1. ÁLTALÁNOS TRENDEK

Despre noi

A F

Serviciile noastre

B E

E J

É L

Domeniile noastre de specialitate

P Ő

Í D

T É

Articole de specialitate

E S

T E

T M

1. ÁLTALÁNOS TRENDEK

Széles körű elterjedés, nemzetközi fejlesztési eredmények átvétele Elemzésünkben az utóbbi 5 év fejlődését és a trendeket igyekezünk nagy vonalakban áttekinteni. A beépített oltóberendezéseket két részre osztottuk azt egymást követő két cikkünkben. A következő (decemberi) számban a sprinklerek, a gázzal és vízköddel oltók fejlődését vesszük górcső alá, jelen leírásban a habbal oltók fejlődésére tekintünk vissza és állítunk fel trendeket a megoszlásra és a gazdaságosságra.

A világ gazdasági fejlődése az élet szinte minden területére hatással van. A különböző területeken elért fejlődési sikerek más területek fejlesztését vonják maguk után. Ilyen kölcsönhatás figyelhető meg az oltórendszerek fejlesztése területén is. Nagy teljesítményű, és általában speciális tűzveszélyű technológiai rendszerekben, logisztikai létesítményekben, szupermarketekben, irodaházakban ehhez a követelményekhez illeszkedő tűzvédelmet igényelnek. Erre a feladatra az amerikai NFPA normarendszere és a német VdS normarendszere szerint kialakított tűzvédelmi berendezések vehetők figyelembe jelen stádiumban. Az NFPA normarendszer átfogó, nagy nemzetközi elismertségű, és a legkorszerűbb műszaki megoldásokat széles körben szabályozza. A VdS normarendszer a többi (pl. NFPA) normarendszerrel szemben is befogadóbb, európai viszonylatban elterjedtebb, és jelenleg azonos biztonságú tűzvédelmi rendszerek esetén kedvezőbb költségek mellett valósítható meg az előírások kielégítése. Az Európai Unió standardjai 2004 közepétől léptek intenzív fejlődési szakaszba, a minden területre vonatkozó, átfogó, egységes normarendszer várhatóan 2006-2007-re készül el. Minden bizonnyal egy öt év múlva készülő elemzésben központi szerepet fog kapni az EU-NORM szerinti kivitel.

Magyar előírások helyzete (nincs lényeges változás) A magyar tűzvédelmi előírások korszerűsítésre szorulnak. A tűzvédelmi törvény megjelenése óta már lassan tíz év eltelt, a jelenleg hatályban lévő 2/2002 BM rendelet pedig még a korábbi (1986-88) MSZ előírásokat tartalmazza jellemzően. Az Európai Unióhoz való csatlakozás indokolja a tűzvédelmi törvény és végrehajtási rendeletek módosítását. Hazánkban az elmúlt 6-8 évben számos külföldi és hazai cég épített hatalmas ipari, logisztikai épületeket, valamint a magyar közönség számára bevásároló és szórakoztató központokat. A megnövekvő épület és tűzszakasz méretek magukkal vonták az oltóberendezések elterjedését is, a fejlett országok gyakorlata "begyűrűzött": minden értékes vagyont oltóberendezéssel kell védeni! A megvalósítandó tűzvédelmi sprinkler berendezéseknek a kötelező magyar szabványt és az OTSZ-t általában ki kell elégíteni, ez alapkövetelménynek tekinthető. A hatóságok azonban az egységes normarendszer szerint elfogadják az NFPA, vagy VdS előírásai szerinti oltórendszereket is, problematikus esetben BM OKF állásfoglalást kérnek. A magyar szabványok általában a VdS gondolatkör szerint épülnek fel, és szisztematikus, logikus rendszert alkotnak, de a legújabb nemzetközi eredmények szerint nincsenek aktualizálva. A magyar szabványok, bár követik a nemzetközi irányvonalakat, kissé lemaradva korszerűtlennek mutatkoznak. Ez a probléma az egységes EU-Norm szabályozás hazai bevezetésével fog megoldódni.

converted by W eb2PDFConvert.com

A A

Új technikák térnyerése A hazánkban a 80-90-es években létesülő oltórendszerek alapját a száraz és nedves sprinkler rendszerek, a félstabil tartály habbal oltó berendezések, valamint a beépített halonnal oltó erendezések képezték. Azóta alapvető változások következtek be, pl. a hagyományos nedves sprinkler rendszerek mellett megjelentek a nyitott szórófejes habbal oltórendszerek, a habsprinkler rendszerek, továbbá a nagy raktárcsarnokok védelmét a könnyűhabbal történő habelárasztás látja már el. A gázoknál a halon kitiltása, és más oltógázokkal történő helyettesítése okozott forradalmi változást. A tűzveszélyes folyadéktároló tartályok tűzvédelmére megjelent egy új, korszerű megoldás, az IFEX szuperintenzív habelárasztás® instant hab felhasználásával.

