Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben. Szerkesztette: Kiszl Péter

Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben

Szerkesztette: Kiszl Péter

Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben

Szerkesztette:

Kiszl Péter

Líceum Kiadó Eger, 2013

Lektorálta:

Iván Géza ny. tudományos főmunkatárs, ELTE BTK

ISBN 978-963-9894-98-3

A kiadásért felelős az Eszterházy Károly Főiskola rektora Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában Igazgató: Kis-Tóth Lajos Felelős szerkesztő: Zimányi Árpád Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Borítóterv: Vincze Bálint Borítófotó: http://www.flickr.com/photos/61392879@N00/97703338 Megjelent: 2013. január Készítette: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdája Felelős vezető: Kérészy László

Voit Krisztina emlékének

Tartalom Kiszl Péter: Hallgatót tolláról… ............................................9 I. Kommunikáció ..............................................................13 Ungi Zsuzsanna – Zahari István: Nézzünk tükörbe! Könyvtárak az országos sajtóban ................ 15 Erdélyi Ildikó: Országos könyvtári rendezvények az elmúlt öt év tükrében. Rendezvények olvasóknak, használóknak, érdeklődőknek ........ 35 Bilicsi Erika: Hazai szakmai programok a könyvtáros közösség számára ..... 51 Nagy Zsoltné: A szakmai információáramlás fejlődése. A KATALIST levelezőlistára írt üzenetek áttekintő elemzése ....... 65 II. Képzés .........................................................................87 Goda Beatrix: A felsőfokú információs szakemberképzés helyzete Ausztriában, Németországban és Svájcban ............................ 89 Nagy Ildikó: Az információs szakemberképzés sajátosságai amerikai, brit, cseh és norvég egyetemeken ........................................ 103 Csónaki Boglárka: A magyarországi informatikus könyvtáros BA tantervek összehasonlító vizsgálata .................................................... 117 Fecz Ágnes: A magyarországi informatikus könyvtáros MA képzések összehasonlító vizsgálata .................................................... 135 7

Varga Mária: Mennyire futja? Frissdiplomás (informatikus) könyvtárosok a munkaerőpiacon ............................................................. 153 III. Pályázatok ................................................................183 Koletár Katalin: Könyvtári pályázati körkép – kiírások, nyertesek, eredmények ....................................................................... 185 Csoma-Simon Mária: NKA pályázatok górcső alatt: népszerű forrásszerzés könyvtáraknak ................................................................... 221 IV. Ráadás......................................................................235 Csajbók Edit: Könyvtárépítészeti trendek a világban .................................. 237 Simon Eszter – Kamocsa Gábor: Mit kíván a hallgató? Elvárások a korszerű könyvtárral szemben ............................ 263 Bencze Eszter: Mit csinálnék másként, ha főnök lennék?............................... 291 Takács Dániel: Külföldi könyvtári marketing – képekben ............................... 297

8

HALLGATÓT TOLLÁRÓL… Rendhagyó kötetet tart kezében a tisztelt olvasó, hiszen gyűjteményünk minden egyes tanulmányát az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének informatikus könyvtáros mesterszakos hallgatói készítették szemináriumi munkájuk keretében. Diákjaim a hazai és nemzetközi könyvtárügy trendjeinek elemzéséből nyújtanak át egy színes csokrot (nem csak) a szakma számára. Hol és merre tartunk? Ez a kérdés áll írásaik középpontjában, rohamtempóban változó társadalmi-gazdasági-technológiaipolitikai környezeti tényezők között, amelyek természetszerűen kihatnak a könyvtári rendszer működésére, fejlődésére, alapjaiban meghatározva a lehetőségeket és a kihívásokat. Tanulmánykötetünk négy fő fejezetben – adatokkal, tényekkel gazdagon alátámasztva, azokat grafikusan ábrázolva, továbbá a mondanivalót illusztrációkkal kísérve – tárja fel a könyvtári szféra aktualitásait. Napjainkban minden tevékenység megköveteli a kommunikációs eszközök észszerű és kívánatos mértékű használatát. Ez alól mi sem vagyunk kivételek, így a bibliotékák sajtóban való megjelenésének, a könyvtárak által – a nagyközönségnek és a könyvtárosoknak – szervezett rendezvényeknek, de a KATALIST levelezőlistára írt üzeneteknek áttekintése is okulásként szolgálhat mindannyiunk számára. Az élethosszig tartó tanulás olyan parancsa korunknak, melytől egyetlen szakember sem szabadulhat: képzéssel foglalkozó dolgozataink reflektorfényében a külföldi és hazai felsőoktatási intézmények tanterveinek összehasonlító vizsgálatai állnak, különös tekintettel a háromciklusú (BA, MA, PhD) programok tapasztalataira, de sarkalatos momentumként ugyanakkor kitérünk a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeinek mérlegelésére is. Pénz, pénz, pénz – a csökkenő költségvetési támogatással szemben összes gyűjteményünk napi problémája egyre több és szerteágazóbb multifunkciós szolgáltatás biztosítása. Kézenfekvő tehát a pályázati kiírások és a nyertes indulók aprólékos – témakör, földrajzi elhelyezkedés stb. szerinti – áttekintése. Aki pedig eddig eljut, megérdemli a ráadást: könyvtárépítészet, hallgatói elvárások, főnöki viselkedés és nemzetközi (elsősorban amerikai) könyvtári marketing képekben. 9

Kötetünk célja, hogy pillanatképet fessen: hogyan látják a hallgatók a mai könyvtárosság problémáit. Az oktató-szerkesztő pedig fiatal kutatók elindulását szerette volna támogatni, első „komolyabb” írásaik megjelentetésével. Tapasztalják meg a tudományos munka magával ragadó ízét, minden kínját, keservét s természetesen örömét, sikerélményét; mutassák meg, a tömegoktatás keretei között is léteznek önállóan megfogalmazott gondolatok, eredetiséget tükröző, korszerű kutatói vállalások, virágozhat az egyetemi tehetséggondozás. Nem utolsósorban pedig: felgyorsult, információval túlterhelt és elbulvárosodott világunkban hirdessük a lényeglátás, az elmélyült, kritikus gondolkodás, az ok-okozati összefüggések feltárásának, a fegyelmezett munkavégzésnek a fontosságát. A tanulmányok olvasásakor tapasztalható „hibákért” már ehelyütt is elnézést kérünk. Érdeklődéssel fogadunk minden észrevételt, segítő véleményt, mely előreviheti a hallgatók további kutatómunkáját. Itt kell megjegyezni: a dolgozatok többsége a 2009/2010-es tanévben született, és az egyre szorító pénzügyi akadályok miatt jelentősen húzódott a megjelenés. Mindenezek ellenére azonban bízom abban, hogy a tudományterület főbb kurrens irányzatainak szemléltetésére is alkalmas lesz az összeállítás, és kiállja az idő próbáját. Gyűjteményünk nem jöhetett volna létre barátaim és kollégáim nélkül. Köszönettel tartozom: dr. Iván Gézának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (ELTE BTK) nyugalmazott könyvtárigazgatójának és tudományos főmunkatársának a kimagaslóan lelkiismeretes lektorálásért, a rendszeres szerzői és szerkesztői konzultációkért; dr. Kis-Tóth Lajosnak, az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) általános és fejlesztési rektorhelyettesének, a Médiainformatika Intézet vezetőjének, a Líceum Kiadó igazgatójának kötetünk megjelentetésének biztosításáért és a két könyvtárosképző intézmény közötti – több sikeres projektben is testet öltő – kiváló együttműködésért; Nagy Sándorné, Maminak a tördelésért, és azért, hogy türelmesen viselte a sorozatos korrektúrafordulókat; Kormos Ágnesnek, az EKF Líceum Kiadó referensének az adminisztráció gördülékenységéért; Vincze Bálint grafikusnak a borító tervezéséért; Juhász Éva doktorandusznak (ELTE BTK) az angol rezümék nyelvi lektorálásáért; dr. Patkósné Tóth Zsuzsa könyvtárosnak és Uri-Kovács József demonstrátornak (ELTE BTK) az olvasószerkesztésért; és persze a szerzőknek, volt diákjaimnak a közös munkáért. 10

Összeállításunkat dr. Voit Krisztina, az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszéke nyugalmazott vezetőjének, a könyvtártudomány doktori (PhD) program alapítója emlékének ajánljuk, aki a magyar könyvtárosképzés évtizedeken át meghatározó, közismert és szeretett alakja, pótolhatatlan tudós, tanár és kolléga volt, és aki mindvégig töretlen szakmai elhivatottsággal, példamutatással, segítő odaadással és nem utolsósorban felejthetetlen életkedvvel állt a katedrán. Fogadják jó szívvel és biztató reményekkel az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete végzett hallgatóinak első tudományos szárnypróbálgatásait! Budapest, 2012 decemberében

Dr. habil. Kiszl Péter

11

I. KOMMUNIKÁCIÓ

Ungi Zsuzsanna – Zahari István NÉZZÜNK TÜKÖRBE! KÖNYVTÁRAK AZ ORSZÁGOS SAJTÓBAN A tanulmány célja annak bemutatása, hogyan jelennek meg a könyvtárak a médiában, milyen kép alakulhat ki a közemberben, ha csak az országos napilapok, híradók és online híroldalak alapján tájékozódik. A mai sajtó szinte kivétel nélkül a bulvárhírekre, illetve a közönséget minél jobban megdöbbentő híradásokra fókuszál, így kutatásunkkal arra is választ kerestünk, vajon ez a hozzáállás mennyiben befolyásolja a könyvtárakról készült riportokat, írásokat.

Bevezetés Az elemzést a Népszava,1 a Magyar Nemzet2 és a Népszabadság3 cikkeit, az elektronikus sajtó képviselőiként az Index4 és az Origo5 híreit, valamint öt országos népszerűségű televíziós csatorna: az M1, M2, Duna Tv, TV2 és az RTL Klub híradóit vizsgálva végeztük öt évre visszamenőleg, ezenkívül kísérletet tettünk a Magyar Rádió6 műsorainak áttekintésére is. Mivel a napilapok a cikkeiket archiválják a saját weboldalaikon, tulajdonképpen az egész kutatás az interneten zajlott. Azonban a keresés mindhárom napilapnál nehézkes volt, nem lehetett sem logikai operátorokat használni, sem részletesebb szűkítést alkalmazni. Ezért már az is

1

http://www.nepszava.hu (2009. október 30.)

2

http://www.mno.hu (2009. október 30.)

3

http://www.nol.hu (2009. október 30.)

4

http://www.index.hu (2009. október 30.)

5

http://www.origo.hu (2009. október 30.)

6

http://www.mti.hu (2009. október 30.) 15

előnynek számított, hogy lehetőségünk volt behatárolni az évet. Csak a Magyar Nemzet tette lehetővé egy +/- jel alkalmazásával a több szóval történő keresést, így sajnos csak a találatok ötöd-hatodrésze releváns. Emellett hátrány volt az is, hogy a Népszava cikkei csak 2006 novemberétől érhetőek el az archívumban.7 Azonban a másik két napilap cikkeiben volt annyi releváns találat, amivel megfelelő mennyiségű reprezentatív adatot tudtunk gyűjteni a trendek évenkénti feltérképezéséhez. A keresés célirányosan folyt, a lehető legtöbb és legrelevánsabb találatot hozó kulcsszavakkal: könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK), Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). Ehhez először felmértük a Magyar Nemzet 2005-ös évét a „könyvtár”-ra keresve, így ki tudtuk gyűjteni a leggyakrabban előforduló kifejezéseket, valamint fel lehetett állítani a többi évben is használt szempontokat.8 A következők szerint csoportosítottuk végül a könyvtárakkal kapcsolatos cikkeket, híreket: − − − − − −

politika/finanszírozás, minőségmenedzsment, kultúra, kiállítás, bulvár, digitalizálás;

továbbá az egyéb aktualitások: − − − − −

Sárospatak, „Pokol-ügy”, Pécs mint Európa leendő Kulturális Fővárosa (EKF), Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), Europeana.

Minden évben volt ugyanis néhány kiemelt jelentőségű esemény, amely nagy port kavart, nagy hírértékű volt, például 2005-ben és 2006-ban a

7

http://www.nepszava.hu/misc/search.php?lstresults=1&q=k%F6nyvt%E1r&search_from= 2005-01-01&search_to=2009-10-20&in_articles_title=1&in_articles_text=1&articles _authors_name=&articles_authors_id=&labels= (2009. október 26.)

8

http://www.mno.hu/portal/keres?type_newspaper=1&str_detailsearchtext=könyvtár& search_type=1&str_yearfrom=2005&str_mounthfrom=01&str_dayfrom=01&str_yearto=200 9&str_mounthto=10&str_dayto=21&id_user=0&btn_search_0=mehet (2009. október 27.)

16

sárospataki könyvtár meglelt állománydarabja Oroszországban. Ezeket a szempontokat az időszerű mikro- és makrokörnyezeti tényezőket, valamint a politikai, gazdasági helyzetet is felmérve alakítottuk ki. A nyomtatott sajtóban és a tv-híradókban többnyire csak magyar könyvtárakról esett szó, a külföldiekéről inkább csak egy-egy bulvárhír erejéig. A tv-híradókat azért választottuk ki a többi műsorközvetítésből, mert ezekben foglalkoznak legtöbbet a könyvtárakkal, egyébként alig-alig beszélnek róluk még a kulturális közvetítésekben is. Az OSZK Történeti Interjúk Tárában9 megtalálható 2001-től az M1, M2, Duna Tv, TV2 és az RTL Klub híradóarchívuma, amely ingyenes, szabadon kereshető adatbázis, keresőmotorja jó, a tartalmat fésüli át. A napilapokat és a híradókat is évenkénti bontásban elemeztük, így sikerült azt is felmérni, hogy melyik évben milyen témakör volt a jellemzőbb. Az áttekinthetőséghez diagramokat is készítettünk, amelyeken nyomon követhetjük a híradások változó trendjeit. Az internetes hírportálok közül bátran nevezhetjük az alábbiakat a legközismertebbeknek vagy legnagyobbaknak: Origo, Index, Magyar Távirati Iroda (MTI). Az Origo és az Index oldalain a kulcsszavas keresés nagyszámú és használható találati halmazt eredményez. Egyéb keresési mód, a weblapok funkciójából adódóan – amely naprakész információk szolgáltatása, nem pedig azok archiválása – nem hoz érdemleges eredményt. Ez annak köszönhető, hogy az egyes cikkek vagy nincsenek indexelve, vagy a kulcsszavak közt nem szerepel az általunk keresett. A találati halmazba került cikkek többsége teljes szöveggel megtalálható, de találkozhatunk olyan hivatkozásokkal, amelyek üres oldalakra mutatnak. Ezeket a cikkeket törölték különböző, de leginkább technikai okok miatt. Az MTI10 kereshetősége teljesen megegyezik az előző két portáléval, de sajnálatos módon a cikkek tartalma csak a regisztrált tagok számára olvashatóak. Mivel ebben az esetben a vizsgálat/keresés eredménye a legkevésbé sem nevezhető hitelesnek, így az MTI-vel a továbbiakban nem is foglalkozunk.

9 10

http://www.tit.oszk.hu (2009. október 30.) http://www.mti.hu (2009. október 30.) 17

Napilapok, híradók Az élen Sárospatak A 2005-ös év legfelkapottabb híre a sárospataki kötetek visszaszerzésének problémája volt, és az ún. „Pokol-ügy” az OSZK öt tonna aprónyomtatványának megsemmisítésével, majd rejtélyes előkerülésével.11 Ahogy az 1. ábra mutatja, a sorban a politika/finanszírozás témaköre következik, a teljesség igénye nélkül: új könyvtárépület, költségvetés és problémás finanszírozás, az Államkincstár iratmegsemmisítési terve, majd a MEK és a digitalizálás. Ugyanis ekkor változott a szerzői jogi törvény, mely szerint a szerző halála után 71 évig kell fizetni az örökösöknek jogdíjat, emiatt néhány szerző műveit törölni kellett a MEK adatbázisból (például József Attiláét).

1. ábra 2005-ben a napilapokban megjelent hírek, főbb témák szerint csoportosítva

Ezután sokat írtak az Europeana digitális könyvtár létrejöttéről, a Nagy Könyvről, a Bibliotheca Corviniana UNESCO világemlékezet-listájára kerü-

11

Kivizsgálják a Széchényi könyvtári kiadványégetést http://www.mno.hu/portal/295095?searchtext=oszk (2009. október 27.)

18

léséről, valamint a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) beüzemeléséről. Volt néhány kulturális témájú cikk is (többek között az OSZK 20 éve a Várban, az Év Könyvtára, a FSZEK 100 éves évfordulója alkalmából készült ismertetés), a bulvár viszont még kevés (például csőtörés az OSZKban).

2. ábra 2005-ben a TV-híradókban elhangzott hírek, főbb témák szerint csoportosítva

A 2. ábrán láthatjuk, hogy a TV-híradókban a főbb témák voltak: Sárospatak,12 bulvár, kiállítás, politika/finanszírozás és a kultúra, illetve szó esett még a Nagy Könyvről, a Bibliotheca Corviniana-ról, a MEK-ről és a digitalizálásról, valamint a „Fogadj örökbe egy könyvet!” kezdeményezésről. A bulvár a híradókban a második helyen állt, több érdekes cikkel: könyvrongálások a Szegedi Egyetemi Könyvtárban, biztonsági őr késelése a FSZEK-ben, náci indulókat tartalmazó CD-k forgalmazása a Könyvtárel-

12

Keresztes Lajos: Mégsem adják vissza az oroszok a sárospataki könyveket? http://www.mno.hu/portal/282323?searchtext=sárospatak (2009. október 27.) 19

látó (KELLÓ) keretein belül. A szenzációhajhász megfogalmazás miatt a híradóknál a bulvár témába került a „Pokol-ügy” is. Ezenkívül írtak a FSZEK 100 éves évfordulója alkalmából rendezett kiállításról és a Leonardo Da Vinci-kiállításról. A találatokban több kulturális hír is előfordult: a Történelmi Levéltár átalakítása, „Olvasson és szavazzon!” Nagy-Britanniában, Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) könyvtári dísztermének átadása, a Kárpát-medencei Könyvtárosok Konferenciája. Megjelenik a kultúra 2006-ban még mindig sok cikk témája volt a sárospataki könyvtár, ugyanis végre megérkeztek a könyvek, és elvégezhették az állapotfelmérésüket. Sokat írtak továbbá olyan kulturális eseményekről, mint a Könyvhét, a Nagy Könyv és a Könyvtárak összefogása a társadalomért. Ezután a politika/finanszírozás témájú cikkek száma volt magas, amely főként az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a kulturális intézmények átszervezésének köszönhető. Ezenkívül új könyvtárépület felépítéséről, költségvetésről és finanszírozási problémákról esett szó több helyen (például OSZK). Néhány kiállításról is hírt adtak, ekkoriban volt az OSZK arisztokrata könyvgyűjteményeinek és az ELTE kódexgyűjteményének a kiállítása. Ebben az évben nyerte el Pécs pályázat útján az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címet, amellyel kapcsolatban nagyon sok cikk készült, s több tervezetet tettek közzé az építendő Tudásközpontról. Az Europeana terve, illetve a digitalizálás kevésbé volt jellemző: a MEK-be új művek kerültek és a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) köszönhetően digitálisan elérhető Kőrösi Csoma Sándor könyvtára. A bulvár aránya sem túl nagy, mindössze öt százalék: az OSZK, szegedi és Somogy megyei könyvtárak elázása, továbbá a „börtönben népszerű a könyvtár.”13 A híradókban hasonlóképpen szintén Sárospatakról, bulvár jellegű témákról, digitalizálásról, kulturális eseményekről (szótárcsere-akció a FSZEK-ben), kiállításokról, politikáról/finanszírozásról és Pécsről esett szó. A bulvár itt is a második helyen állt, a hírek húsz százaléka foglalkozott ezzel: több nagy eső-

13

Varsányi Gyula: Börtönben a könyvtár népszerű http://nol.hu/archivum/archiv-391738 (2009. október 28.)

20

zés és árvizek miatt az OSZK, az esztergomi, a szegedi és a Somogy megyei könyvtárak elázásával. Emelkedőben a bulvár 2007-ben a napilapoknál kedvező változás állt be (3. ábra), mivel sokat írtak kulturális eseményekről és kiállításokról. Előbbire példák: Veszprém megyétől 76 muzeális könyvet kaptak vissza a szerzetesrendek; a „Megbocsátás hete”; cikk Szabó Ervinről, születésének 130 éves évfordulója alkalmából; az OSZK elkészítette az 1956-os forradalom adattárát; levéltári anyagok elhelyezésének kritikája; az Év Könyvtára (Berzsenyi Dániel Főiskola); a Vatikáni Könyvtár három évre bezár felújítás miatt. Elemezték az olvasási szokásokat: több olvasó a könyvtárakban, mivel kevés az emberek pénze. Szó esett a könyvtáros képzésről a felsőoktatásban. Azonban harmadik helyen már a bulvárcikkek állnak: városházi szextelefonnal gyűjtenek a könyvtárnak Bécsben; az Országos Levéltár megnyitotta szigorúan őrzött részlegét, a titkosított aktákat; Nagy Olvashow; könyvtár a Szigeten; 47 év után vitte vissza a könyvet valaki Magyarországon. Ezután a digitalizálás következik (például elindult a Nyugat 100 elnevezésű honlap), majd a Pécsen engedélyezett Tudásközpont fejleményei kerültek előtérbe, végül a politika/finanszírozás és a Nádasdy-könyvtár esete annak okán, hogy a család könyveinek egy része végre visszakerülhetett eredeti helyére.14 Az alábbiakban, ahogy a 4. ábra is szemlélteti, a híradókban már első helyre került a bulvár: börtönkönyvtár, fiatalok zavargása Franciaországban és egy könyvtár felgyújtása, Peking nemzeti könyvtárában a magyar irodalom legnagyobb bemutatkozása. Ezután a kiállítások (Múzeumok éjszakája, Kutatók éjszakája első megrendezése), és a politika/finanszírozás az Európai Uniós források megérkezésével. Kultúráról, író-olvasó találkozókról, könyvtári napokról is olvashattunk, valamint Pécsről és a MEK-ről (József Attila művei újra bekerülnek az elektronikus könyvtárba).

14

Cs. L.: A Nádasdy-könyvtár meglelt töredékei http://nol.hu/archivum/archiv-459844 (2009. október 28.) 21

3. ábra 2007-ben a napilapokban megjelent hírek, főbb témák szerint csoportosítva

4. ábra 2007-ben a TV-híradókban elhangzott hírek, főbb témák szerint csoportosítva

22

Politika, technológia, kultúra és a bulvár versenye A 2008-as évben a napilapok az Europeanával15 és a digitalizálással (például Humanus létrehozása) voltak elfoglalva. Ugyanis jogi eljárás indult a Nagy Imre-per hanganyagának nyilvánossá tételéről és az internetes digitális elérhetőségéről. Az Europeana rendszere pedig még beindulásának napján összeomlott, hetekig nem sikerült helyreállítaniuk, végül mégis újraindult. Második helyen a kultúra állt, több témával: FSZEK új fiókkönyvtárat nyit – könyvtárbemutató; FSZEK közönségtalálkozója és az olvasási szokások; EU-sarok létrehozása a könyvtárakban; az Év Könyvtára; a kötelespéldány szabályozásának bemutatása és „Veszíts el egy könyvet!” játék. Hasonló arányban adtak hírt a kiállításokról, hiszen ekkor volt a reneszánsz éve és a Biblia éve is: OSZK kiállítása Vitéz Jánosról; „Biblia éve” alkalmából az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban kiállítás; Bibliák a Várban, valamint sminkleckék a könyvtárban a Könyvtári hetek alkalmából. A bulvár ekkor a mezőny közepére került (kilenc százalék): strandkönyvtár; Adorjáson van az ország legkisebb könyvtára tizenkét négyzetméteren;16 nem bontják le az OSZK 200 éves épületét; 106 éves késéssel vittek vissza egy könyvet Finnországban. Hasonló arányban fordulnak elő a politikával/finanszírozással kapcsolatos cikkek: kölcsönzési jogdíj a szerzőknek, európai uniós pályázati források és a FSZEK új fiókkönyvtárainak nyitása. Pécs és a Tudásközpont annyira nem kapott nagy figyelmet, az utolsó helyre került. A híradókban a bulvár továbbra is az első helyen állt: például a hódmezővásárhelyi könyvtár pincéjében muzeális könyveket találtak ládákban, Szlovákiából és Magyarországról lopott könyvek árveréseken kerültek elő, és hasonlók. A sorban a finanszírozással/politikával kapcsolatos hírek következtek, majd hasonló arányban a kultúrával (Szegeden könyvtári éjszaka, könyvtári amnesztia) és a kiállításokkal foglalkozók. Ezután a digitalizálás és a Nagy Imre-per nyilvánossá tételéről szóló híradások, végül Pécs.

15

Balhó Miklós: Európai digitális könyvtár nyílik http://nol.hu/lap/kult/lap-20081120-20081120-28 (2009. október 28.)

16

Matkovich Ilona: Tizenkét négyzetméter könyvtár http://nol.hu/lap/kult/lap-20081113-20081113-30 (2009. október 28.) 23

Pécs és a bulvárhírek fej fej mellett 2009-ben rádöbbentek arra, mennyire közel vagyunk Pécs Európa Kulturális Fővárossá válásához, ezért a legnagyobb figyelem a körülötte gyűrűző bonyodalmakra irányult.17 Második helyen, hasonló arányban a digitalizálás (például felgyorsult a dokumentumok digitalizálása; létrejött a Digitális Képkönyvtár18), és a politika/finanszírozás szerepelt: drága könyvek, lottóbevételekből könyvtárak finanszírozása, közintézmények élére kinevezések – OSZK élére Sajó Andrea. A kultúra (Országos Idegennyelvű Könyvtár előadássorozata, FSZEK-konferencia a nyugati magyar irodalmi körök működéséről, az Év Könyvtára) és a kiállítások (Fejtő-archívum és könyvtár új otthona a fehérvárcsurgói kastélyban) témái azonos arányúak. A bulvár hátrább szorult: Siófokon a tervek szerint egy milliárd forintból építenek könyvtárat, 46 év késéssel vittek vissza egy könyvet, könyvtárban verte meg volt barátnőjét egy fiatalember. Végül írtak még a Tudásdepó Expressz pályázat nyerteseiről és a szerzői jogok miatt kitört Google Digitális Világkönyvtára körüli botrányról (5. ábra). A híradókat csak májusig sikerült feldolgozni, mivel a későbbi adások kutatásunk idején még nem voltak elérhetőek. Természetesen első helyen már a bulvár állt így is: börtönkönyvtár; a szegedi könyvtárban nem lehet pornóoldalt letölteni; Nagykálló úgy spórol a fűtéssel, hogy egy hétre bezár a könyvtár is (6. ábra). A legtöbbet ezután a politikáról és a finanszírozásról beszéltek, majd a kiállításokról, és szó esett a „Veszíts el egy könyvet!” játékról, valamint a „Föld órája” klímavédelmi eseményről (OSZK fényei is elaludtak egy órára).

17

Hamarosan jön a program http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=72327 (2009. október 28.)

18

Elekes Éva: Viharok a digitális világkönyvtár körül http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=94583 (2009. október 28.)

24

5. ábra 2009-ben a napilapokban megjelent hírek, főbb témák szerint csoportosítva

6. ábra 2009-ben a TV-híradókban elhangzott hírek, főbb témák szerint csoportosítva

25

Változások – bulvárhírek térnyerése az évek során A diagramokon évről évre nyomon követhetőek a változások. Jól megfigyelhető, hogyan alakultak a trendek az éppen aktuális mikro- és makrogazdasági, politikai, kulturális eseményekhez igazodva. Ilyen volt 2005ben a sárospataki könyvtár és a „Pokol-ügy”, később Pécs és az Európa Kulturális Fővárosa pályázat, valamint a kiállítás- és rendezvénysorozatoknál a Reneszánsz Év. Az évek során emelkedett a kiállításokról és a kulturális eseményekről szóló cikkek száma, ahogy sajnálatos módon a bulvár is (7. ábra). Talán a 2008-as év az egyetlen, amikor zömmel közérdekű hírek kerültek előtérbe, olyanok mint a kultúra, a kiállítás és a digitalizálás – bár itt főleg az Europeana beharangozása, összeomlása, majd újjáéledése körül forgott minden. A híradók jobban alkalmazkodtak az éppen időszerű témákhoz, környezeti változásokhoz, könnyebben és gyorsabban tudták követni azokat. Itt több bulvárhírt találunk, mivel meg kell felelniük az elvárásoknak, így elvárják tőlük a minél nagyobb port kavaró híradásokat. Figyelmük kevesebb téma felé oszlik, azokat viszont a napilapoknál jobban feltárják. Láthatjuk, hogy a bulvárhírek minden évben jelen voltak közepes számmal, általában vezetve a sort. Emellett legtöbbször kiállításokat mutattak be, vagy éppen valamely finanszírozási problémáról, politikai eseményről tudósítottak.

7. ábra Bulvárhírek aránya éves bontásban a különböző médiumokban

26

Online tájékoztatási eszközök, rádiók Online hírforrások A keresés folyamán az Origo eredményezett több találatot, majdnem 2800-at. Tartalmat tekintve azonban az Index nyert. 2005-től 2009-ig az Origo 58, az Index 111 találatot eredményezett, melyek a könyvtárak helyzetével voltak kapcsolatba hozhatóak (8. ábra).

8. ábra Találatok száma a vizsgált portálok szerint

A találatokat két csoportba osztottuk aszerint, hogy melyek foglalkoznak a külföldi, illetve melyek a hazai könyvtárüggyel. A két csoport cikkeit további kategóriákba soroltuk.

Külföldi könyvtárüggyel kapcsolatos cikkek az online adatátviteli csatornákban Külföldi könyvtárüggyel kapcsolatos cikkek kategóriái (9. ábra): − − − − −

Elektronikus könyvtár, Digitális könyvtár, Online könyvtár, Digitalizálás, Europeana, Könyv és könyvtártörténet, Könyvtárfejlesztés és megnyitás, 27

− − −

Kiállítás, Rendezvény, Finanszírozás, Adomány (anyagi), Bulvár.

9. ábra Külföldi témájú cikkek kategóriák szerint

A szenzációhajhászat napjainkra egy igen virágzó médiatermékké fejlődött, amely az élet minden területére beszőtte magát – így a könyvtártudományba is. Ebben a csoportban a legnagyobb szerepet a bulvárhírek kapták – amennyiben az egyes kategóriákat külön-külön kezeljük. Második helyen végzett az „elektronikus könyvtár, digitális könyvtár, online könyvtár”, harmadik lett a „digitalizálás”, negyedik a „Europeana”. A sort folytathatnánk, de nem fogjuk. A kategóriák helyezéseiből tisztán meg lehet határozni, milyen területekkel foglalkozik kiemelten az elektronikus média. A második, harmadik, negyedik kategória jelentősebb mértékű nyilvánosságának az informatika nagyléptékű fejlődése lehet a kiváltó oka. A fennmaradó témák kevésbé publikáltsága annak tulajdonítható, hogy ezek a területek a hétköznapi ember számára kevésbé fontos információt vagy szenzációt hordoznak. Ez alól kivétel talán a „kiállítás, rendezvény” kategória.

28

Hazai könyvtárüggyel kapcsolatos cikkek az online médiában Hazai könyvtárüggyel kapcsolatos cikkek kategóriái (10. ábra): − − − − − − − − − − − − − − −

Elektronikus könyvtár, Digitális könyvtár, Online könyvtár, Digitalizálás, Könyvtárfejlesztés és megnyitás, Kiállítás, Rendezvény, Finanszírozás, Adomány (anyagi), Sárospataki könyvek, NAVA, WEB 2.0, 3.0, Jövőkép, Kulturális főváros (Pécs), Káreset, Nagy Könyv, Szerzői jog, Kisnyomtatvány, Bulvár.

A 9. és a 10. ábrák jól illusztrálják, hogy hazánk médiatermése miben tér el a külföldi trendektől. A „bulvár” kategória háttérbe szorul – az egyéb kategóriák közt is fellelhetőek a nem tudományos vagy informatív jellegű, hanem inkább szenzációhajhász „színezetű” cikkek. A vizsgált ötéves periódus alatt a kiállításokról és a rendezvényekről – amelyeket főként az ELTE Egyetemi Könyvtár szervezett – tudósító tájékoztatók kaptak nagy nyilvánosságot. Hasonlóan fontosnak bizonyult – a média számára – a sárospataki könyvek hazahozatala, valamint a Pécs Európa Kulturális Fővárosa program. Az ezzel foglalkozó cikkek nagy részét is be lehetett volna sorolni a „bulvár” kategóriába. Kedvelt témák közé tartozott a 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben lezajlott eszmecsere a szerzői jogról – Weöres Sándor és József Attila műveivel kapcsolatban. Ennél kisebb, de jelentősnek tekinthető sajtóvisszhangja volt 2005-ben a „Pokol- ügy” néven elhíresült botránynak – amelynek kiváltó oka az volt, hogy az OSZK-ban jelentős mennyiségű kisnyomtatványt semmisítettek meg. Mint külföldön, úgy hazánkban is nagy jelentőséget kapott az informatika terén történt változásokról, fejlesztésekről szóló tájékoztatás, vagyis az elektronikus

29

könyvtárakkal, digitalizálással, a Nemzeti Audiovizuális Archívummal, vagy – a legnagyobb nyilvánosságot kapott – WEB 2-vel foglalkozó híradás.

10. ábra Hazai témájú cikkek eloszlása kategóriák szerint

Az interneten fellelhető hírforrások előszeretettel tájékoztatnak a manapság a média világában leginkább eladható bulvárhírekről. Háttérbe szorul a tudományos és kulturális tájékoztatás, amelyek inkább a szakmai oldalak feladatává válnak. Jellemző, hogy az informatív jellegű közlések is főként érdekességeket mint tényeket tartalmaznak. A hazai könyvtárüggyel kapcsolatban fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a cikktermés 2005-ben volt a legnagyobb, amely azóta folyamatosan csökken. Ugyan a 2009-es évet nem lehetett teljes egészében vizsgálni, mégis tíz hónapot áttekintve a találatok száma kevesebb mint a fele volt a 2005. évinek (11. ábra).

30

11. ábra Hazai könyvtárüggyel kapcsolatos találatok száma éves bontásban

Az MR zárt „kapui” A Magyar Rádió sajnos zsákutcának bizonyul a hétköznapi ember számára. A honlapon való kulcsszavas keresés nem jár értékelhető eredménnyel, az archívum használata pedig igen szigorú követelményekhez kötött, valamint időigényes. Idézet a Magyar Rádió Zrt. Kutatási Szabályzatából: „Az MR Archívumában külső kutatók által végzett kutatás az MR Kutatási Szabályzatának (5./2009. sz. elnöki utasítás a kutatási szabályzatáról) alábbi vonatkozó szabályai szerint történik: az MR Archívumának kutatása külső (nem főállású rádiós alkalmazott) kutatók számára Az MR Archívuma (a továbbiakban: Archívum) nem nyilvános közgyűjtemény. Kutatók fogadása nem elsődleges feladata. Az intézményhez érkező kutatási kérelmeket – korlátozott számban – a következő módon szabályozza. …

31

7. Kutatást a kutatási engedélyt kérő nyomtatvány (I. sz. melléklet) kitöltésével lehet kezdeményezni. A nyomtatvány az MR honlapjáról (www.radio.hu) letölthető. Az aláírt kérelmet postán, vagy szkennelve a [email protected]. e-mail címre lehet küldeni, vagy személyesen a vevőszolgálaton lehet leadni. A meghatározott időre szóló kutatási engedély indokolt esetben, legfeljebb kétszer az Archívum vezetője által hosszabbítható meg 8. A kutatást az Archívum igazgatója engedélyezi. A beérkezett kutatási igények sorszámot kapnak. Az érkezési sorrendet a sürgősség felülírhatja. A sürgősségért 50% felárat kell fizetni. A kutatás időtartamáról, időpontjáról a kutató tájékoztatást kap. … 18. Az Archívum nem minősül nyilvános közgyűjteménynek, ezért a kutatásért az MR díjat számít fel. A kutatás díja óránként 1.200 Ft+ÁFA. Az aktuális díjakról a kutató az MR honlapján tájékozódhat. A díjak kiegyenlítése a Vevőszolgálaton történik.” A Magyar Rádióval kapcsolatos kudarc után, próbálkoztunk más kulturális jellegű – nem kereskedelmi – rádió „háza táján” keresgetni, de sajnos ez sem vezetett eredményre. Az esetek egy részében nem archiváltak, vagy különösen egy területre vonatkoztak a tartalmak – például a Magyar Katolikus Rádiónál19. A NAVA20 adatbázisa pedig többnyire a televízió műsorok megőrzésében jár jelenleg előrébb.

Összegzés Összességében a könyvtárak pozitívan jelentek meg a nyomtatott sajtóban. A vizsgált öt év alatt többnyire kulturális témájú cikkek íródtak kiállításokról és megnyitókról. Ugyanakkor az idő múlásával egyre több bulvárszerű témában is jelentek meg írások. Ezzel szemben a híradókban többnyire nagy port kavaró politikai ügyek kapcsán, vagy a közvélemény

19

http://www.katolikusradio.hu (2009. október 30.)

20

http://www.nava.hu (2009. október 30.)

32

számára érdekes, „izgalmas” riportokban kerültek elő. A probléma, hogy a társadalom nagyobb része nem a nyomtatott sajtót olvassa, hanem a televíziós műsorokból, vagy az internetről értesül a legfrissebb hírekről. Az átlagember könyvtárról alkotott képét is nagyban befolyásol(hat)ja, hogy honnan szerez tudomást az eseményekről. A vizsgálat során szerzett tapasztalatokból következtetésként azt állapíthatjuk meg, hogy a „hétköznapi” média igen kevés „valódi” információtartalommal szolgál a szakma számára, s inkább előtérbe helyezi a figyelemfelkeltést és az érdekességeket. Azonban az átlagember számára felüdítő, mókás, kedvcsináló, olykor bosszantó információk tárházát nyújthatják az országos (nem szak-) sajtó termékei.

Kivonat

Nézzünk tükörbe! Könyvtárak az országos sajtóban Ungi Zsuzsanna, Zahari István A tanulmány bemutatja, miként jelennek meg a könyvtárak a médiában, illetve milyen kép alakul ki a közemberben, ha csak az országos napilapok, híradók és online híroldalak alapján tájékozódik. Többrétű kutatómunka eredményét láthatják, mely egyedi szempontok alapján készült statisztikai adatokra támaszkodva, a teljesség igénye nélkül elemzi öt éves időintervallumban a nyomtatott és elektronikus sajtót, valamint a tv-híradókat. A kutatási eredményeket számos diagram segítségével közli, melyek egyértelműen szemléltetik a könyvtárak országos sajtóban való szereplését. Rávilágít az egyes médiatípusok által adott témában közvetített hírek közötti különbségekre és hasonlóságokra. Emellett választ ad arra a kérdésre is, a mai médiumok milyen jellegű híradásokra fokuszálnak, és hogy ez a hozzáállás mennyiben befolyásolta a könyvtárakról készült riportokat, írásokat.

33

Abstract

Let’s look into the mirror! Libraries in the national press Zsuzsanna Ungi, István Zahari This study presents how the libraries appear in the media and also points out what images are formed in lay people’ minds by gathering information merely from news, online portals and national daily papers. Result of the multifaceted research is supported by statistical data of individual points of view. The article analyses printed/ online press and TV news considering a 5-year interval without aiming to immerse into the full scope of the subject. The findings are demonstrated by several charts, which unequivocally illustrate the libraries’ appearance in the national press, highlighting the similarities and distinctions in news presented by each medium. Besides the paper answers the following two questions: What kind of news do present-day media focus on? How did this approach influence the reports and articles made and written about libraries?

Ungi Zsuzsanna könyvtáros Edutus Főiskola, Tatabánya Budapesti Tagozat Könyvtára [email protected]

Zahari István könyvtáros Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc Könyvtár [email protected]

34

Erdélyi Ildikó ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK AZ ELMÚLT ÖT ÉV TÜKRÉBEN. RENDEZVÉNYEK OLVASÓKNAK, HASZNÁLÓKNAK, ÉRDEKLŐDŐKNEK Könyvtár. Többeknek egy olyan hely jut az eszébe ennek a szónak a hallatán, ahová, ha belép az ember, csöndben kell lenni. Az ott található könyvek egy részét kizárólag helyben használhatjuk, a többit hazavihetjük egy bizonyos időre, miután kikölcsönöztük. Valóban kimerül ennyiben a könyvtár funkciója?

Bevezető A könyvtár tevékenysége nem korlátozódik a fentebb említettekre: jó néhány szolgáltatást kínál a felhasználóképzésektől kezdve a tájékoztatáson át a programok szervezésig. Számos olyan országos rendezvényt bonyolítanak le a könyvtárak, amelyek az olvasók, a használók bevonásával folynak. Az egyes évfordulók (írók, költők születési és halálozási dátumai, a történelmi eseményekhez kapcsolódó napok stb.) arra sarkallják a könyvtárakat, hogy ilyen alkalmakra valamilyen programmal várják a könyvtárhasználókat és az érdeklődőket. Sokszor nem kizárólag könyvtáraké az érdem, hanem más intézmények (például iskolák, civil szervezetek) is bekapcsolódnak a szervezésbe és a mind színvonalasabb kivitelezésbe. Olyan országos hatáskörű programokat kívánok ismertetni, amelyek jobbára a könyvtárak tevékenységének a fokozását tűzték ki célul. A témához kapcsolódóan a szaklapok – közülük is javarészt a Könyvtári Fi-

35

gyelő – cikkeit vettem alapul, valamint különböző internetes forrásokat használtam fel. Az összesített adatok ismertetésére táblázatokat készítettem, hogy még inkább érzékelhető legyen az eredmény. Arra szerettem volna választ kapni, hogy az általam felvázolt rendezvények milyen hatással voltak a könyvtárat használókra és azokra, akik korábban még nem vettek igénybe könyvtári szolgáltatásokat. Az általam vizsgált időszak: 2004–2009. Két csoportot különítettem el: az egyik (mivel márciusra tevődik) a tavaszi rendezvények sorozata, a másik pedig az ősszel (októberben) megrendezésre kerülő programok sokasága. Végül említést teszek egy 2005-ben megrendezett programról: A Nagy Könyvről. Ennek a kezdeményezésnek nem lett hagyománya, csupán egyszeri volt.

Internet Fiesta

Március hónapban rendezték meg az Internet Fiestát, amely 2009-ben ünnepelte 10. születésnapját. Hazánk 2000-ben csatlakozott a francia indítványozásra született „akcióhoz”, amelyben főként könyvtárak vettek és vesznek azóta is részt és amelynek sikerült az évek során országos méreteket öltenie. Az internetkultúra népszerűsítését szolgáló, világméretű rendezvénysorozatot az Internet Society rendezi. Az Internet Fiesta középpontjában az információs és kommunikációs technológiák állnak. Fő célnak azt tekinti, hogy minél szélesebb körben megismertessék a digitális kultúra, az új írásbeliség lehetőségeit és hozzáférhetővé tegyék az erre épülő szolgáltatásokat.1 Állandó együttműködők: az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, a Hallgatói Információs Központ; állandó támogatók pedig: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Katona József Megyei Könyvtár. A programsorozat nyitó és záró rendezvé-

1

Móré Ibolya: Internet Fiesta 2006. = Könyvtári Levelező/lap. 2006. április. 17. p.

36

nyein elhangzott előadásokban rámutattak többek között arra, hogy hazánk igen előkelő helyet foglal el Európában a szélessávú internethasználat terén. Többek között az elérendő célok is megfogalmazódtak. Három fő területet különítettek el: az információs társadalmat, a kutatást, végül az oktatást és a humán tőkét. Az e-oktatás is a jövőbeli célhoz, az életfogytig tartó tanulás eszméjéhez illeszkedik.2 „A 2007–2013-as időszak elsődleges stratégiai céljai között a gazdaság versenyképességének növelése, a foglalkoztatás bővítése, az egészségi állapot javítása és a társadalmi összetartozás erősítése szerepel. Az „álom” az életszínvonal növelése – hogy minden családban legyen számítógép…”3 A feladatok tehát adottak, a megvalósítás pedig a könyvtárakra (is) vár. A könyvtárak gyűjtő, megőrző, szolgáltató funkciójuknak köszönhetően sok lehetőséget hordoznak magukban, így ezeket az intézményeket az információs társadalom alapjának tekinthetjük. „A fő cél: „könyvtári szolgáltatások falak nélkül” – fogalmaz előadásában Skaliczki Judit. Kihangsúlyozza az internet kapcsolatteremtő erejét. Igaz, hogy vannak veszélyei, de képes arra, hogy sokkal „gazdagabbá” tegye az embert.4 A könyvtárak olyan, a könyvtári szolgáltatásokat népszerűsítő programok összeállítását vállalták, amelyek alkalmazkodtak a különböző rétegek igényeihez. Nemcsak egy intézményként, hanem többen mások bevonásával (például az egyes települési könyvtárak az iskolákkal, művelődési központokkal, civil szervezetekkel vagy a megyei könyvtárak kisebb települési könyvtárakkal) alkottak színesebbnél színesebb programokat. A vizsgált időszak elején alig akadt könyvtár, amely bekapcsolódott a rendezvénybe. Míg 2004-ben mindössze 34 könyvtár vállalta programok lebonyolítását, addig az évek során jelentősen megemelkedett ez a szám és 2009-re elérte a 260-at (1. ábra).

2

Patyi Adrienn: Internet Fiesta. = Könyvtári Levelező/lap. 2005. április. 33. p.

3

Ua.

4

Ua. 37

1. ábra Az Internet Fiesta programjaiba bekapcsolódó könyvtárak számának alakulása 2004–2009. között

A programok számát tekintve ugyanolyan emelkedést tapasztalhatunk, mint a bekapcsolódó könyvtárak számának növekedése esetében: míg 2004-ben 200 programból válogathattak országos szinten az érdeklődők, addig 2009-ben 1158 rendezvényből (2. ábra).

2. ábra Az Internet Fiestához kapcsolódó könyvtári programok számának alakulása 2004–2009. között 38

3. ábra 2008 – a programokon résztvevők életkori megoszlása

2007-es adatokat figyelembe véve szinte teljesnek könyvelhető el az országos lefedettség (igaz, eltérő mértékben). Rendkívül gazdag volt a programkínálat: 605 eseményből választhattak az érdeklődők. Ez több mint 60 százalékos növekedést jelent az előző, a 2006-os évhez képest. A legtöbb programot Bács-Kiskun megyében szervezték (130), majd Budapest (87), Borsod (82), Csongrád (46), Heves (46) és a Jászság (46) következett a rangsorban.5 Az egy évvel későbbi statisztika közel hasonló eredményeket rögzített: 2008-ban szintén első helyen állt Bács-Kiskun megye. Második volt Budapest, őt követte Borsod, majd Hajdú-Bihar megye.6 Életkori megoszlást tekintve kissé eltérőek az eredmények (3. ábra). Míg 2007-ben a programok 51 százaléka felnőtteknek, 20 százaléka gyerekeknek, két százaléka ún. „nagyi” korúaknak (27 százalék pedig korosztályi megkötöttség nélküli) szólt, addig 2008-ban a „kölyök”-programokon az összes résztvevő 44 százaléka jelent meg. 33 százalékuk felnőtt korú,

5

Ramháb Mária: Internet Fiesta 2007. Könyvtári Levelező/lap. = 2007. április. 7. p. Ramháb Mária: 10 éves a könyvtári Internet Fiesta. = Könyvtári Levelező/lap. 2009. április. 3. p. Ramháb Mária: Ne cs@k lógj a neten! Internet Fiesta 2008. = Könyvtári Levelező/lap. 2008. április. 3. p.

6

Ua. 39

19 százalékuk tini, a maradék 4 százalék pedig a „nagyi” korosztályt képviselte.7 A különbség függ természetesen attól is, milyen arányban rendeztek az egyes korosztályoknak programokat.

„Összefogás” – őszi rendezvénysorozat Ezekhez a programokhoz a helyi lehetőségek és sajátosságok figyelembevételével csatlakozhattak a könyvtárak azokkal a helyben tervezett „összefogás” programokkal, amelyek elsősorban a nagyközönségnek szóltak. A megyei könyvtárak koordinátori szerepet gyakoroltak a térség rendezvényeit illetően. A társadalom legszélesebb rétegeinek bevonásával ugyan, de célcsoportokra felépítve mutatták meg azokat a könyvtári szolgáltatásokat, amelyekkel – elsősorban a tájékoztatás és a tájékozódás lehetőségeinek a megteremtésével – hozzá tudnak járulni az emberek életminőségének javításához. Változatos, ötletes programokkal igyekeztek bemutatni, hogy a helyi társadalom közösségi, információs és kultúraközvetítő intézményei elsősorban a könyvtárak, amelyek ma már sokféle szolgáltatással várják az embereket. Kiemelt támogató: az NKA, de az IKSZ is folyamatosan meghatározó szerepet tölt be. Az évek során sikerült bevonni a következő intézeteket is valamilyen mértékben: Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Magyar Távirati Iroda, Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, Országos Egészségfejlesztési Intézet. A programoknak megfelelően más és más szervezetek úgyszintén megállapodást kötöttek az azokat szervező könyvtárakkal, többek között a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Magyar Védőnők Egyesülete, az egyszervolt.hu, az Országos Tisztiorvosi Hivatal, a

7

Ramháb Mária: Internet Fiesta 2007. = Könyvtári Levelező/lap. 2007. április. 8. p. Ramháb Mária: Ne cs@k lógj a neten! Internet Fiesta 2008. = Könyvtári Levelező/lap. 2008. április. 4. p.

40

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, csatlakozott az Informatikai és Könyvtári Szövetség és az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Kapcsolatba léptek a megyei könyvtárak a Külügyminisztérium Európai Uniós Tájékoztatási Szolgálatával annak érdekében, hogy a legkisebb településekre is eljussanak a különböző tájékoztató kiadványok, programok.8 Az „Összefogás” programsorozat 2005-ben ünnepelte 10. születésnapját. A programok évente eltérő témákkal vonzották az érdeklődőket. Az egyes korosztályokat felváltva emelték ki az adott év rendezvényeinek szervezésekor.9 A megfigyelt időszakban az alábbiak szerint alakult a tematikus választék: 2005: Összefogás a könyvtárakért – összefogás az olvasókért 2006: Könyvtárak összefogása a társadalomért 2007: Nagy olvashow 2008: Országos Tini Könyvtári Napok 2009: Országos Nagyi Könyvtári napok

Tiniolvashow a Pest Megyei Könyvtárban

8

Ramháb Mária: Könyvtárak összefogása a társadalomért. = Könyvtári Levelező/lap. 2006. december. 3–4. p.

9

Ramháb Mária: Kezdetektől „összefogás”. = Könyvtári Levelező/lap. 2005. október. 15–17. p. 41

Az októberi rendezvénysorozat záró eseménye minden évben a Könyves vasárnap. Évről évre emelkedett azoknak a könyvtáraknak a száma, amelyek vállalták, hogy egy vasárnapon nyitva tartanak és vetélkedőkkel, előadásokkal, kiállításokkal várják a közönséget. A Könyves vasárnap központi szervezője a Magyar Rádió. A Kossuth Rádió élő közvetítéssel szolgált A mi időnk című műsorban az országban zajló programokról a hallgatóságnak. Ezen a napon került kiosztásra az Év Könyvtára Díj.

Az alábbi statisztikai adatokkal szeretném alátámasztani azt a tényt, mennyire voltak látogatottak a rendezvények, és hogy időben előre haladva egyre inkább emelkedett a bekapcsolódó intézmények és érdeklődők száma. 2007-ben a Nagy olvashow keretei között minden korosztály kedvére válogathatott a rendezvények közül (4. ábra). A megoszlást tekintve legmagasabb arányban (24 százalék) a „Kölyökolvasók” dúskálhattak a programokban, majd ezeket a piciknek szervezett „Babaolvashow”- rendezvények (18 százalék) követték. A „Felnőtt” – (14 százalék), a „Tini” – (13 százalék) és a „Nagyiolvashow” (11 százalék) – rendezvények közel azonos arányban szerveződtek. A fennmaradó 20 százalék, vagyis a látogatók 1/5-e ebben az évben az Összefogás rendezvénysorozatának utolsó napján, a Könyves vasárnapon vett részt a programokon.10 2008-ban a hangsúly a tizenévesekre helyeződött. Az összesített adatokat figyelembe véve 1500 programot szerveztek országos szinten a 1418 éveseknek. Természetesen, további programkínálattal jó néhány helyen gondoltak a többi korosztályra is, így nem maradtak programok nélkül a babák (126), „kölykök” (400), felnőttek (427) és a „nagyik” (500) sem.

10

Ramháb Mária: Beszámoló a Nagy olvashow projektről. = Könyvtári Levelező/lap. 2007. december. 4–7. p.

42

4. ábra 2007 – Nagy olvashow – az egyes korosztályoknak szervezett rendezvények megoszlása

Babaolvashow a Pest Megyei Könyvtárban

Ezeknek az adatoknak függvényében alakult az egyes korosztályok aránya is: a résztvevők mintegy 57 százaléka tini, 20 százaléka felnőtt és 43

„nagyi”, 19 százaléka „kölyök” és 4 százaléka baba.11 A 2009-es évben a „nagyik”-ra fókuszáltak a könyvtárak. Országos szinten 3400 rendezvényt regisztráltak, melyből 1338-at kifejezetten „nagyi” korúaknak hirdettek meg. Szinte ugyanennyi rendezvény (1337) korosztályi megkötés nélkül volt látogatható. Mint ahogy az előző években, most sem maradtak „árván” a fiatalabbak: számukra is előálltak a könyvtárak ötletes dolgokkal. A „nagyi” programokat az alábbi témákra osztották fel (mellettük a programok számának alakulása látható – 5. ábra): − − − − −

Tájékozott nagyi – 558 Kreatív nagyi – 246 Egészséges nagyi – 238 Társas nagyi – 205 Egyéb rendezvények – 74

Nagyiolvashow a Pest Megyei Könyvtárban

11

Ramháb Mária: Országos Tini Könyvtári Napok. = Könyvtári Levelező/lap 2008. november. 4–6. p.

44

5. ábra 2009 – Nagyiolvashow – A különböző témájú rendezvények szám szerinti megoszlása

Statisztika készült a részt vevő települések, és az ott megrendezett öszszes program megyénkénti eloszlásáról is (6/a. és 6/b. ábrák). A legtöbb program (385) Jász-Nagykun-Szolnok megye 46 településén volt elérhető. Mögötte nem sokkal maradt el Somogy megye, ahol 94 települési könyvtár készült 364 programmal. Itt jegyzem meg, hogy az összes megyét figyelembe véve a legtöbb települési könyvtárat ez a megye mozgósította. Harmadik legtöbb rendezvénnyel (283) Bács-Kiskun megye büszkélkedhetett, majd (260) Borsod-Abaúj-Zemplén megye és (258) Budapest következett a sorban.12

12

http://www.kjmk.hu (2009. október 20.) http://osszefogas.kjmk.hu (2009. október 20.) http://193.224.242.5/osszefogas (2009. október 26.) Országos Könyvtári Napok 2009. 10. 02. – http://www.ujkonyvpiac.hu (2009. október 20.) 45

6/a. ábra 2009 – Országos Nagyi Könyvtári Napok – programok megyénkénti eloszlása Az „Összefogás” rendezvényekkel kapcsolatosan elmondható, hogy az intézmények összefogása révén, a könyvtárak a lakossággal együtt tevékenyen vettek részt az információk átadásában, közvetítésében. A résztvevők száma arra következtet, hogy szükségesek az ilyen programok, hiszen van érdeklődő és aktív résztvevő bőven az országban.

A „Nagy Könyv” programsorozat A Nagy Könyv 2005-ben egy országos felmérés és programsorozat volt Magyarországon. Célja az országosan legnépszerűbb regény kiválasztása, valamint az olvasás népszerűsítése. Alapja a 2003-ban az Egyesült Királyságban szervezett Big Read című rendezvény. A felmérés egy szavazással kezdődött: bárki bármilyen magyarul kiadott regényt ajánlhatott. A szavazatok alapján kiválasztották a legnépszerűbb 75 külföldi és 75 magyar regényt, majd pedig ezekből ötvenet-ötvenet. Magyarországon ebben a körben összesen 400 000 szavazat érkezett. Ezt követően a Magyar Televízió egy showműsorában kiválasztották a tizenkét 46

kedvenc regényt. Ezekből rövid filmeket készítettek és bemutatták őket, majd versenyeztették egymással. Végül a közönség egy hasonló műsor keretében, SMS-ek és telefonhívások útján adta le voksát az első három alkotásra. A győztes regénynek, amely megkapta a „Magyarország legkedveltebb regénye 2005” címet, az Egri csillagok bizonyult, (már a rövidfilmek bemutatása előtt is az első helyen szerepelt). A második helyet A Pál utcai fiúk, a harmadikat pedig az Abigél nyerte el.13 Kitűzték célul a Nagy Könyv program folytatását, de a korábbiaktól eltérő formában, ez azonban nem talált különösebb visszhangra. Az összesítés során kimutatták, hogy hozzávetőlegesen 1400 könyvtár, 500 könyvesbolt és 1300 iskola vett részt a versenyben különféle programokkal.14 Hiába a sok résztvevő, mégsem tudott újból „életre kelni” ez a programsorozat. Persze mindenképpen más testet kellett volna öltenie, hiszen ugyanazok az elvek már egyrészt unalmasak lettek volna, másrészt az eredmények hasonlóságot mutattak volna a korábbival. Felmerülhet a kérdés sokakban: miért nem került sor mindeddig a folytatására? Nincs ötlet? Nincs elég támogató? Vagy az érdeklődés hagyott alább?

Összegzés Az országos könyvtári rendezvények felettébb sikeresnek könyvelhetők el. Viszont a legnagyobb kihívás az, hogy meg tudják-e tartani a könyvtárhasználók körében azokat a gyerekeket, tizenéveseket és felnőtt korosztályt, valamint az újonnan beiratkozottakat, akiknek ezek a programok valamelyike keltette fel az érdeklődését a könyvtárak iránt. Törekedni kell rá, hogy az események ne csak egyszeri események maradjanak, hanem szolgáltatásokká váljanak és bekerüljenek a könyvtárak „repertoárjába”. Az egyik programsorozat záró konferenciáján hangzottak el Szekfű Gyula szavai: „Az internet csodálatos világát nem tudjuk mindenkinek nyújtani, ez is hozzájárul a kommunikációs megosztottsághoz, amely eddig minden kommunikációs eszköznél jelentkezett (a távíró kivételével). Az innováció felülről lefelé terjed, és a digitális megosztottság a technikai

13

http://hu.wikipedia.org (2009. október 28.)

14

Ua. 47

eszközök terjedésével nő. Kérdés, hogy csökkent-e vagy nőtt a társadalmi egyenlőtlenség az új csatornák, új lehetőségek megjelenésével?”15 Fontos, hogy a „szakadékot” ne mélyítsük! Sőt, azon munkálkodjunk, hogy mindenki számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a hozzáféréshez.

Logók, fotók: 36. oldal – 10 éves az Internet Fiesta http://www.google.hu/images?hl=hu&q=internet%20fiesta%20log%C3%B3&um=1&ie=UTF -8&source=og&sa=N&tab=wi&biw=1432&bih=668 38. oldal – Ne csak lógj a neten! http://www.lmvk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=225:internet-fiesta2008&catid=1:koenyvtarirendezvenyek 40. oldal – Könyvtárak összefogása a társadalomért http://www.google.hu/images?um=1&hl=hu&biw=1432&bih=668&tbs=isch%3A1&sa=1& q=k%C3%B6nyvt%C3%A1rak+%C3%B6sszefog%C3%A1sa+a+t%C3%A1rsadalom%C3%A9r t+log%C3%B3&btnG=Keres%C3%A9s&aq=f&aqi=&aql=&oq=&gs_rfai= 41. oldal – Tiniolvashow http://www.pmk.hu/gyermek/tiniolvashow/tiniolvashow/index2.html 42. oldal – Nagyiolvashow http://www.pmk.hu/fotok/NagyiOlvashow/photos/photo18.html 43. oldal – Babaolvashow http://www.pmk.hu/gyermek/babaolvashow/Babaolvashow/index.html 46. oldal - A Nagy könyv http://www.google.hu/images?um=1&hl=hu&biw=1432&bih=668&tbs=isch%3A1&sa=1& q=nagyi+olvashow+log%C3%B3&aq=f&aqi=&aql=&oq=&gs_rfai=

Kivonat

Országos könyvtári rendezvények Erdélyi Ildikó A dolgozat azt vizsgálja, hogy a könyvkultúrával versengő vizuális kultúra körülményei között a hazai könyvtárak milyen módon törekszenek olvasóikat megtartani, sőt számukat növelni. Ez a törekvés ahhoz vezet, hogy a hagyományos könyvtári szolgáltatások köre bővül azzal a céllal, hogy ilyen módon csalogassák be, szoktas-

15

Téchy Tünde: Tudástár – könyvtár. = Könyvtári Levelező/lap 2006. december. 5. p.

