NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TRENDEK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Nemzetközi gazdálkodás szak Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TRENDEK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN /KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GYÓGYSZERIPAR JELENTŐSÉGÉRE/

Készítette:

Budapest, 2011

Birinyi Orsolya

Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................... 1

1.

Az egészségügyi rendszer jelentősége a XXI. században, különös tekintettel a

gyógyszeriparra ........................................................................................................................ 3 1.1. Egészségügyi rendszerek összehangolása .................................................................... 3 1.2. Nemzetközi egészségügyi intézmények ....................................................................... 5 1.3. Törekvések és változtatások az Egészségügyi Világszervezet és az európai uniós egészségügyi elvárásainak tükrében ................................................................................... 7 1.3.1. Nemzetközi törekvések és trendek ..................................................................... 8

2.

Világgazdasági hatások ................................................................................................... 10 2.1. A XXI. századot ért betegségek és vírusok hatása az iparra ...................................... 10 2.1.1. Az Egészségügyi Világszervezet járványügyi intézkedései ............................... 13 2.2. A gyógyszerhamisítás problémája ............................................................................. 15 2.2.1. Nemzetközi egészségügyi-politika a gyógyszerhamisítás megoldásában .......... 16 2.3. A gyógyszer, mint „party drog” ................................................................................. 17 2.3.1. Következmények és megoldások ....................................................................... 19

3.

Magyarország egészségügyi helyzete a XXI. században .............................................. 21 3.1. Egészségügyi mutatók az elmúlt 10 évben ................................................................ 22 3.1.1. Morbiditási ráták alakulása................................................................................. 24 3.1.1.1. A dohányzás, mint gazdasági dilemma ............................................... 25 3.1.1.2. A szív- és érrendszeri megbetegedések állami problémája ................. 27 3.2. Hazai trendek, nemzetközi elvárások következményei, hatásai ................................ 30 3.2.1. A világgazdasági hatások magyarországi megoldása ......................................... 32 3.2.1.1. Járványügyi intézkedések .................................................................... 32 3.2.1.2. A gyógyszerhamisítás megoldásai ....................................................... 34

4.

A gyógyszeripar fontossága Magyarországon .............................................................. 36 4.1. A magyar egészségügyi rendszer gyógyszeripari sajátosságai .................................. 37 4.1.1. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerepe ........................................... 40

4.1.2. A gyógyszeripar szabályozó Országos Gyógyszerészeti Intézet ..................... 44 4.2. Az egészségügyben tett változtatások a XXI. században, és annak következményei 45 4.2.1. Az elmúlt évek, 2006-tól 2011-ig, nagyobb törvényi módosításai .................. 45 4.2.2. Jelenlegi trendek és azok következményei a magyar egészségügyben ............ 48 4.2.2.1. Az aktuális egészségügyi tervezet intézményi átszervezése ............... 49 4.2.2.2. Versenyszabályozás a gyógyszeriparban ............................................. 52 4.2.2.3. Kisebb gyógyszeripari intézkedések.................................................... 53 4.3. Kutatás és fejlesztés a magyar gyógyszeriparban ...................................................... 55

Összegzés ................................................................................................................................. 59

Mellékletek .............................................................................................................................. 63

Irodalomjegyzék ..................................................................................................................... 67

Bevezetés

Szakdolgozatom témájának, azért választottam az egészségügyet, azon belül is gyógyszeripari szegmensét, mivel ez egy olyan terület, amely nem csak Magyarországon, hanem más országokban is kevésbé ismert, főként az átlagemberek számára, akik amúgy a tényleges felhasználói ezen iparág „veszélyes” termékeinek. Úgy vélem, hogy az újabbnál újabb betegségek mutációjának korszakában szükséges ezt a területet ismerni, mivel a nemzetek közötti gyógyszeráramlás nagysága jelentős mértékű, azonban sok esetben problémás is. Szakdolgozatom témája főként ebből kifolyólag is releváns, hiszen nagymértékű kihívást jelentett a legutóbbi világjárvány globális orvoslása, így fontos lenne, hogy a közeljövőben a járvány ellenszereként szolgáló gyógyszer rugalmasabb módon juthasson el a betegekhez. A betegségek gyógyszeres kezelése, legyen szó egy egyszerűbb bakteriális fertőzésről, vagy akár egy komolyabb járványról, nem csupán nemzeti, hanem nemzetközi, illetve globális probléma is egyben. Továbbá egy adott nemzet kereskedelmére a gyógyszeripar jelentős hatást gyakorol, mivel nem minden országban létezik nem csak, hogy gyógyszergyártó, de hatóanyaggyártó sem. Ennek következtében lehetséges, hogy egy adott gyógyszer több országból is származhat, hiszen különböző hatóanyagait különböző helyeken állítják elő, majd magát a gyógyszert, illetve a termék csomagolását is máshol gyártják. Ha a gyógyszer már az adott országban van, akkor a forgalmazás sem egyszerű feladat, mivel a gyógyszerekre számos irányelv, rendelet és törvény vonatkozik, melyek sokkal szigorúbbak, mint például egy kozmetikaivagy élelmiszeripari termék esetében. Mindazonáltal, ezen jogszabályok európai uniós összehangolása olykor kihívást jelent, mivel a tagországoknak is van saját, kevésbé vagy annál inkább szigorúbb elvárása, amelyeknek szintén meg kell felelni. Nem is beszélve az olyan gyógyszerek esetéről, amelyek más kontinensről származnak, mivel azok forgalmazásánál, egyszerre kell megfelelni a globális, a kontinentális és a lokális elvárásoknak. Vizsgálataimat inkább az állami szférát érintő területen végeztem, szem előtt tartva a helyi és a nemzetközi problémák közötti különbségeket. Ennek következtében, sok esetben hiába vannak európai uniós követelmények az egészségügyi rendszer működésének átalakítására, és a hibák kiküszöbölésére, helyi szinten sokszor ezek nehezebben oldhatóak meg. Mindezek következtében fontos megvizsgálni a nemzetközi egészségügyi rendszerek

1

különbözőségét, a gyógyszeripart befolyásoló egészségügyi intézményeket, annak érdekében, hogy választ kapjak arra, hogy milyen nemzetközi gyógyszeripart befolyásoló trendek vannak, melyeknek Magyarországnak is meg kell felelnie. Továbbá megismerni azt, hogy melyek a jelentősebb gyógyszeripari kereskedelmet torzító tényezők, amelyek befolyásolják a magyar egészségügyi kiadásokat. Mindezek nemzetközi problémájukból adódóan elválaszthatatlanok a magyar külkereskedelemtől, így negatív és pozitív előjelű oldaláról is lényeges megismerni az egészségügy, illetve a gyógyszeripar pénzügyi mérlegét. Ennek következtében, fontos ismerni Magyarország egészségügyi állapotát, illetve, az azt befolyásoló morbiditási mutatók mértékét, amely következtében felmérhetők a gyógyszeripari támogatások, mint negatív, illetve a kutatás és fejlesztés nagysága, mint pozitív előjelű hozzájárulás. Mindezeket megfogalmazva pedig, fontosnak vélem megismerni, hogy egy adott gyógyszer forgalmazása mögött milyen nemzeti döntések vannak, amelyek befolyásolhatják annak engedélyezését és árát. Továbbá, hogy milyen problémák merültek fel az ipari tevékenységekkel kapcsolatban, amelyeket csak törvényekkel és rendeletekkel lehetséges szabályozni, illetve amellyel folyamatosan foglalkozni kell, mert a gyógyszer minőségére, a vad piaci verseny kialakulása, vagy fokozódása, romló hatással lehet. Fontos megismerni, hogy milyen irányelveknek, törvényeknek és rendeleteknek kell megfelelni Magyarországon, beleértve a globális, az európai és a hazai szerveknek való megfelelést is, és hogy mindez milyen mértékben járul hozzá az állami egészségügyi kasszához, amely az utóbbi években többször is átszervezésre kényszerült. Ezen kérdések reflektálása után, pedig választ szeretnék kapni arra, hogy mennyire elegendő Magyarországon a finanszírozás mértéke. Az általam megfogalmazott kérdésekre pedig azon célból kifolyólag szeretnék választ adni, hogy a jövőben az ismert korlátok kereteiben, egy beteg gördülékenyebben juthasson hozzá gyógyszereihez. Továbbá, hogy a gyógyszergyártó cégek könnyebb módon, és számukra is előnyösen tudják forgalmazni készítményeiket, úgy hogy annak a gyógyszernek a három alapvető feltétele, vagyis annak hatásossága, minősége és biztonsága garantálható legyen. Ugyanakkor az állami szféra számára is teljesüljön a versenyképesség javulásának alapvető feltétele, a népegészségügy megfelelő mibenléte.

2

1. Az egészségügyi rendszer jelentősége a XXI. században, különös tekintettel a gyógyszeriparra „Testünk a kert, akaratunk a kertész.”. (William Shakespeare). Önmagában az akarat, természetesen igen csak kevés lenne ahhoz, hogy akár egy influenzából is ki tudjon gyógyulni segítség nélkül egy ember. Ezért is fontos létrehozni egy olyan egészségügyi rendszert, amely a társadalom egészét képes szolgálni. Különböző intézmények létrehozásával, különböző szakemberek, egészségügyi szakdolgozók biztosításával a páciensek egészségügyi helyzetének javításának érdekében, közvetlen vagy közvetett módon. Mindezek fenntartására pedig szükséges a megfelelő pénzmennyiség létrehozása, allokálása, nem utolsó sorban pedig a hiánynélküli gyógyszerellátás lehetőségének biztosítása. Ezen tényezőket, elsősorban az állami szféra képes biztosítani1, azon célból, hogy jobb munkakörülményeket, több munkaképes embert tudjon a különböző vállalatok számára biztosítani, a szociális jólétet kialakítsa, fenntartsa, hogy a társadalom ne szegényedjen el a súlyos betegségek kezelhetetlensége miatt. Mindezek fő célja pedig, az állam versenyképességének növelése, amely nem csupán a befektetői kedvet növeli, de egyre több, különböző piac, köztük a gyógyszer- és a kutatópiac is megnyílik az adott nemzet számára, könnyebbé téve a felmerülő betegségek leküzdését. Összességében, egy sajátos, adott társadalomra specifikált egészségügyi rendszer egy nemzet számára, ahogyan a World Health Organization (Egészségügyi Világszervezet) is megfogalmazza, nem más, mint „a társadalmi célok elérésének kulcstényezője”. 1.1. Egészségügyi rendszerek összehangolása Különböző, nemzetenként eltérő, egészségügyi rendszerek léteznek, amelyek összehangolása a nemzetközi intézmények szerepvállalásában nem jelent egyszerű feladatot, mind finanszírozási, mind pedig az alapvető egészségügyi kultúrát illetően.

1

Pataki Renáta: A magyar és az olasz egészségügyi rendszer összehasonlítása: hatékonyságvizsgálat, Budapest, 2008

3

Lényegében három2 egészségügyi rendszert különböztetünk meg; a mutualisztikus bismarcki modellt (például: Franciaország, Magyarország), az univerzalisztikus beveridgei modellt (például: Egyesült Királyság, Spanyolország) és a liberalista szabadpiaci, kevert modellt (például: Amerikai Egyesült Államok), amelyek főként közösségi finanszírozásban térnek el egymástól. A tényleges problémát a nemzetközi intézmények, illetve az adott nemzet számára, pontosan ezen egészségügyi rendszerek különbözőségei és sajátos hibájuk jelentik. Az egészségügyi rendszerek fő, egymástól eltérő problémáját a finanszírozás, azaz a forrásteremtés alkotja, amely esetben közösségi és magán finanszírozásról beszélhetünk3. Ez a különbség pedig főként, ahogy az alábbi táblázatban is látható, az alapvető egészségügyi ellátás és a szolgáltatások alapján mérhető. 1. táblázat: A közösségi finanszírozás két típusa3 Társadalombiztosítás Emberi jog Biztosítási jogviszony alapján Járulékalapú Társadalombiztosító(k)

Állami költségvetés Életmentő, sürgősségi ellátás Nem sürgősségi ellátás Finanszírozás (forrásteremtés)

Emberi jog Állampolgári jog Adóalapú

A forrásallokációért

Nemzeti Egészségügyi

felelős intézmény

Hatóság/Szolgálat

Veress József (szerk.) – A gazdaságpolitika nagy elosztórendszerei; 83. oldal A bismarcki modell, amely elsőként Németországban került bevezetésre, 1883-ban, társadalombiztosítási rendszeren alapul, amely lehet centralizált, vagyis egy biztosítós vagy decentralizált, azaz több biztosítós rendszerű. Ennek megfelelően, ahogy az a fenti táblázatban is látható, emberi jogon érvényesül, tehát mindenkinek alapvető joga van az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, azonban járulékalapon működik, amelyeket a munkajövedelmekből allokálnak. Ennek következtében, az ellátást igénylő páciens esetén az össz-ellátásának mértéke is olyan arányú, mint a járulék nagysága, amelyet a beteg járulékfizetése fedez, illetve az ezen felüli ellátásokat díjtételek fizetésével finanszíroz. 2

Pataki Renáta: A magyar és az olasz egészségügyi rendszer összehasonlítása: hatékonyságvizsgálat, Budapest, 2008 3 Veress József (szerk.) – A gazdaságpolitika nagy elosztórendszerei, Budapest, Typotex, 2009

4

Ezzel szemben az angol, 1948-ban életbe léptetett beveridge-i egészségügyi modell forrásteremtésére az állami költségvetésből különítenek el, mivel a sürgős egészségügyi szolgáltatások állampolgári jogon járnak, viszont adóalapú, továbbá az ellátás egy része a társadalombiztosítók által van finanszírozva. A szabadpiaci egészségügyi rendszer esetében pedig, az állami szerepvállalás a legkevésbé van jelen, hiszen az egészségügyi ellátások fogyasztási javakat jelentenek. A páciensek ellátási értéket, vagy díjat fizetnek, vagyis ezen egészségügyi rendszer kevert modellnek számít, így az állam csak törvényekkel tudja befolyásolni ezt az egészségügyi rendszert. Ezen három különböző egészségügyi rendszernek összehangolása, mint azt már említettem, nem egyszerű feladat, hiszen a rendszer sajátosságából adódóan hibájuk is nagymértékben eltér egymástól, de mégis az egészség mind fogyasztási, mind pedig a szolgáltatási oldalról egyaránt jelentős érdek. Véleményem szerint, a közös pont megtalálását illetően, inkább olyan jellegű törekvéseket lehetne alkalmazni, amelyek minden államot egyenlő mértékben érintenek, főként egy bizonyos területet, amely független egészségügyi rendszerüktől. Ilyen szegmensek, melyekre a nemzetközi intézmények jelentős hangsúlyt fektetnek, mind a támogatás, mind pedig az alapvető kötelezettségek követelési oldaláról, az innováció, a kutatás és fejlesztés, illetve az egyre nagyobb mértékben foglalkoztatott gyógyszeripar. 1.2. Nemzetközi egészségügyi intézmények Az egészségügy, és egy megfelelően működő egészségügyi rendszer természetesen nem csak egy állam számára jelentős kérdés, hanem nemzetközi és globális nagyságrendű feladat is. Ennek következtében egy globális nagyságú egészségügyi szervezet megalkotásaként az Egyesült Nemzetek diplomatái 1945-ben ültek össze, melynek következtében született meg az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO), 1948. áprilisi alapdokumentumával.4 Az Egészségügyi Világszervezet fő feladati leginkább az egészségügy területén történő globális iránymutatásra, egy-egy nemzeti egészségügyi program tervezésénél, annak irányításánál és értékelésénél kormányokkal való együttműködésre irányulnak. Feladatai közé tartozik még különböző egészségügyi

4

World Health Organization official website - History of WHO

5

technológiák biztosítása, információk és szabványok kifejlesztése és továbbítása. Nem utolsó sorban pedig széleskörű segítségnyújtás az egészségvédelem összes területén végzett kutatói és irányítási tevékenységeken keresztül, mint a globális vagy lokális szintű járványok, fertőzések, gyermek-, rák és AIDS betegségek kialakulásának indokai, azok megelőzései és a gyógyítására történő megoldások. Az Egészségügyi Világszervezet 193 tagállamból álló közgyűlés, melyet az államok kormányai választanak, 32 egészségügyi szakember találkozik évente kétszer, illetve további sürgős esetekben, a legfontosabb, egész emberiséget érinthető járványok, egy-egy nemzetet érintő betegségek megoldásának megtárgyalása, megoldása érdekében. Az egészségügyi ágazathoz szorosan kötődő, az Egészségügyi Világszervezetet is sokat foglalkoztatott, gyógyszeripar területét szabályozó rendszer került kifejlesztésre, amely a legjelentősebb szabályozásokat követeli meg, mivel egy nem megfelelően előállított, vagy alkalmazott gyógyszer több kárt tud okozni, mint hasznot. Továbbá ha ez a kár globális méreteket ölt, akkor annak szabályozása is hasonló nagyságrendű kell, hogy legyen, ezáltal több nemzettel foglalkozó szervezetre, szervezetekre van szükség. Mindazonáltal, mivel minden nemzet egészségügyi rendszere más és más, ezért a gyógyszerpiaci szabályozások is különböznek, nemzetekként eltérőek lehetnek a preferált hatóanyag, vagy gyógyszergyártó cégek. Ebből kifolyólag számos hatóanyag és gyógyszergyártó cég kereskedhet ugyanazon termékkel, egy kisebb versenyt alkotva, így szükséges ezen cégek termékének szigorúbb felülvizsgálása, mivel a gyógyszerek a veszélyes termékek piacát képezik. Ezen gondolatok következtében született meg elsőként az amerikai egészségügyi szervezet, mai formájában az 1906-tól létező Élelmezési és Gyógyszerészeti Hivatal (Food and Drug Administration, FDA) a fogyasztók egészégének védelme érdekében5. Majd az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA), egy londoni székhelyű, 1995-ben megalapított, az Európai Unióra centralizált gyógyszergyártó cégeket és gyógyszereket szabályozó intézmény, amely állat- és ember gyógyászatra egyaránt kiterjed6. Mindezen szervezet fontosságára legjobb indokként egy példát tudnék említeni, amely az Élelmezési és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) történetének egy jelentős eseménye volt,

5 6

Food and Drug Administration: About FDA - History European Medicines Agency: about us

6

az úgy nevezett Contergan botrány7. Nyugat-Németországban Contergan néven futó, talidomide hatóanyagú, vény nélkül kapható gyógyszer jelent meg, amely egy kismamáknak szánt nyugtató. Az FDA akkori inspektora, Dr. Frances O. Kelsey 1961-ben nem engedélyezte a gyógyszer talidomide hatóanyagának forgalmazását Amerikában, ugyanis kiderült, hogy ezen nyugtatót szedő kismamák újszülött gyermekeinél jelentős testi és szellemi hibákat jegyeztek fel. A csecsemők végtaghiánnyal születtek, sokszor szellemi fogyatékosan, vagy holtan. Ennek következtében, 1962. július 15.-én, John F. Kennedy a lehető legnagyobb megtiszteltetéssel bíró kitüntetéssel jutalmazta Kelsey-t, hogy Amerika újszülöttjeit megmentette ettől a súlyos mellékhatástól. Természetesen azokban az országokban, ahol a talidomide forgalomba volt, kivizsgálták és 1997. óta nem születtek a hatóanyag által kiváltott végtaghiányos csecsemők. 1.3. Törekvések és változtatások az Egészségügyi Világszervezet és az európai uniós egészségügyi elvárásainak tükrében Mint azt már említettem, egy Európai Uniós tagországnak, a globális trendeknek is meg kell felelnie, és ez nem csak a pénzügyi finanszírozásoknak a megfelelő allokálását jelenti, hanem az egészségügyi szférán beüli módosításokat is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) minden tagországnak sajátos változtatási irányzatot ír elő, az országos felmérések alapján a fejlődéshez mérten, amely alapkövét alkotja a később, helyi szinten végrehajtott törekvéseknek.8 Továbbá, az Európai Uniós tagságot illetően, amióta Magyarország is csatlakozott, és véglegesen is tagországgá vált, folyamatos elvárásokat tárnak fel a Bizottság tagjai, hogy egy olyan egységes Unió jöjjön létre, amely a gazdasági szféra minden területét magába foglalva biztosítja először a felzárkóztatást, azután az egységes fejlődést. Ezen területek közül az egészségügyi szféra sem maradhat ki, főként azon indokból, hogy az Unión belüli szabad tőke- és munkaerő áramlás folyamatosan jelen van, ezért el kell érni, hogy minden tagországban ugyanazon feltételek érvényesüljenek, többek között, ha gyógyszerellátásról, vagy betegellátásról van szó. Mivel kivétel nélkül a nemzetek államháztartásának jelentős részét az egészségügyi kiadások jelentik, fontos, hogy ezen területre allokált pénzmennyiség közel azonos nagyságú legyen az Unió, de legalább a régiók területén.

