ELTE TáTK Kari Tanács-ülés jegyzőkönyv
2016. március 1.
JEGYZŐKÖNYV az ELTE Társadalomtudományi Kar Kari Tanácsának üléséről
Időpont Helyszín
2016. március 1. 1400 ELTE Lágymányosi Campus, Északi Tömb 0.100C Kari Tanácsterem
Elnök
Juhász Gábor
JELEN VANNAK Kari Tanács
Balogh László, Barna Ildikó, Darvas Ágnes, Heller Mária, Horváth Gergely Krisztián, Juhász Gábor, Majtényi Balázs, Nyilas Mihály, Örkény Antal, Papp Richárd, Pete Péter, Rudas Tamás, Vokó Zoltán, Döbrösi Zita Gabriella, Suriny Anita, Takács Bence, Takáts Réka
Meghívottak
Andrási-Tóth Ágnes, Gecser Ottó, Horzsa Gergely, Kakasyné Endrei Magdolna, Kovács Kriszta, Nagy Aliz, Németh Renáta, Prónai Csaba, Rényi Ágnes, Szabari Veronika
Napirendi pontok Juhász Gábor dékán az ülést megnyitotta. A Kari Tanács a napirendet egyhangúlag elfogadta. Takács Bence napirend előtt tájékoztatást adott róla, hogy a Nemzetközi Tanulmányok Szakos Hallgatói Érdekképviselet 1 nappal az ülés előtt javaslatot juttatott el hozzá a régiós és szaknyelvi tárgyakkal kapcsolatban. Az ülés közelsége miatt az előterjesztés már nem tudott napirendre kerülne. Esetlegesen az Egyebek napirendi pont keretében javasolja felvázolni a megkeresést. Végül a Kari Tanács későbbi ülésen javasolta napirendre tűzni.
1/5
ELTE TáTK Kari Tanács-ülés jegyzőkönyv
2016. március 1.
A személyi előterjesztések titkos szavazásának lebonyolításához a Tanács Balogh Lászlót, Horváth Gergely Krisztiánt és Takáts Rékát választotta a Szavazatszedő és Számláló Bizottság tagjainak.
1. Személyi ügyek 1.1. Szociológia mesterszak szakigazgatói megbízásának véleményezése Előterjesztő: Juhász Gábor Fokasz Nikosz lemondott Szociológia Tanszék tanszékvezetői feladatköréről illetve a Szociológia mesterszak szakigazgatói megbízásáról. Juhász Gábor a szakigazgatói feladat ellátására Gecser Ottót jelölte, aki 2016. február 1-től megbízott tanszékvezetőként tevékenykedik, így célszerű volt, hogy a szakigazgatói feladatkört is ő lássa el. A Kari Tanács 17/2016. KT (03.01.) számú határozata Az ELTE TáTK Kari Tanácsa támogatja Gecser Ottó megbízását a Szociológia mesterszak szakigazgatói feladataira. Szavazás eredménye: 16 igen, 0 nem (100,0% támogató; 0,0% elutasító szavazat)
1.2. Nemzetközi emberi jogok szakirányú továbbképzés - angol nyelvű program szakigazgatói megbízásának véleményezése Előterjesztő: Juhász Gábor A Nemzetközi emberi jogok szakirányú magyar nyelvű továbbképzés angol nyelven történő indításáról a Kari Tanács 2016. január 26-ai ülésén szavazott. Szükséges szakigazgató kinevezése is a Nemzetközi emberi jogok szakirányú továbbképzéshez. Juhász Gábor a szakigazgatói feladat ellátására Majtényi Balázst jelölte. A Kari Tanács 18/2016. KT (03.01.) számú határozata Az ELTE TáTK Kari Tanácsa támogatja Majtényi Balázs megbízását a Nemzetközi emberi jogok szakirányú továbbképzés szakigazgatói feladataira. Szavazás eredménye: 16 igen, 0 nem (100,0% támogató; 0,0% elutasító szavazat)
2. A TáTK működésének átláthatósága érdekében tett javaslatok Előterjesztő: Balogh László, Majtényi Balázs. Balogh László és Majtényi Balázs bevezetése után Juhász Gábor javasolta, hogy pontonként tárgyalja a Tanács az előterjesztést. „1. Kérjük a Kari Tanácsok valódi tartalmi jegyzőkönyvvezetését, amiből a napirenden túl az is kiderül, hogy milyen érdemi előterjesztések, felvetések, hozzászólások hangzottak el a 2/5
ELTE TáTK Kari Tanács-ülés jegyzőkönyv
2016. március 1.