2. HABBAL OLTÓ BERENDEZÉSEK

2.1 Hagyományos hazai alkalmazás Állóhengeres tűzveszélyes folyadék tartályok védelmét hagyományos félstabil habbal oltó rendszerrel látták el a korábbiakban. A nyugat-európai, amerikai trend már 20 éve az automatikus stabil oltóberendezések alkalmazása irányába mutatott. A korszerű nagyméretű tárolótartályok elterjedése, és az ezzel járó nagyobb oltási teljesítmény iránti igény, az erősödő környezetvédelmi szempontok, a meglévő rendszerek rossz állapota, karbantartásának nehézsége és magas költsége, a karbantartási munka ellenőrzésének és felelősségének rendezetlensége, olyan tárolóterek és technológiák biztonságos használatának igénye, amelyeknél ütőképes tűzoltói beavatkozás ésszerű időn belül, a jelenlegi szervezeti rendben nem lehetséges. Új, hatékonyabb oltási eljárások és oltási stratégiákat kellett bevezetni, amelyek Magyarországon az utóbbi 5 év fejlődését eredményezte.

2.2 Habanyagok fejlődése A rendkívül nagy habintenzitást egy újfajta, különösen nagy teljesítményű habforrással érhető el. Az IFEX Instant Habok® esetében a habot a hagyományos mechanikus léghabképzési módszerekkel ellentétben nem a tűzoltás helyén és idejében hozzák létre, hanem előre előállítják, és egy nyomástartó edényben kerül tárolásra nyomás alatt a felhasználás pillanatáig. Az IFEX Instant Habos® rendszerek egyik előnye az, hogy nincs teljesítmény korlát, rendkívül gyors az oltásindítás, a hatékonyság és az oltásbiztonság.

Az oltóhab koncentrátumok területén megjelentek az alkoholálló, valamint a kettős filmképző tulajdonságokkal rendelkező habkoncentrátumok (AFFF-APS, AFFF-AR), illetve az együttes tulajdonságokkal rendelkező habok, melyek egyesítik a polimer- és vízfilmképző habanyagok előnyeit. A víz felületi feszültsége igen magas, a gyakoribb szénhidrogén származékok felületi feszültségének háromszorosa, azonban tenzidek (felületaktív anyagok) alkalmazásával elérhető, hogy az oltóanyag oldat felületi feszültsége megközelítse az éghető folyadékokét, vagy azok alá essen. Amennyiben az oltóanyagoldat felületi feszültsége alacsonyabb, mint az éghető folyadéké, úgy megindul a folyadékhártya képződés és a habból kiváló víz filmszerű terülése figyelhető meg az égő folyadék felületen. Ez a szétterülő filmréteg biztosítja az éghető gőzök visszatartását, továbbá a habtakaró gyorsabb kialakulását, valamint az éghető anyag felületén felhalmozódott víz mennyiségének megnövekedésével a kiváló vízcseppek hőt vonnak el, ezáltal hűtik a folyadékot. Az éghető folyadékok jelentős hányada olyan vegyületekből áll, melyeknek habtörő hatása van, ilyenek az alkoholok is. A habtörés oka elsődlegesen, hogy a vízzel oldható, éghető folyadék felszínére juttatott habból az alkohol pillanatok alatt magába oldja a hab víztartalmát és a habszerkezet összeomlik. Ennek elkerülése érdekében a habképzőanyag koncentrátumban még egy adalékanyag van, amely alkohol típusú vegyületekkel érintkezve kicsapódik és összefüggő polimerhártyát hoz létre a vízfilm határfelületen. Ez a polimer hártya megakadályozza a hab pusztulását az oltás befejezéséig és ezáltal a visszagyulladást is.


2.3 Tűzveszélyes folyadéktartályok automatikus stabil habbal oltó berendezése A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes folyadékokat tartalmazó nagyméretű föld- feletti állóhengeres tartályok esetleges dómtéri robbanása, az azt követő tűz, a környezetbe kifolyó több millió liter vegyi anyag potenciálisan a legnagyobb környezeti katasztrófával fenyegeti nemcsak a tárolótelepeket, hanem az azt övező régiót is. Az utóbbi 5 év intenzív műszaki fejlődése, amelyet a tartályok méreteinek növekedése, és az új zárt technológiájú tárolás- anyagmozgatás kialakulása jellemez, ezt a potenciális veszélyt nagyságrendileg megnövelte. Hazánkban is igazodni kellett a nemzetközi trendhez, az automatikus stabil oltóberendezések bevezetésével. Nyilvánvaló, hogy a páratéri robbanás elleni védelem hatékonyságát is legalább azonos mértékben kellett növelni.

