem állhat ellent, adnák fel önként a várat, s ezt cselekedvén, oly szabadon fognak ezentúl is élni, mint régi királyaik alatt; ellenben ha a semmikép meg nem tartható várat védeni fognák, nemcsak vagyonukat, de egyszersmind nejeiket, gyermekeiket, s>t életöket is elvesztendik. E levélre, melyet a vitézek gyülekezetében felolvastak és Vas Miklós általa királyhoz küldöttek, azzal felelének: hogy annak hozóját vasba verték, azután a vitézeket megeskedtették, hogy mindnyájan készebbek meghalni, mint a várat feladni, s közakarattal elvégezték, hogy az ellenség küldötteit bebocsátják ugyan, de leveleit olvasatlanul vetik a tJzbe; továbbá, hogy a ki a vár feladását csak szóba is hozná, vagy árulást tervezne, legyen az f> vagy közember, halállal bünh>djék. A két várnagy pedig kötelezte magát, hogy a hadnagyok tudta és beleegyezése nélkül semmi fontosabb dologban nem intézkedendik. A törökök szeptember 10-dikén megérkezvén, következ> napon megkezdék az ostromot, s a vár falait több napig er>sen töreték félmázsás golyókot szóró roppant ágyúikból. Dobó, bár összesen csak kilencz tüzére volt, s ezek segedelmére parasztokat kénytelenittetett alkalmazni, eleinte négy öt napig élénken viszonzá az ellenség

tüzelését nehány nagyobb ágyuiból; de utóbb a porral való gazdálkodás végett a tüzelést meglassitá. A mely rést az ellenség nappal l>tt, azt éjjel a várbéliek földdel töltött kasokkal, hordókkal és gerendákkal meger>sitett földhányásokkal csinálták be. A megszállás tizenharmadik napján a várbeliek minden ügyekezete daczára is már több helyen nagyon meg voltak rongálva a vár falai, a mit latván a vívók, ismét levelet küldének a várbéliekhez, felszólitván >ket a vár megadására; de a levelet megégeték, s a hirnöket vasba verék. A következ> négy napon a nyitott réseket az ellenség ujra nagy tJzzel tágítá és már annyira meg volt rongálva a püspöklak el>tti várfal, hogy Amhed helyén látta szeptember 29-dikén rohamot parancsolni. Reggelt>l délig három izben ujittatott meg a roham, s ugyanannyiszor veretett diadalmasan vissza a törökök nagy veszteségével, kik közül ezeren maradtak halva a bástyákon és az arokban. De a várbéliek sem jutottak ingyen a diadalomhoz: közülök is sokan elestek, még többen megsebesittettek: amazok között Bolyky Tamás, Gyulay György, Nagy Imre és Posgay János hadnagyok s velök több vitéz magyar halála volt a nap dics>ségének ára; emezek közül Pet> Gáspár hadnagy sokáig képtelen l>n a bajnoki munkára. A törökök azt hivén, hogy a kiállott harcz a várbélieket megfélemlitette, más nap Arszlán székesfejérvári bég Sáry Endre nevü magyarral ismét felkér> levelet vitetett a várba. Dobó a levélhozót vasra verette, s a levelet elszaggatván, felét megégette, másik felét Sáryval elnyelette. Csak az ostrom után tudták meg a börtönbe vetett Sárytól annak tartalmát, mely szerint a török magasztalván vitézségöket, nagy jutalmakkal ösztönzé >ket a vár feladására; s ne hogy Losonczy sorsától tartsanak, biztositá >ket, hogy mig a várból kivonulnának, a török had három mértföldnyire vonul vissza, Arszlán basa pedig tuszúl adatik nékik mindaddig, mig biztos helyre nem költöznek. A törökök folytaták az ágyúzást, a rések törését; de a várbéliek ernyedetlen munkássága ismét csak betölté, kijavitá azokat. E közben a diadal által lelkesült védsereg lovas csapatai nem akarván veszteg maradni, a várból gyakori kirohanásokat tettek. Többi között egy ízben a Szirmay Pál és Balogh János vezérlete alatt kirohant csapat a törökökben nagy kárt tett. Porkoláb Kálmán kirontása is gyérité a vivók sorait, noha > maga elesett. Azonban egy ezen kirohanások közJl roszul ütött ki. Paksy Jakab egy csapat lovassággal a füvelés- és favágásra kiment törököket támadván meg, közölök sokat levagdalt, de a spahik nagy számmal sietvén segitségökre, körülkerittettek, s a helyett, hogy h>si halált kerestek és találtak volna, letett esküjök ellenére fogságra engedték magokat hurczoltatni, kiket Amhed basa boszuból és a várbeliek elrettentése végett egy magasabb helyen vért fagylaló kegyetlenséggel végeztetett ki a foglyul maradt Paksy kivételével. De a várvédelem fénydús történetéb>l még egy árnyképet kell felhoznunk. Ugyanis HegedJs István, a Serédy Gáspár által küldött segédcsapat hadnagya, akár elrettentve a kegyetlenségt>l, melylyel a magyar foglyok kivégeztettek, akár elcsábitatva a törökök igéretei által, ingadozni kezdett hüségében, és suttogni nehány társával, s a várat árulás által az ellenség kezére akarta játszani, szándéka lévén a gondjára bizott sáncznál a törököket bebocsátani. De Dobó jókor észrevévén a fondorlatot, hogy a harapódzó veszélyt szikrájában elfojtsa, s az árulás vétkét>l mindenkit elrettentsen, a hütlen HegedJst a várbéliek közakaratával a vár piaczán felakasztatta, s társainak fülét levágatta. Az árulásnál még nagyobb veszély fenyegette a várbélieket october 4-dikén. Ugyanis a l>por, mely jobbára a templom sekrestyéjébe volt felhalmozva, esetleg felgyulván, a

