GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

jtkrM ,ímétA 'mb

il-

ÍL"

MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK. A M. TUD.

AKADÉMIA TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGÁNAK SEGÉLYEZÉSÉVEL KIADJA A

MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT.

GHYMESI

FORGÁCH FERENCZ (1535—1577)

:

IRTA

'.-]

BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ.

BUDAPEST. ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI 1904.

Ára 6 korona 40

'

fillér.

R.-TÁRSULAT.

TARTALOM. Irta Bártfai

Ghymesi Forgách Ferencz.

Szabó László.

köm-v. IQú évek. 1535 — 1556 Második könyv. Forgách mint államférfiú. 1557— 1564 Harmadik könyv. Hanj'atlás kora. 1565—1568 Negyedik könyv. Új otthon 1569— 157° Ötödik könyv. A pálya deleljén. 1571 — ^577 Hasonmások szövege

3

Els

3i

87 ^'^ '^3 211

KEPÉK. Önálló mellékletek. Lap

Lap 1.

Ghymesi Forgách Ferencz

2.

Zilah

arcz-

képe. Baranski Emil László rajza nézve. a Malomhegj^röl

A

1560. jul. 17.

52

84

dozásáról.

török

bazár.

Baranski 48

pápának Forgách Fepüspökségben

Pius

Baranski

bullája

SL.

J^.

Czimkép.

Baranski

okt.

szövegbe nyomott képek.

Emil László

16.

rajza 2.

Disz

XVI.

századbeli

czimeres

levélrl 3.

Magyar beli

vitéz

egy

xvi. század-

czimeres levelén

7.

Forgách Zsigmondné névaláírása Huszt vára Oláh Miklós arczképe Forgách Simon névaláírása

8.

Komjáti

9.

Martinuzzi arczképe

4. 5.

6.

10.

I

108

rajza

A 1.

9.

10.

a váradi

megersít 6.

Özv. Forgách Zsigmondné levele Forgách Simonhoz. Szent-Jób.

Brogyán. Baranski E. L. rajza ... A pozsonyi prépostsági épület.

IV.

renczet

5.

8.

1571. aug. 30 Forgách Ferencz levele Forgách Simonhoz. Krakó. 1574. márcz. i. Báthory István oklevele Forgách Ferencz birtokainak gon-

lippai

E. L. rajza 4.

Miksa megbocsátó-levele Forgách Ferenczhez. 1571. jan. 31

i

20

Baranski E. L. rajza 3.

7.

Losonczí István névaláírása...

n. Bornemisza Pál névaláírása ... 12. Gács vára 13. Zaberdin Mátyás névaláírása 14. Rcgcnsburg 15. Gyula

13

20 .

".

29 31

Gyulafehérvár

1575-

168

196

MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK A MAGYAR TUD. AKADÉMIA SEGÉLYEZÉSÉVEL KIADJA

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT

SZERKESZTI

Dr.

DÉZSI LAJOS

BUDAPEST AZ ATHENAEUM R.-TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA 1904

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ.

GHYMESI

FORGÁCH FP:RENCZ/ 1B3B_1577

IRTA

/BÁRTFAI

SZABÓ (LÁSZLÓ

.'/V// VU

BUDAPEST A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADÁSA 1904

VB

Magyar

Tört. Életr. 1904.

ELS KÖNYV r

IFJÚ

EVEK f

gondolkodásra

EMBER

z

és

van teremtve, a mint

tettre

a természetnek belénk oltott ereje és a tai

bizonyítják,

•

"'^^M

iülL ^'^^r.-f>

. -^

f

—

Gábornak,

Bethlen

•to*)

mindennapi

évkönyveit

elküldi.

élet tapasztala-

Gáspár

Tasi

írja

Forgách

mikor

Az ember

ezen

ketts hivatása a múltra irányulva a a legszebben.

történelemben egyesül

Az

életben gyakran eszünkbe jutnak

múltunk apró

részletei

a vidám gyer-

:

mekkor, az ábrándokkal

telt

hyú évek,

s a tettre termett férfikor emlékei.

De

sokan nem gondolkodnak felettük komolyan, keiket,

még kevesebben

írják le emlé-

mégis a legkisebb azok száma,

kik saját életüket kortársaikéval össze-

fzik, s

A

múlttal

hi\ atása, a

tehát

mindenki

így

adják

foglalkozik,

másikat változó életviszonyai,

de

talán

át

az

míg

utókornak. az

egyiket

a megélhetés küz-

:

SZABÓ LASZLO

delmei

hogy emlékeikkel behatóbban

akadályozzák abban,

is

foglalkozzanak: hogy lelkük tudásvágyát kielégítsék, a történetírók

mveit

apróbb

veszik el. Ezek egyike kiemeli

részleteit, figyelmeztet a

Tudásvágyunk

rejtett szépségeire,

—

vonzóvá eladását,

teszi

kivitellel

múlt

korának

saját

mvészi

ez a

gondos

történetíró.

másik

egyéb kérdéseire a történetírók

leg-

faja felel

meg emlékeinknek egységes

meg, kik lobogó lángot gyújtanak

képe eltt, ez a történeti kritika fénye, mely emlékeink apró fogyatékosságát

is

feltnteti,

világít,

—

elnyeire és hátrányaira,

A

minden jelentékeny

meg-

részletet

rámutat a letnt századok szellemi és erkölcsi irányaira, ez

s

az

oknyomozó

történetíró.

múlt történetét tehát mintegy a történetírók lelkén

át

szem-

léljük.

Ha

azért

fontos

történelem

a

alakjainak

kiváló

megírni, mert ezzel egyrészt új adatokat kutatunk választott

korból,

fontos

történetírók

a

a tárgyúl

nem

másrészt az események között addig

ismert kapcsolatokat sikerül megtalálnunk lanúl

fel

életrajzát

úgy

:

életviszonyainak

elmulaszthatat-

felkutatása,

mert

bár mveikkel fényt árasztanak koruk életére, küzdelmeire,

vagy a múltban

lefolyt

eseményekre,

k

—

maguk

—

a háttérben

maradnak. szempontból a történelem az események prózai epikája.

Ily

De míg

az eposz-író csak ott nyilatkozik

alanyiságát kifejezésre juttatja, sága,

—

máskor valószínsége nem

mindvégig

felfogása

saját

van

a

j

szerint

történetíró

életük helyes megismerését

felfogásuk

iránya

s a történetíró

meg nyeit

nem

szorosan

tekintetbe,

hséget

—

a történetíró

Minthogy a származás,

ítél.

más körülménye mind

hivatásának kialakulására, nélkülözhetjük.

összefügg

az

író

egyéneit

is.

s egyénítést;

A

vagy

történetíróban

saját

azért

Müveik szelleme, életviszonyaival,

ezek behatása folytán kialakult életnézetével

a kutatás tárgyául felvett kort, s

hol

mivel az elbeszéltek valótlan-

neveltetés, társadalmi állás s az élet sok

befolyással

meg mvében,

ítéli

korának esemé-

fleg kettt keresünk

az elst a mélyreható kutatás, az utóbbit

3-

MAGYAR

VITÉZ EGY XVI-IK SZÁZADBELI CZÍMERES LEVELÉN.

:

SZABÓ LÁSZLÓ

8

kimvelt

a czéltudatosan

egyénítést fejezi ki Goethe

A

hivatottsága

lélek

meg. Ezt az

adja

is

pergamen, hiszed, a szent medencze,

Melybl egy korty

szomjodat

eloltja

Üdülést sohasem nyerendsz

Ha nem

?

te,

a lelkedbl fakad. (Faust,

Ferencz

Forgách

Mieltt elleges

kezdenénk,

rajzához

életének

hogy

megjeg3^ezzük,

tájékozásul

1.)

magyar

a

törté-

nelemben két Forgách Ferenczczel találkozunk. Egyik a

él

században

vannak

E

esztergomi érsek és biboros, kinek kiváló érdemei

katholiczizmus

a

régi

tekintélyének

volt s a hazai történetirodalomban mint

Forgách család a

Köváry

és

se

kimutatható

magyar Tacitus

Ivanch comes volt a

királyi

adomán3^képen.

nev

nyerte

kitl fiát

család

a

A

földét

tet

alakjával

a ghymesi a gácsi

az

adományozó

cserélte

xii.

Fdémessy^ család els

század végén,

várát Nyitra

kinek

megyében

Ivanch Endre

Mát^^ás ki

Bánya comese

föl.

volt,

Gács várát Balázs nyerte

ugyanakkor a család

s

A

régi

czímerét

Mária királynéra emlékez-

család

korán két ágra vált:

ág megalapítója Péter barsi fispán (1493—1505),

ágé Péter Gergely

nev

testvére, nyitrai

Hazánk történetében évszázadokon család

ismeretes.

ell megmentette. Ez megvette

és várat épített rajta.

vadászebfej)

n

A

együtt.

Bél

els sének,

üldözése

adományképen 1386-ben, (egy

xvl

Forgách nevet elször Miklós hasz-

leszármazott.

tartja a család

s IV. Bélát a tatárok

Ghymes

Ghymes

1226-ban

fia

nálta,

családokkal

Jákóffy

Ivánka

a

Hunt-Pázmán nemzetség ugocsai ágábói

eredt a Hegyaljay, Lasztóczy, Rakattyás, Csalomjai, Jánoki,

ki

majd erdél}^ kanczellár

század második felében váradi püspök,

A

visszavívásában.

azonban az érsek nag3'bátyjáról szólunk,

helyen

xvii.

gácsi

fispán

(f 1515).

át a kiváló szerepre hivatott

ágából s/ármazott ghymesi

Forgách Ferencz, a

történetíró.' I

Turul, 1883. 77.

1.,

1889.

147.

líarna M.

I.,

nealógiája, Bécs, 1894. Fejérpataky L.

:

Frangú

:

Magyarország nemes családainak ge-

családok,!., Bél M.

:

Notitia Hung., ív. k.

GHYMESI FORGACH FERENCZ

A

történetíró atyja

Zólyomi

László

Zsigmond leánya

Katalin

biharmegyei nemesekkel

királyi kincstárnok, anyja albisi

Anyai

volt.^

A

rokonságban.

állott

elkel

részrl

házasságból hét

gyermekök származott, három leány (Magdolna, Kata, Margit) és

négy

fiú

(Simon, Pál, Ferencz és Imre). Közöttük a negyedik

harmadik e néven a családban. Születése helyéül

volt Ferencz,

Horányi Elek

hol atyja Ulászló és

II.

Lajos

mondja,

Gerendi Miklós után kincs-

alatt

Szülei — úgy látszik

tárnok volt.

Budát

bevezetésében)

kiadás

(1788-iki

—

korán protestánsokká

lettek,

mert 1550-ben Ferdinánd a családot kegyébe visszafogadva els

tzte

feltételként

azt

kodjanak

a katholikus

s

azonban végig

kitartott

Mikor

nevelte.

szerint vallásra,

hogy minden idegen

ki,

vallást

kövessék.

vallási

nézetei

tért

mellett

milyen körülmények között

gyermekkorát oly

sr

tartóz-

s

fiait

azok

is

Forgách Ferencz a katholikus

át

?

—

oly kérdések, melyekre

az adatok teljes hiánya miatt alig felelhetünk

lában

vallástól

Forgách Zsigmond

^

homály

födi,

meg

valaha. Álta-

hogy a meglev

egy-két adat alig nyújt útbaigazítást.

Hosszú

ideig bizonytalan volt

születési

éve

Forgách

is.

könyveinek els kiadója, Horányi Elek 1510-et vette

m késbbi

a

ismerteti

mények közül

elég

Miklós^ Forgáchot

nem

lehet

elfogadtak.

is

annyit

felhozni,

ifjúnak nevezi

ha Ferencz

az);

melyet

Az ellentmondó

körül-

hogy 1556-ban

(a

Istvánfy

ember

negyvenhatéves

1510-ben,

év-

fel,

Simon

bátyja

1502

Származási táblája Bél Mátyás, Nagy Iván, Mocsáry Antal müveibl összeForgách sajátkez genealógiai táblázatára, s Forgách Imre naplójára

2

állítva, tekintettel

igy állítható össze

:

I.

Gergely, nyitrai fispán, f 1515

(Dobó Zsófia) I.

Zsigmond

t 1563

Margit

Dorottya

(Zólyomi Kata)

VI. Miklós (Drágffy Julianna)

1.

I

I.

Simon

Magdolna

t 1598

II.

Pál

t 1578

Ferencz

1535- 1577 Váradi

(Pemflinger Orsolya)

pk.,

Kata Margit (Zegnyei (Gyulafiy Zs.)

L.)

II.

(i.

3

Századok, 1887. 563. Vita Auctoris. Tört. Eletr. 1904.

loisp.

Perényi Erzsébet 2.

3.

4

Imre trencs.

1540- 1599

történetíró

V

Magyar

///.

Zrínyi Katalin

Kata Szidónia hgnö)

1.

2

SZABÓ LASZLO

lO

körül

születhetett,

96 — 98 mint

A

az

igy

s

ember

öreg

éves

már Toldy Ferencz Századok

csapat

—

vezére,

megjegyezte Forgách életrajzában.'

említett helyén

kezésében pedig (Turul,

1899,

1530-ra,

144.

egy késbbi

1535-re teszi

1.)

1530 mellett egy nyomós érv hozható

születési évét.

pápának 1560

a

érte-

szerz

IV. Pius

fel,

hogy

július 17-ikén kelt bullája, mel^-ben olvasható,

Ferdinánd, mint

I.

egy

volna

év meghatározására Sörös Pongrácz törekedett el-

születési

ször, ki a

is

csatában mint

keresztesi

1596-iki lett

n3átrai eg3^házmeg3^ei

papot és a megfelel

korú kiváló embert ajánlotta Forgáchot a püspökségre."

Minthogy a kánonjog

harmincz évet kivan a püs-

betöltött

pökség elérhetéséhez, Forgáchnak e

De

születnie.

Forgách Ferencz

Mikor

1572-ben a házasság engedélyezéséért

fol3'a-

FORGACH ZSIGMONDNE NÉVALÁÍRÁSA.

pápa csak

XIII. Gergel3^

(szerpapság)

nem

kellett

fér.

modott a kúriához,

1572-ben

— 30-ban

a bulla említett szavaihoz némi kétség

4.

diaconatus

szerint 1529

voltak

ha

alól,

vele

kinevezett és megersített

még nem hog3'

tisztában,

oldozta

úg3''

áldozópap.

fel

a

Tehát

a már püspöknek

Forgách Ferencz áldozópap-e, vag3'

sem. Bizon3^os, hog3' a kúriában mutatkozó homályt elidézhette

Forgách

kér

levele,

mely semmi

egyházi rangját illetleg

S

Mon. Hung.

Több

Hist.,

ii.

i6.

;

k.,

vii.

értekezésében. Századok, 1896. 520.,52i.

Forgách

Itár a

7

Demum

ad

sis

seu

alterius

te

1.

M. N. Múzeumban.

Presbyterum

Dioecesis,

matrimonio procreatum,

de

Nitrien-

legitimo

et in aetate legitinia

pro qiio charissimus in Christo noster Fcrdinandus Vngariae Rcx

coiistitittitm, filiiis

1.

ellenvetés található Sörös Pongrácz

(

bizon3'osat

nem

tartalmaz

továbbá Berzevicz3' Márton színtelen

ilkistris,

hoc

in

Imperatorem

apud nos de litterarum ditia,

nobis ad et

scientia, vitae

cui

mun-

honestate morum, spiritualium provi-

dentia

et

aliisque

digna

electiis,

suas litteras supplicavit,

per

temporalium

circumspectione,

multiplicium virtutum donis, fide-

testiinonia

pérhibentur,

oculos nostrac mentis.

direximus

5-

HUSZT VARA.

SZABÓ LASZLO

12

Forgách kérését illetleg; de

okadatolása

bizon3^talan

Pius bullájának szavait illetleg azt a valószín

ítélete IV.

hogy

engedik meg,

telt

a kúria

bulla

a

kiadásakor se

bizonyosan, hogy Forgách fölszentelt pap-e, vagy sem

abban se

hogy

bizon3'^os,

lehetett

azt kell feltennünk, hog}^ a kor a

vagy

—

volt érintve,

kásos formula,

ez esetben a bulla említett tehát

hibásan volt a király

s

nem

levélben

kifejezése csak szo-

utóbbi

ez

valamint

merítette ada-

kér

—

kétség fér hitelességéhez levelében,

;

korban van-e?

a törvényes

Minthog}^ pedig a kúria Ferdinánd tudósításából tait,

felté-

tudta a kúria

vagy pedig

esetben a hibás

elterjesztés által bekövetkezett tévedéssel állunk szemben.

Hogy

születése évéül tényleg 1535-öt kell felvennünk,

hatá-

rozottan követeli Forgách levele a pápához házassága ügyében.

1572 szeptember 15-ikén

írja,

hog}- 1556 augusztus 7-ikén, mikor

Ferdinánd váradi püspökké kinevezte, a huszonegyedik életévben volt, tehát

1535-ben kellett

hog}^ csak

késbb

se

más egyházi

éves korában

vette

fel

a papi

A

levélben

végzett.

szentelték

pappá,

írja folytatólag,

de sohase misézett,

rendet,

nem

szertartást

nem

születnie.''

Hihet, hogy huszoneg}'

hanem csak

néhán}' év

elteltével.

Az

egyházi

ténykedések

egyébként

elmulasztása

nem

áll

Forgáchnál egyedül. Verancsics, mieltt 1534 n3^arán Ferencz íranczia

királyhoz

ment volna követségbe,

melyben így rendelkezik temetésérl mise

temessenek

nélkül

el.

Ha

:

misézett,

—

ki a király,

csak 1569-ben Bécsben,

akkor

lésének engedett. évnél hosszabb

Ha

id

is

Theiner

.Szalay L.

:

és

után

mikor érseknek nevezte

és

húsz

óta áldozópap volt.

Annales Eccl. i. 35 — 36. Adalékok, 157. 1. :

Fölszenteltetése

Ekkor már tizenhat év óta fpap

tehát születése évének

9

dísz

az ész kívánságának s barátai rábeszé-

meghatározásánál saját nyilatko-

zatát kétségtelenül hitelesnek fogadjuk S

meghalok,

írt,

Pénzemet adják a szegényeknek.

Megelégszem, ha Istenben halok meg.^

nem

végrendeletet

1.

el,

—

a mint kell

is

más

GHYMESI FORGACH FEREN'CZ

érvekkel

szemben,

hogy még

i^ú,

—

hisz

méltán

1556-ban

ekkor

13 róla

írhatja

Forgách csakugyan

Istvánfy,

21 — 22

év

megsznnek azon nehézségek, Utána 1540-ig még három testvére

közt van. Végül pedig maguktól

melyek 1510-re fennállanak. születhetett

(Kata,

Margit,

Imre), a

hogy Nag}' Iván Forgách

testvéreinek születési sorrendjét megállapította.

,^TIS

FERFETVT STRIOOMUT^fRIMAJlSa'

^^/^X^TéASííjyiiíomvioi ydivonahnT Prsfulis effigletn quifcjuis depinxit

Viai ApclÍJíam fcidulus

41 te

OLÁH

I,

minum-

6 OLÁH MIKLÓS ARCZKÉPE.

Hogy más

e

eset

király,

korban hazánk sajátságos viszonyai között

is,

nem

hogy püspökséget nem bizonyos,

befejezte volt egyházi is

s

vették

csupán

nándnak

fiatal

is

adott a

bár Forgách a kinevezés idejében már tanulmányait,

valamely egyházmegye

a

fölszenteltnek

volt-e

kora miatt

nem

s

meglehet,

hogy már

(talán a nyitrai)

szentelték

föl.

zavaros állapotokra való tekintetbl

tagjai

fel

közé,

Minthogy Ferdisietni kellett az

SZABÓ LASZLO

I^

hogy nem

szék

váradi

határos

Erdélylyel

Ferencz korát

érintette levelében F'orgách

Ha

az oklevélbe.

Ferdinánd

valaha

levele

király

kérdés sokkal bizonyosabb megvilágításban Saját

támaszkodva

állítására

fogadjuk

Fivéreivel együtt a

sás elemeit,

nevelkedett

itt

évéül

1535-öt

At3^ja

régi

Fontos és a közéletre

lelkesedni a haza ügyei-

mködést

Ulászló

és

II.

volt.

Lajos

mint a király kincstárnoka. Azután jött a gyászos

alatt fejtett ki

A

amire a zavaros viszo-

nemesen gondolkodó köznemes kiható

el.

Szüleitl mély vallásosságot

volt.

hagyományához híven

szabású,

telt

megtanulta az írás és olva-

fel,

való bánást,

fegyverrel

tanult és a család

a

elkerül, a

majd elttünk.

szüli ház keretében

a

nyok között gyakran szüksége

Mohács.

esetben

el.

Forgách Ferencz iQúkora

ért.

áll

születése

tehát,

s ez

kifolyásaként jutott

praxis

kifejezés a kanczelláriai

a szokásos

megtörténhetett,

betöltésével,

király halálát

követ zavaros

eszméjének

nemzeti király

harczosai

között ö

állapotok

közé

is

az ország

állt;

Mikor a

rendéinek közös óhajára megkoronázták János királyt.

németpártiak Ferdinándot segítették a trónra (Forgách szerint

Báthory Istvánnak volt benne a legnagyobb

A

két király között két részre szakadt. jutott, vele

nem

dunai rész Ferdinándnak

együtt a Forgáchok birtokainak egy része

Zsigmond mint

a

szárnyaszegett madár visszavonult

nélkülözések,

anyagi gondok közt

de mégis

eltt magasztosán becsületes családja körében töltötte

el.

az ország

része),

is.

Forgách

a közélettl, élt

mindenki

Idejének legnagyobb részét

életet.

Sokszor beszélt fiainak a haza nyo-

masztó állapotáról, a régi nagyságról, a nagy Mátyás királyról, ki

törekvései

czéljául

azt

tzte

hatalmat kiszorítsa Európából. '° így

szenved haza ezek atyjok

szeretetének lángját.

vitézi

bátorságát.

ban.

Ferencz

nem

10 Forgách, 250., 429.

tudott 1.

a

a

ápolgatta

fenyeget török fiai

Nag3^obbrészt

Simon,

meg nevüket

tettekkel örökítették

hogy

ki,

Pál,

szívében

a

örökölték

is

Imre fényes hadi

a török ellen vívott harczok-

vitézi

tettekért

lelkesedni,

noha

GHYMESI FORGACH FERENCZ

-

15

sokszor buzdította Simon bátyja, sokszor akarta a katonaéletre beszélni.

De

ö más dicsségért lelkesedett.

benne az eszményibb

hanem minden elny vágyódott,

után

élet

Már ekkor megvolt vágy, mely nem vérrel,

való

feláldozásával szolgálja a hazát

a közéletre

:

tudásával több jót tehet az országnak, mint a

hol

vagy legalább múló értékkel biró harczokban.

kétes,

Evei számának szaporodásával hajlama mindig jobban volította a katonai lalta

teljesen.

le

lelkét a nyilvános

pályától,

Hazaszeretetét

élet

vágya

elmozdítását, lelkét fájó érzés fogta

fog-

midn

mindvégig megrizte;

kortársaiban inkább az önérdek hajhászását

eltá-

mint a közjó

látta,

Innen van, hogy a hazája

el.

sorsát fájlaló történetíró maradt, mint Tacitus,

hogy nem

tudott

a hideg tárgyilagosság vag}^

inkább közömbösség azon

fo-

kára emelkedni, melyrl Thukydides

itéli

országban

meg

Görög-

a

egykorú

történt

^JP^'^^ ^^^^**^

esemén3^eket.

1550 körül kiható változás

Eddig

fel

ismeri

a

^^4^^^ egész életére 7.

áll

,orgAch simon névaláírása.

be életében.

nem deríthet körülmények fejld ifjút. Lelkének szép

között

Oláh Miklós megéles

elméje a

Érdekldik

Forgách

tehetségei,

fpapot

nagyobb

Ferencz

neveltetése

fpapnak

kétségtelenül legnagyobb része van abban,

gách

érdekldésre iránt,

indítják.

sokat foglalkozik vele,

s

hogy For-

áttért a katholikus vallásra. Buzdításaival növelte

ményi dolgok pályája

felett,

iránt

fogékony

elhatározta,

hogy

lelkét, s

a buzgó

az

esz-

Forgách ekkor döntött

a papi pályára lép.

Hozzáfogott tehát egyházi tanulmányaihoz. Oláh figyelemmel kisérte haladását:

egri

mieltt

kanonokká nevezte

eg3^etemre.

akkori

1552— 1553

tanulmányait

elvégezte

ki és kiküldte saját

volna,

már

költségén a páduai

között tehát elhagyta a hazát,

hogy

az

tudományosság egyik fontos góczpontjában Paduában,

több tudást merítsen,

nagyobb ismeretkörre tegyen

szert.

Két-

SZABÓ LÁSZLÓ

l6

hogy már 1554 elején ott volt, mert az ezen évben Páduából hazatér Révay-fiúkkal együtt volt az egyetemen." ségtelen,

A volt.

páduai egyetem a xvi. században a legkiválóbbak egyike

Sok

magyarok

külföldi hallgatója közt

srn

is

látogatták.

Kiváló tanárai voltak, köztük Bomanicus Lázár, korának kiváló latin

Az

költje és szónoka.

tudományok tanult

eg3^etemet az egykorúak az összes

Sok elkel magyar

székhelyének mondják.

Forgách Ferenczczel együtt

itt

azonban már elbb

és Lrincz), kik

két Réva^^-fiú (János

a

:

ifjú

Báthory István,

ott voltak,

anyai ágon rokona, Báthory Miklós, Dudics András, Draskovics

György, Ujlaky János és Gergely, Armpruster

Tamás, Albert

kapornaki

apát,

stb.

Mind

Kristóf,

oly

név,

Az

közügyek terén már néhány év múlva kitnik.

alatt

idegen

maradt.

bensbb az

Az

önzetlen

állandóbb érzés,

végéig

életük

meg-

férfikorban

létrejött,

mert

szorosan vett hozzátartozókon

melyet tehát

után vágyó

szeretet

már

mint a

érzünk,

iránt

midn nem

összetar-

íQú évek baráti viszonya, ha tiszta forrásból fakad,

és

más

mely a

köztük, a tanulóévek

létre

barátság

kifejldött

földön

els erösebb

kívül

kapcsot

szoros

tozás érzete

hozott

Wárdai

hatása

állandóbb

szívre

ifjú

mint

a

tiszta

és

férfikorban,

a

hat többé újdonságával az élet tapasztalataiban meg-

szilárdult érzelmekre, a csalódásoktól sokszor zárkózott kedélyre.

Forgách Ferencz Páduában sokat buzdulásokkal töltötte meg.

tanult,

Az egyetem

lelkét

nemes

fel-

kiváló tanárainak veze-

tése alatt ismeretköre kitágult, különösen a szabad

mvészetekben

képezte ki magát.

is

hivatására

is

jó

Elsajátította az olasz n3'elvet

hatással

volt

az

olasz

föld,

;

történetírói

mel3^nek

minden

köve a múltra emlékeztet. Tanulmányait bevégezve 1556 elején

mvészetek borostyánkoszorúsa

mint a szabad jába.

Az

a föltevés,

nem valószín,

hogy Bolognában

Istvánfy

nem

is

járt volna az egyetemre,'*

volna Forgáchról

késett

rajzában följegyezni. Hazai és külföldi iskolázás, 273.

I '

F"rankl

'2

Vasárnapi

:

Újság,

1859,

23.

tért vissza hazá-

1.

Vertler életrajza.

írt

élet-

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

I7

Mieltt az egyetemre kiment volna, már a

közügyektl visszavonulva magánéletet

oka az

atyja

Kechet Márton

élt.

hogy 1548 november Forgáchok kegyvesztettekké lettek. '^ A kegy vesztés

veszprémi püspök 27-ikén a

hogy

láttuk,

volt,

följegyezte

naplójába,

hogy Puchaim Farkas hadnagyát Koppány Györ-

gyöt megölették, mert birtokaikat folytonos becsapásokkal pusz-

A

tította.

német vezérnek nagyon zokon

jának halála,

bevádolta tehát a családot a királynál,

megvonta tlük, st be és rokonainak kérésére

hogy

nekik,

esett kedvelt alattvaló-

is

csukták ket.

A

kegyét

ki

bevádoltak nejeinek

azonban 1549 január 20-ikán megengedték idre övéik körébe menjenek, hogy

két hónapnyi

az elégtételrl tanácskozzanak.

közbenjárására indult meg.

hogy a

gách testvérek,

A

béketárgyalás

Eleinte

Révay

és

Mérey

ragaszkodtak ahhoz a For-

mindenek eltt.

király adjon kegyelmet

Hosszú huzavona után abban állapodtak meg Puchaimmal, hogy

De

a megölt katona vérdíja fejében kétezer forintot fizetnek.

megölt Koppány György Mihály

nev

a

öcscse keveselte a pénzt,

azért a helytartó eltt február 25-ike körül abban egyeztek

meg,

hogy

azon-

biztosítékul 1300 forintot

kívül 2500 forintot fizessenek. a királyt,

hogy

—

A

járuljon hozzá az

helytartó azt ajánlotta, likus

tegyenek

a bevádoltak,

le

közbenjárók ismételten kérték

ügy békés

elintézéséhez, de a

hogy kötelezze ket Ferdinánd még a ka tho-

egyház tanainak követésére. Azt hallom biztos forrásból, az érsek június 26-ikán a királynak,

írja

testvérek Felséged kegyes

hogy

Komjáti

az

—

engedelmébl haza

nev

városukban

hogy a Forgách tértek;

egyházi

az

továbbá

emberek

kizárásával Luther és Zwingli tanítása szerint az új eretnekséget

st

vallják, szerítik.

hetik,

nem

s

Ez a dolog nekem sehogy se azért

írtam

határozott

nemesek

13

alattvalóikat és jobbágyaikat

M. Tört. Tár,

Magyar

a

között

meg

tüstént

is

nyiltan

tetszik,

de

Felségednek,

kény-

erre

nem

tetsz-

is

hogy ha még

Forgáchok ügyében, azon vidéken, fleg a az

Isten

helyes

tiszteletének

visszaállítását

vi. k.

Tört. Életr. igo4.

3

SZABÓ LASZLO elrendelni kegyeskedjék,

nehogy a métely büntetlenül

don terjedve másokat

megrontson.

Az ügy három

is

évig húzódott,

neket az országgylés

meg

Ferdinánd

dolgot, és

'

végre Ferdinánd mint htle-

ket. Könyörgésre fogták a

idézte

elé

és szaba-

+

bocsátott volna nekik, ha

is

Puchaim

nincs mindig a sarkában. Végre Réva}^ Ferencz és Mérey Mihál}'

ket

közbenjárására visszafogadta

mibl

elvesztésére ítéltettek,

kegyébe, de 300 jobbágytelek

százat-százat Réva}^ és

tak, a többit pedig Horváth Bertalan,

tár között osztották

Révay

és

Mérey mint szomszédok visszaadták a

meg Forgách

8.

vár,

birtoklásáról lett

László

mondott

Az erszakosság, Antal

ez

érdekes

id

KOMJÁTI.

késbb

le,'^'

is

esetet

komjáti

a

a király

kastél}'

engedéken3^ebb

is

visszaadta.

betörés a mag^^ar, tájt

birtokot,

László és Zsigmond javára

Magdolna javára

és

a és többi birtokokat

szédságban

és a kincs-

meg. '5

Bornemisza Gergel}'

Gimes

Zomor János

Mérey kap-

nagyon

mond

el

srn

német és török szomelfordult.

1551-böl

az

Verancsics

emhtett

komjáti

kastélyról.

Megnyilatkozott a napokban a mi népünknek

—

írja,

is

kegyesen fogadták,

—

hsiessége

a mely ne legyen elttünk gylöletes, minthog}' s a királj^ok

bkezsége

'4

Hédervári

'5

1550 febr. 21. Orsz. Ltár, Királyi könj^vck,

'<<

Nj-itrai líáptalani ltár,

Itár,

loi.

sz.

codex, 31—94.

186. sz.

1.

ír.

395.

1.

is

is,

seink

nag3Tabecsülte,

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

19

ha nem ellenkeztek volna az elkelk, hogy az ö

tetteiket a

katonák vitézségénél kevesebbre ne becsüljék.

A

Forgáchoknak nevezetes kastélya Komjáti a Nyitra folyó egy része zsákmányolás

mellett fekszik. Ezt a hatvani törökök

de semmit se tudtak

megtámadta,

közben

parasztság elzavarta ket. a portyázok

házába és onnan szép

velk

megállta

meg

hogy

Kevés

elfutottak.

az asszonyt.

A

hogy

ízben

tizen

ijedt

és szeretet fokozta erejét,

id múlva

hat másik tört rá,

ezeket

paraszt

támadták

meg,

de

ezeket

gyzte

Közben

hogy a törököket

le

is

megragadták

bátor

elzte.

ne

Harmad-

a törökök

segítségére,

példát

lélekkel.

sem

legkevésbé

paraszt tehát rövid

törököket,

a

le

is

paraszt

társuk

A

lóczok így sebesülten elfutottak.

háromszor

bár úgy

könyörgött,

kiáltozott,

a

közeledtek

is

és

megtámadta

is

elhurczolják. Vitézsége

a parasztok

elvinni.

sebekkel terhelve

elbocsátván

feleségét

meg, bátran küzdött velk.

fújtak,

minthogy

kitnt,

Két török betört

erszakkal készültek

Senki se volt segítségére. Felesége trje,

a

kardot rántott és oly ervel támadta

a sarat,

a rablókat,

különösen elhurczolni.

fiatal feleségét

hség

Férjének a hitvesi

Egyik

akarták

feleségét

mert

szerezni,

hátrálót

a

marta-

id

alatt

mutatott a népnek,

gyzni, mihez nem nagy er, hanem

lehet

bátor lélek és kitartás szükséges a küzdésben. '^

A volt.

országnak csakugyan nagy szüksége

kitartó küzdésre az

A

kézre, a

harczokban a legfontosabb ersségek jutottak

magyart sok csapás

a beküldött

A

éltek.

zsoldos

pestis

érte,

csapatok

hozzánk

is

is

átjött;

a német

zsold

nem

török

támogatta,

hiányában pusztításból

1553-ban szent Márton napja

táján Szebenben mutatkozott elször, aztán terjedt, mint a

tl támogatott tzvész, Erdélybl 1554-ben a magyar is

átjött,

hiány

járt.

Az 17

végig pusztította a két

egész országban

összes munkái,

18 Sigler.

földet,

Szebenben 3200 ember

r.

talán

266 — 267.

Bél: Adparatus,

74.

1.

1.

st

nyomába

halt

meg

szél-

területre

ínség és ember-

benne. '^

csak Martinuzzi volt tisztában a

SZABÓ LASZLO

teendkkel. Politikája a török kizésére irányult; nagy terveit kevesen fogták fel. A magyar hazafiak mégis köréje csoportosultak, talán

inkább nemes ösztönüket követve, mint

9.

désbl. között

Simont

A is,

MARTINLZZI ARC/.KLPE.

németek mindig bizalmatlanok voltak

találjuk a

meggyz-

Forgáchok legvitézebb

iránta.

xvi. századbeli

Azok tagját,

kik Martinuzzi köré csoportosulnak az ország meg-

i

i

GHYMESI FORGACH FERENCZ

21

mentésére. 1551-ben a török készüldésének hírére a legvitézebb

katonák Lippára gyülekeztek.

Magyar

Gyulaffy Lászlót,

Gábort,

Castaldót

és

Itt

Forgách Simont, sógorát

találjuk

Bálintot,

Martinuzzit.

Varkocs Tamást,

Az

ostrom a vár

általános

október 24-ikén déleltt 10 óra tájban kezddött. Ekkor

ellen

hogy a vár

hét spanyol zsoldos a falromokra hágott,

nek dicssége

ket

lukkal fizették meg.

mikor

ték,

Perényi

els sorban. Vakmerségüket

illesse

A

bevételéhalá-

vezérek éppen a reggeli étkezést végez-

hogy Nádasdy Tamás megfutamodott,

hírül hozták,

a németek és spanyolok

is

Hirtelen

meghátrálni kényszerültek.

fölkerekedtek, kiki összegyjtötte övéit, a mennyire a zavarban

lehetséges

csapata

;

Forgách

köztük

volt;

élén

a

szerencse fordult,

Forgách oroszlánként küzdött, elgyöngítve összerogyott.

ers

öldöklést

vittek

Simon

elre

hatolt

saját

visszaverték.

végre tizenegy sebtl

buzdított,

A szk

is

törököket

a

hídon és boltozat

alatt hátulról

Ers

végbe a menekül törökök között.

harcz után a várat bevették, kizsákmányolták. Forgách Simont a holttestek közt betört sisakjáról es aranyos kardjáról ismerték fel,

bevitték a sátorba,

hol az orvosok gondozása alatt kiépült

mindössze homlokán maradt jobb szeme

sebeibl,

nyúló

felé

forradás.

A

következ év eseményei között Temesvárnál találkozunk

vele újra.

Az ostrom

július 30.)

kezddött meg a

zászlók

alatt

harminczkettedik napján (Forgách szerint

fegyveresen

védk lejöttek

sorba állva a kapunál várakozott, lóknak.

A

oldalát

védve,

kivonulása.

városba.

a

szk

köznép ment elre, aztán a ezt

utat

Korán

A

reggel

sereg

török

hagyva a kivonu-

kocsik, a kivonulók egyik

követték a lovasság

és

Losonczy, Méhemet pasa és Kazon között.

A

gyalogság,

élükön

törökök a kivonu-

lók útját mindig merészebben szkítették, aztán a védteleneket,

a szebb formájúakat kezdték a sorból kiragadozni. Mikor azután

Losonczy apródját, Tomory Andrást török szószegés.

Losonczy

felkiáltott

is :

elragadták, Bajtársak,

kiderült a

utolsó

élet-

ernket, vitézséggel és nevünkhöz méltó bátorsággal áldozzuk

SZABÓ LÁSZLÓ

32 fel

A

!

kürtök

megszólaltak

;

Simont és Alonso Perezt. Ez

a

maga

Körösbe

míg a küzdök nagy része hsi gách ers sebekkel terhelve

mellé

halált

Forgách

szólította

sok sebtl vérezve,

fúlt

hazájának.

áldozott

For-

Amhat parancsára néhány

baj-

társával fogságba került. Kapzsiságból vigyáztak rá, mint becses zálogra.

így

Drága pénzért csak 1556-ban szabadult a család

állt

bevégezte

állapota,

mikor Forgách Ferencz

A

Páduából visszatért hazájába.

s

fogadta újra

a

a fogságból.'^

ki

iskoláit

kegyébe

király

meljmek két tagja harczolt a

családot,

seregben az ország javára (Simon

és

Ott

Pál).

számára régi pártfogója, Oláh Miklós,

nagy

kinek

királyi

azonban

volt

befolyása

számára az elmenetelt, melyre szép képzettségénél

biztosította

fogva

méltán szá-

is

Végre

míthatott.

közügyek terére hetett,

otthon

10.

valóban

hol

át befu-

pá-

államférfiúi

lyája

LOSONCZI ISTVAX XEVALAIRASA.

lép-

érezte magát.

Egész életén tott

a

világos

tükre

annak, hogy Forgách

nemcsak készültsége, de tehetsége

Ferencznek a közéletre volt.

A

Az ti

király figyelme

1556-ik év

április 27-ikéig változatlan csend, igen

csillagolvasók

rá.

nagy szárazsággal kezddött. Márczius vége-

het, mely júniusba a

Oláh ajánlása folytán irányult

volna.

beillett

is

szerint

ers meleg

volt érez-

Ez a szokatlan idjárás

meghasonlást jelentett

hozása körül, ellentétet a vallási

ügyekben,

halált

geket, tüzes lángot és földrengést, különösen

a

törvények

hozó betegsé-

Német- és Magyar-

országban, Görögországban, Ázsiában és Borea szigeten, az egykorú

nem 19

volt

is

krónikás."

A

—

írja

közállapot nálunk ez idben éppen

kedveznek mondható.

Forgách évkönyvei, 20 — 21, 41—43.

1.

^o Sigler, Bél Adparatiisában, 74 — 75.].

A

villongás folytonos volt a

GHYMESI FORGACH FEREiNCZ

kényszerít körülmén3^ek hatása

Az

zetek között.

tovább

ellentétet

szélesebbé

tette.

kegyetlenek és kevélyek se becsületük; a

;

A

szomszédossá

alatt

kölcsönös

a

németek

23 vált

gyanakodók,

nemhova-

bizalmatlanság

makacsok,

a csehek állhatatlanok, nincs se hitük,

magyarok meg

vitézek, merészek,

de engedet-

maga nemzetiségét becsüli, másokat gylöl. Az iszákosság majdnem általános, a szegény akkor iszik, mikor telik, a tehetsebb mindig. Nagy baj az is,

lenek és lázongók. Mindegyik csak a

hogy

a király

hajlamú

más

Bécsbl

;

nemzetbeli, a

intézi az üg^^eket.

melyet örökösödési jogon

vét,

magyarok szeretik.

iránt,

így

A

városaikat

viszonyok között békés

Nem

tart a

is

az ország nyel-

magáénak. Bizalmatlan a

németekre

ezek se

azért

bízza,

évrl Soriano

tanácsnak, mikor követségébl visszahívták.^'

németek és magyarok közt fennálló

furak

érti

az ország állapotát az 1555-ik

írta le

Mihál}'- a velenczei

zilált

ellentétet a

magyar

kapzsisága, a német zsoldos katonaság kegyetlenkedései

csak fokozták. Báthory András és Castaldo visszavonulása után

Ferdinánd Dobó Istvánt és Kendi Ferenczet bízta

meg

az erdélyi

ügyek vezetésével. Melléjük adta a püspökké kinevezett Bornemisza Pált. Ezek jó koncznak tekintették a már sokat kizsarolt Erdélyt,

katonáik rend és

fegyelem

falvakat. Elrabolták, a mit szép szóval

bocskora nem

volt,

öltönyeit kipótolja.

a

töt,

nem

barangolták be a

vihettek

el.

A

kinek

olyan gazdát keresett, hol szolgáival együtt

kapott; a kinek ruhája hiányzott,

hogy

nélkül

bányák jövedelmét

Az

szabó mesteremberhez

szállt,

országból befolyó aranyat és ezüs-

felosztották

egymás között

;

a király

zsoldjából alig kapott valamit egy-kett, tehát a zsákmányolásra szorultak.

Bornemisza se mulasztotta

el,

hogy

a

kedvez

alkal-

Mikor a moldvai seregekkel Balassa Menyhért Gyulafehérvárt ostromolta, nem várta meg, hogy a kellképen

mat

felhasználja.

meg nem

ersített várat

hogy szabad kivonulás matlanul, 21

hanem

Az Akad.

Tört.

ervel bevegyék. Hamarosan mellett

az élelmet, Bizotts.

nemcsak

bort

is,

oklevél-másolatai.

kiegyezett,

kincseit kiviheti bántal-

melyeket az egész Erdély

SZABÓ LASZLO

24 és

három szomszédos magyar megye

Dicsekedve

mondta

szárán kívül

nem

A

megszavazása,

koskodása, a jobbágyok Ínsége körül

toll-

törvén3^t.

rozataira

hivatkozva kimondták,

lyozzák.

Az

zzék

az országból.

(1548,

a sereg

volt

fontosabb

1550, 1552)

hogy mindenki tegyen

hatá-

eleget

melyek végzésében eg3^mást ne akadá-

anabaptistákat azonban

II.

Szó

nem hoztak

is.

vallási kötelességeinek,

katonák ersza-

a

fol3^t.

A vallási dolgokban A megelz országgylések

el

hogy

Pozsonyba az ország-

összehívta

i-jére

tárgyalás az adó

élelmezésérl

gyanánt összehordott.

Ferencznek,

hagyott mást vissza Erdélyben.--

is

Ferdinánd január gylést.

tized

késbb Forgách

négy hét lefolyása

alatt

BORNEMISZA PAL NÉVALÁÍRÁSA.

Kiválóan fontos azonban az országgylés a vár védelem meghatározása szempontjából. Kimondja, hogy a várak megersítésére a jobbágyok

a törvényes

fizessenek az alispán kezéhez.

összeírás

ötven

szerint

A birtokosok

minden 100 jobbágy

után négy szekeret állítsanak a közmunkák végzésére, 3—3

napig álljanak munkában.

mert

akkor

elbb

ott

dénárt

Ne bántalmazzák

hagyhatják a munkát.

melyek

a jobbágyokat,

A

szekerek elé

4 lovat állítsanak 80 dénár, vagy 6 ökröt 60 dénár napszámért.

Az

ország tehát állandóan hadi lábon

terheit

újra

érezték a

gyokra -í

a

Karok

jobbágyok és

114.

mely állapot súlyosodó Némileg

azonban

Rendek, hogy kárpótlással tartoznak a jobbá-

rótt új terhekért.

Forgách, 112—

áll,

rakták.

vállaira

1.

Minthogy

a

Karok

és

Rendek minden

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ. arra

eszközzel

törekesznek,

25

hogy a mindenható

Isten haragját

maguktól eltávoztassák és kegyét megnyerjék, a

királyi fölség

kegyes és atyai intéseinek engedve, elhatározták, hogy a bárhol lakó jobbágyok szabad költözését örökre visszaállítják. Szabadon

költözhetnek a haza egyik

hogy régen

feltételek szerint, a {27.

A

A

§.)•

részébl a másikba, azon módon és

közmunka

(Ulászló és

megyékben

a

A

Duna

Báthory András jobbágyai az érsek Újvár

Az Országh

az újhelyi prépost emberei

és végül

várának meg-

családok,

Surány várát ersítsék meg

birtokának,

püspök, Pernstein

nev

és Bánffi

az

megye,

és Bars

az esztergomi érsek és káptalan, a turóczi prépostság

ersítését végezzék.

meg.

intézkedik

birtokairól

fekv megyék

mellett

tehették

alatt)

a várak között oszlott

Forgách család Nyitra megyében lev

az országgylés,

Mátyás

;

továbbá a nyitrai

megye

egész Trencsén

és a

nyitramegyei birtokosok egyharmadának jobbágyai Nyitra vár város közmunkáját végezzék;

és

a

megmaradt nemesek

és a

Forgách család birtokának jobbágyai pedig a család Komjáti nev kastélyát ersítsék meg (15. §.). A felsmagyarországi

vármegyék ezután

Eger megersítésére törekedjenek, vagy

is

fleg Váradot és Gyulát gondozzák.

a Tiszán túli részeket,

A

király január 25-én szentesítette a törvényeket

gylés hamarosan-

A

király

folytatta az

fbb

országgylés intézkedéseit,

kormányzását pedig Macedón Péterre el

ez

Kassa kapitányságát,

kilencz órakor Saiczlich

északi szél táplált,

két

zárda

kivételével

detben ez

id

azt

Magyar

együtt

Alig foglalta azon-

április

13-ikának éjjelén

tz

ütött ki, melyet

alatt a

ftemplom,

harminczkét

parasztház

úgy hogy négy óra

tanácsházzal

hogy Bebek György okozta

hitték,

lett.

Kez-

a tzvészt, ki

Rozsnyóról kiindulva Nagy-Ida táján

elfoglalja.

Kassa

tette,

majd az egész város lángok martalékává

tájban

Kassát

a

midn

bízta.

Mátyás jegyz házából

ers

és

töre-

helyeinek biztosítására. Azért Kis-Szeben

kapitányává a fogságból kiváltott Forgách Simont

ban

az ország-

szétoszlott.

azonban

kedett az ország

;

járt,

hogy

Végre megjöttek Ferdinánd csapatai Dietrich

Tört. Életr. 1904.

4

SZABÓ LASZLO

26

Marcell és Puchaim Farkas biztatására

elször

is

vezetése

alatt,

kik Forgách

Tarkó várát támadták meg Újvár

Simon mellett,

melyet július tizenegyedikén elfoglaltak és földig leromboltak,

hogy ellenséges saját területén

terület

ne leg3"en a hátuk mögött. Azután Bebeket

támadták meg.^'

Ferdinánd emberei Erdél3'ben sehog}' se tudtak boldogulni.

A

zilált

viszon3^ok, az

elkelk

12-

zsarolásai, a fejetlenségbl

ered

GACS VARA.

bajok a jobb érzésüeket arra bírták, hogy Izabellát visszahívják Erdélybe.

A mozgalom

elég g3^orsan terjedt, látszott, hog3^ a köz-

érzés kifolyása g3^anánt keletkezett. Különösen terjedt a sokat zaklatott

békésmegyei nemesek között. Vezérük Kecskeméti Patócsy

Boldizsár volt, kihez hamarosan

Radák László

ben Losonczy Istvánné borosjeni

csatlakozott, az

id-

várnagya, továbbá Bethlen

Gáspár, Mánd3' Kelemen, Henczhidai Horvát János, Varjass3' János, 2) P'oricách,

144

— 145.

1.

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

gyjtöttek

Sereget

stb.

miután Kaszim basa,

és

tehát,

27 lippai

beglerbég megígérte, hogy a mozgalmat támogatja, Zaránd mellett táborba szállottak. Seregük megersödvén elindultak, és már

meg

15-ikén a gyulai várból élére

még

Ferdinánd

lehetett

az év

Magócsy e kor kalandorainak Harminczéves

1515-ben.

letett

Közrend

egyike.

tnik

korában

Mint zsoldos katona

bellához.

megy Ferdinándhoz,

els

fel

hségét

együtt elhagyja Ferdinánd

vár

állitotta.

családból szü-

mint gyulai várnag3^ Ismeretlen okok miatt azonban testvérével

A

csapataikat.

látni

Mágócsy Gáspárt

elején

április

ízben

Tamás nev

és átpártol Iza-

megszedi magát, újra vissza-

jól

már mint

kinek ügyéért 1552-ben

zsoldos-

vezér harczol. így lesz történetünk évében újra gyulai kapitány,

majd 1564-ben egri várkapitány,

1579-ben

mint ilyen

s

hányatott

^

be sokat

fejezi

már

1550-

A

török

ben kimutatta.

ZABERDIN MÁTYÁS NÉVALÁÍRÁSA

kézrekerítette

Gyula-Varsándot, e mellett vár építéséhez

szemmel

Az

tartására.

legyzte

lyozta,

.

s_*^ 13.

Ugyanis

.

/^sy^gy^oX^^

életét.

Vitézségét

,

ügyeit 1556-ban kastélyt,

az is

intéznek a vár

Hségesen

erdélyieket.

lerombolta, ellen,

Gyula vára

•

megtámadta

;

fogott

építésben azonban Mágócsy megakadá-

az erdélyiek ffészkét, a csabai

de azok augusztus

12-ikén

azonban nem tudták

Ferdinánd ügye tehát

meglehets

itt

Ferdinánd

védte

lyiek Petrovics Péterrel megegyeztek,

ers ostromot

elfoglalni. '+

rosszul

Izabella

Az

állott.

erdé-

október 22-ikén

tartotta Kolozsvárra ünnepélyes bevonulását. Nag3^obb baj volt

ennél,

hogy augusztus

12-én

:

Ugyanezen

év (1556)

Mátyás váradi püspök, derék 24

Karácsonyi

:

Békés várm.

25 Katona, xxii. 865.

1.

i.

és

védje

Kortársa Oláh Miklós így jegyzi

Zaberdin Mátyás meghalt. naplójába

Várad hslelk püspöke augusztus

Haan Lajos

:

B.

Zaberdin

12-ikén

és harczias férfiú meghalt vármegye Hajdana,

fel

Váradon. ^^ i.

26.

1.

SZABÓ LÁSZLÓ

28 Mát3'ás

Zaberdin

melyet

mintegy

egyesített,

harcziassággal

nagynev elde,

és püspökség

hséges embere

Ferdinánd

üg3'ei

kézzel ig3'ekezett a romlást

hozzá

írt

ellen sereget

még

toborzott.

politikának,

a

A

váradi káptalan

voltak,

bár ö kemény

feltartóztatni.

nézték törekvéseit az erdélyiek. gáló levelet

folytatásául

Martinuzzi követett.

nagyon zavarosak

Kitartást

volt.

Nem

is

szemmel

jó

Petrovics Péter keményen

dor-

1553-ban, mikor Izabella visszahívása

Hallottuk,

biztos

forrásból,

hog}^ ura-

ságod azon jó és üdvös szándék meghiúsításán ersen fáradozik,

hogy

szedett-vedett

hogy az

népet

össze.

g3^üjt

efféle törekvéssel és

Kérjük azért és

szándékkal hagyjon

a híres országot és a mag3^ar név maradékait a

fel,

ne vezesse

végs

veszélybe

és örökös romlásba. Idézze emlékezetébe, hog3' a váradi

önmagát

a múltban az országot és tetteivel

(Martinuzzit

mil3'en

rabságra és negyvennyolcz várat foglaltak

még a

elhallgatjuk

római

azok

számát

el

püspök döntötte

lelket vittek

(a törökök),

ha

Dunán túl Ne kövesse ura-

kik a Tiszán és

is,

fogságra jutottak.

területén

királ3^

veszél3'be

hogy százezernél több

érti),

intjük,

ságod annak a püspöknek nyomait, hanem törekedjék inkább a kereszténység közjavának

s

kegyes királya ügyeinek elmozdí-

tására.^*^

De Zaberdin

hajthatatlan volt. 1555-ben a törökök a port3'ázó

gyulai lovasokat levágták. a király védését. ról,

nem

tartotta a

Mágócs3^ már

Mágócsy hiába

sürgette a segítséget,

kell mértékben fontosnak G3'ula megakart mondani várkapitányi állásá-

le is

Csapataival megtámadta Balámost,

de Zaberdin támogatta.

Török-Szent-Miklóst, s noha

nem

mégis

sikerült elfoglalni, a török

a fegyverszünet megsértésének tartotta.

Ferdinándra nézve tehát veszteség volt Zaberdin Mát3^ás

halála.

Sietni kellett a váradi szék betöltésével, nehog3^ a fejetlenséget

az erdélyiek felhasználják.

A

figyelmét ekkor Oláh Miklós

királ3^

a tanulmányait szép eredménynyel végezett hívta 2('

föl,

e tájban

ki

Hatvani M.

:

térhetett

Brüsseli okmtár,

iii.

22

vissza

— 23.

1.

Forgách Ferenczre

Olaszországból.

Idö-

:

SZABÓ LÁSZLÓ

30

közben valószínleg beléphetett a bár

kora

fiatal

még nem

miatt

egyházmegye kebelébe^

nyitrai

szentelhették

Ferdinánd

fel.

Oláh kérésének, tanácsát megfogadta,

engedett

s az iíjú

For-

gáchot augusztus 20-án kinevezte váradi püspökké.^'

Minthogy azonban kineveztetésének katonai jelentsége

Forgách pedig iQú kora miatt nem tudott volna

volt,

dolgoknak eleget

a király

tenni,

úgy

katonai kormányzását helyette bátyja,

Simon végezze,

de Forgách életének könyvébe más volt

sohasem

foglalhatta

Zaberdin

alatt állott.

még jobban

után

Forgách Ferencz meg se

a várba bejusson.

Simon azonban

A

bejutott.

Simon védte

a

is

Püspöki szék-

írva.

várat az erdélyiek.

végén

volt hátra,

Várad ezen idtájban

el.

halála

nagy

télen

át,

szorongatták a

hogy

ügygyel-bajjal

1556

de nagy nehézségekkel

nem

volt,

ostrom

kisérthette,

várbehek tle reméltek mindent.

küzdenie. Eleiem, katona

kit bihari

ki.

Megvolt tehát a kinevezés, csupán a székfoglalás

helyét

a hadi

hogy a vár

határozott,

fispánná és Várad várnagyává nevezett

is

Forgách

kellett

meg-

meg sehonnan

segítség

se

érkezett.

Még

végén

év

az

Ferenczünknek,

hol

a

más

azonban

tehetségeit

nyílt a

mi Forgách

érvényesíthette.

Minthogy a

tér

német rendek kilátásba helyezték, hogy a törökök kiverésére küldenek,

segítséget

a

követeket küldött az összeg^^lt

király

A követség három

regensburgi birodalmi gylésre.

püspök

a knini

kamarás

csatlakozott.

fizetett ki

Sárkány Antal

vezette, kihez

a követeknek

A

Macedón Péternek pedig 200

400,

ber 2o-ikán

kelt.

be.

A

el.

Oláh Miklós

knini

nehogy

a

27 KiráJyi ^«

Acsády

Az

állott

1200 forintot

püspöknek 600, Sárkán}' nak forintot. ^'^

elindulás eltt

A

számadás deczem-

azonban némi változás

állott

püspök más irányú elfoglaltság miatt nem mehetett

fontos

tehát

helyébe

ügyben valami

könyvek, iii. 360. 1. Magy. Pénzügyei, :

tagból

Macedón Péter

kiadásokra a kamara a knini

;

és

189.

1.

Forgách tévedés

és M. Orszgy, É.

Ferenczet

vagy

iii.

493.

ajánlotta,

gondatlanság

J.

GHYMESI FORGACH FERENCZ történjék, mint írja a nádornak.^^

Sárkány

tóty Gergely kincstartó ment

A

kevéssel Ferdinánd

el.

eltávozása

31

helyett pedig Hoszu-

követség így megalakulván

után,

tehát

úgy karácson

felé

elindultak Németországba.

Forgách ez idben már elég jó hírnévnek örvendett. Általánosan emlegetik az

A

lengyel király

ifjú

korában kinevezett váradi püspököt.

november 20-ikán

levelet

intéz

hozzá,

mint

Ferdinánd kedvelt hívéhez és nyitrai püspökhöz (hibásan váradi

15

helyett), és kéri,

GYULA.

hogy árvamegyei birtokaira utazó emberét Kos-

momskyt vegye pártfogásába, hogy bántódása ne essék. 5° — A gylésben fényesen megfelelt az ország várakozásának. A nagy csatáknak és vészeknek elbeszélése, a gylésben jelen

lev Ferdinánd

föherczeg tetteinek

mvészi ügyességgel

elmondása szánakozásra, majd örömre vagy boszúra

történt

bírta az igen

népes gylésen jelenlevk izgatott kedélyét. Fölkeresték a számot-

tev fbb 29 30

urakat egyenkint,

felvilágosították

Pray Epist. Proc. iii. 105. 1. Az Akad. Tört. Bizotts. oki. -másolatai. :

ket

a veszélyrl,

SZABÓ LASZLO

32

mely a nyugati államokat segítséget.

A

is

fenyegeti.

Kérték ket, küldjenek

rendek megígérték, hogy küldenek 40,000 gyalog

és 8000 lovas katonából álló úgynevezett

A

nyolcz hónapra.

követek így biztató válaszszal tértek vissza

1557 márcziusában hazájokba.''

most

mint annyiszor,

ketts római segítséget

is

Nem

rajtok múlt,

maradt.

igéret

A

hogy az

Ígéret,

követségre fordított

országgylés úgy pótolta ki a kamaráforint adón kívül még három dénárt sze-

költséget az 1557-ik évi

nak,

hogy a

kivetett

detett be a jobbágyoktól

51

Forgách,

156.

16.

(5.

§.).

I.

DÍSZ DEBRECZENI FORIS

ANDRÁS CZIMERES LEVELÉRL.

I

MÁSODIK KÖNYV

FORGACH MINT ÁLLAMFÉRFIÚ

Magyar

Tört. Eletr.

i(;04.

EVÉS idre azután, hogy Forgách a regensburgi szatért,

követségbl

Várad végleg

Várad helyzete a ketts királyság korában nem csésnek mondható. Fontosságát érezték Bécsben is,

azért mindegyik

azért

is,

mert püspöke hosszú

volt

is,

volt.

E

bajokat,

orvosolta

másrészt

meg

volt

nevezhet, de

vasakarata az

férfi

ország ügyeinek gondozása mellett püspökségére kézzel

Erdélyben

éppen a legválsá-

és pedig

ideig,

gosabb körülmények között, Martinuzzi

Ers

elveszett.

volt szeren-

magának akarta megszerezni. Fontos

fekvésénél fogva, valóban Erdély kulcsának

visz-

is

kiterjedt.

egyrészt a káptalan kebelében felmerült is

védte az erszakosságoktól,

melyek

Izabellának Erdélybe való visszatérése után fenyegették. Utóda,

Zaberdin Mátyás

is

harczias

1555-ben történt kísérlet az

ember

volt.

Alatta

egyházi javak elfoglalására.

nem sikerült, mégis vészes jöv eljele volt. Az erdélyi hadak Déva és Gyulafehérvár lalták

el.

