1 ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis

1

ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis

Kutatóhely neve (intézet, tanszék, kutatócsoport, doktori iskola, doktori program): Nyelvtudományi Doktori Iskola, Angol nyelvészeti doktori program (Angol-Amerikai Intézet) Kutatási téma címe: (1) Nominális és egzisztenciális szerkezetek az az angolban és más nyelvekben (2) Angol fonológia: a hangrendszer változásai a mai brit angolban (3) Szintaxis-elméleti kérdések a. Alignment Syntax b. Lexical decomposition and late vocabulary insertion c. Wh-movement and topicalisation d. DP-structure and possessives (4) Az Ó-angol és Közép-angol, mint templatikus nyelvek (5) Variáció a (magyar) morfofonológiában (6) Intonációs és hangsúlyozási kérdések (Intonációs és metrikus fonológia) a. A magyar mellékhangsúly kérdése b. A magyar hívókontúr c. Ritmikai hangsúlyozás a magyarban d. Az eső-emelkedő intonációs kontúr az angolban / a magyarban Témavezető: (1) Hordós Marianna (PhD, adj., ELTE, Angol-Amerikai Int.) (2) Nádasdy Ádám (CSc, doc. habil., ELTE, Angol-Amerikai Int.) (3) Mark Newson (PhD, doc., ELTE, Angol-Amerikai Int.) (4) Starcevic Attila (PhD, adj., ELTE, Angol-Amerikai Int.) (5) Törkenczy Miklós (DSc, prof., ELTE, Angol-Amerikai Int.) (6) Varga László (DSc, prof., ELTE, Angol-Amerikai Int.) Résztvevők:(1) Hordós Marianna (ELTE, Angol-Amerikai Int.) (2) Nádasdy Ádám (ELTE, Angol-Amerikai Int.) (3) Mark Newson (ELTE, Angol-Amerikai Int.), Szécsényi Krisztina (SzTE), és Nagy Gizella, Imrényi András, Horváth Katalin, Csontos Tamás (PhDhallgatók) (4) Starcevic Attila (ELTE, Angol-Amerikai Int.) (5) Törkenczy Miklós (ELTE, Angol-Amerikai Int.), Bárkányi Zsuzsa (ELTE, Romanisztikai Int.), Kálmán László (MTA, Nytud.Int.), Kiss Zoltán (ELTE, Angol-.Amerikai Int.), Rebrus Péter (MTA, Nytud.Int.), Szigetvári Péter (ELTE, Angol-Amerikai Int.) (6) Varga László (ELTE, Angol-Amerikai Int.) Pályázati támogatás (ha van): (1) --(2) --(3) --(4) --(5) --(6) --Intézményi / konzorciumi partnerek: (1) --(2) --(3) ---

2


(4) --(5) --(6) --Kapcsolódó rendezvények, kutatóutak: Megjegyzés: Szervesen a témakörökhöz “kapcsolódó” rendezvények és kutatóutak támogatás hiányában nincsenek. A (2) és (6) témakörhöz bemutatott eseményeken olyan általánosabb tematikájú rendezvények értendők, amelyek az adott témakörök kérdéseinek előadására is lehetőséget nyújtottak, és a résztvevők számára ingyenesek voltak.