7 8

Food and Drug Administration: About FDA - This Week In FDA History - July 15, 1962 World Health Organization: Risk factors

7

1.3.1. Nemzetközi törekvések és trendek Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), legutóbb, 2004-től 2010-ig terjedő feladatokat tartalmazó, azaz egy hat éven belül teljesítendő stratégiát irányzott elő Magyarország számára, melyben az Egészségügyi Világszervezet a kormányzat és további egészségügyi szereplők által indítványozott, bármely, az irányzatokat elősegítő reformokat és törekvéseket támogatja9. Ennek megfelelően a magyar állami szférának olyan egészségügyi változtatásokat kell hoznia, amely elősegíti az egészséges társadalmi környezet növekedését, az emberi egészséget érintő kockázati tényezők csökkentését, úgy, mint az alkohol és kábítószer fogyasztásának korlátozását. Legkésőbb 2010-ig kormányzati támogatásokat kell kezdeményezni a dohányzásellenes programokra. Mindezek mellett pedig az élelmiszer biztonságosságát és az egészséges táplálkozást ösztönöznie kell. Továbbá, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előirányzattá tette a költséghatékonyság növelését elősegítő beavatkozásokat, hogy az egészségügyi szféra ne vonjon nagyobb terhet a központi költségvetés kiadásaira. Nem utolsó sorban pedig, támogatja az egészségügyi rendszer alapvető működésének megreformálását úgy, hogy figyelembe veszi a gyógyszerkiadásokkor mindenkor jelenlévő inflációs mozgásokat. Az egészségügyi módosításokkal kapcsolatos Európai Uniós szakpolitikák között elsőként az élelmiszerbiztonságra kíván nagy figyelmet fordítani az Európai Unió, ugyanis egy eddigi legteljesebb, a gyártás, forgalmazás és fogyasztás során minden szereplőt átfogó élelmiszer-biztonsági stratégiát kíván életbe léptetni. Teszi mindezt azzal a céllal, hogy mind a növények, mind pedig az állatok egészsége nyomon követhető legyen, főként azért, hogy a több határon átnyúló export és import során az élelmiszerek ne károsodjanak oly módon, hogy a fogyasztás után, későbbi egészségügyi problémákat okozzon, kiegészítve a nagyobb számú szintetikus anyagokkal készült, egészségtelen ételekkel is. Ennek következtében nagyobb odafigyelést igényel majd, a gyártás vagy a termelés során a növényvédő szerek, táplálék-kiegészítők, színezékek, hormonok és antibiotikumok használata.10 Továbbá az Európai Unió olyan szabványokat vezet be, amely meghatározza például, hogy egy élelmiszer előállításakor milyen mennyiségű vitamin, ásványi anyag, vagy adalékanyag használható. A szabályok alól a kozmetikumok és a gyógyszerek összetevőit sem mentette fel az Európai Unió. Ezen törekvés indoka az egyre nagyobb 9

World Health Organization: Country Cooperation Strategy Európai Unió portálja: Az Európai Unió szakpolitikai területei - Közegészségügy

10

8

számban növekvő hormonális megbetegedések, elhízások, és az egészségtelen életmódú gyerekek száma. A közegészségügy területét pedig nem is lehetne korlátozni máshogyan, csak úgy, hogy ha már a gyökerétől keressük a problémát. Ennek következtében egyetlen megoldás maguk az élelmiszer-, a kozmetikum- vagy a gyógyszergyártó cégek termelésében történő megszorítások lehetnek, ugyanis, ha úgy szólván „rákényszerítjük” a gyártókat, hogy egészséges alapanyagokkal, és színezékmentesen gyártsanak, akkor talán a végső fogyasztó egészségét tudjuk koordinálni, nem csak helyi, de nemzetközi szinten is. Természetesen maradnak kibúvók a cégek számára, mint amikor egy egyszerű áremelésnél a gyártó a végső fogyasztóra történő költségáthárításról dönt, amelyek megoldása további problémákat vet fel, így a megvalósítás nem csak egészségügyileg, de gazdaságilag és jogilag is jelentős problémamegoldást igényel, mind nemzetközi, mind pedig hazai szinten. Nem utolsósorban, továbbra is jelentős szerepet kap az állampolgárok egészségének védelme és biztonsága. Mindezen Európai Uniós egészségügyi szakpolitika célja, hogy a betegségektől és járványoktól, amelyeket a Világgazdasági hatások című fejezetben fejtek ki, megvédje, és időben kezelni tudja a lakosságot, végezetül pedig, hasonlóan, mint ahogyan az Egészségügyi Világszervezet fő prioritási pontjai is megkövetelik, az egészséges életmód támogatása és népszerűsítése, akár drasztikus eszközökkel is.

9

2. Világgazdasági hatások Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közgyűlésein, mint azt már említettem, állandó központi kérdés, a különböző, határokon, kontinenseken átnyúló, nemzetközi problémák és azok lehetséges megoldásai11. Hasonlóképpen, mint egy világméretű járvány, amely az utóbbi években többször is előfordult, vagy a gyógyszerhamisítás problémája, amely nem csak egészségügyileg veszélyes az emberekre nézve, de gazdaságilag és politikailag sem jelent előnyt. Nem utolsó sorban pedig, amely egyre nagyobb számban, újonnan előforduló probléma, az úgy nevezett gyógyszer, mint „party drog” alkalmazása, amely az olyan tudatmódosító, főként nyugtató, vagy kedélyjavító gyógyszereket jelenti, amelyeket teljesen egészséges emberek szednek. Habár legtöbb esetben ezek vényhez kötött gyógyszerek, amelyet csak orvos írhat fel, pontosan a gyógyszer veszélye miatt, mégis elérik, hogy felírja. Mindezt pedig, azon célból, hogy egy-egy szórakozás alkalmával, gyorsabb és más módon jussanak el a mámoros élményhez, mintha alkoholt fogyasztanának, vagy úgy nevezett kemény drogokat használnának12. Szakdolgozatom ezen fejezetében, szeretném ezen problémák lényegét összefoglalni, illetve, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vagy egy-egy, a problémában érintett nemzet, hogyan lehetne képes megoldást találni a probléma kialakulásának elkerülésére, vagy orvoslására. 2.1. A XXI. századot ért betegségek és vírusok hatása az iparra A XXI. században egyre komolyabb problémát okoz a veszélyesebbnél veszélyesebb járványok elterjedése, mely határokon átnyúlva, akár halálos kimenetelű is lehet. Így a járványokat orvosló oltások megtalálása és annak elfogadtatása minden egyes országban komoly kihívást jelent, mely ráadásul világszerte képes pánikot kelteni, mint a legutóbbi esetben, a médiában is nagy port kavaró H1N1, ismertebb nevén sertésinfluenza-járvány. Világméretű járványként nem a Mexikóból származó sertésinfluenza mutatkozott először. Történelmi sorrendben (Piers Blaikie, 1994), a ma is ijesztgető H1N1, csak akkor spanyolnáthaként futó járvány rengette meg a világot az első világháború után, 1919-1811 12

World Health Organization official website - History of WHO Medical online: Dr. Kazai Anita - Illegális drog vagy legális gyógyszer, 2010. július 11.

10

ban. Az influenzát a frontról visszatérő katonák terjesztették el, vérköhögés tünettel, mely lényegesen több áldozatot szedett, mint maga a világégés. A fertőzöttek száma a félmilliárdot is meghaladta, nagyszámú halálozási aránnyal, melynek érdekessége, hogy nem csupán a gyenge immunrendszerű emberek haltak bele a járványba, hanem életük teljébe lévő fiatalok is. A második világméretű járvány a Kínából indult ázsiai nátha, H2N2 vírus volt, mely mintegy kétmillió áldozatot követelt. Ezen járvány áldozatai szintén a fiatalabb korosztály volt, hiszen iskoláskorúak között terjedt el, bár a halálos áldozatok száma inkább az idősebb korosztály körében volt jelentős. Az orvostudomány fejlődése következtében, szerencsére hamar meg tudták előzni a járvány továbbterjedését. Az ázsiai náthához hasonló, madár- és emberi vírusok módosulása generálta az 1969ben elterjedt H3N3 járványt, vagyis a hongkongi influenzát, melynek halálozási aránya akár 4 millió is lehetett. Nem sokkal ezután 1976-ban mutatkozott meg először a már korábban ismert, de a mai néven is futó sertésinfluenza, amely ugyan nem lett sosem pandémiás méretű, de mégis nagyméretű pánikot keltett, ugyanis egy katona New Jersey-ben egy nap leforgása alatt megfertőződött, majd belehalt az influenzába, mely után az Egyesült Államok kormánya azonnali oltóanyag-gyártásba kezdett, amitől viszont megbetegedtek az emberek. Később, a XX. században, a madárinfluenza, azaz H5N1 vírus megjelenésével, számoltak be emberáldozatokról, bár csekély számban. Először 1997-ben jelent meg Ázsiában, majd a járvány lecsillapodása után 2003-ban ismét áldozatokat szedett. A XXI. században, 2008-ban, a H1N1 vírus, vagyis a mexikói influenza okozta megbetegedésekről számoltak be, mely az előbbi járványoknál sokkal súlyosabbnak bizonyult, mivel emberről emberre is terjedt, de mondhatni a legrosszabbkor jelent meg, hiszen gazdasági világválság közepette beleszólt a prioritások sorrendjébe, valamely területen negatív, máshol pedig pozitív hatással. Számos cikk számolt be arról, hogy milyen szektorokat sújthat a jelenség. Elsők között említették a légitársaságokat és utaztató cégeket, akiknek már így is visszaeső utasforgalmuk volt. A várakozások szerint 11

csökkenhet a sertéshús feldolgozó cégek belföldi és külföldi vétele, amely lassan ugyan, de be is következett13. Ennek következtében a mezőgazdaság az, amely soron következett, hiszen a sertéshez szükséges takarmányok feleslegessé válnak, így azok piaca is jelentős csökkenést eredményeznek, ez azonban nem jutott el idáig. Összességében pedig, a kereskedelemben dollár billiókban mérhető veszteséget okozhatott volna, a globális gazdasági helyreállás pedig megtorpanhatott volna. 2008-ban a Világbank, mikor a madárinfluenza-járvány okozta pánikban égett a világ, úgy becsülte, hogy az 3 billió dollárba került volna a világnak, s közel 5%-kal csökkent volna globális szinten a GDPnövekedés, amelyet az elhamarkodott pánik okozta vásárlói-hajlandóságból, a különböző pénz- és árupiaci mozgásokból következett volna. Ám ezek az előrejelzések, túl korainak és pesszimistának tűntek, és a bekövetkezés is elmaradt. A magyar szakértők is jelezték, hogy a járványtól való félelem miatt, a budapesti börzén is süllyedés várható, melyből következtethető volt, hogy a csökkenés valóban meg is fog történni, ám nem a sertésinfluenza eredményeképpen, hanem a szakértői vélemények miatt. A sertésinfluenza járvány, a 2008-as őszi pénzügyi vállsággal ellentétben, amely a gazdaság minden területére kihatott, csak néhány szektort érintett, egyesek teljesen semlegesek maradtak, egyes szektorokban pedig pozitív hatást is kiváltott, mint a gyógyszeriparban, a szarvasmarha-, csirke- és haltenyésztő gazdaságokban. Amerikában például a CVS Caremark Corporation és a Walgreen Corporation gyógyszeripari szereplők részvényei abban az időben jelentősen emelkedtek, s egyre több terméket kezdtek el gyártani. Hirtelen növekedni kezdett a fedő maszkok, különböző kéztisztító szerek, gumikesztyűk és influenza elleni gyógyszerek piaca, főként az oltóanyag megjelenésekor. Azon nemzetek körében, amelyeket a járvány közvetlenül is érintett, a legsúlyosabb helyzetben azon ország van, ahonnan a járvány indult, vagyis Mexikó, ahol jóval több megbetegedés volt, mint bárhol máshol, bár ezek enyhe lefolyásúak voltak. Mexikó gazdasága folyamatosan mélyebb pontra esett, hiszen az influenza miatt 10 napos kényszerszabadságot kellett beiktatni az egész országban, ami a vendéglátói- és szórakoztatóipar drasztikus zuhanásához vezetett. A mexikói kormányzatot ezelőtt is nehéz feladat terhelte, a drogmaffia ellenes küzdelmei és az egyre visszaeső gazdasága miatt, viszont a járvány bekövetkezése után a Világbank 250 millió dolláros hitelt nyújtott segítségül, ámbár a sertésinfluenza miatt, a dollár és a mexikói peso is csökkent. A

13

Origo: A sertésinfluenza súlyos csapása a világgazdaságra, MTI, 2009

12

Világbank a hitelből 25 millió dollárt14 azonnal a nehézhelyzetben lévő nemzet rendelkezésre bocsátott, mely összeget az elsődleges fontosságú eszközök, egészségügyi felszerelések beszerzésére fordítottak, a fennmaradó összeget pedig az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére költötték. 2.1.1. Az Egészségügyi Világszervezet járványügyi intézkedései A pandémiára válaszul az Egészségügyi Világszervezet azonnali hatállyal összeült, és egyetlen megoldásként egy oltóanyag forgalmazását látták, hosszas tárgyalások után, de a legtöbb államban, azonnal forgalomba is hozták, noha a vakcina mellékhatásaival kapcsolatban volt még némi probléma, hiszen annyira gyorsan kellett reagálni a járvány megállítására, hogy minden egyes esetleges, más gyógyszerrel alkalmazott, vagy vírussal való reakció körültekintő vizsgálatára nem adódott elég idő. Egy gyógyszer megalkotása pedig több, mint 15 évet vesz igénybe normális esetben, majd további gyógyszer törzskönyvezési,

többek

között

mellékhatás

figyeléssel

kapcsolatos

feladatokkal

folytatódik, egészen a gyógyszer kivonása utáni 5 évig, ameddig a piacon ténylegesen elérhető. 1. ábra: Egy új gyógyszer kifejlesztésének folyamata általános esetben 6,5 év

1,5 év

• szabadalom • pre-klinikai • I. fázis vizsgálatok

2 év • II. fázis

3,5 év • III. fázis

2 év • törzskönyveztetés

• IV. fázis

Ennek következtében, ahogy az ábrán15 is jól látható, az első szakasz, a gyógyszer fontosságának felfedezése után a szabadalmaztatás, majd maga a gyógyszer felfedezése, és az úgy nevezett pre-klinikai vizsgálatok, amely főként állatkísérleteket foglal magába. Ez a szakasz általában hat és fél évig tart. Ezek után pedig megkezdődnek a humán, vagyis embereken végzett vizsgálatok, amely három fázisra bontható. Az első és második fázis, a feltáró fázis, amely körülbelül három-négy évig tart, és főként önkéntes jelentkezőkön vizsgálják meg a gyógyszer hatásmechanizmusát, majd ezt követi a harmadik, bizonyító fázis, amelynél már adott célcsoporton, ez esetben az adott járvány betegein vizsgálódnak a 14 15

Origo: A sertésinfluenza súlyos csapása a világgazdaságra, MTI, 2009 Országos Gyógyszerészeti Intézet: Engedélyezési eljárás

13

kutatók. Végül pedig a gyógyszer hatóságilag történő elfogadtatása következik, azaz a törzskönyveztetés, amelyet a negyedik, azaz az után követő fázis követ, ahol is a gyógyszerpiacra bocsátásával folyamatosan figyelik a tovább jelentkező mellékhatásokat. Egy hirtelen kialakuló járvány esetében ez a folyamat lényegesen lerövidül, hiszen a járvány megszűntetését minél hamarabb el kell érni, így egy vakcina kifejlesztése nem 1215 év, hanem sokkal kevesebb, 2-3 éves intervallumot igényel. Ennek azonban meg van a veszélye, hiszen a mellékhatás-figyelés fázis több időt vesz igénybe, a gyorsabb vizsgálatok következtében, ezért ez nagyobb állami és nemzetközi felügyeletet igényel. Nem utolsó sorban pedig, a gyógyszerkereskedelmet torzító tényezők miatt is, mint az erősen profitorientált, hamis gyógyszereket gyártó cégek, fontos nagyobb figyelmet szentelni a mellékhatás-figyelésre. Egy világjárvány kezdetekor, véleményem szerint fontos, hogy azonnal reagáljanak nem csak a nemzetközi szervezetek és az adott ország intézetei és kormánya, hanem maguk az emberek is azonnal orvos segítségét kérjék, ha valami rendelleneset észlelnek magukon és családjukon. Természetesen nem szabad túlzásba vinni a betegség tüneteinek való keresését, mert hatalmas pánikot kelthet, mint ahogyan az a legutóbbi esetben is történt, akkor pedig az emberek megnyugtatása állami szinten elég nehéz feladat. Fontos, hogy a szervezetek folyamatosan követni tudják az eseményeket, még egy járvány utáni időszakban is, amelyre megoldást jelenthet, hogy ha minden országban fent tartanak egy állandóan hívható telefonszámot, vagy egy weboldalt, amelyen a nap 24 órájában bejelentkezhet bárki, ha egy esetleges járvány okozta tünetet észlelne magán. Habár létezik nemzetközi szintű közös koordináció, fontos lenne, hogy minden állam és a nemzetközi intézkedések között kialakítsanak egy olyan struktúrát, amely pontosan meghatározza azt, hogy kit kell értesíteni, ha egy még számunkra nem ismert vírust fedezünk fel a környezetünkben, és hogy pontosan nyomon lehessen követni az értesítés után a további intézkedések útját. Továbbá, fontos hogy ezen helyzetben, még ha versenyt is alkotnak a hatóanyaggyártó cégek, nagyobb mértékű együttműködés legyen közöttük, akár egy ilyen esetre szóló szerződés megkötésével. Amerikában például, a Baxter gyógyszergyártó cég szerződött le az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), és gyártotta le oltóanyagait, azon országokba pedig, amelyek a gyógyszergyártó céggel további szerződést kötöttek, kiszállították a gyógyszereket.

14

2.2. A gyógyszerhamisítás problémája „Minden olyan gyógyszer hamisnak minősül, melynek eredetét, vagy összetételét szándékosan és tisztességtelenül, haszonszerzés céljából úgy tüntetik fel, amely nem felel meg a valóságnak.„16 A fenti, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet – Országos Gyógyszerészeti Intézet (GYEMSZI – OGYI) megfogalmazása értelmében tehát hamisított gyógyszernek minősül az, ha egy termék egyáltalán nem tartalmaz hatóanyagot, vagy amelyben kevesebb, vagy nem ugyanaz a hatóanyag-tartalom van, mint ahogy azt a dobozán feltűntették. A gyógyszer-kereskedelem szemszögéből, olyan termékek minősülnek hamisnak, amelyekre nincs érvényes forgalomba hozatali engedély, vagy az azon szereplő adatok nem megfelelőek, mint a forgalmazó neve és címe. Kivételt képeznek az úgynevezett parallel import, vagyis párhuzamosan forgalmazott gyógyszerek csoportja, amely nem minősül hamisított gyógyszernek a forgalomba hozatali engedély jogosultjának nevét és címét illetően, azonban ezeket külön kezelik, mind nemzetközi, mind pedig állami szinten. Az ehhez hasonló esetekben előfordulható gyógyszerhamisítás ellen a gyógyszerkereskedelemmel foglalkozó cégek, vagyis gyógyszertárak vagy gyógyszerkészítményt is forgalmazó áruházak, számos nemzetnél, többek között Magyarországon is, úgy védekeznek, hogy addig nem hajlandóak a terméket házon belül felszabadítani és ténylegesen forgalomba hozni, azaz „polcra rakni”, ameddig a forgalomba hozatali engedély jogosult vállalat nem mellékel egy másolatot az adott gyógyszerkészítményhez az adott gyógyszer forgalomba hozatali engedélyéről. A hamis gyógyszerek forgalmazása és alkalmazása azért is olyan veszélyes, mert elképzelhető, hogy a páciens a betegségéből egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan fog felépülni. Előfordulhat azonban az is, hogy olyan nem kívánt mellékhatások merülnek fel a gyógyszer alkalmazása során, amelyek egy másik, esetleg súlyosabb betegséghez is vezethetnek. Mindezek következtében fontos szabályozás alá vonni a hamis gyógyszereket, mind prevenciós eszközökkel, amely egy gyógyszerkészítmény forgalmazását korlátozza, mind pedig azonnali intézkedésekkel. Ezen intézkedéseket olyan esetben kell alkalmazni, amikor már piacra, illetve alkalmazásra került a gyógyszer, és valamilyen mértékben hatást gyakorolt a gyógyszer-kereskedelemre, vagy

16

egészségügyi

károkat

okozott

a

gyógyszert

Országos Gyógyszerészeti Intézet - Gyógyszerhamisítás

15

alkalmazó

betegre.