48

sák olvasásra azokat is, akik egyébként maguktól nem lennének ennek a kulturális intézménynek a rendszeres látogatói. Erdélyi Ildikó közelebbről azokat az országos rendezvényeket vizsgálja, amelyek alkalmasnak bizonyultak nagyobb tömegek könyvtárba hívására. Ilyen az Internet Fiesta és az Összefogás programsorozat, amelyek több mint egy évtizede kínálnak érdekes és változatos rendezvényeket az érdeklődőknek. A dolgozatban olvashatunk még A Nagy Könyvről, amely egyszer, 2005-ben került megszervezésre. A szerző statisztikai adatokkal mutatja be, hogy az évek során hogyan gyarapodott az országos rendezvényekbe bekapcsolódó könyvtárak és az általuk nyújtott programok, valamint a megcélzott célközönségből a látogatók száma.

Abstract

Nationwide library events Ildikó Erdélyi The study examines in what ways Hungarian libraries aspire to keep their patrons, and furthermore increase their number in an environment where visual and book culture compete with each other. As a result, the author points out that the scope of traditional library services expands to encourage people – who otherwise would not frequently visit these cultural institutions – to use the library and to get accustomed to reading. Ildikó Erdélyi focuses on those nationwide events that have proven to be capable of attracting a large number of people to visit the library. The “Internet Fiesta” and “Összefogás” (“Joining Forces”) program series have been offering interesting and rich events to those interested. The paper also deals with “The Big Book” that was organized only once in 2005. By means of statistical data the author illustrates how the

49

number of visitors grew during the years due to the fact that the individual institutes joined the nationwide library events and organized programs.

Erdélyi Ildikó feldolgozó könyvtáros Pest Megyei Könyvtár Szentendre [email protected]

50

Bilicsi Erika HAZAI SZAKMAI PROGRAMOK A KÖNYVTÁROS KÖZÖSSÉG SZÁMÁRA A diploma megszerzése nem elég ahhoz, hogy a könyvtárakban dolgozó információs szakemberek naprakész tudással rendelkezzenek. Ismerniük kell a könyvtári hálózat nyújtotta modern szolgáltatásokat, melyek nap mint nap megújulnak. Vizsgáljuk, ennek érdekében milyen könyvtárszakmai rendezvényeket tartottak az elmúlt öt évben!

Bevezetés Napjaink modern könyvtárainak egyik alapvető tulajdonsága a nyitottság: nyitottság a felhasználók és a szakmai újítások iránt. A könyvtárak szolgáltatásai mindenki számára hozzáférhetőek, igyekeznek kiszolgálni a rendelkezésre álló eszközökkel az újabb és újabb igényeket. Ez a tevékenység semmit sem érne, ha nem ismertetnék meg szolgáltatásaikat a felhasználókkal, nem osztanák meg fejlesztéseiket a szakmával.

Könyvtárszakmai rendezvények tipizálása Az anyaggyűjtés során azt tapasztaltuk, hogy a könyvtárszakmai rendezvényeket nem lehet élesen elválasztani a felhasználóknak szóló rendezvényektől (gondoljunk csak az Informatio Medicata-ra1, ami mind a könyvtárosok, mind az egészségügyi dolgozók számára évről évre érdekes elő-

1

Informatio Medicata http://www.lib.sote.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=123&Itemid=69&la ng=en (2010. június 28.) 51

adásokat tartogat). Ennek figyelembe vételével a következő szakmairendezvény-típusokat állapítottuk meg: 1. Előadás „Tündérboszorkányok és könyvtáraik a konyvtar.hu portálon” címmel tartott előadást Kardos András, a konyvtar.hu fejlesztője és Dömsödy Andrea, a KTE alelnöke 2010. március 1-jén a Könyvtárostanárok Egyesületének (KTE) szakmai napján.2 2. Fórum Az OFI – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OFI – OPKM) „Nevelési Tudásdepó” projektjének megnyitóját 2010. január 26-án tartották. A szakmai előadások után fórumbeszélgetésre került sor, melynek témája az olvasóvá nevelés, a sikeres gyakorlatok bemutatása volt.3 3. Kirándulás Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár (OMGK), a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) és a Pro Agrario Alapítvány közös tanulmányi kirándulást szervezett 2010. szeptember 2–5-ig, melynek keretében az érdeklődők Ausztriába és Bajorországba látogattak. 4 4. Konferencia A Magyar Információbrókerek Egyesülete (MIBE) 2010. június 9-én rendezte meg 10. konferenciáját „Hírigény, hírszolgáltatás” címmel, melynek keretében az előadók azt mutatták be, hogyan lehet a használói hírigényeket feltárni és kiszolgálni nonprofit, illetve üzleti környezetben.5

2

KTE programok http://www.ktep.hu/TSZN2010 (2011. április 30.)

3

OPKM – Hírek http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=172 (2011. május 1.)

4

KATALIST Archívum https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2010-May/020780.html (2011. május 1.)

5

KATALIST Archívum https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2010-June/020942.html (2011. május 1.)

52

5. Műhelybeszélgetés A vállalati könyvtárosok rendszeresen tartanak műhelybeszélgetést. 2010. május 20-án a HungaroControl Repülési Szakkönyvtárban találkoztak, ahol az Országos Statisztikai Alapprogram számára biztosítandó adatszolgáltatásról egyeztettek.6 6. Szakmai nap Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) 2010. június 14-én rendezte meg „Webkettes funkciók az integrált könyvtári rendszerben” című szakmai napját, melynek keretében a K2 kutatócsoport az integrált könyvtári rendszerbe, illetve az OPAC-ba beépíthető web 2.0-ás eszközöket, funkciókat mutatta be.7 7. Taggyűlés A KTE 2009. november 5-én tartotta éves taggyűlését, melynek keretében az egyesület tisztségviselői ismertették az addig elvégzett munkát, majd szavazásra került sor a beszámolók és a fővárosi bírósági végzés szerint módosított Alapszabály elfogadásáról.8 8. Tanfolyam Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete (OSZK KI) rendszeresen szervez akkreditált továbbképzéseket. Ilyen volt a 2010. október 25. és november 23. között tartott „Német szaknyelvi tanfolyam”, melynek keretében a könyvtárosok a mindennapi munka során jól használható nyelvtudást szerezhettek.9

6

Kóródy Judit: Adatszolgáltatás az Országos Statisztikai Alapprogram számára. Vállalati könyvtárosok műhelybeszélgetése. = Könyvtári levelező/lap. 22. évf. 2010. 6. sz. 21. p.

7

KATALIST Archívum https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2010-June/020970.html (2011. április 30.)

8

KTE – Őszi Szakmai Nap 2009 http://www.ktep.hu/OSZN2009 (2011. április 30.)

9

KATALIST Archívum https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2010-May/020780.html (2011. április 30.) 53

A rendezvények dokumentációja Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a könyvtárak által szervezett minden rendezvényről dokumentáció készüljön, éppen ezért felmértük azt is, hogy ez megtörténik-e egyáltalán, és ha igen, milyen módon. A dokumentálás történhet a felhasználó számára, a fenntartó számára és megőrzés céljából. A felhasználó számára azért szükséges, hogy megismerhesse az általa választott könyvtár tevékenységét, részt vehessen a rendezvényeken. A fenntartó számára egyfajta igazolás lehet, amely bizonyítja, hogy az adott könyvtárra igenis szükség van, a megállapított költségvetés a felhasználókat szolgálja. A megőrzés pedig könyvtárosok számára mindig szempont, akár az OSZK megőrzési kötelezettségére gondolunk, akár egy kis falusi könyvtár helyismereti gyűjteményére. Azt is megvizsgáltuk, milyen formában készül a dokumentáció. Tapasztalatunk szerint a legtöbb rendezvényt az interneten – honlapokon, levelezőlistákon, e-mailben – hirdetik meg. Nagyon jó dolognak tartjuk például a KTE honlapján10 kialakított technikát: felkerül a rendezvény meghívója és a lebonyolítás után a megfelelő pontokhoz kerülnek feltöltésre az előadók prezentációi, itt teszik közzé a fényképeket is. Nagyon tetszetős az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK)11 technikája: a könyvtár főoldalán mindig megjelenik 3-4 rendezvény – mindig a legfrissebbek –, a többit pedig a menüsorból kiindulva lehet elérni. A KATALIST-en12 végzett gyűjtésünk során tapasztaltuk, hogy az Országos Idegennyelvű Könyvtár teszi közé a legtöbb rendezvénnyel kapcsolatos felhívást. Kisebb mértékben, de szakmai folyóiratokban is dokumentálják a rendezvényeket. Öt évre visszamenőleg néztük át a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, a Könyvtári Figyelő, a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, valamint a Könyv és Nevelés folyóiratokat és rendezvényekkel kapcsolatos felhívásokat kerestünk. Végül csak el-elvétve találtunk meghívókat, felhívásokat, így ebből a gyűjtésből releváns adattartalommal rendelkező adat-

10

A KTE programjai http://www.ktep.hu/_programok (2010. június 28.)

11

Országos Idegennyelvű Könyvtár http://www.oik.hu/menu/oik2.htm (2010. június 28.) KATALIST archívum https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist (2010. június 28.)

12

54

táblázatot nem tudtunk létrehozni. Rendezvényekről szóló beszámolókat azonban rendszeresen közölnek ezek a lapok, a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című folyóiratban statisztikailag is megvizsgáltuk az ilyen cikkeket (1. ábra).

1. ábra A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című folyóiratban 2005–2009. között megjelent konferenciákról szóló cikkek száma Forrás: Az ábra a szerző saját munkája a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című szakfolyóirat 2005–2009. évi számainak tartalomjegyzékeiben található adatok felhasználásával

Nem állandó rovata a folyóiratnak, de gyakran van benne Konferencia rovat. Ahogy az 1. számú ábrán látható, a cikkek megjelenésében semmilyen szabályszerűség nem mutatható ki. Úgy gondoljuk, hogy mivel beszámolót írni egy rendezvényről – és azt eljuttatni egy szerkesztőségnek, meggyőzni őket arról, hogy jelentessék meg – sokkal nagyobb és időigényesebb munka, mint e-mailt küldeni a KATALIST-re, nem is fognak bele a könyvtárosok. Éppen a fenti megállapítások miatt nagyon érdekes volt a KATALIST-en tett vizsgálódásunk eredménye. Megszámoltuk, hogy 2005 januárja és 2009 októbere között hány rendezvény témájú levél érkezett a listára (2. ábra). Az alábbi eredmény született:

55

2. ábra Könyvtári rendezvényekkel kapcsolatos levelezések száma a KATALIST-en 2005–2009. között Forrás: Az ábra a szerző saját munkája a KATALIST archívum weboldalon található adatok felhasználásával https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/ (2010. június 28.)

Egyértelmű szabályszerűséget lehet megállapítani: azt a következtetést vontuk le, hogy az év első, illetve utolsó két hónapjában, valamint júliusban és augusztusban minden évben kevés rendezvényről szóló beszélgetés zajlott le. Ez valószínűleg a szabadságolásokra vezethető vissza, hiszen nem szervez a könyvtár rendezvényt, ha a rendelkezésére álló egyébként is csekély számú munkaerő egy része szabadságon van. Ugyanakkor meglepő, hogy nem kiemelkedő a beszélgetések száma nyáron, amikor a szakma legfontosabb fórumát, a Vándorgyűlést rendezik meg. Azonban egyértelműen előremutató és örvendetes eredményként értékelhető, hogy bármilyen szaklapot, honlapot vagy más gyűjteményt vizsgáltunk meg, arra a megállapításra juthattunk, hogy a rendezvények száma az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt (3. ábra).

56

3. ábra Könyvtári rendezvényekkel kapcsolatos beszélgetések száma a KATALIST-en 2005-2009. között Forrás: Az ábra a szerző saját munkája a KATALIST archívum weboldalon található adatok felhasználásával https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/ (2010. június 28.)

Könyvtárszakmai rendezvények a Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervezésében A MKE kiemelkedő szakmai rendezvényeket szervez. Ilyenek az országos szakmai konferenciák, mint például:13 − − − − −

13

A könyvtáros képzés trendjei – Mit nyújt a könyvtáraknak az Internet? Hazai összefogás, európai együttműködés – Központi katalógusok a számítógépesítés korában Multimédia a kultúrában és a könyvtárban A Könyvtári Intézet jogállása és feladatai A nem nyilvános könyvtárak és a könyvtári törvény

MKE – Központi rendezvények http://www.mke.oszk.hu (2010. június 28.) 57

− − −

Versenyképes ország versenyképes könyvtárossal Digitális felzárkóztatás – könyvtárosok az e-közszolgáltatásokért Könyvtáros Klub (a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében)

Az egyesület szakmai szervezetei önállóan is szerveznek rendezvényeket, ezekről a szervezetek saját honlapján tájékozódhatunk.14 A MKE rendezvényei közül a legrégibb múltra tekinthetnek vissza a legfontosabb, legidőszerűbb témákat megvitató, az ország más-más városában, régiójában 6–800 érdeklődő részvételével tartott vándorgyűlések (4. ábra).

4. ábra A Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorgyűléseinek helyszínei Forrás: Az ábra a szerző saját munkája a MKE – Vándorgyűlés weboldalon található adatok felhasználásával http://www.mke.oszk.hu (2010. június 28.)

14

MKE – Szervezeti felépítés, szervezetek http://www.mke.oszk.hu (2010. június 28.)

58

Az egyesület honlapján összegyűjtve találunk a vándorgyűlésekről információkat (1. számú táblázat). A régebbi gyűlésekről honlap nem készült, így az 1969 és 1989 közötti vándorgyűlésekről készült cikkek bibliográfiai adatai vannak megadva. Az 1990 és 2005 közötti vándorgyűlések programjait az egyesület honlapján találjuk meg. 2003-tól kezdve a szervező könyvtár készített a vándorgyűlés számára saját honlapot. A szervezés idejében itt teszik közzé az egyes szekciók programjait, a szabadidős programlehetőségeket, a helyszíneket, praktikus információkat utazással, szállással, étkezéssel kapcsolatban. A lebonyolítás után megnézhetjük az előadások prezentációit, a rendezvényeken készült fotókat. 1. táblázat Vándorgyűlések 1969 és 2010 között Forrás: MKE – Vándorgyűlések http://www.mke.oszk.hu (2010. június 28.)

Tata, 1969. június 27–28. Miskolc, 1970. június 3–4.

Az olvasó népért A könyvtáros pályakép, a képzés és továbbképzés

Szombathely, 1971. július 8–10.

A könyvtáros képzésről és továbbképzésről

Debrecen, 1972. október 3–5.

MKE eddigi tevékenységéről és további feladatairól, alapszabály-módosítás

Zalaegerszeg, 1973. október 24–26. Pécs, 1974. október 17–18. Eger, 1975. szeptember 18–20. Nyíregyháza, 1976. augusztus 17–19. Budapest, 1977. november 3–4. Sopron, 1978. augusztus 22–23. Veszprém, 1979. augusztus 9–11. Szombathely, 1980. augusztus 14–16.

A magyar könyvnyomtatás 500. évfordulója A jövő könyvtára A könyvtáros hivatás, könyvtáros etika A könyvtárak közönségkapcsolatai A közművelődési törvény könyvtári vonatkozásairól A könyvtári és tájékoztatási központi szolgáltatások fejlesztésének fő irányai A könyvtárközi munkamegosztás és együttműködés a hatékonyság és gazdaságosság szolgálatában 3. országos könyvtárügyi konferencia óta eltelt időszak fejlődését, a konferencia ajánlásainak végrehajtásában elért eredmények vizsgálata 59

Kaposvár, 1981. augusztus 23–25. Miskolc, 1982. augusztus 27–29. Győr, 1983. augusztus 25–27. Szeged, 1984. augusztus 2–4. Gödöllő, 1985. augusztus 28–29. Békéscsaba, 1986. augusztus 13–15. Szolnok, 1987. augusztus 5–8. Szekszárd, 1988. július 7–9. Keszthely, 1989. augusztus 15–17. Székesfehérvár, 1990. július 11–14. Pécs, 1991. augusztus 22–25. Sárospatak, 1992. augusztus 13–16. Győr, 1993. augusztus 11–14. Körmend, 1994. augusztus 3– 6. Eger, 1995. augusztus 9–12. Debrecen, 1996. augusztus 7– 10. Kecskemét, 1997. augusztus 7–9. Salgótarján, 1998. júl. 30.– aug. 1.

60

A magyar könyvtárügy feladatai a 4. országos könyvtárügyi konferencia ajánlásainak tükrében A szakirodalmi információellátás helyzete és fejlesztési irányai Magyarországon A könyvtár és olvasója. Olvasóvá nevelés, a felhasználók és a könyvtár kapcsolata A könyvtárak közvetítő szerepe a szakirodalmi tájékoztatásban Az MKE tevékenysége, múltja, jelene és jövője A könyvtár jövője, állomány, épület, számítástechnika A könyvtárak szerepe az információközvetítésben. Társadalmi igények, információs szolgáltatások és értékesítésük Könyvtárpolitika és gazdaság Új technika a könyvtárakban Múlt és jelen a könyvtárak értékőrző és ismeretadó szerepe a társadalomban Változó világ – változó könyvtár – változó egyesület Nemzeti erőforrásunk az információ Művészetek és a könyvtár Történetiség és könyvtár A könyvtár és gazdája Könyvtár – Kommunikáció – Társadalom Szolgáltatások – térítések – szponzorálás A könyvtárak együttműködése az információs társadalom kiszolgálásában

Pápa, 1999. augusztus 5–7. Esztergom, 2000. augusztus 10–12. Nyíregyháza, 2001. augusztus 9–11. Budapest, 2002. augusztus 8–10. Nagykanizsa, 2003 Miskolc, 2004. július 29–31. Gödöllő, 2005. július 21–23.

A könyv alkotója – kiadója – terjesztője és a könyvtár Nemzeti hagyományaink és a korszerű szolgáltató könyvtár Iskola a könyvtárban, könyvtár az iskolában Nemzet és könyvtára

A könyvtár – kapu a világra Könyvtár – esély a jövőhöz Hivatása könyvtáros Középpontban az állampolgár. A könyvtárak Kecskemét, 2006. július 27–29. közösségi közszolgáltató szerepe Digitális könyvtár. Az Új Magyarország FejSzeged, 2007. július 12–14. lesztési Terv forráslehetőségei Szombathely, 2008. július A könyvtárak örök reneszánsza 24–26. Debrecen, 2009. július 9–11. Könyvtárosok a tehetségekért Kultúrák találkozása – könyvtárak és könyvtáBaja, 2010. július 15–17. rosok a kölcsönös megértés szolgálatában

Összefoglalás A könyvtárszakmai rendezvények olyan fórumok, ahol lehetőség nyílik az újdonságok bemutatására, megismerésére és megvitatására, valamint a napi munka során tapasztaltak megosztására, a problémák, nehézségek és a lehetséges megoldások számbavételére. Egyre nő az igény az ilyen programokra, hiszen nem könnyű követni a nap mint nap megjelenő újabb és újabb szolgáltatásokat, kevés a lehetőség a szakmával való széleskörű, személyes konzultációra. A KATALIST-en végzett felmérés jól illusztrálja, hogy a könyvtárosok érdeklődnek a szakmai rendezvények után. A kérdés az, a szakma vezető pozícióban lévő szereplői akarnak-e, képesek-e lehetőséget teremteni a konzultációra, az érdeklődők pedig élnek-e a lehetőséggel? Az országban pályázati támogatással megvalósuló projektek kötelező eleme a nyitó és záró rendezvény. Törekedni kell arra, hogy a fejlesztésekhez kapcsolódó protokoll események ne csak formális rendezvények legyenek, hanem teremtsenek lehetőséget a folyamatos szakmai fejlődésre.

61

Kivonat

Hazai szakmai programok a könyvtáros közösség számára Bilicsi Erika A diploma megszerzése nem elég ahhoz, hogy a könyvtárakban dolgozó információs szakemberek naprakész tudással rendelkezzenek. Ismerniük kell a könyvtári hálózat nyújtotta modern szolgáltatásokat, melyek nap mint nap megújulnak. Ezért kiemelten fontos, hogy szakmai programokon vehessenek részt, ahol megismerkedhetnek a legfrissebb újításokkal. A szerző az elmúlt öt év könyvtárszakmai programjait tekinti át, részletes áttekintést ad a rendezvények számáról, valamint a KATALIST-en zajlott beszélgetések és folyóiratokban megjelent cikkek mennyiségének vizsgálatával mutatja ki, mekkora volt irántuk az érdeklődés. A vizsgálat eredménye nem meglepő: a könyvtárosok egyre nagyobb számban érdeklődnek a rendezvények iránt, mert tudják, az egész életen át tartó tanulás fontos a munkájukban.

Abstract

Hungarian professional programs for the community of librarians Erika Bilicsi Obtaining a degree is not enough for having an up-to-date knowledge and skills for information specialists working in libraries. They need to know and be familiar with state-of-art services provided by the library network. Therefore it is crucially important for them to take part in professional programs where they get to know the latest developments. The author reviews the library related professional programs organized in the last five years, giving detailed information about the number of the events and detects attendance and interest based on the analysis of chats on KATALIST and the quantity of articles published. The results of the 62

survey are not surprising: a continuously growing number of librarians are interested in the programs since they know that life-long learning is important in their work.

Bilicsi Erika könyvtáros Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Magyar Tudományos Művek Tára [email protected]

63

Nagy Zsoltné A SZAKMAI INFORMÁCIÓÁRAMLÁS FEJLŐDÉSE. A KATALIST LEVELEZŐLISTÁRA ÍRT ÜZENETEK ÁTTEKINTŐ ELEMZÉSE A szakmai információcsere igénye, a mennyiségi mutatók növekedése magával hozta a könyvtáros szakmán belüli információáramlás minőségi változását. A számítástechnika könyvtári területen történő megjelenése először az informatikával foglalkozó szakembereket ösztönözte ismereteik gyarapítására és megosztására levelezőlistán keresztül. Ez a kommunikációs forma nemcsak az információk gyors megosztásának lehetőségével hozott újat. A kapcsolatteremtés egyetlen levéllel széleskörű, az írásos formában rögzített üzenetváltások archiválhatók. A levelezőlista aktív tagjainak „nyoma” így fennmarad a virtuális térben. A 2004. és 2009. között eltelt időszak könyvtárszakmai virtuális lenyomatát őrzi a KATALIST archívuma. A matematikai információelmélet megalapozói több mint 60 évvel ezelőtt Claude Elwood Shannon (1948) és Norbert Wiener (1949), valamint a számítástechnika területén Neumann János (1948) által megalkotott Neumann-elvek új kommunikációs korszakot indítottak útnak. Ezeknek az elméleti eredményeknek a nyomán született gyakorlati alkalmazások napjainkban a mindennapi életünkben egyre meghatározóbb szerepet kapnak. A hírközlési rendszerek általános modellje mind matematikai, mind technikai hírközlési modellként, mind az emberi kommunikáció modellezésére alkalmas. Erre a modellre alapozva szeretném bemutatni a KATALIST levelező listát olyan módon, hogy a könyvtárosok közötti információcsere szemszögéből vizsgálom a modell egyes elemeit. Az egyes elemek vizsgá-

65

latakor röviden vázolom a napjainkra kialakult technológiai változásokat, majd a 2004 és 2009 októbere között a listára érkezett levelek mennyiségi és tartalmi elemzése a célom. Először ebből a sajátos szemszögből ismertetem a kommunikációs modell információs csatorna elemét. A múltban a kollégákkal való kommunikációra a papír alapú levelezés, a telefonbeszélgetés, a szakmai továbbképzések és konferenciák nyújtottak lehetőségeket. A 80-as években kiszélesedő számítástechnikai fejlődés már lehetővé teszi az elektronikus levelezés elterjedését. Ezekben az években egy konferenciát követően fogalmazódik meg a gondolat, hogy szükség lenne egy elektronikus fórumra azoknak a könyvtári szakembereknek a számára, akik számítástechnikai feladatokat látnak el. „Az elektronikus levelezés gyorsabb, mint a postai úton feladott levél és kényelmesebb, mint a telefon, hiszen függetleníti egymástól a partnereket, nem szükséges, hogy mindkét fél egyidejűleg rajta legyen a hálózaton.”1 További előnyei még a hagyományos közléssel szemben: a címzett a saját időbeosztásához igazíthatja a levelek olvasását; bármely olyan gépről elolvashatja üzenetét amely csatlakozik a hálózathoz; a levelek átirányíthatók egy másik postafiókba, archiválhatók és gyorsan visszakereshetők. E-mailben megfogalmazhatjuk közlendőnket nemcsak egyetlen személynek, hanem egyidejűleg juttathatjuk el egy valamilyen szempontból közös érdeklődéssel rendelkező emberek csoportjának is. Ez utóbbinak lehetőségét valósítja meg egy vagy több levelezőlistára történő feliratkozás. Az elektronikus vitafórumon való részvétel egy konferenciához hasonló információcserére nyújt lehetőséget. A szakmai érdeklődés alapján alakult vitafórumok egyik csoportja a könyvtári levelezőlisták. Ennek a szűk területnek is napjainkban számtalan fóruma alakult meg. Magyarországon 2009 októberében a www.konyvtar.lap.hu internetes forrás alapján: 32. A legnagyobb ezek közül a KATALIST. Ez a levelezőlista a könyvtártudomány és informatika iránt érdeklődők fóruma immár 18 éve.

1

Koltay Tibor: Elektronikus vitafórumok: tájékozódás és tájékoztatás. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 3. évf. 1994. 4. sz. 14. p.

66

Hogyan született a KATALIST? „Az első próbálkozás az ELLA körlevélküldő funkcióját felhasználva történt 1991 őszén. A dolog úgy működött, hogy aki be akart lépni a csoportba, az küldött nekem egy levelet és én beírtam a postafiókja számát az ELLA.NAM állományba, egy KATALIST nevű becenév alá. Ezt a listát azután rendszeresen elküldtem mindenkinek, így, ha valaki egy levél címzettjének a KATALIST szót írta be, akkor mindenki megkapta azt. Ez elég körülményes volt, de az akkori technikai lehetőségek csak ennyit tettek lehetővé. Szerencsére néhány hónap múlva a HUEARN gépen telepítésre került egy LISTSERV program, mely rövidesen átvette a KATALIST levelezésének terjesztésével és archiválásával kapcsolatos feladatokat. Pár hetes tesztelés után, hivatalosan 1992. január 1-től indult újra a levelezőcsoport, a LISTSERV felügyelete alatt.”2 A levelezőlista 2005 novemberében másik szerverre költözött, ettől kezdve az ingyenes Mailman listakezelő végzi a szolgáltatást.

A KATALIST bemutatása A KATALIST tagjai Visszatérve a dolgozat elején említett kommunikációs modellhez, vizsgáljuk meg azt az adó és a vevő oldaláról. A tagok természetesen javarészt könyvtárosok és informatikusok, néha könyvtári joggal foglalkozó jogászok, de előfordulnak könyvtári szoftverfejlesztő vállalkozók, akik mellett véleményt nyilvánítanak nem könyvtári területen tevékenykedők is. Érkezik hozzászólás pedagógusoktól, kiadók, alapítványok képviselőitől, és nagyon ritkán „külsős”, segítséget remélő személyektől. Az 1994-ben megjelent „Navigáció a hálózaton” című könyvben Drótos László így írja le a KATALIST-et: „… az egyik legnépszerűbb magyar e-mail list, jelenleg kb. 130 taggal, napi egy-két levéllel.”

2

Drótos László: Melyek a legfontosabb levelezőrendszerek és hogyan kell használni őket. = Bakonyi Géza, Drótos László, Kokas Károly: Navigáció a hálózaton Budapest, NIIF. 1994. http://mek.oszk.hu/01200/01290/html/navi13.htm (2009. november 15.) 67

Napjainkban a listán regisztrált címek száma 30213, és a napi levélforgalma is természetesen megnövekedett (1. ábra).

1. ábra A KATALIST tagjainak száma Forrás: http://mek.oszk.hu/01200/01280/html/1.13/index.htm#1.1; http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=katalist_mint_tudaskozvetito_es_rakt arozo_intezmeny_1_a_katalizator_parameterei; Drótos László levele [email protected] (2009. november 15.)

A listára érkezett üzenetek száma az archívum alapján 2004 januárja és 2009 októbere között összesen 11795 (2. és 3. ábra).

3

Drótos László [email protected] levele (2009. november 15.)

68

2. ábra A KATALIST leveleinek száma 2004-től 2009 októberéig Forrás: KATALIST archívuma https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist

3. ábra A KATALIST leveleinek száma 2004-től 2009 októberéig havonkénti bontásban Forrás: KATALIST archívuma https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist

69

Szerettem volna megnézni 2004-től évenként, hányan jelentkeztek fel a listára, és ezekből hányan voltak aktívak – ez nem sikerült, nem vezetnek erre vonatkozóan statisztikát. A vitakultúráról… „Az irányítói csúcspozíciókban lévő személyek szükségét érzik e horizontális fórumon való jelenlétnek, de a legritkább esetben nyilatkoznak meg…”4 Amennyiben ezek a személyek könyvtárosok, véleményem szerint sajnálatos, hogy így tesznek. Valóban sok más lehetőségük is van a megnyilatkozásra, de ez a legnagyobb, egy rendkívül széles spektrumot átívelő szakmai fórum, melyet leginkább kívülről figyelnek. Így kevéssé tudnak szakmai iránymutatással szolgálni, s megnyilatkozásaik stílusával példát mutatni. Kihagyják azt a lehetőséget, hogy nemes értelemben tanítsák azokat, akik már kikerültek az iskolapadból, s a napi gyakorlatban állják meg a helyüket. „A listán való megnyilatkozások nem választhatók el a szakma tagjainak szociokulturális jellemzőitől… Gyakori motívum az öncenzúra, félelem az információmegosztástól, ami a kommunikáció minőségét a listán is rontja. …A megszólalások gyakran hatalmas kontextusúak (kevés adattal, sok sejtetéssel, beavatatlanok számára – kontextus hiányában – kevésbé érthető nyelvezettel.)”5 Valóban több vitaanyag kapcsán nehezen volt követhető a gondolatmenet. Beavatatlannak, kívülállónak éreztem magam. Elgondolkodtatott, vajon miért nem nyilvánítanék szívesen véleményt a listán. Nehéz eldönteni melyek azok a kérdések, melyek országos nyilvánosságot érdemelnek, főleg, ha ilyen nagy a taglétszám. Fontos szempont: ne növeljem a levélforgalmat feleslegesen, ha a felmerült probléma más úton is megoldható. Az elmúlt öt év levelezését áttekintve azonban azt is be kell vallanom, hogy a kollégák reakcióitól is tartanék. Megfogalmazódott bennem, mint olvasószolgálatban dolgozó könyvtárosban: ha egymáshoz is olyan tisztelettel, segítő szándékkal fordulnánk, mint az olvasóinkhoz, talán változna a vitakultúránk is.

4

Mikulás Gábor: Katalist, mint tudásközvetítő és raktározó 'intézmény' – 2. A használók. = KIT hírlevél 2008. 32. sz. (szeptember 10.) http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=katalist_mint_tudaskozvetito_es_raktarozo_intezme ny_2_a_hasznalok (2009. november 23.)

5

Ua.

70

A KATALIST funkciói, „evolúciója” A szakmai vitafórumok száma napjainkban nő, egyre jelentősebbek. Elsősorban a tájékozódás eszközei, másrészt az önképzés és továbbképzés szempontjából szerepük kiemelt, valamint a tájékoztatás eszközeivé is váltak. Döntő szempont az információ eljuttatásának rendkívüli gyorsasága, valamint az, hogy a kommunikációban részt vevők reakciói legalább ilyen gyorsan eljutnak nemcsak a címzetthez, hanem mindenkihez, aki az adott közösség tagja, függetlenül attól, hogy az aktív hozzászóló, vagy passzív olvasója a listának. A KATALIST a tájékozódás eszköze, hiszen itt egy helyen megtaláljuk a pályázati felhívásokat, az országos szakmai fórumok tájékoztatóit (hírleveleket, meghívókat és egyéb felhívásokat), s elsősorban, de nem kizárólag a számítástechnika területén segítőkész kollégákra lelhetünk. Hivatalos funkciót is ellát, mert itt jelennek meg a Könyvtári Intézet, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének közleményei, törvényben előírt álláshirdetések kis része, szakmai programok hivatalos tájékoztatói. Jelentős számban találhatunk itt képzési felhívásokat, az elemzésük is megfontolandó abból a szempontból, hogy az összetétel hogyan mutat a szakma fejlődésének irányára. Miért a tájékoztatás eszköze? Kollégáktól kaphatunk segítséget, ha egy-egy referensz kérdés megválaszolása meghaladja a képességeinket, lehetőségeinket. Rengeteg, jól hasznosítható információt közöl adatbázisokról, sokszor onnan kezdve, hogy „csupán” egy adatbázis létezéséről ad hírt egy listatag. Itt jelennek meg a könyvtári élet további területeit érintő hírek: alapítványi tájékoztató, álláskeresés, felajánlás, felhívás, gratuláció, kérdőív, kitüntetés, könyvtárközi kölcsönzéssel kapcsolatos kérés, köszönetnyilvánítás, közlemény, nekrológ, szolgáltatások szüneteltetésére vonatkozó információk, tájékoztatók külföldi levelezőlisták anyagából… Ez a lista csak abban az értelemben moderált, hogy a lista gazdája kiszűri a vírusokat, reklámokat, illetve más technikai teendők mellett gondoskodik arról, hogy a többször elküldött levelekből csak egy jelenjen meg. A levelek tartalmát tekintve bízik „a tagok önmoderálási képességeiben”6. A

6

Drótos László 2005. szeptember 5-i KATALIST-en megjelent válasza „Kovács János Kollégái” tárgyú levelekre https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2005-September/007567.html (2009. november 15.) 71

moderátori szerep ilyen felfogása enged teret a lista fejlődésének: tartalmát tekintve, hogy olyan irányba haladjon, melyet a tagok határoznak meg természetesen figyelemmel a lista célkitűzéseire. A levelezőlistának „… azt a fajta katalizátori szerepet a könyvtárakban dolgozó szakemberek (eredeti szándéka szerint elsősorban az informatikus szakemberek) közötti szakmai kommunikációban és tapasztalatcserében, amit szintén megcélzott … nem igazán sikerült betöltenie. Pedig ilyen célra is bátran használható lenne, kihasználva a gyors átfutási időt a nyomtatott szaklapokhoz képest, és azt, hogy itt kevésbé megszerkesztett gondolatok is felvethetők bátran. Ebben a sokfajta kihívást hordozó időszakban sokat segíthet más nézetek és tapasztalatok megismerése, sikerek vagy éppen kudarcok megosztása, egymás segítése..., illetve általában minél több „beszélgetés" a közös ügyeinkről”.7 A KATALIST archívummal rendelkezik (https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist), mely kordokumentumnak is tekinthető. Az archívum kereshető téma, a levél írója és dátuma, tárgya és a levelek teljes szövege szerint a Namazu full-text keresőmotor segítségével. Melyek azok a területek, ha úgy tetszik témák, melyek az utóbbi öt évben vitaanyagként felmerültek? A válasz megfogalmazása csak első gondolatra tűnik egyszerűnek. Milyen tárgyban írt levelek tekinthetők vitaanyagnak? Kizárólag a hozzászólások száma alapján határozhatók meg? Úgy gondolom, ez nem így van. Ha egy téma kevesek hozzászólását váltja ki, nem jelenti biztosan azt, hogy nem érdemes vitára. Mód van arra, hogy magánlevélben megkeressük a feladót, de a munkahelyünkön is megvitathatjuk a közvetlen kollégáinkkal. Az elemzés során első lépésként mégis az üzenetekhez kapcsolt hozzászólások számát vettem figyelembe, meghatározva a főbb csoportokat. 2004-től havonként elemeztem a levelezést, táblázatba gyűjtöttem a hozzászólásokat dátum, tárgy, a levelek száma és néhány tárgyszó szerint, amivel inkább a témát írtam le. Tárgyszó szerinti rendezés után a nagyobb témakörökön belül született sorrendet tükrözi a dolgozat.

7

Drótos László 2005. április 28-i KATALIST-en megjelent válasza „semmit?” tárgyú levélre https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2005-April/007242.html (2009. november 15.)

72

Viták, felmerülő érvek, ellenérvek Számítástechnika A számítástechnikai témában küldött üzenetekre egyre jellemzőbb a tömör megfogalmazás, a téma bővebb kifejtése helyett pedig linkkel mutatnak a bővebb tájékozódás egy vagy több lehetőségére. A hozzászólások számát tekintve a levelek további témákra oszlanak: digitalizálás, KATALIST, konyvtar.hu, Országos Széchényi Könyvtár – Digitális Könyvtár szolgáltatás (továbbiakban OSZKDK-szolgáltatás) ismertetése, Magyar Országos Közös Katalógus (továbbiakban MOKKA), Google, integrált rendszerek, további számítástechnikai témájú levelek. Ez a sorrend az egyes témákban érkezett hozzászólások számát is tükrözi, tehát a legtöbb levél a digitalizálás átfogó témakörében született. A digitalizálás, mint a könyvtárak egyik feladata is több nézőpontból jelenik meg a listán: egyrészt mint jelen- és jövőbeli legfontosabb technikai, szervezési feladat, ennek szerzői jogi és erkölcsi vetületei valamint üzleti lehetőség. Ez a téma 2004 decemberétől több hónapon át felbukkant, s 2009-ben is jelentős számú levél érkezett ebben a témában. „... már nem is az a kérdés, hogy szabad-e digitalizálnunk, hanem az, hogy megtehetjük-e azt, hogy sok ezer használónak tesszük elérhetetlenné a dokumentumot hagyományos eljárásainkkal, amikor lehetőségünk volna mindannyiuk számára hozzáférhetővé tenni mindent. A kérdés nem az tehát, hogy csináljuk-e, hanem az, hogy milyen fokú büntetést érdemelünk, ha nem tesszük.”8 „A könyvtárakban egyre több multifunkciós gépet használnak az olvasók az analóg fénymásolók helyett. Miért ne tehetnék meg, hogy nem másolásra használják, hanem szkennelésre, utána pendrive-val el is vihetik? S ha ez így van, akkor miért ne tehetné meg a könyvtár, hogy ő végzi el hatékonyan, jó minőségben a szkennelést és a digitális anyagot

8

Czupi Gyula: Fénymásolás helyett digitalizáljunk! = KIT hírlevél 2007. 47. sz. (december 22.) http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=kithir&szam=124&kithirev=2004#a8151 (2009. november 28.) 73

szolgáltatja?”9 A felhasználónak ez egy optimális megoldás, megfelel a könyvtárnak mint szolgáltatónak és „a digitális közzététel ellenértéke is kifizethető a szerzőnek, mégpedig akár olyan mértékben, hogy az tökéletesen kielégítő legyen számára.”10 Felvetődik megoldási lehetőségként a reprográfiai jogdíjak elosztásának a vizsgálata. A digitalizálásnak ez a formája valóban jogtalan könyvtárosi magatartás, „lopás” az olvasó érdekében? Mi a helyes magatartás? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban 2009 augusztusában és szeptemberében újra felkerült a listára ez a téma. A Google digitalizálási tevékenysége kapcsán több kérdés is felmerült: ha a jövőben a könyvek, folyóiratok jelentős része rákerül a világhálóra, hogyan változik a könyvtárak szerepe? Ha a jelenlegi könyvtári munkafolyamatokat végigtekintjük – dokumentumok beszerzése, katalogizálás, kölcsönzés, tájékoztatás – és feltételezzük hogy a könyvek, folyóiratok jelentős része az Interneten lesz, felvetődhet, hogy milyen mértékben tartanak igényt a könyvtárakra? „… ha erősödik a digitalizálás tendenciája (várható), akkor egyre komolyabban kell számolni, hogy a könyvtáraknak alapvetően profilt kell váltani. Egyre fontosabbak lesznek az egyéb tevékenységek; helyi rendezvények, információ- tartalomszolgáltatás, fejlett info-feldolgozás, virtuális-digitális könyvtárak, kiállítások, online referensz stb. Vajon meg tudjuk-e győzni a fenntartókat, hogy fontos a jövőben is finanszírozni a könyvtárat, ha olvasván a Google-híreket, nem tudunk alternatív, hasznos, szükséges, igényt kielégítő könyvtári szolgáltatásokat kínálni.”11 „A Creative Commons azért jó, mert jogilag korrektül rendezi ezt az egész problémakört… Viszszaadja a szerzői jogokat a szerzőknek és megteremti annak is a lehető-

9

Bakonyi Géza 2004. december 22-i KATALIST-en megjelent hozzászólása „digitalizalas” témában https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2004-December/006703.html (2009. november 23.)

10

Horváth Sándor Domonkos 2004. december 23-i KATALIST-en megjelent hozzászólása „digitalizalas” témában https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2004-December/006705.html (2009. november 23.)

11

Moldován István 2005. január 6-i KATALIST-en megjelent hozzászólása „Digitalizalas [adalékok a normakövetéshez]” témában https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2005January/006551.html (2009. november 23.)

74

ségét, hogy a közpénzt adó szerv kötelezhesse az alkotót a non-profit felhasználást engedélyező CC-licensz használatára. Így többek között a könyvtárak is szabadon hozzáférhetővé tehetnék ezeket a műveket akár digitális formában is a használóik számára, mindaddig, amíg ezzel nem a bevételük növelése a céljuk.”12 A CC magyar honosítása a digitális hang-, kép- és szövegfájlok felhasználásának jogát is rendezhetné minden felhasználó és alkotó szempontjából. A könyvtárügy fórumai fel fogják-e vállalni a későbbiekben ennek képviseletét? Az évek során a fenntartók kevés kivétellel egyre kevesebbet szánnak a könyvtárakra. A létszám csökkentésével, a működési költségek szűkülésével szembesül az intézmények jelentős része. Ebben a helyzetben milyen megoldások vannak a digitalizálási feladatokra? Felvetődik: ki, mikor és mit digitalizáljon, a könyvtárosnak kell-e ezt a tevékenységet végeznie. Fontos a digitalizált anyagok megfelelő minősége, így meggondolandó digitalizálni kell-e mindenáron, vagy inkább a digitalizált anyagok használatára fordítsunk nagyobb figyelmet. A Google digitalizálási tevékenysége átgondolásra késztethetné a könyvtárakat abban a tekintetben is, milyen stratégiát kívánnak kialakítani a jövőben. Fontosnak tartom az alábbi szempont kiemelését: „A valódi probléma ezzel a Google-projekttel (és a várhatóan ezt követő további hasonlókkal), amivel kapcsolatban szerintem a könyvtári szférának félelmei lehetnek, vagy legalábbis véleményt kellene nyilvánítania, hogy így magáncégek kezébe kerülnek olyan gyűjtemények digitális másolatai (és ezek bizonyos felhasználási jogai), amelyeket közpénzekből hoztak létre és tartanak fenn”.13 Megoldást jelenthetne, ha paradigmaváltással „a nagy múzeumok és nagy könyvtárak közgyűjteményi szerepük helyett/mellett maguk is belépnének az információs bizniszbe és elkezdenék kiaknázni azt a potenciális tőkét, amit a gyűjteményük digitális formába

12

Drótos László 2005. január 6-i KATALIST-en megjelent hozzászólása „Digitalizalas [adalékok a normakövetéshez]” témában https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2005January/006739.html (2009. november 23.)

13

Drótos László 2005. március 2-i KATALIST-en megjelent hozzászólása a „google project” tárgyú levélhez https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2005-March/006902.html (2009. november 24.) 75

való átkonvertálása jelent”.14 Ez egyfelől a jelenlegi könyvtári tevékenységek felülvizsgálatát jelentené, vagyis jobb, hatékonyabb munkaszervezést, munkaerő-gazdálkodást. Ellenpontként az alábbi vélemény megfontolandó: „az végezze a munkát, aki ahhoz jobban ért. Digitalizálás kiszervezésével maradhat még elég könyvtári kompetencia: értékhozzáadott tájékoztatás, a helybeni rekreációs funkció”.15 Szolgáltatások Ez a témakör sem kizárólag a könyvtári szolgáltatásokra korlátozódik, hiszen előtérbe kerülnek a költségvetési szempontok, a közalkalmazottak elbocsátása, létszámleépítések, a fenntartókkal való viszony és az állományelemzés kérdésköre. „A költségcsökkentésre a könyvtárak, könyvtárosok jellemzően úgy reagálnak, hogy az a szolgáltatások szintjét csökkentik. (…) A kihívást az jelenti, hogy elsősorban a használói, másodsorban a fenntartói prioritásba igyekszik beépülni a könyvtári szolgáltatás. Tény, hogy ez nagyobb intellektuális befektetést kíván, és népszerűtlenebb is, hiszen a használói szempontok szerint kell hozzá átgondolni saját rendszereinket is”.16 Az, hogy bizonyos költségvetési megvonások tekintetében hogyan reagálnak a könyvtárak, az adott helyzettől függ: ha a könyvtár költségvetési keretei már eleve szűkre szabottak és ezt csökkentik tovább, a szolgáltatás színvonala tükrözni fogja. Hogyan tudják a könyvtárak fenntartóikat arra ösztönözni, hogy nagyobb figyelemmel forduljanak feléjük? „A potenciális információ-használók növekvő arányban szeretik azt, ha az információ-szolgáltató megy hozzájuk, ld. újságok, tv, internet stb. S a könyvtár egyre kevésbé információ-monopólium, hogy megengedhetné magának a helybenállást. Csak úgy válhat kedvelt szolgáltatóvá, ha cél-

14

Ua.

15

Mikulás Gábor: 2005. március 2-i KATALIST-en megjelent hozzászólása a „google project” tárgyú levelekhez https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2005-March/006906.html (2009. november 24.)

16

Mikulás Gábor 2005. március 11-i KATALIST-en megjelent hozzászólása a „nagyra nyilt szemekkel?” tárgyú levélre https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2005-March/006505.html (2009. november 24.)

76

csoportjai igényét lesi, s lehetőleg előre: mit kívánnak majd holnap. Szóval: nem helyben érdemes a döntéshozót (fenntartót vagy használót) várni.”17 Rá kell vennünk a könyvtárhasználókat, hogy kiálljanak az intézmények mellett. Ezt azonban csak úgy tudjuk megtenni, ha az adott körülmények között jobb, használóközpontú szolgáltatásokat nyújtunk. „Sokat változott a szakmánk, vele együtt az ott dolgozó könyvtárosok, akik motorjai voltak ezeknek a változásoknak. Az olvasóink, használóink is értékelik ezt. Szerencsére szakmai körökön kívüli cikkek is jelentek meg, amik ezt bizonyítják. Sajnos, használóink dicsérő szava nem tud segíteni rajtunk, ha a döntéshozók csak rövid távú anyagi szemlélet alapján döntenek intézmények sorsáról. De azt gondolom, ez már nem szakmai kérdés, s nem a könyvtáros szakmának kellene magyarázkodni e miatt.”18 A könyvtárhasználói igények folyamatos figyelemmel kísérése, lehetőség szerinti kielégítése munkánk alapja. Vajon az igénykeltés mennyire nyer teret napjainkban a könyvtárak tevékenységében? Szerintem ez fontos szerepe a könyvtáraknak. Milyen lehetőségeik vannak a könyvtáraknak, hogy növeljék a szolgáltatásaik színvonalát? Ezzel kapcsolatban hangzott el jó tanácsként egy készülő honlappal összefüggésben: „Hihetetlen lehetőségek vannak az interneten, ingyenesen, egyenesen nekünk, könyvtárosoknak, nagyrészt könyvtárosoktól, csak ki kell nyújtani a markunkat, hogy belepottyanjon mindaz, ami megkerülhetetlenné teszi a könyvtári szolgáltatásokat. Mindez, hangsúlyozom, ingyen...”19 Más utat kínál a gyűjteményszervezés: a „Hazai könyvtári állományainknak legalább fele tiszta holt anyag.”20 Ezt a kijelentést számadatokkal

17

Mikulás Gábor: 2005. március 11-i KATALIST-en megjelent további hozzászólása a „nagyra nyilt szemekkel?” tárgyú levélre https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2005March/006950.html (2009. november 23.)

18

Szenaszky Mária: 2005. március 21-i KATALIST-en megjelent hozzászólása a „nagyra nyilt szemekkel?” tárgyú levelekre https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2005March/006994.html (2009. november 23.)

19

Takács Dániel 2007. február 9-i KATALIST-en megjelent válasza egy „könyvtári honlapok” témában írt levélre https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2007-February/013150.html (2009. november 23.)

20

Sonnevend Péter: A könyvtár új élete = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 17. évf. 2008. 8. sz. http://www.ki.oszk.hu/3k/e107_plugins/content/content.php?content.157 (2009. november 24.) 77

nem támasztották alá, de mégis elgondolkodtató. Annak, hogy egy állományrészt nem használnak, több oka lehet, könyvtártípusonként azon belül könyvtáranként más és más: „mert elektronikusan nem elérhető, vagy mert bibliográfiai adatai még nincsenek adatbázisban rögzítve, tartalma nincs analitikusan feltárva? Azt is érdemes lenne megnézni, hogy a pl. harminc évvel ezelőtt „holtnak” minősített állomány ma is „holt” állomány-e”.21 Közszolgálat Egy „elfogult levél” kapcsán kialakult eszmecsere 2004 márciusában a vezetői pályázatok elbírálását, a könyvtár fenntartóval való kapcsolatát, a helyi politikai csatározások hatását vizsgálja egy adott könyvtár vezetői kinevezésével kapcsolatban. Felvetődik: nem szabad egy közkönyvtárban a civil szervezetek rendezvényeinek sem rendszeresen otthont adni (jelentősen növelve így az intézmény bevételét)? Ez esetleg szakmai hiba? „A közkönyvtár nem zárkózhat el a helyi közélettől! Ellenkezőleg! Egyik alapvető helyszíne, agorája, fóruma. Szabadon teret ad a nézetek ütközésének, cseréjének, netán a kölcsönös jobb megértést, az együttműködés szellemét erősíti. Nem mentes a politikától, hanem független attól! A könyvtár lelke éppen a különféle nézetek, álláspontok egymásmellettisége. Csak az minősül «állampolgárbarátnak», akinek nincs ellenvéleménye? Aki mindig az éppen aktuális kormánypárt feltétlen híve, szószólója? A gondolkodó ember szükségképpen «másként gondolkodó». 1989. okt. 23-án, 1990. márc. 25-én mintha éppen ettől a korszaktól, az «egyenirányított értelmiségi magatartástól» vettünk volna búcsút. Vagy mégsem?”22 A pozitív végkifejlethez nagy valószínűséggel a lista nyilvánossága is hozzájárult. Sokan ragadtak „tollat” s a levelek, hozzászólások személyes hangvétele több helyen kifejezetten pozitív hatású volt.

21

Takáts Béla 2008. szeptember 25-i KATALIST-en megjelent hozzászólása „halott az állomány fele?” témában írt levélre https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2008-September/016813.html (2009. november 23.)

22

Nagy Attila 2004. március 24-i KATALIST-en megjelent „közszolgák” témában írt levele https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2004-March/005695.html (2009. november 15.)

78

Képzés Az „informatikus könyvtáros kontra könyvtáros” eszmecsere abból a kérdésből indul ki, mi a különbség egy informatikus könyvtáros és egy könyvtáros diplomát szerzett álláskereső tudása között? Álláskereséskor előnyben részesül az, akinek informatikus könyvtáros a végzettsége szemben a régebben (2005 előtt) végzett könyvtárosokkal? Ez az elnevezésnek köszönhető, s nem arról szól, hogy az álláskereső milyen tudással rendelkezik. Ma a szaktudást illetően a pályán kétségtelenül fontos az informatikai jártasság. Az új elnevezés kapcsán is megoszlanak a vélemények: „…ez sajnos csak lélektani különbség/tényező. Az informatikus könyvtáros és az informatikus végzettségű diplomás tudása még köszönőviszonyban sincs egymással. Ez az elnevezés szerintem egy szakmai hiúságunkat «modernitás- érzésünket» legyezni hivatott nagy blöff. Esetleg meg tanszéki reklámfogás az életben maradásukért. (Ez az érem másik oldala.) …a könyvtáros tudásának azok az alapvető informatikai ismeretek, amiket a könyvtár tanszéken tanulnak, immanens része kell hogy legyen a «könyvtár» végzettségnek…. Inkorrekt azért is, mert megtévesztheti a felvételizőket is.”23 Ellenvélemény: „A jó könyvtári informatikus ott kezdődik, ahol a magasan informatikailag is tájékozódott könyvtáros végződik és ott végződik, ahol a társadalomtudományok, kultúra informatikai prezentációi és menedzsmentje iránt érdeklődő mérnök-informatikus, programozó kezdődik. S pontosan azért van szükség rá, hogy a két fél között szakmailag koordináljon, «fordítson», szervezzen, kitaláljon.” Ebben a levélben olvashatjuk a továbbiakat: „Az már egy másik kérdés, hogy van-e szükség «konzervatív» könyvtárosra, aki nem «informatizált»? szerintem nincs, de az informatikailag is tájékozott könyvtáros szerintem nem azonos a könyvtári informatikussal, aki kb. a fél tanulmányi idejében kifejezetten számítógépes, ill. azzal kapcsolatos tárgyakat hallgat…”24

23

Horváth Sándor Domonkos 2004. március 16-i KATALIST-en megjelent hozzászólása „informatikus könyvtáros kontra könyvtáros” témában írt levélre https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2004-March/005407.html (2009. november 15.)

24

Kokas Károly 2004. március 6-i KATALIST-en megjelent hozzászólása „informatikus könyvtáros kontra könyvtáros” témában írt levélre https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2004-March/005594.html (2009. november 15.) 79

„…A jelenleg informatikus könyvtáros képzés könyvtáros képzést jelent – általában. A könyvtárosképző helyek néhány évvel ezelőtt kivívták a névváltoztatást, annak érdekében, hogy a) az elnevezés jobban kifejezze a könyvtáros szakma megváltozott hangsúlyait b) az elnevezés közelítsen az angolszász szokásokhoz …c) a végzett hallgatói egy ilyen diplomával hátha jobban el tudnak helyezkedni.” …majd ugyanitt tovább: „Probléma akkor lesz, ha a bolognai folyamat megvalósul a magyar felsőoktatásban is megjelenik majd a BA és MA képzés. Szemben a többiekkel én úgy látom, hogy akkor a BA képzést nem lenne szabad informatikus-könyvtáros képzésnek hívni, hanem könyvtáros képzésnek kellene hívni. Ez persze nem jelenti azt, hogy «informatikátlanítva» lenne – ahogy a többiek is írták, ez már elképzelhetetlen. De ez az informatikai tartalom elsősorban felhasználói ismereteket jelentene. Az MA képzésben pedig lehetne hirdetni informatika-könyvtárost is (hiszen ennek a képzésnek éppen az a célja, hogy szakirányú ismereteket nyújtson egyetemi szinten).”25 „Nem azzal érünk el eredményt, hogy az informatikus könyvtáros és a könyvtári informatikus közötti – sajnos nem mindig létező – különbséget ecsetelgetjük, hanem a képzésekben azzal, hogy a szó legyen igaz: egy informatikus könyvtáros feleljen meg valaminek, ne legyen a megnevezése és tudástartalma a piac számára egyaránt súlytalan…. A továbbképzési rendszerünkben sem jelenik meg az informatika-éhség és ez baj…”26 Ez a vitaanyag sokkal szerteágazóbb mint csupán a szakma megnevezésének boncolgatása. Fő irányvonala inkább a szakképzés megújulása, a könyvtárosság jövője. Melyek azok a területek ahol meg kell újulni a könyvtárosoknak, illetve a képzésnek? „Nem csak jobb informatikus könyvtárosokat kell képezni, persze. Alapjában jobb könyvtárosokat kell, de ennek a szakmai «jobbságnak» ma egyre jelentősebb hányada kötődik az információs technológiához. Nekem nem az a kérdés, hogy milyen legyen egy könyvtáros «szellemisége»: bölcsész vagy természettudomá-

25

Bakonyi Géza 2004. március 8-i KATALIST-en megjelent hozzászólása „informatikus könyvtáros kontra könyvtáros” témában írt levélre https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2004-March/000132.html (2009. november 15.)

26

Szabó G. Tibor 2004. március 8-i KATALIST-en megjelent hozzászólása „informatikus könyvtáros kontra könyvtáros” témában írt levélre https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2004-March/000147.html (2009. november 15.)

80

nyos, netán műszaki. Sajátítsa el, amihez a megújulásra szüksége van.”27 A képzéskínálat tekintetében elmondható, hogy a listán mennyiségileg egyre több képzési felhívás jelenik meg. A felhívások tartalmát tekintve 2009-től jelennek meg itt először a következő továbbképzési lehetőségek: angol szaknyelv, kommunikációs ismeretek könyvtárosoknak, a könyvtáros mint felnőttoktató, a projekttervezés és pályázatkészítés alapjai. A képzés témakörén belül felmerül a listán a könyvtárhasználók képzése is. 2004-ben olvashattunk arról a pozitív hírről, hogy a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karon ettől a tanévtől a diákok felvehették a Könyvtárhasználati alapismeretek című tárgyat. Ennek tapasztalatairól a későbbi levelekben nem találtam anyagot. Elgondolkodtatott a „könyvtárostanárok feladata az olvasóvá nevelés terén” tárgyú 2008-ban született levél. Bár csak három hozzászólás érkezett, felhívja a figyelmet az iskolai könyvtárak helyzetére, s ennek későbbi hatásaira: „mára egy iskolai könyvtárosnak leginkább pedagógusnak kell lennie, meg még sok mindenféle más feladatot kell teljesítenie, és ehhez nemigen van szükség könyvtárosi szakképzettségre, én ezzel nem is kívánnék vitatkozni, mert ismertem képzettség nélkül is kiváló könyvtárosokat, és egyetemi végzettséggel alkalmatlanokat is. Én csak azt tapasztalom, hogy itt az egyetemen meglepően sok olyan hallgató van, aki elmondása szerint életében először jár könyvtárban, fogalma sincs arról, hogyan kell használni egy katalógust, vagy integrált könyvtári adatbázist, és sok esetben azt sem tudja, mit jelent az egy témán belül rendezési elvként alkalmazott betűrend. Az irodalomkutatásról rendszerint fogalmuk sincs, és a kézikönyvekről sincsenek közelebbi tapasztalataik. Ezért én azt gondolom, hogy – természetesen a mára kibővült feladatok mellett – igenis nagyon fontos (lenne) iskoláskorú gyerekeket könyvtárhasználatra és olvasóvá nevelni, lehetőleg minél korábban.”28

27

Ua.