Kari Tanácsokon, emellett a hangfelvételt is közzétehetné a Kar pl. a Coospace felületen, ahol azt minden TáTK polgár elérné. B megoldásként elképzelhető, hogy marad a jelenlegi gyakorlat, de a hangfelvételt közzéteszi a Kar a Coospace felületen.” Eltérő vélemények fogalmazódtak meg a részletes jegyzőkönyvek szükségességét illetően. A hangfelvétel közzétételében nem mutatkoztak nagy különbségek. Majtényi Balázs, Szabari Vera, Barna Ildikó, Örkény Antal, Takács Bence, Rudas Tamás, Heller Mária, Vokó Zoltán, Nyilas Mihály, Rényi Ágnes, Tóth Ágnes fejtette ki álláspontját a javaslatról. Juhász Gábor jelezte, hogy mivel határozati javaslatot az előterjesztők nem fogalmaztak meg, így az ad-hoc javaslatok alapján történő azonnali szavazást nem tartja kívánatosnak. A kari vezetés összeállít egy stratégiát az elhangzott álláspontokat figyelembe véve és azt a Kari Tanács elé terjeszti. „A rendszeres kari vezetői ülésekről, ahol a dékán, a dékánhelyettesek és a hivatalvezetők találkoznak, a Kar polgárait érintő döntések és azok rövid indokolását tartalmazó jegyzőkönyv készüljön, amely megismerhető legyen a Coospace felületről.” Juhász Gábor elképzelhetőnek tartja a vezetői ülésen meghozott a kar polgárait érintő döntések indoklásának közzétételét. A kari nyilvánosság növelése érdekében azonban jobb megoldásnak tartja összdolgozói értekezletek összehívását az eddiginél nagyobb gyakorisággal, pl. félévenként két alkalommal. „2. A kari bizottságok működéséről készüljenek protokollok, a kari bizottságok elnökei a bizottságok tevékenységéről rendszeresen számoljanak be a Kari Tanács előtt.” Juhász Gábor, Örkény Antal, Rényi Ágnes, Heller Mária, Pete Péter, Balogh László, Barna Ildikó, Darvas Ágnes, Szabari Veronika szólt hozzá a kérdéshez. A bizottságnak létező ügyrendje mellett a korábbi beszámolási tapasztalat valamint az oktatói leterheltség miatt többen nem tartották szükségesnek a beszámolási tevékenység kiszélesítését, de elhangzott érv a beszámolás előnyeiről is. „3. Minden újonnan hivatalba lépő dékánhelyettes illetve megbízott vezető ismertesse koncepcióját a Kari Tanács előtt.” Juhász Gábor felhívta a figyelmet rá, hogy a ciklusra szóló dékánhelyettesi megbízás kizárólag pályázat útján tölthető be. A pályázati felhívásnak minden esetben része a felelősségi körre vonatkozó koncepció, amit a Kari Tanács tárgyal. A megbízott vezetők esetében a koncepció elvárása álláspontja szerint ellentétes a dolog természetével. „4. A Neptun és a TOS felületeken ne legyenek az információk elérését korlátozó szűrők, minden információ megismerhető legyen. Különösen fontos lenne, hogy a NEPTUN rendszerben is - korábban az ETR ezt lehetővé tette - kapjanak lehetőséget az intézetigazgatók, a tanszékvezetők és a szakigazgatók arra, hogy láthassák az intézetekhez, a szakokhoz és a tanszékekhez tartozó oktatók által meghirdetett tárgyakat, az erre jelentkezett hallgatókat, a szakdolgozati konzulenciát, az opponensi bírálatokat és az oktatók hallgatói véleményezését. Ezeknek az adatoknak a hiányában nem lehet felelős szakmai döntéseket hozni.” 3/5
ELTE TáTK Kari Tanács-ülés jegyzőkönyv
2016. március 1.
Balogh László, Darvas Ágnes, Barna Ildikó hozzászólásai után Szabari Veronika ismertette, hogy a felvetett probléma részben már megoldott, részben viszont külső körülményektől függ. A lehetséges fórumokon továbbra is képviseli a kari vezetés a kérés megoldását. „5. Fontos lenne, hogy legyenek adataink arról, hogy a kollégák mennyire vannak leterhelve, egy-egy előadás szeminárium mekkora munkát jelent egy-egy kollégának. Ezért javasoljuk, hogy készüljenek kimutatások arról, hogy - az egyes tanszékek egyes előadásain/szemináriumain hány hallgató vesz részt, - készüljön statisztika arról, hogy egy félévben előadás, illetve szeminárium keretében egy oktató hány hallgatóval foglalkozott. (Jó lenne , ha itt az is szerepelne, hogy a számonkérés esszé leadásával, teszttel vagy szóbeli vizsgával történt.) Illetve egyes képzéseknél jó volna tudni (már csak a tervezhetőség miatt is), hogy - egy szakon egy oktatóra hány szakdolgozat/opponencia jut külső oktatók nélkül (a külsős témavezetésnek inkább csak kivételnek kellene lennie, nem főszabálynak). 