Ezek

megvalósításaként, illetve a gyógyszerhamisítás problémájának megoldásaként különböző nemzetközi egészségpolitikákat alkalmaznak, amelyeket a következőkben szeretnék kifejteni. 2.2.1. Nemzetközi egészségügyi-politika a gyógyszerhamisítás megoldásában Ez ellen minden országban a helyi hatóságok úgy védekeznek, hogy biztosítják a gyógyszer-kereskedelmi lánc zártságát, hatósági engedéllyel, amely persze nem szab határt a gyógyszerhamisítóknak. A gyógyszer biztonságosságának biztosítása érdekében, 2009ben, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete és az Európai Unió Bizottsága egyaránt felvette a küzdelmet a gyógyszerhamisítás jelensége ellen, ugyanis világszerte egyre nagyobb problémát jelent a hamisított, rossz minőségű, szakszerűtlenül tárolt gyógyszerek, mind az ember életére, mind pedig a tisztességes gyógyszergyártó vállalatok számára. Mindezen rossz minőségű, szakszerűtlen gyártások ellen, amelyek a tényleges gyógyszerhamisítást eredményezik, 2006-ban létrehoztak egy globális nagyságrendű szervezetet. Ez a szervezet a gyógyszerhamisítások szabályozását koordináló felügyelet, a Gyógyászati Készítmények Hamisítása Elleni Nemzetközi Munkacsoport (International Medical Products Anti-Counterfeit Taskforce – IMPACT), amely nem hatóságként, hanem elemzőként működik. A nemzetközi Gyógyászati Készítmények Hamisítása Elleni Nemzetközi Munkacsoport (IMPACT) szervezetével ellentétben, az Európai Unió hatóságként lép fel a gyógyszerhamisítók ellen, mégpedig vámeljárások során. Továbbá, az Európai Bizottság jóvoltából jogalkotásra is sorkerült, így már a gyártás során ellenőrzés alatt tudják tartani, hogy a gyógyszer a minőségi kifogásnak megfeleljen. Ennek értelmében hozták létre az úgynevezett Helyes Gyártási Gyakorlat (Good Manufacturing Practice – GMP) eljárást, amellyel egyúttal a gyógyszergyártóknak kötelességük, mind a gyártás, mind pedig a forgalmazás során bejelenteniük a hatóságoknak a gyártás és az ellenőrzés megfelelőségét. Ha ezen előírásoknak pedig az adott gyógyszergyártó cég megfelel, akkor gyártói engedélyt kap, amely alapján működhetnek, amely cég azonban ilyen engedély nélkül működik, büntethetővé válik, és ha később derül fény a dokumentumhiányra, akkor gyógyszereit mind visszahívhatják a piacról, jelentős pénzveszteséget mérve ezzel nem csak a gyógyszergyártó, de a forgalmazó cégek részére is, akiket ezzel csődeljárásba 16

sodorhat. Ennek következtében minden kapcsolt vállalkozás számára, de a kereskedelmi láncon levezetve, a fogyasztók, s így az adott állam számára is, a gyógyszerre kivont adóteher után, veszteséget jelenthet. Ezért sok vállalat, beleértve a leányvállalatot, és csupán a forgalmazással foglalkozó cégeket is, kötelezően ismeri a Helyes Gyártási Gyakorlat (GMP) eljárását és bizonyos pontjait alkalmazza is. A gyógyszerhamisítás problémája leginkább a fejlődő afrikai és ázsiai országokat érinti, ugyanis a forgalomba kerülő gyógyszerek, akár fele is hamis lehet ezen térségben. Például, 2009 áprilisában közzétett tajvani felmérés adatai alapján a patikákra nézve a polcokon lévő gyógyszerek 8 százaléka hamis (Securing Pharma). A tajvani Taiwan Medical Product Anti-Counterfeit Task Force (TMPACT) kutatói összesen 500 patikát, illetve 500 állampolgárt kérdeztek meg, mely felmérésből az is kiderült, hogy a gyógyszerhamisítványok között a legnagyobb arányban a Pfizer által gyártott potencianövelő szer, a Rottapharm ízületi gyulladások kezelésére szolgáló termék, illetve az Abbott Laboratories testsúlycsökkentő készítménye szerepel. A legnagyobb probléma elsősorban az, hogy sok esetben maguk az államok nem ismerik fel a gyógyszerhamisítás veszélyét. Számos nemzet egészségügyi-politikáinak prioritásaiban a gyógyszerhamisítás problémájának megoldása sokáig az utolsó helyet foglalta el, illetve nemzetközi szinten sem volt elég nagy kontroll és jogi szabályozás az ilyen, erősen profitorientált gyógyszer-, illetve hatóanyaggyártó cégek felett. Mint azt, ahogyan már említettem, a hamis gyógyszerek alkalmazása nem kívánt mellékhatásokat eredményezhetnek, vagy egy másik, esetleg súlyosabb betegséghez is vezethetnek, az egészségesebb lakosság pedig minden nemzet számára jelentős, elsősorban a versenyképesség fenntartása, növelése indokából. 2.3. A gyógyszer, mint „party drog” A gyógyszerkereskedelmet torzító tényezők között a hamis gyógyszerek mellett, a gyógyszer, mint „party drog” alkalmazása nagymértékű veszélyt jelent, nem csak az össznépesség egészségügyi állapotára, de az államok külkereskedelméből származó pénzügyi források mértékének alakulására egyaránt. Mivel a gyógyszer elérhetősége alternatív módon történik, így hatóságilag sem az értékesítés, sem pedig az abból származó jövedelem nincs ellenőrizve. Továbbá maga a gyógyszer biztonsága és hatásossága sincs 17

felügyelve, így akár egy külföldi magánszemély is lehet értékesítő, akinek a gyógyszer biztonságához semmilyen szakértelme sincsen, azon kívül, hogy ismeri annak bódító hatását. Ezen készítmények főként orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek, amelyek pontosan a szakértelmet, a nagyobb mértékű és körültekintő figyelmet igénylik annak alkalmazása során, ugyanis az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek között igen csak „veszélyes” fajták is vannak, ezek közül a legveszélyesebbek azok, amelyek vénykötelesek, vagyis csak orvos írhatja azt fel alkalmazásra, megfelelő vizsgálatok után. Ezen készítmények között vannak olyan gyógyszerek, amelyek a központi idegrendszerre hatnak, amely gyógyszerek közül is három félét különböztetünk meg. A depresszánsok, a stimulánsok és a hallucinogének, amelyeket többnyire kezelhetetlennek bizonyuló zavar, mint a stresszbetegségek, a szorongás, a skizofrén betegségek és a depresszió gyógyítására alkalmaznak. Az, hogy egy ilyen indikációra alkalmazható gyógyszer mégis, hogyan kerülhet „illetéktelen”, a betegségben nem szenvedő emberek kezébe, és hogyan válik a gyógyszer „party droggá”, több kérdést is von maga után. Az úgynevezett gyógyszer, mint „party drog” jelenség nem újkeletű. Az 1980-as években, a 3,4-metilén-dioxi-metamfetamin került betiltásra, nem rendeltetésszerű használata miatt. A 3,4-metilén-dioxi-metamfetamin, ismertebb nevén ecstasy, melyet a szorongás, és a depresszió gyógyítására alkalmaztak kisebb mennyiségben. Később feljegyezték, hogy a gyógyszer serkenti a pozitív érzelmeket és a szociális kötődést, így pszichoterápiában kezdték alkalmazni, majd egyre többen érték el orvosuknál, hogy a gyógyszerkészítményt felírja. Többnyire szórakozóhelyeken alkalmazták, és miután ez a közvélemény számára is kiderült, olyan nagy botrányt keltett, hogy a készítményt betiltották. A legutóbbi esetben, az ecstasy- hoz hasonlóan, a mefedron, vagy a „party drog” kereskedők és használók körében „kati” néven elhíresült készítménye került tiltólistára a kábítószerlisták-szakbizottságának megszavazása jóvoltából. A készítményt többnyire, a Nemzeti Drogfókuszpont kérése után, a Magyar Pszichedelikus Közösség kutatása szerint17, fiatal, 23 évesek fogyasztották, és az interneten jutottak hozzá, mint növényvédő szer. Ez azért volt súlyos probléma, és elsődleges nemzeti kérdés, mivel ilyen címen, mint növényvédő szer, bárki hozzájuthatott a gyógyszerkészítményhez. A túlzott és nem megfelelő alkalmazása az ilyen jellegű gyógyszereknek, elmezavart, vagy egyéb testi tüneteket okozó hatást eredményezhet. Továbbá a jelenség egyértelmű következtetést mer

17

Dr. Rácz József Ph.D. - Új partidrog, a "kati" (egészségkalauz.hu)

18

engedni annak, hogy az illegális, vagy legális, de bárki számára nem alkalmazható hallucinogén gyógyszerekhez könnyebben hozzá lehet majd jutni a fogyasztóknak, így ezt a területet is jelentősebben kell majd a közeljövőben kontrollálni. 2.3.1. Következmények és megoldások A gyógyszer, mint „party drog” használata nem csak a lakosság számára von maga után negatív következményeket, hanem a gyógyszer- illetve hatóanyaggyártó cégeknek is. Nem utolsó sorban, mint azt már többször is említettem, az állami szféra számára sem előnyös, sem statisztikailag, sem pedig ténylegesen a lakosság egészségkárosodása. Európai szinten a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction – EMCDDA) kezeli a tiltólistára tett gyógyszerkészítményekkel és kábítószerekkel kapcsolatos központi információgyűjtést, elemzést, illetve az európai lakosság számára a kábítószerjelenségekről való informáltságának biztosítását. Többek között a gyógyszer, mint „party drog” jelenségéről is, amelyről a magyar Egészségügyi Minisztériumnak jelentést kell készítenie évente. Ebből következően folyamatosan lehet követni, hogy egy lakossági trendként kialakult „party drogként” használt gyógyszer, honnan indult, majd hogy terjedt el, így mind európai, mind hazai szinten képesek lesznek megállítani a tömegesen használt tudatmódosító szerek alkalmazását. A gyógyszer- illetve hatóanyag gyártó cégekre nézve ez a jelenség negatív hatással van, mivel egy gyógyszer engedélyeztetése nem csak hogy hosszabb folyamat, de jóval nagyobb összegű befizetést igényel a hatóságok felé, mint egy kábítószerként megnevezett készítménynek, ugyanis ez utóbbi készítmények, amelyeket pszichoterápia céljából engedélyeztetnek. Magyarországon például 300.00018 forint, míg egy új originális gyógyszer engedélyeztetése nemzeti eljárásban, vagyis amikor a gyógyszerértékelést és engedélyeztetését hazai hatóság végzi el, 675.0005 forint, vagy kölcsönös elismerésen alapuló eljárásában, azaz egy másik ország hatósága által végzett értékelés és

18

Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatások díjtételei, 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet 1. számú melléklete alapján

19

engedélyeztetés, pedig 3.150.00019 forint kerülhet. Így ha azon kábítószer készítmény hatóanyagában, vagy segédanyagában hasonlít egy originális gyógyszerére, akkor a restriktív nemzetközi, vagy hazai szabályozások ugyanúgy érvényesek az originális gyógyszerre, ahogyan a kábítószer készítményre. Mivel mind ezen veszélyes originális gyógyszerek, mind pedig a hivatalosan engedélyeztetett gyógyszerek legálisan forgalmazhatók, így egyetlen megoldás csak a folyamatos gyógyszer-alkalmassági vizsgálat lehet. Továbbá kábítószer esetében tiltólistára tevés, és betiltás, originális gyógyszerek esetén pedig orvosi felírás betiltása, vagy szigorítása, a gyógyszer visszahívása és a folyamatos mellékhatás-előfordulás figyelemmel kísérése. Ezeken kívül természetesen a páciens teljes körű kivizsgálása a gyógyszer alkalmazhatóságára, amely azért nehéz feladat, mert az elmezavar betegségekre nehezebb diagnosztikát felállítani, sokszor megfordul a beteg orvos viszonya, mivel ez esetben az orvosnak kell elhinnie mindazt, amit a beteg mond, akinél előfordulhat, hogy betegségének jelenlétét teljes tagadás jellemzi.

19

Országos Gyógyszerészeti Intézet - 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról

20

3. Magyarország egészségügyi helyzete a XXI. században A nemzetközi trendek, illetve a világgazdasági hatások következtében, amelyeket az előző fejezetekben kifejtettem, fontos, hogy folyamatosan követni lehessen az Európai Uniós tagországok, így a magyar egészségügy helyzetét is,ugyanis, sok esetben, egy világgazdasági hatás, mint például egy új járvány elterjedése, negatív hatással van minden tagországra, nem csak a lakosság egészségügyi helyzetére, de a finanszírozások mértékére is. Ennek oka, egy ilyen esetben, a nemzetközi járványügyi intézkedések, amelyekre külön, sokszor soron kívül kell finanszírozást allokálni az állami költségvetésből. Mindezek következtében a legjelentősebb egészségügyi mutató a GDP százalékában mért összes egészségügyi kiadás jelenti. Amint az ábrán20 is látható, az európai uniós tagországok átlagát tekintve a XXI. században az egészségügyi kiadások összeségében folyamatos növekedést mutatnak. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development- OECD) egészségügyi adatait vizsgálva, a növekedés fő indokát az Európai Unió létrejöttéből adódóan a szabad kereskedelem megjelenése, ennek megfelelően a tagállamok közötti gyógyszerek szabad áramlása jelenti, illetve az, hogy a társadalom egészségügyi helyzetét, illetve az országok nemzetközi kereskedelmét

torzító,

morbiditási

mutatók

közül

a

legjelentősebb

daganatos

megbetegedések száma, átlagosan nem számít magas értéknek.

2. ábra: Összes európai uniós átlagos egészségügyi kiadás a GDP %-ában (2001-2009)20 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

A magyarországi helyzet azonban kivételt képez, mivel az Európai Unión belül, a legnagyobb számban fordulnak elő daganatos megbetegedések, amelyet a későbbiekben 20

OECD: Health Data 2011 – Health Expenditure

21

kifejtek. Ami Magyarország egészségügyi helyzetét illeti, az egészségi mutatók alapján folyamatosan javuló tendenciát mutat, bár az utóbbi években, részben a 2008-2009-es gazdasági világválság miatt, mélypontra esett vissza, amely nagymértékű csökkenést jelentett az Európai Uniós átlaghoz képest. Továbbá, amely az egészségügyi kiadásokat negatív irányba torzítja, a magyar sajátos egészségpolitika és annak többszöri átgondolása, illetve a magyar lakossági kiadások mértéke, amely főként a magyar kultúrából adódhat. Természetesen, a magyar egészségügyi helyzet alakulását illetően, számos olyan egyéb tényező van, amelyre akár választ is adhatnak, az elmúlt egy évben, az országgyűlési napirendre került, szavazásra váró, vagy már megszavazott egészségpolitikai törekvések. 3.1. Egészségügyi mutatók az elmúlt 10 évben A XXI. században, több helyen is jelentős változások mentek végbe, melyre igazán választ az egészségügyi mutatók számai adnak, illetve a már említett morbiditási ráták. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (Organisation for Economic Cooperation and Development- OECD), amióta (1991) társult tagjai vagyunk, az éppen aktuális kormánynak, minden évben elemzést kell készítenie az országról, többek között az egészségügyi helyzetről is, amely alapján felmérhető egészségügyi fejlődésünk, a többi országéhoz mérten. Az elmúlt 10 évben, a magyar egészségügyi kiadás teljes egészében a GDP százalékában21 2001-től 2006-ig növekvő tendenciát mutatott, majd 2006-től 2009-ig folyamatosan csökkent, kisebb nagyobb változásokkal az évek között.

3. ábra: Összes egészségügyi kiadás a GDP %-ában (2001-2009)21 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

21

OECD Health Data 2011

22

A 3. ábrán is jól látható, hogy a kezdeti 2001-es évhez képest lényegében nem figyelhető meg jelentős növekedés, a 2009-es évi zárást tekintve, amely a GDP összességéhez nézve igen csak csekély mértékű. Ez az eredmény22 többek között az inflációs mozgásoknak köszönhető, hiszen jól látható, hogy az a 2008, illetve 2009-es recesszió hatása. A GDP aránya ugyanis, 2006-ig kisebb mozgásokkal stagnált, majd először 2007-ben, az előző évhez mérten sokkal alacsonyabb mértékben növekedett, 2009-ben pedig jelentősen csökkent.23 Az egészségügyre költött összkiadások is hasonlóképpen változtak, viszont a csekély mértékű számok, feltehetően a magyar kultúrának köszönhetően, nem növekedtek 2 százalékponton túl. Ami a lakosság egészségügyi költekezéseit illeti, hasonló mozgás figyelhető meg, ezen terület kiadásainak egészéhez mérten, amely 69 és 73% között mozgott, végül pedig a kezdeti 69 százalékkal zárult a 2009-es évben. Az igazán érdekes adat, amely egyben indokul szolgált arra, hogy szakdolgozatom témájának a gyógyszeripar területét válasszam, az a lakosság egészségügyi kiadásainak megoszlásában látható.

4. ábra: A felnőtt korú lakosság egészségügyi magánkiadásainak százalékos megoszlása24

7%

4%

2% 2% 2% 3%

1%

7% 59% 13% gyógyszer hálapénz utazás

fogorvos magánorvos természetgyógyászat

optika gyógyfürdő segédeszközök

Ahogyan az ábra24 is mutatja, a magyar lakosság, ha már költ az egészségügyre, akkor azt a gyógyszerek vásárlásával teszi meg, amely mintegy 59 százalékát teszi ki a magánkiadásoknak. Nem véletlen, hogy ezen ipar az, amely a magyar gazdaságot, azon belül pedig, az egészségügyi szektort képes formálni, alakítani. Ezen adatok alakulásához a magyar kultúra is hozzásegít, hiszen a magyarok csak akkor költenek az egészségükre, ha kötelező, vagyis lebetegszik és orvosságra van szüksége, vagy a vállalat, ahol dolgozik,

22

OECD: Health Data 2011 – Health Expenditure KSH - A bruttó hazai termék (GDP) volumenének változása (2001–2010), (3. számú melléklet) 24 Medián közvélemény – Az öngondoskodás esélyei (A General-Provedencia Zrt. megbízásából) 23

23

éves fogászati vizsgálatot rendel el, amely nem véletlenül fogalja el a második helyet a lakossági egészségügyi kiadások listáján. A magyar egészségügyi állapot a népmozgalmi statisztikák és a morbiditási ráták következtében mérhető le, mely alapján megállapítható, hogy miért van szükség népjóléti szabályozásokra, amely az elmúlt évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt kapott. Alapvető probléma, amely a társadalom egészét érinti, és amely nem orvosolható, a XXI. század társadalmának trendje. Az, hogy kevesebben házasodnak, és gyermek is egyre kevesebb számban születik, főként a biztos anyagi háttér hiányára hivatkozva, a lakosság száma egyre nagyobb mértékben mutat csökkenő tendenciát. Ezen csökkenés, az Eurostat felmérése25 alapján, 2010-ben, Magyarország népességét illetően, az utolsó három nemzet közötti helyet eredményezte. Ugyanakkor a megbetegedések és a halálozások egyre inkább növekednek. 3.1.1. Morbiditási ráták alakulása Egy adott ország morbiditási mutatói, a halálozások és számos megbetegedések számát és arányát méri. Rámutat arra, hogy hogyan csökkenthetőek ezen adatok egy-egy egészségügyi szabályozással, illetve ellátás változtatásával. Ezen morbiditási ráták közül van néhány kiemelkedő, amely több nemzetnél is problémát jelent, illetve amelyeket a nemzetközi intézmények is folyamatosan figyelemmel kísérnek és koordinálnak. Mint azt már

említettem,

Magyarországon

a

vezető

halálozási

mutatók;

a

daganatos

megbetegedésekben, illetve a halálos szív- és érrendszeri megbetegedésekben elhunytak aránya. A kiemelkedő betegségek és függőségek morbiditási mutatói közé tartozik, amely szintén, mind nemzetközi, mind hazai szinten jelentős probléma-megoldási kérdést vet fel, a cukorbetegségben szenvedők, a túlsúlyos, a dohányzás függő, és az alkohol problémákkal küszködő lakosok aránya. Ezen mutatók vizsgálata, mint azt már az előbbiekben kifejtettem, nem csak az összlakosság egészségi állapotára van torzító hatással, hanem az egészségügyre fordított finanszírozásokat is negatívan érinti, amely azonban a legfőképpen a gyógyszeripart és a –kereskedelmet alakítja. Mindezekből kiindulva tartom lényegesnek kifejteni ezen morbiditási mutatókat, amelyek jelenleg is,

25

Országos Gyógyszerészeti Intézet – Gyógyszeradatbázis, (4. számú melléklet)

24

mind a hazai, mind pedig a nemzetközi egészségpolitika központjában áll, melyeket főként a betegség kialakulása előtti helytelen életmód változtatásával próbálnak meg szabályozni. 3.1.1.1. A dohányzás, mint gazdasági dilemma A legjelentősebb

halálozási

indok

a XXI.