Itt

azonban már

után Újvárt fog-

két részre oszlott a sereg, Somlói Báthory

csapatai Husztot vették

ostrom

alá,

a

Bár

András

sereg többi része pedig 5*

SZABÓ LASZLO

36

1556 márcziusában Varkocs

Várad

alatt

a

Tamás

Újvár eleste eltt Dobó gyakran kérte

alá szállt.

küldjön zsoldot vagy segítséget.

királ3^t,

biztató volt, de segítséget

A

lev

magyar

küldte.

lalását, s

leng3^el és

gylés kimondta

bár Izabella a törvény megersítését visszautasította,

ügyet elhalasztotta

s

nak Gyulafehérvárról menekülnie

18.

Erdélyt

sziléziai

Zay

melyet

lev

erdélyi

hogy katonái a

hassanak

ki

kivonulást, de

nem

Zsigmondnak

herczegséget és a porta

birtokában ki,

János

a

várak

arra

visszavevén a

Feltételül azt

István tehát

Gábor

királyné Perényi

és

egy fekete lovon vesztek

közmondást alkalmaztak rajok a hazát,

Váradnak

k

meg

segítséget

óta czivakodtak

össze. :

Az az

meg

fekete lóért vesztik n3^ujtani,

akár

is

;

fehér el.

nem

:

kezdte a

hogy seregével ez

eg3'korúak

sök

kötötte

Kendi biztatására

felszabadítja.

alól

a

szabadon vonul-

akarta Erdélybl kibocsátani, attól tartván,

Kendy ugyanis már hosszú id

Ferdinándot,

birta

visszaadja,

kiürítését.

Dobó

portai

teljes kibékítésére elrendelje

Husztot vagy Váradot az ostrom

meg

Bornemiszá-

Verancsics

és

fölszerelés odavitt részeivel

várakból. a

elfoglalták,

az

tartotta

kellett.

követek határozott színben megírtak,

hogy

állást,

DOBÓ ISTVÁN NÉVALÁÍRÁSA.

magatartása,

porta

foglalt

végleges határozást magának

a

Az erdélyi püspökség javait azonban

A

csapato-

az egyházi javak elfog-

de mikor a közvélemény a törvény mellett

fenn.

királyné pedig

Várad ostromlóinak ersítésére

kat két részre osztva, Huszt és szász-sebesi

Ferdinánd válasza

tudott küldeni.

nem

Erdélybe érvén, a kíséretében

A

Báthory Györg}-

és Bátori

id

tájt

azért

lóval

Akár az

Dobó

és

pedig

gúnyos

szerezték

akart

Dobó

eseményekre

GHYMESI FORGACH FERENCZ

mindegy

37

mert a királyné elfogatta,

volt,

Újvárt

feleségestül

elzáratta.

A

Huszt

szorongatott

Ferdinándhoz,

hogy

Máramaros kulcsa;

Gyors segítséget

városa két követet

A

sürgessék.

segítséget

a

küldött

vár az egész

elestével a király sójövedelme igért

Az

tehát.

szorongatottak biztatására,

a

másik

ezalatt

szenvedne.

is

egyik követ visszament a Brandeisszal

a

szétszórt

csapatok egybegyjtésén fáradozott. Közben megérkezett Forgách

19.

Simon követe

is

Váradról.

A

VARAD.

király tehát

úgy

a sereg Huszt után majd Váradot szabadítsa

A nem

vállalat

nem

kellett

szükség, mert a

volna bízni.

védk

Forgách Simon

ha ö a várból

szerencsés kezekbe

kijöhet,

az ostrom

letéve.

hogy alól.

Brandeis

sikereirl; a fontos vár fölmentését erö-

volt híres harczi

sebb kézre

tatni.

volt

határozott,

fel

sokáig

ajánlotta

alvezére

Gyors cselekvésre

nem is

tudták

követe

már

által

volt

fleg

a harczot foly-

a királynak,

a várat tovább védi,

hogy

meg

a

SZABÓ LÁSZLÓ

38 szétszórt

sereghez

ha

latra,

A

Miklós

háború

a

azt

katonákat toborozva,

új

Zrínyi

fölmentését.

követségbl éppen

költséget

a

vés hasztalan

mely várak területén kellene kellene

ült,

hogy

az

udvarból,

az

is

védk

A védk

csatlakozott.

melyet

várból,

várat

a

föladták,

idt

De

megmentett.

—

viselkedtek

vitézsége

az ostrom

Kész törek-

visszajött,

írja

majd

mialatt

az

Forgách,

ki

töltse,

ostromló sereg tehát

vitézül

vezérek

a

a

nehézséggel

bosszúsan nézte a «német fvezér» silány készüldését.' a

kérte

De minden

megint

várták a segítséget

hiába

ostromlottak

visszatéríti.

mennyi

áthatolnia,

megküzdenie. Postakocsira

eltávozott

válla-

bízza a vállalatot.

tenni.

vár

a

a

térképekrl nézegette, merre és

Brandeis

volt.

pénzzé

is

neki

Forgách Ferencz

visszatért

volt e czélból apai örökségét

újra

Ferdinánd

végével

hogy valamelyik magyar vezérre

királyt,

végrehajtja felajánlotta

is

Husztot

a váradihoz

gyakran kitörtek a

;

ügyessége mindeddig

és

már másfél év

óta tartott, a

védket

éhség kezdte gyötörni. Szent Márton napján (november ii-én)

nagyobb kirohanást le is

vagy négyszázat

intéztek az ostromlók ellen,

vágtak közülök. Forgách Simont csatározás közben egy

kézi hajítógép lövege fejbe ütötte, de sisakja föltartotta a halálos

ütés erejét.

A védk

vitézi ellenállása

id

dása már csak rövid élelem

is

szken

kérdése

volt.

sokan átszöktek az ostromlók táborába. ellen,

ki

a

A

vár megmara-

a

Segítség

meg éppen nem

jutott, zsoldot

zúgolódtak a vezér

mellett

nem

volt,

kaptak,

az

azért

megmaradt gyalogosok

lovassággal

még

kitar-

Simon

1557

együtt

tott volna.

Szabad

elvonulás

enni valója,

kikötése

mellett

Forgách

Aznap már a vezérnek hanem Ártándi Kelemen küldött némi harapni

június 13-ikán feladta

a

se

várat.

volt

valót

ebédre.

Varkocs Tamás így Váradot birtokába vévén, és

püspök javait összeíratta és

ug3^anis I

már

az

elz

Forgách, 149-155.

I.

év végén

lefoglalta.

Az

a

erdélyi

káptalan

rendek

(november 24-én) kimondták

20.

zrínyi ÍIIKLOS.

SZABÓ LASZLO

40

hogy

Kolozsvárt,

a kik

szászsebes! országgylésen az

alsó-

még nem

azok

a

mag3'arországiak közül a hségesküt

deczember

6-ikától számított

egy hónap

A

püspök

és

káptalan

is

szétmentek. Ki

meg

láthatta

A

el

Minthogy a váradi káp-

Simon

A

elszedték,

székes káptalan

hogy soha nem

írják,

Még

a

mellett

várban

volt,

méltányolta Forgách

is

mikor január 21-én báróvá

megajándékozta a htlenségben

Bajoni Benedek

elitélt

Ungmegyé-

István fiának és özvegyének vagyonával Zemplén- és

ben

;

két héttel a vár

után ismét

feladása

Ferdinándtól, ki az elpártolt

új

Nádasdy Miklós

lev

Torna- és Borsodmegyében

Abaúj-,

is

egyházmegyéjét.^

vitézségét.

tette és

erdélyiek

az

ide, ki oda.

Várad veszett ügye

király

meg, lefoglalták birtokaikat.

Az egykorúak

Váradon.

máskép

le,

Forgách Ferencz püspöki széke

az egyház és levéltár örizését. így veszett

le,

István káptalan folytatta, mely átvette

megmaradt szent

ügyeit a

tették

volt, birtokait

nélkül

fej

azért a tagok

nem

ezt

tegyék

alatt

javaikat az ország számára lefoglalják. talan

tették

adományt nyert és

Czobor Mihály adomá-

birtokaival

nyozta meg.'

Némi

kárpótlást nyújtott

A

nyert gyzelem.

lett

Várad elvesztéséért a Szöllös mel-

király

most

serege

is

sanyarú hely-

zetben volt ugyan, de vitéz vezér is

tud

alatt, úgy látszott, hog}^ nyerni Forgách Simon sokat panaszkodik a sereg fen-

csatát.

mutatkozó

tartásában

hanj^agság

Mikor

miatt.

országba jön, szokás szerint egy hópénzt

Mikor az

elfogy, kóborolva fosztogatnak,

éhen halnak.

A

sereg után

se tudnák megvenni.

úgy Forgách Simon venni, soha

fel

— nem

élelmet

egy jó

falatot,

táplálhatja

is

feléjek

sem mennek, hanem

-

Biinyitay V.: Váradi pkség tört.

3

Károlyi cs. okit.

egy

r.

ital

bort

könyvek

nincs

hogy

—

írja

mivel

kell halnia;

az betegeknek

asszonyember vagyon,

k.

sz.; Királyi

neki.

ki

visznek, tudván,

hogy oztán

az mellikkel

az

ha erre nincs módjuk,

hanem meg

magát,

ann3ára elunják egymást,

184.

osztanak

sereg

«Ha megér szegén betegedni

magok

iii.

nem

a

ni. 313.

lap.

GHYMESI FORGACH FERENCZ

mig az egészséges, az a mint betegszik, senki feléjek

nek belekbl

lehet,

sem megyén

41

bánik vele, oztán,

ha az

hogy

ki

is

meg-

nem mehet-

az táboruk elbüdösül, eldöglik, és nagy nyomorú-

;

ságos halálokval halnak meg; mert sok meggyógyulna bennek,

ha volna mit enniek és inniok,

de az fizetetlenség miatt éhség

leszen köztök, abból döghalál, oztán

hamisan az magyar égnek

tulajdonítják.))

21.

A tehát

tétlenségben

nagy jótétemény

seregekkel együtt alá

él vagy

nagyítva Magyar

—

;

czéltalanul

kóborló

emberekre

hogy Telekessy Imre a megyei

Szllsön Perényi

fogta s a várrséget

együtt elfogta

volt,

TATA.

Ferenczet hirtelen ostrom

kivervén, Perényit

zsákmány bven

volt,

feleségével, fiaival

Forgách

—

kétségtelenül

a vezérek osztályrészén kívül négyszázezer aranyra

Tört. Életr. 1904.

6

SZABÓ LASZLO

42

gyzök

becsüli a

kezébe jutott kincsek értékét. Báthory és Bebek

ostrom alá vették ugyan a várat

de kénytelenek voltak a

újra,

szabad elvonulás föltételébe és Szöllös lerontásába belenyugodni.

A

gyzelem megnyugvást,

hívei körében. teljesen

Ferdinánd párt-

keltett

Egyébként ezen gyzelem kezdetével meg lehetünk

elégedve

i558január lo-ikén

nem

örömet

söt

— —

Oláh Miklósnak Bécsbl

Verancsics

írja

csak a végét

nagyon megörültünk a

úgy, a hog}'^ gj^akran megesett;

kezdetnek s a végén az ellenség ült

Az öröm csakugyan

tudjuk hasznosan aknázni,

is ki

korai

jó

diadalt.''

Már néhány hónappal

volt.

késbb, 1558 elején a fontos fekvés Tata veszett el, a régi kirátyok gyönyörsége, mint Forgách nevezi.^ Nagy János, avar

Komáromba

kapitán3'a, élelmi szerek beszerzésére

hogy az

út

bizonytalan, söt

veszélyes

g3^alogság kivételével magával

volt,

Az

vitte.

a

ment.

Mint-

vár örségét a

otthon maradtak pedig,

élve az alkalommal, leitták magukat, az

rizetet elhanyagolván.

Hamza bég Esztergomban

dologról,

elfoglalt

Hiába

magukat.

vár visszaadását.

rajtok

ütött,

ébredezket kaszabolta, míg

létrákkal a várba bejutván, az alig

megadták

a

értesült

sürgette

Ferdinánd a béke

Szulejman azt

felelte,

alatt

hogy nem

a

béke megszegése

az,

mikor katonái az rizet nélkül hagyott

várat

A

vár

elfoglalták.

hanyagsága miatt ték.

nem

tudta, állott

—

be

szomorúan

elvesztését

hogy mihez

fogjon.

írja

Verancsics

királ}^ tudja,

dadog

semmi más

helyzetébl, s most

félig

baja.

úgy

Mihály

A

Katona, xxrii.

15.

5

Forgách, 162.

lap.

^'

Katona, xxiii. 51.

1.

lap.

Antal

bátyjának

Most

is

nádor kiépült válságos

még gyönge

testtel,

ide

kívánják.'^

Forgách Ferencz, mióta Németországból 4

tudomásul,

mit kell cselekedni.

egészségesen,

vánszorgott, mert az állapotok

vette

Bécsben Tata elvesztése után

Itt

(május 25-én). Csak a ug3^an, de nincs

Nagy volt, Komáromban lefejez-

áldozata

elitélték és június 15-ikén

Az udvar Tata

béke

elvesztésének

visszatért, állandóan

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

43

az udvarnál tartózkodott. Ez idötájra eshetik fölszenteltetése áldozó

pappá. Ferdinánd kegye

is

ezen év elején tehette

meg

öt titkos

Az is valószinü, hogy a király már 1558-ban kérte hogy Forgáchot ersítse meg püspöki székében. 1553-ban

tanácsossá. a pápát,

Oláh esztergomi érsekké, a mikor a pápa a magyar rendek

lett

kérésére (1550.

országgylés

köt nevezett

de ekkor

sítést

ki,

már

Bruman Mátyás

:

még. kilencz püspö-

14. §.) kivüle

újra

zágrábi,

négy püspök várt meger-

György

Draskovics

pécsi,

Verancsics Antal egri és Forgách Ferencz váradi püspök. a megersítés késett,

Ferdinándra, hogy

telt

okául

azt tartották,

már V. Károly

hogy

IV. Pál

náztatta magát.

s

Szeretnék a pápáról jobb dolgokat

Neheztel a császárválasztás miatt,

tekintélyével

járulni

a mit száraz tollból

is

óhajtott,

meg

A

mint az

szári,

azaz

séklettel

közül

efféle le

már

—

írja

de nagyon

más

oka

is,

császári felség azonjött

dolgok folyását

zavarok között tenni szokta, igazán ers csá-

nem gyzött

tri,

—

írni

melyhez szavazatával

ha ugyan nincs

lehet érteni.

ban a nem remélt és alkalmatlan idben (a

1

VERAN'CSICS ANTAL NÉVALÁÍRÁSA.

Verancsics Busbeknek Bécsbl (szeptember i-én) nehéz.

nehez-

életében császárrá koro-

/

2.'2,.

Hogy

várván

lélekkel),

szentsége

bölcs belátással és önmérkövetét,

kiszemelt, a mint követeink által

kit is

a

bíbornokok

kifejezte.'

Ferdinánd pedig nem szolgált rá a pápa neheztelésére. Saját 7

Katona, xxiii.

1

18— 119.

].

SZABÓ LASZLO

44

hatáskörében, kétségtelenül Oláh lyan hozzáfogott

A

a

Miklós

hoztak ug3'an törvényeket az

állapotok rendezésére

vallási

országg3áíléseken

ket

de senki se hajtotta

is,

ügyei

a birodalom

állapotának javításához.

eg3^ház

katholikus

foglalták

nyugodt

A

került.

legalább

volt,

Nyáry Lajos

fispánhoz,

az

Loránth

Sárkán3^ Orsol3^ához,

Szakolcza, Nag3'Szombat

ers hangú

intézett,

leveleket

mel3^ekben

—

—

hoz

bosszúját,

hog3^

a

mi

eltávoztassuk

vallásunk,

különféle eretnekségekre

már kárhoztatva

és

állíttassék,

megnyervén, az ország lehet

is

katholikus

voltak,

a

hit,

imádása az

is

hog3' ezáltal Isten jóindulatát

jobb állapotba jusson.

afölött

fleg

hog3^

kételkedni,

azért

legjobb és

országokban tapasz-

el,

állott

legnagyobb Istennek

és

tanítsák

szokása szerint a rajok bízott nyájat.

nehéz munkájukban.

és

Az

római szenteg3'ház

a

azért

ket

anabaptistákat és sacramentáriusokat

húsz nap

alatt távolít-

el.^

Lán3d-Knauz I.

szent

tisztelete

Támogassátok

az 1548. és 1550. évi törvények szerint

f>

hogy az si

szavának hirdetésével és tanításával, azután

erkölcsös életükkel vezessék

fess.

mindaz a sok

Azért helyeztük a fpapokat és püspököket híveik

élére, hog3^ az Isten

sátok

mel3'ek

felekezetek elfogadásával elhan3^agoltatik és meg-

új

gyaláztatik.

szét,

Mag3^arországunk-

tartott,

baj és veszél3^, mel3'ek eddig a kereszténN'

nem

vált

(fájdalom)

voltak, hog3' a szent at3'ák tanítása, mel3'et az

ban mindenhol helyre

talhatók

egyház

haragját és

idtájt

ez

mel3'

egész keresztén3^ világ elfogadott és

Mert nem

Isten

átkos szektákra

és

városokhoz

stb.

Ferdinánd a beszterczebányaiak-

írja

hogy kiengeszteljük

Miklóshoz,

katholikus

a

sor

is

Jóváhag3'tuk a jámbor

tanainak buzgó pártolására intette ket. és keresztén^' határozatot

üg3^ekre

Mihály thuróczi

Réva3'

Lörinczhez,

és

nem

év meg-

1558.

eg3'házi

24-ikén

tehát július

királ3'

királ3't

ország rendéi pedig

az

le,

A

végre.

mertek a régen húzódó ügyhöz hozzáfogni. Az

lehetsen

komo-

támogatásával,

130—

132.

1.

:

M. F.gyháztörtéiielein,

ii. k.,

és Ribini

I.

:

Memorabilia Aiig. Con-

GHYMESI FORGACH FERENCZ

A

király levelei minket

érdekelnek, mert Forgách

ann3'iban

Ferencz aláírásával jelentek meg, a levelek

23.

vall.

Következleg nem

kis

I

45

stilusa is

Forgáchra

FERDINÁND.

része

volt

szorosan ragaszkodott eg3'háza tanaihoz;

bennök. a

lf}ú

lelkében

nemzet megersö-

SZABÓ LASZLO

46 dését remélte

attól,

ha a katholikus egyház

teni a vallás és terület

A

tervei

megvalósításához.

hogy

hivatá-

intéseket

adjon.

rendelte idnkint egyházmegyéje papjait,

sukról, kötelességeikrl

majd egyesí-

tekintetében részekre szakadt országot.

Oláh Miklós gyakorlatilag fogott

Magához

tudja

jámbor

és

üdvös

at3^ai

dolog azonban nehezen indult meg, a papság idegenkedéssel

fogadta az érsek meghívásait,

24.

Zólyom

és

Bars

papjait

Fespereseinek határozott

félt

katonás

szigorától.

Nyitra,

VEGLES.

azért utasítást

részgyülésre adott,

hogy

hívta a

össze.

papokat a

megjelenésre buzdítsák. Zachai Balázs, zólyomi fesperes

írja is

hogy ne

féljen

Bálint

plébánosnak

senki az

érsek

vegyék, hogy

és

radván}^

szigorúságától

esperesnek,

vagy kegyetlenségétl. Biztosra

nem kegyetlensége gyakorlására vagy szigorúsága

kimutatására hívta egybe a zsinatot, hanem hogy kötelességéhez

GHYMESI FORGACH FERENCZ

híven

üdvös intéseket és

kegyes úr és atya egybehívásáig nekik,

adjon,

tanítást

47

hogy közéjök mint

Tájékoztatásukra az

jött.

szeptember

melyekben a szentségek

általános

rendszabályokat

i8-ikán

kiszolgáltatásáról,

az

zsinat

adott

át

eretnekek

megtérítésérl, a papok ruházatáról stb. szólott/^

Ant.vep ancio ANKNATTOí ''rom '

R^. DE

PA.CS APVO'O R AT M ET.C HTQm í:K PiCT, BE NEVO^ií 0''r.CONSTANTn L^.

25.

VERANCSICS ANTAL.

Ferdinánd megkedvelte az Ferenczet. a

király

udvarában tartózkodó Forgách

Képzettsége, eszessége tetszését,

ezután

ki

.

és

Katona,

xxiir.

136—140.

1.

akarata megnyerték

már minden fontosabb ügyben

megkérdezte. Kegyének nyilvánulása 9

ers

volt, hog}'

1558 augusztus

SZABÓ LÁSZLÓ

48 i8-ikán neki

adományozta

a pornói apátságot,

melynek javadalma

Az

apátság a zircziek

Benalis Ferencz halálával

megüresedett.

még

tulajdona volt, s Bressani Polidor

meg

kapta

lel

idben

a

a rendbe lépjen és

Az

hog}^

királytól,

magát

1535-ben azzal a

törvény

a

által

fölszenteltesse.

feltétel-

megszabott

'°

udvarral november 20-ika körül Forgách Prágába ment,

onnan Linczbe

csak a következ év elején

s

Dobó

Ferdinándot Prágában fleg Újvárból

kötélen

A

elvágtatott.

leereszkedett

lovakra ülve,

elkészített

vár lengyel kormányzója

avatva. Hosszú szakállal

vissza Bécsbe.

István üg3^e foglalkoztatta.

az

és

tért

be volt a dologba

is

ruhában ment

bajuszszal, szennyes

és

Prágába, hol szenvedései emlegetésével mindenkit elhalmozott. természeténél

költéshez

a

értett

Jól

Könyörgéseivel, a királynak

és

hajlamánál fogva

is.

szolgálatok emlegetésével meg-

tett

nyerte Ferdinánd kegyét, ki Léva és Végles várakat adta neki.

E

Göncz

mellett

tot kárpótlásul.

öltönye, mint

sége

A

—

írja

és Telkibánya

Tehát többet

másnak

falvakat,

azonkívül

1032 forin-

ennek hosszú haja és szennyes

ért

vitézsége,

szolgálatai,

hsége

bkez-

és

méltatlankodva Forgách.''

tavaszi

napok

szépek

nag^'^on

márcziusban csendes és száraz

voltak,

A

volt.'-

az

török Tata

idjárás már

könny meg-

már 1558 szeptemberében Gyula ellen készüldött újra. Három várat épített ellene, 9-ikén már kett készen is volt, mint Verancsics Nádasdy nádornak írja. Az egyik

szerzésén felbátorodva,

Világosvár, a másik

Erdhegy.

eltt építik Varsányban. dett-vedett emberrel

van a várban,

fát

sítésére.

A

'

"

Királyi

teljes

sze-

ervel küzd a török

mert az emberek már nem tudják.

komolyabb ostrom márczius

bég sok

harmadikat közvetlenül a vár

Mágócsy Gáspár vagy négyezer

bilincs ellen. Isten segítse,

A

A

vette kezdetét.

7-ikén

hordatott Varsány építésének folytatására,

A

lippai

meger-

gyulaiak többször kicsaptak a várból, megütköztek

kvck

iii.

532.

1.

"

183.

'2

Torda Zsigmond, Scriptores minores

).

1.

113.

1.

Ui o o Pi

< Cu pH

1

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

49

nem

a portyázó csapatokkal, de a környék dúlását akadályozni.'' így a váradi püspökség utolsó

A

napra pusztult.

birtok

állapotáról

állandóan, az

ö javainak kezelje.

Török Imre

nev

Gaál Bertalan

is

napról

értesítette

Tudósításokat küldtek

meg Kamonczy

szolgája

tudták meg-

birtoka

még

gyulai

Gergely,

háztulajdonos.

Gaál Bertalan

Mágócsyé, 1515-ben

Kerechényié, született,

vagy

atyja

korszak

e

Gál Ispán,

fispán, anyja Somogyi Krisztina beállt a^

Várday Pál érsek

biharmegyei Lél-Osi egy

ságára,

nem

csongrádmegyei

Huszonhét éves korában

volt.

tiz

évi

hü szolgálat után

részét nyerte adományként. Eletének

beállt

Csongrádba

végbeli vitéznek.

Magócsyval, mene-

összekoczant

természete miatt

Hiába hivatkozott a nemesek

külnie kellett.

más emberéé.

sok

1556-ban

szolgálatába, hol

egyhangúságát megunta,

Veszeked

mint Radák Lászlóé,

élete is olyan változatos,

polgárok tanú-

és

Újra szolgálatot vállalt tehát, s

fogadták vissza.

ekkor került Forgách Ferenczhez mint a gyulai jószágok gondozója. val

nev

András

visszahúzódott

:

bátyja

is

leleszi

találjuk, levelet hozott

Gaál Bertalan nem

760

forinttal.

ki helyette,

jól

kezelte

Az els

A

htelen ember

Forgách többször

nál tanúvallatást,

hiábavaló

volt,

bízta,

nem

egymást Forgáchcsal. Katona, xxiii.

62.,

Tört. Életr. 1904.

magával Kassára, hol

ki,

egri

de minden törekvése

megtalálni.

énekl kanonok volt, 1559-ben káplánja.

Itt

Barátságos levelezéseiben

227., 301.

Forgách

egyike lehetett

ki szintén

lehetett

bekerült az udvarba mint a király

Magyar

bátyja fizette

tiltakozott az eljárás ellen, a király-

Kamonczy Gergely 1549-tl

13

nev

titkon a kincseket a gyulai polgá-

nyomozást eszközölt

a kincseket

át.

ezután három évi bér-

forinttal,

tartozását István

Varga Mihályra

Gyulán

Forgách gyulai javadalmait.

roktól 100 forintért megváltotta és elvitte elvesztek.

újra

de a többi adósság mindvégig az maradt.

gyulai kincseit szolgáinak.

Gyulán Magócsy-

1556-ban

Kerechényinek a török seregen

1560-ban adós maradt neki 100

bl

összeveszett

birtokára.

ismerték

meg

küldött

neki

1.

7

>

SZABÓ LÁSZLÓ

50

értesítéseket a g3'ulai állapotokról.

Késbb

1561-ben csornai préposttá nevezte

ki

eltávozott Gyuláról;

Ferdinánd. '+

Május havában a király és környezete Augsburgba ment a birodalmi gylésre. Hog}' Forgách

a Berzevicz}' család részére

mint alkanczellár ö

is

nem

örökölt, természete, szokásai és erkölcse anj^jára

sítások ellenére szigorú

színekkel jellemzi

A

viszon3-a.

itta,

hibája

nélkül maradt

4 IS

A

ki

Nem

:

nem

behütött bort

szerviéit,

baj

mulasztása

restéit

úg3'

okozója

de

volt,

hogy

volt,

hog3-

fiát

inkább

keveset

leng3^el

érintkezett,

tanácsadóival

jó szemmel nézték szabados életmódját,

Békés vánnegj^e

1.

Tört. Tár, 1899. 39-

Sok

A

árván és fejedelmi tulajdonok

asszonyos neveltetését. János

463.

bels

mag3^ar furakkal

magánüg3'eiben

és

Karácsonyi

111.

inkább

nevelte,

el

meg.

halt

vag3^

hátra.

tanácskozott.

tört.

volt g3'en-

is

szerette,

bárkivel tánczolni.

is

s evvel rontotta

magához hasonlónak nyilvános

másokkal

tánczot és dalt nag3'on

40 éves kort sem érve, legnag3^obb

Ligenza leng3'el

IZABELLA NÉVALÁÍRÁSA.

az udvari cselédek közül télen-n3^áron

öt.

S^dáiffCf^

2.61.

királ3'fi

halála után

kívül János király

J géd

Izabella királyné. Atyjától életén

Forgách az erdélyi udvarban nyert kedvez tudó-

emlékeztetett.

nemesen

vele volt, bizon3'os, mert

czímeres levelet (május 30)

aláírta.'

Szeptember 20-ikán meghalt kívül mást

is

kiadott

I-

i.

192.,

iii.

királ3^

55 — 60.

I.,

a

özveg3'-ének ajtaja

Riinjntay V.

:

Váradi pkscg

GHYMESI FORGACH FERENCZ azért zárva volt a

magyarok eltt

juthattak be az udvarba,

egymással,

hanem

kik

27.

Az udvar november lár

nem

a borivásban

;

csak a a

könnyelm

51

lengyelek

vitézségben versenyeztek

és tétlenségben.'*^

IZABELLA, KIRÁLYNÉ.

elején visszatért Bécsbe. Mint alkanczel-

november 30-án Forgách megengedte Gyulaffy Lászlónak, ib

Forgách,

171.,

187.

1.

7

SZABÓ LASZLO

^2

hogy F'orgách Jánossal való rokonságát az oklevelek alapján kiegészíthesse.' Ferdinánd deczember másodikán írt Verancsics '

török szerzetessel

hó közepére

a

együtt a zsidók pénzét összeszedni, pótolja a

Ha

is.

küldje

magáéból

fel

nem

addig

Bécsbe.

tudja

Ezekkel

katonáktól

a

haladék nélkül küldje

s

nev

Huszayndede

egri püspöknek, hog}^ Zolthai Istvánt valami

fel.

—

Verancsics a pénzt összegyjtve, a fogoly Zolthaiért Perén3'ihez küldött.

nem merte

Perénjd azonban

király parancsa

a

fogl3'ot

kibocsátani

a

mert Forgách Ferencz, váradi püspök

nélkül,

a király nevében bízta rá az i^ú rzését. Miután a megismételt

sürgetés se járt eredménynyel, hozzá küldte a király parancsát

a pécsi püspök

Erre hajlott már Perén3'i.

által.

másnap reggel útnak

Verancsics a királyhoz

érdekes

világot

ték,

Az

vet.

mintegy a földbl bújt

elre készültek a támadással.

—

ki

az

egri

—

a

ki

por-

utazásának neszét vet-

Sergenj^

Mihály a minap

deczember 21-ikén Ferdinánd-

írja

katonaság

álla-

utakon kiséret nélkül veszé-

Ha elkelbb ember

felségedhez ment Bécsbe

nak

leveleiben a törökök betöréseirl

írt

lyes volt járni, mert sokszor

tyázó török csapat.

felé.'''

melyek leírásával a közbiztonság

többször megemlékezik, potára

Ónod

indította

tehát

Zolthait

követe.

eltt meg-

Eltávozása

hagyta szolgáinak, hogy a termést a tiszamelléki Csaba faluból vigyék Egerbe. Négy a váradi püspök lakozott.

el is

ment a mondott

Simay Miklós

szolgája

Mikor a püspök Füred (Fywred)

körülbelül 50 török

utóiérték,

fel.

A

is

nev

közt volt a váradi püspök szolgája közti

tél

Útközben

hozzájuk csatfalújába

értek,

és Balázs-

szolgákat hosszú üldözés

egy elmenekült, a többit

Az 1559— 1560

hel3Te.

megtámadta ket, kikben Szolnok

Szent-Miklós rségét ismerték után

nev

elfogták.

A

fogÍ3'ok

Az

erdél3d

is.'^

nag3'on

szigorú

volt.

rendek azonban Izabella királ3aié halála következtében megsza'7

Forgách Ltár a M. N. Múzeumban.

íí>

Katona, xxiii.

319., 322.

1.

'9

Katona,

329—333.

1.

xxiii.

K.

•r"'

"^kÍ

\*Ui i,>

""^"""" '™'"' "' -ZJl,I-^<»^,h.»»«. «•'<" ''l'-""- r""^-'"^"^l.k

•««.*

r,o"4.Ko *>.« f«tí* .aJ...J;íKo

,^h

\+

««?n<\t.»«|ÍiiMlM"'''l""'^* i~o>»h.o

o*(4». tik

1i,« I

jUw»

fi..

''

^

*

r^lídnt

^.lu

;"''"" .'^'•"\*""«'':-«

-1^*>a< fut""' ^«1l«»»•^ "»l^.^»fn^"

»*í™..«í i»írt».a-hl,tu

* (r^í.%v

>«wfrt»>-

.>.

*HAii.jt»U..\,«t *"^^l*>»t

rl** ^'"r^-F-- *-••

!".>- líll* .U-(.4»í»ÍV>>.+

.iHJuhnnf»M

.\a|í*:.v

">.(

i^fr"!'-' * íy ^-.^1^..^ t«a

~tv,,..+, Jí,-),. .v%4,.,]„„, j-;,tc,h,.. u.-l>.'

rt-

HlUí

\|ií ol- tit»u

* h-..>U.uí lu^V-t .^mh,, í. >..v,„^ ^|^ch.^« p-

.^^h, „, Ci(?«.. j^l,l.,,«

-M^..!.

««fm.. .n'~' " »>«^

«><(«h*«< >»«M.'- -f-xt^ít

|o«ftT. ...«^«.v<^^>l.x..tv....

.>..íJi.«,M.> ,+

,v.,p>Ti.m>w

v>cap
.\

»lu*»-tt«*Ti

u,>4-...'

(».'»'

tn.íl..a%v*

Anhl t\hVt

h

Wx^*.- ti»»-i*4»i.wJi.. t^v|íju.mh.v ,.í U.
\c

t-

A^m..

.*
^\.K

sí-'A«twt,'«\4\<

jc>\.í

no»H<

jilh..-

]an4i -\nic>i^"Vll

.•ncn. \*.U*\Nnn

.nmmuh Vt

t*19tmC''

,vm\\y hli oiK

hM J„.

p.i|

>>j^A.> ix-l^to

S» bwl-.H-

|jx.-|f,n.u,

jf

firo.. fv.!.»..i.>Tv

CW

ív\.^tun»^ >:vvnt«i# fmaí VxU.u. AVh* rw^M^w .)u*)T

w.í.«>«.»* jS«,„,|h.,t,.iuO

ruh

t.vlu

hihí a?. .1.-

w V\l .lltvl.Wi» Sl.

hiAwlvl

lümi.

Athr\.ui.>

^nv

U.-J |cu m.uouí \..„ .l.ttii<..>

^ iinj.

rt ,^„„0

t^.|^.

'

>.-..tiii*

hViIm*

iltuii*

C*nu
oncw

l|u(.^^t«iitiiv

íwi|urtii vt- m|ufN\ ch4

Vlnumií


^

.Wmwil

in.

»»lllll«.

Wl(v|'tl.M>u.

^Xu>U .TVOxAVhlv

l.>
.iH^tti^i.! \vtlm)lu..ll^

'

kCin- .\>vl'f»

v* Uvvu.mhív*'

.\(4u^'V.>t.iti>>lbllih.* .+ .\ni|rivtiirin;l''.^tr«)T|i .viih.ii-««

!

iU.ih™ii#»mm.itiu- j<>cú»* .wíiUtvi; Sli.>a

f

"

'"

|.m

ji.*.n,h»K tv-«.'K t'"h«" •5>ÍJ"' >-^"- -T* f.iVíMtw"

IW Wv

:í
*

NKmitV

»ti.

^.ijívni **lT...iis. t?tcxh-

4 .*

m

AcohO

^líPuhlS y.u\lfü»u, (vll^liíuo.. 1«

Á^

l.wja^>

Ks- j^., 4fU|tvuhl."' C^ii^l-wíV.i'Tvil.ivv* Ax\4 CíAWKc\^ f»v*ttíu» b.tWlthtuo jui«U*,
lMU^.tv

ui|H)Kv\'t- iJwílB*. h.""* *"vto jhmhjí^^l.v* "íuimttthi*

».>-"t|'0»v' .+ |>líj*0~>'

't-Mo

,.,au«

r»-

,tin'»W ^UnjUte .^w.

ívNNljtv f\-ttn*-'|^. ^Tu„

Jk *-«>. tVttMC tnihm.. cTMívpiiMuv* t^i^tltuK^n. ?<.-»«.\+ *4«. f.H'ní n-V... » «,
£:J,«

tavw

m,|»|3—

fi

rtUUK\'tv»»»wKO^vKVf lí

'"''*' '^'"'''"

foaf;™

K

mi>«(»'* »."5 •

ftílMnü* w..
v«..hi

cxíft.*

hof

fíU

ovi] íí •ví

«Cí«-iiv ,T«»|)'i|^ \'\n J<Jun> ».l»>«

^

bw|^ii.!.i hj.í n|<.i(u\.
<|

t -
fi.KA>t Vihu..

-t-'.uíciCÓMO

|>.-\Ni»t

.ii.t

VÍUi

mo«Uu«i

jni

.il- !'•>>•

.-iir..ttihii-.uir «.

'""»•> '"-int."

t^" <*) m.iimíVu-UTil

^

tnhnmll.^.if tv.vi.n.11111.'

h itiooí

{ni jpujluu.

.j;

dnt0n4iiij.n;|littitw l>»ij.-iiic.«-"

.W:.«ii» civ

Uíh,-ÍNtio

'ynoktt !.•.„.,., >-....?..». Y>ai«tiiia< .Í. ím.ii. * i.-.^li.> |Ti...*i ^TkKi Uo»»„tíu.o f-i.*..^ .>~- Tv«.-h „=i...K...« *]«•''•"- ^i«hAi.« i..ivr.K«,« .|>,-^K«,M .<^'c«h«u,. i<^'ci«h«.<,. ,.-'".r— í;..-.. .0- .t aIÍ wV^*' *.....»>*, .ii-i,'., r-'u.lí'w *« .,t.|,., H^A.u-.k» HkA-u-.k» .A)«....iU f>.-^A.. '.a j-i«....iu "'""'' "}"'•] •H«-,n..i.un...-..tw fvo ^-n:. ^.r^.„, .^i„x...u.\v.M«„.. ...i:.,«„„,v.,.„. „n *.^.wí;„,x...11 .......k.^. i»."-.v?--»-

):n.h;,R

:

mC

"""'»' "^fti :Ü«.to.».. .il4.<«yií..<

iVi^iT

«. í»nP..
*

^.

.^W-

\lX'il:N

nn IV.

PlUS PÁPÁNAK FORGACH FERENCZET

A VÁRADI PÜSPÖKSÉGBEN MEGERSÍT

(Eredetije a

M- N. Múzeum Forgách-Ievíltárában.)

BULLÁJj\,

1560. JUL. 17.

-^.c-":''

~-h^-^' -^h-^^-^

I

GHYMESI FORGÁCH FERENXZ

kadt béketárgyalásokat folytatni

Ágost lengyel idején

királyt

is

akarták.

53

Felkérték Zsigmond

Csakugyan még a tél Przerembsky Miklós, gnezeni érsek,

a közbenjárásra.

megjelent Bécsben

28.

A FORGÁCH-CZÍMER.

mint a lengyel király és János Zsigmond követe.

meg

jég szétrontották a bécsi

hajóhidat, csak

tudott csolnakon átkelni a zajló jég között.

a városba ért

;

A

téli

vihar

nagy veszélylyel

Kés

este volt, hog}'

kísérete fáklyavilágot gyújtott. Szerette volna,

ha

SZABÓ LASZLO

54

fogadtatására Ferdinánd elre küldte volna követeit

csak a kastély eltt fogadta.

minthogy az érsek

lenni,

is

Ferdinánd követeivel,

el

fel.

palotában Hermsteiner és Forgách Ferencz üdvözölte a

Másnap

király nevében.

els

lépést,

szlavón

király

az

király eljárása viszonzás akart

így bánt

ügyében keresték

kik leánya házassága

A

A

de a király

;

ült

össze a tanács. Przerembsky elhibázta

mert a királyt János magyar, dalmát,

nevében köszöntötte, a

feltételei se

ságát a

hog}^

tárgyalását,

nem azon

melyben

felelte,

hogy

feltételeket se

János Zsigmondnak másodszor küldött

nem

voltak különbek. Ferdinánd

fölött,

azt

Az eladott

másik magyar királylyal nem tárgyal. tartotta elfogadhatóknak.

ki

horvát-

titkolta el bosszú-

meg a béke Az alkudozás

álláspontból kezdték

Izabella halálakor elhagyták.

így hosszúra nyúlt, befejezését

békés állapot se sürgette, de

a

az alkudozó felek se viseltettek

a

kimenetel iránt nagy érdek-

ldéssel.''"

A meg

tárgyalások ideje a

alatt,

márczius utolsóeltti napján jelent

Forgách család történetében nevezetes

Ferdinánd Forgách Zsigmondot és

A

kitüntetés Ferdinánd különös

oklevél,

bárói méltóságra emeli.

fiait

kegyének nyilvánulása

oklevél a család vitézségét és Forgách Ferencz

dicsér módon emeli

—

kitüntetésre.

tozó helyen és

ki,

Minthogy

melyek

idkben úgy

János

és

elvesztésével,

hségben

hségét

fia

életetek

követik,

javaitok

veszélyeztetésével,

mint azt sok tanúbizonyságaink

s

Az

lettek

nekünk

a

vál-

meg nem

ellen,

és

véretek

kik

ama

vagyonotok ontásával,

a

ingatva szolgáltatok,

bizonyítják:

tehát

ezért,

más-

Forgách Ferencz, váradi püspök, a mi tanácso-

sunk és titkárunk kedves és géért, a

koronának

volt.

szolgálatait

érdemesekké

továbbá a lázadók

és állandóságban soha

részt tisztelend

h

a törökök ellen, kik Krisztus kereszt-

jének mérhetetlen ellenségei, király

által

a szent

ti

melyben

h

szolgálataiért,

kiváló képzettsé-

szabad mvészetekben való jártasságáért, lelkének más

kiváló tulajdonságaiért méltóknak Ítéltünk benneteket Zsigmond, 20 Forgách,

188-189.

1-

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

Simon, Pál és Imre, hogy

nemes

55

ezután

törekvéseitekkel

is

érdemékre törekedjetek, utódaitok pedig ezen mintegy halhatatlan

emlék

erények példái

s a polgári

tönöztessenek

kiváló

tettekre ösz-

kegyünk különös nyilvánulásaként

királyi

:

által

titeket

a nemesek sorából kiemelvén, az ország báróinak sorába foga-

dunk

és választunk, stb.

Ferdinánd 1559— 1560 között úgy intézkedett, hogy püspöki

jövedelme helyett a kamarától nyerjen bizonyítja július 29-ikén kelt levele

Forgách.

évdíjat

Armpruster

Kristóf,

pénztárnokhoz. Meghagyja benne, hogy Liska János

gájának adjon

pénze

Armpruster

A

fel

három

évdíjából a szolgának

O nem

Gimesbe.

költséget

úti

elfogyott.

is

adhatott,

szol-

mert

hogy a püspök

jegyezte,

kifizetett.^'

levél kelte eltt két nappal állította ki IV. Pius

Forgáchot

püspöki székében

forintot

megersít

bulláját.

és

Ferdinánd ismételten sür-

magyar püspökök megersítését, de csak Forgách nyert

ez évben megersítést,

megelzve

jóval

a

többieket.

meghagyta a pornói apátság javadalmában

jövedelme

nem

haladta

meg

nak tehát megszaporodtak alkanczellár,

csos,

nev

50 dénárt

gette a

kúria

Ezt

kamarai

fenhatósága

titkár

alatt

a

Mint

mint

,állott,

pápai

melynek

100 aranyat évenkint. Forgách-

tisztségei. volt.

is,

A

A

királyi

egri

pornói

udvarban taná-

kanonok Verancsics

apát

gyri egyház-

a

megyei, mint váradi püspök pedig a kalocsai érseki kerületbe tartozott.

A

adományaival kárpótolni akarta öt egyház-

király

megyéje majdnem semminek mondható jövedelméért. Az udvarban a

vallási

ügyek elintézésének vezetje, egyszersmind a kor

legkiválóbb egyéneinek egyike Oláh Miklós érsek-kanczellár volt.

Ferdinándot hajlamai tehát sokat

igér

is

a vallás

úton haladt,

megvédésére

midn

a

indították.

Oláh

katholikus egyház régi

tekintélyének visszaállítására törekedett, hiszen a király akarata

támogatta.

A

kiváló

Forgáchra

se,

irány felé

való

21

Divatcsarnok,

ki

fpap egyénisége nem maradt

h

tanítványának mutatkozott.

hajlam benne 1854. 13.

sz.

is

feltalálható,

hatás nélkül

A

humanista

is

törekedett

SZABÓ LASZLO

56

minél nagyobb tudásra szert

hogy

lásson,

világot

mint Oláh, utazásokat

tenni,

hogy

a

külföldön

szerzett

hazájában értékesítse, a mint mestere és pártfogója

tett,

ismeríiteket tette.

Törekvéseik rokonsága nemcsak a kölcsönös barátságból és gyakori

de

érintkezésbl,

Olyan sajátságos valami Oláh Miklós

érintkezésben

humanistáival érseksége

kodása

hajlamaik volt

az

nemcsak németalföldi

is,

eredt.

is

katholicismus.

kora legkiválóbb

levelezett

állott,

idején

rokonságából

humanista

a

tartóz-

Pedig akkor már sok humanistának világosan

alatt.

lát-

n

29.

ható

volt

nálunk

vallási

irány a

harcz

iránt.

A

német

vallási

okozta károkon

;

a

szabad

magyar egyháziak körében

szolgálhat az, hatta jogait,

küzdelem egyes rész-

izgalomba hozták a kedélyeket, sajnálkoztak a

is

fpap éveken

a

Érdekldött a németalföldi

egyházellenes irányzata.

protestánsok sorsa letei

DUDICS ANDRÁS NÉVALÁÍRÁSA.

át

nem

hogy

—

misézett,

is

Forgách

egyházmegyéje

helyet se,

felett

erkölcsi

szellemi és

—

talált.

Oláh mint

bár nála mentségül

soha

nem

gyakorol-

felfogásuk világosan mutatja, mennyit vettek át

felvilágosodott

írók

gyakran egyházellenes

tanaiból.

mikor a katholikus egyház védelmérl volt szó, a király

Mégis

ers

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

támasztékot

fpapokban.

a

talált

már részben

Forgáchét

láttuk,

Oláh

57 szereplését

föpásztori

míg Dudics András pécsi

is,

püspök kiváló elismerést szerzett a magyar névnek a

Néhány évvel utóbb pedig

zsinaton.

az egyházi

rendbl

trienti

kilépve,

megházasodott. 1560 a

lo-ikén Ferdinánd

április

erszakosságai

lutheránusok

hogy

erszakosan

az egyháziak

püspökök kezébe adják

Ha

birtokba helyezzék.

püspök

élnének, a jogos érsekek elhaltak jogos

az

modora

A

és hangja

tányolni

idben

Simon

ha figyelembe

lefoglalta

megvédte

Gált

az egyházi

birtokának

kérdést.

lelkiismereti

az

tizedeket.

elfogatás

és

Verancsics 1559 július

Benge

a püspök panaszkodik az

küldött

Kassa

és

János hat nappal

Egernek

is

Sáros megye

késbb

a

királyhoz,

kelt levele

mert

tizedeit

fentartására.

szüksége van, kérte a

kegyvesztettsége.

19-ikén

Miksa cseh

állítólag

erszakosság

gáchot a tized további gyjtésétl. érkezhetett

erszakosan

ellen,

Gagy, Ruszka, Nádasd, Füzéralja, Gálszécs

Liszka, Zemplén, Tolcsva ;

zsarolásából

Kassai kapitány korá-

már Oláhnak, hogy Forgách Simon,

király parancsara

meg,

jelent

hogy ugyanezen

vesszük,

egyháziak

az

aláírásával

Annál jobban tudjuk mél-

rá vallanak.

bátyja

csinált

Huszár

össze

a

tegyenek eleget vallási

is

Forgách

levél

is

hithüségét,

éppen nem

írja

utódait

volna hamarosan lehetséges, a

templomaik felépítéséig

kik

kötelességeiknek."

ban

nem

ez

vagyonát adják vissza

tartsa el a birtokaik hasznától megfosztott javadalmaso-

a

kat,

kik

át,

ki

meghagyja,

Szigorúan

ellen.

elfoglalt

már nem

a tulajdonosaiknak; ha ezek és

újabb királyi levelet adott

is

magának ellen,

A

mert eleget

tényt Liszthy

megersítette.

királyt,

Ugy

hogy

látszik,

július lo-ikén

A

tiltsa

tizedre el

For-

több panasz

hamar bekövetkezett

Ferdinánd 1560

szedeti

is

Forgách

Forgách Simon

Zemplén (Usnak, Lucz, Vigyázó, Lada, Bekecs, Lázon, Lak), Szabolcs (Fels-Dob) és Abaúj megyében

-^

Katona, xxiii. 403.

Magyar

Tört. Életr. 1904.

(Bolop

és Devecser)

1.

" .

SZABÓ LASZLO

sárosmegyeieket

lev

birtokait, valamint a

stb.)

Horváth Ferencznek adomán3^ozta.-5

Az udvar

hangulatát Oláh

üg3^es

is

használta

számítással

ügyébl. Országgylés hiányában

újra

nemzeti zsinatot hivott

egybe

akkori

HO L

C >€,

I

szék-

Nagyszom-

helyére,

AT

fel

Országos ügyet óhajtott tenni a katholikusok

czéljai kivitelére.

C

Som

(Nag3^-Szilva,

batba, hog}^ az iki g3^ülés

1558-

eredményeit

AcChriflianxRc-

tovább

LIGIONIS PRAECIPVA Q.VAE-

az azóta felmerült sé-

DAM CAPITA, DE dc&

S

CK

A

A

M

E

NT

I

Fl-

S,

relmeket orvosolja, a

opcribus, de Ecdeíia .de vtra^Iudificatio-

Dc, acilijs

i

.

Rfuerendifsimo Dominó D. NiArchiepifcopo EccIc-

hián3'okat pótolja.

Olaho,

goLao

Metropolitan! Strigonicníis, PrimateHungani Legatonato. &c. ex purifiiiis íaciS

következ év

fis

&

,

ftapturx

,

traditionutD

Aponolicarum,

Synodo

Cano-

ben

Diecífana Tirnauis

fua

A

elején

tehát fpásztori levelé-

nua, acSaniflorum Patrum fontibusderiuatac in

fol3^tassa, vag3'

propoíita, ac breujcei

felszólította a püs-

pököket

s

egyéb

eg3'-

cxpücata.

M.

D.

L

X

hog3^

háziakat,

szent

Adalbert napjára (szep-

tember

3-ikán) a nag3''-

szombati Szent-Miklós

templomba gyljenek

VIENNyt AVSTRI/E

össze.

eicudebat Raphacl Hoíhahcr.

M

Fig3^elmezteti

testvéreit

D.

LXl

arra,

az eg3^ház nehéz

hogy hel3'-

zetében fleg a pap30.

A OCATH. REUGIONIS CAPITA, VIENNAE,

I56I1)

CZÍMLAPJA.

ságnak lania.

A

vagyunk

kik

hivatva,

szolgálattal

kell

testvéreinket

A

szent

követni, 25

az

és

Úr,

ál-

annak mvelésére és rzésére fáradhatatlan

mködnünk, hogy alattvalóinkat

atyák és

xxiii.

helyt

Szabaoth Istene szöllöjének gondozására

is

példánkkal a többi

245 — 252.

mköd

a munkálkodásra felbuzditsuk.

nagy seink n3'omdokait akarván tehát

hogy az eg3^üttmködésre buzdítsuk a

Katona,

kell

1.

és Királyi könyvek,

iii.

671.

1.

híveket,

alatt-

:

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

59

valóinkat pedig helyzetükrl fölvilágosítsuk, kötelességeikrl üdvös

hogy

tanítást adjunk, továbbá,

ártalmas

tanoktól

örökségében élk az

a Krisztus

visszatartassanak,

üdvös

az

s

tettekre

nyoztassanak, a püspökök tanácsára szent Adalbert,

irá-

az eszter-

gomi ftemplom védszentének ünnepére részleges gylést hívunk egybe Nagyszombatba.

Minthogy költség a gylés megtartására nem köket

volt,

a püspö-

hogy jövedelmeik arányában járuljanak

felszólította,

zsinat kiadásainak fedezéséhez.

Mindnyájan beleegyeztek. Mint-

hogy az adott összegek a püspökök vagyoni viszonyaira

ket

vetnek, érdekes lesz

az esztergomi érsek 300,

A

összehasonlítani. egri

a

200,

világot

püspökök közül

zágrábi 60

aranyat adott;

továbbá az erdélyi 66, nyitrai 66, váradi 55, pécsi 100, veszprémi 70, váczi 40 aranyat. Forgách Ferencz nem püspöksége, hanem

egyéb egyházi javadalmai után talanok

12, szepesi

12,

gyri

A

azon összeget.

fizette le

esztergomi 10 1, egri 150,

:

káp-

32, zágrábi 50, pozsonyi

konvent 4 aranyat:

nyitrai 8, soproni keresztes

a szent-mártoni apát 25, szent-gotthárdi 30,

zalavári 50, kapor-

naki 20, borsmonostori 20, lebeni 20, jaki

skalkai

10 s

A

a

(Eger

apát

kachi

2,

2 aranyat

mellett)

5,

adott

tapolczai

Oláhnak.

prépostok közül a következket említi az egykorú feljegyzés

leleszi 25,

sághi

óbudai

leni 3,

bozóki

5,-

6,

8, felhévizi 2,

csornai

rajki 2,

szepesi

20,

újhelyi 6 aranynyal járult a költségek

739 aranyat

tett

zsinat

nagy ünnepélyességgel

számmal gyltek

össze.

hogy Forgách

ott

volt

a

jövt

viszonyát

a

is

A

volt.

illetleg.

100,

összeg

ötöt.

püspökök sorában nagyon valószín,

A

zsinatnak

két

fontos

eredménye

Rendezték az esztergomi egyházmegye a jezsuitákat.

A

házukat, az iskolát, melyben Sclan

fel

atya

az

Az

tep-

meg, egyháziak nagy

nyilt

többihez és betelepítették

rhetorikát,

3,

mizslei

püspök hasonló okból

Hers Flonder Gellért

a

2,

fedezéséhez.

színhelyén építették

Tódor pedig

papotzi

melyhez az egri püspök még 8 aranyat

ki,

adott egyéb javaiért s a veszprémi

A

5,

aradi

ékesszólás

elemeit

a

kezdte

poétikát, tanítani.

zsinat

Tamás

Canisius Eleinte

SZABÓ LÁSZLÓ

6o

csak két osztályt építettek meg. kis félreértés

támadt a buzgóságában sokat kivánó Oláh

jezsuiták között.

Az

hogy az atyák

érsek kívánta,

énekes misén

naponkint

Mindjárt a megnyitás kezdetén

elkelk

figyelmét

másfelé

is

1561 közepén a király

Jeromos

fejedelmet.

élete

István

hog}^

fölbérelt,

nev

feljelentésébl

elfogatta,

menekült, hogy apja sorsára ne jusson,

befol3'ásával hosszú

keg3^elmet.

nejét,

Lengyelországba

kit árulás

nvére Báthory András

el is Ítélték.

miatt Bécsben

felesége

volt,

ki

könyörgés után megszerezte sógorának a

Jeromost nem lehetett kivégezni, mert bántatlansá-

got Ígértek neki,

Miután ez

dologról,

a

értesült

minthogy a kardot csak-

s

Gábor Fogaras várában hagyva Majláth

a

János Zsigmond

ugyan megtalálták, a merénylt három nap múlva

kivégeztek.

meg

egy alkalommal

játszott a király eltt,

olasz

június 6-ikán a cziterást

valami

fia

g3'ilkolja

pedig cziterájába kardot dugva ment elébe.

Majláth

állapota

merénylet tartotta

tervezett

Majláth Gábor,

olasz cziterást

Ez több izben

egy Lactantius

király és az

a

Erdély

irányította.

ellen

izgatottságban.

nev

lefolyását.

de utána se volt szerencsésnek mondható.

Izabella halála eltt,

a kedélyeket

közbe, mely

jött

neki,

nem kötelezhetk. ^+

ország élénk érdekldéssel kisérte a zsinat

Idközben azonban olyan ügy

a

ifjakkal

de kimutatták

leg3'enek jelen,

hog}'^ a rend szabályai értelmében arra

Az

az

s

ha

kitudódott,

értelmi

merén3'let

a

portai követei hasonló zavart írtak a török udvarból.

nem

követsége a perzsákhoz

nagyon lehangolttá

a

járt

várt

szomorúvá.

tette és

A

elárulja.

Ferdinánd

országból.

az

kiutasították

szerzjét

A

szultán

eredmén3-n3'el,

azért

perzsáktól visszatért

követ ug3'an szigorúan titokban tartotta a hozott választ, de a szultán

cselédsége

fol3^tán

megverték a tatárokat,

javarésze

kiknek

Konstantinápol3'ból kihajózott. g3^elországba,

aggodalmat

hog3^

állandó

24 Katona, xxiii. 446 — 452.

1.

segítségére

A A

a

Az oroszok

török

hajóhad

muszka követet küldött Len-

békét

szült a törököknél.

kiszivárgott.

hozzon

létre.

Mindez ers

dolgok híre hamarosan

elju-

SZABÓ LÁSZLÓ

62

udvarba, Forgách

tott a bécsi sítja

a hírekrl a

Az

(ii-ikén) tudó-

betegesked Nádasdyt.

hader lekötöttsége egy kalandos fbb magyar urakban. 1560 szén a kor kalandora jelent meg az udvarban, ki felajánlotta

erdélyi zavarok, a török

tervet

meg

érlelt

egyik kiváló

Ferdinándnak segíti.

már július közepén

a

szolgálatait,

ha a király

Ez az ember Heraclides Jakab

t

Moldva elfoglalásában

volt.

Kréta szigetérl származott, egyik sarja volt a kalandokra vágyó tengermelléki görögöknek. Atyja hajókormányos volt

;

a kalandort

nevén Basilicus Jánosnak hívták. Mint i^út atyja valami

családi

Heraclides Jakab

Samos

nev elkel

görög udvarába

adta, ki állítólag

és Páros szigeteinek uralkodó családjából származott, az

események idejében pedig V. Károly zsoldos lovas vezére

A

tehetséges

volt.

megszerette,

i^út

eltt pedig

taníttatta, halála

fia-

ként ajánlotta rokonai jóindula-

A

tába.

nálta.

Az

oklevél

birtokolására,

jogot

mert

mása,

mint V.

atyja számára.

adott

elfoglalni

szét-

Basilicusnak alig maradt

32 HERACLIDES JAKAB PÉNZE.

adományozó oklevele nevel

vagyont a rokonok

vitték,

az

De

említett

ket úgy

Károlynak egy

se

ezt fel is hasz-

szigetek

névleges

lehetett

reménye

Heraclidesnek, továbbá császári hatalomból kifolyólag doktorok,

koszorús költk és nyilvános közjegyzk fölavatására. Basilicus

retlenek

néhány hónappal nevel at3Ja halála után az isme-

eltt annak

nevét kezdte használni,

volna Heraclides Jakab.

Beállt

clides

Bekalandozta Fran-

Németországot, Lengyelországot. Már mindenhol Hera-

néven emlegették. Lement Moldvába,

felesége

maga

görög zsoldosnak, majd Mária

királyné szolgálatába szegdött Belgiumban. czia- és

mintha

rokonának

bizonyítgatta

magát,

a

hol

Sándor vajda

hogy

azt

nevel

Az oláh nemesek szívesen látták a kellemes megnyer külsej kalandort, annál is inkább, mert

atyjától hallotta.

modorú

és

Sándort kényúri hajlamai miatt nem kedvelték. Alacsony sorból

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

emelkedett fizette

az

a vajdaságba,

fel

meg

helyett kegyetlenkedéssel

Nem

nemesség pártfogását.

a

ál-Heraclides

czéljai

de hála

szereplése,

kerülte

ki figyelmét

Sándor gyanúját

észrevevén

ki

menekült Erdélybe,

Izabellához

iránt,

63

onnan

meg

az

ország fels részébe.

Késmárkon Késmárkot

és

megismerkedett

Lasky

Dunavecsét nyerte

kinek atyja

Alberttel,

adományul Ferdinándtól, de

többet harácsolt össze a zavarosban. Fia a könnyen szerzett

György özvegye

birtokhoz felesége útján, ki Serédy

ér

vagy százezer aranyat beszélték. Lask}^

vagyont

még

volt,

mint az egykorúak

csatolt,

hamarosan megbarátkozott a kalandorral, együtt

kifzték Moldva elfoglalásának tervét, melynek kivitelére Lask}^ készségesen ajánlotta

Még

1560

szén

fel

busás kamatok reményében birtokait.

hozzáfogtak

a készüldéshez. Vettek kilencz

sebbszerü ágyút, toborzottak gyel

A

meg magyar

kis

csapattal r

Á

ki-

>

íi

eyfvA/S L

'^ n/yy W

zsoldosokat.

elindulnak,

í

(71 i

Icv

len-

de 33.

