Szülői bevonódás és tanulmányi eredményesség: nemzetközi kutatások és hazai trendek

TÁMOP 4.1.2./B./KMR 2009-2011 projekt Pedagógusképzési hálózat Közép-Magyarországon

Szülői bevonódás és tanulmányi eredményesség: nemzetközi kutatások és hazai trendek A kisgyermekkori nevelés, oktatás és iskolafejlesztés nemzetközi tapasztalatai ELTE TÓK 2011. 11. 10.

TÁMOP 4.1.2./B./KMR 2009-2011 projekt Pedagógusképzési hálózat Közép-Magyarországon

Kapcsolódás • TÁMOP 4.1.2./B./KMR 2009-2011. projekt Pedagógusképzési hálózat Közép-Magyarországon - a társadalmi integrációt, a multikulturalitást és az esélyegyenlőséget segítő témák között a Család és intézményes nevelés kapcsolata alprogram Résztvevők: – Perlusz Andrea, Marton Eszter (ELTE BGGYK), – Hegedűs Judit, Bodonyi Edit (ELTE PPK), – F. Lassú Zsuzsa, Glauber Anna, Podráczky Judit (ELTE TÓK)

TÁMOP 4.1.2./B./KMR 2009-2011 projekt Pedagógusképzési hálózat Közép-Magyarországon

Tervezett eredmények: – A téma nemzetközi és hazai előzményeit és jó gyakorlatait összefoglaló kötet elkészítése; – a jó gyakorlatok bemutatását célzó, az oktatásban is felhasználható film készítése; – a pedagógusképzési programokban a témához kapcsolódó kurzus kidolgozása, ill. a meglévő tanegységek tartalmi gazdagítása.

A téma nemzetközi kontextusa (F. Lassú, Glauber, Marton, Perlusz, Podráczky)

• A világ számos országában a tanulók iskolai beilleszkedésével és teljesítményük előmozdításával összefüggésében kap hangsúlyt

• A fejlett országokban akcióprogramok sora indult • A bevezetett programokat nem kísérték hatásvizsgálatok kevés megbízható információ a programok beválásáról

Az eddigi kutatások áttekintése nyomán megfogalmazódó tények • Az áttekintés fogalmi és módszertani problémákra irányította a figyelmet (pl. a szülői bevonódottság értelmezése) • A „szülői bevonódottság” egyrészt számos különböző viselkedést takarhat, másrészt csak egyike a gyermek teljesítményét meghatározó tényezőknek (és maga is számos egyéb faktor befolyása alatt áll).

Nemzetközi kutatási eredmények – figyelemre méltó összefüggések • Angol, skót és wales-i fiatalok iskolai teljesítményének és pszichológiai alkalmazkodásának nyomon követése (Sacker és mtsai, 2002) 7, 11 és16 éves korban • A család társadalmi helyzete minden életkori szakaszban meghatározó, de a mediáló tényezők (szülői bevonódás, a család anyagi helyzete, a szülők gyermekkel kapcsolatos elvárásai, a gyermek iskolájának minősége) befolyása változik

• USA, Sui-Chu és Willms (1996), 8. osztályos tanulók és szüleik válaszait elemezve keresték az összefüggéseket a gyermek iskolai teljesítménye és az egyes szülői magatartások között • A kutatás leginkább figyelemre méltó eredménye: a szülői bevonódottság egy formájának – bármilyen társadalmi hátterű is a család – szignifikáns hatása van a gyermek iskolai előmenetelére: minél többet beszélgettek otthon a szülők és gyerekek egymással, annál jobban teljesített a gyermek az iskolában.

A szülői támogatás mely formáinak van befolyásoló szerepe? • Más földrajzi térben és más mintán végzett kutatások is azt az eredményt hozták, hogy a szülői bevonódás otthoni formáinak, a gyermek iskolai élete iránti érdeklődésnek és támogatásnak fontos szerepe és befolyásoló ereje van a gyerekek iskolai teljesítményére. • Legfontosabb bevonódási formának a gyermek tanulásának otthoni támogatása bizonyul, a szülő iskolai bevonódottsági formái ezzel szemben nincsenek, vagy csak nagyon kis mértékben vannak összefüggésben a gyermek teljesítményével és iskolai beilleszkedésével.

