1. BEVEZETÉS CSORNAI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE... 6

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0070 „Társadalmi felzárkózást elősegítő területi együttműködés a Csornai járás önkormányzatainál„

1. BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 4 2. CSORNAI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE ..................................................................... 6 2.1. CSORNAI JÁRÁS bemutatása...................................................................................................... 6 2.1.1. Demográfiai folyamatok .......................................................................................................... 8 2.1.2. A járás lakossága................................................................................................................... 11 2.1.3. A járás gazdasági jellemzői.................................................................................................... 13 2.2. Összhangban a stratégiai dokumentumokkal............................................................................... 16 2.3. Jogszabályi háttér ....................................................................................................................... 22 2.4. Helyi partnerségek, társulások, segítő szervezetek a járásban.................................................... 25 2.4. Kérdőíves vizsgálat...................................................................................................................... 41 2.5. Feltárt problémák, fejlesztési lehetőségek .................................................................................. 44 2.5.1. Romák és mélyszegénységben élők célcsoportja .................................................................. 44 2.5.2. Gyermekek célcsoportja ......................................................................................................... 46 2.5.3. Nők célcsoportja..................................................................................................................... 48 2.5.4. Idősek célcsoportja................................................................................................................. 51 2.5.5. Fogyatékkal élők célcsoportja ................................................................................................ 53

3. CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ........................................ 56 3.1. Specifikus célok........................................................................................................................... 56 3.1.1. ... Romák és mélyszegénységben élők célcsoport................................................................... 57 3.1.2. ... Gyermekek célcsoport......................................................................................................... 58 3.1.3. ... Nők célcsoport..................................................................................................................... 59 3.1.4. ... Idősek célcsoport................................................................................................................. 60 3.1.5. ... Fogyatékkal élők célcsoport ................................................................................................ 61 3.2. Prioritások - az esélyegyenlőségi problémák, és fejlesztési lehetőségek tekintetében............... 64

4. INTÉZKEDÉSI TERV / TERVEZETT PROGRAMOK............................................... 67 4.1. Az intézkedési programok részletes kifejtése............................................................................. 69 1. JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ KEREKASZTAL.......................................................................................... 70 2. ÉRTED, ÉRTEM, ÉRTÜNK............................................................................................................... 72 3. GENERÁCIÓK PROGRAMSOROZAT............................................................................................... 73 4. MUNKAERŐPIAC FELTÉRKÉPEZÉSE............................................................................................... 74 5. KULTÚRA TÁBOR .......................................................................................................................... 75 6. PÁLYAORIENTÁCIÓS PROGRAMSOROZAT.................................................................................... 76 7. EGÉSZSÉGES FIATALOK ................................................................................................................. 77 8. SZÜNIDŐBEN, BIZTONSÁGBAN! ................................................................................................... 78 2 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


9. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYEK .................................................................................................... 79 10. MUNKA-CSALÁD EGYENSÚLYBAN .............................................................................................. 80 11. NŐK JOGGAL............................................................................................................................... 81 12. AKTÍV ÉLET- SZEMLÉLET ............................................................................................................. 82 13. BIZTONSÁGBAN, NYUGALOMBAN ............................................................................................. 83 14. IDŐSEN IS FITTEN! ...................................................................................................................... 84 15. ELFOGADÁS ERŐSÍTÉSE .............................................................................................................. 85 16. „MÁS” program - FOGLALKOZTATÁSI ESÉLYNÖVELÉS ............................................................... 86 17. NINCS AKADÁLY! ........................................................................................................................ 87 4.2 Az Együttműködési Megállapodások kapcsolódása a programozáshoz....................................... 88

5. FENNTARTHATÓSÁG .................................................................................................... 91 6. ÖSSZEGZÉS....................................................................................................................... 92 7. MELLÉKLETEK............................................................................................................... 93 1. számú melléklet - Felhasznált irodalmak, dokumentumok, források ............................................. 93 2. számú melléklet: Ábrajegyzék........................................................................................................ 95 3. számú Melléklet: A célcsoportokhoz kapcsolódó statisztikai indikátorok ..................................... 96

3 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


1. BEVEZETÉS Az ÁROP-1.A.3-2014-2014-0070 projekt keretében a Csornai Járás Esélyteremtőprogramtervének elkészítéséhez egy átfogó járás-szintű helyzetelemzést készítettünk, mely feltárja az esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémákat, hiányosságokat, fejlesztendő területeket. Figyelembe vettük az Európa 2020 stratégiát, a kormány Nemzeti Stratégiáit, és a helyi stratégiákat, helyi partnerségek, társulások dokumentumait.

A kiemelt célcsoportok tekintetében, a helyzetelemzés során összesítettük a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programjaiban meghatározott, feltárt problémákat. Ehhez a statisztikai adatokat összesítettük járás-szinten, figyelembe véve a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet mellékleteit tartalmazó adattáblákat. A járás területének intézményi hálózatát feltérképeztük, valamint a Csornai Járási Kerekasztal ülései során (jegyzőkönyvekből) feltárt problémákat összesítettük. Ezen információk összessége alapján készült helyzetelemzésünk alapozza meg az elkészült JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERVÜNKET, mely a helyzetelemzéssel együtt teljes.

Jövőkép „Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni – haladás. Együtt dolgozni – siker” (Henry Ford)

A projektünkben is szereplő idézettel is azt szerettük volna sugallni, hogy az egyik alappillére a munkánknak az együtt dolgozás, és így a munka után együtt örülhetünk a sikernek. A programtervünket is továbbra is ennek szellemében építettünk fel, amelyet különösen segített a közös munka a kerekasztal működése során. A feltárt problémákat, kihívásnak tekintjük, és a víziónk, hogy a tervezett programjaink, melyek

a

társadalmi

felzárkózás

megvalósításra

tett

törekvések,

hosszú

távú

együttműködéseket generáljanak a járásban. A hátrányos helyzetű célcsoportok jövőjét továbbra is kiemelten fontos területként kezeljük a járás minden stratégiájában. Összhangot kívánunk létrehozni minden fejlesztésre váró területen.



A megoldási lehetőségek a járás minden polgára számára lehetőséget nyújtanak, hogy részese legyen ennek a jövőképnek a kialakításában. Kapjon esélyt mindenki, hogy egyénként is átélhesse a siker élményét, mellyel saját személyiségét is építheti.



2.

CSORNAI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE

2.1. CSORNAI JÁRÁS bemutatása A Csornai járás 2013. január elsejével alakult meg újra a Rábaközben. Magyarországnak a Nyugat-dunántúli régió észak-nyugati részén helyezkedik el összesen 579,77 km² területen, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő megyéjében, Győr-MosonSopron megyében. Székhelye Csorna város, népessége 33 901 fő, népsűrűsége 56 fő/km² volt a 2013. évi adatok szerint. Egy város (Csorna) és 32 község tartozik hozzá. A Csornai járást magában foglaló, viszonylag nagy földrajzi egységet lefedő statisztikai térség két fő tengelyét a 85-ös és a 86os számú főutak adják. A Csornai járás 2013-as megalakulása előtt Csornai kistérségként működött, a települések számában történt változás a járássá alakulással: Bezi, Győrsövényház, és Fehértó a Győri járáshoz került, Sobor és Bodonhely a Téti kistérségtől átkerült a Csornai járáshoz. A településhierarchia szempontjából Győr-Moson-Sopron megyében a járás központja, Csorna a kilenc alsófokú központ közül az egyik. 10 ezer fős Csorna és Kapuvár városok lakossága a legnagyobb a megye alsófokú központjai közül.



1. ábra Közös Önkormányzati Hivatalok

Településszintek a járásban. A Csornai Járásban 1 önálló önkormányzati, és 8 közös önkormányzati hivatal látja el a közigazgatási feladatokat. A községeket népességszámuk alapján osztottuk csoportokra: 2. ábra Településszintek a járásban Településszint

Település Település szám

Alsófokú központ/ város Falu (2000 fő felett)/nagyközség Falu (2000 fő alatti)község

Aprófalu/község

Népesség (lakosság száma/fő)

Csorna Bősárkány, Kóny, Szany

1 3

10461 2105-2674 között

Bágyogszovát, Barbacs, Bogyoszló, Dör, Egyed, Farád, Jobaháza, Rábapordány, Rábatamási, Szil, Szilsárkány, Vág Acsalag, Bodonhely, Cakóháza, Maglóca, Magyarkeresztúr, Markotabödöge, Páli, Pásztori, Potyond,

12

533-1895között

17

53-494 között



Rábacsanak, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábcakapi, Sobor, Sopronnémeti, Tárnokréti, Zsebeháza Összesen

33

33901

A megye településeinek és népességének megoszlása, településhierarchia-szintek szerint, 2013 (forrás: KSH)

A települések egyharmada Magyarországon aprófalu, a Csornai járásban a települések több, mint ötven százaléka 500 fő alatti lakosú. A járásban az 1000 lelkes kisközségek dominálnak, a községek 75%-át teszik ki. 3. ábra Településszintek a járásban

Az aprófalvak Győr-Moson-Sopron megye déli részén helyezkednek el sűrűbben, ez főleg a Csornai járás területére esik. A községeken belül is kiemelkedő azoknak a csoportja, ahol a népesség nem haladja meg az ezer főt. A Csornai járásban ez 24 település jelenleg. A szakirodalom szerint az 500 főnél alacsonyabb lélekszámú településeket aprófalvaknak tekinthetjük.

2.1.1. Demográfiai folyamatok

Méretük következtében nehéz a közszolgáltatások biztosítása és a munkanélküliség nagyobb mértékű az aprófalvakban. Sajnos a rossz életkilátások miatt, jellemző a fiatal és aktív korú lakosság elvándorlása, ami a helyi társadalom elöregedését gyorsítja.



4. ábra Öregedési mutató

(Állandó népességből a 100 fő 0-14 évesre jutó 60-x évesek száma)

A vidék elnéptelenedése folytán, fennáll a veszélye, hogy egyre több középfalu népessége csökken, így az aprófalvak száma egyre növekszik. 5. ábra Lakónépesség (fő)



A lakónépesség az adott területen lakóhellyel rendelkező és másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Győr-Moson-Sopron megyében csupán a Kapuvári és Csornai járásban mutatkozott –csekély mértékű –migrációs veszteség. Az általánosan kedvező migrációs jellemzőknek köszönhetően Győr-Moson-Sopron megyében általánosságban nőtt a népesség. A Csornai járás aprófalvaira jellemző a népességfogyás, az idősebb a korszerkezet, itt a jövedelmi helyzet is kedvezőtlenebb. A megyében a természetes szaporodás/fogyás ebben a járásban mutatja a legrosszabb eredményeket, a járás a megye legjobban öregedő térsége. Az élveszületések és a halálozások különbözete adja meg a természetes szaporodás évről-évre követhető számát. Az alábbi ábrán csak a 2012-es évben volt kisebb pozitív javulás, de 2013ban az előző évekhez képest a legnagyobb volt a visszaesés a természetes szaporodás mértékében.

6. ábra Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék)

A Győr-Moson-Sopron megye déli térségekben az alsófokú központok foglalkoztatottsági helyzete kedvezőtlenebb, mint az északi térségekben található városoké. A Csornai járás ide sorolható.



2.1.2. A járás lakossága Az adott területen lakóhellyel rendelkező személyek száma. Két népszámlálás közötti évek népességszámának meghatározása a továbbvezetés módszerével lehetséges, amely során az évenkénti természetes népmozgalmi (születés, halálozás, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, válás) és vándorlási (belföldi, nemzetközi) statisztikák adatai kerülnek feldolgozásra. Az adatokat nagymértékben befolyásolja, hogy Csorna környékéről főleg a munkalehetőségek miatt többen Győrbe költöznek, amely nem csak átmeneti szándék, hanem többnyire ott rendezik be további életüket is.

Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő)

Az aktív munkaképes lakosság csökkenése jól kimutatható a fenti diagram adataiból. A munkanélküliek aránya nem túl magas az országos értékhez viszonyítva, de már a munkaerőhiány is kimutatható a járáson belül. A munkanélküliség jelentős mértékben a nők és az alacsony képzettséggel rendelkezők esetében kimutatható. A tartós munkanélküliek száma magasabb arányt mutat a munkanélküliségi ráta adataihoz képest. 8



2. ábra Tartós munkanélküliség (ezrelék) A 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők ezer lakosra vetített száma.

A lakosság nagy része mezőgazdasági szférába dolgozik. Az őstermelők aránya is magas a járásban.