^

1/

y l (^

,^^ ,„o?t^,..,i,„i=. NÉVALÁÍRÁSA LASKY ALBERT

a ruthén földön szétverték ket,

maga

elvesztették fölszereléseiket, Heraclides

is

sietve menekült

Kassára Zay Ferenczhez. Zayt szintén be tudta hálózni kalan-

A

dos tervével.

dolog csak ann3ában változott, hogy Zay erö-

sebb alapra óhajtotta fektetni a

vállalatot.

magukat, hogy Ferdinándot levél

nyos

által

Arra határozták

felszólítják,

hog}-

bizo-

feltételek mellett segítse a vállalatot.

Sándor vajda valamit megtudott a dologból, hamarosan Zrinyi Miklós útján Ferdinándnak volt

el

—

—

hogy ne támogassa a kalandort. Ferdinánd már

a tervrl, de a vajdának azt válaszolta, szándéktól ne tartson,

ö

írt

Zrin}^ feleségének rokona tudott

hogy semmi ellenséges

eldei nyomdokát követve támogatja

Moldvát. Valódi szándékát azonban

nem

árulta

el.

Igaz,

hogy

a titkos tanácsosok véleményét meghallgatva, eleinte semmit se akart tudni

hogy valami

a

dologról.

hír

ki

A

nagyon kevesen

tanácsban

ne szivároghasson

:

voltak,

Oláh kanczellár, Dras-

SZABÓ LÁSZLÓ

64 kovits György,

zágrábi, Forgách,

Tamás

régen felgyógyult Nádasdy

mindnyájan változás,

ellenezték

midn

a

a

részénél, kiknek

Az

dologban akkor

állott

be

Erdély elfoglalásának

Ez a remény megvolt a nemesek egy

hangulatához mérten Forgách terjedelmesebb

be Ferdinándnak, hogy a vállalat részére meg-

iratot nyújtott

nyerje.

A

tervet.

Forgách kivételével

nádor.

vállalat segélyezésével

kötötték össze.

tervét

nem

váradi püspökök, és a

most a pénzügyminisztérium

eredetijét

irat

levél-

tára rzi.

minden meghatározott

Jóllehet

— telt

írja

—

Deliberatiójában Forgách,

megfontolás után hozott terven

úgy

azt kijátszsza,

mégis a legeltérbb kimene-

a g3^ors és

szokott változtatni a sors és

is

alkalomszer elhatározás

Jeten

mutatom

is

eléri

miként az elst a franczia-olasz háború, az utóbbit

czélját,

pedig az egyiptomi szultánok szánalmas elpusztulása

A

történt

háborúkban tapasztalhatjuk. Mert miként a jókor és hosszú

a

néha

gondviselés szerint

ha a sors

be,

—

gos szándékomat.

igazolja.

Erdélynek és Tiszántúlnak elfoglalását

tehát

irattal

is

nem akadályozza meg

Két frészre osztja

Erdélylyel, másika pedig a török

biztos és igazsá-

tervét,

vagy egyéb

melyek egyike

esetleg közbelépni

szándékozó európai hatalmasság kijátszásával foglalkozik.

Ha

a despota (Heraclidest

Moldvában terem ervel

és gyorsasággal Erdélyt

szerelés nélkül

Az

csatlakozni.

Fogaras vára

ki mellé

ellen.

utakon

nap

Az

hogy

tudja foglalni, melyet

meg. Méltányolni

alatt

Az

ki

fel-

kell a trón-

Közbe csak

nemcsak megengedi

1000 lovassal és 2000 gyaloerdélyi

nemesek közül

Harinai Farkas

a siker kivívása után

elfoglalt

békíteni.

hirtelen

át

ugyanolyan

katonák bizonyára hamarosan fognak

(Pathócsy Gáspár,

tehát a kalandort,

majd

el

mely Majláth Gáboré,

esik,

az átvonulást, de hat

lehet

járatlan

elfoglalandó terület nincs messzire.

gossal csatlakozik hozzájok. csatlakozni

is

váratlanul lephet

követel hségét,

Erdély

érti)

és azt katonáival el tudja foglalni,

stb.).

is

fognak

Inteni

kell

hamarosan induljon

területekkel az elégedetlenkedket ki

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

Miként

azonban az

orvos

is

a

65

genyedtség

gyógyítja a betegséget, úgy kell tenni a jelenben

eltávolításával is,

el kell

zárni

minden utat Magyarországból Erdélybe. Készüljenek

fel

ürügy

támadhas-

az északi kapitányok

alatt

sanak Erdélyre.

A

A

ágyúk

határszéli

nem kell félni, sok katonát hívott meg nem is tud hamarosan sereget külváraknak parancsolja meg a király, hogy

hogy hadba készülnek

viszál3^ait intézik el

legnagyobb

is

kimenetelével

HERACLIDES JAKAB KEZEIRASA.

titoktartásra

kell

állást.

törekedni,

nehogy

és

veszélyt

magáévá tette, Mágócsy kapitányai a

Senkisem támadhatja meg Erdélyt

most a siker nagyobb reményével, mint a despota királynak deczember 30-ikán,

a

tervét a király

Torda

inkább, mert Thurzó,

terv mellett foglaltak

szerencsés

f

Erdélyben megelzzék. Forgách annál

mert így elvonhatják

egy csapásra. Mindenekfelett azonban

U 34.

állni,

Az ügy

Erdély figyelmét Moldvától.

a

hirtelen

felkészítésével, szekerek és lovak elállításával azt a hírt

terjeszszék,

35 év

hogy

töröktl

vissza az országból, deni.

is,

valami

—

—

írják

Moldvát, akár nem, a mitl Isten óvja. Erdély leigázására kínálkozik jobb alkalom, mint a mit szolgálhat felségednek

minvel

az

és

a

a mint mi értjük, akár elfoglalja

ajánl,

nem

olyan nagy sikerrel

egész kereszténység ügyének,

a

senki más.->

Ferdinánd végre beleegyezett, 8000 forintnyi segítséget ada-

25 Történeti

Magyar

Lapok, 1875.

Tört. Életr. 1904.

759.

1.

9

SZABÓ LÁSZLÓ

66

kalandornak

a

tott

kalandor halálhírét

A

szabad toborzást.

a

nag3'obb

titoktartás

Hamarosan megn^-erték

neki.

vajda serege élén várta

vissza akartak térni, de mivel a ruthen

ket

hátuk megett, a háborúra bízták

szerencséjüket.

Apró csatározások után

a

tartott a sereg,

hova Sándor vajda övéit

g3'üjtötte.

ellenfeleket a folyam

emberei

Másnap

ers küzdelem

után

csata

ezret

üldözés közben,

A

a

Szuchva

lev

rajta

kezddött a

átszorították

fol3^ó

felé

híd választotta

el

csata, Heraclides

a

az ellenfélt

lyu-r f\^

0,-^-^ KV-v"T

vag3^

és

a fol3'ó hídján

35.

folj'ton

1600 emberrel és n^'olcz ág^^úval meg-

Moldva határáról

egymástól.

a

Székel}"

sereg idegen zsoldosok toborzásával

ntt, végre a despota

Az

Za}-

elön3'ére

Késmárkon Lasky n3álvános

terjesztették,

rendeztetett

is

Antalt vezérnek.

indult.

A

segédkezett.

lelkesedéssel

temetést

megengedte

s

hídra.

T^^^:^.

JANXS Z5IGMOND NÉVALÁÍRÁSA.

közben

megöltek

n3'ert csata

után

s

ug3^anann3'it

fogtak

el

megn3'ilt az út Moldvába,

mel3'nek fvárosa mellett volt a második ütközet. Sándor Mag3'ar-

országba menekült, hol seregét szaporította,

papság vajdává avatta. Belátta az

nem remélhet élén

A

Sándor

siker

kült.

A

itt

is

új

a portát

vajda, hog3^

ellen

ment, ki a Pruth mellett ütötte

Heraclidesé

volt, ki

sereg Heraclides ellen;

hségérl,

évi

adó

fel

táborát.

ell Sándor a portára mene-

görög beglerbég vezetése de miután ez biztosította

g3'^anánt j 0,000 aran3'at

ajándékokat küldött a portára, a szultán a sereget

Sándor miatt

biztos uralkodást, tehát i6.ooo-re szaporodott serege

szultán pártját fogta eleinte, a

alatt indult is

míg Heraclidest a

visszahívta, Heraclidesnek

és

gazdag-

köpön3^eget fordított,

elküldte a \'ajdáknak

szo-

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

kásos dárdát,

urává

ki

így 1561

Moldva törvényes

lo-ikén

lett.^^

Erdély

azonban nem

elfoglalása

nyert

tudósítást

Ferdinánd

óvóintézkedéseket,

János Zsigmond

sikerült.

terveirl.

elre

Jó

megtette

az

rendbe

seregét

állította. Másrészrl meg Menyhért átpártolása miatt török beavatkozással újra

Balassa

megkezddött mert

elzték, ban,

november

67

a háború. Két év

múlva Heraclidest a moldvaiak

Sándor nyomdokait

követte

erszakosság-

az

Erdély elfoglalásának tervérl végképen

tehát

kellett

le

mondani.

Érdekes kérdés, hogy miért pártolta Forgách olyan hévvel a kalandor tervét? Némelyek szerint Imre öcscse buzdítására tette,

ki külföldön

meg

ismerkedett

barátságos viszonyban

vele.

állott

a kalandorral

E

s

késbb

is

azonban ertlen

feltevés

okot nyújt a magyarázatra, mert alig hihet, hogy ilyen fontos

dönt módon

lépésben öcscsétl,

akkor

ki

magát

befolyásoltatta

tért

haza

Fontos szolgálatot

és királyának. tását

vele

tenni

vélt

Bár ezek elegendk

is

lehettek a terv

királyhoz

a terv támoga-

fel

a

húsz éves

kereszténységnek

hogy a terv támoga-

arra,

Forgách részérl megértsük, nem

egyéni okai

A

tanulmányaiból.

benyújtott javaslatában elég fontos okot hoz tására.

alig

lehet kizárt dolog,

hogy

támogatására. Remélhette, hogy

Erdély megszerzésére irányuló tervének sikere megersíti Fer-

dinánd bizalmában,

növeli

befolyását

az

lebeghetett, birtokait.

hogy

Erdély

Az

Mindez hozzájárulhatott

meggyzdése

gylésére, hol Miksa ki.

szemei eltt

a

ersítéséhez, de

sikerbl a közjóra háramló

szerepelhettek.

Ferdinánd október 28-ikán Prágába ment

ték

is

ellen

megszerzésével visszanyeri püspöki

dönt tényezk gyanánt mégis elnyök

mely

udvarra,

egyedül ajánlotta a kalandor támogatását.

megkoronázását

Vele ment vagy

26 Forgách, 217

— 229.

1.

nem

és Hunfalvy:

sokkal

a

cseh

következ

késbb

Az oláhok

a

tört. ír.

rendek

évre tz-

követte Forgách

290—293.

1.

is.

SZABÓ LÁSZLÓ

68

Elzetes tanácskozás után a király elhatározta, hogy Draskovich

György, pécsi püspököt küldi a levelét

a

ellenjegyezte.^'^

ügy és

1563 január els

király

A

Haraszty Anna

napján

alá

írta

Forgách

s

figyelmét eleinte néhány aprólékosabb

király

intézése foglalta

kinek követi

zsinatra,

trienti

Január 20-ikán elintézte Ladányi Ferencz

le.

márczius közepén Horváth

árváinak ügyét,

János és Berzeviczy Márton közt fölmerült birtokügyi ellentéteket simította

mivel ekkor

el.-^

Forgách a király ezen intézkedéseibe

Ferdinándot a magyar állapotok nyugtalanították. a háború kikerülhetedennek

hogy

teljes

befol3^t,

mint kanczellár a király mellett tartózkodott.

ervel

Minthog}'

kapitányainak meghagyta,

látszott,

álljanak ellen a török támadásainak.

A

táma-

dást Balassa János kezdte meg, ki Szécsént fogta g3^ülevész

hadával ostrom

alá.

Viszonzásul a budai basa Hasszán bég füleki

szandsákot küldte Szécsén védésére; ez márczius 27-ikén jelent

meg Szatmár alatt. maga Balassa csak

A

A

csakhamar

had

g3^ülevész

kevesedmagával

megfutott,

megmenekülni.

tudott

török a temesvári pasa csapatával megersödve, ostrom

hova a környékbeli nemesek

fogta Szatmárt,

alá

és gyer-

feleségei

mekei beszorultak, sok aranyat és ezüstöt hordva össze. Ghémes

meg Kátay

Ferencz szintén

a

komolyabb

150 lovassal

portyáztak Egerbl,

itt

meg magukat. Minthogy

tehát

az

ostrom

jelleget kezdett ölteni, a benszorultak Baksa}^

Tamást

várban vonták

megbízták, hog}^ vagy 50 lovassal váratlanul üssön a támadókra.

A

hirtelen

támadás zavart idézett el, a várból

dözéshez fogtak, mire a török elvonult a vár segítségért

halászbárkán

kis

Szamoson már volt,

hogy

írja

azt az árulás,

helt eretnek embert,

vádlottat

—

—

Forgách,

esküszegés,

ers

Balassa Jánost

kiküldték;

elfogta.

hogy

lövöl-

— Én

mikor a

úgy

a kiküldés

gyilkosság,

hal-

oka az

rablással ter-

mint a halandók leggyalázatosabb bneivel

lelkiismeretük

27

Horányi Bevezetésében.

2i>

í'orgách Ltár

;

táborból

török hirtelen

átért, a

lottam a vezérektl

a

alól.

is

szavának

Tört. Tár, 1899. 43.

1.

engedve,

mint

szennyet a

SZABÓ LASZLO

70

táborból

emberek számára

kizvén, a halhatatlan Istentl az

segítséget nyerjenek.

Ferdinánd prágai tartózkodásának

történend koronáztatása megelzni.

volt,

czélja

cseh

fia

királylyá

melylyel római királyságát akarta

E végbl Smekovics Ádámot

Ungnad

jóelöre a szász,

Lajost pedig a brandenburgi választófejedelemhez küldte az elkészítésére. Elhatározta,

hogy

megy,

lésre

hogy húsvét után

Miksát

Frankfurtban

a

birodalmi

szerelése különösen bámulat

ment

mikor a várba

is

tárgya

volt.

A

A

fényes

kiknek fényes

volt,

cseh

föl-

lovasság hét

NADASDY TAMÁS NÉVALÁÍRÁSA

37.

mértföldnyire

lovas

gy-

megkoronáztassa.^^

Miksa föherczeg szeptember 19-ikén vonult be Prágába. kíséretben négyszáz magyar

ügy

Miksa elébe

fölértek.

;

késre

jó

már

járt

Ott Ferdinánd üdvözölte

az id,

aztán

fiát,

a

székesegyházba mentek, hol a hálaadást elvégezvén, a vár sánczaiból sok

ágyú dörgése hirdette az ünnep

szeptember 20-ikán a prágai feleségét pedig a

Az

következ

érsek

Másnap,

estéjét.

királylyá

koronázta,

nap.

év nyarán újra pestis dühöngött az országban, melynek

áldozata

lett

Nádasdy Tamás nádor

Forgáchnak jó barátja

volt,

srn

emlékezés, melylyel Nádasdynak 29

cseh

Forgách

irja

Nádasdynak márczius

12-én

is

június

2-ikán Egervárt.

leveleztek egymással.

adózik munkájában, ;

A

nem

megelfo-

1563 hiba Horányinál, honnan Toldy közli.

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ gúlt,

nem egyoldalúan

el

hízelg, mint azt jó viszonyukból kifolyó-

Forgáchnál a történetírói szempont minden más

lag várnánk.

szeretet melegsége

érvényesült, a baráti

érzés fölött

7I

nem

födte

a történetíró eltt a barát rossz tulajdonságait. Kérlelhetetlen

mond

szigorúsággal választotta

nem

Nádasdy

el

élete

ítéletet

felett

hogy már

igaz,

;

tíz

év

mikor müvét megírta, tehát

halálától,

a közvetlen hatás befolyása vezette megemlékezését, mégis

elnyére

betudnunk,

hogy

inkább

megemlékez,

kinek

felve

kell

kegyeletes

történetíró

De

:

Nádasdy köznemesi családból származott;

bene.

ügyes színlel

tanult, jelleme ravasz,

nyekben kitnt

minden fondorkodás mint a király

nándnak

a

Bornemisza

budai várnagygyá

méltónak, Hassády Dénes

nev

megvesztegette és így vette feleségül.

Hirtelen

által

hadi és polgári eré-

fenn

magát

Lajos udvarába

II.

védjét

el

haragú ember

német zsoldosok lázadása

szállított

nem

tartották hozzá

láb alól eltétette, a többit

még

a

Pozsonyba

Felesége a Kanizsai

lett.

csak

a

következtében

török Budát

a

vár a

éves hajadont

ii

Mikor

volt.

ostromolta, fekete koporsót mutatott ki

Miután a

falán.

vár

török

János király szabadon bocsátotta Nádasdyt,

jutott,

földön

van viszontagságokkal. Miután Ferdi-

leánymaradéka. Minthogy

család egyetlen

nisi

Bornemisza Jánoshoz

király halála után

tele

kiszolgáltatta

kincseket,

királyi

A

titkára.

nil,

olasz

tartotta

Fiatalon került

ellenére.

ezután

került. Elete

volt,

nádorságban ügyesen

s a

mint

volt

mortuis

kézre

ha pártján

Egy alkalommal Istvánífy István nev katonája, egyébigen elkel és jeles katona, gúnyos czélzással alkalmazta

marad. ként

rá a szentírás szavait, a fekete koporsóra czélozva: nincs

itt,

mire Nádasdy a vízbe

fojtatta.

Késbbi

Föltámadt,

élete csendes

és erényekben gazdag volt.'°

Az udvar királyság útja

a

elején

tél

hagyta

el

Prágát, miután

el volt készítve. Október végén értek si koronázó székvárosba. Miután római

Frankfurtba, az választották ?o

s

utódának

at^yja

Forgách, 241—244.

1.

is

elfogadták

a

a

római

a majnai királylyá

császári

méltó-

SZABÓ LASZLO

72

Ságban, Moguntin érsek

november 31-ikén Miksát

A

szer koronával megkoronázta.

a

koronázás napján

kapui zárva voltak, azért a fényes kísérettel

egy-

régi

a

város

megérkez

török

követ a sürü havazás daczára kénytelen volt a kapun kívül várakozni.

fénynyel

Hosszú könyörgés után

körülvezették,

hogy

este bebocsátották s fáklya-

választófejedelmek

a

Miután átadta a szultán ajándékait,

a

felek

nyolcz

láthassák.

évre békét

kötöttek eg3^mással.

38.

MAJNÁI FRANKFURT.

Az év eseményei Forgách magánügyeibe is engednek némi bepillantást. Ghymes vára Forgách Péter és Zsigmond között oszlott meg. Az ügyet úgy intézték el végleg, hogy a vár egy része örök áron a ghimesi, másik része a gácsi ág birtokában maradjon.

Forgách Zsigmond és Ferencz tól

fia

a saját területükön a Mórtorony-

nyugatra, a vár kisebb kapuja mellett házakat és istállókat épí-

tettek.

Ez bizonyos perlekedésre adott okot

1562 június óikán úgy intézte a vár bejáratánál, a

el

Mórtoronytól

a dolgot,

s

Báthory András

hogy Péter

és

fiai

keletre, szintén építhessenek

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ lakóházakat, istállókat és a föld alatt víztartókat.'' fogója, Oláh, beteges volt.

Nem

is

73

-

Régi

párt-

követte Ferdinándot prágai

39. :>i.i-;A

útjára,

megnyugBécsben maradt. Szeptember 14-ikén lelkének

tatására megtette végrendeletét.

31

Forgách

Magyar

Ltár.

Tört. Életr. 1904

Végrehajtóinak Draskovics pécsi

SZABÓ LÁSZLÓ

74

Görög Mátyás nagyprépostot, Radeci

püspököt,

zólyomi fispánt,

Listi

szatmári, Telegdi

János és Usaly Péter, Nagyváti Ferencz

esztergomi kanonokát tette meg. Forgáchról

benne

gyr

megemlékezik

is

Forgách Ferencz, váradi püspöknek, mint fiamnak, arany

:

hel3^ett tintatartómat

Oláhnak, hogy Forgách

hagyom/'^ Mutatja e megemlékezése

még mindig a régi

szeretettel ragaszkodott

mesteréhez. Verancsics hasonlóképen beteges volt ezen

püspöki

azért

székhelyén

Vasszorgalmú

tartózkodott.

ember

egészségének kedveztlen állapota daczára mindig elvé-

volt,

gezte megszabott teendit.

Különösen

kiterjedt levelezése

sok idejét igénybe.

Mentegetdzik Forgáchhoz

(augusztus

hogy már három

Oka

idben,

25-ikén),

megszaporodott

volt

nemcsak napról napra azután testileg

nagy arányú

rágalmak

miatt.

göm Tisztelendségednek — nekem

higyjen egyszer

is

de

lefoglalják,

óráit

is

is

válaszolt.

lekötik.

melyek

Közbe

Boszankodik az

Kérem, vagy inkább könyör-

írja

s igérje

nem

elfoglaltsága,

kifárad, szellemileg is kimerül,

is

ellene terjesztett

s

levelében

írt

levelére

vette

Forgáchhoz,

—

hog}^

meg önmagának, hogy

már hisz

az én becsületességemben és jóindulatomban.

Elküldöm egyszersmind valami Illosway Péter bergi tanuló tanító levelét,

nev

most debreczeni munkás

witten-

volt,

a ki

Ecsed várától nem messze. Csahol}^ faluban felakasztotta magát praedestinatiótól

való

félelmében.

Ez

szörny

a

A

negyedik azóta, hogy egri püspök vagyok.

még sem

hek

maradjunk

szolgálójának

az

:

isteni

tehát,

Hadd

lázongjanak a

itt

napról

h

szolgái

s

és vallásújítók, a mint

hit-

mi folytassuk elbbi munkánkat, ne bánjunk turkálva dolgokkal,

melyek nem a

test

nehogy vigyázatlanul fenhéjázókká legyünk.'' a trienti

a

kedves barátom és testvérem,

anyánk tanításához, mint az Ür

fiai.

már

meggondolatlanok

térnek észre, látva az int példákat, melyek

napra megtörténnek. Mi

akarnak

tett

a

zsinaton

tartott

Tár, 1896. 154.

52

'lOrt.

5;

Munkái,

viri.

k.

370 — 373.

1.

beszédeivel

számára rendeltettek,

— MígDudics püspök

általános elismerést szer-

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

s

állott,

mely ekkor valóban

püspöki karnak,

a

zett

Borremeus bíbornok méltán

terjedelmesebb tudományú szónokot

katholikus

fejezte ki a zsinaton,

még nem

engedelmet

a királytól

papokat

egyénekbl hogy

hallott beszélni''^

Forgách

volt.

Brandeis a királynak, hogy mikor Fövé-

írja

nyesi Gaál András

jeles

nagyon zavaros

az ország vallási állapota tényleg

püspöki birtokáról

75

vezethessen

annyira eretnekek a városbeliek.

be,

kért,

hogy Gyulára

fenyegették,

halállal

—

^ 5

Az év hátralev részét Forgách utazással töltötte el. November 27-ikén még Frankfurtban van, mert a király adományozó levelét

Berzeviczy Márton és Czibak András, Péter, László és

György, bihar- és zarándmegyei nemesek részére mint alkanczellár

Berzeviczyhez

aláírta.

személyes

barátság

fzte,

is

egymással. Deczember elején

azonban Ferdinánd

Keglevics Péterrel a Németalföldre küldte,

valószínleg követ-

leveleztek

ségbe.

is

Útjának

össze egyetlen

bvebb

onnan

s

a királynak

írja

kegyébl

lom, melyet Felséged

dolgoknak újdonsága,

fel

át

sietünk Felségedhez.

A mveldés

Itt

tartózkodunk,

Genten és Bruggon

tova

alka-

csodálatra méltó

melyekre

dolgokkal

gyümölcseit.

négy nap óta

kedvez

élvezek, alig jut egyszer osztály-

az embert,

Ez a csodálatos és hasznos

miatt

Ilyen

:

sok város és tengernyi nép

a

megszemlélésére hívja

megtermi

tájékozva, mind-

Hozzájárul még, hogy a

részül az embernek.

értékes

nem vagyunk

rzi emlékét. Deczember 28-ikán Antver-

levél

penben van még

czéljáról

az

utazás

telt

Úr

Isten

alig

soknak

gondolna.

bizonyára

születésének ünnepe segítségével

holnap

utazunk, s onnan haladék nélkül

''^

oly elrehaladt állapotában

lev Németalföldön

A

kereskedelem és

ipar útján anyagi elnyökhöz jutott ország ez

idben a mvea mvészet hazai

valóban akadhatott Forgáchnak

ldés egyik góczpontja 34 Katona, xxviii. 638. 3 5

Katona, xxiii. 654.

36 Tört. Tár,

1899, 43.

volt.

Az

1. I.

I.;

1881, 784.

1.

látni valója.

irodalmi

élet,

SZABÓ LASZLO

76

viszon3'ainkhoz képest igen

elnyös helyzetben

A

volt.

politikai

viszonyok azonban a néhány év múlva kitört szabadságharcz

elzményeit mutatták. Bizonyosan érintkezett a kiváló egyéneka

kel,

késbb

vezet emberekkel.

melynek kivívását érdekld gonddal

A

magyaroknak,

a

fajuk fennmaradását

kellett

40.

élénk

küzd

volt,

nem-

írta le évkön}^-

németalföldiek kitartása ügyük védelmében analógiául

szolgálhatott

az

emlék

maradandó

megörzötte rokonszenvét a szabadságáért

is

zet iránt,

veiben.

Utazása

városi

élet

hiszen

védeniök.

a

szabadságnál többet,

Az

iparágak

fejlettsége.

GYULA VARA.

mind hatottak reá

s

üdvösen kibvített

látókörrel tért vissza útjáról.

Ferdinánd Frankfurtból Elzászon, Konstanzon és Szászorszá-

gon

át

január 29-ikén Insbruckba

Forgách maradt

is

az udvart, mikor

trienti

ért.

Valószínleg

Antverpenbl

itt

visszatért.

érte utói

A

félbe-

zsinat folytatását ide tzte ki Ferdinánd. Május-

ban érkezett meg a pápa követe, Moro bíboros.

A

császár a

városon kívül háromszáz lépésnyire ment elébe, a találkozásnál kezet fogtak eg3'mással.

i

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

77

Ferdinánd és a franczia követek megegyeztek abban, hogy az egyház reformját a régihez való

A

pápai követ hivatása az

eszméitl

rítse

törölje

kiszolgáltatását,

ki a zsinat,

engedélyt

feje.

is,

— A

lev is

olaszok

el

határo-

5"

A

is,

de a pápa akaratától

ki

elfotet-

adott okot a papi házasság kérdése. sürgették, de

magyar országgylés ügye

széjjel,

visszaéléseit, írjon

kívántak közül az elst nagy nehezen

Miksa

tehát abbamaradt.

tekinté-

püspökök helybenlakásának kánoni jogát

függvé. Sok vitára

Ferdinánd

pápa

építkezésekre;

számban minden nemzetbl nevezzen

gadták a többségben ték

udvar

és

egyházi

az

végre bíbornokokat az elz zsinatok törvényei

szerint meghatározott

az egyház

a zsinat

körülírását,

a pápa a római

zott választási mintát, a

mondja

alkudozások

papok nsülésének megengedését, a

a

meghatározását, el

Az

kívánta a császár az úrvacsora két szín alatt

:

pápa hatalmának szoros lyének

a császárt lehetleg elté-

Ferdinánd kívánságait a jelenlev Forgách

ki a zsinat figyelmét.

röviden összegezi

hogy

csupán formai ügyekre terjesztették

között a lényeg elveszett,

történ

volt,

pápai tekintélyt megvédje.

s a

kell kezdeni.

visszatéréssel

szólította

császárt nemsokára

a

a

el

meghívókat június

a

gylésbl, a dolog

6-ikától

kezdve küldték

a gyülekezés határnapjául augusztus 20-ika volt kitzve.

Ferdinánd hajóra

ült s július elsején ért

Már eltte megjött János Zsigmond

Bécsbe. követe, Somlói Báthory

Forgáchnak anyai ágon sógora, hogy a már sokszor megkezdett tárgyalásokat befejezze. A béke megkötése mindkét félre István,

üdvös volna. Kérte Ferdinándot, hogy a már anyjának Izabellának, megígért Johanna fherczegnt adják hozzá nül. O már nem

mondhat

le

a királyi czímrl,

olyan czímmel,

is

részére

megelégszik

atyjánál, s július ii-ikén írta követé-

hogy minden lehett tegyen meg

sére, használja fel az

37

fiutódja

milyet Ferdinánd vagy Miksa neki adnak. Köz-

benjárásra kérte Miksát nek,

de

Forgách, 247 — 250.

1.

udvarnál

a kérdéses

lev elkel

ügy elvégzé-

barátai közbenjárását

SZABÓ LÁSZLÓ

78

Kerecsényiét, Batthyányét és másokét.'** Július

is,

lev fpapokat

dinánd az udvarnál egybe.

Az

udvarnál ez idtájt hármas tanács intézte az országos

A

ügyeket.

i6-ikán Fer-

furakat tanácsba hívta

és

fpapokat

furakat idnkint hívta egybe a

és

király,

hogy a nagyon fontos ügyekben adjanak tanácsot a teendk Ferdinánd

fiai,

esetben

a jelen

így történt ez

fell.

magyar fpapok

is.

furak

és

egy szkebb tanács

fontosabb ügyekben

tanácsnak

János velenczei követ a titkos voltak Ferdinánd és

marchall,

a

fiai,

a

Az

ország tanácsát

alkották, döntött,

a leg-

Michiel

ezt

melynek

tagjai

kanczellár

(Neu-

hívja,

cseh

míg

hauser Joachim), Ghenger orvos és Seld alkanczellár.'^

A

tanácsosok véleménye az ügyben

nem

mond kérésének megfelel. János Zsigmond hogy a czímet

illetleg egyezzék

alattvalóinál így nevezhesse

horvát

király

stb.

Erdély fejedelme. Azt felelni,

hogy

magát

kell

a

János Zsig-

kérte Ferdinándot,

hogy

törököknél és

a

János, János magyar-dalmát-

:

kegyelmébl Magyarország

Isten

fia.

bele,

volt

ezen

kérés

ilyen czím használatát

els

pontját

illetleg

sehol se lehet megengedni,

mert Ferdinánd mint magyar király Mag3^arország fejedelme

A

egyúttal.

bírandó területet

meg János Zsigmond föbiró, a régi

király híveinek, de

terjeszthesse

korona

Erdélylyel,

tagjának

hol

ott

gyakorolhatja jogait mint

adományozhat birtokokat a

egyéb helyre csak az ország beleegyezésével

jogait,

ki

is

nagynak gondolják. Elégedjék

is

jogszokás szerint

és

lenni.

másként

Erdély

megsznnék

szent

a

Egyedül a házasság ügyében

volt

a

tanácsosok véleménye kedvez. Azt írják Ferdinándnak, ha már megigérte, hoz,

tartsa

hogy leányai közül egyet nül ad János Zsigmondmeg szavát. Ha ezek már másnak volnának elje-

gyezve, az egész kereszténység érdekében kérik a királyt, hogy

unokái vagy rokonai közül adjon tapasztaltuk

—

írják,

—

hozzá valakit feleségül.

hogy más országokban

egyenetlenségeket, hosszú

idn

is

a

i^

Pray

Jelentése 1563-ból az Akad. Trt. Bizotts. oki. másolatai közt.

:

Epist. Procer.

iii.

173.

legnagyobb

folytatott ellenségeskedést

59

L

Ügy gyak-

OraSiGiSjWNÚf hac qui

<;cnjfnuf

HmaamJA/l,

Cooepis" Htiiiíjciricis illachriftiavc malis.

41.

JÁNOS ZSIGMOND

SZABÓ LÁSZLÓ

80

hogy

ran házassággal szüntették meg, s így remélhet most

is,

egyetlen házasságból Felségedre,

országra

nagy haszon fog

hárulni.

a

elérkezett,

alatt az

eltt felborúit

hogy

lyozzák.

a

le

fherczeg

Miksa

néhány nappal a gylés határ-

lába megsérült.

s

augusztus utolsó napján ért vertek,

országgylés megnyitásának

elhalasztották.

fol3'tatást

kocsija a királyi palota közelében

napja

egész

az

s

^°

Minthogy a tárgyalások ideje

fiaira

Azért az udvar csak

A

Pozsonyba.

szembejövk egymást

Dunán ketts

hidat

ne akadá-

az átkelésben

Miksa kísérete 3000 lovas és 5000 gyalogosból

állott.

Kisérték Károly és Ferdinánd fherczegek, neje és a két nagyobb a salzburgi érsek,

fia,

boroszlói

a

A

püspök. lovassal

magyarok 2300

mentek

elébe, élü-

kön az esztergomi érsekkel,

K^^^^^^C^yv^^V^t^t^

kit kilencz

püspök és nagy-

számú fúri csapat Oláh

beszédet

tartott,

a boroszlói

püspök válaszolt 42.

mondott

KAROLY FHERCZEG NÉVALÁÍRÁSA.

kísért.

üdvözl

lendületes

s

Miksa

is

köszön

néhány -J

szót a fényes fogadtatásért. "*'

A

nagy tömeg lassan megindult, a csehek a Duna a

vertek tábort, kíséret a retét

magyarok a város

Duna innens

vendégszeretettel.

meg Miksa fherczeg.

sok fényes díszt

látott,

összehasonlítható.

—

Forgách, együtt.

hogy

a

míg

a

német

Másnap

Jól esett neki,

a magya-

hogy olyan

olyan hatalmas tömeget a nemzet fön-

ségének megfelelelen, mely szép volt

alatt,

partján telepedett meg. Miksát és kísé-

Oláh fogadta magyar

rokat szemlélte

falai

túlsó partján

volt,

nem

bár a múlttal

Sokan mondogatták

—

írja

a jelenlev

Rákos mezején 80,000 embert

is

láttak

-^^

40 Tört. Lapok, 1875. 840-842. L 4>

Cromer Márton lengyel követ jelentése az Akad.

42 253.

1.

is

Tört. Bizotts. tulajdonában.

GHYMESl FORGÁCH FERENCZ

Az országgylés elzményei kezddik

nünk, hogy innen

hs

vári

rendezk mentek

A

Forgáchnak nem

megnyitás eltt ugyanis

Most

nyerjenek.

szállást

házak kapui

pozsonyi

még megjegyez-

országgylés helyére, hogy

az

egybegylt rendek

közül érdekes

a történetíró és Zrínyi Miklós sziget-

viszonya.

feszült

8l

el.

történt s a

nevét.

valószínleg tévedésbl,

készítve,

azért Zrínyi szállását foglalta

úgy

tömegesen

beszállásolandó

a

fölírták

fölé

volt szállás

is

a

szállás-

Mikor ez megérkezett, haragra

gerjedt a sérelem miatt. Augusztus 19-ikén leírja a dolgot Miksának, mert

már Oláhnak

Forgách javára

ítélt.

is írt,

de az a papi rendnek kedvezve,

Kéri a királyt, vegye tekintetbe az

43.

érde-

BÁTHORY ANDRÁS NÉVALÁÍRÁSA.

meit, a helytartó által felküldött javaslat ellenére igazság szerint

Nem magát

ítéljen.

gát

nagyon,

fájlalja

követett

el rajta.

az elfoglalást, a ki

hanem Forgách erszakossá-

már addig

Ilyen volt

a

is

sok igazságtalanságot

nemzeti csendélet egyik példája

hazánkban.^'

A

király

római

elterjesztésének ftárgya

királynak

királyválasztás

eltt

annak van dönt

Soha nem ságnak,

A

megkoronázása a

nádori

volt.

szék

igazságnak

Magyar

rendek

betöltését

és

a

választás

nádor

azonban a

sürgették,

619 — 621.

Tört. Eletr. 1904.

nélkül, ki

nép üdvének védje az

megválasztandó királynak eskümintát i.

A

Miksa cseh és

mert

szava a megválasztandó személyét illetleg.

volt törvényes

45 Zrínyi okltár,

fiának,

is

a

szabad-

országban.

szerkesztettek,

1.

II

mely

+

SZABÓ LÁSZLÓ

82

Az

az országhoz hozzá fzze.

Báthory András zék

volt,

ki

bizonyos bántódás miatt

Anna Elek

Felesége Thurzó

élére.

forintot és szép

Rómába

miatt

Vagyonától

vagy 40,000

vagyont örökölt. Thurzó másik leánya, Erzsé-

fényz

ki

életmódja

ment, miután birtokait a hitelezknek ítélték oda.

megfosztva,

iszákosságba

az ellen-

állt

leánya, kivel

Pernsteiner Jaroszlav felesége volt,

bet,

embere

ellenzék legtekintélyesebb

visszatért

nem volt nag^^on erényes Ungnad Ádámhoz.

s

bánatában

Thurzó

okozta.

halálát

mel}^

sül3^edt,

feleségéhez,

Erzsébet

asszon}^ hamarosan férjhez ment újra

Mikor a mag3'ar tanácsosok a pozson3'i országg^'ülés nek kitzésérl tanácskoztak Bécsben, Ungnad Báthory

gének részébl

st

követelt,

is

peres birtok egy részét neki

idejéfelesé-

megígérte Miksának, hogy a

ha a hosszadalmas peres

adja,

mellzve, tárgyalják a dolgot. Mikor egy alkalommal

eljárást

Báthory ebéd után szállására

hosszabb

tartott hazafelé, elfogták,

ideig fogságban volt, szabadságát csak azon Ígérete kierszako-

lásával nyerte vissza,

A

kapuhoz

örök

állított

hog}' Báthory

meg

okául azt hozták

hogy minden az

a vendégls

csak

nem

átkutatták,

elfogatás színleges

alatt

aranyat n^^ugodt

tartotta

meg, ö boszúból

küldött juhait

elfogta.

Miksa helyeselte

ürügy

volt

késbb az

észrevette,

—

kissé nagyítva

fölingerelte

is

vége mégis az

elfogadták Miksa

cseh

a

hog}^

ok eltakarására.

igazi

meg, az ügy élénk feltnést

tárg3''alások is

is

visszaad.

Mikor az szavát nem

eladásra

beszéltek róla

nélkül

Az

hogy Ausztria határát többé nem

tartotta

A

szekereit

leend tartózkodása

fnemesség jogainak mellzése fogadta,

hségesen

hogy bécsi vendéglsének 600

Báthory' elfogatását, a ki

ügye

elkelk

ne szökjék Bécsbl. fel,

adott azért, hog}^ a városban szállása leg3'en.

vag^^ont

—

vendégls

A

Báthor3t

lépi át.

mag3'ar s

meg-

Bár fogadását

keltett s szerteszéjjel

az országban.''

volt, királ3^

hog3^

a

rendek nádor

megkoronázását. Szep-

tember nyolczadikán reggel hét órakor az érsek a fpapokkal 44 Forgácli, 252-255.

I.

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ és

83

furakkal a szent Márton egyházába ment,

várták az udvart. lette a

A

király a várból jött

kardot Pappenheim báró,

Lobenstain gróf kísérettel.

tartotta.

Azután

le,

leült

hol

felöltözve

trónjára, mel-

a jogart Eberstain, jött

almát

az

királyné fiaival s nagy

a

Miután már mindnyájan elhelyezkedtek, a király a

templom végén lev szent - háromság koronát rizték. Felvette

ott

egri és erdélyi

püspök kíséretében

Ferencz

a

vitte

nádor helyett

44.

kápolnába ment, hol a

palástot, sarut, kardot,

a

a

kijött az oltárhoz,

Batthyány

Báthory

koronát,

majd az

András

BÁTHORY ANDRÁS ORSZÁGBÍRÓ PECSÉTJE.

országbíró a jogart, gróf Zrínyi Miklós tárnokmester az országalmát,

Forgách Ferencz a

kis

keresztet,

szlavón bán a nagyot. Tahi Ferencz

Erddi

Péter,

horvát-

lovászmester a kihúzott,

Perényi Gábor a hüvelybe dugott kardot, Báthory Miklós Szent István kardját. Zrínyi

Miklós ültek.

a

A

György Magyarország

misét végezte,

míg

a

püspökök az

zászlóját stb. oltár két

Oláh

oldalán

templomban csak kevés meghívott nézhette végig a

A

nádor helyett Batthyány kérdezte a jelenlevket, akarják-e Miksa cseh királyt magyar királylyá koronázni, s ekkor

szertartást.

SZABÓ LASZLO

8^

János leírása szerint fleg a magyarok kiáltották,

Listh3'

A

akarják.

templom eltti téren mondta

majd a Duna mellett

meg

tette

király a szokásos kardvágá-

a

sokat, azután a sarkantyús vitézeket avatta

Másnap

fel.

a királynét

koronázta meg a veszprémi püspök az si szertartások

Az id szeptember el.

A

építmén^^t

mikor sok kiváncsi

span3^ol

A

Peth

kalandor

megölte egyik társával

;

hirtelen

bemutatták.

is

azonban olyan idben

volt benne.

sokan benne égtek.

kijárókat,

szerint.^'

közepéig lakomákkal, ünnepségekkel

látványosságok között Trója égését

összetákolt

hogy

eskü szavait,

az

el

tz

Az

meg,

gyújtották

terjed

telt

elzárta

a

nev

Valami Robles Men3^hért

János kamarást a nyilvánosság eltt

zavarban

a

hirtelen

de a

elillantak,

király felségsértés miatt elítélte ket.

Az sírva

Sok nemes

országg3'ülés heves jelenetekben folytatódott.

panaszkodott a szenvedett

bántalmak miatt; a katonák

zsold híjával rabolnak

s pusztítanak mindenfelé, a derék

nem nyer

erszakosság

sohasem

az

hivatalt,

fájt

a rendeknek

Antalt pártfogásába

megye emelt sát, hog}'^

a

vette

hogy

az,

király

nyíltan vádat ellene.

Zinier

választás üg3''e

hiába panaszkodnak,

ket, semmi jogot nem tartanak

ítélték el

Különösen

ellen

nev

A

tiszteletben.

a király fiscusa Székely

noha

parancsából,

sok vitára adott okot, míg végre a

is

A

öt

vár-

Várdayak vádolták Balas-

várukat erszakkal elfoglalta;

országgylésre halasztották.

ember

a

nádor-

következ

hivatalokat se tudták a magya-

rok számára kivívni.

Báthory István az országgylés dott; ersítésül János

A

alatt

Pozsonyban tartózko-

Zsigmond Blandratát küldte

melléje titkos

már eredménynyel kezdett kecsegtetni. Ferdinánd beleeg3^ezett, hogy János Zsigmond bármilyen czímmel éljen a királ3a helyett, leányát azonban nem adja nül

parancscsal.

tárg3''alás

hozzá. Birtokában

marad az egész

Tiszáig királyi tekintélyl3^el.

Munkács

és

Eltér

Erdél3' s volt

a

Mag3'arország a

két

fél

vélemén3'e

Huszt birtoklására, míg Bereg, Ugocsa meg3'ét és

45 Scriptores

Min.

r.

140—148.

1.

—

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

85

Abaújvár környékét Ferdinánd vette birtokába, A török beavatkozás minden idben várható volt. Minthogy a tárgyalás az kérdése

örökösödés

János Zsigmondhoz

a

és

ügye miatt sokáig húzódott, János követét azonban nem akart eredmény nélkül Ferdinánd eltt

kedvez

király hírnökei, így

visszahivatta.

urak

Báthory

Erdélybe.

visszatérni

ha visszatérése eltt kedvez választ

kijelentette,

követségét eredményesnek

nyer,

átpártolt

Kassán érték

tekinti.

választ vitt haza,

utói

a

honnan a béke

pontjainak megersítésére a rendek visszaküldöttek. Alig volt

annyi

A

hogy régen nem

ideje,

néhány nap

alatt

tekintették,

r

1

w« r_

45.

p.^^

c^

A béke-

melyeknél nagyobbakat

A

közbejárásával.

lehet elérni a lengyel király

(íiv^^f.

családját meglátogathatta.

gyökeresen megváltozott minden.

nem létezknek

feltételeket

látott

béke megersí-

4-

—

f'^-^

-

vwrJvY-— .- „-^.'w^w^^^^i

A-v.-«r/'

y

RÉSZLET FORGÁCH ZSIGMOND ÉS PÉTER LEVELÉBL.

tése két évig elhúzódott.

Az országgylés

tárgyalásai

november

végén befejezdtek, a király deczember 20-dika után visszament Bécsbe. atyja,

Még

az országgylés folyamata

Zsigmond; viszontagságokkal

nyugvást

Országos

talált.

telt

alatt

meghalt Forgách

élet

után

állást töltött be,

végre meg-

majd visszavonult a

Élete tiszta volt, halála nemes; mindenki

nyilvános élettl.

tisz-

teletétl környezve halt meg.

Kevéssel utóbb fogójának

A

új

elvesztése

már 1564

király

vésbbé se

csapás érte Forgáchot. Ez legfbb párt-

tért

ágyba döntötte,

el

a

mely

volt,

elején

erejét

Ferdinánd han3^atlani

halálával

lási

megszokott foglalkozásától. Mikor betegsége

kés

éjjeli

órákig egyházi énekek játszásában

Mikor már nagyon súlyos

kötelességeit,

de legke-

érezte,

keresett szórakozást; a nevében kiadott leveleket írta alá.

érte.

s

lett

bneit megbánva,

állapota, július

az

ágyban

elvégezte val-

24-ikén

meghalt.

;

SZABÓ LÁSZLÓ

86

Halála napját elre megérezte, hogy szent Jakab

nyolország

A

ünnepén

védszentje

napján, Spa-

Be

meg.

hal

teljesedett.

is

ers fáradozásain, hogy nem a munka viszi

környezet gyakran kérte, hogy enyhítsen

de hiába. Ferdinánd azt

hanem

sírba,

felelte nekik,

élete változatos

Ferdinándnak rossz felesége

vallási nézetei,

Az ügyek

Miksa fiának protestáns

lefolyása,

vezetését Ferdinánd

názott Miksa vette

A

át.

béke

megersítésére

atyja

idejében

megkötötték

volt.

feltételek

Ugyanezt sürgette Miksa

Miksa szerzdést kötött

is.

és

teljes

feltétlen

évenkint 31,000 magyar forintot azért, hogy

felett,

megrizze

is

küldött levelében. Október elején (5-ikén)

eldlt végre Gyula várának ügye

a várat

melyekkel

mellett,

Kerecsényi Lászlóval, mely szerint ad neki hatalmat a vár

már megkoro-

halála után a

török hamarosan elküldte követét a

ugyanazon

Wiss Albert követéhez

(Filippina).^'^

abban kell számú örséget tartson fenn

s

a körüllakók vagyonát védje meg, a vár védelmére és fentartá-

sára szükséges munkáról

gondoskodjék

bizonyos mennyiség hadi

s

tartson

készenlétben

felszerelést.^"

Forgách Ferdinánd halála idejében Bécsben tartózkodott, a haldokló király környezetében is

az udvarban

Január végén Imre öcscse

volt.

mert Tordai Zsigmond

volt,

hogy

feljegyezte,

január 30-ikán Vizkeleti Tamást Bécsbe küldte Miksának szánt pénzzel,

Mátyás

de Forgách

Ferencz

és

Imrének,

zágrábi püspöknek szóló leveleket

is

továbbá adott át

Bruman neki.'^^

Mieltt Forgách életének lefolyását tovább vizsgálnék, sünk körül gazdasági ügyeit illetleg

is.

A

Forgách család

ténetében általában a legjelentségteljesebb volt az

A

terjed idszak.

király megbocsátólevele óta

birtokot és méltóságot adó birtokot nyer különösen király,

47

4S Kovachich

:

:

Script.

Békésm. Min.

1550— 1564-ig

egymást

majdnem évrl

el

is

érik a

évre.

Sok

vesztette Ferdinánd jóindulatát.

1,

Haan— Zsilinszky

tör-

Simon, kinek vitézségét jutalmazta a

noha közbe-közbe

46 Forgách 272.

levelek,

tekint-

i.

okltár, 120.

1.

148—149.

1.

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

Imre fivére birtokai

is

szépen szaporodtak

tyén nyitramegyei birtokait nyeri együtt, 1558-ban Jaxith János

Ferenczet

pótolni

is

1558-ban pornói apát

1554-ben Belay Sebes-

adományul Császár Miklóssal

csanádmegyei

iparkodott lett,

:

87

az elveszett

Forgách

birtokait.

püspöki javakért.

1559 márczius 28-ikán nyerte ado-

mányként Oláh Mátyás barsmegyei Barogya (Brogyán)

megyében lev

birtokait,

birtokait kapta a

három

és

más

1563 október i-jén a Praznowcze család testvér,

mely család Pál

nev

tagjában

Ugyanazon nap megersítette ket a király si birtokaikban. November i-én kinevezte pozsonyi préposttá. Érdekes

halt ki.

adatunk van a család bels életébl. Báthory András országbíró

:£:

46.

FORGÁCH IMRE NÉVALÁÍRÁSA.

a nyitrai káptalan által megidézteti az udvarba Forgách Ferenczet,

Imrét és Forgách László özvegyét,

idézés oka

az

volt,

országbíró eltt,

hogy Forgách Ferencz bevádolta ket az

hogy 1556 deczember

{bizonyára birtokvillongás lehetett)

Ferencz

Mihály

bágyának megverték ták.

A

fölfegyverezték Keresztény

Béres

Gergely,

Nagy

Forgách

Lászlóné pedig

Komjáth várból Wyrasztó Jakab fegyverzett

6-ikán érthetetlen okból

jobbágyaikat,

lovászukat,

nev

Révay Zsuzsannát. Az

csapat Forgách

házára

támadt

nev

János,

emberével,

lakóit, pusztítottak,

lovasait

s az

János Mehanos Mátyás

Komjáton.

Drobauch

Lerombolták

így

nev a

fel-

job-

házat,

az értékesebb holmit pedig elhord-

kár megbecsült értéke vagy száz forint

volt.

SZABÓ LASZLO

88

Báthory az ügy

tzte

ki

;

a káptalan a fbíró levelére elintézte az idézést.

1559 január

kiküldötte

talan

letárg3^alását az 1558-ik évi törvényszék elé

Forgách Ferencznek átadta az

idéz

nev

Mátyás

szólott s az kellett

saját és

szolgája vette

át.

A káp-

Komjátiba,

Ilyen

János

a

volt

szeretett

hol

távollev Imre öcscse részére

távollev Révay Zsuzsannáét

szintén

a

elment

A

megjelenés

február elsejére

erszakos cselekvésben résztvev szolgáknak

jelenni.

Forgách

míg

levelet,

15-ikén

családi

pereskedni,

csendélet az

is

meg

Komjáthiban.

alnádornál

Forgách

Péter ellen szintén sokat pereskedett.^'^ Családi birtokairól kevés

adatunk maradt

meg Az

1564. évi összeírás szerint Diószegen,

Egyeden, Paatzon és Sámsonon volt birtoka. Jó magyar jobbágyai

Szemes

voltak

Bálint,

Pap

:

Piros

István,

Albert,

Kalmár Mihály, Horsy Bordás László,

Bojtor Miklós stb. 49

Forgách Ltár

a

M. N. Múzeumban.

^

-Y~2_4*^ í^-<^-«*^ -ts/^

56.

FORGÁCH

FF.REN'CZ

NÉVALÁÍRÁSA.

nev Bálint,

Jánosy Tamás,

HARMADIK KÖNYV

HANYATLÁS KORA

Magyar

Tört. Eletr. 1904.

A PRÁGAI HRADSIN.

48.

1565-ik

z

atyja

kiindulás pontjául

egybegyltek.

az országra.

járt

A

mással szemben

Kassa

mozgósította

is

hová a

volt kijelölve,

seregeit.

király seregei

hadi tanácsban Báthory és Svendi terve :

az

els

az alkalmas

Miksa

hamar elhagyta,

békés természet uralkodását

kemény id daczára

a

s

A

id

év elején zord

állt

egy-

idjárást tekintve Tokaj

ostromlását sürgette, minthogy a vár a Tisza és Bodrog befagyása folytán a

idején megközelíthet, Svendi azonban

tél

nagy óvatos-

sággal apróbb csatározásokat ajánlott. Báthory terve gyzött, s a sereg

megindult Tokaj

alá,

melyet Némethy Ferencz védett

1500 kiváló katonával. Svendi ment elre, de Némethy megszalasztotta.

Február hetedikén a várost bevették, a német katonák

szép zsákmányt találtak. Másnap oldalról,

ers ágyúzás kezddött minden

úgy hogy két nap múlva már az

általános

ostrom

is

megindult, de 600 embert veszítve az ostromlók visszavonultak.

A

várbeliek ezalatt a falakat javítgatták.

ostrom kezddött. így

folyt ez

Némethyt egy ágyúgol^^ó megölte, séget.

Négyszázan vonultak

sznyegekbe s

daczos

1

volt,

281-282.

1.

mint szomorú,

Az írja

aznap délután

át,

új

mikor azonban

a várbeliek feladták az

ki a várból, a

takart holttestét.

Még

néhány napon

ers-

középen vitték vezérük

egész menet inkább fenyeget Forgách.'

SZABÓ LÁSZLÓ

92

István,

Forgách

rokona,

Bécsbe érkezett, hogy a béketárgyalásokat

folytassa.

Ugyan-

25-ikén

Április

Báthory

Somlói

azon ügyben küldte két hét múlva a

nev

Ferencz

Minthogy

követét.

Gáspár a török segítség biztos udvarából,

A

két

fél

békepontokat

új

idközben Békés

azonban

tért vissza a szultán

Ígéretével

küldött

Crazinczy

Zsigmond

János

utána.

egyeztetését a lengyel követ indította

követeléseinek

meg. Egyik se engedett

lengj^el király is

János Zsigmond a törökben, Miksa

:

Hiába küldött Erdélybe Báthory gyors

harczi szellemében bízott.

engedményekért, János Zsigmond nem engedett. Crazinczy

futárt

eredmén3'telennek látta békéltet szerepét, ünnepélyes tiltakozást emelt ura nevében az

ellen,

hogy mindeg3ák

gyanús szem-

fél

mel

azután hazament.

sét,

Báthoryt

^ ^ ^A^ i^Jwc-^^ K

mködé-

nézze

azonban

elfogatta,

azon

gyanú

alapján,

hog}^

nem

ura

által

békepontokat

y

a

^^^^Xy

tett t^-Ll.

49 SVENDI LAZAR NÉVALÁÍRÁSA.

adott

terjesz-

el. k-íkj.

A nyár kisebb hadi vállalatokkal

telt

el.

Svendinek

különösen

Erdd

elfoglalása

ers vár is volt, meg Gj^örgy barát kincsei voltak. Azok számát pedig nagyon sokra becsülték. is ott Svendi Balassát küldte elre, hogy kezdje meg a vár kiéhez-

feküdt

tetését.

a

szivén,

a

Balassa

azonban

tétlenül

vár csak augusztus elején

rség

nézte

került

napot,

a

úgy hog}^

Svendi kezébe a német

árulása folytán. Húszezer forintot találtak a várban,

nem

számítva a tömérdek arany és ezüst edényt.

Néhány nappal késbb zett

volt a

Ferdinánd emlékére rende-

gyászünnepély a Szent-István-templomban. Augusztus 6-án

a holttestet

kiemelték a vár kápolnájából.

elkel ember gylt össze. Délután három órakor meg a gyászmenet elöl vitték a birodalmi sast, az orszá-

követ és indult

Az ünnepélyre sok

:

GHYMESI FÖRGACH FERENCZ

gok

feketébe

zászlóit czímereikkel, a csatlósok

ültek,

93

lovakon

húzott

melyek takaróira szintén jelvények voltak kivarrva. Ezt

majd Miksa

követte a papság, a császár holtteste,

A

vérei és ezek kísérete zárták be a menetet.

magas

István-templomban

ravatalra

érsek végezte az ünnepélyes

halotti

király, test-

holttestet a Szent-

esztergomi

az

helyezték,

Másnap korán

szertartást.

reggel megismételték a szertartást, melynek végeztével Forgách '

mondott

Ferencz

halotti

ORATIO FVNERE

beszédet az elhunyt király

Beszédével az

érdemeirl. igaz hála

koszorúját

le jótevje sírjára.

POTENTISS. FOELICISS. PACí-

Ragyogó

PIENTISS. I.viP. EERDiNANDI l A REVERENDISS. FRANCISCO TOR. gacz, Epiícopo Varadien: praepofito

FICI,

HAB-ITA

ékesszólással kéri Isten segítségét,

hogy a nagy

halott

Pofomén: no, &C.

szavakat

emlékéhez méltó

AVGVSTISS.

iM

tette

I

Kimerít bséggel

találjon.

emlékezik

M.

OeÍ.

S.

Sepcinia

Confilia-

Auguflí,

s- in femplo D. Stephant.

jó

meg Ferdinánd

jeles tulajdonságairól, külö-

nösen kegyességét, igazságosságát emelte

és

ki.

vallásosságát

Kiváló tulajdon-

sága gyanánt említi is,

hogy

fel

midn

a kiváló

tend

példái

halott

erényeit,

sök

után

Zimmerman.

Anno M. ü. 50.

FORGÁCH FERDINÁND KIRÁLY FELETT TARTOTT «0RATIÓ»-JÁNAK CZÍMLAPJA.

törekedett.

Ö

azért

is

hogy azok követését érzi

hogy nem vesztek

mondta

mindenki, el

egészen,

nagy

a

el

lelkére

hallgatói

kösse.

melyet csak az a

maradtak

fiában

fenn az országnak. Hosszabb beszédre készültem

—

LXV.

köve-

nagy veszteség fájdalmát enyhít,

z^VSTRIyE E XCV-

iy^lkhael

so-

kat tanult a történelembl,

tudat

dclrat

szeretett a bölcsek

munkáival foglalkozni,

A

VIENNJE

azt

el,

—

mondja

nem lehet mondani, hanem úgy fájdalmam nagysága, mint kiöml könyeim

beszéde végén,

noha Ferdinánd erényeihez

megakadályoznak szándékom

kivitelében.

A

illt

hátralev

id

alatt

SZABÓ LASZLü

94

hadd legyen szabad

zokogás és köny, ez legyen

a fájdalom, a

magasztalásának befejezése, melynek méltó befejezése

nem

lenne

az örökké folyó dicsér beszéd.

A

díszítés nag3^szerü volt

szín láng

és különféle

hirdette a gyászt öltözött

:

mély csend, a lobogó

a

szent

Mihály lovára

honnan kocsi

A

vitte el

minthogy szokásban

évében gylést is

követeiket,

A

férfiak

s ott felesége

mellé temették.

gylést

elejére birodalmi

volt az uralkodás

hirde-

megkezdésének els

gylés megtartását egyébiránt

hogy

esetleg

segítséget

az a

eszközölhet

ki

cseh és ausztriai rendek nagy számmal küldték

mert több

elkel

Ígérkez gj^lésen.

A

csapatot szavaztak

meg

állásra

nyilt kilátás a

számosnak

magyar rendek négyszáz fúri i^úból

majd Forgách Simont

A

a kíséretbe.

szólították

álló

vezetésre Zrínyi Miklóst,

de ezek kibújtak a tisztség

fel,

Miksa a dolgot nagy sértésnek

se legyen

volt az elköl-

elkel

azután

holtat

Prágába,

A

tartani.

siettette,

a török ellen.

alól.

fáklyák, a feketébe

városból kivitték a dunai kapun

tették, a

Miksa a következ év (1566)

remény

tömérdek számú

nép és templom, mely mind bizonyítéka

nagy népszerségének.

tett,

ravatalt

de mindennél hangosabban

ékesítette,

tözött

át,

magas

a

vette,

kimondta, hogy senki

környezetében se a tanácsból, se a kanczelláriából,

úgy hogy még Oláh Miklós útjában. Deczember közepén

se lehetett az

udvar

vele

elindult

magyarországi

Augsburgba,

miután a februárra hirdetett országgylés ügyeinek elintézését

Károly fherczegre

A

bízta.

király kérése a birodalmi

gylésen

a rendeket meghatotta.