(1) --(2) - University College, London, “Language seminar” előadás, 2011. február 8. (3) --(4) --(5) --(6) - 2008. nov. 11. PPKE, Piliscsaba: “Nyelvelmélet és dialektológia” konferencia, előadás: “A magyar ‘hullámzatos hanglejtés’ és amit a hangsúlyról elárul.” - 2010. jún. 28-29. University of Oxford, Somerville College: “Aspects of Prosody” workshop, előadás: “The Hungarian Calling Contour (As I See It Now).” - 2010. nov. 25-27. MTA, Nyelvtudományi Intézet, Budapest: “20 éves az Elméleti nyelvészet szak” konferencia, előadás: “Még egyszer a magyar ritmikai hangsúlyváltozásról.” - 2011. nov. 9-10. ELTE, Budapest: “125 éves az angol szak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen” konferencia, előadás: “Az angol eső-emelkedő hanglejtés fajtái, funkciói, fonetikája és fonológiai reprezentációja.” Téma leírása (max. 1 oldal): (1) Nominális és egzisztenciális szerkezetek az az angolban és más nyelvekben A téma magában foglalja egyrészt annak az elméleti keretnek a megválasztását, amely az angol nominális szerkezetek és a birtokviszony-kifejezések lehetséges variációinak kifejezéseire a legalkalmasabbnak bizonyul, mivel általa írható le és magyarázható meg a legtöbb ellentmondásos terület, például a dupla genitívusz, a prenominális és posztnominális birtokos szerkezet, a ’have’ ige szemantikája, stb., másrészt a nyelvek közötti összehasonlításban magának a birtokviszonynak a leírását és az általa reprezentált problémakört, jelesül, hogy tematikus igének tekinthető-e a birtoklást kifejező ige a különböző nyelvekben, illetve, amennyiben nincs kifejezetten ilyen ige, hogyan fejezik ki mondat szinten a birtokviszonyt és azokban a kifejezésekben milyen szemantikai viszonyok jelentkeznek. Mivel a fentiekhez szorosan kapcsolódik, a kutatás kiterjed az egzisztenciális mondatok szerkezetének és szemantikájának vizsgálatára, azokban a nyelvekben, ahol nincs birtoklást kifejező ige, és arra, miféle átfedések mutatkoznak a két szerkezet között. (2) Angol fonológia: a hangrendszer változásai a mai brit angolban A mai brit angolban a fonológiai rendszer fokozatos átrendeződését látjuk az ún. „törött” diftongusok körében (beer, care, poor), melyek egyre inkább átalakulnak egyszerű hosszú magánhangzókká. Ennek a jelenségnek szociológiai vonatkozásai is vannak, mert a magasabb és alacsonyabb műveltségű rétegek beszédében más-más irányban és sebességgel zajlik a változás. Vizsgálatot érdemel, hogy vajon melyik

3


tendencia kerül előtérbe, s ennek milyen belső (esetleg fonetikai) magyarázatát lehet találni. (3) Szintaxis-elméleti kérdések a. Alignment Syntax is a version of Optimality Syntax which limits itself to alignment (ordering and adjacency) and faithfulness constraints. As a consequence it eschews the notion of constituent structure. The research aims at building a comprehensive grammatical system based on these assumptions, providing new analyses of well known phenomena and discovering new phenomena through the application of the principles of the developing system. b. A current trend in syntax assumes that the system operates with units smaller than lexical elements and one version of this assumes that vocabulary items do not enter the process until after the syntax is complete. These theories seem to resurrect an old discredited theory of lexical decomposition, the main problem of which is the lack of empirical evidence for its assumptions. However, the late vocabulary insertion idea differentiates current ideas from their predecessors and may provide us with the missing empirical evidence: by studying the behaviour of sublexical features noting how they distribute under different circumstances we can provide evidence for their existence. c. Wh-movement and topicalisation interact with each other in different ways in different languages. This study compares and contrasts the treatment of these processes in English, German and Hungarian and attempts to provide a unified analysis from within an Optimality Theoretic perspective. d. The analysis of possessive structures has played a leading role in current views on the structure of the nominal phrase. Yet there is no one satisfactory set of assumptions able to adequately capture all the relevant phenomena, especially when cross linguistic differences are taken into consideration. This study attempts to provide a coherent account of possession, and the structure of the DP it is couched in, taking the Minimalist Programme as its framework. (4) Ó-angol és Közép-angol mint templatikus nyelvek The objective of my research is twofold: first, its aim is to contribute to the understanding of the application of Strict CV phonology to Middle English (ME) quantitative changes. Its other objective is to introduce a new notion into Old and Middle English phonology. The theoretical framework that I adopt is the radical offshoot of Government Phonology known as Strict CV phonology. The view I adopt is that a higher degree of explanatory adequacy is attained if a radically simplified phonological structure is embraced, which consists of a skeleton with strictly alternating C (consonantal) and V (vocalic) positions. In this general sense of the term every language is templatic as every major lexical category is by definition built up of a number of CV units. This simplified and redundancy-free skeleton comes with two vocalic ‘forces’, one destructive (government), the other supportive (licensing). Government spoils the melodic expression of its target, licensing supports it. These metaphorical expressions simply encapsulate the idea (now set in a theoretical framework) that certain processes are more likely to occur in certain environments than in others, such as the underparsing of consonantal melody, which is more likely to occur in word final position than word