A fentiek szerint gondosan tervezett és kivitelezett tartály a dómtéri robbanást a felnyíló tető segítségével alapvető sérülés nélkül elviseli. A kötelező előírások miatt is alkalmazott habbal oltó berendezés pedig a robbanás után fellépő tüzet elfojtja. Az IFEX Tűzőr Kft. világviszonylatban egyedülálló hatékony eljárás rendelkezik ehhez, mely az IFEX Szuperintenzív Habelárasztás®. A hagyományos 3,0-6,5 l/perc/m2 haboldat intenzitás négyszeresére-ötszörösére való megnövelése jelentősen megnöveli az oltás sikerarányát, lerövidíti az oltási időt. Ilyen nagy intenzitás a hagyományos eszközökkel csak nagy mennyiségű habgenerátor, sok habedény, nagyon nagy szivattyúteljesítmény és nagy teljesítményű habbekeverő rendszer segítségével érhető el. A magas költségek és a túl sok alkatrész miatt csökkent megbízhatóság gátat szabnak az ilyen irányú fejlesztéseknek. Az IFEX Tűzőr Kft. egy forradalmian új oltási koncepciót alkalmaz, amely 20-30 l/p/m2 intenzitással dolgozik. Ez a Szuperintenzív habelárasztás®. A hagyományos megoldásokhoz képest a rendszer teljesen független külső víz- és energiaforrásoktól, nem igényel tüzivíz hálózatot vagy energiaellátást, kisebb a beruházási költség. Egy tartálypark Instant Habbal felépített tűzvédelmi rendszerének nincsenek olyan közös elemei, amelyek közül valamelyiknek megrongálódása a teljes rendszer működésképtelenségét okozhatná. A rendszer olyan egyszerű felépítésű, hogy erős stressz helyzetekben sem valószínű a kezelői hiba. Egyszerűségénél fogva nem igényel speciálisan képzett kezelőket vagy karbantartókat. az IFEX Szuperintenzív habelárasztó berendezés® alapján a magyar "KÖRNYEZETBARÁT TERMÉK" védjegy viselésére a tűzvédelmi cégek közül egyedüliként az IFEX Tűzőr Kft. jogosult.


2.4 Habsprinklerek, oltóberendezések

nyitott

habszórófejes

Elsősorban a nagyszámú gyógyszer és vegyipari területen létesített oltóberendezés között fordulnak elő olyan rendszerek, melyeknél a sprinkler oltóhatásának kiegészítésére hab bekeverés is történik. Az ilyen ún.: habsprinklerek egyesítik a sprinklerrel és a habbal történő oltás előnyeit. Hasonlóképpen kifejti hűtőhatását, mint a normál sprinkler, de emellett a habbekeverés miatt a vízzel nem nedvesíthető anyagok felületén is elterül és elzárja azokat a levegő oxigénjétől. A legkorszerűbb kettős filmképző anyagok alkalmazásával habroncsoló anyagok, pl.: alkoholok oltására is alkalmassá válik a habsprinkler rendszer. A nyitott szórófejes oltórendszerek esetében védendő felületek felett nyitott szórófejek vannak. A tűz érzékeléséről, és az oltásindításról automatikus tűzjelző rendszer gondoskodik. Előnye a nagy érzékenység, széles spektrumú tűzérzékelés, füstés/vagy lángérzékelőkről működtethető, gyors reagálás, nagyobb tűzfelület oltására is alkalmas. A nyitott szórófejes oltó rendszerek felhasználása minden területen, mint pl. a benzinkutaknál a legjobbnak mutatkozik, ahol már a víz felhasználása nem elégséges a tűz eloltására. Az IFEX Instant Haboldat® előnyei közé tartozik, hogy olyan anyagok oltására is alkalmas, melyek vízzel nehezen olthatók folyadéktüzek oltására alkalmasabb fagyveszélyes helyen is alkalmazható fokozottan gátolja a visszagyulladást nem igényel víz- vagy energiaforrást

A habképzőanyagot a kívánt koncentrációban bekeveréssel folyamatosan adagolják az oltóvízhez. Az így nyert haboldat a szórófejek hatására alakul habbá.


2.5 Könnyűhab elárasztásal oltó berendezések A habbal oltó rendszerek között különleges szerepet töltenek be a nagy kiadósságú ún. könnyűhabbal, teljes elárasztással működő oltóberendezések. A könnyűhab elárasztással működő oltóberendezések fő alkalmazási területei: raktárak, kábel alagutak, nagy belmagasságú helyiségek. A rendszerek az NFPA 11/A előírásain alapulnak.

Lényege, hogy a védendő terület egészét könnyű (600-1000 kiadósságú) habbal tölti fel. Az Tűzőr Kft. az összes hazai meg-valósítás 9095%-át mondhatja magáénak, 9 nagy méretű logisztikai központ és számtalan kisebb létesítménye valósult meg. Az oltórendszer előnyei a minimális vízkár, a téves riasztásból adódó kár kiküszöbölése, a karbantartási igény kis mértéke és a kis üzemeltetési költség. A könnyűhab elárasztó oltórendszerek automatikus és kézi működtetéssel is indíthatóak. Előnye: totális technika - hab alatt nem ég a tűz. Kisebb vízmennyiség szükséges hozzá, mint pl. a sprinklerhez, kisebb csatornázási kapacitás szükséges, az oltás miatt alkalmazandó vésztározó is kisebb térfogatú lesz, a környezetszennyezés is csökken. További előny, hogy az oltóberendezés jól illeszkedik a tárolás technológiájához, és a vízkárt teljes kiküszöböli. Hátrányként említhető, hogy az oltás a teljes kubatúrára kiterjed a teljes védendő területen. A következő számban megjelenő cikkünkben amint fent is említettük - a sprinklerek, gázzal, vízköddel oltók fejlődésének specifikumait fogjuk részleteiben kifejteni, de az összegző értékelést és a trendeket megelőlegezzük a következőkben.