3. ábra Munkanélküliség ráta 12 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


Az oktatási kínálatok a felnőttek számára nagyon korlátozottak, nincsenek támogatott átképzési lehetőségek. A komfort nélküli lakások aránya a járás déli térségében magasabb, valamint az apróbb falvakban jellemző, hogy a szennyvízcsatornázás, vagy a gázszolgáltatás nem került még kiépítésre, vagy a lakásokba bevezetésre. A települések nagy része rendelkezik a megfelelő előírású játszóparkokkal, de a szabadidős tevékenységek eltöltéséhez, sporttevékenységek végzéséhez nincs minden településen megfelelő infrastruktúra. A tömegközlekedés minden településen biztosított a buszjáratokkal, de az alacsony lélekszámú községekben a járatok nagyon ritkák. A közlekedés Csorna városa irányába centralizált.

2.1.3. A járás gazdasági jellemzői A földrajzi pozícióját tekintve előnye, hogy 15 kilométeres övezetében nem található város. Csorna gazdasági életére geológiai adottsága mellet, új előnyre tett szert közlekedésben. 2015. szeptembertől, az új gyorsforgalmi autóútnak köszönhetően a Csornán áthaladó forgalom kisebb lesz, a városlakók és a dél-rábaköziek viszont sokkal rövidebb idő alatt juthatnak Győrbe az átadott M85, és M86-os úton. A kibocsátás és a foglalkoztatás alapján a város legnagyobb nyereségérdekeltségű szervezetei: -

Hantech Zrt. Sole Mizo Zrt. Tondach Magyarország Cserép és Téglagyártó Mezőgazdasági őstermelők Társas vállalkozások Egyéni vállalkozások Seeburger Rábaköz Konzervipari Kft. Csornai Inkubátorház Kft. Molnár Elektronikai Kft. Csornai Margit Kórház Csornai Alumíniumkohászati Kft. Farkas Szerelvénygyártó Kft. Németh Szerelvénygyártó Kft. Rábaközi Takarékszövet Erste Bank OTP Bank K&H Bank 13 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


-

Spar Magyarország Kft. Tesco-Global Kft. Lidl Kft. Penny Market GYSEV Zrt. Swietelsky Magyarország Kft. AVA-PACK Kft. BNF Kft. CsornaVáros Önkormányzata Győr-Moson-Sopron-Megyei Kormányhivatal

-

4. ábra A gazdasági vállalkozások számának változása az adófizetők száma szerint, ezer lakosra

A Csornai Önkormányzat ipari parkot alakított ki a jobb munkalehetőségek biztosítása érdekében. Fertő-Hanság Nemzeti Park megtalálható a járás egy részén, mely lehetőségeket kínál természetjárás, horgászat, vadászat tevékenységekre. A természeti értékekben gazdag területeken adottak az öko- és a falusi turizmus feltételei is, de erre még kevés helyen van kialakítva megfelelő szállás és vendéglátó egység. Az egyedi összetételű, igen sok oldott anyagot tartalmazó, nátrium- hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, fluoridos csornai termálvíz, orvosi szempontból igen értékes, ami miatt a csornai termálfürdőt sokan keresik fel gyógyulás vagy egészségmegőrzés céljából. A termálfürdő fejlesztése turisztikai és munkahelybiztosítási szempontból is kulcskérdés. A városban két panzió fogadja az érkezőket, ám további szálláslehetőségek kialakítására egyre nagyobb igény mutatkozik. A turisztikai ágazat fejlesztése esedékes, az adatok szerint a megyében a szálláshelyek száma ebben a járásban a legkevesebb.



5. ábra Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma, ezer lakosra (db)

A 105/2015. (IV.23) Korm. rendelet szerinti besorolás alapján Cakóháza település társadalmigazdasági és infrastrukturális fejlettsége a legalacsonyabb Győr-Moson-Sopron megyében.

6. ábra Kedvezményezett települések/Győr-Moson-Sopron megye 15 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


Cakóháza lakosainak száma 60 fő alatti, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat a településen. 2013-as adatok szerint vannak olyan lakosai, akik a 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek. A rendelet szerint jelentős munkanélküliséggel sújtott település a Csornai járásban nincs. A komplex mutatók szerinti besorolás alapján a megyében 4 járás kedvezőbb mutatókkal rendelkezik, ugyanakkor a vállalkozások száma 2013-ig növekvő tendenciát mutat. A gazdasági aktivitás szempontjából összességében kedvezőbb volt az országosnál, az alsófokú központoké, a falvaké és az aprófalvaké pedig kedvezőtlenebb. A foglalkoztatási terület is a megye általános foglalkoztatási rátájához képest, nem sokkal alacsonyabb, de a Győri járáshoz viszonyítva már jelentősen alacsonyabb. Az alsófokú központokban, mint Csornán is foglalkoztatottak kb.48%-a ingázik. A munkanélküliség szempontjából fontos megemlíteni, hogy jelentős a működő vállalkozások száma a járásban.

2.2. Összhangban a stratégiai dokumentumokkal Nemzeti stratégiák, koncepciók Az EU 2020 stratégia1 Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell, két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és

3

A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, 2012. május 30.



társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. A projekttel az intelligens növekedés elérésében, a felzárkózási kerekasztal a gyermekek optimális pályaválasztásának érdekében a tanulási, és készségfejlesztést figyelemmel, fogja kísérni, hogy a jövőben az alacsony iskolázottságúak száma csökkenjen, és helyette a duális szakképzésben résztvevők száma növekedjen.

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program

A magyar Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi kohézió biztosítása. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni, a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában hét fő beavatkozási irányon keresztül. Ebből, ami az adott projekthez is kapcsolódik közvetlenül illetve közvetetten: 

a szegénység elleni küzdelem,



a társadalmi kohézió erősítése (társadalmi aktivitás, anti diszkrimináció és esélyteremtés aktív közösségek és fiatalok stb.),



egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések,



a köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére,



felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése

A fenntartható inkluzív növekedés érdekében, a program hangsúlyozza, a család társadalmi szerepének megerősítését és a társadalmi összetartás erősítését, ez a projektben ifjúságvédelmi területi együttműködésében fontos szerepet kap. A projekt várható eredményei: a társadalmi bizalom növekedése, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes emberek, felelős állampolgárok egymás iránti szolidaritásának erősödése, továbbá a család és a fiatalabb nemzedékek társadalmi szerepének megerősödése, elsősorban hátrányos helyzetű emberek körében, hozzájárulnak az EFOP program által kitűzött célokhoz.



Egészséges Magyarország 2014-2020

A kirívóan rossz egészségi állapotért nagymértékben felelős az egészségkárosító életmód, különösen a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás. A programtervünk igazodik a Nemzeti Sportstratégia és az egészségügyi ágazat további stratégiai prioritásaihoz: Elsősorban a Népegészségügy fejlesztési céljához: 

a születéskor várható egészségben eltöltött életévek növelése 2 évvel 2020-ra (EUátlag elérése 2022-re),



a fizikai és mentális egészség egyéni és társadalmi értékének növelése,



egészségtudatos magatartás elősegítése, egyéni felelősségvállalás érvényesítése,



a területi egészség egyenlőtlenségek, illetve a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségek csökkentése.

Az operatív programok területi alapú forrás felhasználási mutatóinak Győr-Moson-Sopron megyei elemzéséből kiderült, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban az ÁROP keretében megítélt támogatásból a csornai térség nem részesült. Nemzeti Reform Program2

Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek.3 A Nemzeti

Reform

Program az

esélyegyenlőségi

célcsoportok helyzete javításának

szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett.

4

A következő lépés – A Széll Kálmán terv 2.0, Magyarország Kormánya, 2012. április www.kormany.hu/download/3/e8/80000/1-A_k%C3%B6vetkez%C5%91_l%C3%A9p%C3%A9s%20(SzKT%2020).pdf 5 Európai Bizottság, Európa 2020 http://ec.europa.eu/europe2020/documents/related-document-type/index_hu.htm



Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia4

A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás-politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és

foglalkoztatáspolitikára,

a

vidékfejlesztésre,

az

egészségügyi,

szociálpolitikai,

közigazgatási elképzelésekre. A Stratégia a cigányság és a hátrányos helyzetű emberek leszakadását illető problémák megoldását nemzeti ügyként, s nem csupán szegénypolitikaként kezeli. A javasolt beavatkozási területek a Kormányprogramban is kiemelt fontossággal szereplő, fejlesztési területek: a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátások, szolgáltatások. Ezek közül összhangban áll a projekt célja, elsősorban a foglalkoztatás,

a

szociális,

és

egészségügyi

ellátások

területen

megvalósítandó

tevékenységekkel. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia5 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. A térségben sajátosságaira tekintettel a Nemzeti Stratégia átfogó céljai közül, összhangban van a projekt azzal a céllal, hogy alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak, a mainál sokkal nagyobb mértékben kell 6

Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia – mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011-2020.) Budapest, 2011. november http://romagov.kormany.hu/nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia 5 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032.; www.biztoskezdet.hu



hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. Roma Integráció Évtizede Program6

Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz

kapcsolódó

feladatokon

és

intézkedéseken

keresztül

kívánja

megvalósítani. A romák a legnagyobb transznacionális kisebbség Európában, egyben az egyik legszegényebb közösség lévén gyakran kizáródnak az elsődleges munkaerőpiacról. Ez ebben a térségben is jellemző. A projekt egyik fontos része, hogy a szociális gazdaság formán keresztül a térségben foglalkoztatottakat kiemeljük az elsődleges munkaerőpiacra.

Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg.

A Nemzeti Drogellenes Stratégia

A kábítószer-problémára vonatkozik, viszont hangsúlyozza, hogy a kábítószer-jelenség szorosan összefügg más kémiai és viselkedési függőségi problémákkal, elsősorban pedig a

6

A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2008.



nemzet általános lelki egészségi állapotával, különös tekintettel az értékszemlélet, a kapcsolati kultúra, a problémamegoldó készség személyes és közösségi jellemzőire. A kábítószer-problémák hatékonyan nem kezelhetők más kapcsolódó nemzeti szakpolitikai stratégiák és programok nélkül, így például az alkohol-, gyógyszer és egyes viselkedési függőségeket érintő, illetve a mentálhigiénés, valamint a bűnmegelőzési stratégia és program nélkül.

A Magyary Program (12.0) 3.2.3.3 „az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása” pontban

külön

kiemeli

az

esélyegyenlőség

előmozdításának

fontosságát,

amikor

megfogalmazza, hogy a Kormány elkötelezett az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód egymással összefüggő alapelveinek a közigazgatás egészét érintő és tényleges érvényesítése iránt. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a Kormány előírta a települési önkormányzat számára a helyi esélyegyenlőségi programok kötelező elkészítését.

Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepció: A Területfejlesztési Koncepció a megye gazdasági, társadalmi és környezeti állapotának feltérképezését és annak alapján fejlesztési irányok megfogalmazását jelenti. Lényeges, hogy a megye területfejlesztési szereplői között az információáramlás és az együttműködés folyamatos legyen. A javaslattevő fázisban, a megye jövőképében a 2030-ig tartó időszakig azt kívánja elérni, hogy az országos, sőt közép-európai dimenzióban is számottevő gazdaságát megerősítse, annak domináns szektorait fejleszteni tudja, ezen ágazatokhoz folyamatosan kiépüljenek és megújuljanak a beszállítói közép- és kisvállalkozások, amelyek magas hozzáadott értékű, innovációban egyre teljesebb termék és szolgáltatás skálát tudjanak előállítani. A versenyképesség növekedjen, és hagyományos gazdasági szektorok mellett erősödjenek meg új tevékenységek, iparok és szolgáltatások, így az egészségipar, a környezetipar, a logisztika, a tudásipar, a sport és kulturális szolgáltatások köre.

Győr-Moson-Sopron Megyei Feladat-ellátási, intézményhálózat-, működtetési és köznevelés-fejlesztési terve A megyei köznevelés-fejlesztési terveket öt éves időtartamra első ízben 2013. évben készítették el a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével. A megyei köznevelés-fejlesztési terv részletesen tartalmazza a Csornai tankerület köznevelés fejlesztési irányelveit, a köznevelési intézmények

átalakításának,

valamint

az

óvodai

csoportok

és


iskolai

osztályok


csoportszervezésére vonatkozó intézkedési javaslatokat a hatékonyabb feladat-ellátás érdekében szem előtt tartva, a gyermekek jogait és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjait.

Győr-Moson-Sopron Megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja: a megye turisztikai adottságai, a turizmus trendjének várható alakulása, a megye erősségei, gyengeségei, továbbá fejlődésének lehetőségei, illetve annak gátat szabó veszélyek koncepciónk készítését is meghatározták. A megyei turizmusfejlesztési koncepció és fejlesztési program következő szakaszában a fejlesztési programok kerülnek meghatározásra.