4


initially. Another hallmark of CV phonology is its representational character. The notion of derivation (as a means of tempering with lexical representations) is banned. The theory is thus a theory of the well-formedness of lexical representations. The notion of templaticness is thus put to use in discussing the ‘great ME quantitative conspiracy’. The argument I pursue is that a number of ME sound changes receive a more plausible explanation if a templatic account is adopted. The assumption that a template the size of two CV units underlies a number of ME quantitative changes is investigated against the backdrop of a number of Old English (OE) processes. (5) Variáció a (magyar) morfofonológiában A generatív nyelvtan számára a grammatikus megnyilatkozáshalmaz határain jelentkező ingadozások csak marginális jelenségeknek számítanak, melyeknek leírása (és főleg magyarázata) nem elsődleges fontosságú feladat a grammatika elméletének szempontjából. A generatív nyelvtan céljai közt nem szerepel annak vizsgálata, hogy pontosan mi és miért esik a határok mentén található szürke zónába, ahol a grammatikalitási ítéletek bizonytalanok, és eszközei sincsenek ehhez. Az ingadozásokat a generatív nyelvtanban csak választható szabályalkalmazással (vagy megszorításrendezéssel), illetve alternatív lexikai reprezentációkkal lehet modellálni, de az elmélet keretein belül semmit sem lehet mondani arról, hogy miért éppen az illető szabályok vagy megszorítások alkalmazása választható, vagy hogy miért éppen az illető lexikális egységnek van többféle reprezentációja. A kutatás célja a nyelvi variáció rendszerszerűségének vizsgálata (konkrétan a magyarban a zárt tőosztályok, a kötőhangzók és a magánhangzóharmónia terén tapasztalható ingadozások vizsgálata). (6) Intonációs és hangsúlyozási kérdések (Intonációs és metrikus fonológia) a. A magyar mellékhangsúly kérdése vitatott a magyar nyelvészetben. Egyesek szerint sem fonetikailag, sem fonológiailag nem létezik; mások szerint csak fonetikailag létezik, de fonológiai jelentősége nincs; megint mások szerint fonetikailag is, fonológiailag is létezik. Én a harmadik álláspontot vallom. b. A magyar hívókontúr kétségtelenül létezik, és a hívókontúr-realizációknak abba a típusába tartozik, amelyben a második plató mechanikusan az utolsó szótagra esik. Reprezentációjában felmerül a zéró határtónus elismerésének szükségessége. c. Ritmikai hangsúlyváltozás a magyarban az ún. kétakcentusú szavak meghatározott csoportjaiban fordul elő, vö. TIzenhárom KISlány (hátulsó gyengülés a tizenhárom szón) és PÉNtek tizenHÁrom (elülső gyengülés a tizenhárom szón). Korábban úgy gondoltam, hogy az elülső gyengülés a lexikális szabályok prekompilált rétegébe, a hátulsó gyengülés pedig a posztlexikális szabályok P1 rétegébe tartozik. Mai álláspontom szerint mind az elülső, mind a hátulsó gyengülés a posztlexikális P1 rétegbe tartozik. d. Az angol eső-emelkedő intonációs kontúr lehet egyszerű és összetett (megosztott). Bár funkcióikban eltérnek, fonetikai különbségük neutralizálódhat, sőt egyesek szerint fonológiai reprezentációjukban sincs különbség. Szerintem az egyszerű és összetett esőemelkedő kontúr mögött különböző fonológiai reprezentációt kell feltételeznünk.