században a légzőrendszeri

megbetegedésekből következő daganatos megbetegedések és halálozások, amely legfőképpen az egyre nagyobb számú dohányzó embereknek köszönhető.26 Mint, ahogyan az az 5. ábrán is jól látható, Magyarországon a helyzet elég súlyos, hiszen az európai országokhoz mérten, 2008-ban, 100.000 főre nézve, a leggyakrabban előforduló országok közé tartozunk, ha a daganatos megbetegedésekről van szó. Egy 2008-ban készült felmérés alapján a fejlődő országokban nagyobb számban fordul elő daganatos megbetegedésben szenvedő lakos, amelyek közé Magyarország is beletartozik. Ez pedig, mint azt már említettem, a versenyképesség növekedését jelentős mértékben visszatartja. 5. ábra: Vezető halálok: Halálozás daganatos megbetegedések, 2008 (100.000 főre)27

Nem véletlen, hogy elsőként a dohányzásról való leszokást elősegítő gyógyszereket gyártó cégek próbáltak, illetve próbálnak meg leszokási programokat promótálni más 26 27

OECD – Health data, 2011 Eurostat - 2011

25

vállalatoknál, akiknek elsősorban azért indokolt csatlakozni egy-egy ilyen programhoz, hogy a dohányzással töltött 5-10 perceket a munkavállalók tartalmi munkával töltsék ki. Másodsorban az állami szféra az, amely képes korlátozni a dohányzás elterjedését, egyrészt úgy, hogy a dohánytermékek jövedéki adóját emeli, másrészt pedig különböző egészségügyi programokkal, illetve törvényi szabályozásokkal. A dohányzó lakosság kezelhetőségének érdekében, az állami szféra a vállalati szférával együttműködést kezdeményezett, melynek következtében létrehozott egy Egészségvédelmi Szűrőprogramot. Az Egészségvédelmi Szűrőprogram keretében, amelyet számos cég is támogatott, felmérték, hogy Magyarországon a dohányos lakosok száma, az összlakosság 25%-át teszi ki, amelyet 15.498 lakos részvételével vizsgáltak. Ahogyan azt a 6. ábra is mutatja, régiónként eléggé megoszlik a dohányzók aránya a nem dohányzóktól. A regionális eloszlás vizsgálata, főként a környező országokban lévő alacsonyabb árú dohányértékesítés miatt lehet jelentős indok. 6. ábra: Dohányzás – regionális eloszlása28 (N= 15.498)

Amint az ábrán is látható, a legmagasabb értéket a dohányzók és nem dohányzók arányában, az Észak-Alföldi régió éri el, 33%-al. Az Európai Bizottság és az Angol Királyságbeli Dohány Gyártók Szövetsége (Tobbaco Manufacturer’s Association – TMA) közösen kiadott, egy felmérést 2011 júliusában, amely alapján, az egész Európai Unióban, illetve Magyarország szomszédos országai közül, Ukrajnában a legalacsonyabb mértékű a prémium dohánytermékek ára, amely átlagosan 302,87 forint.29 Nagy valószínűséggel a 28 29

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Tobbaco Manufacturer’s Association – EU cigaretta prices, (6. számú melléklet)

26

közeli, Észak-Alföldi régióban az élvezeti cikkek közül a fő import áru a feketegazdaság számára is, a cigaretta. Az alacsonyabb értéknek köszönhetően, a fogyasztói lakosság könnyebben juthat hozzá a dohányáruhoz, így a régió lakosainál megnövekedett a dohányzásra való hajlam. Természetesen több tényező is eredményezheti az eloszlások alakulását, mint a szegénység vagy a régión belüli lakosság férfi-nő, illetve 65 év alatti, 65 év, vagy afeletti lakosok megoszlásának mértéke az adott térségben. Azonban a fogyasztóknak ez nem elég ahhoz, hogy ténylegesen leszokjanak a dohányzásról, és sokszor mások kárára, hiszen nem veszik figyelembe a körülöttük lévő, nem dohányzó embereket, akiket kimondottan zavarhat a dohányfüst. Ezért az utóbbi években, elsőként az éttermekből, majd a szórakozóhelyekről, legutóbb pedig a fővárosi aluljárók és a buszmegállók, 2 illetve 18 méteres körzetéből, a hévmegállók kétszer 120 méteres, a villamosmegállók pedig kétszer 35 méteres körzetéből tiltották ki a dohányzást, melynek vélhetően a fő célja a lakosság egészségének megőrzése, nem csak azon emberek számára, akik nem dohányoznak és zavarja a dohányfüst a környezetében, hanem azoknak is, akik dohányoznak30, mivel ha a dohányzó sokáig nem gyújt rá, akkor a nikotinfüggőség erősebb státusza sem alakulhat ki. Továbbá érdemes figyelembe venni, hogy az elmúlt néhány évben, a nikotinfüggőség csökkenését segítő gyógyszerek piaca hazánkban megnövekedett. Feltehetően a hazai szabályoknak is indokául szolgált egy-egy új dohányzás abbahagyását segítő gyógyszer bevezetése, már a XXI. század elejétől is. Először, a XX. században csak három nikotinfüggőséget kezelő gyógyszer volt elérhető, a XXI.

században

azonban

18

orvosi

rendelvény

nélkül

kapható

gyógyszert

31

engedélyeztettek, így ezen gyógyszerek száma 21-re nőtte ki magát , amelyből az is következtethető, hogy olyan mértékű trenddé vált a dohányzás elhagyása, hogy több, különböző multinacionális vállalat, amely a világgazdasági nyitáskor hazánkba költöztette egy leányvállalatát, elsődlegesnek tartotta ezen gyógyszerei hazai piacra bocsátását. 3.1.1.2. A szív- és érrendszeri megbetegedések állami problémája Az elmúlt években, nem csak felnőtteket, hanem gyerekeket is érintő betegség, a szívés érrendszeri betegségek, amely főként a fejlett országokban jelentősebb. Fő oka a túlzott

30

Fogyasztók.hu - Tilos lesz aluljáróban italozni és buszmegállóban dohányozni, MTI, 2010. december 9. Központi Statisztikai Hivatal - A bruttó hazai termék (GDP) volumenének változása (2001–2010), (3. számú melléklet) 31

27

cukor, alkohol, szénhidrát, koffein fogyasztása lehet, de okozhatja folyamatos stresszes állapot, vagy vitaminhiány. Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések inkább az alkoholfogyasztás, amely az érrendszerre tágító hatású, a túlsúly, illetve az ebből következő cukorbetegségből adódik, amelyek pedig a szív működésére vannak negatív hatással, amely végezetül a betegségben szenvedő munkaképtelenségét eredményezheti. Ezen probléma megoldására az állami szféra többször reagált az alkohol jövedéki adójának emelésével, hasonlóképpen, mint a dohánytermékeknél. Azonban az alkohol esetében, nem léteznek a függőséget enyhítő gyógyszerek a piacon, így sokkal nehezebb „letenni a poharat” az alkoholfüggő lakosoknak. Véleményem szerint az elkövetkezendő években várható lesz a szeszes italok elérhetőségének változtatása, főként akkor, ha meg akarunk felelni az Egészségügyi Világszervezet

(WHO)

elvárásainak.

Az

ország-információk

szerint

ugyanis,

Magyarországon a rizikófaktort az alkoholhoz való könnyen hozzáférhetőség jelenti, vagyis egyre nagyobb számban növekednek az alkoholistákat feljegyző adatok, sokszor a fiatalok körében32. A Bruxinfó felmérése alapján, Magyarország dohányzásügyi helyzete az egész lakossághoz mérten, közel a legrosszabb helyet foglalja el, ugyanis a 26,5 százalékos Európai Uniós átlagot, négy százalékkal meghaladjuk.33 Ugyanakkor 2009óta nem történt jelentősebb változtatás ezen szám javítására, a probléma megoldása érdekében. Drasztikusabb változás, amely nem csak az alkohol fogyasztását próbálta meg szabályozni, de a cukorbetegségek egyre növekvő számát is megakadályozni, 2011. szeptember 1-én lépett hatályba34. Ugyanis a Magyar Nemzet 2011. augusztus 25-i beszámolója szerint egyre több az elhízott, ezáltal az elhízásból adódó betegségekkel, többek között, az eddig csak felnőttek körében jelentkező 2-es típusú cukorbetegséggel küzdő gyerek Magyarországon. S bár számos gyógyszer van a piacon, amely a segít a testsúlycsökkentésében, mégis kevésnek bizonyul, hiszen a zsírszövetek csökkenése nem feltétlenül eredményezi a cukorbetegség, vagy akár a magas koleszterinszint enyhítését, ámbár utóbbira már kapható a probléma megoldásaként gyógyszer. Mind az országban élő túlsúlyosok, mind a cukorbetegségben szenvedők aránya jelentősen meghaladja az európai

32

WHO – Hungary – risk factors HFA 2005 34 HVG: Egyre több a cukorbeteg gyerek, MTI, 2011. augusztus 25. 33

28

uniós átlagot, amint az alábbi ábrán is látható, így mondhatni ez ügyben magasan vezetjük a statisztikát. 7. ábra: Európai Uniós tagországok lakosságának túlsúlyosok és cukorbetegek aránya

A túlsúlyos lakosság európai uniós átlaga 13,7 százalék, míg a cukorbetegségben szenvedők aránya 7,5 százalék. Magyarországon ez az érték magasabb, 18,8 százalék túlsúlyossal, illetve 9,7 százalék cukorbeteggel az egész ország lakosságához mérten. Ezen betegség kialakulása főként a szegénységből adódik, mivel egy egészségesebb életmód jóval drágább, hiszen a zöldségek, gyümölcsök, cukormentes és szénhidrát szegény ételek drágábbak. A konditerembérlet vagy úszóbérlet sem elég fogyasztóbarát árú az átlagos lakossági keresethez képest. Nem utolsó sorban pedig, indokként szolgál a magyar, sajátos, sport és gasztronómiás kultúra. Habár a lakosság körében megnövekedett túlsúlyosok aránya a fejlett országokban jellemzőbb, mint ahogy azt már említettem. Ennek oka főként a felgyorsult életvitel, a kevés alvás és a gyors, félkész ételek fogyasztása. Továbbá, a fejlett országokban a globalizáció és a migráció üteme is gyorsabban növekszik, amely a túlsúlyban szenvedők arányának nagyobb számú elterjedését eredményezi. Mindezek ellenére, a jelenlegi felmérések alapján, az alacsonyabb szintű társadalmi és gazdasági helyzetű országoknál a túlsúlyosak arányának bővülése egyre gyorsabb ütemet követ. Ezen indokokból kifolyólag, a kormány egy úgynevezett népjóléti, a médiában „chips” vagy „hamburger” adónéven futó, adót vezetett be, amely többek között az elhízás és a vele járó betegségek elterjedésének leállítása érdekében került megszavazásra, amely hol 29

negatív, hol pedig pozitív vihart kavart a médiában. Azt érdemes tudni, hogy az utóbbi két törekvés hatályba léptetése első sorban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célkitűzésének tett eleget, mégpedig a 2011. április 26-án35 elfogadott, nemdohányzók védelméről szóló rendelkezések, illetve a társadalom egészét érintő életstílus javítására való törekvések. 3.2. Hazai trendek, nemzetközi elvárások következményei, hatásai A nemzetközi egészségügyi trendek hatására jelentős változások mentek és mennek végbe folyamatosan, lokális szinten, melyek többnyire kötelező behatásra kiadott törvények, rendeletek, amelyek nem csak az egészségügy alakulására, de az érintett iparok és területekre is jelentős következményeket vonnak maguk után. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió Magyarországra vonatkozó legfőbb prioritása, az egészséges életmód támogatása, azon belül a dohányzás ellenes kampányok kezdeményezése, amely már több alkalommal került törvénykezésre a XXI. században, a dohányosok számának csökkentése érdekében. A századforduló előtti években, többször változtatták már meg a Magyar Köztársaság Alkotmányát (1989) és a Munka Törvénykönyvét (1992), a lakosság megfelelő egészségi állapotának jogát szem előtt tartva, elsőként a nemdohányzók alapvető testi egészségi jogainak védelmének megalapozásával. A legjelentősebb az 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról szóló Médiatörvény, amikor is betiltották többek között a dohányáru közzétételét és részleges reklámozását. Ugyanezen törvényben az alkohol reklámozására vonatkozóan, bár ugyan engedélyezték, de erősen szigorították annak módját. 1997-ben a MALÉV járatokon tiltották be a dohányzást, majd ugyanazon évben a HÉV vonatokon, földalatti járatokon, trolibuszokon és távolsági buszokon is betiltották. A XXI. században az első rendelkezések között teljes mértékben megtiltották a dohányzás reklámozását az összes médiában, amelyet 2001. március 1-én36 hatályba is léptettek. 2005-ben a nemdohányzók érdekeinek védelmében módosították az 1997. évi CLIV. törvényt37 és számos intézmény körzetében, mint óvodák, iskolák, vagy kórházak, betiltották a dohányzást, azonban kötelezővé tették a dohányzóhelyek megjelölését, aki pedig szabályt sértett, pénzbüntetésre számíthatott. 35

WHO Magyarországi Iroda - Sajtóközlemény 2001. évi I. törvény. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról 37 2005. évi CLXXXI. törvény egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása 36

30

Továbbá betiltották a dohányáruk automatákból való vásárlását, illetve ami a legdrasztikusabb, hogy semmilyen képen, könyvön, vagy akár egy dohányzásellenes reklámban, kampányban sem jelenhet meg olyan személy, aki dohányterméket tart kezében, és jól láthatóan rágyújt. Ezutóbbi törvénykezés a gyógyszerforgalmazó cégek számára elég nehéz feladat volt, illetve egyes cégeknél még jelenleg is az, hiszen azoknak a vállalatoknak, amelyek nikotinpótló, a dohányzásról leszokást segítő gyógyszert értékesítenek, nem egyszerű olyan kampányt kialakítani, amelyen legalább egy dohányzó embert nem ábrázolnak. Az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Unió irányelveit tovább követve, a legfrissebb közlemények szerint, Magyarországon, az állami szféra az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron keresztül próbálja majd meg csökkenteni a dohányzó lakosok számát. 2012. év januárjától ugyanis, előreláthatólag életbe léptetik azt a rendelkezést, miszerint azon tüdőbeteg vagy asztmás, aki dohányzik, csökkentett gyógyszerár-támogatással juthat majd hozzá gyógyszereihez, így például a dohányos beteg,

nem

90,

hanem

csak

50

százalékos

árengedménnyel

kaphatná

meg

asztmagyógyszerét, amely egy 12 vagy 15 ezer forintos gyógyszernél jóval nagyobb terhet jelent majd a beteg gyógyszerre fordított költségeiben. Továbbá 2012. január 1-től az összes közforgalmú helyen és intézményben teljes mértékben betiltanák a dohányzást, s bár eddig voltak dohányzásra kijelölt helyek a szórakozóhelyeken és éttermekben, azok is megszűntetésre kerülnének. Az egészséges életmódra való váltás többek között az egészséges táplálkozásra és a korlátozott alkoholfogyasztásra terjed ki a XXI. századi törvénymódosításokban. 2005-ben az Oktatási Minisztérium rendelete alapján, korlátozták az iskolai büfék kínálatát, és betiltották az egészségtelen kólák, chipsek árusítását, továbbá a kóla és chips automatákat. Ezen területen igazán drasztikus változtatás a népegészségügyi adó 2011. szeptember 1jével történő bevezetése jelenti, amely az eddigi legösszetettebb szabályozás, mely több gazdasági lap szerint is inkább eredményez majd adócsalást, minthogy a termelőket arra ösztönözze,

hogy egészségesebb

összetevőket

összeválogatva

gyártson,

ehelyett

egyszerűen csak a fogyasztókra terhelik az adó egy mértékét. Ugyanakkor, a törvény alapján korlátozzák a cukor, az alkohol és a koffein mértékét, melyet végtére is a fogyasztó dönthet el, hogy a megnövekedett ár ellenére is, de megveszi-e a terméket, vagy sem. Ennek következtében a változtatás hatása még egyelőre nem garantált, s bár az, hogy 31

országos szinten ezen adó bevezetését, azért is látták megoldásnak, mert nem csak, hogy az elvárásnak tesz eleget, de hosszabb távon növelheti az állami költségvetés bevételeit. A legfrissebb világgazdasági hírek38 közzététele alapján, azonban, a népjóléti adó következtében az érintett cégeken belül munkaerő leépítések várhatóak. Az édesiparon belül (Bonbonetti Kft., Sánta Sándor, a cég vezérigazgatójának közleménye) már meg is kezdődtek a nagyszámú elbocsátások. Továbbá a Chio Magyarország Kft. anyavállalata jelentette be, hogy az adó miatt, az először Magyarországon tervezett fejlesztési projekt végül, Franciaországban és Csehországban megy végbe, nem pedig hazánkban. 3.2.1. A világgazdasági hatások magyarországi megoldása Magyarország

világgazdasági

nyitása

után,

számos

multinacionális

gyógyszerforgalmazó cég is kitelepítette egy leányvállalatát hazánkba, azonban így a nemzetközi problémák és világgazdasági hatások részesévé is váltunk, amelyeket hazai szinten ugyanolyan mértékben szükséges kezelni, illetve amelyekre megoldást kell találni. 3.2.1.1. Járványügyi intézkedések A fertőző betegségek, így az influenzás járványok mindig is nemzetközi problémát jelentettek, bár sokáig nem volt teljeskörű, összehangolt nemzetközi kommunikáció és probléma-megoldás a jelenség kezelésére. Azonban az együttműködést sürgette az Európai Unió megalakulása, a szabad munkaerő-áramlás, így a migrációs jelenség mértékének növekedése, mivel így utat nyitott a járványok gyorsabb terjedésének. Ennek megelőzésére számos nemzet, így Magyarország is prevenciós intézkedéseket alkalmaz, melyért számos minisztérium és intézet is felelős. Elsősorban

a

Nemzeti

Erőforrás

Minisztérium

felelős

a

járványügyi

rendelkezésekért, mióta az Egészségügyi Minisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium feladatköre összevonásra került. Alapvető rendeletében, a 212/2010. (VII. 1.) Kormányrendelet – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget

38

HVG – Megkezdődtek az elbocsátások a chipsadó miatt, MTI/Népszabadság, 2011.10.31.

32

vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló határozat szerint, felelős a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekért, beleértve azt, hogy milyen esetben milyen korhoz kötött kötelezően alkalmazandó oltásra kell mennie a lakosságnak, és ezek után mi a teendő. Mindemellett felelős az egészségbiztosítás, illetve a kábítószerügy, mint például egy „party drogként” alkalmazott gyógyszer, területein tett intézkedésekért. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) mindamellett, hogy tájékoztatást ad a fertőző betegségekről, illetve a védőoltások időpontjáról, kisebb alapvető higiéniára felhívó kampányokat is indítványozhat. A közelmúltban például hasonló kampány volt, mikor felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy egy tüsszentésnél, de egy orrfújásnál is mi a helyes eljárás. Továbbá információkat ad arról, hogy milyen nemzetközi törekvések vannak a járványügyi problémák megoldására. Ha pedig már a járvány pandemiás szintre fejlődött, akkor a legfőbb szerepe a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos

Gyógyszerészeti

Intézetnek

van,

akinek

általános

prioritásait

megelőzve, a járvány továbbterjedésének megállításával kell foglalkoznia, melyre az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) is felhívja figyelmét,

ugyanis

az

Országos

Gyógyszerészeti

Intézetnek

gyógyszer-

engedélyezési folyamatot kell elindítania, még miközben a járvány nem terjed el jelentős mértékben, olyan oltóanyagra, amelynek még a gyártása is csak folyamatában van. Mindeközben pedig, figyelnie kell a gyógyszerpiacot, mivel ilyen esetben nagyobb számban fordulnak elő a hamisított vakcinák. A járványok megfékezése viszonylag nehéz feladat, bár hiába vannak Magyarországon hatékony prevenciós eljárások, az újabbnál újabb betegségek kiszámíthatatlanok. Nem lehet tudni, hogy milyen tünetekkel jár azon betegeknél, akik elkapták az influenzát, illetve azt sem lehet ismerni, hogy milyen gyors a teljes leépülés, esetleg halál lefolyása, s bár figyelmeztető kampányokat támogat ilyen esetben nem csak az állami, de a vállalti szféra is, sokszor ez kevésnek bizonyul.