Győr-Moson-Sopron Megyei Szakképzés - Fejlesztési Koncepció A Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság törvényi kötelezettsége a 2020-ig érvényes középtávú szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítése, aminek elvárt eredménye, hogy irányt mutasson a szakképzés szereplőinek a jövőbeni fejlesztésekhez, valamint teremtsen kapcsolatot a megye területfejlesztési koncepciójával. A koncepció megvalósítói célul tűzték ki a szakképzés minőségének és hatékonyságának javítását, valamint a szakképzés kínálatának és a munkaerő-piaci igények összehangolását, a szakképzésben érintett szereplők közti együttműködések ösztönzését, és a szektorközi partnerségi hálózatok fejlesztését. Egy megyei szinten koordinált és irányított szakképzési intézményrendszer kialakítása a célkitűzés, amely felkészült az általános és speciális képzési igények kielégítésére.

2.3.

Jogszabályi háttér

Törvények:   

  

Magyarország Alaptörvénye 2015. évi CXXXIII. törvény egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről 2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről; 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 22 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


                      

2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 2011. évi CLXXV. Törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2007. évi XCIX. törvény Az európai területi együttműködési csoportosulásról 2007. évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról (Knyt.) 2004. évi I. törvény a sportról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól; 2003. évi CXXV. törvény az egyenlőbánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2000. évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelméről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról



Kormányrendeletek:

   

   

  



29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozásegészségügyi előírásokról 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a járások besorolásáról (módosítva a 106/2015. (IV. 23.) Korm. rendelettel) 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a 2014-2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről (2. számú melléklet: a kedvezményezett térségek besorolásáról)



2.4. Helyi partnerségek, társulások, segítő szervezetek a járásban 

Csorna Térségi Önkormányzatok Társulása



Csorna Térségi Gyermekjóléti és Szociális Gondozási Társulás



Mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás



Beledi Egyesített Szociális Központ



Roma Nemzetiségi Önkormányzat



Városi Művelődési Központ és Könyvtár



Csornai Rendőrkapitányság



Csornai Járási Hivatal



Csornai Járási Tankerület



Reménysugár Egyesület



Szivárvány Egyesület



Vöröskereszt Csornai Területi Szervezete



Csornai Nőegylet



Csornai Írisz Nyugdíjas Egyesület



Rábaköz Polgárőr Egyesület



Rábaköz Mentőcsapat,



Járási Közbiztonsági Egyeztető Fórum



Rábaköz Közbiztonságáért Alapítvány



Margit Kórház Alapítvány



Magyar Máltai Szeretetszolgálat



Szülőföldünkért Egyesület



Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Csornai Szervezete



Katolikus Egyház



Evangélikus Egyházközség Csorna



Csorna és Környéke Ipartestület

A járásban található civil szerveződések részletes adatbázisa fellelhető a projektünk keretében elkészített www.csornaicivilek.hu címen.



Intézményi hálózat

A Csornai járásban széles lefedettség az intézményhálózatot tekintve. A szolgáltatások elérése, hozzájutására minden egység igyekszik nagy gondot fordítani. Ez azonban a meglévő erőforrások tekintetében nem mindig valósul meg teljes körűen. A Statisztikai adatok elemzésénél az mutatható ki, hogy az időskori ellátásra, különösképpen a bentlakásos intézmények esetében egyre nagyobb igény jelentkezik, miközben az intézmények munkaerőhiánnyal küzdenek. A kisgyermekek nappali ellátását végző intézmények harcolnak a fennmaradásért az alacsony születési ráta miatt. Ennek a lehetőségnek a megszűnésével még kevésbé csábító a fiatalok számára a vidék.

OKTATÁSI- NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK

Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerint az oktatási intézmények esélyegyenlőségi programot fogadnak el, amelyben elemzik az intézményben tanuló hátrányos helyzetű tanulók helyzetének alakulását és meghatározzák az e tanulók esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az intézmények esélyegyenlőségi programjainak alapvető célja az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. Az oktatási intézmények fontos, hogy a járásban minden speciális gyerekcélcsoportot lefedjenek. Járásszinten összhangban kell, hogy legyen az elkészített oktatási esélyegyenlőségi program az adott település Helyi Esélyegyenlőségi Programjaival. A hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségi célcsoportjába tartoznak a gyerekek. Ezen belül árnyaltabban különböztetünk meg csoportokat. A gyógypedagógiai körhöz az SNI, HH, HHH, BTM gyerekek tartoznak, akik sajátos segítő nevelésre szorulnak. Az iskolákban az osztályfőnökök és ifjúságvédelmi felelős szoros és folyamatos kapcsolata az esélyegyenlőség terén kiemelten fontos. Az ő segítségükkel ismerhetők fel az olyan problémák, melyek azokat a gyerekeket érintik, akik hátrányos szociokulturális családi háttérrel rendelkeznek.



Óvodák 2014. szeptember 1-jétől kezdődően valamennyi 3. életévét betöltött gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie. A Csornai járásban az állami/önkormányzati fenntartású intézményekben a feladatellátási helyek száma 23, az ellátott gyermeklétszám 1024 fő. Az egy egyházi fenntartású intézményekben a feladatellátási helyek száma 1, az ellátott gyermeklétszám 178 fő. A Járás területén lévő 33 településből 21 településen van óvodai ellátás, 12 településről (Tárnokréti, Rábcakapi, Cakóháza, Acsalag, Maglóca, Pásztori, Bodonhely, Zsebeháza, Rábasebes, Sobor, Potyond és Sopronnémeti) a gyermekek a közeli települések óvodáiba járnak. A Csornai járásban az önkormányzatok által fenntartott, saját intézményben a férőhelyek száma 1067, az ellátottak száma 758 fő, a saját intézményben más településről bejáró ellátottak száma 71, más fenntartásban lévő intézményben a férőhelyek száma 213 (200 45 egyházi intézményben, 13 állami fenntartású EGYMI-ben), ellátottak száma 190 fő, ebből 178 fő egyházi intézményben, 12 fő állami intézményben. A Csornai járásban 21 településen, 24 feladatellátási helyen összesen 1019 gyermek óvodai ellátása folyik, a férőhelyek száma 1280. Ebből egy egyházi intézmény 1db feladatellátási helyén a gyermeklétszám 178 fő. A férőhelyek és az ott ellátott óvodás gyermekek megoszlása az alábbiak szerint alakul: települési önkormányzatok által fenntartott intézményekben 1067 férőhelyen 829 gyermek, az állam által fenntartott EGYMI-ben 13 férőhelyen 12 gyermek, az egyházi személy által fenntartott intézményben 200 férőhelyen 178 gyermek ellátása megoldott. A járásban működő valamennyi feladatellátási helyről (a szilsárkányi óvodát kivéve) elmondható, hogy a férőhelyek száma magasabb, mint a gyermeklétszám. A szilsárkányi óvodában a kihasználtság 100%-os.

7. ábra Óvodába beírt gyermekek száma (fő) 2013 27 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


Általános Iskolai Oktatás: A csornai tankerületben 7 állami és két egyházi fenntartású általános iskola működik 11, illetve 4 feladatellátási helyen. Állami fenntartásban 1818 tanulót, egyházi fenntartásban 665 tanulót, összesen 2483 tanulót látnak el. A Győri Egyházmegye fenntartásában lévő csornai székhelyen 1-8.osztályban 390 tanulóval, a hozzá tartozó településen lévő feladatellátási helyen 1-4. évfolyamon 14 fővel, Szanyban 253 tanulóval (két feladatellátási helyen: a székhelyen és egy szomszédos településen 1-4. évfolyamos tagintézménnyel, 8 fővel) működik iskola. A tankerületben magán fenntartású általános iskola nincsen. A tankerületben a köznevelési intézmények együttesen 2565 fő tanuló befogadására alkalmasak. Ehhez képest az állami intézményekben ellátottak száma 1230 fő, ez a lehetséges férőhely 48%-a. A bejárók száma 588 fő, az eljáróké 414 fő (ebből 117 fő egyházi intézménybe jár). Nagyon alacsony, 50% alatti a kihasználtsági mutató az alábbi településeken működő, állami fenntartású intézményekben: Bágyogszovát, Bősárkány, Egyed, Kóny, Rábapordány, Rábatamási, Szil. A KLIK által fenntartott állami intézményekben az integráltan tanulók aránya megközelíti az 5%-ot. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja a 19%- ot. Az egyházi fenntartású iskolákba 655 tanuló jár. Ezekben az intézményekben integráltan neveltek aránya 3,2%, a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók együttes aránya 16%. Rábatamásiban az integráltak aránya 12,8%. A hátrányos helyzetű tanulók aránya az állami fenntartású csornai iskolában 26,6%-os. A Csornai Tankerület illetékességi területén működő általános iskolák:  Bősárkányi Eötvös József Általános Iskola, Bősárkány  Bágyogszováti József Attila Általános Iskola, Bágyogszovát  Király Iván Általános Iskola, Farád  Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola, Rábatamási  Kónyi Deák Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kóny  Szili Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Szil  Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Csorna 

Csornai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Csorna



8. ábra Internettel ellátott iskolák aránya az alap- és középfokú oktatásban (százalék) Internettel ellátott feladat-ellátási helyek aránya. Feladat-ellátási hely: a köznevelési intézmény (2012 előtt közoktatási intézmény) igazgatási szervezetén belül a székhelyen vagy más telephelyen működő intézményegység, valamint a székhelyen, illetve az azonos telephelyen, de eltérő nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézményegység.

Művészeti Iskolák: A nemzeti köznevelési törvényben foglaltak alapján az alapfokú művészeti iskola (továbbiakban: AMI; korábban a közoktatási törvény ezt az intézménytípust alapfokú művészetoktatási intézménynek nevezte) feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, amelynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon, zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet ágakban, ezeken belül különféle tanszakokon folyhat. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. A Csornai járás 6 településén 7 köznevelési intézmény 11 feladatellátási helyen 734 tanulót érintően lát el alapfokú művészetoktatási feladatot. Az intézmények közül egy, három településen is rendelkezik feladatellátási hellyel. Két intézmény székhelye másik járásban, egy intézményé másik megyében van. A járásban 4 alapfokú művészeti székhelyintézmény működik:  Szili Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Szil 29 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


 Csornai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Csorna  Timaffy László Alapfokú Művészeti Iskola, Csorna 

Kónyi Deák Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kóny

Nem állami fenntartású iskolák:  Szent Anna Katolikus Általános Iskola, Szany  II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Csorna

település

ált. iskolai oktatás helyben:

Acsalag nincs Cakóháza nincs Maglóca nincs Markotabödöge nincs Pásztori nincs Potyond nincs Rábasebes nincs Tárnokréti nincs Zsebeháza nincs 9. ábra Általános iskolai oktatás helye

általános iskolai oktatás helye: Bősárkány Bősárkány Bősárkány Kóny Szilsárkány Szil Páli Bősárkány Szil

Középfokú iskolák 2013. január 1-jével a középfokú nevelési oktatási intézmények állami fenntartásba kerültek. A gimnáziumi feladatokat ellátó intézmények fenntartása a megyében működő tankerületekhez került. A szakképzés irányítását a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum végzi. A csornai térségben alacsony a középfokú intézmények száma, s azok is elsősorban szakképzéssel foglalkoznak. Egy középiskolában folyik gimnáziumi képzés, évfolyamonként egy nappali csoporttal és egy csoporttal az esti oktatás keretében.  Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Hunyadi János Középiskolája - Csorna Az iskolában több képzési lehetőségből választhatnak a diákok: gimnáziumi képzés belügyi rendészeti ismeretek tantárggyal kiegészítve, - pedagógiai szakközépiskolai képzés, általános tantervű gimnáziumi osztály, - ügyviteli szakközépiskolai képzés.  Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakképző Iskola - Csorna A szakgimnáziumban tanulók Mezőgazdasági gépésztechnikus OKJ képzést is kapnak, a szakközépiskolába tanulók mezőgazdasági gépész, vagy gazda végzettséget szerezhetnek a 3 éven belül. Ezt követően az érettségi vizsgát 2 éves képzéssel letehetik az iskolában. A 30 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


mezőgazdasági gépésztechnikusként végzettek, a 3 évet követően mezőgazdasági gépész végzettséget is szerezhetnek. Fenntartója a Földművelésügyi Minisztérium.  Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Szakiskolája - Csorna A választható szakmák: cukrász, szakács, gépi forgácsoló, ipari gépész, eladó Az iskola 3 éves szakképzéseket kínál.

Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények:  Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó, Csorna A tanulási akadályozottaknak 25 éves korig pályaorientációs képzést biztosít. Megszerezhető OKJ szakmák: varrómunkás, lakástextil varró/javító, szőnyegszövő, sütőipari munkás, parkgondozó, dísznövénytermesztő.  Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó: Az ellátó feladatai közé tartozik: A logopédiai szolgáltatást biztosítja a járásban. Korai fejlesztést, és gyógytestnevelést helyezi előtérbe, ezeken kívül biztosít még: -

pszichológiai vizsgálatok, nevelési tanácsadás, hallásfejlesztés, nyelv- és beszédfejlesztés, alapozó terápia, drámapedagógia, pszichodráma, mentálhigiénés foglalkozás, mozgásnevelés.