28

Tüske Zsófia: 2008. december 5-i KATALIST-en megjelent levele „könyvtárostanárok feladata az olvasóvá nevelés terén” témában https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2008December/017351.html (2009. november 28.) 81

A könyvtáros A „középfokú tájékoztató” tárgyú levelek kiindulópontja egy értelmezésre szoruló állásfelhívás, mely végül a könyvtári munkakörök, s az azokhoz szükséges végzettségen át egészen messzire vezetett. „Nagy vívmány volt hosszú évekkel ezelőtt, hogy felsőfokú végzettséghez lehetett kötni a könyvtárosi állásokat. A feladat összetétele és a foglalkozási struktúra azóta változott, és több szakmában létrejött az asszisztensi szint, nemcsak a könyvtárosoknál … sok fiatalnak lehetővé téve a lépcsőzetes továbbképzést. Ugyanakkor szerintem sokak előtt nem tisztázott az olvasószolgálati munkakör jelenlegi fogalma, tartalma. Zavaró, hogy régen ebbe a feladatkörbe beletartozott a tájékoztatás is. Talán ezért lenne érdemes más megjelölést használni, pl. kölcsönző könyvtáros, stb. Számomra teljesen új információ, hogy olvasószolgálatos munkatárs a raktáros is. Mindentől függetlenül nem lehet kizárni azt a tendenciát, hogy anyagi okok miatt intézmények alacsonyabb munkabérre jogosító besorolásokat (kényszerűen?) alkalmaznak magasabb munkakörökre. A felhasználó persze azt szeretné, ha a könyvtári belépő pontoknál rögtön találkoz(hat)na a legtájékozottabb (tájékoztató) könyvtárosokkal.”29 „– Kell-e attól félnünk, hogy e kis hazában – az osztrák példához hasonlóan – a könyvtárakban a középfokú végzettségűek számaránya fog növekedni? A tendencia inkább az ellenkezőjét mutatja. Tudjuk, ma a felsőoktatás – gyakran a minőség rovására is – a mennyiségi képzésben érdekelt. Míg a rendszerváltozás (váltás?) előtt az érettségizettek alig több mint 10%-a tanult (tanulhatott) tovább, ma ez az arány az 50%-ot is meghaladja. 50%-ot éri el a diplomás pályakezdők aránya is. Számomra aggasztóbb az a jövőkép, mikor diplomásokat kell majd alkalmaznunk olyan munkakörökben is, melynek betöltéséhez igazából a felsőfokú végzettség nem lenne indokolt ... és ekkor még szót sem ejtettem a «szellem kielégüléséről»: frusztrált lesz az a dolgozó, aki nem képességének és képzettségének megfelelő állást kénytelen betölteni, mert «élni azért muszáj»! (A Kjt. besorolásról már nem is ejtek szót.) A kérdés tehát

29

Horváth Zoltánné 2005. április 13-i KATALIST-en megjelent hozzászólása a „kozepfoku tajekoztato?” tárgyú levelekhez https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2005-April/001074.html (2009. november 29.)

82

összetett. Ez az egyszerűnek gondolt álláshirdetés is megmutatta, minden mindennel összefügg. Az állami finanszírozást, foglalkoztatáspolitikát, felsőoktatási (túl)képzést épp úgy érinti, mint a könyvtárak jövőjét.”30 Milyen legyen egy könyvtáros ma? Erre a kérdésre ahányan vagyunk, annyiféle választ fogalmazhatunk meg. Felsorolhatnék külső, belső tulajdonságokat, hozhatnék külföldi példákat, bőven van erre vonatkozóan vélemény a listán és azon kívül is. Számomra a lista leveleinek tanulmányozása során az alábbi levélváltás tükrözi a választ: nem szabad elzárkóznunk a bennünket körülvevő változások elől, mert csak így tudjuk szolgálni azt a közösséget, ahol éppen vagyunk. A körülöttünk levő változásokat azonban nem árt, ha kritikus szemmel figyeljük, hogy a változtatások során az általunk őrzött és képviselt értékek megmaradjanak. Íme az első levél: „…az «egyszerű könyvtárosok» helyett egyre több a bróker, menedzser és informatikus szemléletű. Kicsit vissza kellene emlékezni a kezdetekre, mikor a könyvtáros még ember volt és nevelő, talán ezt is újra be kellene építeni a könyvtárosok képzésébe, talán itt kellene újrakezdeni az építkezést és a használók becserkészését...”31 A válasz: „Ma a használók többsége által támasztott követelmény a könyvtári elektronikus alkalmazások, tehát nem lehet könyvtárosi választás kérdése, hogy használjuk-e ezeket, vagy sem. Az viszont kár lenne, ha a használók iránti figyelem csökkenne a monitor mögül kinézve, vagy elmaradnának az eddig bevált «offline» olvasókapcsolatok. Viszont az eddig be nem váltakat – a használók érdekében – bátran le lehet cserélni az újakra ”32 Számomra a két levél tartalma nem ellentétes, inkább úgy érzem: kiegészítik egymást.

30

Tóth Ferenc 2005. április 14-i KATALIST-en megjelent hozzászólása a „kozepfoku tajekoztato?” tárgyú levelekhez https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2005-April/010896.html (2009. november 29.)

31

Budaházy Ibolya: 2007. november 30-i KATALIST-en megjelent hozzászólása „olvasásfejlesztés” témájú levelekhez https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2007-November/015098.html (2009. november 29.)

32

Mikulás Gábor: 2007. december 1-jei KATALIST-en megjelent hozzászólása „hasadás?” tárggyal írt levélhez https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2007-December/015106.html (2009. november 29) 83

Tükrözik azt a sokszínűséget, azt a sokféle elvárást, amelyek napjainkban kihívást jelentenek mindannyiunknak ezen a pályán.

Összegzés A szakmai információcsere egyik modern lehetősége napjainkban a levelezőlistán való jelenlét. Az archívummal rendelkező levelezőlisták magukban hordozzák az elemzés lehetőségét. A KATALIST mint kereshető archívummal rendelkező kordokumentum, a könyvtáros szakma egyik digitális lenyomata. A legnagyobb taglétszámot számláló könyvtári levelezőlista szerepe napjainkra módosult. Az eredetileg könyvtári számítástechnikai információk megosztásának céljával váltott levelek aránya megváltozott. Az információk legszélesebb szakmai közösséghez való gyors és megbízható eljuttatásának eszközévé fejlődött a KATALIST. A gyorsinformációk széleskörű megosztása mellett a könyvtári szakembereket foglalkoztató szinte minden szakmai kérdés vitafórumává vált. A fórumon lezajlott viták, felmerülő érvek, ellenérvek elemzésével körvonalazhatók a szakmai közösséget foglalkoztató – a nyilvánosság előtt is – megfogalmazott fontosabb kérdéskörök. A vizsgált 2004–2009. közötti időszakban ezek a következők: számítástechnika, szolgáltatások, közszolgálat, képzés, könyvtáros. A legtöbb üzenet a számítástechnika témakörében született, ahol hangsúlyt kapott a digitalizálás, a KATALIST, a konyvtar.hu, az OSZKDK-szolgáltatás, a MOKKA, a Google és az integrált rendszerek.

Kivonat

A szakmai információáramlás fejlődése. A KATALIST levelezőlistára írt üzenetek áttekintő elemzése Nagy Zsoltné A számítástechnika könyvtári alkalmazása napjainkra meghatározóvá vált, mely egyben a szakmai információcsere jelentős változását is ered84

ményezte. A szakmai információk megosztásának egyik modern lehetősége a levelezőlistán való jelenlét. A magyar könyvtári levelezőlisták közül a legnagyobb vitafórum a KATALIST. Ezt bizonyítja levélforgalmának tartalmi elemzése 2004 és 2009 októbere között. A KATALIST archívumában található bejegyzések mennyiségileg és minőségileg is vizsgálhatók. A mennyiségi mutatókat grafikonok szemléltetik. Minőségi szempontból kiemelhető az e-mail lista rövid története, funkciói, és annak hangsúlyozása, hogy mennyiben járult hozzá a könyvtárosok szakmai kommunikációjának fejlődéséhez. Az üzenetekhez kapcsolt hozzászólások mennyisége meghatározó szempont, és témájuk szerint csoportokba rendezhetőek. Havonkénti bontásban, hozzájuk tárgyszavakat illesztve és e szerint rendezve, nagyobb témakörök és ezek sorrendjei alakulnak ki. A témakörök között az alábbiak szerepelnek: számítástechnika, szolgáltatások, közszolgálat, képzés, könyvtáros. Egyes leveleket több témakörhöz is rendelhetünk a listatagok leveleiből származó idézetek, vélemények alapján. Az eredetileg könyvtári számítástechnikai információk megosztásának céljával alakult KATALIST, a gyorsinformációk széleskörű megosztása mellett, a könyvtári szakembereket foglalkoztató szinte minden szakmai kérdés vitafórumává fejlődött. A legtöbb üzenet a számítástechnika témakörében született, ahol a legnagyobb hangsúlyt a digitalizálás kapta.

Abstract

Development of professional information streaming: Analysing messages written to the KATALIST mailing list Zsoltné Nagy Applying computer technique in libraries has recently become dominant resulting in a great alteration of the information exchange. One of the modern opportunities and possibilities of sharing professional information is to be present on a mailing list. KATALIST is the largest discussion panel among Hungarian librarian mailing lists. This is proved by the content analysis of the letter circulation between 2004 and October of 2009. The entries in the archives of the KATALIST can undergo both quantitative and qualitative examinations. Quantitative indicators are demonstrated by

85

charts. From a qualitative point of view, the brief history of the mailing list and its functions can be emphasised along with the impact on the development of librarians’ professional communication. The quantity of the E-mail connected comments is a decisive criterion and they can be grouped according to their topics. These mails and comments can be grouped monthly along with be applying subject-headings and, by the principle of this arrangement, notable topics and their order can evolve. The following ones can be found among the topics: “IT”, “services”, “civil service” and “librarian”. Some mails can be assigned to more than one topic based on quotes from the mailing members’ mails and comments. KATALIST that was originally founded to share IT information developed into a discussion panel of professional issues and questions aroused by library and information specialists along with swift information sharing. Most messages dealt with IT related issues mostly emphasising digitalization.

Nagy Zsoltné könyvtáros Hamvas Béla Városi Könyvtár Százhalombatta [email protected]

86

II. KÉPZÉS

Goda Beatrix A FELSŐFOKÚ INFORMÁCIÓS SZAKEMBERKÉPZÉS HELYZETE AUSZTRIÁBAN, NÉMETORSZÁGBAN ÉS SVÁJCBAN Milyen legyen, mihez értsen, milyen ismereteket szerezzen a jövő könyvtárosa? A hagyományos könyvtári ismereteken túl új diszciplínák elsajátítására is szükség van. Ausztria, Németország és Svájc felsőoktatási intézményei beépítették könyvtárosképzésük tantervébe az információmenedzsment és az üzleti információ oktatását. Európában a felsőoktatás újjászervezése a bolognai folyamat keretében több éve tart. Az átalakulás természetesen érintette a könyvtárosképzést is. Az információs- és tudástársadalom könyvtárosának, vagy információs és könyvtári szakemberének rendelkeznie kell információmenedzsment és üzleti információs ismeretekkel is. Összekapcsolva ezt a két aktuális változást, kutatásom célja a német nyelvterület többciklusú könyvtárosképzésének feltérképezése volt, különös tekintettel az információmenedzsment és az üzleti információ oktatására. Mivel az éppen folyó képzésekről a felsőoktatási intézmények honlapjai nyújtják a legaktuálisabb információkat, az adatgyűjtés elsősorban a világhálón történt. Az oktatás célja, tartalma, a be- és kimeneti követelmények a legtöbb esetben megtalálhatóak voltak. A dolgozatnak nem célja az adott országok felsőfokú könyvtárosképzésének teljes körű bemutatása, csupán néhány példán keresztül érzékeltetni szeretnénk a 21. század kihívásaira adott válaszaikat.

89

Ausztria és Svájc Ausztria és Svájc esetében a képzés hosszú ideig nem felsőoktatási keretek között zajlott. A nemzeti könyvtárak, valamint a könyvtáros egyesületek irányításával és szervezésében tanfolyamokon lehetett könyvtárosi képesítést szerezni. Ausztriában egyfelől a Tudományos és Kutatási Minisztérium felügyelte Osztrák Nemzeti Könyvtár biztosítja a tudományos és szakkönyvtárak szakembereinek képzését. A kurzus időtartama két év. A tanfolyamokon érettségizett és diplomás hallgatók is részt vehetnek. A már diplomával rendelkező hallgatók valamivel hosszabb elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek, mint az érettségizettek. Az itt végzettek tudományos, szak-, illetve felsőoktatási könyvtárakban helyezkedhetnek el. A közkönyvtárak munkatársai a Büchereiverband Österreichs által szervezett tanfolyamokon tanulhatnak. Az oktatást az Oktatási, Kulturálisés Sportminisztérium felügyeli. A kurzus időtartama 12 hónap. A tanfolyamok erősen gyakorlatorientáltak és a hagyományos könyvtári munkafolyamatokra fókuszálnak. Emellett figyelmet fordítanak az informatikai és jogi ismeretek elsajátíttatására is. Az oktatók nem főhivatású oktatók, de a szakma legjobbjai közül kerülnek ki. Viszonylag új keletű az Universität Wien és az Osztrák Nemzeti Könyvtár együttműködéséből született könyvtár-, információtudományi és dokumentációs mesterképzés (Master of Science (MSc) Library and Information Studies). Célja a könyvtár-, információtudományi és a dokumentációs ismeretek elmélyítése, azok gyakorlati alkalmazása. Az oktatás tartalmát tekintve az elméleti bevezetésen túl szerepet kapnak a könyvtári és információs menedzsment (Management-Grundlagen des Bibliotheks-, Informations-, und Dokumentationswesens), a médiaelmélet (Medientheoretische Grundlagen), valamint az információ visszakeresésének technikái (Information Retrieval) és a jogi ismeretek. A bécsi egyetem kurzusaira elsősorban a könyvtárak, illetve az információs és dokumentációs szervezetek gyakorló szakemberei iratkozhatnak be. A képzés két részből áll. Amennyiben valaki csak az első két szemesztert kívánja elvégezni, diplomás könyvtári és információs szakember (akademischer Bibliotheks- und Informationsexperte) képesítést kap. A harmadik és negyedik szemeszter sikeres teljesí-

90

tése egyetemi könyvtár- és információtudományi végzettséget (Master of Science (MSc) Library and Information Studies) ad.1 Svájcban a könyvtár- és információtudományi mesterképzés (MAS in Bibliotheks und Informationswissenschaft) 2007 óta az Universität Zürich bölcsészettudományi kara és a Schweizerische Nationalbibliothek együttműködéséből jött létre.2 A svájci nemzeti könyvtár információ és dokumentáció, könyvkötészet és állományvédelem témakörökben kínál középfokú, valamint felsőfokú főiskolai és másoddiplomás képzéseket. A képzések középpontjában a gyakorlati ismeretek állnak. Az oktatók a nemzeti könyvtár alkalmazottai közül kerülnek ki. Az információ és dokumentáció (Information und Dokumentation) szakot végzettek minden könyvtárosi munkafolyamatot elsajátítanak. Kiemelten információmenedzsment és üzleti információ témájú kurzus nincs. A hallgatók azonban megismerkednek minden olyan alapvető ismeretekkel (keresési stratégiák, kommunikáció, kritikai gondolkodás stb.), melyek segítségével akár az üzleti információk szolgáltatása terén is helyt tudnak állni.3 A Universität Zürich könyvtár- és információtudományi mesterképzése betekintést nyújt többek között a könyvtár- és információtudomány módszereibe, problémaköreibe, az irányítás és a public relation területeibe.

1

Szepesváry Tamás: Gondolatok az osztrák könyvtári rendszer néhány jellegzetességéről és a könyvtáros és információs szakemberképzésről. = Könyvtári Figyelő. 36. évf. 1990. 1–2. sz. 101–106. p. Beke Gabriella: Beszámoló a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége által szervezett svájci tanulmányútról. = Zalai Könyvtári Levelező. 14. évf. 2003. 1–2. sz. 49–51. p. Büchereiverband Österreichs - Allgemeine Informationen http://www.bvoe.at/Aus-_und_Fortbildung/Ausbildungsinfo/Informationen/ (2009. november 8.) Österreichische Nationalbibliothek - Aus- und Weiterbildung http://www.onb.ac.at/services/aus_fortbildung.htm (2009. november 8.) Österreichischen Nationalbibliothek, Universitätslehrgang http://www.onb.ac.at/ausbildung/universitaetslehrgang.htm (2009. november 8.)

2

Schweizerische Nationalbibliothek – Ausbildung http://www.nb.admin.ch/org/00863/index.html?lang=de (2010. június 9.) Weiterbildung Universität Zürich - MAS Bibliotheks- und Informationswissenschaften http://www.mas-biw.uzh.ch/mas.html (2010. június 10.)

3

Ausbildung - Die Schweizerische Nationalbibliothek http://www.nb.admin.ch/org/00863/00869/index.html?lang=de (2010. június 10.) 91

Jelentkezni főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, a német és a francia vagy az olasz és az angol nyelvek magas szintű ismeretével lehet. A képzés időtartama négy szemeszter. Az egyetem honlapján megtalálhatók a legfontosabb bemeneti követelmények: széles körű általános műveltség, szervezési készség, önállóság és logikai gondolkodás. A felsorolt készségek, képességek felmérési módjáról nem tesznek említést. Az 1. ábra a képzés gerincét képező hat kompetenciaterületet és a hozzájuk tartozó modulokat tartalmazza, melyeket az áttekinthetőség kedvéért táblázatba rendeztük.4 (Minden táblázat összeállításakor arra törekedtünk, hogy a modulok magyar elnevezései inkább a tantárgy tartalmát tükrözzék, mintsem szó szerinti fordítást adjunk.)

Készségek Kommunikációs készségek Tartalmi feltárás Tervezési ismeretek IT ismeretek Vezetési készségek Történelmi ismeretek

Modulok Tájékoztatási források és keresés, Információs műveltség Osztályozás és indexelés, Információvisszakeresés Könyvtárügy, Információs szolgáltatások, Gazdasági ismeretek Számítástechnika és informatika, Információ-visszakeresés Könyvtárvezetés, Menedzsment Írás-, könyv- és információtörténet, Állományvédelem

1. ábra MA kompetenciaterületek és modulok – Zürichi Egyetem

Az információmenedzsment és az üzleti információ témakörét érintőlegesen megtalálhatjuk az 1. ábrában szereplő Tájékoztatási források és keresés (Informationsquellen und Recherche) modulban (témakörei: kereske-

4

Master of Advanced Studies(MAS)-Studiengang in Bibliotheks- und Informationswissenschaften http://www.nb.admin.ch/org/00863/00869/00884/index.html?lang=de (2010. június 10.)

92

delmi adatbázisok, új trendek, adatbázisok kiválasztási kritériumai és értékelése stb.).5

Németország Németország minden tartománya önálló oktatáspolitikával rendelkezik. A felsőoktatási intézmények függetlenek a központi oktatásirányítástól. Az ország kezdetektől csatlakozott a bolognai, többciklusú képzési rendszerhez, de ennek kiépítése még folyamatban van. A felsőoktatási programokat az alapítványi keretek között működő Akkreditierungsrat akkreditálja. A szervezet célja a németországi felsőoktatás minőségének javítása. Az országban kizárólag olyan felsőoktatási programok indulhatnak el, melyek szabad utat kaptak az Akkreditierungsrat engedélyezési és értékelési eljárásán.6 A továbbiakban három német felsőoktatási intézmény könyvtár- és információtudományi képzését mutatjuk be. Mivel önálló információmenedzsment és/vagy üzleti információs szakirány nem található egyik képzőhelyen sem, azokat a szakirányokat, modulokat vagy tantárgyakat emeltük ki, amelyek valamilyen kapcsolatban állnak az információ megszerzésével, rendezésével és szolgáltatásával. A három felsőoktatási intézmény: a berlini Humbold Egyetem, a lipcsei Hochschule für Technik, Wirtschaft und Kultur és a Fachhochschule Potsdam. Humbold Egyetem – Berlin A Humbold Egyetem egy klasszikus felépítésű egyetem. A könyvtár- és információtudományi képzés a bölcsészkaron történik. A Humbold Egyetemen könyvtár- és információtudományi szakon (Bibliotheks- und Informationswissenschaften) BA, MA képesítést és PhD fokozatot lehet szerezni.

5

MAS in Bibliotheks- und Informationswissenschaften http://www.mas-biw.uzh.ch/curriculum/Grundlagen4.pdf (2010. június 10.) MAS Bibliotheks- und Informationswissenschaften http://www.mas-biw.uzh.ch/curriculum.html (2010. június 10.)

6

Stiftung zur Akkreditierung von Studiengängen in Deutschland http://www.akkreditierungsrat.de/ (2009. november 8.) Hochschulrektorenkonferenz http://www.hrk.de/de/home/home.php (2009. november 8.) 93

A könyvtár- és információtudomány BA képzés csak egy másik szakkal együtt, kétszakos rendszerben (Kombinationsbachelor) végezhető. Lehetőség van a szakot mint főszakot, mint mellékszakot és mint másodszakot is felvenni. A mellék- és másodszak végzésekor a teljesítendő kreditek száma kevesebb. A BA képzés hat szemeszter hosszú. A képzés alap- és speciális modulokból áll. A főszak esetében az összes alapmodul közül ötöt, a speciális modulokból hatot kell teljesíteni. A 2. ábrán a BA képzés moduljai láthatók. Másodszak esetében az itt táblázatba foglalt alapmodulokból és speciális modulokból ötöt-ötöt kell elvégezni. A mellékszak hallgatóinak az alapmodulok közül kettőt kell teljesíteniük. Speciális modulokat a mellékszakosoknak nem kell hallgatniuk. A jobb áttekinthetőség kedvéért az ábrában a másodszakon választható modulokat (2)-sel, a mellékszakon (B)-vel jelöltük.

Alapmodulok Információs és kommunikációs technológiák (²) Média (²B)

Speciális modulok Szakinformáció keresése Adatbankok elmélete és felépítése

Információ és társadalom (²B)

Elektronikus publikációk

Információ-előállítás (²B)

Alkalmazott információs és kommunikációs technológiák

Információs rendszerek és információszolgáltatás (²B)

Könyvtári menedzsment Tudományos és szakmai kvalifikáció Projektmunka

2. ábra A BA képzés moduljai – Humbold Egyetem

A képzés során kiemelt szerepet kap az információ- és tudásmenedzsment, valamint a tartalomszolgáltatás. Az Információ és társadalom (Information und Gesellschaft) tantárgy a könyvtárfejlesztés és könyvtárpolitika, valamint a globalizáció témakörével, az információpolitika és -piac

94

aktuális kérdéseivel foglalkozik. Az Információs rendszerek és szolgáltatások (Informationssysteme und Informationsdienstleistungen) című tantárgy a keresési módszerekbe enged betekintést és adatbázis-tipológiai ismereteket nyújt a hallgatóknak. A 2. ábrán látható speciális modulok része a Szakinformáció keresése (Praktische Fachinformationsrecherche) és az Adatbankok elmélete (Theorie ud Aufbau von Informationsdatenbanken) tanegységek. Az előbbi a természet- és társadalomtudományi, valamint a gazdasági és politikai információforrásokat mutatja be. Az utóbbi a visszakereső-nyelvek különböző típusaira és a harvesting technika kérdéseire fókuszál. A képzéshez tartozik továbbá egy hét hetes gyakorlat, valamint projektmunkákban való részvétel az ismeretek gyakorlatba való átültetése érdekében. A szak lezárásaként minden hallgató szakdolgozatot készít egy általa választott témában.7 Az MA képzés, mely kizárólag mint főszak végezhető, lehetőséget nyújt az információszolgáltatási és –menedzsment részletesebb tárgyalására. Itt az önálló kutatás és a projektmunka áll a középpontban. A könyvtár- és információtudományi MA képesítés megszerzéséhez a választható modulokból három teljesítése kötelező. A 3. ábra az MA képzés moduljait sorolja fel. A 3. ábrában felsorolt modulok közül az információmenedzsment és üzleti információ szempontjából kiemelendő az Információgazdaság és -piac (Informationswirtschaft, Informationsmärkte), az Információpolitika, -etika és -jog (Informationspolitik, -ethik, -recht) valamint az Információkeresés és -közvetítés (Theorie der Informationsvermittlung und -recherche) tárgyak.

7

Universität Humbold - Bibliotheks- und Informationswissenschaften http://studium.hu-berlin.de/beratung/sgb/bibinf (2009. november 8.) Institut für Bibliotheks- und Informationswissenschaft http://www.ibi.hu-berlin.de/ (2009. november 8.) 95

Alapmodulok

Választható modulok

Információgazdaság és -piac

Biblio- és tudománymetria

Digitális könyvtár Projektmodul

Információpolitika, -etika és -jog Információ keresésének és közvetítésének elmélete Könyvtármenedzsment Kommunikáció és tudásmenedzsment Információ- és médiamenedzsment Digitális archiválás Állományszervezés és -menedzsment 3. ábra Az MA képzés moduljai – Humbold Egyetem

Az Információgazdaság és –piac modul az információszolgáltatás, az e-kereskedelem, az információmarketing és a non-profit marketing témaköröket érinti részletesen. Az információs politika oktatását az Információetika és jog modulban is megtalálhatjuk. Az Információkeresés és -közvetítés tárgy a kereséselmélettel és különböző keresési technikákkal, például a data mining technikával foglalkozik. Mindezeken felül említést tesz még a használókutatás és a találatok értékelésének problémájáról is. A képzés része még további hét hetes gyakorlat és egy szakdolgozat elkészítése is.8 Németországban kizárólag a berlini Humbold Egyetemen lehet PhD fokozatot szerezni könyvtár- és információtudomány szakon. Jelenleg a doktori disszertációk kutatási témáit az alábbiakban határozták meg: − − − −

8

digitális könyvtár, szemantikus web, hosszú távú konzerválás, megőrzés, használhatóság,

Institut für Bibliotheks- und Informationswissenschaft – Master Berlin http://www.ibi.hu-berlin.de/studium/direktstudium/master (2009. november 8.)

96

− − − − −

ember-számítógép interakció, információgazdaság, copyright, bibliometria, könyvtártudomány.

Az információgazdaság, információmenedzsment és az üzleti információ témában jelenleg nem folytatnak kutatásokat.9 Hochschule für Technik, Wirtschaft und Kultur – Lipcse A lipcsei főiskola média karán találjuk meg a könyvtár- és információtudományi képzést. A képzésre erősen rányomja a bélyegét az, hogy a Média Karon (Fakultät Medien) kapott helyett. Az oktatott tárgyak között túlsúlyban vannak a média egyes területeinek problémái. A lipcsei főiskola célja olyan szakemberek képzése, akik felhasználóorientált munkahelyeken, így kiadóknál, archívumokban, könyvtárakban vagy a média egyes területein is megállják a helyüket. Kötelező modulok Informatika alapjai Könyv- és információtudomány elmélete és módszerei Könyvtári rendszer Médiaelmélet Menedzsment Marketing Tudományos és szakmai kvalifikáció Könyv- és könyvtártörténet Projektmunka Gyakorlat

Szakirányok Információ előállítása és közvetítése Szakirodalmi és média információ Gyermek- és ifjúsági könyvtár

4. ábra A BA képzés moduljai és szakirányai – Hochschule für Technik, Wirtschaft und Kultur

9

Ph.D. Programme at IBI http://www.ibi.hu-berlin.de/downloads/flyer/phd-en/view?searchterm=phd vember 8.)

(2009.

no-

97

BA képzés ideje hét félév. Az első három szemeszter a kötelező tárgyak elvégzésének időszaka. Az utolsó négy félévben a választott szakirány moduljait kell teljesíteni. A gyakorlatorientált oktatást az is bizonyítja, hogy az első és az ötödik félév végén is hét hetes gyakorlatot szerveznek a hallgatóknak. A 4. ábra a BA képzés moduljait foglalja össze. A kötelező modulok alapvető könyvtári, általános marketing és menedzsment ismereteket adnak. Meg kell említenünk még a kutatásmódszertan, a minőségbiztosítás, a használókutatás és menedzsment, az adatbázisok elmélete, valamint visszakereső technikák egyes fajtáinak beépítését a tananyagba. Oktatás része még a faktografikus és a téma szerinti keresés elmélete és gyakorlata, a könyvtármarketing, az információs műveltség és az információs kompetenciák is. A BA képzésen választható szakirányok közül a Szakirodalmi és médiainformációt (Literatur- und Medienvermittlung) emelhetjük ki, amely megismertet a különböző információforrásokkal és az azok közötti eligazodás módszereivel. Az MA képzés nem érinti az információmenedzsment és/vagy üzleti információ témakörét. Az alábbi szakirányokat hirdették meg: I. II. III.

zenei könyvtáros, könyv- és könyvtártörténet, könyvtár-pedagógia.10

Fachhochschule – Potsdam A potsdami főiskola a könyvtárosképzést az ún. Információtudományi szakterülethez rendelte. A BA képzés hét féléves. Három szakirányt különíthetünk el. Az első az Archiválás szakirány, mely elsősorban a digitalizálás, az írás- és könyvtörténet, az adatbázisok, az informatika, a projektmenedzsment és az elektronikus dokumentumok problémáival foglalko-

10

Bibliotheks- und Informationswissenschaft – Leipzig http://www.fbm.htwk-leipzig.de/de/studium/studiengaenge/bibliotheks-undinformationswissenschaft/ (2009. november 8.) Studiendokumente – Leipzig http://www.fbm.htwk-leipzig.de/index.php?id=4276 (2009. november 8.)

98

zik. A második szakirány a Könyvtármenedzsment, mely a könyvtári szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt. A harmadik az Információ és dokumentáció, mely a szakirodalmi információkeresés és -szolgáltatás oktatására koncentrál. A három szakirány közös tárgyakat követel meg az első három félévben. Ezek az alábbiak: − − − −

angol szaknyelv, közgazdaságtan, digitális dokumentumok, projekt-, tartalom- és tudásmenedzsment.

Az információmenedzsment és üzleti információ témakörének tárgyalása kizárólag az Információ és dokumentáció (Information und Dokumentation) szakirány részét képezi. Az alábbi tárgyak részben vagy egészében érintik ezeket az ismereteket: adatbázisok, információkeresés, gazdasági információ keresése, természettudományi információ keresése és információmenedzsment. Találhatunk itt továbbá közgazdaságtani és pénzügyi ismereteket, minőségbiztosítást, on-line források bemutatását, statisztikai elemzést és kutatásmódszertant, információmenedzsmentet, gazdasági információt, projektmenedzsmentet, valamint információ- és tudásmenedzsmentet is.11 A képzés itt is gyakorlatorientált, a második szemeszter végén nyolc hetes gyakorlat vár a hallgatókra. Az ötödik szemeszter pedig teljes egészében a gyakorlat jegyében telik. Könyvtár- és információtudományi MA képzés a 2009/2010-es tanévtől Archiválás szakon folyik a potsdami főiskolán. 2011-ben a tervek szerint egy Információtudományi MA képzést is el fognak indítani. Mindhárom bemutatott németországi felsőoktatási intézményben a könyvtári szakemberek önmenedzseléséhez, az intézmény irányításához,

11

Fachhochschule Potsdam Fachbereich Informationswissenschaften http://informationswissenschaften.fh-potsdam.de (2009. november 8.) Modulbeschreibung - Fachhochschule Potsdam http://informationswissenschaften.fh-potsdam.de/3096.html (2009. november 8.) 99

prezentációk, előadások megírásához, tartásához vagy megszervezéséhez szükségek kompetenciák megszerzésére is szerveznek kurzusokat.

Konklúzió és javaslatok Közhelynek számít, de említsük meg, hogy a könyvtárosoknak meg kell találniuk a helyüket az információs társadalomban! Ennek sokféle módja kínálkozik. Az első lépést mindenek előtt az oktatásnak kell megtennie. A 21. század könyvtárosának nem elegendőek azok az ismeretek és képességek, melyekkel elődeink rendelkeztek. A hagyományos könyvtári munkafolyamatok elsajátítása nélkülözhetetlen ugyan, de ezek kiegészítésre szorulnak. Szükségesnek tűnik, hogy az információkeresés technikáit magas színvonalon űzzük. A hagyományos cédulakatalógusokban való eligazodáshoz társulnia kell olyan információs műveltségnek és keresési technikáknak, melyek a legpontosabb találati halmazhoz vezetnek. Mielőtt azonban a keresést végrehajtanánk előzetes ismeretekkel kell rendelkeznünk az adott témáról. Ezen felül az információmenedzsment és az üzleti információ területén szükségesek a gazdasági, jogi, pénzügyi és más speciális ismeretek is. Egy találati halmazban rejlő információkat tudnunk kell értékelni, tartalmukat elemezni. A kritikai gondolkodás (critical thinking) és a tartalomelemzés (content analysis) például az Egyesült Államokban az oktatás alacsonyabb szintjein is elvárható kulcskompetenciának számít. A könyvtárhasználóhoz már kizárólag a releváns válaszokat lehet továbbítani. A válaszok eljuttatása egy interakció, amely során a felmerülő problémákat kezelni kell tudnunk. A kommunikáció és a szolgáltatás zökkenőmentessége érdekében nagyfokú pszichológiai ismeretekre, empatikus és problémamegoldó képességre van szükség. A ma könyvtárosa legyen képes önmaga és intézménye menedzselésére, prezentációk, előadások megírására, tartására vagy megszervezésére. Természetesen nem minden munkát végez el mindenki, ezért fontos a munkaszervezés és -irányítás képességének elsajátítása is. Továbbá a naprakész tudás és információszerzés érdekében a hazai és külföldi szakirodalom folyamatos figyelemmel kísérése, valamint a szakmai (könyvtári és gazdasági) szervezetekkel való kapcsolattartás is része a hatékony munkának. 100

Kivonat

A felsőfokú információs szakemberképzés helyzete Ausztriában, Németországban és Svájcban Goda Beatrix Az átalakulóban lévő európai könyvtárosképzésben az utóbbi időben megjelent az információmenedzsment és az üzleti információk oktatása. Ausztriában, Svájcban és Németországban a könyvtártudományi BA és MA szintű képzések már biztosítják hallgatóiknak ezeket az ismereteket. A három vizsgált ország oktatási intézményei ugyanakkor más-más típusú tárgy vagy modul részeként és eltérő hangsúllyal dolgozzák fel a témát. Az Universität Wien könyvtár-, információtudományi és dokumentációs mesterképzése a könyvtár- és információs menedzsment tárgyba építette be információmenedzsment és az üzleti információkat. Svájcban a zürichi egyetem bölcsészkara 2007 óta olyan alapvető képességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, melyek az üzleti információk szolgáltatására is képessé tesznek. Németországban a Humbold Egyetem könyvtár- és információtudományi BA képzése kiemelten tárgyalja az információ- és tudásmenedzsmentet és a tartalomszolgáltatást. Az MA képzés lehetőséget nyújt ezen ismeretek elmélyítésére is. A lipcsei Hochschule für Technik, Wirtschaft und Kultur kötelező moduljai között találjuk meg az általános marketing és menedzsment ismereteket. A potsdami Fachhochschule Potsdam információközpontú képzését az is jól bizonyítja, hogy a könyvtárosképzést az Információtudományi szakterülethez rendelték. Itt az információmenedzsment és üzleti információ az Információ és dokumentáció szakirányon összpontosul.

101

Abstract

Information professionals’ training in Austria, Germany and Switzerland Beatrix Goda In the changing system of the European librarian training, new subjects such as information management and business information have recently appeared. In Austria, Switzerland and Germany this knowledge is provided for students within the framework of BA and MA courses. At the same time, the higher education institutions of the three countries examined put the emphases on different subjects or modules. The Library, Information and Documentation Science MA course at the University of Vienna assigns the information-handling and business information subjects to information management studies. In Switzerland, the Faculty of Humanities at the University of Zurich has been focusing on developing basic skills since 2007, which enables students to provide business information. In Germany, the Library and Information Science BA training programme gives the highest priority to information-, knowledge- and content management. The MA course provides an opportunity to deepen this knowledge. General management and marketing skills can be found among the compulsory modules at the College of Technology, Economy and Culture in Leipzig. The information centred nature of the training at the College of Potsdam is proved by the fact that the librarian’s training is assigned to information science. Information management and business studies belong to the “information and documentation” faculty.

Goda Beatrix könyvtáros Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum [email protected]

102

Nagy Ildikó AZ INFORMÁCIÓS SZAKEMBERKÉPZÉS SAJÁTOSSÁGAI AMERIKAI, BRIT, CSEH ÉS NORVÉG EGYETEMEKEN Az információs társadalom hatásai a könyvtáros képzésre egy-egy amerikai, norvég, egyesült királysági és csehországi egyetem idevonatkozó oktatási programjainak bemutatása tükrében. Napjainkban könyvtárosként, munkavállalóként, de akár magánemberként is a globalizáció és az információs társadalom technológiájának gyors fejlődését és világméretű elterjedését érzékeljük. A társadalmi és a gazdasági változások a könyvtáros szakemberektől is új kompetenciákat és képességeket követelnek meg. Dolgozatomban szeretném bemutatni, hogy nemzetközi szinten milyen változások érzékelhetőek a felsőfokú könyvtáros képzésben, hol és milyen hangsúlyt kapnak az új szakismeretek, mint például az üzleti információ, az internetes keresési technikák, a tartalomszolgáltatás vagy az információmenedzsment. Szeretném felhívni a figyelmet a vizsgált országok kulturális sokszínűségére, ami a könyvtáros képzésükben is megmutatkozik. Európa országainak felsőoktatási rendszereit a 1. ábra illusztrálja. Az általam készített 2. ábra a hasonlóságok és különbségek bemutatását szolgálja. Forrásként az egyetemek honlapjait használtam, ahol különböző részletességgel ismertetik az általuk indított szakokat, ezért nem volt lehetőségem mindegyik intézményt egyforma részletességgel bemutatni.

103

A globalizáció hatásai a könyvtárakra Az információs társadalom kialakulását, a globalizáció hatásait a könyvtárakra Yamazaki négy szembetűnő trenddel indokolta Az információs szakemberek szerepe és könyvtári stratégiák egy változó társadalomban című cikkében:1 1.

2.

3.

4.

Az internet népszerűsödését, használatának széleskörű elterjedését az információs technológia hatalmas fejlődése okozza. Az előállított dokumentumok száma és változatossága óriási mértékben emelkedik, különösen a weben. Véleménye szerint a végfelhasználók is két fontos változáson mennek keresztül. Egyrészt képesek – a web és az internet adta lehetőségeket kihasználva – önállóan beszerezni az információt, nincsenek a könyvtárosok segítségére rászorulva. Másrészt az információhoz való hozzáállásuk már nem a diszciplínára, hanem a problémára irányul. A fentiek következményeképpen a könyvtárak az információs hálózat helyi csomópontjainak szerepét töltik be. A szerző megemlíti még, hogy míg korábban elegendő volt egy probléma megoldásához egy tudományágban való jártasság, napjainkban inkább a multidiszciplináris vagy interdiszciplináris információra van szükség. Az utolsó és talán legfontosabb változásnak tekinti a szerző az információ értékének megváltozását. Véleménye szerint az információ értéke a pénz vagy az energia értékével vált egyenértékűvé az üzleti világban.

Feltevését Japánban végzett makrogazdasági vizsgálatokkal támasztotta alá. Felhívta a figyelmet arra, hogy az információk rendelkezésre bocsátásában kulcsszerepe van az információs szakemberek szakismereteinek. Fontos feladatnak tekinti az információs szakemberek felkészültségét, amit az alábbi szakmai kompetenciákban foglalt össze: információs szakemberek és források, valamint szolgáltatások menedzselése, továbbá információs eszközök és technológiák alkalmazása.

1

Yamakazi Hisamichi: Az információs szakemberek szerepe és könyvtári stratégiák egy változó társadalomban. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 55. évf. 2008. 9. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4978&issue_id=497 (2011. január 14.)

104

Az IFLA célkitűzései a könyvtáros képzés átalakításában A tudásmenedzsment szekció 2003 decemberében alakult az International Federation of Library Associations and Institutions (Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szervezete) – továbbiakban IFLA – 47. szekciójaként és igen nagy figyelmet kapott a szervezet egészén belül. 2004–2005. között küldetésnyilatkozatot és cselekvési tervet dolgoztak ki. A célok között szerepelt az oktatási és továbbképzési program kifejlesztése könyvtárosok és információs szakemberek számára, a tudásmenedzselés ajánlott irodalmának összeállítása, módszertani technikák és ajánlások kidolgozása, az információk tudássá konvertálása, a tudásmenedzsment (TM) ismeretek közkinccsé tétele, valamint a vezetők körében a tudásmenedzsment módszerek alkalmazása. Fontos, hogy a kinevelt információs szakemberek képesek legyenek az új technikák használatára és fejlesztésére, rendelkezzenek TM szemléletmóddal.2 A fenti kezdeményezések is mutatják, milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi könyvtáros szakemberek ennek a viszonylag fiatal tudományterületnek. Nemzetközi elképzelések az informatikus könyvtáros képzésről A felsőoktatási intézmények átalakítása, oktatási rendszerének egységesítése nemzetközi szinten is szükségessé vált, különösen az Európai Unió tagországai számára, hiszen a szabad munkaerő-áramlás, a szabad munkavállalás, a hallgatói, oktatói mobilitás egyik feltétele a diplomák kölcsönös elismerése, a felsőoktatás átláthatósága. Ilyen okok indították el a bolognai nyilatkozat kidolgozását. Az észak-amerikai informatikus könyvtáros képzés a rendszer egynyelvűségéből és az American Library Association (ALA Amerikai Könyvtárak Egyesülete) által kidolgozott egységes akkreditációs rendszerből adódóan szerencsésebb helyzetben van. Sok tekintetben példaértékűnek is tekinthető az amerikai oktatási modell. A nemzetközi változások hatását a könyvtáros képzésre Tószegi Zsuzsanna

2

Barátné Hajdu Ágnes: Az IFLA egyik legfiatalabb szekciója a Tudásmenedzsment Szekció. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 53. évf. 2006. 5. sz. 245–249. p. 105

Könyvtár- és információtudományi képzés Európában3 című írásában az alábbiakban foglalta össze. Az Európai Unió felsőoktatását a kulturális és nyelvi sokszínűség jellemzi. Ez a sokoldalúság vitathatatlan előnye mellett nehézségeket is okoz az egységes oktatási rendszer kidolgozásakor. Ugyanakkor a könyvtárosokat képző intézményeket is hasonló problémák foglalkoztatják. A globalizálódó, posztmodern tudástársadalomban milyen elvárásoknak kell megfelelnie a könyvtárosoknak? A fenti kérdésre keresi a választ a 2005-ben megjelent és nemzetközi szinten is nagy érdeklődést kiváltó projekt zárójelentése a European Curriculum Reflections on Library and Information Science Education.4 A projekt az alábbi témákat vizsgálta: a kulturális örökség digitalizálása, információs műveltség, információkeresés és visszakeresés, az információs társadalom és az információhoz való szabad hozzáférés, tudás- és információmenedzsment, tudásszervezés, a könyvtár a multikulturális információs társadalomban, könyvtártörténet, az európai kultúraközvetítés, az elmélet és gyakorlat kérdéskörén belül a szakmai gyakorlat helye és szerepe a felsőfokú képzésben. A fenti felsorolás is mutatja, mennyi új témakör kidolgozása szükséges a korszerű könyvtáros képzés megteremtéséhez.

Az európai felsőoktatás helyzete napjainkban 1999-ben dolgozták ki a bolognai nyilatkozatot,5 melyet 29 ország írt alá, beleértve hazánkat is. Célja az egységes európai felsőoktatás létrehozása, három egymásra épülő képzési rendszer kidolgozása és bevezetése volt. 2010-re tervezték az Egységes Felsőoktatási Térség létrehozását. Képzési rendszere egy alapképzésre (BA) épül, amellyel már el lehet helyezkedni a munkaerőpiacon, és a mesterképzésre is felkészítést ad. A mesterképzés (MA) során tovább szakosodhat és specializálódhat az a

3

Tószegi Zsuzsanna: Könyvtár- és információtudományi képzés Európában. = Könyvtári Figyelő. 53. évf. 2007. 3. sz. 509–522. p. Tószegi Zsuzsanna: Könyvtár- és információtudományi képzés Európában 2. = Könyvtári Figyelő. 53. évf. 2007. 4. sz. 775–788. p.

4

European Curriculum Refelction on Library and Information Science Education. http://www.library.utt.ro/LIS_Bologna.pdf (2011. április 22.)

5

Bolognai nyilatkozat. http://www.okm.gov.hu/felsooktatas/tudastar/bolognai-nyilatkozat (2011. április 22.)

106

diák, aki az adott tudományágban jobban el szeretne mélyülni. A doktori (PhD) képzés a tudományos és a kutatói munka iránt elkötelezett hallgatóknak ad tudományos fokozat elérésére lehetőséget. Az egységes, háromszintű képzés lehetőséget ad arra, hogy a diákok külföldi egyetemeken is tanulhassanak, vagy néhány szemeszter erejéig külföldi tapasztalatokat is szerezhessenek.

1. ábra Az egységes, háromszintű képzésre való áttérés Európa országaiban A térkép az Eurydice 2009-es adatait mutatja Forrás: Higher Education in Europe 2009: Developments in the Bologna Process. Brussels, Eurydice. 2009. 72. p.

2009-re 17 ország tért át a 3+2 (180–120 kredit) modellre: Andorra, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Vatikán,

107

Magyarország, Izland, Olaszország, Liechtenstein Hercegség, Luxemburg, Montenegró, Norvégia, Lengyelország, Szlovákia, Svájc. A 4+1 (240–60 kredit) modellt Bulgária, Skócia, és a 4+2 (240–120 kredit) modellt Oroszország, Törökország, Litvánia és Örményország választotta.6 Az európai országok képzési rendszereit az 1. ábra szemlélteti.

Néhány külföldi egyetem könyvtáros képzésének bemutatása Négy ország: USA, Norvégia, Egyesült Királyság és Csehország egyetemein vizsgáltam, hogy hol és hogyan képezik a könyvtárosokat, milyen tantárgyakon keresztül oktatják az információmenedzsmenthez és az üzleti információhoz szükséges ismereteket és milyen új tantárgyak keretében készítik fel a hallgatókat az információs társadalom hatására kialakult új technológiák elsajátítására. A 2. ábra a különbségekre és hasonlóságokra igyekszik felhívni a figyelmet. egyetem neve

Rutgers The Oslo University State University Oslo (NOR) of New Jersey (USA)

City University London (UK)

milyen karon folyik könyvtárosképzés

Kommunikációs és Információs Kar

Informatikai Kar

alapképzés

információs könyvtár- és számítástechtechnológia és információ- nika és informatika informatika, tudomány kommunikáció, újságírás és média tanulmányok

6

Újságírás, Könyvtár- és Információtudomány

Masaryk University Brno (CZ) Informatikai és a Társadalomtudományi Kar közösen indítja a képzést információés könyvtártudomány

Higher Education in Europe 2009: Developments in the Bologna Process. Brussels, Eurydice. 2009. 72. p. ISBN 978-92-9201-023-2

108

egyetem neve

Rutgers The Oslo University State University Oslo (NOR) of New Jersey (USA)

City University London (UK)

mesterképzés

könyvtár- és könyvtár- és információ- információtudomány tudomány, digitális könyvtári tanulmányok stb. (Int. MA)

könyvtártu- információdomány és és könyvtárinformációs tudomány menedzsment a kulturális szektorban, információtudomány

doktori képzés

igen

igen

igen

Masaryk University Brno (CZ)

igen

2. ábra Könyvtárosképzés néhány országban (sötét háttér és vastag betű jelöli a könyvtárosképzéseket)

Rutgers The State University of New Jersey (USA) A Rutgers Egyetemen a Kommunikációs és Információs Karon (School of Communication and Information) folyik könyvtáros képzés. Az alapképzésen információs technológia és informatika szakot indítanak. Erre a képzésre épül a mesterképzés könyvtár- és információtudomány elnevezéssel. A képzést nappali és részidős képzéssel, valamint távoktatással, vagy ezek kombinációival lehet elvégezni. Távoktatással háromféle képzés teljesíthető: iskolai könyv- és médiatáros, digitális könyvtárak és nyilvános könyvtári szakirány. Ennél az oktatási formánál heti 3–5 alkalommal kötelező bejelentkezni egy oktatószoftverbe, ahol az órákat tartják. A felmerülő kérdéseket chat-en vagy webcast segítségével lehet megbeszélni. Ehhez az oktatási formához szükség van saját számítógépre, internetre és oktatóprogramra. Beiratkozás előtt tanszéki tanácsadót kell igénybe venni, aki segít öszszeállítani a tanmenetet. Közel száz tantárgyból lehet válogatni. A könyv-

109

táros képzéshez hat előre összeállított programot is kínál az egyetem. Minden szakirány tartalmaz egy főtantárgyat, további két-három kötelező és néhány választható tantárgyat. A tudásmenedzser képesítés megszerzéséhez 25 tantárgyból kell 12-t kiválasztani. Néhány a választható tantárgyak közül: információszervezés, keresési alapelvek, információs struktúrák, felhasználói ismeretek, tudásmegjelenítés, osztályozás, keresési stratégiák, információs hálók, vezetéselmélet és gyakorlat, rendszerek és szolgáltatások értékelése, tudásmenedzsment a szervezetekben, az információ gazdaságtana. Doktori képzés is folyik a könyvtár- és információtudomány területén. Az alábbi doktori témákat találtam: − −

Lingel, Jessica: A könyvtári szerep meghatározásának változásai – (Oddities in the Stacks – The Changing Definitions of Libraries), Bullinger, M. Jonathan: A társadalom mint könyvtár (Society as Library).

A Rutgers Egyetem sokoldalú és változatos képzési lehetőséget kínál, a speciális igényeket kielégítve, naprakész, korszerű ismereteket oktat hallgatóinak. Néhány példa, hogy milyen szakembereket képez ez az iskola: műszaki könyvtáros, levéltáros, információbróker, információkereső szakember, tudásmenedzser, könyvtári és információs szervezetvezető, orvosi információs szakember, iskolai könyv- és médiatáros, internet könyvtáros, gyermek- és ifjúsági könyvtáros.7 Az egyetem egy 2006-os felmérés szerint igen előkelő helyen áll a felsőoktatási intézmények könyvtártudományi képzésének rangsorában: ötven egyetem közül a hatodik. Az iskolai könyv- és médiatáros képzésben az első helyet kapta, a gyermek- és ifjúsági könyvtáros képzésével a harmadik helyen áll, a digitális könyvtárak között a hatodik és az információs rendszerek képzésében a nyolcadik helyet érdemelte ki.8

7

Rutgers The State University of New Yersey. http://comminfo.rutgers.edu/library-andinformation-science/library-and-information-science-department.html (2011. április 14.)

8

Master of Library and Information Science National Rankings. http://comminfo.rutgers.edu/master-of-library-and-information-science/nationalrankings.html (2011. április 21.)

110

Oslo University College (Norvégia) Az Oslói Egyetemen is az újságírás és média szakkal (Faculty of Journalism, Library and Information Science) került közös karra a könyvtárés információtudomány. Ezen az egyetemen alap- és mesterképzés is folyik, könyvtár- és információtudomány elnevezéssel. Alapképzésen általános jellegű ismereteket kapnak a diákok a különböző dokumentumformátumok, a média és a szövegek szervezéséről, visszakereséséről, közvetítéséről. Használó központú információs tudást ad a mai multikulturális digitális társadalomban. A mesterképzés során a következő szakokra lehet specializálódni: − − − − −

könyvtár- és információtudomány, tanulás és tanítás a digitális világban, digitális dokumentumok, kutatásmódszertan elmélete és gyakorlata, digitális könyvtári tanulmányok.

Az Oslói Egyetem az Erasmus Mundus Program keretében egy nemzetközi mesterprogramban vesz részt a pármai és a tallini egyetemmel közösen, így a diákok egy-egy szemesztert tölthetnek a társegyetemen, ahol nemzetközi gyakorlatot és ismereteket szerezhetnek. Doktori tanulmányokra is van lehetőség. Jelenleg a következő doktori témát kutatja Anita Sandberg: Változások a felhasználói jogokban és a nyilvános könyvtárak alapértékeiben? (Changes in user rights and core values of public libraries?)9

City University, London (Egyesült Királyság) A londoni City University-n az Informatikai Karon képzik a könyvtárosokat. Számítástechnikai és informatikai képzés van alapszakon, könyvtáros szakirány azonban nincs. Mesterképzés során választható az információtudomány, könyvtártudomány és az információs menedzsment a kulturális szektorban elnevezésű szak. A tantárgyak ismertetésénél kitűnik, hogy ez az egyetem is igyekszik a hallgatóit felvértezni az információs szolgáltatások használatára, valamint az üzleti, gazdasági szektorban elengedhetet-

9

Oslo University College. http://www.hio.no/content/view/full/64739 (2011. április 13.) 111

len gazdasági és vezetési ismeretekre. Ezek főleg az alábbiak: digitális könyvtárak, információpolitika és -menedzsment, információforrások és információszervezés, üzleti információ. Doktori iskola is működik az egyetemen, de nem találtam könyvtártudományi témával kapcsolatos munkát.10 Elhelyezkedési lehetőségként az iskola nem végzettséget adott meg, hanem a végzettek beosztását sorolja fel a honlapján: knowledge manager (tudásmenedzser), information specialist (információs szakértő), content manager (tartalomszolgáltatási vezető), image library manager (digitális képtár vezető).11 A munkakörök jól tükrözik azt, hogy milyen sok területen tudják kamatoztatni a diákok megszerzett ismereteiket.

Masaryk University, Brno (Csehország) A brnói egyetemen két kar, az Informatikai és a Társadalomtudományi Kar közösen indítja az információ- és könyvtártudomány szakot, amelyet hároméves alapképzésen és kétéves mesterképzésen oktatnak. A kötelező és a választható tantárgyak között megtalálható az információtudomány, az információs gyűjtemények és szolgáltatások, az információs források használata, a könyvtárszervezési módszerek, az internet eszközei, a könyvtári rendszerek és szabályzatok, továbbá vezetés és szervezés. A honlapról nem derült ki, hogy mely tárgyakat oktatják alap- vagy mesterszakon. Doktori fokozat megszerzésére is van lehetőség, de könyvtártudománnyal kapcsolatos témát nem találtam.12

Összegzés Az egyetemek lehetőségei nagyban függnek az ország gazdasági, földrajzi és egyéb adottságaitól. Minden oktatási intézmény más és más módon próbálja hallgatóinak a legjobbat nyújtani. A vizsgált egyetemek egy részében könyvtáros végzettség csak mesterképzésen szerezhető meg. A Rutgers Egyetemen a fejlett távoktatási módszer, a rengetegféle szakirány és a személyre szabható specializációs lehetőség a legvonzóbb. Az Oslói

London City University. http://www.soi.city.ac.uk/y (2011. április 20.) City University , What careers do people studying IS, LS or IMCS undertake? http://www.city.ac.uk/_data/assets/pdf_file/0006/81762/faq.pdf (2011. április 21.) 12 Masaryk University. http://www.muni.cz (2011. április 13.) 10 11

112

Egyetem színvonalát a nemzetközi csereprogram lehetősége és az angol nyelvű oktatás emeli. A londoni City University esetében az informatikai alapképzés és a hallgatók sokoldalú elhelyezkedési lehetősége kiemelkedő. A Brnói Egyetemen is érezhető már pozitív elmozdulás a korszerűbb tantárgyak oktatásában. A tantervek vizsgálata során arra a következtetésre jutottam, hogy valamelyest háttérbe szorultak a „hagyományos” könyvtári tantárgyak, mint például a könyvtártörténet, a régi, hagyományos dokumentumok és hasonlók. Az összes iskolánál tapasztalható az a törekvés, hogy az információs társadalom megváltozott igényeire igyekszik felkészíteni a hallgatóit: egyrészt információt gyűjtő, rendszerező, feltáró, szolgáltató szakembert szeretne képezni például az információs források használata, a digitális könyvtárak, keresési alapelvek, keresési stratégiák című tantárgyakkal, másrészt olyan tudásmenedzsert, aki az üzleti és a gazdasági szektorban is kiismeri magát és eladható tudással rendelkezik. Ennek a tudásnak része ma már a tudásmenedzsment a szervezetekben, az információpolitika és menedzsment, az információszervezés, az információ gazdaságtana elnevezésű témakörökben való elméleti és gyakorlati jártasság. A fent említett tantárgyak is mutatják, hogy a könyvtártudomány határai mennyire kitágultak, milyen széleskörű tájékozottsággal, elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie a 21. század könyvtárosainak.

Kivonat

Az információs szakemberképzés sajátosságai amerikai, brit, cseh és norvég egyetemeken Nagy Ildikó A globalizáció és az információs társadalom technológiájának gyors fejlődése az információs szakemberektől új képességeket kíván. Napjainkban az információ értéke a pénz vagy az energia értékével vált egyenértékűvé az üzleti világban. A felsőfokú könyvtáros képzés nemzetközi szinten is érezhető átalakításokkal igyekszik az új kihívásoknak megfelelni. Az IFLA egy oktatási és továbbképzési programot dolgozott ki a könyvtáros-

113

és információs szakemberek számára. A European Curriculum Reflections on Library and Information Science Education projekt zárójelentése szintén ezt a témakört tárgyalja. A dolgozat röviden ismerteti az egységes háromszintű képzésre való áttérést Európa országaiban. Négy külföldi egyetem könyvtáros képzésének bemutatásán keresztül a hasonlóságokra és az országok helyi sajátosságaira szeretne rávilágítani, valamint bemutatja, hogy miképpen fonódik össze az informatikus és a könyvtáros képzés. Ezeken kívül néhány innovatív, újszerű oktatási formára is felhívja a figyelmet. A vizsgálat során az a következtetés vonható le, hogy a „hagyományos” könyvtári tantárgyak háttérbe szorulásával előtérbe kerül az információt gyűjtő, rendszerező, feltáró szolgáltató szakember képzésének igénye, az olyan tudásmenedzseré, aki az üzleti és a gazdasági szektorban is megállja a helyét.

Abstract

The characteristics of the training of Information Science professionals at American, British, Czech and Norwegian universities Ildikó Nagy Globalisation and the rapid development of information society technologies require new skills from information science professionals. By now, the value of information has become equivalent with that of money or energy in the business world. Higher level LIS education has made efforts to meet these new challenges through introducing reforms, which are beginning to make an impact at international level. IFLA has developed a new education and further training programme for LIS professionals. The final report of the European Curriculum Reflections on Library and Information Science Education project also deals with this topic.

114

The paper briefly outlines the switch to the standardized three-tier education system in the countries of Europe. By describing the education of LIS professionals at four foreign universities, this paper highlights both the similarities and the differences and demonstrates how IT education and library science education have merged. It also presents some new, innovative training methods. The paper concludes that nowadays, with traditional library science subjects driven to the background, LIS education should focus on training “service provider” type professionals capable of collecting, organising and managing information, i.e. knowledge managers who would succeed in the business sector as well. Based on the survey it can be concluded that by the traditional library science subjects driven to the background a sound demand has come to the front that is the training of such specialists who gather, organise, display and serve information, and who will succeed in the economic sector as well.

Nagy Ildikó könyvtáros Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum [email protected]

115

Csónaki Boglárka A MAGYARORSZÁGI INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS BA TANTERVEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Már a bolognai rendszer bevezetésének ötletével sok ellenérv vetődött fel a hazai felsőoktatási rendszer megváltoztatásával kapcsolatban. Azt azonban, hogy az érvek és ellenérvek helytállóak voltak vagy sem, igazán csak a főiskolai, egyetemi hallgatók tudnák megválaszolni. 2010 júniusára már a második, BA rendszerben végzett fiatalok léptek ki a munkaerőpiacra, kérdés azonban, hogy vajon jobban, célszerűbben képzettek-e a régi, úgynevezett duális rendszerrel szemben. Vizsgálataim során 12 magyarországi informatikus könyvtáros képzéssel foglalkozó felsőoktatási intézmény BA tantervét hasonlítottam össze.

Néhány szó a bolognai rendszerről Az Európai Unióba való belépés lehetővé tette, hogy a diákok tanulmányaik során egyre gyakrabban tanulhassanak más országok felsőoktatási intézményeiben is, kedvező feltételek mellett, vagy esetleg a gyakorlatot töltsék külföldön. Azonban, mivel eltérő oktatási rendszerek voltak az egyes országok között, sok gondot okozott az ilyen módon szerzett diploma, vagy a tanulmányi eredmények beszámítása. Ezeknek a problémáknak a megoldására Európa nagy részén felsőoktatási reformfolyamatok indultak meg a 90-es években, melyek legfontosabb pontja az 1999. június 19-én aláírt Bolognai Nyilatkozat volt. Ehhez akkor 29 ország csatlakozott, köztük Magyarország is. Mára a csatlakozott országok száma 45-re növekedett.

