Vagyongazdálkodás Az alapok létrehozása Darabos Péter BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Szappanos Péter Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. A vagyongazdálkodás (asset management) a fejlett világ víziközmű üzemeltető szervezeti számára már aktuális feladattá vált. Hazánkban a tulajdonviszonyok részbeni rendezetlensége, a vagyon nyilvántartások hiányosságai és fejletlensége miatt jelentős lemaradásban vagyunk. A nemzetközi eredmények hazai átvételének és alkalmazásának alapfeltétele a vagyon nyilvántartások létrehozása. A BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékén a MAVÍZ támogatásával, és 26 vízi közmű üzemeltető szervezet közreműködésével folyó kutatás-fejlesztési projekt informatikai eredményei ebben az irányban is hasznosíthatóak.
1. Bevezetés A közműves vízellátásban és vízelvezetésben világszerte folyamatosan növekvő, felhalmozódó problémát okoz az egyre kiterjedtebb, nagy értékű hálózati vagyon elöregedése, elhasználódása. A hálózatokon bekövetkező növekvő számú meghibásodások, üzemzavarok által okozott gazdasági, környezeti, politikai károk a tulajdonosokat, üzemeltetőket, az államigazgatás szereplőit arra késztetik, hogy a hálózati vagyongazdálkodást stratégiai feladatként kezeljék. A feladat újdonságát és egyben jelentőségét is bizonyítja, hogy az IWA (International Water Association) 1995-ben folyóiratot indított Water Asset Management International címmel. A nemzetközi tapasztalatok hazai alkalmazása azonban számos akadályba ütközik: − sajátságos, vegyes tulajdonviszonyok, − az üzemeltetés és a tulajdonlás különválása, − vagyonnyilvántartások hiányosságai. Az első két akadály leküzdéshez a régóta várt víziközmű törvénytől várja a szakma a segítséget, a harmadik esetében azonban az üzemeltető szervezeteknek, a tulajdonosokkal együttműködve kell a korszerű vagyongazdálkodási technikák alkalmazásához szükséges struktúrájú nyilvántartásokat létrehozni. Általában a közművek legnagyobb volumenű és kiterjedésű vagyontárgyai a hálózatok. Ezek nyilvántartási kérdéseivel kapcsolatban nem kerülhető meg a régóta aktuális közmű nyilvántartási kötelezettségek kérdése. A közműhálózat nyilvántartás és a vagyonnyilvántartás létrehozásának elvi és gyakorlati összehangolása az erőforrásokkal való takarékosság jegyében az elkövetkező évek egyik kulcskérdése. A dolgozatban a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékén, 26 vízi közmű üzemeltető szervezet közreműködésével folyó kutatás-fejlesztési projekt eredményei közül azokat mutatjuk be, amelyek a vagyonnyilvántartás, és ezen belül a közmű nyilvántartás létrehozásában nyújtanak segítséget az üzemeltető szervezeteknek.
1.
2. A vagyon, mint műszaki objektumok rendezett halmaza A vagyongazdálkodási technikák alkalmazáshoz meg kell határoznunk vagyontárgyainkat. A meghatározás alapja a vagyontárgy típusok tulajdonságainak összegyűjtése. Funkcionális (használati), vagy közérthetőbben "műszaki" szempontból a közmű rendszereket azonos tulajdonságokkal rendelkező objektumokra lehet szétbontani. Az egyes objektum típusok "műszaki" tulajdonságai a funkcióhoz kapcsolódnak, és a közmű rendszerek bonyolultsága miatt meghatározásuk jelentős, nagy körültekintést igénylő feladat. Pénzügyi, számviteli szempontból azonban, jóval egyszerűbb a helyzet. Bármilyen vagyontárgyról, vagy objektumról legyen is szó, annak a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a pénzügyi számításokat el lehessen végezni: − − − −
tulajdonos, üzembe helyezés, állományba vétel időpontja (pénzügyi év), állományba vételi érték, értékcsökkenési-, leírási ráta, vagy függvény.
Ebből az következik, hogy egymástól teljesen eltérő "műszaki" objektumok, minden további nélkül kerülhetnek azonos számviteli objektumba. A kétféle objektum definíció uniójával azonban mindkét kritérium rendszernek eleget tudunk tenni ! Tekintettel arra, hogy a közmű üzemeltetésben mind műszaki, mind számviteli szempontból szükséges az objektumok létrehozása, a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal, elsősorban humán erőforrásokkal, akkor bánunk takarékosan, ha az objektumok definiálásakor a műszaki és számviteli szempontokat együttesen érvényesítjük.