sekrestyét, a mellette lév> két száraz malmot, s a várfal egy részét, s az ott állomásozó vitézek közül Nagy Pált, Báthory drabantjainak hadnagyát, nyolczadmagával légbe röpitette. Az isszonyu dördülés nagy zavart okozott a legénységben; de még nagyobb baj volt az, hogy a porkészlet tetemesb része elveszett, s malom sem létezett több a lisztörlésre. Amhed látván a tüzet, embereit a falak tövéhez küldötte, s újra szabad távozást igértetett a várbelieknek, ha felhagyván a hasztalan er>ködéssel, átadják a várat. De a várnagyok kürt és dobszóval belovagolták az er>sséget, s az incselked> szózatok elmerültek a zajban, s a Jézus kiáltásban, melylyel a parasztok a tJznek oltásához láttak. A kénk> és salétrom-rakhely sértetlenül maradván, száz és száz kéz nehány nap alatt helyre pótolta a l>por-veszteséget, kijavitotta a megrongált falakat, s a két malom romjaiból hamarjában el>állott egy új, mely a szükségnek megfelelt, s az eleséghiányból származott aggodalmat eloszlatta. Arszlán basa a Bolyki- és Bebek-bástya közötti mély árkolatot be akarván töltetni, roppant sok szálfát hányatott abba, hogy arról könnyebben hághassanak fel a falakra. Mikor már a nagy töltés készen volt, egy éjjel Bornemisza Gergely kénk>vel és szurokkal vegyitett csávákot gyujtatott s hányatott a szálfák alá; utóbb hordókba zárt apróbb töltött fegyvereket, l>port s granátokat bocsátott közéjök. A faalkotmány ekkép meggyuladt, s a törökök nyakraf>re siettek a tJz oltására; de az épen akkor szétrobbant hordók öldökl> szereikkel sok tJzoltónak kioltották életvilágát. E pusztitást még inkább nevelé a várbeliek sürü lövöldözése, kik a tJz világánál jól czélozhattak, s a törököket visszariaszták a tJz oltásától. October 12-dikén éjjel nagyszerü rohamhoz készült a török tábor, mely hajnaltól kés> alkonyig folyt három oldalról mindakét részr>l igen nagy tJzzel. De mind hasztalan: az >rség, melyet Dobó, Mecskey, Bornemisza, Zoltay és Fügedy szóval és példával nem szüntek lelkesiteni, mindenütt visszaverte a vívókat, kik ez alkalommal is igen nagy veszteséget szenvedtek. A várbeliek közül Nagy István az >rség egyik hadnagya halva maradt, Mecskey is sebet kapott. Ezen a napon husz mázsa l>port fogyasztottak el a várbeliek. Amhed e makacs ellentállás miatti dühében Aly basának élénk szemrehányásokat t>n, s hadnagyaival más nap gyülést tartván, october 14-dikére még egy rohamot rendele, gy>zzön vagy veszitsen, az utolsót, buzditván mindenkit, ne türnék, hogy szégyennel kelljen elvonulniok. A zsibongás, a zaj, mely a várba a török táborból mindjárt éjfél után felhatott, sejteté az >rséggel, hogy e napon minden eddiginél keményebb harczot kellend kiállniok. A roham mindazáltal csak dél felé kezd>dött, melyet Amhed maga intézett az ágyu telepei védelmére felhányt sánczokból; Aly, Uloman, Arszlán basák, s a többi hadnagyok az egész sereget talpra állitották, hogy ujabb és ujabb csapatokkal támogathassák a lankadókat. A szégyent>l ösztönözött Aly basa els> kezdé meg a rohamot a tömlecz-bástyánál; de ott Dobó maga álla vitézeivel a réseken, s bár lábán és jobb kezén megsebesittetik, bár a halál sürün dúl mellette, s maga aranyos sisakját tartó apródja is elesik mell>le, Pet> Gáspár dandárjától megsegittetvén, hosszu harcz után végre e pontról teljesen visszaveré a vívókat. Ekkor észreveszi, hogy a földbástya nagy veszedelemben forog, Aly basa aranyos bíbor zászlaja már fenlobog annak ormain. Rögtön intézkedik, hogy a lankadó legénység felfrissitésére egynehány csöbör bor, segélyére pedig pihentebb csapatok álljanak a résre; sebeinek daczára maga is oda siet, s míg a segély megérkeznék, egy csoport parasztot és n>ket állít a lankadók támogatására, kik nemöket felJlhaladó bátorsággal küzdöttek, s mondhatni a küzdelemben a férfiakkal versenyeztek. E pontról is

