1. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TERÜLETÉN Chlepkó Tamás Takács Sándor

1. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TERÜLETÉN Chlepkó Tamás – Takács Sándor

Ez a kiadvány az agráriumban tevékenykedők számára készült azzal a céllal, hogy összefoglalja a megújuló energiaforrások előállítási és hasznosítási lehetőségeit a mezőgazdaságban. A világ egyre növekvő energiaigényét döntő részben a fosszilis energiaforrások (például szén, olaj, földgáz) fedezik, amelyek azonban egyre korlátozottabb mértékben állnak rendelkezésre, valamint kitermelésük és használatuk a környezet szenynyezésével jár. Egyre sürgetőbb tehát olyan energiaforrások bevonása, amelyeknek fő jellemzője megújuló képességük, vagy korlátlan mennyiségben való rendelkezésre állásuk, és környezetbarát felhasználhatóságuk. Jelenleg ugyan az ezekből a forrásokból nyert, úgynevezett „zöldenergia” aránya alacsony a fosszilis energia mennyiségéhez képest, de térhódítása az elkövetkezendő évtizedekben egyértelműen bekövetkezik a fosszilis források beszűkülésével és a környezeti problémák előtérbe helyeződésével. Jelen fejezet összegezni kívánja, hogy milyen folyamatok zajlanak az Európai Unióhoz hazánkat megelőzően csatlakozott tagállamokban, melyek a Magyarországot jellemző aktuális trendek és technológiák, illetve milyen szabályozási és támogatási környezet övezi ezeket a folyamatokat. Átfogó képet ad a lehetséges alkalmazási területekről, hogy segítséget nyújtson elsősorban a hazai gazdaságok, gazdálkodók számára.

17

A megújuló energiák alkalmazásának hazai és nemzetközi trendjei Hazánk 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz merőben új kereteket teremtett a hazai agrár- és energiapolitika területén, nem változtatott, nem változtathatott azonban azokon a környezetváltozást befolyásoló tényezőkön, gazdaságpolitikai trendeken, melyek közös szabályozás létrehívását tették szükségessé. Ennek a szabályozásnak az unió összes tagállama, így Magyarország is az alanya, és a gazdaságunk minden szektora, a termelés és fogyasztás minden fázisának képviselője érintett. Ezért közös cél, nemzetgazdasági és egyben magánérdek, hogy idomulva az előírásokhoz, egyúttal élve a lehetőségekkel megtaláljuk a fenntarthatóság és a fejlődés útját. Ez azonban olyan kihívásokat hozhat, melyekkel gyakran nehéz megbirkózni. A megszokottól eltérő, új technológiáktól való idegenkedés hátráltathatja azok megismerését, bevezetését, az információhiány mellett az újdonságra való áttéréssel járó beruházás szükségessége is visszatartó hatású. Az elkövetkező tíz évben az Európai Unió országai öt fő energiapiaci trenddel, folyamattal számolnak. Az energiaigények növekedését, az egyre erősödő környezetvédelmi célkitűzéseket, a fosszilis (hagyományos) energiahordozók végességét, a nukleáris energia negatív társadalmi megítélését és hosszabb távon olcsóbb energiaárakat jeleznek előre. Tény, hogy globális felelősség az energiatakarékosság, számolni kell azzal, hogy a föld energiafogyasztása az elkövetkező ötven évben akár ötszörösére is növekedhet. A fejlődő országokban a fejlődéssel természetesen együtt járó folyamat az egyre több és több energia használata, de a legfejlettebb országokban sem prognosztizálható csökkenés. Sőt a luxuséletmód újabb és újabb energiafogyasztókat teremt, kapcsol be a hálózatba. A megújuló energiaforrások egyre növekvő használatára ösztönzi a kék bolygó országait a levegőszeny18

nyezés és az ennek eredményeként bekövetkező üvegházhatás visszaszorítása. Az alternatív energiaforrások alkalmazása (amellett, hogy elsődleges környezetvédelmi cél) gazdasági haszonnal is járhat. De hogyan? A fejlett országok 1997-ben az ún. Kiotói Egyezmény keretében elkötelezték magukat, hogy 2008-tól szén-dioxid-kibocsátásukat átlagosan 8%-kal csökkentik az 1990-es állapotokhoz képest. Ez a vállalás egy új fogalmat eredményezett, az ún. emisszió-kereskedelmet, amely alatt a szén-dioxid-kibocsátási kvótáknak az egyes országok közötti kereskedelmét értjük. Azon országok, melyek könnyen teljesítik az előírást, a fennmaradó kvótáikat aukciók keretében értékesíthetik. Hazánk teljes kvótájának 1,5%-ával gazdálkodhat ilyen módon. A káros anyagok kibocsátásáért leginkább a lakossági célú fogyasztás és az ipari felhasználók tehetők felelőssé. Az agrárszektor energiahordozónkénti széndioxid-kibocsátása alacsonynak mondható, a 2005-ös mérések szerint még a gáz- és tüzelőolaj tekintetében sem éri el az 1000 kt-t évenként, amely az elhanyagolható mennyiség legfelső határát jelzi. Az utóbbi évtizedben a mezőgazdasági termelés csökkenésével alakulhatott ki ez a kedvező érték, miszerint a mezőgazdaság energiafelhasználása 1988-tól 2004-ig 7,5%-ról 3,5%-ra esett vissza az összes nemzetgazdasági ág tekintetében. Az energiaszektor szemléletváltásának előidézője az a tény is, hogy a fosszilis energiahordozók közül a kőolajra még megközelítőleg 50 évig (EU: 8 év), a földgázra 40 évig (EU: 20 év), LNG (Liquid Natural Gas – folyékony földgáz) használata esetén 65-70 évig számíthatunk – a jelenlegi kőolajmezők tartalékainak ismeretében. Hazánkban a kőolaj elfogyhat 2030-ra, a földgáz szintje kritikusan alacsonyra csökkenhet. Ez az egyik indoka annak, hogy a hagyományos energiaforrásokat olyan újakkal váltjuk fel, melyek szinte korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, és amelyekkel importfüggőségünk csökkenését is elérhetjük. Ez a folyamat az unió más tagállamaiban már látható19

an jelentkezik. Az EurObserv’ER 2006-os jelentése szerint 2005-ben az unióban a közvetlenül felhasználható megújuló energiaforrások 66,1%-át a biomassza, 22,2%-át a vízenergia, 5,5%-át a geotermikus, valamint szintén 5,5%-át a szélenergia adta. A napenergia részaránya 0,7%-ot ért el. A jelenlegi legfejlettebb technológiákkal a biomaszsza és a szélenergia alkalmazásában találkozhatunk, de sikerekkel biztatnak a napenergia fejlesztésének eredményei is. A folyamatos kutatásoknak, a legköltséghatékonyabb megoldások kimunkálásának fő ösztönzője az elkerülhetetlen környezeti változások mellett az unió vonatkozó irányelve, mely szerint a megújuló energiaforrások részarányának az összenergia-termelés vonatkozásában 12%-ra, a villamosenergia-termelés tekintetében pedig 21%-ra kell emelkednie 2010-re. A 2020-ra előirányzott célérték az összes megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozóan 20%. A negyedik előre látható trend az atomenergia használatának elterjedése, amit hazánkban erős társadalmi ellenállás jellemez. Pedig a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésének egyik alternatívája – a megújulókkal szemben – a nukleáris energiaforrások használata. Előnye, hogy technológiája fejlettebb, mint az alternatív energiahordozók még kutatásra, hatékonyságnövelésre szoruló alkalmazásai. Azonban veszélyei – és különösen hazánkban a közelmúlt ehhez köthető szomorú tapasztalatai – olyan mértékű társadalmi ellenállást váltottak ki, mely elodázhatja további atomerőművek építésének vagy akár csak a meglévők fejlesztésének tervét. Viszont a nukleáris energia térhódítása hosszabb távon elkerülhetetlennek látszik, 2020-ra a primerenergia-termelés 44%-át ez a technológia fogja adni az előrejelzések szerint. A nukleáris energia ellenzése leginkább hazánkban megfigyelhető jelenség. Ezzel szemben az uniós országok többségében, a volt vasfüggöny másik oldalán, erősen terjed az atomreaktorok által generált áram jelentősé20