33

3.2.1.2. A gyógyszerhamisítás megoldásai A gyógyszerhamisítás nemzetközi problémáját illetően, elsősorban helyi hatóságok tudnak védekezni, mégpedig a gyógyszerkereskedelmi-lánc zártságával, mint ahogy azt már említettem. Bár Magyarország a zárt gyógyszerkereskedelmi-láncú országok közé tartozik, azonban az Európai Unió irányelvei a gyógyszerpiac liberalizálást támogatja, azonban ez is változóban van, pontosan az egyre nagyobb számban megjelenő hamis gyógyszerek miatt. Az országban súlyos gyógyszerhamisításra példa még nem fordult elő, azonban az Európai Uniós felmérések alapján hamis gyógyszereket interneten keresztül értékesítenek. Ennek következtében a magyar piacon a hamis gyógyszerek 3 illetve 5 százalék közé tehető, amely nem sokkal marad el az Európai Uniós 10 illetve 30 százalékos intervallum alsó határától39. Ezesetben is fontos azonban a jelenséget folyamatosan koordináció alatt tartani, mert mint azt már említettem, a hamis gyógyszerek alkalmazása akár halálos kimenetelű is lehet, hogy ha a helyes hatóanyag helyett egy másik, hasonló anyagot használ a gyártó cég. Ebből kifolyólag a hamis gyógyszerek szabályozását, a nagyszámú előfordulásának következtében, több szervezet is felügyelete alá veszi, azonban közvetett módon. A

gyógyszerhamisításra

elsőszámú

prevencióként,

ahhoz,

hogy

egy

gyógyszergyártó illetve forgalmazó cég piacra bocsáthassa termékét, gyártási és forgalmazási engedéllyel kell rendelkeznie, melyet az Gyógyszerészeti és Egészségügyi

Minőség-

és

Szervezetfejlesztési

Intézet

-

Országos

Gyógyszerészit Intézethez kell bejelentenie, aki vállalja a készítmények folyamatos bevizsgálását és ellenőrzését. Annak ellenére, hogya bejelentett forgalmazók ellenőrzés alatt vannak, még mindig van olyan terület, mint például az interneten keresztül értékesített gyógyszerek piaca, ahonnan a kiskereskedelmi egységek polcaira akaratukból, vagy akaratuk ellenére, de felkerülhetnek ezen veszélyes hamis gyógyszerek. Ezért szükség volt egy olyan szervezetre, aki már magát a közvetlen csatornát vizsgálja a fogyasztó és

39

Gyógyszereink – Az Országos Gyógyszerészeti Intézet kiadványa, 59. évfolyam, 2009 június

34

a gyártó között, mely szerepet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tölti be. Bár a magyarországi online patikák szintén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által biztosítva vannak a rossz minőségű gyógyszerek forgalmazásától, azonban a külföldi értékesítési portálok egyre nagyobb számban elérhetőek a tényleges fogyasztók által. Ennek elsődleges kezelésének fő indoka, hogy nem csak nemzetközi, de hazai szinten is, a kultúra egyre inkább az interneten történő vásárlások felé tendálódik. A megoldására a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) létrehozott egy, a lakosság által is értelmezhető

weboldalt40,

amelyről

megismerhetik

a

gyógyszerhamisítás

problémáját, annak elkerülésének és kezelésének fontosságát. Továbbá mind a nemzetközi, mind pedig a hazai eseményeket figyelemmel kíséri, jelentéseket készít, és eljárást indít. Folyamatosan követi és a weboldalon is közzéteszi nem csak a hazai helyzetet, de a diplomáciai összefogásokat is ez ügyben. Véleményem szerint a magyarországi gyógyszerhamisítás jelensége ügyében a prevenció lehetőségeit sikeresen alkalmazzák az érintett szervezetek, azonban a folyamatosan táguló internetet nem lehet teljesen mértékben lefedni és követni az ezen a csatornán megjelenő hamis gyógyszerértékesítéseket. Számos magyar lakos pedig nem is ismeri a jelenséget, amely megoldásra vár. Hasonlóképpen, mint a közlekedésbiztonsági tévés kampányok esetében, a hamis gyógyszerek ismeretét is lehetne ilyen módon terjeszteni, így a hamis gyógyszerek megjelenésének prevenciós intézkedései még biztonságosabbak lennének.

40

http://www.hamisgyogyszer.hu/

35

4. A gyógyszeripar fontossága Magyarországon A gyógyszeripar jelentős szerepet játszik az egészségügy alakításában, főként Magyarországon, hiszen szinte az egyetlen terület, amely formálásával, magát az egészségügyi ellátást lehet közvetett módon szabályozni, amelyek negatív, vagy pozitív hatását végeredményben az egészségügyi mutatók alakulásából lehet felmérni, melyek közül a jelentősebbeket az előbbiekben már kifejtettem. Azonban nem érdemes csupán látszólagosan javítani ezen egészségügyi mutatókon, mivel ez hosszú távon nem működik és akár még rosszul is végződhet. Ugyanis, például egy restriktív gyógyszeripari szabályozás bevezetésének több oldali következménye is lehet, különböző indokkal, illetve hatással az összes érintett gazdasági szférára. Az állam számára először forrásteremtés lehetőség szempontjából indokolt a szabályozás bevezetése, majd ha negatív következményei lesznek, általánosságban további restriktív szabályozásokkal kell korrigálni, főként a gyógyszer-kereskedelem negatív irányú torzításának elkerülésének indokából. Ha pedig pozitív hatása lesz, akkor a várt forrásteremtés bekövetkezik. A gyógyszergyártó illetve forgalmazó cégek számára az ilyen jellegű szabályozások a legtöbb esetben kihívást jelent, főként, ha egy multinacionális cégről van szó. Viszonylag az átállási folyamata könnyen megy helyi szinten, csupán az országon kívül állomásozó anyavállalatokkal nehezebb ezt megértetni. Az átállást továbbá, még annyival nehezebb kezelni, hogy közben szem előtt kell tartani a kiskereskedelmi egységek igényeit és az átállással járó terheket nem átróni rájuk, ugyanakkor bevételük se csökkenjen. A fogyasztók szempontjából, sok esetben a média egyre agresszívabb magatartása miatt, egy jobb egészségügyi átgondolás is rosszul közölhető le, általában számukra konkrét indok nélkül. Az egészségügy szempontjából pedig ez azért nehezebb, mivel sok esetben még úgy vélik a fogyasztók, hogy az egészségügyi szolgáltatás ellenérték nélküli, illetve mivel valamilyen megoszlásban hozzájárulnak saját egészségügyi ellátásukhoz, ők már úgy szólván „ki fizették” a szolgáltatás.

36

Mindezek következtében fontos felmérni, hogy milyen, főként pénzügyi oldalról, negatív vagy pozitív előjelű hozzájárulást határozhat meg az állami szféra, egy-egy gyógyszeripari szabályozás mögött. Beleértve az, hogy hogyan alakíthatja a gyógyszerárak támogatását, a gyógyszerpiacon jelenlévő verseny szabályozását, illetve az egészségügyi hozzájárulás mértékét, mind lakossági, mind pedig az állami szféra oldaláról. A gyógyszeriparban ugyan jelentős mennyiségű pénzmozgás történik. Első sorban a kutatás és fejlesztésből kifolyólag, melyet a későbbiekben fejtek ki, ugyanis a technológia folyamatos fejlődése elengedhetetlen, a gyógyszerpiacon az egyik legmarkánsabb (Dombi Ákos), ez pedig a gyógyszerárak alakulásában is jelentős nyomást gyakorol. Az árak meghatározása szempontjából ezért is fontos elkülöníteni a generikus, és az originális készítményeket, melyből az utóbbi értéke jóval drágább, annak hatóanyagának szabadalmi jogából kifolyólag, amelyek a fogyasztók felé nem reklámozhatóak, ellentétben a generikus, vagyis orvosi rendelvény nélkül kapható gyógyszerekkel szemben. Azonban, az Európai Unió alapvető kötelezettségének eleget kell tenni, vagyis hogy mindenkinek joga van a betegségre megoldást jelentő gyógyszert elérni. Ennek következtében különböző szabályozásokkal tudják a kormányok kontrollálni a gyógyszerek értékét, hogy a vényköteles készítmények árára ne legyen nagy hatással a technológia fejlődésének költségei, de az orvosi rendelvény nélkül kapható készítményeket gyártó cégek se emeljék termékük értékét marketing tevékenység indokából. Ennek következtében beszélhetünk a gyógyszerpiac kínálati és keresleti oldali szabályozásról. Az, hogy milyen korlátozásokat vezettek be kínálati oldalon a vény nélkül kapható gyógyszerek reklámozását tekintve, a gyógyszerpiaci verseny korlátozása érdekében, vagy a vényköteles készítményeket keresleti oldalról, hogyan támogatják és korlátozzák a fogyasztóknak. Mindezeket a következőkben szeretném részletesebben kifejteni, azonban előtte fontos a magyar egészségügyi rendszer ismerete, azon indokból, hogy átlássuk egy-egy gyógyszeripari szabályozás hogyan változtatható és hogyan hat az egészségügy egészére. 4.1. A magyar egészségügyi rendszer gyógyszeripari sajátosságai A magyar egészségügyi rendszer működése mindig is foglalkoztatott terület volt a kormányok számára, főként a rendszerváltás óta, amikor is a bismarcki modellt vettük át a nyugati országoktól, hiszen a sűrűsödött számú reformoknál többször is az átalakítás 37

középpontjában állt, melynél az alapvető problémát a forráshiánya jelenti41. Ez azért is jelent állandó problémát, mivel a tudomány, illetve a technológia nagymértékben fejlődik, a magyar gazdaság viszont nem képes felvenni az ütemet ezen fejlődéssel, finanszírozási szinten. A magyar egészségügyi rendszert ugyanis több részre kell bontani, amikor egy lehetséges átalakításról van szó, amely a gyógyszeripar területét is jelentősen érinti. Ezen szereplők az alábbiak: Társadalombiztosítók: egy részben támogatja az egészségügyi ellátásokhoz való állampolgári jogot, a gyógyszereket tekintve, így hozzájárul az ahhoz való hozzáférhetőséghez is. Gyógyszergyártó- és forgalmazó cégek: megteremtik a gyógyszerpiac tényleges kínálatát, képesek információt adni a gyógyszerről, annak hatásosságáról, biztosítani minőségét és biztonságosságát. Állami szféra: népegészségügyi feladatokat lát el, amely jogában szabályozhatja a többi gyógyszeripari szereplőt, fejlesztéseket, beruházásokat és gyógyszerárakat is támogat a kinevezett Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által. További központi államigazgatási szervek: A gyógyszereket szabályozó szakintézet közé a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tartozik, aki irányelvei, és egészségpolitikai törekvései ismertetésével készíti fel az egészségügyben, így a gyógyszeriparban is érintett szereplőket. Továbbá jelentős szerepet játszik még az Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet - Országos Gyógyszerészeti Intézet (GYEMSZI – OGYI), amely a gyógyszerek hatásosságának, minőségének és biztonságának

vizsgálatával,

a

gyógyszer

tényeleges

forgalomba

hozatalai

engedélyezésével foglalkozik, illetve rendeleteket léptet életbe. Egészségügyi dolgozók: elsődleges feladatai vannak a páciensek betegségeinek ismertetésében, kezelésében, így mindkét fél részéről teljes körű bizalom kell, hogy legyen, továbbá összeköttető szerepet játszanak a vényköteles gyógyszerek elérésében.

41

Pataki Renáta: A magyar és az olasz egészségügyi rendszer összehasonlítása: hatékonyságvizsgálat, Budapest, 2008

38

Állampolgárok: azon gyógyszereket tekintve, amelyekhez az állam ártámogatással hozzájárul, a finanszírozás egy részét maguk az állampolgárok fizetik. Közvetett módon, az állampolgárok járulékfizetéssel járulnak hozzá ezen támogatott gyógyszerek árához, azonban, ami az egyik problémát is jelenti, az egészségügyi ellátás aránytalansága. Mivel a járulékos fizetés a jövedelemből adódik, így tulajdonképpen az aktív kereső fizet az idősek, a gyermekek, illetve a munkanélküliek ellátásáért. Ebből kifolyólag nem véletlen, hogy a jelenlegi egészségpolitika középpontjában főként az egészségügyi ellátás területe, illetve a gyógyszeripar áll, amely többoldalúságának köszönhetően eléggé összetett, ugyanis a kínálati oldalon beszélhetünk gyártó- illetve forgalmazó cégekről, amelyeket az állami szférának szabályoznia kell a „vad verseny” kialakulása miatt. Máskülönben egy ugyanazon betegségre alkalmas, orvosi rendelvény nélkül kapható gyógyszer-reklámozásnál, olyan módon kaphatnánk információt az adott termékről, mintha az egyik jobb lenne a másiknál, kizárva a gyógyszer esetleges mellékhatásait, illetve segédanyagait, amelyek nagy valószínűséggel eltérhetnek, így más és más hatással lehet két különböző betegre. Továbbá azon orvos, akinek egy adott gyógyszerforgalmazó cég orvoslátógatója hatékonyabban ismertet egy vényköteles gyógyszert, beleérve a megvesztegetés lehetőségét is, ezen generikus terméket fogja felírni a betegnek. Nem törődve azzal, hogy kisebb egészségügyi problémák merülhetnek fel, vagy, hogy a gyógyszer áránál alacsonyabb költségű párja is lenne a piacon. Komoly gondot vet fel az állami szabályozásnál maga a gyógyszerpiac, ugyanis vagy csak hatóanyagaiban, vagy segédanyagaiban, vagy magát a kész gyógyszert többnyire importálják a gyártó- illetve forgalmazó cégek hazánkba. Mindezek következtében szükséges szabályozni a „veszélyes termékeket”, mint ahogyan azt már említettem. Ebből kifolyólag beszélhetünk a gyógyszeripar másik, de még mindig a kínálati oldaláról, az állami szerepvállalásról. Aki mindamellett, hogy törvények és rendeletek által szabályozza a gyógyszeripar „egészséges” versenyét, a lakosság érdekét is figyelembe véve hozzájárul az iparhoz, még pedig a gyógyszerárak támogatásával, amelyeket a következőkben szeretnék kifejteni.

39

4.1.1. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerepe A Nemzeti Erőforrás Minisztérium által megalapított Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az alapvető egészségügyi ellátások biztosítása mellett, gyógyszerár támogatásokat is biztosít, amelyeket a lakosság számára is elérhetővé tesz. Ennek következtében pontosan megismerhetik, hogy melyik gyógyszer mennyibe kerül, kivel érdemes azt felírattatni és milyen árdifferenciák vannak egy ugyanazon betegség kezelésére szolgáló, azonos hatóanyagú gyógyszernél. Ezek után a konklúzió az, hogy az alapvető állami egészségügyi szabályozásnak biztosítottan eleget tesz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), vagyis, hogy a betegnek joga van az ugyanazon gyógyszerek közül a legalacsonyabb ellenértékű terméket ismerni és hozzájutni. Azt, hogy hogyan lehet támogatni nem csak gyógyszert, de gyógyászati segédeszközt vagy gyógyfürdőellátást, a 134/1999. (VIII. 31.) Kormányrendelet - a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról - határozza meg, amely alapján a gyógyszerárak támogatását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a gyártó által meghatározott termelői árból, és a jogszabályban meghatározott nagykereskedelmi és kiskereskedelmi, azaz gyógyszertári árrésből állapítja meg, illetve még hozzáadódik az öt százalékos általános forgalmi adó. Az Országos

Egészségbiztosítási

Pénztár

(OEP)

által

nyújtott

támogatás

mértéke

többféleképpen is alakulhat, amelyen belül a gyógyszerár támogatás két nagyobb csoportra osztható42. Az első esetben, azon társadalombiztosítást élvező gyógyszereket sorolhatjuk fel, amelyek vényköteles készítmények, és a páciens által gyógyszertárakban kiváltható, illetve amelyek nem kiemelt betegségek közé tartoznak, mint egy enyhébb mértékű cukorbetegség, kisebb légző rendszeri problémák. A betegnek csupán a támogatás feletti összeget kell csupán kifizetnie, amely támogatás mértéke a páciens betegségétől függ. Ez azt jelenti, hogy egy népegészségügyi szempontból jelentős betegség orvoslására szolgáló gyógyszer után átlagon felüli, 80%-os támogatás jár, amely mellett a betegnek 15%-ot jelent a gyógyszer költsége. Ezek azon gyógyszerek, mely alkalmazása nélkül a beteg önálló képessége súlyosan romlana. Átlagos támogatás - 55%-os állami hozzájárulást jelent, amely esetében 40%-ot fizet a beteg a gyógyszerért - közepes mértékű betegség után

42

Országos Egészségbiztosítási Pénztár – Gyógyszerellátás, 2010

40

adható. Továbbá az átlagon aluli 25%-os támogatásnál 70%-ot kell a betegnek finanszíroznia, amelyek azon gyógyszerek után adhatók, amelyek alkalmazása nélkül a beteg állapota és önálló képessége részlegesen romlana.

8. ábra: Átlagon felüli támogatás25

9. ábra: Átlagon aluli támogatás25

15% 5%

70%

80%

OEP támogatás mértéke

25% 5%

OEP támogatás mértéke

ÁFA

ÁFA

A beteg költsége

A beteg költsége

Amint az ábrán43 is látható, a magasabb támogatás esetén a beteg számára nagymértékű segítséget jelent, az alacsonyabb mértékű támogatás megoszlásához képest. Viszont ez csak azokra a gyógyszerekre vonatkozik, amelyeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hatósági eljárás folyamán a támogatási listára befogad. Ezt viszont a gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultjának igényelnie kell, így számos szigorú feltételnek szükséges megfelelnie, amelyet a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet - a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról - határoz meg. Mindezekből kifolyólag, és amiért egyben érdeke is volt az állami szférának létrehoznia egy összevont szervezetet, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) az, hogy a gyógyszerek támogatásba való befogadásához három szervezetnek is együtt kell működnie. Az Egészségügyi Technológia-értékelő Bizottságnak, aki értékeli az eljárást és vissza is vonhatja azt, ha nem megfelelő a gyógyszerre irányuló igény. Az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézetnek (ESKI), amely az eljárásrendben érdekelt, illetve az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek (OGYI), akihez a gyógyszer támogatási igényét be kell nyújtani.

43

Országos Egészségbiztosítási Pénztár – Gyógyszerellátás, 2010

41

A másik kategóriába a kiemelt betegségek kezelésére adható gyógyszerek tartoznak. Azon gyógyszerek, amely egy beteg esetében élete végéig tarthat, mint például az Alzheimer-betegségek vagy az epilepszia, a támogatás mértéke 90%-ot jelent, a nem élethosszig tartó betegségek súlyos eseténél a gyógyszerár támogatás 70%-os, illetve a szintén nem élethosszig tartó, de közepesen súlyos betegségeknél 50%-os mértékű az állami hozzájárulás. A különbséget a két fő csoport között az jelenti, hogy a betegnek, akinek élete végéig tartó betegsége van, annak a gyógyszerkiadása is állandó. Továbbá ezen gyógyszerek, mivel egyben vényköteles készítmények, az értékük sokkal magasabb a nem vényköteles párjuknál, így ezek költsége, még ha Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által támogatott is, összességében nagyobb költséget jelent a betegségben szenvedő lakosnak, mint egy 1-es típusú cukorbetegségben szenvedőnek. Nem utolsó sorban pedig, ami miatt lényegesen különbözik, az, hogy a 80, 55 illetve 25%-os támogatást élvező gyógyszerek éves normatívából vannak kiszámítva, vagyis, hogy egy beteg az adott évben mennyi támogatást kaphat. Ezzel ellentétben az utóbbi három támogatás (90, 70, 50%) mértékének százalékos arányai állandó érvényűek, és csak egy törvénymódosítás útján módosíthatók. Ezen kívül még vannak olyan gyógyszerek, amelyek egyáltalán nem, vagy teljes mértékben támogatottak. A 100%-os mértékű támogatást élvező gyógyszerek közé azon készítmények sorolhatóak, amelyek nélkül a beteg élete veszélybe kerülne, illetve a beteg élethosszát jelentős mértékben, közvetlenül befolyásolná. Azon gyógyszerek, amelyek támogatást nem élveznek, olyan készítmények, amelyeket kizárólag az egészségügyi szolgáltatók, - gyógyszertárak, patikák - által rendelhetők, illetve kiadhatók. Ezen gyógyszerek nagyobb részét az orvosi rendelvény nélkül kapható készítmények képezik. Ezek alapján biztosan állíthatjuk, hogy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) létrehozásának elsődleges indoka ténylegesen is pénzügyi jellegű volt, amely a gyógyszerár támogatásokból adódik. Azonban ezen megoszlás a közeljövőben változtatásra kerül, ugyanis, mint azt már említettem, azon betegeket, akik gyógyulásukat korlátozzák egyéb élvezeti cikkel, mint például a dohányzás, és kifejezetten egy tüdőbetegség kezelésére szolgáló, támogatott gyógyszert váltana ki, azokat azzal büntetnék, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatásának mértéke csökkenne. Véleményem szerint ez helyes megoldás lehet 42

az egészségre káros szenvedélyek visszaszorításában, azonban kaput nyithat a protekción alapuló receptfelírásnak, ugyanis az adott orvosnak fel kell írnia az orvosi rendelvényre a beteg egészségügyi állapotát. Továbbá nem csak hogy később eredményezheti csak a káros szenvedélyben küzdő betegek számának csökkenését, de utat engedhet a gyógyszerpiac fekete gazdaságának, a becsempészett gyógyszereknek, azok értékesítésének, amely, ha nem lett megfelelően, hivatalos szervek által bevizsgálva, akkor az egyre nagyobb számban előforduló hamis hatóanyagok, gyógyszerek miatt, még további betegséget szülhet, amely egy úgy szólván ördögi kört alkothat a betegségek és csempészett gyógyszerek között. Mindezekből kifolyólag a gyógyszerárak és a hozzájuk tartozó támogatások

mértéke

jelentős

szerepet

kap

a

gyógyszer-kereskedelem

versenyszabályozásában, mivel egy magasabb értékű gyógyszerár, vagy egy alacsony százalékú támogatás negatívan érintheti elsősorban a magyar, majd a nemzetközi gyógyszerkereskedelmet. Ilyen esetben ugyanis a fogyasztók alternatív módszereket használnak a megoldást jelentő készítményekhez való hozzáférésben, mint például egy megbízhatatlan értékesítő által kínált, akár hamis készítmények beszerzésével, amely további negatív hatást gyakorol a gyógyszer-kereskedelemre, amint azt már az előző fejezetekben is említettem. Véleményem szerint az előbbiekből jól látható, hogy a gyógyszerárakat összetettségéből

adódóan

gyógyszertámogatás

nehéz

magától

a

lehet gyógyszer

befolyásolni

az

nagykereskedelmi

állam

számára.