A települések jövőjében nagy szerepet játszik az intézményi ellátottság, különösen az óvodák, és bölcsődék. Majd minden településen az óvodák, iskolák folyamatos infrastrukturális felújítására van szükség.

Családi napközik: A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek törvényben rögzített napközbeni ellátásának családias körülmények között biztosított formája.

Szolgáltatásai: 

Gyermekfelügyelet 31 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


    

Gondozás Nevelés Étkeztetés Foglalkoztatás Időszakos gyermekfelügyelet Játszóház

A Kónyi Családsegítő és Szociális Központ működteti: 

Kóny

Beledi Egyesített Szociális Központ működteti:      

     

Egyed Farád Páli Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás

Szilsárkány Vág Bogyoszló Potyond Sopronnémeti Zsebeháza

A Téti Szociális Intézmény működteti: 

Bodonhely

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK

Az egészségügyi intézmények közül a legnagyobb a Csornai Margit Kórház, melynek járóbeteg rendelőintézete 2015-ben új épületben kapott helyet, mely európai uniós forrással valósult meg. A kórház történetében 2013-tól történt nagy változás, ettől kezdődően az aktív fekvőbeteg ellátás megszűnt. Az ellátásokat, az 43 féle szakrendeléseken lehet igénybe venni. A

struktúraváltás

után

Csornán

működik

a

krónikus

belgyógyászati

osztály,

a

gasztroenterológiai rehabilitációs egység, a tüdőgyógyászati rehabilitációs osztály, az ápolási egység, illetve a győri Petz-kórházhoz tartozóan az aktív belgyógyászati osztály. Ezek közül újként létesült a tüdőgyógyászat, felvevő területe az egész megyére kiterjed. A krónikus belgyógyászati a rehabilitációs szemléletet igyekeznek kialakítani. A belgyógyászati sürgősségi eseteket huszonnégy órában fogadja a Csornai Margit Kórház, egynapos műtéteket végeznek.



10. ábra A háziorvosok betegforgalma, ezer lakosra (fő)

A háziorvosok betegforgalma a megyében a legnagyobb volt 2013-ban is. A közös önkormányzati hivatalok központi önkormányzatánál mindenhol működik, és a kisebb településekre kijár rendelni heti 1-2 alkalommal. Az idősek számára a közlekedési nehézségek miatt problémát okoz, de a falugondnoki szolgálattal igyekeznek megoldani a helyzetet. A védőnői szolgálat, ugyanilyen rendszerben, körzeteket (falvakat) összefogva működik, sok helyen 4-5 településre jut egy védőnő. Minden helységben a családokhoz is a megadott időközönként kilátogat.

SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK

A

járásban

a

szociális

gondozás,

gyermekjólét,

családsegítés,

támogató

szolgáltatásokat több intézmény fedi le. Az önkormányzatok között van amelyik a Kapuvári, vagy a Téti járásban található intézmény szolgáltatásaira szerződött. A települések egy részében a szolgáltatásokat felosztva végzi a két központ, ezért a járási intézményhálózat nem mutat egységes képet.



11. ábra Családsegítő, és gyermekjóléti szolgáltatások megoszlása a járásban

 Csorna Térségi Önkormányzatok Társulása Szociális Központ, Csorna A fenntartója a Csornai Térségi Önkormányzatok Társulása. 2 településen. 6%  Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ, Kóny A fenntartója a Csornai Térségi Önkormányzatok Társulása. 13 településen. 39%  Beledi Egyesített Szociális Központ, Beled A fenntartója Beled Város Önkormányzat Szociális és Gyermekjóléti Társulása. 16 településen. 49%  Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézmény A fenntartója a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása. 2 településen. 2%

Térségi Önkormányzatok Társulása Szociális Központ, Csorna



12. ábra Térségi Önkormányzatok Társulása Szociális Központ, CSORNA

Gondozási Központ Csorna, Farád, és Sopronnémeti területeken.

Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását-szükségleteinek megfelelően –lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának

megfelelően,

meglévő

képességeinek

fenntartásával,

felhasználásával,

fejlesztésével biztosított legyen. Szociális étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodunk, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek. Különösen a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt nehézséggel élő személyek ellátását kell megfelelő módon biztosítani. Idősek nappali ellátása Az Idősek klubja keretei között működik. Az intézmény lehetőséget biztosít közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, személyes ruházat tisztítására. A klub nyitva 35 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


tartása a helyi igényekhez igazodik, szükség esetén hétvégén is. Napi háromszori étkezésre lehetőség van.

Családsegítő Szolgálat

A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Csorna Város közigazgatási területén kívül Dör Község közigazgatási területén is ellátja a családgondozói feladatokat. A Családsegítő Szolgálat szociális alapszolgáltatást nyújt, mely a családsegítés keretében a településen élők szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése céljából nyújt általános és speciális szolgáltatásokat. A családsegítő esetkezelések jellege: - információ - ügyintézés - segítő beszélgetés - tanácsadás - továbbirányítás - adósságkezelési tanácsadás - családgondozás 2013-ban a szolgáltatást igénybe vevők leggyakrabban 35-49 éves nők. Gazdasági aktivitást tekintve inaktív keresők, családi összetétel szerint házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők 18 év alatti gyermekkel. Iskolai végzettségüket tekintve leggyakrabban általános iskola 8 osztályát végzettek. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel, Baptista Szeretetszolgálattal, Szt. Cirill és Method Alapítvány együttműködik. Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális, személyes, szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. (1997. évi XXXI. tv. 39. § (1) ). 36 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


A szolgálat munkatársai szakmaközi megbeszélések, és esetkonferenciák részvételén fejlesztik meglévő tudásukat. A jelzőrendszer tagjai egymással együttműködnek, és egymást kölcsönösen tájékoztatják a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében. Bölcsőde A bölcsőde olyan szolgáltató intézmény, amely az alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a gyermek számára. A bölcsőde feladata a három éven aluli gyermekek gondozása-nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődésének segítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része a családban nevelkedő 20 hetes – 3 éves korú – gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. A bölcsőde végezheti a sérült gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú gondozását is a gyermek 6 éves koráig. A kihasználtság folyamatosan maximális, és az újabb igények kielégítésére a férőhelyek száma nem ad lehetőséget.

Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ, Kóny

13. ábra Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ, Kóny

Gyermekjóléti Szolgálat



Feladatai: A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése A

gyermek

veszélyezettségének

megelőzése.

A

már

kialakult

veszélyeztetettség

megszüntetése. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése. • Gyermekjóléti szolgáltatás • Családsegítés • Szociális étkeztetés • Házi segítségnyújtás • Nappali ellátás (idősek klubja) étkeztetéssel • Gyermekek nappali ellátása-családi napközi

Beledi Egyesített Szociális Központ, Beled Működési területe a járásban: Farád, Páli, Rábacsanak, Rábaszentandrás, Rábapordány, Rábasebes, Sobor, Szany, Szilsárkány, Vág Az alapszolgáltatáson túl a járásban a közösségi ellátást a szenvedélybetegek részére biztosítja.

Téti Gyermekjóléti és Szociális Intézmény, Tét Két faluban Bodonhelyen, és Soborban nyújt szolgáltatásokat. Támogató szolgáltatást, háti segítségnyújtást, családsegítést, és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt. Ezekben a községekben a szociális étkeztetést a téti Baptista Szeretetszolgálat biztosítja.

Közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére: nincs a járásban. A betegek számára Csornán a Margit Kórházban található Pszichiátriai Szakrendelés.

Közösségi ellátás szenvedélybetegek részére: A Magyar Vöröskereszt Győr-Moson-Sopron megyei Szervezete a Csornai Margit Kórházban (Csorna) szociális koordinátort alkalmaz, csak 1 héten egy délelőtt. A Beledi Egyesített Szociális Intézmény több településsel szerződött erre az ellátásra. Bágyogszovát, Bogyoszló, Egyed, Farád, Páli, Pásztori, Potyond, Rábacsanak, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Sobor, Sopronnémeti Szany, Szilsárkány, Vág, Zsebeháza.

Pszichiátriai betegek nappali ellátása: csak Sopronban működik. Tartós bentlakást biztosító ellátási intézmény a járásban 38 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


- Pásztori Felnőttkorú Fogyatékosok Otthona/ fenntartó: Győr-Moson- Sopron Megyei Önkormányzat

- Időskorúak Gondozóháza Bágyogszovát/ Térségi Önkormányzatok Társulása Szociális Központ, Csorna - Időskorúak Gondozóháza Magyarkeresztúr/ Térségi Önkormányzatok Társulása Szociális Központ, Csorna - Idősek Otthona, Jobaháza/ fenntartó: Győr-Moson- Sopron Megyei Önkormányzat - Katalin Idősek Otthona/Idősek gondozóháza/ Ezüst Kor Idősekért Közhasznú Alapítvány

A Járásban működő fogyatékkal élőket támogató Egyesületek ˗

Reménysugár Egyesület Csorna

˗

Mozgáskorlátozottak Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete

˗

Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete

˗

Siketek és Nagyothallók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete

˗

ÉFOÉSZ Értelmileg Sérültek és Segítőik Győr-Moson-Sopron megyei Egyesülete társszervei a Csornai Járásban

FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK OTTHONA



Felnőttkorú Fogyatékosok Otthona, Pásztori/ fenntartó: Győr-Moson- Sopron Megyei Önkormányzat



Csorna Térség Önkormányzati Társulások Fogyatékosok Napközi Otthona, Csorna

Hajléktalanok bentlakásos intézménye Nem működik a járásban, Sopronban vagy Győrben érhető el. Családok Átmeneti Otthona, csak Győrben található, a Szent Cirill és Method Alapítvány által fenntartott.

Falugondnoki szolgálat:

A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint, egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. A falu- és tanyagondnokok – az 39 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


önkormányzat rendeletében meghatározott módon – közreműködhetnek az étkeztetés biztosításában. Ez a szolgálat kiemelten fontos szerepű a járásban. Acsalag Bágyogszovát

Potyond Rábacsanak Rábasebes

Bodonhely Barbacs Bogyoszló, Cakóháza Dör Egyed

Rábapordány Rábaszentandrás Rábatamási Rábcakapi

Sobor Sopronnémeti Szil Szilsárkány Tárnokréti, Vág

Farád

Jobaháza Maglóca Magyarkeresztúr

Markotabödöge Páli, Pásztori,

Zsebeháza

A falugondnoki szolgálat kifejezetten magyar kezdeményezés, és sikerként könyvelhető el az a tény, hogy az Európai Unió is felfigyelt rá. A Kirekesztés elleni Közösségi Akcióprogram keretében működő hazánk falugondnoki hálózatát több külföldi szakértő vizsgálta.

2.3.2. Diákmunka, Önkéntes munka, közösségi szolgálat A Csornai Járásban az OFI által készített „Közösségi Szolgálat Portál” szerint 2 hely fogad diákokat önkéntes munkára. A közösségi szolgálatban résztvevők számáról és aktivitásáról nincs információnk.

Csorna – A Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Egy Csöpp Segítség Önkéntes Pont Iroda*, Tevékenységek: - szociális, kulturális, oktatási és egészségügyi területen végezhetők. * az iroda együttműködést kötött tizennégy csornai és kistérségi, a programba bevonható intézménnyel és egyesülettel, például a Csornai Margit Kórházzal, az idősek otthonával, a fogyatékosok otthonával.