6. Szükséges lenne hozzáférni az arra vonatkozó adatokhoz, hogy egy-egy képzésünknek milyen bevételei, kiadásai vannak. Anélkül, hogy ezt tudnánk, nem lehet felelősen eldönteni, hogyan tervezzünk, mekkora évfolyamokkal. Mennyire éri meg külföldi diákokat fogadni, mekkora bevételre tesz szert a kar egyes pályázatokból? Ennek ismeretében lehetne meghatározni a prioritásokat a jövőre nézve. És ezek az adatok segítenék annak eldöntését, hogy érdemes-e más karokkal közös képzést indítanunk? Milyen feltételekkel jó ez nekünk? Ezek birtokában tudjuk a jövőben az új KKK-k alapján a képzéseinket kidolgozni. 7. Több képzés profiljából adódóan a nemzetközi jelenlét elengedhetetlen, ehhez szükséges lenne az intézeteknek/tanszékeknek dologi keretet biztosítani. Ezt az intézetek például kari konferencia szervezéséhez, külföldi és belföldi konferencián való részvételhez, idegen nyelvű tanulmányok lektorálásához használhatnák fel. Az egyes intézetek egyrészről konkrét szakokat, specializációkat koordinálnak (például a Politika és Nemzetközi Tanulmányok Intézete az NTBA-ét, az NTMA-ét, a nemzetközi emberi jogi szakirányt, és az ÁJK-ával közösen a PM-et - Választási Tanulmányok Szakirány), másrészt egyes oktatók révén részt vesznek más kari képzések tárgyai oktatásában. A kar rendelkezésére állnak a bevételi és kiadási oldal konkrét, képzésekre és intézetekre történő lebontásához a szükséges adatok (a képzések bevételi forrásai, a közalkalmazotti jogviszonnyal foglalkoztatott oktatók bérei, járulékokkal együtt, a megbízásos jogviszonnyal foglalkoztatott oktatók bérei, járulékai, a három kar közötti megállapodás alapján a dologi költségek stb.). Féléves illetve éves bontásban lehetne megállapítani a bevételi és kiadási oldalt. Jó pár évvel ezelőtt a Kar Gazdasági Hivatala képzésekre lebontva vitte be ezeket az adatokat a kari tanácsi ülésekre. Ez alap lehetne például annak a megállapításához, hogy az intézetek, tanszékek, milyen dologi keretekkel rendelkezhetnek.” A vita későbbi szakaszában a hozzászólások egyaránt érintették az 5. 6. és 7. kérdést is, mivel azok összefüggenek egymással. Juhász Gábor és Szabari Veronika jelezte, hogy egyes statisztikák már léteznek vagy elkészíthetőek a félév zárását követően. Mások a Neptun kommunikációs problémái miatt nem előállíthatóak, vagy az adatok nem összehasonlíthatóak. Örkény Antal, Rudas Tamás és Pete Péter megfogalmazta az adatok mérhetőségével illetve az erőforrások 4/5
ELTE TáTK Kari Tanács-ülés jegyzőkönyv
2016. március 1.
átcsoportosításának kimutatásával kapcsolatos nehézségeket. Majtényi Balázs és Balogh László kifejezték igényüket a szakdolgozatok elosztását segítő információkra, illetve az óraterhelések kimutatására. Darvas Ágnes jegyzőkönyvben kérte rögzíteni, hogy kimondottan ellenzi, hogy az oktatók kiválasztása ne szakmai szempontok alapján történjen, hanem óraterheléses adatokra alapozva. Tóth Ágnes, Takács Bence a költség-kimutatási tapasztalataikról beszéltek. E pontoknál megoszlottak a vélemények a költségek és bevételek kimutathatóságának lehetőségeiről és módszereiről. „8. Kérjük, hogy a Kar vezetése ismertesse a policyjét a Kar PhD hallgatóinak és adminisztratív munkatársainak óratartása és kutatási tevékenysége kapcsán. Utóbbi esetben azt is, hogy mit tekint adminisztratív munkakörnek.” A dékán válaszában kitért arra, hogy a kar vezetésének nincsen álláspontja a PhD hallgatókat illetően. Adminisztratív munkatársak esetében nem támogatja a munkaidőben történő PhD elfoglaltságot, különösen, ha az a saját karunkon folyik, mivel gyakran keletkezik szerepkonfliktus. Örkény Antal ismertette, hogy a doktori iskola törekszik arra, hogy minden PhD hallgató legalább egy kurzust tartson. „9. A vezetői pótlékok, valamint a jutalmak (többletfeladatok) meghatározásának elvei és az órakedvezmények legyenek nyilvánosak.” Juhász Gábor tájékoztatott róla, hogy a vezetői pótlékokról rendelkezik az Nftv. és az ELTE szabályzatai, így azok ismertek. Az elmúlt évi többletfeladatok meghatározásának elveit ismertette. Örömmel veszi, ha a Kari Tanács Tagjai további szempontokat javasolnak. 3. Egyebek Örkény Antal kérdésként vetette fel, hogy a közelben lévő Tüske Csarnokban nemrégiben megnyitott uszoda részleg vajon használható-e az ELTE munkatársai és hallgatói számára. A kari vezetés utánanéz a kérdésnek. Szabari Veronika és Juhász Gábor megköszönték a felvetéseket és a hozzászólásokat. Ezután az elnök bezárta az ülést. Budapest, 2016. március 7.
Andrási-Tóth Ágnes Kari Tanács titkára jegyzőkönyvvezető
Juhász Gábor dékán elnök
5/5