Negyvenezer gyalogost és nyolczezer lovast szavaztak meg nyolcz hónapra,

a

ha szükség

következ lesz

rá.

két év hat-hat hónapjára

felét,

Károly fherczeg pedig itthon az ország-

gylést megnyitó beszédet iszonyú zajt keltettek, a újból,

ennek a

felolvasta

;

a királyi leirat kívánságai

rendek a nádor választását sürgették

majd megtagadtak minden adót. Hatalmas könyörg

levelet

küldtek ki a királynak. Kérték, hogy vegye tekintetbe az ország

"^gy nyomorát, mely az utóbbi idben majdnem kétségbeejt,

GHYMESI FORGACH FEREXCZ álljon el a

nagy követelésektl. Felsorolták Balassának meg a

zsoldosoknak bizalmat

is

ismétld

erszakosságait. Mikor a Miksába vetett

csalónak látták,

az

1527 május 29-ikén

I

Páduában

az

Velenczében,

helyben

ERDD VARA

olasz

ember

NYUGATRÓL. A VARKAPU.

lett

a király-

tiz

levelet

egyházban teend

az

papnövendék számára építsenek nevelintézetet. fejtett ki

az újitások

elfogadtatá-

azért a pápa már egy hónap múlva a Sancta Maria

Aquino-i eg3^ház bíborosává nevezte s

még

újí-

Oláh a zsinatban határozattá emelte, hogy

Delphino nagy tevékenységet

Miksa,

tehát

egyházi pályán gyorsan emelkedett,

Figyelmeztette az eg3'begyülteket

sában,

Delphino Zaka-

nagyszombati zsinatra IV. Pius február ii-ikén

tások fontosságára. ott

midn

nyomor-

gyri püspökségbe. Delphino

majd pharei püspök, késbb pápai követ

forcellii,

írt.

született

tanult,

51.

A

ültetett a

a királ}- a

hágott.

si.fs

-v^'

nál.

hog}'-

elkelit mellzni kezdte,

riásban idegen embert

tetfokára

elkeseredés

Erre az els lépést az adta meg, gatott nemzet

volt.

95

ez

ki.

in

így vette pártfogásába

évben megtette a gyri

püspöki javak kor-

'

SZABÓ LÁSZLÓ

96

mányzójának. Chantone spanyol követ már 1565 végén megírta

hogy

haza,

a bíboros kinevezése elégedetlenséget idéz el.

Bár

czím nélkül akarja Miksa rábízni a püspöki javak kormányzását,

mégis

kelletlenül

sem tud látta a

fogadják

mert a bíboros

hírt,

ország

kinevezése az

s

a

kitör elégedetlenséget,

törvényeibe

Forgáchot kinevezni a püspökségre, a mégis

a

nevezte

bíborost

nyiltan kitört.

A

gyri

Az

ki.

florenzi

is,

hogy bármelyik megyében lev

de

Delphino

csak

Zakariás

gabona-,

nev

bor- és

más egyéb dézsmát

52.

DELPHINO ZAKARIÁS NÉVALÁÍRÁSA.

a

törvényes külföldi

s

püspököknek, így

meg

unta,

Delphino

halt

tehát

a

törvényes

adni

azonban

mivel

püspöknek

nem

történt ellenmon-

bíbornoknak, sem bérljének

is

belátta,

hogy nincsen

Gergely szent-anasztázi bíbornokká

meg

melyektl a

nem

a szokott dézsmát. Miksa az ellenkezést végre meg-

adják

XIII.

csakugyan

fivérük nevében

birtokaiktól, a

tekinthet az utóbbi pozsonyi országgylésen dás folytán (1569),

volna

óhajtotta

káptalan eltt Szarvaskendi Sibrik László

Gergely kijelentették a maguk és Máté

szoktak,

Miksa

""

herczeg kérésére

elégedetlenség

és

gyri püspökségnek

ütközik,

bár jobban

s

magyarul

czélja tette,

maradásának, s ö

mint ilyen

1583 január els napján Rómában.

1566 július közepén már mindenhol arról beszéltek, török nagy hadjáratra nak, s egymással

készül.

hitették el

De nem az

hogy

a

igen hittek a hírhozók-

emberek,

2

Az Akad.

3

Gáli András: Purpura Pannonica. Cassoviae, 1745.

Tört. Bizotts. oklevélmásolatai.

hogy a hadjáratból

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

semmi

meg

már útban

se lesz. Szulejman pedig ezalatt

Eszéknél átkelt seregével a Dráván,

A

a váratlan fordulat láttára.

fsereg Ausztria

felé

húzódik,

ellenséges

ne

terület

volt

mikor

;

emberek tétován

az

álltak

török terve az volt, hogy a

de útba

egy része pedig Pertaff vezérlete

97

ejti

Szigetvárt,

Gyulát

alatt

maradjon a sereg

háta

foglalja

a sereg

hogy

el,

Pertaff

megett.

hatalmas sereg élén (40,000 ember volt körülbelül) május 26-ikán indult

meg Temesvárról.

utolsó

A

Körös mellékén Gyula

tle nyolcz kilométernyire Világos vára

vára;

53.

fekszik.

DELPHINO ZAKARIÁS BIBORNOK PECSÉTJE.

de az mint ersség jelentéktelen. László

volt a király

Gyula élén akkor Kerecsényi

állt.

Kerecsényi

zalamegyei

ember

származású

volt.

1555-ben

Szigetvárt kormányozta, 1560 végén gyulai kapitánynyá nevezte ki a király

Mihály bátyja befolyására,

gondozását

1561 márcziusában

vette

ki

át,

alnádor

volt.

megerösíteUe,

A

vár

de az

elégedetlenkedett, mert katonái hosszú

is udvarral szemben idközökben nem kaptak

kötötte Magyar

meg

a

már

említett

Tört. Életr. 1904.

Végre 1564 október 5-ikén szerzdést Miksával, melynek hatása zsoldot.

3

SZABÓ LÁSZLÓ

g8 várat gondozta.

alatt a

Gregorianczy Pál kiváló katonának

volt.

iránt,

tehát

megvásárolta

mintegy

Nikolsburg várát 60,000 forintért

tésekre

nem

sok pénze ment

is

a

németek

kapitányságot.

meg, de kevés

A

vesztege-

volt.

Az ostrom

hírét meghallotta.

Ágyúkkal négy

mikor a török közeledésé-

támadta

oldalról

meg el,

a török a falakat, els-

hogy az ostromlottak a

Az ostrom

ne tudjanak védekezni.

falról

másodikán kezddött.

július

sorban a párkán3^zatot pusztította

ötödik napján a sereg

a huszárvárba vonult vissza, de két hét elteltével ezt

védelem a bels

s a

volt a

se jó katonai jellem

rossz,

Ungvárott alkudozott Svendivel,

nek

kapasz-

a nép iránt.

s

Se

el.

ers

volt

gyulai

a

vette

fösvény volt katonái

azért

alatt

nagylelk

Felesége vagyonából

kodás

meg.

ítélik

Forgách ellenben

tartja,"^

nagyratörönek, kiben a szerénység

dölyfös,

pénze,

eltéren

nag3'on

Jellemét

várra

Az

ostromlók

torn3^okat

kettt fából a római ostromló-tornyok formájára vizes

építettek,

brrel fedték

Mások a kiszárított árkot tömték. A védMár kezdetben három ág3^újok szétrobbant,

be.

ket több baj érte.

megölte a legkitnbb épült

fából

szorult.

feladta

is

tüzéreket, a másik

g3'zedelmesen.

állottak ki

baj

védhel3^eik elégtek. Július 20-ikán Férfias

az

hog}-

er.vel fogadták a támadást,

csapásokat kora reggeltl

bátran viszonozták a

volt,

nag3' ostromot

kés

estig,

a

mikor a török ezer embert veszítve visszavonult.

A

török a vár

Kerecsén3á kikérése

új

remén3^telenségbe

teljes

nélkül

ostromlási módját tervezgette már,

n3ilon

levelet

esett.

mikor

Mások tanácsának

dobatott ki a táborba,

melyben

Báthory Kristófot beszélgetésre hivatta magához, hogy a béke fell tanácskozzék. Báthor3-

nyomott magát,

Kerecsén3'i

mert

a

a

kapitán3^ 4

kezébe,

török

Kerecsén3á azonban

meg

sereg

nem

i.

109.

1.

de titokban

czédulát

hogy még néhán3' "apig nemsokára elvonul

hajtott az

remén3^telenségét

Script. Min.

is jelent,

okos tanácsra.

tartsa

a

vár

A

várbeliek

alól.

onnan származtatták, hogy már

I

13

SZABÓ LASZLO

nagyon vág3'ódott

az aradi bég közvetítette. Feltételek

szekeret

Melith hog}''

adjon

török

a

három bég

nev

G3''örgy

nincs

semmi

dött (szeptember

dologról

és

betegek

a

szabad legyen, negyven elszállítására,

legyen

török

horvát tolmácsra hallgatott,

a lovas törökök

Pertaff semmit

se

tud.

kezes.

a

biztatta,

ki

Mikor a kivonulás kezd-

csalás a dologban.

2.),

holmik

a

s

elkel

három

hogy az elvonulás

voltak,

a fegyverekkel, drágaságokkal eg3^ütt

végül

A békét

Tersáczky Klára után.

fiatal felesége,

feltartották

Mikor

ket, hogy a

basához mentek,

a

a

tábor közepén elfogták ket, alig tudott a katonák közül ötszáz

a közeli nádasba menekülni, de ezek

A

is

elpusztultak az éhségtl.

hiszékeny kapitánj^t a belgrádi börtönbe

évi

raboskodás után meghalt. így veszett

az utolsó

A ellen

vitték, a hol

Gyula

s

néhány

vele együtt

remény Forgách birtokainak visszaszerzésére.

hírhozóknak is.

el

igazuk

Az események

megindult

a török

volt,

Szulejman augusztus

i-én

hatása alatt Bécs

állt

meg

Szigetvár

a vár falai

alatt.

megmozdult, az udvar nem

is

nézhette az eseményeket megszokott egykedvségével. Miksa sür-

gs

rendelkezéssel mozgósította seregeit, augusztus 12-ikén meg-

indult

A király

Bécsbl, miután serege Pozsonyba elre ment.

kí-

séretében voltak Ferdinánd fherczeg, Schwartzenburg gróf, Oláh,

Forgách Ferencz, Báthory országbíró, Mérey Mihály nádori tartó,

Tah}^ flovászmester.

várta a király

rendeletét.

Óvár

A

alatt a

rendelet

tanácsosai eltér véleményben voltak a

Ferencz

levélben

legalább

könnyebben nyújthat

azt

tanácsolta,

hely-

sereg öt táborba osztva

késett,

mert a király és

teendk

iránt.

Batthyány

maradjon a király helyben,

segítséget,

mert

ha elmozdul,

futásnak tartják. Forgách Ferencz Esztergom ostromát sürgette.

Számított arra, hogy a császári sereg esetleg s

nem

ütközik meg,

lett

volna bizto-

abban az esetben legalább a visszavonulás

sítva, s a

nagyhangú hadjárat némi eredménj^t

nyéhez Tahy

is

hozzájárult.

annyira veszedelmes ajánlotta.

A

középútra

is

elér.

Vélemé-

többség azonban a háborúban tért,

a

Gyr

felé

való vonulást

Augusztus 22-ikén a sereg megindult Gyrbe.

GHYMESI FORGACH FEREXCZ

Miksa tábora

Abda

eltt

falu

míg a f-

volt,

sereg a Rábcza helyez-

partján

kedett

el. Itt

Bornem-

csics,

Dobó

és

isza

csat-

Veran-

lakozott

István hozzájok.

A

közelfekvö

Kajár faluból a kisebb

törökök

csapattal támad-

A

tak.

legyze-

színlelve

tést

vis.szavonultak, a

sereg egy része

könnyelmen köket,

vette

így

szétszóródtak

s

visszaforduló

a

törökök könnyen

ket.

legyzték

A

sebesültek

közt volt Horvát Bertalan

is,

kivel

Szulejman barátságosan getett.

beszél-

Sebeibe

nemsokára meghalt a börtönben.

Balassa is

András

csúfos veresé-

55.

THURY GYÖRGY KARDJA.

lOI

SZABÓ LASZLO

I02

get szenvedett a török elöcsapatoktól, mikor Szigetvár felé húzó-

A

dott.

kassai részekben szerencsésebben

gách Simon ügyessége

meg

hívott

a

A

harcztérre.

mellzés

háború For-

neheztel

miatt

régi

Svendi vezértársának és taná-

megtette

katonát engesztelésül

folyt a

folytán, kit a király ismételt felszólítással

csosának.'

Gyrbl

a sereg lassan indult

sorrendet megalakították

leges

Menetközben a vég-

tovább.

ell a magyar lovasság ment

:

három csapatban, középen az ágyúk, podgyász, szekerek, azután német nehéz lovasság. Augusztus utolsó

a g3^alogság, s végül a

napján értek 5-ikén

Jen

Mahmut

alá.

Jól

megersítették a tábort. Szeptember

székesfehérvári bég a sereg közelében volt, korán

reggel néhány kószáló lovast elragadott,

németek álmélkodva nézték lovasok Túry

György vezetésével

a portyázó törököket.

A

Nagy

arany sarkantyús

s

voltak a gyors török

vitézzé

Túry ütötte

fogoly Mahmuttól

hogy Szigetvár se

tartja

A

volt.

már soká magát. által,

menthette volna két

a katonák

éj

az

német

meg

a

király

érdemei

Gyula vára

A

várbeliek segítséget

pedig csak a gyors

—

küldött

Perneczy

Babocsa

Berzencze,

helyett

Csurgó,

felé,

de

is

felhagytak

Zákány, Lak, Vizvár,

kardcsapás nélkül török kézre.

tanácsot

tartott.

akarta a németek tanácsára hajlítani, 1.

István

elszökdöstek s így a vezér vissza-

Bélavára, Segesd így jutottak király tett

elesett,

küzdelmük szemtanúja

—

Szigetvárt

zászlóaljat

sötétjében

a várak védelmével.

Forgách, 329.

aran}^ nyaklánczot

Erre a távoles várak kapitányai

tért a táborba.

s

ki

király beható megfontolás után

vezetése alatt

A

hogy

hallották,

kértek újra egy babocsai ember

segítség

a mieink utói-

*

elismeréséül.

A

vették

részüket lemészárolták, a béget sok társával

együtt elfogták s a királynak átadták. kapott

üldözbe

hamar kimerültek,

lovak, de a Vértes erdejében

érték ket.

lóra kaptak,

elnyben

síkon

Míg a

többet megölt.

vakmerségét, a magyar

a török

A

magyarokat

hogy a kémek

s a

azzal

mene-

GHYMESI FORGACH FERENCZ

külk

a szultán

szerint

hadait,

—

mely

szerint a sereg visszatér

azért a

németek egybehangzó tanácsát

a terv merült a

fel,

—

Gyrbe,

átszállítására,

Gyrt

míg

támadás

ellenezték,

Szeptember

mert

ellen.

—

sereg-

tartotta jobbnak,

a megersített táborba.

kell

A

volt,

építeni az élelem

Ferdinánd fherczeg védje

56.

meg

az

tervet

is

GYR.

németek azonban

mint Forgách

írja

ezt

— nem

a

tlük

eredt.

tizennegyedikén este megszólaltak a kürtök, a sereg

megindult visszafelé. Két napnyi utat tettek

A

tábort, várost

és

Rába nem

A

lev

vezeti

mely kétségtelenül a legéletrevalóbb

nagy dunai szigetekre hajóhidat

esetleges

ellene

pedig ez csak csele volt a szultán nélkül

—

hogy

egyenesen

Szigetvárról

nek,

Az

103

árokkal,

meg egy nap

töltéssel vették körül,

a hol a

alatt.

Duna

nyújtott védelmet.

sereg végre megunta a hosszú tétlenséget.

A

magyarok

sürgetve kérték a királyt, hogy válogatott csapat élén támadják

SZABÓ LÁSZLÓ

I04

meg

legalább

Székesfehérvárt,

valahol,

A

semmi

terv kivitele

merészséghez bátorság

is járul.

huszonnegyedikén vonult

német és

el

kíséreljék

meg

14,000

gyalog

emberbl

és podgyászt.

állt.

a csapat a király

A

4000

katonából,

A

sereg

ha a

Miksa beleegyezett. Szeptember eltt.

Állt

7000

1000 magyar lovas

lovas, 1000 ferrarai önként vállalkozó,

ugyanannyi

gyzelmet

a

veszélylyel se járt volna,

olasz,

az

egész

úgy

után 22 szekér vitte az élelmet

németek sok podgyászt,

nagy útra

sátrakat,

való felszerelést vittek magukkal. Négy mérföld megtevése után a

Bakonyban

letelepedtek,

ragaszkodtak,

meg

mert a németek szokásaikhoz híven húzták az idt.

ebédet fztek,

Csak

tettek

éjjel

Végre három mérföldnyire Székesfehérvártól

újra kis utat.

egy völgyben letelepedtek, Túry Györgyöt elre küldték, hogy kémlelje ki a láthatárt.

A

nagy része portyázáson

török

nem kinn.

volt

mutatkozott, mert az

rség

Salm azonban a rendkívül

kedvez körülmény daczára se támadta meg a várost. Hiába volt a folyton növekv zúgolódás, a magyar táborban megnyilatkozó n3ált elégedetlenség, a sereg nagyobb része törököt nem is látott.

itt-ott

Túr}^ Török Ferencz, Gyulaffy László támadták

meg

a portyázókat és sokat levágtak közülök.

Forgách

ezalatt

A

részeinél.

a

gyri táborban

székesfehérvári

volt a sereg ott

kirándulás

ideje

alatt

maradt

mintegy az

szörny tzláng emésztette föl Gyr városát. A tz okát bizonyosan nem tudták megállapítani, némel3^ek azt állították, hogy véletlenül támadt, mások pedig a török bosszúját látták benne. Igen ers szélben támadt a tz a Rába melletti

Isten haragjaként

kapu közelében.

A

város

terjedt a láng, a szél

másikra,

szk

utczáiban hihetetlen gyorsasággal

elhordta az

majd megfordult

s a

ég

an3^agot

egyik

házról a

város másik részén pusztított

el

mindent.

A

magyar tábor közvetlenül a város fala alatt húzódott el, hogy a tz oda is átmegy. Ekkor váratlanul láng-

tehát féltek,

nyelv csap ki

egyéb

ég

Oláh Miklós konyhájából, a közellev széna és

anyag

hirtelen

lángba

borul.

Míg az emberek egy

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

megrémülve

része

tehetetlenül nézte az elem borzasztó pusztítá-

sát,

mások

tak,

az istállók és sátrak

az ellenség jövetelének koholt hírére fegyvert ragad-

sr

láng és

füst

A

látvány volt.

oltalmazására

teljesen

tz

ropogásához a

nk

többitl.

Borzasztó

gyermekek

jajgatása,

a

és

Volt olyan

járult.

árokba ugrott, minthogy a városban se

a ki az

mások pedig részben

talált

is,

mene-

futkostak

elégett testrészekkel

sokszor hozzátartozóik se ismerték

alá,

embereket a

összefutó

elkülönítette

máshol a betegek és sebesültek kiáltozása

déket,

I05

fel-

a szörnyen eltorzult

fel

alakokat.

Forgách

hirtelen megfontolással parancsot ad ki a körülötte

levknek, hogy a Dunából vizet merítsenek, ersen öntözzék

C

**-32*i.4**^vv»

o^

*q

/ 57.

ég

az

anyagot,

a

TAHY FERENCZ NÉVALÁÍRÁSA.

távolabb

es

dolgokat

pedig az

éghet

tz

csak a

anyag eltávolításával mentsék meg a tztl. így a

magyarok táborának azonban minden

Fregosy Aurél

egy

kísérlet

florenczi

de a puskaporos

tábort,

hiábavaló

is

volt.

tornyot csak

A

fel.

A végs

ember mentette meg

tudta megmenteni a lángoktól.

más anyag

emésztette

részét

a

szörny

Sok ember

égett

városban

pusztulástól

várost és

a

erfeszítéssel el,

nagy mennyiségben. Csupán a templom

élelem és és tornya

maradt meg, továbbá a vár kapitányának háza, mely a vár belsejében volt, és teljesen külön

A

borzasztó pusztulás,

járat teljes

kudarczából származó

ejtették a királyt. 6

Forgách, 331

Magyar

Ha

— 338.

a

állt

a többitl.'^

a katonák folytonos szökése, a had-

szégyenérzet

jövben úgy

gondolkodóba

folytatódik a dolog tovább,

1-

Tört. Eletr. 1904.

I4

SZABÓ LÁSZLÓ

I06

nem

tudta volna senki

Háborús

megmondani, hová fejlödnek az

világot élt az ország, katonai ereje

gyengének bizonyult. Se szakszer

nem

nái

A

voltak.

azonban

állapotok. hallatlanul

vezetés, se megbízható kato-

török hatalom ellenben fenj^egetö arán3^okban

növekedett. Gj^ula és Szigetvár mellett több kisebb

jelentség

hader

a legcseké-

hel}'

kezébe,

jutott

lyebb visszatorlást

Október

hogy

anélkül,

a fényes

megkisérlette volna.

is

huszonegyedikén

Miksa

összehívta

magyar

a

és

német tanácsosokat, hogy az ügyet velük megbeszélje. Forgách

nem

kis méltatlankodással sorolja fel azokat, kik a fontos üg3^et

elintézték.

A

A

németek között

magyarok közt

is

viselk közt mégis

György.

Teuflfel

patokat

kell

mennyivel

A

A

király a

elször,

német vezér

küldeni,

fogyott,

Dobó

testvér.

fel

Tahy

és

csos szétosztani, tle.

A

azokat

István,

fejtették

Mérey

János,

magyarok írásban benyújtott

azután a németekét mondta kijelölte azt,

pótolni

ki

tiszt-

Tahy flovász-

Pet

hová milyen

várakat megersíteni,

mel}'

a sereg

kell,

bvebben.

hog}'

a

el

csa-

a hadsereg-

többi

részét

A magyarok javaslatát A sereget nem taná-

mert se nem hasznos, se az ellenség nem

múlt megmutatta,

mit tudott

de az udvari

volt,

pedig a közelfekv falvakba szétosztani.

Forgách

valamire való embert.

néhán}^ derék ember:

volt

hel3^tartó.

javaslatát olvastatta

talál

sok tehetségtelen

mester, a két Bánffi

Mihály nádori

alig

magyar könny

mvelni, ha tehetséges ember

állt

fél

lovasság

az élén.

Ennek

gyarapítását és fejlesztését kell tehát tovább folytatni.

Miksa ismét a németek tanácsát fogadta meg: nem kívántak újabb osztás

áldozatot, által,

a

hader

eltartása

minthogy a zsold

is

könn3'ebb

sokszor

elmaradt,

pedig a jobbágyok javaiból kárpótolták magukat. nalán udvarával együtt

Komáromba

volt

a

a

szét-

katonák

Másnap

haj-

ment, onnan Óvárra, majd

Bécsbe. Két német zászlóalj ment Veszprémbe, a többi a kitzött helyekre; így ért véget a nag3^on biztató reményekkel megindult

gyri

táborozás. Viharüzött felhnek bizonyult a német lelkese-

dés hazánk megmentésére,

mel3'

áldásos

termékenyítés helyett

^

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

borongó német

párt

csalódása,

udvarban keresték

múlt

bizonyos

melyben

küldje

el

neki

meg

nevezi

Isten,

hogy

ki soraiból.

Forgách Bornemisza Pálnak

ír

hogy másnap Pornóba megy Kéri

eseményekre

a

komoly,

Magamról mit

nem

törekvését

se

se írok,

—

hol

egyik,

hanyatlott.

azért a

mérten

Forgách

megírja,

hangulata

is,

de az

még

—

rosszabb,

Remélem, hogy Tisz-

soha; jóindulatába ajánlom magam.

el

a Ferdinánd halála óta eltelt

A

németesít

király

politikai

magáénak, bántotta a köteked német

vallotta

másik

forrásokat,

folytatja levelében,

kaphatok.

szembetn

Miksa nem igen nagy hadvezér

számbavehet,

melyeket

mellzés bizon3^os kesersége

a

nem

azoknak nagyon

környezet,

hogy

hogy Forgách

vonatkozó

a dolog.

Forgách befolyása az udvarban

ersén

püspököt,

az,

erihez

saját

kerüljön

telendséged nem hagy

alatt

magyarok jobb-

készített naplójegyzeteit,

dolgokat

hogy se nem adhatok,

év

külföldi

megmentésére.

megsirathatnám ugyan jelen helyzetemet

két

a

szerzik megjelölésében. Elhatározta, hogy

tettre

nagyon

egyébkbént rí

volt

fejldött ki a

Megígéri, hogy a legnagyobb titokban

a hazai

egykorú magyar

adja

le.

07

tömegesen az erdélyi

ket. Innen magyarázható meg részben

minthogy kötve az

faj

alatt a s

elintézésére.

nagy gonddal

saját tapasztalataiból írt tartja

nem

levelet

tudósítja,

ügyek

családi

hágott,

a támaszt a

fel

Deczember másodikán Pozsonyból,

mely

el,

tetfokra

elkeseredése

Ebbl

után.

nemzet bizalmatlansága

a

id

Kevés

segítség iránt.

jainak

maga

hagyott

hangulatot

]

hader

helyét

volt,

a

befolyása az udvarra.

német segítség se

volt

lev országnak

hol

hiányával

szakította

el

az anyatesttl a török,

néha lassan, észrevétlenül, máskor ervel, de legtöbbször megtorlás

nélkül.

Forgáchra

se,

A s

király

nem

ez a mellzés

a tespedés állapotában volt.

minden

A

lassú 7

benyomás ers megfontolás

Forgách,

hallgatott a mag^^ar

548 — 549.

1.

bántotta

Nem

mely ez idtájt

tudta határozottan, mit tegyen,

nyomokat

sajátja

lelkét,

tanácsosokra,

volt,

hagyott

kedélyvilágában.

melynek következménye a

SZABÓ LÁSZLÓ

I08

meggyzdés

erej

törhetetlen

hogy a magyar nemzetet

lett,

Erdély van hivatva megmenteni. Másfél év

bámulatba

mikor

ejtett,

átment

ö mindenkit

telt el, s

Azok

Erdél3'be.

közül való,

de mindig kiváló tettek vég-

kiket lelkük ereje jó vag}' rossz,

zésére ösztönöz.

Az udvar

nem

politikájában

be semmi változás,

állott

A

János Zsigmond újra felvette a béketárg3^alás fonalát.

Gáspár,

legnagyobb

szövetkezésének

uralkodó

ekkor tnik

ki

harczosa

de annak tehetsége és eszközei

1567 elején volt

hijával.

lakodalma, mel3Te Forgách Simon Szénási István küldte

el,

politikai

Nagyjában Martinuzzi politikájának követje

vezérember.

hogy

képviselje,

A

lakodalmon

Békés elmondta a

szóba jöttek.

nev

volt,

meg

a

emberét

dolgok

politikai

feltételeket,

két

Békés

volt

mint a legjelentékenyebb

fel

noha

melyek

is

mellett

János Zsigmond hajlandó Miksával a török ellen szövetkezni.

A

tárg3^alás

azonban nag3^ titokban

Forgáchon és Svendin

hog3'

Szénásit megeskették,

folyt,

másnak nem

kívül

mondja

el

a dolgot.^

A

szövetség

nem

május végén mind a két udvar

sikerült,

elküldte követeit a portára a szokásos

adóval a fegyverszünet,

illetleg Erdél3' részérl a pártfogás megersítésére. Verancsics

május

huszonkettedikén

írja

Forgáchnak,

hogy

a királ3'

már

kinevezte a portára követnek, az alkudozás elé eredményt várva

Valami Vianuci János

néz.

de

Verancsics, tekintve

képezi Saját

az,

az

Forgách

ajánló

nev

htlen

kérésére

méltóságát.

A

szolgáját

visszafogadta

elbocsátotta szolgálatába,

legérdekesebb részét

levél

mel3'ben szándéka megváltoztatására kéri Forgáchot. illetleg

üg3'eit

dani valóm,

csak

—

az,

írja

hog3'

tovább közös

—

most nincs más mon-

tanácskozásunkból

küldött

levelünk Tisztelendséged kezébe eljusson. Kérem, gondolkozzék

szándéka megváltoztatása fell, dolog,

ne bántsa

mert régi 8

id

meg

a

óta tapasztalt

Tört. Lapok, 1875. 903. L

midn még

császárt dolog,

lelkének hog3'

kezdetében van a indulatosságával,

könn3-ebb

a fejedel-

A POZSONYI PRÉPOSTSÁGI ÉPÜLET.

i

GHYMESI FORGACH FERENCZ

109

mektöl elnézéssel és türelemmel hivatalt vagy megtisztel

ket.

ríteni

k

Mert

a mit óhajtanak,

s

is

könnyebben ruházzák azokra a

tisztségeket,

adományozásuk lehetsége származik.^

a kiktl az

Verancsics levelének tartalmát

azt írja királyának,

világosabbá

késbb

spanyol követnek két héttel

melyben

állá-

elkel férfi tanácsára kényszehalandók, nem tehetik meg mindig,

mint bármelyik

sokat elnyerni,

teszi

Chanton

kelt jelentése (június

hogy nagy

7.),

az elégületlenség, mert

'\

\

58.

a császár

BORNEMISZA PÁL ERDÉLYI PÜSPÖK PECSÉTJE.

bizalmatlanságának újabb jele Delphino kinevezése,

azért egyházi és világi körökben

ban pedig nagy megbotránkozást Dudics a

írja

ersen zúgolódnak. Az udvaridézett

Andrásnak egy udvarhölgygyei követ

május

23-ikán.

—

el

kötött

nek volt kiszemelve. Most már szó se 9

házassága,

Résztvett a trienti

legutóbb Lengyelországban járt követségben,

10

a pécsi püspöknek,

összes mnk. ix. k. 213—215. 1. Az Akad. Tört. Bizotts. oklevél másolatai

s

zsinaton,

esztergomi érsek-

lehet róla.""

közt.

—

SZABÓ LASZLO

Az

Ügy, melyben a püspöki kar

tanácsot

Delphino

tartott,

I

A

gyri püspökségre els és legjogosultabb igénye Forgáchnak volt. Már ii év óta viselte a váradi püspökség ügye

volt.

czímét annak javadalma nélkül,

melyet egyéb adományok csak

részben pótoltak. Miksa szerette volna Forgáchot magához lán-

püspökség adományozásával, de Medici Cosmo

czolni a

berezeg kérésének engedett,

meg

a püspökség javainak

már

s a

Delphinót bízta

említett

A

kormányzásával.

florenzi

kinevezés miatt

tört ki az elégületlenség.

tizenharmadikán

Június

Az udvar

és a

oly nag3^,

mint ekkor.

nemesség között az

míg kéréseiket

lását,

A

el,

is,

2. is

házi és

világi

hosszú

ideig

koronázási

A

i.

tisztségeket

esküre,

nag3^on kevés

volt,

a kapitányok

magán

elfoglalta Tokajt,

idegenekkel

törvények

szék tagjai közé Forgáchot

is

A

tölt

birtokokat új

3.

harmin-

a király egy-

4.

A

be.

tárgyalás

Hivatkoztak a rendek a

megtartására.

a király megígérte,

latát kiküldötteivel elvégezteti.

július 2-ikán

katonaság rabol, élelemszerzés

eredménytelenül. a

leirat tárg3'^a-

ket. Forgách a sérelmeket

az ország egyes helyein,

el

folyt

Miksa

igen volt

rendek súlyos panaszokat nyúj-

a

a mint a király

czadokat rendeltek

még nem

ellentét

orvosolja.

elintézi

csoportosítja,

közben erszakos, gyilkol íoglalnak

nem

hogy

hogy

tottak be, megígérte,

országgylés.

rendek megtagadták a

a király

kelt leiratában elismeri,

négy pontba

megnyílt a pozsonyi

hogy

Az eredmény

a sérelmek vizsgá-

felebbez törvény-

helytartói

beválasztották. Különös az,

hogy

csak mint pozsonyi prépostot említi a törvénykönyv. (XXVI.

Forgách

ers halt

élete az

átalakuláson

meg.

adta, talán

inkább

év hátralev néhány hónap

ment

át.

ír

A

megüresed gyri püspökséget Miksa Delphinónak nem is annyira a florenczi berezeg kérésére, mint

hálakép,

minthogy IV. Pál pápánál

Forgáchról följegyzéseiben.

tehetséges

rendkívül

Gregorianczy Pál október 21-ikén

császárságát sikerült elismertetnie. réssel

alatt

§.)

embernek

mondja.

A

Miksa

birodalmi

Ez a püspök nagy elisme-

Elkel közel

származású, képzett,

egykorú

másolatban

I

:

GHYMESI FORGACII FERENCZ

III

maradt följegyzésekben még a következ sorok

Forgách Ferencz késbb Erdélybe ment

minthogy Miksa a gyri püspökséget illet

kérését

pécsi

püspök

is

Lengyelországba,

Az eseménjek homályát

A

puszta

tény annyi,

gyri püspökségtl, kora daczára se

Forgách

elhagyni

Lehet,

Scc7€/' 59.

A

száraz

t

megillet

nem

pedig

Forgách egyébként

jutott

kérje

hogy Miksa

annak

állását,

kilátásba helyezte

Q

e^

BERZEVICZY MARTON NÉVALÁÍRÁSA.

Oláh halála után,

kérte.

Miksa

hogy még Oláh életében

lehet megállapítani.

neki

az

elesett

állását,

Hogy

kényszeríthette a lemondásra.

nem

elbb Dudics András meg is nsült." világítja meg legjobban.

azután a kanczellárságtól. Oláh Miklós öreg

akarta

arra a gondolatra,

méltóságot

át

s ott

ez az eset

hogy

János király fiához,

át

s a kanczellári

Úgy ment

elutasította.

találhatók

is

lehet,

igazság

Erre lelkének rendkívül

hogy bizonyos ok miatt Forgách

hogy

az,

ers

tisztségérl, jövedelmérl,

egyik

nyerte

állást se

el.

fölgerjedésében lemondott minden

a királytól

engedélyt kért,

hogy az

országot elhagyhassa. Miksa elbocsátotta az udvarból.'^

Forgách még az év végén Páduába ment. Eletének további folyásáról határozott terve óhajtott,

hol

kipihenje

nem

lelkének

volt.

Egyelre nyugodt

ers

méltatlanság érzését kitörülje lelkébl. volt elzárva eltte.

vánult

De

következetessége

meggyz

11

M. N. Múz. Kéler GodolVéd codexében.

12

János Zsigmond

oki.

A

visszatérés útja

nem

már többször

nyil-

vasakarata, életében

bennünket

gách nem ilyen úton szerez magának

1570. máj. 22.

helyet

háborgását, a szenvedett

arról,

elégtételt.

hogy For-

SZABÓ LASZLO

112

Nem

Páduában

érintkezett

Az udvar nem

zásának,

azt hitték,

.

Teendjével

nyugalma

hog}'-

február

király

országba,

6-ikán

helyreálltával visszatér az

még

kérdést intézett

hogy már meghívta

felelte,

elintézik

együttesen a

pénz

az

ügyét.

át.''

Forgách azonban Forgách válaszát

Forgách még elutazása után

félév elteltével se

a szolgájának ne adják

Miksa

vissza az országba.

ismerjük.

jött

eluta-

levelét,

Addig azonban tért

nem

sokáig

Forgáchnak a szokásos összeget.

azt

majd

akkor

s

tanulmá-

nagy fontosságot

tulajdonított

vájjon kifizesse-e

a királyhoz,

nem nem

is

emberekkel,

1568 január 12-ikén a kamara

országba,

A

számottev

a

eseményeket.

nyozta a lefolyt tisztába.

udvarhoz többé.

tért vissza az

is

hogy mit tegyen. Május 21-én beiratkozott

volt tisztában azzal,

az egyetemre,

mint

egyidre még Páduában

Tehát

jogász.'-^

akart maradni tanulmányai folytatására.

Néhán}^ hónap bizonytalanul

telt

el.

Forgách

országban maradt rokonaival, az elkelkkel.

mindig nagyobb

írjon.

Katonáikat

és Gyulaffy eljárásáról

zsákmányért,

kiküldték

panaszt emeltek ellenök.

Gyulaff)' László

1548-ben Mecskey István

nem

katonai erényekkel

kelbb családokkal Forgách

A

külföldi

—

ellenére

s

nem

tudja mit

a török

katonák

Forgách sógora

volt.

akarta a szigetvári kapitányságot

sok kutatás után Gyulaffyt tették meg, a

azért

elfogadni,

elégületlenség

tért hódított. Verancsics márczius 20-ikán jelenti

hogy Szlunyi

a királynak,

Az

levelezett az

hírneves,

bir,

elkel

rokonságban.

áll

eltt

útja

a

'^

ki

származású, a legel-

1560-ban Tihany kapitánya.

pornói

apátságot

—

lemondása

valószínleg Gyulaffy kérésére neki zálogba

vetette.

azonban a törvénytelen szerzdést nem hagyta jóvá,

király

s a birtokot

másnak adományozta. Közben még egy sérelem

érte Gyulaffyt.

gazdag török fogolyt a király ervel meg-

Eg}''

hogy drága

vett tle,

15

Pray

14

Századok, 1875. 675.

'5

A

:

Spec. Hier.

ii.

váltságdíjért

189.

hazájába bocsássa.

1.

1.

helytart. tanács levelez. Ilédervári Itár loi. sz. kézirata.

Bár a

GHYMESI FORGACH FERENCZ

dolognak törvényes alapja a

növelt.

ki a jeles

vezért

gedetlenségnek bánt

tisztségeket

A

terén

mellzés

hogy a

az,

Kész anyaga

fogadta.'^

király állandóan

magyar furakkal,

a

a

volt az elé-

bizonyos tartózko-

megüresedett

németekkel vagy idegenekkel

inkább

Forgách érintkezését a bizonyos,

hogy

állásokat,

töltötte

hogy Miksa nem

fogadni, a milyet megérdemelt

nem

is

kelk

volna.

Lehet,

tevékeny életre vágyódott

nem

benne

is

st

a királynak

tud megnyugodni

Az

újra.

átpártolt

el-

más ismerse,

valószín, hogy ezek befolyása ébresztette

az eszmét,

Báthory

keresse.

Annyi

födi.

hogy

sorsa érdekelte, ott volt köztük Gyulaffy, sok

barátja. Meglehet,

be.

hozza

óhajtja oly kárpótlással vissza-

módjában. Elégületlen lelke

állott

a külföldön,

sürü homály

királylyal

ezt

mindig távolodott a visszatérés gondolatá-

lelke

Észrevette,

tól.

csak

átment Erdélybe, János Zsigmond udvarába,

örömmel

tömeges átpártolás okául már 1569 január 20-ikán egy névtelen a királyhoz benyújtott jelentésében. '^

fel

fel

tapasztalt

Gyulaffy tehát másokkal együtt elhagyta a király szol-

gálatát, birtokait, s

dással

az elégületlen katonát bántotta

volt,

melyet a közügy

sérelem,

II3

hogy tevékenységének

István

rokona

szintén

terét

volt,

Erdélyben

érdekldött

sorsa iránt.

A

lelkében megfogamzott vágy mindjobban ersödött.

Nem

határozott végleg politikai pályáját illetleg, de október havában elindult

Az

Páduából János Zsigmond udvarába. állapotokról

kétségtelenül

a

legkiválóbb

képet

nyuit

Giovanni Michiel velenczei követ jelentése 1569 január ii-ikérl.

Az

olasz

diplomáczia kiváló

embereket küldött hazánkba, kik

minden dolgot

jól megfigyeltek.

évre kilátásba

helyezett

a rendek.

Nemcsak

nádori helytartó

is

Arról volt szó, hogy az 1569-ik

országgylésre nem igen gyülekeztek

az általános írja,

hanem

a

elégületlenség

miatt,

mint

a

legfbbek némi idegenkedése

miatt sem gyülekeznek, a kik egyetértettek az erdélyivel (János 16

Katona, xxv.

17

Az Akad.

Magyar

23, 60.

1.

Tört. Bizotts. oki. másolatai közt.

Tört. Eletr. IQ04

15

SZABÓ LÁSZLÓ

114

Zsigmondot

az ö pártjára állván

érti),

egy órára se mozdulnak,

;

hanem nyugodtan és állhatatosan házaikban maradnak, á hol meddig megmarad s nyugodtan van az erdélyi

föltétlen urak, a

fejedelem

is,

de mikor az mozdul, ök

Az elkelk detlenebbek

a

ki

írja

követ,

a

—

fökapitán3'^ai közül való, a legelége-

királ}''

minthogy

eg3'ike,

—

egyet megnevezek,

közül

Tah}' Ferenczet,

megmozdulnak.

is

nem

elégtételt

Kanizsa

nyert

kapitányságának elvesztéséért, mivel sok erszakosságban

durva

s

Egy másik pedig Dobó István nevezet, gazdag és tekintélyes ember, a ki már Ferdinánd alatt az egész Erdély kormán3'zója volt. Léva nag3^on ers és kegyetlenségben marasztaltatott

el.

hogy

fontos vár birtokosa, a bán3^ák völgyének elején. Mondják, ott ez

id

számú

bizon3'os

tájt

össze, s nag3^on

is

lovast

ha bántanák, pedig azok a birodalom

jövedelmének nag3^ részét szolgáltatják. Balassa

János,

fbbek

a

közül való,

néhán3^ vára van a bányák azon része tehet

De ha nak

E három

felségének.

párttal bir a

nemesek

kétséges

állítja,

is

A

másik Dobó rokona,

még

annál felé,

a

tehetsebb,

honnan nag3^ kárt

személ3^ nag3' becsülésben

áll s

nag3'

között.

ezek elpártolása, ámbár sok magyar igaz-

van felle,

s a királ3^nak is biztos értesülése

nemes Forgách testvéreknek

legbizon3^osabb a

g3'üjtött

felségének a bán3^ák elfoglalá-

kész lenne

sával nagy kárt okozni,

gyalogost

és

úg3'

a

elpártolása. Ezek-

nek egyike eg3^házi ember, váradi püspök, Ferdinándnak nagyon kedves embere,

a ki körülbelül

esztendeje

eg3'

és elégedetlenség miatt a püspökséget és (a

pornói apátságot és

birt,

felsége

azon ürügy

hónapja

alatt,

lehet,

hogy

néhán3^

pozson3á prépostságot

kezébe szolgáltatta, fol3^tatja

méltatlankodás

Itáliába

és

prépostságot

érti),

tanulmányait; azután,

elhag3^ván Páduát, a

Raguzán

mel3^ekkel

Páduába

át

ment

úg3''

négy

vezet úton

Velenczét érintette, s Erdélybe ment, a hol elször lakott s lakik testvérével (Pállal).

A

fejedelem annyira megbecsülte, beczézgette,

hog3^ mindjárt megérkezése

után

6000

tallér

got adott neki, mcl^-nck jövedelmét kész volt

jövedelm

apátsá-

még

emelni.

fel

is

6o.

DOBÓ ISTVÁN síremléke. 15'

SZABÓ LÁSZLÓ

Il6

Ezeknek egy másik testvérük fontos

igen

A

hely,

De

(Simon).

s

a

öt

Forgách testvérekkel pártolt

hségérl ersen egészen

el

ment egy rokonuk, a legnemesebb Gyulaffi felett

is,

kiváló

s

kételkedtek.

Budáról Erdélybe

legfbb emberek egyike,

s

katona,

ezen

ki

idben Veszprém

rködött.'^

Forgách átmenésével Erdélybe

élete további

döntve. Méltán elmondhatta a határ átlépésével

Az udvar nem

kételkedett többé

betöltötték Radéczi Istvánnal, ki

püspöknek post

mely

kapitán3^a,

leghatalmasabb kapitánynak tartják

mint igen elégedetlen

László

Eger

van,

itt

A

is.

írja

magát

Alea

:

el

volt

iacta esto.

Forgách szándékáról. Helyét

már augusztus

17-ikén választott

szeptember i6-ikán már pozsonyi pré-

s

kanczellári méltóságot Listhy János nyerte

eltt a visszatérés útja

Az

folyása

el volt

el.

Forgách

zárva.

esemén3^ek folyamán eljutottunk Forgách Ferencz

nek legfontosabb mozzanatához.

Megtagadta

életé-

múltját,

politikai

elhagyta az udvart, melyhez tizenkét éven át hségesen ragasz-

Az átmenés czéljával tisztában vagyunk, az ers Forgách nem azért vitte véghez lelkének szörny

akaratú

kodott.

melybe elhatározása kétségtelenül

került,

hogy

összetett kezek-

merev nem tördéssel az események további

kel nézze

Azt a külföldön

is

megtehette volna.

Családi

a közügyért élni akart tovább

hol bizalmatlanságot tapasztalt,

nában,

gyönge,

az

erdélyi

udvarban,

hanem mely

a

is,

de

folyását.

birtokaiból

annyi jövedelme, hogy szerény visszavonultságban

mködni,

harczát,

nem

a nemzeti

éljen.

Tehát

az udvarnál,

eszmék

mag3^arság

volt

ottho-

érdekeinek

de egyetlen képviselje volt a darabokra szaggatott

szegény hazában.

Az átmenés

fontossága s megértésének nehézsége

azonban

annak okában keresend. Ennek megítélése a lehet legkülöm-

bözbb

volt

november

'*>

kortársaitól

lo-ikén

írja

Tört. Tár, 1879, 676 — 677.

kezdve a legújabb korig. Verancsics

Draskovics zágrábi püspöknek

1.

:

A

mi

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

Forgách Ferenczünk

a

is

minap

II7

átpártolt az

nem tudom,

erdélyihez,

hogy

nem válik még mindig kétséges a királytól való elpártolása. Hasonló elpártolások nem szoktak az ember vágya szerint teljesülni, gyakran még a kés bánat is hozzájárul, homlokuk meg van bélyegezve s kevesebbet a legjobb reménynyel-e,

De

díszére.

érnek

mert

mint hiábavaló sóvárgásukban elképzelték.

el,

szellemben is

de mindenesetre

várjuk be a következendket,

Wis

ír

(1569 január 7

Hasonló

Albert portai követnek s Mihály fivérének és

—

Nálunk

19-ikén).

Wisnek,

írja

—

itt

nálunk Magyarországon megismétlik a régi lázadásokat. Ezeket

Forgách Ferencz

volt váradi

püspök és Gyulafíy László kezdték

meg, egyik se ér annyit, hogy egy

Mások fell

ják.

is

beszéltek

kis tavacska vizét fölzavar-

még nem

de

ilyesfélét,

bizonyult

igaznak senkirl.'^ Istvánfi úgy itéli meg tettét, hogy felháborodott lélek eltévelye-

ggös

désével,

vágyásból

Az ban

és ostoba

nagyra-

történt, (xxiv. k. 332.

lefolyása

átpártolás r

kizárja,

-J

hogy

vegyünk

melyrl

az érdekelt

tétes felfogására

hogy Forgách

azon-

,

Habár nehéz

fel.

maga

vagyunk

ISTVANFFY MIKLÓS NÉVALÁÍRÁSA.

61.

egyéni

teljesen

okokat

1.)

Ítélnünk

is

hogy

róla,

hogy

átpártolása

politikai

álláspontját

vett

volt

rajta

el

midn

pártolója volt, a gondolat

'9

át.

Jelleme

Összes

mnk.

nem

Nem

tehetjük

fel

politikai pályá-

múltját

feledve,

megtagadva, családja évszázados hségét

tle

Erdély visszaszerzésének

eredt.

A

tésével a török hatalom kizésére törekedett.

ment

mint kortársai

úgy,

lelkesítje

ert,

elhagyva, átment az erdélyi udvarba.

ers

felett,

mégis annyit kimondhatunk,

nem ítélend

a legridegebb önzés a kapzsiság

tett

hallgat, s pusztán a kortársak ellen-

utalva,

legtöbbjének önérdeket hajhászó pártoskodása.

ján,

oly

magyarság

Most pedig Erdélybe

tudott középúton haladni, de

ix. k. 262,

27,

272.

1.

egyesí-

nem

kicsinyes

SZABÓ LASZLO

Tehát nem

lelkesedett.

czélokért

hogy püspöki

oly czélt véve tekintetbe,

Nagyon

szerezni.

téves

törekvés

átpártolását

birtokait akarta vissza-

mert Erdélyben a

volna,

lett

szempontok ekkor nagyon

vallási

megítélni

lehet

alá voltak rendelve az állam

érdekeinek.

Miksa király trónralépésével az országra nézve káros válto-

Az udvarban él magyar furak

zás állott be.

ságot tapasztaltak a király részérl,

is

bizalmatlan-

tanácsosai pedig a nemzet

megkárosítására törekv politikát honosítottak meg.

A

változott

meg a teret jellemének s tehetségének megfelel mködésre, késbb pedig nem akart azokba belenyugodni. Nemzeti érzései nem engedték, hogy hazája ügyeit feled aulikus legyen. Az udvari politika irányát ismernem

viszonyok között Forgách

találta

Ez

hette, betekinthetett a titkos tervekbe.

mely miatt mások

elhagyták Miksa hségét. Kortársaival való

is

gyakori érintkezés, a király fájdalmas

helyzete,

a

t

is

faj

a nemzeti

Méltatlanba helyezte

udvarában

tapasztalta, s

alakja,

a haza

színváltoztatásai,

anyagi

mindez hozzájárulhatott elhatározása

Lehet, hogy a

kájának czélzata tették.

nem rokonszenves

furak gyakori

viszonyainak romlottsága, kialakulásához.

volt az általános ok,

is

a

féltése,

német udvar

politi-

eszméjének hívévé

királyság

Zsigmond

bizalmát, mint János

Báthory trónrajutásakor már beteges-

kedett, rövid pályafutása után ismét külföldön találjuk, hol rideg

reménytelenséggel

tndött

hazája sorsa

felett,

mint kortársainak

kiválóbbjai.

Mindenesetre bántotta a mellzés adással

szolgálta,

méltó

volt

is.

igénye

Az

udvart

oda-

teljes

a kitüntetésre.

A

király

azonban még csak hasonló érdemekkel biró magyarral se tötte

be a püspökséget,

hanem

lzte. Mint alkanczellár szintén

Oláh

halála

ketts oka

után

a

király

öt

kétes

töl-

jellem idegen miatt mel-

méltán számíthatott arra, hogy nevezi

volt méltatlankodásának.

ki

Midn

kanczellárnak.

Ez

a

tehát kortársai hazá-

juk sorsát fájlalva mentek át az erdélyi fejedelem hségére,

ekkor már kevesebb volt az érdekhajhászó átpártolás

—

ne

—

ítéljük

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ el

Forgáchot, hogy nemzete sorsát

mei ert vettek

modott

lelke

ment

azért

megadására

birja,

s

nem

érdekében.

hogy Miksát nagyobb

Erdélybe,

át

hízelgett

Atpártolása

sérel-

engedett eszközhöz folya-

eltt kétségtelenül nemes czél

befogadta udvarába. volt

hogy egyéni

fájlalta,

meg nem

lelkén, s ö

II9

Zsigmondnak,

János

Nem

adományok

meggyzdésbl

eredt,

hogy

nem

önérdek kielégítésére törekv pártcsere.

Forgách egyénisége

hogy

teljesen

hsége

hazaszeretete,

ellene

mond azon

felfogásnak,

ragaszkodása királyához, hogy

s

nyilvános élete önzésbl táplálkozott. Életviszonyaiból

hogy fáradhatatlan buzgósággal

is láttuk,

már eddig

szolgálta hazája ügyeit.

Atpártolása tehát onnan eredt, hogy egyéni törekvéseinek

sérelme mellett

nem

többé megfelelnek a királyi udvart,

találta

vagy a megváltozott viszonyok elismerésére nem

A király

nem

eltt többé

volt

rokonszenves alakja

volt

az a néhány

;

év, mióta Ferdinánd meghalt, meggyzte Forgáchot

már nem

erkölcsi befolyása

hiányzott

Midn

zeti

biztosítékot

ne ütközzünk

sára,

ügynek

az elismerés

is

mikor

csorbát szenvedett, féltette,

az

és

ann3'i

udvarban

a magyar törekvések elmozdítá-

nem látott meg átpártolásán. késztette,

féltésére

nyokkal megalkudni nem tudó nemzeti eszmét képvisel déssel követte lelke

hogy

alkut.

önérzete

megtámadott nemzete jövjét

oldalról

semmi

nem trt

egyéni

még

arról,

Vaskövetkezetes jelleme felismerte a

törekvéseihez.

változást, és

a régi, s most

rávehet.

A

csalódás

mint sok

t

nemviszo-

számára a

meggyzersöd ösztönzését. Nem volt

Erdélyben,

mind jobban

A

kortársát.

lelke új teret jelölt ki

a

is

és

Forgách

ez hosszú megfontolás, mely bizonyos elrelátó számítást mégis feltételez,

hanem

a

nagy embereknél szokásos gyors elhatározás.

Egyidöre nem valósultak reményei, és átpártolásának^eseményei

egyidre

De

az

hogy Verancsics

azt mutatták, új

otthonban

Rövid két év múlt

el

nem

atpártolása után,

borított a kis Erdélyre, és a

jóslata

bekövetkezett.

sokáig volt tétlenségre kárhoztatva.

mikor Báthory

új

fényt

nagy uralkodó körül csoportosuló

SZABÓ LASZLO államférfiak

els sorában

találjuk

Forgáchot

államférfiúi pályájának legfényesebb napjait.

ismerte Báthory

lelki tulajdonait és

ragaszkodott pártjához.

hamar

felismerte

is.

alatta

élte fel-

megválasztása eltt hségesen

Az eseményekbe mélyen

benne a közel

Ö

Forgách korán

jöv

bepillantó esze

nagyságát.

1

I i

62.

POZSONY.

NEGYEDIK KÖNYV

ÚJ

Magyar

Tört. Életr. 1904.

OTTHON

^^

I

I

I

63.

iksa

nem

nyeket.

CZÍMERES LEVÉL DÍSZÍTÉSE A XVL SZÁZADBÓL.

egykedven a magyar eseméfolyton növeked száma, a n3'ilt

nézhette tovább

Az

elpártolok

—

alakban mutatkozó elégületlenség

országgylésen nem akart megjelenni,

—

a

nemesség az

továbbá az erdélyi

fejedelem nagyobbodó népszersége végre gondolkodóba ejtették. Észrevette, hallgatni.

hogy nem

kellett

volna mindenben bécsi tanácsosaira

Megkérdezte két magyar tanácsosát: Draskovics György

zágrábi és Bornemisza Pál nyitrai püspököt, az elégületlenségnek.

A

mit tudtak, híven elmondták.

Sajátságos valami nemzetünk életében,

nyok nem az összetartozás

érzetét

társadalmi osztályok ilyenkor

kedtek jogaikat.

Most

hogy mi az oka

is

hogy a nehéz

ébresztették

egymás rovására

a hazai törvények

és

nem

tartja

'

415-

—

írja

meg

Forgách

—

a

töre-

fejleszteni

fogadkoztak az

esküjét s a törvényeket,

Endre király törvénye

vannak mentve hségesküjök jobban

hanem

nemzet életének egyik nehéz kor-

a

szakára hivatkoztak az elégületlenek. Széltében országban, ha a király

fel,

viszo-

alól.

hogy

Az az

szerint

k

is

föl

bántotta a németet leg-

ország

szabadságának

1-

i6'

SZABÓ LÁSZLÓ

124

megsértése miatt

De

még

a királynak

Erdélybe

elégületlenek

az

eszmecserét

élénk

átpártoltak

büntetlenül állhatnak ellen.

is

mégis némi összetartás

volt

Az

között.

az

fol3lattak

itthon

maradottakkal, egymás segítségétl várták hel3'zetük jobbulását.

Erdély állapota Forgách

nem

idejében

átpártolása

csésnek mondható. János Zsigmond g3'enge

Az udvar

csosainak akarata n3'omult eltérbe.

volt szeren-

királ}^

erélye egyedül

a nemzet szabadságainak védésében nyilvánult, egyébként helyzete volt Bécs

porta

a

és

között.

Az

taná-

volt,

országból

függ

átmentek

azonban tevéken3' szellemet vittek magukkal, mely ell János fejedelem

nem

feg3^veres

készüldésének híre

térhetett

nagy figyelemmel

eláll

elfojtják,

Mivel

Ha

azért a bécsi kormán3^

el,

mi az erdél3á dolgokkal némi

a közérzés n3álvánulását

az összeesküvés.

esemén3'ek

ismeretes

országban a fejedelemi

az

terjedt

kísért mindent, a

összefüggést mutatott.

kevésbbé

ki.

Most

úg3^

is

azért

A

történt.

érdekelnek

közelebbrl, mert az eg3'korúak Forgáchot

erszakkal

még

bennünket

ludasnak mondják

is

bennök.

Az

erdél3á átpártoltak fentartották az érintkezést az országban

maradottakkal.

Sürü levelezés

állott

fenn köztök, melyeket titkos

Az udvar kémei azonban megtudták a dolgot s a királ3-nak g3'ors cselekvést ajánlottak. Az udvar haragjának éle fleg Dobó István ellen irányult. Jól sejtették, hog3^ az elméjében fogamzott meg János Zsigmond biztatásákövetek közvetítettek.

nak

s

volt

oka

az

ország ellen indítandó

rá,

mondja

el

:

Dobónak

terve.

hog3' az udvar ellen gylöletet szítson.

dolgot a következképen

idben

hadjáratnak

Forgách

a gazdag és jól megersített Sárospatak ura, kitl

a várat törvén3'es úton

követelte mint

hogy Dobó István

bántalmazták. lefol3rása kihalt, a

eltt

Ebbl

Dobó

annak jogos birtokosa.

Perényi azonban megvesztegetett egy nemes vallotta,

a

Perén3á Gábor volt ezen

és Ferencz az

asszonyt,

férjét

nemes

ki

azt

létére

Perényi vádat kovácsolt ellenök, de a pör

meghalt.

vár a koronára

Minthogy benne családjának szállt vissza.

férfi

ága

GHYMESI FORGACH FERENCZ

Dobó

hiába

szállt

pörbe a

fiskussal,

125

mert a

Perényi

királ}'

könnyen eszközölhette a pör megújítását. Mégis folyamodott, majd tiltakozott a vár elfoglalása ellen. Miksa tehát, özvegye

által

minthogy a vár szépen jövedelmezett,

elrendelte,

hogy hajtassék

végre Dobón a nemes bántalmazása következtében beálló bün-

vagy jószágvesztés.

tetés,

a

vette,

hogy az özvegy

fej-

s

a

A

bíróság

vádlottak

azonban tudomásul

már pénzben kiegyeztek, Dobó még nem teljesí-

bár a király vádlói ellenvetették, hogy kiegyezés

tette a

föltételeit.

Dobó pedig

64.

LÉVA.

hogy a mulasztás az özvegy hibájából az ö ellenségeitl,

ügy Miksa

elé

nem

került;

ítélt,

nyes.

megvesztegetve

a

állni.

hogy

föl

a bírák által egyszer

a dolgot,

mire a

már kimondott

a kérdéses Sárospatak várán kívül

a Ferdinánd király által

ságát.

királ}'

ítélet

Léva

továbbá Göncz és Telkibánya birtokáról mondjon

Dobó azonban nem

A kétes

közvádlók a fiskus érdekeinek meg-

Erre Dobót a poroszlók elfogták. Szabadulásának

az volt, les,

hogy

eredt, ki

akart a föltételeknek helyt

óvására sötét színben terjesztették

úgy

azzal mentegetdzött.

érvé-

föltétele

és le,

Vég-

s hog}-

neki adott 30.000 aranyat fizesse vissza.

akarta ilyen drága áron megváltani szabad-

Cselt tervezett tehát; szolgáit felvilágosította a történen-

SZABÓ LASZLO

126

ruhájok

dökröl, fegyvereket rejtett

nek

maga,

kapujához,

Azok

Ez

haza ér/

az

volt

mennek

elre

törje-

város

a

mint a város nyájának csordása, minden

kimenekül Pozsonyból,

nélkül

baj

esetén.

fölfedeztetés

utat

hogy erszakkal

alá,

s

váltott

lovakon

gyorsan

mely miatt Dobó az összeesküvk

ok,

élére állott.

Pozsonyból Léva tetésbe

—

lépett

felé

menekült Dobó. Nemsokára összeköt-

bizonyosan az erdélyi átpártoltak

János Zsigmonddal, kinek felajánlotta szolgálatait

hogy gyorsan

fejedelmet,

országát. Erdélyben a terv kivitelét azért a fejedelem

támadja

felkészüldve

nem

—

útján biztatta

s

a

meg Miksa

tartották lehetetlennek,

1569 márcziusában Bocskay Gergelyt küldte

Dobóhoz, hogy a dologróltanácskozzanak.

Egyben íJiV^'WVX

lotta,

^

^jLj'^

tartás

azt

is

aján-

hogy nagy

titok-

mellett

lépjen

Balassa Jánossal levélbeli érintkezésbe.

BALASSA JÁNOS NÉVALÁÍRÁSA

65.

lassa

megelz

év elején

sének híre

elterjedt,

és Balassa 1569-ben

megbeszéljék.

Dobó meg

A

A

már

Baa

mikor János Zsigmond készüldé-

Í1568),

Dobó Dobó menekü-

hasonló ügyben fordult a fejedelemhez.

már

már Léván

után

lése

pedig

jó

ismersök

találkozott

találkozás

után

voltak.