117

Miután a magyar főiskolákon és egyetemeken kidolgozták az új struktúrának megfelelő programokat, ezek alapján az oktatásuk is megkezdődött. 2006-ban az első évfolyamokon az őszi szemeszter már csak az új programok szerint indult, kivéve a művészeti, a jogi és az orvosi képzést. Az említett helyekre nem terjedt ki az ún. bolognai folyamat hatálya és megmaradt a régi rendszerű oktatás. Az Európai Unió méretű felsőoktatási reform mozgatója az a cél volt, hogy az egységesítés eredményeként majd könnyebben összehasonlíthatóak, és ezáltal könnyebben elismertethetőek lesznek a többciklusú képzési rendszerben (alap-, mester és doktori képzésben) szerzett végzettségek Európában.

Többciklusú képzés A többciklusú rendszernek a régi, duálisnak mondott rendszerrel szemben több előnye is van. A régi rendszerben a képzések nem egymásra épültek, a főiskolai tanulmányok elvégzése nem volt előfeltétele az egyetemi tanulmányoknak. Vagyis lehetett választani, hogy ki akar főiskolára, és ki akar rögtön egyetemre menni. Úgy gondolom, hogy ez a megoldás sokkal ésszerűbb volt, hiszen aki tudta, hogy egyetemre akar menni, annak nem kellett egy olyan többlet procedúrát végigcsinálnia, mint az új rendszerben: újra kell felvételizni, két szakdolgozatot írni, kétszer államvizsgázni ugyanannak a tanulmánynak a folytatása céljából. Hátrányos elsősorban azok számára volt, akik először főiskolára mentek és később döntöttek úgy, hogy az egyetemi szintet is szeretnék elvégezni. Nekik különbözeti vizsgákat kellett tenniük, vagy kiegészítő tanulmányokat folytatni ahhoz, hogy elvégezhessék az egyetemet is. Tehát nem volt biztosítva az átjárás a különböző szakok, vagy képzési szintek között. Erre a problémára már megoldást nyújt a bolognai rendszer többciklusú képzése. A három egymásra épülő képzési ciklusból álló bolognai rendszer első lépcsője az alapképzés, mely három éves tanulást jelent ideális esetben. Célja az alapozó elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése. Az alap118

képzés után a hallgatók eldönthetik, hogy elhelyezkednek-e, vagy tovább folytatják tanulmányaikat, akár pár év elteltével is. Ha valaki úgy dönt, hogy tovább folytatja, akkor a mesterképzés szintjére lép, ami további két év tanulást jelent még, ez felel meg az egykori egyetemi végzettségnek. Ennek elvégzése után is dönteni lehet, hogy az ember kilép a munkaerőpiacra, vagy még mindig tovább tanul és doktori (PhD) fokozatot szerez. Nagyon sok helyen lehet olvasni, hallani, hogy az új típusú, BA szintű diplomások előtt nyitva áll a munkaerőpiac, örömmel fogadják őket, előnyösebb helyzetben vannak, mint a régi rendszerben végzett munkakereső társaik. Én ezzel nem teljesen értek egyet. Úgy gondolom, hogy a három év alatt megszerzett alapdiplomát nem tekinthetjük teljes értékűnek. Döntően azért nem, mert szerintem három év alatt komoly szaktudásra nem lehet szert tenni. Ilyesféle gondokra utalhatott a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarának dékánja, Csernus Sándor, aki szerint „több szakon egyszerűen belegyömöszölték a korábbi ötéves anyagot a hároméves alapképzésbe, ezzel az utóbbi „butított változat” lett.”1 A témát Kiszl Péter is alaposan körbejárja Ízlik-e a bolognai? A többciklusú informatikus könyvtáros képzés eddigi tapasztalatai című cikkében.2 Másrészről pedig annyira új még ez a típusú képesítés, hogy sok munkáltató (és az emberek nagy része) nem ismeri, és úgy gondolhatják, hogy egy hagyományos főiskolai vagy egyetemi diploma többet ér mint egy három éves alapképzés (BA) sikeres elvégzésének eredményeként elnyert oklevél vagy diploma. Persze vannak olyan területek, ahol elegendő a BA diploma, mert a speciális tudást maga a munkahely fogja ráépíteni az alaptudásra, de szerintem ezek a munkahelyek egyelőre kisebb részét képviselik a munkaerő piacnak (például én így látom az informatikusok és a mérnökök esetében). A bölcsészek viszont már nincsenek olyan kedvező helyzetben, hogy egy munkahely azzal az elgondolással vegye fel őket, hogy majd a munkáltatók tovább képezik a saját céljaiknak megfelelően.

1

’A bolognai rendszert bírálják a nagy egyetemek’ című cikk a Diákkapu honlapján olvasható: http://www.diakkapu.hu/pedagogusoknak/1438-a-bolognai-rendszert-biraljak-a-nagyegyetemek (2010. augusztus 24.)

2

Kiszl Péter: Ízlik-e a bolognai? A többciklusú informatikus könyvtárosképzés eddigi tapasztalatai. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 7. évf. 2010. 1. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5263&issue_id=511 (2010. április 26.) 119

Tehát nekik szükséges lenne az egyetemi tanulmányaik folytatása. A bölcsészek nagyobb része tovább is menne, azonban itt találják szembe magukat azzal a problémával, hogy a mesterképzés (MA) kerete jóval kisebb, mint az alapképzésé, ide már nem jut be annyi hallgató, mint amennyi szeretne. Polónyi István oktatáskutató szerint „a bölcsész szakmákban csak ritkán alakul ki már a képzés alatt kapcsolat a leendő munkáltató és a diákok között. A bölcsészeknél nagy lesz a nyomás a továbbtanulásra. Véleményem szerint legalább két évre van szükség, hogy kiderüljön, miként fogadja a piac a bolognai bölcsész alapdiplomákat, s a »fogadtatásba« a válság hatásait is bele kell kalkulálni”.3 Tehát az egyik nagy és sokat emlegetett előnye a bolognai rendszernek a munkaadók kapcsolattartása a felsőoktatási intézményekkel és bekapcsolódásuk a tantervek fejlesztésébe, abból a célból, hogy számukra megfelelő képzettségű hallgatók hagyják el az egyetemeket. A bölcsészek esetében azonban ez még nem érzékelhető. 4

Informatikus könyvtáros képzést folytató intézmények Magyarországon az alábbi 12 intézményben folyik könyvtáros képzés: 1. Debreceni Egyetem Informatikai Kar (DE-IK), 2. Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás, Baja (EJF-P), 3. Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar, Eger (EKF-TKTK),

3

A ’Bologna veszélyes a bölcsészeknek, hasznos az informatikusoknak és műszakisoknak’ című cikk a Diákkapu honlapján olvasható: http://www.diakkapu.hu/szuloknek/1437-bologna-veszelyes-a-bolcseszeknek-hasznos-azinformatikusoknak-es-muszakisoknak (2010. augusztus 24.)

4

Az ELTE BTK 2009. október 20-án „Mit ér a bölcsészdiploma?” címmel országos konferenciát szervezett, ahol a felsőoktatás szereplőin (oktatók, kutatók, hallgatók) túl, jelentős súlyú cégek (pl. Magyar Telekom) humánerőforrás vezetői mondtak véleményt a (bölcsész) frissdiplomások alkalmazási tapasztalatairól. Részletekért ld.: Schäffer Dániel: Mit ér a bölcsészdiploma? = Eduline.hu 2009. október 22. http://www.eduline.hu/felsooktatas/20091021_bolcseszdiploma_konferencia.aspx (2009. október 25.)

120

4. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest (ELTE-BTK), 5. Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar (KE-PK), 6. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen (KTIF), 7. Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar (NYF-TTIK), 8. Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Szombathely (NYME-BTK), 9. Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar (PTE-FEEK), 10. Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény (SZIEABK), 11. Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (SZTE-BTK), 12. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (SZTE-JGYPK). Ugyan a bolognai rendszeren belül az intézményeknek van lehetőségük és joguk saját oktatási programot készíteni, azonban bizonyos szakmai kérdésekben és elvárásokban, követelményekben egyezniük kell. Ezekről az intézmények honlapján elérhető „Általános tudnivalók” menüpont alatt tájékozódhatunk. Ebben írják le az alapszakon szerezhető végzettségi szintet; a szakképzettség oklevélben való megjelölését, amely „informatikus könyvtáros” egységesen mindenhol; hasonlóképpen a képzési idő hat félévben való meghatározását. Itt olvashatjuk legtöbb esetben a választható szakirányokról szóló tájékoztatást is, ami viszont már eltérő, szinte majdnem minden intézményben (persze ezek valamilyen szinten fedik egymást és egyeznek, csak más a megnevezésük). A megszerzendő kreditpontok száma is, egyértelműen a fentebb felsorolt felsőoktatási intézmények mindegyikében 180. Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvi követelmények is egységesek, egy államilag elismert középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga megszerzése szükségeltetik.

121

Ebből az alternatívából pedig már eljutunk a különbözőségekig. Az ismeretek ellenőrzésének rendszere eltérő az egyetemek között. Van, ahol szerepel a szigorlat a követelményi rendszerben és van, ahol egyáltalán nincs szigorlat. A záróvizsga formája is eltérő, mely állhat írásbeli és szóbeli részből, azonban néhány intézményben csak szóbeli záróvizsga van, írásban nem kell számot adni a megszerzett tudásról.

Modulok Vizsgálataimat úgy kezdtem, hogy minden érintett felsőoktatási intézmény honlapját megkerestem, és ezen belül megnéztem a bolognai folyamatra vonatkozó információkat, valamint letöltöttem az egyes tantervi hálókat, tanegységlistákat, így könnyen össze tudtam hasonlítani a különböző modulokat (majd később a szakirányokat és a választható tárgyakat is). Ahogy már említettem, a hat félév során 180 kreditet kell teljesíteni, ami úgynevezett modulokra van osztva. A tanegységlista modulokra való osztása intézményenként változó. Ennek összehasonlítása az 1/a. és 1/b. táblázatban tekinthető meg. A könnyebb átláthatóság érdekében két részre bontottam, azaz két táblázatban szemléltetem a 12 intézmény különböző moduljait. A modulok felosztásánál megállapítható egy alapvető váz vagy szerkezet; a legtöbb intézménynél megtaláljuk az „Alapozó ismeretek”, „Szakmai törzsanyag”, „Szabadon választható tárgyak” és a „Szakdolgozat” modulokat. Az Eötvös József Főiskola5, az Eszterházy Károly Főiskola6, valamint a Pécsi Tudományegyetem7 osztotta szét a legtöbb részre, nagyon „elaprózva” a modulokat, míg más egyetemeken a fentebb említett, 4–5 nagyobb egységbe foglalták a teljesítendő tanegységeket.

5

Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás http://www.ejf.hu/to.php?http://www.ejf.hu/egysegek/to_Tanulmanyiosztalyok.php (2009. október 10.)

6

Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar http://www.ektf.hu/tik/index.php?balmenu=47 (2009. október 7.)

7

Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar – tantervi információk http://feek.pte.hu/feek/feek/index.php?ulink=1931 (2009. október 10.)

122

1/a. táblázat Az informatikus könyvtáros alapképzés moduljai képzőhelyek szerint 1. Intézmények

Modulok

Eötvös Loránd Tudomány Egyetem

Debreceni Egyetem Informatikai Kar

Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás Baja

Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Eger

Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen

Alapozó ismeretek 23 kredit

Alapozó ismeretek 23 kredit

Alapozó ismeretek 25 kredit

Értelmiségi ismeretek 11 kredit

Alapozó ismeretek 25 kredit

Alapozó modul

Szakmai törzsanyag 103 kredit

Szakmai törzsanyag 54 kredit

Alapozó ismeretek 15 kredit

Szakmai törzsanyag 74 kredit

Szakmai törzsmodul

Szakirány 44 kredit

Pedagógia, Pszichológia modul 10 kredit

Szakmai törzsmodul 70 kredit

Szabadon választható tanegységek 9 kredit

Pedagógia, Pszichológia modul

Szabadon választható szakmai tárgyak 10 kredit

Szabadon választható szakmai tárgyak 9 kredit

Szakirány 36 kredit

Szakirány 53 kredit

Szakirányú modul

Szakmai gyakorlat 15 kredit

Szakmai gyakorlat 15 kredit

Szakmai gyakorlat és szakdolgozat 19 kredit

Szakmai törzsanyag 135 kredit Szabadon választható tanegységek 12 kredit Szakdolgozat és szakzárás 10 kredit

Differenciált szakmai ismeretek (Szakirány) 42 kredit Szabadon választható tárgyak 9 kredit Szakdolgozat 10 kredit Szigorlatok 6 kredit

Szabadon választható szakmai tárgyak 12 kredit Szabadon választható nem szakmai tárgyak 12 kredit Szakdolgozat 10 kredit

Az egyes modulokhoz rendelt kreditpontok értéke szintén minden egyetemen és főiskolán más és más, de ez persze összefüggésben áll a modulok számával. Minél több modulra lett osztva a tanegység, annál kevesebb kreditpont lett rendelve egy adott modulhoz. 123

1/b. táblázat Az informatikus könyvtáros alapképzés moduljai képzőhelyek szerint 2. Intézmények

Modulok

Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar

Nyugatmagyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szombathely

Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar

Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar Jászberény

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Alapozó modul 18 kredit

Alapozó modul 25 kredit

Alapozó ismeretek 25 kredit

Alapozó ismeretek 25 kredit

Közös képzési modul 5 kredit

Szakmai törzsanyag 54 kredit

Szakmai törzsanyag 75 kredit

Szakmai törzsanyag 95 kredit

Alapozó tárgyak 14 kredit

Szakirány 40 kredit

Szabadon választható 9 kredit

Szakmai gyakorlat 15 kredit

Törzstárgyak 101 kredit

Szakirány választható tárgyai 10 kredit

Szakirány 35 kredit

Szakmai törzsanyag 78 kredit Pedagógia, Pszichológia modul 10 kredit Szabadon választható értelmiségképző tárgyak 9 kredit

Differenciált szakmai ismeretek 40 kredit

Szabadon választott tárgyak 20 kredit

Kötelező pedagógiai modul 10 kredit

Szakdolgozat 10 kredit

Szakirányok 42 kredit

Szabadon választott tárgyak 5 kredit

Szakirányok tárgyai 40 kredit

Szabadon választható 9 kredit

Szakmai gyakorlat

Szigorlatok 6 kredit Szakdolgozat 10 kredit

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar11 esetében sajnos nem találtam modulokra osztott tanegységlistát, csak a kurzusok ömlesztett felsorolását, így nem vettem a bátorságot, hogy modulokra osszam őket. A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola12 esetében pedig nem fedeztem fel modulokhoz hozzárendelt kreditpontokat. Úgy gondolom, hogy minél kevesebb modulra van felosztva egy

11

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar honlapja http://www.jgypk.u-szeged.hu (2009. október 10.)

12

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola képzéseinek mintatervei http://www.kfrtkf.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=23&Itemid=47 (2009. október 7.)

124

tanegységlista, annál könnyebb a hallgatónak eligazodnia, hogy a kurzusok melyik modulhoz tartoznak, hányadik félévben kell elvégezni és az egyes tanegységek teljesítésének melyek az előfeltételeik.

Szakirányok A következőkben szakirányok szerint hasonlítottam össze az egyes felsőoktatási intézményeket. Igen eltérő a kínálata az egyes egyetemeknek és főiskoláknak; van, ahol csak egy szakirány található, míg máshol akár öthat szakirány közül is lehet választani. Az egyes felsőoktatási intézmények szakirányait a 2/a és 2/b táblázatokban foglaltam össze, így jól látható a kínálat sokszínűsége. 2/a. táblázat Az informatikus könyvtáros alapképzés szakirányai képzőhelyek szerint 1.

Intézmények

Szakirányok

Eötvös Loránd Tudomány Egyetem

Debreceni Egyetem Informatikai Kar

Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás Baja

Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Eger

Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen

Információés tudásmenedzsment szakirány

Webprogramozó szakirány

Iskolai könyvtári szakirány

Információbróker szakirány

Közkönyvtári szakirány

Iskolai könyvtáros szakirány

EUinformáció szakirány

Iskolai könyvtáros szakirány

Digitális és elektronikus könyvtár szakirány

(Könyvtörténeti szakirány)

Web-publikátor szakirány

Amint látható a 2/a táblázatban, a DE-IK-án13, az EJF-P-én14, a KTIFen15 és a NYF-TTIK-án16 csak egy szakirány van, azaz nincs választási

13

Debreceni Egyetem Informatikai Kar http://www.inf.unideb.hu/~bodai/kinformatika (2009. október 10.) 125

lehetőség. A Webprogramozó szakirány például Debrecenen kívül máshol nem hallgatható, mint ahogy a Web-publikátor szakirány is csak Egerben található meg. Az ELTE-n17 a könyvtörténeti szakirány csupán egyszer, a bolognai folyamat kezdetekor indult. A későbbiekben – az élénk érdeklődés ellenére – újbóli meghirdetésére már nem volt mód, aminek sajnálatos oka a szakirányfelelős, Voit Krisztina időközben bekövetkezett halála. A legtöbb szakirány a SZTE-BTK-án18 található, itt hét lehetőség közül választhatnak a hallgatók. A többi felsőoktatási intézményt tekintve a kéthárom szakirány közötti választási lehetőség a jellemző. Az információ- és tudásmenedzsment szakirány az egyik leggyakoribb, öt egyetemen találhatjuk meg. Ezután az iskolai könyvtáros szakirány (néhol kiegészítve a nyilvános könyvtáros szakiránnyal) fordul elő több intézményben is. Emellett vannak olyan szakirányok, amelyek csak egy-egy intézményre jellemzőek. Ilyen például: − − − − −

Az információs műveltség pedagógiája szakirány, Sajtó-, média- és könyvkiadási szakirány, Digitális és elektronikus könyvtár szakirány, Tartalomszolgáltatás szakirány, Különgyűjtemények szakirány.

14

Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás http://www.ejf.hu/to.php?http://www.ejf.hu/egysegek/to_Tanulmanyiosztalyok.php (2009. október 10.)

15

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola képzéseinek mintatervei http://www.kfrtkf.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=23&Itemid=47 (2009. október 7.)

16

Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar honlapja http://www.nyf.hu (2009. október 7.)

17

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar – informatikus könyvtáros szak tantervi hálója http://harleqin.blogspot.com/2009/09/halotervek.html (2009. október 7.)

18

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar - informatikus könyvtáros szak leírása http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/bologna.html (2009. október 7.)

126

2/b. táblázat Az informatikus könyvtáros alapképzés szakirányai képzőhelyek szerint 2. Intézmények

Szakirányok

Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar

Nyugatmagyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szombathely

Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar

Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar Jászberény

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Információs menedzsment szakirány

Nyilvános és iskolai könyvtári szakirány

Információs műveltség pedagógiája szakirány

Információmenedzsment szakirány

Információ menedzsment szakirány

Információmenedzsment szakirány

Információ bróker és menedzser szakirány

Sajtó-, médiaés könyvkiadási szakirány

Gyermek és iskolai könyvtáros szakirány

Európai Unió könyvtáros szakirány

Különgyűjtemények szakirány

Könyvtörténeti szakirány Tartalomszolgáltatás szakirány Kiadói ismeretek szakirány Nyilvános és iskolai könyvtáros szakirány Különgyűjtemé nyek szakirány

Nyilvános és iskolai könyvtáros szakirány Zenei könyvtáros szakirány

Tanegységek A következőkben azt hasonlítottam össze, hogy az egyes intézmények tanegységei mennyire egyeznek meg, melyek a különbségek és a hasonlóságok. Alapozó ismeretek Az „Alapozó ismeretek” modulon belül szinte mindenhol ugyanazokat a tanegységeket kell teljesíteni, eltérés inkább csak a tanegység elnevezésében van. Előfordulnak az intézményekben egyedileg meghatározott kurzusok is.

127

Alapvetően mindenhol megegyeznek a következő tanegységek: − − − − − − −

Filozófiatörténet (=Bevezetés a filozófiába = Filozófia), Kommunikáció-retorika (=Kommunikációs készségfejlesztés = Kommunikáció = A kommunikációelmélet alapjai), A társadalomelmélet alapjai (=Bevezetés a szociológiába = Szociológia = Társadalomismeret), Bevezetés a könyvtár- és információtudományba (=Bevezetés a könyvtár és informatikai ismeretekbe), Olvasásszociológia, -pedagógia, -pszichológia (=Olvasáskutatás = Olvasástudomány = Olvasásismeret), Informatika és könyvtárhasználat – ez szinte mindenhol egységes, Írás-, könyv- és sajtótörténet – ez is a legtöbb helyen megegyezik.

Szakmai törzsanyag A „Szakmai törzsanyag” tanegységei a következők: − −

− − − −

− −

Formai feltárás, dokumentumleírás (=Bibliográfiai adatfeldolgozás = Dokumentumleírás = Formai feltárás vagy Katalogizálás); Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek, tartalmi feltárás (=Információkereső nyelvek = Tartalmi feltárás = Tárgyi feltárás, információkereső nyelvek); Könyvtártan (=Gyűjteményszervezés = Gyűjtemény-menedzsment); A könyvtári menedzsment alapjai (=Könyvtármenedzsment); Tájékoztatás, információforrások (=Információforrások, tájékoztatás =Tájékoztatás); Információelmélet, adatbázis-építés és kezelés, könyvtárgépesítés (=Adatbázis ismeretek = Könyvtárgépesítés = Integrált könyvtári rendszerek); Információs rendszerek; Hálózati ismeretek.

A szakmai törzsanyagon belül is akadnak olyan kurzusok, amelyek az adott egyetemre, főiskolára jellemzők csak.

128

Választható tárgyak A ’Választható tárgyak’ esetében igen nagy a változatosság, ahogy ezt a 3/a és 3/b táblázatokban is igyekeztem szemléltetően kiemelni. Az ELTEn19 bármilyen kurzust fel lehet venni a szabadkredites tanegységek keretében. A DE-IK-án20 a tanegységlistában legalább 14 szabadon választható kurzust soroltak fel, így itt kiválasztottam pár érdekesebbet, melyeket a 3/a táblázatban tüntettem fel, mint például az „Önismeret, pályaválasztás, karrier”, vagy az „Illem, etikett, protokoll”. Az EJF-P-én21 négy szabadon választható tárgyat találtam. Az EKF-TKTK22 is lehetőséget ad a választásra, egy pár érdekesebbet a sok lehetőség közül szemléltettem a 3/a táblázatban, mint például az „Elektronikus publikálás” vagy a „Minőségbiztosítás a könyvtárakban”. A KE-PK-án23 szintén négy választható tantárgyat találtam, hasonlóan az EJF-P-hez. A KTIF24 esetében nem találtam szabadon választható kurzus meghatározásokat.

19

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar informatikus könyvtáros szak tantervi hálója http://harleqin.blogspot.com/2009/09/halotervek.html (2009. október 7.)

20

Debreceni Egyetem Informatikai Kar http://www.inf.unideb.hu/~bodai/kinformatika/ (2009. október 10.)

21

Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás http://www.ejf.hu/to.php?http://www.ejf.hu/egysegek/to_Tanulmanyiosztalyok.php (2009. október 10.)

22

Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar szakjainak listája http://www.ektf.hu/tik/index.php?balmenu=47 (2009. október 7.)

23

Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar informatikus könyvtáros szakának mintatanterve http://www.ke.hu/msites/pfk/UserFiles/File/20092010/mintatantervek/info.konyv. (2009. október 7.)

24

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola képzéseinek mintatervei http://www.kfrtkf.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=23&Itemid= 47 (2009. október 7.) 129

3/a. táblázat Az informatikus könyvtáros alapképzés választható tárgyai képzőhelyek szerint 1. Intézmények Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Választható tárgyak

bármely alapszak tanegysége

Debreceni Egyetem Informatikai Kar

Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás Baja

Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Eger

Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar

Kiadványszerkesztés és a TeX

Drámapedagógia

Elektronikus publikálás

Magyarország története

Önismeret, pályaválasztás, karrier

Logikai alapismeretek

Minőségbiztosítás a könyvtárban

Illem, etikett, protokoll Művelődésszociológia Könyvtár és filológia Irodalomismeret

Művelődésszociológia Tankönyvek és taneszközök

A könyvtárügy aktuális kérdései

Tudomány- és technikatörténet Művelődéstörténet

Szerzői jog

Politológia

Helyismereti könyvtári munka

A NYF-TTIK honlapján25 az „Intézmény által meghirdetett kurzusok” cím alatt a tanegységlista egy darab kurzust nevezett meg, az a „Könyvművészet” volt. A NYME-BTK26 ömlesztett tanegységlistájából a 3/b táblázatban felsorolt kurzusokat találtam. A PTE-FEEK27 csak „Választható 1-2-3” címmel nevezte meg a szabadon választható tanegységeket. A SZIE-ABK28 honlapján egy hosszú lista található a választható tantárgyak címeivel, én ebből néhány, szerintem érdekes kurzust választottam ki, amit én is szíve-

25

Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar honlapja http://www.nyf.hu/ (2009. október 7.)

26

Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kar informatikus könyvtáros szakának hálóterve http://www.bdf.hu/Build/Qualification/Haloterv.aspx?SzakKod=KT&Tagozat=N&BSC=B (2009. október 7.)

27

Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar képzéseinek tantervei http://feek.pte.hu/feek/feek/index.php?ulink=1931 (2009. október 10.)

28

Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar Informatikai és Könyvtártudomány Tanszékének kapcsolódó dokumentumai http://www.abk.szie.hu/?q=node/109 (2009. október 7.)

130

sen tanultam volna a mi szabadkredites óráink keretében, ezeket szintén a 3/b táblázatban jelöltem. A SZTE-BTK29 tanegység listája alapján én úgy találtam, hogy itt is bármilyen bölcsészettudományi kurzus választható. A SZTE-JGYPK30 honlapján viszont szintén nem találtam választható kurzus meghatározásokat.

3/b. táblázat Az informatikus könyvtáros alapképzés választható tárgyai képzőhelyek szerint 2. Intézmények

Választható tárgyak

Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar

Nyugatmagyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szombathely

Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar

Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar Jászberény

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Intézmény által meghirdetett kurzusok pl. Könyvművészet

Kézirattári/régi könyves ismeretek

Választható 1.

Tanulási technikák

Bármely bölcsészettudományi kurzus

Kiadványszerkesztés

Választható 2.

Osztrák könyvtárak

Választható 3.

Művészettörténet Viselkedés-és mozgáskultúra

A tájékoztatás és a feldolgozó munka ingyenes információforrásai

Közhasznú szervezetek működése

Angol szaknyelv III.

Tárgyalástechnika

Közérdekű információk menedzsmentje I. PR a könyvtárban Távtanulás, elearning Zenei könyvtári munka I.

PR elmélete és gyakorlata Médiaismeret

29

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar – Informatikus könyvtáros képzés hálóterve http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/bologna.html (2009. október 7.)

30

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar honlapja http://www.jgypk.u-szeged.hu (2009. október 10.) 131

Szerintem a „Logikai alapismeretek”, „Politológia”, „Kiadványszerkesztés”, „Közérdekű információk menedzsmentje”, „Tanulási technikák”, „Tárgyalástechnika” elnevezésű kurzusok például mind olyan ismereteket ölelnek fel, amelyek az informatikus könyvtárosok nagy hasznára válhatnának, de sajnos nem minden felsőoktatási intézményben van lehetőség ezeknek a tanegységeknek a hallgatására. Tehát jól látszik, hogy minden intézmény kedve szerint alakíthatja a kurzusokat. Vannak helyek, ahol bármit fel lehet venni szabadkredites óraként, míg máshol megadott kurzuskínálatból lehet kiválasztania a hallgatónak, hogy mit látogatna szívesebben. A tanegységhez rendelt kreditek, az elvégzésre ajánlott félév, valamint az, hogy egy kurzust hány féléven át kell tanulni, az intézményenként változó.

Összegzés Az összehasonlító vizsgálataim során arra a következtetésre jutottam, hogy ugyan a bolognai rendszer Képzési és Kimeneti Követelményrendszeréhez31 minden intézménynek igazodnia kell, mégis van lehetőségük a rendszeren belül arra, hogy saját elképzeléseik és lehetőségeik szerint alakítsák a képzést. A törzsmodulok kurzusainak szilárd, és minden intézményben egységes magot kell alkotnia, de a szabadon választható tantárgyak kiválasztása lehetőséget nyújthat a hallgatóknak, hogy akár egészen más területekbe is bepillanthassanak, feltéve, ha nem csak egy-két kurzusból lehet választani. Sok tanegység esetében nincs meghatározva, hogy melyik félévben kell teljesíteni, így a hallgató a saját igényeihez tudja igazítani órarendjének egy részét, ami sokszor nagy segítséget és könnyebbséget jelenthet. Bár még csak most van kialakulóban a rendszer, és nincs minta, kikísérletezett viszonyítási alap, hátrányai mellett mégis sok előnye van már most is a bolognai rendszernek a régi oktatási formához képest.

31

Nemzeti Erőforrás Minisztérium – Képzési és kimeneti követelmények http://www.nefmi.gov.hu/kkk (2009. október 10.)

132

Kivonat

A magyarországi informatikus könyvtáros BA tantervek összehasonlító vizsgálata Csónaki Boglárka A bolognai rendszer ugyan még nem alakult ki teljesen, azonban már most sok előnye van a régi oktatási formához képest. Ez a tanulmány tizenkét magyarországi informatikus könyvtáros képzéssel foglalkozó felsőoktatási intézmény BA tantervét vizsgálja, előnyeik és hátrányaik szempontjából. Minden intézménynek igazodnia kell egy alap tantervi kerethez, de ezen a rendszeren belül a főiskoláknak és egyetemeknek lehetőségük van a saját elképzelésük szerint alakítani a képzést, más-más lehetőséget nyújtva ezáltal a hallgatóknak. Az elemzés tárgya elsősorban az egyes modulok, szakirányok és tanegységek összevetése. Táblázatokba foglalt adatok szemléltetik az összehasonlítás eredményeit, ezáltal próbál a tanulmány átfogó képet adni a főiskolai és egyetemi szintű informatikus könyvtáros képzés lehetőségeiről, rámutatni a hasonlóságokra, különbségekre.

Abstract

Comparative examination of the Hungarian Library and Information Science BA curriculums Boglárka Csónaki Although the Bologna system is not yet fully formed, it already demonstrates several advantages over the old training system. This study examines the BA curriculums of twelve Hungarian institutes of higher education dealing with Library and Information Science. All institutes must adjust their program to a core curriculum, but within the boundaries of the system colleges and universities have the opportunity to tailor it according to their own priorities, offering various choices to the students. The aim of this analysis is the comparison of the different modules, specializations, and courses. The spreadsheets illustrate the results of the comparison, and 133

the study provides a comprehensive view of the possibilities of college and university level Library and Information Science training, pointing out the major similarities and differences.

Csónaki Boglárka informatikus könyvtáros Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára [email protected]

134

Fecz Ágnes A MAGYARORSZÁGI INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS MA KÉPZÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA A tanulmány célja az érintett hat felsőoktatási intézmény vizsgálatán keresztül bemutatni az ún. bolognai folyamat elvárásainak megfelelően átalakított hazai informatikus könyvtáros mesterképzés új rendszerét.

Az átalakult felsőoktatási rendszer új szerkezete Köztudott, hogy az Európai Unió oktatást érintő harmonizációs törekvéseinek és elvárásainak megfelelően, a bolognai folyamat eredményeként a közelmúltban átalakult a magyar felsőoktatás. Az új szerkezet, az ún. osztott vagy többciklusú képzés keretében hazánkban a 2009/2010-es tanév őszén indult meg az informatikus könyvtáros mesterképzés. Sikerrel záruló akkreditációt követően jelenleg az ország hat felsőoktatási intézménye kínálja ezt a lehetőséget. Megjegyzendő, hogy ugyanakkor tizenegy hazai egyetemen, ill. főiskolán folyik informatikus könyvtáros alapképzés (lásd Csónaki Boglárka A magyarországi informatikus könyvtáros BA tantervek összehasonlító vizsgálata című munkáját). A kialakult rendszerben a három egymásra épülő ciklus első két szintje együtt felel meg a korábbi osztatlan egyetemi képzésnek, mely a Magyarországon jelenleg elérhető egyetlen tudományos fokozat, a doktori (PhD) cím megszerzésével egészülhet ki: −

alapképzés (Baccalaureus, Bachelor of Science) BSc, BA 6 félév;

135

− −

mesterképzés (Magister, Master of Science) MA, MSc 4 félév; doktori képzés (Doctor of Philosophy) PhD 6 félév.

A hazai informatikus könyvtáros képzés tudományterületi besorolása A hazai informatikus könyvtáros mesterképzés körüli vizsgálódásainknak már az elején érdekes körülményre bukkanhatunk. Bár ez a szak társadalomtudományi besorolást nyert, mégis a különböző intézmények különféle karain kapott helyet: 1. Debreceni Egyetem Informatikai Kar DEBRECEN – (DE-IK) 2. Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar EGER – (EKF-TKTK) 3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar BUDAPEST – (ELTE-BTK) 4. Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kar SZOMBATHELY – (NYME-BTK) 5. Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar PÉCS – (PTE-FEEK) 6. Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar SZEGED – (SZTE-BTK) Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar SZEGED – (SZTE-JGYPK) Elgondolkodtató, vajon mi állhat ennek a változatosságnak a hátterében? A kialakult helyzet – talán nem véletlenül – a könyvtörténet korai szakaszának, az ősnyomtatványok (incunabula) korának még bölcsőbeli, kialakulóban lévő időszakára emlékeztet.

136

A különböző intézmények mesterképzését ismertető tájékoztató anyagok Hasonlóképpen eltérő az intézmények MA képzésével kapcsolatban kiadott és általában a honlapjaikon az érdeklődők számára elérhetővé tett tájékoztató anyagok részletezettsége, illetve azok megoldási formája is. Ebben kiemelkedőnek, sőt példaértékűnek mondható az egri Eszterházy Károly Főiskola szakismertető videója (1. ábra), mely az informatikus könyvtáros szakhoz méltón, vagy inkább – véleményünk szerint – a szak esetében elengedhetetlen követelményként, korszerű módon és korszerű informatikai eszköz alkalmazásával fordul a tájékozódni kívánók felé.

1. ábra Pillanatkép az Eszterházy Károly Főiskola szakismertető videójából Forrás: http://felvi.ektf.hu/?q=szakismerteto_videok_mesterkepzes (letöltés ideje: 2009. október 4.)

A kisfilmben az MA szakfelelős Tóvári Judittól hallunk mintegy tizenegy perces ismertetőt, miközben a képernyő alján futószöveg ad további információt a főiskola elérhetőségeiről azok számára, akikben egyéb kérdések merülnének fel. Az információs társadalom korában kiváltképp természetesnek kellene lennie, hogy a modern technika adta lehetőségeket ki137

használva mutatkozik be egy olyan tudományterület oktatási egysége, melynek tananyagában jelentős részt foglal el a humán informatika, valamint a webes tartalomszolgáltatás. Hozzászoktunk, főképpen a témánkban érintett fiatalabb generáció tagjai, hogy a mindennapokban ismereteink nagyobb hányadát a képi kultúra közvetíti. A videó ezt is nagyszerűen aknázza ki. Informális a szó közvetlen értelmében, amennyiben a főiskola képviseletében személyesen szólíttatik meg az érdeklődő, ugyanakkor formális, amennyiben hivatalos, tényszerű tájékoztatást nyújt, miközben reklámértéke sem elhanyagolható.

A hazai informatikus könyvtáros mesterképzés ára és értéke A 2009-es tanév őszi félévében a hat fentebb említett felsőoktatási intézményben megegyező módon a mesterképzés informatikus könyvtáros szakon mind nappali mind levelező tagozaton, államilag támogatott és költségtérítéses formában is indult. A költségtérítés összege azonban változó, amint azt 2. ábránk1 is mutatja, bár a nappali és levelező munkarend díjában nincs eltérés:

− − − − − −

ELTE BTK SZTE BTK DE IK PTE FEEK EKF TKTK NYME BTK

– – – – – –

200.000,158.000,170.000,170.000,175.000,150.000,-

Ft/félév Ft/félév Ft/félév Ft/félév Ft/félév Ft/félév Forrás: A http://www.felvi.hu-n közzétett adatok (2009. október 4.)

1

A táblázatokat és diagramokat a szerző készítette a http://www.felvi.hu-n, valamint a cikkben tárgyalt felsőoktatási intézmények honlapjain közzétett adatok alapján 2009. október 4-én.

138

2. ábra Az informatikus könyvtáros mesterképzés költségtérítésének mértéke 2009-ben

Azt, hogy valójában mennyit ér egy adott intézményben kiadott diploma, természetesen nem ez dönti el. A továbbtanulni kívánók intézményválasztását felmérések szerint korábban a presztízs, a hagyomány, a lakóhelytől való földrajzi távolság, esetleg a kollégiumi elhelyezés szempontjai határozták meg, manapság azonban a felsőoktatásban is egyre inkább érezhető a piaci verseny megjelenése, a választásban a hangsúly az intézmény infrastrukturális ellátottságára, oktatói gárdájának színvonalára, nemzetközi kapcsolataira, ösztöndíj-lehetőségeire, de leginkább a szakirányokra, azaz a piacképes szakosodás kínálatára tevődött át, egyszóval az egyetem vagy főiskola piacképességére. A különböző intézmények diplomáit azonban nemcsak a hallgatók igényei, hanem végső soron a munkaerőpiac árazza (majd) be.2

2

Kiszl Péter: Ízlik-e a bolognai? A többciklusú informatikus könyvtárosképzés eddigi tapasztalatai. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 57. évf. 2010. 1. sz. 3–14. p. 139

A mesterképzés tantervi hasonlóságai és eltérései Mindezek fényében lássuk, mi a közös és mi az eltérő vonás a hat vizsgált intézmény MA informatikus könyvtáros képzésében úgy általában, majd közelebbről a tantervében. Az alábbiakban a közös vonásokat gyűjtöttük össze: −

−

−

−

−

−

140

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése magyarul okleveles informatikus könyvtáros, angolul Master of Library and information Science. A szakra történő belépéshez feltétel nélkül elfogadott alapszak az informatikus könyvtáros BA szak, valamint a korábbi főiskolai (informatikus) könyvtáros szak; feltételekkel elfogadott alapszak bármely BA/BSc vagy korábban szerzett főiskolai szintű szak, illetve az informatikus könyvtáros minor szak. Ez utóbbi 50 kredit értékű, amit a mesterszintű tanulmányok megkezdése előtt vagy során kell teljesíteni. A diploma megszerezhető bármely osztatlan (jogász, orvos, építész stb.) MA/MSc vagy korábban szerzett egyetemi szintű szak és az informatikus könyvtáros minor szak teljesítésével is. A mesterfokozat megszerzéséhez nyelvi követelmény egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú „C” típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, továbbá egy alapfokú „C” típusú nyelvvizsga. Mentesül a nyelvi követelmények alól az a hallgató, aki tanulmányainak első évfolyamon történő megkezdésének évében betölti legalább a negyvenedik életévét. A mesterfokozat elérése után hazánkban egy intézményben, az ELTE könyvtártudományi doktori program keretében van lehetőség a tanulmányok folytatására. Egységes az MA tantárgyi felosztása is: I. ALAPOZÓ ISMERETEK, II. SZAKMAI TÖRZSANYAG, III. DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ANYAG (szakirányokhoz tartozó tárgyak), IV. SZABADON VÁLASZHATÓ TÁRGYAK, V. DIPLOMAMUNKA.

Az eltérések: A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma egységesen, összesen 120. A kreditérték tantárgyi csoportosítások szerinti megoszlásának vizsgálata már az intézmények közötti eltérések felé vezet bennünket, amit az 1. táblázatunkban szemléltetünk és diagramjainkkal hangsúlyozunk (3., 4., 5. és 6. ábrák). 1. táblázat A 120 kreditpont tantárgyi csoportosítás szerinti eloszlása intézményenként

Alapozó ismeretek Törzsanyag Szakirányok Szabadon választható tárgyak Diplomamunka Diplomamunka szeminárium + Diplomamunka ÖSSZESEN:

ELTE 10 38 44 8 20 5 + 15 120

SZTE 9 49 36 6 20

DE 10 50 34 6 20

120

120

PTE 8 38 45 9 20 10 + 10 120

NYME 12 36 44 8 20

EKF n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a.

120

120

3. ábra Az alapozó tárgyak kreditpontjai

141

4. ábra A törzstárgyak kreditpontjai

5. ábra A szakirányok tárgyainak kreditpontjai

142

6. ábra A szabadon választható tárgyak kreditpontjai

Alapozó tárgyak További eltéréseket fedezhetünk fel az alapozó tárgyak részletezésekor. Tulajdonképpen a gazdaságtan az egyetlen terület, amivel majdnem mindenhol találkozunk, bár annak különféle ágazataival: − − − −

A közösségi szektor gazdaságtana – ELTE A humán tőke gazdaságtana – PTE Vállalatgazdaságtan – DE Világgazdaságtan – NymE

A jogtudomány jelenik még meg több egyetemen, de ennek is eltérő részterületével foglalkoznak: − −

Jogi-igazgatási ismeretek – ELTE Informatikai jogi alapok – SZTE

Ezektől az átfedésektől eltekintve igen változatos a kínálat, amelyet az alábbi 2. számú táblázatunk szemléltet:

143

2. táblázat Alapozó tárgyak kínálata a különböző intézményekben

Társadalomismeret Jogi-igazgatási ismeretek A közösségi szektor gazdaságtana

ELTE

Muzeológia Művelődéstörténet Levéltártan Informatikai jogi alapok

SZTE

Kulturális antropológia Tudományelmélet A humán tőke gazdaságtana

PTE

Informatika logikai alapjai Vállalatgazdaságtan Gazdasági matematika Diszkrét matematika

DE

Világgazdaságtan Kulturális újratermelés és hozzáférés Politikai filozófia Stratégiai menedzsment

NYmE

Szakmai törzstárgyak A szakmai törzstárgyak három nagy témacsoportba sorolhatók: − − −

tartalomszolgáltatás a könyvtárakban, a könyvtári feldolgozás és szolgáltatás modern módszerei, a könyvtári szolgáltatások menedzselése.

A tanegységek kínálatának meglehetősen színes képe tárul elénk ezeken a témacsoportokon belül: −

144

Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek modern eszközei,

− −

Elektronikus dokumentumok és formátumok, Tartalomszolgáltatás jogi problémái;

illetve azokon kívül is: − − − − −

Szövegkiadás – ELTE, Emberi erőforrásgazdálkodás – EKF, Bevezetés a nyelvtudományba – SZTE, Tudomány-, biblio- és infometria az információszolgáltatásban – PTE, Programozás Java nyelven – DE.

Szakirányok A szakirányok területeinek és tárgyainak elemzése is hasonló eredményt ad. 3. táblázatunk a 2009-es szakindításokat foglalja össze.

3. táblázat Szakiránykínálat 2009-ben a különböző intézményekben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI INFORMÁCIÓMENEDZSER ÜZLETI INFORMÁCIÓMENEDZSER

ELTE

TARTALOMFEJLESZTŐ MENEDZSER RÉGI NYOMTATVÁNYOK FELDOLGOZÁSA

SZTE

SZAKTUDOMÁNYI (KUTATÁS-FEJLESZTÉSI) INFORMÁCIÓMENEDZSER

PTE

HUMÁNINFORMATIKA (TARTALOMSZOLGÁLTÓ) WEBPROGRAMOZÓI

DE

INFORMÁCIÓ- ÉS TUDÁSMENEDZSMENT

NYmE

MÉDIAMATIKA RÉGI NYOMTATVÁNYOK FELDOLGOZÁSA

EKF

145

Érdekes találkozási pontok rajzolódnak ki, megegyező szakirányok esetén két-két egyetemet állíthatunk párba:

−

ELTE és PTE – KUTATÁS-FEJLESZTÉSI INFORMÁCIÓMENEDZSER –

SZAKTUDOMÁNYI (KUTATÁS-FEJLESZTÉSI) INFORMÁCIÓMENEDZSER

−

SZTE és EKF – RÉGI NYOMTATVÁNYOK FELDOLGOZÁSA –

−

−

RÉGI NYOMTATVÁNYOK FELDOLGOZÁSA

ELTE és NymE – ÜZLETI INFORMÁCIÓMENEDZSER – INFORMÁCIÓ- ÉS TUDÁSMENEDZSMENT SZTE és DE – TARTALOMFEJLESZTŐ MENEDZSER –

HUMÁNINFORMATIKA (TARTALOMSZOLGÁLTÓ)

A színes kínálat két pár nélküli, „magányos farkasa”: − −

DE – WEBPROGRAMOZÓ EKF – MÉDIAMATIKA

Meglepő lehet, hogy még azonos szakirány esetén is (!) van különbség a tanegységlistában. Ezt nyomatékosítandó, az alábbi (4. és 5.) táblázatainkban az eltérések vastagon szedettek.

146

4. táblázat Azonos szakirány eltérést mutató tanegységlistái két intézmény összehasonlításában

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI INFORMÁCIÓMENEDZSER szakirány Piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban Tudománypolitika Könyvtári innovációk a tudományos és kulturális információk menedzselésében A tájékoztatási intézmények és eszközök itthon és külföldön Természettudományi és műszaki tájékoztatás Társadalomtudományi és bölcsészettudományi tájékoztatás Művészeti tájékoztatás Orvosi, egészségtudományi tájékoztatás Közgazdaságtudományi és jogi tájékoztatás Környezettudományi és agrártudományi tájékoztatás Információs gazdaság/információs piac A tájékoztatási intézmények és eszközök itthon és külföldön Az információszolgáltatások marketingje Orvosi, egészségtudományi tájékoztatás Társadalom- és bölcsészettudományi tájékoztatás Közgazdaságtudományi és jogi tájékoztatás Természettudományi és műszaki tájékoztatás Művészeti tájékoztatás Környezettudományi és agrártudományi tájékoztatás

ELTE

PTE

147

5. táblázat Azonos szakirány eltérést mutató tanegységlistái két intézmény összehasonlításában

RÉGI NYOMTATVÁNYOK FELDOLGOZÁSA szakirány Régi nyomtatványok feltárása Olvasás- és olvasmánytörténet Levéltári és térképészeti ismeretek Kiadó- és nyomdászattörténet Antikvár ismeretek Restaurátori ismeretek Paleográfia Diplomatika Szfragisztika Latin nyelv Régi nyomtatványok formai feltárása A tartalmi feltáró munka segédletei Európai és magyar könyvtártörténet Olvasmánytörténet Olvasástörténet Szellemi irányzatok története Szövegolvasás, interpretáció Levéltári és térképészeti ismeretek Antikvár és restaurátori ismeretek A cenzúra története Kiadói stratégiák története A könyvillusztráció és nyomdatechnika története Írástörténet Paleográfia Latin nyelv

148

SZTE

EKF

Szakmai gyakorlat, szigorlat, angol szaknyelv Utolsó szemléltető táblázatunk a szakmai gyakorlat, az angol szaknyelv és a szigorlat tekintetében adódó azonosságokat, ill. eltéréseket foglalja össze: 6. táblázat Azonos tanegységek különböző kezelése a hat intézményben

ELTE

SZTE

DE

PTE

NYmE

SZAKMAI GYAKORLAT

170 óra

90 óra

nincs (?)

150 óra

200 óra

ANGOL SZAKNYELV

60 óra

30 óra

nincs

nincs

90 óra

SZIGORLAT

nincs

nincs

VAN!

nincs

nincs

Elmondható, hogy a korábbiakhoz képest a szakmai gyakorlatok száma általában emelkedett. Nyilvánvaló a szigorlat eltérő értelmezése, értékelése. Az angol szaknyelv oktatását – úgy tűnik – sajnálatos módon nem minden egyetemen tartják fontosnak, ami igencsak különös, szinte érthetetlen, mert amint az ókortól az újkorig a tudományos világ közös nyelve a latin volt, napjainkban ezt a közvetítő szerepet az angol tölti be.

Összegzés Vizsgálódásaink végén nyugodtan kijelenthetjük, hogy a most indult informatikus könyvtáros mesterképzés hazai tantárgyi palettája igen színes. Vajon előny vagy hátrány ez a sokszínűség, ennyi eltérés? Úgy hisszük, egyszerre táguló és zsugorodó világunk szivárványos forgatagához illő, s ettől talán korszerű, de mindenképpen korunkat kifejező. Az, hogy mindebből mi marad fenn az idő – és a piaci igények – rostáján, az a jövő titka. 149

Ám már az ókori rómaiak is tudták: varietas delectat, azaz a változatosság gyönyörködtet; magyar elődeink pedig így fogalmaztak: ahány ház, annyi szokás. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a rendkívül sokrétű megközelítések ellenére közös szándék a korábbi könyvtáros egyetemi képzés értékeinek megtartása mellett olyan új tantárgyak bevezetése, melyek biztosítják a technika és a tudományok gyors ütemű fejlődésének naprakész követését. Egy olyan izmosodó tudomány képe körvonalazódik, amely már az írott történelemmel rendelkező emberi civilizációk kialakulásakor elvitathatatlan jelentőséget és érdemeket szerzett, a jelenkor információs társadalmában pedig múltjához méltón öntudatosan kíván fellépni. Irodalom3: Debreceni Egyetem Informatikai Kar http://www.inf.unideb.hu http://www.inf.unideb.hu/~bodai/kinformatika Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar http://harleqin.blogspot.com/2009/09/halotervek.html Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar http://www.tik.ektf.hu http://tik.ektf.hu/index.php?balmenu=47 http://felvi.ektf.hu/?q=szakismerteto_videok_mesterkepzes Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kar http://www.sek.nyme.hu http://www.bdf.hu/btk/trsi/kv/informatikus_konyvtaros/Dokumentumok /Forms/AllItems.aspx Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar http://www.feek.pte.hu http://www.feek.pte.hu/feek/feek/download/mintatanterv/man_ik_200 9.pdf

3

A felhasznált források letöltésének ideje egységesen 2009. október 4.

150

http://www.feek.pte.hu/feek/feek/download/mintatanterv/mal_ik_200 9.pdf Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar http://www.arts.u-szeged.hu http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/index2.htm http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/bologna.html http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/kepzes/ma-haloterv.html Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar http://www.jgypk.u-szeged.hu http://www.felvi.hu

Kivonat

A magyarországi informatikus könyvtáros MA tantervek összehasonlító vizsgálata Fecz Ágnes A bolognai folyamat eredményeként hazánkban a többciklusú képzés keretében a 2009/2010-es tanév őszén hat felsőoktatási intézményben indult meg az informatikus könyvtáros mesterképzés. Ennek frissen kialakított rendszerét mutatja be a tanulmány az érintett egyetemek vizsgálatán keresztül. Rávilágít arra, hogy a szak társadalomtudományi besorolása ellenére a különböző intézmények különféle karain kapott helyet. Értékeli az érdeklődők számára kiadott tájékoztató anyagokat, majd a költségtérítéses képzés intézményenként eltérő árait veszi számba. A továbbiakban részletesen elemzi az egyetemek tantervi kínálatának hasonlóságait és eltéréseit, mind az alapozó és a törzstárgyak, mind a szakirányok és a szabadon választható tanegységek tekintetében.

151

Abstract

A comparative analysis of Hungarian MLIS curricula Ágnes Fecz As a consequence of the Bologna Process – in the framework of the multicycle education – the Master programme of Library and Information Science (MLIS) started in the autumn semester of the 2009/2010 academic year at six institutions of higher education in Hungary This study presents the newly formulated system through the examination of the universities involved. It highlights that – in spite of the classification of the degree course in social sciences – it was assigned to different faculties of the different institutions. This study evaluates the information materials provided for those interested, then it takes into account the course fees in the different universities. Furthermore the paper gives a detailed analysis of the similarities and differences of the curricula offered by universities, with special emphasis on the foundation and main subjects, as well as the specializations and the elective study units.

Fecz Ágnes tulajdonos Mézeshegy Kulturális Szolgáltató Betéti Társaság Páty [email protected]

152

Varga Mária MENNYIRE FUTJA? FRISSDIPLOMÁS (INFORMATIKUS) KÖNYVTÁROSOK A MUNKAERŐPIACON Megkerülhetetlen kérdésként merül fel napjaink Magyarországán, hogy létezik-e diplomás túlképzés, különös tekintettel az informatikus könyvtáros diplomára. Amennyiben igen, akkor milyen hatása van ennek a diploma értékére, a diplomával rendelkezők munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeire? Az esetleges túlképzéssel kapcsolatos általános szintű vizsgálódásokon túl érdemes lenne megállapításokat tenni a könyvtáros képzés jövőjét illetően, főleg a hallgatói létszámok és elhelyezkedési lehetőségek tekintetében. A témával kapcsolatban tényszerű vizsgálatok azonban még nem láttak napvilágot, amelyek léteznek, azok részadatok, s főleg feltevések.

A felsőoktatás hallgatói létszámának bővülése Magyarországon Hazánk utóbbi, durván hatvan évében a felsőoktatásban három nagy kampány zajlott le a létszámbővítést illetően.1 Az 1947 és 1953 között megvalósult első létszámot növelő akciónak köszönhetően a felsőoktatásban tanulók száma megkétszereződött. A hallgatók számát a „kötelező tervmutatók”2 segítségével határozták meg. Az 1953 és 1960 közötti időszakban a felvételi keretszámok visszafogása volt a jellemző. A 60-as évek elején a gazdaság növekvő szakemberigénye nyomán a hallgatólét-

1

Polónyi István – Tímár János: Tudásgyár vagy papírgyár. Budapest, Új Mandátum. 2001. 63. p.

2

Ua. 153

szám második, viszonylag nagyarányú növelésére került sor. 1965 és 1970 között már csak mindössze öt százalékkal nőtt a hallgatói létszám. A 60-as évek végén meghirdetett gazdasági reformnak köszönhetően ennél valamivel nagyobb mértékű volt a létszámnövekedés, de a 70-es évek végére ismét a stagnálás jelei mutatkoztak, ami a 80-as években is folytatódott, csak igen visszafogott növekedést produkálva. A 90-es évek küszöbére ezért azután a felsőoktatási hallgatói létszám jócskán elmaradt a nyugat-európai országokéhoz képest. Magyarország a legutolsó helyen állt a jelentősebb európai országokhoz viszonyítva a felsőoktatásban tanulók létszámát illetően, ennek ellenére a diplomával rendelkezők számaránya az össznépességen belül nem mutatott ilyen rossz képet. Az eddigi utolsó és tegyük hozzá, legjelentősebb expanzió a felsőoktatásban 1990 és 2000 között ment végbe, amikor is a hallgatói létszám közel két és félszeresére nőtt.3 Az 1. ábra 1980-tól mutatja a felsőoktatásban nappali tagozaton tanulók létszámát.

1. ábra A magyarországi felsőoktatási intézményekben nappali tagozaton tanuló hallgatók létszáma Forrás: KSH, 2010. március 11.

3

Kotsis Ágnes: A felsőoktatási expanzió bemutatása Magyarországon. Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Doktori Iskola, 2006.

154

Ennek a nagyarányú növekedésnek több mozgatórugója is volt. A 90es évekre esik az az időszak, amikor a társadalom összetételében ugrásszerűen megnőtt az érettségizettek száma, ez együtt járt a munkahelyek tömeges megszűnésével, a fiatalok nagy számban nem találtak munkát, s mint lehetséges mentsvárként jelentkezett a diploma megszerzése, melynek birtokában sokkal nagyobb eséllyel pályázhattak akár jól fizető állásokra is. A felvételi keretszámok nagyarányú növelése a felsőoktatási intézményekben munkavállaló oktatóknak és az intézményeknek általában is jól jött, hiszen ezzel jelentős állami bevételekhez jutottak, s a fenyegető leépítéseket is el lehetett ezáltal kerülni.4 Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a felsőoktatás befogadóképességének bővítését az európai minták is serkentették. Az államszocializmus következetesen redukálta az oktatási rendszer kitágítását, ami óriási lemaradást, másrészt sürgető igényt eredményezett a továbbtanulni vágyó fiataloknál. A rendszerváltozással csak egy szelep nyílt ki, amely a sok tekintetben átgondolatlan, a régi struktúrákat megőrző, főleg csak mennyiségi változást eredményezett a felsőoktatásban.5 A felsőoktatási intézmények szinte válogatás nélkül vették fel az oda pályázókat, akinek ilyen irányú céljai voltak, az szinte minden bizonnyal talált magának felvételi lehetőséget, ha máshol nem, akkor a költségtérítéses formában.6 Ugyanilyen mértékű növekedés a nyugati országokban húsz év alatt zajlott le, ráadásul ez gazdasági fellendülés közepette ment végbe, míg itthon, pontosan egy gazdasági visszaesés kellős közepén hajtották mindezt végre, tehát itthon sűrítettebben, sokkal intenzívebben éltük/éljük át azokat a gondokat, problémákat, melyek egy ilyen ütemű változást követnek.7 A felsőoktatás ilyen nagymérvű mennyiségi átalakulása hatására a 90es évek vége felé fokozatosan csökkentették az ütemet félve a diplomások túltermelésétől, valamint a minőségromlástól, hiszen – mint azt Polónyi

4

Polónyi I. – Tímár J.: i. m. 64-65. p.

5

Gazsó Ferenc: A társadalmi folyamatok és a felsőoktatás. http://eszmelet.freeweb.hu/35/gazso35.html (2010. március 10.)

6

Munkácsy Ferenc: Túlképzés a felsőoktatásban. = Munkaügyi Szemle. 2004. 6. sz. 3. p.

7

Hrubos Ildikó: Strukturális változások: nemzetközi trendek, hazai folyamatok. http://www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=kutatasok/61 (2010. március 10.) 155

István erős kritikai éllel megjegyzi – „az erőltetett, gyors növekedésnek… természetes, átmeneti következménye a minőségromlás”.8 Föl kell hívni még egy másik problémára is a figyelmet, hiszen a felsőoktatásba belépők száma már megközelíti az EU és OECD átlagot, a felsőfokú végzettségűek arányában viszont nem csökkent a lemaradásunk. Ennek az a magyarázata, hogy a lemorzsolódás jóval magasabb Magyarországon, mint az EU, vagy az OECD országok átlagában. A beiratkozottak 45 százaléka nem szerzi meg a végzettséget a formális tanulmányi időn belül. A lemorzsolódottként számításba vettek egy része később, hosszabb idő alatt befejezi tanulmányait, vagy esetleg más felsőoktatási programba kapcsolódik be, de a felsőoktatásból végzettség nélkül kilépők aránya rendkívül magas Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. A magas lemorzsolódási arány a felsőoktatás hatékonysági problémáira hívja fel a figyelmet. Egyrészt azt mutatja, hogy a felsőoktatási intézmények kevéssé sikeresek abban, hogy a megnövekedett létszámú és a korábbinál jóval heterogénebb összetételű hallgatót eljuttassák az oklevél megszerzéséig, de azt is jelzi, hogy a felsőoktatás költségeinek az egyének és a társadalom közötti jelenlegi megosztása arra ösztönözheti a hallgatókat, hogy a formális tanulmányi időn túl jóval tovább maradjanak a rendszerben, a tanulmányaikat megszakítsák, vagy ne szerezzék meg a végzettséget.9 A 90-es évek oktatásirányítói az OECD statisztikák számaiból pusztán azt a következtetést vonták le, hogy emelni kell a részvételt a felsőoktatásban, növelni kell a diplomások társadalomban betöltött számarányát, csökkenteni kell a magyarországi lemaradást. Polónyi szerint csak az a téveszme, miszerint a mennyiségileg sok kiművelt emberfő lehet egyedüli záloga a gazdasági növekedésnek eredményezhette, hogy pontosan körülhatárolt fejlesztési célok, munkaerő-piaci előrejelzések nélkül hoztak az adott gazdasági helyzetben ennyire nehezen magyarázható, ilyen nagymérvű szerkezet-átalakító döntést.10

8

Polónyi I. – Tímár J.: i. m. 68. p.

9

Varga Júlia: Mennyit ér a diploma a kétezres években Magyarországon? = Educatio. 2010. 3. sz. 370–383. p.

10

Polónyi I. – Tímár J.: i. m. 70. p.