ge. Ennek bővebb tárgyalása azonban nem tartozik az agrárium vállalkozóinak szánt kötet sorai közé. Az ötödik és egyben utolsó trend a jövőre nézve az energiaárak csökkenése lehet. Ez a mesterségesen nyomott árak irányából éppen az uniós árszínvonal felé tartó hazai kis- és nagyfogyasztók számára meglepően hangozhat. Azonban mégis megvalósítható, ha a csökkenést nem kizárólag az energiaárak apadásának eredményeként képzeljük el. Az adott időszakra vonatkoztatott összenergia költségeit is csökkenthetjük, például az energiatermelés hatékonyságának növelésével vagy a szállítás és az elosztás költségeinek apasztásával, melyek hosszabb távon az energiaárak csökkenéséhez vezetnek. Az energiaellátás logisztikai optimalizálásának irányába mutat az unió azon célkitűzése is, hogy a centrálisan elhelyezkedő, magas kapacitású (több 100 MW) erőművek helyett a helyi, magasabb hatásfokkal működő, kisebb kapacitású (néhány 10 MW) erőműveket kell preferálni, ahol helyi elosztóhálózatok működnek, és a szállítási veszteség 0–2%-ig minimalizálható. A villamos energia decentralizáltságának (központoktól való függetlenségének) mértéke 10%-os volt 2002-ben, melyet 2010-re 18%-ra terveznek emelni. Ez a hazai agrárium számára nagy lehetőségeket rejt, hiszen a decentralizáltan elhelyezkedő, kisebb teljesítményű, de a helyi igényeket kielégítő kisebb vegyes tüzelésű erőművek költséghatékony kiszolgálása a helyi termelők feladata lehet. A Magyarországon tapasztalható változások sokban hasonlítanak az unióban zajló folyamatokhoz. Ennek alapja a közös szabályozási keret, azonos kvóták megléte, a különbségeket pedig az eltérő természetföldrajzi adottságok és egyéb jellemzők indokolják. Hazánkban is elkerülhetetlen a – már napjainkban sem jelentős mennyiségű – fosszilis energiaforrások kimerülése, és – bár országunk nem tartozik a legtöbb károsanyag-kibocsátást felmutató nemzetek közé – a környezetszennyezés globális problematikájának meg21

oldásában nekünk is részt kell vállalnunk. A nemzetközi trendeket figyelve Magyarországon viszonylag alacsony az egy főre eső energiafelhasználás – az EU-ban nálunk a legalacsonyabb –, viszont energiaforrásainkat meglehetősen rossz hatékonysággal hasznosítjuk. Ezért a hazai energiapolitika irányvonalai a megújuló energiaforrások egyre szélesebb körű elterjesztése felé mutatnak, kiegészülve a hatékonyság, az energiatakarékosság és a környezettudatosság fejlesztésének elvével. Az energiapiac liberalizációja, az importfüggőség csökkentése, a régi erőművek korszerűsítése, valamint környezetbarát technológiák alkalmazása tartozik a főbb elvek közé. Az importfüggőség csökkentésének egyik oka az az előrejelzés, mely szerint az unió 2030ra a tagállamokon kívüli országokból fogja importálni az energiaszükséglete 70%-át. Ez Magyarországon a jelenlegi 72% feletti értékről 80% fölé fog emelkedni. Hazánkban a jelenlegi 11 mtoe1 energiatermelés 9 mtoe-re való csökkenése várható 2020-ra, míg a napjainkban mérhető összes energiafelhasználás – amely 25 mtoe – 2020-ra 28-29 mtoe-re nő az előrejelzések szerint. Ezért hazánk vállalta, hogy a megújulókkal termelt villamos energia mennyiségét 2010-re 3,6%-ra emeli. Ezt a vállalást már 2005-ben túlteljesítette az ország, amikor elértük a 4%-os részarányt. A megújuló energiák teljes hazai éves potenciálja kisebb, megközelítőleg a felére tehető, mint az ország éves primerenergia-felhasználása, ezért nem alapozhatunk – még hosszú távon sem – a jelenlegi energiahordozók megújulókkal történő teljes kiváltására. A megoldás a hagyományos és új technológiák, a foszszilis és alternatív energiahordozók együttes, hatékony használatában rejlik, melynek bevezetésében és elter-

1 Mtoe: Millió tonna olajegyenérték (mértékegység). 1 tonna olajegyenérték (toe) = 41862,86 MJ = 11,62857 MWh. 1 tonna olajegyenérték 1 tonna kőolajéval megegyező (42,6 kJ/kg) fűtőértékű üzemanyagnak felel meg.

22

jesztésében kiemelkedő szerepe lesz az agrárium hazai képviselőinek.

A megújuló energiaforrások alkalmazásának technológiái Magyarország több régiójában a mezőgazdaság a gazdasági élet meghatározó szegmensének tekinthető. Ezért e térségek lakossága, gazdálkodói különösen nehéz helyzetbe kerültek – főként az unióban jelentkező élelmiszer-túltermelési válság, az intervenciós árak megszüntetése és a mezőgazdasági művelésből kivonandó területek miatt. Az ilyen térségek gazdálkodói vagy a csatlakozással együtt járó támogatásokkal próbálják fenntartani gazdaságaikat, pótolni a kieső jövedelmeket, vagy új, szintén támogatott szektorok felé próbálnak fordulni. A vidéki térségek jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítésében az utóbbi időben a turizmussal, helyi mesterségekkel összefüggő akciók nyertek teret. Ez azonban nem jelent minden esetben megoldást a rurális térségekben a mezőgazdaság átalakulását megsínylő lakosok, gazdálkodók számára. A biomassza energetikai hasznosítása A biomassza kifejezés az energetikailag hasznosítható növényeket, terméseket, melléktermékeket, növényi és állati hulladékokat jelenti. Három csoportra szokás osztani. Az elsődleges biomassza alatt a teljes természetes vegetációt értjük. A másodlagos biomassza az állatvilág, illetve az állattenyésztés fő- és melléktermékeit, hulladékait, míg a harmadlagos biomassza a feldolgozóipar és az emberi életműködés melléktermékeit jelenti. Az agrárium számára az első és legjobban alkalmazható lehetőség a mezőgazdasági termelésből kivont területek, a megtermelt, de felesleggé vált növények, melléktermékek és hulladékok energetikai célú hasznosítása. 23

1.1. ábra A biomassza energetikai hasznosításának folyamatai 2

A biomassza forrása és felhasználásának módja igen változatos képet mutat (1.1. ábra). A hasznosítási módok közül a világszerte legelterjedtebbek manapság a folyékony bioüzemanyagok – a bioetanol és a biodízel –, a biogáz, és a szilárd tüzelőanyagok – apríték, pellet, brikett – előállítása és energetikai hasznosítása. Ezek felhasználása alapvetően három módon történhet. Egyrészt robbanómotorok hajtására a folyékony üzemanyagok esetében. Másrészt villamos energia termelésére, amire tipikus példa a biomasszával fűtött erőművek mellett a biogázzal üzemeltetett gázmotorral történő villamosenergia-termelés. Ebben az esetben gazdasági szempontból ajánlott a folyamat során termelődő

2

Lásd bővebben a 2., 4., 5. és 7. fejezetben.