5


Kapcsolódó bibliográfia: (1) Nominális és egzisztenciális szerkezetek az az angolban és más nyelvekben Kádár, E. 2011. A kopula és a nominális mondatok a magyarban. Nyelvtudományi értekezések/161. sz. Akadémiai Kiadó Dikken, M. den. 1997. The syntax of possession and the verb ’have’. Introduction to the Lingua 101:3/4 special issue on the syntax of possession and the verb ’have’, guest edited by M. den Dikken Belvin, R. and M. den Dikken. 1997. There, happens to, be, have. Lingua 101:3/4 Bennis, H., N. Corver and M. den Dikken. 1997. Predication in nominal phrases. Journal of Comparative Germanic Linguistics. 1:2. 85-117 Bernstein, J. B. and C. Tortora. 2005. Two types of possessive forms in English. Lingua 115. 1221-1242 Szabolcsi, A. A birtokos szerkezet és az egzisztenciális mondat. 1992. Akadémiai Kiadó

(2) Angol fonológia: a hangrendszer változásai a mai brit angolban Nádasdy Ádám. Background to English Pronunciation. Budapest, 2006. Bauer, Laurie: Watching English Change. London, 1994. CHEL Vol. V, English in Britain and overseas: Origins and development, ed. R. Burchfield, Cambridge 1994.

(3) Szintaxis-elméleti kérdések 1989 1990 1994 1996 1996 1997 1998

1998 2000 2002 2004 2006 2006 2007 2008 2010

Newson, Mark: ‘Capturing Generalisations with Dependencies in the Lexical Setting of Parameters’ in P. Branigan and J. Gaulding and M. Kubo and K. Murasugi (eds.), MIT Working Papers in Linguistics 11: Papers from the First Student Conference in Linguistics, 183-198. Newson, Mark: ‘Dependencies in the lexical setting of parameters: a solution to the undergeneralisation problem’, in Roca, Iggy (ed.) Logical Issues in Language Acquisition, Foris, Dordrecht. Newson, Mark: ‘Negation, Double Negation and Optimality Theory’ in Varga László (ed.) The Even Year Book, ELTE, available at http://ny01.nytud.hu/~szigetva/even/94ne.pdf.gz Newson, Mark (with V. Cook): Chomsky’s Universal Grammar, Blackwell, Oxford. Newson, Mark: ‘The Hidden Subject’, in Varga László (ed.) The Even Year Book, ELTE, available at http://ny01.nytud.hu/~szigetva/even/96ne.pdf.gz. Newson, Mark: ‘Review of Usha Lakshmanan: Universal Grammar and child second language acquisition’, in the International Journal of Applied Linguistics 7, 106-114. Newson, Mark: ‘On the Nature of Inputs and Outputs: a case study of negation’ in Barbosa, Pilar, Danny Fox, Paul Hagstrom, Martha Jo McGinnis and David Pesetsky (eds.) Is the Best Good Enough?: Optimality and Competition in Syntax, MIT Working Papers in Linguistics and MIT Press, Cambridge, Mass, 315-336. Newson, Mark: ‘Pronominalisation, reflexivity and the partial pronunciation of traces: Binding goes OT’ in Varga László (ed.) The Even Year Book 3, ELTE, available at http://seas3.elte.hu/delg/people/core/newson/optibin.doc. Newson, Mark: ‘The War of the Left Periphery’, in Varga László (ed.) The Even Year Book 4, ELTE available at http://ny01.nytud.hu/~szigetva/even/00ne.pdf.gz. Newson, Mark: ‘The Coordination Particle’ in Varga László (ed.) The Even Year Book 5, ELTE available at http://ny01.nytud.hu/~szigetva/even/02ne.pdf.gz. Newson, Mark: ‘Deforestation in Syntax’, in Varga László (ed.), The Even Year Book 6, ELTE, available at http://seas3.elte.hu/delg/publications/even/2004/04ne.pdf. Newson, Mark (with Vili Maunula): ‘Word Order in Finnish: whose side is the focus on?’, in Varga László (ed.) The Even Year Book 7, ELTE, available at http://seas3.elte.hu/delg/publications/even/2006/06nm.pdf. Newson, Mark (with Hordós Marianna, Pap Dániel, Szécsényi Krisztina, Tóth Gabriella and Vincze Veronika): Basic English Syntax with Exercises, Bölcsész Konzorcium, Budapest. Newson, Mark (with Vivian Cook): Chomsky’s Universal Grammar, 3rd edition, Blackwell, Oxford. Newson, Mark: ‘English Modal Auxiliaries’ in Varga László (ed.) The Even Year Book 8, ELTE, available at http://seas3.elte.hu/delg/publications/even/2008/08ne.pdf. Newson, Mark: ‘Syntax First, Words After: a possible consequence of doing Alignment Syntax

6


without a lexicon’ in Varga László (ed.) The Even Year Book 9, ELTE, available at http://seas3.elte.hu/delg/publications/even/2010/10ne.pdf.