Balassával,

Zólyom

hogy

felé

a

teendket

indult

Balassa,

Szerencsre.

király vádirata szerint Balassa a Liszkovicz melletti

erd-

ben (Zólyom és Végles közt) Balassa Farkassal és annak

Nagy

Miklós

nev

helyzetet, lesz

ügyes

hogy Miksától semmiféle

más úr után

dött, a

nézni.

találkozott.

jót

417-418.

1.

rábízta

sem

Föltárta

eltte a

lehet várni többé, jó

Miután Balassa és szolgája megeskü-

legszigorúbb titoktartást Ígérve,

Nagy Miklósra '

szolgájával

a

ket

Hagymásinak

is

beavatta a tervbe.

szánt

fontos

levelet,

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

Nagy

vigyázatra intette,

megtanította

levelet,

ha esetleg elfognák. Nagy

helyre;

Hagymási pedig

a

I27

arra

elvitte

a

elolvasása

levél

hova

is,

tegye a a

kijelölt

vele

együtt

levelet

után

Erdélybe ment Békés Gáspárhoz, kinél Csáky Pállal együtt a fontosabb ersségek ügyét beszélték meg,

mentek

A

át.

majd a fejedelemhez

tanácskozás eredményét levélben tudatták Balas-

Nagy szerencsésen megvitt. Balassa újabb levelére Hagymási maga ment el Erdélybe, s azt az üzenetet hozta,

sával, melyet

hogy a háborút

A venni,

a

következ évre

(1569)

dolog azonban csak akkor kezdett komolyabb fordulatot

midn

1569 márcziusában Bocskay megérkezett. Szeren-

Dobó idközben megnyerte

csen jöttek össze az érdekeltek.

ügynek Homonnay Gáspár, tehets a terv

határozott alakot

küldtek Erdélybe,

meg

fölvidéki

hogy

esküdtek,

is

meg

Ördög András Szerencsre

Kismarjára,

Székely szolgája Gyulaffival

volt.

talán

s

bizonynyal tudott

és

és

Szorosabb

már

rríár

Kenderessy

írt

Hallomás után a

királ}^

leírta

szívében

lalkozókat.

is

Bocskay

ekkor

szereztek

róla

vitték a leveleket

amaz

Bocskay,

emez

a viszony az erdélyiekkel,

Forgáchcsal

is,

a

minden

ki

a dologról.

Az udvarnak azonban elején

lett

ekkor

Ekkor

is.

hséglevelet

terjesztése.

Szabó Domonkos Munkácsra,

az

a fejedelmet támogat-

eszme

az

György, Pekry Gáspár, Székely Antal tudomást.

nemest

vádirat szerint

a

öltött,

Szélesebb körben indult

ják.

határozta a fejedelem.

jó

István

kémei voltak. Már 1569 február királynak

a

az

összeesküvésrl.

szándékukat, hogy «ne csak papiroson, de

nemes hírében

Ajánlja a királynak,

álljon».

hogy

a

Jól kiismerte a vál-

nagybeteg Dobót fogják

meg, mert máskép elmenekül. Miksa tudomásul vette Kenderessy tudósítását

A

s

Rueber,

kassai

hitvány hizelg ekkor

sette Balassa

aljas

kapitány

figyelmébe

tettre határozta el

ajánlotta.

magát.

János pecsétjét, írását utánozva, levelet küldött az

nevében János Zsigmondnak és Békésnek, melyben lotta

szolgálatait,

használja

fel

Kivé-

az

tanácsot

alkalmas

adott

fölaján-

a háborúra, buzdította,

pillanatot,

hogy

mert hadserege láttára a

SZABÓ LÁSZLÓ

128

magyarok tömegesen

melléje állnak.'' Krusith terve szerint

Horvát

Nagy

Miklós)

Miklós, Balassa Farkas szolgája

vádirat szerint

(a

Erdélybe, a választ pedig Bécsbe, azt hazudva, hogy a

vitte el

fejedelemnek szóló levelet a két Balassa

kába a Végles

melletti

vádirat

merítette

a

dologról,

írt

nevében

hamis

mogyorós berekben. Ennek eladásából

már

említett

állításait.

sógorának, Bocskay Györgynek, leveleket

elismerte s Balassának levelét.

tette a csizmája sar-

Erdélybe.

írt

els dolga

Miksa elfogadta az

volt

Balassa értesült

hogy

a

valaki az ö

János Zsigmond

ezt

Bécsbe vinni a fejedelem Balassát nyugodtan haza

igazolást,

bocsátotta.

A

megbocsátás azonban nem

meggyzdésbl

Mikor az országgylésnek kezddni

66.

tettük,

eredt.

már

kellett volna,

emlí-

RADÉCZI ISTVÁN EGRI PÜSPÖK NÉVALÁÍRÁSA.

hogy Miksa aggodalommal

vette észre a

nemesek tüntet

távol maradását. Tanácsosai javaslatára elhalasztotta az ország-

gylés megnyitását

s

külön biztosító

rendeket az országgylésre.

Dobó

levelekkel

Miksa az országgylésen keser fájdalommal

meg

a

azonnal elfogatta.

hogy is

vizsgálja

hivatkozott,

meg

a

komolynak

elmentek Pozsonj^ba.

látszó Ígéreteknek,

emlékezett

hívta

és társai hittek a

szavakkal

telt

már említettek hálátlanságáról s a hteleneket Dobó és Balassa többször írtak a királynak,

meg

ügyöket,

melyet

a

ítéljen felettök.

börtön

csak

Dobó betegségére

elviselhetetlenebbé

tett.

Pedig ö rá nagyon vigyáztak, minthogy felesége közremködé-

már Erdélybl egyszer megszökött. Rotkircher

sével

kapitányok -

A

külön

hamisitá.st

utasítást

n3^ertek

Forgách Simon fedezte

fel,

Radéczi

mint ö

maga

váradi írja

és Pflug

püspöktl,

Korgách mvében.

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ kire a. foglyok bízva voltak. éjjel

a

I29

r

Nappal csak két

volt mellettök,

Dobó kamrájában kett

beteg és köszvényes

Balassa mellett egy. Ajtóikat mindig nyitva tartották.

nem

látogatást tést.

fogadhattak,

Nyilvánosan

mehettek

az

étkeztek.

rnek

nem

kamrájukból

átvizsgált

Jól

Magános

érteni kellett a beszélge-

mert a kevésbbé megersített várból

ki,

maradt,

könny

lett

volna a menekülés.

1569 végén megszerkesztették a vádiratot,

melyben 13 pontba

foglalják össze

emhtetteken kívül az

sr

sógorával

az elfogottak bneit.

levelezést folytattak.

gatandók jegyzéke.

A

már

köztük van, hogy Gyulaffyval, Forgách

is

Hosszú

sort alkot a kihall-

Köztük van Forgách Simon

Megemlékezik a vád az egyesek bneirl

és

Imre

is.

;

mint

fötanú az aljas jellem Kenderessy szerepel, a kirl ekkor

még

nem

külön-külön

bizonyosodott be hamis eljárása.

Forgáchnak Erdélyben. 'zott

is

ezalatt

meglehets egyformaságban

Eleinte szokatlan volt élete,

viszonyok között

találta

magát.

A

új

teltek napjai

körn3^ezetben, válto-

nagyon elzéke-

király

nyen fogadta, nagy elnyt várt a tudós államférfiú átpártolásából.

A

azonban nem tudott megbarátkozni, kivéve az

környezettel

egy Báthoryt,

ismersök

is

ágon

anyai

ki

volt,

azonkívül

régi

el Békés uralmát Forgách tehát még elvben sem

alattomban készítették

s

János Zsigmond halála esetére, egyezhetett

is

Békés Gáspár és párthívei a bécsi udvar

voltak.

oltalmát keresték

rokona

meg velk. Az

átpártoltak javarészével

is

Báthory

híve volt, tle várta a szomorú állapotok megjavítását. Érdekes tudósítást közöl az erdélyi udvar életébl Radéczi váradi püspök.

1570 január 29-ikén

Ferencz

nev

stantinápolyból,

titkáról vitatkozik

kivitelét,

neki

hadat

hogy valami Gurgurics

megszökött

fogságából át

Kon-

egy hónapig

A fejedelem Forgáchcsal a szentháromság — írja a püspök — s minthogy a szultán

(János

üzent

Gyulaffy szakállat Magyar

királynak,

a

katona

azután Thráczián és Bulgárián

Erdélyben idzött.

megtiltotta

írja

szigetvári

Tört. Eletr. 1904.

Zsigmondnak) Isten

növeszt

;

fiának a

és

katona

a a

tervbe

vett

háború

szentháromságnak.

kérdezsködéseire ^7

azt

SZABÓ LÁSZLÓ

130

hogy

felelte,

sors

a

meg

Erdélybe, azt

és

a

németek miatt ment

kicsin3^es

rosszallotta,

hogy

a török

át

megaka-

szultán

dályozta a háború megkezdését. Kevés ideig hallgatagon nézett

maga elé, azután l3Tán oszlatta el fájdalma esküvk elfogását általában nehezteléssel szászok hallgatnak.

kitörését.

Az

fogadták,

csupán

meg

Gicz}^ azzal okolta

össze-

átpártolását,

a

hogy

adományokat. Kamuthit és Forgách Pált

hiába kért a királytól

nem látta. Az átpártoltak szolgái pedig kilátásba helyezték, hogy még a tavasz elején visszatérnek a királyhoz. Külön bizottságot is kiküldtek már az összeesküvk ügyének az említett katona

megvizsgálására, amikor Balassa váratlanul megszökött börtönébl.

1570 márczius 9-ikén este nyolcz órakor a kiszolgáló

menni Balassa börtönébe, de a rab nem engedte szokásos kilencz órára végzi. Azalatt

a mikor

hivatkozott,

benn egy félrees hely

a bizonyosan neje

által

fiú

talált.

Rotkircher éppen vacsoránál

ült,

levelet

függesztve,

bezárta

Radéczi az

rök

hanem

a

magánimádságait

odakészített hágcsón leszállt, azután lóra

gyorsan elvágtatott. Mikor a

Balassa

be akart

lyukat vájt a falba,

fölött

ült és

tették.

fiú

be,

írt

maga

reihez után

visszatért, üres börtönt

mikor a dolgot

az

börtöne

azt

s

ajtót,

azután

jelen-

ajtajára

elszökött.

rab megszökése miatt,

mulasztását okozta a

azokat Rotkircherrel együtt elfogatta. Szökésével súlyos-

azért bította

Dobó

helyzetét, kit

nak tudomása

volt

jük,

hogy némi része

sem

lehet föltennünk,

most annál jobban riztek.

st

összeesküvésrl,

az

Forgách-

'

bátran

föltehet-

Már álláspontját tekintve, hogy egykedven nézte a dolog fejldését, is

volt

benne.

mely Erdély állapotára olyan fontos befolyással egyénisége mindig a tevékenységet kereste,

arra erdélyi tartózkodása kezdetén. GyulaíTy

Forgách valószínleg az

Ígérkezett.

s az

id

srn

Forgách

alkalmas volt levelezett

a

fbbekkel,

s

tudomást.

Különös valami, hogy az összeesküvés fölfedeztével

jónak

látta

mégis,

levelében,

irta 3

Tört.

Tár

hogy mentegesse magát

hog}-

1879,

útján szerzett a dologról

tudomása sem

672 — 706.

1.

cs

volt

Forgách 417 — 422.

a királ}' dologról.

a I.

eltt.

Azt

Levelére

GHYMESI FORGACH FERKNCZ

Trautsohn

1570 deczember

ii-ikén

felelt.

131

Azt válaszolta ura

nevében, hogy Miksa Forgách mentegetödzö levelét megkapta,

de a kezei közt lev,

különböz

67.

emberekhez

BÉKÉS GÁSPÁR.

iratok megczáfolják mentegetödzését.

Egyébiránt

királynál lehetleg mindent megtesz érdekében. ^

okát

adni,

hogy miért

4 Tört. Tár,

1879, 702.

izgató

intézett

Ígérte,

hogy a

Valóban nehéz

mentegetdzött Forgách az amúgy

1.

17'

is

SZABÓ LÁSZLÓ

132

udvar eltt. Alig

ellenséges

nem tle

iratok

mvének

A

tést. el

inkább

is

királ}^

lev

Ez azonban nagyon kétséges, mert

eredtek.

szelleme

hogy a

remén3^e,

lehetett

bár meglehet, hog}^ a királynál

jó indulatát megn3^erheti,

ellenkezre enged következte-

az

dolog lényege egyébként

hogy

az,

a király

mentegetdzését, azért a két ember lelke

nem

fogadta

még jobban

(

elvált

egymástól.

Néhány hónap

znek

küzdte

föl

Békés Gáspár a legfbb

alatt

Számításba

magát.

János Zsigmond halála után het.

A

A

szolgálatot

király jónak

tehetett

lépett vele,

Békés

látta

ers

magyarországi szövetségesek után ki

az udvar eltt.

az

is

volt,

lehetne

betegesked

törekvésük meg-

támogatását,

mivel jó

pártja volt Erdélyben, tehát nézett.

Ilyennek

ígérkezett

összeesküvés elárulásával jó nevet szerzett

Bocskay György

Kenderessynek 1569 november végéig már fog-

elfogatta

nyarán Erdélybe küldött szolgáját

ságban

a

udvarnak, ha támogatásával elnyeri a

az

fejedelemséget. Békésnek pedig

Kenderessy,

politikai ténye-

hogy

koczka jobbra vag}^ balra dl-

a

udvar érintkezésbe

bécsi

egyezett.

vette,

s

amikor Békésnek az a gondolata támadt,

saját

A

érdekében használni.

ból visszaadta szabadságát

azon

feltétel

fejedelem alatt,

A

udvar szolgálatába szegdik mint kém.

hog}'' föl

megbízásá-

hogy az

erdélyi

halálos beteg

ember

készségesen megigérte. Békés azután elküldte ura után. ígért a szolgának tizenkét faluból

álló

nemesi birtokot, ha Kenderess3^t

ráveszi az átpártolásra. Buzdította, figyelmeztesse, milyen iránt,

míg

hálátlan

a

hogy

beszéljen jól a lelkére,

bécsi udvar az ö

a fejedelem javai visszaállítását,

st

szolgálatai

újak adományo-

zását helyezte az átpártolás esetében kilátásba. Kenderessy volt elrelátó politikus.

nyös alkalmat.

Nem

Ahel3^ett,

támogatott Békéssel,

tudta kihasználni a kinálkozó

hogy kezet

el-

az

udvartól

csábítással

vádolta,

fogott volna

a bécsi udvar eltt

nem

akihez színleg jó volna csatlakozni, ha a király beleegyezik. így saját

elnyére

akarta

Békés helyzetét kihasználni.

azonban nem igen tördött Kenderess3^

Az udvar

kicsin3'es szolgálataival,

i

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

Békés tervét nem

már

szolgálatában

az

Az udvar

A

nyitni.

el,

áll

nyíltan pedig

Elrelátható

volt,

hogy

vallotta be,

Békés a béke létrehozásával akarta meg-

útját

megtette.

nem

a csábítgató.

királyt körülhálózta beszédével,

1570 január i-jén

lincselte.

mégis

ejtette

133

a

akaratát teljesen

lebi-

rendek összegyltek Medgyesen.

hogy Békés indítványa nagy

vihart idéz el,

Hosszú és heves szóvita után

elhatározták,

hogy Miksához követet küldenek a béke megkötése érdekében. A feladatot azonban senki sem akarta magára vállalni, minthog}'' akaratával ellenkezett,

a szultán

másrészt

János Zsig-

féltek

Skp ^^7^ 68.

mondtól, a

Továbbá

KENDERESSY ISTVÁN KÉZÍRÁSA.

mindenben Békés véleménye

a házasság ügyét

fejedelem felelt

ki

is

gyönge egészségét

volna

jC(pyoc*rnyf

meg mindakét

rendbe tekintve,

szerint

kellett

volna hozni, de a

a király

párt igényeinek.

intézkedett.

A

felesége

követség

nem

elinté-

zése tehát mintegy kényszerít alakban Békés vállaira nehezedett, a ki örült neki,

legalább alkalma nyilt a közvetlen érintkezés

megkezdésére az udvarral. Miután Miksa április

1 2-dikén

elindult Gyulafehérvárról.

biztosító levelét vette,

A

király parancsához

mindenhol ünnepi díszben fogadják, az ország határán pedig ágyúkat is elsütnek tiszteletére. Április végén hozzá csat-

híven

lakozott

Conarsky Ádám is, Zsigmond Ágost lengyel

király követe.

SZABÓ LÁSZLÓ

134

nem

Prágában

tárgyalták

speyeri gylésre

sietett.

Németországba,

béke

a

A

mert

ügyét,

meg

ott kötötték

számoltak

A

meg

követek

a

levelet,

a

mely hivatva

a békét,

De nem

esküdtek megtartására.

is

volt a

Megírták az ok-

gyámsággal.

a török

le

király

követek az udvarral együtt mentek

ország viszonyát állandóan szabályozni.

két

a

béke hírére Szelim követet küldött Lengyelországba és

Az

Erdélybe.

Csáky Mihály tolmácsolta a

erdélyi követ szavait

fejedelemnek. Intette a szultán a köztük fönnálló viszonyra, óva

tervbe vett

a

intette

házasságtól.

Harmadik követe Franczia-

országba ment, hogy a király nvérét nyerje

A

nejéül.

el

János Zsigmond

hogy a

szultán nevében intette Miksát,

fönnálló béke-

pontok szerint nem szabad a fejedelemmel tárgyalnia.

már nem

azonban

szeptember

közepén

Békés

félbehagyni.

lehetett

miután magánügyeire

detését, s

visszatért

is

A

dolgot

befejezte

kül-

biztatást nyert az udvartól,

Erdélybe.

Minthogy útközben

megbénult kezére és lábára, a fejedelem az ö házába hívta össze a

három nemzet

Csáky Mihály

tanácsát.

megfontolás

elfogadta a béke elterjesztett pontjait, esküt ajánlott. mellette voltak, helyeselték szándékát.

egyezett

ki oly feltétellel

a

birtokait

megigérte. azért

összefér-e állt

a

latták

az

el,

hogy

hozzájárulását,

üdvös

vájjon

lesz-e,

a szultán kibékítését bizonyosan remélik

lobbantották

dologhoz szóltak,

Szelim

ellen,

—

Forgách.

írja

örségét tenni

ennek kivívását

így

ország törvényeivel? Békés pártjának érdekében

körülmények között a

fejedelem

béke szentesítése; az ellenkezk aggodalmait azzal osz-

szemökre

lett

A

legkevésbbé a béke tisztaságában,

bízott a

ahhoz kötötte

volt Báthory,

béke megkötésébe, ha Szatmárt és

a

németek visszaadják.

Forgách

Óvatosabb

nélkül

Párthívei

a

is

önz

csak

ellenfeleiknek,

szempont

azt

hogy

vezérli

hajtogatták,

de a haza megvédésére

ket.

;

e mel-

ilyen

fontos

Ha

valamit

hogy védekezzenek

éppen nem gondoltak

Minthogy azonban a Békés-pártiak

a

várak

Miksa hségére esketni kezdték, nem lehetett jobbat béke elfogadásánál.

Üjra

megkezddött

az

erltetett

I

\

I

SZABÓ LÁSZLÓ

136

alkudozás, hogy ki vállalja

delem

attól félt,

el

A

a békepontok közvetítését.

hogy Békés nem

bírja

az

ki

feje-

fáradalmait.

út

Érdemei elismeréséül szépen felkantározott lovat küldött neki

Minthogy az elkelk közül senki sem akarta a követ-

ajándékul.

séget elvállalni,

fejedelem

a

alsóbbrangúakat kezdett

biztatni,

minél inkább húzódtak tle, annál jobban. Mert János Zsigmond

megelégedett volna ugyan az eredménynyel, de Békés sehogysem, azért a fejedelemnek

félelmes volt

A

át

volna

lett

Hasonló mértékben

elég.

Csáky Mihály befolyása

is.

bizalom tehát kényszerségbl újra Békésre irán3atotta a

fejedelem figyelmét. el

sem

Könyörgött

hogy legalább

neki,

szorongatott helyzetében, ilyen nagy

tett

ne hagyja

dicsségét ne engedje

másnak. Békés szokása szerint mennyre-földre esküdözött,

hogy még

járni

sem

tud,

mindennapos könyezve távolléte

látogatásának

elvállalta

kényszerít

hatása

rendelt

nem

se

engedje

kellett tartania,

a

vette,

madnapján speyeri át,

a

kívüle

miatt

elindult

gylés

k

is

hogy

A

fél

meg-

rávette,

is

ne higyjen

öccsének meghagyta,

fejedelemhez.

jól fölszerelte

és a drága

kiválasztott

hogy

az

Gyulay

két udvari orvostól

magát lovakkal, drága

g3^öngyökbl

álló

ajándékot magá-

nemesek kíséretében karácsony

Kassán keresztül Prágába,

óta tartózkodott.

minthog}^ a zord

menni,

végre

prémekkel és pénzzel, továbbá a jegyes számára

viend prémekbl hoz

király

mert hívei voltak. Miután így minden lehet

eshetségrl gondoskodott, öltözetekkel,

ilyen

a

s

ellenpárt vezéreit (a két Báthor3^t, Forgáchot, Bánffy Pált,

Mihályt) be

az út

el

alatt

hsége még arra és

hogy másokkal ne igen barátkozzék, hogy

Az udvarba

s

adományozzon, mert

távolléte alatt igazságszeretete

senkinek.

telt

csak arra kérte urát,

tisztséget,

Mikor a fejedelem megígérte,

gylölik.

fáradozott

eleget

Néhány nap

senkinek tisztséget ne

alatt

hogy

a

nézv'e.

Közben betegsége enyhült

kínos bizonytalanságban.

tle,

hogy már

veszélylyel járna rá

halálos

A

idben nem

átmentek a városon.

a hol

har-

Miksa a

rendes útvonal Krakón ment

volt

A

tanácsos

rövidebb úton

várt ünnepélyes fogadta-

FORGACH FERENCZ

GHYJIESI tás

elmaradván, siettek útjokat

folytatni,

s

137

még

január közepe

táján a kitzött helyre érkeztek.'

Forgách tehát

zárva az udvarból. János Zsigmond

ki volt

pedig szívesen beszélgetett a mély tudású történetíróval, fleg vallási

kérdésekrl.

kedett

a

A

1570 február 25-ikén

Tubero mvének nála látott

közel

igazságokról,

vallási

idben már ersen

fejedelem ezen

állott

elhagyásához.

Benessa Péter megküldi a fejedelemnek

letisztázott másolatát,

Raguzában

hite

kétel-

s a fejedelem

melyet 1569-ben Forgách

számára megrendelte. Az

átpártolt történetírót a fejedelem szívesen fogadta,

?_^J*»— 70.

^

^-:

még

1569-ben

-^-^^f^^i-^^

J*

KRAKO.

neki adta a híres kolozsmonostori apátságot, azonkívül a királyi

tanács

tagjává nevezte

vette az erdélyi

udvar két pártjának irányát; minthogy a

tikai

semlegesség hálátlan

zott

Báthoryhoz.

fontosságát, azért dett.

Mint ügyes politikus hamar észre-

ki.

Békés

állapot,

teljes

észrevette

befolyását

teljes

poli-

elhatározással csatlako-

Forgách állásfoglalásának erejével

gyöngíteni

János Zsigmond életében a két párt harcza

töreke-

elfojtott

volt,

szorítkozott. Az csupán egymás befolyásának ellensúlyozására másik párt egyes pohtikai eseményekbl hol az egyik, hol a az is, hogy fölülkerekedésére lehetett következtetni, de látszott 5

Forgách, 442—450.

1.

18

Magyar

Tört. Eletr. 1904

SZABÓ LÁSZLÓ

138

nem

a másik párt

engedi át küzdés nélkül a harczteret.

Ol3'an

megvillanás volt minden fontosabb esemény, mint a nyári zivatart

megelz

mel3"bl annak kitörésére következ-

villám fén3^e,

tethetünk.

A

csak akkor

pártharczban

Forgách

eltávozott Erdélybl.

sához

már Már

testáns

is

birtokára,

volt

s

a

fivérei

század szellemét,

adatokat gyjtött megírandó

aki

többször

vallás szempontjából.

megvolt az emberek

között

meg

itélné

jól

a

hogy

így történt,

s

higgadt-

mveltebbek

a

meg egymás

hajoltak

tisztelettel

eltt.

Nem

A meggyzdés

a

meggyzdése

Itt

merev határokat vonna az emberek

is

bizon3'os

Komjátiba.

említettük ugyanis, hog}^ atyja pro-

sága akkor is

említett

mindnyájan.

közé tisztán

akkor

megszokott foglalkozá-

utazott családi birtokára. Il}'en eset

is

érdekes dolog történt.

meg3'ei

amikor Békés

május és szeptember között, hogy elment a nógrád-

volt 1570

XVI.

il3'enkor

látott: okleveleket kivonatolt,

munkájához. Közbe haza

be szünet,

állt

a

vallásos

Forgách testvérek

szépen összefértek a vallásbeli különbség daczára

is,

Simon

is

és

Imre amellett buzgó protestánsok voltak, Ferencz pedig nem habozott,

ha

meggyzdésének

vallási

kifejezést

kellett

Hittudomán3'i képzettsége mellett jó vitatkozó képessége

Zsigmond

azért kedvelte János

felfogásuk

még

teljesen

eltér

urával szemben

is

ügyeknél

013^

Határozott

kifejezést adott.

dönthet elnye mégis, hogy

a

is volt,

a vele való eszmecserét,

is

volt.

adni.

megg3^zdésének

Munkájának meg nem

kell tárgyilagosságot a

nemesen megrzötte.

noha

vallási

Fáj neki az ország politikai

megoszlására bekövetkezett vallási megoszlás. Ferdinánd utolsó szavaiban ezt a fájdalmat

hanem

szerencsétlen

érzelm.))

Nemes

fejezi ki

sorsom

és

szívére mutat

:

«Nem az,

a

munka

hog3^

Miksa

azonban,

hogy

tett

tönkre,

lutheránus

fivérei

vallási

nézeteirl sehol sem emlékezik meg. Pedig Simonról 1569 május 15-ikén

is

azt írta Verancsics a királ3mak, hog3^

erszakos

eret-

nek, ki az egri káptalan tagjainak házaiba szállásolta a katonákat, a plébánost és egyházfit kizárta a

ftemplomból, azonkívül

a

I

CHYMESI FORGACH FERENCZ birtok,

jövedelmének

prémi püspöknek

Még

felét lefoglalta.

írt

í39

ezen ügyben már a vesz-

jöjjön a király a szorongatottak segítségére/'

is,

kassai fkapitány korában oda vetdött Forgách Simon-

hoz Huszár Gál vándor könyvnyomtató. Forgách Simon pártfogásába

vette,

s

csak

Verancsics üldözését és tiba

fogságot kikerülte.

a

a hol nyomdáját berendezte.

került,

gatást Forgách Imre vállalta

Késbb

védelme

az

Forgách

is

lett

ott

jött,

mindvégig

lelkes

lakott.

hitújító

volt,

a

találta

a következménye,

könyvnyomtatót

a

illette s

hogy

bántal-

birtokáról kizte.

Nem

Huszár vissza többé Kom-

térhetett

Ipolyi

Arnold

resmarty Mihály,

késbb

védelmet és támo-

még Nagy-Idán

Forgách

Mikor

Komjátiba

aminek az

játiba.''

Komjá-

Valahogy összeszólalkoztak,

Huszárt.

makkal

A

Késbb

1580 október g-ikén a

zsinatra.

1570-ben

ekkor

ki

gyltek egybe

alatt

prédikátorok trencséni

el,

Gimesre;

átköltözött

hogy

befolyásának köszönhette,

az

azt vélte (Ve-

54.

i,

L),

hogy

a

Forgách Ferencz bíboros

élt

71.

JÁNOS ZSIGMOND CZIMERE.

a történetíró udvaí^ában nevelkedett s

behatása folytán

az

színtlen,

lett

katholikussá.

A

nem

föltevés

való-

mert megtérése oly homályba burkolt, mint a

ténetíróé, a szülei háznál

tör-

nem

pedig a már emhtett okok miatt

történhetett, hiszen anyja, Pempflinger Orsolya, az újító Pempflin-

Márk,

ger

nagyszebeni

királybíró

leánya

volt,

atyja

pedig

Forgách Simon. Vallási- meggyzdéségének erssége mellett pályája elején Oláh pártfogása, késbb Verancsics barátsága és levelei

tanúskodnak.

Az eseményekben

annyira fontos 1571-ik év elején

kozás volt tapasztalható. 6 7

Katona, xxv. 67—68.

Fabó A.

:

Az emberek nem

igen

ers

mozdultak

1.

Monum. Evang.

iii.

160.

1.

vára-

és Századok, 1867, 148—149.

1.

18*

ki.

SZABÓ LÁSZLÓ

140

kedvéért, mel^Te

legfölebb vadászat

vez

A

volt.

A

gylésre Székely-Vásárhelyre.

ket

idjárás nag3'on ked-

id

zord

daczára

elég

Néhány nap elleges tanácskozással

szép számmal gyltek össze. telt el

az

beteges fejedelem január i-jére hívta össze a rende-

majd megajánlották a szokásos adót.

a béke pontjairól,

Január 6-ikán a szász egyetem bemutatta hódolatát,

ajándékul

érték kupát, Csákynak 51 frt 32 d., Bornemisza Farkasnak, Forgáchnak és a többi jelenlev tanáa fejedelemnek 115

csosoknak bort,

frt

20

d.

fügét, borsot és sáfrányt,

A

érték ajándékot

adott.

ügyek tárgyalása

töltötte

gylés

A

be.

javaslat

minden

oldalról

/ /.

.

Uiévpt^ pÍ4^rKtaJ 72.

BI.ANORATA NÉVALÁÍRÁSA.

meg

ellenzéssel

Blandrata és /•

további

folyását

p^p

találkozott,

Csáky adták

lutheránus

unitaHus (arianus).

ki

lett,

A

d.

vallási

bár a tervet

a javaslathoz.

gyulafehérvári

öregségére pedig

tanácskozás helyéül

templomban

szolgáló

a

60

törvényes rendelkezéssel.

Különösen Blandrata, a y^i^^

frt

fejedelem azt ajánlotta, hog}'

az unitáriusok g3^alázóit büntessék

A

mindössze 17

nagy

vitatkozások

folytak a szentháromságról, de kevés hallgatóság eltt, annyira

bnösöknek beszédeket kisérte

—

a

találták a hirdetett is

tartott

tárg3-alást.

az

eg3'es

tanokat.

A

tételeknél,

fejedelem hosszabb

élénk

érdekldéssel

Forgách bizon3'OS borzongással

'"*

ír

róluk.

nem lehet elmondani — írja — de azt hiszem, elég, ha csak enn3Ít mondok az evangéliumot nem fogadják el, st meg szeretnék semmisíteni, emberi mnek tartják, nem is tanítják összejöveteleikben. A szentségekkel nem élnek, sem Isten telenségöket

:

a keresztséggel, úrvacsorával, se a házassággal, az asszonyokat

érzékiségök szerint változtatják.

nem

fogadják

A

többi szentséget pedig éppen

el.*^

Január végén a fejedelem hosszabb idre terjed vadászatot rendezett a szomszédos

szánokra **

9

ült a társaság.

457-450. U.

o.

1.

várak

területein.

Korán reggel

Útközben azonban a fejedelem

fén3'^es

elszé-

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

majd

dült,

A

átszállt

hányt,

értek,

I4I

megszokott négyesére. Alighogy Vecse várhoz

majd

egészen visszavonult a társaságtól.

déltájt

vadászlakoma a szomszédos teremben volt

Zsigmond apródja költsék

Ha

tette,

viszont jó indulatát

nem

kés

hideg

de azért

leli,

szerette a boro-

nagyon megsér-

kínálására,

lehetett nyerni borozás közben,

órákig együtt maradt.

éji

fejedelem hátralev napjai folyton megújuló kínokkal teltek

Néhány nap múlva

el.

meg

is

a

maga nagyon

ivott ismételt

így tehát a társaság a

A

O

étkeket.

zást.

valaki

hogy urát

jelentette,

vidáman az

el

János

fölterítve s

dult a társaság

Görgénybe, hol az

Vad azonban nem

terveztek.

akadt,

este

felé

ers gyomorfájdalmak

rei

a

várba érve, olyan és szája eltorzult

azonban Békés utasítása szerint senkit sem

bocsátottak hozzá, azt mondták, hogy csak a lába február végéig beteg volt,

a

kocsin Gyulafehérvárra ment.

ban

volt,

Itt

két napig

harmadnapra azonban (február

mosdás után szokása lomraméltó

el,

'

gyötörte.

harapdálta, úgy,

hogy két

szeme

hogy még

fejezte ki,

tzhely

szerint a

miközben betegsége

módon

már

megsznt

trhet

állapot-

könyörg

mellett a

és ira-.

meglepte es szánanyelvét

között

sem

beszélni

össze-

tudott, csak a

Végre a Teremt megkönyörült

a sokat szenvedett emberen; márczius 14-ikén az utolsó Szapolyay

Majdnem

27-ikén) öltözködés

hirtelen

Fájdalma

hétig él.

fáj.

mikor egészsége némileg helyre-

állt,

tokát intézte

pedig

fejedelem

a

hogy arcza

lepték meg,

elin-

folyó vadászatot

mellett

út

igen

nagyon kimerült a lovaglásban, a kínokban.

esemény után déltájban

az említett

éjjel

órakor

két

élni.

igazán tacitusi sorokat szentel elhunyt ura emléké-

Forgách

erényeket keresett benne, de

nek.

Fejedelmi

azért

meggyzdése

megfontolt, a

nem

hat

meg

talált,

Minden szava

szerint jellemezte a fejedelmet.

maga komolyságával

sokat

bennünket.

Ment a

hízelgéstl, s bár sötét színei részben egyoldalúak, mégis köze-

lebb állnak az emberi élethez, mint a hízelgk ideahsmussal leírásai.

a

ki

A

történetíró pártatlan szigorúsággal

mint menekült befogadta

országába.

ír

telt

a fejedelemrl,

Nem

az

alattvaló

SZABÓ LASZLO

142

kegyeletes megemlékezését

írta

évkönyveiben, hanem a

le

ténelemnek eseményeken alapuló igazságos

Ítéletét.

Valami hihetetlenül rossz viszonyok között anya és

fiú

uralma

rosszul nevelte,

együtt

kérték,

is

Amaz

alatt.

sohasem

szabados

hogy szoktassa hozzá

fiát

élt,

pedig

fiát

az ország rendéi

a tanácsokhoz,

azon okból,

csak

okos férfiakra bízza nevelését,

volt az ország az

életet

ámbár

volt rábírható,

tör-

mert az

hogy ural-

kodást önmagának akarta megtartani. így rossz gyerektársak, romlott élet lengyelek közt nevelkedett

s

föl,

ilyen volt élete

mindvégig. Tanítóinak könnyelmségét, tudatlanságát és iszákosságát bort,

sajátította

els sorban. Annyira

el

hogy ágyában

is

Ennek

a

sajátított

el.

emlékeztehetsége szokott,

hogy

vele

volt

éjjel,

szenvedélynek

úgy

vitatkozott,

végén mind

volt,

szintén

romboló

tagjai épségét élete

alig

a jéghideg

szerette

a mit

anyjától

hogy

hatása,

mint a gyermek

Hom-

elvesztette.

loka alacsony, szemei kicsinyek voltak, karcsú termet, szakálla ritka,

tartása.

Mindezt szerencsétlen sorsa azzal tetzte be,

elvetemült

ember közé

volna kiválogatva.

jutott.

Csáky Mihály

benne,

uralkodott

is

nemcsak arra

rajta,

volt

maga-

hogy három

Mintha az egész világból

és nagj^avágyásból rontotta.

táplálta

lehetett számlálni az eg3^es

Arcza szomorú; idegenek eltt tartózkodó

szálakat.

bl

meg

vörhenyes szín, majdnem

lettek

kanczellár, volt pap, irigység-

Békés Gáspár a kegyetlenséget ösztönözte,

a

mire

akarta,

de

akaratának sohasem mert a fejedelem útjába

meg a két Báthoryt, hogy Békés ki nem végeztette ket. Az elkel családokat meggylöltette a fejedelemmel, hogy távol tartsa ket az udvartól. Senki sem volt az országban, a kit szóval vagy tettel meg ne sértett volna. állni.

Isten oltalmazta

Harmadiknak Blandrata

csatlakozott hozzájok.

annyira a hatalmon érezte magát,

esküdött.

A

Nagybánya

járatkor váltig ersítgette,

az

ember

hogy Brassóban nem akarta

a halálosan beteg fejedelmet gyógyítani,

meg nem

Ez

és

míg az

Kvár

hogy az egy

unitárius tanokra

ellen intézett

Istent

had-

hivk nagy gy-

zelmet aratnak, mert megígérte, hogy az ö tanítványai csodákat

SZABÓ LASZLO

144

— Hasonló

fognak mvelni. Azért olyan szerencsések a törökök. vallási lelkesedéssel buzdította övéit

Karácson Gergely Szolnok,

Debreczen és Szent-Miklós ostromakor.

—

golyója.'"

De rajtok

is

fogott a török

Folytonos rábeszélésével elhitette a fejedelemmel,

hogy a tévtanok elfogadása képezi jövend boldogságának ját.

Annak,

a ki azóta a fejedelemtl valami keg3^et kért, hozzájok

74.

kellett csatlakoznia.

ismét

mások

Szaniszló,

hivk

Hagymásy

át,

SZENTMIKLOS.

így tértek sokan félelembl, mások érdekbl,

a pártfogás

sokaságát.

Raguzán

alap-

reményében a tévtanokhoz Nisovszky

Kristóf stb. Most

:

már

szervezni kezdték a

Blandrata két olasz zászlót hozatott Erdélybe

katonákat és tiszteket toboroztak, de Békés

félt,

hogy

ezek összecsdítésével veszt hatalmából. Végre fölismerték egy'"

453-455-

I-

GHYMESI FORGACH FERENCZ

más

kiváló

tulajdonságait.

S ekkor

hallatlan

145

merészséggel a

közös koncznak tekintett ország megszerzését tzték véseik czéljául.

Csáky

tekintélyét,

ki törek-

Békés a hadat, Blandrata az

olasz katonák erejét vetette latba az ügyért. Közvetlenül elfoglalását

örségét Magyar

tzték

hamar

ki

czélul,

felválthatták

Tört. Életr. 1904.

a

mi annál könnyebb

olaszokkal.

Nem

Szeben

volt,

mert

alaptalanul remél19

SZABÓ LÁSZLÓ

J46

hog3'

ték,

nem

városból Érdél}' uralmát

a

nagy

lesz

feladat

megszerezni.

Tervük szánandó

nagyon ügyesen felhasználták a fejedelem

kivitelére

Kivülök más tanácsadó

állapotát.

nem

mehetett az

udvarba, a fejedelem pedig ösztönszerleg került minden

Eg3^edül étkezett. Csak a vadászaton érint-

kezést alattvalóival.

kezett másokkal, de akkor válaszolt.

Az

sétált,

melancholikus

vagy

testi

a

míg

esett,

hogy nem

beszélt,

szent dolgokról sohasem

el.

ült

egy

a ház mellett

sem

át

használt egyebet a vadá-

nem akadályozta meg.

Késbb

hívta.

olyan

lelki

szomorú-

néha sóhajtott vagy nyögött,

nj'elvét és érzékei épségét el

nem

még

betegség

a

is

Betegágyában mindig Békést ságba

nem

szórakozást

lelki

ha ebben

napokon

volt,

szemeit egy pontra szögezve,

szaton kívül,

ha egy szóval

a kérdésekre jó volt,

is

ország minden üg3'ét a három emberrel intézte

Kedélyvilága ersen helj'^ben,

érint-

nem

vesztette. Istenrl

vagy

Szentségekkel an3'ja halála

tett említést.

úgy látszott, mintha a vallás minden szikrája kialudt volna belle. Minden bizalma Békésben volt s utolsó óráiban is

óta

élt

;

azzal foglalkozott,

rokoni

kötelék.

mil3^en

Elete

eln3'ös lesz a Miksával létrejövend

delén

meg, 31 éves

halt

gondviselésszer idben történtnek mondja

megtudta a békealkudozást, ellen.

A

országra,

s csapatai

Forgách

volt.

mert Szelim

halálát,

már feg3^verkeztek Erdél3' már annyit szenvedett

hadjárat nagy kárt vitt volna a

ha a szultán

nem

foglalja el

is

egészen,

újabb

pénz-

es véráldozatba, néhán3' ezer fogolyba került volna.

A

szultán aljas

eszközökhöz nyúlt bosszúsága kielégítésére.

Ajas béget megmérgezett ruhákkal küldte, ha Békés a béke

hozná

hírül

megtorolja a

tettet,

jöttét

urának.

Jól

tudta

János Zsigmond utolsó óráiban bajor választó

kapna ugyan

hogy Szelim

mindenki,

de senki sem mert a veszél3^nek szemébe nézni.

Ilyenek voltak az emberek, ilyen az

A

létre-

nem

leányt,

jött

adja unitárius

de

nem

a beteg fejedelem fájdalmát.

szép.

id -

írja

meg Békés emberhez

í^orgách.

Még

lehangolt levele. leán3'át;

máshol

Ezek a hírek még növelték

Ol3^an különös dolog

—

írja törté-

SZABÓ LÁSZLÓ

148

—

netírónk

hogy

atyja,

anyja és ö egyforma körülmén3"ek közt

meg: mindhárom ersen várta a béketárgyalás

halt

kimenetelét,

de egyik sem tudta vágya teljesülését elérni." János Zsigmond halála után

mely az esetet

azonnal eg3^begylt a

tanács,

Szelimnek és Békésnek, a kinek meg-

hírül adta

parancsolták, hog}^ a tárgyalást szakítsa félbe, tudassa a királylyal a fejedelem

A

volt

kocsira ült

jó,

helyzet kialakulása

nem

meg

a

szultánnal

való közös

azután jöjjön vissza az országba. Minthogy egészsége

eljárást,

nem

beszélje

halálát,

remén3^ekkel

s

telve

úgy kezddött, hog}'

hazafelé

a két párt

indult.

küzdelme

a trón elérésére, de eg3^más megsemmisítésére törekedtek.

Bár az ellentétnek a két párt közt

régi alapja volt, csak

most

Forgách onnan származtatja, hogy Huszt eltulajdonítása

tört ki.

volt a harcz kitörésének közvetlen oka.

A

szigetvári csata évé-

ben János Zsigmond betegen került Brassóba, annyira, hogy állapotát végveszél3''nek tartották.

véve,

—

föl

akarták használni,

a mire könn3'^en rávették

minden ellenkezés fogadják

el,

fejedelem

—

a

ezt tekintetbe

beleeg3"ezésével

végrendeletet írtak.

daczára keresztülvitték, ki a

fejedelem

hog3^

hozzájárulását,

misem

semmit,

g3'lésen

érvényesnek

továbbá,

minthogy a szultán

s

látszott a

A

rendek, hogy az országé-

utódát közmegeg3'ezéssel kell választani.

esküdtek a jelenvoltak,

A

azért a fejedelem

csupán azt kötötték

senkinek se adjon

ból

Békés és Csák3^

hog3'

a

Erre meg-

oklevéllel

adta

dolog jó kimenetelét akadályozni.

családi birtokokból a török és lengyel királ3^oknak, a királ3^né

három nvérének gesek

nem

jutott

feledkeztek

a

megillet

meg

rész,

azonban a szövetsé-

magukról, azért a végrendeletben

Huszt várát 30,000 aran3'ért a

saját

javukra

Íratták.

Békés a

zsoldosokra s mag3'arországi híveire támaszkodva, ment a küz-

delembe, Báthor3' ellenben gazdagságát,

üdve érdekében

A

tett

válság tulajdonképen

"

459-464-

'2

Forgách, 465.

1.

1.

a

haza szabadsága és

érdemeit vetette latba a küzdelemben.'''

még Békés

távollétében

dlt

el,

GHYMESI FORGACH FERENCZ

midn

a hadsereg vezetését az április i-jén tartott részgyülésen

Báthory Kristófra lett

Ebben

bízták.

Ers

Békés Gáspár bukása.

ért,

s

az

hiányában

ellenpártnak

nem

Békésnek

ember toborzását nagyobb

volt

kozott ura

ereje

a

rendelte

el

Báthorynak

74.

talán

határozatot

mégis elment.

hségre

A

Erdélybe.

megváltoztatni,

2500

gylés, melynél azonban jóval

a

— A

mely készenlétben vára-

tárgyalás

második viharos

Szelimhez egyszerre küldjenek

és

szultánt újra tudósítsák.

szultán újra

A

többség

sokáig a

abban bízva, hogy

BÁTHORY KRISTÓF NÉVALÁÍRÁSA.

hogy a

intette

rej-

ez állás-

hogy vezér

szabad választás megengedése érdekében.

pártiak ellenezték,

elküldi

meg

volt

Ellenezték

saját serege,

szavára Tordán.

pontja volt, hogy Miksához

levelet a

kára

megadták magukat,

még

lesz

az elleges intézkedésben

küzdelem indult

pótolhatatlan

eg3^séges.

volt

döntését, de végre

való

149

ket.

kedvez ígérte,

Miksának

portához való viszonyukat,

A

A

Békés-

két levél

választ adott, csak a hozzá

hogy követét hamarosan

küldött

levélben

egyúttal jelentették

elmondták a neki,

hogy a

fejedelmi széket választással töltik be. Miksa válaszában kijelentette,

hogy nem vágyik az uralomra, melyet úgy sem tudna

megvédeni, beleegyezik a szabad választásba, csupán egyetértésre intette

ket, hogy a török sereget ne zúdítsák

Megnyugvással fogadták a király hallatszottak,

ha valaki említést

volt a két elismerés

válaszát, de

tett

az

országra.

fenyeget hangok

Miksa jelöltségérl. Fontos

külömbsége. Miksa a speyeri pontok alapján

SZABÓ LASZLO

I50

fenhatósága a

porta

trónján

—

—

bár adófizet

Különös

látni.

szabad választását ismerte

vajda

alatt álló

önálló

hogy

volt,

fejedelmet kívánt

mig

el,

Erdély

politikai czélból a katholikus

bécsi udvar Békést pártfogolta, a török porta pedig a katholikus

Báthoryt, önálló

a

híve

politika

Zsigmond

évig

két

ki

volt,

már Bécsben, mert

volt

ellenkez párt

melylyel

élén

az

János

Ezek napja azonban az utolsó Szapolyay nap-

állott.

jával együtt áldozott

A

fogoly

le.

gylés nem kevésbbé viharos harmadik tárgya

választás közelebbi meghatározása volt.

A

a fejedelem-

székelyek és a nemesség

többsége a nemzetg3áilés összehívását pártolták, a mi azonban az okosabb

embereknek nem

tetszett.

er-

Féltek a székelyek

szakos megjelenésétl, a kik a levert lázadásért készültek bosszút

A

állni.

határozott járni

A

gyzött,

belátás

tudó

azért

számú követeket, hogy nemes

fölött

is

Gyulafehérvár közt oszlottak

fel

a régi szokáshoz híven

fegyveresen

választás színhelye

székekbl küldtek

a

meg

jelenjék

ers meg

vita indult

a

a

meg-

minden

választásra.

meg, Torda és

Amazok

vélemények.

a

város alkalmas fekvését vették els sorban figyelembe, a Báthorypártiak

azonban Gyulafehérvár mellett küzdöttek, minthogy a

hadsereg zöme

ott állomásozott,

azonkívül

pedig

a

város

falai

védelmet nyújthattak az esetleges erszakos befol3'ás érvényesítése

ellen.

vették

alá

Tehát az utóbbit fogadták a

fejedelmi

A

kincseket.

el,

egyszersmind rizet

testrség szokás szerint

Báthory Kristófnak hséget fogadott. Igy gondoskodtak törvé-

hogy Békésnek

nyes úton mindenrl,

kibúvót a törvényes rend

alól

tör vágyai

uralomra

ne találjanak, erszakot ne vehes-

sen alkalmazásba.

Békés Gáspár a fejedelem váratlan halálának híre idejében

már elemében

volt.

szövetségesek

után

Miksa támogatását sikerült megnyernie, azért

különös védelmébe veszi

Békés pártjára állanak

nem

emlékezik

meg

Legjobbnak

látott.

a

s az

Békés udvar

az alkuról,

Ígérkezett,

által ajánlott

jelöltjét

mel3^et

a

ha a király

egyéneket,

ha

támogatják. Forgách bécsiek

Békéssel a

GHYMESI FORGACH FERENCZ

támogatás fejében

15!

de sejtenünk

kötöttek,

hogy

lehet,

Erdél}^

A

önállóságának ersebb pontjai benne voltak az alkuban.

tanácsosok bátorsága tovább ment ennél tanácsosok közt Forgách, a 13'^ásával

A

nem

kis

nagy

ki

Ott volt az erdélyi

is.

tekintélye s politikai befo-

gondot okozott a számítani tudó bécsieknek.

hogy a

nehézséget úgy oldották meg,

nevében meg-

király

bocsátó levelet küldtek a bnösnek, melyben Miksa neki a többi erdél}^

ket, hogy bosszút nem eg3'ébként

semmi

elismerése

ellene tettek, s biztosította

(január

érte

nem

volt,

a

nem

eredt önzetlen

forrásból.

április

közepén tehát

hogy már mindent

elvégeztek.

sietett haza,

valami sejtelme

volt

A közmeggyzdés gy-

gondolt Békés útjának eredményére, szó volt arról, hogy

mikor a Báthoryak birtokán átvonul, fogják

Annyira köz-

el.

mindenható embere. Báthory ügyes kémei

elre Békés minden

tudta

lépését.

annak

után

megvetett volt néhány nappal a fejedelem halála

sült,

dologban

béke pontjainak gyö-

hogy az elkészületeket elvégezze. Alig

lölettel

A

31-ikén).

Azonban mégis közeledést

kívánta így.

Ügyeit Békés rendbe hozván,

arról,

mint

udvar részérl, bár Forgách érdemeinek ilyen nega-

jelentett az tiv

áll

rendkívüli

megvalósítása

keres

is

hségen lev fnemesnek megbocsátotta mind-

a mit a fejedelem szolgálatában

azt,

bécsi

mindenrl

által

Tudta,

hogy

érte-

fél

tle.

A

nemesen gondolkodók elhatározásával szívesen fogadta birtokán, elébe ment, elzékenységével akarta a jó ügynek megnyerni.

Már akkor nem

igen

tartott

tle.

nem

éreztette

egészen hatalmában van. Mikor Gyulafehérvárra

iát.

makacs

volt, utolsó lehelletig

Miksa útravalóval

szerepl emberhez

A

írt

ellátta,

leveleket,

ért,

védte a jó

már

azonkívül

pártját.

E

—

mint Forgách

levelek közül a Forgáchhoz

írja

—

írt is

18

pártjára birja ket.

szövetséges társakon kívül azonban senki sem fogadta

megvetés környékezte

jellemi-

felvett álláspont-

tanácsokkal,

hogy Békés

hogy

szövetséges

ügyrl. Békés azonban

társai értesítették a veszni indult

leg

vele,

el,

olyan

a végrendeletesek

megmaradt.

Emlékezetébe hozza Miksa, hogy a békepontok megtartására

SZABÓ LÁSZLÓ

152

ö

minthogy

megesküdött,

is

pedig azok megtartása

által

ország jóléte és üdve szívén fekszik a királynak, hozzá többiekhez küldi Békés Gáspárt, kedves hívét. Adott neki

hogy mi

utasításokat,

meghagyta

potáról,

közöljön.

dent

hogy Forgáchcsal

tehát

Inti

a

nál fogva kötelezve

lomnak most

is

van.

meg

feleljen

is

A

szolgálataival.''

hogy

a

ö

az

beléje

az országnak és a királynak

dolog azonban tárgytalanná

is

vált,

hségesküre hivatkozni ebbl

meg Békésre

másrészt

hiábavaló volt,

senki

szavá-

helyezett biza-

teend

mert a béke-

pontok úgy sem voltak érvényben János Zsigmond tehát a királynak tett

(Miksa)

hség

mint a

a

el,

hogy

Inti,

álla-

és a többiekkel min-

történetírót,

nevében eladandó dolgokat fogadja

a

bven

tartomány további békés

a nézete a

neki,

és

az

halálával,

a szempontból

sem

hallgatott,

annyira gylöletes volt Miksa befolyása a rendek eltt. Érthet,

hogy mind Végre

a két párt lázasan várta az élet-halálharcz földerült

tanácskozások választás

a

nagy nap. hiába

folytak,

elhalasztani.

idejét

Május

akarták

20-ikán

kezdetét.

már elzetes

német párt

a

hívei

Másnap, hétfn a szabad

a

király-

választó Gyulafehérvár ünnepi színt öltött. Sajátságos képe volt a városnak

minden fúri ház erddé

:

Csáky Mihály kanczellár 200 lovas

alakult

és

át,

200 gyalogos katonát

toborzott össze és álutakon házába szállásolta

serege

talpon

is

lengyel

várták.

adták

meg

a

a fejedelmet,

czellár a

és

ket.

Az

tömegben

ország volt

a

kik a történendket kíván-

gylés megkezdése eltt János Zsigmondnak végtisztességet. Nagy tömeg kisérte utolsó útjára

midn

a várból volt

:

anyja

mellé

vitték.

A

szertartás

az unitárius szokások szerint eg3''házi

harang szava nem

a

hogy a nép urát temeti. Miután Csáky Mihály kan-

koporsót lezárta,

között vitték

15

követe,

zsibongó

segédkezése nélkül ment végbe,

adta tudtul,

giak

A

el

A

megdöbbent hideg férfiak

Tordán.

és a szultán

király

csian

volt

katonák rizték.

a

papok

feketébe

öltözött

korán elhunyt fejedelem

nagy tömege

Bevezetés, lxxii — Lxxiv.

1.

kisért.

harczosok sorfala

holttestét, mel3^et vilá-

A

menetet feketeruhás

%•

MAX ilíimdiu ííuinájiiurntr

L

I :m: I

A

I

>í

(límcnhi [ítíluj hiim(ii:i:umjml'niih>rsfmf>iTAmiunu, a£ (jírmum^ ÍHuniiaay.tiiemiíí'.i'Diil'niih.í i^iojtú Scuuiatit/^'rf TÍct:

.

^

,

ÁtcSi/u-x

^s

JiJ nufPux'Aic

aunÁfJnrií. (jirintíi/CarnuUet ffn'frm/va^^^/' L fmvnn/ij.T^^ 'Jjmmjíimuf rl mhim'fiicírTms ttniríjTt^nh'um tiiiiíiu exbr/it, ( •mm-íyíj tut/ciim lím hrkv mx r-x í'nx V/ neminr Snfmfrimi 7rinci/>ü i'Vmrfm ^í>tnr7Ü,SCLemjjfmi oli'm ^mnniJ 'R/'fU %mMrif .'Vafmífü, CnmtU -íffefííij.Tancibi'iTfiiruyfitiirriyrt IraiJium 'jfunniiu^ Cirn/aniuinei ^f nffJmJ na/ hl OauWmi.tirrWifríí^icrj?.! jiim,

iiftTm cxtisrtT. cennenfum fH-

.

síu fuf'!:rmum üidcakaum, üminícHim

rf

t^afpvfn^^üamfitum Casfiavum Díkö /icAi^inyA.ti,,t/i'/h[rne

(Im/n. vJ>i:oj>t:iii íifruj Vernintj Tamcrtj. Summatrj,

m acnea' nutrm "yíéCih^ gc íítj /fefi/i rl

ciit?

min/Jjh

'^

d t'clrjírrít'mi/

í'rjftnctTiiiinjyfiiivii.f'ft l>achiim

fíiimiici<e'^

'TanMJ ticJJiifrf, no.'lrc inrdumí nrit, niminr af.vciirMmuj ^ifpfjimíi

seruihíU'ji'tffrmissim/! Tcmcifi mí/rrmJ'rJj'/iU, tos mn mfrj'/íihii'i. nrj r'm/'r/ihuü^— m(ü aiií no/hijjirrfr MihsJ níw mauam hmjríiiruíhia nea m íím'xJiiz:l(MJJ'^f''3''nai:/^j, auf m^ei:/^ m/rifi/i:~í,i/!ir/.j/-f^í>Si '/f lY fiíí Jnm/ni/rs nas^t^uM.rf y/i(í[ej,Jtaíuf ef í^i/ínrj fnimrre. ^yu/i m Vnnfuaí úirnTfuíu ifíiífmSí',i.'i(finrj/rf.r:x/ri///r/i:/^nr7r//r '//rirra íifr'rM' (rrr nrr> nvís a/'teairatirrut.iU ul Dm Iihorri Jjihskcra-ley^ crrfa píLscu-r7/u.ernme í.'nMefJrrah.ac tmm meüm ma/a ríjvtmir,mi(u/jvhn'muí et /dmmiLryifafm^^^ m''fT'ts afifwrauímaj rt crrfifruiuimuJ lU mi>r/j'Z'/jr/!/!i,''7? aemramui rí cer/ifirafniij 'Tmmi/fr^ej juíjiiie rí í-rh rrrji C.(f3rrir'J\.tijm^!:ii nudj rí Miííejjrr/íuj naJ w/ rí rnp/! m^9a/arm; nráj miMaaJ. líí/j mf myhísjiijr ií/éf/u, i'/Zr u/m/am /rmíi'i:c^^-' fiiítíiA ifc/riüíf'n: rmi&mminci/nirnTcriiac) ijiJl frccnij<>/mí> '%jna/'i mt/rrmj't^/h'íii^, cu^rr oiiíi

mi

Srirnifjimui

miuriaj

,

,

,

í

.

ntím h/zújitníiuí »ejjr/J/:'naza! aii/- mJ>n:Mina et i'^úijim íjuúmcm^nü mtrzi/afum ffír- [narj/m /Ty?7mi>m'e /LÍc^ma.711 ne^fT-za. jiiístriM-aciím rí siííííi m>/' Vri íhi'rnsitnr munifurum .(T>al—^ -m jíia /.v/fzeArfií ífíf/lili/ vltimj. menj-iJ^amiaa,_M/!nt 1vmm^í'>Iil/Ysr'mi> Pu/iuer.'m'mc Jc^fr/fUfj/m^Jn/mn 'A^fwa/fn /?e//íi
,

^^fCOLZ'n^-^^'^ ^^-^

,

^^sf^c^

MIKSA MEGBOCSÁTÓLEVELE FORGACH FERENCZHEZ. 1571. JAN (Eredetije a

31.

M. N. Múzeum Forgách-levéllárábau.)

m

GHYMESI FORGACH FERENCZ

lovag zárta be,

ki

hirdette a Szapolyay-

pajzsával

felfordított

153

magvának megszakadását.

család

Békés elhamarkodott lépéseivel mindig jobban rontotta ügyét.

A

jelenlevk között alattomban, majd nyiltan azt a nézetet

jesztette,

hogy Miksa Gyulafehérvár

követeli.

A szk

látkörü

ember

a

s

azt hitte,

fbb hogy

Miksa Erdély kormányzójává

lése teljesülésével

várak átadását e túlzó követeteszi.

Viharban

fenyeget mozdulatokkal tolongtak a

tört ki a méltatlankodás,

szövetségesek köré, csupán Báthory erélyes nyugalma tudta lecsillapítani.

hogy

sem

a

Mindenfelöl

hatalm.a

tudta

alatt

megvédeni,

ter-

emlegették,

lev

országokat

Erdély

s

ket

csak

is

János király kitartásának köszönheti fönnállását.

Békés

hogy

szultán

a

tehát

közóhaj

is

tervétl,

meg ne

követe

indítványát, de ez

A

elállott

tudja

megtörtént.

nyiltan

nyert

kifejezést

Báthory István személyében.

A

szultán

budai helytartója, Musztafa basa ápril 6-án

3.

már

MUSZTAFA BUDAI BASA NÉVALÁÍRÁSA.

a szabad választás

((Hanem mostan

my

megengedésérl

azon

kérnk —

belijeknek feokeppen Erdélyhez keozel

parancsolyatok, hog vesztegsegben

my

ys az

ír

írja

az esztergomi bégnek.

hozzá

—

hogy az vég-

waloknak ereossen megh

legyenek, myert hogj Erdei

kegyelmes Feyedelmonk yozaga.»