24

ún. hulladékhőt is hasznosítani. A harmadik nagy kategória pedig a hőenergia előállítása, magyarul a fűtés, amelyre a szilárd tüzelőanyagféleségeket használjuk leginkább. Itt megjegyzendő, hogy például Svédországban már van működő példa a biogáz hálózatba való bekapcsolására és fűtésre való használatára is. Hazánkban a mező- és erdőgazdálkodás megújuló energiaforrásokat termelő képessége többszöröse a szektor saját energiaszükségletének, melyet jelenleg legnagyobb részben fosszilis energiahordozókból fedez. A lehetőség több módon is kínálkozik arra, hogy a költségcsökkentés és az energiahatékonyság érdekében az agrárium többfunkcióssá, a növénytermesztés és állattenyésztés mellett energiatermelő szektorrá is váljon. Magyarországon a termelés alól kivont területek nagyságát összesen egymillió hektárra becsülik. Olyan uniós szabály eredménye ez, mellyel sok gazda nem értett, nem ért egyet. Pedig ha a mezőgazdasági statisztikákat vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy 2005ben 4,5 millió hektárnyi szántóterületből összesen 3,6 millió hektár területen termelték meg a legfontosabb növényeket. Bőven akadnak tehát olyan, mezőgazdasági szempontból kevésbé értékes területek és árterek, ahol lehetőség nyílhat az energianövények termesztésére3. A tervek szerint az ilyen irányú váltás gazdasági fejlődést hozhat az elmaradott mezőgazdasági térségeknek, kiváltképpen ha bevezetése kiegészül támogatásokkal is, melyek várhatóan a termőhelyi adottságokat figyelembe vevő, kisebb energiaigényű kultúrák termesztését preferálják majd. Magyarországot a környezeti, éghajlati és talajadottságai kiválóan alkalmassá teszik energianövények termesztésére, ezért ez a terület kiemelt figyelmet érdemel. A gazdálkodó megtermeli és energiahordozóként értékesíti az energiaültetvényén nevelt fát és

3

Erről bővebben lásd a 6. fejezetet.

25

energiafüvet, például egy vegyes tüzelésű erőmű számára. Már jelenleg is több hazai erőműben alkalmazzák a biomassza-tüzelést, például a Pécsi Erőműben (49 MW), a Kazincbarcikai Erőműben (30 MW) és az Ajkai Erőműben (20 MW). A vegyes tüzelésre állt át a Tiszapalkonyai és Mátrai Erőmű, azaz a szén mellett tűzifát és egyéb mezőgazdasági melléktermékeket is felhasználnak. A biogáztermelés magas beruházási költségigénye ellenére, a villamos áram garantált átvételi árának köszönhetően, az igénybe vehető támogatásokkal együtt szintén gazdaságos energetikai vállalkozást jelenthet az olcsó alapanyagot biztosítani tudó nagyobb gazdaságok vagy társaságok számára. Ezen a területen Németország vezető szerepet tölt be, ahol jelenleg kb. 3000 biogázüzem működik, és néhány éven belül ennek a megháromszorozódásával számolnak. Fontos megemlíteni, hogy a bioüzemanyag-termelés a kezdeti nagy lelkesedés után megtorpanni látszik. Az energetikai célú biomassza-termelés, tehát a hagyományos szántóföldi növénykultúrák energetikai célú termesztése és a lágy vagy fás szárú energiaültetvény létesítése csökkenti az élelem termelésére használható termőföld területének nagyságát. Egészen a legutóbbi időkig az EU-nak ez is volt a célja az élelmiszer túltermeléséből adódóan, azonban 2008-ra megváltozni látszik a helyzet. Főképpen a fejlődő országok növekvő fizetőképes keresletének, valamint az USA és az EU bioetanol- és biodízel-programjának köszönhetően jelentősen megemelkedett az élelmiszerek világpiaci ára. Különösen igaz ez a bioetanol esetében, ahol valószínűleg nem is várható jelentősebb változás, amíg a mezőgazdasági melléktermékek cellulóztartalmának hasznosítását lehetővé tevő, ún. második generációs technológiák általánossá nem válnak. A biohajtóanyagok előállítására és az azt körülvevő gazdasági folyamatokra jó példát szolgáltat az USA biodízel- és bioetanol-programja. Itt ugyanis a gabona26

export nagyobb része kedvezményes vagy segély célú készletfelvásárlásként működött, segítve a termelőket, csökkentve az exporttal a hazai készleteket. Így azonban a folyamatokat nem a valós piaci trendek irányították. Amikor bioüzemanyagok előállítására váltottak – amely az államnak és a termelőknek is egyaránt kedvező volt –, az USA belpiacán a feleslegek megszűntek, a gazdák biztos felvásárlókapacitás számára termeltek, új felvevőpiacok jelentek meg, melyek megemelték az árakat. Mindezzel viszont az állattenyésztők rosszul jártak, hiszen akik nem saját földjeiken termelték meg az állataiknak szükséges takarmányt, csak jelentősen drágábban jutottak hozzá, és ez versenyhátrányba kényszerítette őket nemzetközi vetélytársaikkal szemben. Az amerikai példa tanulsága, hogy a megújuló energiaforrások elterjesztését kellő körültekintéssel, megelőző elemzésekkel érdemes megalapozni, hiszen az egyik szektor fejlesztése hiábavaló, ha a másik rovására megy. Ezt az egyes megújuló energiákra építő gazdaságokban is érdemes figyelembe venni, azaz a bevezetés előtt pontos elemzéseket kell készíteni, megtérülési, költséghatékonysági szempontok, illetve a vonatkozó szabályozás körültekintő alkalmazásával. A biomassza energetikai hasznosításának előnye, hogy racionalizálja a földhasznosítást, erdősítést eredményez, környezetvédelmi szempontból előnyös megoldás, és a vidéki munkaerő foglalkoztatottsági szintjének emelésében is fontos szerepet játszhat. Előnyeit és hátrányait megvizsgálva szükséges eldönteni azt, hogy az adott gazdaságban mely technológiák bevezetése mutatkozik hosszabb távon fenntartható, költséghatékony, energiatakarékos beruházásnak. Összegzett pozitív környezetvédelmi és gazdasági hatásai miatt várható, hogy ez a megoldás is bekerül a támogatott megújuló energetikai beruházások közé. A könyv további fejezetei a biomassza fent említett hasznosítási módjait, technológiáit tárgyalják, kiegészítve az energetikai növénytermesztéssel és az egyéb, 27

nem biomassza alapú megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeinek bemutatásával. A víz energetikai hasznosítása

1.2. ábra A víz energetikai hasznosításának folyamatai

A vízenergia hasznosítása nagyobb horderejű beruházással valósítható meg, emellett a hozzá kapcsolódó engedélyezési eljárás is igen hosszú, mivel nemzetközi, szakmai és politikai engedélyezést is igényel. Belpolitikailag is érzékeny terület. Mindezekért várhatóan nem mutat majd lényeges emelkedést az elterjedtsége. Bár mezőgazdasági hasznosítása közvetve, villamosenergia-termelésre megoldható, illetve a vízerőmű építése okán szükségszerűen kialakított csatornák, tározók hasznosak lehetnének a termelők számára, támogatására a felsoroltak miatt nem számíthatunk. Gazdaságokban való használata kis teljesítményű (<100 kW) ún. törpe erőművek formájában valósulhat meg, azonban ennek alkalmazása igen ritka. Ezért ezzel a területtel jelen kiadványban behatóbban nem foglalkozunk. A geotermikus energia hasznosítása