3. Az objektum nyilvántartás Mint az a hazai és nemzetközi tendenciákból, tapasztalatokból ismert, a korszerű közműobjektum nyilvántartások az objektumok térbeli elhelyezkedését az objektumok természetes tulajdonságaként kezelik. Az igen sokszor szlogen szinten, a tényleges tartalom ismerete nélkül használt térinformatika kifejezés éppen ezt fejezi ki: A földrajzi információs rendszer egy olyan számítógépes rendszer, melyet földrajzi helyhez kapcsolódó adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a levezetett információk megjelenítésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki. Nevezik térinformatikai, geoinformációs rendszernek vagy angolul rövidítve GIS-nek. A GIS egyetlen rendszerbe integrálja a térbeli és a leíró információkat – alkalmas keretet biztosít a földrajzi adatok elemzéséhez. A térinformatika fogalmának helytelen használata azonban nagyon félrevezető lehet. Sajnos gyakran fordul elő, hogy a térinfomatikát csupán a térkép, mint látvány készítés eszközének tekintik. Ideje lenne ezen a nézeten túllépni. 2005-ben kidolgoztuk a hálózati és környezeti objektumok nyilvántartási rendszerének adatbázis struktúráját és meghatároztuk egy térinformatikai alapú objektumkezelővel szemben támasztott funkcionális követelményeket. A piacon beszerezhető szoftverek közismert hátrányait ismerve 2.
(ár-érték, ár-szolgáltatás arányok, működési és strukturális hatékonyság), úgy döntöttünk, hogy célszerű egy speciálisan a közmű szolgáltatás igényeire szabott objektumkezelő szoftver kifejlesztése. A munkát 2006-ban kezdtük meg külső szoftver fejlesztő bevonásával.
1.ábra – Az objetumkezelő felhasználói felülete A szoftver fejlesztés célja a szakági műszaki és alaptérképi objektumok nyilvántartása és térképszerű megjelenítése. Az SQL szabvány szerint létrehozott adatbázisban az objektumok műszaki jellemzőin kívül tároljuk azok geometriai és topológiai jellemzőit. Ez az adatmodell biztosítja, hogy komplex, egybefüggő elemzések készülhetnek a műszaki, geometriai és topológiai jellemzők és azok összefüggései alapján. A kifejlesztett szoftver megoldás két fő részből áll: − adatbázis és az azt működtető adatbázis kezelő szoftver; − kliens program az adatbázisban tárolt adatok megjelenítésére és kezelésére. A szoftver tervezése során olyan megoldást alkalmaztunk, amely lehetővé teszi a szoftver működését többféle adatbázis kezelő mellett is. (Pl.: PostgreSQL, ORACLE) Az adatbázis lekérdezésére, az adatok kezelésére és megjelenítésére kifejlesztett Objektumkezelő, önálló kliens program. Használatához nem szükséges drága térinformatikai alapszoftver alkalmazása ! 3.
Az Objektumkezelő alkalmas a földmérési és közmű alaptérkép objektumainak, valamint víziközmű szakági objektumoknak: − − − −
geometriai, topológiai, műszaki, pénzügyi, számviteli,
és egyéb kiegészítő adatainak nyilvántartására, kezelésére, megjelenítésére. Az adatfeltöltés szintjétől függően alkalmas adatok tárolására és karbantartására: − geometria nélkül, − közelítő geometriával (sémaszerűen), − teljes és pontos geometriával, valamint a 3 kombinációjával. A geometriai adatok származása, minősége is tárolásra kerül, így mindig tudható egy objektumról, hogy annak térbeli adatai mennyire megbízhatóak. Az alkalmazott technológiában komoly lehetőségek rejlenek, különösen a térbeli lekérdezések tekintetében, amit az egységes adatbázis kezelés lehetősége tesz hatékonnyá. A szoftverfejlesztés mellett, az üzemeltetők által szolgáltatott adatok alapján létrehoztuk, egyegy mintaterületre az Objektumkezelőben az alaptérképi és szakági tartalmat. Ehhez külön segédszoftver kifejlesztésére volt szükség a munka hatékonyságának növelése céljából. Az AutoCAD ARX alkalmazás segítségével DWG formátumú térkép-rajzok szerkesztését-javítását és adatbázisba való beillesztését (migrálását) lehet elvégezni, jelentős emberi munkaerő megtakarítással. A kifejlesztett szoftver nem csak a kezdeti adatfeltöltéskor, hanem a későbbi adatfrissítések alkalmával is hatékonyan használható.