(4) Ó-angol és Közép-angol mint templatikus nyelvek Starcevic Attila 2009. Középangol kvantitatív hangváltozások. (Nem publikált PhD-disszertáció)

(5) Variáció a (magyar) morfofonológiában Albright, Adam. 2006. A quantitative study of Spanish paradigm gaps. In G. Garding and M. Tsujimura, eds., WCCFL 22 Proceedings (Somerville, MA: Cascadilla Press, pp. 1-14). Albright, Adam. 2006. Gradient phonotactic effects: lexical? grammatical? both? neither? LSA talk handout, January 7, Albuquerque. Anttila, Arto. 2007. Variation and optionality. In Paul de Lacy (ed.). The Cambridge Handbook of Phonology. Cambridge: Cambridge University Press, 519–536. Bárkányi, Zsuzsanna and Zoltán Kiss. 2010. Hungarian v: Is it voiced? In: Robert M. Vago and Marcel van Dikken (eds.): Approaches to Hungarian 11. Papers from the 2007 New York Conference. Amsterdam & New York: John Benjamins. 1–28. Bárkányi, Zsuzsanna and Zoltán Kiss. 2010. A phonetic approach to the phonology of v: A case study from Hungarian and Slovak. In: Susanne Fuchs, Martine Toda and Marzena Żygis (eds.): Turbulent sounds. An interdisciplinary guide (Interface Explorations 21). Berlin & New York: De Gruyter Mouton. 103–142 . Bárkányi, Zsuzsanna and Katalin Mády. 2011. Voicing contrast in Hungarian fricatives. Paper presented at 19th Manchester Phonology Meeting. May 2011. Manchester Bárkányi, Zsuzsanna and Katalin Mády. 2012. The perception of voicing in fricatives. Paper presented at 9th Old World Conference in Phonology. January 2010. Berlin. Blevins James P.–Juliette Blevins (szerk.) 2009. Analogy in Grammar: Form and Acquisition. Oxford: Oxford University Press. Bybee, Joan L. 2001. Phonology and Language Use. Cambridge: Cambridge University Press. Chomsky, Noam–Morris Halle (1968). The Sound Pattern of English. New York: Harper and Row. Coetzee, Andries W. and Joe Pater. 2011. The place of variation in phonological theory. In: John Goldsmith, Jason Riggle & Alan Yu (eds.). The Handbook of Phonological Theory. 2nd. Edition. Oxford: Blackwell. Daelemans–W., J. Zavrel–K. Van der Sloot–A. Van den Bosch 2005. TiMBL: Tilburg memory-based learner, version 5.1, reference guide. Technical report, ILK Technical Report Series 04–02. Fűköh Borbála–Rung András 2005. Az -esz és –er végű becézett szóalakokról. Nyelvtudomány I.(Acta Universitatis Szegediensis Sectio Linguistica), Szeged: JATE. 115-130. Halácsi Péter–Kornai András–Németh László–Rung András–Szakadát István–Trón Viktor 2003. A Szószablya projekt. In: Alexin Zoltán–Csendes Dóra (szerk.) Magyar SzámítógépesNyelvészeti Konferencia (MNYSZNY 2003). 299. Hayes, Bruce–Zsuzsa Cziráky Londe. 2006. Stochastic phonological knowledge: the case of Hungarian vowel harmony. Phonology 23.59–104. Hayes, Bruce–Kie Zuraw–Péter Siptár–Zsuzsa Londe. 2009. Natural and unnatural constraints in Hungarian