156

A hazai könyvtárosképzésről A könyvtárosképzés több mint hatvan éves múltjában szinte folyamatosan, olykor megrázkódtatásoktól, nemegyszer indokolatlan átszervezésektől sújtva formálódott a képzés rendszere és tartalma, ám ennek irányítói mindig igyekeztek megfelelni a társadalmi szükségleteknek, igyekeztek lépést tartani – hol egy kicsit lemaradva, hol közvetlenül az élboly mögé felzárkózva – a könyvtártudomány, ma inkább a könyvtár- és információtudomány fejlődésével.11 A jelenlegi állapot konkrét előzménye az 1999-ben megszületett Bolognai Nyilatkozat, amelyet hazánkkal együtt 29 ország képviselője írt alá. A nyilatkozat célul tűzte ki, hogy aláírói 2010-re egységes Európai Felsőoktatási Térséget hoznak létre, és összehangolják, összehasonlíthatóvá teszik felsőoktatási rendszereiket.12 Az informatikus könyvtáros alapfokú képzést a társadalomtudományi képzési területen belül, a társadalomismereti képzési ághoz kapcsolták.13 Jelenleg tizenegy BA könyvtáros-képzési hely van az országban: Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs, Eger, Szombathely, Nyíregyháza, Baja, Kaposvár, Jászberény és csak levelező, azaz immáron részidősnek hívott képzési forma, Szarvason. Szakunk elhelyezése a képzőintézményeken belül nagyon változatos. A legtöbb tanintézményben hagyományosan a bölcsészettudományi karokon illetve a pedagógiai karokon helyezték el, de két esetben az informatikai karon kapott helyet a szak. A képzés során felvett szakirányok nagyban meghatározzák a későbbi könyvtároskarrier lehetőségeit. Így az információbróker szakirányon végzettek elsősorban tudományos és szakkönyvtárakban helyezkedhetnek el, vagy vállalatok információs részlegénél. Feladatuk, hogy a termékek fejlesztéséhez, gyártásához és a kutatáshoz naprakész tájékoztatást nyújtsa-

11

Bényei Miklós: Nyitott kérdések a könyvtárosképzésben. = Könyvtári Figyelő. 2005. 1. sz. 13–18. p.

12

Bartos Éva: A könyvtárosok jövője: a könyvtárosképzés jövője. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 53. évf. 2006. 9. sz. 404–408. p.

13

Tószegi Zsuzsanna: Az informatikus könyvtáros hallgatók által elsajátítandó tudásanyag és szakmai kompetenciák a bolognai képzési rendszerben. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 2008. 10. sz. 470–480. p. 157

nak. Az iskolai könyvtáros természetszerűleg képzést kap az oktatási intézményekben folyó speciális kihívásokról. A Webpublikátor szakirányon pedig már az információkeresés online módszereit fejleszthetik a tanulók. De hasonlóképpen differenciált tudásra tesznek szert a digitális könyvtári, EU-információs, gyermekkönyvtári, könyvtörténeti szakirányokon végzettek is.14 Ezzel a választékkal „az egyetemek és főiskolák jó eséllyel lefedik mind a hallgatók érdeklődési köreit, mind a munkaadók igényeit: a kereslet-kínálat találkozása – reményt keltően – biztosított”.15 Lehetőség nyílik más szakhoz kapcsolódó, 50 kredites, ún. minor szak választására is, ekkor szakirány nélküli diplomát kap a hallgató. „A minor célja természetesen az is lehet, hogy a hallgató ne csak a BA-s szakján szerezzen jogot továbbtanulásra, hanem a választott 50 kredites ismeretkörhöz igazodó MA-ra is beléphessen. Ez fordítva is igaz: a nem informatikus könyvtáros alapszakos diákoknak ugyanúgy biztosított – a saját szakjukhoz kapcsolódó szakirányok helyett – az informatikus könyvtáros 50 kredites minorjának vagy egy szakirányának teljesítése, mellyel megszerezhetik az előfeltételt az informatikus könyvtáros MA-s felvételhez.”16 Nagy lehetőséget teremt ez a fajta tanszabadság az ezzel élni kívánó hallgatók számára. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi lesz a helyzet azokkal, akik a könyvtáros alapszak után nem könyvtáros mesterképzést választanak? Mire jogosítja fel ez őket az elhelyezkedéskor? Vagy a másik oldalról szemlélve a kérdést: más alapszakokból a könyvtáros mesterképzésbe átlépve, mi lesz annak a kimenete? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához megint csak azt kell mérlegelni, milyen tudású, kompetenciájú szakembereket igényelnek a különböző intézmények, az egyes munkakörök.17

14

http://www.felvi.hu/diploman_tul/tervezz_karriert/alapszakok_karrier lehetosege/!Szakleirasok/index.php/szakleirasok/szakleiras_konkret?szak_id=42&kepzes =A&sz=merre (2011. március 21.)

15

Kiszl Péter: Ízlik-e a bolognai? A többciklusú informatikus könyvtárosképzés eddigi tapasztalatai. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 2010. 1. sz. 3–14. p. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5263&issue_id=511 (2011. március 21.)

16

Ua.

17

Bartos Éva: Küszöbön a magyar könyvtárosképzés átalakulása. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 2004. 5. sz. 3–8. p.

158

Mint azt a Hova tovább? konferencián Sipos Anna Magdolna18 több ízben hangoztatta, de Pálvölgyi Mihály is hangsúlyozta tanulmányában, a magyar képzési gyakorlatban megszoktuk a kétszakosságot, azt, hogy szakunk szabadon volt kombinálható bármely más szakkal a főiskolai képzésben. Ennek komoly előnyei vannak/voltak egyrészt az elhelyezkedésben, másrészt a könyvtári-információs munkában, többek között a tájékoztatásban.19 Kétségtelen, hogy sok igazság rejlik ezekben a véleményekben, ámde uniós kötelezettségvállalásaink folytán, ami remélhetőleg mély meggyőződésből fakadt, elkötelezettségből a bolognai folyamat mellett, hit a kreditrendszer, a tanszabadság, a szakok közötti átjárhatóság pozitív hatásaiban, akkor hagynunk kell egy kis kifutást ennek a képzési formának, mielőtt határozottan véleményt formálunk annak pozitív, ill. negatív hatásairól. Mindenesetre a minor szakok felvétele, s az alap, ill. mesterszakok kombinálása elviekben óriási variációs lehetőséget biztosít a képzésben részt vevő hallgatóknak, mely a szilárd tudományos bázis, a szélesebb látókör, és nem utolsósorban a könnyebb elhelyezkedés esélyét vetíti előre. Valójában a munkaerőpiacon ez mennyit fog érni, az sajnos nemcsak a képzettség minőségétől függ, hanem attól, hogy egyáltalán kapnak-e munkalehetőséget maguk kipróbálására az egyébként is szűkülő és telített könyvtári munkakörökben a végzett fiatalok. Kiszl Péter 2010-es első BA-s kimenő évfolyamot értékelő tanulmányában számos kedvezőtlen tendenciát is felhoz, melyek kiküszöbölésére hangsúlyt kell helyezni, épp az oktatás színvonalának megtartása okán. Csak felsorolásszerűen néhány elem, mely tapasztalati tényként merült fel, s korrigálásra, odafigyelésre szorul: −

Heterogén a különböző képzőhelyek színvonala, melyre az MA-s felvételik során derült fény.

18

Hova tovább? Konferencia a jelenlegi képzés versenyképességéről és a munkaerőpiac elvárásairól 2011. február 17., ELTE BTK

19

Pálvölgyi Mihály: Az informatikus könyvtárosképzés helyzete és tendenciái. = Könyvtári Figyelő. 2005. 1. sz. 19–29. p. 159

−

− − − −

− −

−

Az MA-val ellentétben az intézmények a BA-s felvételinél csak a tanuló középiskolai eredményeire támaszkodhat, így nem működhet a szűrőfunkció. A képzés alapvetően egyszakos. Megnövekedett mértékű ismeretanyagot kell átadniuk az oktatóknak. A nyelvtudás hiánya sok esetben problémát okoz. A legtöbb intézményben nincs szigorlat, nem alakul ki vizsgarutin, ami a záróvizsga megfelelő szinten való teljesítését teszi nehézkessé. A kreditrendszer szabadsága vissza is üthet azok esetében, akik nem tudnak vagy nem akarnak jól élni ezzel a lehetőséggel. A szakirányok a különböző képzőhelyeken csak névleg sokszínűek, valójában sok különböző elnevezés hasonló vagy ugyanolyan tartalmakat takar. A diplomába bekerülő végzettség angol nyelvű megnevezése megmosolyogtató (Computer Librarian),20 ami talán a legkönnyebben orvosolható probléma a felsoroltak közül.

A beinduló mesterképzés lehetőséget adott a BA szintet 2009 tavaszán befejező hallgatóknak tanulmányaik közvetlen folytatására, tágította az eddig viszonylagosan szűk körű kiegészítő képzési lehetőségeket, s a bolognai rendszer egyik sajátossága miatt viszont más BA képzésben részt vett hallgatók számára is nyitva hagyja a lehetőséget, hogy informatikus könyvtáros mesterszintű oklevelet szerezzenek. Erre vonatkozóan nincsenek adatok, hogy hányan élhettek ezzel a lehetőséggel, de saját egyetemem hallgatói közötti házi felmérésből kiindulva elenyésző lehet ezen hallgatók száma. Fontos lenne pedig az előzőekben részletezett egyszakosság – kétszakosság problémakörének tompításában, ha többen élnének vele. Három módon lehet ezt elérni: csalogató és jó hírű képzéssel, sokirányú elhelyezkedési lehetőségekkel, s fontos lenne, hogy a könyvtárak, mint hívogató munkahely-alternatívák tűnjenek föl. Ettől még azonban messze állunk.

20

Kiszl Péter: i. m.

160

A működő hat mesterképző hely: Budapest, Debrecen, Eger, Pécs, Szeged, Szombathely. Az informatikus könyvtáros mesterképzési szak kínálatát elemezve elmondható, hogy a lehetséges tizenkét szakirány közül hat indult el vélhetően az ésszerűség, a munkaerő-piaci szükségletek, hasznossági szempontok alapján. A régi nyomtatványok szakirányt kivéve, ami a szükséges, de hagyományos vonalat viszi tovább, olyan képzéseket kívánnak megvalósítani, ami a leggyorsabb választ próbálja adni a kor kihívásainak. Ezeknek a jól csengő elnevezéseknek a tartalommal, valódi tudással, jól kamatoztatható kompetenciákkal való megtöltése oktatók hallgatók közös munkájának eredménye lesz. A 2000-es évek első tíz évében nagyon gyorsan peregtek az események, bizottságoknak, döntéshozóknak sem törvényi szinten, sem képzési formák kialakítása szintjén hosszú, alapos, elmélyült munkára nem volt módjuk: szigorú időpontok, törvényi megkötések, határozatok kötötték a kezüket. Amit felvázoltak ennyi idő alatt, az most a kipróbálás időszakában van, s remélhetőleg a tökéletesítés pedig többirányú visszajelzések figyelembevételével folyamatosan történik.

A szakelnevezés körüli polémiák A felsőoktatás nagy átalakulásai, különösen a bolognai rendszer bevezetése, fenekestül fölforgatták a könyvtárosképzést, s ezt időben kicsit megelőzve ugyan, de a szak elnevezésének módosítását is időszerűnek találták a képzés irányítói. Helyesen érzékelték a döntéshozók, hogy a szakelnevezésnek is tükröznie kell azt a változást, miszerint minden könyvtárosnak alapkövetelmény az informatikával való bánni tudás? Mindenesetre okozott némi vihart szakmai berkekben, nem hozott osztatlan lelkesedést minden résztvevő esetében. „Mi legyen a neve a gyermeknek?” A zavar forrása egyrészről örvendetes: annyira sokrétűvé vált a könyvtári munka, hogy egy rövid, minden részterületet lefedő elnevezést aligha lehet találni. De biztos, hogy egy elnevezést kell találni, mikor a specializáció annyira napirenden lévő téma? Pillantsunk bele kissé azokba a véleményekbe, melyek a szakelnevezés utáni vihar lecsapódásai voltak a szaksajtóban, s levelezőlistánkon, a Katalisten is megjelentek!

161

„A könyvtáros mellé került az informatikus jelző, ami a munkaerőpiacon előnyt jelent. (No, de meddig?)” „Sajnos csak lélektani a különbség. Az informatikus könyvtáros és az informatikus végzettségű diplomás tudása még köszönőviszonyban sincs egymással.” „Ez az elnevezés egy szakmai hiúságunkat, "modernitás-érzésünket" legyezni hivatott nagy blöff. Esetleg meg tanszéki reklámfogás az életben maradásukért.” „A magam részéről elküldeném a süllyesztőbe, mivel a könyvtáros tudásának azok az alapvető informatikai ismeretek, amiket a könyvtár tanszéken tanulnak, immanens része kell, hogy legyen a "könyvtár" végzettségnek.” „Inkorrekt azért is, mert megtévesztheti a felvételizőket.” „Aztán, hogy jobban csengjen, odateszik a könyvtáros mellé az informatikus szót is. Szükséges, hogy a könyvtáros ismerje az informatikát. Szükséges, hogy informatikus képzést is kapjon. De mindegyiknek szüksége van rá? És egyforma színvonalon? A sokat emlegetett "bolognai folyamat" szintjei segítenek ezen? Annyi biztos: nem kell mindenkinek könyvtárinformatikusnak lenni. Viszont: ha ezt írják valakinek a diplomájára, akkor az legyen is az. És: a legalacsonyabb szintű könyvtáros oktatás sem maradhat némi informatika nélkül.” Vajda Erik, aki saját bevallása szerint is lelkes támogatója volt az új terminus bevezetésének, 2005-ös cikkében felülbírálta nézeteit. Indoklása alapján a könyvtárban működő informatikusokat jogosabban illethetné az informatikus könyvtáros elnevezés, (bár egy jó informatikus minden informatikai alkalmazásban fel kell, hogy találja magát, mégsem igényelné foglalkozása megnevezésében a könyvtári jelzőt), de a tájékoztatásban dolgozó könyvtárosok nem informatikusok, hanem tájékoztatók, információszolgáltatók, információt nyújtók. Végkövetkeztetésében kiemeli, hogy számos terület tehette volna azt, hogy az elnevezésébe is beilleszti az informatikus jelzőt, mert melyik ismeretágnak nem lényege manapság az

162

információk mennyiségi és tartalmi feldolgozása és alkalmazása, ha eltérő mértékben is.21 Tószegi Zsuzsanna is utal tanulmányában arra, hogy 2000 óta a szakelnevezés körül folyamatos támadássorozatot éltek át elsősorban a MABban, az alap- és a mesterszak alapításakor. Érdemként tűnteti fel azonban, hogy a tanszékek, az érdekvédelmi szervezetek összefogásával, valamint az Országos Felsőoktatási Konzorcium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztálya támogatásával sikerült ezeket a támadásokat elhárítani.22 Időlegesen lehet, hogy nyugvópontra kerülnek a más vélemények, de még jelen pillanatban sem látom azt, hogy végérvényesen és megnyugtatóan elcsitultak volna az elégedetlenséget tükröző hangok. Legutóbb pl. a Hova tovább? konferencián feszegette előadásában Kiszl Péter, hogy „öszvér megoldásnak” tekinti az informatikus könyvtáros elnevezést, melyet nem tart teljesen jónak. Sürgette, mit a hallgatók igényével támasztott alá, hogy valamit ki kell találni ennek a helyzetnek a megoldására. Az Ő érvei inkább az irányba terelik a vita menetét, miszerint a képzés már így is túlmutat a könyvtárosok tevékenységén. Ez nem azt jelenti, hogy lebecsülnék a szakmát, csak a képzettségnek megfelelő eséllyel szeretnének indulni a munkahelykeresésben.23 Szakmánk egészen ősi múltra tekinthet vissza, bár az iskolarendszerű felsőoktatás itthon alig több mint hatvan éves, de az elnevezésben ez nem befolyásoló tényező. Egy orvost, egy cukrászt, egy ügyvédet vagy egy lelkészt eszünkben sem lenne új elnevezéssel illetni annak ellenére, hogy a szakma tartalmi része erősen átalakult már a kezdetektől, akár az iskolarendszerű oktatás kezdeteitől is. Miután a könyvtárak nagy részét ma is könyvtáraknak hívják, pedig tartalmában, megjelenésében hol van már a klasszikus könyvtárképünktől, alig változnak az intézménynevek. Számomra nehezen érthető kisebbségi komplexusaink kompenzálását érzem a szakelnevezés módosításában, ami helytelen. Véleményem szerint tarto-

21

Vajda Erik: Könyvtár-informatika – avagy egy félrevezető terminus születése, tündöklése és bírálata. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 2005. 4. sz. 22–28. p.

22

Tószegi Zsuzsanna: i. m.

23

HOVA tovább? i. k. 163

zunk annyira szakmánk nagyjainak, hogy hagyománytiszteletből megtartjuk a régi elnevezést, azonban valódi tartalmakat jelölő specializációkkal vonzóvá tehetjük a fiatalok számára is szakunkat, melyek a végzés után akár az alap, akár a mesterképzés végén be is kerülnek a diplomákba, irányítva esetleg az elhelyezkedést, de nem zárva ki más könyvtári területet, ha az élet úgy hozza. Hiszen a képzés során evidenciaként tartjuk számon, hogy a hagyományos könyvtári ismeretek mellett tanulnak a hallgatók informatikát (magas szinten, hiszen lételem!), marketinget, de akár gazdasági ismereteket is. Érdemes lenne szakmai fórumunkon közzétenni egy könyvtáros közvélemény-kutatást a szakma hozzáállásáról ez ügyben, de természetesen a képző helyeken lévő hallgatók elképzeléseit is be lehetne építeni.

Hangsúlyeltolódások – a legutóbbi pályaorientációs vizsgálat eredményei Ahhoz, hogy a szakelnevezés körüli polémiák megoldódjanak, szükséges lenne egy jó nagy merítésű pályaorientációs vizsgálat, mely segítségével a legutóbbi évek változásait is nyomon lehetne követni, s talán a jelenlegi dilemmák feloldásában is sokat segítene. Az elnevezésváltás után, 2004 tavaszán készült a legutóbbi, még használható eredményeket hozó vizsgálat a Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztálya koordinálásával. Országos pályaorientációs vizsgálatot indított útjára az intézet azzal a célkitűzéssel, hogy fényt derítsenek néhány alapvető, a könyvtáros képzés során beállt változásra, a leendő szakmához való viszonyulásra, ill. elhelyezkedési tervekre vonatkozóan. Négy hazai könyvtárosképző hely első és utolsó éves nappali tagozatos, első alapképzésben résztvevő hallgatói körében végezték a kérdőíves felmérést. A vizsgálatban a KLTE és az ELTE főiskolai és egyetemi könyvtári tanszéke, valamint a szombathelyi főiskola könyvtártudományi tanszéke vett részt. Teljességre törekvően igyekeztek bevonni a vizsgálatba valamennyi nappali első alapképzésben résztvevő elsőéves és végzős hallgatót. A vizsgálatok eredménye igazolni látszik Tóth Máté megállapításai szerint azokat a tendenciákat, melyeket a vizsgálat elvégzése előtt felte164

vésként állított maga elé. Arra a kérdésre, hogy mi vonzza jelenleg a fiatalokat a könyvtár szakra, ezáltal milyen attitűddel rendelkező emberek választják ezt a szakot, a következő megállapítások fogalmazhatók meg: az első éveseknél inkább a professzionális információs szakemberség, ill. a szociális munkás attitűdre való nyitottság a döntő, míg a végzősöknél inkább a szeretem a könyveket, a szeretem a könyvtár légkörét, azaz a hagyományos érzelmi motiváltság volt túlsúlyban. A kedvenc tantárgyak az elsősök körében az informatika, míg a végzős hallgatókat inkább a tájékoztatás és az olvasáskutatás érdekli inkább. Ennél az eredménynél léphet be a szakelnevezés módosításának hatása, hiszen az első évesek már nem könyvtárosok, hanem informatikusok akarnak inkább lenni. Tehát a szakelnevezés változása maga után vonta, hogy eltérő érdeklődésű hallgatókat iskoláztak be a legutóbbi időszakban, mint néhány évvel korábban. Tegyük hozzá: 2004-ben az informatikus jelző még csábítóbban csenghetett. Az oktatásba belépő hallgatók jelentős része úgy érkezett a könyvtár szakra, hogy nem volt határozott karrier-elképzelése. Akik döntöttek már, hogy hol szeretnének dolgozni a továbbiakban, azoknál határozott a többség azok között, akik könyvtárban kívánnak elhelyezkedni. Az elsőévesek között sok olyannal találkozhatunk, akik semmiképpen sem szeretnének könyvtárosok lenni. A végzősök nagyobbik része kifejezetten könyvtárban, vagy iskolai könyvtárban és mellette pedagógusként szeretne dolgozni. Tóth Máté a képzés jelentőségét hangsúlyozza a különbségben, szerintem a belépéskori pályaorientáció sokkal erősebb. A végzősök első éves korukban is ezt a választ adták volna véleményem szerint. A kezdő és a végzős hallgatók azokon a területeken szeretnének elhelyezkedni, amelyeket korábban is érdekesnek találtak a képzés során. A végzősök körében a legnépszerűbb a tájékoztató és az olvasószolgálatos munka, az elsősöknél az informatikusi. Vágyott előrelépés tekintetében a végzősök optimistábbak, hiszen náluk nagyobb arányban szerepelt a pozíció mint szempont, illetve általában véve magasabb beosztásokat remélnek maguknak 20–25 év távlatában nézve a jövőjüket. A képzés végén lévő hallgatók sokkal derülátóbban álltak már választott hivatásukhoz, mely betudható a képzésnek is, meg akár a lemorzsolódásnak is. Hiszen az akkori végzősök közül már kihullott azoknak a diá165

koknak a sora, akik ilyen-olyan okok miatt feladták vagy módosították az évek során elképzeléseiket. A végzősöknél már kimutatható a mélyebb elkötelezettség a szakma irányában, hiszen csak azok jutottak el a képzés utolsó félévéig, akiknek terveik vannak egy ilyen típusú képzettséggel.24 Tóth Máté összegzésében egy nagyon érdekes, az 1990-es évek közepén lefolytatott nemzetközi vizsgálat eredményére hívta fel a figyelmet, melyben a könyvtárosság alacsony presztízsének legfőbb okaként a szakma „láthatatlanságát" jelölték meg.25 A könyvtár szakra felvételiző hallgatók jelentős része nagyon kevés ismerettel rendelkezik a szakmára vonatkozóan, így nem beszélhetünk tényleges, tudatos pályaválasztásról esetükben. A klasszikus pályaválasztási ok szintén kiveszőben van a fiatalok között, örvendetes viszont, hogy a szociális attitűd is mélyen gyökeret vert, mely a jövő könyvtárában az informatikai tudás mellett legalább anynyira fontos része munkánknak. A szakelnevezés körüli bizonytalanság forrása is tulajdonképpen ez: a szakma presztízsével vannak komoly problémák, mely növelése, a hatékony megoldás megtalálása nemcsak a döntéshozók felelőssége. Bartos Éva szerint „a képző intézményektől független célvizsgálatokkal szükséges feltárni olyan részkérdéseket, mint például a könyvtáros pályaválasztási orientáció minősége…. Vizsgálatra érdemes az is, milyen szakmai követelményrendszer vár (beosztás, munkakör, minősítési rendszer, vezetővé válás) a könyvtárosra, mint munkavállalóra az egyes intézményekben, s ugyanakkor milyen munkafeltételeket kínálnak számára (munkahelyi infrastruktúra, egészséges munkavégzés, egzisztenciális és szociális biztonság, kulturális és szociális kedvezmények, jogorvoslati lehetőségek, az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése stb.).”26

24

Tóth Máté: Könyvtár szakosok pályamotivációs vizsgálata: Pillanatfelvétel négy könyvtárosképző intézmény nappali tagozatos hallgatói körében. = Könyvtári Figyelő. 2005. 4. sz. 705–733. p.

25

Prins, Hans: The Image of the Library and Information Profession. How we see Ourselves – An Investigation. A report of an empirical study undertaken on behalf of IFLA's Round Table for the Management of Library Association. – De Gier, Wilco, München – New Providence – London – Paris, K. G. Saur, 1995. (IFLA Publications, 71.)

26

Bartos Éva: i. m.

166

Könyvtárosképzés mennyiségi vonatkozásban Induljunk ki a statisztikai adatokból, melyek – főleg a könyvtári statisztikai adatok –, nagyon nehezen összevethetők. Somogyi József, a Könyvtári Intézet munkatársa a következőkkel magyarázza ezt a tényt: „Magyarországon a statisztikai adatszolgáltatási buzgalom és figyelem – sajnos – igencsak ingadozó. Sok könyvtárban nincs meg az adatközlési fegyelmezettség, vagyis hogy ha esik, ha fúj, időben és pontosan közlöm könyvtáram adatait. Emiatt jelentős az adatszolgáltatók számának – és ami ezzel jár: a közölt összadatok hullámzása. Ezt nem szabad szem elől tévesztenünk.”27 Elfogadva természetesen ezt a kritikai megjegyzést, hiszen tapasztalati tudás rejtőzik mögötte, kiegészíteném ezt a megállapítást gyakorló könyvtárosként azzal, hogy a könyvtárak nagy része hiába tesz eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének, ha az évről évre változó kitöltési szempontok, rovatok miatt furcsa, a valóságérzetünktől idegen eredmények születnek összehasonlításkor. Egy ékes példát mutat ennek a kijelentésnek az alátámasztására a 2. ábra. 2008

2009

Összeg / Az adatszolgáltató települések népessége, fő

8 641 488

9 835 105

Darab / A könyvtárak száma

1 826

3 547

Összeg / A szolgáltató helyek száma

3 192

2 564

Összeg / Alapterület, m

2

830 368

840 027

Átlag / Alapterület, m

2

455

237

Átlag / A heti nyitva tartó napok száma

4,39

3,80

Átlag / A heti nyitva tartó órák száma

27,75

19,98

Összeg / Kurrens folyóiratok, a címek száma

112 246

125 275

Összeg / Könyvtáros, fő

6 902

9 017

Összeg / Könyvtáros, TMI, fő

5 692,59

7 190,45

2. ábra Könyvtári statisztikai adatok 2008–2009. Forrás: Könyvtári Intézet

27

http://www.ki.oszk.hu/107/e107_plugins/content/content.php?content.163 (2011. március 25.) 167

Ha összevetjük a Könyvtári Intézet honlapján közölt táblázat néhány kiemelt adatát, rögtön láthatjuk, miről van szó: a 2008-as és a 2009-es év adatait egymás mellé rakva nagyon furcsa eredmények születtek. Látható, hogy a könyvtárak száma nagyarányú emelkedést mutat, miközben az alapterületek minimális mértékben növekedtek, a szolgáltatóhelyek csökkentek, az átlagos alapterület pedig, miután nőtt az adatszolgáltató települések népessége, jelentősen csökkent. Azután: gazdasági válság ide, gazdasági válság oda, nőtt a kurrens folyóiratok száma. (A saját könyvtárunkban, s a környezetünkben sajnos nem ezt tapasztaljuk.) A könyvtáros foglalkoztatottak száma pedig, ami fontos vizsgálatunk szempontjából, majdnem 50%-os növekedést mutat, holott a nyitva tartott órák, napok száma jelentős csökkenést jelez. Ha ez így lenne, akkor újfent nem jól érzékelnénk magunk körül a valóságot. Somogyi József28 magyarázata szerint a mozgókönyvtári ellátás kibővülése okozta az adatok ilyen szintű módosulását, illetve néhány rovat kitöltési szempontjainak változása, melyet nem részleteznék most, de a következménye látható.

3. ábra Könyvtáros vagy informatikus könyvtáros képzésben részt vettek száma Forrás: Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási statisztikái

28

Ua.

168

A kurrens folyóiratok számának emelkedése elemzőnk szerint abból fakad, hogy az állomány egyéb részét (könyvek) az ellátótól kapja a mozgókönyvtár, az újságokat sok helyen a helyi polgármesteri hivatal fizeti elő. Ne rettenjünk meg ezektől az anomáliáktól, nézzük tovább a statisztikát, hátha a felsőoktatásban pontosabb az adatrögzítés! Vessük össze a könyvtáros vagy informatikus könyvtáros szakra felvettek, az adott évben ott tanulók, majd diplomát szerzettek számát a magyarországi könyvtárakban dolgozók számával! A 3. ábra alapján elmondható, hogy 2005-ig intenzíven növekedett a szakunkon tanulók száma, 2005-ben érte el a legmagasabb létszámot, s 2006-tól fokozatosan és jelentős mértékben csökkent. A 2009-ben beindult mesterképzések sem növelték a létszámot, sőt még ott is csökkenő tendenciát mutattak a hallgatók számszerű adatai. Itt felvetődhet a kérdés, hogy miért csökkent a hallgatók száma? Talán nincs igény a könyvtáros képzésre? Elképzelhető, hogy a szakma már nem tudja befogadni a végzett szakembereket? Vagy egyszerűen a könyvtáros szak „kikerült” a népszerű szakok köréből. Esetleg a minisztériumi keretszámok ennyivel kurtábbak lettek? Az is izgalmas kérdés lehet, hogy még ez az erősen csökkentett mennyiség is nem sok-e. A 4. ábra segítségével nézzük meg, hogy a vizsgált években hányan szereztek diplomát a különböző képzési formákban összesen! A végzettek és főleg diplomát szerzettek számát nézve két tényt állapíthatunk meg. Egyrészt a diplomához jutottak száma csak nagyon érintőlegesen tükrözi azt a fajta hullámzást, amit az adott években a vizsgált szakon tanulók mennyisége mutat. Az okok között a lemorzsolódást említhetjük, ill. jelentős lehet azoknak a száma is, akik nyelvvizsga hiányában mégsem jutottak hozzá diplomájukhoz. A mennyiségi mutatók másik eredménye azt mutatja, hogy a csökkenő tendencia a megszerzett diplomák számában is mutatkozik, bár, ha belevesszük azt, hogy ebben az adatban szerepelnek a levelező vagy újabban részidős képzésben részt vettek is, akik nagyrészt már könyvtári munkakörben dolgoznak, még kevesebb azok száma, akiknek friss diplomával kell elhelyezkedniük. Tehát évente 250–300 fő körüli az a létszám, akiknek hasznosítaniuk kellene könyvtári munkakörben diplomájukat. Kérdés, hogy ez a szám hogyan viszonyul a munkaerőpiac igényeihez. Az 5. ábra a könyvtári munkakörben dolgozók létszámát szemlélteti. 169

4. ábra Felsőfokú informatikus könyvtáros vagy annak megfelelő diplomát szerzettek száma Forrás: Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási statisztikái

5. ábra Könyvtári munkakörben dolgozók Magyarországon Forrás: Könyvtári Intézet statisztikai adatai

170

Az adatokról annyi kiegészítésképpen elmondható, hogy nem szerepelnek bennük az iskolai könyvtárakban foglalkoztatott könyvtáros tanárok, akik száma szintén csökken: 2006-ban még 1897 fő, ami 2009-re már 1632-re módosult. Jelen körülmények között a frissen diplomázóknak ez nehezen betölthető álláshely, bár van iskolai könyvtáros szakirány több képzőhelyen is alapképzésben, de kérdés, hogy az iskolák megengedhetik-e maguknak, hogy függetlenített, pusztán könyvtárosi státuszban tudjanak alkalmazni ilyen végzettségű munkatársat. Tehát a lényeg azonban az, hogy csökkenő számú könyvtári munkaköröknek kellene felvenni a csak viszonylagosan csökkenő számú diplomás informatikus könyvtárost. A „bolognai rendszer előkészítésekor az informatikus könyvtáros képzés mennyiségi indoklásában évi kb. 400 fő friss diplomás kibocsátása szerepelt, a nyugdíjba vonulók éves átlagának figyelembevételére alapozva. Napjainkban, mind a friss diplomások, mind a nyugdíjba vonulók száma, mind a leépítendők, mind pedig a külső átirányítás következtében „mozgó” munkatársak számaránya nehezen becsülhető – más-más, de mindenképpen könyvtáron kívüli erők és körülmények miatt.”29 A statisztikai adatok alapján egyértelműen Bartos Éva állításával kell egyetértenünk, aki szerint a számok azt bizonyítják, hogy a szakma éves hiányát, amely a munkaerő természetes mozgásából fakad, éppen csak fedezi a felsőoktatásban évente szakirányú végzettséget szerző kb. 350 fő fiatal pályakezdő, akikről egyébként tudjuk, hogy egy részük nem is a könyvtáros pályát választja.30

Álláshirdetések elemzése Ha a számoknak hiszünk, akkor nem szabadna problémát okoznia a frissen végzettek körében az álláskeresésnek, hiszen elvileg fedi egymást a két szám. A valóságérzetünkre kell alapoznunk a probléma feloldásakor. Nagyon-nagyon kevés új álláshelyet hirdetnek meg a könyvtárak, hiszen a legtöbb önkormányzati fenntartású intézményben a munkaerő mozgásából fakadó üres helyeket a valóságban nem töltik be teljességgel. A ténylegesen megüresedő státuszokat belső átcsoportosításokkal, valamint az

29

Bartos Éva: „Diplomás könyvtáros állást keres” = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 2007. 12. sz. 3–11. p.

30

Bartos Éva, 2006.: i. m. 171

időlegesen gyed-re, gyes-re távozó kollégák munkakörének egy részét gyakran képzettebb közmunkásokkal végeztetik el addig, míg a dolgozó újra fel nem veszi a munkát. A megjelenő álláshirdetések száma is ezt az állítást támasztja alá: ugyanis meglepően kevés álláshirdetést lehetett elemeznem szakunk vonatkozásában. A hagyományos nyomtatott formában, heti- és napilapokban megjelenő álláshirdetéseket teljességgel átvették az elektronikus megjelenések. Ezek közül is az egyik legkézenfekvőbb: a KATALIST. Az álláshirdetések utolsó egy évben megjelent közléseit, az állást keres és az állást kínál változatot is átnézve, a következő megállapításokat tehetjük: −

−

−

172

Általánosságban megállapítható, hogy több az álláskereső, mint az állást kínáló ajánlat az utóbbi egy évben, s ez mindenképp a munkaerőpiac beszűkülését jelzi. 44 db álláskereső hirdetésre bukkantam a vizsgált időszakban, mely mennyiségileg nem tűnik soknak a végzettek számához és az esetlegesen már akár évek óta állás nélkül létezők számához viszonyítva. 70–30% a frissen végzettek javára az álláskeresők aránya. A képesítések széles spektrumát mutatják a hirdetések: változatos szakirányú végzettségekkel találkozhatunk, ahol tendenciát nem fedezhetünk fel, hogy esetlegesen melyik szakirányon végzők találnak legkevésbé maguknak helyet. A magas szintű, akár több nyelven is kiválóan kommunikáló, többoldalú képzettséget felmutatni tudó ajánlkozóból szép számmal akad. Megközelítőleg az álláskeresők felében közös, hogy végzettségüknél jóval alacsonyabb képesítést igénylő munkaterületet is lelkesen elvállalnának: legyen az könyvesbolti eladó, raktáros vagy bármilyen adminisztratív munkakör. A régebb óta álláskeresők pályázataiból, talán nem túl meglepő módon, árad a kiábrándultság és egy kicsit a mindenmindegy állapot. A diplomás túlképzésnek az egyén szempontjából ez az egyik legszomorúbb mentális velejárója. 35 db állást kínáló ajánlattal találkozhattunk ebben az időszakban, melyeket két szempontból válogattam szét. Az összes közül 19 db volt, mely nem zárkózik el a pályakezdőtől sem, hiszen jócskán akad minimum hároméves szakmai gyakorlathoz kötött ajánlat, sőt vezetői ajánlatok is, melyek eleve nem pályakezdőknek szólnak. Az összes ajánlat kicsit kevesebb, mint egyharmada (11

db) vagy részmunkaidős (20–30 órás), vagy határozott idejű szerződést tud kínálni a munkavállalóknak. Mindkét kategóriának van piaca, hiszen a részmunkaidős állások elnőiesedett szakunkon, család mellett ideálisak lehetnek kicsi gyermekes szülőnek, pályakezdőnek pedig a határozott idejű munkaviszony elvállalása szakmai gyakorlatként mindenképp kiváló lehet. Az ajánlatok nagy többségére jellemző egyébként a nagymérvű specializációs igény, mely számomra azt jelzi, hogy a munkaadók akkor élnek a pályáztatással, ha vagy vezetőpozíciók betöltésére, amihez egyébként is törvényileg kötelező az álláshelyet pályáztatni, vagy olyan sajátos igénnyel állnak elő a munkaerőpiacon, melyre a legmegfelelőbb munkatársat csak álláshirdetés útján tudják megtalálni. A következő lényeges forrás a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) által a 388/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet31 alapján működtetett elektronikus rendszer és honlap, melyet a közalkalmazotti pályázatok Interneten történő megjelentetése céljából hoztak létre, röviden a közigallas.hu. Az utóbbi hónapokban aktívan figyelve a honlapot a következő megállapítások tehetők: −

− − −

31

A munkáltatók elsősorban vezetői pályázatok közzétételére használják a honlapot, hiszen ez a kötelező kategóriába tartozik közalkalmazotti jogviszony betöltése esetén. 10–12 db álláshirdetéssel találkozhatunk hétről hétre, melyből egykét darab szólhat jó esetben pályakezdőknek is. Az erős specializálódás, vagy a részmunkaidős, határozott idejű álláslehetőségek száma itt is jelentős. A keresési technikámról szólván: két keresőszóval kerestem: informatikus könyvtáros keresésre elenyésző számú találatot kaphatunk (1-2 db maximum), a valódi keresést a könyvtáros megnevezéssel érhetjük el, ami azért utal arra, hogy a felsőoktatásban bekövetkező változásokat nem, vagy időbeli késéssel követik a munkaadók. (Közbevetőleg: ha fordítva, vagy egy időben történne, szerencsé-

388/2007. (XII. 23.) kormányrendelet a közalkalmazotti pályázatnak a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv honlapján történő közzétételére vonatkozó részletes szabályokról 173

sebb lenne. Nem a felsőoktatás diktál, vagy kismértékben, úgyis a piac teszi ezt meg.) A képző intézmények és hallgatói önkormányzatok is fontos feladatuknak tarják, hogy álláshoz segítsék hallgatóikat. Az ELTE-n működő ELTE BTK informatikus könyvtáros szak Szakos Hallgatói Érdekképviseletének hírei között álláshirdetések is felbukkannak: hol több, hol kevesebb. Nagy segítség lehet ez abban az esetben, ha tényleg friss, használható információk kerülnek fel a honlapra időben. Az álláskereső online piacon számos keresőrendszer működik még, közülük azokat emeltem ki, melyeken egyáltalán bukkanhat a kitartó kereső állásajánlatra e tárgykörben: a workania.hu, a careerjet.hu, a jobline.hu és a jooble.hu. Ezek esetében a következő eredményeim születtek: −

−

−

Mindkét formát kipróbáltam (könyvtáros – informatikus könyvtáros) kereséseimkor, ezek esetében az informatikus könyvtárosra jóval több ajánlat érkezett, de csak azért, mert a teljes informatikus álláspalettát is felkínálta találatként. Ez a végzettség azonban nem jogosít ilyen munkakörök betöltésére még akkor sem, ha jó néhány ezzel a végzettséggel rendelkező kolléga komoly informatikai tudással is rendelkezik. Összességében nagyon kevés ajánlat található a piacon könyvtárosnak vagy informatikus könyvtárosnak. Ezek szerint hiába próbálunk nyitni mi, könyvtárosok, akár az üzleti szektor felé, a piac még nem fedezett fel bennünket nem gondolják a munkaadók, hogy számos munkakörben használható tudással is rendelkezhetnénk. (A „láthatatlan” könyvtárosok.) Nagyban fedik ezek az állásajánlatok a közigallas.hu oldalon elérhető közzétételeket, egy-két esetben találtam olyan hirdetést, amely csak ezeken a rendszereken keresztül érhető el.

Az előbb felsorolt forrásokon túl a képzőhelyek által szervezett állásbörzék jöhetnek még szóba, melyek területünkön nem túl jellemzőek. Inkább gyakoribb az a lehetőség, mikor a gyakorlóhelyen születik megállapodás a munkáltató és munkavállaló között az elhelyezkedést illetően, de

174

ez már átvezet a személyes ismeretség, a sokat emlegetett kapcsolati tőke kategóriájába. 32

A diploma származási helyének van-e munkaerő-piaci értéke? Diploma és diploma között óriási különbségek lehetnek/vannak és erre a munkáltatók is, különösen az üzleti szférában, egyre inkább odafigyelnek, hangzik a közhelyszerű kijelentés. Ilyen túltermelési válság esetén több fogódzó közül az egyik szempont lehet az adott munkahely betöltésekor, hogy honnan, melyik képzőhelyről való az a diploma. Kiszl Péter tett már erre utalást 2010-es tanulmányában könyvtári területen is, de ezek még csak a felvételi bizottságok szubjektív benyomásaira alapulnak, szakunk esetében semmilyen kézzel fogható bizonyítékot nem tudunk sem aláhúzandó, sem cáfolandó felhozni. Amit biztosan tudunk: az ELTE diplomái mögött ott van az a majdnem 400 év és a jelenlegi intézményi rangsorban betöltött hazai és nemzetközi pozíciója. A debreceni és szegedi képzésről tudjuk, hogy az informatikai képzés, különösen Debrecenben, jóval erősebb a többi képző helytől, valamint az intézmények rangja szintén előkelő. A pécsi képzés kapcsán a 2011-es Hova tovább? konferencián Sipos Anna Magdolna szájából hangzott el az a kijelentés, hogy a náluk végzők közül mindenki 1 éven belül munkába áll, ha nem is mind könyvtárosként.33 Ha ez ténylegesen így van, márpedig miért kételkednénk, figyelemre méltó tény, e kijelentés szerint súlya van az ottani diplomának is. Szombathely és Eger a mesterszakok indításába bekapcsolódott, tehát az oktatói gárda szakmailag van olyan szinten, hogy fel tudja vállalni ezt a kihívást. A felsoroltak az összes képzőhely felét teszik ki, a többiről érdemben nem tudunk nyilatkozni. Amit igazán furcsának találok, hogy szakmai berkekben is nagyon kevés visszajelzést lehet tapasztalni az egyes képzőhelyekről származó diplomák súlyát illetően. Mi az oka ennek? −

Nincs valódi különbség? Egyforma a képzés szintje?

32

Bartos Éva, 2007.: i. m.

33

Hova tovább? i. k. 175

− −

Nincsenek valódi paraméterek, melyek arra irányulhatnak, hogy ezt lehetne mérni? Annyira szemérmes és lojális a könyvtáros közösség, hogy ezt nem hangoztatja?

Lényeges lenne pedig, ha ez irányba is elmennének a vizsgálatok, hiszen fontos jelzés lehetne ez a karriertervezés szempontjából a majdani munkavállalónak és a munkaadónak is. Számtalan helyütt elhangzik, de a Hova tovább? konferencián is utalt rá több előadó is, hogy túl sok a képzőhely. Ezt azonban megint milyen paraméterek alapján, ki fogja eldönteni, hogy melyik maradjon, melyiket szűntessék meg? Ebben is sokat segíthetnének az eddigiekben sokat emlegetett hallgatói, munkaerő-piaci visszajelző rendszerek. Az biztos, hogy az informatikus könyvtáros szak nincs a Figyelő által a „TUTI NYERŐK” közé sorolt szakmák között, melyek a következők: villamosmérnök, gépész- és építőmérnök, gyártásfejlesztő, minőségbiztosítási mérnök, logisztikus, orvos, marketinges.34 Egyikünk sem szeretné azt hallani, olvasni, hogy szakunk viszont az állami pénznyelők közé tartozik, mert a képzések szerkezete nem igazodik a munkaerőpiac elvárásaihoz.

Az informatikus könyvtáros diploma presztízse, alkalmazási területei A közvélemény vélekedése szerint szeretett szakunk a büfé-aula szakok sorát szaporítja, melynek elvégzése bőven teremt alkalmat a pihenésre, a könnyen megszerezhető diploma jó ugródeszkát jelent elhelyezkedéshez, másik diploma megszerzéséhez, esetleg más mesterszakos képzésben való részvételhez. Hogy aztán ez az alapszakok minőségét igazolja vagy a mesterszakok presztízsét rombolja, arra vonatkozóan még nincs elég munkaerő-piaci visszajelzés. 35

34

Tévúton a felsőoktatás = Figyelő. http://www.hir24.hu/belfold/210239/tevuton-a-felsooktatas.html (2011. március 25.)

35

Sárközi Lea: Végzettsége büfé-aula szak. = Heti Válasz. http://www.hetivalasz.hu/cikk/0806/ vegzettsege_bufe_aula_szak (2010. július 13.)

176

Szakunk megítélését azért talán ennyire egyszerűen nem lehet elintézni, hiszen vannak még érdekes jelenségek. Alföldiné Dán Gabriella hívta fel a figyelmünket szintén a sokat emlegetett Hova tovább? konferencián az alábbi érdekességre: A felvi.hu a nagyon gyakran használt, sok információval bíró honlapok közül való, melyen arra a kérdéskörre, hogy az alapképzésből kikerülő informatikus könyvtáros diplomával milyen állások célozhatók meg a következő felsorolást olvashatjuk: könyvtáros, levéltáros, levéltári munkatárs, könyvtári munkatárs, kulturális szervező, hang-, képfelvétel, számítástechnikai információhordozó sokszorosítója. Ezzel még nincs vége a lehetőségek tárházának, mert folytatódik a felsorolás azokról a munkakörökről, ahol az oklevél még hasznos lehet: fénymásoló, raktározási, üzemeltetési ügyintéző, diszpécser, programozó. E nélkül a tudás nélkül szegényebbek lettünk volna, főleg egy illúzióval, hogy az értelmiségi pályák között szerepel szakképesítésünk. Fénymásolónak, raktárosnak vagy hang-, képfelvétel, számítástechnikai információhordozó sokszorosítójának egy kissé túlképzettnek tartom magunkat. Amint a tények mutatják, még sajnos akár hozzáértőnek gondolt berkekben is elég nagy a zavar szakunk megítélését illetően. Presztízsépítésünkön tehát még bőven van mit dolgoznunk.

A Diplomás Pályakövető Rendszerek (DPR) működtetése Minden képzőhelynek alapvető elvárása magával szemben, hogy tisztában legyen az általa kiadott diploma munkaerő-piaci értékével, hiszen csak így tudják hallgatói létszámukat és egyben legfőbb bevételi forrásukat növelni. A leendő hallgatók tudni szeretnék, hogy az általuk jövőben befektetett energia később jövedelmező lesz-e számukra, illetve a mindenkori kormányok számára fontos kérdés, hogy ne legyenek tömegével friss diplomások munka nélkül. Minden összevág, mindenki elvárása ugyanaz, mégsem ismerjük a diplomák értékét a mai napig sem. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy célszerű végezni központi és intézményi szintű pályakövető felméréseket is, hiszen más a vizsgálati módszer: a központi esetében az adott évfolyamból országos szinten választanak ki egy reprezentatív sokaságot, s a megcélzott volt hallgatókat próbálják minél nagyobb arányban szólásra bírni; az intézményi vizsgálat során elektronikus vagy postai levél formájában keresik fel volt tanulóikat, mely esetében teljes körűnek és önkitöltősnek indul a vizsgálat. A 177

központi feltárás elméletileg pontosabb képet ad, mert az intézményi szintű esetében magas a nem válaszolók aránya, s ez sokat torzíthat az eredményen.36 A nem válaszolás okait részletesen lehet elemezni, viszont mindent meg kell tenni a válaszolók hajlandósági kedvének emelése érdekében a megfelelő motiváltság elérésével, akár az állampolgári kötelesség egyik megtestesítőjének szintjére kell ezt emelni, mint azt sok európai országban (Franciaország, Németország) már el is érték. Nem könnyíti ezen felmérések hatékonyságának növelését a folyamatos kisebb-nagyobb törvényi változások, módosítások szövevénye, s az olyan óriási léptékű változások bevezetése, mint az állami intézmények integrációja, illetve a lineáris képzési rendszer bevezetése. Országunkban régóta együtt élő honfitársaim előtt nem ismeretlen az a kijelentés, mely szerint ezen intézkedések előtt nem volt sem kísérleti szakasz, sem előzetes hatásvizsgálat, legalább utólag várja minden részt vevő a változások eredményeit: az integráció esetében legkorábban 2006-ban tudhatta meg a szakmai közvélemény, a lineáris képzési rendszert illetően pedig legalább 2012-ig várnia kell az első értékelhető adatokra. Látható, hogy hazánkban a DPR-en keresztül született eredmények jóval később illeszthetők be az egyetemek képzési koncepcióiba, főleg úgy, hogy állandó változásban van az a szabályozási környezet, amiben létezniük kell. Probléma az is, hogy az ilyen típusú kérdésekkel nagyon nehéz egzaktan feltárni a képzés minőségét, és ezért nehéz javítani is azon. A DPR mellett, éppen ezen okok miatt egyre inkább előtérbe helyezik az alumni rendszerek kiépítését, melyek segítségével nem csak visszajelzéseket kaphat az intézmény, hanem a presztízsének növelésében, esetleg egy támogatói kör kialakításával akár bevételeit is növelheti. A két módszert azonban együtt kell tökéletesíteni, hiszen eredményei egymást erősíthetik, és még több irányú visszajelzéssel bírnak a képző helyek számára.37

36

Berde Éva: Óvatosan a diplomás pályakövetés elvárásaival. = Educatio. 2010. 3. sz. 448460. p.

37

Ua.

178

Megoldási javaslatok Munkám végeztével kevesebb a kérdés bennem, mert jó néhányra választ kaptam, a meglévő kételyek, a megoldási lehetőségek sokasága viszont inkább bizonytalansággal, mint nyugalommal töltenek el. A kételyeket eredményezi a helyzet komolysága, illetve a lehetséges válaszok sokfélesége, az egymásnak feszülő, sokszor ellentétes irányú érdekek ütközése. Jelen pillanatban úgy látom, hogy a végzett diplomásokon csattan leginkább az a bizonyos ostor, illetve a gazdaság sem bírja túl sokáig működtetni ezt a kissé túlméretezett rendszert. Szelídíteni, finomítani kell az oktatatás szerkezetét, hogy minden és mindenki a helyére kerüljön, s minél kevesebb pénzügyi és mentális áldozattal járjon e felépítmény létezése. A hazai hozzáállás is rendkívül ellentmondásos: miközben a tapasztalat, a számok és a csekély számú vizsgálatok sorozatosan bizonyítják, hogy igenis van diplomás túlképzés, aközben számosan, főleg szociológusok és az oktatási szektor képviselői azt próbálják bizonygatni, hogy ha van is, ez nem olyan nagy probléma. Hiszen egy képzettebb ember rugalmasabb, kulturáltabb, egészségesebb, a társadalom számára hasznosabb, mert például kevésbé kriminalizálódik. Polónyival38 egyet értve azonban, ha ezeket a tulajdonságokat csak a felsőoktatástól kapják meg az emberek, nem mondjuk már az alapfokú képzésektől is, akkor az a társadalom alapvetően kettészakad, nem lesz egységes. A másik vetülete a kérdésnek, hogy azt a bizonyos nem célirányosan, a képzettségnek nem megfelelően használt diplomát az adófizetők nem csekély pénzéből állították elő, tehát nem hasznosult teljességgel a beléfektetett pénz. Ez a helyzet valójában egy ilyen kondíciókkal rendelkező ország esetén csak a költségtérítéses képzések tekintetében megengedhető. Kérdés persze az is, hogy mennyire boldog és elégedett saját életével az a munkavállaló, aki titkárnőként, raktárosként, fénymásolóként kénytelen dolgozni, holott ennél magasabban kvalifikált munkakört is el tudna látni. A nemzetközi tendenciák egyértelműen arra intenek bennünket, hogy időben kell mennyiségi, s ezzel együtt minőségi fékeket beiktatni a felsőoktatás rendszerébe, mert így csak egyre nehezebben kezelhető problémakört görgetünk magunk előtt. Nagyon kevés az a terület jelenleg, ahol

38

Polónyi István: Foglalkoztathatóság, túlképzés, Bologna. = Educatio. 2010. 3. sz. 384–401. p. 179

hiány mutatkozik diplomásokból, ha így van, az leginkább a kivándorlás okozta helyzet miatt állt elő, ami egy másik jelentős problémakört vet fel. Az informatikus könyvtáros képzésben jelenleg még nem merült fel a kivándorlás problémája, gyanítom más országokban sem szenved hiányt a piac saját kultúrájukban kiképzett (informatikus) könyvtárosokból, mint ahogy az itthoni munkaerő-kereslet sem aránylik a kínálathoz: több a képzett szakember, mint amennyit a szűkülő könyvtári pozíciók fel tudnak venni. Bár a nehezen összehasonlítható, akár ebből kifolyólag is nehezen értelmezhető könyvtári statisztikák is egyértelműen mutatják: az előző évekhez képest felére, harmadára szűkülnek a könyvtári munkakörök, sajnos egyre nagyobb kihívást jelent egy frissen végzett számára a képzettségének megfelelő elhelyezkedés. A képzés nagymérvű átalakítását nem előzték meg hatásvizsgálatok, sok esetben azt tapasztaltam, hogy a képzés előtte jár, illetve nem illeszkedik a munkaerőpiachoz, s ráadásul számottevő értékelési zavarral küzd a könyvtáros szakma. Rendkívül dicséretes az a sok-sok munka, jó akaratú törekvés, mely szakunk képzési metódusait övezi, de mellette nincs meg az a megnyugtató munkahelyi környezet, mely építeni akarna a frissen végzett munkaerőkre. Az üzleti szféra és más információ feldolgozásával, közvetítésével foglalkozó területek nem fedezték még fel szakunkat, de jól felépített marketingmunka eredményeként nem kizárt természetesen, hogy ez a jövőben is így marad. Ehhez azonban sok munkára lesz szüksége oktatóknak, hallgatóknak, s nem utolsó sorban a könyvtáraknak karöltve, hogy abból a sokat emlegetett „láthatatlanságból” végre előlépjünk, mielőtt nem szűnnek meg a könyvtárak fenntartók híján, és nem szűnik meg a könyvtárosképzés érdeklődők híján. Nem szeretném túl feketére festeni a helyzetet, de vizsgálódásaim következtetése sajnos efelé halad. Erőteljesebb tevékenységet kell kifejtenie főleg az egyetemeknek diplomásaik pályakövetését illetően, az alumni rendszerek kiépítését kell szorgalmazniuk, illetve nagyon szoros kapcsolatot kell ápolni a szakmával, munkahelyekkel, szabályozókkal, hogy az oktatás érzékenyen tudjon reagálni, avagy elébemenni munkaerő-piaci törekvéseknek, munkáltatói igényeknek. A képzőhelyeknek a saját képzettségének megfelelő munkakörben alkalmazott diplomások kibocsátását kell

180

szem előtt tartani, különben túl sok a pénz-, az emberi psziché- és a veszendőbe menő tudásáldozat. Nincsenek könnyű helyzetben a könyvtárosképzés irányítói, de rugalmassággal, megfelelő aktivitással, innovatív hozzáállással, figyelemre méltó marketingmunkával eredményesen továbbvihető a nagy elődök által eddig is sok akadállyal tarkított út a könyvtárosképzés jövőjét illetően.

Kivonat

Mennyire futja? Frissdiplomás (informatikus) könyvtárosok a munkaerőpiacon Varga Mária A szerző arra tesz kísérletet, hogy a témában fellelhető szakirodalom, a KATALISTen elhangzó vélemények, és a szerény mértékben rendelkezésre álló, egyértelmű válaszokat nem adó statisztikai adatok segítségével megpróbálja körüljárni választott témáját: hazánkban van-e jelenleg túlképzés informatikus-könyvtáros szakon, illetve az ez irányú diploma birtokában milyen lehetőségek nyílnak a végzettek előtt. Sok esetben csak a kérdés körüljárásáig jut el, az egymással ellentétes véleményeket ütközteti, hiszen kézzelfogható vizsgálati eredmények csak nagyon korlátozottan állnak rendelkezésre. Megoldási lehetőségként a DPR-t látja. Egy jól működő rendszerben, ahol a megszerzett diploma utáni elhelyezkedésekről vagy átképzésekről pontos adatok állnak rendelkezésre, megszabhatják a könyvtárosképzés irányait és mértékét. Megkerülhetetlennek tartja mind gazdasági szempontból, mind a könyvtárak hatékonyabb működése szempontjából ezen információs bázis létrehozását.

181

Abstract

“How much can one afford?” LIS graduates in the labour market Mária Varga The author makes an attempt to outline the situation related to her chosen subject based on opinions voiced on KATALIST along with the modestly available and ambiguous statistical data, that is: Is there over education at the faculty of Library and Information Science in our country? Respectively, what kind of opportunities do LIS degree holders have? In most cases she only perambulates the issue by conflicting the obverse opinions and views, since the availability of tangible research results is very limited. The author considers Graduate Follow-Up as a possible solution. In a well-functioning system, where exact and accurate graduates’ placement or re-training related data are available, the directions and the rate of LIS training can be specified. She considers inevitable to create this information database from various points of view, such as economical aspects and the effective functioning of libraries.

Varga Mária könyvtáros Lajosmizse Város Művelődési Háza és Könyvtára [email protected]

182

III. PÁLYÁZATOK

Koletár Katalin KÖNYVTÁRI PÁLYÁZATI KÖRKÉP – KIÍRÁSOK, NYERTESEK, EREDMÉNYEK A tanulmányban a hazai pályázati rendszert szeretném bemutatni, azon belül is egy szűkebb keresztmetszet vizsgálatát tűztem ki célul, mely a magyarországi könyvtárügyet érintő pályázási lehetőségeket – a teljesség igénye nélkül – takarja. Írásunkban alapvetően a kiírók szerinti tagolást alkalmaztam a könnyebb átláthatóság kedvéért. Itt a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai kisebb hangsúlyt kaptak, de a témáról részletesebben ír Csoma-Simon Mária, az NKA pályázatok górcső alatt: népszerű forrásszerzés könyvtáraknak című tanulmányában. A dolgozat a 2010-es tavaszi/nyári állapotokig követi nyomon a pályázatok alakulását. 2010-ben, a választásokat követően óriási változások következtek be a politikai életben, amelyek elkerülhetetlenül kihatnak a könyvtárügyre is. Írásomban kénytelen leszek bizonyos kettőséget végigvezetni, ugyanis a 2008/2009-ben indult pályázatok is időszerűnek tekinthetők, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a legfrissebb, 2010-es kiírások is említést érdemelnek, a minisztériumi nevek változásainak figyelembevételével. A kultúráért felelős minisztériumok immáron a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Réthelyi Miklós), illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (Fellegi Tamás).1

1

Kormányzati portál. https://www.magyarorszag.hu (2010. június 4.) 185

Áttekintjük a rendelkezésre álló lehetőségeket, így a Nemzeti Erőforrás Minisztérium – a korábbi Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA), illetve a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által meghirdetett a könyvtárak és a kulturális intézmények számára is elérhető pályázati kiírásokkal fogunk foglalkozni. A kormányzatban bekövetkezett fentebb említett változások nem érintik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, a Nemzeti Kulturális Alapot, az Új Magyarország Fejlesztési Tervet és a Nemzeti Civil Alapprogramot. Működésük továbbra is zavartalanul biztosított.

Könyvtárak és a forrásszerzés lehetőségei Mielőtt belekezdenénk a téma részletes feltárásába, szeretnék rövid összefoglalást adni a forrásszerzés módjairól. Elsősorban itt is a könyvtárak számára elérhető eszközöket mutatom be: a szponzorálást (két irányban), a lobbizást és a pályázást.

Szponzorálás A fentebb olvasható „két irányban” kifejezés magyarázata az, hogy egyik lehetőségként a könyvtár maga szponzorál egy eseményt – szponzorálni nem feltétlenül csak pénzbeli hozzájárulással lehet –, amellyel ilyenformán népszerűsítheti önmagát. Másrészről szó lehet arról is, hogy a könyvtárat szponzorálják, vagyis a szponzor kap „reklámfelületet” a könyvtárban, amelyért cserébe az intézmény pénzt, berendezést, vagy egyéb támogatást kap. Kétoldalú üzleti kapcsolatról van tehát szó, amely ötvözi a public relations, a marketing és a kommunikáció területeit.2 Körülnézve a hazai könyvtárakban azt látjuk, hogy erre a más országokban jól kihasznált, modern forrásszerzési lehetőségre nem fektetnek megfelelően nagy hangsúlyt.