4. Közmű nyilvántartási kötelezettségek Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény (Építési Törvény) a hatósági nyilvántartások között sorolja fel a belterületi közműnyilvántartást és a külterületen lévő nyomvonalas és kapcsolódó létesítmények nyilvántartását. E törvény felhatalmazása alapján kibocsátott 241/1997. (XII.19.) sz. Korm. rendelet szerint a nyilvántartások alapját az állami földmérési alaptérképek és az ingatlan-nyilvántartási térképek képezik, amit a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. sz. törvény is megerősít. Magát a közműnyilvántartások vezetését, a formai és tartalmi követelményeket a 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás és mellékletei írják elő. Ennek 9014/1984. (Ép.Ért.26) ÉVM sz. alatti módosítása már a változásvezetés módjáról is intézkedik. A szakmailag elavult szabályozás megújítását a Magyar Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Tagozata kezdeményezte, egy kormányrendelet tervezet kidolgozásával és szakmai vitára bocsátásával (Csemniczky, 2007). A korszerűsítés legfontosabb kiváltója véleményünk szerint, a térinformatikai technológia megjelenése, amely kapcsán a közmű nyilvántartások vezetésének módja és feltételei jelentősen megváltoztak. A hagyományos analóg térképek helyét egyre inkább digitális, térinformatikai adatállományok, adatbázisok veszik át. A szemléletet tehát alapvetően meg kell változtatni. A természetes informatikai fejlődésnek megfelelően, a térben elhelyezkedő objektumok geometriáját és egyéb kapcsolt adatait adatbázisokban kell tárolni és az adatbázisokban tárolt adatok alapján különböző szakmák, hatóságok, szabványok, jogszabályok követelményeinek formailag, és tartalmilag megfelelő megjelenítéseket, térképeket kell tudni előállítani. 4.
A hivatkozott rendelet tervezet is ebben a szellemben készült. Ennek legfontosabb meghatározásai a következők: 2. § (1) A települések építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervei (a továbbiakban: építésügyi hatóságok) műszaki nyilvántartásának részeként – digitális (vektoros) közműnyilvántartást kell rendszeresíteni és folyamatosan vezetni. 3. § (2) A közműnyilvántartás digitális térképi alapját – a külön jogszabályok alapján vezetett és nyilvántartott – ingatlan-nyilvántartási térképek (állami földmérési alaptérképek) képezik. 6.§ (2) A közműnyilvántartást digitális formában Egységes Országos Vetületi Rendszerben (EOV) kell elkészíteni és vezetni, biztosítva a hagyományos (analóg) megjelenítési lehetőségeket is. 6.§ (3) A közműnyilvántartás rendszerét, részletesebb tartalmát, elkészítésének és folyamatos vezetésének módját – az elkészítéshez és vezetéshez szükséges adatszolgáltatás tartalmára is kiterjedően – az „Előírás a özműnyilvántartás előkészítéséhez és vezetéséhez”; a továbbiakban: Előírás tartalmazza. Az Előírást az építésügyért felelős miniszter – az érdekelt miniszterek egyetértésével – miniszteri közleményben adja ki. 7.§ (5) Az építésügyi hatóságok az egyesített közműtérkép készítésével és továbbvezetésével kapcsolatos feladataikat az Előírásban meghatározott, a szakági üzemeltetők által a közművek vonatkozásában átadott adatok felhasználásával látják el. Az adatszolgáltatás digitális formában történik, az adattartalom minőségének biztosítása az adatszolgáltató felelősségi körébe tartozik. A fenti meghatározások egyértelműsítik, hogy alapvetően adatbázis építéséről, és adatbázisból az előírásoknak megfelelő adatcsere formátumban történő adatszolgáltatásokról van szó, mind a közmű szolgáltatók irányában történő alaptérképi adatszolgáltatás, mind az építésügyi hatóság felé történő szakági adatszolgáltatás tekintetében. Érdemes kiemelni még, hogy a tervezetben hangsúlyozottan szerepel, hogy a közműnyilvántartás elkészítése és vezetése geodéziai tervezési jogosultsághoz kötött tevékenység. E mellett a szakági nyilvántartások létrehozásához és folyamatos vezetéséhez szakági tervezési jogosultság is szükséges. A vagyonnyilvántartások létrehozása kapcsán véleményünk szerint érdemes úgy eljárni, hogy a felépítésre kerülő adatbázis, geometriai adatokkal kiegészítve alkalmas legyen a közmű nyilvántartási adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére. Jelen helyzetben azonban ez nem csak egy adott követelményrendszerhez való igazodást jelent, hanem a szabályok, követelmények kialakításában való részvétel lehetőségét is ! Ezzel a lehetőséggel a MAVÍZ érdekképviseleti potenciálját kihasználva érdemes lenne élni.
5. Összefoglalás A korszerű vagyongazdálkodási technikák hazai alkalmazása az elkövetkező évtized jelentős feladata lesz. A feladat megoldásához több területen is előre kell lépnünk: − Víziközmű törvény megolkatása kapcsán a tulajdonviszonyok tisztázása. − A vagyon feltérképezése vagyonnyilvántartások létrehozásával. − Az erőforrások gazdaságos hasznosítása érdekében a közműnyilvántartási kötelezettségek figyelembe vétele a vagyonnyilvántartások létrehozása során. 5.
6. Irodalom Csemniczky, L.: A közműnyilvántartás szabályozó rendszerének korszerűsítése, GITA 9. Műszaki tréinformatikai konferencia, Debrecen, 2007. április 19-20.
Asset Management Darabos Péter Project Coordinator Budapest University of Technology and Economics (BME) Department of Sanitary and Environmental Engineering Szappanos Péter
6.