3. A BEÉPÍTETT OLTÓBERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSEINEK FEJLŐDÉSE, GAZDASÁGOSSÁGA

Megítélésünk szerint a beépített automatikus oltóberendezések megvalósításában az alábbi táblázatban közöltek szerint fejlődött a megvalósított berendezések értékesítése. A táblázat oszlopaiban az aktuális év részarányait tüntettük fel az éves összes értékesítés százalékában, az alsó sorban a 2004-es értékesítést 100%-ra véve az aktuális év értékesítésének az arányát tüntettük fel százalékban a 2004-es évhez képest, illetve az évenkénti fejlődés dinamikáját mutatjuk be. (A 2005-ös év adatai becslésen alapulnak.) Tűzoltó berendezések értékesítése a 2004-es forgalomhoz viszonyítva:


Év

2000

2001

Sprinkler

71,75 %

72,7 %

Habbal oltók

8,07 %

Gázzal oltók

2002

2003

2004

2005*

62,72 %

65,02 %

60,43 %

59 %

7,93 %

10,03 %

9,28 %

11,65 %

14 %

9,86 %

9,20 %

11,46 %

10,38 %

10,19 %

11 %

Vízköddel oltók

1,34 %

1,48 %

5,76 %

6,55 %

9,22 %

10 %

Egyéb

8,98 %

8,59 %

10,03 %

8,35 %

8,51 %

6%

Aktuális év 100%

100 %

100 %

100 %

100 %

100 %

100 %

A 2004-es évet 100%-nak véve, értékesítés aránya %ban az aktuális évben

54 %

73 %

68 %

89 %

100 %

107 %

26 %

-7 %

23,5 %

11 %

7%

Szakágak %-os megoszlása évenként

Értékesítés fejlődése az előző évhez viszonyítva

* Becsült érték Fajlagos költségek (2005-ös árszinten):

Kivitelezési költség 100 m2 területre vetítve nettó ezer Ft

Kivitelezési költség 100 m3 védendő kubatúrára vetítve nettó ezer Ft

Sprinkler

350-500 (csak kb. 3000 m2 felett)

70-140 (csak 15000 m2 felett)

Habbal oltó

450-900 (csak 1000 m2 felett)

90-180 (csak 5000 m3 felett)

Gázzal oltó

2000-5000

800-1200

Vízköddel oltó

1500-5000

300-1200


A nagy méretek a sprinklerek gazdaságosságát erősíti, bár bizonyos geometriai viszonyok mellett a habbal oltók kisebb költséggel valósíthatók meg. Speciális feladatok esetén a vízzel oltó sprinklerek alkalmatlanok, amikor is más oltóberendezést kell alkalmazni. Ilyenkor általában a habbal oltó a leggazdaságosabb. A gázzal oltóknál a különböző gáz rendszerek különböző árai okozzák a rendszerek fajlagos költségeinek széles sávját, a méretek kisebb változást okoznak a fentiekhez képest. A vízköddel oltóknál a rendszertípusok változatossága eredményez széles határok közötti fajlagosan nagy különbséget. A sprinklerek fejlődése az általános elterjedéssel magyarázható. A habbal oltó berendezések a speciális létesítmények és technológiák védelmének a követelményrendszerével fejlődnek. A gázzal oltóknál a fenti szempontok mellett a halon "világszintű" kitiltása miatt is dinamikusabban nő. A vízköd oltórendszerek dinamikusabb fejlődését a környezetvédelmi igények generálják. Általánosságban a beépített automatikus oltóberendezések területén a kvalitatív fejlődés (új, korszerűbb technikák bevezetése) 60%-osra becsülhető általában, a habbal és gázzal oltók rendszereinél ez 80%-ot is meghaladja, a vízköddel oltók hazai karrierje az utóbbi 5 évben futott fel. A kvalitatív elemzés szinte töretlen emelkedést mutat a gazdasági adatok alapján. (Természetesen naturaliákban ettől eltérő adatok lehetnek az infláció és a fajlagos költségek változása miatt.) A sprinkler berendezések átlag alatti kvantitatív emelkedést mutatnak, a habbal, gázzal oltók nagyobb, a vízköd rendszerek pedig kiemelkedő fejlődést mutatnak. A jövőt tekintve a trendek várhatóan és remélhetően nem változnak kedvezőtlen irányban, további minőségi és mennyiségi fejlődést prognasztizálunk.

Szerző: Koczka Sándor ügyvezető igazgató- Szenczi Réka vállalkozási igazgató Tűzőr Tervező és Fővállalkozó Kft.

Felhasznált irodalom: Heizler György tü. alezredes: Nagyító alatt a beépített tűzjelző rendszerek (Védelem 2005. 5. szám) Szőcs István: Tartálytűzoltási eljárások összehasonlító vizsgálata (Florian Press 2003. 6. szám) Szőcs István: Tartálytűz oltási technológia (Védelem 2002. 4. szám) Dénes Imre-Kovács Attila: Sprinkler berendezések (Védelem 2001. 3. szám)

Înapoi la pagina principala

Cerere de ofertă


Despre noi

A F

Serviciile noastre

B E

E J

É L

Domeniile noastre de specialitate

P Ő

Í D

T É

Articole de specialitate

E S

T E

T M

A novemberi számban ismertettük a beépített oltóberendezések általános fejlődését és trendjeit, ahol a habbal oltó berendezésekre - tárolótartályok automatikus habbal oltó berendezései, habsprinklerek és nyitott szórófejes habbal oltó berendezések, valamint könnyűhabelárasztással oltó berendezések - tértünk ki részleteiben, és mint akkor is jeleztük a sprinkler, a gázzal oltó és vízköddel oltó rendszerekre vonatkozóan jelen számban ismertetjük elemzéseink eredményét.