Lobbizás Célja a szervezet legitim érdekeinek védelme. Általánosságban elmondható, hogy a lobbizás a kapcsolatok építését és ápolását, a támogatottság

2

Horváth Tibor, Papp István: Könyvtárosok kézikönyve 4., Budapest, Osiris Kiadó. 2005. 429 p. ISBN 963 389 801 3

186

megszerzését és megtartását szolgálja. Fontos, hogy részt vegyünk a „közösség életében”, megismertessük magunkat. A lobbizás alapját az úgynevezett issue management (IM) – társadalmi ügyek kezelése – képezi, mely folyamatosan figyeli a környezeti változásokat, érdekcsoportokat és szervezeteket.3 A szponzoráláshoz hasonlóan a magyarországi könyvtárügyben a lobbizás is meglehetősen gyenge. A hazai könyvtári érdekérvényesítő szervezetek fellépése nem elég erőteljes a kormányzattal szemben és nem várható egyhamar változás ezen a területen.4 Láthatjuk tehát, hogy a fentiekben vázolt két lehetőség a könyvtárak pénzügyi kereteinek kiegészítésére meglehetősen kihasználatlanok. Így a szűkös anyagi helyzetük javítására továbbra is a pályázás marad a legjobb lehetőségük.

Pályázás Általában valamilyen „célra” pályázunk, a pályázati pénz felhasználásával mindig a kitűzött célnak (például egy projekt, program) megfelelően kell elszámolni, elengedhetetlen az előzetesen jól kidolgozott terv, valamint az utólagos és pontos dokumentáció a megvalósításról. A pályázatoknál két alaptípust határozhatunk meg, a vissza nem térítendő támogatásét, illetve a visszatérítendőét. Vissza nem térítendő támogatások Ez esetben mentesülünk a kapott támogatás összegének visszafizetése alól. A kategórián belül további bontást is alkalmazhatunk. Megkülönböztethetjük az önrészes és az önrész nélküli támogatást. Az önrészes támogatás azt jelenti, hogy valamennyi saját tőkét is biztosítani kell egy program végrehajtásához. Jellemzőbb, hogy ilyen pályázatokat az üzleti/vállalkozói szféra számára írnak ki. Az önrész nélküli támogatás eseté-

3

Horváth Tibor, Papp István: Könyvtárosok kézikönyve 4., Budapest, Osiris Kiadó. 2005. 429 p. ISBN 963 389 801 3

4

Ua. 187

ben egyáltalán nem szükséges saját anyagi hozzájárulás. Általában a non-profit szervezetek számára hirdetnek ilyen pályázatokat, melyet a legtöbb esetben a Nemzeti Kulturális Alap ad. Visszatérítendő támogatások Ennek a kedvezőtlen támogatási formának is van „kedvezőbb” fajtája, melyet kamatmentes visszatérítendő támogatásnak nevezünk. Ekkor a kapott összegre nem számolnak fel kamatot. Az adott évben „elnyert” pénzösszeget kell x év múlva visszafizetni. Például 2009-ben 1 millió Ft-ot kapok, 2012-ben ugyanúgy 1 milliót kell visszatérítenem, s nem kamatostól esetleg 1 300 000 Ft-ot. Egy pályázati felhívás elengedhetetlen része a pályázati útmutató és a pályázati formanyomtatvány, amelyek együtt tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt. Fentebb említettük, hogy a pályázati pénz egy könyvtár számára általában csak „injekció” egy új szolgáltatás beindításához, vagy egy már meglévő bővítéséhez, fejlesztéséhez. Az „adományozók” elvárása ugyanis, hogy a támogatás megszűnése után is működjön a szolgáltatás, sőt lehetőleg váljon önfenntartóvá. Hasznos módszer, hogy állandóan tartsunk készenlétben félkész vagy majdnem kész projekttervezeteket és figyeljük folyamatosan a pályázati kiírásokat. Így megnöveljük annak az esélyét, hogy időben nyújthassunk be jól kidolgozott pályázatokat.5 A pályázáskor leggyakrabban elkövetett hibák a következők: − − −

5

nyomtatási hibák (a kitöltő program nem megfelelő használatából, hibás kitöltésből adódnak); nem az aktuális pályázati csomagot használják; az adatlapot nem megfelelően töltik ki (előírás félreértelmezése, kizáró ok figyelmen kívül hagyása, hiányos jogszabályi ismeretek), előfordulhat a pályázatra való jogosulatlanság;

Horváth Tibor, Papp István: Könyvtárosok kézikönyve 4., Budapest, Osiris Kiadó. 2005. 429 p. ISBN 963 389 801 3

188

−

− − −

a pályázati adatlap kitöltését követően az adatlapnak a CD-re mentése közben lép fel hiba, vagy az adatlapot nem az előírt módon (xdat kiterjesztésű fájlként) csatolják; a pályázók elfelejtik aláírni a beadott pályázatokat; a csatolandó dokumentumokat nem mellékelik; a beadási határidőket, illetve a hiánypótlási időszakot nem tartják be.

A legtöbb esetben azonban ezek egy kis odafigyeléssel könnyen elkerülhető „csapdák”.

Pályázati kisokos – Operatív programok, Prioritások, TÁMOP és TIOP a kulturális intézményekre vonatkoztatva Operatív programok6 Az operatív program fogalmával nem minden pályázatot kiíró szervezet esetében találkozunk, mégis, a jelentőségüket tekintve úgy érzem, érdemes kicsit áttekintenünk ezt a témakört is. Az Európai Uniós támogatási forrásokkal kapcsolatosan beszélhetünk az operatív programokról, amelyekről az NFÜ honlapján nyerhetünk információt. Megkülönböztethetjük a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjait. NFT programok: − − − − −

6

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program; Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program; Környezetvédelmi és Infrastruktúrafejlesztési Operatív Program; Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program; Regionális Fejlesztés Operatív Program.

Társadalmi Megújulás Operatív Program 2007–2013. http://www.nfu.hu/download/2736/tamop_adopted_hu.pdf (2010. november 19.) 189

ÚMFT jelenlegi programjai: − − − − − − − − −

Államreform Operatív Program; Elektronikus Közigazgatás Operatív Program; Gazdaságfejlesztési Operatív Program; Környezet és Energia Operatív Program; Közlekedés Operatív Program; Regionális Fejlesztés Operatív Programok; Társadalmi Megújulás Operatív Program; Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program; Végrehajtás Operatív Program.

Mivel a tanulmány egyik kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet a pályázatokra, mint forrásszerzési lehetőségekre, így a Társadalmi Megújulás Operatív Programot (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programot (TIOP) részletesebben is bemutatnám, ez a két program vonatkoztatható ugyanis könyvtári (kulturális) környezetre is. Társadalmi Megújulás Operatív Programot (TÁMOP)7 „A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) „A társadalmi megújulás” prioritásához kapcsolódó beavatkozásai kerülnek részletesebben kifejtésre a vonatkozó uniós jogszabályokkal és rendeletekkel összhangban.”8 A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja, hogy 2007 és 2013 között az egész ország lakosságát érintő olyan beavatkozásokat hajtson végre sikeresen, amelyekkel megteremthetik az infrastrukturális hátteret, illetve a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A TÁMOP-pal szoros összefüggésben állnak a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, illetve a regionális operatív programok. A program költségvetése összesen 4 097 080 055 euró. Finanszírozásának hátterét nagyrészt az Európai Szociális Alapon keresztül (85%) az Európai Unió biztosítja, kisebb hányadát pedig (15%) a kapcsolódó hazai források képezik.

7

Ua.

8

Ua.

190

A TÁMOP-nak összesen hat specifikus célkitűzése van: − − − − − −

a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása; az aktivitás területi különbségeinek csökkentése; a változásokhoz való alkalmazkodás segítése; az egész életen át tartó tanulás elősegítése; az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása; a társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása.

A felsoroltak közül a könyvtárak szinte mindegyik célkitűzés megvalósításában segíthetnének. Megfelelő pályázatokkal pedig a célkitűzésekhez kapcsolódó könyvtári projektek anyagi fedezetét lehetne biztosítani. Az egyes beavatkozások prioritási tengelyek (egy-egy speciálisabb cél körül csoportosuló műveletcsoport) mentén valósulnak meg. Ezek a prioritási tengelyek határozzák meg a program tartalmi, végrehajtási és pénzügyi struktúráját. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 3. prioritása „Minőségi oktatás és hozzáférés mindenkinek”. A hozzá fűződő 3.2 intézkedés – A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása – vonatkozik a könyvtárra, mint a formális oktatáson kívüli képzés legismertebb és leggyakoribb helyszínére. A könyvtárhasználat szerepet játszik az olvasási és a digitális kompetenciák fejlesztésében, így kitüntetett szerepe van formális oktatásban is. A program célja a könyvtári szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a könyvtári szolgáltatások korszerűsítése a nem formális és informális képzési szerep erősítésének érdekében.

191

1. táblázat TÁMOP prioritások

Forrás: Társadalmi Megújulás Operatív Program 2007–2013, http://www.nfu.hu/download/2736/tamop_adopted_hu.pdf (3–5. p.)

192

A „Tudásdepó-Expressz” – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében konstrukcióhoz tartozó TÁMOP-3.2.4/08/1 pályázat 2009. febr. 28-án zárult le; a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak vehettek részt rajta önállóan vagy maximum 8 tagú konzorciumban, vagy a fenntartójuk által képviseltetve, a közép-magyarországi régió könyvtárait kivéve. Az ezekre vonatkozó külön pályázat (TAMOP-3.2.4/08/1/KMR) ugyanazokat a célokat határozta meg: − −

−

−

egységes országos lelőhely-nyilvántartás elveihez igazodó könyvtári elektronikus katalógusok, adatbázisok kialakítása, fejlesztése; interaktív könyvtári honlapok, portálok kialakítása a tanulási szükségleteknek és a különböző felhasználói csoportok igényeinek megfelelően; az olvasáskultúra fejlesztését, a könyvtári szolgáltatások népszerűsítését, új társadalmi csoportok bevonását célzó helyi programok, kampányok kialakítása illetve lebonyolítása, különös tekintettel az iskoláskorúakra, a hátrányos helyzetűekre; a pályázati konstrukcióban megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos szaktudás fejlesztése, legalább egy fő könyvtári munkatárs részvételének biztosítása útján a vonatkozó könyvtárszakmai akkreditált továbbképzéseken, illetve az Országos Képzési Jegyzéken szereplő könyvtárszakmai képzéseken.

Követelmény még a nyilvánosság biztosítása, a pályázati forrás feltüntetése a megvalósult projektnél. A TÁMOP-3.2.4/08/2 az ODR szolgáltató könyvtárainak kiírt pályázat, mely az imént felsoroltak mellett kötelezően előírta még egy feladat megvalósítását – a négy következőből választva: − − − −

az országos dokumentum-ellátási rendszer (ODR) fejlesztése, bővítése; az országos közös katalogizálás rendszerének fejlesztése; a különböző országos könyvtári adatbázisok közös keresőrendszerének kialakítása; országos dokumentumküldő rendszer koncepciójának kialakítása a szerzői jog által védett tartalmak elektronikus formában történő szolgáltatására; 193

−

országos olvasás – népszerűsítő és – fejlesztő kampány elsősorban iskolások, nem olvasó felnőttek, illetve hátrányos helyzetűek számára.

A TÁMOP 3.2.4./08 pályázati szakaszában összesen 73 intézmény 20 pályázatát ítélték sikeresnek, az elnyert támogatási forrás 1 940 827 800 Ft volt.9 További könyvtári érdekeltségű konstrukciók a TÁMOP keretében: − − − −

−

TÁMOP 3.1.1-08/1 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció TÁMOP 3.2.1-08/1/A Új tanulási formák és rendszerek TÁMOP 4.2.1-08/1 Tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz-, és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése TÁMOP – 3.3.7/09/1 Minőségi oktatás támogatása, valamint az egész életen át tartó tanulás elősegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlősége érdekében TÁMOP 3.2.3-08/2 „Építő közösségek” – közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában.10

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)11 A tartós növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez kíván hozzájárulni azáltal, hogy a humán közszolgáltatások fizikai infrastrukturális feltételeit megteremti, illetve továbbfejleszti. Magába foglalja az oktatás és képzés, az egészségügyi ellátások, valamint a munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését. Fő törekvése, hogy biztosítsa a TÁMOP beavatkozásainak sikeres végrehajtásához, valamint a fenti ága-

9

Bartók Györgyi, Mezey László Miklós: „A második Gutenberg-korszak elején vagyunk” – interjú Skaliczki Judittal, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetőhelyettesével.= Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 2009. 10. sz. 8–9. p.

10

Társadalmi Megújulás Operatív Program 2007–2013. http://www.nfu.hu/download/2736/tamop_adopted_hu.pdf (2010. november 19.)

11

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007–2013. http://www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=14814 (2010. november 20.)

194

zatok intézményrendszerének átfogó reformjához szükséges fizikai infrastrukturális előfeltételeket, így lehetőséget teremtve a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréshez. A TIOP két specifikus célt fogalmaz meg: − −

a humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása; a humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reformjuk elősegítése.

Az „oktatási infrastruktúra fejlesztése” prioritáson belül az „oktatási és kulturális intézmények együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése” intézkedéshez tartozik a TIOP-1.2.3. Tudásdepó Expressz: Összehangolt könyvtári szolgáltatások infrastruktúrafejlesztése konstrukció. A TIOP infrastruktúrafejlesztésre vonatkozó pályázatainál hangsúlyozottan érvényesül az európai uniós támogatások alapelve: a hátrányosabb helyzetű, elmaradottabb térségek felzárkóztatása, egy szintre hozása a fejlettebb területekkel. Ennek jegyében a keleti országrész intézményei nagyobb eséllyel pályázhattak, mint a nyugati a területek, a közép-magyarországi régió könyvtárai pedig egyáltalán nem juthattak támogatáshoz. A pályázat a következő IKT (infokommunikációs technológiák) eszközök beszerzésére adott lehetőséget: − −

− − − − − −

munkaállomás; munkaállomás működtetéséhez szükséges operációs rendszer (Windows XP) + felhasználói szoftverek (MS Office /Nero/Adobe Photoshop/Microsoft FrontPage) vagy ezekkel egyenértékű szoftverek; szerver, illetve a szerver biztonságos működéséhez szükséges hardver- és szoftvereszközök; külső háttértároló és a működéséhez szükséges kiegészítő eszközök; szünetmentes áramforrás; wifi router, Access Point; használói számítógép; egyéb – könyvtári szolgáltatás nyújtásához szükséges – kisösszegű informatikai eszközök, felszerelések;

195

Emellett kötelezte a pályázókat a fogyatékkal élők számára biztosítandó speciális könyvtári szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésre: −

−

−

a fogyatékkal élők könyvtárhasználatát segítő informatikai eszközök (Például felolvasógép, Braille-nyomtató és -kijelző, képernyőolvasó, beszédszintetizátor) vagy a fogyatékkal élők könyvtárhasználatát segítő egyéb eszközök (Például hangostérkép, Braille-feliratok, hangoslift, burkolati vezetővonalak, értelmi sérülteket segítő piktogramok) beszerzésére; a fogyatékkal élők könyvtárhasználatához szükséges, kis léptékű belső épületátalakítás, korszerűsítés, bővítés elvégzésére a projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 10%-áig.

A további, választható tevékenységek között is szerepel a fogyatékkal élők speciális szükségleteinek kielégítése: − − − −

−

−

196

könyvtári szoftverek: pl. integrált rendszerek, dokumentumküldő szoftverek beszerzése; elektronikus olvasóazonosítási rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése; az önkiszolgáló kölcsönzés infrastrukturális feltételeinek megteremtése; logisztikai fejlesztések: számítógéppel és internetkapcsolattal ellátott, dokumentum-továbbításra és könyvtári szolgáltatások nyújtására alkalmas könyvtárbusz, illetve speciális könyvtári mikrobusz beszerzése és felszerelése (Csak a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerben szolgáltató könyvtáraknak.) a fogyatékkal élők számára biztosítandó speciális könyvtári szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések további tevékenységei; épületen belüli korszerűsítés: olvasói terek bővítése, átalakítása, világításkorszerűsítés, képzésekre alkalmas terek kialakítása; iskolai, családi foglalkozásokra (Például olvasásprogramok) alkalmas terek kialakítása az összes elszámolható költség maximum 15%-áig.

További könyvtári érdekeltségű konstrukció a TIOP-ban: TIOP 1.2.1-08/2 „Agóra-multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása”12 2. táblázat TIOP Prioritások

Forrás: Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007–2013, http://www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=14814 (7. p.)

12

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007–2013. http://www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=14814 (2010. november 20.) 197

Pályázatok és kiírók – aktuális pályázatok Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) pályázatai13 Haladjunk az időben előre és kezdjük a közelmúlt egyik könyvtári szempontból is nagy jelentőségű pályázatával, melynek témája a reneszánsz kor és kultúrája volt. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Reneszánsz Év – 2008 keretében közművelődési, közgyűjteményi pályázatokat hirdetett meg, melynek összértéke 1 260 000 000 Ft volt. Természetesen hihetetlenül nagy öszszegű támogatásról van szó, de láthatóan ennek csak töredékét szándékoztak ténylegesen a könyvtáraknak adományozni. Közvetlenül két programot nevezhetünk meg: 1. Magyar Digitális Képkönyvtár (220 000 000 Ft összértékben), amelynek célja a könyvtárakban őrzött magyar képörökség digitalizálása és a lehető legszélesebb körű hozzáférésének támogatása volt. Bár erről a pályázatról az eredményekben nem esik szó, megvalósult programról beszélhetünk. Kis utánajárással rátalálhatunk a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról elérhető linkre (http://www.kepkonyvtar.hu/). 2. A Megújuló gyűjtemények (100 000 000 Ft összértékben) elnevezésű pályázat az egyházi közgyűjteményekben fellelhető, a magyar és az egyetemes kultúra részét képező könyvtári dokumentumok és múzeumi tárgyak állományvédelmét kívánta segíteni. A pályázaton több levéltár (24 431 000 Ft) és múzeum (34 642 000 Ft), ezen felül összesen 32 könyvtár részesült támogatásban (40 927 000 Ft). A számok jól érzékeltetik, hogy elégedettek lehetünk a kiosztott összeggel.

13

Oktatási és Kulturális Minisztérium. http://www.okm.gov.hu (2010. június 7.)

198

3. táblázat Megújuló gyűjtemények – eredmények

Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kultura/kozmuv/megujulo_gyujt_ eredmeny_2008_080616.pdf

199

2009 májusában az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján a Pályázatok menüpont Közgyűjteményi pályázatai között jelent meg, a Felhívás a magyar szellemi kulturális örökség megőrzésére című kiírás. Célja a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének felépítése. Első lépéseként az egyes közösségek, csoportok vagy egyének olyan szellemi javait kívánják összegyűjteni, dokumentálni és közismertté tenni, amelyek a közösségi emlékezet és tudás részeként, mint élő örökséget ismernek és gyakorolnak. Milyen intézmény lehetne erre alkalmasabb, mint a könyvtár? – elsősorban itt kell körülnéznünk. A pályázat kiírása szerint meg kell jelölni azokat az „elemeket”, amelyeket a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe való fölvételre javasolnak. (Miért is ne lehetne egy ritka könyv, régi nyomtatvány ez?) Szeretnék kiemelni egy 2009-es pályázatot, amelynek még nem született meg az eredménye. Szeptemberben meghirdetésre került Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az Új tudás – műveltség mindenkinek program keretében meghívásos pályázatot hirdető művelődési intézmények kínálatának bővítésére felhasználó-képzési, elektronikus könyvtárhasználati, ismeretterjesztő jellegű és szakmai programokkal. Célja a vidéki, határmenti és határon túli művelődési intézmények programjainak bővítése, a hátrányos helyzetű területek kulturális felzárkóztatása, az olvasási kultúra, az életen át tartó tanulás fontosságának tudatosítása, a lakosság digitális írásolvasási, számítógép-használati ismereteinek megalapozása, az e-szolgáltatások európai gyakorlatának megismertetése és a könyvtári, közművelődési szakemberek mentori, multiplikátori feladatra való felkészítése. A megvalósításra adott időkeret 2009. október elsejétől 2010. május 31-ig tart. A programjavaslatoktól függően 300 000 és 900 000 Ft közötti öszszeget lehet nyerni – vissza nem térítendő formában –, az összesen szétosztandó 6 650 000 Ft-ból. Fentebb olvashattuk, hogy „meghívott” pályázóról van szó, tehát valójában csak meghatározott intézmények számára írták ki, amely jelen esetben az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete. A legújabb, 2010-es kiírású pályázatokat a kormányzati változásoktól eltekintve azért még fellelhetjük az OKM oldalán. Az itt található csoportok: − −

200

közoktatási pályázatok, felsőoktatási pályázatok,

− − − − − − − − −

művészeti pályázatok, közművelődési pályázatok, közgyűjteményi pályázatok, EU-s pályázatok, nemzetközi pályázatok, határon túli magyarok pályázatai, egyházi pályázatok, álláspályázatok, szakképzési pályázatok.

A közgyűjtemények kategóriáját érdemes elsőként megnéznünk ezek közül, lévén, hogy a könyvtár is közgyűjteménynek minősül, ezen belül van a legnagyobb esély arra, hogy találunk olyan kiírást, amelynek intézményünk megfelelhet. Ezen felül talán még a közművelődési pályázatokat, felsőoktatási pályázatokat (például egyetemek könyvtárai), egyházi könyvtárak esetében pedig az egyházi pályázatokat tarthatjuk esélyesnek. 2010. augusztusi határidővel lehetett benyújtani pályázatot a Kulturális Örökség Napja alkalmából, programrendezési céllal. A felhívás szerint lehet az épületben való körbevezetésre, túrára támogatást nyerni. A Budapesti Műszaki Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár műemléki épületében ezt meg is lehetne valósítani. 2010. május 20-án zárult le a Könyvtári Érdekeltségnövelő Támogatás pályázata, amelyen összesen 775 könyvtár nyert több ezer forintos támogatásokat, melyek nagyrészt községi, nagyközségi és városi könyvtárak. Ugyan nem feltétlenül nagy összegekről van szó, de a kezdeményezés mindenképpen dicséretes. Végeredményben 217 260 000 Ft-ot osztottak szét. Hozzátennénk, hogy 2009-ben is ugyanennyi pályázati támogatásban részesült 823 könyvtár. Ezenkívül 2009 augusztusában is hirdetett pályázatot az OKM a kisebb könyvtárak megsegítésére: Felzárkóztató pályázat a községi és városi könyvtárak állománygyarapítási összegének támogatására, 2009 címen. 92 könyvtár kapott összesen 24 140 000 Ftot. Ezt a pályázatot idén márciusban is kiírták.

201

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) pályázatai14 Az Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél többségében az Európai Uniótól származó forrásokra lehet pályázni. Meg kell említenem a szoros kapcsolatot az NFÜ pályázatok, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv különböző operatív programjaihoz kötődő pályázati kiírásai között, ezen pályázatokról is az NFÜ honlapjáról értesülhetünk, illetve tájékozódhatunk az eredményekről is. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján külön Pályázatok menüpontot találunk, melynek további alkategóriái is említésre méltóak, mint a Pályázatkereső, a Pályázó tájékoztató, Hasznos információk pályázóknak. Érdemes lehet még bepillantani a Kiemelt projektek, Eredmények, illetve a Pályázati menetrend fülekbe is. Ezekről szeretnék rövid tájékoztatást adni, mielőtt rátérnénk az NFÜ hirdette pályázatokra. A Pályázatkereső és Eredmények menüpontokat a végére hagyva, a Pályázó tájékoztatóval kezdeném. A Pályázó tájékoztató (EMIR – Egységes Monitoring Információs Rendszer) arra szolgál, hogy a pályázó által ellenőrizhetőek legyenek a pályázatának nyilvántartott adatai, valamint nyomon követhesse a benyújtott pályázata elbírálásának lépéseit. Az eléréshez szükséges a pályázat azonosító száma, illetve egy igényelt jelszó. Megkülönböztetik az NFÜ, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) pályázati tájékoztatóját. A Kiemelt projektek tulajdonképpen egy speciális csoportját képezik a pályázatoknak. A stratégiai fontosságú fejlesztési, illetve beruházási elképzelésekről a kormány nem pályázatok útján, hanem az adott fejlesztés fontosságát és az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz való illeszkedését mérlegelve egyedileg dönt, illetve javaslatot tesz az Európai Bizottságnak. Ezek jellemzően volumenükben nagy beruházások, így nem pályázat útján kapnak jelentős uniós támogatást, ezért az átláthatóság érdekében pontosan szabályozni kell kiválasztásuk módját. Ki tehet javaslatot? Mikor, melyik szinten, minek alapján és ki dönthet a támogatásukról? Kiemelt beruházások támogatására kizárólag tanácsi döntéssel a regionális fejlesztési tanácsok (RFT), miniszteri jóváhagyással a szaktárcák,

14

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. http://www.nfu.hu (2010. június 10.)

202

valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tehetnek javaslatot. A kormány döntése alapján, a fentebb megjelölt csatornákon keresztül a magánszféra is megjelenhet a kedvezményezettek között. A magánszféra részvételének feltétele, hogy a projekt közcélú legyen és hozzájáruljon az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt céljaihoz. Projektjavaslatok az Operatív Programok keretében nyújthatók be, jelenleg a következőkben: − − − − − − −

Államreform Operatív Program (ÁROP), Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP), Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), Közlekedés Operatív Program (KÖZOP), Regionális Operatív Programok (ROP), Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP).

Egy projekt csak egy operatív program egy prioritási tengelyének költségvetéséből finanszírozható. Több operatív programot, vagy több prioritási tengelyt érintő projektjavaslat esetén több adatlapot és megvalósíthatósági tanulmányt kell beadni. A Pályázati menetrendben találjuk a közelmúltban meghirdetett és a nem túl távoli jövőben meghirdetésre kerülő programok listáját. A könyvtárak számára jelenleg leginkább a következők illeszthetőek profiljukba: A TÁMOP 4.1.2 A1 KMR – Tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai, valamint pedagógiai képzésekre és azok fejlesztésére. Ez egy egyfordulós pályázat 2010 júniusában, amelyen 600 millió Ft nyerhető, ennek konvergencia változatán pedig 2 milliárd. A TIOP 1.3.4. Regionális Tudástár szintén júniustól pályázható, egyfordulós és 1 milliárd Ft-ot osztanak szét. Végül elérkeztünk a témánk szempontjából az oldalon található két legfontosabb navigációs gombhoz, a Pályázatkeresőhöz, illetve az Eredményekhez. Az első ábrán láthatjuk a Pályázatkereső felületét. Lehetőségünk van egy térképen régiókra keresni, illetve megadhatunk a Szűrés fülön részletes keresési feltételeket. Kereshetünk az ÚMFT, illetve az NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv 2004–2006) programjai között külön-külön, illetve egyszerre 203

is. Megjegyeznénk, hogy nem egészen érthető az NFT 2004/2006-ban való keresési lehetőség létjogosultsága 2010-ben. Ez kiderül abból is, hogy ebben keresve nem kapunk találatot.

1. ábra NFÜ Pályázatkereső felülete Forrás: http://www.nfu.hu/content/57

A kedvezményezetteknél – amennyiben könyvtári szempontból keresünk pályázatot – a non-profit szervezet államháztartáson belül, vagy az egyéb gazdálkodó szervezet megnevezést tanácsos megadnunk. A fejlesztési céloknál is meglehetősen sok opciót ajánl fel, ezek közül a hozzánk legközelebb állók az információs társadalom, infrastruktúra, kultúra, kutatásfejlesztés, oktatás, társadalmi párbeszéd, technológia-korszerűsítés lehetnek. Ezeken kívül a támogatási formák széles köréből is választhatunk. A keresőfelület nagy hiányossága, hogy egyszerre csak egyet lehet kijelölni az egyes görgetősávokban. Betáplálható ezeken felül a támogatási forma, operatív program és a dátum/idő is.

204

Most következzenek a konkrét pályázatok. TÁMOP – 3.3.7/09/1 Minőségi oktatás támogatása, valamint az egész életen át tartó tanulás elősegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlősége érdekében. A pályázati kiírás kedvezményezettjei között nem találkozunk a „könyvtár” kifejezéssel, de az 1997. évi CXL. törvény szerint meghatározott kulturális intézményekre és fenntartóikra történik hivatkozás, így vonatkozhat a kiírás könyvtárakra is. Nem elhanyagolható az sem, hogy a könyvtáraknak szoros kapcsolatuk van az oktatással. Gondoljunk akár csak a Könyvtári stratégiára is, melyben szerepel az alapvető célok között az élethosszig tartó tanulás támogatása. A forrás összege közel 4 milliárd Ft vissza nem térítendő formában, a támogatható projektek száma pedig 70. Nem meglepő, hogy a pályázat kiírójával (NFÜ) közreműködő szervezet az Oktatási és Kulturális Minisztérium (Támogatáskezelő Igazgatóság). A program célja az esélyegyenlőség és minőségi oktatás szempontjából a legmegfelelőbb közoktatási és kulturális intézményfenntartói környezet kialakítása a kistérségeken belül, elősegíteni az esélyegyenlőség érvényesülését és megerősíteni az iskolarendszer esélyteremtő szerepét a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára. További cél, hogy javítsák a kistérségek szükségleteihez leginkább igazodó kulturális szolgáltatásokat, elsősorban a könyvtári, múzeumpedagógiai valamint közművelődési, ezen belül felnőttképzési programokat és szolgáltatásokat. Ennek a pályázatnak a kedvezményezettjeit nem lehet megtalálni a honlap Eredmények keresőjében. TÁMOP-3.4.4/B/08/1 Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása – Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program. Ebben a programban is számítanak a könyvtárak segítségére. Vissza nem térítendő forrásról van szó, melynek összegét 2 millió Ft-ban minimalizálták és 10 millióban maximalizálták. Összesen 170 projekt kaphat támogatást. A pályázat 2009 augusztusában került kiírásra és október 22ig lehetett jelentkezni. Célja a tehetséges gyermekek és fiatalok megtalálása és integrálása, valamint tehetségük kibontakoztatása és társadalmi hasznosulása céljából tehetségsegítő tevékenységek kialakítása és fejlesztése. Könyvtárosi szempontból azt érdemes megemlítenünk, hogy a Pécsen található Minerva Könyvtári Egyesület indult a pályázaton. 2010 márciu205

sában nekik ítéltek oda kicsivel több, mint 9 millió Ft-ot 100 százalékos és vissza nem térítendő támogatás formájában. A pénzösszeg folyósítása és a projekt megvalósítása még nem kezdődött meg, így arról, ebben a tanulmányunkban nem tudósíthatunk. Egy másik intézménynek, a Szepsi Iskola és Könyvtárnak is 9 millió Ftot szánnak szintén 2010. március 23-ai döntés alapján, ugyanúgy 100 százalékos vissza nem térítendő formában. Eredményeknél15 az Aktuális statisztikáknál megtekinthetjük, hogy a könyvtárak számára is érdekes TÁMOP, illetve TIOP megfelelő prioritású projektjei esetében mekkora összegekre pályáztak, mennyit nyertek és még sok más érdekes szempont is megtalálható itt, ám ez nem benyújtók szerinti listát jelent, hanem összesített statisztikákat (2. és 3. ábrák). Rengeteg program fut jelenleg is a könyvtári szférában. Megállapítható, hogy Pest megye ritkán részesül támogatásban. Ennek oka, hogy az Európai Unió úgy véli a közép-magyarországi régió a pályázati források nélkül is dinamikus fejlődésre képes.

15

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség oldalán az Eredmények, Aktuális statisztikák, ÚMFT adatai a http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_1_1 linken érhetőek el. Az általam felhasznált adatok a 2010. június 11-ei állapotot mutatják.

206

2. ábra TÁMOP pályázatok összesített eredményei Forrás: http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_1_1&sc=2&ml=2&sr=1640&offset= 9&id_op=11&id_tamogatascel=45&id_paly_tip=-1&id_paly_altip=-1

207

3. ábra TIOP pályázatok összesített eredményei Forrás: http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_1_1&sc=2&ml=3&sr=1872&offset= 9&id_op=32&id_tamogatascel=66&id_paly_tip=186&id_paly_altip=-1

208

„Kiemelt pályázatok” A TÁMOP 3.2.1-08/1/A Új tanulási formák és rendszerek, az Apertus Közalapítvány a nyitott szakképzésért és távoktatásért program egyik alappillére lehetne a könyvtár, mint kultúra-, információ- és tudásközvetítő intézmény. Hiszen a projekt célja az Országos Digitális Középiskola Központ kialakítása. Ehhez természetesen a jelenleginél sokkal korszerűbb, fejlettebb és rendszerezettebb informatikai infrastrukturális hálózatra, sokkal nagyobb digitalizált állományra lenne szükség. Pozitívum, hogy a Portál Program – Könyvtárügy Stratégiája 2008–2013 című dokumentum ezeknek hangsúlyozásáról sem feledkezik meg. A megvalósítás még folyamatban van, így erről még nincs adat, de az elképzelés mindenképpen előremutató. TÁMOP 3.2.3-08/2 „Építő közösségek” – közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában, Városi Kulturális Központ és Könyvtár (Szerencs). „A projekt célja: A tudásalapú társadalom, versenyképes tudás, az élethosszig tartó tanulás keretében az iskolán kívüli felnőttoktatás megteremtése. A tehetségfejlesztés mellett az életvezetéshez, életesély növeléshez, munkaerő-piaci kompetenciákhoz szükséges képességek, készségek, valamint az internetkultúra fejlesztése. A hátrányos helyzetű, leszakadó célcsoportok felzárkóztatása, a kulturális esélyegyenlőség feltételeinek növelése.”16 A célokból kiderül – és mint látható egy könyvtár a projektgazda –, hogy teljes mértékig egy olyan „könyvtári” programról van szó, mely tökéletesen illeszkedik az Országos Könyvtári Stratégiához. TÁMOP 3.2.4-08/2 „Tudásdepó-Expressz” – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében – Országos elektronikus szolgáltatások bővítése, fejlesztése, Debreceni Egyetem, Országos hatókörű könyvtári szolgáltatások fejlesztése a hagyományos és nem hagyományos képzési formák erősítésére az élethosszig tartó tanulásban.

16

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. http://www.nfu.hu (2010. június 10.) 209

A projektdokumentumban hat fő célt neveznek meg, amelyek tökéletesen példázzák napjaink könyvtári fejlesztési irányait. Ez a hat cél a következő: −

− −

− − −

differenciált könyvtári szolgáltatások kialakítása, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a helyi középiskolákban folyó formális és nem formális oktatás színvonalának emeléséhez a létrehozott tudományos, közismereti és digitális tartalmak interaktív portálokon való terjesztésével és széles körű elérésének biztosításával; a felhasználóknak 24 órán keresztül elérhető új internetes szolgáltatások létrehozása és biztosítása; az értéknövelt tartalmak és szolgáltatások előállításához a munkatársak nyelvi és szakmai kompetenciájának szervezett formában történő fejlesztése; az új szolgáltatások befogadására alkalmas „értő” olvasók képzésére szolgáló programok szervezése; a Könyvtár és partnerei dokumentum vagyonának adatbázisban történő feltárása; az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer tökéletesítése, s ezzel minden formális és informális képzésben résztvevő számára elérhetővé tenni az ország bármely könyvtárában őrzött bármilyen típusú dokumentumot.

Az Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek jelenleg nincs olyan pályázata, amelyekre a könyvtárak is pályázni tudnának, amit elég szomorúnak találok.

Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) pályázatai17 A civil szervezeteknek ezen a honlapján is külön menüpontot találunk a Pályázatokra, melyre kattintva először egy több oldalon keresztül lapozható listát kapunk a pályázatok beadási határidejének időben egészen 2004-ig visszafelé haladó sorrendjében, a pályázatok címeivel együtt. Ezután vehetjük csak észre a Pályázatkeresőt, illetve a Támogatáskeresőt, melyben a már nyertes projektekben böngészhetünk.

17

Nemzeti Civil Alapprogram. http://www.nca.hu (2010. június 14.)

210

Alapvetően itt a különböző civil szervezetek számára meghirdetett pályázatokról van szó, tágabb értelemben a non-profit szféráról is. A könyvtárak ugyan non-profit szervezetek, de nem nevezhetőek civil szerveződéseknek, így az itt talált pályázatok úgymond csak „határterületet” képezhetnek. Mégsem kell lemondanunk az itteni pályázás lehetőségéről, mivel több könyvtári szervezet is működik ma Magyarországon, elsődlegesen gondolok itt a Magyar Könyvtárosok Egyesületére, majd említést érdemel még a Magyar Elektronikus Könyvtár Egyesülete, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Könyvtárostanárok Egyesülete, Egyházi Könyvtárak Egyesülése és még sokan mások is szerepelhetnének itt. Ez alapján elmondhatjuk, hogy van olyan szervezet, mely teljes mértékig jogosult jelentkezni az itt meghirdetett pályázatokra. Arra azért érdemes odafigyelni, hogy az NCA különböző kollégiumai hirdetik meg a pályázatokat, illetve, hogy a projektek kezelője viszont már az Európai Szociális Alap Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (ESZA). Vegyünk is rögtön egy példát. Az NCA-ÖNSZ-09-A-P Civil együttműködések, érdekképviseleti és egyéb hálózati rendszerek létrehozásának és működtetésének támogatása című pályázaton a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 984 000 Ft-os kéréssel indult, melyet meg is kapott. Megemlítenénk egy „ellenpéldát” is. NCA-NK-09-B-P Nemzetközi tapasztalatok hazai elterjesztésének támogatása, 2009. évi áprilisi felhívásra nyújtott be tervezetet a Magyar Könyvtárosok Egyesülete. 1 890 250 Ft-ot igényelt, de elutasították. 2009/2010-ben a Magyar Könyvtárosok Egyesülete összesen 17 NCA által meghirdetett pályázaton tett próbát, és megállapíthatjuk, hogy sajnos nem túl nagy a támogatói hajlandóság a könyvtárak irányába, hiszen a 17-ből tíz esetben nem nyertek a pályázaton, illetve egy benyújtott pályázatuknak jelenleg még nincs eredménye.

211

Nemzeti Kulturális Alap (NKA)18 A tanulmány keretei végesek, így nincs rá lehetőségem, hogy az NKA által kiírt pályázatokat is olyan részletességgel mutassam be, mint azt a fentebbiekben tettem. Az NKA pályázatok önmagában is képezhetnek egy teljes értékű tanulmány tárgyát, így most csak az általuk meghirdetett pályázatok főbb kategóriáit fogom vázolni. Azonban mint azt a bevezetőben már említettem Csoma-Simon Mária részletesen foglalkozik majd az NKA-val. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény szerint az NKA „a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott elkülönített állami pénzalap”. Költségvetési önállóságát az NKA saját bevételi forrásaként bevezetett kulturális járulék biztosítja. (Ezt 2010. január 1-jétől az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka váltja majd ki.) Az Alap feletti rendelkezési jogot a kultúráért felelős miniszter gyakorolja. A Nemzeti Kulturális Alap Bizottság és az állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét szakmai és társadalmi szervezetek delegálják, a többi tagot a miniszter – az érintett szervezetek véleményét meghallgatva – saját hatáskörben kéri fel. Az NKA munkája 17 állandó szakmai kollégium keretében folyik, melyekhez ideiglenes szakmai kollégiumok társulhatnak. A kollégiumok felettes szerve a Nemzeti Kulturális Alap Bizottság. Támogatást pályázat útján lehet szerezni; a pályázatok kiírásáról a szakmai kollégiumok (4. táblázat) döntenek a Bizottság által meghatározott támogatási céloknak megfelelően.

18

Nemzeti Kulturális Alap. http://www2.nka.hu/OPPortal/portal/cn/DefaultContainerPage/Kezdolap;jsessionid=CC 1293BCB929E71C0996CE887E725E4B (2010. július 2.)

212

4. táblázat Az NKA Könyvtári és Közművelődési Szakmai Kollégiumainak tagjai 2010-ben

Forrás: http://www2.nka.hu/OPPortal/portal/cn/DefaultContainerPage/Kezdolap;js essionid=CC1293BCB929E71C0996CE887E725E4B

A kollégiumok bírálják el a pályázatokat, szakmailag és pénzügyileg ellenőrzik a támogatás felhasználását. A szakmai kollégiumok által meghirdetett nyílt és meghívásos pályázatok mellett lehetőség van a miniszteri keret terhére egyedi elbírálás alapján adható támogatás biztosítására is. A támogatás lehet vissza nem térítendő, illetve részben vagy egészben visszatérítendő, önrészes vagy önrész nélküli. Az NKA átfogó támogatási célja – a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozása, megőrzése, hazai és határon túli terjesztése – magába foglalja a könyvtár funkciórendszerének külön213

böző aspektusait is. A különböző pályázatok lehetővé teszik a könyvtár megőrző és szolgáltató, kultúrateremtő és kultúraközvetítő tevékenységének támogatását. Az érték- és hagyományőrzés, a kulturális örökség mentése és karbantartása mellett helyet kap az új értékek teremtése is. A jelenlegi kulturális stratégia egyik fő célja az esélyteremtés, a régiók, illetve településtípusok között meglévő kulturálódási esélyegyenlőtlenségek elleni fellépés – a könyvtári rendszernek ebben is fontos szerepe van. Nyílt és meghívásos pályázatok Az NKA által adott támogatás az esetek döntő többségében nyílt pályázatként kerül meghirdetésre. A könyvtári szakmai kollégium viszonylag kevés meghívásos pályázatot ír ki, azonban a források eloszlása nem arányos a kétfajta pályázat számával, általánosságban elmondható, hogy a meghívásos pályázatokkal célzott módon nagyobb összegű támogatást tudnak nyújtani. A nyílt pályázatokat témájuk szerint csoportosítva, a következő kategóriákat határozhatjuk meg: − − − − − − − − − − − − − −

állománybővítés; állományvédelem; eszközfejlesztés és korszerűsítés; szakmai programok, továbbképzések, lakossági-felhasználói tréningek; könyvtári rendezvények; szakmai kiadványok előkészítése és megjelentetése; elektronikus feldolgozás, retrospektív katalóguskonverzió; innovációs projektek, minőségbiztosítás; nemzetközi kapcsolatok támogatása; könyvtári szolgáltatások népszerűsítése, promóció; esélyegyenlőség megteremtése; tájékoztatók, információs rendszerek (a könyvtári térben való eligazodást segítő táblák, feliratok stb.); elektronikus kommunikáció, a digitális kultúra fejlesztése; egyéb célra kiírt pályázatok.

A felsorolt támogatási célok közül néhány szinte kötelező módon jelenik meg évente a pályázatokban. Rendszeresen találkozhatunk az állo-

214

mánybővítés, állományvédelem, eszközfejlesztés, szakmai programok, könyvtári rendezvények, szakmai kiadványok témaköreiben kiírt pályázatokkal. Más célok, mint a könyvtári szolgáltatások promóciója vagy a tájékoztatók, információs rendszerek létesítése kisebb arányban kapnak szerepet, egy-egy évben kerülnek fókuszba. Az NKA meghívásos pályázatok formájában rendszeresen támogatja a könyvtári szakfolyóiratok megjelentetését. A pályázat meghívottjai a folyóiratok kiadói: − − − −

a Könyv és Nevelés esetében az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum; a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros és a Könyvtári Figyelő esetében az Országos Széchényi Könyvtár; a Könyvtári Levelező/Lap esetében az Informatikai és Könyvtári Szövetség; a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás esetében pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

Az állománybővítésre vonatkozó meghívásos pályázatok megszokott címzettje a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. (KELLO) – ilyen pályázat tárgya lehet például a hazai és határon túli folyóiratok beszerzése és eljuttatása a városi és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) szolgáltató könyvtáraiba. De meghívásos pályázat keretében zajlik még például a büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottjainak könyvtári ellátásának javítása is. Az állománybővítést letéti rendszerben valósítják meg a megyei könyvtárak és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.

Összegzés – A trendek Hadd közöljek itt egy átlátható összefoglalást a napjainkban fellelhető pályázatokról, téma szerinti csoportosításban. Azt azonban szeretném előre jelezni, hogy „tiszta” kategóriákat nem nagyon lehet képezni. Lássuk tehát a típusokat:

215

Közművelődési – közgyűjteményi: − −

OKM – Reneszánsz év (2008) Magyar Digitális Képkönyvtár, Megújuló gyűjtemények; OKM – Felhívás a magyar szellemi kulturális örökség megőrzésére (2009. május).

Közművelődési – közoktatási (egyetemek, kistérségek – tudástranszfer): − − −

TÁMOP 4.2.1-08/1 Tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz- és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése; TÁMOP 3.1.1-08/1 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció; TÁMOP 3.2.1-08/1/A Új tanulási formák és rendszerek.

Közművelődési – esélyegyenlőség + informális és formális képzés + Szolgáltatásfejlesztés, főleg hálózati infrastruktúra-fejlesztés, elektronizáció, digitalizálás: −

OKM – Új tudás – műveltség mindenkinek program keretében meghívásos pályázatot hirdet művelődési intézmények kínálatának bővítésére felhasználó-képzési, elektronikus könyvtárhasználati, ismeretterjesztő jellegű és szakmai programokkal (OSZK, 2009. október).

Közművelődési – közoktatási + élethosszig való tanulás + esélyegyenlőség: −

TÁMOP – 3.3.7/09/1 Minőségi oktatás támogatása, valamint az egész életen át tartó tanulás elősegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlősége érdekében.

Közművelődési – élethosszig való tanulás + formális és informális tanulás: −

TÁMOP 3.2.3-08/2 „Építő közösségek” – közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában.

Közművelődési – élethosszig való tanulás + formális és informális tanulás + Szolgáltatásfejlesztés, főleg hálózati infrastruktúra-fejlesztés, elektronizáció, digitalizálás: −

216

TÁMOP 3.2.4-08/1 „Tudásdepó-Expressz” – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élet-

−

−

hosszig tartó tanulás érdekében ” Könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatás-fejlesztés; TÁMOP 3.2.4-08/1/KMR „Tudásdepó-Expressz” – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében – Könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatás-fejlesztés; TÁMOP 3.2.4-08/2 „Tudásdepó-Expressz” – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében – Országos elektronikus szolgáltatások bővítése, fejlesztése.

Szolgáltatásfejlesztés, főleg hálózati infrastruktúra-fejlesztés, elektronizáció, digitalizálás: −

TIOP 1.2.3-08/1 Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése – „Tudásdepó-Expressz”

Multifunkciós közösségi központok: −

TIOP 1.2.1-08/2 „Agóra – multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása”.

Általánosan elterjedt nézet, hogy kicsi a szétosztható keret, inkább nem is pályáznak. A valóságban azonban igen nagy pályázati összegekről beszélhetünk, csak tudni kell pályázni. Szintén közkedvelt sztereotípia, hogy kevesen pályáznak, mert szűkös a megpályázható kiírások köre, de láthattuk, hogy ez az állítás sem állja meg a helyét. Immáron több elemzett pályázat alapján elmondható, hogyha kultúráról van szó, akkor igenis számítanak a pályázatok kiírói a könyvtárak jelentkezésére. A kiírók szeretnék elérni, hogy ne csak a költségvetési támogatásból tartsák fenn magukat a nyilvános könyvtárak, illetve ne fenntartóiktól várják el azt, hanem tegyenek is a fennmaradásuk érdekében. Terelik őket egy olyan „piaci” szemlélet felé, ahol fontos a gyorsaság, pontosság, a naprakészség, az odafigyelés, de mindenekelőtt a minőség. Pályázati trendek: − −

élethosszon át tartó tanulás; formális és informális tanulás elősegítése;

217

− − − − − −

digitális írástudás elterjesztése, fejlesztése; esélyegyenlőség; könyvtárközi együttműködések erősítése, könyvtári rendszer továbbépítése, szolgáltatásfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés; közgyűjtemények (ritkaságok, „kincsek”) megőrzése, védelme; állománybővítés; szakmai rendezvények, szakmai kiadványok támogatása.

A pályázatok világa egy nagyon dinamikus terület, folyton változóban van. Az újabb és újabb pályázati kiírások számontartása nem kis feladat, ezen felül pedig napjainkban a kormányváltásnak köszönhetően a fentebb vázolt pályázati struktúra jelenleg is változásokon megy keresztül, sajnálatos módon 2009/2010-hez képest a kultúraközvetítés számára negatív irányba. A legfrissebb 2011 tavaszán bekövetkezett módosulás, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és hozzá kapcsolódóan az Új Magyarország Fejlesztési Terv, teljesen átalakult és ma már az Új Széchenyi Terv19 pályázati kiírásait találhatjuk meg az említett honlapon. Az Új Széchenyi Terv azonban mintha megfeledkezne egy kicsit a kultúráról, így a legtöbb kiírása a foglalkoztatás növelésére, a kis- és középvállalkozások segítésére, a mezőgazdaság és turizmus fellendítésére irányulnak. 2011-ben még mindig gazdasági világválság napjait éljük, és sajnos úgy tűnik, hogy éppen csak a gazdaság életben tartására tudunk koncentrálni, legalábbis a pályázati trendeket figyelve ezt lehet mondani.20

19

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megújult stílusú honlapja az új Széchenyi Tervvel. http://www.nfu.hu (2011. április 19.)

20

Könyvtári Intézet honlapjáról elérhető A könyvtárügy stratégiája 2008-2013 - Portál program http://www.ki.oszk.hu/107/e107_files/downloads/strat_2008_2013.pdf (2010. június 5.)

218

Kivonat

Könyvtári pályázati körkép – kiírások, nyertesek, eredmények Koletár Katalin A tanulmányban a hazai pályázati rendszert mutatom be, azon belül pedig egy szűkebb keresztmetszet, a magyarországi könyvtárügyet érintő pályázási lehetőségek állnak a vizsgálat középpontjában. A cikk röviden vázolja a könyvtárak forrásszerzési lehetőségeit, a továbbiakban pedig pályázási rendszer felépítéséről nyújt elméleti alapokat. Az írás a pályázati kiírók szerinti tagolást követi, konkrét pályázati kiírások példáin keresztül beszámol a Nemzeti Erőforrás Minisztérium – korábban Oktatási és Kulturális Minisztérium –, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Civil Alapprogram, és a Nemzeti Kulturális Alap elmúlt két évben (2008/2009) lezajlott és legújabb, 2010-es pályázatairól. A tanulmány nem titkolt célkitűzése, hogy felhívja a hazai könyvtári szféra figyelmét a pályázás lehetőségére, a pozitív példákkal motiválja a könyvtárakat, hogy ezt a forrásszerzési módot a jövőben, minél gyakrabban alkalmazzák.

Abstract

Library tendering overview – tenders, winners, results Katalin Koletár In this study I introduce the Hungarian tender system and, within this framework, the research focuses on a narrower cross-section such as library related tender opportunities. The article briefly outlines the funding options for libraries, followed by introducing the theoretical basis of the tender-system.

219

The paper is organized according to the institutes, who invite entries, giving an account of the tenders of the last two years (2008/2009), and more recent, 2010 tenders of the Ministry of National Resources, National Development Agency, The National Civil Found and National Culture Found. The study makes no secret of its goal to draw the Hungarian librarysector’s attention to the possibility of participating in tenders, to motivate libraries with positive examples in order to encourage them to take advantage of this way of funding as often as possible in the future.

Koletár Katalin marketing munkatárs Bisnode csoport Dun&Bradstreet Hungária Kft. [email protected]

220

Csoma-Simon Mária NKA PÁLYÁZATOK GÓRCSŐ ALATT: NÉPSZERŰ FORRÁSSZERZÉS KÖNYVTÁRAKNAK Magyarországon a könyvtárak jelentős összegekhez juthatnak hozzá különféle pályázati forrásokból. Sokuk számára talán ez az egyetlen könyvtáron kívüli bevételi forrás. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) évről évre rengeteg lehetőséget biztosít a hazai könyvtáraknak sikeres pályázatokhoz. De milyen pályázatok állnak rendelkezésre? Milyen célokkal lehet pályázni? Mely könyvtárak használják ki legjobban ezt a lehetőséget? Milyen a pályázati pénzek országos eloszlása? Valóban azok a könyvtárak kapják a legtöbb pénzt, amelyek ténylegesen rászorulnak? A dolgozatban megvizsgáltam a 2007 és 2008 teljes évben, valamint 2009 első félévében a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt pályázatokat, ezek eredményeit, a nyertes könyvtárakat, azok típusát, földrajzi elhelyezkedésüket, az elnyert összegeket. A vizsgálathoz az adatokat az NKA honlapján (www.nka.hu) közzétett nyilvános adatokból vettem, majd ebből kiindulva megvizsgáltam a nyertes pályázatok megyénkénti eloszlását, valamint az intézménytípusonkénti sikeres pályázatokat. A megyénkénti elosztásban a 19 megye és Budapest alkotott külön-külön kategóriát. Az intézménytípusoknál az alábbi csoportokat alkottam: megyei könyvtár, városi könyvtár, egyéb közművelődési könyvtár (általában községi könyvtárak), felsőoktatási könyvtár, egyházi könyvtár, szakkönyvtár, iskolai könyvtár, egyesületi könyvtár, illetve külön kategóriát képviselt az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK). A pályázati kiírások közül részletesebben a Szakmai eszközfej-

221

lesztés, korszerűsítés címre kiírt pályázat eredményeit vizsgáltam meg, mivel talán ennek a legszélesebb a pályázói köre. A Nemzeti Kulturális Alap 1993-ban jött létre a Nemzeti Kulturális Alap, azzal a céllal, hogy a költségvetés pillanatnyi állapotától függetlenül működhessen, támogassa és megőrizze nemzeti kultúránk értékeit a határokon innen és túl. 1999-től Nemzeti Kulturális Alapprogram néven működött, majd 2006-ban Nemzeti Kulturális Alappá alakították vissza. Legfontosabb bevételi forrásai: a központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközök, a jogi és természetes személyek befizetései és 2010. január 1-től az ötös lottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka is a Kulturális Alap bevételeit növeli. Állandó kollégiumaként működik a Könyvtári Szakmai Kollégium, amely a könyvtári pályázatok elbírálására hivatott.1 A vizsgált időszak pályázatai számokban Az NKA éves beszámolóiban részletes számadatokat közöl a benyújtott pályázatokról. Mivel 2009 novemberében készült a dolgozat, ezért csak a 2007-es és 2008-as évről állnak rendelkezésünkre ilyen részletességgel adatok, a 2009-es esztendő első félévének adatait csak a nyilvánosságra hozott eredményekből tudtam kinyerni. 2007-ben és 2008-ban is ötszáz fölött volt a beérkezett pályázatok száma. 2007-ben 582, 2008-ban 570 db igényt nyújtottak be az NKA Könyvtári Szakmai Kollégiumának kiírásaira. 2007-ben 26, 2008-ban 68at ítéltek érvénytelennek. Mindkét évben közel azonos számút utasítottak el, 2007-ben 98-at, 2008-ban 100-at. 2007-ben 456, 2008-ban 404 pályázatot támogatott az NKA. Mindkét évben 600 millió forint fölött volt az igényelt összeg, és 400 millió forintnál is több volt a támogatott pályázatok igénye. 2007-ben a teljes tárgyévi kerettámogatást szétosztották, ez

1

A Nemzeti Kulturális Alapról röviden http://www2.nka.hu/OPPortal/portal/cn/DefaultContainerPage/Kezdolap;jsessionid=F77 FF078BD17F6612024B26F89682F81 (2009. október 6.)

222

pontosan 462 390 050 Ft volt. 2008-ban a tárgyévi támogatás összege 449 609 435 Ft volt, ebből 418 557 435 forintot ítéltek oda.2 A támogatott pályázatok megyénkénti és intézménytípusokra lebontott vizsgálatánál már a 2009. évi adatokat is belevettem a vizsgálatokba. Nyertes pályázatok száma megyénkénti lebontásban A legtöbb nyertes pályázatot Budapestről nyújtották be, a két és fél év alatt összesen 215 darabot. Mint ahogyan az 1. ábrán is látható, a Főváros után Borsod, Csongrád és Hajdú-Bihar és Pest megye következik, a vizsgált időszakban hatvan vagy afölötti sikeres pályázattal. A legkevesebb Komárom, Somogy, Tolna és Vas megyéből érkezett. Mind a négy megye kevesebb, mint harminc alkalommal volt sikeres.

1. ábra Nyertes pályázatok megoszlása megyénként

2

Az adatok forrása: A Nemzeti Kulturális Alap 2007. évi beszámolója 2. sz. melléklet. http://www2.nka.hu/pages/hirlevel/hirlevel2008/2007_NKA_Beszamolo.pdf (2009. október 8.), illetve A Nemzeti Kulturális Alap 2008. évi beszámolója 5. sz. melléklet http://www2.nka.hu/pages/hirlevel/hirlevel2009/2008_NKA_Beszamolo.pdf (2009. október 8.) 223

Nyertes pályázatok intézménytípusonkénti eloszlása Az intézménytípusok szerinti megoszlásban a megyei könyvtárak vezetnek. 2007-ben és 2008-ban is száz fölött volt az általuk benyújtott sikeres pályázatok száma, 2009 első felében pedig ötven. Ez magyarázható azzal, hogy nagyon sok pályázatot írtak ki ODR (Országos Dokumentumellátó rendszer) tagkönyvtárainak – és a megyei könyvtárak ebbe tartoznak bele –, illetve megyei rendezvényeknek, mint például az Őszi könyvtári napok. Amint a 2. ábrán látszik, őket követik a városi könyvtárak, a vizsgált időszakban 177, majd a községi közkönyvtárak és a felsőoktatási könyvtárak egyaránt 149 nyertes pályázattal. Amíg a községi könyvtárak a vizsgálat mindhárom évében közel azonos számú sikeres pályázatot nyújtottak be, a felsőoktatási könyvtárak 2007-ben és 2008-ban hetven körülit, 2009 első felében pedig kettőt.

2. ábra Nyertes pályázatok megoszlása intézménytípusonként

224

A legsikeresebben pályázó könyvtárak A legtöbbször sikeresen pályázó intézmények első húsz helyén tizenöt megyei könyvtár szerepel. A legtöbb pályázatot benyújtó intézmény az OSZK huszonhét, második az FSZEK huszonnégy pályázattal. A harmadik helyen a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár (II. RFMK) foglalja el huszonegy nyertes pályázattal, majd őket követi a nyíregyházi, az egri és a kecskeméti megyei könyvtár. Felsőoktatási intézmények könyvtárai közül a Debreceni Egyetem (DE) vezet, az első húsz közé a Szent István Egyetem (SZIE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) került be a felsőoktatási intézmények közül. A szakkönyvtárakat az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) képviseli.

3. ábra A 20 legsikeresebben pályázó intézmény

225

Pályázati kiírások A vizsgált időszakban 32 pályázatot írt ki az NKA, az alábbi témákban.3 Kiadványok Három alkalommal írtak ki pályázatot könyvtárszakmai kiadványok előkészítésére, két alkalommal pedig a megjelentetésére. Ezeket olyan könyvtárszakmai tanulmányok és könyvtártörténeti kiadványok kéziratának elkészíttetésére, majd megjelentetésére írták ki, amelyek a könyvtári stratégiai célok és a felhasználóbarát könyvtár megvalósulását segítik elő, illetve a különböző könyvtári szolgáltatások népszerűsítéséhez nyújtanak módszertani segítséget. Az ilyen jellegű pályázatok rendszeresen visszatérnek az NKA gyakorlatában, szinte minden évben születik ilyen kiírás. Ide sorolhatók még a könyvtári szolgáltatások népszerűsítésére szolgáló pályázatok, amelyet két alkalommal írtak ki a vizsgált időszakban hazai megyei könyvtárak számára. Pályázni lehetett bármilyen, a könyvtár szolgáltatásait bemutató, népszerűsítő reklámfilmre, vagy kiadvány elkészítésére, amely más könyvtárak számára is mintául szolgálhat. Állományvédelem, restaurálás A vizsgált időszakban két alkalommal lehetett pályázni egyedi muzeális könyvtári dokumentumok, illetve muzeális gyűjtemények restaurálására. Erre egyházi, felsőoktatási, illetve nyilvános könyvtári jegyzéken szereplő köz- és szakkönyvtárak is pályázhattak. Ezzel párhuzamosan muzeális gyűjtemények védelmét szolgáló állományvédelmi szolgáltatásra is lehetett pályázatot benyújtani, szintén két alkalommal, egyszer pedig könyvtári dokumentumok kötésére, újrakötésére. Ezzel a lehetőséggel azok a könyvtárak élhettek, amelyek kötészeti műhellyel és kötészeti szakképesítésű alkalmazottal rendelkeznek. Az állományvédelemre és restaurálásra vonatkozó lehetőségek is visszatérő elemei a pályázatoknak.