termelői

ártól

A is

nagymértékben eltérhet, így egy 8.000 forint értékű készítmény öt százaléka 3.500 forinttal kevesebb, mint például egy 15.000 forintos készítményé. Továbbá ahhoz, hogy nagyobb mértékében tudja növelni, vagy csökkenteni a gyógyszerárakat, szabályozásokat szükséges bevezetnie mind a nagykereskedelmet, a kiskereskedelmet, illetve az gyógyszer általános forgalmi adóját illetően egyaránt. Továbbá a gyógyszeráraknak is van hasznossági függvénye, és ha nagyobb értékben emelik meg a betegre hárított költségek mértékét, akkor egy bizonyos pont után, a beteg inkább beletörődik a betegségébe, vagy alternatívákat keres, mint hogy megvegye a számára legmegfelelőbb, de jóval magasabb értékű gyógyszerkészítményt. Továbbá, problémát jelent az Európai Unió tagországok közötti egységes támogatási rendszer hiánya, ugyanis, ha egy beteg a számára szükséges, a Magyarországon felírt, támogatást élvező gyógyszert szeretné egy másik tagállamban kiváltani, a gyógyszert, ha más termékmegnevezésen is, de kiválthatja azt, azonban gyógyszerár támogatás nélkül. 43

4.1.2. A gyógyszeripar szabályozó Országos Gyógyszerészeti Intézet Magyarország gyógyszeripari engedélyező intézete, amely az Európai Unió által is elismert, az Országos Gyógyszerészeti Intézet, idén, 2011-ben került összevonásra másik négy intézettel, melyek az alábbiak44: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet – ESKI, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet – ETI, Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ – OSZMK, Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézetbe – EMKI. Főként pénzügyi okok miatt kerültek fuzionálásra, így mint Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézetként (GYEMSZI-OGYI) működik. Ennek következtében, az öt szervezet feladatait ugyanúgy ellátják, mint eddig, viszont az összevont szervezet központja magára vállalt minden kötelezettséget és nyilatkozattételt. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézete (GYEMSZI-OGYI) tehát főként a gyógyszerek engedélyezésével foglakozik, amely kötelezi a folyamatos jelentésre a Magyarországon forgalomban lévő gyógyszerek változásával, és biztonságosságával kapcsolatban, amelyeket az Intézet dolgozói egyenként kiértékelnek. Az értékelésnek és folyamatos nyilvántartásának természetesen ára van, azonban így biztosított a gyógyszer alkalmazhatósága. Törvényeket és rendeleteket ad ki, amely alapján meghatározza, hogy hogyan járjanak el egy-egy ügyben a forgalmazó cégek, mind a reklámozást, ismertetést, mind pedig az alapvető forgalmazást,

és

a

gyógyszer

feltüntetését

illetően.

Továbbá

foglalkoznak

a

gyógyszerhamisítás problémájával és ezt szabályozzák többek között a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület együttműködésével. Így szabályozni tudja a gyógyszerpiaci versenyt, és, mint azt már említettem a gyógyszer biztonságosságát a lakosság számára, amely szigorú, kivételezést nem ismerő szabályokat és eljárásmódokat a gyógyszergyártó és forgalmazó cégeknek be kell tartani, amely nagymértékben meghatározza az összes gyógyszergyártó és forgalmazó cég törzskönyvezését és minőségbiztosítását, melyek nélkül eladás, sem

44

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet: Főoldal

44

pedig bevétel nem lehetséges. Nem utolsó sorban pedig az egészségügyi és gazdasági mutatókra is jelentős hatással van. 4.2. Az egészségügyben tett változtatások a XXI. században, és annak következményei Magyarország egészségügyi helyzete, azon belül a gyógyszeripart érintő területek az elmúlt évtizedben jelentős változásokon mentek keresztül. Már az 1980 évek végétől is állandó változások történtek, főként pénzügyi okok miatt, amely az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) kifizetéseit és bevételezéseit terheli, főként a gyógyszerár támogatások mértékének tekintetében. A hangsúly azonban inkább az utóbbi 5-6 évben véghezvitt változtatásokon volt jelentős, melyekből szakdolgozatomban a legjelentősebb változásokat szeretném kiemelni. 4.2.1. Az elmúlt évek, 2006-tól 2011-ig, nagyobb törvényi módosításai Az utóbbi években az állami szféra az egészségügyi reformot látta megoldásnak az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz, a pénzügyi és az ország egészségügyi helyzetének stabilitásához, így az egészségügy átalakításánál legfontosabb területnek a gyógyszerészeti, gyógyszerforgalmazói piacot vélte, mivel felismerte, hogy a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök lényegesen fontos szerepet játszanak az egészségi állapot megőrzésében és a betegségek felismerésében. Továbbá, a világgazdasági nyitás óta, a változtatások egyik indoka a gyógyszerpiacon megjelenő és egyre növekvő verseny kialakulása, amelyre szigorúbb szabályokat kellett kiépíteni, figyelembe véve azt, hogy a gyógyszer veszélyesebb terméknek minősül, mint például egy kozmetikum. Ennek következtében, 2006. november 20-i ülésnapján az Országgyűlés a ma is alapvető törvényt fogadta el a gyógyszerforgalmazás területén, a 2006. évi XCVIII., a biztonságos és gazdaságos

gyógyszer-

és

gyógyászati

segédeszköz-ellátás,

gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényt,

45

valamint

a

amely a gyógyszerpiacon

kialakult versenyt szabályozza, ami az általános kereskedelmi szabályoktól eltérően, a legszigorúbb

feltételeket

tartalmazza,

az

alapvető

kis-

és

nagykereskedelmi

szabályozásoktól az ismertetés és reklámozási tevékenységeket is magába foglalva. Ezen

45

Egészségügyi közlöny (2006. december 27.) – LVI. Évfolyam 23 szám

45

törvénynek köszönhető, például a gyógyszerreklámokban szereplő információk. Azt, hogy a reklámban a hatóanyag, a forgalomba hozatali engedély jogosultja, és a tévénézők által is már jól ismert kísérőszöveg, vagyis „A kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, vagy gyógyszerészét!” elhangzása a reklámvégén, illetve annak a reklámfelületen legalább 10%-ban feltüntetendő szöveg, kötelező. Szabályozza a gyógyszerrendeléssel és a társadalombiztosítással járó gyógyszerekkel kapcsolatos teendőket, illetve a különböző gyógyszertárak alapvető működését.

2007-ben

az

akkori

kormányzat

alapjaiban

kezdte

az

egészségügyi

rendszert

megreformálni. Elsőként az egészségbiztosítási területet, melynek változtatásának indoka a lenti táblázatban is összefoglalt, előző évi hiány főösszege lehetett. Jelentős hangsúlyt fektettek az alapvető ellátásokra, a páciensek és a fogyasztók fogalmát összeolvasztották, ezáltal biztosítva, hogy bármiféle megbetegedés esetében a lakosság többször forduljon orvoshoz, hogy a súlyosabb betegségeket már ez elején kezelni tudják. Továbbá, hogy a beteg a gyógyszerek között szabadon választhasson fogyasztói ár szerint. Véleményem szerint ezzel azt is megpróbálták megelőzni, hogy az orvosi vagy a páciensi figyelmetlenség miatt, kevesebben kerüljenek rokkantnyugdíjas státuszba, amely az ország úgyszólván elöregedését növelné, a munkaképes lakosság számát csökkentené, ezáltal a megtermelt pénzösszegeket is csökkentve. A 2007-es év végén és a 2008-as években egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a minőségi és

biztonságos

gyógyszerek

forgalmazására,

rendelésének

ösztönzésére,

amely

tulajdonképpen a gyógyszerárak olyan ajánlott fogyasztói árait jelenti, amely a lakosság többsége számára elérhető. Ennek következtében a kormány életbe léptetett egy olyan szabályt, mely szerint az orvosnak kötelező az olcsóbb gyógyszert felírni a betegnek. Bár ez a rendelkezés ösztönzi ugyan a gyógyszerforgalmazókat, hogy alacsonyabb áron értékesítsék termékeiket, azonban, ha ez számukra nem megengedhető, egy multinacionális vállalat számára az országból való kivonulást is jelentheti abban az esetben, ha versenytársai által kínált árui jóval kedvezőbbek a sajátjánál. Egy új egészségpolitikai irányzatot indítványozva, már 2010-ben tárgyaltak az egészségügyi intézményrendszerek átalakításáról, melyet az 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet alapján főként pénzügyi okok miatt létre hoztak egy olyan több szervezetet is magába

foglaló

intézetet,

a

Gyógyszerészeti 46

és

Egészségügyi

Minőség-

és

Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI), amely egy új módszertani központot testesít meg, azáltal, hogy 5 intézményt is magába foglal. Összességében pénzügyileg látható a legjobban, hogy az egészségügyre fordított kiadások évről évre hogyan változtak. Egy-egy reform következtében hol kevesebb hot nagyobb mértékű többlettel végződött, esetleg hiánnyal, így nem véltetlen, hogy 2011-től számos változtatásra volt, illetve van szükség a stabilitás, esetleges hiány elkerülése érdekében, és azt, hogy ez, az év végén, milyen számokkal zárul és, hogy milyen hatással lesz majd a központi költségvetésre, csak az év végén becsülhető majd meg pontosabban.

2. táblázat: Egészségbiztosítási alap költségvetése (2006-2011)46 Bevételi Kiadási Többlet/hiány Év főösszeg főösszeg főösszeg (millió Ft) (millió Ft) (millió Ft) 1 204 507,2 1 579 869,8 - 375 272,6 2006. december 1 676 024,03 1 648 616,8 + 27 407,5 2007. december 1 437 936,6 1 435 981,6 + 1 955,0 2008. december 1 376 095,0 1 445 503,3 - 69 408,3 2009. december 1 370 936,7 1 459 613,9 - 88 677,2 2010. december 1 370 936,7 1 459 613,9 - 88 677,2 2011. január Az, hogy Magyarország egészségügyi finanszírozásai milyen irányban haladnak, főként az egészségbiztosítás alap bevételi és kiadási oldalának aránya mutatja. Amint az, az 5. ábrán is látható, az elmúlt három évben jelentős hiánnyal zárt a magyar egészségbiztosítási alap, amelynek fő indoka, hogy az állami egészségügyi kiadások, illetve gyógyszerár támogatások, jóval magasabbak voltak, mint a lakosságtól érkező egészségbiztosítási járulékok mértéke. Mindazonáltal, az utóbbi 5-6 évben, 2006-től 2011-ig, az egészségpolitika egy szigorú rendszer kialakítása felé tendál és az elkövetkezendő időkben is fog, az egyre növekvő hiány csökkentése érdekében, melynek végső célja a lakosság egészségügyi helyzetének biztosabb kordában tartása volt elsőként a gyógyszerek szabályozásán és az Egészségbiztosításra szánt pénzösszegek biztosításán keresztül. Ahogyan azt egy piackutató szervezet47 által, 2010 szeptemberében kiadott, a magyar egészségügyi

rendszer

átalakításáról

szóló

sajtóinformációja

is

kifejti,

az

egészséggazdaság, a globális trendkutatók szerint is, az, amely egyre inkább az átalakítás központjává válik. A gazdaságközpontú egészségpolitika megoldásaként jelenleg a 46 47

Egészségügyi Közlöny (2006-2011-es kiadványai) GFK – Hol tartunk most?, sajtóközlemény, 2010. szeptember 21.

47

Semmelweis terv szolgál, amelyet 2011. június 27. mindenki számára elérhetővé tették. Ez a szakmai koncepció többek között egy olyan teljes átalakítási program, amely mind a betegellátás, népegészségügy, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz politikát, illetve intézményi átszervezéseket és finanszírozásokat is magába foglal. 4.2.2. Jelenlegi trendek és azok következményei a magyar egészségügyben Ahogyan azt már korábban is hangsúlyoztam, a jelenlegi egészségpolitika középpontjában főként a gyógyszeripar és az egészségügyi ellátás területe áll. A gyógyszeriparon belül mind közvetett, mind pedig közvetlen módon, olykor szükséges a hazai állami szféra beavatkozása, amelyet többnyire az Európai Bizottság határozata alapján vontak intézkedés alá. A rendszerváltás óta, nem csak az egészségügyi ellátás finanszírozásának,

forrásteremtésének

meghatározásában

történtek

határozatbeli

átalakítások, de a gyógyszeripar területén is, amely főként a jelenlegi helyzetben érezhető, negatívan és pozitívan egyaránt. Ennek megfelelően az egészségügyben felmerülő múltbéli és jelenlegi problémák a távoljövő problémája is lehet, főként azért, mert a technológia fejlődése sokkal gyorsabb, mint a magyar gazdaság javulásának üteme, ahogy azt már említettem. A jelenlegi aktuális politikai kérdés tehát, az egészségügyi helyzettel kapcsolatos, amelyeket a következőkben szeretnék bemutatni, illetve elemezni. Az egészségügy állandó forrásteremtés problémáját megoldva a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága 2011 júniusában közzétett egy problémafeltáró, illetve annak megoldására javaslatokat tartalmazó vitairatot, a Semmelweis tervet, amely eddig talán a legátfogóbb egészségpolitikai prioritásokat foglalja magába. A tervezet kiadásának hátterében több tényező is áll, többek között azért, mert a közkiadások közül a legalacsonyabb szintet jelenti, nem utolsó sorban pedig, az Európai Bizottság nem csak Magyarországnak, de az összes tagország számára az egészségügy megfelelő átalakításának megoldását elsődlegesen javasolta. A tervezet szerint az egészségpolitikákat alapvetően a minőségnek és a költséghatékonyságnak kell, hogy meghatározza. Mindezek következtében, az egészségügyi módosítások több területet is átfogóan érintenek, melyet kétlépcsős, a 2010-es évben azonnali intézkedésekkel, 2011ben pedig fenntartható átszerveződésekkel kíván megtenni. A pénzügyi források kérdésében, amelyből egyben a 2011-es évre tervezett módosításokat is finanszírozni kívánja, részletes meghatározásra került. A magyar egységes társadalombiztosítási modellt 48

megtartva, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mint egyedüli forrásteremtő marad, melyet a központi költségvetés tervezett bevételeiből allokált források, illetve a fogyasztási és jövedéki adók emeléséből származó bevételek egészítenének ki. Mint azt már említettem, a módosítások számos területet érintenek. Elsősorban a magyar egészségügyben dolgozó szakellátók és orvosok finanszírozása merült fel, amely mindig is problémát jelentett. Azonban a tervezett források önmagában nem elegendőek ahhoz, hogy a szakellátók jövedelmének mértékbeli növelésével történjen a probléma megoldása, így, hogy a szakma emberi erőforrása ne csökkenjen, főként közvetett módon lenne pénzügyileg támogatva. Ennek következtében, a tervezet értelmében, könnyebb lenne

az

orvosi

életpályamodell,

praxisokhoz illetve

az

való

hozzájutás,

egészségügyi

kialakításra

szakmában

kerülne

dolgozóknak

háziorvosi a

kötelező

továbbképzésekből évente egy térítésmentesen történne. Továbbá a hiányszakmákba, mint az aneszteziológia, vagy házi gyermekorvosi ellátás, ösztöndíj programok kerülnének bevezetésre, amely biztosítaná, hogy az adott szakmában, a szakvizsga után, az ösztöndíjas el tudjon helyezkedni Magyarországon. A Semmelweis terv keretein belül átszervezésre kerültek az alapvető életmódbeli szabályozások, ennek következtében pedig bevezették a népegészségügyi adót, melyet az előző fejezetekben már említettem. Továbbá, mivel az egészségügyben egyre nagyobb az információáramlás, fejlesztésre kerül az ágazati informatika, amely magába foglalná az elektronikus jelentések, szerződések, illetve receptek virtuális kezelését egyaránt. A gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket illetően, a készítmények átsorolásra kerülnek a fekvőbeteg ellátás kategóriájába, a nem megfelelő helyszínen való alkalmazás és finanszírozás indokából. Továbbá a Semmelweis terv szerint, a gyógyszerár támogatásoknál a támogatásba való befogadási feltételek megszigorításra, illetve a támogatások során a generikus készítmények előtérbe kerülnek. 4.2.2.1. Az aktuális egészségügyi tervezet intézményi átszervezése Az egészségügyi rendszer teljesítményének javítása érdekében a Semmelweis terv keretein belül a hatósági, illetve az ellátó rendszerek is átszervezésre kerültek, amint azt már említettem. Ennek következtében alapították meg a betegút-szervezést támogató intézményrendszert, illetve a hatósági feladatokat koordináló Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), melyeket a következőekben szeretnék kifejteni. 49

Annak érdekében, hogy betegségtől és vagyontól függetlenül a lakosság minden egyede egyforma eséllyel juthasson hozzá az ellátásokhoz egy betegút-szervezést támogató intézményrendszert hoznak létre. Ezen intézményrendszer Térségi Egészségszervezési Központok megalapítását jelenti, amely mind az alap- mind pedig a szakellátást koordinálja, illetve amely hat szintre osztja az egészségügyi intézményeket. 1. Háziorvosi és házi-gyermekorvosi ellátás szint: alapellátó központokat, illetve magánpraxisokat tömörít egybe, amelyek a betegek által könnyen elérhetőek. 2. Kistérségi szint: kistérségi kórházakat, illetve járóbeteg központokat jelent, ahol a járóbeteg-, a sürgősségi-, illetve a rehabilitációs ellátásokra irányulna az egészségügyi szolgáltatás. 3. Városi szint: ezen intézményi szint a városi kórházakat és járóbeteg központokat foglalja magába, ahol olyan, például belgyógyászati, sebészeti ellátást kell biztosítaniuk, amely orvoslásánál a rehabilitáció egyidejűleg történik. 4. Megyei szint: megyei kórházak és szakrendelők tartoznak ezen szintbe, ahol a teljes ellátási szakmának elérhetőnek kell lennie, kivéve a súlyosabb, például koponya vagy gerincsérüléseket kezelő szakmáknak. 5. Térségi szint: a térségi szinteken az intézményekben a súlyosabb sérüléseket kezelő szakmák, illetve kiemelt szolgáltatásokat kell nyújtania. Továbbá ezen intézmények jelentik a továbbképzés központjait. 6. Országos szint: amely a szakmai központok és alközpontok szintje, ahol a ritkábban végzett ellátásokat nyújtó szakmák vannak jelen. A Térségi Egészségszervezési Központok felügyelete pedig a budapesti Állami Egészségszervezési Központ feladatai alá tartozik majd. Mindezen átalakításokat pedig, olyan módon kell majd létrehoznia az egyes térségeknek, hogy a megvalósítás költséghatékonyan történje és a munkaerő helyzete stabilizálódjon. A

költséghatékonyság

indokául

az

alapvető

gyógyszerkereskedelmet

és

engedélyezést szabályozó Országos Gyógyszerészti Intézetet, mint az már az előzőekben említettem, négy másik szervezettel került tömörítésre, amely gyógyszerészeti részlegeként jelenleg, mint Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézetként (GYEMSZI-OGYI) működik. Bár az intézeti 50

összevonás gondolata már 2010 negyedik negyedévében megfogalmazódott, de csak idén, 2011 szeptemberében került sor a tényleges életbe léptetésre. Azonban az átállás nem zökkenőmentes. A gyógyszerforgalmazó cégeknél ugyanis először problémát jelentett, hogy milyen bankszámlaszámra küldjék a gyógyszer változtatásának kiértékelésért fizetendő díjat. Továbbá maga a kiértékelés folyamata is most még lassabban működik, ami azét egy olyan cégnek, ahol egy termékénél éppen hiány van a piacon és egy 5 munkanap elbírálású folyamat végleges engedélyező határozatra, vagy egy 30 napos elbírálású formai hibás határozatra várnak, jelentős költségeket von maga után. Hiszen, a megrendelő gyógyszertáraknak nyilatkozatot kell adnia arról, hogy mikor várható az új beszállítás,

amely,

ha

késik,

a

Gazdasági

Verseny

Hivatal

büntetést

ró

a

gyógyszerforgalmazó cégre. Ezen intézmény-rendszerbeli átalakításnak előnye pontosan a hátránya lehet, vagyis hogy az öt intézet vagy megfelelően tud majd együttműködve hatékonyabban és gyorsabban működni, vagy az ellenkezője történik meg, amely a közeljövőben lesz majd csak értelmezhető. Mindezek mellett, az európai uniós, illetve a hazai egészségpolitikai prioritásokból kifolyólag, átalakításra kerül az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézményrendszere,

létrejön

az

Országos

Járványügyi

Központ,

az

Országos

Közegészségügyi Központ és az Országos Népegészségügyi Központ, melyeket már létező intézmények integrálásával kíván megtenni az állami szféra. Véleményem szerint azért fontos, hogy az új Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), minden egyes működési pontján alaposan átvizsgálják és, hogy megfelelő szakértelmű és számú állami alkalmazott működjön

együtt,

mert

így

a

világgazdasági

hatások

problémáját,

mint

a

gyógyszerhamisítás megelőzősét, vagy a járványok ellen szükséges oltóanyagok engedélyeztetését, gyorsabban és hatékonyabban sikerüljön megvalósítani. Ami a Térségi Egészségszervezési Központokat illeti, véleményem szerint hatékonyabb orvoslási folyamatot eredményezhet, azonban hátránya lehet az, hogy a bürokratikus szervezési folyamat megnövelheti a beteg kezelésének előtti időintervallumot.