visszaszoriták a vívókat, s>t még Aly zászlaját is elfoglalák. Nem kisebb volt a veszély a bolyki bástyán, hol Arszlán fejésvári bég vezérlé a rohamot. Itt a könnyen megmászható résen a vívók oly hevesen rohantak el>re, kogy az >rséget visszanyomván, több zászlót tJzhettek ki a falak ormaira. De Bornemisza, Zoltay és Fügedy látván a végveszélyt, lelkesit> szavakkal buzditák vitézeiket, mondván; „csak még egy óráig tartsák magokat, ez az ellenség utolsó rohama; ha >t most visszaverik, nem fog többé visszatérni, s kitartásukat dics>séges hírnév jutalmazandja.” Mire a vitézek föllelkesedve uj er>vel rohanták meg és verték vissza a vívókat e pontról is, hol száznegyven vitéz magyar látta utoljára a napot; de ezer és ezer török feküdt rakásra ölve az árokban. Nem kisebb dics>séggel küzdött az ó-kapunál, hol a jancsárok agája intézte a harczot, ötszáz lövészével Mecskey, kit a tegnapel>tt kapott sebe sem tartóztathata vissza, hogy részt ne vegyen az új veszedelemben s az új dics>ségben. S csak az alkony vetett véget az ostromnak, mely nyolczezer török halálával végz>dött. Még négy napig táborozott Amhed a rommá l>tt és mégis megtörhetetlen er>sség tövében, és habár a falak annyira megvoltak rongálva, hogy több helyen lóháton is fel lehetett volna nyargalni, még sem intézett több rohamot e romok ellen, melyek megett annyi vitézséget, s oly megtörhetetlen erkölcsi er>t tapasztalt >rködni. A törökök elvonulásának napját, october 18-dikát, a várbéliek háláadással s örömlövésekkel ünnepelték, s a székesegyház el>tt halmokra rakott tizenkét ezer nagyobb golyó, melyeket a vívók a várba l>ttek, hirdette a lefolyt harmincznyolcz nap hallhatatlan dics>ségét. Igy végz>dött az egri vár h>sies védelme, melynek csak egyes jeleneteit vázoltuk itt röviden. A leirt ostrom Eger várát és városát majdnem romokból álló k>halommá változtatta át, s évek teltek el, míg a város romjaiból csak valamennyire fölépült, s a vár ismét meger>sittetett. E tekintetben legtöbbet t>n annak két híres püspöke Oláh Miklós és Wrancsics Antal; az els> Eger polgárainak kiváltságlevelet eszközölt ki a királytól, melynél fogva azok minden rendes és rendkivüli adózások- és segélyezésekt>l felmentettek. Ezt kés>bb Vrancsics is megerösiteté, ki egyszersmind az ostrom után ujjáteremt>je lett Egernek, amennyiben nemcsak a templomot, hanem a várat is nagy költséggel fölépité, vagy kijavitá, s mindent elkövetett a város szellemi s anyagi jólétének felélesztésére. Különben is ezen nagy eszü és tudományu püspök nemcsak mint f>pap, hanem úgy is, mint diplomata és iró, nagy szolgálatokat tett a hazának és kitün> érdemeket szerzett magának, melyek püspöki székére és Egerre is fényt és dics>séget árasztottak. Minthogy Eger Fels>-Magyarország kulcsa és kapuja lett, és félni lehetett, hogy a török annak vivását ismét meg fogja kisérteni, Vrancsics idejében 1564-ben nemcsak az egri vár, hanem a püspöki jószágok igazgatása is azok jövedelmének tetemes részével bizonyos feltételek alatt Magócsy Gáspár volt gyulai várkapitányra bizatott; Vrancsics püspöknek pedig idiglenesen némi kárpótlás- és lakásul a turóczi prépostság adományoztatott. A püspök távolléte alatt a hitujitás, mely Perényi Péter alatt Eger vidékére beszivárgott, Magócsy pártolása által ujra terjedni kezdett, ki arról vádoltaték, hogy a vár kapuit azért tartja csukva, hogy a kath. hivek a várban lév> székesegyházba istentiszteletre ne járhassanak. Legnagyobb válság következett Egerre 1596-ban, mid>n III. Mahomed vagy Mehemed szultán azt kétszáz ezerb>l álló seregével september 27-dikén megszállotta, october 14-dikén az >rség gyalázatos árulása folytán elfoglalta. Ekkor Nyáry Pál

vezérlete alatt e vár >rsége négyezer ötszáz magyar, német, cseh és belga vegyes katonaságból állott, tehát kétszeresen is több>l, mint amennyivel Dobó megtudta volt azt védeni; de hiába, ezek idegenek voltak, kiket a magyar hazához semmi sem kötött, s a hazaszeretet nem lelkesitett. Eleinte ugyan, Istvánffy el>adása szerint, ezek is jó kedvvel látszottak harczolni, s egy hétig a városban maradtak, s oly bátorságot mutattak, hogy még a város kapuit sem csukták be, s>t a törökökkel kisebb csatákba is ereszkedtek, melyekb>l gy>ztesen tértek vissza; csak mid>n látták, hogy a várost meg nem oltalmazhatják, akkor gyujtották azt fel, s vonultak a várba: még itt is két ostromot szerencsésen vertek vissza úgy, hogy a második ostrom alkalmával három ezer töröknél több maradt halva a bástyákon és sánczokban; de miután a több napi ágyuzás a vár falain több helyen rést tört, és közül>k is négyszáz már elesett: ez a belga és német katonákat annyira lehangolá, hogy a vár feladását kezdék sürgetni. Nyáry Pál s a többi f>tisztek, kik az árulást mindenkép meggátolni, elfojtani törekedtek, annak kezd>it elfogatták s fel akarták a vár piaczán akasztatni; de a