1. VIZES SPRINKLER - NYITOTT SZÓRÓFEJES RENDSZEREK

Sprinklerek fejlődése A megépült szállodák, bevásároló- és szórakoztató központok védelmére általánosságban a sprinkler rendszerek váltak be. A sprinkler rendszerekkel védett épületek tűzvédelme olyan hatékonynak bizonyult, hogy manapság a nagyobb épületek többségében beépített tűzoltó berendezésként sprinkler rendszer található hasonlóan a nemzetközi trendhez. A logisztikai létesítmények területén 2000-től már hazánkban is forradalmian megváltoztatták a sprinkler technológiát, ugyanis a magasraktárakban polcközi sprinkler nélkül is megoldható a biztonságos oltás nagy teljesítményű sprinklerekkel az esetek döntő hányadában. A 2000-től 2005-ig tartó fejlődésnek ez volt a "motorja".

Raktárak - Logisztika: ESFR sprinklerek robbanásszerű elterjedése A nedves sprinkler rendszerek a nagy belmagasságú létesítményekben a legelterjedtebb berendezések. A lényege, hogy a sprinklereket állandó víznyomás alatt tartják és a tűz hőhatása miatt kiolvadó sprinklerfiolák megnyitják a veszélyeztetett felület felett az oltófolyadék útját. A 7 m-nél magasabb alkalmazásnál speciális szempont, hogy a hatékonyság megőrzéséhez speciális kialakítás, több sprinklerszint szükséges. Az ESFR (Early Suppression-Fast Response Korai elfojtás-gyors reagálás), valamint az ELO, a Large Drop sprinklereket és a többi hatékony nagy teljesítményű sprinklert már alkalmazzák a hazai gyakorlatban, ennek tervezési, kivitelezési kultúrája megfelelő szinten megvalósult hazánkban. A Factory Mutual Research Corporation (FMRC biztosítók tűzvédelmi intézete) újabb, hazánkban is bevezetett sprinklerei: ESFR14, ESFR17, ESFR25, Large Drop, ELO17/37, ELO14.


A A

Az ESFR sprinklerek jellemzője, hogy igen érzékenyen, korai stádiumban érzékelik a tüzet, és azt a korábbi, hagyományos sprinlerekhez képest 3-6-szoros intenzitású vízpermettel nem visszafogják, hanem egyszerűen eloltják. Az ESFR technika korai érzékelést, gyors reagálást biztosít. Ennek a technikának az az óriási előnye, hogy magasabb csarnokban, magasabb tárolási magasságoknál 1 sprinkler szinttel, a mennyezeti sprinklerekkel hatékony tűzvédelem valósítható meg.

A raktártechnológiához jól illeszkedik emiatt, és gyakran a költségek is kedvezőbbek az egyéb megoldásokhoz képest. Nem csoda, hogy a beruházók és üzemeltetők "kedvence" ez a technika. Rendkívüli előnyeiben rejlik a hátránya: nem szabad csodaszernek tekinteni, nem minden feladatra alkalmas, és a tervezésénél rendkívül körültekintően kell eljárni, továbbá a vízellátó rendszer kapacitását - ezzel együtt a költségét - megsokszorozhatja.

Folyadék tüzek - habsprinkler, nyitott szórófej A tűzvédelem speciális ágát képezi az éghető folyadékok tüzének oltása. A vizes sprinkler rendszer a tűzveszélyes folyadékok tüzének oltására alkalmatlan. Helyette alkalmazható a nyitott szórófejes oltórendszer, mely azonban csak magas lobbanáspontú folyadék tüzének oltásánál vált be, pl. transzformátor olaj. Ideális oltás a világszerte alkalmazott habsprinkler, illetve a nyitott szórófejes habbal oltó, melyet a habos rendszereknél tárgyalunk.

Esztétikus, rejtett sprinklerek Elsősorban szállodákban, műtárgy jellegű épületekben, exclusive termekben jelentek meg az esztétikus, krómozott, különböző színűre festett, vagy rejtett sprinklerek, melyek nyugalmi állapotban "beleolvadnak" a környezetbe. A szállodai szobákban ahol nincs álmennyezet, így a mennyezeten kiépített szórófej kevésbé esztétikus képet mutatna. Helyette kifejlesztették az úgynevezett szállodai oldalfal sprinklert, mely a hagyományos társával szemben több, mint 6 méteres szórásképével egy teljes szállodai szobát képes védeni, pl. az ajtó felett "elrejtve".

Tisztatéri szórófejek Az elektronikai, ipari, gyógyszerkészítmény gyártás területen magasabb igények merültek fel az oltórendszerekkel kapcsolatban is. A tisztatéri steril, aszeptikus, antiszeptikus környezet előírásainak megfelelő tisztatéri sprinkler fejek kifejlesztése vált szükségessé.

2

.