— Ha

békébe nem

lesznek az erdélyiek, a szultán parancsára 50—60,000 tatár tör

be

az

országba,

minthogy a szultán jóakaratjából

közül választanak fejedelmet, a ki 14

h

embere

önmaguk

lesz a portának."^

Magy. Nemz. Múz. törzsgyjt.

Magyar

Tört. Eletr. 1904.

20

SZABÓ LÁSZLÓ

154

Az

azonban nem tudott a változatlan dologba

ellenpárt

nyugodni.

neheztelésére

minden

követeknél

Mihály

azután

fbb

a

éjnek

hivatta

az

czéljából újra

intézése

cselvetéssel

mozdultak

rajok,

János

Vadas

és

ket hségre,

vérontásért

kár-

akarja

el

ki a táborból,

rséget

el

el,

a

de azok értesültek,

Tehát

lehet részökre.

a

nem

éjjel

elözönlötték a fejedelmi

minden fontosabb

Az elkelk

helyre.

lev templomban helyezföl. Az rség várba sietket, a kik nem tudták alatt

a

mire vélni a katonák jelenlétét. Békés hívei pedig érezték, hog}^

országos

éjjel

javarésze pedig a várba ment

fogadta

tisztelgéssel

ket,

tenni láb alól.

hanem másnap

állítottak fel

fbbek

ket. Másnap

hivatta

ket

hogy

Aznap Békés haraggal

rántsanak.

néhánya és a köznemesség a vár

ill

Sasa

idején

és bosszúsággal telve bocsátotta

kedett

megvesztegetése

bekövetkezhet

esetleg

magánember ügyeiért kardot

palotát,

Békésre

de a katonák kitartó hséggel tagadták meg,

pótlásul,

ügy hogy

katonák

nagy Ígéretekkel csalogatta

vezéreket,

birtokokat

ígért

különösen

török

egy mértföldn3^ire táborozott Tuis faluban.

várostól

a

magához

Mégis

A

volt.

Báthory Kristóf azonban ersen rködött

jutott eszökbe.

a sereg

meghiúsult,

kisérlet

németpártiak,

a

hiábavaló

is

Miksa

majd oláh és török fegyveres segítségre gondol-

nehezteltek; tak

de ez

hivatkozott,

bele-

máskor

vesztegetett,

igért,

kért,

Ellenállt,

választás

félni

kezdtek,

kedveztlen kimenetele végzetes baj

Békés híveiben az elrelátás eszméje

térbe.

Elhatározó lépéssel Báthoryt

zásra.

Kérték, hogy csillapítsa

le

is

lépett

el-

meghívták a tanácsko-

a katonákat.

Belen3Tigosznak

megválasztásába, csak a fejedelem végrendeletének végrehajtását

engedje meg,

titokban tegye le a

hségesküt Miksának, azután

minden várat átadnak Báthorynak. dott,

A

két párt ebbe belenyugo-

azután Báthory a katonákat békére

hogy az

Az ügy

intette,

noha ersítgették,

életét is féltették, azért léptek fel nyíltan

kimenetelére

dönt mértékben

az

fol}'!

be,

Békés

hogy Békés

eltávozott Erdélybl, éppen a legfontosabb pillanatban.

Rueberhez Kassára, onnan Bécsbe,

ellen.

Kiment

hogy ersebb támogatást

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

A

eszközöljön ki Miksától.

el

Békés

Hagyja

zászlaját,

vezér nélkül maradt párthívek között

Els

felbomlott az egyetértés.

sorban Csáky kanczellár hagyta

méltatlanság érzete

a

ott a fogát, a hol fente

vagy

a koncz, elnyeli

—

más

ébredt

fenette.

jobban bízott Békésben, mint bennem, itt

155

ám

Ha

föl

—

benne.

a római császár

lássák kegyelmetek,

mondta Hagymásinak a választás

elestéjén.''

Május 25-ikén végre közmegegyezéssel Báthory Istvánt Erdély fejedelmévé választották.

A

Békés-pártiak Miksához

levelökben

írt

panaszkodnak a

választás ellen, azonkívül Báthoryt a király ellenségének

Miksa azonban

ták.

nem

méltatta

is

Arra

levelöket.

feleletre

mond-

hogy Békéstl megszabadult,

örült,

azért

hogy

törekedett,

a

fejedelemmel a jó viszonyt fentartsa. Meleghangú levélben üdvözölte Báthoryt a fejedelmi

volt alkalma a királynak

székben,

hiszen

követi

minségében

megismerni kiváló tehetségét és béke-

fz megválasztásához. Az meggyzdésszer, de ekkor közel

szeret hajlamait. Azért jó reményeket udvar öröme nem volt ugyan

Békés megválasztásának keresztülvitele sok nehéz-

ahhoz.

állt

ségbe ütközött volna,

még

a

fbb

azt

az udvar

urakat jobban

már régen volna

elidegenítette

belátta;

hozzá

magától, a kik

minden úton megakadályozták volna, hogy Békés nagy gálatokat tegyen az udvar támogatásának meghálálására.

spanyol követ azt

jelenti

haza,

hogy

a

kedélyek

A

szol-

bécsi

Erdélyben

Báthory megválasztásában megnyugodtak. Miksa király örül a de a török miatt

választásnak,

nem meri

mutatni,

hogy

az

támadást ne intézzen, azért a szertartások és a fogadtatás titokban

ment végbe. "^

Igazi

nehézség abban merült

fel,

Miksa nem volt hajlandó Báthoryt souverain uralkodónak merni, a kifejezett.

mit

a

várak átadásának

megtagadásával

is

hogy elis-

világosan

Bámulatraméltó tapintattal és évtizedek óta gyakorlott

ügyességgel kérte ez Miksát, 15

E. O. E.

16

A

II.

398.

1.

Tört. Bizotts. oki. másolatai.

adassa

át az

ország várait, hogy

SZABÓ LÁSZLÓ

156

a

gyanúját eloszlassa,

török

nagyobb mértékben igénybe

a

kinek

Az

venni.

tud a hüségesküröl, pénz sincs

a

nem

jó indulatát

akarja

ország nag}' része nem.

A

kincstárban.

török követe

még mindig várta a dolog lefol^^ását, az átadás megtörténte eltt nem akart elmenni G3^ulafehérvárról. Báthor}- tehát a rendek Ígéretére támaszkodva, megn3'ugtató

nyilvánossá

János Zsigmondnak szép kincstára

követte.

tétele

volt, a hír szerint

mal.

pártok megegyezése szerint a végrendelet

a

választást

bocsátotta

hségérl.

haza, biztosítva urát ragaszkodásáról és

A

felelettel

Mátyás kincseibl

is

benne szép szám-

volt

Mindezt a már említett módon osztották

föl;

A

kevés érték jutott belle, Miksának semmi sem.

Szelimnek

bosszús párt

ezután a palota felszerelésére vetette magát. Forgách méltatlankodással títottak

hog}- ellenséghez

írja róluk,

mindent

sznyeget,

diszítést,

:

sem méltó módon bort,

elpusz-

kon3'hafelszere-

a

minden helyen megrongáltak valamit, úgy, hogy semmi sem jutott épen Báthor3a-a, a ki mindezt nyugodtan eltrte. Végre

lést,

megrakták a társzekereket a lengyel királynak szánt dolgokkal, melyeket követe

vitt

magával, a király nvéreinek szánt dolgo-

kat pedig eg3'idre Huszton hel3'ezték látta,

hogy

által

említett

vegyék.

De

a

várakat,

nem várakban lev

tudott

a

közvélemén3'' jónak

történhet

föltételezni.

készleteket irattá össze.

g3'lés elfogadta ug3'an a

ország a Békés

cselvetésnek

ember

jellemes

elleneirl

A

át az

szerint veg3^e

hog3'

Báthor3^ annyira

rosszat

megelz

megegyezés

el.

királ3'

volt, hog3^ ann3'i

Ig3^

A János

elejét

csak a

tehát

Zsigmond

végrendelkez

halálát jogát,

de kimondták, hog3" az ország várait magánembernek ne ajándékozza.

Békés mégis ersítgette, hog3' Huszt várát a fejedelem neki adta 30,000 arany dott.

Báthor3''

a

fejében,

törvén3'es

ebbeli jogához

s

intézkedés

ersen ragaszko-

alapján

állva,

jogosan

követelte tehát, hogy a várat bocsássa rendelkezésére, azonkívül

Miksa levelére zott a kép.

is

támaszkodott,

ki hel3'eselte követelését.

Békés bécsi befol3'ása nag3'

volt,

De válto-

a királ3' körn3-ezete

GHYMESI FORGACH FERENCZ

I

Útján rávette Miksát,

hogy a vár birtokában ersítse meg. Noha

a kérés maga, nemkülönben volt,

157

annak megtevése alkotmánysértés

Miksa mégis megtette, a mi

által

kényszerítette Báthoryt,

I \

I

79.

hogy szakítson eddig

BÁTHORY ISTVÁN.

tanúsított

mérsékelt irányú politikájával.

A

harcz újra

a

pártoskodókat törvényes úton megválasztott fejedelem ellen

kitört,

még

pedig veszedelmes alakban, minthogy

támogatta a külföldi hatalom.

SZABÓ LASZLO Báthor}' székének megersítéséhez a török porta járult méltó

A

módon.

országgylés ugyanis háromtagú

fejedelemválasztó

követséget választott,

mely a portának

hírül vitte a választás

hségérl

kimenetelét s a szultánt biztosította Báthory sos adó átadásával.

rendeletében neki hagyott kincseket

emberét,

a szoká-

Azonkívül elvitték a János Zsigmond vég-

Méhemet agát

bízta

meg

fényes csatlós kisérte a szultán

A

is.

szultán legkedvesebb

a válasz megvitelével. Kétszáz

nagyszámú tevéket

követét,

is

magukkal. Augusztus idusán érkezett a fényes küldöttség

vittek

Gyulafehérvárra, kik elé Báthory egy mértföldnyire elre ment.

A

hegy

találkozásnál aranyozott

delemnek,

módon

miután elbb

fogadta

A

el.

fejedelem palotájáig.

pélyesen a követet, szultán ajándékát

:

lándzsát

megcsókolta,

s

nyújtott a

a

át

fejedelem

feje-

hasonló

városon keresztül így mentek együtt a

Augusztus i8-ikán fogadta Báthory ünneki átadta

magasztaló beszéd kíséretében a

aranyos ruhákat, díszes szerszámmal nyergelt

Azután az elkelk közül

lovakat, kormánypálczát és koszorút.

25 számára hozott kaftánokat a követ a fejedelemhez való

adta

át,

hségre

melyeket azok

intette

ket.

A

felöltvén,

megersítés

lefolyása után a szultán másik követe a lengyel király részérl tett

panaszt adta el. Zsigmond Ágost panaszkodott, hogy

meg

A

neki mindent, a mi a rokoni

szultán tehát óhajtotta a

kívül

rokoni

kötelék

végrendelet másolatát kérte.

eljárása miatt a lengyel

hogy az si

nemt

a

köteléknél fogva

királyt.

A

nem adtak

is

megilleti.

kimutatását,

Forgách

megrójja

királyi kincseket kivigyék az országból (1400 font ezüst-

követelt

Zsigmond Ágost), hiába vesztegette meg

a király

furakat az ország felháborodásának elnyomására.

tettével,

hogy

tény királyhoz kimutatta, a

a szultánhoz fordult panaszával,

Azon

nemcsak keresz-

nem méltó módon járt el, hanem kapzsi hajlamait mellett még nevetségessé is tette magát.'"

Az ajándékok

viszonzása után

eltávoztak Erdélybl. 17

ezen

rendek úgyis megtagadták,

a kapzsi

is

azon-

Forgách, 476.

1.

Mehemetnek

a

követek augusztus 29-ikén

a kincstár

8000 aranyat

adott,

AVGVSTl rosírcmí

SlOMVNDl,

rej^i^ sfírpíjs,

80.

en.omVclont]

TÍ^x laaello -fíia*

ZSIGMOND ÁGOST.

SZABÓ LÁSZLÓ

l6o

pedig szörnyen

mivel

még

mérten többet remélt, edényeket

;

a

hogy az ö ajándékához

panaszkodott,

küldtek neki ezer aranyat és ezüst

másik követnek szintén ezer aranyat és ezüstnemüt

vagy 5000 aranyat

adtak, a többi között pedig méltóság szerint

Nagyon zokon

osztottak szét.

esett

nekik

az

hogy az

is,

ara-

nyos kaftánért csak Báthory Kristóf és Forgách adtak viszonzásul ajándékot, a többi nem.

A

fejedelemválasztó

hódolatát. tisztelgés

gylésen

a szász

Az egyetem jegyzökönyvében

egyetem

vannak sorolva

fel

közben átadott szokásos ajándékok

sorban azért fontos, mert sokat

bemutatta

is

ez reánk

is;

vitatott kérdést

dönt

els

Kitnik

el.

hogy Báthory megválasztatása után azonnal kinevezte

ugyanis,

Forgáchot az erdélyi udvar kanczellárjává (május bizonyos,

hogy 157 1 augusztus

12-ikén

már

Annyi

31-ikén).

A

az volt.

jegyz-

könyv ugyanis így

sorolja

adtak 56

érték, Forgách Ferencz kanczellárnak 34

77

frt

32

d.

az ajándékokat

fel

és Bánffy Pálnak 25

d.

a

frt

73

d.

érték

tehát végre mégis elérték czéljokat, s a

nyugvással tekinthettek vissza.

:

Báthory Kristófnak

lefolj^t

csupán a bécsi udvar alattomos fondorkodása

A küzdk

kupát.'**

A Békés-pártiak

frt

küzdelemre megnapja leáldozott,

meg

a dacz tartotta

még benne néhány

évig a távozni készül lelket. Báthory hely-

zetének javulásához

nem

kis

mértékben

Szelim ugyanis már Békés els

második

út

útját nehezteléssel hallotta, a

haragra

pedig

hírére

könnyelm módon már elre

járult a szultán jó indulata.

gyuladt,

dicsekedett

minthogy

A

sikereivel.

seregbl 50,000-et Oláhország határához

rendelt, a két

egyenkint 40,000-et

seregekhez

kellett fölszerelnie, s e

görögországi csapat

is

viselés által rendelt ki

idben

tatár

vajdának

még néhány

Csak arra vártak, hogy milyen

járult.

üzenetet hoz Békés Bécsbl.

Békés

Azért

halt

írja

Forgách, hogy a gond-

meg János Zsigmond."^

A veszélyt

akarván kerülni, a Gyulafehérvárott egybegylt rendek Vajda

István

gyors követtel megírták a szultánnak, hogy a fejedelem

O. E. II. k. 408. Forgách id. m.

'« Erd. •9

1.

I

GHYMESI FORGACH FERENCZ

meghalt, ök a régi

hségben akarnak megmaradni, egyszersmind

kérték a szabad választás megengedését. kéréshez, különösen

Méhemet aga

A

óhaja szerint Báthoryt jelöljék

8l.

Utasítással jött

A

már

az aga

a

nem

királyhoz

lengyel

követeléssel,

Magyar

Ugyanezzel az

SZÁZADBAN.

követségbe.

oszlott

azzal

szét,

a

A

választás lefo-

hogy

a

Tört. Életr. 1934.

és a

szövetség szerint

hanem követeket

kétségtelenül

hogy szövetségök értelmében

embernek a megállapított zsoldot védekezett,

XVI.

hogy a porta

láttuk.

török sereg azonban

küldtek

is

útján,

fejedelemnek.

ki

MAGYAR KATONÁK A

késbb

diván hozzájárult a

pártolta, a ki tudtára adta a

rendeknek a válaszszal visszaküldött Vajda

lyását

l6

adja

jogtalan

meg minden

prémes ruhát. Zsigmond csak akkor

tartozik 21

az

SZABÓ LÁSZLÓ

l62

ha a sereg az ö szolgálatában

említett dolgokat megadni,

A

tömeg nem alkudozott tovább, csapatostul betörtek

tétlen

Moszkva

és

területére

portyázó

csapataik

elöl

tartomán}*

a

herczege kénj^telen volt háza népével eg3^ütt elmenekülni.

hordák erre megrohanják a várost, kirabolják, a

védtelen

rohannak,

falvakra

vagy loo.ooo embert raboltak

ket

szétosztották

sereg Bizánczba

követség

akkor

ért,

kik

a

is,

falvak

tatár

a

látták

szörn3'ü

a

az

meg

hozták

zsákmányon

kívül

Mikor a

lakói között.

tatár

viv magyar

szörny embertömeget.

elrabolt

Tompa megersít

porta

a

tatár

felgyújtják, azután

oda az évi adót

ért

A

török piaczok számára, vag}'

el a

Ezek a követek (Gyulay Mihály, gely)

állott.

István, Várffalvi Ger-

mely

oklevelét,

által

Erdélyt Báthorynak adományozta.

így tehát az egyik nagyhatalom irán3^ában biztosítva volt a

Báthory ügyes lépéssel ment tovább, hog}'

kis erdél}^ hatalom.

a bécsiek g3'anúját

titokban

eloszlassa,

bels

kelyek

Nagyobb

védekezni.

még nem

ellenséggel

már

Miksá-

tett

részérl érhet támadások

nak, a mivel a másik hatalom

iparkodott

hségesküt

baj

volt

azonban

ellen

hog3'

az,

sikerült egészen megbirkóznia.

A

a

szé-

a fejedelemválasztást zavarossá akarták tenni, hog3'

szabaduljanak a János király

—

volt fejedelem,

de olyan sem, a

írja

által

Forgách

ki rajtok

—

azonkívül korlátozta

szabadságaikat

is.

értsenek eg3^et.

A

Alig

meg

a sérelmeket."

ellenrzésül két várat épített a

kereskedés terén megvolt

Most ezektl szabadulni

lófök titokban, majd

alól.

a ki ellen ne támadtak volna,

ne bosszulta volna

János király elször leverte ket, székeik közé,

rajok rakott terhek

nyiltan biztatták

a

óhajtottak, azért

szegén3'ebbeket,

a

hog3'

fejedelem eltt mentegetdztek, hogy óvatos-

ságból tesznek elkészületeket valami nagyobb baj elhárítására. Ezalatt Csík és

ezren reit

Gyergyó székekben megkezdik

összeállnak,

maguk

kiindulva a falvak használható embe-

mellé vették és a tömeg lassú elhaladással mindig

jobban növekedett. 20

innen

a szervezkedést,

478-479.

1.

Báthor3^ levelekkel, követekkel kísérelte

meg

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ a

már fenyeget arányú

lázadást lecsillapítani,

A

minden közeledést visszautasítottak. Udvarhelyre ment,

val erre is

A

harczi

s

3-ikán

még

az

ki köztök,

mely sok székely vérébe

leple alatt

az

int például végre

azt

is

ügy martyrjainak vére

még ers küzdelmet velk elismertesse.

mások fogságba

A

termékenyít

látszott,

kerül-

hozott,

kifolyó

s

piros

hogy a hamis

mert Báthorynak

volt,

hogy uralmát

kellett vívnia honfitársai ellen,

Báthory bebizonyította, hogy a bels ellenséggel

is

tud küzdeni.

Egyidre figyelmen

kívül

Békést és

hagyja

lengyel viszonyokat veszi megfontolás alá. itt

Ítéletet

székelyek

úgy

;

fejedelem

míg sok a sötétség

került,

hajtotta.

A

csata fejldött

szentpáli csata fordulópontot jelent a különálló Erdély tör-

ténetében.

meg

is

ers

tanácsa szigorú

vére nehéz jövendnek eljele volt

A

sötét volt nagyon,

éjjel

éjjel

oláh határ felé menekült,

a kik fölött a fejedelem

maga

emberek még most

elvakult

fölkelk a kivonulásra akarták felhasználni.

katonái ellenálltak, váratlanul

tek,

rendelte,

a lázadók tábora ellen vonult,

dühtl

sem adták meg magukat. Október s ezt a

de a székelyek

fejedelem kész csapatai-

hová a fbbeket

a

nagyobb sereget szervezett

melyet körülfogott.

163

Zsigmond Ágost magtalan

A

pártját,

trónválság,

maguk

a lengyelek

a

ersen gomo-

halálával beállott,

lyogva indult meg, a megválasztandó személye fell talanságban voltak

és

mely

teljes

bizony-

is.

Báthorynak volt reménye a trón elnyerésére. Mint erdélyi fejedelem a nemzeti törekvéseknek

ilyennek látták

t

hivatott megtestesítje volt,

a lengyel köznemesek.

Az

a bámulatos gyor-

saság és körültekint tapintat, melylyel uralmát azt a

elismertette,

gyelekben,

reményt ébresztette

hogy Báthory ers keze

pusztulásból.

Másrészt

fejedelmi

fel

talán

a

kifelé és befelé

jövn aggódó lenket a

kiragadhatja

tulajdonsága volt az

határozott katholikus érzülete mellett a vallásbékét

megzavarni.

Hogy

A

hogy

is,

nem engedte

katholikus Lengyelországnak ilyen uralkodó

kellett.

a lengyel dolgok felöl közvetlen értesítéseket szerezzen, 21*

SZABÓ LASZLO

104

az udvari orvost, és elküldte Lengyel-

kiválasztotta Blandratát,

országba bö utasítással, Blandrata

tág

felhatalmazással

követségre alkalmas volt:

a

orvosa volt hosszú ideig,

ismerte a leng3'el viszonyokat.

s

augusztus els felében Krakóban van, pártjának

szervezését.

mködését

kifelé érvén3^esítette

következetesen haladt tovább

ügyek intézésében mellette rata

21

munkálkodását Szádeczky

:

is

a

kir.

tartja,

figyel-

ellensúl3^ozni.^'

ura törekvéseit, Báthor}'

Az erdélyi késbb Bland-

megkezdett úton.

Lengyelországban.

választ.,

Már

megkezdte Báthor}^

látjuk Forgáchot, a ki

folytatta

Báthory- lengyel

82.

és

Dudics méltó ellenfélnek

mezteti Miksát, hog}^ jó lesz

Míg Blandrata

sok pénzzel.

és

Bona királyné udvari

172—173.

BÁTHORY ISTVÁN NÉVALÁÍRÁSA.

1.

ÖTÖDIK KÖNYV

A PÁLYA

rr

'

DELELJÉN

83.

ÁTHORY

TÖRÖK FEGYVEREK

István hívei között méltán nevezhetjük Forgách

Ferenczet a leghívebbnek lemhez, rokona állott lelkük

volt,

rezte

Többnyire Forgách

meg

ketts kapocs fzte a

fejede-

másrészt törekvésük egyezésében

rokonsága. Báthory már régóta ismerte Forgách

tikai és vallási felfogását, a bécsi

koztak.

;

béketárgyalásokon többször

vitte a

politalál-

közvetít szerepét, így sze-

politikai jártasságát. Eleinte

azonban aligha volt köztük

mélyebb viszony. Megbecsülték egymást, mint magánemberek valószinüleg jó

barátok voltak,

Forgách a bécsi udvar híve

alapon.

elfoglalására szolgáló terv,

egyesítésére törekedett.

hasonló volt az övé.

gét

hazája

volt,

közös

állt

tle eredt az Erdély

melylyel a töröktl szabad területek

Martinuzzi politikájához sok tekintetben

Báthory ellenben a béke embere

bár az erdélyi fejedelem gyenge

lemondani XVII.

de eszméjök aligha

akaraterejét ismerte,

függetlenségérl,

törekvéseiben

volt,

nem

s

akart

megvolt

a

század nagy embereinek eszméje, kik Erdély függetlenséa

nemzeti alkotmány megóvására

tartották

Volt rá eset, hogy a békét ura akarata ellenére a miért

le is

csukták Bécsben.

is

szükségesnek. szorgalmazta,

SZABÓ LÁSZLÓ

l68

Késbb nem ment udvarában Békés

idre

esik

Forgách

megváltoztatása

gách

foglalta

is.

gondolkozásának, majd pártjának valószín, hogy Báthory és For-

dönt

nem

de

lehet föltételez-

befolyása volt rokona pártcseré-

életczéllal

ment Páduába, még nem

hogy mit tev legyen. Lelke tevékeny

elhatározni,

életre vágyódott,

nem

Erre

st

Forgách határozatlan

magát

alatt

politikai

Lehet,

nünk, hogy Báthorynak

tudta

magának.

uralmat szerzett

levél útján érintkeztek egymással,

lésére.

helyét a fejedelem

gyenge János Zsigmond

ki a

el,

mindenre kiható

párthíveivel

az

követségbe Báthory,

önmaga

tudott a nyilvános

erejének tudatában volt, tehát

férfias

élettl

elvonulni,

melynek csábító

a

varázsa újabb tért mutat az arra hivatott

csak kevesen

s

elé,

vannak, a kik nag}^ csalódások után vagy anyagi függetlenség

korán lemondanak a

híjával

politikai

A

tehát bizonytalan helyzetben volt. visszatérni többé, de czivel

ták a

hamar

el.

nem

állt

is

betöltötték, a kért

pálya küzdelmeirl. Forgách

udvarba nem akart

bécsi

módjában,

mivel helyét Radé-

mások

állásokat szintén

foglal-

Megalázva tehát nem akart visszamenni az udvarba,

honnan önként számzte magát.

ment

Tépeldései között megváltó

eszköznek bizonyult az

vagy közvetlen meghívása. Bizonyos,

erdélyi fejedelem közvetett

hogy Forgách nem ment vaktában Erdélybe, nem a határozott pártcserét,

nem

volt

míg az

a

gyzdve. De

a fejedelem

meghívása nélkül

Nagy valószínség

mehetett volna be Erdélybe.

hogy Forgách meghívását Báthory eszközölte mondtól.

Ha nem

volt

semmi

közlésével, bizonyosan az ténetíró

b

tapasztalatai

a és

czélja

politikai

meggyzdés politikai

A

nem

is

rejHk

ki

a

abban,

János Zsig-

behívás kiesz-

vezette,

pályára

hasznára lesznek az erdélyi udvarnak. ellenkeztek az átpártoló behívásával,

meg meg nem is

tehette

ellenpárt jóindulatáról

való

hogy

a tör-

hivatottsága

Békés-pártiak volt valószín,

Forgách a fejedelem életében sok befolyást hódítana

el

aligha

hogy tlük,

vagy esedeg veszélyes emberré válnék terveik megvalósításában. Föltevésükben azonban csalódtak.

i

i

I

i

I

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

Báthory nemes

vonzó modorú egyénisége és jellemének

szíve,

nemcsak Forgáchot, de az

kiváló tulajdonságai hozzá lánczolták .

legnagyobb

átpártoltak

részét

Forgách

hasonló vonás.

169

is

Természetkben

is.

határozott

föllépésü

volt

sok

politikus volt,

kitartó állhatatossággal küzdött az egyszer kitzött és helyesnek

Beszéde komoly megfontolást,

vélt czél eléréseért.

zott jellemszilárdságot

ketts

irányát,

változott

Hamar

bizonyított.

hogy Báthoryhoz

s

Báthory a nemzeti alkotmány védelmét tzte

minthogy

volt,

ki czélul a török,

hanem fölfogásának mélységére enged, mert hamar fölismerte az életre hivatott

de fleg a német hatalom is

udvar

az

nemcsak meg-

csatlakozott,

következménye

felfogásának

politikai

tette határo-

fölismerte

bepillantást

eszmék képviseljét,

ellen,

azután

a kihez

élete

ragaszkodott. Gyulaffy a katonák közé

végéig rendületlenül

állt be,

Forgách pedig az

állam életében keresett teret, hog}^ figyelemmel kisérje az ellen-

mozdulatait

párt

és

zése mellett ott volt

Báthory

is,

erejétl

kitelhetleg

ellensúlyozza

azok

Politikai törekvéseik és egyéni tulajdonságaik egye-

törekvését.

is

több

még

a

rokoni kötelék

alkalommal

melyre Forgách

is,

bizalmasan

rátér,

viszonyuk

ennek alapján mélyebb volt a baráti szeretetnél. Forgách bizonyos aprólékos gondossággal állította a családi

—

utódai emlékezetére

leszármazás azon

ágait,

melyekbl

—

össze-

a

fejede-

lemhez való rokonsága kitnik:'

Báthorynak Forgách tása

évében

két

iránt való jóindulata

szlli

terjedelmes

nyerte Kolozsmonostort voltak,

a

melyekkel

Katalin

Euphrosina

Báthory István vajda

Albisi Zólyomi László

Kristóf István fejedelem

Katalin

Forgách Zsigmond Simon,

Magyar

Pál,

Töit. Eletr. 1004.

Ferenca

Imre

Forgách

adománykép.

határos

Telegdi István Bebek Margit

Endre

megválaszta-

adományozásban nyilatkozott meg.

még János Zsigmondtól Itt

még

terület,

SZABÓ LÁSZLÓ

170

Kányamái, vagy másként Hajtásvölgye, pörös darab tudták eldönteni, hogy Szászfeneshez

Erszakos betolakodással már évek

tartozik-e ?

nák

Forgách kérésére vizsgálatot

bitorolták.

nem

volt,

vagy Forgách birtokához óta gyalui kato-

indított a fejedelem,

mel3^nek eredmén3'e az volt, hog}' a terület Kolozsmonostorhoz

Forgáchot

tartozik, tehát

tember

meghagyta

22-dikén

gyalui kapitánynak,

meg annak

illeti

azért

hogy katonáit az

Szep-

tulajdonjoga.

Lastyánszki Horvát István említett területbl telepítse

azután a szokásos szertartások közt adja át a birtokrészt a

ki,

kanczellárnak.-

A

másik adományozás kevesebb anyagi haszonnal

fontosabb

fáradozásainak.

Báthory megersíti

mondtól

kolozsmonostori

nyert

Tiborcztelk,

is

Mindezt azért

de

birtokokban

:

Bács,

Zsig-

Kajántó,

teszi,

még

hozzá értvén, a kiket a fejedelem saját

szolgálatára rendelt és kivett

az

új

birtokos joghatósága

mert méltányossággal és

tisztelettel

alól.

gondol

Ferencz rokonának, kanczellárjának és tanácsosának

már kezdetben, de fleg kifejtett

Forgáchot a János

Bogártelke és Jegenye falvak birtoklásában,

azokat a jobbágyokat

Forgách

járt,

mert erkölcsi elismerését tartalmazza Forgách

volt,

törekvésére és

a

fejedelemmé

tetteire,

a ki

választás

érdekében

minden szolgálat megtéte-

lére kész volt'

Az tikai

égiek rendelése szerint nincs

eszméinek gyzelme

felett érzett

viszonyai következtében elállott érte.

öröm fájdalom öröme

nélkül. Poli-

és biztosított anyagi

megnyugvása között fájdalom

Anyja még 157 1 végén meghalt. Halálozási éve sokáig

bizonytalan volt, de egy augusztus 30-ikán kelt levelére Simon fia

a

hogy

rájegyzette,

:

Utosso levele az zegeni aniamnak. S mivel

következ idben már nem

még az év végén halt meg. ni közé tartozott. Jólelk, elénk leveleibl

s a róla

2

Forgách Ltár a M. N. Múz.

3

1571 decz.

6.

U.

o.

találunk említést róla, bizonyosan

Albisi

Zólyomi Katalin kora müveit

családjához ragaszkodó

szóló

emlékekbl. Utolsó

nnek tnik idejét

bete-

17^

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

geskedés

fájdalmassá,

tette

meg

viszálykodása

rokonok

a

kinek Állandóan Forgách Simon családja körében tartózkodott, a átment Pál és kis unokáit nagyon szerette. Idközben feleségét

Forgách Pál feleségével együtt Erdélyben

fiához Diószegre.

házat pedig Gyulaffy emberei rizték.

a

Azok

volt,

beeresztették

a

de másfél napi tartózkodás után részérl sok átment a pap házába, minthogy Senyéi Zsigmond

beteges özvegyet az udvarba,

bántalmat

elszenvednie.

kellett

Senyéi önmagával elégedetlen ember

erszakkal

volt,

elvette

elintézni, Forgách Pál diószegi majorságát. Ezt akarta az özvegy tetézte erde hiába fáradt, mert Senyéi újabb pusztításokkal

nemhogy

szakosságát,

Forgách nak,

Pál,

a

békés kiegyezés útjára lépett volna.

Báthory Kristóf

írtak

is

Rueber kassai kapitány-

birtok visza törvényes úton kényszerítse Senyéit a Rueber mélyen hallgatott. Kéri fiát utolsó leve-

hogy

szaádására, de lében,

az

hogy vesse

ügy törvényes

megbecsülni,

is

latba befolyását, eszközölje ki a királytól

elintézését.

nemhogy

a

Senyey

vagyonát se tudja

a saját

másénak gondját tudná

viselni.

Levele

végén néhány kedves sort szentel kis unokáinak. énnekem mely zerelmes fiam azt en teneked meg nem Írhatom,

«Azomba

hogi az fejedelmek megírjak egymásnak

kepéket, bolondságnak

de most csak az kepéket latnam is az germeiry keonyebb wolna sokkal. Kérlek zerelmes fiam,

weltem az keknek,

lathatom. Hallottam,

nem

igen nehéz, hogi az apró germekeket

elet,

wattok mynd énnekem gakorlatossaggal a mikor lehet, mit levelei között menjem s mind az germekek.« - Forgách Ferencz mind emhtést anyját illetleg. Levelei azonban

nem

találtunk

abból az

idbl

valók,

háztól, életét pedig az állam rette anyját, élete

is

a

és

kedves

áldozta.

fia

is.

Élete csendes,

a szüli

s

sze-

Ritkán találkozott vele, papi

az

családi körében,

unokák várták.

elkerült

javának szentelte. Bizonyosan

mint rokonait

önálló életre utalta,

tózkodott többi

már régen

a mikor

Életét

özvegy a

hol

férje

áldásdús volt.

is

szívesebben

tar-

szeret családi kör halála

után

ezeknek

Egyike volt ama század 22*

SZABÓ LASZLO

Í-J2

névtelen nagyjainak, a kikrl keveset tudott a világ, s az utókor

a legnagyobb dicséretet mondja

hogy

kökre,

hivatását

:

betöltötték

n

a

midn

róluk,

el

de magasztos

helyes,

eg3'etlen

azt írja emlé-

jó hitvesek voltak.

Folytassuk azonban Forgách erdélyi pályájának

leírását.

A

1572 február 6-ikán jött Erdélybe a renegát Amhát.

delem Szebenben fogadta tekintélyes

Az

kísérettel.

97

érték kupát, egy másikat,

vítrt

kivert kardot,

si

eg\'etem

szokás szerint újra megadta az ajándékot: Báthor3'nak d.

feje-

119 f

s eg3'éb

értékben,

Bánffi Györg3^nek ezüst kan-

nát, Bánffi Pálnak, Nisovszk3'nak,

Forgách kanczellárnak, Apafi

apróságot 145

frt

83

d.

Gergelynek, G3^ulaffy Lászlónak, Wesselényi Miklósnak

másoknak sznyegeket

kupát,

s

eg3'-eg3'

eg3-éb apróságot,"^

Körülbelül ezen idtájban mentek szét a meghívók a mag3^ar

nem volt jelen, tudósítását Simon bátyja meríthette. Nagyon komoly ítéletet mond a g3'lés

országgylésre. Forgách elbeszélésébl lefolyásáról

:

Hercules ucscse, szég3"enlem és restelem elmondani

melyben semmi magasztosabb nem

az országg3^ülés lefol3^ását, volt,

ország elveszett dicssége

hog3' a terjedelmes

nálkozzanak, mel3'nek

elintézésére

Rudolf és

már

Ern

volt

a rég óta

A

vonatkozott.

lattal fogadta.

a képe se

els pontja

felterjesztésének

királ3-

meg.'

fölött saj-

— A

márczius

28-ikán

Elküldi nekik a

üg3^ kezdetekor kijelölt

között

még

a

a

bezárt

bnösöket terhel

iratokat, mel3'ek

elkelket véleményadásra, két

fogol3^

kibocsátását.

fherczegek különös fig3'elmébe

mel3'ek egyikét Forgách

pedig GyulaíT)'^ László

meg

4 E. O. E. 5

512.

1.

a

írta,

II.

mag3'ar 419.

I.

ajánl

s

már

vájjon

A

az

taná-

többi

irat

magyart,

két

püspök,

Ferencz, volt váradi

másikát

mel3'ekben az üg3^ kezdi ellen súl3'os

vádak foglaltatnak, fleg Balassa János tassák

üg3'

tudatta

föherczegekkel, hog3' a kérés elintézését jóindu-

megvizsgálására hívják össze a mag3'ar tanácsosokat

csolják-e

rendek

húzódó Dobó-Balassa

tanácsosokkal,

ellen.

Ezeket

azután

a

is

többi

vizsgálirattal

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

együtt

küldjék

vissza

nem

Minthogy

neki.

I73

bizonyos,

Balassa megjelenik-e az idézésre, Forgách és Gyulaffy adataiból csak azokat

hogy

mveinek

melyek Dobóra és Homon-

tárgyalják, a

nayra vonatkoznak.

Forgách és Gyulaffy tehát valóban dolgáról.

Nagy

hogy a már

értesítésnek

két

ielen

kár,

nyoma

az

írtak

összeesküvés

említett «lázító)) iratoknak s a

sok érdekes mozzanatot

veszett,

tartalmazhattak az ügy lefolyására, a mellett Forgách egyéni-

ségére

is

érdekes

vetettek

világot

hog3" milyen

szempontból

de fontos

hogy

a

az,

volna.

érdekes

a király

Körülbelül mellékes,

meg Forgách

ítélte

Forgách röpiratszerü munkáját

irodalmi

az eseményeket,

terméknek

tartja

melyet magyar tanácsosai

is,

elé terjeszt.

A

véleménye

tanácsosok

a kegyelmet ajánlotta, de két

Egyik

alakban. látta

részök

hogy

jónak,

úgy

király a

a

rendek és fherczegek közbenmegemlítve,

járását

azon

re-

84.

ményben bocsássa ket szabadon, hogy a haza javára ajánlják azonban

vélték,

hogy

említeni,

társaik lenéznék,

hogy

a

a

király

ERN

fel

szolgálatukat.

ellen

megvetnék ket.

talán

FÖHERCZEG NÉVALÁÍRÁSA.

vétettek,

A

Nem

mert

kell

honfi-

többiek pedig azt

kegyelem hirüladása után vigyék ket

fel

Bécsbe,

meg velk, hogy készek a királyt hségesen szolgálni 8 úgy bocsássa ket alkalmas idben a király szabadon. Minthogy Balassa még a biztosító levélre se jelent meg, ott

fogadtassák

ügyének tárgyalását halászszák de ha akkor se jelenik meg, ítéljen

makacssága

a

a

következ országgylésre,

király

saját

belátása

azon

véleményét fogadta

el,

hogy a

alkalmasnak látszó idben bocsátja szabadon,

hogy azonban Dobó nagyon beteg, hadd maradjon helyette a

szerint

felett.

Miksa a tanácsosok foglyokat

el

fia

legyen

a

királynál

kezes.

Balassát

mint-

régi helyén,

nem

akarta

SZABÓ LÁSZLÓ

174

tovább

reménytelenségben hagyni, azért megbízta a föher-

is

czegeket,

hogy

kilátásba,

ha bnbánatot fogad és a király bocsánatáért esede-

Dobót

zik. is

a király kegyelmét helyezzék eltte azon esetre

április

i6-ikán bocsátották szabadon,

miután írásban

megfogadta, hogy a királyhoz minden idben és körülmények

között hü

marad.

Nem

alkalma bebizonyítani,

volt

mert sor-

vasztó betegsége nemsokára elemésztette.*^ Balassa pedig kegyelmet

majd Homonnayt

nyert nemsokára,

Az országgylés

A

rozták meg.

IV. §. a fels

Szent György oktávájára határozta.

egy

A

között

tárgyai

törvénykezés

is

szabadon bocsátották.

a

törvénykezés idejét hatá-

megyék

mondta

és s

ki,

vezetését

a

Tiszántúliak idejét

a

idtartamát 40 napra

bárók közül Révay Ferencz, Draskovich

egri kanonokkal, a

Gáspár vagy Forgách Imre

jelenlétét

kívánta

Nevezetes volt továbbá, hogy újra tiltakoztak

ségnek fizetend tized volt.

A

ellen,

mag3^ar

mond

el

a koronázást

mezn

tágas

A

koronázás

fényes

Forgách Simon érdekes

követ ünnepi

hasonlítottak a Miksa koronázásakor mellett elterül

havában Rudolf fhercze-

királylyá.

ünnepségek közt ment végbe. leteket

meg a törvény. a gyri püspök-

mely Delphino Zakariás kezében

király kívánságára augusztus

megkoronázták

get

prépost végezte

leleszi

A

Duna

melybe

teljes

végbementekhez.

favárat

a

építettek,

rész-

melyek

játékokról,

fegyverzettel vagy 50 német katona bevonult feleségestl.

asszonyok

állatbelekkel

valóságos vérengzés a várat,

—

írja

kot.

—

lett

és

vérrel

bekenték ruhájokat,

volna. Puskákkal, ágyúkkal ostromolták

de fagolyóbissal, kiket mind az vár

felett

Forgách Simon. Katonás rövidséggel mondja

Az

várból

Az

mintha

kilövedeztek,

puskások

sok

egymáshoz lövedeztek. Az várból

kiütöttek

;

kívül

bocsáttak el

a játé-

bell,

kik

ismét kívül reájok

mentenek, kopjákat történek, harczoltak lován, gyalog, az álgyulövés számtalan volt, végre

csorgott

le,

hogy

rakának

fel

és

('

már

csinált

Tört. Tár, 1879. 709—714.

az

megostromlák és az fokokról vér viadaltul

embereket 1.

megvevék,

akasztanak

fel

hamis fejeket az

fokokon.

GHYMESI FORGACH FERENCZ

Egyszer ménének zászlóstul az ásókval sánczot

ásának,

85.

asszonynépek

175 alája,

lövedezének.

hozzájok

tekenökkel,

Akaratjokval

RUDOLF MAGYAR KIRÁLY.

kezdenek és elfutamának. Az várbeli kapitánokat királ eleibe kötözve hozák, térdre esének királ megkegyelmeze nekik.

hullani

;

I

SZABÓ LÁSZLÓ

76

Az

vár vívása

játékra

magyarok egymással sok kopját trének,

alatt az

Az

kopjákat.

csinált

meg nem

várat

épen hagyák, azután az község hordta

hanem

égették,

el,"

Báthory István a fen3^egetö székely m.ozgalom leverése után

bels

hozzáfogott Erdély

középút megrzésére

ügyeinek

hogy ellensúlyozhassa

utalta,

Egyiktl sem fogadott

hatalom befolyását.

török

Helyzete a

rendezéséhez.

a

német és

el

többet a

másik rovására, meg országa helyzetének súlyosbítására. Leg-

ersebb küzdelem

a testamentumos urak ellen indult meg, a kik

Miksa védszárnyai

külön

alatt

államterületet

akartak alkotni.

Minthogy a király október 13-dikán Huszt várát beiktatta a

három embernek birtokába, Báthory dult a baj

mivel titokban

lalni, el,

orvoslására. letett

nemzet bizalmához Miksa

volt

ellen

for-

állást fog-

hségesküjét a rendeknek nem árulhatta

mégis november 19-ikére Kolozsvárra országgylést hirdetett

Miksa megkérdezése a

Bár nehéz

a

szállásosztó

November

elején

már sorba

járta

város utczáit,

hogy az egybegyl uraknak

Garay Tamás

értesítette a fejedelmet

a

helyet készítsen.

nélkül.

és For-

gáchót az ellenpárt magatartásáról és a megtörtént elkészüle-

Miksa

tekrl.

jónak

látta

Báthoryt,

figyelmeztetni

országgylésen méltassa kell figyelemre az hiszen Erdély Isten után

Békés Gáspár nem

Monorón várta be

a

nélküle jelent

nem

meg

tekintélyét,

az

—

állana fenn.

országgylésen, hanem

az

történendket.

hogy

Legtöbb vitára adott okot

Csáky kanczellár felelsségre vonása, mivel a székelyvásárhelyi

gylésen megszavazott adót Forgáchnak számadás

hiányában

nem

vehette

át.

beszolgáltatták, de

Csáky

szeretett

ez

volna

kibújni a felelsséggel járó beszámolás alól, de népszertlensége

miatt

sem mentették

nak kérdése. delte

a

A

föl

alóla.

Fontos volt továbbá Huszt várá-

rendek felháborodtak azon,

végrendeletesek

statuálását

higgadt eljárással akarta a dolgot a török 7

is

a

hogy Miksa

vár birtokába.

elintézni.

elren-

Báthory

Minthogy azonban

gyanakvással nézte az ügyet, a rendek kötelességévé

Forgách, 511-512.

).

GHYMESI FORGACH FERENCZ

I77

Békés távollétével mentegetödz szövetségeseknek, hogy

tették a

id

a legrövidebb

intézzék

alatt

el

Békéssel az ügyet és folya-

modással kérjék Miksától a vár visszaadását. Egyéb bizalmatlansági kérdések

napirendre kerültek.

is

nyának panaszára Gyulaffy László

Miksa szatmári kapitá-

márhoz közel Cseh faluban erödszer házat Bár az országgylés nem

szívesen.

lát

hogy Miksa híveirl van

ket

a törvény éle

a

tettel

az

meg,

de

A

mely szerint

nem szabad

engedélye nélkül

megtiltják

is

nem

határozottan,

ki

János Zsigmond törvényérl,

viszonyokra.

zilált

jelentek

fejezte

a mit ö

els sorban.

fejedelem

k

menni; most

nem

a

épített,

hogy Szat-

Bécsben mégis észrevették, hogy

szó,

érinti

Megemlékeztek

más országba

vádat,

ellen tett

ilyenfajta

levelezést,

volt tekin-

távolmaradtaknak elnézték, hogy

ismétldés

esetére

adtak

hatalmat

a

fejedelemnek a távolmaradók megbüntetésére. Elrendelték végül a

bnében

lázadás

fbbeket

elmarasztalt

fejedelem

a

nának, htlenség szét az

bnébe

Ítélték.

esnek

a

valaha újra feltámad-

Deczember

elején oszlott

országgylés.

adásának sürgetése, visszaadásába

nem

felelsségre vonását is,

De ha

(29. §.).

Miksának sok minden nem

azt

is,

míg a községbelieket Váradon

büntesse,

végzend kényszermunkára

székelyek megbüntetését

hogy

tetszett.

Bántotta Huszt vissza-

h alattvalóinak szorongatott helyzete. A vár volt is

azonkívül Csáky

hajlandó beleegyezni,

helytelenítette. Alaki hibának tüntette

a rendek fejedelemnek nevezik Báthoryt.

lem nyugodt hangon

felelt

a

király levelére,

A

fel

fejede-

melynek végén a

török magatartását azzal jellemzi, hogy Békés megöletését kivánta tle. Minthogy azonban

nem

tapasztalta mindaddig ellenségének,

a nemtelen kivánságot visszautasította.^

Az erdélyi ügyek így lassan nem akart erszakkal fellépni

haladtak elre. a Békés-pártiak

gomolygó felhtömeg borult Erdélyre, nem hoz a jöv. 8

E. O. E.

11.

A 419.

bécsi udvar jobb

terv

Báthory éppen ellen.

Ide-oda

lehetett tudni,

híjával

Báthoryt vette

1.

>Iagyar Tört. Életr. 1004.

mit

3

SZABÓ LASZLO pártfogásába, de ellenfeleit

sem

utasította ki az udvarból. Báthor}-

panaszkodik e miatt a g^^ri püspökhöz

annál

inkább,

is

—

reztek az udvarban.

hatok eg3'ebet

—

hanem ha vannak,

«De

az mi a dolgokat

nem mond-

—

nem

jól cselekesznek,

dicsér-

is

de a féléknek ö fölségénél kevés vagy inkább semmi

;

mert

nincsen,

hitele

illeti,

kik az kegyelmed hivséges és tekéletes jám-

bor szolgálatját calumniálják, nem

hetem

utolsó

hívei újabb befolyást sze-

püspök Báthorynak márczius 9-ikén

a

írja

mert Báthory a király

hogy Békés

leveleibl azt gyanította,

levelében, a ki levelét

hogy a fejedelem panaszát

deákra fordítva, elküldte Miksának, megérthesse,

írt

ö fölsége

bízik

emberségébe, a mirl

az

kegyelmed

fölsége utolsó levelébe

mednek, arra nem egyebünnen

indultatott,

hanem

tekéletes

volt

írt

keg3'el-

az keg^^elmed

levelébl és az országtul szerzett articulusiból, a mint keg3'elmed ö

maga

meggondolhatja.))

is

Békés

Gáspár

támogatása uralomra gylölik,

nem

fejedelmi

székben,

fogadta

még mindig

pedig

Bár

segíti.

hogy

hitte,

látta,

bárkit

remélte,

hogy

hogy az

erdélyi rendek

szívesebben

láttak

mint az erszakos Békést.

a

királ}^

volna a

Február 23-ikán

Miksa az erdél}^ ellenpárt követét, Földváry deákot,

a ki Békés nevében kérte,

A

lásában.

török

hogy kiverjék

fogadta a tervet,

nag}^

magyar

a

nem

hogy támogassa

veresége Lepantónál területrl.

még egy

alkalmat

nyújt,

Miksa azonban óvatosan

osztotta a követ

üzente küldinek, hogy

urát Erdél}^ elfogla-

ideig

Azt

vérmes reményeit. kegyes

lesz

Báthoryhoz,

azután bizonyosan segíti ket.'

Elmúlt majd egy éve, hogy Báthoryt megválasztották, Miksa

eg3Te

segítsége

halála, s a két

jónak

késett. fél

figyelme

látta a jó viszon3^t

elejtette

Közbe

Békés pártolását.

királ3^ y

meghag3^ásából

E. O. E.

ir.

420 — 421.

I.

Zsigmond lengyel

Leng3^elország

Báthoryval tovább

felé is

Keser szemrehányás

idben Békés Rueber János

A

jött

fordult.

királ3'

Miksa

fentartani, újra

hangján

ír

ezen

kassai kapitányhoz (október 2-ikán).

Erdél3'be

küldte

embereit,

Báthor3"

GHYMESI FORGACH FERENCZ

azonban nem ismerte latta

—

minthogy már minden pénzét

nem

bizik

nem

Arra

is

Észrevette,

reá, nincs

hogy

elköltötte,

van szánva. Fáj

el

már benne, semmi

« Mikor

megkínzott.

is

semmi gondja sincsen

a királynak

nyítsa be hségét.

—

küldetésök jogosságát, elfogta és kival-

el

ket, némelyiket tüzes fogókkal

hogy

179

hogy Miksa

még nem

ö felsége engemet alá bocsáta Prágábúl,

tíz

nem ltt volna

találtam ez országban, ki idegen

hátra,

halálával bizo-

neki,

pénzbeli segítséget

más

adott.

személyt az ö

fel-

sége hüségétül az egy Csákytúl és Bornemisza Farkastul megválva.

Ez egész ország

ellen fejemet szerencsére vetettem, éjjel-

nappal futottam, mindeneket az ö felsége hségére intettem,

nem

Mi^réí'-^

86.

RUEBER JÁNOS NÉVALÁÍRÁSA.

kéméllettem sem életemet, sem költségemet, bízván,

hogy ö felségének

is

gondja vagyon én reám

;

az

Úristennek kegyelmességéböl arra hoztam az dolgot,

hogy akkor

nem.

szerént azoknak ez

akarnak vala választani;

morúságban

legyek,

kiért

nyilván

dolog,

én

kedvek

lön

akaratjok

kik liber princepst

az

minem

vagyon

és

gylölségben,

nagyságodnál))

—

nyoírja

Ruebernek. Kéri régi jóakaróját, járjon közbe ügye érdekében a királynál,

A azért

mert ö már nem mer leveleivel alkalmatlankodni.'"

király

ugyanis a megfigyel szerepét szánta Békésnek,

támogatta

eleinte.

Késbb

belátta,

hogy Báthoryt

lesz tanácsos bolygatni a fejedelmi székben,

védbástyáját képezi.

Ha

mert a török

nem ers

eddig Békés hüségesküjére támasz-

kodva nem akart Báthorynak meghódolni, még igazolhatta magát. Minthogy azonban az országgylés törvényeinek sem akart engeJo Tört. Tár,

1879,

730-731.

1.

23*

SZABÓ LÁSZLÓ

l8o

delmeskedni, elhagyta a törvényes alapot, melyen

Báthory nem nézhette tovább belül

tle független várak

tétlenül,

álljanak, a

addig

hogy országa

állott.

területén

mi a töröknek

feltnt.

is

Miksa viszont nem támogathatta nyiltan Békést, akármennyire

nem

de az mégis törvényesen választott

bízott Báthor3^ban,

delme volt

Békésnek,

azonkívül

az

ö

hségesküt

feje-

tett

alatt-

a

midn

valója.

1572 februárjának végén Báthory fontos lépést

Ma3dáth Margit útján tiltakozást

várának

azon a czímen,

birtoklásában

az ö testvére,

nem

emelt

t

kínálta

meg

Békés

tett,

Fogaras

ellen

hogy Mayláth Gábor,

a vár megvételével. Békés a

legérzékenyebb ponton érezte magát háborgatva.

Tudta, hogy

Mayláth Margit mögött Báthory

írja

kapitánynak, eszközölje az

ügy

nevezi

elintézésére.

Báthoryt

A

személyben.

levelet Listhy

ki,

Reá

—

Május 23-ikán

a kassai

hogy személyesen mehessen Miksához

bízza a döntést, mert a «vajda))

—

állandóan

nem

lehet

bíró

vádirat megjelenésével egy

János magyar kanczellárnak,

országgylés végzései fell helyén

áll.

felvilágosítsa.

czélzás alakjában

—

a

Békés

vádló

és

idben hogy

—

írt

a

így

egy

Báthory

kolozsvári

Rátér levelének több

ügyre

-féle

is.

Említi,

hogy János Zsigmond gyenge akaraterejét mennyire behálózták. Hosszú idt venne igénybe, ha mindazt le akarná írni, hán3'szor ingerelték

köszöni, kitelik.

fel

ellene

hogy életben maradt. Ol^^an

hitetlen

Krisztust istenségétl, a Szentlelket

tották meg.

A

destinatiót

meg

tördnek natio

hamis vádakkal a fejedelmet, a bölcs Istennek

a

az

essentiától fosz-

gyermekeket keresztség nélkül üdvözítik, a praeváltozatlanul hiszik.

más dolgával

és

nem

Csak az a

baj, hog}'

sokat

várják meg, míg a praedesti-

rájuk kerül az uralkodás sora

szerint

emberektl minden

vagy pedig

azt

is

elvesztik, a mijük van.^"

Minthogy a szomszédos Oláhország mozgolódott, Miksa pedig Huszt és Fogaras ügyében önhatalmúlag intézkedett, Báthory a rendeket május 25-ikére Tordára hívta össze.

n

E. O. K.

II.

522 — 527.

1.

A

négy napig

tartó

I

GHYMESI FORGACH FERENXZ

löl

rövid, gylés megszavazta a szokásos adót, felelsségre vonatták

Csáky kanczellár

örököseit,

megtiltották,

hogy Bogdán vajda

táborában szolgálatot vállaljon valaki Erdélybl.

87.

a

fejedelemnek,

kokat. szét.

A

A

A szász

egyetem

RUEBER lANOS

Forgáchnak meg Bánfi Pálnak adott ajándé-

nyár folyamán Báthory hármas követséget

portának megszavazott adót Kemén}^ István

küldött

vitte el, kit

SZABÓ LASZLO

l82

késbb Kendy Sándor

követett,

E

határsértési ügyeket elintézze.

portánál,

hogy

hogy az idközben

mellett sikerült kivinnie a

a szultán beleegyezzék

hogy családjában a

szék

fejedelmi

felmerült

magas

Báthory azon kérésébe,

örökölhet legyen, a mi a

legfontosabb dolog volt nemcsak Báthory családját illetleg, de

Erdélyország

viszonyait

is

szabályozta

a

jövben mindakét

hatalomhoz.

A

fejedelem

hogy

volt,

a

másik követének, Tamás deáknak, hivatása az

két

uralkodó

viszonyát

szorosabbá tegye,

részrl Békés követét ellensúlyozza, másrészt

meggyzze

egy"

Miksát

Báthor}^ szándékainak szinteségérl. Földváry ugyanis azt aján-

LISTHY JÁNOS NÉVALÁÍRÁSA.

lotta

Békés nevében, hogy nevezze

szívesen

nem

ki a királ}'

a hozzá vonzódó

Erdély fejedelmévé,

fogadják, az erdélyi rendek

valamelyik öcscsét

szászok,

a tervnek.

úgyis

se igen ellenkeznek, mert

kedvelik Báthoryt, a törököt némi pénzzel

bízást

oláhok

meg

lehet nyerni

Békés azonkívül az elkészületek megtételére meg-

kért

Miksától.

Minthogy azonban az udvar

tudta,

hogy

Báthorynak ers pártja van Erdélyben, azonkívül a török pártfogásába vette a fejedelmet, tolását.

tehát

rizze.

Ott

volt

a

küszöbön

többszörösen jónak Elutasította

látta,

nem álló

is

tartotta

jónak Békés pár-

lengyel

kérdés

hogy Báthory

Békést kéréseivel,

intette,

is.

jóindulatát

Miksa

meg-

hogy alkalmaz-

GHYMESI FORGACH FERENCZ

kodjék a körülményekhez,

st

ha

teheti,

183

tegyen

Báthory

le

iránt

érzett haragjáról és ellenszenvérl.

Békés azonban nem tudott a körülményekben megnyugodni, hiába utalták azok passzív magatartásra. Miksa elutasítása után is

Báthory

még mindig nem

zottan lépjen hog}'

a

fel

elfogatta,

meg hogy Békés

követeitl elszedte

vallomástételre

útján

el

ellen,

Báthory azzal véde"

hogy az országgylésen hozott törvény

csak engedélylyel jöhet be Erdélybe, egyébként

mesebb

kén}'-

tudták olvasni az üzeneteket. Mikor

tiltakozott a levelek elfogása

kezett,

határo-

levelek titkos jegyekkel voltak írva, de Forgách azok

kulcsát megszerezte s így

Miksa

embereit.

hogy

szemben. Megelégedett ann3ával,

viviket néha kínzás

A

hü

szükségesnek,

tartotta

ellenfeleível

Miksa követeit

leveleket,

szerítette.

hogy összetartsák

Erdélyben,

követei

jártak

szerint

még

idegen

veszedel-

volna, ha a török fogdosta volna el a leveleket.'^

Báthory István harmadik követe szeptember közepén indult el

egy magánügy elintézésére Rómába. Ez Forgách Ferencz

házasságának ügye

Forgách lelkében

volt.

élete utolsó éveiben

gyökeres változás ment

végbe. Politikai pályájának kezdetén nagy egyházi kitüntetések érték,

de élete olyan természet

benssége nem foglalhatta szolgált,

el,

fejldhetett

ki.

hogy egyházi életének

Püspöki egyházmegyéjét sohasem

a pornói apátság csak jövedelmeinek szaporítására

minthogy az egri kanonokságot püspökké

A

veztetése alkalmával elvesztette.

kötelezettségek élete,

volt,

alól

nem

történt kine-

pozsonyi prépostsággal járó

mentette

fel

a király, de felmentette

mely szorosan az udvarhoz fzte, foglalatosságát alkan-

czellári és tanácsosi állásának betöltésére irányította.

Nagymérv

elfoglaltsága között tehát kevés idt szentelhetett az

úgyis

másodrend alakban

nyiben az érzülete

befolyó

egyéb kérdésekkel

azonban nem

össze

változott,

dolgokra, a

vallási

nem

életére

függött.

egyformán

kitartó

Katholikus

küzdelmét

mutatják emlékeink Miksa és János Zsigmond korából. '2

E. O. E.

II.

426.

1.

meny-

Habár

SZABÓ LÁSZLÓ

184

Oláh tanítványa

volt, tehát

benne

megvolt a katholikus egyház

is

tekintélyének visszaszerzésére való törekvés,

ers, hogy önmagukon

keresztül tudták volna hajtani a szellem,

is

felfogás és lelkület átgyúrását

önmaguk

Az

tudott volna

is

terem-

nem

megjavításával kezdték meg.

nem

erdélyi udvar unitárius hajlamú élete szintén

tott táplálékot

papi

ténykedéseket

nem

lelkülete

volt alkalma kifejteni, másrészt

környezinek rideg

élete beláttatták

vele,

hatásának szemlélete

Különben egész

alatt

világi életett

is

hogy

a

fejedelem

az

Istenben

hitetlenség

romboló

jobban ragaszkodott egyháza tanaihoz. papi voltát sehol

élt,

ezen korra vonatkozó adataink.

birtokadományozása

A

nyúj-

ehhez szükséges

kifejldésére, az

való hit szükséges az élet nyugalmához.

fel

tevékeny, hogy

volt olyan

Erezték a reformok szükségét, de a jobb kor kezdetét

teni.