többiek is fellázadván, >ket kiszabaditák, s a vár feladását fenyegetések között követelék. Vezéreik mindent elkövettek szándékuk meggátlására; Nyáry Pál, Istvánffy el>adása szerint, térden állva kérte >ket az Istenre, lelkök üdvösségére és letett hitökre, hogy ne tennék ezt a gyalázatot; de mind hiába, valamint a fenyegetés, úgy a szép szó, kérelem, és igéret is hasztalan hangzott el; az árulók csakugyan alkudozásba bocsátkoztak a törökkel, s miután a szultántól élet- és vagyonbiztositó levelet nyertek, a várat 18 napi ostrom után feladták. Azonban árulásokért keserüen bünhödtek, mert a török a németeket s vallonokat, kik a vár feladását leginkább követelték, a Hatvanban elkövetett kegyetlenségek megtorlásául mind leölette; a tiszteket elfogatta s Belgrádba záratta, mig magokat kiváltanák. Nyáry Pál, ki a jancsárok agájának adatott át >rizetül, a keresztesi ütközet alkalmával megmenekült. - Az egri vár elestével a szomszéd cserépi, siroki és szarvask>i várak is török kézre jutottak. Eger feladása kiszámithatlan következményeket vont maga után nemcsak a városra, hanem az országra nézve is, s e vidéken a török uralmat majdnem egy századra megalapitá. Azért e várnak elestét az ország is felette sajnálta, amint ez megtetszik az 1597: 29-dik t. czikkb>l, mely rendeli: hogy Eger várának fel adói büntettessenek meg. 1599-ben Rudolf király is megkisértette egyezkedés utján Egret visszaszerezni; de a török sokkal nagyobb fontosságot tulajdonitott e helynek, hogysem azt kezeib>l könnyen kibocsátotta volna. Miután az ozman Eger birtokába jutott, a vár és városban lassanként mindent török lábra állitott: az egyházakat mecsetekké vagy laktanyákká alakitotta, csupán a sz. domokosrendüek templomát és monostorát hagyta meg a vele bejött s itt megtelepedett görögök számára, a mi azután folyvást azok birtokában maradt; a dervisek számára azon a tájékon, hol most az érseki-lak áll, kolostort épitett, mit a magyarság „Bolondvár”-nak nevezett; az itt maradt magyarok nagy része lassanként áttért az izlámra vagy pedig a protestantismusra; mivel a török jobban kedvezett a protestansoknak, mint a katholikusoknak; minek folytán Egerben és vidékén majdnem kihalt a kath. vallás, s azt nagyrészben a gyöngyösi sz. ferencz-rendüek buzgósága tartotta fen, kiknek a törökt>l meg volt engedve, hogy a szentségek kiszolgáltatása s a hivek lelki-vigasztalása végett Egerbe járhassanak. A püspökök és káptalan át tették lakásukat Kassára, s innen kormányozták, - amint a körülmények engedték - megyéjöket, s itt folytatták müködésüket; egymás után következett tizenhárom püspök közül csak az egy Lósy Imre

látogathatta meg 1633-ban székvárosát Egret az egri basának eleve kinyert vagy pénzen megvett engedélye mellett. Ilyen vala Eger sorsa s állapota a török uralom alatt. A törökök kilenczvenegy évek lefolyása alatt, a mig t. i. Egret birták, innét gyakran kicsaptak távolabb es> vidékekre, s ottan portyáztak, csatáztak, vagy pusztitottak; de ezen kiütések, más vidékeken folytatott csaták, vagy végbevitt pusztitások nem tartozván szorosan Eger történetéhez, azokat itt mell>zzük. Mid>n 1686-ban Buda több más várakkal együtt a török iga alól kiszabadult, a következ> évben Egerre került a sor, melyet Rustan vagy Rusten basa >rzött négyezer jancsárral. Ennek vivása s visszafoglalására Caraffa tábornok küldetett, ki 1687 tavaszán a marchio Doria, gr. Koháry István, Gombos István, putnoki és Vécsey Sándor hajnácsk>i várnagyok alatt álló mintegy tizenkét ezernyi hadsereggel körülkerité s ostrom alá vévé a kevés élelmi szerrel ellátott Eger várát és városát, s egyúttal a közlekedés meggátlása s az ostrom biztositása végett megszállá a szomszéd cserépi, siroki és szarvask>i várakat is; és mid>n ezek nyár derekán feladták volna magokat: Caraffa felkérte az egri várat is; de Rustan basa, ki még az ostrom elején feleskedtette volt seregét, hogy inkább éhen vesznek el, mintsem a várat és várost feladják, Caraffa felkér> levelét el sem olvasta, el lévén határozva az er>s falak- és bástyákkal övedzett várat és várost tovább is tartani. S>t gyakran még kirohanásokat is intézett az ostromlók ellen s nagy pusztitást vitt végbe azoknak seregében. Egy izben Koháry István csapatjára ütvén, annak sorában nagy pusztitást tett: mely alkalommal Koháry is elveszté jobb karját a csata tüzében, s azon hely, hol a csata folyt, mai napig is Koháry völgyé-nek neveztetik. Ez alatt a vivók a várat és várost er>sen lövöldözték, de minden siker nélkül: az élelmi szerekb>l kifogyott benszorultakat