O

L

T 2,

Ó

GA

Ár

Zg

Oo


A gázzal történő oltás szerepe elsősorban ott meghatározó, ahol a vizes alapú oltás valamilyen oknál fogva nem lehetséges, vagy a vízkár nem megengedhető. Például, ha a védendő tárgy nagy értékű, vagy elektromos berendezés, a védett helyiség irattár, vagy számítógép szerver szoba, múzeum stb. A legelterjedtebb oltógázok a halonok és szén-dioxidok voltak a 80-90-es években. A környezetvédelmi kutatások során kiderítették, hogy a halogén tartalmú vegyületek roncsolják az ózon réteget. A halogén tartalmú vegyületek ózon rétegre vonatkozó károsító hatásának relatív mutatója az ODP (Ozone Depletion Potencial ózon bontó képesség) index. A NOAEL rövidítés azt jelenti, hogy az anyag adott koncentrációja mellett még nem lép fel káros élettani hatás. A NOAEL érték azt jellemzi, hogy az oltóanyag gőzével, aeroszoljával való érintkezés következtében mérgező hatás lép fel. Az ózon károsító tulajdonságuk miatt a halonok felhasználását korlátozták a Montreali Jegyzőkönyvben, melyhez 1987 óta szinte az egész világ csatlakozott, majd 1991-ben Németország elfogadta a hajtógázok és halonok tilalmáról szóló egyezményt, 2000-től hazánkban is korlátoztak, 2002-ben pedig végleg megtiltották a halonnal oltók üzemeltetését. A halon oltógáz ok helyettesítésére számos új megoldás született: Halonpótló gázok, melyek tartalmaznak halogént, de légkört károsító tulajdonságuk csökkent Inert gázok Az alábbiakban a leggyakoribb oltógázok lettek összehasonlítva környezetvédelmi tulajdonságaik alapján:


az oltógáz neve:

Halon

FM 200

NAF SIII

CO 2

INERGEN

ARGONITE

vegyi összetétel:

CBrClF2 CBrF3 C2Br2F4

CF3CHFCF3

CF2HCl 82% CF3CF2HCl 9.5% CF3CHCl2 4.5% Hydrocarbon 3.75%

CO2

N2 52% Ar 40% CO2 8%

Ar

ODP (ózon bontó képesség)

4-10

0

0.044

0

0

0

globális felmelegedési potenciál

4,1

2,050

1,400

1

0

0

légköri élettartam

15 év

31 év

7 év

NOAEL (egészségkárosító határérték) tf%

nem ártalmas

9%

10%

12%

nem ártalmas, klinikailag bizonyított

fulladást okozhat

környezeti ártalom

károsítja az ózon réteget

szennyező a bomlási anyaga (FH)

károsítja az ózon réteget

fokozza az üvegházhatást

Nincs

Nincs

Nincs károsító hatás

Nincs károsító hatás, de az oxigén hiány miatt fulladást okozhat

Alkalmazhatóság világszerte tiltott

nem nem értelmezhető értelmezhető

Európában Európában természetben korlátozásokkal újonnan nem előforduló alkalmazható telepítik anyag, (Dániában és oltógázként Svájcban tiltott) mérgező

0

A halonok kitiltása után a CO2 volt az egyetlen fennmaradó alternatíva a gázzal oltó berendezések telepítői és forgalmazói számára, annak ellenére, hogy a CO2 az oltáshoz szükséges koncentrációban jelentős veszélyt jelent az emberre.

Halonpótló gázok A halonok kitiltása után megkezdődtek a próbálkozások új anyagok fejlesztésére, melyek pótolhatták azokat. Ezek például az FM200 (HFC227), NAF S-III, Halotron, és HFC 125. A halonpótló gázok többnyire klór és fluor tartalmú szénvegyületek, melyek ózon károsító (ODP) hatásuk kisebb a halonénál, de a Föld felmelegedésére gyakorolt hatásuk (üvegház hatás) magas, főként a hosszú élettartamuk miatt, ezért ezek felhasználhatóságát is korlátozták. A gázok forró felülettel, égő anyaggal érintkezve mérgező bomlásterméket fejlesztenek.


Inert gázok Az oltásmechanizmusuk - hasonlóan a CO2-hoz - hogy lecsökkentik a helyiség levegőjének oxigén tartalmát 1214 tf%-ra. Jellemző ezekre a gázokra, hogy nagy nyomáson tárolják, így nagy a tárolótér igényük, hosszabb a kiürülési idő, de nincs toxikus bomlástermék. Az inert gázoknak sem ózon réteg károsító hatásuk, sem üvegház hatásuk nincs. Jellemzően használt inert gázok: Argonite

Inergen

I

n

e

r

g

e

n

g

á

A gáz a levegőben megtalálható inert gázokból épül fel Nitrogén (50 %), Argon (42 %), Széndioxid (8 %).Az INERGEN® gázzal oltó rendszer úgy fejti ki oltóhatását, hogy a levegő oxigén tartalmát a normál 21%-ról 15% alá csökkenti, ahol az égési folyamatok leállnak, az éghető anyagok ebben a csökkentett oxigén tartalmú közegben nem tudnak tovább égni. Az IFEX-Tűzőr Kft-nek exclusive szerződése van az Inergen® gázzal oltók hazai megvalósítására.