Összefoglalva • A kutatási eredmények alapján egyértelműnek látszik, hogy a gyermek otthoni támogatása az elsőrendű befolyásoló tényező iskolai teljesítményének vonatkozásában.

• Az otthoni szülői támogatás formája és tartalma a gyerek életkorának növekedésével azonban változik: – az első iskolai években ez inkább direkt segítséget jelent a tanulásban, a házi feladatok elkészítésében és az ellenőrzésben, – a középiskolás években viszont önértékelésükben, a tanulással kapcsolatos aspirációkban és döntésekben igénylik a serdülők a szülő támogatását.

Mi a funkciója az intézmények által kezdeményezett, a szülői részvételre irányuló akcióknak? • A szülői részvétel intézményi formái elsősorban a gyermek magatartásával, a beilleszkedéssel állnak összefüggésben

• A pedagógusok segíthetnek a szülőknek énhatékonyságuk növelésében, továbbá abban, hogy szülői szerepkonstrukciójuk része legyen a gyermek tanulásának támogatása (HooverDempsey és Sandler, 1997) • A szülő és pedagógus közötti interakciónak alapvető szerepe van az információtovábbítás, az értékek és normák tisztázása és közös alakítása szempontjából is

Nemzetközi törekvések a szülők bevonására • Az USA 14 államának több mint 1000 iskolájában működik a Partneriskola Hálózat • A szülők valószínűbben vonódnak be gyermekeik iskoláztatásába, amennyiben az intézmény nyit a szülők felé, vagy aktívan „utánuk nyúl” • A bevonódás területe specifikusan fejleszti a gyermek teljesítményét (pl. az olvasási tevékenységbe történő bevonódás, az ún. Family Literacy Program-okban való részvétel a gyermek olvasási teljesítményének fejlődését eredményezi, de nincs hatással egyéb teljesítményterületekre minél több területen kezdeményezni kell a bevonódást.

• Szintén USA kezdeményezés az Almamag Projekt, célja az állami iskolák teljesítményének, a szülők bevonódottságának növelése, az iskolák és családok kapcsolatának fejlesztése. • Az alma szimbolikusan – az iskoláztatással kapcsolatos különböző meghatározó tényezőket hangsúlyozva – 6 szeletre bontható: 1.

2. 3. 4.

5. 6.

A szülők önkéntes részvételének előmozdítását célozza az iskola és az osztály életében; A szülők támogatása annak érdekében, hogy gyermeküknek meg tudják teremteni a tanulás és pihenés otthoni feltételeit; A családokkal való kommunikáció hatékonyságára fókuszál, melyben kulcstényezők a bipolaritás, a személyesség és a célorientáltság; Az otthoni tanulás támogatása, amit az iskola úgy segíthet elő, ha a szülők elegendő információval rendelkeznek a feladatokról, az elsajátítandó készségekről, és arról, hogy ők hogyan segíthetik a gyermek tanulását; az iskolai döntéshozatali mechanizmus támogatására koncentrál; Az iskola és a tágabb közösség együttműködését szorgalmazza.

• Érzelmi és viselkedési nehézségekkel küzdő fiatalok beilleszkedésének elősegítését célozza a Full-Purpose Partnership (FPP) modell, USA, (Smith, J. S., Anderson, J. A.& Abell, A. K., 2008). • A rendszerszemléletű megközelítést előtérbe helyező és viselkedés-lélektani elvekre alapozó modell a gondoskodási és ellátási rendszerek együttműködését támogatva: – – – –

javította az iskolai klímát, megnövelte a szülői bevonódottságot, csökkentette az iskolai magatartási problémákat, növelte a nehezen kezelhető tanulók motivációját és teljesítményét.