nemcsak a vivó sereg, hanem még az éhség is kezdé ostromolni, még sem akarta a mindig török segélyt váró és máskép is elszánt h>s várnagy a várat feladni. A vár- és városban lév>k száma a hosszas ostrom, éhség, döghalál és szökések által huszezerb>l mintegy ötezerre olvadt le, kik szükségb>l eleinte füvet, gyökeret, férget, utóbb macska- és kutyahust is ettek, s a lóhúst nyalánkságnak tekintették. Az elszánt Rustán látván félholtakként lézeng> embereinek szörnyJ inségét és rémit> nyomorát, hogy becsülettel végezze be pályáját, a várat l>porral akará felvettetni; de észrevévén ezt emberei, meggátolák szándékában. Végre miután Caraffa ismét felkérte volna a várat, tudtára adván Rustannak: hogy hiába várna segélyt, mert Szoliman nagyvezér saját hadai el>l Nándorfejérvárról Konstantinápolyba szaladt, s ott fellázadt seregének sürgetésére lefejeztetett, s e lázadás folytán november 8-dikán letett Mohamed szultán helyébe lépett testvérének hatalma még igen gyarló lábon áll; - és miután saját emberei is kérték, hogy illend> feltételek alatt adná fel a várat; mert tovább semmi áron sem tarthatják magokat: kénytelen volt az er>s lelkJ várnagy a körülmények hatalmának s a nagy többség kivánatának engedni, s a tarthatatlan várat deczember 17-én feladni a következ> feltételek alatt: 1-ször a vár és a város minden ágyúval s más hadi szerei- és készleteivel együtt az azokról felvett jegyzék szerint minden csalárdság nélkül Caraffa vezérnek át fog adatni: úgy szinte a rejtékhelyek s üregek (minák), bár hol legyenek is, ki fognak jeleltetni. 2-szor a török katonák mindnyájan szerdán reggel a várból ki fognak jöni, kiki tulajdon apró és rangjához ill> fegyverét magával viheti. 3-szor a városban lakó törököknek szabad leszen, de fegyver nélkül, a városból kiköltözni s elmenni; a kik pedig itt akarnának maradni, itt maradhatnak és minden ellenvetés nélkül megtarthatják a városban birt házaikat, ide értetvén a renegatok vagy a

keresztényekb>l lett törökök is. Az elmen>k számára s a pogy ászaik elszállitására kétszázötven szekér fog rendeltetni: ezentúl szabadságokban fog állani, magoknak kész pénzen ökröket, lovakat és szekereket szerezni. 4-szer a török tisztek túszul az ostromlók hatalmában maradnak mindaddig, mig a vár és város minden hozzátartozandókkal együtt át nem adatik, s a törökök onnét ki nem takarodnak. 5 ször a városban lakó törököknek, a kik nem katonák, nem leszen szabad sem ajándék sem más szín alatt puskát, kardot, vagy másnemü fegyvert magoknak kívánni vagy megtartani. 6-szor az elköltöz>k mellé bátorság okáért négyszáz lovas katona fog adatni, a kik >ket Tokaj felé Nagy-Váradig fogják kisérni; azonban öt alvezér túszul Debreczenben marad, kik azután szabadon fognak bocsáttatni. A Váradra men> törököknek Tokajban négyszáz darab kenyér adatik. 7-szer minden Egerben találtató foglyok ezen pontok aláirása után azonnal szabadon bocsáttatnak. Ezen alku-pontok következtében megnyittatván a vár és város kapui, a rendíthetlen jellemJ Rustan basa az ostromlók sorai között fölemelt f>vel s büszke diadalérzettel léptetett el, s vonult ki a vár- és városból seregével. S a mit nem is remélett, Caraffa s a többi vezérek igen barátságosan fogadók >tet tisztjeivel együtt, dicséretekkel halmozván el, megvendégelék s három paripával ajándékozák meg: úgy szinte az éhségt>l kiaszott ozman legénységet is b> élelmi szereikb>l minden szükségesekkel ellátva bocsáták el. Caraffa az átadott várban 107 ágyút, 800 mázsa l>port, több ezer ágyútekét és apró fegyvert s mindenféle hadi készleteket nagy mennyiségben talált; de csak egy morzsányi eleségre sem lehetett akadni. A földalatti üregekben az éhség által leginkább kínzott keresztény foglyok sorsa és kinézése borzasztó volt. A vár ostromlói egy török mecsetben rögtönözve oltárt állitottak, s Tedeum-at tartottak. A törökök közül Egerben maradtak némelyek szerint ezeren, mások szerint hatszázan, kik között kétségkivül voltak renegátok is. S ezen itt maradt mahomedanok kés>bb megkeresztelkedtek s megmagyarosodtak, kik az akkori anyakönyvekben egy ideig uj keresztények (neo-christiani) nevezet alatt emlittetnek; többen közülök régi török nevöket is megtartották, mint Aly, Hamzsa sat. A többi között egyik mecset papja is itt maradt, ki kés>bb megkeresztelkedvén, Pap Dávid nevet kapott, s mint egri lakos öregedett és halt meg. A törökök alatt a városban öt mecset volt: egyik ott állott, a hol most a zircziek temploma van, mely átalakittatván, a jezsuitáknak egyideig kápolnául szolgált; a másik azon a téren