51

4.2.2.2. Versenyszabályozás a gyógyszeriparban A másik felmerülő probléma a gyógyszer-kereskedelem, amely a szabályozások ellenére egyre inkább verseny jellegű, tehát a gyógyszerforgalmazó cégeknek fontosabb maga az értékesített gyógyszerekből származó bevételek nagysága, mint maga a gyógyszer, azaz betegségre való megoldás biztosítása. Egyre kevesebb olyan gyártóilletve forgalmazó cég van, amely olyan működési irányelvekkel működik, ahol fontos ugyan a minél nagyobb profit maximalizálása, de még mindig elsődlegesen tartja szem előtt a lakosság egészséghelyzetének javítását. Ebből kifolyólag jelenhettek meg gyógyszer illetve hatóanyag hamisító vállalatok, akik ellen a már előzőekben említett, Semmelweis terv védelmi rendszert kíván kiépíteni, azzal, hogy szigorúbb bevizsgálásokat intéz, és nagyobb büntetéseket ró ki. Az Európai Bizottság ennek érdekében, megállították a gyógyszerpiac liberalizációját, illetve közzé tette, hogy a tagországok átalakítsák a gyógyszertárak működését, többek között a gyógyszertárakban működő marketing tevékenységek szabályozását. Ezen területet érintő probléma továbbá, a gyógyszerismertetés, mint orvos megvesztegetése. Az ez ügyben tett intézkedések azonban nem számított jelleggel kerültek bevezetésre. Magyarországon többek között, az európai uniós elvárásoknak megfelelően, a gyógyszerforgalmazó

cégeknek

gyógyszereket

ismertető

személyenként,

vagyis

orvoslátogatónként egy éves fenntartási díjat kellett fizetniük, ami 5 millió forintot jelentett, azonban úgy tűnik ez sem volt elég, a „vad verseny” megfékezésében. Az idén, 2011 márciusában, ugyanis, napvilágra került az a hír, mely szerint egy vényköteles gyógyszereket forgalmazó cég jogszabálysértő promóciót alkalmazott, azon célból, hogy saját gyógyszereit írja fel az orvos a páciensnek. Egy harminctagú orvosokból álló csoportot küldtek Thaiföldre nyaralni a gyógyszerfelírásért cserébe, akik közül, egy medencei fürdőzés során, az egyikük rosszul lett és meghalt. A 42 éves háziorvos holttestét másnap találták meg a medencébe48. Ennek következménye, hogy az érintett céget 52 millió forintra büntették, majd pedig a törvényeket szigorították, hogy ez többször ne fordulhasson elő. Ugyanis ez nem csupán etikátlan magatartás a versenytársakkal szemben, de főként, ha társadalombiztosítást élvez a készítmény, akkor a profit növekedés mellett az

48

HVG - Mi számít az orvos megvesztegetésének?

52

egészségbiztosítási

kiadásait

is

növelheti,

illetve

megváltoztathatja

az

egész

gyógyszerpiacon működő versenypolitikákat. Nem utolsó sorban pedig, egy másik, európai uniós irányzatot is megszegnek a tiltott promóciós tevékenységgel, még pedig, hogy a betegnek joga van az orvostól a legalacsonyabb értékű gyógyszert kérnie. Az előnyöket élvező orvos, azonban nem adja tudtára a jobb ellenértékű terméket, így végül az orvos joga marad a gyógyszerek közvetett profitjának növelése. Bár számos internetes oldalon értesülhet a beteg a vényköteles gyógyszerek áráról, a lakosság egy bizonyos százaléka ismeretei hiányában nem teheti ezt meg, így teljes mértékben az orvos bizalmára kényszerül. Ezen intézkedésnek sajnos, inkább hátrányos következménye lett országos szinten, mint előnyös. Több gyógyszerforgalmazó cégtől küldtek el orvoslátogatói pozícióban alkalmazott dolgozókat, amely növelte a munkanélküliségi ráta romlását. Véleményem szerint ez az intézkedés kaput nyitott a feketén működő gyógyszerismertetésnek, hiszen ha szakmai tájékoztatót az orvosnak nem is hagy ott az orvoslátogató, de ahogy a közmondás is tartja, „a szó elszáll”, vagyis az orvoslátogató szóban tájékoztathatja az orvost az adott gyógyszerről. Azonban emellett ismernie kell az adott gyógyszercégnek, hogy ha ez kiderülne, súlyos büntetéseket vonhatnak, magára az orvoslátogatóra, a forgalmazó, de a gyártó cégre is egyaránt, legrosszabb esetben pedig az Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézet (GYEMSZIOGYI) felfüggesztheti a vállalat teljes működését, gyógyszereit visszahívattatja az adott céggel. 4.2.2.3. Kisebb gyógyszeripari intézkedések Általános probléma, amely nem csupán a XXI. század megoldási igényét szükségelteti, azon betegségek kezelése, amelyek ritkán fordulnak elő. Hiszen ezen betegségekről nem csak, hogy kevesebb számú információ van, de a megoldást jelentő gyógyszer innovatív felkutatásának, legyártásának és engedélyeztetésének sincs igénye, így a kínálat, az orphan készítmények, vagyis ritkán használt gyógyszerek, nagysága vagy nagyon alacsony számú vagy egyáltalán nem is létezik. Ezen problémára, az úgy nevezet indikáción túli gyógyszerrendelés, angol nevén off-label drug use, lehetősége adódott. Ez a jelenség viszonylag újdonságnak minősül nem csak magyar távlatokban, de európai szinten egyaránt. Maga az indikáción túli gyógyszerrendelés azt jelenti, hogy az adott gyógyszer 53

alkalmazási előírásától eltérő módon alkalmazzák, amelyre azonban nincsen egységes európai szabályozás. Ezen technikákat, főként onkológia területen, a daganatos betegek orvoslására alkalmazzák. Hazánkban már 2008. július 1-étől van erre szabályozás, amelyet egy adatbázisban tudnak után követni, még pedig a szakorvos bejelentései alapján. Ennek fontosságát az elmúlt pár évben lehet csak igazán felmérni, amelyet az alábbi ábra is mutat, vagyis hogy az adatbázis bevezetése után, milyen mértékben növekedett a benyújtott, indikáción túli rendelések száma. 3. táblázat: Az indikáción túli rendelések - Országos Gyógyszerészeti Intézet kutatása49 Év 2008 2009 2010

Benyújtott kérelmek száma 13 1196 1286

Napi átlag 0,16 3,28 3,66

Amint az ábrán is jól látható, a 2008-as évhez képest 2010-ben 1273-al növekedett a benyújtott indikáción túli gyógyszerrendelések száma, amely a napi átlagos számban mérve több mint hússzoros növekedést jelent. Véleményem szerint az indikáción túli rendelés sokkal hatékonyabban működne, hogy ha közérdekű adatokként kezelnék, hasonlóképpen, mint a gyógyszerár támogatásokat, vagyis hogy a beteg megismerheti, hogy milyen gyógyszer lenne számára alkalmas, illetve, hogy melyik orvosnál lehet ezt igényelni. Továbbá fontos lenne, hogy ez ügyben, teljes mértékben együtt működjön az Európai Unió, és lére hozzanak egy olyan egységeses szervezetet, ahol ezeket az indikáción túli gyógyszerrendeléseket, a hozzájegyzett hatásosságot, az előnyöket, és hátrányokat együtt kivizsgálják, így gyorsabb lenne a gyógyszerkínálat megalkotása ritkább betegségekre. Az egészségügy jelenleg is folyamatos változtatás alatt van. Ekképpen, amint azt már az előzőekben, kifejtettem, felmerült a magánpraxisok nagyobb volumenű állami támogatása, hogy a nagy problémát jelentő orvosi szakmát végzett lakosok magyarországi elvándorlását megfékezzék, illetve az orvosi elektronikus recept bevezetése, amelynél 49

Országos Gyógyszerészeti Intézet közleménye, 5. szám, 59. évfolyam, 2009. június

54

viszont több kérdés is maga után von, már úgy is, hogy még konkrét információ sem a megvalósításról, sem pedig az ehhez szükséges forrásról még nem került nyilvánosságra. 4.3. Kutatás és fejlesztés a magyar gyógyszeriparban Magyarországon a gyógyszeriparban jelenlévő kutatás és fejlesztés kiemelt fontosságú, amelyet egyrészről alátámasztja egy gazdasági hetilap 2010. októberi gazdasági cikke, amely alapján, a 140 milliárd forint értékű ipari kutatás és fejlesztés 40 százalékát a gyógyszeripari fejlesztések teszik ki.50 A magyar innovatív gyógyszerkutatás mindig is erősebb volt, illetve dinamikusabban fejlődő bármely, más fejlett országénál az Európai Unióban51, melynek elsődleges indoka, hogy Magyarország erős szakértelemmel rendelkezik a gyógyszeripari kutatás és fejlesztés területén. Ennek következtében Magyarországon, számos vállalat, kutatói intézet és egyetemi intézmény is végez fejlesztéseket, így az ipari fejlesztések közül a gyógyszeripar az, amely folyamatos növekvő tendenciát mutat. A hazai gyógyszerkutatást tovább erősítve és támogatva, 2010 januárjában a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közzétett egy akciótervet, melyben kifejtette, hogy elsődlegesen a biotechnológiára szeretné fektetni a hangsúlyt és pozitív eredményeket elérni. Mindezen innovatív gyógyszereket, azon célból szeretnék létrehozni, hogy olyan betegség kezelésére, amelyre amúgy már létezik gyógyszer, keressenek megoldást, amely a gyógyulási folyamatot gyorsabban, hatékonyabban orvosolja majd, illetve egy olyan betegségre, amelyre még nem létezik gyógyszer, vagy hatóanyag. A magyar gazdaság számára, nem csak azon szempontból jelentős, mert a gyógyszeripari beruházásokat kompenzálni képes, mivel egy jól végződött kutatás export cikké is válik egyben, hanem ugyanakkor nagymértékben, közvetett módon, hozzájárul az oktatáshoz illetve az egészségügyhöz, illetve a társadalombiztosításhoz. Ezen okok miatt is indokolt volt, hogy az elmúlt évben az állami szféra az összes befektetések 16%-át teszi ki, amely ez esetben 49 milliárd forintot jelentett.52

50

HVG – A k+f beruházások jelentős része a gyógyszeriparban valósul meg, MTI 2010. október 29. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Kommunikációs Főosztály: Gyógyszeripari és Biotechnológiai Akcióterv (2009–2013) 52 KSH – Gazdasági és Társadalom: A gyógyszerágazat főbb jellemzői, Budapest, 2011 51

55

Amint már azt említettem, ezen kutatásokból származó új gyógyszerek, vagy hatóanyagok, főként exportáruként jelentkeznek a külkereskedelmi mérlegben, mely az import nagyságától csak kis mértékben marad el, ami az alábbi táblázatban is jól látható. A nagyszámú export indoka, elsősorban az, hogy egy új gyógyszernek, vagy hatóanyagnak a piacon nincs versenytársa, így arra azonnal megnövekszik a kereslet, főként, ha egy olyan betegség kezelésére szolgáló gyógyszerről vagy hatóanyagról van szó, amelyre még eddig nem volt megfelelő készítmény. 10. ábra: A Központi Statisztikai Hivatal jelentése, 2010/11

Az export nagysága ugyanis, 2009. évi adatok alapján, 2275 millió euró, míg az import nagysága 2042 millió euró értékű gyógyszer volt, amely kereskedelem, főként az Európai Unió tagországaival jelentősebb. Ennek hatása az állami egészségügyből származó bevételekben mérhető fel, amely pozitív különbözet vélhetően a hazai lakosság egészségügyi állapotának növelésére kerül finanszírozásra, vagy pedig egy újabb kutatás és fejlesztés alapjait fogja képezni. Azonban a 2008-2009-es világgazdasági válság, amely még jelenleg is kibontakozóban van, a gyógyszeripar területét is érzékenyen érintette, melynek következtében csökkent a kutatás és fejlesztésre fordított finanszírozások, mind állami, mind pedig vállalati szinten, így az exporttermelés aránya is. Mindezek ellenére a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2011. évi tudományos, technológiai és ipari eredménytáblájának, Magyarországra vonatkozó összefoglalója alapján, a magyar tudományt és innovációt az ország erősségeként említi. Ennek következtében, nem csak az állami szféra, de a vállalati szféra is nagymértékű összegeket

56

fektetet be a gyógyszeripari kutatás és fejlesztésbe53. Azonban egy-egy kutatási költség jóval magasabb lehet, mint maga a beruházás mértéke, így egy-egy projektnél szükséges több szféra bevonása is, mint az állami, vállalati szféra, a különböző non-profit szervezetek, esetenként pedig külföldi befektetők. Ezen finanszírozások mértéke, viszont jelentős mértékben eltérhet egymástól. Általánosságban az állami, illetve a vállalati szférák azok, amelyeknek elsődleges szempont egy új gyógyszerkészítményén kifejlesztése. Amint az alábbi ábrán is jól látható, a 2008. évi Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, a kutatásban érdekelt vállaltok összesen beruházásainak mértéke 68 százalékos mértékű, amely 20.621.321.000 forintot jelentett, míg az állami szféra nem sokkal a vállalati finanszírozások felett, 26 százalékban, azaz 8.023.843.000 forintban járult hozzá a 2008. évi összes kutatás és fejlesztési projektekhez. Továbbá más non-profit, illetve külföldi források csekély mértékben vannak jelen a kutatási és fejlesztési projektekben. 4. táblázat: KSH: A kutatás, fejlesztés ráfordításai pénzügyi források szerint, 2008

Pénzügyi források Mindösszesen Pénzügyi források

Összes K+F beruházás (1000 Ft)

Gyógyszertudományra fordított összes K+F (1000 Ft)

Összes K+F költsége (1000 Ft)

Gyógyszertudományra fordított összes K+F költsége (1000 Ft)

30 464 300 Ft

254 686 Ft

230 595 716 Ft

2 786 578 Ft

20 621 321 Ft

103 038 Ft

108 061 329 Ft

618 645 Ft

8 023 843 Ft

108 449 Ft

98 048 811 Ft

802 041 Ft

248 348 Ft

383 Ft

1 352 034 Ft

18 073 Ft

1 570 788 Ft

42 816 Ft

23 133 543 Ft

1 347 819 Ft

Vállalkozások Állami költségvetés Non-profit forrás Külföldi forrás

Azonban a gyógyszertudományokra fordított beruházások esetében, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, az állami szféra nagyobb mértékben érdekelt a kutatási és fejlesztési projektekben, mint a vállalati szféra, illetve a külföldi források aránya is jóval magasabb az összes beruházások mértékében. Mindezek ellenére, ahogyan a táblázatban is látszik a projektekre fordított összegek költsége jóval magasabb, mint a beruházásoké, ezért fontos, 53

HVG: A k+f beruházások jelentős része a gyógyszeriparban valósul meg, MTI 2010. október 29.

57

hogy a projektből származó bevételek, a várakozásoknak megfeleljenek, ugyanis jelentős hatást gyakorol a gyógyszer-kereskedelemre. Mivel egy új gyógyszerre vagy hatóanyagra, ha hatásos és biztonságos, a kereslet megnövekszik, mint azt már említettem, és így a költségekre fordított nagymértékű összegek, ha hosszabb ideig is, de megtérülnek. Véleményem szerint, a kutatások és fejlesztések is indokul szolgáltak a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), mint a gyógyszeripari illetve egészségügyi működő szervezet létrehozására, hiszen az öt fuzionált intézmény közül számos foglalkozik kutatás és fejlesztési projektekkel, mint az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI), az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI), illetve az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI). Ennek következtében pedig, a bürokratikus folyamatának hosszúságát egy-egy kutatás és fejlesztési projektnél, a fúziónak köszönhetően, lényegesen lerövidülhet, mivel egy projektet ténylegesen egykét kezelnek majd. Mivel pedig Magyarország erősségei közé sorolható a gyógyszeripari kutatás és fejlesztés, így fontos ezen területet, nem csak a vállalati, de az állami szférából is támogatni.

58

Összegzés Szakdolgozatom konklúziójaként elmondható, hogy az egészségügyi rendszer részeit nem érdemes, illetve nem lehet külön vizsgálni, hiszen a gyógyszeripar újdonságai az innovációval, a kutatással és fejlesztéssel függ össze. A gyógyszerárak alakulása pedig közvetett módon, részben egy nemzet lakosságának egészségügyi állapotától függ, amely alakulásának a függvénye a nemzet gazdaságának mértéke és fejlődése, illetve az egészségügyben érintett világgazdasági hatások. Mindezek pedig a gyógyszerkereskedelem alakulásába mérhető le, amely ugyanolyan kölcsönhatásban van a többi tényezővel. Magyarországon számos, folyamatosan növekvő számú gyógyszerrel foglalkozó cég van, amely magába foglalja a gyógyszergyártó, forgalmazó cégeket, a patikákat, a patikán kívül is kapható nagy- és kiskereskedelmi, illetve a parallel importtal foglalkozó vállalatokat is, amelyek közül több külföldi tőkéjű vállalat működik, számos nemzetközi és hazai szabályzatnak kell megfelelnie, mikor egy gyógyszert engedélyeztetni vagy árat kialakítani akar. Mindemellett olyan világgazdasági hatások sújtják a nemzeteket, amelyek megoldását sokszor a prioritások sorrendjében az elsők közé kell helyezni, mindezekre pedig megoldásokat kell találnia az országoknak, amelyekhez megfelelő mennyiségű forrásteremtésre van szükség. Mindezekből következőleg tevődött fel számomra három kérdés megfogalmazása, amely céljából végeztem szakdolgozati kutatásaimat. Melyek a jelentősebb gyógyszeripari kereskedelmet torzító tényezők? A gyógyszeripari kereskedelmet torzító tényezők első sorban a világgazdasági hatások

megjelenését

és

következményeit

jelenti,

amelyek

komplexitásuknak

köszönhetően egyszerre lehetnek negatív, illetve pozitív hatásúak. Ugyanis a lakosság egészségügyi helyzetét veszélyezteti, amely azonban a gyógyszer-kereskedelem export illetve import oldali mozgásait megnöveli, az állami egészségügyi finanszírozásokra mindenképpen csökkentő hatással van. Ilyen, a XXI. században megjelent, jelentősebb világgazdasági hatás világjárványok megjelenése, a gyógyszerhamisítás, illetve a helytelenül alkalmazott gyógyszerek problémája.

59

A világgazdasági hatások, azon belül a gyógyszerhamisítás egyre nagyobb számban megjelenő jelensége miatt egy gyógyszer az előállítás országától függetlenül, nemzetközileg is felügyelve van, főként úgy, hogy Magyarország világgazdasági nyitása óta, számos gyógyszer hatóanyag külföldi gyártású. Ennek megfelelően alkalmazandó a legfőbb helyi gyártási gyakorlat (GMP – Good Manufacturing Procedure) irányelve. Nemzetközi szinten, főként a XXI. században, két, még kevésbé hatékonyan és gyorsan megoldható probléma sújtotta az országokat. A határokon átnyúló járványok, melynél a legnagyobb gondot az jelenti, hogy egy újabb járvány tünetei és a betegek egészségügyi romlásának lefolyásának ideje ismeretlen, így nem lehet tudni, hogy a lehetséges oltóanyag feltalálására, gyártására és engedélyeztetésére mennyi idő áll rendelkezésre, erre azonban folyamatosan a hazai és a nemzetközi intézmények prevenciós megoldásokat terveznek. Hasonló, megelőző intézkedésekkel tudják megoldani a gyógyszer, mint úgy nevezett „party drogként” való alkalmazásának problémáját. Mindazonáltal, ha egy helytelenül, nem megfelelően alkalmazott, vagy hamis gyógyszerkészítmény került kereskedelmiforgalomba, akkor pedig utólagos intézkedésekkel tudnak szabályozni állami szinten, mint például a gyógyszer piacról történő kivonással, vagy egy tiltólistára való felvezetésével.