és

nem

;

egyházi lelkület mellett papi életet

igazi

nem volt az még olyan

A

sem

említik

fejedelem kolozsmonostori

inkább azért történt, hogy Forgách taná-

csosi méltóságát anyagilag

is

kiegészítse a fejedelem. Kedvelte For-

gáchot, habár ellenkez vallási felfogása volt s vitatkozások alkal-

mával bátran szembeszállt János Zsigmond kedves embereivel

Ezen idben az a leteszi

meggyzdés

papi méltóságát, melyet úgy

de fleg az utóbbi évek

alatt holt

komoly megfontolást igényelt került

ki

harczból,

a

csorbát. Miután

tember 15-ikén

hogy mentse

vallásos

írt

a

lelkében,

hogy

volt alkalma gyakorolni,

tkéje volt lelkének. Az ügy

Forgách

lelke

gyzedelmesen

megg3'zdése nem

szenvedett

Gergely pápához, melyben kérte,

hogy az egyház

tör-

megházasodhassék. Kérése mellett azt hozta

föl,

szüzességi fogadalma

hogy egyházi ténykedést soha nem aznap

sem

fel

Báthory hozzájárulását megnyerte, 1572 szep-

levelet írt XIII.

fel

vén3^ei szerint

és

ébredt

kéréshez

saját

alól,

végzett.

nevében

Báthory szintén

egy másikat,

még

melyben

dicsér módon emlékezett meg Forgách hitbuzgóságáról és lásos életérl.

is.

val-

Éppen indulófélben lev követének, Berzeviczy

Mártonnak pedig meghagyta, hogy terjeszsze az ügyet a bíbornoki testület

elé.

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

185

el az ügyet Rómában, de lev levelekbl nem tudta a pápa kivenni,

Berzeviczy deczember 12-ikén adta

sem ebbl, sem a nála hogy Forgách

pap-e vagy

fölszentelt

sem? Báthory kérésére

mégis megtette, hogy különös jóindulatának

fölmentette

jeléül

az alszerpapság (subdiaconatus) és szerpapság (diaconatus) rend-

jének kötelezettségei menthette

alól,

áldozó papi rendje alól azonban

Atyai hangon intette azonkívül

fel.

a

pápa,

nem hogy

Istentl kérje az egyházi pályához szükséges kegyelmeket. Egyéb-

ként ne higyje, hogy a gondoktól és gyermekei

lesznek,

is

megszabadul, ha majd neje

i'

Pedig Forgách szabadulni akart, de más gondoktól. Evek

megsznt az összebarátai nem igen voltak,

óta alig érintkezett övéivel, anyja halála óta

köt

kapocs

tehát éppen

is.

Távol volt rokonaitól,

nem

volt különös,

hogy az egyedüllét érzete ébredt

benne. Vallási életének benssége, az egyházi rend méltósá-

fel

gának érzete pótolhatták volna az egyedüllét hiányait legalább részben, de ezeket régen

rokon

düllét érzésével

végét élknél

férfikor

halnak

nélkül

el.

s

nem vele

—

az

alkalmazta

gyakran együtt jár bántó gondolat

a

Az

önmagára.

Forgáchnak úgyis hajlama

is,

—

n

változást

hoz életébe,

fleg a

hogy utód

volt arra,

ersebben érezze életének ridegségét, mint elnyös Ezektl a sötét gondolatoktól akart szabadulni s azt hogy íQú kedély

egye-

felvidítja

hogy

oldalait.

remélte,

szomorú-

ságokra hajló kedélyvilágát.

Bár a felmentés szintén

ritka eset az

egyház életében, For-

gách nem alkalmazta önmagára. Ennek közvetlen oka talán örökre megfejthetetlen marad. Dudicshoz

gára,

nt

ill

levelében (1573

november

hogy a felmentést alkalmazhatta volna önmade nem házasodik meg, mert — még mediocriter magához

ugyan

26.)

írt

sem

azt

írja,

talál

Erdélyben. Forgách fölszentelt pap

volt,

nem nsülhetett volna meg. A levélben felhonem állhat meg. Valószín, hogy nem akart más az apostata pécsi püspök eltt, a ki ezen idben

mint katholikus zott

ok tehát

érvet felhozni 13

Turul, 1899. 146.1. Századok,

Magyar

tehát

Tört. Életr. 1504.

1880. 757.

1.

24

SZABÓ LASZLO

i86

már családi állapotban volt. A dolog lényege az, hog}- Forgách nem nsült meg. Oka lehetett vagy az, hogy körülményei nem voltak kedvezk — a mit nehéz róla feltenni Báthor}^ korában

lOANNIS M CHAEL 1

í

R V T

B

F L O-

I

KENTINAE S

L

/

B

\/

(^ton

—

BRUTUS JÁNOS

M.

HI-

1

R E

S.

Indice locupletiRimo.

G D V N

r,

haeredes lacobi lanta?,

M.

89.

O

R AE T -R^l O OCTO

L V

Apud

T

S

D.

L

X

I

I.

"FLORENTINA HISTÓRIA* -JÁNAK CZÍMLAPJA.

vagy pedig mint hith ember a pápa felmentése

tartotta lehetségesnek a nsülést.

nélkül

nem

Forgách egyénisége, a hitben

mutatott állhatatossága az utóbbit teszik valószínbbé.

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

Más részrl azonban vágyainak az év folyamán

:

legszebbike megvalósult

még

Báthory megbízta öt az egykorú magyarországi

A

események megírásával.

erdélyi

és

I87

megbízásban

egyrészt

elismerés rejlett Forgách tehetségeinek, másrészrl a támogatás mellett biztatás

még

is

a

volt

nagy munka megkezdésére. Forgách

nyár folyamán hozzá

a

számmal együtt lev

látott a

adatait

dologhoz, hogy a

rendezze, a

munka

már nagy

tervét össze-

Adatgyjtését már jó korán megkezdte, a mint életének

állítsa.

elbbi éveiben

láttuk.

Az anyag

rendezése mellett érezte, hogy

egyrészt a külföldi események megismerésére forrásmveket kell beszereznie, másrészt pedig a

könny

stílus elsajátítására

m

tervének kivitelében, fleg a

segítségre

Eszébe jutott az

szorul.

akkori Európa vándor történetírója és latin tudósa, Brutus János,

még Paduában ismerkedett meg s már akkor meghívta magához. De saját jövjével sem volt még tisztában, talán feltételei sem voltak kedvezk s a törekv tudós nem kötötte le kivel

magát hozzá, a magánemberhez, hanem elment Parisba, hogy tudományát tovább

fejleszsze.

A

körülmények most újra felhívták

reá Forgách figyelmét.

Valószínleg még 1571-ben ajánlotta Báthorynak, hogy hívja

meg dett

A

melléje kisegít társnak Brutust.

A

fejedelem

örömmel enge-

Forgách kérésének, a ki most újra meghívta Brutust Erdélybe.

feltételek

kedvezbbek

örömmel fogadta

voltak az

azonkívül Brutus

elsknél,

a meghívást Báthory nevében, mert a fejedelmi

erényekkel biró Báthory udvarában eln3^ös helyzetre volt tása.

Forgách ajánlása

szerint

Ulmig kocsin ment, onn^in Bécsbe

mert a terv szerint márczius 22-ikén

hajón.

Itt

kellett

volna Pozsonyba indulnia, a hol Purkircher vendége

volt 1572 elejéig,

volna, a ki

Forgáchnak

pénz azonban s

május

i-jén

jó

kilá-

barátja volt.

nem már Lyonban

érkezett meg, azért

A

kilátásba

Bécsbl

volt. Itt érte utói

lett

helyezett

visszafelé indult,

Crato János orvos

barátjának levele, mely szerint május i-én ment hozzá Forgách

embere a megállapított száz aranynyal. Brutust a dolog megnyugvással

töltötte

el,

csak

az

ütött

szeget

a

fejébe

— 24*

írja

SZABÓ LÁSZLÓ

l88

Forgáchnak

(11.

nem

választ

levelében),

—

különösen az bánt,

ezért

tnnek

fel

leveleire

azért

óhaj-

izzadok, ha saját dolgaimra gondolok;

hog}''

mved

haragszom magamra

tegyek,

nemcsak

mert elttem igen kedveseknek

megírásánál, úgy látom,

Nem tudom magam

érzed hiányomat.

is

—

írja,

hanem mivel

fel,

hogy olyan sürün küldött

küldött szolgájával. Leveledet

tottam volna olvasni,

tnnek

—

is

s az

hogy mit

elhatározni,

csekélyebb

élet

nem

csapásai

nag3^oknak elttem.

Forgách pótolni akarta embere késését. Kovacsóczy Farkast márczius 23-ikán elküldte Paduába, azt hívén, hogy Brutus oda ment. Újra

biztosította,

hogy a Magyarországon

Erdél3^ben

és

történt dolgok megírásában akarja igénybe venni segítségét, csak

Forgách

jöjjön bátran, a fejedelem elfogadta meghívását. Brutus le\-elére

már harmadnap

felelt s

Delbei

nev

keresked

florenczi

vitte válaszát Erdél3-be.

Crato üzenete és Forgách levele voltáról és mivel

meggyzte

Forgách bizonyos ügyek

a dolog

holmiját, könyveit,

hogy csak

tott,

n^'elvtani

jegyzeteit

és

Elbb azonban

melyeket ann3^ira becsben

életével együtt tudna

azonkívül Erdeijébe Caesarnak

bízta reá

elintézését

a nürnbergi gylésre, június elején Baselbe ment.

elre küldte

komoly

tlük

maga rendezte

kiadását

egyéb észrevételeit

is,

ajánlotta

tar-

Elküldte

me'gválni.

mel^^nek

Forgách

mert tanúihat bellük. Baselból elindult tehát úgy hónapban, átutazott Frankfurton, hol végignézte a híres

gondjaiba, július

vásár lefolyását, azután elintézte a rábízott üg}^et Nürnbergben s

az

már augusztus végén út

fáradalmait,

újra

megtette

szeptember 15-én elindult

új

Lyonban

találjuk.

elkészületeit

hazája

felé.

Itt

kipihente

utazásra, azután

az

Forgáchhoz

írt

levelébl

vehet ki, úgy tervezték az utazást, hog^^ Forgách és Brutus Bécsben találkoznak. Minthogy azonban Báthory 1573 január i-jére

az

a

rendeket gylésre

hívta

össze,

Forgách Erdél3^ben maradt.

Brutusnak Forgách elmaradása rosszul esett ért Bécsbe.

Itt

;

november 23-ikán

várta újból Forgách emberét, ki

tatására szükséges pénzt hozza. Minthog3' az

az utazás foly-

ember

újra késett.

GHYMESI FORGACH FERENCZ

nap múlva Semtére ment

tíz

is

megviselt

testi erejét

át

Az

gróf Salm G^'ulához.

jövje

a kiállott fáradalmak és a

189 utazás,

való aggodalom amúgy

iránt

megemésztették, Brutus beteg

lett.

Másfél

hónapig ápolta Salm és családja egész odaadással. Végre február

közepén visszatért egészsége, mivel barátja jóindulatát nem akarta tovább

is

igénybe venni, visszatért Bécsbe, a hol két hétig Monti

Fülöp vendége

volt.

Ez a

királyi

zenészek

már

feje volt és

régi

90. BASEL.

id

óta jó baráti viszonyban állott Brutussal. Kérte Forgáchot,

hogy

A

írjon,

mert a bizonytalanságot nem tudja tovább

válasz újra késett

;

télen a közlekedés a gyakori

miatt gyakran megakadt, de

kedély Brutus el

Bécset,

maga

máskor

lassú

is

volt,

elviselni.

hóviharok az izgatott

tehát február végén csakugyan másodszor hagyta

hogy másfelé

alapítsa

meg

jövjét.

Ekkor Báthory

vette kezébe az ügyet. Újra meghívta Erdélybe és elküldte

neki az utazáshoz szükséges költségeket

Lyonban

volt, 1573 június i-jén

felelt

a meghívást, hamarosan felkészült,

is.

Brutus ekkor újra

a fejedelemnek.

hogy még

a

Elfogadta

tél beállta

eltt

SZABÓ LASZLO

igo

érhessen Erdélybe. Útközben utaznia

kellett

itt

is

ott is késett,

gyenge egészségére való

azonkívül lassan

tekintettel,

úgy hogy

csak 1574 február 7-ikén vonult be Kolozsvárra. Forgách ekkor

már nem

volt Erdélyben, mivel

érdekében

elnyerése

kiküldte

Báthory a lengyel trón ügyének az

rata figyelmébe

Eltávozása eltt

országból.

azonban gondoskodott Brutus sorsáról

:

a fejedelmen kívül Bland-

ajánlotta, a ki távolléte alatt

is

csakugyan párt-

fogásába vette az idegen földrl Erdélybe szakadt Innen kezddik Brutus magyar tettei

élete, kit a

írót és tudóst.

nagy fejedelem nagy

nagy dolgok megírására ösztönöznek.'^

Mint már említettük, Báthory 1573 január i-ikére gylést hívott össze. A rendek már megsokalták az egyenetlenséget, olyan

91.

indítvány

is

KOVACSOCZY FARKAS NÉVALÁÍRÁSA.

merült

fel,

hogy

tél

idején

meg a

semmisítsék

németbe kapaszkodókat, ne tápláljanak kígyót a testükön. Rábízták a fejedelemre, ügyeit,

óvja

hogy

meg

saját belátása szerint intézze az ország

A

veszedelemtl.

a

kifejlés

pedig

gyorsan

közeledett.

Báthory

belátta,

hogy a

sági viszonyra küldött

Békést,

biztatták

a

ki

nem

bécsi udvar

gúnyos válasz

is

bántotta.

Fogaras váráért (mivel

meghalt) pénzt ajánlott cserébe Báthorynak. alattvalói viszonyára s a

fogadta "4

el.

Toldy

:

szívleli,

Miksához

A

a

házas-

Annál jobban

Csáky Mihály fejedelem intette

benyújtott fölebbezést

Miksa fellépése szemrehányással kezddött, Forgách és Bnitiis müveinek bevezetése.

nem mivel

;

SZABü LÁSZLÓ

192

Báthory követe Rómában

(a ki

Forgách házassági ügyében

róla mint fejedelemrl beszélt, másrészt

ott)

Báthory

a portán áskálódott

ellen.

hü gyert3'ának nevezte Báthoryt, ápolnia.

Készüldött

A szultán A

járt által

környezete azonban

ö gyújtott meg, tehát

kit

védelmére.

is

pedig követe

illik

május 24-ikén

fejedelem

újabb gylésbe hívta össze a rendeket, a hol elrendelték a táborba szállást,

hogy az ország had

Erezték

A

a

hogy

jelenvoltak,

végvárak rzését

Az elre

is

esemén3'ek

fontos

eltt

állnak.

kiváló gondjaiba ajánlották a fejedelemnek.

veszély

látott

nélkül ne maradjon szükség idején.

érettnek tartották a diót,

nem

hogy

váratott sokáig magára. Bécsben

Miksa törvényt

leverjék fájáról.

jogers Ítéletet sértve 1573 június 3-ikán megersítette Békés Gáspárt Fogaras birtokában, azonkívül hitelezett neki, hogy a és

vöröski uradalmat megvehesse. megvesztegethet

f

A

Békéshez

embereknek birtokokat

kész és

hajlani

adott, a kassai kapi-

tánynak meghagyta, hogy legyen készen Békés támogatására.

Azt

hitték,

denrl

hogy Báthoryt meglepik.

értesült, hívei

—

a kik

mozzanatot megírtak neki, elfogdosta.

A

ellenfeleit.

Három

jelentette,

a

A

fejedelem azonban min-

még Bécsben

azonkívül

is

Békés

szerzett értesülésekbl látta,

minden

és

hívei

leveleit

hogy meg

követe szaladt háromfelé

hogy Békés

—

voltak

:

kell

egyik

elznie

portára,

a

lázad, a szultán küldjön g3^ors segítséget

másik a budai pasától kért támogatást; a harmadik Teuffen-

bach szatmári kapitány útján jelentette Miksának, hogy Békés ellen feg3^verhez nyúl.

már

Mikorra Bécsben

tettre gondoltak,

Báthory

végrehajtotta szándékát.

Míg az év harmadik gylésébe egybehívott rendek október 15-ikén

várát

:

Medgyesre összegyltek, a fejedelem hadai Békés két

Alvinczet és Enyinget elfoglalták, Bánffi Pál pedig Fogaras

várát vette ostrom nekülni,

alá.

Békés maga

alig tudott a várból

lovának patkóját megfordítva veretvén

fel,

kime-

hog3'^

ne

tudják követni. Október 4-ikén a vár be volt kerítve, az ostrom

megkezddött

már

s

mieltt az urak Medgyesrl szétmentek volna,

feladta magát.

A

gylés csendesebb

volt,

mint némel3'ek

GHYMESl FORGACH FERENCZ remélték.

Teuffenbach követei nem

mertek

193 fellépni,

mivel

a

Békés-pártiak egy része csendesen otthon maradt, a többi pedig

meghúzódott.

A

rendek így egyhangúlag fogadták

el

a fejedelem

elterjesztéseit, szabad kezet engedtek neki Békésre és pártjára

nézve

;

a

fölkelket rövidesen megbüntetheti, akár erdélyi

tokos, akár nem.

A

török kész volt a segélynyújtásra, a

vezér meghagyta azonkívül, hogy a portára. Báthory azonban

93.

jó indulatát.

nagy-

az árulót vasra verve

küldjék

akarta igénybe venni

a török

AZ ALVINCZI MARTINLZZI-KASTELY.

fbünös megmenekült ugyan, de nyomán, semmi vészes jel nem látható az

Megírta, hogy a

mély csend jár a országban.

nem

bir-

futó

'>

nem várt Miksa tanácsosai tehetetlenül álltak az események ugyan ersítgették, fordulatával szemben. A német kapitányok a német hogy a béke csak ideiglenes, mert a király hívei csak kísérlethez újabb hadakat várják az országba, Miksa nem mert fogni. 1

5

megintéHiába küldte Paczót Jánost Erdélybe Báthory Szádeczky

Magyar

:

Békés G.

48.

1.

25 Tört. Életr. 1904.

SZABÓ LÁSZLÓ

194 sére. f'ogaras

nem

Paczót bécsi

várának zsákmán3'ai között sok érdekeset

Ezek voltak Miksa és Rueber

fejedelem.

lázító levelei

voltak

is

a

hívei,

mindenrl

kik

sem hagy olyan kézben,

A

feleit

—

elfogott

a

tudósították,

nem

a ki vele eg3^et

Husztról

ért.

Hagymásy lemondott a fejedelem javára, a ki más kárpótolta, az rség Békés Gábor nev fivérét nem a várba.

a

hogy egy maroknyi

azonkívül a fejedelem határozottan kijelentette, földet

még

Báthorynak

jó hírekkel tért vissza urához.

udvarban

talált

Békéshez.

birtokkai eresztette

fejedelem azonkívül adományozással békítgette ellen-

köztük G3'ulaffy t

udvar semmit sem

is

;

—

a

tehetett.

dühtl Miksa

és tehetetlen haragtól a török bosszújától,

félt

azonkívül újra felmerült a lengyel kérdés.'*^

1572 július 7-ikén meghalt az utolsó Jagelló, Zsigmond Ágost lengyel király. Azóta Lengyelország folytonos zavarok színhelye

A

volt.

nemzet történetében

új

korszak vette kezdetét,

szabad királyválasztással a lejtn indultak

három ország osztozkodott

Az ország

lefelé,

a

a szerencsétlen nemzet fölött.

két pártra szakadt, a katholikusok Uchanski Jakab

prímás, a protestánsok pedig Firley János a nádor méltósága

A

midn

melynek végén

nagymarsai (nálunk

meg ez állásnak) körül szön és télen át tartott,

felelt

versengés az egész

gyléseztek. Végre az a megállapodás

jött

csoportosultak. a pártok külön

köztük

létre,

hogy

1573 január 5-ikén Varsóban tartják meg a választásra vonatkozó elzetes tanácskozásukat. A g3''lésen a lithvánok is eltérbe

azonban önmagukban ezek

léptek. Minthog3' is

is,

a

protestánsok

kisebbségben voltak, a végeredmény a katholikusoknak ked-

vezett,

mert Varsót jelölték

nagy fontosság

A

kifejthették.

elz

s az

rejlett,

meg

a választás székhelyéül.

Ebben

mert a többségüket a választásnál

is

tartomány (Masovia) nemesei katholikusok voltak,

választásnál

is

k játszottak dönt szerepet. Zsigmond

két törvén3'e (1530 és 1538.) alapján személyesen vehettek részt

a választásban, azért

oligarcha f'

nem

is

késtek jogaikat

furakkal és fpapokkal szemben.

E. O. E.

II.

438.

I.

érvén3'esíteni

A

az

nemesi rendek

I

GHYMESI FORGACH PEREN'CZ

viszonya ugyanaz

Mindegyik

mi nálunk Albert és Ulászló

a

volt,

alatt.

másik rovására és a

saját hatáskörét szélesbítette a

A

I95

viselte.

Meggyzdése

köznemesek ügyét Zamojski János képszerint mondott beszédeit magáévá tette

rendje,

melyek hatása

alatt

közügy hátrányára.

lános

ságot

A

döntsön a trón betöltésénél.

választás is

kimondták, hogy egyhangú és

vallásszabad-

kimondták, azonkívül elhatározták, hogy az

esküdjék

meg

álta-

új király

elbb

a törvények megtartására, csak azután koronázzák

meg. Minthogy a fpapság nem egyezett bele a vallásszabadság kimondásába, a

rendek aláírták és a királyválasztó ország-

világi

gyléssel fogadtatták

A

el.

trónért az osztrák ház jelentkezett elsnek, számítva arra,

hogy nem akad feledték

el,

tekintélyes

hogy már

séget kötött

a

ellenfele.

a század elején

A

lengyelek

(1514),

E

mellett

örökös tartományok gondolatával.

nem Még

tudtak megbarátkozni az

eddig nemzeti királyaik

voltak, a császári hatalom pedig a cseh és

A

fenyegette.

nem lépne

fel

a

magyar alkotmányt

megalakuló pártok abban egyeznek meg, hogy

meg

választják is

Miksa szövet-

í.

melynek ftörekvése bizonyos lengyel

czárral,

területek felosztása volt.

is

nem

pedig

trón

még ha maga Miksa megszerzése érdekében. Az út a szokott osztrák

az

jelöltet,

módon el volt készítve, mert Zsigmondnak két felesége osztrák fherczegn volt. Minthogy utód nélkül halt meg, megkezddött a

versengés a lengyel trónért.

pártja, a ki

Ern

Három ember

volt

a

legnagyobb

fherczeget óhajtotta a lengyel trónon

el

készítette

a meghalt király

Miksának

Hedvig

a

fherczeg

útját

nev nvérének

:

látni.

Rosenberg Vilmos,

veje,

Pernstein

Wra-

Commendone bíboros. A pártot a lengyel fpapság és a lithván fnemesek támogatták és a porosz nemesek. A többi jelölt eleinte nem látszott veszedelmes ellenfélnek III. tislaw cseh kanczellár és

:

János svéd király, Iván moszkvai nagyfejedelem István voltak ezek. Hirtelen

csatlakozott

a

Báthory

negyedik csatlakozott hozzájuk, a

franczia trónörökös Valois Henrik személyében.

örömmel

és

hugenottairtó

A

katholikusság

franczia jelölt

köré",

a

SZABÓ LÁSZLÓ

196

pápa követe

is

pártolta

viszony

a jó

ápolását

májusában csakugyan lengyel királylyá

lett.

A

Henrik

s

1573

nem

választás

volt

Nagy ünnepségek közt koronázták meg 1574 február 2i-ikén, de ers csalódás követte hamarosan az ünnepeltetést. Henrik nem volt hajlandó Jagelló Annát nül venni, a törvényeket nem ersítette meg, rövid uralkodása alatt mindig jobban távolo-

szerencsés.

dott a

nemzet rokonszenvétl. Szerette az élvezeteket, de csak

Az

kedvelt francziái közt érezte jól magát. királyi

léha mulatozásairól, a lengyelek közt

kedésrl. Közben (június királ}^,

ellentét

14-ikén)

szokatlan

utána vágtatva száguldott

határról

a

Velencze

és

hazája határát.

a

szabados

visel-

meghalt IX. Károly franczia

ért

így

bár udvarmestere

elkészülete

A

pártok

hogy az

csalódást

interregnum pedig

új

mérkzés

A

mert elrelát-

fegyverkeztek,

újra

szökés els hatása azokat

tását keresztülvitték.

érte el

A

választás

új

Henrik tovább

választás.

els

véget az

közbejött

volt,

visszafelé,

kerülve szeptember elején

felé

a

volt.

hívta

is

szégyen követte,

A

volt,

anyja Medici Katalin Henriket Parisba hívta a trón elfog-

lalására. Június i8-ikán éjjel elszökött a király,

ható

nagy

vár épületeinek falára gúnyos képek kerültek az udvar

nagyobb küzdelembe érte,

királynak

is

kerül.'"

Henrik megválasz-

a kik

küldtek szemrehányó leve-

Végre abban állapodtak meg, hogy augusztus 24-ikén (1574) összehívó országgylést tartanak Varsóban, melyre minden vajda-

leket.

ság küldje

A

a

el

gylésben

maga

követeit.

újra két párt alakult

tudomásul a király szökését, nézve,

hogy Henrik a

fpapok védték

st elnyösnek

franczia trónt

e párt

meg. Az egyik nem vette

álláspontját.

is

A

tartotta az országra

Különösen a

elfoglalta.

köznemesek azonban

a

szökést lemondásnak minsítvén kimondták az interregnumot és új

választás kitzését sürgették.

séget szerezni,

azért

a

A

senatorok

nem

tudtak több-

köznemesség akaratát emelték határo-

Az országgylés folyamán bemutatkoztak a külföldi követek. Miksa óvakodott az elhamarkodástól, nem küldött követeket. zattá.

'7

Szádeczky

:

A

Habsburg-ház Icnc\-el törekvése

a

XVI.

sz.

1

— 7.

1.

fi /

...

j

(

.

\

'

ií,_> r.?

^^

k,U..

,',..1/

?

/

'*'

,,'^>M#V.

,...'

/

,.^Jyr^.

,-K^-r-^--

<* .7

...

>7U'{L,

/>>''-->^-

i-^^íi.

^J^Lr^-.'J'/'L

,

LU^L,X

K-

-^'-yi

/'7

'>'^

^ÁX~':l d-Cí

^.J^L

^'^.

^ •H.JÍHÍ-

"'•íW;-

.r'

yn-^ftcu ^\>^^^

/íf"

./ 4"

L^^l Á-^J.

./

t^-n-íf-^.

'^L

L

"'1'-

.<=

^3 f^^^^i^-

Á^^- 4^^-

FORGÁCH FERENCZ LEVELE FORGÁCH SIMONHOZ. KRAKKÓ, (Eredetije a

M. N. Múzeum Forgách-levéltárában.)

1574.

MARCZ.

I.

&

GHYMESI FORGACH FERENXZ

Dudics András

—

Lengyelországban

a

ki

mint a császár titkárja és követe

1567-ben

94.

Óta

—

ellen,

egyengette a párt

hogy

197

történt

ERN

házassága

és

élt

hitehagyása

KOHERCZEG.

útját és

ura nevében tiltakozott a vád

a király szökésében része van,

A

svéd

királ}'

követe

SZABÓ LÁSZLÓ

198

ország tartozásainak megfizetését sürgette,

az

a

czár embere

pedig egyesekkel alkudozott ura megválasztása érdekében.

A

szul-

Achmet csausz két' dolgot intézett el. Ura nevében rendeket, hogy tartózkodjanak a moldvai kérdés elmér-

tán követe, intette a

gesítésétöl (ahova

néhány lengyel nemes

rablási szándékkal betört),

Mehemed fvezér pedig Kostka sandomiri

Báthory István erdél}^ fejedelmet ajánlotta a

és

Báthoryt utolsó helyen

t

hogy kodó.

'^

A

:

a

tündökl

tessége és okossága által

királyságra.'^

de a kitüntet jelzk mutatják,

említi,

óhajtja a trónon látni

svéd királyt

vajdát, a

h

szultán férfiú,

embere,

bölcs

;

tér vissza

derék ural-

és

köznemesek akaratának kifolyásaként

Henriknek ha 1575 május 12-ikéig nem

becsüle-

küldtek

levelet

Lengyelországba,

megtartják a királyválasztó országgylést.

Az

osztrák párt gyöngesége és bukása kettn

meg

fordult

:

Miksa nem fogott a megfelel gyorsasággal a dologhoz, továbbá, az

hog}^

A a

udvar nem tudott kell pénzmennyiséget

elállítani.

lengyel pénztár hiányát kellett volna fedeznie, megvesztegetni

hangadó furakat

—

hadert szervezni

és

ez volt Dudics terve.

több, mint

volna,

a

párt támogatására,

a

Mindennek véghezvivésére pénz

mennyit a bécsi udvar adni

kellett

Ez a

tudott.

kényes kérdés eg3'enetlenséget támasztott egyrészt a csalódott

furak és az

végz császári követek, másrészt ezek Hozzájárult még az is, hogy a megválasztandó

és a vesztegetést

udvar között.

személyére nézve sem tudtak megegyezni. de

czeget ajánlotta,

országban

lengyelek

a

lefolyt neveltetése miatt

fiatal

nem

A

császár

kora, látták

Ern

föher-

Spanyol-

részint

szívesen.

Ferdi-

nánd föherczeg jelölésével pedig Miksa nem rokonszenvezett.

A sága

ferrarai herczeget tette jelöltté.

fordult III.

választásnál,

de

a

királynak

mint most.

'8

Amurát levele

19

Szádeczky: Báthory

is

Alfonzot) mesés hírben álló gazdag-

Tetemes pénz küldése

támogatásért,

János svéd

(II.

hasonlót 1.

77.

porta

megmaradt

tekintél3'esebb

Bár elnyös ir. 1.

mellett

1575 szcpt. 30.

lett

— A

a

szultánhoz

jelöltjei

pártja

volt

volna a

mellett.

az

els

két ország

Tört. Hiz. oklevél

másolatai.

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ egyesítése az orosz hatalom ellen,

ságra

szk

anyagi

helyzete

tapintatossággal a jelöltség

nem

volt

reménye

a

király-

Követe sem egyengette elég

miatt.

— Az

útját.

199

ország legszegényebb

választóit a czár akaratereje és hatalma nyerte

meg, ennek meg-

FRANCÍSCl FORGACHH DE G H Y M E S FERDINANDI

PA

V VOVI

I

,

(MPER. AC RE;;lS Hu.VrTARUS CANCELLARII ET ANTHrlTIS M. V ARA DlNENSI V.M CbLEBERRlMl I.

RERVM HVNGARIC^VM SVITEMPORI';

COMMENTARII XXll.

Libris

Adiecit

e

MS.

íoiiicem

in

lucsm prodeuines.

Rerum aiemorabiiium

DISSERTATTONEM KISTORICO CRÍTIC AM DE VITA LAVDATI SCSIPTORlS •ALE XI VS H O R A N Y I •

C SCHOLIS PllS HVNGAftVi BVDfcNilS.

'S&c^..^./

posQivrr,

't

cASSoriAE,

MICHAELIS LANDERER, PEKPETVI in fÖSKUT 1783.

iMPENsis JOAN.vrS

95.

FORGACH MÜVÉNEK CZIMLAPJA.

választása mellett kardoskodtak. Iván czár azonban várta, hogy

a királyság

elfogadására

érte valamit. volt

népszer

Erszakos ielölt.

kérjék,

a

helyett,

hogy

tett

foglalásai miatt Livóniában

Legnépszerbb pártnak

az

volna

éppen nem

látszott,

mely

SZABÓ LASZLO

A

nemzeti király választását sürgette ípiastok).

nemzet és

kodója közötti szoros viszonyból kiindulva olyat óhajtottak

népe intézményeit,

királyi széken, a ki ismeri

tiszteli

megérti szellemét. Ilyet azonban saját furaik között hattak,

egy sem akadt, a

tnt volna

ki.

A

ki társai fölött kiváló

tiszta választás

látni a

törvényeit,

nem

talál-

tulajdonsága

által

sürgetése fleg az osztrák párt

Nagy

vesztegetése ellen irányult.

ural-

hogy a

országra,

az

baj volt

megválasztandó személyét illetleg ez a párt nem tudott megegyezni, bár dicséretére válik,

megválasztása a

magyar

ellen.

Gyakran hivatkoztak

meg

franczia-török télylyel

Báthory

volt a

örömmel fogadta

lata villant

a fejedelem,

ag3^ában.

Egyesíteni

erdélyi

szövetségben,

és

lépjenek

németek ggjére,

a

alkotmány fenyegetett helyzetére.

és cseh

Legkevésbé szervezett választását

hogy egyetértéssel küzdött Miksa

fel

Henrik meg-

pártja.

st nagy

akarta

terv gondo-

Lengyelországot

hogy nagyobb

Miksa törekvései és az orosz erszakos

melynek

hódításai ellen. Tanácsosai hozzájárultak a szándékhoz,

megvalósítására Forgách Ferencz útnak indult 1573 2o-ika táján Krakóba. Jól

fel

udvar részére, mert útjának

vált el

deczember

volt szerelve ajándékokkal a franczia föczélja

Paris volt. V^alami Zabolszky

Erdélybl. Kassán

tekin-

nev

a

szövetség létrehozására

császári

emberrel indult

el

tle, ott betért Rueberhez és elmondta

neki Forgách útjának czélját és

nagy fontosságát,

Rueber

a mit

viszont sietett Miksának megjelenteni.''"

Útközben óhajtott volna Forgách Egerbe

is

betérni

bátyja látogatására, de sietnie kellett Lengyelország felé a

következ év

(1574)

legelején

bevonulásán, megkoronázásánál, az új lengyel királyt. dott.

A

s

érkezett.

Henrik

volt

Jelen

Simon a hova

hatalmas beszéddel üdvözölte

megválasztott személyében

is

csaló-

Lengyelországi tartózkodásának harmadik hónapjában

mindig a kezdetnél

állott.

Márczius els

napján

még most

bátyjának,

hogy

a király szándéka

Nem

tudni,

megy-e az orosz ellen? Nagyon

ban.

;

20 E. O. E.

II.

,438.

1.

fell

még

Simon

írta

sincs tisztá-

fiatal

s

éppen

^

tx^/wM^-

ív/A-ói^^-

^-TvTrfrM-

^">f>w^'íí^ C^.y,^^^

Ap^a-/1^j^ '(>'

BÁTHORI ISTVÁN OKLEVELE FORGÁCH BIRTOKAINAK GONDOZÁSÁRÓL. (Eredetije a M. N.

Múzeum

Forgách-levéllárában.)

1575.

OKT.

I.

GHYMESI FORGACH FERENCZ

20I

furak kormányoznak majd helyette, bár ezek nagyban a muszka ellen. Az ország egyébként felfordult

ezért a

fenik késüket

állapotban van,

német

—

«úgy vadnak most

párt, s ki franczus

köztök.))

párt

— A könny vér

megkisérlése nélkül élte

le

most

is is

is

mint az ebek: igen

ez fractio

:

franczia csakugyan

minden

ki

regál

vállalat

míg szégyenteljes futásával

napjait,

koronázta be rövid királyságát.

A

dolog ilyen elre

nem

látott

fordulatával

tésének lényeges része megváltozott.

Figyelmét a sötét felhvel tornyosuló hazai

szabású tervérl.

ó.

A KEREI.OSZENTPALI KASTÉLY.

viszonyok mellett a lengyel dolgok volt eltte közönyös, vájjon tatást

nem

Forgách külde-

Báthory lemondott nagy-

az

is

éppen nem

lekötötték,

osztrák uralom nyer-e befogad-

Lengyelországban vagy sem? Tudta, hogy a bécsi urak

tudják neki megbocsátani

különválásába sem

tudnak belenyugodni.

gyelországban maradt, viszont

nem

a fejedelmi czímet,

hog}'-

urát

jó

Forgách tehát Len-

mindenrl

szemmel nézte Forgách

meg Erdély

értesítse.

jelenlétét

Az udvar a

lengyel

eseményeknél, meghagyta Dudicsnak, hogy kisérje figyelemmel az

erdélyi

pedig

volt

vajda elég

Magj-ar Tört. Életr.

követének minden lépését. Lengyelországból tudósítani

lo^-l-

való.

Békés Miksa

beleegyezését 26

SZABÓ I.ASZLO kinyerve, Krakóból Kassára ment, onnan tekintélyes sereg élén

Tordát

28-ikán

Erdélybe. Június

gyorsan toborzott sereget,

Az

volt állítva csatarendbe.

val

fel

ismeretes csatát kilencz nap múlva

Aztán örökre letnt. menekülni.

tudott

alig

már

7-ikén

július

melyben Békés napja végs sugarait árasz-

Szentpálnál vívták, totta szét.

csapata

kis

Báthor}^

székhelj^évé.

tette

A

lázadó vezér néhányadmagá-

Sorsa

számkivetés

bujdosás,

és

folytonos nélkülözés volt mindaddig, míg Báthor}^ nagylelksége fel

nem

emelte a bnbánót.

Forgáchnak egyidöre nyoma ség szerint a nyarat figyelvén

ember

az

új

legnagyobb valószín-

még Lengyelországban

választás

töltötte

el,

nem

Báthory

elkészületeit.

megaz

az

könnyen lemondjon terveirl. Henrik távozása

a ki

volt,

A

vész.

után arra irányult törekvése, hogy a franczia király támogatását kérje ki saját jelöltsége érdekében,

régebben

czélból

mel}'

merült házassági szándékát egy franczia herczegnvel Ezt a követséget Forgách

totta.

nem

volt az udvarban.

vezette,

más alkalmas ember

Eredeti küldetésének czélja

szükséges megbízatás mellett az ajándékok

A

foglalva

A

szándékból sem

házassági

lengyel

a

még ha

pártfogására semmit,

is

is

ez volt, a

megvoltak.

eredménynyel. Henrik elvolt

járt határozott

országa üg3^eivel,

saját

adtak volna is.

nem

követség

fel-

megújí-

furak pedig nem érvényesíteni

akarja

semmi, mivel a leng3'elek

lett

Báthor}^ megválasztásának egyéb föltételei közé Jagelló Annával

történend egybekelését

nagy

útjából,

is

fölvették.

is

bizonyos,

hogy

egészségi

állapota

mellett

útirányról

sem vagyunk tért

vissza

meglehet, hogy egyenes úton vagy a szokottabb

kereskedelmi útirányban,

a

Az

hogy Lengyelországon keresztül

Lehet,

Erdélybe, az

visszatért

melyrl emlékeink még eddig nem kerültek el.

Visszatérése 1575 tavaszán történt. tájékozva.

Forgách tehát

az

Velenczét és

Páduát

év nyarán már otthon

nem

elrehaladt

volt

kedvez.

gyomorbaja

A

volt,

érintve.

továbbá,

hosszú

téli

Ann3-i hog}^ utazás,

megrendítették egészségét,

mely kényszerítette, hog}' pihenésre gondoljon.

GHYMESl FORGÁCH FERENCZ

203

Aligha követte Báthoryt a szentpáli csatába, az országgylésen

sem

találjuk

nyomát szereplésének, valószínleg birtokán pihente

ki fáradalmait.

Báthory részvéttel volt iránta, többször érdekldött

állapota

A

felöl.

lengyelországi dolgokra

majd az év vége

Blandrata személyében,

követet küldött

új

felé

alkanczellárját,

Berzeviczy Mártont, hogy mint teljhatalmú megbízottja

szott

komolynak

ha Báthory deczember királylyá.

12-ikén,

A

lát-

Miksa hívei csodával határosnak mondják,

és

lesz a lengyel

ketts

fellépése döntötte

mködjék

Báthory jelöltsége mindeddig nem

trónrajutása érdekében.

ki

király.

Báthoryt

A

14-ikén

sorsát

választás

Miksát

csoda megtörtént. kiáltották

lengyel

ki

Báthory erélye és gyors

Miksa a teendkrl gondolkozott, mikor

el.

Báthory délczeg magyar kísérete élén már útban volt Lengyel-

/ 95.

MIKSA MAGYAR KIRÁLY NÉVALÁÍRÁSA.

trónját a

nép örömrivalgása és az osztrák

párt ámulata között elfoglalta.

Új fény derült Lengyelországra,

ország

felé,

melynek

a választott király nagysága új kort nyitott meg.

Mindenki

és Erdélyen.

zúgott át a nagy országon

Báthory megválasztása Nagy Lajos emlékét szívvel búcsúztak el

ségétl, másrészt

tle

öröm

honfitársai,

fogta

hatalmas Istennek hálát adunk,

reménységében

utolsó

vérébl

királyt

ezt

és

ki az

.

vitt,

.

örült,

újította

fel.

árja

mert Fájó

megvált fejedelemszerént az

« tisztünk

szegény magyar nemzetnek

idegen nemzetek eltt

királyságokra

.

engedte érni

ennekeltte való idkben az tekre

midn

lelküket

el

Az öröm

is

és

látni,

lásson,

hogy és

erdélyországi vajdákból

azonképen

ezt

az

az

ö

minthogy

ff

tisz-

posterításra

ennek az földnek engedte

látni és maradandó dicséretet most is émi», - mondják a medgyesi országgylésen (1576 január 28.). 26*

SZABÓ LÁSZLÓ

204

Forgáchnak megvolt a nagy öröme, nagyrabecsült urát Lengyelország trónján

magát

a heg^-es-völgyes

Erdél3^ben.

említést

Forgachhoz

a

tesz

is

is

de a nyilvános

Betegsége közben támadt az a

gondolata, hogy talán jobb lesz

már akkor

érezte

még októberben

levelekröV

írott

vonulnia.

kellett

melege, melytl

nem

ugyan még

Levelezett

mindig a politikusokkal, barátaival, Dudics

élettl vissza

nem

megválasztás híre azonban már

Folyton súlyosbodó baja miatt

találta öt Erdél3'ben.

jól

A

látta.

neki

Itália

szelídebb éghajlata,

sokan reméltek gyógyulást. Gon-

dolatát a nála megszokott gyorsaságban követte az elhatározás, ezt pedig a

Azt

tett.

remélte,

is

hog}^

a

csendes visszavonult-

ságban majd többet dolgozhatik munkáján, melylyel az utóbbi

idk

sokszoros elfoglaltsága miatt alig ért rá foglalkozni. ege,

tiszta

szelid

éghajlata

A

Dél

nyugalma nagyon alkalmasnak

és

Ígérkezett az utolsó simítás megadására. Mindenekeltt az utazás

elkészületeihez fogott.

Els

meg

sorban Báthoryt nyerte

egyezésén kívül azt

megígérte,

is

szándékának, a

hog}'

Minthog}' utazása pénzbe került, errl

kellett.

A

fejedelem

engedélyével

tember 27-ikén Limba czellárnak adta

el

nev

többsége

védelmébe

oláh

nemzetiség

forintért.

ajánlotta.

A

IJgy

látszik,

látta túladni rajta.

A

volt.

gondoskodnia

Berzeviczy Márton

birtokát

örök áron 700

is

annak jelenlétében szep-

és

hasznot hajtott neki a birtok, jónak

gondozza

távollétében

ügyeit.

bele-

ki

többi

birtokát

alkan-

nem sok Lakóinak Báthor}'

fejedelem szívesen teljesítette Forgách-

nak többször megújított kérését, Forgách visszatéréséig a tokok gondozását

elvállalta.

Október

els napján

állította

birki

elhatározásáról az oklevelet, mely szerint Forgách Kolozsmonostor és

a

hozzátartozó

részek.

Diószeg,

Egyed

megyei birtokainak személ3^es felügyeletét jóindulatának tanújele volt

Mocenigo Alajos dogénak

2t

Szádeczky

:

Báthory, 178.

I.

az (a

is,

és

Sámson

elvállalta.

A

bihar-

fejedelem

hogy szeptember 24-ikén

kinek

fönnhatósága

alá

írt

tartozott

GHYMEiJi

hogy

Pádua),

menend

KORGÁCH FERENCZ

egészségének

helyreállítása

Forgách

rokonát,

205

Ferenczet

czéljából

Páduába

pártfogásába."

veg3^e

Családi birtokait pedig Gyulaffynak adta árendába.

Az sz hátralev néhány zással

töltötte

A

el.

napját az út elkészületeivel, búcsú-

fejedelmi

levéltárból

kikereste

müve

a

kibvítéséhez szükségesnek vélt okleveleket, melyeket Báthory szívesen

Miután anyagi és szellemi

rendelkezésére.

bocsátott

nem

ügyeit elrendezte,

jó egészségben, de a felgyógyulás remé-

nyével, október vége felé elhagyta Erdélyt. távol

Erdélytl. Báthory bizonyos

volt

Blandratának küldött

el

Negyven éves

után.^'

hogy nem

A

látja

rendes

mányos

ifjú

Oláhországon

szerint

akarattal

hitték,

nemes

vissza.

ers

volt

keser

volt

és

Volt,

tele,

lelki

szemei eltt

fölemel mozzanatai újultak

még, munkáját befejezni ment az idegenbe,

nevéhez méltó alakban adhassa

át

utókornak.

az

hosszú betegsége átment kedélyére

Teste

is,

mel}^

mint a nagy lelkeké általában, a kik hiába

küzdenek testük tehetetlensége

ellen.

Nem

lelkének elégedetlensége,

csalódás

a

érzete

mely nem elégedett

volt

ez,

meg

az addig elért eredményekkel, a befutott út emlékeivel.

Betegen

ért

Páduába.

Az

keresztül, a kocsin való utazás is

át

ment hazájába. Most oda vágyott

meg. Lelke

hanem

Velenczén

lelke-

tapasztalatokkal

sötét kezdett lenni,

és

törekvéssel s jóért

pályájának

azonban ertlen

Forgách

életének helyére, a honnan olyan szép tudo-

államférfiúi

hog}^

el

többé hazáját.

gazdag

Szíve

tallért)

(3335

maga, de mások se

ekkor,

készültséggel, annyi

tudó

sülni

összeget

Varsóba, hogy onnan küldje

volt

útirány

ment Páduába,

Október 20-án már

változó a hegyes vidékeken,

út

nem

hegyes

vidékeken

vezetett

volt kellemes, s az idjárás

különösen

érkezése után rövid idre az a hír terjedt

sz el,

utolja felé.

Meg-

hogy már meg

is

halt.

Testvérei tudakozódtak Báthorynál, hogy mi igaz a dolog-

ban.

A

fejedelem megnyugtatta

22

A

23

Pray

Tört. Bizottság oklevélmásolata. :

Ep. Proc.

iii.

202.

1.

ket (november

14-ikén),

hogy

SZABÓ lAszl(3

206

Erdélybl békével ment

sem

valóságát semmi

Forgách

minden holmiját

el,

erösitette

csakugyan

Magánházban

pénzét az állami kincstárba helyezte

nev

a

hír

el.

bérelt

lakást,

Házi orvosa Finctius János

valószinleg régi ismerse. Forgách maga

olasz volt,

st úgy

sokszor volt nála, is

de

meg.

még.

élt

elvitte,

hogy idnként hosszabb

látszik,

tartózkodott orvosa házában.

Látszatra

bulást a város szelid éghajlata, a

meg

nyugalom

ideig

hozta a job-

is

és a rendes orvosi

közepén (i8-ikán) levelet

kezelés. 1576 január

is

írt

a fejedelemhez.

Vidámsága úgy látszik, újra visszatért. Útközben betért Zádorba — írja Báthorynak — hogy Olasz Mátyást rábirja, hogy a fejedelem szolgálatába eszes

ember

becsületes

és

Ez nagy nyelvismerettel

álljon.

hírében

óhajtotta a portához követnek küldeni.

Szívesen segédkezik

ajánlja szolgálatját.

zésében és

a

köveknek

afféle

jó

a mellett

fejedelem

azért

Egyéb ügyekre nézve jó

részét

is

napolyi lovak beszer-

—

drágakövek értékesítésében.

Fejedelmednek

a

állott,

bírt,

'<Jobb

pénzzé

is

pedig

tenni, holott

akképpen csak heába állanak és semmi hasznot nem hoznak, annakfelette ezután csak Isten tudja ki kezébe kelhetnének. «

Az ezüstmüveket

munkára.

felüg3^el a

E

és pohárszékeket

Itália

el lehet készíttetni,

telt

emlékünk Forgách Ferencztl. Az év

A

el.

halál lehelletét

nem

melegítette

fel

meleg éghajlata, a természet haldokló erit nem hozták

helyre a Dél ragyogó napsugarai. Forgách érezte,

már nem sok van

Szelid

hátra.

megnyugvás

hogy életébl

költözött lelkébe,

mely beletördött az elköltözés gondolatába. Az utolsó

ö majd

^^

levél az utolsó írott

lassú hervadásban

is

—

sze

volt,

a

tavasz

sugarai

már nem

sz

életének

találták

életben.

Mieltt lelke elvesztette volna fogékonyságát, megírta végrendeletét.

A

családi

házból

elhozott kincseket és egyéb tárgyakat,

pénzét és értékesebb holmiját testvéreinek hagyta. zása

2|

eltt

mondta

Szádcczky: Bátliory

nekik,

i.

Még

eltávo-

ha valami emberi dolog történnék

361—362.

1.

GHYMESI FÜRGACH FERENCZ

vegyék mindenét magukhoz. Nemes hangon emlékeznek

vele,

meg

207

midn

róla,

a dogétól hagyatéka kiadását kérik.

osztozkodtunk

meg

ték törvén3^es

örökösei vagyunk. »

mindenünk közös

soha,

—

volt,

— wNem

tehát a hagya-

Ingóságainak egy részét

házigazdájának adta, a többit pedig cselédeinek.

A

telet

Sokan

ágyban

azt hitték,

halála évének,^' s 1577 elejét

is

töltötte

el,

melyet

hogy már nem

míg mások megérte.

a

él.

nem

el

hagyhatott többé.

Erdélyben 1575-öt tartották

következ

Forgách még

évet.

Hosszú betegsége nehezen

élt,

oltotta ki

y

3.

ers

lORGACH FERENCZ PECSÉTJE.

lelkének lángját, a mely

dését Imre

már

öcscsének naptárjegyzetei rizték

Sok viszontagság után végre Forgách nést.

Idegen földön

nyakkal Istennel,

kiszállt

talált

nyugvóhelyet,

élete útjára.

a

ott,

meg számunkra.

megnyerte a pihea

honnan

ifjú

szár-

állták el

hideg

körül

nyugvó

testét,

helyére.

az év folyamán megindult testvérei és Báthor}- részérl

tárgyalás,

2;

is

Utolsó napjaiban kibékült egészen

paptársai szinte részvéttel

melyet a jezsuiták templomában tettek

Még

Életének bevégzö-

alig égett.

hog}^

a

velenczei

Történelmi Tár 1880. 643.

1.

kormán}' Forgách

hag3'atékát

SZABÓ LÁSZLÓ

2o8 kiadja.

már

Forgách Simon, Pál és Imre nevében február 26-ikán

indultak követeik

az elhunyt

Frank Jeromos és Komjáthy János, hogy

:

6000

örökségét átvegyék.

testvér

volt kész-

tallér

pénzben, melyhez ingóságai csatlakoztak. Igénybe vették Rudolf császár (augusztus i8-ikán) és Ferdinánd föherczeg (szeptember 7-ikén)

közbenjárását

ügyükben

kik

a

is,

írtak

Minthogy Forgách házigazdája már egyetmást

st

mindjárt eltulajdonított,

hogy

dogénak.

a

a temetés

után

csekély áron eladott, kérik a dogét,

módját az eladott dolgok visszaszerzésének, melyek

ejtse

elhunyt testvérök emlékei.

átengednek neki, de a

Csekélyebb érték dolgokat szívesen

többit, valamint a Finctius orvosnál

a végrendelet teljesítése érdekében a

J^yn^

maguk számára

levket

kérik.

r 7 7

>

erc-írer

99.

FORGÁCH IMRE FÖLJEGYZÉSE FORGÁCH FERENCZ HALÁLÁRÓL.

Másrészrl Báthory István 23-ikán Lengyelföldröl a páduai

tékában

írt

kormányzónak

lev

indította

levelet

meg

(június 24-ikén),

állami iratokat küldjék

megbízásából Magyarország

hogy

történetét

gyel

király

kérését

iratokat

átadták

utódáról

is,

tus,

a

kit

az

nev

olasz

követének.

a

titkárát

Báthory

már 1573

Forgách

kérésére

Forgách az

meg,

írta el

küldte Báthory.

is

kapott egy példányt.

A

teljesítette,

gondoskodott

len-

az

Forgách

óta udvarában tartózkodó Bruhívott

Erdélybe.

volt

átvette az elhunyt történetíró szellemi hagyatékát, a

tából

munkájának

Erdélybl, a melyek

hatóság szívesen

ez volt a

Forgách hagya-

neki vissza,

befejezése czéljából több fontos levelet vitt átvételére Zamojski János

a tárgyalást. Június

Mocenigo Alajos dogénak, majd

Az

oklevelek

s

a

m

Brutus kézira-

becses kézirat

209

GHYMESI FORGÁCH FERENCZ

azonban elvesztek, a Báthory halálát követ zavarok tak

meg bellük Ez

szülte,

Ha

müvét

élt történetíróról,

s

hamvait.

honfitársa

ha

-

megnyugvást délen

s

élt

útja

föld talált.

meg

a sok viszontag-

Páduán vezet

keresztül, keresse

emlékezzék

olvassa,

Magyar

élettörténete.

vázlatos

a hazának

nevelte,

az utókor

ságot fel

dél

hagy-

valamit.

magyar Tacitus

a

alig

Ennyit az

történetíró

és

államférfi

megérdemel.-^'

26

Forgách Ferencs itinerdriimta

:

1535- Buda. külf. iskolázás, 273.

1553—1555- Pádua. Franki: Hazai és 1556. elején. Bécs. Forgách, 156.

Aug. Conf.

1558. július 24., 29. Bécs. Ribini: Memorabilia

1558. deczember

május

1559.

Lincz. Katona, xxiii. 99.

2.

Augsburg. Katona,

30.

1.

1.

i.

130—132.

1.

1.

xxiii. 284.

Tört. Tár, 1899. 39.

1.,

1-

Bécs. Tört. Tár, 1881.

1559.

november

18.

1559.

november

30. Bécs. Forgách-levéltár a

M. N. Muz.

1560. márczius 18. Bécs. Tört. Tár, 1881. 690. 1560. április 10. Bécs. Katona, xxiii. 403-

1.

!•

1560. július 20. Bécs. Divatcsarnok, 1854.

Toldy bevezetése.

1561. július II. Bécs.

1562. január 1. Prága. 1562. márczius

1562.

12.

deczember

Horányi bevezetése.

Prága. Toldy bevezetése 548.

Antwerpen. Tört. Tár,

28.

1563. június 6. Insbruck. Kovachich

:

1563.

november

430. 1566.

15.

Forgách

Pozsony.

1.

1.

levéltár.

Géresi

Károlyi

:

cs. oki.

iii.

k.

11.

az

M. O. E.

ív.

1.

deczember

1567. június.

2.

Pozsony. Toldy bevezetése.

Pozsony M. O. E.

v. 80.

1.

1568. május 21. Padua. Századok, 1875. 675.

1568.

1.

Suppl. ad Vestigia, 251.

842.' 1563. július 16. Bécs. Tört. Lapok, 1875.

1563. július 21. Bécs.

1.

1881, 784.

végén Erdély.

Giovanni jelentése

1.

1569.

január

Akad. Tört.

Bizotts. 1570. január

1570.

i.

Medgyes. E. O. E.

11.

277.

május-szeptember. Komjáti. Fabó

:

Vásárhely. E. O. 1571. január 6. Székely1571. április

Magyar Tört.

I.

Gyulafehérvár. E. O. E.

1.

Monum. Evang. Conf. E. 11. k. 280. 11.

284-385.

ixi.

98-100.

1.

1.

27 Eletr. 1904.

I.

SZABÓ LASZLO 1571.

szeptember

17.

Gj-ulafehérvár. M. N. Muz. törzsanyaga.

1572. augusztus 10. Gyulafehérvár. M. N. 1573.

1574. márczius 1575.

Muz. törzsan3-aga.

deczember. Kassa, Krakó, Paris ? E. O. E. i.

Krakó. Told}^, 55°— 55i-

november. Zádor, Pádua. .Szádeczkj'

11.

438.

:

Báthory

leng3'el kir.

1576. január 18. Pádua. 1577- január 19. f Páduában.

--o^-lK^ lOO.

1.

1-

ZARO-DISZ XVI. SZÁZADBELI NYOMTATVÁNYRÓL.

361— 362.

1.

HASONMÁSOK SZÖVEGE. PÁPÁNAK FORGÁCH FERENCZET A VÁRADI PÜSPÖKSÉGBEN MEGERSÍT BULLÁJA.

PIUS

IV.

JÚLIUS

1560.

(Az Pius

Varadiensí

Electo

J2. lapon.)

servus servorum

episcopus

Forgach

Apostolatus officium meritis

17.

dei.

saluteni, licet

—

et

Dilecto

Francisco

filio

apos/olicam

henedictionem.

imparibus nobis ex alto commissum,

quo ecclesiarMm omnium regimini divina dispositione presidemus exequi coadjuvante do;«mo cupientes tes,

tales

ut

cum de

commissum

ecclesiarum

pastores

in

eis

utiliter

et soler-

ipsavum regiminibws agitur committendis

preficere

studeamus,

non solum doctrina

sciant

corde reddimur

solliciti

qui

populum sue cure exemplo boni

verbi, sed etiaw;

operis informare, commissasqui? sibi eccksias in statu pacifico et tranquillo velint et valeant, auctore

gubernare.

Dudum

vacantium, et

reservavimus hiis

in ;

siquidem

dominó, salubriter regere,

provisiones

decernentes extunc irritum

omnium tunc

ecclesiaruni

antea vacaturarum ordinationi et

et

et feliciter

dispositioni

no5/re

secus

super

inane,

si

per quoscunque, quavis auctoritate, scienter vei ignoranter con-

Postmodum ver eccksia Varadiens/í, cui boné memorie Mathias Episcopus Varadiensis dum viveret presidebat, per obitum ejusdem Mathie Episcopi, qui extra Roman^/;/ Curiam debitum

tingeret attemperari.

nature persoluit, e fidedignis

celerem

pastoris solatio destituta.

relaúonihtís intellecta,

et felicem,

potuit, sive potest,

ad

Nos vocatione

provisionem

hiijiismocii

ejusdem eccksie

de qua nullus preter nos hac vice se intromittere reservatione et Decreto

obsistentib/í5

supradictis

ne ecclesia ipsa longe Vacationis exponatur incommodis, paternis et sollicitis studiis intendentes, post deliberationem, quam de preficiendo

eidem eccksie personam utilem

et

etiam fructuosam,

cum

{raírihus 27'

HASONMÁSOK SZÖVEGE

212 nosíris

Demum

habuimus diligentem.

alterius diocesís

ad

preshytcrum Nitriens/5 seu

te

de legitimo mrtírimonio procreatum,

constitutum, pro quo Charissimus in Chr/5/0

Vngarie Rex

Illustris in

l/V/^ras supplicavit, ditia,

apud nos de h'tterarum

scientia, vite

honestate mon/;;/, sp/r/Aialium providentia et t^;;/poralium

spectione,

multiplicium

aliisqu^

virtutum

meditatione pensatis,

Quibus omnibus debita

Te

a quibusvis excommunicatwnis,

vei ab hoí/ie quavis occasione vei causa

innodatus

ad

existis,

ipsis,

si

quomodolibet

quib?/s

consequendum,

duntaxat,

absolutum fre censentes

\\2irum serié absoluentes, et

nobis et fra/ribus

latis,

effectum pr^5í'ntium

suspensionis

censuris et penis a iure

aliisqu
interdicti,

mun-

circu;;/-

fidedigna testimonia

donis,

perhibentur, direximus oculos nostre mentis.

et

Ferdinandus

Imperatorem Electus, nobis ad hoc per suas

cui

et

et in etate legitima

noster

filius

de persona tua

;

ob movuni exigentiam meritorww accepta eidem

ecckíie, de eor//;;/dem fra/rum consilio, apo5^olica auctorüate provide-

mus, tequí

in

illi

Episcopum preficimus

trationem ipsius ecclrsie

committendo,

in

illó,

dat

quod dirigente dominó actus regimine regetur

utiliter,

et

Pastorem, curam et adminis-

in sp/r//ualibus et t^wporalibus plenarie

tibi

qui

et

groti'sLS

premia, confidentes,

et largitur

praefata

tuos,

prospere dirigetur,

ac grata

tue

per

mandamus,

scripta

apo5/olica

onus

regiminis

et

felici

eisdem

impositum

quatenus

administrationis

tuo in

Quocirca discretioni

sp/r//ualibus et t^z/poralibus suscipiet incrementa.

dominó

sub

eccksia,

dicte

tibi

a

prompta

ecclí'sie

devotione suscipiens, curam

et

studeas

sollicite,

prudenter, quod ecckíia ipsa gubernatori

provido

et

fideliter et

graífmm

Cap//wlo

et

prémium

exercere

no5/?ram et apo5/olice sedis benedictionem

Necnon

exinde uberius consequi merearis. Vasallis

diecesis Varadiens/5^

marum suarum

ecclme ac Clero

dicte ut

humiliter

Cap//zdum

dicte reverentia

salubria monita et

benigne recipientes

mandata suspiciant

procurent. Populus

ver

te

suan/m dcvote suscipientes

exhibeant

tibi

et

tibi

Vasaili

et

obedientiam et et

sedis pre-

honorifice pertractantes,

tanqttam

p<7/rem

et

monitis et mandatis salubrib//5 humiliter intendant

mvenisse, gaudeatis.

filiis

civitatis

tua

humiliter, et efficaciter adimplere

pastorem

et debita honorificentia

et devotionis filios, et ip5Í in te

dilectis

Populo

tsinquani patri et pastori ani-

tibi

intendentes

et

reverentiam debitas et devotas, ac clerus te pro no5/ra

quentes,

sic

fructuoso administratori gaudeat se commissam, tuque preter

eterne retributionis et

administrationem predictas

animar//;//

prosequentes, tuis ita,

q//od tu in eos

per quonsequens paírem benevoluni

autem

fidelitatem solitam nec

prefati

te

debito

non consueta

honore prose-

servitia et iura

tibi

HASONMÁSOK SZÖVEGE ab

debita

eis

penam quam bimus

integre

exhibere procurent.