állott, hol most az érseki-lak melletti kert van, a hol állott a dervisek kolostora is, mely a magyarok által Bolondvár-nak neveztetett; a harmadik ott volt, a hol most a ferencz-rendüek temploma áll, melynek szentélye a hagyomány szerint a mecset alapjára van épitve; a negyedik azon a telken állott, a hol kés>bb a minoriták kolostora épült; az ötödik, a melynek tornya ma is áll az irgalmasok terén. A város eltörökösödött lakosainak s az itt maradt mahomedánoknak megtéritésére, s közöttök az Isten igéjének hirdetésére, világi papok hiányában, szerzetes férfiak vállalkoztak, kik a város szellemi s erkölcsi átalakitásán vetélkedve buzgólkodtak. Legels>k voltak a ferencz-rendüek, kiknek azel>tt is volt itt kolostoruk és a jezsuiták,

kiknek Caraffa adta vagy mutatta ki azon telket, hol most a zircziek temploma és monostora áll, melyet a jezsuiták épitettek. Úgy szinte nem sokára jelentkeztek a minoriták is, kiknek kés>bb Noszvai Ferencz volt török s újkeresztény azon telket hagyományozta, melyen áll most a templom. A serviták egynehány évvel kés>bben 1694-ben hozattak be Széchényi György esztergomi érsek által. Egernek leirt ostroma- és felszabadulásakor Fenesy György volt az egri püspök, ki igen sokat fáradozott a püspökség és egyház elpusztult jószágai és zilált viszonyai s ügyei rendezésében. - A török uralom alól felszabadult Eger egyuttal szabad királyi városi szabadalmat is eszközölt ki I. Leopold királytól; de a püspökség és káptalan régi jogai és kiváltságai tekintetbe vétetvén, ezen szabadalom egy pár év mulva visszavonatott, s a város Fenesy püspökkeli ujabb egyességre utasittatott, mely egyesség feltételei által a püspökség és káptalan régi jogainak megfelel> tartozások újra meghatároztattak és szabályoztattak. Az 1690-ben elhalt Fenesy Györgynek utóda lett Telekesy István, a város és a püspökség másik uj,játeremt>je, kit az > f>pásztori intézkedéseiben és buzgalmában akadályoztattak és némileg megzavartak a Rákóczyféle forradalomnak Eger vidékére is kiható mozgalmai. Ugyanis a város önként, a vár pedig rövid ostrom után feladván magát a felkel>k vezéreinek, azzal együtt Telekesy is meghódolt, ki, mint jó pásztor, nem akarván juhait a veszély idején elhagyni, a városban maradt. 1705-ben Rákóczy maga is Egerbe jövén, itt tölté a telet, s innen, mint központi f>hadiszállásáról, rendezé seregét, mely id> alatt Rákóczy Telekesyvel többször érintkezvén, s benne a buzgó f>papot és hazafit felismervén, >t annyira megszerette és tisztelte, hogy e tiszteletnél fogva csak atyjának nevezte. Telekesy a fejedelemnek ezen személye iránt nyilvánuló bizodalmát és jó idulatát nem utasitá vissza, hanem inkább a papság és a vallás érdekében is viszonzá. Mid>n február végén gy>ztes hadjáratából Egerbe visszatérne, és 300 ágyulövéssel, harangzugással, diadalmi pompával fogadtatnék: Telekesy is kimene a papság- és a nemességgel az > fogadására, hogy a kath. vallást oltalmába ajánlja. 1706-ban Telekesy is a béke érdekében részt vett az érsekujvári sikertelen tanácskozásban. 1707-ben megjelent az ónodi gyülésben is, de nem azért, hogy az ott kimondott detronisatiot szavazatával helyeselje, hanem inkább, hogy azon bizodalom és tiszteletnél fogva, melylyel a fejedelem és a felkel>k személye iránt viseltettek, és szavára hallgattak, a tanácskozás netaláni kitöréseit és tulkapásait mérsékelje. Ezen ügyes és bölcs tapintatának tulajdonithatni, hogy a forradalom vihara Eger felett úgyszólván a pusztitás nyamai nélkül vonult el, és megyéjében a papság és kath. vallás nem üldöztetett. És mégis nemcsak roszaltatott ezen eljárása, hanem még a forradalombani részvét vádjával illettetvén püspöki hivatalától is felfüggesztetett a buzgó f>pap; de a szent székhez és a bécsi udvarhoz terjesztett ügyes s erélyes védirata folytán püspöki hivatalába ismét visszahelyeztetett, és még azután öt évig folytatta f>pásztori buzgóságát. S ezzel történetünk azon korszakához jutottunk, melyben Eger a háboruk viharai által okozott romjaiból ismét felépült, s virágzásnak indult, benne az Isten dics>ségére pompás egyházak, az ifjuság nevelésére nagyszerJ intézetek, a tudománynak fényes csarnokok állittatván, melyek valamint e várost diszesitik s emelik: úgy alkotóik neveit is örökitik. Ime ezen egyes pontok, melyeket Eger történetéb>l e rövid rajzban felhozánk, halványon vázolva s röviden jelezve is mutatják: mennyi érdekes és tanuságos jelenetei

s részletei vannak e város történetének, melyek méltók Klio tollára: egy b>vebb és kimerit>bb nyomozás- és kidolgozásra.