Jobaháza – Jobaháza Község Önkormányzata Tevékenységek: - adminisztrációs feladatok, kulturális rendezvények megvalósításában való közreműködés, parkgondozás, házi segítségnyújtás



2.4. Kérdőíves vizsgálat Projektünk keretében 2015 nyarán 20 csornai járáshoz tartozó településen végeztünk kérdőíves megkérdezést az adathiányok kiküszöbölése érdekében. A vizsgálat célja: A Helyi Esélyegyenlőségi Programokban feltüntetett adathiányokkal megjelölt területek megismerése céljából végzett adatgyűjtés. A vizsgálat módszere: survey módszerrel adatgyűjtést végeztünk. A kérdőívek kitöltése a HEP napokon történt, és merítés területe a járásban nem koncentrálódott egy térségre. A felnőtt egyének önkéntes alapon, és anonimitásuk biztosításával papír alapon töltötték ki a kérdőíveket. A mintavétel reprezentatív jellegű volt, akik részt vettek a rendezvényeken bármilyen formában, esélyük volt bekerülni a megkérdezettek körébe. A vizsgálati mintavétel helyei: Acsalag, Bágyogszovát, Bősárkány, Dör, Farád, Csorna, Jobaháza, Szany, Rábapordány, Sopronnémeti, Bogyoszló, Rábacsanak, Szilsárkány, Potyond, Markotabödöge, Maglóca, Egyed, Páli, Szil, Vág

A vizsgálat bemutatása: A

vizsgált

tartalmi

területek

az

testi/lelki

egészséggel,

szenvedélybetegségekkel,

diszkriminációval, családon belüli erőszakkal kapcsolatosak. A kérdőív tartalmazott nyílt, és zárt kérdéseket is. A válaszadásnál opcióként a válaszadók választhatták, a „nem tudom/nem akarok” válaszolni lehetőséget.  1. Kérdéscsoport Attribútumok: kor, nem, családi állapota, és iskolai végzettségével kapcsolatosak.  2. Kérdéscsoport A testi/lelki egészségi állapota felől érdeklődtünk. A vélt egészsége alapján, saját önértékelése függvényében adta a válaszokat a válaszadó.  3. Kérdéscsoport: Az egészségvédelmi, és egészségkárosító szokásaikról gyűjtöttünk információt. A káros szenvedélyekkel kapcsolatos kérdések szerepeltek: - a dohányzás, alkoholfogyasztás, 41 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


kábítószer-fogyasztás mértékére is irányultak kérdések. Egészségük megvédésére tett intézkedéseikről pl. szűrővizsgálat látogatásáról, betegség esetén az orvos látogatásának gyakoriságáról is érdeklődtünk.  4. Kérdéscsoport: A hátrányos megkülönböztetés tapasztalásával kapcsolatos kérdések. A családon belüli ért erőszak megtapasztalásával, segítségnyújtással kapcsolatos kérdések.

Először az adatokat elemezhető formába hoztuk kódolással, ezután számítógépes felhasználásra alkalmas formában rögzítettük. Ezekre azért van szükség, mert a kérdőívek elsődlegesen kvantitatív adatokat szolgáltatnak, ugyanakkor az elemzéshez számítógépet kell igénybe vennünk. A leíró jellemzésben az attribútumok alapján beazonosítottuk, hogy pl. nő vagy férfi adta az adott témában a több nem választ. Eredmények: A közel 1000 db kitöltött kérdőív kiértékelése összességében és településenkénti bontásban is megtörtént. Legnagyobb százalékban a 16-45 év közöttiek voltak a válaszadók. A nők, és férfiak aránya nem mutatott jelentős eltérést. Pozitív, hogy a legtöbb válaszadó házas, vagy élettársi kapcsolatban élő. Az iskolázatlanok aránya alacsony. Saját testi/lelki egészségük megítélését pozitívan látják a legtöbben. A dohányzók aránya nem túl magas, de ők nagy mennyiségű fogyasztók. Az alkoholfogyasztás arányosan eloszlik a válaszadók között, csak minimális százalékuk, aki naponta fogyaszt alkoholt. A családtagokkal kapcsolatban ezt rosszabb arányban ítélték meg. Az egészségügyi vizsgálatok látogatása megítélésük szerint nem túl gyakori, de a 2013-as adatok nem ezt mutatják. Legtöbben a tüdőszűrést vették igénybe. A fogorvosi ellátást kevesen veszik igénybe, és csak évente. Étkezésük a kimutatás alapján

nem

mondható,

hogy

nagyon

egyoldalú.

A

legtöbben

a

„hátrányos

megkülönböztetéssel kapcsolatban” a ’Nem tudom./Nem akarok válaszolni.’ – opciót választották. A legtöbben a származás, és a társadalmi helyzet miatt kerültek hátrányos megkülönböztetésbe. Az „családon belüli erőszak településükön létezik-e”- kérdésnél, azt a választ adták, hogy ’Igen, de senki nem beszél róla’. A saját családján belül, már többen is találkoztak erőszakkal, de nem magas az arányuk. A lelki bántalmazást többen jelölték meg, mint a testit. A segítségkéréssel kapcsolatban, nem akartak a legtöbben válasz megjelölni, és a legtöbbjük nem kért segítséget. 42 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


Arra, hogy kire számíthat a környezetében, a legnagyobb arányban: ’Házastárs / Élettárs/Barát/Barátnő’, vagy ’Szülő’ választ adták. A vizsgálat a feltevéseket nagyobb százalékban igazolta. A válaszok között értékelhetetlen adatok is születtek. A kutatás elkészült vizsgálati tanulmányában a változók és attribútumok közötti kapcsolatokat, összefüggéseket próbáltuk feltárni. A vizsgálati eredményeket ebben a tanulmányban összegeztük, és az Esélyteremtő Programterv helyzetelemzésébe beépítettük a releváns kimutatásokat.



2.5. Feltárt problémák, fejlesztési lehetőségek

Az esélyegyenlőségi problémák vizsgálatakor elsősorban célcsoportok vonatkozásában, aztán az érintett területek lebontásában elemeztük az összefüggéseket. Feldolgoztuk a járás településeinek Helyi Esélyegyenlőségi Programjai által beazonosított problémákat és a Járási Felzárkózási Kerekasztal üléseken felvetett problémákat összesítettük, a kérdőíves vizsgálat eredményét számba vettük, majd összevetettük őket. A jogszabály szerint meghatározott hátrányos helyzetű célcsoportok: a mélyszegénységben élők, és romák; gyerekek; nők; idősek; fogyatékkal élők helyzetét egy-egy 2015. augusztusában-szeptemberében megtartott kerekasztal ülésen elemeztük. A nehézségek megfogalmazása a Helyi Esélyegyenlőségi Programokban nagyon széles spektrumúak, ezeket egy fogalomkörbe szűkítettük, hogy az elemzések során könnyebben tudjuk kezelni. Ez nem jelenti, hogy elvesztették eredeti tartalmukat. Segített abban is, hogy arra koncentrálódjon a problémafeltárás, hogy a járás szintjére ki tudjuk emelni a fejlesztendő területeket. A területek melyek tekintetében az elemzést készítettük: az oktatás, lakhatás, foglalkoztatás, egészségügyi és szociális helyzet. Tekintettel voltunk a célcsoport egyéb sajátos problémáira is.

2.5.1. Romák és mélyszegénységben élők célcsoportja A szegénységi ráta, egy fogyasztási egységre jutó medián jövedelem (a háztartás rendelkezésére álló együttes nettó jövedelmet figyelembe véve) 60 százaléka alatt élők aránya. A szegénységi ráta alapján a térség nem tartozik a súlyosan leszakadó térségekhez. Több dolgot ki kell hangsúlyoznunk, amik korlátozó tényezők a célcsoport életében. A leginkább érintettek a rétegből a nők, és akik egyedül nevelik gyermeküket. A gyermek a háztartásban jelentős anyagi terhet jelent, még a munkavállalásban is hátrány. A tényezők, ami csökkenti az egyén munkához jutási esélyét és a szegénységét fokozza. -

aprófalu lakosa

-

alacsony végzettségű

-

gyermeket nevel

-

egyedülálló 44 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


14. ábra Beazonosított problématípusok/ MÉLYSZEGÉNYSÉG ÉS ROMÁK

Beazonosított problémák: Alacsony iskolázottság (szakemberhiány pl.: cukrász, vendéglátós szakmák) Egészségügyben, és szociális területen munkaerőhiány (Ausztria szívóereje) Magasabb képzettségűeknek a járásban kevés a munkalehetőség Közmunka program hiányosságai, problematikája A pályázati, projekt alapú fejlesztések utóélete kérdéses, gyakran fenntarthatatlanok, nem folytatódnak a finanszírozási periódus után Munkáltatók nagy része nem kíván megváltozott munkaképességű, ill. fogyatékossággal élőket foglalkoztatni A meglévő műszaki infrastruktúra, és a folyamatos fejlesztések fenntartása

Fejlesztési lehetőségek: A hiányszakmák népszerűsítése, gyakorlati oktatás, fizetőképes munkáltatók megkeresése Pályaorientációs iskolai programok Egészségügyben, és szociális területen szakemberek képzésének fellendítése



Közmunka program differenciáltsága Fenntartható projektek indítása A megváltozott munkaképességű, ill. fogyatékossággal élők munkaerő pozitív sajátosságait a munkáltatók felé prezentálni Gazdasági fórum kialakítása A valós igényekre építve: el lehet érni, a meglévő műszaki infrastruktúra, és a folyamatos fejlesztések fenntartását

2.5.2. Gyermekek célcsoportja Az oktatási intézményeknek fontos, hogy a járásban minden speciális gyermekcélcsoportot lefedjenek. Az intézményenként elkészített oktatási esélyegyenlőségi programok az adott település Helyi Esélyegyenlőségi Programjával összhangban kell legyenek. A problémák nagyon szerteágazóak, és a korcsoporti különbségek is adják a differenciáltságot. Ide soroljuk a kisgyermekkor, kiskamaszkor, serdülőkor tagjait egészen 18 éves korig bezárólag. Ezen belül árnyaltabban különböztetünk meg csoportokat. A gyógypedagógiai körben az SNI, HH, HHH, BTM gyerekek, akik sajátos segítő nevelésre szorulnak. Akik lehetnek többféle korcsoportba tartozók.

15. ábra Beazonosított problématípusok/ GYERMEKEK 46 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


Az óvodai és bölcsődei munkában a kisgyermekek nevelésére kerül a hangsúly. Ebben az időszakban a szülő és intézmény szoros együttműködése fontos az alapkompetenciák elsajátítása

és

a

szocializációs

alapkészségek

kialakulásában.

Az

iskolákban

az

osztályfőnökök és ifjúságvédelmi felelős szoros és folyamatos kapcsolata esélyegyenlőség terén kiemelten lényeges. Az ő segítségükkel felismerhetők az olyan problémák, melyek azokat a gyerekeket érintik, akik hátrányos szociokulturális családi háttérrel rendelkeznek. A járáson belül fogyatékkal élő gyerek több településen is él, fejlesztésük csak Csornán biztosított. Részletes felmérések ehhez kapcsolódó témában tudomásunk szerint járás szinten nincsenek. A 2012. és 2013. évi adatok alapján a járásban több településen is előfordult a gyermek elhanyagolása, anyagi és lakhatási problémák, és családi életvitel, magatartási, és teljesítményzavar miatt problémákat kezeltek. (Helyi Esélyegyenlőségi programok) Több településen működik általános iskola és óvoda, de ahol nincs intézmény helyben, ott szomszédos településekre járnak óvodába, és iskolába. A Csornai Többcélú Kistérségi Társulás keretében működött Kábítószer Egyeztető Fórum 2012.12.31-ig (KEF), nagyon sok járási partnerrel. A régi társulási forma megszűnt és a KEFot ez idáig semmilyen formában nem reaktiválták. A fórum felmérést készített az iskoláskorúak körében, azóta nem történt ebben a témában vizsgálat. A Helyi Esélyegyenlőségi Programokban több helyen is szerepelt.

Beazonosított problémák: Elöregedő társadalom főleg a kisebb falvakban, csökkenő gyermekszám HH-s és HHH-s gyermekek száma a valóságban nem annyi, mint ami a határozat alapján látszik, mivel nem partnerek ebben a szülők Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás kapacitása véges, a munkaerőhiány miatt HEP-ek készítésénél nagy probléma az adathiány (pl. drog, alkohol, családon belüli erőszak), nincsenek felmérések, kimutatások ezen a területen. Megszüntették a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot, más ilyen célú fórum nem működik Nagyon kevés a pszichológus, szociálpedagógus, fejlesztőpedagógus szakember az oktatási intézményekben. „Unatkozó” gyerekek a nyári szünetben, diákmunkát nem vállalnak Az oktatási intézményekbe a felnőttkorra való pszichés felkészítés hiányzik (pl. egészséges szexuális élet; pénzügyi gazdasági ismeretek) 47 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


Főként anyagi problémák fordulnak elő a családokban, viszont ez sok más problémát is magával hoz, pl. főként szülő-gyermek és szülő-szülő közötti kapcsolati problémákat. (elhanyagolás, az időhiány) A megelőzés kapcsán a szülők felvilágosítása (drog prevenció) sajnos ez jelenleg nem megfelelő A internethasználat a gyerek-, és a szülő viszonylatban sem biztonságos (nem tudják kezelni, és információhiány a területen) Az ifjúság felelősséghiányos, tudatosan nem készülnek a felnőttkorra

Fejlesztési lehetőségek: Jó gyakorlatok keresése, az öregedő népesség növekedésének problémájára HH-s és HHH-s gyermekek számának pontosítása Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásba munkaerő bevonása (pl. képzésekkel) Az adathiány csökkentése anonim felmérésekkel (pl. drog, alkohol, családon belüli erőszak) biztonságos internethasználat bemutatása ismeretterjesztő előadásokkal KEF újraindítása (járás szinten)

2.5.3. Nők célcsoportja A társadalmi jólét növekedésével csökkennek, a jólét magasabb szintjén élő országokban pedig kisebbek a nemek közötti különbségek. A nők és férfiak helyzetének, lehetőségeinek számos területen mérhető egyenlőtlensége jelentős mértékben függ az adott ország gazdasági szerkezetétől, a foglalkoztatottság mértékétől és a keresetek színvonalától. A problémák összesítéséből kitűnik, hogy prioritásban az elsők között szerepel: a gyermekek elhelyezésének hiánya, különösen a 3 éven aluli gyermekeké, mely a munkához való hozzáférés esélyét csökkenti. Ez leginkább a Csornától távolabb eső településeken jelent problémát, ahol nincs bölcsődei elhelyezésre lehetőség, illetve nincs családi napközi sem. A legnehezebb helyzetben a gyermekét egyedül nevelő szülő van, aki amúgy is nehezebben talál munkát. A járásban 18 településen a munkába való visszatérést, 11 településen a gyermekelhelyezést, 8 településen az egyedülálló szülők anyagi nehézségeinek probléma 48 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


megoldását szeretnék megvalósítani. Ez a 3 probléma, a foglalkoztatás területhez szorosan kapcsolható.