7


vowel harmony. Language 85. 822-863. Imre Samu 1971. A magyar nyelvjárások rendszere. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kálmán László 2008. Holisztikus szemlélet a nyelvészetben. Szabad Változók. [http://budling.nytud.hu/~kalman/arch/holisztikus.html] Kálmán, László, Péter Rebrus, Péter Szigetvári, and Miklós Törkenczy. 2011a. Harmony that cannot be represented. Paper presented at the10th International Conference on the Structure of Hungarian (ICSH10), Lund, Sweden, 25–28 August 2011 Kálmán László—Rebrus Péter—Törkenczy Miklós. 2011b. Ingadozás és diakrónia. In: Nyelvelmélet és diakrónia, É. Kiss Katalin—Hegedűs Attila (ed.) Budapest-Piliscsaba: Szent István társulat. 191–203.. Kálmán László—Rebrus Péter—Törkenczy Miklós. In press. Possible and impossible variation. In: Current Issues in Morphological Theory. Papers from the 14th International Morphology Meeting, Kiefer Ferenc— Ladányi Mária—Siptár Péter (ed.) Amsterdam: John Benjamins. Kenstowicz, Michael 1996 Base-identity and uniform exponence: alternatives to cyclicity. In: J. Durand–B. Laks (szerk.) Current Trends in Phonology: Models and Methods. European Studies Research Institute, University of Salford Publications. 363–393. Kiparsky, Paul. 1993. An OT perspective on phonological variation. Handout from Rutgers Optimality Workshop 1993. Available at http://www.stanford.edu/~kiparsky/Papers/nwave94.pdf. Kiss, Zoltán and Zsuzsanna Bárkányi. 2006. A phonetically-based approach to the phonology of [v] in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica 53 : 175–226. McCarthy, John J. 2002. A Thematic Guide to Optimality Theory. Cambridge: Cambridge University Press. Prince, Alan & Paul Smolensky. 1993/2004. Optimality Theory: Constraint Interaction in Generative Grammar. Manuscript. Rutgers University, New Brunswick & University of Colorado, Boulder. [published in 2004. Oxford: Blackwell.]. Rebrus, Péter, Péter Szigetvári, and Miklós Törkenczy. 2012. Dark secrets of Hungarian vowel harmony. In Eugeniusz Cyran, Henryk Kardela, and Bogdan Szymanek (eds.) Sound, Structure and Sense: Studies in memory of Edmund Gussmann. Lublin: Wydawnictwo KUL. 491–508. Rebrus Péter. 2000. Morfofonológiai jelenségek. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális Magyar nyelvtan 3. Morfológia, 763–947. Budapest: Akadémiai Kiadó. Rebrus Péter–Törkenczy Miklós. 2005. Uniformity and contrast in the Hungarian verbal paradigm. In: Laura J. Downing–T. A. Hall–Renate Raffelsiefen (szerk.) Paradigms in phonological theory, 263–295. Oxford: Oxford University Press. Rebrus Péter—Törkenczy Miklós. 2008. Morfofonológia és a lexikon. In: Strukturális magyar nyelvtan IV. A lexikon, Kiefer Ferenc (ed.) Budapest: Akadémiai Kiadó. 683–786. Rebrus Péter–Törkenczy Miklós. 2009. Paradigmatikus szabályosságok és nyelvjárási változatok a magyar alaktanban. In: É. Kiss Katalin–Hegedűs Attila (szerk.). Nyelvelmélet és dialektológia Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem. 99–121. Ringen, Catherine. 1988a. Transparency in Hungarian vowel harmony. Phonology 5. 327-342. Ringen, Catherine. 1988b. Underspecification theory and binary features. In: H. van der Hulst–Norval Smith.

8


(szerk.), Features, segmental structure and harmony processes, vol. 2, 145-160. Dordrecht: Foris. Ringen, Catherine–Kontra Miklós. 1989. Hungarian neutral vowels. Lingua 78. 181-191. Ringen, Catherine & Szilárd Szentgyörgyi. 2000. Constraint reranking in the Szeged dialect of Hungarian. In Gábor Álberti & István Kenesei (eds.) Approaches to Hungarian: Papers from the Pécs Conference, (vol. 7) , 5–21. Szeged: Attila József University. Ringen, Catherine–Robert M. Vago. 1998. Hungarian vowel harmony in Optimality Theory. Phonology 15.393416. Siptár Péter–Törkenczy Miklós. 2000. The phonology of Hungarian. Oxford: Oxford University Press. Törkenczy, Miklós. 2011. Hungarian Vowel Harmony. In: The Blackwell companion to phonology. 5 vols., Marc van Oostendorp—Colin J. Ewen—Elizabeth Hume—Keren Rice (ed.) Malden, MA & Oxford: WileyBlackwell. 2963–2990 Skousen, Royal. 1989. Analogical Modeling of Language. Dordrecht: Kluwer. Skousen, Royal. 1992. Analogy and Structure. Dordrecht: Kluwer. Steriade, Donca. 2000. Paradigm uniformity and the phonetics-phonology boundary. In: Michael Broe–Janet Pierrehumbert (szerk.) Papers in Laboratory Phonology 5. Cambridge: Cambridge University Press. Trón Viktor–Rebrus Péter. 2005. Re-presenting the past: Contrast and uniformity in Hungarian past tense suffixation. In: Kenesei István–Christopher Pinón–Siptár Péter (szerk.) Approachesto Hungarian 9. Papers from the Düsseldorf Conference. Budapest: Akadémiai Kiadó. 305–327. Zuraw, Kie. 2006. Using the web as a phonological corpus: a case study from Tagalog. EACL-2006: Proceedings of the 11th Conference of the European Chapter of the Association for Computational Linguistics/Proceedings of the 2nd International Workshop on Web As Corpus. pp. 59-66.