1.3. ábra A földhő energetikai hasznosításának folyamatai 28

A geotermikus energia4 felhasználása egyre elterjedtebb hazánkban. E kifejezés alatt a 30 Celsius-fokot el nem érő hőmérsékletű, felszín alatti vizek hasznosítását értjük. Köztük a hőszivattyús technológiák a legjellemzőbbek. Ezen technológiák az agráriumban igen jól alkalmazhatóak, például növényházak, állattartó telepek, halastavak, hajtató berendezések fűtésére. De alkalmazható például szárításra, konkrét példaként terményszárításra is. Az ebben a technológiában megbújó lehetőségeket még nem aknáztuk ki, további kutatásokkal és fejlesztéssel egyre hatékonyabb, magasabb színvonalú technológiákkal dolgozhatunk majd. Az elterjedést segítheti hosszabb távon, hogy szó eshet az energetikai szempontból kedvező beruházások kivitelezésének, készülékek beszerzésének adókedvezménnyel való támogatásáról is. A napenergia energetikai hasznosítása

1.4. ábra A napsugárzás energetikai hasznosításának folyamatai

4

Bővebben lásd a 8. fejezetben.

29

A napenergiáról szintén elmondható, hogy egyremásra jelennek meg a hozzá kapcsolódó fejlesztések5. Hátránya, hogy rendelkezésre állása nem folyamatos, és jelenleg még igen drága a megvalósítása is, hosszú megtérülési idővel jellemezhető. Várható, hogy az egyre gazdaságosabb technológiák megjelenésével elterjed hazánkban ez a megoldás, a napenergia hasznosításának passzív és aktív módjai egyaránt. Az agráriumban a passzív megoldásokat az üvegházhatáson alapuló hajtató berendezések és szárító berendezések, valamint állattartó telepek, növényházak fűtésére lehet alkalmazni. Ehhez a technológiához nem szükséges külön eszköz, berendezés, inkább az épületek tájolása, kialakítása adja ennek a módszernek az alapját. Az aktív hasznosítás alatt a fototermikus és fotoelektromos eljárásokat értjük. A fototermikus megoldás szerint a napkollektoron folyadékot vagy levegőt áramoltatnak át, és az ily módon felmelegített folyadékot főként melegvíz előállítására használják fel, de alkalmas halastó fűtésére is. A fotovillamos eszközökkel ezzel szemben villamos energiát termelünk, közvetlenül a nap energiájából. A módszerrel 12 vagy 24 voltos egyenfeszültséget kapunk, melyet közvetlenül alkalmazhatunk például világításra, szellőztetésre. Inverteres egység közbeiktatásával akár 220 voltos váltóáramú hálózati fogyasztók is működtethetőek ezzel a megoldással. Azonban a megtermelt hő- és villamos energia tárolása itt is problémákba ütközik, melyet jelenleg fototermikus rendszereknél jól szigetelt tartállyal, fotovillamos megoldásoknál akkumulátorral oldanak meg. Ahogyan a többi megújuló esetében, itt sem az energia megtermelése, hanem a tárolása okoz nehézségeket.

5

Bővebben lásd a 8. fejezetben.

30

A szél energetikai hasznosítása A szélenergia hasznosítása hazánkban hirtelen hullámként indult meg, komoly érdeklődés kísérte6. Azonban mivel hasznosításának buktatóiról nem rendelkezünk megfelelő hazai tapasztalatokkal, elhamarkodott és túlzásba vitt alkalmazása pedig a villamosenergiaellátás biztonságát veszélyeztetné, rendszerszintű korlátot kellett alkalmazni a bevezetéséhez, mely annyit jelent, hogy hazánkban összesen 330 MW-nyi szélerőmű-kapacitás működtetésére és az így megtermelt áram átvételére van lehetőség a 2006 tavaszán életbe lépett intézkedés óta. Mivel támogatott pályázatok preferálták szélerőgépek, szélerőművek létesítését, és a hazai befektetők is felismerték a bennük rejlő lehetőségeket, rövid idő alatt a megengedhető kapacitáskorlát többszörösére érkezett be pályázat. A maximált kapacitást azonban még várhatóan évekig fenntartják, főként a fent említett ellátásbiztonsági okok miatt.

1.5. ábra A szél energetikai hasznosításának folyamatai

6

Bővebben lásd a 8. fejezetben.

31

Amennyiben a megvalósítás során pozitív visszajelzések érkeznek, a kockázatok csökkennek, várható a kapacitáskorlát megemelése. Az unióban dinamikus fejlődést mutat ez a technológia, bár hátránya, hogy a szél iránya és sebessége változó, és jelenleg még a megtermelt energia tárolása nehézségekbe ütközik. A ma agrárszektora számára a szél a segítségével előállítható mechanikus energia révén a legfontosabb, azaz a szél energiája munkavégzésre használható. Eszerint vízszivattyúk vagy levegőztető berendezések hajtására alkalmas. Működtethető villamos energia előállítási céllal is, és további lehetőségek rejlenek emellett a kombinált hasznosításban, más megújulókkal együtt való alkalmazásban is. Hosszú távon a csepegtető öntözés jó megoldást jelenthet a fajlagosan nagy értékű kertészeti kultúrák vonatkozásában, mert használatával a megtermelt áru minősége nagymértékben javítható. Előnye az elhanyagolható környezetkárosítás, az alacsony vízveszteség, a pontos vízadagolás és az optimális tápanyagellátás biztosítása. További előny, hogy kisebb teljesítményű szélerőgépek is képesek működtetni a vázolt rendszert. Hátránya, hogy a változó szélerősség miatt az öntözéshez felszínre hozott víz tárolását meg kell oldani. Az energia- és agrárpolitikai irányelvek mentén a kutatás-fejlesztési tevékenység egyre fokozódik, ami azt eredményezi, hogy ezen a területen egyre több innovatív technológia, költséghatékony megoldás jelenik meg a piacon. Javasolható tehát előre felkészülni, mert a vázolt, a megújuló energiák elterjesztését szolgáló célok mellé támogatási intézkedések is felsorakoznak. Ezekről a lehetőségekről a későbbiekben esik szó.

32

Hazai és nemzetközi szabályozási és támogatási környezet Az Európai Unió célkitűzései A megújuló energiaforrások arányának növelése központi célként szerepel az Európai Bizottság energiapolitikájában. A megújuló energiaforrások használatával: • az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenthető, • a fosszilis energiahordozók kiváltásával csökkenthető az importfüggőség Oroszországtól és a KözelKelettől, • növelhető az unió gazdasági versenyképessége. Az Európai Unióban a megújuló energiaforrások jelentőségének felismerése és felhasználásuk növelése érdekében tett konkrét lépések már több mint egy évtizedes múltra tekintenek vissza. Az Európai Közösség a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fontos eszközének tekinti a megújuló erőforrások elterjedésének előmozdítását. Az alábbiakban az Európai Uniónak a megújuló energiaforrások növelése érdekében tett mérföldkő jelentőségű lépései kerülnek bemutatásra. Az első jelentős lépésnek az 1997. november 26-án az Európai Bizottság által kiadott ún. Fehér Könyv7 tekinthető, amelyben az Európai Unió tagállamaiban 2010-re a megújuló energiaforrások 12%-os részesedését tűzte ki célul a belföldi fogyasztásban. Ez az 1997. évi arányt (5,3%) figyelembe véve több mint kétszeres növekedést jelentene. A jelenlegi politikák és erőfeszítések mellett 2010-re a megújuló energiaforrások 9%os részarányának elérése várható. Az 1.1. táblázatban láthatóak a megújuló energiaforrások 2005. évi arányai az Európai Unió egyes tagországaira vonatkozóan.