16. ábra Beazonosított problématípusok/NŐK

A nőket érintő szűrővizsgálatokkal kapcsolatos problémák is megjelentek a vizsgálódásunk során. Az emlő, és méhnyakrákszűrések fontossága nem tudatosul az érintettekben eléggé. Ennek oka az információáramlás lehet, a prevenciós lehetőségek ismeretének hiánya. A szekunder KSH elemzés során kigyűjtött adatok csak a 2009. évi szűrővizsgálatokkal kapcsolatosak, a TeIR adatgyűjtőben csak erre az évre vonatkozó adatok csornai szerepeltek, részletesebb kimutatással nem rendelkezünk. A családon belüli erőszakról kevés információval rendelkezünk, és a szociális háló jelzőrendszerében is megjelennek időnként. Nagy átlagosságban a lakosság tabutémaként is kezeli időnként, és nehezen beszélnek róla. Súlyos krízisesetben a családok átmeneti otthona nyújthatna segítséget, de ilyen intézmény nincs a járásban, Győrben érhető el.

Település: Csorna Leírás Emlőszűrésre visszahívottak száma 2009 [lakos] Jóindulatú emlődaganattal regisztrált betegek száma 2009 [lakos] Rosszindulatú emlődaganattal regisztrált betegek száma 2009 [lakos] Emlőszűrés alapján műtétre javasoltak száma 2009 [lakos] Emlő (C50) megbetegedettek száma 2009 [lakos] Méhnyakrákszűrésre behívottak létszáma 2009 [fő] 49 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

2009 lakosok száma: 11 825 121 575 979 7 276 41 482


Emlőszűrésen megjelentek száma 2009 [lakos] Méhnyakrákszűrésen megjelentek létszáma 2009 [fő]

14 303 896

17. ábra forrás: TeIr/Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)/Szűrővizsgálatok/2009

Beazonosított problémák: a célcsoport alapvető társadalmi-gazdasági vonatkozásában hiányoznak elemzések, vizsgálatok, adatok (főleg a családon belüli krízishelyzetek területén) a munkába állás és visszatérés nehézsége (gyerekek elhelyezése, különösen szünetekben) a bölcsődei férőhelyhiány (több faluban nincs lehetőség) a gyermeküket egyedül nevelő nők fokozottabb kiszolgáltatottsága, az elszegényedés kockázata jelentős az atipikus foglalkoztatás lehetőségére, szinte alig van lehetőség krízishelyzetekben helyi segítséget nem mernek kérni, családok átmeneti otthona, mint intézményi elhelyezés, segítség, nem megoldott a nőket érintő szűrővizsgálatok elérése, és népszerűsítése továbbra is erősen szükséges, ehhez nehéz biztosítani a megfelelő forrásokra továbbképzési, átképzési lehetőségek a térségben nem indultak a babakocsival történő közlekedés nehézkes, a közintézményekbe is nehéz a bejutás sok helyen, kevés intézményben van megfelelően kialakítva lehetőség a gyermek szoptatására, vagy pelenkázásra

Fejlesztési lehetőségek: mélyebb elemzések, vizsgálatok szükségesek vonatkozásában, adatgyűjtés összehangolása

a célcsoport gazdasági- társadalmi

a családbarát munkahelyek, a rugalmas munkavállalási formák megkeresése, a gazdasági szereplők érdekeltségét biztosítani kell 3 éven aluli gyermekek intézményi elhelyezésének bővítése (GYED Extra) óvodai nyitvatartások felmérése, független csoport által igényfelmérés a családon belüli erőszaktól való védelem, és probléma-megoldási lehetőségek tudatosítása (nők jogai) ismeretterjesztés, kiszolgáltatottságuk csökkentése A szűrővizsgálatok folyamatos népszerűsítésének fenntartása krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások elérhetőségének biztosítása 50 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


a gazdasági szereplőkkel programok indítása, a nők foglalkoztatásának, átképzésének lehetőségei függvényében, a munkaerőpiacon fel kell tárni, hogy hol jelentkezik női munkaerőhiány, milyen foglalkoztatási formákkal lehetne megoldani az infrastruktúra fejlesztése, hogy minél több intézmény, és tevékenységi lehetőség legyen elérhető a kisgyermekes anyák problémamentes közlekedéséhez, hogy gyermekkel együtt is könnyen el tudja intézni a szükséges házon kívüli feladatokat

2.5.4. Idősek célcsoportja Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában az Egészségügyi Világszervezet a 60–74 év közöttiek az idősödők, a 75–89 évesek az idősek, a 90 év fölötti személyek a nagyon idősek „aggok” csoportokat különíti el. Az idősek esélyei, lehetőségeivel kapcsolatban vizsgálódva mi két csoportba soroltuk őket: Az időskorú lakosság, akik nyugdíjas korúak, ezen belül is a 70 éven felüliek, és az aktív középkorúak a 45-55 évesek. Ez a differenciálás azért is lényeges, mert a munkaerőpiac tekintetében már a 45 éven felüliek is „idős” –nek számítanak. A z idősek életkörülményeit az alábbi szempontok szerint vizsgáltuk: -

köz/ és jogbiztonság, információkhoz való hozzáférés képzés, élethosszig tartó tanulás, egészségügy, rehabilitáció, mentális egészség, szociális ellátások, foglalkoztatás szabadidős lehetőségek elérése esélyegyenlőség, társadalmi kirekesztődés megelőzése, generációk közötti együttműködés

A szociális alapellátások elérhetőek minden településen, de ennek megoldása is nagyon korlátozott mértékű. A falugondnoki szolgálat és a falubusz a kisebb falvakban az egyetlen lehetőség, ami biztosítja, hogy a szolgáltatások könnyebben elérhetők legyenek. Az önkormányzatoknak, ahol alacsony a költségvetési keret, ez nem kis feladat. A mentális, és fizikai leépüléssel küszködő idős ember gondozása az egész család számára megterhelő feladat. A járásban az idősek számára kínált bentlakásos intézmény adta lehetőségek nagyon korlátozottak. Továbbá a nyugdíjas korúak számára az elmagányosodás, szellemi aktivitás, és biztonságérzetük hiánya is problémaként beazonosítható. 51 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


18. ábra Beazonosított problématípusok/ IDŐSEK

A 45 éven felüliek, főleg nők, esetében a végzettségük gyakran nem felel meg a munkaerőpiaci igényeinek, számukra a munkanélküliség veszélye fennáll. A Helyi Esélyegyenlőségi programokban, még a szabadidős tevékenységekhez való hozzáférés nehézségei, és az informatikai készségek hiánya is több helyen említésre került.

Problémák felvetése: a szociális és egészségügyi szolgáltatások, lehetőségek helyi elérhetőségével kapcsolatos problémák a szakosított ellátás hiánya, elsősorban a demencia kezelése során az idősek részére a bentlakásos otthonok férőhelyhiánya egészségügyi szolgáltatások elérhetősége, helyben elérhető szűrővizsgálatok hiánya (tömegközlekedési nehézségek, mobilitási problémák) az idős korral járó problémák rendszere: elmagányosodás, társadalmi izoláció megélhetési problémák, szegénység 52 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


áldozattá válás kevés szervezett program, szabadidős aktivitások hiánya, informatikai ismeretek hiánya, idegenkedés az új technológiáktól.

Fejlesztési lehetőségek: A célcsoport tagjainak felmérése: igény- és szükségletfelmérés, tájékoztatás, nappali ellátás népszerűsítése, falugondnoki szolgálat bővítése, az önkéntes munkalehetőségek járás szintű koordinálása, idősellátás intézményrendszerének fejlesztése a célcsoport készségeinek fejlesztése (tanfolyamok szervezése, informatikai képzési lehetőségek) Aktív időskor (aktivitást megőrző programok, közösségi programokba történő bevonásuk, generációk találkozásával programok) egészségügyi prevenció és kezelés (prevencióhoz kapcsolható szokások kialakítása, szűrővizsgálatok, egészségnapok, előadások), Mobilitás javítása (tömegközlekedési feltételek javítása, falubusz)

2.5.5. Fogyatékkal élők célcsoportja Első lépcsőben a fogyatékkal élők általános nehézségeit fogalmazhatjuk meg, amely mindenféle fogyatékkal élőt érint. Ezen kívül, a fogyatékosságukból adódó hátrányok okozta problémákat vettük sorra. Törekedtünk arra, hogy minden probléma feltárásra kerüljön, és indokolt esetben specifikus megoldási lehetőségeket adjunk. A Helyi Esélyegyenlőségi Programokba túlnyomó részt az akadálymentesítés hiánya került be. A megjelent problémák között az információk hiánya az akadályoztatás miatt (pl. önk. honlap) a nem akadálymentesített területekre, különösen a járdák állapotának javítására több önkormányzat is pályázna támogatásra. A fizikai akadályoztatás mellett a hallás, látás terén, és az értelmileg akadályozottak esetében is fordult elő problémabeazonosítás.



19. ábra Beazonosított problématípusok/ FOGYATÉKKAL ÉLŐK

Az felmerült kérdések a kerekasztal beszélgetésen hangzottak el, amely segítséget nyújtott az információgyűjtésben: - Hogyan lehetne az igényfelmérést megvalósítani? - Milyen akadálymentesítések nem megoldottak? (fizikai, hallás/látás terén, értelmileg akadályozottak) - Parkolási lehetőségek a járásban? - Járdák minősége? - Önkéntes munkaerő segíthet? - Automaták kezelése? - Illemhelyiségek? A szociális intézmények hálózata a járásban elég rendszertelen. A járásban székhellyel rendelkező Csornai Szociális és Gyermekvédelmi Központ, valamint a Kónyi Szociális és Gyermekjóléti Aapszolgáltatási Központ mellett a más járásban székelő Téti Sokoróaljai Egyesített Szociális Intézmény és a Beledi Egyesített Szociális központ is vállal szerepet a járási települések ellátásának biztosításában.7

7

LÁSD. Intézményi hálózat 54 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


Bágyogszovát


Barbacs

Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ

Bodonhely Bogyoszló

Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye Beledi Egyesített Szociális Központ

Bősárkány


Cakóháza


Csorna

Csorna Térségi Gyermekjóléti és Szociális Gondozási Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központja Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

Dör

Csorna Térségi Gyermekjóléti és Szociális Gondozási Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központja Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

Egyed


Farád


Jobaháza


Kóny


Maglóca


Magyarkeresztúr


Markotabödöge


Páli


Pásztori


Potyond


Rábacsanak


Rábapordány


Rábasebes


Rábaszentandrás


Rábatamási


Rábcakapi


Sobor


Sopronnémeti


Szany


Szil


Szilsárkány


Tárnokréti


Vág


Zsebeháza




3. CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

3.1. Specifikus célok Abból a koncepcióból indultunk ki, hogy a helyi esélyegyenlőségi programokban feltárt területek a foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy, oktatás. Ezekhez a területekhez a célcsoportok különböző jellemzői miatt, különböző igényekkel rendelkeznek. Ennek következtében különböző célok is határozhatók meg. A célok meghatározásánál viszont előfordul, hogy egy-egy célcsoport esetében azonos célok is meghatározhatóak. Szinergiák. A programterv elkészítésének megalapozása:

20. ábra Készítés folyamata elkészítésének megalapozása

ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV



A helyzetelemzés elkészítésénél a járás felzárkózásával, esélyegyenlőségi területeivel kapcsolatos

adatgyűjtést

végeztük

el.