Milyen

nemzetközi

gyógyszeripart

befolyásoló

trendek

vannak,

melyeknek

Magyarországnak is meg kell felelnie? A hazai törvényeket és rendeleteket illetően, a XXI. században előírt változtatások, amely egy részben az Európai Unió által előírt követelményeknek tesz eleget, főként az egészségesebb életmód, illetve a gyógyszerpiaci szabályozások felé tendálódik. Magyarország versenyképessége, munkanélküliségi rátája és egészségügyi finanszírozása indokolta, hogy olyan rendeleteket léptessenek életbe, amely közvetett módon befolyásolhatja az alapvető étkezési szokásokat. A költéshatékonyság szempontjából, olyan egészségügyi szervezeteket vontak össze, amelyeknek több feladatnál, amúgy is együtt kell működniük. Ennek következtében, bár ugyan még nem teljes a feladatok ellátási folyamata, megalapították a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI), mint a gyógyszeripar illetve az egészségügy működő szervezetét. Továbbá olyan, a gyógyszerárakat is érintő intézkedést vezet be a jövőben az állami szféra, amely azon lakosokat érinti, akiknek szenvedélybetegsége részben hozzájárul a gyógyszer indikációban előírt alkalmazásához. A Gazdasági Verseny 60

Hivatal által mindennapi foglalkoztatott probléma, a gyógyszer-kereskedelem területén is kibontakozásra került. A „vad versenyt” azonban a gyógyszeripar nem bírja el, ugyanis ezek esetében egy rossz, illetve hamis információközlés az adott készítményről, illetve a helytelen, orvosokat megvesztegető ismertetés, súlyos, egészségügyi következményeket vonhat maga után. Ezek megoldásaként került törvényi változtatásra a nem megfelelő ismertetés, amely a reklámszabályozás mellett, főként büntetésben lett meghatározva, amelynek előnyös, de hátrányos hatása egyaránt keletkezett. Mindezeknek megfelelően, véleményem szerint biztosan állatható, hogy a gyógyszeripar fontossága egyre jelentősebb mértékű az egészségügy területeivel való kölcsönhatása miatt, mely, ha megfelelően működik, a versenyképesség növelését eredményezheti, mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten. Azonban a globalizáció hatására számos nemzetközi probléma merült fel, melyeket orvosolni kell. A XXI. században, mind az európai uniós, mind pedig a magyarországi egészségpolitika a prevenció, a gyógyszeripar területén pedig a teljes mértékben garantálható hatásosság, minőség és biztonságosság irányába halad. Mind ezt pedig olyan módon, hogy a nemzetközi és hazai törekvések kivitelezése költséghatékonyan valósuljon meg. Mivel annak ellenére, hogy a gyógyszeriparon belül jóval magasabb ráfordításokkal, költségekkel és bevételekkel kell számolnia egy gyógyszergyártó vagy forgalmazó cégnek, az államilag ráfordított finanszírozási és forrásteremtési alapok mértékének is hasonló nagyságúnak kell lenniük. Mennyire elegendő Magyarországon a finanszírozás mértéke? Az egészségügyi finanszírozások mértéke mindig is központi kérdést volt, főként a XXI. században, amikor az évek során, nem hogy többlettel, de jelentős mértékű hiánnyal zárultak

az

egészségügyi

alapok

és

tárcák

az

évvégeken,

mint

például

az

egészségbiztosítási alap költségvetése. A magyar egészségügyi forrásokat legfőképpen a gyógyszeripar területe befolyásolja, amely azonban kétoldali. Ugyanis a vállalatok számára egy új gyógyszer bevezetésénél engedélyeztetési, értékelési, majd éves fenntartási díjat köteles fizetnie, ezek után viszont a gyógyszer, ha orvosi rendelvényhez kötött, állami támogatás alá vonható, amely végül a vállalat számára pozitív hatással, a gyógyszer forgalmazása

megnövekedésével

járhat

együtt.

Gyógyszertámogatáson

kívül,

a

finanszírozásnak, az alap- és szakellátásokra feltétlenül elegendőnek kell lennie, azonban ennek egy részét a magyar egészségügyi rendszerből kifolyólag, a lakosság járulékfizetése 61

alkotja. Ezeken felül pedig az államilag alkalmazott orvosok, szakemberek megfizetésére, új gépek beszerzésére, esetlegesen kisebb egészségügyi módosításokra szükséges forrást teremteni. Továbbá a kutatás és fejlesztés mértéke az, amely jelentősen meghatározó, amely negatív és pozitív hatással is lehet az egészségügy pénzügyi alakulására. A pénzügyi eredményt rontó tényezőket illetően, nem csupán Magyarország általános egészségügyi helyzete, illetve életmódbeli kultúrája van jelen, hanem a devizamozgások is, amely kiszámíthatatlanságából a leginkább képes befolyásolni, nem csak az egészségügy, de a teljes finanszírozás mértékét. Összességében, a pénzügyi források hiánya mellett, a legnagyobb probléma az egyre növekvő gyógyszerárak és sok esetnél hiába kerül rendelkezésre egy gyógyszerártámogatásának

mértékének

megváltoztatása.

Magyarország

ugyanis,

elöregedő

társadalomnak számít, mivel a nyugdíjasok száma folyamatos növekvő tendenciát mutat, közöttük pedig magas számú megbetegedett idős is van, akiknek esetenként több gyógyszert is kell egyszerre alkalmaznia, így egy kedvezőbb gyógyszerár támogatás nem feltétlenül fejti ki pozitív hatását a betegre, azonban egy gyógyszerár-emelés annál inkább. Továbbá a nyugdíjas társadalom növekedésének ütemét, az aktív keresők egészségügyi járulék-kifizetései nem képes követni, amelyből finanszírozási rés keletkezik. Az alapvető egészségügyi életmódot szabályozó törvényeket illetően, a problémát a jogszabályok közötti „kiskapu” jelenti. Ugyanis, sok esetben közvetett módon próbálja meg az állami szféra befolyásolni azt, azzal, hogy a gyártó vállalatokat szabályozza. Azonban a tényleges probléma az, hogy a gyártóvállalatok, inkább áthárítják a terhelést, mint hogy ténylegesen betartsák a szabályokat, így az ösztönzés lényege elmarad. Véleményem szerint a gyógyszerár támogatásokból, illetve a nyugdíjasok közötti gyógyszerek kezelésre szoruló lakosság nagyszámából származó problémát, elsődlegesen közvetett módon, a munkahelyek teremtésével, így az aktív keresők növelésével lehetne megoldani, viszont a munkahelyek biztosításának időszaka alatt nem változtatni a gyógyszerár támogatások mértékén. Az életmódbeli változtatásokat, pedig, támogatással lehetne ösztönözni, vagyis közvetett módon, azon egészséges ételek értéke támogatott lenne. Továbbá a sportkultúra növeléséhez, törvényjavaslatot lehetne tenni arra, hogy a vállaltoknál kötelezőérvényűen, a fizetés egy bizonyos százalékát sportutalványként fizetnék ki az alkalmazottaknak. Melyek következtében, hatékonyabban lehetne növelni a népegészségügy megfelelőségéből származó versenyképességet. 62

Mellékletek 1. számú melléklet A lakosság egészségügyi kiadásai a teljes egészségügyi kiadáshoz mérten (%) 69,0% 2001 70,2% 2002 72,8% 2003 72,4% 2004 72,3% 2005 72,5% 2006 70,3% 2007 71,0% 2008 69,7% 2009

A lakosság egészségügyi kiadásai a teljes egészégügyi kiadáshoz mérten (%) 74% 73% 72% 71% 70% 69% 68% 67% 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

OECD Health Data 2011 – Health Expenditure, Total expenditure on health, % gross domestic product

2. számú melléklet

Év

KSH - Népességmozgalom (1949-) Halálozás főbb okok szerint A népesség Élve száma, január 1., légző-rendszer keringési rendszer születés ezer fő betegségei betegségei

2001

10 200,0

97 597,0

4 334

67 423

2002

10 175,0

96 804,0

4 701

67 826

2003

10 142,0

94 647,0

5 439

69 050

2004

10 117,0

95 137,0

5 215

67 165

2005

10 098,0

97 496,0

6 502

70 938

2006

10 077,0

99 871,0

6 287

66 561

2007

10 066,0

97 613,0

6 771

66 547

2008

10 045,0

99 149,0

6 231

64 749

2009

10 031,0

96 442,0

6 466

64 921

2010

10 014,0

90 335,0

6 524

65 819

2011

9 986,0

…

…

…

Központi Statisztikai Hivatal – Népességmozgalmi adatok, 2001-től 2011-ig

63

3. számú melléklet A bruttó hazai termék (GDP) volumenének változása (2001–2010) Ország 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Magyarország 4,2 3,7 4,5 3,9 4,8 4 3,9 0,1 0,9 -6,8 1,3 Európai Unió–27 3,8 2 1,2 1,3 2,5 2 3,4 3,1 0,5 -4,3 1,9 Európai Unió–17 3,8 2 0,9 0,7 2,2 1,7 3,2 3 0,4 -4,2 1,8 Központi Statisztikai Hivatal - A bruttó hazai termék (GDP) volumenének változása (2001–2010) 4. számú melléklet Sorszám 1 2 3

Gyógyszer neve

Hatóanyag

Kiadhatóság

Engedélyezés dátuma

nicotine

Vény Nélkül

1989.12.06

nicotine

Vény Nélkül

1999.01.01

nicotine

Vény Nélkül

1999.01.01

NICORETTE CLASSIC gum 2 mg gyógyszeres rágógumi NICOTINELL FRESH MINT 2 mg gyógyszeres rágógumi NICOTINELL FRUIT 2 mg gyógyszeres rágógumi

4

NIQUITIN CQ 7 mg transzdermális tapasz

nicotine

Vény Nélkül

2001.09.25

5

NIQUITIN CQ 14 mg transzdermális tapasz

nicotine

Vény Nélkül

2001.09.25

6

NIQUITIN CQ 21 mg transzdermális tapasz

nicotine

Vény Nélkül

2001.09.25

7

NICOTINELL MINT 1 mg szopogató tabletta

nicotine

Vény Nélkül

2003.05.26

8

NIQUITIN 2 mg mentolos szopogató tabletta

nicotine

Vény Nélkül

2004.10.22

9

NIQUITIN 4 mg mentolos szopogató tabletta NIQUITIN CLEAR 7 mg transzdermális tapasz NIQUITIN CLEAR 14 mg transzdermális tapasz NIQUITIN CLEAR 21 mg transzdermális tapasz NICORETTE FRESHMINT GUM 2 mg gyógyszeres rágógumi NICORETTE FRESHMINT GUM 4 mg gyógyszeres rágógumi NICORETTE FRESHFRUIT GUM 2 mg gyógyszeres rágógumi NICORETTE FRESHFRUIT GUM 4 mg gyógyszeres rágógumi NIQUITIN MINITAB 1,5 mg préselt szopogató tabletta NIQUITIN MINITAB 4 mg préselt szopogató tabletta NICORETTE patch áttetsző 10 mg/16 óra transzdermális tapasz NICORETTE patch áttetsző 15 mg/16 óra transzdermális tapasz NICORETTE patch áttetsző 25 mg/16 óra transzdermális tapasz

nicotine

Vény Nélkül

2004.10.22

nicotine

Vény Nélkül

2005.03.08

nicotine

Vény Nélkül

2005.03.08

nicotine

Vény Nélkül

2005.03.08

nicotine

Vény Nélkül

2005.05.30

nicotine

Vény Nélkül

2005.05.30

nicotine

Vény Nélkül

2009.03.26

nicotine

Vény Nélkül

2009.03.26

nicotine

Vény Nélkül

2009.05.29

nicotine

Vény Nélkül

2009.05.29

nicotine

Vény Nélkül

2009.08.27

nicotine

Vény Nélkül

2009.08.27

nicotine

Vény Nélkül

2009.08.27

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Országos Gyógyszerészeti Intézet - Gyógyszeradatbázis

64

Század

XX. Század

XXI. Század

5. számú melléklet

A népesség alakulása I. – Természetes növekedés 2010-ben (1000 fő, EUROSTAT, 2011) 6. számú melléklet Az Európai Unió árkülönbözetei (20 prémium cigarettán alapszik) Középárfolyam forintban (1 HUF = £336,52) Ország angol font magyar forint Magyarorzság 2,40 807,65 Ausztria 3,81 1282,14 Horvátország N/A N/A Románia 2,69 905,24 Szerbia N/A N/A Szlovákia 2,74 922,06 Szlovénai 2,77 932,16 Ukrajna 0,90 302,87 Tobbaco Manufacturer’s Association – EU cigaretta prices

65

7. számú melléklet A nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya (1990-2008) (Az 1990-es adat százalékában)

Központi Statisztikai Hivatal: Monostori Judit – Nyugdíjrendszer, nyugdíjba vonulás, Demográfiai portré 2009

66

Irodalomjegyzék Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat: Az ÁNTSZ hatósági eljárásával kapcsolatos tájékoztatás http://www.antsz.hu/portal/portal/ugycsoportok_377.html?menuid=9f1881bb-0790-11dba85e-f557c150e496

Blaikie, Piers [et al.]: At risk. Natural Hazards, People's Vulnerability, and Disasters London, New York : Routledge, 1994. 284 p., ill., ISBN 0-415-08476-8 Egészségkalauz: Dr. Rácz József Ph.D. - Új partidrog, a "kati", 2010. szeptember 5. http://www.egeszsegkalauz.hu/szenvedelybetegsegek/uj-partidrog-a-kati-105321.html Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal: Kábítószerügyi főosztály, engedélyezés http://www.eekh.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=18&Itemid= 27 Egészségügyi Közlöny: LVI. Évfolyam 23. szám, 2006. december 27. Egészségügyi Közlöny: LVIII. Évfolyam 1. szám, 2008. január 18. Egészségügyi Közlöny: LVIII. Évfolyam 24. szám, 2008. december 31. Egészségügyi Közlöny: LIX. Évfolyam 1. szám, 2009. január 23. Egészségügyi Közlöny: LX. Évfolyam 1. szám, 2010. január 15. Egészségügyi Közlöny: LXI. Évfolyam 1. szám, 2011. január 21. Egészségügyi Minisztérium: Népegészségügyi program http://www.eum.hu/archivum

67

Egészségvédelmi Szűrőprogram: Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja http://www.egeszsegprogram.eu/index.php?page=8 Erdős Judit: A kiegészítő biztosítások helye, szerepe a magyar egészségügyben, Budapest, 2009 Európai Unió közegészségügyi portálja: Gyógyszerek és gyógykezelés http://ec.europa.eu/health-eu/care_for_me/medicines_and_treatment/index_hu.htm Európai Unió portálja: Az Európai Unió szakpolitikai területei - Közegészségügy http://europa.eu/pol/health/index_hu.htm

European Medicines Agency: about us http://www.ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=pages/about_us/general/general_content_00 0235.jsp&mid=

European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction http://www.emcdda.europa.eu/ Egészségügyi Minisztérium http://www.eum.hu/miniszterium/miniszterium Fogyasztók.hu - Tilos lesz aluljáróban italozni és buszmegállóban dohányozni, MTI, 2010. december 9. http://www.fogyasztok.hu/cikk/20101209/tilos-lesz-aluljaroban-italozni-esbuszmegalloban-dohanyozni

Food and Drug Administration: About FDA - History http://www.fda.gov/AboutFDA/WhatWeDo/History/default.htm

Food and Drug Administration: About FDA - This Week In FDA History - July 15, 1962 http://www.fda.gov/AboutFDA/WhatWeDo/History/ThisWeek/ucm117836.htm

68

GFK Hungária – Sajtóinformáció: Tavaszi Tilda - Magyar Egészségügyi rendszer átalakítása – Hol tartunk most?, 2009. Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet: Főoldal http://gyemszi.hu/index.php Hamisgyógyszer.hu: http://www.hamisgyogyszer.hu/index.php/2011/03/hatekonyabb-europai-osszefogas-agyogyszerhamisitas-ellen/ HVG: A k+f beruházások jelentős része a gyógyszeriparban valósul meg, MTI 2010. október 29. http://hvg.hu/gazdasag/20101029_kf_beruhazas_gyogyszeripar HVG: Egyre több a cukorbeteg gyerek, MTI, 2011. augusztus 25. http://hvg.hu/egeszseg/20110825_cukorbeteg_gyerekek HVG: Megkezdődtek az elbocsátások a chipsadó miatt, MTI/Népszabadság, 2011.10.31. http://hvg.hu/gazdasag/20111031_chipsado_elbocsatasok HVG: Mérföldkő, vagy túlzás a dohányzást korlátozó törvény?, MTI, 2011. április 26. http://hvg.hu/egeszseg/20110426_velemenyek_dohanyzast_tilto_rendelet HVG: Mi számít az orvos megvesztegetésének?. 2011. szeptember 30. http://hvg.hu/egeszseg/20110930_orvosutaztatasok_gyogyszerpromocio HVG: Vírus mutációk? Halasztják az oltóanyag előállítását, Molnár Anikó (2009/21. szám) http://hvg.hu/velemeny/20090519_virus_jarvany.aspx Központi Statisztikai Hivatal: Gazdaság és Társadalom, Budapest, 2011

69

Központi Statisztikai Hivatal: Monostori Judit – Nyugdíjrendszer, nyugdíjba vonulás, Demográfiai portré 2009 http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/DemPort/08monostori_nyugdij.pdf Központi Statisztikai Hivatal: Népességmozgalmi adatok, 2001-től 2011-ig www.ksh.hu Központi Statisztikai Hivatal: Rendszeresen dohányzók aránya, 2009 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mosz/mosz09.pdf Külügyminisztérium: Konzuli ügyek http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Konzuli_informaciok/Konzuli_ugyek.htm Medical online: Magyarország a Gyógyszeripar VIP-ügyfele, 2010. július 3. http://www.medicalonline.hu/eu_politika/cikk/magyarorszag_a_gyogyszeripar_vip_ugyfel e Medical online: Magyarországon eddig busásan megérte gyógyszert gyártani, 2011. június http://www.medicalonline.hu/eu_politika/cikk/magyarorszagon_eddig_busasan_megerte_g yogyszert_gyartani_es_forgalmazni Medical online: Dr. Kazai Anita - Illegális drog vagy legális gyógyszer, 2010. július 11. http://www.medicalonline.hu/drog/cikk/illegalis_drog_vagy_legalis_gyogyszer_ Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Kommunikációs Főosztály: Gyógyszeripari és Biotechnológiai Akcióterv (2009–2013) http://www.festo.com/rep/hu_hu/assets/pdf/festo_kekvilag_201001_final.pdf

OECD: Science, Technoligy and Industry Scoreboard 2011, OECD 2011 OECD: Health Data 2011 – Health Expenditure http://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=SHA

70

Origo: A sertésinfluenza súlyos csapása a világgazdaságra, MTI, 2009 http://www.origo.hu/uzletinegyed/vilaggazdasag/20090427-sertesinfluenza-jarvany-hatasvilaggazdasag-mexiko-azsia-veszit-gyogyszeripar-nyer.html Országos Egészségbiztosítási Pénztár: Gyógyszerellátás http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=34,1&_dad=portal&_schema=PORTAL Országos Gyógyszerészeti Intézet: Engedélyezési eljárás http://www.ogyi.hu/enged%C3%A9lyezesi_eljaras/ Országos Gyógyszerészeti Intézet: Gyógyszerhamisítás http://www.ogyi.hu/gyogyszerhamisitas/ Országos Gyógyszerészeti Intézet: Jogszabályok, irányelvek http://www.ogyi.hu/magyar_jogszabalyok/ Országos Gyógyszerészeti Intézet: Gyógyszereink – Az Országos Gyógyszerészeti Intézet kiadványa, 59. évfolyam, 2009 június Pataki Renáta: A magyar és az olasz egészségügyi rendszer összehasonlítása: hatékonyságvizsgálat, Budapest, 2008 Tobacco Manufacturer’s Assosiation: EU cigarette prices, EU Comm. and TMA, 2011 http://www.the-tma.org.uk/tma-publications-research/facts-figures/eu-cigarette-prices/ Veres József (szerk.): A gazdaságpolitika nagy elosztórendszerei, Budapest, Typotex, 2009 Világgazdaság: Gyükeri Mercédesz - Mi jellemzi a magyar gyógyszeripart, 2010 http://www.vg.hu/vallalatok/egeszsegugy/ez-jellemzi-a-magyar-gyogyszeripart-324876 Weborvos.hu: Ahol a patikai gyógyszerek nyolc százaléka hamis http://www.weborvos.hu/gyogyszerpiac/ahol_patikai_gyogyszerek_nyolc/132343/ 71

World Health Organization: Country Cooperation Strategy http://www.who.hu/index.php?name=hirek WHO Magyarországi Iroda: Sajtóközlemény http://www.who.int/countryfocus/cooperation_strategy/ccsbrief_hun_en.pdf

World Health Organization: History of WHO http://www.who.int/about/history/en/index.html

World Health Organization: Risk factors http://www.who.int/countries/hun/en/

72