7 COM(97) 599 final: White Paper: Energy for the future – renewable sources of energy (Fehér Könyv: Energia a jövőért).

33

1.1. táblázat A megújuló energiaforrások 2005. évi részesedése a belföldi fogyasztásban, az EU-25 országaiban. Forrás: Európai Bizottság Ország Lettország Svédország Finnország Ausztria Dánia Portugália Szlovénia Észtország Litvánia Spanyolország Franciaország Olaszország Görögország Lengyelország Szlovákia Magyarország Németország Csehország Írország Hollandia Luxemburg Egyesült Királyság Belgium Ciprus Málta EU-25 34

Megújuló energiaforrások aránya (%) 40,03 29,63 22,94 21,22 13,86 12,82 11,07 10,82 8,85 6,03 6,03 5,80 5,66 5,42 5,40 5,49 4,83 4,38 2,74 2,64 2,42 1,61 1,46 1,06 0,31 6,38

A közösség egészét tekintve a megújulók aránya az említett évben, 2005-ben csupán 6,38% volt. Az Európai Unió vezetői országai a mutatót figyelembe véve: Lettország (40,03%), Svédország (29,63%), Finnország (22,94%), míg „sereghajtói” Belgium (1,46%), Ciprus (1,06%), Málta (0,31%). A 2007-ben csatlakozott országok közül Bulgária 9,4%-os, míg Románia 17,8%-os arányt ért el a 2005. esztendőben. Következő fontos lépésként a Fehér Könyvben szereplő célérték megvalósítása érdekében 2001. szeptember 27-re elkészült az Európa Parlament és az Európai Tanács 2001/77/EK irányelve8 a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elterjedésének elősegítésére a belső villamosenergia-piacon. Az irányelv szerint közösségi szinten 2010-re 21%-ot kell elérnie a megújuló energiaforrásokkal termelt villamos energia részarányának. A nemzeti potenciált és lehetőségeket figyelembe véve minden tagállam egyedi célirányzatokat fogadott el. Az irányelv ösztönzi a nemzeti támogatási programok alkalmazását, az adminisztratív korlátok megszüntetését és a távvezeték-hálózat integrációját, továbbá kötelezettséget ír elő, mely szerint a tagállamoknak kérésre származási igazolást kell biztosítaniuk a megújuló energiaforrások termelői részére9. Az 1.2. táblázat mutatja az Európai Unió 25 tagországában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányát, a 2005. évre vonatkozóan.

8 Directive 2001/77/EC of the European Parliament and of the Council of 27 September 2001 on the promotion of electricity produced from renewable energy sources in the internal electricity market. (Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve – 2001. szeptember 27. – a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról.) 9 A származási igazolás célja, hogy lehetővé tegye a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát termelők számára, hogy megmutassák, az általuk értékesített villamos energia megújuló energiaforrásokból származik.

35

1.2. táblázat A megújuló villamos energia aránya az Európai Unió tagországaiban, 2005-ben. Forrás: Európai Bizottság Ország Dánia Németország Magyarország Finnország Írország Luxemburg Spanyolország Svédország Hollandia Csehország Litvánia* Lengyelország Szlovénia* Egyesült Királyság Belgium Görögország Portugália Ausztria Ciprus* Észtország* Franciaország Olaszország Lettország* Málta* Szlovákia EU-25* * 2004. évi adatok

36

2005. év (%) 27,3 10,8 4,0 25,4 8,0 4,0 21,6 52,0 6,5 4,0 3,3 3,2 29,4 4,2 1,9 7,7 28,8 57,5 0,0 0,7 14,2 16,0 43,9 0,0 14,9 14,5

2010. évi célkitűzés (%) 29,0 12,5 3,6 31,5 13,2 5,7 29,4 55,2 9,0 8,0 7,0 7,5 33,6 10,0 6,0 20,1 39,0 78,1 6,0 5,1 21,0 25,0 49,3 5,0 31,0 21,0

Úgy tűnik, hogy néhány tagállam – Dánia, Németország, Írország, Magyarország, Hollandia és Luxemburg – el fogja érni az irányelv alapján meghatározott célkitűzését. Az EU főként e néhány ország erőfeszítéseinek köszönhetően érheti el – legjobb esetben –, hogy 2010-re a megújuló villamos energia részesedése, a 2008. év eleji becslések szerint, 19%-ra emelkedjék. A többi tagállamnak erőteljesebb politikára lesz szüksége, hogy teljesíthesse nemzeti célkitűzését. Az Európai Parlament és a Tanács irányelve10 a bioüzemanyagok részarányának növelését írja elő a közlekedésben a tagországok részére. Az elvárás a tagállamok felé 2010-ig 5,75% elérése az összes üzemanyag-felhasználáson belül. A tagállamok kötelesek voltak 2005re célelőirányzatokat megállapítani. E köztes célelőirányzat nem valósult meg. A bioüzemanyagok a közlekedési célú üzemanyagok 1%-át tették ki 2005ben. A bizottság az előrehaladás értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy a 2010-es célkitűzés valószínűleg nem fog megvalósulni; a várakozás szerint a részarány mintegy 4,2% lesz. Az Európai Bizottság 2007. január 10-én hozta nyilvánosságra a megújuló energiaforrásokra vonatkozó hosszú távú elképzeléseit, mely a Megújuló Energia Útiterv („Renewable Energy Road Map”11) címet kapta, melyben javaslatokat fogalmaztak meg az Európai Tanács felé. A javaslatok alapján az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői 2007 márciusában döntöttek arról, hogy a megújuló energiaforrások részesedését 20%-ra emelik, ez az arány jelenleg 10% Directive 2003/30/EC of the European Parliament and of the Council of 8 May 2003 on the promotion of the use of biofuels or other renewable fuels for transport. (Az Európai Parlament és a Tanács 2003/30/EK irányelve – 2003. május 8. – a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról.) 11 Renewable Energy Road Map. Renewable energies in the 21st century: building a more sustainable future, COM(2006)848 (Megújuló energia útiterv. Megújuló energiák a 21. században: egy fenntartható jövő építése) 10