Pótjegyzék a kett)smegye éghajlati viszonyainak leirásához. Elfelejtettem a szövegben észleleteim egyik érdekes eredményét fölemliteni, azt t. i. hogy Eger v idékén a déli szelek valamivel gyakrabban hoznak es>t mint az északiak, a nyugatiak pedig majdnem kétannyiszor hoznak es>t mint a keletiek. Ugyanis ha az északi (É., ÉÉNy., ÉÉK.) szelek mellett el>forduló es>k számát 100-ra tesszük, akkor a déli szelekre (D., DDNy., DDK.) 106 es> jut; s ha a keleti (K., KÉK., ÉK., KDK., DK.) szelek mellett el>forduló es>k számát szintén 100-ra tesszük, akkor a nyugatiakra (Ny., NyD.Ny., DNy., NyÉNy., ÉNy.) 188 esik. Általában véve legtöbb es> Ny-ról jön, azután következnek: D., É., K., DK., DNy., ÉNy. és ÉK. Ha a négy f>szelet a havazásra nézve hasonlitjuk össze, úgy találjuk, hogy az északi szél mellett el>forduló 100 havazási esetre 91 déli szél melletti havazás jut; s ha 100-szor havaz keleti szél mellett, csak 32-szer havaz nyugati szél mellett. Általában véve legtöbbször havaz keleti szél mellett, azután következnek az északi, déli és északkeleti szelek. Az égiháborúra nézve Egerben az északi és déli szelek között nincs különbség, de még keletfel>l 10 égiháboru j>, addig nyugatfel>l 16 szokott jönni. Dr. Albert Ferencz.

EL1SZÓ.......................................................................................................................... 2 I. RÉSZ. HEVES ÉS K. SZOLNOK TÖRVÉNYESEN EGYESÜLT VÁRMEGYÉK FÖLDRAJZI VISZONYAI ............................................................... 6 I. A KETT1S MEGYÉNK ELNEVEZÉSE, ALKOTÓRÉSZEI, FEKVÉSE, ALAKJA. ................... 7 II. HEVES- ÉS KÜLS1 SZOLNOK T. E. VÁRMEGYÉKNEK DOMBORZATI VISZONYAI. ..... 19 III. VIZEK: FORRÁSOK, PATAKOK, FOLYÓK, LÁPOK, MOCSÁROK ÉS FÜRD1K............. 26 IV. HEVESMEGYÉNEK ÉGHAJLATI VISZONYAI.............................................................. 41 V. NÉPESSÉG, A LAKOSOK KÜLÖNBSÉGE NEMZETISÉGRE, NYELVRE, VALLÁSRA NÉZVE, LAKHELYEK.................................................................................................................... 72 VI. TERMÉNYEK, KÉZMI- ÉS GYÁRIPAR, KERESKEDÉS ÉS FORGALOM. ...................... 77 VII. SZELLEMI MIVEL1DÉSRE SZOLGÁLÓ INTÉZETEK................................................. 82 VIII. A KETT1S MEGYÉK POLITIKAI FELOSZTÁSA, A NAGY ÉS KIS BIRTOKOSOK SZÁMA, KÖZSÉGHATÁRAINAK KITERJEDÉSE ÉS A KÖZSÉGEK NÉPSZÁMA................................. 89 IX. A TESTVÉRMEGYÉK F1BB HELYEINEK HELYRAJZI RÖVID LEIRÁSA. ..................... 99 X. AZ EGRI ÉRSEKMEGYEI KÖNYVTÁR LEIRÁSA......................................................... 112 II. RÉSZ. HEVESMEGYE FÖLD-, NÖVÉNY- ÉS ÁLLATANI LEIRÁSA ....... 121 I. HEVESMEGYE FÖLDTANI LEIRÁSA. .......................................................................... 122 II. ADATOK HEVESMEGYE VIRÁNY-ISMÉJÉHEZ. ........................................................ 132 III. HEVES ÉS KÜLS1 SZOLNOK T. E. VÁRMEGYÉK ÁLLATTANI LEIRÁSA. ................. 162 III. RÉSZ. HEVES ÉS K. SZOLNOK T. E. VMEGYÉK LAKÓINAK NÉPRAJZI, NÉPMOZGALMI, KÓRTANI S EGYÉB KÖZORVOSI VISZONYAIT ILLET1 LEIRÁSA .................................................................................................................... 218 I. NÉPRAJZI VISZONYOK. ............................................................................................. 219 II. NÉPVISELET............................................................................................................. 221 III. TÁPLÁLKOZÁS. ...................................................................................................... 224 IV. LAKHÁZAK............................................................................................................. 228 V. MÜVELTSÉG, ÉSZ, KEDÉLY...................................................................................... 231 VI. FOGLALKOZÁS ÉS KERESETMÓD........................................................................... 233 VII. TÁRSADALMI ÉLET............................................................................................... 235 VIII. JÓLÉT. ................................................................................................................. 239 IX. NÉPESEDÉSI MOZGALOM. ...................................................................................... 240 X. TÁJKÓROK............................................................................................................... 250 XI. MEGYÉNK TERÜLETÉN LEV1 KÓRHÁZAK ÉS BETEGESKEDÉSI VISZONYOK. ....... 252 A) EGRI IRGALMAS NÉNIKÉK KÓRHÁZA......................................................................... 252 B) MEGYEHÁZI FEGYENCZKÓRHÁZ. .............................................................................. 254 C) AZ EGRI IRGALMAS SZERZET KÓRHÁZA. ................................................................... 255 D) GYÖNGYÖSI KÖZKÓRHÁZ. ........................................................................................ 260 E) EGY IZRAELITA KÖZSÉGI KÓRHÁZ ............................................................................. 264