Feldolgoztuk

a

járás

településeinek

Helyi

Esélyegyenlőségi Programjának intézkedési terveit, és a Járási Felzárkózási Kerekasztal üléseken felvetett problémákat összesítettük, majd összevetettük őket. Ezek alapján a beazonosított problémákat összegeztük, és prioritási területeket határoztunk meg. A KSH adatok elemzése is támogatta a prioritási problémák meghatározását.

3.1.1.

Romák és mélyszegénységben élők célcsoport

A leginkább jellemző probléma a célcsoport tekintetében, a nem megfelelő családi életvitel. Ez a probléma a szociális szakemberek számára nagy erőfeszítést igénylő, egyéni fejlesztési tervekkel fejleszthető, hisz ebben az esetben a mentális, és pszichológiai problémák is dúsítják a fő problémát, mely már sokszor inkább az okozat, nem a probléma oka. A megoldáshoz, többféle módszer alkalmazása szükséges, eszközei között szerepelhet a genogramm, ecomap. A családi kapcsolatok, családfa felállítással meg tudjuk vizsgálni, hogy az egyén kapcsolatai miként befolyásolták az életútjának alakulását. Ezekkel az eljárásokat elkészíthető egyéni fejlesztési programokat jelentős sikerrel alkalmazzák.



3.1.2. Gyermekek célcsoport A gyermekek célcsoportján belül is lehet és szükséges is kategorizálni a célmeghatározás érdekében. A korosztályi sajátosságokból kifolyólag, és azért, mert a járáson belüli állandó lakhely a szignifikáns tényező. A hozzáférési esélyek a gyerekek számára komoly jelentőséggel bírnak, hisz személyiségfejlődésünk szempontjából ez a legmeghatározóbb életszakaszuk.

A legfontosabbnak a család stabilitását emeltük ki. Ez a támogatás minden gyermek számára az elsődleges, és korcsoporttól függetlenül magas prioritású. A szocializáció elsődleges színtere. Ahhoz, hogy ez stabil is maradjon, a családon belül a szülők összetartozása, empatikus együttműködése kell. A szülői kompetenciákat nem tanítják, mi is a saját szüleinkről másoljuk. Ahol ezeket a gyermek nem kapja meg, már kevésbé valószínű, hogy felnőttként teljes értékű szülőként tudja felnevelni gyermekét. A szerető gondoskodás nem zárja ki a következetes nevelést. Cél, 58 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


hogy a programok olyan tartalommal rendelkezzenek, hogy a szülői nevelési magatartást jó irányba tereljék. Külön nem került kiemelésre a káros szerek használatának megakadályozása, a szenvedélybetegségek megelőzése. Nagyon fontos feladatunknak tekintjük, de ha a családi háttér stabilitását, a személyiséget építő társas kapcsolatok kialakulását biztosítjuk, akkor a probléma kialakulásának az esélye szinte teljesen kizárható. A célok között nagy prioritással bír a pályaorientáció. A pályaválasztással hosszú távra tervezünk, és már kevésnek bizonyul, hogy csak a szülő, vagy diák saját megérzésből döntsön, fontosnak tartjuk a tudatos pályaválasztást, a szakértő által felmért készségek ismeretében, céltudatosan meg lehet a jövő tervezni.

“Az emberek ritkán érnek el sikert abban, amit nem szívesen csinálnak.” Johann Wolfgang von Goethe

Az iskolaválasztás fontos előzménye, hogy a pedagógus attitűdje milyen az iskolaévek alatt. Milyen szakirányú tevékenységekben leli örömét a tanuló, ezek sokaságát a jó karriertervezésnél figyelembe kell venni.

3.1.3. Nők célcsoport A rohamosan idősödik a lakosság a járásban. A nők elsődlegesen a gyermekvállalás kapcsán kerülhetnek hátrányos helyzetbe. A gyermekvállalási kedv ezáltal inkább csökken, mint növekedne. A nőket a járásban előnyösebb helyzetbe kell juttatni, hogy esélyt kapjon olyan lehetőségekre, amivel ezek a hátrányok csökkenthetőek. Sajnos a kisebb falvakban a 3 év aluli gyermek elhelyezése nagyon nehéz, ha vissza szeretne menni az édesanya a munkába és ráadásul még megfelelő munkát is nehezen talál. Ez a probléma a Helyi Esélyegyenlőségi Programok járás szintű összesítése során kiugróan magas számban megtalálható. Így az állam által nyújtott lehetőséget esélye sincs igénybe venni. A megüresedett bölcsődei férőhelyekre várni kell. A kisebb falvakban ez a lehetőség sincs. A további életszakaszban gyakran, az idősgondozási feladatok nagy része is rájuk hárul, mi pszichés egészségüket is kockáztatja. Célunk, hogy esélyeiket ebbe az irányba növeljük. 59 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


3.1.4. Idősek célcsoport A demográfiai változások eredményei azt mutatják, hogy a fejlettebb országoknak, mivel a lakosok egyre nagyobb része alkotja ezt a korcsoportot, egyre nagyobb figyelmet kell szentelni, és igényeiket kielégíteni. Az alábbiak alapján, mi is erre törekedtünk a célmeghatározásnál.



Az időseket különös érzékenységgel, bánásmóddal kell tájékoztatni, minden olyan lehetőségről, amely az egészség-prevenciót szolgálja. Már a fiatalabb korosztályt is célszerű felkészíteni, hogy ebbe a korcsoportba kerülésre fel lehet készülni tudatos életmóddal, és így könnyebben csökkenthetők a problémák globálisan. Az egészségmegőrzés céljának elérése a munkaerőpiacon maradást is jelenti, a munkatapasztalatok átadása, a pályakezdők számára előnyt jelent. A célmeghatározás arra enged következtetni, hogy itt kisebb léptékű, SOFT programokban érdemes gondolkodni, melybe minden korosztály bevonható. Különösen fontos az aktív élet fenntartását szolgáló programok, ebben mindenki meg tudja találni a számára kedvezőt, akár mentális vagy fizikai edzésről van szó. Ezeket a programokat érdemes lenne járás szinten összesíteni és kiegészíteni a hiányosságot lefedő programokkal. A különböző települések nyugdíjas egyesületeinek, csoportjainak közös találkozása, új közös tevékenységeket generálhatnak. A családok megerősítése komplex cél a jövőben, a családösszetétel biztos hátteret ad a gyermekvállaláshoz, a munkavállaláshoz. A családon belüli idősgondozás biztosítása, és az elhelyezés bentlakásos otthonba is cél lehet, de csakis az idős ember egyéni érdekeit szem előtt tartva.

3.1.5. Fogyatékkal élők célcsoport A fogyatékkal élő embertársaink számára kiemelten fontos cél, hogy a testi/ szellemi adottságuktól függetlenül lehetővé tegyük a szabad mozgást, tájékozódást, egy adott épület használatakor. Ekkor mindenki csak a fizikai akadályokra gondol, olykor sokkal nagyobb akadályt jelenthet számukra, hogy egy közösségbe beilleszkedést a társak szemlélete, befogadó-érzékenységének hiánya okoz.



A munkavállalás, foglalkoztatás jogszabályai megváltozott munkaképességű emberekről beszélnek, ha a fogyatékkal élőkről van szó. Azonban ez bármilyen olyan egészségkárosodást is jelenthet, ami a munkában akadályoz: azaz a megváltozott munkaképességű ember a fenti fogyatékosságok mellett és helyett már lehet súlyos krónikus betegséggel élő is. Ebben a helyzetbe kerülés bármelyikünkkel előfordulhat. A munkáltatókat ebbe az irányba célszerű érzékenyíteni. A mindennapi életben a saját önértékelésünk is olykor gondot okozhat és önbizalmunk is hullámzó lehet, ez a célcsoport esetében fokozott probléma. Célunk, hogy a szellemi és pszichikai egészségükkel erősítsük fogyatékosságukból eredő hátrányukat. A szocializációs folyamat során nem kapunk az iskolában elég tudatos érzékenyítést a helyzetek kezeléséhez kapcsolódóan. Egyéni bánásmódot igényel a kapcsolattartás is. A mindennapi helyzetekre meg kell tanítani a lakosságot, hogy miként viselkedjen a célcsoportba tartozókkal. Akkor és ott, úgy tudjon segíteni, ahogy igényli az egyén, vagy éppen, hogy nem igényel más 62 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


bánásmódot, mert ezzel érzi elfogadottnak magát. Attitűdformálást nyújtó programokban látjuk ezek fejlesztési lehetőségeit. A Helyi Esélyegyenlőségi Programokban főként a fizikai, elsősorban mozgáskorlátozottak célcsoportjához kapcsolódó intézkedések kerültek be, ezt okozhatja, hogy a lakosság erre asszociál a „fogyatékkal élők” kifejezésre, de adódhat abból is, hogy a részükre végrehajtott fejlesztések nagy része jó szolgálatot tesz a kisgyermekes anyukák babakocsis közlekedésében, vagy a nehezebben mozgó idősebb lakosságnak. Célmeghatározásainkkal számukra, az élhetőbb élet biztosítását szeretnénk elérni.



3.2.

Prioritások - az esélyegyenlőségi problémák, és fejlesztési lehetőségek tekintetében

A probléma és célmeghatározás horizontális vizsgálatát követően a fejlesztési lehetőségek, főbb irányvonalai kerültek meghatározásra, és a célcsoportok közötti szinergiákat mutattuk ki. A

Helyi

Esélyegyenlőségi

Programokban

és

a

kerekasztal

fórumbeszélgetésein

megfogalmazott beavatkozási területeket összesítettük, több oldalról elemeztük, és erre építettük a célokat kibontva. Kategorizáltunk a problémákat és célokat, és járás szintű prioritási szintet határoztunk meg.

Beavatkozási területek:  szociális ellátás,  foglalkoztatás, 

gyermekvédelem



társadalmi felzárkóztatás



családon belüli erőszak

 

társadalmi elfogadás/érzékenyítés akadálymentesítés



helyzetfelmérés,



informatikai ismeretek bővítése,



közbiztonság,



oktatás,



programszervezés időseknek

21. ábra Beavatkozási területek

A vizsgálatok során általános célcsoportokhoz kapcsolódó, és speciális célok is meghatározásra kerültek. Törekedtünk a komplex megközelítésre, de a kategórizálással a konkrétabb, megfoghatóbb eredményre törekedtünk, hogy az intézkedési tervbe konkrét programot tudjunk felvázolni. A problémák az esélyegyenlőségi területek között is differenciáltak, ebből adódóan területi vonatkozásban is vannak prioritási eltérések. Az alapvető igényeken túl, az életvitel kapcsán egyéni sajátos igénye is jelentkezhet egy-egy célcsoportnak, úgy gondoljuk ezzel is fontos foglalkozni. 64 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


Célcsoport Romák, mélyszegénységben élők Nők

Gyermekek

Idősek

Fogyatékkal élők

PROBLÉMÁK o o o o o o o o o o o o o o o o o o

Munka világába való visszatérés Alulképzettség, és közmunkába ragadás Életvezetési, mentálhigiénés problémák Eladósodottság Munka és család egyensúlyának megtalálása Igényekhez kapcsolódó szakképzés, átképzési lehetőségek Gyermek munka közbeni elhelyezése „Csellengés” Közösségi élet hiánya Motiválatlanság, kevéssé nyitottak sok településen a fiatalok Egyszülős családok anyagi instabilitása Elmagányosodás veszélye Egészségügyi ellátás, szűrővizsgálatokra eljutás nehéz Nem jellemző az élethosszig tartó tanulás Demens betegek ellátása Mobilitási nehézségek Kiszolgáltatottság Elfogadás hiánya

22. ábra Célcsoportok-problémák diifferenciálása



A problémák prioritása területi meghatározásban Célcsoport

foglalkoztatás

lakhatás

egészségügy

Romák és/vagy mélyszegénység ben élők

közmunkaprogramból való kijutás az elsődleges munkaerőpiacr a

megtakarítások nélkül, nincs esély a korszerűsítésre, energiatakarékos lakhatásra

az egészségszűrése k hiánya, és fontosságának hiánya

Gyermekek

nincs járás szintű önkéntes munkákról adatbázis

az energiatakarékoss ág fontosságával kapcsolatos programok nincsenek megtakarítások nélkül, nincs esély a korszerűsítésre, energiatakarékos lakhatásra

a KEF 2012-ben megszűnt a térségben

az atipikus foglalkoztatás hiánya

Idősek

a nyugdíjkorhatá r előtt álló álláskeresők esélyei alacsonyak a munkaerőpiac on a megváltozott munkaképessé gűek részére kevés a munkahely, vagy nem érhető el

I.Prioritás

Nők

Fogyatékkal élők

az egészségszűrése k fontosságának hiánya

kevés a férőhely a bentlakásos otthonokban

a szociális szférában munkaerőhiány miatt, az otthoni eü. mérésre alacsony kapacitás

bentlakásos otthonban a speciális ellátások nehézségei

az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésük korlátozott (pl.fogorvos)

oktatás

sajátos igények

a munkaerő családok életviteli hiány, problémái, hiányszakmá gazdálkodási k járás ismeretek hiánya szinten nincsenek feltérképezve a családi a tehetségek háttér intézményen gyenge kívüli fejlesztése az apróbb falvakban nem megoldott átképzési GYED EXTRA lehetőségek lehetőségének hiánya igénylésének esélye korlátozott a bölcsődei férőhelyek hiánya miatt kevés a a demens betegek program az családjának a idősek kihívások internethaszn leküzdésére álattal való nincsen program megismertet ésére alternatív fejlesztő programok hiánya (pl.lovasteráp ia, táncterápia)

23. ábra A problémák prioritása területi meghatározásban


kevés a társadalmi elfogadással kapcsolatos program


4.