37

alatt van. Az Európai Tanács továbbá 2020-ig célértékként 10%-ban határozta meg a közlekedési benzinés dízelolaj-felhasználás energiatartalomra vetített minimális bioüzemanyag-hányadát. Az elképzelés szerint minden tagország gazdasági teljesítőképességétől függően vállalja a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését. Az Európai Bizottság feladata volt ezután, hogy javaslatot tegyen a közösségi vállalás teljesítésének arányos eloszlására. A bizottság 2008 januárjában 10–49%-ig határozta meg a tagországok vállalásait, az alsó határ Málta (10%), a felső határ pedig Svédország (49%). 2020-ra vonatkozóan a tagországok vállalásait a megújuló energiaforrások felhasználásának arányára az 1.3. táblázat tartalmazza. A megújuló energiaforrások felhasználásának növelésében fontos szerepet kap a mezőgazdaság is, elsősorban mint nyersanyagtermelő. A cél az, hogy a gazdálkodók és a vidéki térségek az új iparág kialakulásában aktívan részt tudjanak vállalni, és annak egyértelmű nyertesei legyenek. Az Unió közös agrárpolitikájának 2003. évi, a megújuló energiaforrásokat érintő reformja jelentős változásokat hozott, és elősegítheti az energianövények termesztésének növekedését. A gazdálkodók támogatása a korábbiaktól eltérően már nem kötődik a termelt növényhez, így szabadon reagálhatnak az energianövények iránti növekvő keresletre. A reform keretében bevezették az egységes területalapú támogatást. Az Európai Tanács 2003. évi rendelete alapján az Európai Mezőgazdasági és Orientációs Alap közvetlen támogatást nyújt az energianövények termesztéséhez, amennyiben a termelő érvényes szerződéssel rendelkezik a feldolgozóval az energianövény átvételére.12 Council Regulation (EC) No 1782/2003 of 29 September 2003 establishing common rules for direct support schemes under the common agricultural policy and establishing certain support schemes for farmers and amending Regulations (EEC) No 2019/93, (EC) No 1452/2001, (EC) No 1453/2001,

12

38

1.3. táblázat Az egyes tagországok által 2020-ra vállalt értékek a megújuló energiaforrások felhasználásának arányára. Forrás: Európai Bizottság Ország Svédország Lettország Finnország Ausztria Portugália Dánia Észtország, Szlovénia Románia Litvánia, Franciaország Spanyolország Németország, Görögország Olaszország Bulgária, Írország Lengyelország, Egyesült Királyság Szlovákia, Hollandia Ciprus, Csehország, Magyarország, Belgium Luxemburg Málta

2020-ra vonatkozó célérték (%) 49,0 42,0 38,0 35,0 31,0 30,0 25,0 24,0 23,0 20,0 18,0 17,0 16,0 15,0 14,0 13,0 11,0 10,0

(EC) No 1454/2001, (EC) 1868/94, (EC) No 1251/1999, (EC) No 1254/1999, (EC) No 1673/2000, (EEC) No 2358/71 and (EC) No 2529/2001 (Az Európai Tanács 1782/2003. számú rendelete – 2003. szeptember 29. – a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/ 2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/ EK, 1673/ 2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról)

39

Támogatást folyósít továbbá az Európai Unió a mezőgazdaság szereplői számára az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA)13, amely a mezőgazdaság fejlesztésével párhuzamosan is elősegíti a megújuló energiaforrások arányának növelését. Ezek a támogatások az agrárágazat fejlesztésével foglalkozó nemzeti operatív programokban jelennek meg, Magyarországon az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia pályázati kiírásait jelentik. Magyarország célkitűzései Az Európai Unió célkitűzése 12%-os részarány elérése a megújuló energiaforrások használatában 2010-re. Magyarország 5,49%-os részarányt tudott felmutatni 2005-ben (1.1. táblázat). A megújuló villamos energia részaránya Magyarországon 4% volt 2005-ben, ami azt jelenti, hogy hazánk már ekkor megvalósította, sőt túl is teljesítette a 2001/77/EK irányelvet, mely szerint Magyarország 3,6%-os megújuló villamosenergia-részarányt vállalt 2010-ig (1.2. táblázat). Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2003/30/EK irányelve a tagországokban 2010-re a közlekedésben használt bioüzemanyagok 5,75%-os arányát írja elő. Magyarország e cél elérése érdekében több lépést és erőfeszítést tett már az eddigiek során is, többek között a 2058/2006 (III.27.) számú kormányhatározattal a kormány célul tűzte ki, hogy 2010-re

Council Regulation (EC) No 1698/2005 of 20 September 2005 on support for rural development by the European Agricultural Fund for Rural Development (EAFRD). (A Tanács 1698/2005/EK számú rendelete – 2005. szeptember 20. – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból [EMVA] nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról.)

13

40

eléri az 5,75%-os arányt, az Európai Unió további intézkedéseinek függvényében.14 Az Európai Unió 2008 januárjában Magyarország részére, a hazánkkal folytatott tárgyalások következményeként – a gazdasági teljesítőképességünket és adottságainkat figyelembe véve – 13%-ban határozta meg a megújuló energiaforrások arányának a 2020ban elérendő célértékét (1.3. táblázat), és természetesen hazánkra is vonatkozik az ugyanebben az évben elérendő 10%-os bioüzemanyag-arány (1.4. táblázat). 1.4. táblázat Magyarország célértékei a megújuló energiaforrások egyes területein Célkitűzés területe Megújuló energiaforrások részaránya a teljes energiafelhasználáson belül

2010. évi 2020. évi Állapot célértékek célértékek 2005 (%) (%) (%) 5,49

12*

13

Megújuló villamos energia részaránya a villamosenergia-felhasználáson belül

4,0

3,6

Még nincs célérték

Bioüzemanyagok részaránya a teljes üzemanyag-felhasználáson belül

0,6

5,75

10

* Az Európai Unió egészére kitűzött célérték

A Magyar Köztársaság kormányának jelentése az Európai Bizottság felé, melyben tájékoztatást nyújt a 2006. évben a közlekedési célú bioüzemanyagok használatának elősegítésére tett intézkedéseiről; Budapest, 2007. július 26.

14

41

Magyarországon 2007-ben elkészült a „Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája, 2007–2020” című dokumentum, továbbá elfogadásra vár „A 2007–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4858.)”. Hazánkban az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a Környezet és Energia Operatív Program egyes intézkedései is ösztönzik a megújuló energiák elterjedését és az energiahatékonyság fokozását. Továbbá az Új Magyar Vidékfejlesztési Stratégia is támogatja a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban álló törekvéseket, az alapanyagok versenyképes megtermelésének és helyben történő feldolgozásának támogatásával. A megújuló források elterjedésének elősegítését is szolgálja a 2001. évi, villamos energiáról szóló törvény és az azt felváltó 2007. évi 86. törvény a villamos energiáról, mely kimondja, hogy a kormány technológiánként és energiaforrásonként eltérő kötelező átvételi árat határozhat meg, ami természetesen vonatkozik a mezőgazdasági termelésből származó anyagok hasznosításából keletkező zöldenergiára is. Az említett törvény szerint átvételi kötelezettség alá eső megújuló energiaforrásból előállított villamos energia legmagasabb induló átvételi ára k*24,71 Ft/kWh15 lehet. 2007 decemberében megszületett a 2008. január 1-től érvényben levő 389/2007. (XII. 23.) kormányrendelet. Ez szabályozza a kötelező átvétel alá eső, így a megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelést is. A „k” tényező értéke 2008. január l-jétől a Központi Statisztikai Hivatal által 2007-ben utoljára közzétett, 2006 azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értéke (az árszínvonal emelkedését mutató érték). Az ezt követő naptári években a k értéke minden év első napjától a tárgyév január 1-jét megelőzően a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára közzétett, az előző év azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értékének és a k tárgyévet megelőző évi értékének szorzata.