A tartályokban 300 bar-os nyomáson gázhalmazállapotban kerül tárolásra az INERGEN® oltógáz. Egy zárt tér általános levegője 21% oxigént és kevesebb, mint 1% széndioxidot tartalmaz. Ha az oxigéntartalom 15% alá csökken, a közönséges anyagok nem tudnak meggyulladni. Az INERGEN® rendszer az oxigéntartalmat 12,5% körüli értékre csökkenti, míg a széndioxid tartalom 3-5%-ra emelkedik. Az emberi szervezet a megemelkedett CO2 tartalomnak köszönhetően az akaratán kívül gyorsabban lélegzik, ezáltal a kisebb oxigéntartalmú levegőből is megkapja a szükséges oxigén mennyiséget. (ugyanez a folyamat játszódik le a szervezetben pl. futáskor, ill. fizikai megterhelésre). Akkreditált nemzetközi szervezetek klinikai vizsgálatokkal bizonyították - egyedülállóként - az Inergen® veszélytelenségét.

3. VÍZKÖDDEL OLTÓ RENDSZEREK

A vízköddel oltó berendezés új megoldást kínál a zárt terek tűzvédelmében, a gázzal oltó és sprinkler rendszerek pozitív tulajdonságait összesítve. A vízködös oltórendszer alkalmazásának előnyei a többi oltóberendezéssel szemben, hogy az oltási művelet hamarabb végbemegy, mivel gyorsabb a tűzre való reagálás. Az oltóhatás jóval nagyobb, a helyileg nagyobb intenzitású vízköd szórás miatt. Folyadéktüzek oltására is alkalmas. A vízködös oltórendszer az ózonromboló oltógázokat kiküszöböli. A hagyományos sprinkler rendszerekhez képest 70-95%-kal kevesebb víz szükséges az oltáshoz, mégis jóval hatékonyabb annál. A vízköddel oltó berendezéseket elektromos és elektronikus berendezéseket tartalmazó helyiségek védelmére is ajánlják. A Megrendelőknél azonban gyakran felmerül, hogy a nem zárt kivitelű berendezésekben esetlegesen bekerülő szennyezések (por, stb) megkötik a nedvességtartalmat, esetleg a hideg felületen lecsapódó pára vízterhelése nem okoz-e üzemzavart, vagy a vízködben megkötött tűz- égéstermékek nem károsak-e a berendezésekre. Három alapvető vízköddel oltó rendszer terjedt el a nagynyomású, a középnyomású és a többfázisú (gázzal porlasztott) rendszerek.


z

Nagynyomású rendszerek a legelterjedtebbek A nagynyomású vízköddel oltó rendszer a tiszta (esetenként desztillált) vizet alakítja át finom köddé 80 - 200 bar közötti nyomáson. A rendszer magas nyomású vízellátását szivattyúk és nyomótartályok biztosítják. A szivattyúk 25-800 l/perc teljesítménnyel dolgoznak, a rendszer méretét optimálisan lehet alakítani. A víz magas nyomáson történő porlasztása azt eredményezi, hogy a hűtőfelület lényegesen nagyobb, mint a hagyományos, pl. sprinkler rendszerekben. Ez az erős hűtőhatás nem csak a tűzoltásban előnyös, hanem azért is, mert elvonja a sugárzó hőt, így óvja az ott tartózkodó személyeket és vagyontárgyakat. A vízködpajzs hatékonyan védi az épületszerkezetet, falakat, ajtókat, homlokzatokat. Az elpárolgó ködcseppek az oxigént is eltávolítják a tűztől. Előnyei a többi berendezéshez képest: egyenletes, választható ködcseppméret, kisebb vízmennyiség is olt, továbbá a vízkár is kisebb, elektronikus helyiségekhez is ajánljuk. Hátránya: drágább berendezés és üzemeltetés, nagyobb tűzterhelések esetén kevésbé hatékony, a huzat, a légcsere, légáram megszüntetheti az oltóhatást.

Középnyomású vízköddel oltó rendszer: A nyitott szórófejes rendszer teljes vízköd-elárasztást eredményez, működése az IFEX-Tűzőr® know-how szerint folyadéktüzek alacsony lobbanáspontú oldószeres technológiák oltására alkalmas kiemelkedően. A 12-20 bar közötti nyomáson működő berendezés a szórófejek elől "takart" helyeken is hatékonyan olt, a háromdimenziós és sík folyadékfelületek oltására egyaránt rendkívül előnyös.

A zárt szórófejes system előnyei az egyéb vízköd oltórendszerekkel szemben a kisebb vízfogyasztás, mivel az oltás csak a tűz feletti térben indul el, és nem az egész helyiségtérfogat lesz feltöltve vízköddel. A fentiek miatt kisebb vízterhelés következik be, ezáltal a vízkárral radikálisan csökken. Előnyei: a berendezés helyigénye kisebb, mint más oltóberendezéseké, és telepítési, kivitelezési költsége alacsonyabb. A kedvezőbb költségek mellett szól az is, hogy a vízköd oltó berendezés kevésbé összetett rendszer, nem tartalmaz bonyolult rendszerelemeket. A rendszerre jellemző, hogy a többi oltórendszerhez képest kisebb az üzemeltetési és karbantartási költség is. Környezetbarát, elektromos, elektronikus berendezésekre sem veszélyes, folyadéktüzek oltására is alkalma, nagy tűzterhelés mellett is biztonságos.