• A program lényeges szereplője a Családgondozói Koordinátor

(Family Care Coordinator, fő feladata a kapcsolattartás a programban részt vevő iskolákkal, a családok életének figyelemmel kísérése és segítése, a prevenció és intervenció megtervezése és iskolai szintű koordinálása).

• Képzési programok (pl. Felnőtt Olvasási- és Alapkészségek Fejlesztési Program /ALBSU, BSA) – Elsősorban az iskolázatlan szülőkre fókuszálnak, – az oktatásba való bevonással próbálják meg a szülők iskolával, tanulással kapcsolatos attitűdjét megváltoztatni, s ezen keresztül elérni, hogy a szülők aktív szerepet vállaljanak gyermekük iskolai életében és otthoni tanulásának támogatásában.

Szintén a gyermeket nevelő felnőtteket célozzák azok a képzési programok, amelyek a szülőket szülői szerepükben kívánják megerősíteni, s amelyek ezen a módon gyakorolnak jótékony hatást a család-iskola kapcsolatára.

• Szülők és iskolák európai napja („European day of Parents and Schools”) rendezvény az EPA kezdeményezésére, évente október 12-én

• Célja a szülők bevonásának és aktív részvételének biztosítása az oktatási-nevelési intézmények által szervezett olyan programokban (kiállítások, konferenciák, kerekasztal beszélgetések, nyílt napok) • Több ország ezen a napon indította el átfogó projektjét, melynek segítségével terjeszteni kívánta azokat a szülők és az iskola együttműködésére építő gyakorlatokat, amelyek már jól beváltak (pl. oktatási, pszichológiai és kommunikációs képzési tevékenységek, a szülők megismertetése az iskolai környezettel és a laboratóriumokkal, a szülők bevonása az iskolai ünnepségek és rendezvények szervezésébe és megtartásába, a szülők részvétele különböző projectek megvalósításában)

• Ausztriában és Németországban is ösztönzi az oktatáspolitika a szülők és az intézmények partneri együttműködésének fejlesztését • Innovatív kezdeményezés pl. a szülők és a pedagógusok közötti oktatási-nevelési szerződések kötése, amelyben a felelősségi köröket is világosan lefektetik – A szerződések nem jogi értelemben köttetnek, inkább olyan önkéntes megegyezéseknek foghatók fel, amelyek a bizalommal teli, felelősségteljes együttmunkálkodás alapjául szolgálnak; – Nem az írásbeli forma a lényeges, sokkal inkább az egymással történő megállapodás folyamata, a közös célok, a résztvevők tevékenységével és viselkedésével kapcsolatos nézetek egyeztetése.

• Ausztriában a szülők, a pedagógusok és a tanulók közösen alakítják a „saját iskolájukat” – Ezt egy olyan „jövőműhelyként” határozzák meg, melyben az érdeklődő partnerek nyitottak a különböző pedagógiai innovációkra és ötletekre; – a házirend részeként közösen alkotnak meg egy olyan magatartáskódexet, amely a normák a normától eltérő viselkedés szankcióit is tartalmazza (Rauscher, 2003).

Hazai helyzetkép (Hegedűs, Podráczky)

• A család-iskola kapcsolat kérdései nálunk: 1. részben a nemzetközi és hazai mérések eredményeivel összefüggésben, 2. részben az iskola demokratizálódása, tekintélyi viszonyainak átrendeződése és a megnövekedett szülői jogok kontextusában váltak hangsúlyossá.

• PISA 2000 eredményei: Magyarországon a teszteredmények jelentős mértékben összefüggnek a tanuló családi hátterével, nálunk a kedvező családi háttér sokkal nagyobb előnyt jelent a tanulási teljesítményre, mint a nemzetközi átlag. • A szocio-ökonómiai háttér összetevői közül Magyarországon a tanulói teljesítményt nem befolyásolja meghatározó módon sem a szülők együttélése, sem a foglalkozásuk, ezzel szemben átlag feletti módon befolyásolja a szülők iskolai végzettsége és az otthoni kulturális javakhoz való hozzáférés (Vári et. al. 2002, 2003).