15

42

Igénybe vehető támogatások Az Európai Bizottság 2008. január 23-án mutatta be klímavédelmi csomagját, amelyben elsődleges szerepet kapnak a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság. Az Európai Unióban a 2007–2013 közötti időszakban az európai kohéziós politika 450 operatív programja keretében 9 milliárd eurót fordítanak az energiával kapcsolatos intézkedésekre, amelyből 4,8 milliárd eurót a megújuló energiaforrásokra, 4,2 milliárd eurót pedig az energiahatékonysági és energiairányítási intézkedésekre költenek. Továbbá ugyanezen időszakban a kutatás-fejlesztésre költhető 63,8 milliárd eurós keretből is jelentős forrásokat fordítanak arra, hogy az egyes tagállamok teljesíthessék a megújuló energiaforrások részesedésére tett vállalásukat. Magyarország 359 millió euró uniós hozzájárulásra tart igényt ezen a területen, a keret 43,5%-át az energiahatékonyságot és energiatermelést célzó projektre, míg a fennmaradó részt a megújuló energiaforrások arányának növelésére kívánja fordítani. A 359 millió eurós támogatásból hazánk 25 millió eurót költ a szélenergia, közel 29 millió eurót a napenergia, közel 114 millió eurót a biomassza, 35 millió eurót a vízenergia és geotermikus energia hasznosítására, 156 millió eurót pedig az energiahatékonyságot és egyéb energiatermelést célzó intézkedésekre. Azonban mielőtt szót ejtenénk az aktuális, 2007– 2013 között érvényes programozási időszak támogatásairól, ismerjük meg ezeknek a támogatásoknak a felépítését. Az a pályázati kiírás, amelyet a kedves Olvasó például a saját vállalkozásának fejlesztése érdekében keres, egy nagyobb, összefüggő rendszer eleme. Ahhoz, hogy ebben a struktúrában tájékozódni tudjunk, ismernünk kell a rendszer egyes elemeinek az elnevezését és szerepét, valamint az egymáshoz való viszonyukat. A következőkben ennek a struktúrának azon elemeit mutatjuk be röviden, melyek szükségesek a tá43

mogatási rendszer – és könyvünk támogatásokkal foglalkozó részének – megértéséhez és értelmezéséhez. • Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT): Átfogó, hosszabb távú stratégia. Hazánkban eddig az Első Nemzeti Fejlesztési Terv (2004–2006) és a Második Nemzeti Fejlesztési Terv (2007–2013) (új nevén: ÚMFT – Új Magyarország Fejlesztési Terv) készült el. Ebben foglalják össze egy ország adott időszakra vonatkozó céljait és legfontosabb megvalósítandó feladatait, illetve az ezekhez rendelhető támogatási összegeket. • Operatív Programok (OP): A Nemzeti Fejlesztési Tervben megjelölt célokat és feladatokat bontják ki és részletezik, ennek megfelelően ugyanarra az időszakra vonatkoznak, melyre a Nemzeti Fejlesztési Terv is készül, jelen esetben hét évre, 2007-2013ra. Vannak ágazati és területi operatív programok. Az ágazati operatív programok (mint pl. a Környezet és Energia Operatív Program – KEOP) a gazdaság egy bizonyos tartományára vonatkozó célokkal foglalkoznak (pl. fenntartható energiatermelés). A területi operatív programok az ország hét régiójára külön készülnek el, és az adott térség igényeit, fejlettségét figyelembe véve fogalmazzák meg az arra a régióra vonatkozó fejlesztési irányokat. • Prioritás vagy prioritási tengely: Egy operatív programnak több prioritási tengelye van. A már említett KEOP-ban például ilyen tengely a Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése, a Hatékony energiafelhasználás (elterjesztése) vagy például az Egészséges, tiszta települések (kialakítása). Ezen prioritásokat az akciótervek bontják ki részletesebben, általában egy akcióterv egy prioritást taglal. A prioritási célok mentén gyakran, de nem minden esetben sorakoznak fel az intézkedések. • Akcióterv: Az operatív programok prioritásainak rövidebb távra, 2-3 évre vonatkozó, konkrét célki44

•

•

•

tűzéseket megfogalmazó aldokumentumai. Részletesebb ugyan a programoknál, de a pályázati információkat még nem tartalmazza. Fellelhetőek viszont benne a konstrukciók, a komponensek, illetve az elérendő célértékek (indikátorok), a támogatható tevékenységek, a támogatás mértéke és több hasonló, lényeges, konkrét információ is. Intézkedés: Egyes tervekben – amelyek nem bonthatóak erre a szintre – az intézkedések már nem jelennek meg, hanem helyüket átveszik a konstrukciók (lásd alább). Ahol szükséges az egyes támogatott témák több szintű felosztása, ott találkozhatunk intézkedésekkel. Az intézkedések – ahol megjelennek - konstrukciókra bonthatók. Konstrukció (támogatási, illetve pályázati konstrukció): Az intézkedések vagy a prioritások alatti konkrétabb feladatokat jelöli meg. A hivatkozott KEOP-ban például a Hatékony energiafelhasználás prioritáson belül ilyen konstrukció az Energetikai hatékonyság fokozása. Ezen elnevezések alapján kell keresnünk a konkrét pályázati felhívásokat. Az ide vonatkozó felhívás a következő: Energetikai hatékonyság fokozása, kódszáma pedig: KEOP2007-5.1. Kódszáma minden pályázati felhívásnak van. A betűszó az adott operatív program rövid neve, az évszám a kiírás éve, az első szám a prioritás száma, az azt követő szám(ok) pedig a konstrukció(k) számát jelentik. Komponens: Ha a támogatott tevékenységek mennyiségi és témabeli eltérése szükségessé teszi, egyes konstrukciók további alegységekre bonthatók. A már bemutatott KEOP prioritás esetében komponensek nem jelennek meg. Ha egy akcióterv valamelyik konstrukciója tartalmaz komponenseket is, akkor is a konstrukció címe alapján érdemes keresnünk a minket érdeklő pályázatot.

45

Vegyük most szemügyre először azokat a közvetlen európai uniós támogatásokat, amelyek kiemelt céljai, prioritásai között szerepel a megújuló energiaforrások arányának növelése. Az Intelligens Energia – Európa II (IEE II) az Európai Unió 2007–2013-ra vonatkozó energiahatékonyságot és megújuló energiák alkalmazását ösztönző, nem technológiai jellegű tevékenységeket támogató pályázati programja. Közel 45 millió euró támogatás fordítható 2008-ban a program keretében energiahatékonyságot és megújuló energiák alkalmazását ösztönző projektekre. A program az elfogadott uniós stratégiával kapcsolatos cselekvések felgyorsítását célozza úgy, hogy a megújuló energiaforrások arányát kívánja növelni, valamint a végső energiafelhasználás mennyiségét csökkenteni. Mindezek az alábbi tengelyekben jelennek meg: • Energiahatékonyság és az energiaforrások tudatos és ésszerű felhasználása (SAVE) • Új és megújuló energiaforrások széles körű használatának támogatása (ALTENER) • Energiahatékonyság, valamint az új és megújuló energiaforrások támogatása a közlekedésben (STEER) További ún. integrált kezdeményezéseket is támogat, melyek az előzőek kombinációi, úgy mint: • Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások a gazdaság különféle ágazataiban • Különféle eszközök és szereplők kombinációja ugyanazon projektben Bővebb információ az Intelligens Energia – Európa II (IEE II) Programmal és az aktuális pályázati felhívásokkal kapcsolatban a http://ec.europa.eu/energy/ intelligent honlapon érhető el. Az Interregionális Együttműködési Operatív Program 2007–2013 célja, hogy növelje a regionális fejlesztési politikák hatékonyságát, és hogy a régióközi együtt46