4. A BEÉPÍTETT OLTÓBERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSÉNEK FEJLŐDÉSE, GAZDASÁGOSSÁGA

Megítélésünk szerint a beépített automatikus oltóberendezések megvalósításában az alábbi táblázatban közöltek szerint fejlődött a megvalósított berendezések értékesítése. A táblázat oszlopaiban az aktuális év részarányait tüntettük fel az éves összes értékesítés százalékában, az alsó sorban a 2004-es értékesítést 100%-ra véve az aktuális év értékesítésének az arányát tüntettük fel százalékban a 2004-es évhez képest, illetve az évenkénti fejlődés dinamikáját mutatjuk be. (A 2005-ös év adatai becslésen alapulnak.) Tűzoltó berendezések értékesítése a 2004-es forgalomhoz viszonyítva:

Év

2002

2003

2005*

2000

2001

2004

Sprinkler

71,75 %

72,7 %

62,72 % 65,02 % 60,43 %

59 %

Habbal oltók

8,07 %

7,93 %

10,03 %

11,65 %

14 %

Gázzal oltók

9,86 %

9,20 %

11,46 % 10,38 % 10,19 %

11 %

Vízköddel oltók

1,34 %

1,48 %

5,76 %

6,55 %

9,22 %

10 %

Egyéb

8,98 %

8,59 %

10,03 %

8,35 %

8,51 %

6%

Aktuális év 100%

100 %

100 %

100 %

100 %

100 %

100 %

A 2004-es évet 100%-nak véve, értékesítés aránya %-ban az aktuális évben

54 %

73 %

68 %

89 %

100 %

107 %

26 %

-7 %

23,5 %

11 %

7%

Szakágak %-os megoszlása évenként

Értékesítés fejlődése az előző évhez viszonyítva

9,28 %

*Becsült érték

Fajlagos költségek (2005-ös árszinten):


Kivitelezési költség 100 m 2 területre vetítve nettó ezer Ft

Kivitelezési költség 100 m 3 védendő kubatúrára vetítve nettó ezer Ft

350-500 (csak kb. 3000 m2 felett)

70-140 (csak 15000 m2 felett)

Habbal oltó

450-900 (csak 1000 m2 felett)

90-180 (csak 5000 m3 felett)

Gázzal oltó

2000-5000

800-1200

Vízköddel oltó

1500-5000

300-1200

Sprinkler

A nagy méretek a sprinklerek gazdaságosságát erősíti, bár bizonyos geometriai viszonyok mellett a habbal oltók kisebb költséggel valósíthatók meg. Speciális feladatok esetén a vízzel oltó sprinklerek alkalmatlanok, amikor is más oltóberendezést kell alkalmazni. Ilyenkor általában a habbal oltó a leggazdaságosabb. A gázzal oltóknál a különböző gáz rendszerek különböző árai okozzák a rendszerek fajlagos költségeinek széles sávját, a méretek kisebb változást okoznak a fentiekhez képest. A vízköddel oltóknál a rendszertípusok változatossága eredményez széles határok közötti fajlagosan nagy különbséget. A sprinklerek fejlődése az általános elterjedéssel magyarázható. A habbal oltó berendezések a speciális létesítmények és technológiák védelmének a követelményrendszerével fejlődnek. A gázzal oltóknál a fenti szempontok mellett a halon "világszintű" kitiltása miatt is dinamikusabban nő. A vízköd oltórendszerek dinamikusabb fejlődését a környezetvédelmi igények generálják. Általánosságban a beépített automatikus oltóberendezések területén a kvalitatív fejlődés (új, korszerűbb technikák bevezetése) 60%-osra becsülhető általában, a habbal és gázzal oltók rendszereinél ez 80%-ot is meghaladja, a vízköddel oltók hazai karrierje az utóbbi 5 évben futott fel. A kvalitatív elemzés szinte töretlen emelkedést mutat a gazdasági adatok alapján. (Természetesen naturaliákban ettől eltérő adatok lehetnek az infláció és a fajlagos költségek változása miatt.) A sprinkler berendezések átlag alatti kvantitatív emelkedést mutatnak, a habbal, gázzal oltók nagyobb, a vízköd rendszerek pedig kiemelkedő fejlődést mutatnak. A jövőt tekintve a trendek várhatóan és remélhetően nem változnak kedvezőtlen irányban, további minőségi és mennyiségi fejlődést prognasztizálunk.

Szerző: Koczka Sándor ügyvezető igazgató- Szenczi Réka vállalkozási igazgató Tűzőr Tervező és Fővállalkozó Kft.

Felhasznált irodalom: Heizler György tü. alezredes: Nagyító alatt a beépített tűzjelző rendszerek (Védelem 2005. 5. szám) Szőcs István: Tartálytűzoltási eljárások összehasonlító vizsgálata (Florian Press 2003. 6. szám) Szőcs István: Tartálytűz oltási technológia (Védelem 2002. 4. szám) Dénes Imre-Kovács Attila: Sprinkler berendezések (Védelem 2001. 3. szám)

Înapoi la pagina principala

Cerere de ofertă


1. ÁLTALÁNOS TRENDEK

Recommend Documents