F) AZ EGRI KATONAI KÓRHÁZBAN ................................................................................. 265 G) SZOLNOK VÁROSI KÓRHÁZ. ...................................................................................... 265 H) KIMUTATÁSA A HEVES ÉS K. SZOLNOK T. E. MEGYÉK TERÜLETÉN LETELEPEDETT EGÉSZSÉGÜGYI SZEMÉLYZET LÉTSZÁMÁNAK................................................................. 266 XII. TÖRVÉNYSZÉKI ORVOSI ÉS ORVOSREND1RI TAPASZTALATOK. ......................... 280 IV. RÉSZ. HEVES ÉS K. SZOLNOK TÖRVÉNYESEN EGYESÜLT VÁRMEGYÉKBEN TALÁLTATÓ HÁROM NEVEZETESB FÜRD1NEK LEIRÁSA .................................................................................................................... 284 I. AZ EGRI FÜRD1 LEIRÁSA. ......................................................................................... 285 II. A GYÖNGYÖSI TIMSÓS- VASAS- GYÓGYFÜRD1 (ALOISIAFÜRD1). ......................... 296 III. PARÁD GYÓGYVIZEI ÉS FÜRD1INTÉZETEI. ........................................................... 301 IV. A PARÁDI ÁSVÁNYVIZEK HASZNÁLATÁRÓL. ......................................................... 313 V. KÜLÖNFÉLÉK. ......................................................................................................... 314 V. RÉSZ HEVES ÉS K. SZOLNOK TÖRVÉNYESEN EGYESÜLT VÁRMEGYÉKNEK MEZ1GAZDASÁGI, ERDÉSZETI, IPAR- ÉS KERESKEDELMI VISZONYAI.............................................................................. 316 I. MEZ1GAZDASÁGA. ................................................................................................... 317 II. GRÓF KÁROLYI GYÖRGY DEBR1-PARÁDI URADALMA. ........................................ 341 III. AZ EGRI ÉRSEKI URADALOM LEIRÁSA. ................................................................. 356 IV. HEVES MEGYE ERD1SZETE.................................................................................... 362 V. HEVESMEGYE DOHÁNYTERMESZTÉSE S FOGYASZTÁSA......................................... 372 VI. A KETT1S MEGYE IPARA ÉS KERESKEDELME. ...................................................... 381 VI. RÉSZ. HEVES ÉS K. SZOLNOK TÖRV. EGYESÜLT VMEGYÉK BÁNYÁSZATI VISZONYAINAK VÁZLATA....................................................... 384 I. A HEVESMEGYÉBEN TALÁLHATÓ HASZONVEHET1 ÁSVÁNYOK ÉS K1ZETEKR1L. 385 II. A K1SZÉN ELTERJEDÉSE HEVES MEGYÉBEN ÉS ANNAK FONTOSSÁGA NEMZETGAZDÁSZATI SZEMPONTBÓL. ......................................................................... 387 VI. RÉSZ. HEVES ÉS K. SZOLNOK TÖRV. EGYESÜLT VMEGYÉK BÁNYÁSZATI VISZONYAINAK VÁZLATA....................................................... 394 I. A HEVESMEGYÉBEN TALÁLHATÓ HASZONVEHET1 ÁSVÁNYOK ÉS K1ZETEKR1L. 395 II. A K1SZÉN ELTERJEDÉSE HEVES MEGYÉBEN ÉS ANNAK FONTOSSÁGA NEMZETGAZDÁSZATI SZEMPONTBÓL. ......................................................................... 397 VII. RÉSZ. HEVES ÉS KÜLS1 SZOLNOK T. E. VÁRMEGYÉK TÖRTÉNETI VÁZLATA................................................................................................................... 404 I. A MEGYE 1SKORI RÉGÉSZETI LELETEI.................................................................... 405

I. (SK(KORI LELETEK. .................................................................................................. 406 II. UJABB K(KORI LELETEK. .......................................................................................... 406 III. RÉZKORI LELETEK. .................................................................................................. 407 IV. VASKORI LELETEK................................................................................................... 410 II. MEGYÉNK KÖZÉPKORI MIEMLÉKEI. ..................................................................... 413 I. A BASILIKAI ROMÁN IZLÉS KORSZAKA A IX. SZÁZADTÓL A XIII-DIK SZÁZAD VÉGEIG. ...................................................................................................................................... 414 II. CSÚCSÍVÉPITÉSZETI MaFEJL(DÉS KORSZAKA A XLLL-IK SZÁZADTÓL A XVI-IK SZÁZADIG. ..................................................................................................................... 417 I. VÁZLATOK HEVES- ÉS K.-SZOLNOK EGYESÜLT VMEGYÉK HELYTÖRTÉNETÉB1L.421 EGER VIDÉKE................................................................................................................. 421 GYÖNGYÖS VIDÉKE. ...................................................................................................... 429 SZOLNOK VIDÉKE. ......................................................................................................... 437 EGER. ............................................................................................................................ 450 PÓTJEGYZÉK A KETT1SMEGYE ÉGHAJLATI VISZONYAINAK LEIRÁSÁHOZ. ............... 469