működésen keresztül hozzájáruljon az innováció, a tudásalapú gazdaság, a környezetvédelem és kockázatmegelőzés területén Európa gazdasági modernizációjához és növekvő versenyképességéhez. A környezet és kockázatmegelőzés terület altémái közül kiemelten fontos a természeti és technológiai kockázatok, valamint az energia és fenntartható tömegközlekedés témája. A hazai megújuló energiaforrások arányának növelésére szolgáló támogatások sorából kiemelkedik a Környezet és Energia Operatív Program 2007–2013, melynek alapvető céljai közé tartozik a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése és a hatékony energiafelhasználás. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése érdekében az akcióterv két konstrukciót támogat: • A megújuló energiaforrás-alapú hő- és villamosenergia-előállítást, melynek célja a megújuló energiafelhasználáson belül a megújuló erőforrás-bázisú villamos és hőenergia részarányának növelése. • A nagy és közepes kapacitású bioetanol-üzemek létesítését, melynek az az alapja, hogy a hazai adottságok lehetőséget adnak a bioetanol előállításához szükséges mezőgazdasági alapanyag megtermelésére. A bioetanol-kapacitások kiépítése – az energetikai célokon túl – hozzájárulhat a mezőgazdasági termelők jövedelmének folyamatos biztosításához, a vidék népességmegtartó képességének erősítéséhez. A hatékony energiafelhasználás prioritási tengelye vállalkozások és önkormányzatok üzemi és irodaépületeinek energiahatékonysági beruházásait támogatja. Bővebb információ a Környezet és Energia Operatív Programmal és az aktuális pályázati felhívásokkal kapcsolatban a http://www.nfu.hu/doc/534 honlapon érhető el. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) a 2007–2013 évekre vonatkozó magyar vidékfejlesztési program stratégiai kereteit tartalmazza. 47

Hazánk 2007–2013 között mintegy 5 milliárd eurót költhet fejlesztési forrásként az agrárium, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére. Ezzel lehetővé válik, hogy a megkezdett szerkezetváltás folytatódjon, lelassuljon a vidéki térségek leszakadása, és megkezdődjön a társadalmi-gazdasági felzárkózás. A szükségletekre és a lehetőségekre alapozva hazánk négy prioritási tengelyt jelölt ki: 1. tengely: A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban 2. tengely: A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembevételével 3. tengely: A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása 4. tengely (LEADER): Helyi közösségek fejlesztése Az 1. és a 2. tengely mentén az alábbiak emelhetők ki a megújuló energiaforrás arányának és az energiahatékonyság növelésére tett EMVA intézkedések közül: • Lágy szárú ültetvények telepítése (az intézkedés célja rövid vágásfordulójú energetikai célú ültetvények telepítése). • Fás szárú ültetvények telepítése (fás szárú energiaültetvények telepítésére van lehetőség). • Kertészeti gépek, technológiai berendezések korszerűsítése (a támogatás célja a kertészeti ágazat technológiai színvonalának javítása, környezetbarát – energiatakarékos – gépek és technológiai berendezések beszerzése révén). • Mezőgazdasági termékek értéknövelése (az intézkedés célja a lakosság differenciált igényeit kielégítő, biztonságos élelmiszer előállítása, az erdőgazdálkodás technológiai színvonalának és jövedelmi helyzetének javítása, valamint a megtermelt biomassza energetikai célra történő elsődleges feldolgozása, jó minőségű és magas hozzáadott értékű termékek fejlesztése). 48

•

Megújuló energiaforrások felhasználása (a támogatás célja a mezőgazdaságban a megújuló energiaforrások kiterjedt használatának elősegítése, valamint a termelők fosszilis energiafüggőségének mérséklése). • Agrár-környezetvédelmi kifizetések (az intézkedés fő céljai a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakítása). A gazdálkodók korlátozott tőkeereje miatt a megújuló energiaforrások növelését célzó fejlesztések megvalósítása esetén is szükséges lehet külső finanszírozási források bevonása, amelyet körültekintő vizsgálatot követően mára egyre több hazai pénzintézet is vállal.

Irodalom 1. 2. 3. 4. 5.

6.

PETZ E.: A biomassza energetikai hasznosítása. Polgári Szemle, 2005. november. MÓCZÁR G. – FARKAS I.: Napenergia-hasznosítás. Ökotáj, 1999. 22. sz., 81–84. p. SEMBERI P. – TÓTH L. (szerk.): Hagyományos és megújuló energiák. Szaktudás Kiadó Ház Rt., Budapest, 2004. DR. GRÁBNER P.: A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia átvétele, lehetőségek és kötöttségek. Magyar Energiahivatal, Budapest, 2006. European Biomass Industry Association – European Biomass Association: Bioenergy diversified systems to convert biomass resources into heat, power and transportation fuels. Konferencia-kiadvány, Brüsszel, 2008. RADICS L. (szerk.): Alternatív növények termesztése. I. köt. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Ház Rt., Budapest, 2001. 49

7. 8. 9.

10. 11.

12. 13. 14. 15. 16.

17.

18.

50

WOPERÁNÉ SERÉDI Á. – ERDŐSI P.: Általános energiagazdálkodás. Miskolci Egyetem Kiadó, Miskolc, 2004. COM(97) 599 final: White Paper: Energy for the future – renewable sources of energy (Fehér Könyv: Energia a jövőért.) Directive 2001/77/EC of the European Parliament and of the Council of 27 September 2001. (Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve – 2001. szeptember 27.) Directive 2003/30/EC of the European Parliament and of the Council of 8 May 2003 (Az Európai Parlament és a Tanács 2003/30/EK irányelve – 2003. május 8.) Renewable Energy Road Map. Renewable energies in the 21st century: building a more sustainable future, COM(2006)848 (Megújuló Energia Útiterv. Megújuló energiák a 21. században: egy fenntartható jövő építése.) Council Regulation (EC) No 1782/2003 of 29 September 2003. (Az Európai Tanács 1782/2003. számú rendelete – 2003. szeptember 29.) Council Regulation (EC) No 1698/2005 of 20 September 2005. (Az Európai Tanács 1698/2005/EK számú rendelete – 2005. szeptember 20.) GIBER J. et al.: A megújuló energiaforrások szerepe az energiaellátásban. Tanulmány. Budapest, 2005. szeptember. Magyar Köztársaság Kormánya: Új Magyarország Fejlesztési Terv, Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013. Budapest, 2007. Gazdasági és közlekedési miniszter, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tájékoztató jelentés a kormány részére a megújuló energiahordozó-felhasználás helyzetéről, a megújuló energiapolitika megvalósulásáról és a felhasználás növelésének fő lehetőségeiről, Budapest, 2006. január. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Országjelentés a megújuló energiahordozó bázisú villamosenergiaelőállítás helyzetéről (a 2001/77/EK irányelv megvalósításáról). Budapest, 2006. február. A Magyar Köztársaság Kormányának jelentése az Európai Bizottság felé, melyben tájékoztatást nyújt a 2006. évben a közlekedési célú bioüzemanyagok használatá-

nak elősegítésére tett intézkedéseiről. Budapest, 2007. július 26. 19. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Magyarország megújuló energiaforrás-felhasználás növelésének stratégiája 2007–2020. Budapest, 2007. július (munkapéldány). 20. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007–13). Budapest, 2007. szeptember. 21. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007–13). Budapest, 2007. január.

Internet: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

www.gkm.gov.hu www.energiaklub.hu europa.eu eur-lex.europa.eu www.fvm.hu www.program.fvm.hu www.strategia.fvm.hu www.nfu.hu www.kvvm.hu klima.kvvm.hu www.pannonpower.hu ec.europa.eu

51