• Az iskolai teljesítmény és társadalmi háttér kapcsolata nemzetközi összehasonlításban (Róbert, a PISA 2000 kutatás adatai alapján)

A szülői háttér minden országban hatással van a tanulók iskolai teljesítményére, legjelentősebb mértékben azonban nálunk növeli az iskolai teljesítmény meghatározottságát, és itt a legmagasabb a teszteredmények korrelációja az apa és főleg az anya iskolai végzettségével. (Róbert, 2006).

• A PISA 2000 kutatás a család kulturális klímájának hatását is igyekezett feltérképezni a tanulók megkérdezésével (a tanulás otthoni támogatásának direkt és indirekt formáit, illetve azok hatását vizsgálva) • Vannak olyan országok (Anglia, Svédország, Portugália, Ausztria és Franciaország), ahol a család kulturális klímájának jelentősebb az önálló hatása, Magyarországon ellenben a családi háttér ilyen indirekt módon alig befolyásolja az olvasási-szövegértési képességeket • Ez az eredmény arra hívhatja fel a figyelmet, hogy nálunk az iskolának a szülők ösztönzésével érdemes lenne jobban kiaknázni a család kulturális klímájában rejlő lehetőségeket.

Az iskolai hátrány és eredményesség összetevői (Imre, 2002) • Hat kistérségre kiterjedő vizsgálatban a kutatók 779 szülőt kerestek fel annak érdekében, hogy megismerjék az iskolához, tanuláshoz való viszonyukat • A vizsgálat csomópontjai: – – – – –

az iskolával szembeni elvárások alakulása a tanulásban nyújtott segítség a tanulói eredményekről való tájékozódás a szülői értekezletre való járás a továbbtanulással kapcsolatos elképzelések.

• Nem meglepő eredmény, hogy az iskolához és tanuláshoz való viszony erőteljesen függ a szülők (jelen esetben az apa) iskolai végzettségétől.

• Érdekes részeredmények: Az iskola feladatainak megítélése Alacsony iskolázottságú apák

Szakmunkás apák

1. Helytállás

1. Helytállás

2. Írás-olvasásszámolás megtanítása

2. Tanulás iránti vágy felkeltése

3. A legfontosabb ismeretek átadása

3. Ismeretátadás

Középiskolai végzettségűek 1. Ismeret-átadás 2. Tanulás iránti vágy felkeltése 3. Helytállás

Felsőfokú végzettségűek 1. Tanulás iránti vágy felkeltése 2. Ismeretátadás

• A tanulásban nyújtott személyes segítségnyújtás: – – – – –

a szülők kétharmada nyújt segítséget rendszeresen kevés családban, jellemzőbb a szükség szerinti segítségnyújtás legtöbb segítséget az értelmiségi szülők adják, a középfokú végzettségűek inkább szükség szerint segítenek, a 8 általánost vagy annál kevesebbet végzett szülők nem tudnak segíteni gyermekeiknek.

• A tanulmányi eredményekről való tájékozódás: – leggyakrabban a diplomás szülők, információforrás maga a gyermek – a szakmunkás és alacsonyabb végzettségű szülők fele naponta, negyedük hetente, forrás esetükben inkább az ellenőrző.

• Rendezvények látogatása: – Az értelmiségi és a középfokú végzettségű szülők gyakrabban járnak szülői értekezletekre, fogadóórákra, iskolai rendezvényekre – az alacsonyabban iskolázott szülők viszont a diplomás szülőknél jóval nyitottabbnak bizonyultak olyan alternatív kapcsolattartási formákra, mint szülői találkozó, szülői tanácsadás és iskolai kirándulások ezt szintén érdemes lenne alaposabban átgondolni és a kapcsolat fejlesztése során felhasználni!