(6) Intonációs és hangsúlyozási kérdések (Intonációs és metrikus fonológia) Blaho, Sylvia—Daniel Szeredi 2011. Secondary stress in Hungarian: (morpho)syntactic, not metrical. In: Mary Byram Washburn (ed.) Proceedings of the 28th West Coast Conference on Formal Linguistics. Somerville: Cascadilla Proceedings Project, 51-59. Cruttenden, Alan 1997. Intonation. 2nd ed. Cambridge: CUP. Grice, Martine— D. Robert Ladd—Amalia Arvaniti 2000. On the place of phrase accents in intonational phonology. Phonology 17:143-185. Gussenhoven, Carlos 2004. The Phonology of Tone and Intonation. Cambridge: CUP Hirst, D.— 1998. A. di Cristo (eds.) 1998. Intonation Systems. A Survey of Twenty Languages. Cambridge: CUP. Hunyadi, László 2002. Hungarian Sentence Prosody and Universal Grammar. Frankfurt am Main: Peter Lang. Kálmán László—Nádasdy Ádám 1994. A hangsúly. In: Kiefer F. (szerk.) Strukturális Magyar Nyelvtan 2, Fonológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 393-466. Ladd, Robert 2008. Intonational Phonology. 2nd ed. Cambridge: CUP. Markó Alexandra 2007. Kérdő funkciójú hanglejtésformák a spontán beszédben. Beszédkutatás 2007: 59-74. Mycock, Louise 2007. Constituent question formation and focus: a new typological perspective. Transactions of the Philological Society 105: 192-251. Varga László 1993. A magyar beszéddallamok fonológiai, szemantikai és szintaktikai vonatkozásai. Nyelvtudományi Értekezések 135. Budapest, Akadémiai Kiadó, 132 p. Varga László 1994. A hanglejtés. In Kiefer F. (szerk.) Strukturális Magyar Nyelvtan 2., Fonológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 468-549. Varga, László 1995. Stylization of the falling tone in Hungarian intonation. In Jack Windsor-Lewis (ed.) Studies

9


in General and English Phonetics: Essays in Honour of Professor J.D. O’Connor. London, New York: Routledge, 278-287. Varga, László 1998. Rhythmical variation in Hungarian. Phonology 15: 227-266. Varga László 2000. A magyar mellékhangsúly fonológiai státusáról. Magyar Nyelvőr 124: 91-108. Varga László 2001. Az eső-emelkedő hanglejtésforma használata a magyar nyelvben. Beszédkutatás 2001: 1727. Varga, László 2002. Intonation and Stress: Evidence from Hungarian. Basingstoke; New York: Palgrave— Macmillan. Varga, László 2002. The intonation of monosyllabic Hungarian yes-no questions. Acta Linguistica Hungarica 49: 307-320. Varga László 2005. Metrikus fonológia és ritmikai hangsúlyváltozás. Budapest: Tinta könyvkiadó, 135 p. Varga, László 2008. The Calling Contour in Hungarian and English. Phonology 25: 469-497. Varga, László 2010. Boundary tones and the lack of intermediate phrase in Hungarian. The Even Yearbook 9: 126.

1 ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis

Recommend Documents