3

http://www2.nka.hu/OPPortal/portal/cn/Default ContainerPage/Kezdolap;jsessionid= F77FF078BD17F6612024B26F89682F81 (2009. október 6.)

226

Állománybővítés Szintén három alkalommal írtak ki pályázatot állománybővítésre, de itt minden esetben más típusú könyvtárak számára. Szerepeltek ODRtagkönyvtárak, főiskolai könyvtárak és nyilvános szolgáltatásokat nyújtó egyházi-felekezeti könyvtárak a felhívásban. Az egyházi-felekezeti könyvtárak a gyűjtőkörükbe tartozó könyvtári dokumentumok beszerzésére pályázhattak. Az ODR tagkönyvtárai közül azok pályázhattak, akik a kiírást megelőző évben legalább háromezer dokumentumot szolgáltattak könyvtárközi kölcsönzés keretében, a főiskolai, illetve főiskolai kari könyvtárak közül pedig azok, amelyek a kiírást megelőző évben könyvtárközi kölcsönzésben legalább száz dokumentumot szolgáltattak. Pályázni lehetett a könyvtáraik gyűjtőkörébe tartozó, a könyvtárközi dokumentum-szolgáltatásban felhasználható dokumentumok beszerzésére. Szakmai programok Minden évben több lehetőség adódik szakmai programok rendezésre, de minden pályázat más feltételeket ír elő. Országos, regionális és megyei rendezvények megrendezésének támogatására pályázhatnak az országos szakmai szervezetek és az ODR szolgáltató könyvtárak. Itt általában az őszi „Könyvtárak összefogása a társadalomért” programsorozat rendezvényeire lehet pályázni a hazai megyei könyvtáraknak és az FSZEK-nek. A nyertes pályázati összegből támogatják a megyei könyvtárak az őszi programsorozat rendezvényeit közigazgatási területük egészére kiterjesztve. Három alkalommal volt lehetőség a használóképzés anyagi támogatására. 2007-ben és 2008-ban kötelező önrésszel írták ki a pályázatot, 2009-ben pedig önrészt nem írtak elő. Itt a kiírás olyan tanfolyamok szervezésére helyezte a hangsúlyt, ahol a felhasználók az elektronikus ügyintézés ismereteit sajátíthatják el. A tanfolyamoknak legalább húsz órásnak kellett lenniük és legkevesebb száz fő képzését kellett vállalni a megyei könyvtáraknak, városi könyvtáraknak pedig ötven főt. Előnyt élveztek azok a pályázatok, amelyek más településeket is bevontak az oktatásba. Szakmai képzések, továbbképzések Szakmai képzésekre, továbbképzésekre három alkalommal pályázhattak országos szakmai szervezetek és ODR szolgáltató könyvtárak. A pályázat 227

olyan rendezvények szervezését támogatta, amelyek a szakmai innovációt, korszerű szolgáltatásokat, a használóbarát könyvtár kialakítását és a könyvtári minőségfejlesztés módszertanát népszerűsítik. A fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok könyvtári integrációját elősegítő foglalkozássorozatra egy alkalommal pályázhattak a nyilvános könyvtári jegyzéken szereplő közkönyvtárak és iskolai könyvtárak. A feltétel, hogy legalább négy alkalomból álljon a foglalkozássorozat. Könyvtári innovációs projektek 2008-ban írtak ki pályázatot Könyvtári innovációs projekteken belül könyvtári minőségfejlesztési projekt bevezetésére „Könyvtári minőségfejlesztés 21” modell szakaszainak megfelelően és Használói elégedettség vizsgálatára. Mindkét esetben olyan hazai könyvtárak pályázhattak, ahol legalább egy fő rendelkezik minőségmenedzsment akkreditált tanfolyami végzettséggel vagy hasonló felsőfokú szakmai ismeretekkel. Több mint negyven könyvtár nyert, ebből tizennyolc könyvtár mindkét projektre kapott támogatást. Szakmai eszközfejlesztés, korszerűsítés4 Szintén minden évben születik kiírás ebben a témában. A vizsgált időszakban három ilyen pályázati kiírás történt. Pályázni lehet a könyvtár nyilvános szolgálati terében elhelyezett új bútorokra, kiegészítő berendezések beszerzésére. Azok a nyilvános könyvtári jegyzéken szereplő közkönyvtárak vagy kistérségi mozgókönyvtári ellátáshoz csatlakozott könyvtári szolgáltató helyek fenntartói pályázhattak, amelyek a kiírást megelőző évben könyvtári szolgáltató térbővítést hajtottak végre, illetve ahol az adott évben ilyen jellegű munkálat folyik.

4

http://www2.nka.hu/OPPortal/portal/cn/DefaultContainerPage/Kezdolap;jsessionid= F77FF078BD17F6612024B26F89682F81 (2009. október 10.)

228

4. ábra Szakmai eszközfejlesztés, korszerűsítés címre benyújtott pályázatok megoszlása megyénként

229

Mivel ez az a pályázat, amelyben a pályázók köre a legszélesebb, ezért ezt részletesebben is megvizsgáltam. (4. és 5. ábra) Örömmel tapasztalható, hogy nagyon sok kistelepülési könyvtár nyújtott be sikeres pályázatot. A vizsgált időszakban 210 nyertes volt. A legsikeresebbek Hajdú-Bihar, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod, Zala és Nógrád megyék voltak. A legkevesebb sikeres pályázat pedig Tolna, Vas és Komárom-Esztergom megyékből érkezett, és szintén kevésbé volt sikeres JászNagykun-Szolnok és Heves megye. Említésre méltó, hogy Budapest, bár a benyújtott pályázatok számát tekintve élen jár, itt inkább a mezőny végén helyezkedett el. A legsikeresebb megyék, Hajdú-Bihart leszámítva egyenletes megoszlásban nyertek mindhárom kiírásban, minden esetben közel azonos számban voltak eredményesek. Hajdú-Bihar megyéből 2007-ben tizennégy sikeres pályázat is érkezett, 2008-ban csak egy, 2009-ben nem volt sikeres pályázata. A három pályázat során nyertes könyvtárak könyvtártípus szerinti megoszlását vizsgálva azt tapasztaltam, hogy a legtöbb sikeres pályázatot a kistelepülések könyvtárai nyújtották be, összesen 133-at.

5. ábra Szakmai eszközfejlesztés, korszerűsítés címre benyújtott pályázatok megoszlása intézménytípusonként 230

Ötvennyolc sikeres pályázatot nyújtottak be városi könyvtárak, tizenkettőt megyei könyvtárak, hetet pedig egyéb, nyilvános jegyzéken szereplő könyvtárak. Érdekességként megemlíthető, hogy 2009-ben megyei könyvtár egyáltalán nem nyert ezen a kiíráson.

Összegzés Az elmúlt két és fél év általam vizsgált pályázati kiírásain több mint négyszáz könyvtár jutott valamilyen támogatáshoz. A Nemzeti Kulturális Alap kiírásai évről évre lehetőséget nyújtanak a magyarországi könyvtáraknak, hogy olyan célokat valósítsanak meg, amelyeket más forrásból nem tudnának végrehajtani. Az NKA által kiírt, több mint harminc pályázaton évente 400 millió forintot meghaladó összeget osztottak szét. A lehetőségeket végignézve megállapíthatjuk, hogy számos, évenként ismétlődő kiírás létezik, mint például kiadványok megjelentetése, restaurálás, szakmai eszközfejlesztés. Ez azért szerencsés, mert a könyvtárak előre számíthatnak egy-egy pályázati kiírásra, könnyebben tervezhetik pénzügyeiket egy adott évre – természetesen sikeres részvétel esetén. Viszont minden évben jelennek meg új lehetőségek is a különféle szakmai programokon belül. A könyvtáraknak mindenképpen szükségük van olyan pályázatokra, amelyekben a restaurálásra, állománybővítésre vagy eszközfejlesztésre nyerhetnek forrásokat, mert ezek segítségével olyan problémákat oldhatnak meg, amelyek elodázhatatlanok, és egyéb fejlesztések elől vonnának el összegeket a megvalósítására. Az eredményeket megvizsgálva tapasztalható, hogy még mindig Budapest könyvtárai kapják a legtöbb támogatást. Ebben valószínűleg nagy szerepe van az ország két legnagyobb könyvtárának, az Országos Széchényi Könyvtárnak és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak, amelyek budapesti székhelyűek. Ez a két könyvtár kapta az elmúlt két és fél évben a legtöbb támogatást. Ugyanakkor szerencsésnek tartom, hogy az NKA pályázatain Magyarország keleti része részesült Budapest után a legtöbb támogatásban. Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megye minden pályázati kiírásban elől jár. Figyelemre méltó, hogy Somogy, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyék nagyon kevés sikeres pályázatot nyújtottak be az

231

elmúlt két évben. Ennek okait vizsgálva a következő kérdéseket tehetjük fel, miért is maradnak ki ezek a megyék a pályázati forrásokból: Nincs szükségük a pályázati pénzekre? Ezt a lehetőséget rögtön el is vethetjük, hiszen manapság nincs olyan könyvtár, amelynek ne lenne szüksége pótlólagos forrásokra. Nem tudnak pályázni? Ez már valószínűbb válasz, de még mindig nem elfogadott, hiszen számos lehetőség van arra, hogy ezt megtanulják. Gyenge a lobbitevékenység? Valószínűleg ez lehet a megfelelő válasz, hiszen egy jól megírt pályázat nem elég ahhoz, hogy sikeres legyen. Szükség van a megfelelő személyek támogatására a megfelelő fórumokon. Végezetül Skaliczki Judit szavait idézve elmondhatjuk, hogy azoknak a könyvtáraknak lesz lehetőségük a fejlesztésre, amelyek valamiféle plusz pénzt tudnak szerezni, erre pedig más lehetőségük a pályázatokon kívül nem nagyon lesz.5 A grafikonokat a szerző, Csoma-Simon Mária készítette a www.nka.hu oldalon közzétett adatok alapján 2009 októberében.

Kivonat

NKA pályázatok könyvtárak részére az elmúlt két és fél évben Csoma-Simon Mária Magyarországon a Nemzeti Kulturális Alap jóvoltából a könyvtárak pályázatok útján rendszeresen hozzájuthatnak többletbevételekhez. Ezek segítségével olyan célokat valósíthatnak meg, amelyekre saját forrásból nem tudnának áldozni. A dolgozat a nyertes pályázatok intézménytípusonkénti és földrajzi megoszlását vizsgálja 2007-től 2009 első félévével

5

Bartók Györgyi – Mezey László Miklós: „A második Gutenberg-korszak elején vagyunk”. Interjú Skaliczki Judittal, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettesével. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 18. évf. 2009. 10. sz. 3–9. p.

232

bezárólag. A tanulmányban található ábrák segítségével könnyen áttekinthetővé válnak a vizsgált két és fél év NKA pályázati eredményei. Ezekből kiderül, hogy a legtöbb sikeres pályázatot az Országos Széchényi Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár mellett a megyei könyvtárak nyújtották be. A sikeresen pályázó könyvtárak földrajzi elhelyezkedését tekintve Budapest után a közép- és kelet-magyarországi könyvtárak szerepelnek sikeresen az NKA pályázatain. A sikeres pályázatok a közeljövőben egyre nagyobb szerepet kapnak a könyvtárak életében, hiszen azoknak az intézményéknek lesz lehetőségük a fejlesztésre, amelyek plusz pénzt tudnak szerezni. Erre pedig a pályázatokon kívül kevés lehetőség adódik.

Abstract

NKA tenders for libraries in the last two and a half years Mária Csoma-Simon By favour of the Nemzeti Kulturális Alap (NKA, National Cultural Foundation) Hungarian libraries can regularly receive extra income by winning tenders. With this financial help they are able to realize aims that would be impossible to reach using their own resources. This paper examines the type and the geographical location of tender-winning libraries from the year 2007 to the end of the first half of 2009. The charts and figures of the study help to visualize the NKA tender results of the period examined. These show that beside the OSZK (National Széchényi Library) and the FSZEK (Metropolitan Szabó Ervin Library) most of the tender-winning proposals were handed in by county libraries. Considering geographical location, we can see that after the Budapest libraries the ones from Central- and Eastern Hungary were the most auspicious ones. Successful tenders will have an increasing role in the life of libraries, since only those institutions will be able to improve, which get extra funding. Apart from tenders there will be few other opportunities.

233

Csoma-Simon Mária tájékoztató könyvtáros II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Miskolc [email protected]

234

IV. RÁADÁS

235

Csajbók Edit KÖNYVTÁRÉPÍTÉSZETI TRENDEK A VILÁGBAN Napjainkban az információs társadalomban igen megkérdőjeleződött a könyvtárak léte, szükségessége. Mi lesz a könyvtárakkal a jövőben? Választ kaphatunk-e erre a kérdésünkre a könyvtárépítészet révén?

Bevezető Az építészet a könyvtárak életében mindig meghatározó szerepet játszott. Nem csupán otthont ad az épület a könyveknek, az információhordozóknak, a könyvtárosi munkának, hanem a könyvtárépítészet mindig is közvetítette az adott kor könyvtárügyi elméleteit, elgondolásait, szemléleteit. A könyvtárépületeket vizsgálva képet kapunk arról is, hogy milyen szerepet tölt be a könyvtár az adott helyen és az adott időben a társadalomban. A tanulmány rövid áttekintéssel kezdődik a lehetséges elvárásokról, amelyek építészeti szempontból érinthetik a könyvtárat. Ezt követően a könyvtárépítészet történetét foglalom össze röviden. Továbbiakban a következő kérdést vizsgálom: a XX., valamint a XXI. század könyvtárai életében a legfontosabb kihívás az információs társadalom igényeinek való megfelelés, hogyan jelentkezett ez a könyvtárépítészetben? Végezetül a jövő könyvtárai kerülnek górcső alá. Hogyan vélekednek erről a különböző tudományterületek képviselői? Milyenek lesznek a jövő könyvtárai? Az építészeti elvárásokról olyan képet kaphatunk a Könyvtárosok kézikönyve 4. kötetéből,1 amelyben a felhasználói igények és a dokumentumok védelme az alapvető rendező elv. A használói igények egyik legfontosabb meghatározója a könyvtári szolgáltatások milyensége: például a

1

Könyvtárosok kézikönyve 4. köt. Határterületek. Szerk. Horváth Tibor, Papp István. Budapest, Osiris Kiadó. 2002. 429 p. 237

kölcsönzés, a helyben olvasás. A várható forgalom, az olvasói kör szociális összetétele, könyvtárhasználati szokásai szintén jelentősen meghatározzák a könyvtárépülettel szemben támasztott követelményeket. Különleges gondot kell fordítani a használók rendelkezésére bocsátott technikai eszközök minőségére, mennyiségére és elhelyezésére. Állományvédelmi követelmények: elsődlegesen az épület óvja meg a gyűjteményt a természeti kártevőktől és a használat részéről fenyegető káros behatásoktól. Az épülettől várható el, hogy olyan környezetet teremtsen, amely megvédi a dokumentumokat a fizikai és a biológiai ártalmaktól, mint például a nedvesség, a szárazság, a hőség, a rovarok, a penész és hasonlók. A használó részéről jelentkező veszélyekkel szemben az állomány meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben van. Legsúlyosabb ezek közül a lopás és a rongálás. Műszaki felszereltség: a megfelelő klimatikus körülmények az állomány és a használók szempontjából is kiemelt fontosságúak, csakúgy, mint a tűzvédelmi követelmények. Ezenkívül meg kell említenünk a megvilágítást vagy az épületen belüli közlekedést biztosító berendezéseket, a vagyonvédelmi és a térfigyelő rendszereket. Információs társadalmunkban a számítástechnikai hálózat jelenléte pedig elengedhetetlen minden könyvtárban. A könyvtári épület kívül és belül a történelem során igen sokszínű képet mutat. Évszázadokon keresztül változott aszerint, hogy a különböző elvárások közül melyiken volt épp a hangsúly. Ezért is érdemes felelevenítenünk a múlt könyvtárépítészeti jellemzőit. Ebben van segítségünkre Tombor Tibor A nagykönyvtárak építésének új útjai című kitűnő tanulmányában található történeti összefoglalása2. Az ókori könyvtárépületek fő jellemzőit jól illusztrálja az 1. ábra, amely egy tipikus ókori könyvtárat ábrázol. Az olvasóterem, a feldolgozás és a tárolás egyetlen teremben kapott helyett. A tekercseket állványzatokon tárolták, amelyeket gyakran a falba süllyesztettek.

2

Tombor Tibor: A nagykönyvtárak építésének új útjai. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve. 1960. http://epa.niif.hu/01400/01464/00004/pdf/077-108.pdf (2010. október 3.)

238

A pultkönyvtár a XIII–XV. században terjedt el Európában. Többnyire téglalap alakú helyiség volt természetes megvilágítással. A falak mentén álló pultok olvasói asztalok és egyben tároló állványzatok is voltak. A jellemző itt is az egységes könyvtári térség, azaz az olvasóterem, a raktár, a feldolgozó munka, valamint a tájékoztatás is egyetlen teremben történt.

1. ábra Ókori könyvtár Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/64/ Ancientlibraryalex.jpg

A könyvnyomtatás véget vetett a pultkönyvtár uralmának. Egyre bővült a könyvtárak állománya. Falak mentén szekrények, állványok jelentek meg, először könnyen elérhető magasságig, azután a mennyezetig, így

239

alakult ki a galéria. Átmeneti időszak volt ez, a pultokat még többnyire megtartották. Később létrejöttek a teremkönyvtárak, egy vagy kétemeletes karzattal vagy esetleg anélkül. Az olvasó és a könyv még egyetlen teremben volt, de egyre szűkösebb volt a rendelkezésre álló tér. Minden könyvtári munka, illetve tevékenység egyetlen térben zajlott (raktározás, feldolgozás). A teremkönyvtárak korszaka a barokk volt. A 2. ábra szemlélteti a teremkönyvtárak klasszikus példáját, az Escorial könyvtárat. A képet nézve érthető, hogy ezek a könyvtárak időnként múzeumi funkciót is betöltöttek.

2. ábra Az Escorial könyvtára Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/5c/ EscorialBiblioteca.jpg

A XIX. század a raktárkönyvtárak kialakulásának nagy korszaka. A könyvtermelés növekedésével egyre bonyolultabbá vált a könyvtári gyarapító és feldolgozó munka, és általánossá lett a kölcsönzés. A nagy könyvállomány és az egyre szélesebb olvasói réteg változásokat idézett elő.

240

Leopoldo della Santa 1816-ban fogalmazta meg a könyvtári épület hármas tagolásának elvét. Elválasztotta egymástól a könyvet, az olvasót és a feldolgozó munkát. Ez az elv már magában foglalta a funkcionális követelményeket. Friedrich von Gärtner építész tervei szerint épült fel 1832– 1843 között a Münchener Bibliothek, amely sokáig szolgált példaképül Európa számára. A XIX. század közepe a nagy európai könyvtárépítések korszaka volt, ekkor építette meg Jean de Laborde a párizsi Bibliothèque Royale-t (1845). A 3. ábrán látható a St. Geneviève Könyvtár, amely 1843–1850 között épült és Pierre François Henri Labrouste alkotása.

3. ábra St. Geneviève Könyvtár Forrás: http://3.bp.blogspot.com/_7y1svI96Atk/SMaoTjdQaBI/AAAAAAAAA5g/Ip qPmUQRWWQ/s1600-h/st.genevieve.jpg

Ezek a tervezők következetesen a hármas tagoltság gondolatának megvalósítói voltak. Elválasztották a könyvraktárt az olvasótermektől és a könyvtár valamennyi egyéb helyiségétől, ezt az elrendezést szemlélteti a 4. ábra.

241

4. ábra A hármas tagoltság

Az új könyvtárépítkezések során új anyagokat is alkalmaztak: míg a század közepén az öntöttvas az uralkodó elem, a század utolsó negyedében kialakul az állítható polcozatú acélszerkezet. A hármas tagoltságú könyvtár súlypontja a raktár lett. Az új szemlélet szerint tehát a raktár elhelyezése szabja meg az egész épület kialakításának formáját. Elterjedtek a toronyraktárak, bár ez a típus szakmailag nem teljesen megfelelő, mégis jó ideig hódított. A kapcsolat az olvasó és a könyv között a katalógusrendszer és a tájékoztató szolgálat. A hármas tagoltságú könyvtáraknak megvoltak az előnyei, így sokáig alkalmazták, bár közben egy új típusú könyvtár volt kialakulóban, amely arra törekedett, hogy ezt a hármas tagoltságot újból egyetlen egységgé alakítsa. Ez a könyvtárépítkezési fejlődés ismét a könyvhöz irányította az olvasót. 1900-tól kezdődően megjelent az „open shelf”, vagyis a szabadpolc. Ennek az új útnak az alapjai leginkább az Amerikai Egyesült Államokban alakultak ki. A könyvtári épületeknek ezt a nagy korszakát moduláris rendszernek hívjuk, amelyet Angus Snead Macdonald dolgozott ki 1923-ban. A rendszer alapja a szabványosítás, a „modulus”, a mozgatható, változtatható, beszerelhető vagy kiszerelhető térelem. Így elértünk a XX. század könyvtáraihoz. 242

A XX. és a XXI. század könyvtárai az információs társadalomban A „moduláris rendszer” a könyvtárépítésben Amerikán kívül is tért hódított. Európában az első világháború utáni időben a meginduló könyvtárépítkezések szinte kivétel nélkül még a klasszikusnak nevezhető hármas tagoltság jegyében folytak. Jellemzőjük a formális és a szimmetrikus elrendezés. Később azonban Európában is fellazult a hármas tagoltság a moduláris rendszer javára. Ízelítő a XX. századi könyvtárépítkezésekről. Franciaországban 1955 és 1975 között 110 könyvtári beruházás történt 4,5 millió frank értékben. A következő, 1990-ig tartó időszakban nem volt új könyvtár létrehozására irányuló beruházás. 1991 és 2007 között pedig 156 építkezés történt 400 ezer m2-en. Ez a tendencia azonban például Németországban nem volt megfigyelhető. Az 1975 előtti években (az azt megelőző 10 évben) hat könyvtárépítkezés volt. 1976 és 1990 között ez kétszeresére nőtt, majd az utána következő időszakban napjainkig húsz építkezés zajlott le3. Mielőtt rátérnénk a webes világ által kiváltott paradigmaváltásra, tegyünk egy kis kitérőt a környezetvédelem területére. Építészeti szempontból is fontosak ennek a területnek a kihívásai és kérdései. Új könyvtárak építésénél, illetve felújításakor fontos szemponttá vált, hogy megfeleljenek a környezetvédelmi kívánalmaknak, előírásoknak és emellett gazdaságilag is kifizetődőbbek legyenek. Kezdeti lépés lehet egy energiatakarékossági audit, amelynek keretén belül felmérik a légkondicionálás, a világítás és az áram energiafelhasználását. A következőkben bevezethetjük az épületben a szelektív hulladékgyűjtés és -kezelés programját, amelyben külön gyűjtik a papírt, az üveget, a fémet, az elektronikai hulladékot, a festékpatronokat és a festékkazettákat. Egy jó példa a tudatos környezetvédelemre a németországi Dessau Könyvtár, ahol éveken át tartó tervezés után

3

14. LIBER Nemzetközi Könyvtár Építészeti Szeminárium. http://209.85.129.132/search?q=cache:Be8ZUAUpCZkJ:www.fszek.hu/%3FtPath%3D/vie w/%26documentview_type%3Dsave%26documentview_site%3D1%26documentview_id%3D 10226+F%C3%A9ny-k%C3%B6nyvt%C3%A1r%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet&cd=3&hl=en&ct=clnk&gl=uk (2010. október 3.) 243

2002-ben a geotermikus energia kihasználásához szükséges csőhálózatot helyeztek el az épülő könyvtár alapjai között. 2004-re fejezték be az új épület gépészeti kivitelezését. Így majdnem egy harmadára szorították vissza a könyvtár energiafelhasználását4. A webes és technikai térhódítás az utóbbi évtizedekben lényegesen átformálta az életünket. A mai időkben megváltoztak az információ használóinak igényei, de még inkább az őket kielégítő eszközök és lehetőségek. Megváltoztak az olvasói szokások és ezzel egy időben a tanulási szokások is. Az internet térhódításának következményeként jelentősen visszaesett a könyvtárlátogatók száma az elmúlt évtizedekben. A könyvtáraknak változtatni kell a működésükön ahhoz, hogy újból növelni tudják látogatottságukat. Elengedhetetlen a felhasználó központú gondolkodás, olyan szolgáltatások nyújtása, amelyekre a könyvtárlátogatóknak szükségük van. Ehhez elengedhetetlen az új technológiák alkalmazása, amely új tereket és a meglévő terek átszervezését feltételezi. A könyvtárak megjelennek a virtuális térben: az online katalógusok és az online tájékoztatás, amelyek több számítógépes munkahelyet kívánnak, akár oktatási lehetőségekkel is. Egyre inkább szükség van a közösségi terekre, a felsőoktatási könyvtárakban is igény van a kiscsoportos tanulásra, kutatásra szolgáló helyekre, amelyek rendelkeznek a megfelelő technikai eszközökkel. Újabb funkciók válhatnak a könyvtár részeivé: kiállítási terek, kávézó, étterem, könyvesbolt, akár üzletek is. Ez az irányvonal egy összetettebb kulturális központ felé mutat. A könyvtár helye a jövőbeni világban talán a „harmadik hely” lehet. Első hely az otthon, második a munkahely és a harmadik hely a közösségépítést elősegítendő épület (objektum), ahol emberekkel lehet találkozni, beszélgetni. A legújabb könyvtártervek megpróbálják a „harmadik hely” ilyen elemeit támogatni. Így válhat a könyvtár egy sajátos hibrid intézmény részévé, más közintézményekkel egyetemben5. 2003-ban az amerikai felsőoktatási és tudományos könyvtárak egyesülete (ACRL) felmérést végzett az új (vadonatúj vagy alaposan felújított) könyvtárak körében. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen új funkcionális

4

Ua.

5

Baranyi Flóra: Harmadik hely. Könyvtárépítészeti blog. http://konyvtarepiteszet.klog.hu/2007/09/a-harmadik-hely/ (2010. október 3.)

244

terek jelentek meg. Az eredmény: konferenciatermek (83%), általános számítógépes övezet (71%), szemináriumi helyiségek (54%), multimédiaelőállító labor (46%), általános használatú termek (32%), büfé vagy kávézó (32%), művészeti galéria (25%), nagy előadóterem (20%), szövegszerkesztő labor (17%)6. Az utóbbi évek egyetemi, illetve egyetemi könyvtári fejleménye az ún. „information commons” szolgáltatás és térség, vagy elektronikus „pub”, ahogy ezt Vekerdi László egy 1999-es előadásában7 nagyon találóan elnevezte. Az információkeresés és -gyűjtés nyomtatott és elektronikus eszköztárát az információ feldolgozásával egészíti ki, ugyanazon a helyen. Korábban a könyvtárban a hallgatók összeszedték az információkat (például a könyveket, on-line adatokat) és elvitték, hogy feldolgozzák azokat az otthonukban, a kollégiumukban. Most tanulmányokat írhatnak, táblázatokba foglalhatnak adatokat, weboldalakat tervezhetnek ott, helyben, a könyvtárban. Egy ilyen elektronikus pubról láthatunk képet az 5. ábrán. Ez az új könyvtárépítészeti paradigma. Az előzőekben már utaltunk arra, hogy az építészet a könyvtárral szemben mindig valamilyenfajta elvárás hangsúlyát tükrözi. Itt láthatjuk, hogy a nyomaték a felhasználón van és az ő szükségleteinek kielégítésén. Ahogy Morell D. Boone megragadta a lényegét ennek a változásnak, a könyvtár klastromból vásártér lett8.

6

Baranyi Flóra: A könyvtárépítészet paradigmaváltásáról. Könyvtárépítészeti blog. http://konyvtarepiteszet.klog.hu/2006/11/a-konyvtarepiteszet-paradigmavaltasarol/ (2010. október 3.)

7

Vekerdi László: Hagyományos könyvtár-elektronikus könyvtár. Az információs társadalom kihívásai a könyvtárakkal szemben. MKE Olvasószolgálati Szekció. Budapest, 1999. http://www.ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0002/vekerdi.html (2010. október 3.)

8

Boone, Morell. D: Monastery to marketplace: a paradigm shift. = Library High Tech. 21. évf. 3. sz. 2003. 358–366. p. 245

5. ábra A Toledói Egyetem könyvtára Forrás: http://www.utoledo.edu/LIBRARY/images/info.commons1.JPG

A Kuopio Egyetem könyvtára jól szemlélteti az új építészeti elgondolásokat a valóságban. Az egyetem nemzetközi hírű az egészségügy, orvos-, valamint a környezettudományok területén. 6200 hallgató, 1800 alkalmazott van az egyetemen és az éves költségvetésük 100 millió euro. Az egyetemi könyvtárukat 1972-ben alapították. A könyvtár éves költségvetése 2,7 millió euro. További jellemzői: 35 könyvtáros, mintegy 160 ezres állomány (könyv), 900 féle papír folyóiratcím, 11 000 db e-folyóiratcím, 40 000 példány e-könyv és 5500 db audiovizuális forrás. Minden évben 1000 hallgatói kreditet teljesítenek az információ feltárás kurzus révén. A megváltozott olvasási kultúra és ezzel együtt a megváltozott tanulási szokások az egyetemi könyvtárat is új kihívás elé állította. Milyen lépések történtek ez ügyben? Az 1990-es évek elején egy kormányrendelet következtében megszűnt a fogászati oktatás az egyetemen, az üresen maradt épületben látták meg az egyetem és a könyvtár vezetői a lehetőséget a könyvtár modernizálására.

246

A következő szempontok voltak fontosak az új könyvtár kialakításakor: − − − − − − − − − − −

funkcionálisan megfelelő hely a felhasználóknak és a könyveknek; rugalmasan és könnyen változtatható terek; hozzáférhető és hívogató társasági terek; változatos terek, ahol helye van a médiának; interaktív, azaz jól szervezett terek, amelyek elősegítik a kapcsolatot a használók és a szolgáltatások között; inspiráló és motiváló terek; alkalmas környezet a használók, a könyvek és a gépek számára; biztonságos terek az emberek, a gyűjtemények, az eszközök és az adatok számára; gazdaságilag hatékony; megfelelő az információs technológiára; lenyűgöző, azaz „wow” érzés keríti hatalmába a belépőt, elkápráztat és maradandó élményt vált ki.

Tanulóközpontot hoztak létre, amely számos számítógéppel felszerelt osztálytermet foglalt magában, termet a csoportmunkákhoz és nyitott teret, ahol szintén számítógépek várták a hallgatókat. A második fő lépés 2008 elején kezdődött, amikor a könyvtár drasztikusan csökkentette a nyomtatott dokumentumgyűjteményét – a Nemzeti Repozitóriumi Könyvtár kapta meg az anyagot – ráadásul két tanszéki könyvtárat is összevontak. A régi – könyvorientált – elképzelésüket a könyvtári épülettel kapcsolatosan felváltotta a látogatóorientált könyvtári elképzelés, ahol különböző típusú tereket biztosítanak különböző típusú csoportok számára. Digitális könyvtár biztosítása különösen a kutatói munkához, „könyv-könyvtár”-at pedig a tanulók részére, valamint komputerkönyvtárat a csoportmunkához és azoknak a felhasználóknak, akiknek nincs hozzáférésük a digitális tartalmakhoz. Alapvető elgondolás az új könyvtári terekkel kapcsolatban a „zónákra osztás”. A termeket két részre osztották: könyvekre és felhasználókra. A könyvespolcok és a PC munkahelyek nyújtják a lehetőséget a felhasználóknak arra, hogy találkozzanak a könyvekkel, az olvasótermek és a munkaszobák is ezekhez kapcsolódnak. A másik zóna, ahol az ügyfélszolgálat történik, a kötetlenebb beszélgetés színhelye, amely a 6. ábrán a világosabb színnel jelölt terület. Itt található még egy kígyókanapé (kiärmesorva) is, amely méltán szimbolizálja az új felhasználói igényeket 247

(közösségi tér). Az így átalakított könyvtárat immár két éve használják és egyértelműen az egyetem nappalijává vált. A személyzet és a hallgatók megszerették az új terek funkcionalitását, ráadásul az egyetemnek lett egy új, gyönyörű és modern könyvtára, amelyet büszkén mutathat meg az ideérkező látogatóknak is9.

6. ábra A Kupio Egyetem: Snellmania Könyvtár földszintjének alaprajza Forrás: http://www.eahil.net/journal/journal_2009_vol5_n4.pdf

9

Saarti, Jarmo: Challenges for library space – space for books or space for users; the case of Kuopio University Library. = Journal of the European Association for Health Information and Libraries. 5. évf. 2009. 4. sz. 3–5. p.

248

Henry Falkner Nemzetközi viszonylatban modern könyvtárépítészeti stílus képviselője Henry Falkner, aki több nemzetközi díjat is megnyert építész. A stílus a jelenlegi trendet követi, a moduláris rendszert. Az ő véleménye szerint az ideális könyvtár jellemzői az alábbiak10: −

− − − − − − − − −

az ideális könyvtár rendelkezzen rugalmasan változtatható (flexibilis) térszerkezettel, vagyis az új igényekhez alkalmazkodó alaprajzzal, szervezeti és funkcionális felosztással; az épület segítse a dokumentum, az olvasó és a személyzet mozgását; az épület, illetve az azon belüli szolgáltatások megközelíthetősége kiemelt jelentőségű elvárás; az épület a későbbiekben bővíthető legyen, minimális bontással; az állomány és az olvasók elhelyezésének variálhatósága nemcsak esztétikai, hanem felhasználói szempontokat is szolgáljon; az épület egyszerű felépítése, a dokumentumok és az olvasók szervezett elhelyezése az igényekhez alkalmazkodjon; a kényelmes környezet hozzájárul a hatékonyság növekedéséhez; az állandó környezeti feltételek fenntartása a dokumentumok állagának megóvásához szükséges; a gyűjtemény biztonsága és az olvasók viselkedésének felügyelete a könyvtárak működésének egyik alapeleme kell, hogy legyen; végezetül a könyvtár legyen gazdaságos, a pénzügyi és személyzeti szempontból minimális építési és fenntartási költséggel.

Henry Falkner építészeti elgondolásai öt évtizede nyomot hagytak a könyvtárakon. Az ő tervei alapján készültek a következő könyvtárak: Jesmond Library, Forest Gate, Walthamstav Library és a Shepherd’s Bush Library.

10

Könyvtárépítési útmutató. Könyvtári Intézet. http://www.ki.oszk.hu/107/e107_files/downloads/konyvtarepitesi_utmutato.pdf (2010. október 3.) 249

A Shepherd’s Bush könyvtár egy nagy bevásárlóközpont bejáratánál található. 2009. szeptember 14-én volt a hivatalos megnyitója London Hammersmith & Fulham kerületében és 2 millió fontos beruházással épült fel. Az új gyűjtemény tartalma: 10 000 db teljesen új könyv, 1000 db új DVD és 600 db CD. 25 számítógép található a könyvtárban és további külön gépek az önkormányzati ügyintézéshez. Nagyobb tanulóhelyek jellemzőek a könyvtárra, de van külön hely a csendes tanulásra, továbbá kiállítási és tárgyaló („meeting”) termek is helyet kaptak az új épületben. A legújabb technológiák, mint a Radio Frequency Identification (RFID), vagy a wifi is a felhasználók rendelkezésére állnak. Rengeteg eseményt szerveznek minden korosztály számára. Még vasárnap is nyitva tartanak.

A jövő könyvtárai A múlt és jelen bemutatása után egy tanulmányt11 szeretnék ismertetni. Hogyan látják ma a különböző szakterületek képviselői a könyvtárak, esetünkben a közkönyvtárak jövőjét. Az információ használóinak új igényei, az új technológiák egy más fajta világot teremtenek. Ebben az új világban vajon van helye a könyvtárnak vagy csupán archiváló funkciója lesz, és az információ használói egy virtuális térben vehetik igénybe a „könyvtár” szolgáltatásait? Sokan úgy vélik, a könyvtár a jövőben is fontos szerepet tölt majd be és kulturális, társadalmi központtá válik. A bizonytalanságok ellenére az elmúlt évtizedekben több monumentális könyvtár épült. Ez vajon azt a nézetet igazolja, hogy a könyvtáraknak igenis van jövőjük? A felmérést végzők két szálon is feltérképezték a hozzáértő emberek véleményét. 1. Különböző területekről 42 szakértőt interjúvoltak meg. Közöttük volt kilenc futurológus, hét szociológus, tíz építész, hét urbanista, továbbá kilenc információs és könyvtári szakember. 2. 1990 után épült könyvtárak vezetőit interjúvolták meg. A megkérdezett 42 könyvtár közül 27 küldte vissza a kérdőívet, s közülük három értékelhetetlen volt. A könyvtáraknak két kritériumnak kellett megfelelni: 1990

11

Shoham, Snunith – Yablonka, Israela: Monumental library buildings in the internet era: the future of public libraries. = IFLA Journal 34. évf. 2008. 3. sz. 266-278. p.

250

után épültek, és a könyvtárak összterülete Izraelben legalább 2000 m2, a nyugati könyvtárak – Nyugat Európa, USA és Kanada területéről – esetében minimum 10 000 m2. A felmérésben részt vett könyvtárak közül húsz teljesen új épületbe került, négy könyvtár épületét felújították és három esetben új szárnyat adtak át a már meglévő könyvtárépülethez. A felmérésből megtudhatjuk, hogy az esetek több mint felében a városi tanács kezdeményezte a könyvtár építését. Kezdeményezők között a következő helyen a könyvtár, majd magánszemély vagy szervezet és végül a kormányzat állt. Érdekes tény, hogy az indítvány nagyon ritkán indult maguk a könyvtárhasználók részéről, mindössze csak 12,5 százalékot tesznek ki ezek a kezdeményezések. Az építkezés költségeit különböző forrásból vagy forrásokból fedezték: közösségi – kötelező vagy önkéntes – hozzájárulás, a városi tanács költségvetése, magánszemélyek adakozása, kormányzati hozzájárulás. A felmérésben szereplő könyvtárak 40 százalékának esetében adományokból gyűlt össze az építkezéshez szükséges összeg, 8 könyvtár állami támogatásokból fedezte a költségeket. A felmérés kimutatta, hogy az új könyvtárak telve vannak élettel, sőt a látogatóik száma megkétszereződött nyitásuk óta, volt ahol még nagyobb arányú volt a növekedés. Ez a tény azért is rendkívüli, hiszen ezekben az időkben Izraelben és nemzetközi viszonylatban is általában csökkent a könyvtárak forgalma. Az új épületek nem csak a hagyományos felhasználókat vonzzák, de érdeklődés mutatkozik a turisták részéről is. Számukra, mint építészeti látnivaló lehet érdekes a könyvtár. Sokan keresik fel ezeket az épületeket csupán azért is, mert kellemes környezetet nyújtanak találkozókhoz, megbeszélésekhez. Ez egyébként a könyvtári koncepció megváltozásának lehetséges irányát is jelzi. Ennek ellenére a közkönyvtárak jövőbeli fontosságát illetően megoszlanak a vélemények. Legerősebben a könyvtárosok hisznek benne, őket követik az építészek. Ez a két csoport a könyvtárat mindenki előtt nyitva álló kulturális intézménynek látja, amely elősegíti a társadalom minden életkori csoportjának interaktivitását, különösen egy ilyen korszakban, ahol a számítógép az élet szinte minden területén jelen van és meghatározó a szerepe. Másik oldalról azonban a szociológusok kételyeiket fejezik ki a könyvtári funkciók fontosságát illetően. Véleményük szerint a könyvtár

251

önállósága megszűnik és csupán tartozéka lesz egy múzeumnak, kulturális központnak vagy valamely hasonló intézménynek. Nem meglepő az eredmény azok esetében, akik nem látják a könyvtár jövőjét, hogy fölöslegesnek tartják a monumentális épületeket is, hiszen a digitalizáció korában az információhordozók kisebb helyigényűek. Ezen az állásponton van a szociológusok egy része és a jövőkutatók csoportja. A könyvtárosok és az építészek létfontosságúnak tartják a könyvtár épületét, mivel a könyvtár új szerepét leginkább a közösségi terekben látják, illetve a kulturális örökség megőrzését is ennek az intézménynek tulajdonítják. Az urbanisták kicsit kétkedőek, ők a könyvtárakat leginkább, mint egy oktatási intézmény kisegítő részlegeként, vagy egy közösségi központ egységeként tudják elképzelni. Sokan kifejtették a véleményükben azt, hogy fontosnak tartják a könyvtárépületek meglétét, azonban a megkérdezettek csupán hét százaléka gondolja azt, hogy a közkönyvtáraknak monumentális épületekre van szükségük. Az 50 százalékuk véli úgy, hogy a nagy épületek megfelelőek, és 26 százalékuk – többnyire futurológusok és szociológusok – szerint egy kisebb épület alkalmasabb közkönyvtárnak. Mások úgy gondolták, hogy a könyvtárépítés másodlagos fontosságú, egyéb kulturális intézmények építése elsőbbséget kell, hogy élvezzen. A nagy épületek melletti érvek: a szolgáltatások bővülő köre és a város reputációja. Az öt szakterület képviselői között megnyilvánuló különböző megközelítések ellenére a legtöbb résztvevő hisz a könyvtárak jövőjében, így az épületek szükségességében is. Arra a kérdésre, hogy vajon miért emelnek monumentális épületeket, a legtöbben azt válaszolták, hogy azért, mert a nemzeti vagy városi büszkeség forrásai az épületek. Sokan viszont úgy vélekedtek, hogy csupán az építtető, a vállalkozó vagy az építész dicsőségvágya volt az ok. Elgondolkodtató az a tény, hogy csupán néhány futurológus és szociológus tekint a monumentális épületekre úgy, mint gazdasági erőforrásra. A könyvtárigazgatók érvei – az új, nagy épületek mellett – közül néhány: a könyvtár a tanulmányok és a társadalmi összejövetelek színhelye, a könyvtárépület büszkeséggel tölti el a várost vagy az országot, az új épület népesebb közönséget vonz a könyvtárba, megoldja a meglévő gyűjtemény elhelyezési problémáit.

252

Az elmúlt évtizedekben több monumentális könyvtár épült annak ellenére, hogy maga a könyvtár létezésének jogosultsága megkérdőjeleződött. Joggal merült fel a kérdés: vajon az új könyvtári épületek a hanyatlás előtti utolsó fellendülést jelzik? Az építészek többsége úgy véli, hogy egy épület kifejezi, mekkora fontosságot tulajdonít a társadalom egy-egy intézményének. A könyvtárosok egyetértenek ezzel, de véleményük szerint inkább az a fontosabb, hogy a helyi vezetők mekkora fontosságot tulajdonítanak a könyvtárnak. Az urbanisták szintén úgy magyarázzák az könyvtárépületeket, mint a könyvtár társadalmi fontosságának tükröződése. A jövőkutatók több mint fele úgy látja, hogy ezek az épületek bizony a közkönyvtár végét vetítik előre. Szerintük a jövőben a könyvtárnak csak archiváló funkciója lesz, ahhoz viszont az új technológiák alkalmazásával egy kisebb raktár is elegendő. A 7. ábráról leolvashatjuk a szakemberek további elgondolásait ebben a kérdésben.

7. ábra A monumentális könyvtárépítés lehetséges okai Forrás: In: S. Snunith; I. Yablonka. Monumental library buildings in the internet era: the future of public libraries. IFLA Journal 2008 34(3):278

253

A tanulmányból kiderül, hogy igen változatos okok miatt épülnek napjainkban könyvtárépületek. Azonban, ha a szükséges tényezők együttállása megvalósul, mint a társadalmi szükséglet, politikai hatalom és a gazdaság érdekei, az önmegvalósítás és a megdicsőülés vágya, akkor lehetségessé válik monumentális projektek megvalósítása is. Azok az emberek, akik kezdeményeznek vagy finanszíroznak egy ilyen építkezést, tudják, hogy ez egy olyan intézmény, amely növelni fogja presztízsüket, mivel a könyvtár szimbolizálja a fejlődést, az oktatást és hangsúlyozhatjuk vele a város kulturális értékeit. Tanulmányom végén néhány képet mutatnék be korunk monumentális könyvtárairól, majd a jövő könyvtárépület-terveiről. A 8. ábrán láthatjuk Kansas City Központi Könyvtárának épületét, amely hatalmas könyvespolcnak tűnik, olyan könyvekkel, mint a Gyűrűk Ura, A láthatatlan ember vagy a Rómeo és Júlia. A 9. ábrán a Belarusz Nemzeti Könyvtár látható Minszkben. A könyvtárépületnek különleges formája van, egy 19 oldalú sokszöget ábrázol. A következő kép a San Diego-i könyvtárépületet mutatja be, amely inkább hasonlít egy sportcsarnok lelátójára, mint egy könyvtárra. A 11. ábrán egy hazai példát láthatunk a különleges megoldásokra, Pécsett a Regionális Könyvtár és Tudásközpont tervét. A következő ábrán a már megvalósult Pécs Regionális Könyvtár és Tudásközpont épületével szembesülünk. A 13. ábrán a prágai Nemzeti Könyvtár látványterve tekint ránk, amelyet Jan Kaplicky, a Csehországból Angliába elszármazott építész készített. Versenyterve egy óriási, futurisztikus, zöld polip volt. A nyertes pályázat mind építészeti, mind társadalmi, mind politikai szinten azóta is vita tárgya. A mexikói Gudalajara város új könyvtárának megtervezésére pályázatot írtak ki, amelyre többek között egy különös munka is érkezett. A 14. ábrán ez látható: használaton kívüli repülőgépek törzséből tervezett könyvtárkomplexum épületének képe. Végezetül a 15. ábrán a Sevillai Egyetem könyvtárépületének tervét láthatjuk, amelyet Zaha Hadid készített.

254

8. ábra Kansas City Központi Könyvtár Forrás: http://www.wayfaring.info/wp-content/uploads/2008/12/kansascity-library.jpg

9. ábra Belarusz Nemzeti Könyvtár Forrás: http://thumbs.dreamstime.com/thumb_268/ 1210601830175w13.jpg

255

10. ábra San Diego könyvtára Forrás: http://cem01.ucsd.edu/~shaojing/index_files/image648.jpg

11. ábra A pécsi Regionális Könyvtár és Tudásközpont terve Forrás: http://epiteszforum.hu/imagelist/gallery&nid= 5351&img_id=23120

256

12. ábra A pécsi Regionális Könyvtár és Tudásközpont Forrás: http://www.pecskep.hu/logic/dl/?dlid=32797&size=0

13. ábra A prágai Nemzeti Könyvtár látványterve Forrás: http://2.bp.blogspot.com/_WSgV9lud5g/R5i89uolT0I/AAAAAAAAAr0/lh0FvJJ4xZg/s400/national%2 Blibrary%2Bprague.jpg

257

14. ábra A mexikói Gudalajara város lehetséges új könyvtárépülete Forrás: http://i.treehugger.com/files/th_images/Lo-TekAero4.jpg

15. ábra A Sevillai Egyetem könyvtárépületének terve Forrás: http://www.archicentral.com/work-is-continuing-at-the-constructionsite-of-the-university-of-seville-library-by-zaha-hadid-20901/

258

Összegzés Láthatjuk, hogy a könyvtárépítészet sokjelentésű a könyvtárak életében, több mint csupán az építészeti megoldások összessége. Az évszázadok során az építészetben mindig visszatükröződött a korabeli könyvtári szolgáltatások hangsúlya, azok a legfontosabb törekvések, amelyek meghatározzák a könyvtárak munkájának irányvonalait. Az információs társadalomban a könyvtáraknak közösségi teret kell biztosítani a felhasználóik számára. Olyan közösségi teret, ahol az emberek – az otthon, a munkahely vagy iskola után – a szabadidejük nagy részét eltölthetik, ez feltételezi a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett az újszerűek meglétét is. Jövője egy könyvtárnak csak így lehet. A társadalom, a felhasználók által támasztott igények kielégítése az elsődleges, ehhez nyújtanak lehetőséget a jól megválasztott építészeti megoldások.

Kivonat

Könyvtárépítészeti trendek a világban Csajbók Edit A könyvtárépítészet közvetíti az adott kor könyvtárügyi elméleteit, elgondolásait, szemléleteit. Így mikor az információs társadalomban megkérdőjeleződött a könyvtárak léte, szükségessége, az építészeti jegyeket elemezve is vizsgálhatjuk e jelenséget. Egy rövid történeti bemutató után egy nemzetközi viszonylatban modern építészeti stílust – amely Henry Falkner nevéhez fűződik, és a jelenlegi trendet követi, a moduláris rendszert – elemezve megtudhatjuk, hogy a modern könyvtár jellemzői a közösségi terek felé mozdulnak, és ez biztosíthatja a könyvtárak fennmaradását. Elengedhetetlen a felhasználó központú gondolkodás, szolgáltatás, ehhez az új technológiák alkalmazása, amelyek új terek és a meglévő terek átszervezéséhez vezethetnek. A tanulmányban bemutatott két könyvtár – Kupio Egyetem, Snellmania könyvtára, valamint a Shepherd’s Bush Library – jól példázza az új trendet a könyvtárépítészetben. Természetesen a vélemények a különböző tudományterületeken eltérőek a könyvtár, a könyvtárépítészet jövője kérdésében. A könyvtárosok, építészek bíznak legin259

kább a könyvtárak jövőjében, míg a futurológusok, szociológusok inkább digitális – és így kis helyigényű – archívumként képzelik el a jövőben a könyvtárakat. A világ nagy, újonnan épült könyvtárainál és könyvtárterveinél alkalmazott építészeti megoldások is jól mutatják, hogy elsődleges a társadalom, a felhasználók által támasztott igények kielégítése.

Abstract

Trends of library architecture in the world Edit Csajbók The library architecture intermediates the theories, ideas of the library policy during a certain era. Thus, when in the information society the existence of libraries was questioned, this phenomenon can be studied by analyzing the features of library architecture. After a brief historical introduction, a modern architectural style of international relations, which is tied up with the name of Henry Falkner was analyzed. The style follows the current trend, the modular system. Our findings are that the characteristics of the modern library are moving to the social network and space and this can ensure the survival of libraries. User-centred thinking and services are essential. To achieve this goal, new technologies, new spaces or the restructuring of the existing spaces have to be introduced. The two libraries – Snellmania library of Kupio University and the Shepherd’s Bush Library – presented in this study illustrate well the new trend in library architecture. The opinions among the different science areas are various regarding the future of the library and the library architecture. Librarians and architects rely mostly on the future of libraries, while futurists and sociologists imagine the library in the future as a digital archive with very little space. The newly built libraries and library architectural plains represent well that the most important thing is to meet the demands of users and the society.

260

Csajbók Edit informatikus könyvtáros Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár [email protected]

261

Simon Eszter – Kamocsa Gábor MIT KÍVÁN A HALLGATÓ? ELVÁRÁSOK A KORSZERŰ KÖNYVTÁRRAL SZEMBEN „A múltban az emberek jöttek az információért az egyetemre, a könyvtárba, a fakultásra. A jövőben az információ jön az emberekhez, bárhol is vannak.”1 Az egyre gyorsuló és fejlődő világunkban egyre inkább fokozódnak az elvárások a könyvtári területen is. A felsőoktatási könyvtáraknak is szembe kell nézniük a megváltozott igényekkel, a technológiai fejlődéssel, hogy képesek legyenek ezekkel összhangban nyújtani a szolgáltatásaikat. Jelenleg hogy áll a helyzet? A hallgatók számára milyen az ideális könyvtár és ehhez képest hol tartunk most? A tanulmány ezekre a kérdésekre próbál meg választ adni.

Bevezetés Egyes szerzők szerint a tudományos életben a nyomtatott sajtó feltalálása óta nem volt akkora változás, mint amilyennel a felsőoktatási könyvtáraknak ma szembe kell nézniük.2 Mit is takar ez a változás? Elsősorban a társadalmi, technológiai fejlődésnek köszönhető a könyvtárak megváltozott arculata. Alapja a gyűjteményközpontú szemlélettől való elmozdulás

1

Idézi Sonnevend Péter: Használóelemzések – egyetemi könyvtári tennivalók. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 53. évf. 2006. 11–12. sz. 528–537. p.

2

Cook, Colleen - Heath, Fred - Thompson, Bruce: A New Culture of Assessment: Preliminary Report on the ARL SERVQUAL Survey. 66th IFLA General Conference. Jerusalem, 2000. http://archive.ifla.org/IV/ifla66/papers/028-129e.htm (2009. október 10.) 263

a használó központú, szolgáltatásorientált, alkalmazkodó könyvtár felé. Ennek a gyökeres fordulatnak az érdekében a könyvtáraknak nyitottá és fogékonnyá kellett válniuk az újdonságokra, köztük a használók (olvasók) igényeinek minél teljesebb megismerésére, hogy állományukat és szolgáltatásaikat ezek alapján alakíthassák. Tanulmányunkban ezeknek az elvárásoknak, szükségleteknek, igényeknek a felmérésekre alapozott bemutatását tűztük ki célul, különös tekintettel a felsőoktatási szférára. A dolgozat – szakirodalmi alapokra helyezve – több nemzetközi és hazai igényvizsgálat eredményeit összegzi. A célközönség sajátosságai tükrében arra keressük a választ, hogy melyek azok az ismérvek, amelyektől korszerű, az elvárásoknak megfelelő lesz a könyvtár. A felsőoktatási könyvtár A felsőoktatási könyvtárak feladata az intézményben folyó oktató és tudományos kutatómunka szakirodalmi és információs ellátása. Az oktatási folyamatban központi szerepet töltenek be azáltal, hogy felkészítik a hallgatókat az egész életen át tartó tanulásra (lifelong learning). A felsőoktatási könyvtár mind gyűjteményével, mind használói körével speciális szerepet tölt be a hazai és a nemzetközi könyvtári rendszerben. Ebbe a körbe tartozó könyvtárak hivatottak arra, hogy nagy értékű külföldi szakirodalommal lássák el a hazai kutatásban, oktatásban résztvevőket, hiszen feladatuk, hogy a tudományos információ nemzetközi vérkeringésébe bekapcsolják az országot. Használóit tekintve is eltér a többi könyvtártípustól, hiszen nem kell a használókat toboroznia, hanem a meglévő, adott hallgatói, oktatói, kutatói közösség ellátását kell biztosítania. Ez a réteg a legaktívabb könyvtárhasználó, rájuk hivatkozik mindenki, amikor több forrást szeretne megnyerni könyvtára számára.3 A felsőoktatási intézmény könyvtára tanulási forrásközpont. Azok a könyvtárak tudnak igazán sikeresek, minőségelvűek maradni, amelyekben a hallgatók jól érzik magukat és eredményes munkát tudnak végezni. Ebbe a követelménybe sok minden értendő bele: környezet, légkör, technikai felszereltség, szabályok, személyzet. A könyvtár a felsőoktatásban több

3

Téglási Ágnes: A felsőoktatási könyvtárak fejlesztési irányai. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 50. évf. 2003. 9-10. sz. 382-383. p.

264

mint szakirodalom olvasásának és kölcsönzésének színhelye, egyben munkahely is kell, hogy legyen. Hallgató és oktató itt gyűjthet össze minden információt, jegyzeteket és dolgozatokat készíthet, kipróbálhat eszközöket, csoportos műhelymunkát végezhet. A korszerű felsőoktatási könyvtár minden ilyen igényhez biztosítja a feltételeket.4 A mai információs, tudásalapú társadalomban a felsőoktatási könyvtáraknak folyamatosan meg kell újulniuk. A könyvtári tevékenység minden területét át kell hassa a folyamatos fejlesztés igénye, a használók véleménye, elégedettsége és igényei alapján, a velük való partneri kapcsolat eredményeképpen. Kiemelkedően fontos, hogy a könyvtár ne csak a változásokra reagáló szervezet legyen, hanem a változásokat előidéző, tevékeny szereplő. A könyvtáraknak ezért: − − − − − −

tanulási, kutatási forrásközponttá kell válniuk, biztosítaniuk kell az információ elérését tértől és időtől függetlenül, jártasnak kell lenniük az online források professzionális keresésében, személyre szabott szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, új információs szolgáltatásokat kell bevezetniük, nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a használók képzésére.

Ismerjük-e használóinkat? Jelenleg a felsőoktatásban résztvevő hallgatók túlnyomó többsége az ún. net generációhoz (1980 után születettek) tartozik. A net generáció sajátosságai:5 − −

számítógépen szocializálódott, multimédiás környezethez hozzászokott,

4

Varga Katalin: A felsőoktatási könyvtár. = Könyvtárosok kézikönyve. 3. kötet. Szerk. Horváth Tibor, Papp István. Budapest, Orisis. 2001. 133-153. p.

5

Lippincott, Joan: Net Generation Students and Libraries. = Educating the Net Generation. Ed. Diana G. Oblinger, James L. Oblinger. Educause, 2005. http://www.educause.edu/educatingthenetgen (2009. november 18.) 265

− − −

saját maguk felfedezik a technológiai újdonságokat (nem fordulnak azonnal szakemberhez), önállóan kutatják fel a szükséges információkat (Google), csapatmunka, multitasking (többfeladatúság – a számítástechnikából kölcsönzött kifejezés az ember azon képességére utal, hogy egyszerre több feladatot is tud végezni. Például házi dolgozat készítése közben zenét hallgat, és a barátaival társalog).

A Manchester Metropolitan University könyvtár- és információmenedzselési központjának szakértői a diákok információszerzési szokásait kívánták felmérni.6 Megállapításaik szerint a diákok 45 százaléka első lépésként a Google-hoz fordul kérdésével, második helyen (10 százalék) a könyvtár OPAC-ját veszik igénybe. A Colorado State University 2001-es felméréséből az derül ki, hogy az elsőévesek 58 százaléka keresőmotorokat használ elsőként, és csak 23 százalék kezdi kutatását adatbázisokban, indexekben.7 Magyarországon a teljes népesség közel 60 százaléka használja az Internetet, ami nagyjából az EU átlagnak felel meg, és ez 2000 óta több mint 700 százalékos növekedést jelent.8 A felsőoktatásban résztvevőknél még nagyobb az arány. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtára által 2006-ban végzett felmérés szerint a náluk tanuló magyar hallgatók negyede, a külföldiek hatoda válaszolta, hogy sehogy nem ellenőrzi, egyszerűen elhiszi, hogy amit az Interneten talált, az igaz.9 Ez a mai „wiki-blog” világban elég aggasztó nézet, hiszen a weben bárki megjelentetheti saját „szakmai” anyagait. Mindezeket figyelembe véve a felsőoktatásban elvárt tudományos igényű kutatómunkára meg kell tanítani a hallgatókat. A könyvtárnak figyelembe kell vennie a használók életkörülményeit, amikor az igényeiknek meg akar felelni: az intézmény sajátosságait, az új információs technológia hatásait a könyvtár jelenlegi és jövőbeli működésére, az állománygya-

6

Idézi Sonnevend: i. m.

7

Lippincott: i. m.

8

http://www.internetworldstats.com

9

Winkler Bea: Új generáció, új szokások. = Noctua. 10. évf. 2006. 2. sz. 72. p.

266

rapodás nagyságrendjét és tendenciáit, a hallgatók megváltozott tanulmányi követelményeit, információs igényeit és tanulási módszereit, valamint, hogy a használónak mikor van ideje könyvtárba járni (dolgozik, tanul). Meghatározó tényező továbbá, hogy maga az oktatás is 24 órás időbeosztásúvá kezd válni (lásd online kurzusok). Ezért előtérbe kerül a rugalmas, saját időbeosztású, együttműködő munkára való igény.10 Tisztában kell lennünk azzal, hogy a hallgatóknak a nap különböző szakaszaiban, különböző igényeik vannak, mint ahogy a szemeszter különböző periódusaiban is. A kihívás a könyvtárak számára tehát az, hogy a szolgáltatásaikat ennek megfelelően alakítsák, hogy a használók igényeit jobban kielégíthessék. A hallgatók életstílusához kell igazítaniuk könyvtári környezetüket. A hallgatók szükségletei:11 − − − − − − −

oktatási igény (előadások, szemináriumok, laboratóriumi gyakorlatok, dolgozatok), szocializációs igény (barátok, alkalmi összejövetelek), szórakozási, rekreációs igény (olvasás, kreatív hobbik, koncert, sport), a szolgálat igénye (munka, önkéntesség, vallási, civil, tudományos életben részvétel), személyes igények (saját szükségletekkel összefüggő vásárlás, tisztaság és hasonlók), utazási „igény” (idejük nagy részében egyik helyről a másikra utaznak: otthon, egyetem, munkahely között), megújulási igény (pihenés, lazítás, alvás, étkezés).