2I3

Alioquin

sententiam sive

respective in rebellés tuleris seu statueris,

ratam habefaciemus auctore do;;//no usque ad satisfactionem condignam

et

Rogamus quoque

inviolabiliter observari.

et hortamur antea dictum Ferdinandum Regem, ac Venerabilem íraírem nosírum Ai-chiep/5í:o/>um Colocen^í';;/, ipsi Archiepiscopo per eadem scripta mandantes, quatenus

te et

prefatam eccksiam

suífraganeam habentes pro

dicti Archiep/5Co/»i

nostra, et prefate sedis reverentia, propensius

commendatos,

in ampli-

andis et conservandis Juribus suis, sic te benigni favoris auxilio pro-

eormn

sequantur, quod tu

Deo perennis

vite

prémium,

proinde divinam misericordiam, ac

ejusdem sedis benedictionem

et

cure pasto-

a nobis condigna proveniat actio

et

gratiarum ipseque Archiepwco/ms nostrara

tibi

deo propitio prosperari, ac eidem Ferdinando Regi

ralis officio possis

a

comwnsso

fultus presidio in

et

gratiam

uberius

valeat

promereri. Preterea ad ea, que ad tue com;«oditatis augmentuw/ cedere valeant, favorabiliter intendentes, Tibi, ut a lico antistite gvatiam. et

in

hoc

sibi

recipére nostro,

et

valeas, et

consecrationem dicte sedis habente, accitis

assistentib?^5

gra//am

similes

Duobus

eidem

Romána licité

ecckíie nomine

tibi possit,

munus

habentibus,

Antistiti,

juxta formám prí'5
impendere

et

vei Tribus aliis catholicis Ep/sco/is

coitsecrationeva

ac

quocnnque malueris catho-

plenam

fidelitatis

eum

a te

debite solito iuramento,

munus predictum et

consecrationis

recepto prius per

ut

liberam

axictoritate nostra

auctoritatem

predicta

tenoré presentium concedimus íacultatem. Et insuper ut statum tuum juxta pontificalis dignitatis exigentiam, decentius tenere proprio, tionis

non ad tuam, vei

instantiam, sed

postquajn

in

de no5^ra mera

vim provisionis

et

possessionem, seu quasi regiminis illius honoriíJJi

seu majoris partis

liberalitate

Benedicti

sancti

vei

fructus,

ut

peti-

etiam,

pacificam

et administrationis dicte

eccksie ac

eornrn

assecutus fueris

et

munus

nuncupatum de Pornó

alterius ordinis, Jaurien5/5, vei alterius dioccsis,

ut accepimus ex concessione apostolica

et cujus

Tecum,

predictarz/;«

prefectionis

predictum susceperis, Monasterium, Abbatiam

quod

motu

valeas,

super hoc oblate

alterius pro te nobis

redditus et proventus

in

Centum

com;«endam

obtines, auri

ducatorz/;;/

de

Camera secundum com;;mnem estimationalem valorem annuum, ut etiam accepimus, non excedunt, ut prius quoad vixeris, etiam una eccksia quamdiu

illi

cum

Concilii et aliis constitutionié^vs et ordinationibw^ apo5/olicis ac terii

et

ordinis

quavis firmitate

dicta

prefueris, retinere libere et licité valeas. Generális

predt'ctorum juramento alia roboratis, statutis, et

confirmatione

Monas-

apo5/olica

consuetudinibws,

vei

ceterisqwr

HASONMÁSOK SZÖVEGE

214

contrariis nequaqwa;// obstantibus dicta auctoritate tenoré prí?s^ntiuni

spmalis dono

hujustnodi non cessare, irritum quoqw^ et inane quoqua/;/ quavis SLUCton'tate scienter perari.

Volumus autem, quod

solitus

Monachon/;«

ejus

ac

dilecton/;//

in

filior«;n

illius

secus super his

a

contigerit attem-

Monasterio divinus

d/cto

et ministrorw;;/

si

ignoranter

vei

de

commendam

dispensamus. Decernentes propterea

gratt'e

cultus

et

numerus nullatenus minuatur, sed Conventus congrue supportentur

et eadem auctoritate stanon recepto a te per ipsum Antistitem predicto Juramento idem Antistes munus ipsmn tibi impendere et tu

onera consueta. Et insuper etiam volumus, tuimus

illud

decernimus, quod

et

si

suscipere presumpseritis, dictus Antistes et pontificalis et

citio,

tam

ipse, qi(ani tu

officii

exer-

ab administratione tam sp/r/Aialium

quam

Ac

etiam

tÉ';;/poralium ecclesiarum vcstraruni

suspensi

eo

sitis

ip50.

volumus quod formám hujusmodi Juramenti a te tunc prestiti, nobis de verbo ad verbum per tuas patentes h"//^ras, tuo sigillo munitas, per proprium nuncium quanto

Quodq^g per hoc Forma

citius destinare procures.

prefato Archiep/sco/o nullum inposterum prejudiciu;« generetur.

autem Juramenti per

te prestandi

est

talis

:

Ego Franciscus Electus

V^aradiens/s ab hac bora, ut antea fidelis et obediens ero beato Petro, sancteq/zf

apostolice

Papé

Ilii.

silio,

consensu vei

Romána

eccksie

ac

do;;//no

dominó Pio

no5/ro

Non ero in conmembrum, seu capiantur,

suisqw^ successoribus canonice intrantibus.

aut in eos

manus

facto, ut

vitám perdant, aut

violenter quomodoh'bct ingerantur, vei injurie alique

sünt, per se aut Nuncios, seu litteras ad

ver quod mihi credituri eorum damnum me sciente

nemini pandám.

Regalia sancti

inferantur quovis quesito colore. Consilium

Papatum Román?//;/

et

ero ad retinendum, et defendendum contra

eis

tum

omnem

Petri adjutor

ho///i«em. Lega-

aposíolice sedis in eundo, et redeundo, honorifice

tractabo, et in

suis necessitatibus adjuvabo. Jura, honores, privilegia et auctoritatem

Roman
do/;//'ni

nostri papé, et successor//;// predictor//;;/ con-

servare, defendere, augere et

patrum

decreta

ordinationes

promovere curabo. Regulás sententias

provisiones et mandata apostolica aliis

dispositiones

totis viribus

observari. Hereticos, scismaticos

et

observabo

rebelles,

sanctor?<;/7

reservationes et faciam

do;;//'no

ab

no5/ro, et

successoribus predictis pro posse persequar et impugnabo. Vocatus ad

sinodum veniam, lor//;//

limina

nisi

Romána

prepeditus fuero canonica prepeditione. Aposto-

ver meum Nuncium, nisi mensam meam perti-

curia existente citra, singulis annis, ultra

me aut Possessiones ver

montes, singulis bienniis visitabo per

per

apostolica absoluar licentia.

ad

nentes non vendam neq//r donabo, neque impignorabo, neque de novo

HASONMÁSOK SZÖVEGE

2I5

modo alienabo, etiam cum consensu Capítuli ecclí?5Íe mee, Inconsulto Romano pontifice. Sic me deus adjuvet Et hec sancta dei Evangelia. Datiim Reme apud Sanctum Petrum Anno Incarnationis infeudabo vei aliquo

Dominice Millesimo quingentesimo sexagesimo Augusti Pontificatus no5/ri

Anno

;

sextodecimo Kalendis

primo.

<Eredeti hártyán a gr. Forgách-család levéltárában a Magy.

Nógrád Vármegye

Leir.

IV. 148—156.

és Toldy,

I.

Nemz. Múzeumban. Kiadta Mocsáry, lxi— Lxvii. 1. A szöveg mindkettnél hibás.)

FORGÁCH ZSIGMOND ÉS PÉTER BIRTOKFELOSZTÓ OKLEVELÉNEK KEZD SORAI. 1544. (A

8j. lapon.)

Ego Sigismu^dus Forgacz de gymes ex pr^í'cio ^xcis Wgrocz manus Petri Forgacz una cum do;///na Anna sorore nos/ra uxore autewí Wolphangi Derenczeny in parva moneta üorcnos 9,

dedi ad

maius üoreiios

22. (M. N. Muz. Forgách-Ievéltár.)

KENDERESSY ISTVÁN

II.

MIKSÁHOZ ÍRT LEVELÉNEK FEBRUÁR 5.

VÉGS

SORAI. KASSA, 1569 {A ...

ad annos longinquos

Datuw Cassoviae .

Ma/i?5trttis

5.

iji. lapoii.J

et felices

Deus

conserz'et Maies/^rtem \cstram.

Februarii 1569.

Vestrac Caesareae

fidelis servitor.

Stephanus Kenderessy. (Eredetije a M.

Nemz. Múzeum levéltárában.)

JÁNOS ZSIGMOND ADOMÁNYLEVELE FORGÁCH FERENCZ RÉSZÉRE A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁGRÓL. TORDA, 1570 MÁJUS 22. fA

14J. lapon.)

Joannes secundus dei gratia Electus Rex Hungáriáé, Dalmatiíre, etc. Fidelibus No5ífris Egregiis atqu^ Nobilibus Arendatoribus

Croatiae

decimarum no^/rarum, modernis vei constituendis, Signanter

ver

atqu
pro tempore constitutis,

Egregio Joanni Chianady Arendatori

decimarum nos/rarum moderno, salutem et gra^/rtm. Expositum est Majestati nostxait, per Magnificum Franciscum Forgách de Gymes Consiliarium nostrum nobis sincere dilectum,

desiderium sincerí/e

servit^ítis

suae,

nostr^ze

quemadmodum, cum ob May'^^tati,

propter quod

HASONMÁSOK SZÖVEGE

2l6 et

Imperatorem Maximilianum, accepta prius ab ipso gratiosa venia, insuper dignitrttes proventus atquí' emolumenta, quae habuisset,

atquí?

quaeque habere sperasset, simul cum omni patrimonio relinquere, ab exterisquí' Regionibus ab nos venire non dubitasset, tum ver ex singulari no5^ra Regia Clementia nos castellum seu Curiam Abbatialem Colosmonostor vocatam in Comitatu Colosiensi existentem, medio ali-

arum

l/V/í-rarum

nostratum privilegialiter

emanataruw, simulcum uni-

versis ejus

perúnentiis,

quocumquí'

nomine vocitentur ad idem

manibus

proventibus,

utilitrttibus,

eandem

et

emolumentis^

atqu^

spectantibus

tulissemus. In cujus et

quorum

evolutionem stetisset

nunc quoqu^ existeret Nihilominus Tu,

tur

e

nosíris Regiis, sibi haeredibusquí suis dedissemus, atque con-

unde motus

in

et

pacifico usu

Maícstati nostrae, ut nos

suis

in

ipsum clementer manu tenere eius

nesci-

decimis perúnentiarum eiusdem Castelli seu curiae

ipsum molestare attentavisses, vellesqu^,

supplicatione

dominio ultra unius anni

iuribus

et

ergo humiliter

Supplicavit

donacionequ^ nostra Regia

conservare dignaremur,

clementer exaudita,

cum nos tam

curiam Colosmonostor dictam, quacquc proventus,

Quocirca

castellum

utilitötes

seu

emolu-

et

menta necnon etiam universas decimas vinorum, frugum et omnium Bladorum ac Apum et Agnellorum, aliorumquí' omnium qurtecunqug de iure vei de consuetudine decimari sünt solita, ex dicti et

de

castelli

seu curi^e Colosmonostor

eodem oppido sepe-

aliisqu^' poss
ad idem

eandem pertinentibus provenire debentes, eidem Francisco Forgach

Gymes

hrteredibusquí"

imo dedimus, damusquc ribus aliquanr/o de

Joannes Chianady

eius

atquí'

aliisquí?

atqu^ donavisse intelligamus,

donamus. Ne ergo etiam

futuris

Arendatoribus deincepsquí' quocunqur tem-

harum

serié firmissime committimus et

quatenus Ipsum Franciscum Forgach haeredesquí eius decimis vinorum, frugum, Bladorum omnium, aliorumquí?

omnium quecunquí?

dine decimari sünt

solita,

tempo-

decimis dubitatio ulla exorire possit, Tibi

prrtí'dictis

poris successu futuris

dedisse

ut praefatur,

molestare

et

mandati vigorem nequaquam audeatis

Apum

et

in

mandamus, pr^edictis

Agnellorum,

de iure vei de consuetu-

turbare contra huius serii nostri et

praesumatis gratiosam expen-

sam atqu^ omnimodam nostram donationem voluntatemque exequuturi. Secus ergo agere non prrtesumatis. Pr(7í'5<:'ntibus perlectis exhibenti restitutis. Dátum in oppido no5/ro Thorda vicesima secunda die Mensis Mai Anno dom/«/ Mill
papíron a Forgách-család levéltárában, Magy. Nemz. Muz. szöveget a "Nihilominus Tu« szavakig adja. Kiadta Mocsáry u.

(Eredetije

A

Mich. Csáki Cancellí7r/'«5. és Toldy lix o.

a 156—158.

— lxxx. 1.)

I.

•

217

HASONMÁSOK SZÖVEGE

II.

MIKSA KIRÁLY MEGBOCSÁTÓ LEVELE FORGÁCH FERENCZHEZ. 1571 JANUÁR 31. PRÁGA. CA

IJ2. lapon.)

Maximilianus Secundus divina favente Clementia Electus Romano-

rum Imperátor, semper Augustus Burgundiáé Tyrolis

Sclavoniae

Croaíiae

Dalmatiae

etc.

Rex Archidux et

Dux

Austriae

Comes

Virtenbergae

notum facimus tenoré praesentium, quod cum jam inter nos, ex una, et nomine

Recognoscimus,

quibus expedit universis,

etc.

Carnioliae

Carinthiae

Styriae

ac Germaniae Hungáriáé Bohemiae

et

olim Joannis Regis Serenissimi Principis Domini Joannis, Serenissimi Transilvaniae, et Principis Filii, Hungáriáé Dalmatiae Croatiae etc. charissimi, per nostri affinis partium Hungáriáé, Consanguinei, et Oratorem, suae supremum Cubicularium, Consiliarium et dilectionis

cum mandato, Magnificum Casparum Bekes de Kornyath ad id pleno conventum sit: quod nos propriis et potestate missum, altéra ex parte, ac Primores Summates in genere autem Nobiles litteris Dominos quas Hungáriáé, Partium et alios Status et Ordines Transilvaniae, nomine possidet, nostro haeredumque nostrorum Serenissimus Princeps

assecurabimus

moderno

:

Quod ob non

praestita eos

nobis aut nostris forte

servitia

fidelia

Serenissimo

ipsi

Principi

infestaturi ntc^ue impedituri n^c^ue injurias

illatas

ullo

unquam tempore

ulturi

ne^ue

in

personis ob id ipsum quoquo bonis Juribusque possessionariis aut in nostras assecuratorias, ita htter^s re hac de modo interturbaturi, et Nobiles Status proprias suas Primores Summates singuli

mm

ut

Domini

et

Ordines

in

expedituri uno quoquo Comitatu itidem suas obtineant

ex certa nostra meliori modo et forma, quibus scientia animo bene deliberato ac omni Forgach, pro nobis et potuimus et debuimus, Magnificum Franciscum

simus

idcirco

volentes

huic

conditioni

heredibus nostris assecuravimus, tium

assecuramus

et certificavimus, ac

certificamus

et

satisfacere,

promittentes

sub

vigore praesenet

fide

verbo

Successoribus nosíns nos ob nostro Caesareo Regioq//. pro nobis et Franciscum Forgach ipsi Serenissimo fidelia servitia per eundem non infestaturos, neq^^ injunas nobis Principi

moderno

praestita

eum unquam tempore

aut nostris forte illatas ullo

Juribusq... Possessionariis

interturbaturos esse.

Harum

ulturos,

neque

aut in persona, ob id ipsum

testimonio

litterarum

manu

in bonis,

quoquo modo nostra sub-

munitarum. Dat./;;/ in Arcé nostra scriptarum, et sigilli nostri appressione Anno Domini MiUesimo Regia Pragae die Ultima Mensis Januarii 28 Magyar Tört.

Eletr. 1904.

8

HASONMÁSOK SZÖVEGE

21

Quingentesimo Septuagesimo Primo. Regnorum nostrorum

Nono, Hungarici Octavo, Bohemici

ver

Romani

Vigesimo Secundo.

Maximilianus.

Joannes Listhius, Episcopus Vesprimiensis (Eredeti hárt3-án

függ

u.

Özv.

etc.

pecséttel a gr. Forgách-család levéltárában a M. N. Muz. Kiadta Mocsáry, o.

a 160 — 162.

I.

és Toldi"

lxx— lxxii.

I.)

FORGÁCH ZSIGMONDNÉ LEVELE FIÁHOZ FORGÁCH SIMONHOZ. SZENTJÓB, 1571 AUGUSZTUS 30. (A

168. lapon.)

Keozenethemnek Magam ajánlásának wthanna zerelmes fyam kywannam az Wr IstentwX io egessegedeth mynd az én zerelmes lean^'^omvval menyemwei egetembe, mj-nd az zerelmes apró germek5'mwel egetembe. Magam feleol azt írhatom, hogy walamy h^^'deg leles esek rea;;z, de h^'^zem az wr Istenth, hogy hamarsággal el wez5^ rwlam ezt ez betegsegemeth. Zerelmes fiam tudom, hogy mynd tudtodra wadnak G3'\vlafi Lazlo, Sennej Sygmond myth chyelekedenek welwnk, mykor oda mente;;/ wala

Dyozegre, Forgach Paine walahon Erdeljbe wolth, en

magamat bebochatanak az wdwarba az Giwlafi zolgai, masfel nap lehetfk az wdwarba keozteok, ky kellé keolteozneom az pap hazába, mert nagy sok bozzwth teznek wala rajtam az hytwan népek, mégis az Gyulafj zolgai wadnak az házba. Azerth im az vajda lewelet és az Giwulafieth

fel

kwithem, az dolog

myben wagon, zerelmesem ezekbeol megérted. En magam ez elmwlt wasarnap jeowek Zentiobra, mert Dyozegen felek az teoreoktwl, merth most is Debrecembe wagon az Bek. Erre zerelmes fiam ugan igen kérlek, hogy chyazartwl zerez páran ch5''olatoth Segney Sygmondra, aggyá meg az Forgach}'^ Pal maiorsagath. Kwldeoth wala Forgach}'^

Pal Ruberhez, hogj teorwenth

hadna benne, de meg chiak teorwent

sem hagia benne. Az wajda

irth

irt

is

wala

Báthory Christoph

feleole,

wala feleole Rubernek, de m5^nd azon

chiak teorwenth

által

is

sem

mongya Forgachy Pal hogy ha egeb ne;;/ lehet wys errette onnat az mas partrul, en magam penig megmontham wala az feleségének, hogy oda megyek Dyozegre amyt Forgachi Pal neki igerth, megadatom wele. Im Segnei megh hagia feleole. Azt

benne, de keth annyt hajt

;

dúlta, koborlotta

ségének

Meg

ne;;/ is

Forgach

Pált,

de ewel Sennej

tud haznalni, hane;;/

kérlek

magának sem

el

fele-

twle.

hogy zerez walami paranes goborlastwl zwnnenek meg, ezt is

m^mth zerelmes

cholatoth, hog}^ efféle dulastvvl

w

gonozwl wez fiamoth,

219

HASONMÁSOK SZÖVEGE

ez amyt elwet, aggyá megh, ne indwUion teob oezwe wezes mjatta. Ha wolna elfoglaltak regen neky, rezt walo jozagbol az ideig meg attuk nem engettek twle, idegen keznel wolna, merth w más parthon lakyk s ez nem oly mert jarwnk, ugy wtan is wolna neki oda birnj s ez kell nekj.' ember, hogy gongiat tudna wiselni, de meg az eowe sem keoltseggel, [Az zegeny Katát az felesegeth csak tengetneok walami gongat tudna neki csak az kelene, mert Sennyei nem oly ember, hogj

zerelmes fyam azth en teneked megh nehéz, hogj az apró germekeketh igen mely nem Írhatom, énnekem fejedelmek mehgirjak egymásnak az Hallottam, hogj lathatom. az jószágnak.

wiselni

Azomba

nem

kepeketh,

latnam

is

bolongsagnak weltem az elet, de mosht csak az kepeketh az gerrnekeknek, keonyeb wolna sokkal.

lehet, Kérlek zerelmes fyam, iry énnekem gakorlatossaggal amykor Menyemnek az en mith wattok, mynd menjem s mind az germekek. fiam, merth beteges zerelmes keozenetemeth zerelmes leanjomnak mond meg zerelmes tartson Isten Wr Az wagok, nem irhatok mosth neki. Augusti 1571. die Zentiob 30. fyam mynden javayban. Dátum ex castro

Az

nehaj forgachj

Sigmondne

albysy zolyomy katalin asszony.] (Eredeti papíron a

M. N. Muz. Forgách-levéltárában.)

FORGÁCH FERENCZ LEVELE FORGÁCH SIMONHOZ. KRAKÓ,

1574

fA

MÁRCZIUS

i.

ig6. lapon.)

Salute;/; UzgnificQ domiíie et fráter observan//55/me.

et servitior^/;/

co\mnendationem.

vettem az

El

kegy^/med

leweleth,

kyben yria kegyelmed, hogh

ighen akartam ewreomesth zembe leth volna velem. Azért byzony enis nynchen, modgia hogh lathoni, ym de volna, ha az megh leheteth volna, mykor az akkor, legyen kyt békességgel kell ymmar zenwedneonk hagyó Hws koronazathban. akarya. Ith ymmar weegh vagyon az isthen

az ew esseth, nem moggyok zerinth, melly koronazathba semmy olly my dologh pedigh áz ew zandeka kyt kegyelmednek megh yrhatnfk. Az kyrallynak semmyt megh nem mozkwaura, nem hadakozyk^? vagh

wasarnap

feleol,

koronazak

megh

az

kyrallyt,

eleegh

splendide

ha

legeenny meegh, es az thanach fogya en melly thanachnak ighen kewes azt hyzem ygazgathny es hordozny Az theoreok feleol modgyat es akarattiath lathom az hadakozáshoz.

thwdhathonk. Ighen

.

A

iflfyw

a hasonmásból hiányzó részét teljesség kedvéért közöljük a levélnek

is.

28*

HASONMÁSOK SZÖVEGE

220

sem thwdok egyebet yrnom kegyelmednek hane/;/ hog}^ azt hyszem byzonnyal, hogh ez ezthendeoben semmy hada ide feldewn nem lezen. Az thengerre vagyon mynden gongia es kezewleth}^, Mert mosthis oronkthol kenderth kereth, Immiar oth ky ellen hadakozzak

thwggyvk.

Ith

az eleth, ky n^meth parth, s ky franczws part, mosth vigeal keoztheok.

m5'nd

el

Az franczwsok

mennek ynnen, chak

[Az teoreokkel ez

mozkvara vagyon, lek

a

ys,

nem

azt

lengyelorzaghban zyntheen vggh vadnak mosthis mynt

megrnt

az francziay kyrally kevvethe marad az

k^^rály

a

ez factio ighen

is

kj'k ide yotthek az k}>rallyal,

frigyeth

megh

bonta,

ne;;/

5^th.-

hane;;z

a m^^nt erthem, nag}^on ygyekezet}'', kyre az lengye-

inkább propendeálnak. Mondgj^a azth, hogy

mjait latom,

keovete yeon yde az mozkvanak. Egyebeth mosth

megh

kegyelmednek, ysthen tharcha

Dátum Cracoviae, prima

ne;;/

hwdok myth ym}?^

kegyelmedet yo egeseghben.

Mártii 1574.

Franciscus Forgách de Ghymes m. p.] Dominó Simoni Forgach de Gh3Tnes, Supremo Partium Hungáriáé Cis-Danubianarum Capitaneo Caesareae Maiestati etc. Dominó [Magnifico

et Fratri

nobis observandissimo. Suraan.] a Forgách-család levéltárában a M.

papíron

(Eredeti

megye

IV.

164—166.

és Toldy, 550—551.

1.

1.

N.

Muz.

Közli

Mocsáry,

Mindkett hibás szöveget

Nógrád Vár-

közöl.

BÁTHORY ISTVÁN OKLEVELE FORGÁCH FERENCZ BIRTOKAINAK GONDOZÁSÁRÓL. GYULAFEHÉRVÁR, 1575. OKTÓBER (A

Nos Stephanus Bathori de lorum Comes

Soml5'^o

Vaivoda

Transs/7c'í7nus et Sicu-

etc.

Memória^ corrnnendanius tenoré pr^^^^ntium expedit Universis, quod

significantes

cum generosus Magnificus

Forgachy de Gimes Cancellarius Consiliarius

et

Do;;//'nus

naria,

tempore

Oppidum

poss<^55Íonibus

sui discessus,

vide//c<'/

et

Universa bona

Franciscus

proficisci

et iura

secum

sua possrs^io-

Colosmonostor cum totalibus

Castellum

Kaiantó,

quibus

consanguineus noster

curandrte adversae Valetudinis sur/e ca/<sa in Italiam statuisset, ac

i.

200. lapon.)

Tyburcz, Bogártelke

et

Jegenj'^e

in

Comitatu Colosiens/', ac Item totales portiones suas possí'ssionar/V?^

in

poss
Sámson

2

quam

A

Diozeg

et curia nobilitari

ibidem

habit*?,

Item

in Co;;//'t(7tu Bihoriens/' existen/í^5 habití75 simul

suis reditibus tibus

Bach}'',

teljes

Utilitatibusquí" et pertinen///.? quibuslibet,

futuris

In

no5/ram

singularem

szöveg érdekében közüljük ezt a

részt.

tutelam

et

Eggyed

cum Cunctis

tam praesenprotectií?;/em

221

HASONMÁSOK SZÖVEGE

liberamqur administratio;?em multis precibus et obtestationibus commendasset quandoquidem proprio motu spontequí et libere nostra. confisus

erga se benevolentia exaudita

suorum

et

id fecit

faventer

infra

Justo et

iri,

quoqut' ipsius postulatione benigne

surte peculiarewí

curam

bonorum

tutela;;/

in

absentia

sua ex benignitate

nostra.

ut in eo singularem nostram erga se favorem et benevo-

lentiam agnoscere possit, Salva insuper proprietate eorundem

bonorum

suae reservata. Dátum A\hae luliae Prima Mensis Octobris, anno Domini Millesimo Quingent<'5/mo Septua-

sibi totó te;//porí? absentiae

die

defen-

nos suscipientes Assecuramus de eorunordinario proventus quotannis Ita per nos ipsi in

Dominó Francisco Forgachy provisum

Nos

admissa praemissorum Universorum

tempus absentiae

siowem administrationemqu^

dem bonorum

:

gesimo Quinto.

Stephanus Bathori de Somljo. (Eredeti papíron rányomott pecséttel a

M. N. M. Forgách-levéltárában.)

TARTALOM. ELSÓ KÖNYV.

IFJÚ ÉVEK. 1535-1556.

A

Forgáchcsalád

sei.

születési éve, neveltetése.

ségi pöre.

Az

A történetíró A család htlen-

ország állapota Martinuzzi

halála idejében.

gylés.

A

Az

1556-ikipozsonyi ország-

Forgách

püspökké

váradi

lesz.

I

regensburgi követség, (i—jo.)

MÁSODIK KÖNYV.

FORGÁCH MINT ÁLLAMFÉRFIÚ. Várad János Zsigmond kezére jut. Forgách szereplése Ferdinánd udvarában. Tevékenysége a kath. egyház érdekében. Gyula várának birtokviszonyai. A Forgáchcsalád

1557— 1564.

Jakab terve és Forgách javaslata. németalföldi

ténetíró

országgylés. (ji

I.

útja.

Az

Ferdinánd utolsó

A

tör-

1563-iki

"

napjai.

— 86.)

bárói méltóságot nyer. Heraklides

HARMADIK KÖNYV.

HANYATLÁS KORA. Báthory István követsége a béke érdékében. Ferdinánd király gyásznnepélye.

A török támadás kezdete táborozás

A

1566-ban.

Forgách

lefolyása.

gyri

helyzete

II.

\

1565— 1568.

Miksa udvarában.

A

történetíró elhagyja

Páduában beiratkozik újra az egyetemre, majd átmegy János Zsigmondhoz. (Sy-~ii8.) az

országot,

\ NEGYEDIK KÖNYV.

ÚJ OTTHON. 1569-1570.

A magyar elégületlenek.

Forgách részes-

sége a Dobó — Balassa-féle ben.

Békés Gáspár

gylés

1570.

jan.

összeesküvés-

tervei. Medg3'-esi országi-én.

A

béketárgyalás

Miksával újra megindul. János Zsigmond betegsége, halála. Készületek a fejedelemválasztásra. Báthory Istvánt Erdély

delmévé választják május

feje-

25-cn. fjjp—/<Í2.>

ÖTÖDIK KÖNYV.

A PÁLYA DELELJÉN. Báthory és Forgách Ferencz.

A


1571-1577.

ténetíró Lengyelországban.

A

Békéspárt

mentumos urak» politikája. Forgách házassági szándéka nem sikerül. Brutus János

bukása. Forgách megkezdi évkön3'vei meg-

Mihály meghívása Erdélybe. Lengyel király-

megy

választás

III.

Zsigmond

halála után.

A

tör-

Betegsége gyógyítására Páduába

írását. s

ott hal

(i6j—2oS.)

meg

1577. január

19-én.

fl

:

KÉPEK. ÖNÁLLÓ MELLÉKLETEK Lap

Lap I.

Ghymesi Forgách Ferencz

3.

Zilah

3.

Baranski E. L. rajza A lippai török bazár.

arcz-

képe. Baranski Emil László rajza nézve. a Malomhegyröl

20

152

Özv. Forgách Zsigmondné levele Forgách Simonhoz. Szent-Jób. 1571. aug. 30

1560. jul. 17.

52

Brogyán. Baranski E. L. rajza ... A pozsonyi prépostsági épület.

84

dozásáról.

48

pápának Forgách Fepüspökségben

Pius

megersít

Baranski

bullája

c

l-.

9.

10.

a váradi

renczet

6.

8.

Forgách Ferencz levele Forgách Simonhoz. Krakó. 1574. márcz. i. Báthory István oklevele Forgách Ferencz birtokainak gon-

IV.

5.

Miksa megbocsátó-levele Forgách Ferenczhez. 1571. jan. 31

i

Baranski

E. L. rajza 4.

7.

okt.

Gyulafehérvár

196

1575.

I

108

rajza

A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK 1.

Baranski

Czimkép.

Emil László i

rajza 2.

Disz

XVI.

századbeH

czímeres

levélrl 3.

Magyar beli

4.

28.

A Forgách-czimer

29.

Dudics András névaláírása

30.

A

5

vitéz

egy

Forgách Zsigmondné névaláírása

58 61

63

7

32.

10

33-

Lasky Albert névaláírása

n

34- Heraclídes

13

35-

31-

Víen-

nae, i56i.» czímlapja

Fogaras vára Heraclídes Jakab pénze

xvi. század-

czímeres levelén

«Cath. religionis capita.

53 56

62

Jakab kézírása János Zsigmond névaláírása

65 66

7.

Huszt vára Oláh Miklós arczképe Forgách Simon névaláírása

15

36.

8.

Komjáti

18

37-

Eger Nádasdy Tamás névaláírása

20

38.

Majnái Frankfurt

72

9.

Martinuzzi arczképe

10.

Losonczi István névaláírása

22

39-

73

11.

Bornemisza Pál névaláírása

24

40.

12.

Gács vára Zaberdin Mátyás névaláírása ... Regensburg Gyula Dísz Debreczení Foris András

26

41.

Miksa magyar király Gyula vára János Zsigmond

27

42.

80

29

43-

31

44.

Károly fherczeg névaláírása ... ... Báthory András névaláírása Báthory András országbíró pecsétje

83

45-

Részlet

17.

czímeres levelérl Gimes vára nyugatról

32

18.

Dobó

36

46.

19.

Várad

37

47-

5. 6.

13. 14. 15.

16.

20. Zrínyi

21. 22.

István névaláírása

35

48.

Miklós

Tata Verancsícs névaláírása I. Ferdinánd Végles Verancsícs Antal

41

49.

43

50.

...

69 ...

70'

76 79

Forgách Zsigmond és Péter levelébl Forgách Imre névaláírása Forgách Ferencz névaláírása ... Prága Svendi Lázár névaiáirása Forgách Ferdinánd király

81

85 87

88 91

92 felett

czímlapja

93

47

vára nyugatról. A várkapu Delphino Zakariás névaláírása ...

95 96

26. Izabella névaláírása

5°

Delphino

27. Izabella királyné

5i

csétje

23. 24. 25.

45

46

tartott

«Oratio»-jának

Erdd

Zakariás

bibornok pe97

KEPÉK JEGYZEKE

224

Lap 54.

Szigetvár

55.

Thury György kardja

56.

Gyr

57.

Tahy Ferencz

58.

Bornemisza Pál erdélyi püspök

névaláírása

pecsétje

Berzeviczy Márton névaláírása... 60 Dobó István síremléke 61. Istvánífy Miklós névaláírása 59.

62.

63.

Pozsony Czímeres

loi

153

103

Báthory István

157

105

Zsigmond Ágost lengyel király Magyar katonák a xvi. században

159

log

Báthory István névaláírása Török fegyverek

164

11

1

115

117

120 levél

Lap

Báthory Kristóf névaláírása Musztafa budai basa névaláírása

99

díszítése a xvi.

149

161

167

Ern

fherczeg névaláírása Rudolf magyar király Rueber János névaláírása Rueber János

173

182

175

179 181

századból

123

Listhy János névaláírása

Léva

125

Brutus János M. «Florentína Hís-

János névaláírása Radéczi István egri püspök név-

126

toriá))-jának czímlapja

aláírása

128

Kovacsóczy

131

Lyon

133

Az

135

Ern

197

137

fherczeg Forgách müvének czímlapja

71.

Békés Gáspár Kenderessy István kézírása Speyer Krakó János Zsigmond czímere

139

Kerel-szentpáli kastély

201

72.

Blandrata névaláírása

140

Miksa magyar király névaláírása. Forgách Ferencz pecsétje

203

János Zsigmond adománylevele a kolozsmonostori apátságról ...

143

74.

Szentmiklós

144

Forgách Imre följegyzése Forgách Ferencz haláláról

75.

Szeben János Zsigmond síremléke

145

64.

65. Balassa 66.

67. 68. 69. 70.

73.

76.

186

Basel

147

).

189

Farkas

névaláírása

alvínczí Martinuzzí-kastély

190 191

...

193

199

207

208

Záró-dísz XVI. századbeli nyom-

tatvánjTÓl

210

MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRL. ÖNÁLLÓ MELLÉKLETEK. Forgách Ferencz arczképét Baranski Emil László a Horányi-féle Forgách-kiadás (F. Forgachh de

Ghymes

rajzolta

azon metszetrl, mely

Rerum Hungaricarum eltt jelent meg. Megemlítjük, hogy többen a Forgách Ferencz esztergomi érsek arczképét (a Rugendas-féle metszetet) közölték történetirónk arczképe gyanánt. sui temporis

commentarii.

Zilah (20.

I.),

A

Pannonii

Posonii et Cassoviae 1788.)

lippai

török

bazár

(48.

mindkett Baranski

1.)

E.

L.

fest-

mvész mve. IV. Pius pápa azon bullájának, melylyel Forgách Ferenczet a váradi püspökségben megersíti, (1560. júl. 17.) (52. 1.) eredetije a Magyar Nemz. Múzeumban letéteményezett Forgách-levéltárban riztetik, mely a Kállay-levéltárral együtt gazdag s érté-

kes régi anyagánál fogva a családi levéltárak között az els helyen áll. Brogyán (84. 1.), A pozsonyi prépostsági épületet (108. 1.) Baranski Emil L. a helyszínén rajzolta.

Miksa megbocsátó levele (kelet 1571. jan. 31.) (152. 1.) ugyanott. Özv. Forgách Zsigmondné levele Forgách Simonhoz. Szent-Jób :

(168.

1571. aug. 30.

ugyanott.

1.)

Forgách Ferencz levele Forgách Simonhoz. Krakó 1574. márcz. i. (196. 1.) és Báthory István oklevele, melj^ben Forgách Ferencz birtokairól gondoskodik (Gyulafejérvár. 1575. okt. I.) {200. 1.) mindkett szintén a M. Nemz. Múzeum Forgách-levéltárában riztetik.

A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK. A A (5.

1.),

czímlapot Baranski Emil László tervezte és rajzolta.

m

XVI. századbeli czímeres levél, melyrl a elején közölt fejléczet vettük, Nemz. Múzeum levéltárában van a czímeres levél oldaldiszítését fejléczczé

a M.

;

Baranski Emil alakította

át.

A

XVI. századbeli czímeres levelén lév magyar vitézt (7. 1.) Richter Aurél az eredeti czímeres levél a M. Nemzeti Múzeum levéltárában riztetik. rajzolta le Huszt várát (11. 1.) a helyszínen Baranski Emil rajzolta. Oláh Miklós arczképe (13. 1.) megjelent a Canisius-Telegdí «Az Keresztyensegnec fondamentomírol való róvid keonyvechke. Bech 1562.)) czímü mben, valamint az 1560-iki nagyszombati zsinat végzéseinek bécsi kiadásában továbbá a Szilágyi-féle «Magyar Nemzet Történeté»-ben (v. köt. 346. 1.). Komjáti (18. 1.) Dörre Tivadar rajza. Elször megjelent Deák: oForgách ;

:

;

Zsuzsanna)) életrajzában. Martinuzzi

arczképe

tyáni várkastélyában. Pollák

olajfestmény a Draskovich grófok 1.) egykorú Zsigmond fametszete után. (Mill. tört. v. 159. 1.)

(20.

trakos-

Gács várát (26. 1.) Baranski Emil L. a helyszínén rajzolta. Regensburg (29. 1.), Eger (69. 1.), Prága (91. I.), Pozsony (120. 1.), Speyer (135. 1.) és Lyon (191. 1.) képét Brawn György «Urbíum Praecipuarum Mundi Theatrum» ez.

müvébl

vettük.

Magyar

Tört. Életr. 1904.

29

MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRL

226 Gyula

Í31.

Várad

].),

és Szentmiklós {144.

(125. L)

A

Í41.

Vég;les (46.

l.i,

Gyr

1.),

(103.

15-én

Léva

1.),

Birkenstein; «Ertz-Herzogliche Haiid-

v.

32. lapon

1580. szept.

M. Nemz.

Tata

1.),

képét Burckhard

müve metszeteirl Richter Aurél festmvész rajzolta. lév záró-díszt a Debreczeni Foris Andrásnak Báthory

ez.

grilTei)

(37.

I.)

adományozott czimeres levélrl

Richter Aurél rajzolta.

Istvántól

Eredetije a

Múzeum czimeres levélgyüjteményében.

Gimes vára

(35.

1.)

Baranski Emil L. eredeti rajza.

hs képe (39. 1.) Zund Mátyás egykorú metszetérl Elször megjelent Thallóczy: «Zay Ferencz» ez. mve 37. lapján. I. Ferdinánd arczképe (45. 1.) a Magyar Tört. Képesarnokban lev olajfestmény készült. Elször Veress "Izabella királyné" ez. mvében jelent meg. Zrinyi Miklós, a szigetvári

készült.

után

Verancsics

arczképe

Antal

(47.

1.)

Lorck

Menyhért metszete

után

készült.

VERANCIO ANN05 NATO LII. QVlNQtie ECCLESieiisi EPiscofiO SACR/ ROM«/» REGiii DE PACE APVD TURcos ORATori MELCHIOR LORCK Aláírása: ANTo;;;o

ERGO

PICTor BENEVOLeiitiae

CONSTANTINOPo// MDLVl.

Fecit

Kranach Lukács egykorú festménye a herczeg Czartoryski-muzeumban, Krakóban. Többször megjelent. A Forgách czímert (53. 1.) Richter Aurél rajzolta a Nemzeti Múzeum levéltárában Izabella királyné arczképe (51.

lév

eredetirl.

A (58.

1.)

1.)

ez.

(cCatholícae ac christianae relígionis praecípua

m

czímlapját a M. Nemzeti

Fogaras vára

(61.

quaedam

Múzeum könyvtárának

capíta.

Dörre Tivadar rajza. (Deák: Béldi Pál.) (62. 1.) a Hurmuzaki dDocumente privatore

1.)

Heraelides Jakab pénze románilor. Vol.

II.

partea

Majnái Frankfurt

i.

(Bucuresei i89i.)»

(72.

I.)

és

Basel

czím mben

(189.

jelent

mindkett

1.)

'SD)

Viennae

példányáról vettük.

istoria

la

meg elször.

Merian

metszete

után

készült.

G3'ula vára (76.

1.)

Baranski Emil Lászlónak a helyszínén készült eredeti

János Zsigmond arczképét

gyjteményében lév jelent

eredetirl.

1.)

meg. Forgách Ferencz Ferdinánd király

a M. Nemzeti

Erdd

Múzeum

rajza.

Wehle másolta Bécsben Ö Felsége metszetElször Thallóczy cZay Ferencz> czím mvében

(79.

('Oratió»-jának

felett tartott

czímlapja

(93.

1.)

könj-vtárának példán\-áról készült.

vára nyugatról.

A

várkapu képe

(95.

1.)

Baranski E. L.

festmvésznek

a helj'szinen felvett eredeti rajza.

Szigetvár mostani képe a Zrínyi-emlékkel (Széchy: Zrínyi

I.

199.

1.)

Cserna Károly eredeti

rajza.

29.)

Thury Györg\" kardja (loi. 1.) riztetik. O Felsége fegyvergyjteményében. Dobó István egri síremlékét (115. 1.) az eredetirl Cserna Károly rajzolta. A 123. lapon közölt fejlécz egy xvi. századbeli czimereslevél díszítése. Eredetije a M. Nemz. Múzeum levéltárában. Békés Gáspár arczképe (131. 1.) Kraszewski «Wilno od poszatkóv jego do r. 1750. Tom. I — IV. Wilno 1840—42..: ez. müve 3. kötetében jelent meg elször. Krakó xvi. századi képét (137. 1.) Szádeczkj- L. « Békés Gáspár»-jából (Tört. Életrajzok) vettük

át.

Zsigmond czimere (139. 1.) a Werbczi fTripartitum opus»-a 1565-iki kiadásából való, a Nemzeti Múzeum példánya után; síremlékét (147. l.)a G\-ulafehérváron lev eredetirl Cserna Károly- rajzolta. János

Báthorj- István arozképét (157.

rl Thury Gyula

1.)

az ambrasi arczképg3'jtemén3-ben

Zsigmond Ágost lengyel király arczképe ménj-ében rzött eredeti metszet után készült.

A

lév

eredeti-

rajzolta.

XVI. századbeli

magyar katonákat

egykorú metszetrl Richter Aurél

rajzolta.

(161.

(159.

1.)

l.|

az

(Brawn

O

Felsége metszetgyüjte-

fentídézett

mvében

közölt)

MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRL

22,7

A török fegyvereket (167. 1.) Cserna Károly rajzolta. Rudolf magyar király arczképe (175. 1.) De Bry metszetének reproductiója. Rueber János arczképét (181, 1.) eredeti festmény után Thury Gyula rajzolta. (Szilágyi

Magyar Nemz. Tört.

:

Múzeumban lév példányról

Az

v.

egy

Brutus János Mihály

1

79.)

czimlapja

(186.

1.)

a

Nemz.

M.

készült.

alvinczí Martinuzzi-kastély (193.

Ern

mvének

történeti

föherczeg arczképét (197.

1.)

Dörre Tivadar

rajza.

1.)

Khevenhiller ((Conterfet Kupfferstich. Leipzig

1.)

Dörre Tivadar

müböI vettük.

1722.1) ez.

A A

kerelszentpáli kastély (201. 210. lapon

lév

rajza.

záródiszt Cserna Károly rajzolta

Werbczi

«Tripartitum>--ának

I5i7-iki kiadásából.

NÉVALÁÍRÁSOK, OKLEVÉLHASONMÁSOK ÉS PECSÉTEK. Forgách Zsigmondné névaláírását (10. reproducáltattuk. Olvasása

lév

1.)

eredetirl

:

Nemz. Múzeum Forgách-levéltárában wAz nehaj forgach Sigmondne Albyfi

a M.

Zolyomy Katalyn Azzonj." Forgách Simon névaláírását (15. 1.) a M. Nemz. Múzeum Forgách-levéltárában rzött oklevélrl vettük. Olvasása: Simo;/ Forgach de Gymes propria jtiaiiit. Losonczi István névaláírását (22. 1.) a M. Nemz. Múzeumi levéltárban lev oklevél-

rl

vettük. Olvasása: Stí/>hanus de Loffoncz

Comes

Comitrttus nogradiens/s etc.

Manu

propria.

Bornemisza Pál névaláírása írt

Olvasása:

tudósításáról való.

(24.

Ferdinándhoz Pozsonyból 1543. febr. i8-án Abstemius Episcofius Tra;/rilvaniensí's manu

1.)

Paulus

propria.

Zaberdin Mátyás névaláírása eredeti oklevélrl készült. Olvasása

Dobó

István névaláírása

Í36.

(27.

M.

a

1.)

Nemz. Múzeum levéltárában lév

Mathias Epi'scopus WaradiensíS

:

1.)

a M.

Nemz. Múzeum

etc.

levéltára eredeti oklevelérl

Olvasása .Stephanus Dobó de Ruszka, Comes CoM«'tí7tus Barfiens/s etc. Verancsics Antal névaláírása (43. 1.) a M. Nemz. Múzeum levéltára eredeti oklevelérl. Olvasása Antonius Verantüis Archiepiscofitts et Locumteníws etc. Manu való.

:

:

propria.

Izabella királyné névaláírása (50. (1542. aug.

4.)

Olvasása

:

1.)

a M.

Nemz. Múzeum

levéltára

eredetijérl

Ysabella regina.

Dudics András névaláírása (56. 1.) M. Nemz. Múzeum levéltára eredetijérl. Olvasása Andreas Dudith Sbardellat//s Episcopiis Quinque Eccksienszs etc. Heraclides kézírását (65. 1.) egy 1563. május 9-én kelt okmányról Hurmuzaki :

(id,

közölte elször.

h.)

Lasky Albert névaláírása május

20-án

Eperjesen

kelt

(63.

a M.

1.)

eredeti

Nemz. Múzeum Olvasása

oklevélrl.

levéltárában

Albertus

:

lév

Lasky

1554.

manu

propria.

az Országos levéltárban rzött, 1568. nov. Joannes Electus Rex. Nádasdy Tamás névaláírása (70. 1.) a M. Nemz. Múzeumban letéteményezett Soós-levéltár 1543. ápr. 22-én kelt eredeti levelérl. Olvasása Idcm Thow/as Nadasdy

János Zsigmond névaláírását

(68.

lo-én kelt oklevelérl vettük. Olvasása

l.i

:

:

manu

propr/a.

Károly föherczeg oklevelérl. Olvasása

:

névaláírása

(80.

1.)

a

M.

Nemz.

Múzeum

levéltára

eredeti

Carolus.

Báthory András névaláírása (81. I.) a M. Nemz. Múzeum, levéltára eredetijérl. Andreas de Bathor Comes etc. ac vaj'woda TranlT;7uaniens/5 etc.

Olvasása

:

29'

MEGJKGYZÉSEK A KÉPEKRL

228

Báthory András országbíró (83. 1.), Delphino Zakariás bibornok (97. 1.), Bornemisza Pál erdélyi püspök (109. 1.) (1568. évi oklevélrl), Forgách Ferencz (207. 1.) pecsétjeit a M. Nemz. Múzeum levéltára eredeti pecsétjeirl Richter Aurél másolta. A Forgách Zsigmond és Péter levele (85. 1.) a M. Nemz. Múzeum Forgáchlevéltárában van. Olvasását

I.

a

«

Hasonmások szövegei)

függelékben.

feliratú

Forgách Imre névaláírása (87. 1.) a M. Nemz. Múzeum Forgách-levéltára eredetijérl. Olvasás Emeric«s Forgách de Gymes Ep/seopus etc. manu propria. Forgách Ferencz névaláírása (88. 1.) az Országos levéltárban rzött 1572. ápr. Franciscus Forgách de Gimes maim propn'a. i-én kelt levelérl. Olvasása Svendi Lázár névaláírásának (92. 1.) olvasása Lazarus de .Swendí. Delphino Zakariás névaláirása (96. 1.) a M. Nemz. Múzeum levéltára eredetijérl. :

:

:

Olvasása

:

Zacharias

1553. szept.

trans

Delphinus manu piopn'a.

Card/;/rtlis

Tahy Ferencz

névaláirása (105.

Danubium Regni Hungar/íjr

Nemz. Múzeum törzslevéltárában rzött Franciscus de Thah supremus

a M.

1.)

Olvasása

lo-én kelt oklevélrl vétetett.

:

Capitanez/s etc.

Berzeviczy Márton névaláirása

(iii.

1.)

a M.

Nemz. Múzeum

levéltára

eredeti

oklevelérl. Keleté: 1575. okt, i. Olvasása: Martinus Berzeuiczi secretarius et Consíh'«m<s. Istvánífy Miklós névaláírása (117. 1.) a M. Nemz. Múzeum levéltára eredeti oklevelérl. Olvasása

:

Az

manu

'Nicolaiis Ifthuanffy

Balassa János névaláírásának

(126.

1.)

propn'a.

olvasása

Joannes Balafi (manupropria).

:

Nemz. Múzeum

1554. aug. 24-én kelt eredeti levél a M.

levéltárában.

Radéczi István egri püspök névaláírása (128. 1.) a M. Nemz. Múzeum levéltára eredetijérl. Olvasása .Stephanus Radecius episcopus Agriensis et Locumtenens mami :

propria.

Kenderessy István kézírásának Eredetije a bécsi cs. és

Blandrata

kir.

(133.

1.)

olvasását

a ((Hasonmások szövegé»-ben.

1.

udvari és állami levéltárban. Kelte

névaláírásának

(140.

olvasása

1.)

:

Georgius

:

1569. febr. 5.

Blawdrata,

Eredetije

ugyanott.

János Zsigmond adománylevelének levéltárában. Olvasását

:

1.

a

(143.

«Hasonmások

Báthory Kristóf névaláírása tárban rzött eredeti oklevelérl.

(149.

1.)

eredetije a M.

Nemz. Múzeum Forgách-

szövegé))-ben. 1578. ápr. 26-án kelt s az

1.)

Olvasása

:

Országos Levél-

Christophorus Báthory de Somljo

maim

propyia. (153. 1.) a M. Nemz. Müzeum levéltárában. Báthory István névaláirása (164. 1.) a budapesti egyetemi könyvtár 1574. máj. 6-án kelt eredeti levelérl. Olvasása Stephanus de Bathor manu propna. Ern fherczeg névaláírása (173. 1.). A M. Nemz. Múzeum levéltára 1582. júl. 15-én kelt eredeti oklevelérl. Olvasása Ernestus. Rueber János névaláírása (179. 1.) a M. Nemz. Múzeum Berzeviczy-levéltára Johan Rueber. 1574. évben kelt oklevelérl. Olvasása Liszthy János névaláírása (182. 1.) a M. Nemz. Múzeum levéltára eredeti oklevelérl. Olvasása ]oax\nes Lifthius. Kovacsóczj' névaláírása (190. 1.) Szádeczkj^ ((Kovacsóczy Farkasa ez. mvébl

Musztafa budai basa aláírása

:

:

:

:

vétetett át.

Miksa magyar kiráh* névaláírása

rl

való. Kelte

:

1568. nov.

Olvasása

10.

(203. :

Gymes

.Suo.

fráter

az Országos levéltárban

lév

eredeti-

a M. Nemz. Múzeum 1.) Dominus Franciscus Forgách noster germanus nobís carissimus reddidit animam pie dominó creatori

Forgách Imre följegyzése Forgách Forgách-levéltárában. Olvasása

de

1.)

Maximilianus.

Padovae, celebs.

:

Anno

F.

haláláról

(208.

1577. xix. Januaríj

Lap

Lap

33.

Heraclides Jakab pénze

62

33-

Lasky Albert névaláírása

63

Jakab kézírása

65

67.

66

68.

69

69.

70

70.

66.

Radéczi István egri püspök névaláírása

128

38.

Majnái Frankfurt

72

71.

Békés Gáspár Kenderessy István kézírása Speyer Krakó János Zsigmond czímere

39-

Miksa mag3^ar királj' Gyula vára János Zsigmond Károly fherczeg névaláírása ... Báthory András névaiáirása ... Báthory András országbíró pe-

73

72.

Blandrata névaláírása

140

76

73.

79 80

János Zsigmond adománylevele a kolozsmonostorí apátságról ...

143

74.

Szentmiklós

144

81

75.

145

csétje

83

77.

Szeben János Zsigmond síremléke ...... Báthory Kristóf névaiáirása

78.

Musztafa

153

85

79.

Báthory István

157

87

80.

159

88

81.

Zsigmond Ágost lengyel király Magyar katonák a xvr. században

91

82.

164

92

83.

Báthory István névaiáirása Török íegj' verek

84.

Ern

34- Heraclides 35-

János Zsigmond névaláírása

...

36.

Eger Nádasdy Tamás névaiáirása

...

37-

40. 41. 42. 4344-

Forgách Péter levelébl

Zsigmond

45-

Részlet

46.

Forgách Imre névaiáirása Forgách Ferencz névaiáirása ... Prága Svendi Lázár névaiáirása Forgách Ferdinánd király felett

4748. 49.

«Oratio»-jának

tartott

Erdd

vára nyugatról.

várkapu

Delphino Zakariás névaiáirása Delphino

és

czimlapja

A

76.

...

99

149

161

167

88.

Listhy János névaiáirása

182

89.

Brutus János M. oFlorentina His-

86.

97

budai basa névaláírása

147

87.

95 96

csétje

139

173

85.

Szigetvár

135 137

fherczeg névaiáirása Rudolf magyar király Rueber János névaiáirása Rueber János

93

Zakariás bibornok pe-

131

133

175

179 181

torián-jának czimlapja

i86

Thury Gj'örgy kardja

loi

90. Basel

Gyr

103

91.

Kovacsóczy

105

92.

Lyon.

93.

Az

94.

Ern

197

Tahy Ferencz

névaláírása

Bornemisza Pál

erdélyi

püspök

189

Farkas

névaiáirása

alvinczi Martinuzzí-kastély

190 191

...

193

Berzeviczy Márton névaiáirása...

m

95.

fherczeg Forgách müvének czimlapja

Dobó

115

96.

Kerel-szentpáli kastély

201

Istvánffy Miklós névaláírása

117

97.

120

98.

Miksa magyar király névaiáirása. Forgách Ferencz pecsétje

203

Pozsony Czimeres

pecsétje

109

István síremléke

levél díszítése

a xvi.

Forgách Imre följegj'zése Forgách Ferencz haláláról 100. Záró-dísz XVI. századbeli nyom-

199

207

99.

századból

123

Léva

125

Balassa János névaiáirása

126

tatványról

208

210

Az

ATHENAEUM

irod. és

nyomdai

r.-t.

kiadásában

(Budapesten, VII., Kerepesi-ut 54.) a következ

TÖRTÉNELMI MUNKÁK jelentek

ÁLDÁSY ANTAL.

meg:

Alsáni Bálint Biboraok.

Ara

fzve

3 kor. 20

BENEDEK ELEK. A

magyar nép múltja

és jelene. szolgaságtól a szabadságig. 2 kötet diszköt. 32 kor. A bölcstl a sirig. II. köt. és LAJOS. BUBICS 7 kor. 20 Herczeg Eszterházy Pál nádor. Ára fzve ... DÉZSI LAJOS dr.Szenczy Molnár Albert. Ára fzve 6 kor. 40 2

köt.

I.

kötet

:

A

—

A MERÉNYI

:

ZSIGMOND

— —

könyvnyomtató a XV. zadban. Ára fzve Pápai Páriz Ferencz. Ára fzve ERDÉLYI P. Balassa Bálint. Ára fzve FERENCZI ZOLTÁN. Báró Eötvös József.

Magyar

iró és

szá-

FRAKNÓI VILMOS. Werbczy

István. Ára fzve Gróf Széchényi Ferencz. Ára fzve GINDELY A. és ACSÁDY IGNÁCZ. Bethlen Gábor és udvara. Ára fzve HENTALLER L. Kossuth és kora. Vászonkötésben

—

KOSSUTH 80-r.

8 3 6 6 9 9

kor.

kor. kor. kor. kor. kor.

alakban. Eddig

fzve 10

1

6 kor. 40 5 kor. 60

kötet jelent meg.

—

képpel és 135 szövegrajzzal. Diszkötésben

PAULER GYULA. A

Ára fzve

SZÉCHY

K. Gr. Gvadányi József. Ára fzve Gr. Zrinyi Miklós a költ. I. kötet fzve 8 kor. 80 fill. II. köt. fzve 8 kor. III. köt. 9 kor

I.

fill. fill. fill.

fill.

fill. fill.

fill. fill.

24

IV. köt.

S. II.

VERESS ENDRE

fill.

—

fill.

kor.

—

fill.

fill.

3 kor. 20

fill.

8 kor.

fill.

kor. kor. kor.

—

40 80

— —

dr. Izabella királyné. 151912 kor. 1559. Ára fzve ZICHY A. Gr. Széchenyi István. II. kötet ára fzve 9 kor. 60 Budapest.

fill.

— —

6 kor. 40 fill. és V. köt. fzve 6 4 Rákóczy György. Ára fzve Rákóczy György. Ára fzve 10 fill.

fill.

Magyar Nemzet Története

az Arpádházi Királyok alatt. Második kiadás. 16 kor. 2 kötet. Díszes vászonkötésben SCHÖNHERR GYULA dr. Corvin János. Ára fzve 8 kor. SZÁDECZKY LAJOS dr. Kovacsóczy Farkas.

—

fill.

Kolozsvár

szab. kir. város megbízásából szerkesztette: dr. Márki Sándor. 12 önálló képmelléklettel, 2 tér-

,60

fill.

Egy-egy

Vászonkötésben 11 kor. 60 H. dr. Gritti Lajos. Ára fzve 4 kor. Galántai Gróf Fekete János 6 kor. 40 Weiss Mihály. Ára fzve 6 kor. kor.

KRETSCHMAYR MORVAY GYZ. MIK A SÁNDOR. MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKKÖNYV.

SZILAGYI

— 20 40 40 60 60

fill.

LAJOS. Irataim az Emigratióból. 10 köt.

kötet ára

—

fill.

Az Athenaeum

r.-társ.

könyvnyomdája.

V

fill.

fill.

fiU. fill.

fill. fill.

%

^

W^y'-'s:"'

f

PLEASE DO NOT REMOVE

CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET UNIVERSITY OF

TORONTO LIBRARY