Néhány ötlet a szülői bevonódás segítéséhez (Glauber)

Példa a richmondi Nemzeti szülő-tanár egyesület ajánlásai közül: Mit tegyek otthon a gyerekem sikeres iskolai pályafutása érdekében?

• Biztosítsd, hogy gyermeked eleget aludjon, megfelelően táplálkozzon, hogy készen álljon a tanulásra! • Biztosíts megfelelő helyet és időt a házi feladatok elvégzéséhez, és hogy azt meg is csinálja!

• Beszélgessetek a nap eseményeiről! • Bevásárlás, napi ügyintézés közben beszélgessetek, mutass rá az iskolában tanultak és az élet dolgai közötti kapcsolatokra! • Segítsd az olvasását könyvtárba járással, könyvek vásárlásával, kifejezetten gyereknek való újságok, lapok előfizetésével!

• Légy lelkes a gyerek iskolai dolgaival kapcsolatban, eredményeit értékeld. Ünnepeld meg sikereit, biztasd, ha nehézségei vannak!

• Segíts a gyerek iskolai projekt munkáiban, hogy sikerüljön anyagot, forrásokat találnia! • Légy a tanító segítségére: adj meg minden olyan fontos, a gyerekkel kapcsolatos információt, ami befolyásolhatja iskolai teljesítményét! • Kérj egy időpontot a tanítótól, amikor megbeszélhetitek a téged érdeklő dolgokat, kérdéseket, ahelyett, hogy a gyerek előtt kritizálnád az iskolát vagy a tanítót. A gyereknek tudnia kell, hogy a szülei és a tanító egy oldalon állnak. Tisztelettel közeledj a tanítóhoz, érzékeltesd, hogy meg akarod érteni a helyzetet, nem pedig megváltoztatni. A kölcsönös tisztelet és megértés megoldja a legtöbb helyzetet. • Légy partner gyermeked nevelésében és jövőjének alakításában! • Ösztönözd gyermeked, hogy a kötelező órákon kívül is járjon szakkörbe!

• Hangsúlyozd az életen át tartó tanulás fontosságát!

Kommunikációs ötletek pedagógusoknak… (Marton, Perlusz)

• • • • •

• • • •

Kommunikációnk legyen tiszteletteljes és nem ítélkező. Fejezzük ki, hogy örülünk a partneri viszonynak. Ismerjük el, hogy ők ismerik legjobban saját gyermeküket. Értékeljünk minden információt és erőfeszítést. Ne használjunk szakmai nyelvet (pl. meta-kogníció, kooperatív tanulás stb.) Kerüljük a negatív minősítéseket. Kérjük a szülők segítségét, és kérdezzük meg, hogy nekik vane javaslatuk a probléma megoldását illetően. Legyünk könnyen elérhetőek. Közöljük egyértelműen elvárásainkat, céljainkat, szokásainkat, házi feladatra vonatkozó követelményeinket, és azt, hogy hogyan tudnak a szülők leginkább segíteni gyermeküknek. (Rief és Heimburge, 2006)

… és szülőknek • A tanév elején találkozzon a pedagógussal, ossza meg vele a legfontosabb, gyermekével kapcsolatos információkat • Érzékeltesse a pedagógusokkal, hogy Ön elérhető, bevonható az iskolai tevékenységekbe és érdekelt az iskola támogatásában • Bizonyosodjon meg róla, hogy gyermeke tanulásra felkészülve érkezik az iskolába, kialudta magát, megvannak a tankönyvei, eszközei, házi feladatai • Kommunikáljon közvetlenül, nyitottan és gyakran az osztálytanítóval • Legyen része az iskola közösségének, ismerkedjen meg az iskola dolgozóival • Ha a gyermekének nehézségei vannak az iskolában, vagy Önnek van gondja, azonnal keresse fel a pedagógust (Rief és Heimburge, 2006)

Köszönöm a figyelmet!