Mindezeket tekintetbe véve, a könyvtár akkor válik használó központúvá, ha nem pusztán egy forrás a tanulmányokhoz. Olyan környezetet kell kialakítani, ami a kulturális, társasági, szabadidős és kreatív tevékenységeknek is teret enged.

10

Albanese, Andrew Richard: The Best Thing a Library Can Be Is Open. = Library Journal. Vol. 130. 2005. Issue 15. (September 15) 42. p.

11

Mathews, Brian: Meeting Students' Need States. = American Libraries. Vol. 40. 2009. Issue 4. 59–60. p. 267

A digitális hozzáférés mellett az alapvető hallgatói szükséglet az egymás közti kapcsolattartásra továbbra is megmarad. Így a könyvtárnak egyaránt biztosítania kell a csendes és zajjal járó, az egyéni és csoportos munkához szükséges feltételeket. A könyvtárban töltött idő nem korlátozódhat a kutatási igények teljesítésére. Lehetőséget kell teremteni, hogy a hallgató mindeközben elfogyaszthasson egy szendvicset, társalogjon barátaival, esetleg meghallgasson egy érdekes előadást. Röviden, új értelmet kell adnunk, hogy használják a könyvtárat. Fontos megjegyezni, hogy a használók nem alkotnak egynemű (homogén) csoportot: egyetemisták, PhD-hallgatók, különböző tudományágak kutatói, oktatói, különféle foglalkozású külső felhasználók – mind mást akar és másra van szüksége. Ráadásul ezek a szükségletek is folyamatosan változnak. A könyvtáraknak ezért helyi szinten kell sokkal érzékenyebbnek lenniük a saját használóik igényeire.12 Az ún. hibrid könyvtár, amely a hagyományos, nyomtatott, papíralapú gyűjteményre épülő és az elektronikus, digitális könyvtár és könyvtári szolgáltatások egybefonódását valósítja meg, az a működési modell, amelyben minden használó megtalálhatja a neki megfelelő formát. Az egyik olvasó még inkább a hagyományos könyvtárban bízik (netán nincs elég gyakorlata, pozitív élménye az újról), míg a másik szinte csak a – távolból is elérhető, és – számítógépről azonnal lekérdezhető, elektronikus változatot részesíti előnyben.13

Nemzetközi kitekintés Az elmúlt években az információellátásban nemzetközi szinten is előtérbe került a használó központú szemlélet. Néhány tanulságos külföldi példán keresztül szemléltetjük a hazai viszonyokra is alkalmazható jó gyakorlatokat.

12

Carr, Reg: What Users Want: An Academic „Hybrid” Library Perspektive. = Ariadne. 2006. Issue 46. http://www.ariadne.ac.uk/issue46/carr (2009. november 15.)

13

Sonnevend: i. m.

268

Egyesült Államok A Minnesotai Egyetemi Könyvtár 2000-ben végzett felmérést arról, hogy a hallgatók miért inkább az online információs szolgáltatást (e-mail, webes) választják:14 − − −

nem kell várni, akkor elérhető, amikor szükség van rá (7 x 24 óra), nincs ideje elmenni a könyvtárba, teljesen máshol lakik (esetleg más földrészen).

Akik megtapasztalták az online szolgáltatás előnyeit, azok közül 86 százalék attól kezdve mindig így kérdezne a könyvtártól, 6 százalék saját magának keresne, 4 százalék látogatna el személyesen a könyvtárba, a maradék 4 százalék pedig egyéb módon jutna információhoz. Kiemelték a gyorsaságot, pontos, megfelelő válaszokat. Nagyra értékelték, hogy a könyvtáros nemcsak a választ adja meg, hanem egyúttal meg is tanít ezek felkutatására. Változtatási javaslataik között szerepel: − − −

elektronikus dokumentumküldés, szélesebb körű reklám, hiányolták a klasszikus értelemben vett referensz interjút (a könyvtáros nem mindig érti meg a problémát).

Californiában, a College of the Canyons Könyvtár 2001-es kutatásának megállapításai:15 − − −

80 százalékos a könyvtár használata a hallgatók körében, 48 százalék a katalógushasználat, a szolgáltatások közül a számítógép-használat a legintenzívebb (60 százalék).

14

User Evaluation Survey of Digital Reference Services: Methodology and Results. John T. Butler et al. [Report] 2002. 80 p. http://eric.ed.gov/ERICDocs/data/ericdocs2sql/content_storage_01/0000019b/80/19/ f7/58.pdf (2009. október 10.)

15

Dixon, P. Scott – Gribbons, Barry C.: College of the Canyons Library Services Student Evaluation Survey. Report. Spring 2001. 69 p. http://eric.ed.gov/ERICDocs/data/ericdocs2sql/content_storage_01/0000019b/80/1a/ d5/95.pdf (2009. október 10.) 269

A használók javaslatai: − − − − − −

több, gyorsabb számítógép és nyomtató, gyorsabb Internet és Wifi, online katalógus naprakészen tartása, több kötelező irodalom, nagyobb csend, hosszabb nyitva tartás (vasárnap és évközi szünetekben is).

Az elégedettség tekintetében nem alakult ki pozitív kép a válaszadókban, hiszen csak 48 százalék szerint vannak a könyvtárnak olyan forrásai, amelyekre a hallgatóknak szükségük van, és mindössze 40 százalék ért egyet azzal, hogy könnyű megtalálni a forrásokat. A könyvtárosok segítőkészségével azonban a legelégedettebbek. A New Jersey-i Rutgers Egyetemi Könyvtár 2002-ben, egy kísérleti (pilot) projekt keretében azt vizsgálta, hogy a könyvtári szolgáltatásokra milyen igény mutatkozik a hallgatók és oktatók körében.16 Egyúttal a könyvtár szolgáltatásait akarták népszerűsíteni és potenciális használókat megnyerni. Kreatív módszerük lényege, hogy a campuson, a könyvtár épületén kívül számítógépes tájékoztató pultot állítottak fel, ahol váltásban dolgoztak a könyvtárosok és tájékoztató szolgálatot láttak el a technikai referensztől kezdve a bibliográfiai tájékoztatással bezárólag. A projekt végén megállapították, hogy a szolgáltatást igénybevevők 90 százaléka szerint hasznos ez a megoldás, használná a jövőben is a kihelyezett tájékozató szolgálatot, mivel könnyebben elérhető, kényelmes, közvetlenebb és barátságosabb. Más intézmények ebédlőkben, hallgatói központokban alakítottak ki referenszpultokat. Olyan egyetem is van, ahol a könyvtáros laptoppal a kezében sétálgat azokon a helyeken, ahol a diákok tanulnak, és kérdezgeti őket, hogy szükségük van-e segítségre.

16

Kuchi, Triveni - Mullen, Laura Bowering - Tama-Bartels, Stephanie: Librarians without Borders: Reaching Out to Students at a Campus Center. = Reference & User Services Quarterly. Vol. 43. 2004. No. 4. 318-325. p.

270

Egyesült Királyság Az Egyesült Királyságban 2004/2005-ben felmérést végeztek a felsőoktatásban résztvevő hallgatók körében a LibQUAL+TM egységesített program segítségével.17 A reprezentatív felmérésben minden intézményben azonos kérdésekre kellett válaszolniuk a résztvevőknek. A hallgatói igények: − − − − − − − −

referensz-kérdésekre válaszadási készség, szolgáltatási problémák hatékony kezelése, jól informált, udvarias személyzet, kötelező irodalom elérése, modern környezet, csend, szolgáltatásoknak nagyobb reklám, posztgraduális képzésben résztvevők között jelentős az e-anyagok otthoni elérhetősége iránti igény.

Legkevésbé igényelt szolgáltatások: − −

információs készségek oktatása (talán túlértékelik saját képességeiket?), csoportos tanulási/kutatási lehetőség (máshol éppen az ellenkezőjére van igény).

A Loughborough Egyetemi Könyvtár 2005/2006-ban arra kereste a választ, hogy miért a könyvtárat használják tanulásra, kutatásra:18 − −

−

elérik a forrásokat (nyomtatott, elektronikus, web-eszközök, Internet, PC-k), tanulási hely (fizikai hely, nagy könyvtárakban külön emeleteken eltérő szolgáltatások, csoportos tanuláshoz, egyéni kutatómunkához, eltérő zajszint), a könyvtár légköre (csend, motiváló környezet).

17

Creaser, Claire: User Surveys In Academic Libraries. = New Review of Academic Librarianship. Vol. 12. 2006. No. 1. 1-15. p.

18

Walton, Graham: Learners' Demands and Expectations for Space in a University Library: Outcomes from a Survey at Loughborough University. = New Review of Academic Librarianship. Vol. 12. 2006. No. 2. 133-149. p. 271

Miért nem használják a könyvtárat? − − −

egyeseknek túl zajos, inkább közösségi térként szolgál, nem tanulásra; elektronikus források, online szolgáltatások távoli elérése akár otthonról is; kevés PC, mindig foglalt.

Javaslataik: − − − − − − − − − −

csend, több PC, lehessen étkezni, több példány, külön csoportos kutatószobák, több asztal és szék, hőmérséklet legyen kellemesebb, hosszabb nyitva tartás, világítás, wifi.

Mi alapján választják ki, hogy melyik könyvtári helyiségben tanuljanak? − − − − −

fizikai környezet (légkör), csend, könyv, folyóirat közelében, PC rendelkezésre álljon, nyomtatási lehetőség.

Németország A Bielefeldi Egyetemi Könyvtár 2004/2005-ben szolgáltatás-fejlesztési projektbe kezdett.19 Ennek előkészítésekor feltérképezték a hallgatók, a szakemberek és a könyvtárosok elképzeléseit a lehetséges szolgáltatásokról. Összesen több mint 250 szolgáltatást gyűjtöttek össze, amely már

19

Deckera, Reinhold – Hermelbracht, Antonia: Planning and Evaluation of New Academic Library Services by Means of Web-Based Conjoint Analysis. = Journal of Academic Librarianship. Vol. 32. 2006. No. 6. 558–572. p.

272

mélyebb elemzésre volt érdemes. Az ötletek az olvasósarok berendezésétől az (online) e-könyv olvasásáig széles skálán mozogtak. A felmérés alapján készített értékelés lényegesebb megállapításai közé tartozik, hogy jóval fontosabbnak tartják a nyomtatott anyagok bővítését, mint a digitálisét. Kedveltebbek az online könyvtári oktatóanyagok, mint a hagyományos formában történő oktatás, és érdekes, hogy a tantervbe beépített könyvtári ismeretek képzés a legkevésbé tart számot érdeklődésre. Ausztrália A külföldi nagy egyetemi könyvtáraknak egy speciális problémával is szembe kell nézniük: a más országokból érkező hallgatók elvárásaival. Nincs ez másként hazánkban sem. A felmérésekből20 az derül ki, hogy a nemzetközi hallgatók döntő többsége leginkább a könyvtár saját honlapján tájékozódik a szolgáltatásokról, általános információkról. Ezért elengedhetetlen, hogy a honlap informatív, áttekinthető, felhasználóbarát legyen. A könyvtári katalógus és egyéb adatbázisok használatát leginkább osztálytermi keretek között és online oktatóanyagok segítségével kívánják elsajátítani. Megjelenik tehát annak igénye, hogy a használóképzés beépüljön a tantervbe. A könyvtárosok másik feladata ezzel kapcsolatban az online, folyamatosan elérhető oktatóanyagok készítése, közzététele, népszerűsítése. A kommunikációs csatornák preferenciáját tekintve, azt a kérdést illetően, hogy a könyvtár milyen formában keresse meg a hallgatókat, első helyen az e-mail áll, majd a honlap következik. Ellenkező irányban viszont, amennyiben a hallgatónak van kérdése a könyvtárhoz/könyvtároshoz, jobban kedvelik, ha személyesen felkereshetik a könyvtárat, csak ezt követi az e-mail, online űrlap kitöltése és az online chat.

20

Sackers, Nicole - Secomb, Bess - Hulett, Heather: How Well Do You Know Your Clients? International Students' Preferences for Learning about Library Services. = Australian Academic & Research Libraries. Vol. 39. 2008. No 1. 38–55. p. 273

Hongkong Hongkong Egyetem Könyvtára21 2004-es elégedettségi vizsgálata alapján a tíz leggyakrabban elhangzó jobbító javaslat: − − − − − − − − − − −

hosszabb nyitvatartási idő, a használt egységek gyorsabb visszahelyezése (könnyebben megtalálhatók legyenek), legyen több elektronikus információforrás, legyen jobb a könyvtári munkatársak hozzáállása, javítsák a már végzett hallgatók hozzáférését az e-forrásokhoz, jobb időbeosztást a használóképzési tanfolyamoknak, több példányt a sokak által igényelt művekből, jobb interfész segítse az e-források hozzáférését, javítsák a szakterületi gyűjtemények mélységét és választékát, javítsák a kari könyvtárak közötti átkölcsönzést, csökkentsék a mobiltelefon használatából keletkező zajt.

Hazai helyzetelemzés „A modern könyvtár fő jellegzetessége, hogy állandóan változó környezetben (használói igények, technika stb.) kell megtalálnia a szolgáltatási feladatait. Ehhez folyamatosan és mélyrehatóan célszerű tanulmányozni a vevőkör információszerző szokásait és igényeit.”22 Manapság egyre inkább előtérbe kerül könyvtári területen is a minőség kérdése. Ennek következtében megfigyelhető hazánkban is, hogy sorra készülnek az elégedettségi vizsgálatok a könyvtárakban, amelyek a használók szokásait, igényeit próbálják feltérképezni, majd a kapott eredményekből a hiányos területeket pótolni, fejleszteni. A Nemzeti Kulturális Alap 2008-ban „Szükségletfeltárással egybekötött elégedettség vizsgálata a könyvtárban” címmel pályázatot írt ki és ennek eredményeképpen a nyertes felsőoktatási könyvtárak elégedettségi vizsgálatokat végeztek könyvtáraikban. Sajnos nem mindegyik könyvtár tette elérhetővé az Interneten a közpénzen készült vizsgálatának eredményeit, így azokét tudjuk

21

Idézi Sonnevend: i. m.

22

Ua.

274

bemutatni, akik feltöltötték azt a világhálóra. Az utolsó könyvtár kakukktojás a többi közül, hiszen nem ennek a pályázatnak a keretében készítette igényfelmérését, de mivel helyi vonatkozású (ELTE), úgy gondoltuk mindenképpen célszerű ismertetni. Kodolányi János Főiskola Könyvtára23 A könyvtárban végzett igénykutatás alapján az alábbi igények merültek fel a hallgatók részéről: − − − − −

számítógépes eszközpark modernizációja és folyamatos karbantartása, interaktív kapcsolattartás a könyvtárosokkal, késedelmi figyelmeztetés, hosszabb nyitvatartási idő, Wifi-lefedettség.

Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára24 A Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárában több folyóiratot, több könyvet szeretnének az egyetemisták. A kölcsönözhető tankönyvek számát is bővítenék. Téma alapján több turisztikai, közgazdaságtani, nemzetközi kapcsolatok és jogi tartalmú könyvet szeretnének. A hallgatók itt elégedettek a számítógépek minőségével, viszont növelnék számukat. Ugyanez a helyzet a fénymásolók számával kapcsolatban. A nyitva tartás itt is kérdéses pont, sokan szeretnének hosszabb, sőt hétvégi nyitva tartást is. Többlet igényként jelenik meg a hőmérséklet szabályozásának kérdése is.

23

A Kodolányi János Főiskola Könyvtára használói elégedettség vizsgálata http://www.kodolanyi.hu/lib/Statisztikak/2009/Kerdoivvizsgalat.pdf (2009. október 28.)

24

A könyvtári szolgáltatások hallgatói véleményezése http://www.lib.uni-corvinus.hu/docs/eredmeny.pdf (2009. október 28.) 275

Budapesti Corvinus Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár25 Használati szokások: A Campus hallgatói rendszeres könyvtárhasználók. 2007-ben a Budai Campus összes hallgatójának 96 százaléka volt könyvtári tag. A kölcsönzés, a számítógépek használata és a helyben tanulás, olvasás a leggyakrabban végzett tevékenységek. A folyóiratok használatánál az elektronikus változatot részesítik előnyben. Információt inkább az Internetről gyűjtenek, mint az előfizetett adatbázisokból. A cédulakatalógus használata elenyésző, az online változatot részesítik előnyben. Elégedettség: A hallgatók a legtöbb javaslatot (39 százalék) az állománnyal kapcsolatban tették. Az állománnyal a legelégedetlenebbek az olvasók, elsősorban a jegyzetek és a tankönyvek esetében. A kölcsönözhető dokumentumok mennyiségét, szakmai választékát, frissességét és fizikai minőségét kifogásolták. Az olvasótermet zsúfoltnak és levegőtlennek tartják, több széket és asztalt helyeznének el. A nyitva tartás tekintetében a többség korábbi nyitást szeretne. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár26 A BME OMIKK arra a következtetésre jutott a vizsgálat alapján, hogy olvasóik rengeteg szolgáltatásukról (így pl. elektronikusan elérhető dokumentumaikról, adatbázisaikról, de ide sorolták rendezvényeiket is) ma is keveset, vagy semmit sem tudnak. Ebből kifolyólag elektronikus hírlevelet hoztak létre, valamint a könyvtár aulájában paravánokat állítottak fel, amelyeken szolgáltatásaikat, híreiket és rendezvényeiket igyekeznek népszerűsíteni.

25

Szakmai beszámoló http://helix.uni-corvinus.hu/csatolt/55/Felmeres.pdf (2009. október 28.)

26

A használói elégedettség vizsgálata http://www.omikk.bme.hu/download.php?ctag=download&docID=333 (2009. október 28.)

276

ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Könyvtára27 A hallgatói észrevételek a következő területekre terjedtek ki: − − − − − − −

állomány, olvasóterem, kölcsönzés, nyitva tartás, számítógépek, másológépek, nyomtatás.

Az állomány tekintetében a példányszámmal a legelégedetlenebbek a válaszolók, elsősorban a jegyzetek és a tankönyvek esetében. A kölcsönözhető dokumentumok mennyiségét, szakmai választékát, frissességét és fizikai minőségét kifogásolták. Az olvasóteremben növelnék az asztalok és székek számát. A látási viszonyokat is kifogásolták, hiszen az asztalok a terem közepén találhatóak távol az ablakoktól. A könyveket hosszabb időre szeretnék kikölcsönözni, és korábbi nyitva tartást javasolnak. A másológép másolatainak minőségét kifogásolják, nyomtatásra nincs lehetőségük. Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetének Könyvtára28 A könyvtár által közzé tett beszámolóból kiderül, hogy a hallgatók a tankönyvek és a szakkönyvek példányszámát és kölcsönzési idejét növelnék, a nyitvatartási idő sem megfelelő számukra, bár csak azt várnák el, hogy a vizsgaidőszakban legyen hosszabb. A számítógépek számát is növelnék.

27

A használói elégedettség vizsgálata http://kaposzta179.elte.hu/konyvtar/des3/survey/download/elte_tofk_kvt_kerdoiv_2008 -2009_ossz.pdf (2009. október 28.)

28

Szakmai beszámoló http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar/download/nka2139-0100_ szakmai_beszamolo.pdf (2009. október 28.) 277

Apor Vilmos Katolikus Főiskola Könyvtára29 Olvasói igények: − − − − − − − − −

nagyobb térre lenne szükség 20 százalék szerint, hosszabb nyitva tartás, berendezés: több szék és asztal, több példány, barátságosabb környezet, több fény, hosszabb számítógép-használati idő, olvasósarok, technikai eszközök (több, újabb).

A hallgatók az alábbiakkal elégedetlenek: 1. 2. 3. 4. 5.

a könyvtári helyiségek mérete, könyvek példányszáma, technikai eszközök, AV anyagok választéka, nyitvatartási idő hétvégén.

A hiányolt szolgáltatások tekintetében megállapítható, hogy meglehetősen nagy a tájékozatlanság a szolgáltatásokkal, állománnyal kapcsolatban, mert több olyan visszajelzés érkezett, ami már létező szolgáltatásra irányul, csak nem tudnak a lehetőségről. Ebből az is kiderül, hogy legalább akkora figyelmet kell fordítani a reklámra, mint magára a szolgáltatásra. Hiába nyújtunk minőségi szolgáltatást, ha arról nem tudnak a használók és nem veszik igénybe. Hiányolt szolgáltatások: 1. 2. 3. 4.

29

videokazetta, DVD-kölcsönzés, rendezvények, idegen nyelvű könyvek kölcsönzése, zenehallgatási lehetőség.

Használói elégedettség vizsgálata http://konyvtar.avkf.hu/images/avkf_ktar_kiertekeles_2008.pdf (2009. október 28.)

278

Megvalósult fejlesztések az igények alapján: − − − −

a nyitva tartás alakítása, kötelező irodalomra koncentráltabb gyarapítás, plusz fénymásoló beszerzése, wifi.

ELTE BTK Központi Olvasóterem30 A bölcsészek körében is „sláger” téma volt a nyitva tartás kérdése (főleg vizsgaidőszakban). Van, aki korábbi nyitást képzelne el, van, aki pedig hosszabbat. Pár merészebb hallgató a non-stop, 24 órás nyitva tartást is felvetette. A többi javaslat között megtalálható: − − − − − −

a gyors és korszerű számítógépek iránti igény, különböző számítógépes szolgáltatások (szövegszerkesztés, Wifi, CD–DVD-írás), több könyv hosszabb időre való kölcsönzése, friss és új szakirodalom, több fénymásoló és nyomtató, online hosszabbítás.

Eléggé kritikusak voltak a számítógépes katalógussal szemben. Egyrészt a gyorsaságával nem elégedettek, ami persze sokszor a rendszer túlterheltségének az eredménye; másrészt a naprakészsége sem megfelelő, sok esetben nem a könyv tényleges státuszát mutatja. Felvetődött a digitalizálás kérdése, itt is elsősorban az oktatásban használt alapvető irodalmakat szeretnék látni elektronikus formában. Idáig a fentebb felsorolt kívánságok közül az alábbiak valósultak meg: − − −

30

online hosszabbítás, wifi, egy órával hosszabb nyitva tartás.

Belső munkaanyag 279

Elvárások, igények összegzése A külföldi és a hazai elégedettségi vizsgálatok alapján a hallgatók által leggyakrabban elhangzó javaslatok a következők voltak: − − − − − − − − −

hosszabb nyitvatartási idő, legyen jobb minőségű és több számítógép, több példányt a sokak által igényelt művekből, friss szakirodalom több példányban, legyen hosszabb kölcsönzési határidő, másolási és nyomtatási lehetőségek javítása, wifi-lefedettség, naprakész OPAC, modern környezet.

Összegzésként elmondható, hogy a diákok több időt szeretnének tölteni a könyvtár falai között, főleg a szemeszterek végén, amikor készülniük kell a vizsgákra. Igénylik a korszerű, gyors számítógépeket Internethozzáféréssel, aminek használata már napi rutinná vált számukra és a tanulmányaikhoz is elengedhetetlen. Fontos számukra, hogy aktuális szakirodalomból tanuljanak és adott esetben bent is találják azt a könyvtárban. Nem kölcsönözhető könyv esetében vagy, ha csak néhány oldal kell az adott irodalomból, tudjanak jó minőségű fénymásolatot készíteni. Ha dokumentumot akarnak nyomtatni, erre legyen lehetőségük és elegendő gép hozzá. A helyi gépeken kívül szeretnék saját laptopjaikat is használni a könyvtárban, amihez wifi-hozzáférést igényelnek. Mivel elsősorban már számítógépes katalógusokban keresnek, fontos számukra, hogy egyszerű, gyors és hatékony keresést tudjanak végezni a keresőfelületen, és a kapott adat naprakész legyen. A legfontosabb igénynek a nyitva tartás bizonyul. Az amerikai Michael Freeman szerint „A legjobb dolog, amit a könyvtár tehet az, hogy nyitva van.”31 Az év minden napján 24 órás nyitva tartás iránti elvárás már az 1990-es években megjelent nyugaton. Hazánkban is több intézmény próbál folyamatosan rendelkezésre állni (például a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára).

31

Idézi Albanese: i. m.

280

Ezzel párhuzamosan az online szolgáltatások iránti kereslet is nő. Sok hallgató szereti otthonról intézni könyvtári ügyeit: meghosszabbítja a kölcsönzéseit, előjegyzést tesz könyvekre, másolatot kér, sőt, értesítést vár el a lejárat előtt. Ez utóbbit néhány integrált rendszer támogatja, illetve a könyvtárportál a Google naptára segítségével valósítja meg. A személyes és távhasználat tehát jól kiegészítik egymást. Ez vonatkozik a tájékoztató szolgálat különböző formáira is. A szemtől szembe referensz kérdéseken túl az e-mail, a valós idejű chat és ask-a-librarian (könyvtáros megkérdezése) kérdezés egyre jobban teret hódít.

Milyen legyen a 21. századi korszerű felsőoktatási könyvtár? 2002-ben az amerikai ACRL (Association of College and Research Libraries – Felsőoktatási és Szakkönyvtárak Egyesülete) a felsőoktatási könyvtárak jövőjével kapcsolatban végzett felmérése szerint változások várhatók a technológia, a könyvtári funkció és a könyvtárosok szerepe területén.32 Ezek alapján James W. Marcum, a tanulmány szerzője az 1. táblázatban összefoglalt ismérvekkel jellemezte a könyvtárak különböző generációit.

32

Marcum, James W.: Visions: The Academic Library in 2012. = D-Lib Magazine. Vol. 9. 2003. No 5. http://www.dlib.org/dlib/may03/marcum/05marcum.html (2009. november 15.) 281

1. táblázat A könyvtárak generációi Funkciók

Integrált könyvtári rendszer

Elérhető információk

Hozzáférés az információhoz

1992-es könyvtár – tegnap MARC-szolgáltatás, olvasói és kölcsönzési adatok

Nyomtatott gyűjtemény, a hiányzó dokumentumok beszerzése könyvtárközi kölcsönzésben, bibliográfiai és referáló adatbázisok CD-n Helyben használható OPAC, PC, állomány

2002-es könyvtár – ma Webalapú szolgáltatás, metaadatok, linkgyűjtemény, több adatbázisban párhuzamos keresés Nyomtatott állomány, plusz online adatbázisok, kiterjedt teljes szövegű elektronikus állomány, elektronikus dokumentum-szolgáltatás Távoli, vezeték nélküli

Olvasói tér

Csendes övezetek

Csoportmunkát nyújtó térségek

Információs felkészítés

Bibliográfiai ismeretek

Információs műveltség

282

2012 – a jövő könyvtára Személyre szabott keresőfelület, vizuális keresés, multimédia források, tudásmenedzsment eszközök

Felhasználó által válogatott gyűjtemény, multimédiás források, adatbázisok, egyéb könyvtárakkal és információszolgáltatókkal együttműködve Kérésre való kinyomtatás, kereskedelmi forgalomban már nem kapható művekre is Könnyen változtatható valóságos és virtuális terek, a könyvtár téren és időn átívelő Személyesen és különféle eszközökkel (videokonferencia) nyújtott segítség az egyéni és a közös tanuláshoz, elősegítve az információs műveltség megszer-

Nyomtatás

Mátrixnyomtató

Lézerprinter

Szervezet

Bürokratikus, funkcionális/ hierarchikus Helyi

Szolgáltatás-központú, teamek

Orientáció, beállítottság Számítógépes hozzáférés Pénzügyek

Konzorciumok

OPAC, online adatbázis-használat Függés a fenntartótól

Regionális, konzorciális Információs köztér (Information Commons) Pénzügyi források felkutatása

Adatbázisok tesztelése utáni vétele

Tárgyalás speciális adatbázisok igénybevételéről

zését, személyre szabott tanulást segítő programok Színes másolatok, multimédiás DVD-n, kérésre kinyomtatott dokumentumok Hálózatba kapcsolt mátrix struktúra Világméretű információ-hozzáférés Laptopok, vezeték nélküli és lézeres kapcsolat Megbízható bevételi forrásokkal kell rendelkezni Tudományos folyóiratok, e-folyóiratok, e-könyvek létrehozása, kiadása

Forrás: http://www.dlib.org/dlib/may03/marcum/05marcum.html

Technológiai fejlődés: −

− −

a könyvtárosok „kibertárosok” („cybrarians”), akik sokféle webes eszközt alkalmaznak a használók személyes információs igényeinek kielégítésére; a média sokkal összetettebb használata (multimédiás e-könyvek, virtuális valóság, falak nélküliség, tér és idő átmenet); a web 3.0 szellemében az információ és a tudás digitális begyűjtése a tartalomszolgáltatás érdekében, ezáltal globális tudásarchívumok létrehozása.

Változások a könyvtár funkciójában: −

a könyvtár mindenütt jelen levő, széles körben használt szolgáltatás, amely felülmúlja a hagyományos, nyomtatott gyűjteményt gondozó helyiséget;

283

− − − − −

a személyes használat mellett egyre elterjedtebb a távhasználat; a kereskedelmi e-tartalom-szolgáltatók mellett a könyvtárosok által szolgáltatott e-források előtérbe kerülése; SDI, egyénre szabott automatikus témafigyelés (RSS, alerts – értesítők); szoros együttműködés a könyvtárosok és az informatikusok között; használóképzés hangsúlyosabbá válása.

Összességében, tehát az Internet és a technológiai fejlődés kiterjeszti, nem pedig csökkenti a könyvtárosok oktató és tájékoztató szerepét.33 A hallgatóknak egyre összetettebb, ugyanakkor egyre szűkebb területet lefedő feladatokat kell megoldaniuk. Ezzel összefüggésben több kérdés is folyamatosan foglalkoztatja a könyvtárakat. A kutatók felhasználóbarát keresőfelületeket, személyre szabott keresési lehetőségeket várnak el. Ez azt jelenti, hogy googlizálni kell a katalógust, vagy inkább megtanítani a használatát és felmutatni a hozzáadott értéket az internetes keresőkhöz képest? Másrészről, az információszerzési gyakorlatot figyelembe véve el kell érnünk, hogy a katalógusokban található rekordok is jelenjenek meg a keresőmotorokkal végzett kereséskor kiadott találatok között (akár előrébb sorolva, relevánsabbként mutatva). Ilyen megoldással már találkozhatunk is, a Google Scholar (Google Tudós) a Google és könyvtárak (OCLC – Online Computer Library Center) közös munkáján alapuló kezdeményezés a tudományos források elérésére a keresőn keresztül. Több hazai könyvtári katalógus rekordjai is már láthatók a keresőmotorok számára (például az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tételei). Továbbá, ha a könyvek tartalomjegyzéke is bekerül a könyvtár elektronikus katalógusába, ahogy ez ma már számos amerikai és nyugat-európai egyetemi könyvtárban történik, és itthon is a könyvkereskedelmi gyakorlatban egyre jobban elterjed, akkor ez rendkívül nagy segítséget jelenthet a keresés során. Kulcsszavas kereséssel a tartalomjegyzékben könnyen meg-

33

Kovács Kármen: Az egyetemi könyvtárak referensz szolgáltatásai: kihívások és lehetőségek. = A szolgáltatások világa. Szerk. Hetesi E., Majó Z., Lukovics M. Szeged, JATEPress 2009. 186–200. p. http://www.eco.u-szeged.hu/tudkozlemeny/pdf/2009/Kovacs.pdf (2009. november .)

284

találhatóvá válnak a kisebb, speciálisabb szakterületek anyagai, témái, valamint az újonnan megjelenő szakkifejezések. Ilyen módszer segítségével sokkal jobban hozzáférhetővé válnak a könyvtári dokumentumok, az olvasó számára releváns irodalmak könnyebben megtalálhatók és a keresési idő is lerövidül.34

1. ábra Information Commons az Illinois Wesleyan Egyetem Könyvtárában Forrás: http://www.iwu.edu/library/information/images/info2ab.jpg (2010. november 16.)

A 21. század elején a könyvtáraknak nemcsak a virtuális szolgáltatások kifejlesztését kell megalapozniuk, hanem a fizikai terüket is újra kell gondolniuk. Egyes szakértők szerint napjainkban az egyik legnagyobb probléma a könyvtárak életében a könyvtári terek kihasználásával kapcsolatos,35 mint ahogy azt már hazánkban is tapasztaljuk (ld. intelligens tanulási terek, közösségi terek). A különböző elgondolások, hogy milyen is

34

Ua.

35

Bryant, Joanna – Matthews, Graham – Walton, Graham: Academic libraries and social and learning space. = Journal of Librarianship and Information Science. Vol. 41. 2009. No. 1. 7–18. p. 285

legyen a jövő könyvtára, párosulva a digitális gyűjtemények növekedésével, alapvető kérdéseket vet fel a könyvtári terek használatával és szerepével kapcsolatban. Az Egyesült Államokban az elmúlt 5–10 évben számos egyetemi könyvtárban alakítottak ki Information Commons vagy Learning Commons elnevezésű teret, amelyet információs vagy tanulási közösségnek, közegnek lehet fordítani (1. ábra). „A könyvtár ezen részének a célja a technológia és a szolgáltatásnyújtás funkcionális integrációjának megvalósítása. Az Information/Learning Commons olyan komplex szolgáltatást kínál, amelyben egy helyen lehet igénybe venni a számítógép mellett a legmodernebb digitális eszközöket, valamint a tájékoztató könyvtáros és az informatikus segítségét. E terek továbbá a csoportos tanulás helyszínéül is szolgálhatnak, és a referensz könyvállományt is tartalmazhatják. Az Information/Learning Commons valójában a felhasználók megváltozott igényeihez és elvárásaihoz kialakított környezet, amely az egész kutatási folyamatot támogatja az eszközök biztosításának és a szolgáltatásnyújtásnak az egy térben történő összekapcsolásával.”36 A 21. századi felsőoktatási könyvtár ismertetőjegyei: − − − − − − − − − − − −

36

információs és kulturális központ is egyben; korszerű, modern számítógépek; egyszerűen használható, gyors és naprakész számítógépes katalógus; egyre több digitalizált anyag; nyomtató, fénymásoló, szkenner használható; wifi, saját laptophasználat; online adatbázisok; használóképzés; közösségi helyek (Information Commons); tágas, világos terek; kényelmes, modern berendezések; informatív, több funkciós honlap.

Kovács: i. m. 198. p.

286

Összegzés 2002-ben a Szilícium-völgyi Könyvtári Rendszer (Silicon Valley Library System) felmérést végzett a felhasználók könyvtárakról, könyvesboltokról és az Internetről alkotott véleményéről37. Az összehasonlító elemzés során arra jutottak, hogy a közönség a könyvtár legfontosabb értékének az ára mellett (ti. csak a beiratkozási díjat kell fizetni) a források mélységét és minőségét, illetve a megfelelő szaktudással és segítőkészséggel rendelkező könyvtárosokat tartja. A könyvesboltokban a kényelmes környezetet és a naprakész információforrásokat értékelik legtöbbre. Az Internettel kapcsolatban a kényelmet, az információkhoz való gyors és szinte korlátlan hozzáférés lehetőségét emelték ki. A könyvtárosok szaktudása és segítőkészsége az, ami támogatást nyújt, amikor a keresőmotorok több tízezres találatot adnak. A tanulmány készítői rámutattak, hogy sokkal könnyebb a könyvtáraknak kényelmesebbé, naprakésszé válni, mint a könyvesboltoknak ingyenessé, vagy az Internetnek emberközelibbé. A használói elégedettségi és igényfelméréseket összegezve felmerül a kérdés, hogy amit a könyvtárak és a könyvtárosok gondolnak a használói igényekről, azok a valós igények-e? Valóban arra van szükségük a hallgatóknak, amit mi gondolunk? Olykor még a reprezentatív felméréseink is tévútra vihetnek. Érdemes lenne egy országos, egységes vizsgálatot végezni, mint azt az Egyesült Királyságban tették a LibQUAL+TM sztenderdizált program segítségével. Mindeközben tisztában kell lennünk azzal, hogy az egyes könyvtárak használói különböző igényekkel lépnek fel, tehát az egyedi sajátosságokat mindig szem előtt kell tartani. A jövő könyvtárának használóközpontú, tudásteremtő, a változásokra gyorsan, és az igényeknek megfelelően reagáló szervezetnek kell lennie, hogy versenyképes maradjon az információs piacon. Minden bizonnyal elsősorban nem az változik amit, hanem az, ahogyan azt végezniük kell a könyvtárosoknak.

37

Freedman, Maurice J.: Continuity and change for U.S. libraries in the digital age: How U.S. public and academic libraries are confronting the challenge of the digital library. = Information Services and Use. Vol. 23. 2003. Issue 4. 211–226. p. 287

Kivonat

Mit kíván a hallgató? Elvárások a korszerű könyvtárral szemben Simon Eszter – Kamocsa Gábor A 21. század elejére a társadalmi, technológiai fejlődésnek köszönhetően a könyvtárak arculata is megváltozott. A használók sajátosságai, igényei alapján egy szolgáltatásorientált, használóközpontú, alkalmazkodó könyvtár képe bontakozik ki. A tanulmány célja a korszerű könyvtárakkal szemben támasztott elvárásoknak, igényeknek a felmérésekre alapozott bemutatása, különös tekintettel a felsőoktatási szférára. A dolgozat nemzetközi kitekintés keretében több angolszász, német, valamint távol-keleti felsőoktatási intézmény könyvtárának felmérését és jó gyakorlatát ismerteti. A kutatás a külföldi példák mellett számos hazai felsőoktatási intézmény által a közelmúltban végzett igényvizsgálat eredményeit összegzi, amelyből jól láthatók a tendenciák. A felmérések egyik legfontosabb tanulsága, hogy még az újabb generációkhoz tartozó használók is igénylik a személyesen felkereshető könyvtári épületet, bár köztudottan egyre inkább elterjed az elektronikus kommunikáció. A könyvtáraknak tehát nemcsak a virtuális szolgáltatások kifejlesztését kell megalapozniuk, hanem a fizikai terüket is újra kell gondolniuk. Új értelmet kell adniuk, hogy használják a könyvtárat: a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett további közösségi alkalmakat és személyre szabott szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, hogy versenyképesek maradjanak az információs piacon.

288

Abstract

What do students want? Expectations towards modern libraries Eszter Simon – Gábor Kamocsa By the beginning of the 21st century the social and technological developments had changed the image of libraries. Based on the characteristics and the needs of users, service-oriented, user-centred and adaptive libraries are evolving. The aim of this study is to present the expectations and needs towards modern libraries based on surveys with special regard to the academic sphere. As an international outlook the study reviews some surveys conducted by Anglo-Saxon, German and Far Eastern academic libraries and delineates their good practices. In addition to the foreign examples, the paper summarizes the results of the examinations recently conducted by several Hungarian higher education institutions, from which the trends can be seen. One of the most significant outcomes of the research is that even users of the newer generations like to visit the library building in person, although it is generally known that electronic communication is spreading continuously. Libraries therefore need not only to establish the development of virtual services but also their physical spaces have to be rethought. Libraries need to be given a new and sound reason for use: additional community events and personalized services have to be provided beside the traditional ones, so that libraries can remain competitive on the information market.

289

Simon Eszter könyvtáros Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Központi Olvasóterem [email protected]

Kamocsa Gábor könyvtáros Apor Vilmos Katolikus Főiskola Vác [email protected]

290

Bencze Eszter MIT CSINÁLNÉK MÁSKÉNT, HA FŐNÖK LENNÉK? Néhány szó a menedzsmentről A vezető a könyvtár első számú megtestesítője, ezért nagyon meghatározó a személyisége. A szakirodalomban számtalan vezetésistílus-modellel találkozunk. Ezek közül, a Kurt Lewin-féle felosztás szerint léteznek tekintélyelvű vagy autokratikus, demokratikus és megengedő (laissez faire) típusok. Másik meghatározó csoportosítás a Hersey és Blanchard szituatív leadership modellje, mely a sikeres magatartást beosztott-függőnek tartja. A következő változatokat különböztetik meg: diktáló, eladó, résztvevő és delegáló1. Robert Blake és Jane Mouton az emberekkel való törődés alapján kategorizálja a vezetői viselkedést és öt fajtát sorol fel: 1. Parancsnok: az emberi kapcsolatok kis szerepet játszanak. 2. Klubvezető: a légkör kellemes, jól érzik magukat az alkalmazottak, nincs feszültség. 3. Anarchia: az igazgató nem képes figyelmességre, az ilyen szervezet szétzilálódik. 4. Közösségi vezetés: a tagok motiváltak, elkötelezettek az intézmény céljainak és a feladatokon közösen dolgoznak, közösségi életet élve.

1

Dobák Miklós: Vezetés és szervezés: szervezetek kialakítása és működtetése. Budapest, Aula. 2010. 376. p. 291

5. Szervezeti vezetés: a produktivitás és a szolidaritás jól összehangolt.2 Az eredményes irányításhoz szükséges tulajdonságok közül néhány: rugalmasság, nyitottság, alkalmazkodóképesség, konfliktuskezelés, teljesítményorientáltság, határozottság, döntésképesség, meggyőzés, beszédkészség. Mikulás Gábor hívja fel a vezetői személyiségfejlesztésre a figyelmet és hangsúlyozza, hogy „a könyvtárakban tapasztalható vezetési és menedzselési gyakorlatról régóta nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok… ezért az ezzel kapcsolatos történetek leginkább folyosókon keringenek. Pedig a vezető személyisége és gyakorlata alapvetően – 80%-ot szoktak emlegetni – határozza meg a könyvtár versenyképességét.”3 Változtatási javaslatok A könyvtár, ahol tapasztalatokat szereztem a vezetéssel kapcsolatban, és amelyről a jelenlegi tanulmányban közölt véleményem kialakulhatott, egy olyan kevés dolgozói létszámmal rendelkező gyűjtemény, amelyet a vezető majdnem húsz éve irányít. Ez idő alatt többször lecserélődtek a munkatársak, változott a szervezeti struktúra, funkció és az épület is. Az intézmény mindig rugalmasan reagált a változásokra, elébe ment a feladatoknak és folyamatosan fejlődött. Ez az eredmény nagyban köszönhető az ambiciózus, kitartó és szakmailag jól felkészült munkatársaknak és persze a főnöknek is. Úgy gondolom, hogy az igazgató eddig jól menedzselte a könyvtárat, hatékony külső kommunikációval és kapcsolati tőkéivel a könyvtár érdekeit érvényesíteni tudta. A problémát általában a belső hangulat és a személyi kérdések okozzák, főleg a kommunikáció, a konfliktuskezelés és a motiválás területén, amelyek jelentősen kihatnak a munkahelyi légkörre. Ezek a feladatok – ahogy a szakirodalom is írja – a vezetőn és az ő képességein

2

Csepeli György: A szervezkedő ember. A szervezeti élet szociálpszichológiája. Budapest, Osiris. 2003. 216. p.

3

Mikulás Gábor: Az év legjobb főnöke--könyvtárban is? http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=az_ev_legjobb_fonoke_konyvtarban_is (2010. január 26.)

292

múlnak. Éppen ezért lenne fontos nekik is önvizsgálatot tartani vagy külső tanácsadót bevonni, de mindenképpen el kellene gondolkodni új vezetői szemlélet kialakításán. Ahhoz, hogy a fiatal, tenni akaró kollégák ne fásuljanak el, vagy ne keressenek másik helyet, és a munkahelyváltás bejelentésének esetében a könyvtárigazgató erre ne csupán annyit reagáljon, „hogy nem baj, sorba állnak a helyedért”. A könyvtár rendelkezik hosszú távú fejlesztési tervvel, jövőképpel, küldetéssel és stratégiai nyilatkozattal. A belső kommunikáció viszont nem megfelelő, nincs minőségelvű vezetés, a feladatok és felelősök leosztása nem egyértelmű, a munkamegosztás nem arányos és hiányzik a továbbképzés támogatása.

Miben erősíteném munkahelyemen a menedzsmentet, mi az, amin változtatnék? −

− − −

−

−

− −

A beosztottakat ösztönözném a szakmai fejlődésben, a képzéseken való részvételben. (Fontos lenne, hogy a hétéves kötelező továbbképzési keretből mindenki eljusson tanfolyamra, de az is, hogy az önerőből továbbtanuló kollégákat támogassák és ne „hátráltassák”.) Segíteném a munkatársakat tudományos ambícióikban. Kerülném a féltékenységet a kollégák tudása iránt, hiszen én választottam őket és pont azért, amit tudnak. Pártolnám a munkatársakat szakmai kapcsolataik építésében, lehetőséget biztosítanék konferenciákon és rendezvényeken való részvételre (amelyeket többnyire csak a vezetők látogatnak). Karriertervezést vezetnék be. A munkatársakkal egyeztetve törekednék érdekes és vonzó feladatokat kínálni, ahol elérhetik a szakmai fejlődést és elismerést, ahol sikerélményük lehet. Célom lenne a rendszeres, személyiségtől mentes teljesítményalapú értékelés. (Nem a kellően hízelgő, azonban kevésbé teljesítő kollégát jutalmaznám.) Az értékelést nyilvánossá tenném. Az oszd meg és uralkodj! elvet mellőzném. Az alulról jövő javaslatokat megfontolnám. Nem várnám el, hogy csak az én ötleteimet támogassák, és anélkül kelljen elfogadniuk, hogy értenék a hátteret és a célt.

293

− −

−

−

−

− −

−

−

−

294

A munkatársak fejlesztési elképzeléseit elismerném és a fenntartó felé is egyértelművé tenném, hogy kitől származnak. A főnök viselkedése minta értékű, rossz kedve, mogorvasága kihat a munkatársakra, a munkahelyi légkörre és ez által a munka minőségére is kedvezőtlen hatást gyakorol. Ezért törekednék pozitívan, mosolyogva kezdeni a napot, hogy ne kelljen a munkatársaknak azt találgatniuk, ma reggel vajon miért nem köszönt a főnök? Fontosnak tartanám, hogy egyértelműen legyenek a feladatok és a határidők megfogalmazva lehetőleg írásban (a „majd”, „ha”, „talán” szavakat mellőzném). Feladatomnak tekinteném a munkatársak közötti személyi és munkavégzéssel kapcsolatos nézeteltérések megoldását, hiszen egy szervezeten belül a vezető feladata, hogy a konfliktusok kezelésében egyfajta mentori és kontrolleri szerepet töltsön be. (Például abban az esetben, amikor egy olvasó megfenyegeti a kölcsönző pultban a kollégát, amiért az késedelmi díjat akar beszedni, nem kérném azt, hogy menjenek ki a könyvtárból és intézzék el kint a problémájukat.) A munkaköröket, feladatokat a munkatársak között nyilvánossá tenném, hogy mindenki lássa kinek mi a dolga. Időnként bizonyos feladatokat újraosztanék, hogy a munkatársak megtanulják egymást is értékelni és ne legyen olyan alkalmazott, aki azt érzi, hogy hátán viszi az egész könyvtárat. Bíznék az alkalmazottaimban (például, ha szabadságon vagyok, nem ellenőriztetném a beosztottjaimat a családtagjaimmal). Csapatmunkára törekednék, hiszen a közös terv és cél a hatékonyság alapja (ha egy feladatot közösen oldanának meg a munkatársak, nem gondolnám azt, hogy klikkesednek). A megfélemlítés eszközét hanyagolnám (nem ijesztgetném a beosztottakat azzal, hogy leépítés lesz), ezáltal nem gerjesztenék hangulatot (versenyt) a munkatársak között. Időnként önelemzést gyakorolnék és visszajelzést várnék a vezetői munkámról az alkalmazottaktól is. A főnöknek is kell tudnia, hogy hova fejlődhet, és mi az, amin változtatnia kell. Rendszeressé tenném a dolgozói elégedettség mérését, mely segíthet a továbblépés irányainak meghatározásában, a hangsúlyok kidolgozásában.

Azért, hogy a vezetők megfelelő légkört teremthessenek, érdemes lenne feltenniük önmaguknak a következő kérdéseket: Hogyan bánok a beosztottakkal? Bevonom őket a döntéshozatalba? Milyen a kapcsolatom velük? Milyen a viszonyuk a munkatársaknak egymással? Bíznak bennem a munkatársak? Én megbízom bennük? A sort még számtalan hasonló kérdéssel lehetne tovább folytatni.

Konklúzió Véleményem szerint több intézményben a vezető képességének a hiánya a legnagyobb probléma! Pedig a könyvtár eredményessége leginkább a könyvtárvezető személyes minőségén múlik. „Mindenkinek megéri tehát, hogy ezek az emberek ne csak pozíción, hanem kompetencián alapuló hatalommal is bírjanak.”4 Kivonat

Mit csinálnék másként, ha főnök lennék? Bencze Eszter A könyvtárak eredményessége nagymértékben függ a vezető habitusától és vezetési stílusától. Mindazonáltal a főnököknek a legnehezebb felismerniük saját hibáikat és alakítaniuk rossz magatartásukon. A tanulmányban megfogalmazott változtatási elképzelések alapját egy olyan könyvtárban szerzett tapasztalatok adják, ahol az elsődleges problémát a belső hangulat és a személyi kérdések okozzák, amelyek jelentősen kihatnak a munkahelyi légkörre. Mindezek miatt a javaslatok többsége a kommunikáció, a konfliktuskezelés, a delegálás és a motiválás területén körvonalazódott meg. A vezetők számára segítséget jelenthet a folyamatos visszajelzés az alkalmazottaktól, az önvizsgálat vagy a külső tanácsadó bevonása a rossz menedzseli szemléletük megváltoztatásában.

4

Mikulás Gábor: Kurzus leendő könyvtárvezetőknek – persze, előadói névvel. http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=kurzus_leendo_konyvtarvezetoknek_-_persze_eloadoi_nevvel (2011. március 20.) 295

Abstract

What would I do differently if I were the boss? Eszter Bencze The efficiency of the libraries greatly depends on the attitude and the leadership style of its manager. Nevertheless it is a great challenge for any manager to notice their own mistakes and to change their inadequate behavior. The bases of the changes defined in my study refer to experiences gained in a library where the main problems were due to internal moral, mood and the personal issues which had a significant impact on the work atmosphere. Due to these circumstances most of the recommendations focused on the fields and challenges of communication, conflict management, delegation and motivational issues. Continuous feedback from the employees, self assessment or the involvement of an external consultant could help the managers change their inadequate managerial attitudes.

Bencze Eszter könyvtáros Pákolitz István Városi Könyvtár Paks [email protected]

296

Takács Dániel KÜLFÖLDI KÖNYVTÁRI MARKETING – KÉPEKBEN

297

1. Internetes és offline mémek1 A könyvtáros elég gyorsan vált az internetes popkultúra „hősévé”, aki általában véve az információk közötti eligazodást segíti, elvonatkoztatva az eredeti, könyv alapú információtárolástól (lásd például Webisztán [http://webisztan.blog.hu/2009/11/23/google_a_konyvtaros_vecepapi rja]). Ez és a képregények, a filmek [http://www.ilovelibraries.org/ articles/featuredstories/heroiclibrarians] világa hozta létre azt az irányvonalat, amely pólókat és posztereket használ eszközül a könyvtárak és a könyvtárosság reklámozására. Alapvető üzenetük a „kúlság”, a menőség, a lazaság és az, hogy van valaki, aki képes áttekinteni az információs kor tartalomdömpingjét, hidat képezni a hagyományos, régi társadalom és a technomán új között. Kép forrása: Zazzle [http://www.zazzle.com/library+tshirts]

1

„Az internetes mém kifejezés egy neologizmus, mely egy olyan kifejezést vagy fogalmat takar, ami divatszerűen terjed embertől emberig az interneten.” (Forrás: Wikipédia [http://hu.wikipedia.org/wiki/Internetes_m%C3%A9m])

298

2. A közösség bevonása a könyvtár tervezésébe, létrehozásába Egyelőre még kevésbe elterjedt és népszerű eszköz a szűkebb vagy tágabb környezet bevonása a könyvtár tervezési és létrehozási munkálataiba. Mivel az intézményi forma mindig valami közösségi igény, indíték mentén jön létre, így eléggé evidens marketingeszköz lehetőségét nyújtja a folyamatos interakció a teljes munka során. Ennek egyik kitűnő példája a Robin Hood Fundation által létrehozott L!brary Kezdeményezés, amely a new york-i mélyszegénységben élő gyermekeknek ad kitörési lehetőséget az oktatáson és a művelődésen keresztül. A gondosan kidolgozott koncepciót társadalmi összefogással, helyi építészek, belsőépítészek, bútorgyártók és nem utolsó sorban a könyvtári közösség (gyerekek, tanárok és könyvtárosok) segítségével valósították meg, így téve mindenkinek szívügyévé az így megvalósult iskolai könyvtárak sorsát. Kép forrása: Robin Hood Fundation [http://www.robinhood.org/initiatives/library]

299

3. Technológiai központok A könyvtár nem csak tartalmat, hanem a tartalomhoz való hozzáférést, az azzal való munkát segítő eszközöket is közvetíti. Ezt felismerve hozzák létre egyre-másra a technológiai központokat, hogy a felhasználók megismerhessék és kipróbálhassák azokat az eszközöket is, amelyek egyelőre háztartási szinten még nem hozzáférhetőek (3D-s nyomtatás, a legújabb tabletek, hely és lehetőség a családi és közösségi munkára, kísérletezésre). Az ilyen intézmények nem csak mint technológia-bázisú és -központú helyként definiálják a könyvtár fogalmát a társadalmi tudatban, de további eszközzel járulnak hozzá a közösségi szolgáltatások palettájához: számtalan gyermek- és családi program helyszíneként szolgálnak. Kép forrása: Cleveland Public Library [http://www.cpl.org/TheLibrary/SubjectsCollections/TechCentral.aspx]

300

4. „Játékterem” a könyvtárban Nagyon népszerű eszköze a közösségépítésnek és a marketingnek a játéknapok vagy játékéjszakák szervezése. A Magyarországon is közkedvelt társasjátékos találkozók [http://meetup.sfportal.hu/tarsasjatekmeetupot-inditunk.scifi] mellett a könyvtárak az új technológiák megismertetésében játszott szerepük szerint gyakran rendeznek sokféle konzolos és/vagy hálózati játékokról szóló eseményeket, ahol ügyességi, stratégiai vagy különböző sportágakban lehet játszani vagy versenyezni. Ez a programok nem csak a meglévő közösség szervezésére adnak kitűnő lehetőséget, de nagy segítséget nyújtanak az olyan gyerekek és felnőttek megszólítására is, akik nem használják a könyvtárat. Kép forrása: International Games Day & Your Library [http://ngd.ala.org/]

301

5. Mobil eszközökön való megjelenés Manapság kevés olyan amerikai könyvtár létezik, amely így vagy úgy, de ne jelenjen meg mobil eszközön, akár direkt az egyik szolgáltatására mutató alkalmazással, akár csak egy, a honlapjára vezető gyorsgombbal. Az intézmények így meg tudják lovagolni a tabletek és okostelefonok divathullámát, még jobban kiterjesztve azt az elérhetőséget, amit az internet elterjedése nyújtott a századfordulón. Kép forrása: The Library App [http://www.libraryapp.co.uk/]

302

6. Könyvek a könyvről és a könyvtárról Egyre több olyan kiadvány jelenik meg, amelynek középpontjában a könyv és a könyvtár áll. Célcsoportjuk jellemzően inkább a laikus nagyközönség, nem pedig a szakma, egyszerre nyújtva irodalmi élményt (szórakozást, kikapcsolódást), valamint tájékoztatást, hasznos és érdekes információkat. Íróik legtöbbször az irodalmi élet szereplői, de sokszor kérnek fel híres személyiségeket, politikusokat, sztárokat és sportolókat is, hogy valljanak a könyvtárak és a könyvek életükben betöltött szerepéről. Kép forrása: Ideal Bookshelf [http://www.idealbookshelf.com/pages/thebook]

303

7. Infografikák Az internet és a digitális kultúra terjedésével az eddigiekhez képest szinte felfoghatatlan mennyiségű és minőségű információ önt el minket. Mindamellett, hogy a könyvtárak óriásit profitálhatnak szakmailag és társadalmilag ebből a helyzetből, megjelent egy olyan irányzat, amely ezt a jelenséget próbálja meg az emberek számára egyszerűbben feldolgozhatóvá tenni. Az adatok, az információk és a közöttük létező összefüggések feltárására szolgálnak azok a grafikus ábrázolások, amelyeket összefoglaló névvel infografikáknak hívunk. Lényegük, hogy nem csupán egymás mellé rakott grafikonok, oszlopok és körök segítségével mutatja be a kívánt adatsort, hanem úgy komponálja meg a képet, és olyan grafikai ábrázolásokat alkalmaz, hogy segíti a megértést, és olyan rejtett, vagy elsőre nem triviális dolgokat mutat meg, amelyek hagyományos módon nem derülhetnek ki. Ezt az eszközt többféleképpen is felhasználhatja a könyvtár a kommunikációjában. Egyrészt segít a fenntartó és a közönség felé közölni a könyvtár működésének eredményeit és hatékonyságát (magyarán a hagyományos, száraz és unalmas – ráadásul sok esetben teljesen áttekinthetetlen – statisztikákat tudja helyettesíteni), másrészt a könyvtári tájékoztatást is kitűnően képes támogatni.

304

Az infografikák népszerűvé válása létrehozta azokat a webes alkalmazásokat, amelyekkel egyszerűbb ábrázolásokat már bárki tud készíteni. Ilyen például a Piktochart [http://piktochart.com] vagy a visual.ly [http://visual.ly]. A legjobb infografikák ugyanakkor továbbra is egyéni megoldások alapján jönnek létre, hiszen nagyon nehéz olyan sablont mondani, amely vagy egymás után többször vagy különböző területeken is ugyanúgy működik. Kép forrása: Archives.com [http://www.archives.com/blog/industrynews/national-library-week-2011.html]

305

8. Könyvtárközi összefogás A gazdasági világválság ugyanúgy sújtja a nyugati könyvtárakat, mint a magyarokat, de jelentős eltérés, hogy rendkívül erős kampányba kezdtek az egyes könyvtárak külön-külön, de együtt is. Az egyik legnépszerűbb kezdeményezés a New York Public Library által indított összefogás volt, amely arra kényszerítette New York polgármesterét, hogy elálljon a tervezet bezárások és három napos munkahetek bevezetésétől (a 37 millió dolláros megszorítás ellen tiltakozva 130 000 new yorki polgárt tudtak aktivizálni, több mint 144 000 dollárt összegyűjtve).2 Az amerikai könyvtár egy profi médiaügynökséggel a Szellemirtókat idézte meg a 100 éves Rose Main Reading Roomban olvasótermében.3 Mindemellett az egész ország könyvtári hálózata összefogott, elindítva a SaveLibraries.org weblapot,4 kifejezetten a könyvtárbezárások és a költségcsökkentések ellen tiltakozva és dolgozva. A hírek gyűjtése és megosztása mellett folyamatosan aktivizálják a civil társadalmat és gyűjtik a támogatásokat. Kép forrása: SaveLibraries.org [http://savelibraries.org/]

2

http://www.nypl.org/node/86302

3

http://improveverywhere.com/2010/05/18/who-you-gonna-call

4

http://savelibraries.org

306

9/a. Az USA könyvtárainak társadalmi haszna 2010-ben (munkakeresés, WiFi-szolgáltatás, üzleti információszolgáltatás, olvasókártyák, számítógép-használati kurzusok száma) Kép forrása: OCLC [http://www.oclc.org/reports/stackup/]

307

9/b. Az USA könyvtárainak társadalmi haszna 2010-ben (filmkölcsönzések, ingyenes konferenciatermek, munkaközvetítés, látogatások, könyvtárközi dokumentumküldés volumene) Kép forrása: OCLC [http://www.oclc.org/reports/stackup/]

308

10. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár információs kiadványa (egy itthoni példa) Képek forrása: [http://www.fszek.hu/informatika/informacioskiadvany/index2.html]

309

Takács Dániel szolgáltatási igazgató Budapesti Ügyvédi Kamara [email protected]

310