INTÉZKEDÉSI TERV / TERVEZETT PROGRAMOK

Az intézkedési terv programjainak tervezése során figyelembe vettük az alábbi szempontokat:       

A kerekasztal ülések során összes ötletet, javaslatot számba vettünk. Az meglévő erőforrások kiaknázását tartottuk szem előtt, a járás lehetőségei adta irányokat követtük. Prioritás volt, hogy a javasolt megoldási lehetőség több célcsoport problémáira is választ adjon, és a problématerületet lefedje. Speciális esélyegyenlőségi problémákat is kezeljen. A partnerek erősségeit, és motiváltságát is szempontnak tekintettük. Figyelembe vettük, hogy a terv készítése, tervként készül, és nem kötelezettségként fogalmaztuk meg, ettől eltérni releváns okok miatt lehetőség legyen. Az erőforrások beszerzésére realitásban gondolkodtunk.

A kidolgozott programok az intézkedési tervben közvetlenül az adott célcsoport esélyegyenlőségét érintik, de gyakran közvetlenül vagy közvetetten egy másik célcsoportot is érintik. Az intézkedések fejlesztési prioritásai: 1. JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ KEREKASZTAL

járáson belüli együttműködések erősítése, közösségteremtés

2. ÉRTED, ÉRTEM, ÉRTÜNK

közösség teremtés, szolidaritás növelése

3. GENERÁCIÓK

társadalmi befogadás, érzékenyítés, egymás elfogadása, szolidaritás

4. MUNKAERŐPIAC FELTÉRKÉPEZÉSE

piaci rések megtalálása, foglalkoztatási kereslet-kínálat jó egyensúlyának kialakítása

5. KULTÚRA TÁBOR

önbizalom növelése, sikerélmények lehetőségének teremtése, motiváció növelése

6. PÁLYAORIENTÁCIÓS PROGRAMSOROZAT

önbizalom növelése, önértékelés fejlesztése

7. EGÉSZSÉGES FIATALOK

fizikai és mentális egészség megőrzése

8. SZÜNIDŐBEN, BIZTONSÁGBAN!

motiváció növelése, egészséges családi kapcsolatok megteremtése

9. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYEK

munkáltatók érzékenyítése, érzelmi intelligencia fejlesztése

10. MUNKA-CSALÁD EGYENSÚLYBAN

egészséges családi kapcsolatok megteremtése, mentális egészség megőrzése



11. NŐK JOGGAL

biztonságérzet növelése, egészséges családi kapcsolatok megteremtése

12. AKTÍV ÉLET- SZEMLÉLET

önértékelés fejlesztése, elmagányosodás megelőzése

13. BIZTONSÁGBAN, NYUGALOMBAN

biztonságérzet növelése

14. IDŐSEN IS FITTEN!

fizikai és mentális egészség megőrzése

15. „MÁS” program - FOGLALKOZTATÁSI ESÉLYNÖVELÉS

önbizalom növelése, egészséges önértékelés kialakítása

16. ELFOGADÁS ERŐSÍTÉSE

egészséges önértékelés kialakítása, érzelmi intelligencia fejlesztése

17. NINCS AKADÁLY! akadálymentesítés 24. ábra Az intézkedések fejlesztési prioritásaintézkedés fejlesztési prioritása Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Gyermekek

Nők

Idősek

Fogyatékkal élők

1. JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ KEREKASZTAL











2. ÉRTED, ÉRTEM, ÉRTÜNK











3. GENERÁCIÓK PROGRAMSOROZAT









4. MUNKAERŐPIAC FELTÉRKÉPEZÉSE







5. KULTÚRA TÁBOR



6. PÁLYAORIENTÁCIÓS PROGRAMSOROZAT



7. EGÉSZSÉGES FIATALOK



8. SZÜNIDŐBEN, BIZTONSÁGBAN!



Programok címe:





9. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYEK







10. MUNKA-CSALÁD EGYENSÚLYBAN







11. NŐK JOGGAL







12. AKTÍV ÉLET- SZEMLÉLET





13. BIZTONSÁGBAN, NYUGALOMBAN

 

14. IDŐSEN IS FITTEN! 15. „MÁS” program FOGLALKOZTATÁSI ESÉLYNÖVELÉS



16. ELFOGADÁS ERŐSÍTÉSE



 





 



17. NINCS AKADÁLY!

25. ábra Intézkedések hatásai egymásra

 = közvetlenül az adott célcsoport esélyegyenlőségét érinti  = közvetlenül az adott célcsoport is, vagy közvetetten esélyegyenlőségét érinti 68 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

 


4.1.

Az intézkedési programok részletes kifejtése

Több célcsoportot érintő, vagy a hátrányos helyzetűek célcsoportjain belül, egy külön célcsoportot érintő intézkedési programokat is meghatároztunk. Programunk összhangban áll nemzeti stratégiai dokumentumokkal. A megvalósításhoz a járásban fellelhető erőforrások mellett lehetőségként számba vettük, hogy a várható operatív programok céljaink elérését támogatják.       

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Vidékfejlesztési Program (VP) Nemzeti Művelődési Intézet programja



Program neve:

1. JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ KEREKASZTAL Célcsoportok: - minden célcsoportot érintő Program indokoltsága: A szakpolitikai területen dolgozók rengeteg olyan információval rendelkeznek, melyeket a kerekasztal beszélgetéseken, vagy ehhez hasonló fórumokon tudnak kinyilatkoztatni. Olykor speciális helyzetekről és azok kezelési módjáról, vagy olyan esetekről, melyek más szférában dolgozó számára is hasznos információ lehet. Ez a platform lehetőséget adott, hogy tapasztalataikat megosszák, és a területek között szinergiák is sokkal jobban kirajzolódtak. A résztvevők a rendszerek, előírások folyamatos változása miatt is, hasznosnak ítélték ezeket az üléseket. Különösen, hogy a papíron leírt feladatok, a valóság tükrében, élethelyzetekben, különleges megoldást kívánnak. A településeket képviselők sok tapasztalathoz és új információkhoz jutottak. Program leírása: Adott téma közé épített fórum beszélgetések megvalósítása. A településekről lehetőleg azok vegyenek részt, akik a témában végzik mindennapi munkájukat, és ne csak azok, akik e tevékenységben szakmai tapasztalattal rendelkeznek, hanem azok is, akik frissen vannak a szakmában. Az adott témában felhozott problémák tekintetében, legyen mindig meghívott szakember, aki a kapcsolódó hozott „jó gyakorlatot”, mint fejlesztési lehetőséget alternatívaként nyújthatja. A témákat a helyi járási problémák köré kell építeni és a programtervben folyamatosan megvalósuló projektekről is be lehetne számolni. Lehetőség, hogy a települések járás szinten mélyebb kapcsolatokat és további együttműködéseket alakítsanak ki. témák lehetnek: - az aprófalvak lakosságának elöregedésének megállítása járás szinten - hogyan motiváljuk a fiatalokat a járásban lévő hiányszakmák felé Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - igényfelmérés, - témák kijelölése (pl.: - a lakosság felé online kérdőív) - szakemberek felkutatása, - települések szakmai delegáltjainak összegyűjtése, - időpontok egyeztetése, kijelölése 70 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


- ülések helyének biztosítása, - eljutás biztosítása, - koordináló csoport felállítása - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: A program a helyi szakemberek, együttműködő önkormányzatok motiváltságával erősíthető. A zökkenőmentes szervezés, koordinálás biztosítása. Valós igényekre épüljön, járás szintű problémák megoldása. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS EFOP



Program neve:

2. ÉRTED, ÉRTEM, ÉRTÜNK Célcsoportok: - gyerekek, fiatal diákok célcsoportot érintő, a teljes lakosságot érintő Program indokoltsága: A járásban a regisztrált önkéntes munkalehetőségek nem szerepelnek összegyűjtve és kevés ilyen lehetőség van. A járásban a szociális területen dolgozók nagy igénybevételnek vannak kitéve, az intézmények munkaerőhiánnyal küszködnek. A területet jobban megismerők, megszeretők, várhatóan indíttatást fognak érezni, hogy ezt a pályát válasszák. Program leírása: Az érettségi vizsgára jelentkezés előfeltétele, hogy minden diák 50 óra közösségi szolgálatot végezzen középiskolai tanulmányai során. Az önkéntes munkák összegyűjtése, és megjelenítése a fiatalok körében használatos informatikai eszközökkel könnyen elérhetővé kell tenni. Az önkormányzatok figyelmét jobban rá kell irányítani erre a fajta munkavállalási lehetőségre, ami számukra is sok lehetőségeket kínál. A járási közösség érdekeinek megismerésére ad lehetőséget a diákoknak. A szakfeladatokat ellátó intézmények, és szakemberek támogatásával szélesíteni lehet az önkéntes munkák palettáját. A járási összetartozás, járási közösség fejlesztéséhez járul hozzá. Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - igényfelmérés, hogy milyen szervezetek tartják szükségesnek a közösségi munkát - önkormányzatok igényének felmérése - adatok, információk járás szintű összegyűjtése - járás szintű honlap, portál készítése - a kereslet/kínálat koordinálására humán erő biztosítása - a működési feltételek meghatározása, szabályozása - technikai feltételek összegyűjtése, biztosítása - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: Az elérhetőség egyszerű, gyors, megbízható legyen. Problémák, kockázatok esetére legyen kidolgozott terv, megoldási lehetőségek. A működés pénzügyi támogatása stabil legyen. A feedback elérhető legyen a honlapon; várható nehézségek, pozitív visszajelzésekkel legyen megjelölhető az adott hely. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS EFOP-1.2.2.Ifjúsági programok támogatása Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program



Program neve:

3. GENERÁCIÓK PROGRAMSOROZAT Célcsoportok: - minden célcsoportot érintő Program indokoltsága: Generációk: gyerekek, szülők, nagyszülők. Az eltávolodás némely családban már a szülőgyerek között is mélynek tekinthető. Ezt okozhatja a társadalmi tendencia, miszerint később válnak a felnőttek szülőkké. A technika, a technológia gyors fejlődése mindenben érzékelhető, a társadalom szinte megállíthatatlan öregedése a Csornai járásra is jellemző. A KSH szekunder kutatások azt mutatják, hogy a 16-24 év közöttiek ebbe a korosztályba vetett bizalma magas, és 35 éves kortól a személyes kapcsolatok hiánya növekszik. Program leírása: A korosztályokat egymáshoz közelítő sportrendezvények, vagy egyéb szabadidős rendezvények formájában. Közös író-olvasó találkozók szervezése. Olyan pontok megtalálása, mint a zene, az éneklés, vagy a természetjárás. Az e tevékenységek köré építetett programok során az egymással való kommunikáció egymással szembeni elfogadóbb magatartást eredményez. Egymás felé nyitással – a különböző tapasztalatok átadásával mindenki gazdagabb lesz. Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - igényfelmérés, - programtémák kijelölése, - tevékeny idősek felkutatása, bevonása - oktatási, nevelési intézmények bevonása - települések szakmai delegáltjainak összegyűjtése, - koordináció (kulturális közmunka) - időpontok egyeztetése, kijelölése - eljutás biztosítása, - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: A folyamatos motiváló programokkal. Új kapcsolatok kialakulásával. Szolidaritás és szemléletformálás erősödésével. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS EFOP-1.2.2 Ifjúsági programok támogatása Nemzeti Művelődési Intézet programja



Program neve:

4. MUNKAERŐPIAC FELTÉRKÉPEZÉSE Célcsoportok: a romák, mélyszegénységben élők Program indokoltsága: A közmunkából kevés, vagy nincs lehetőség a kilépésre. A járásban az alacsony iskolai végzettségűek, nehezen tudnak elhelyezkedni. A közmunkában dolgozók számára nincsenek választási lehetőségek. Program leírása: A járási munkaerőpiac alapos feltérképezése, a munkaerőhiányok, átképzési lehetőségek felkutatása. A járásban jelentkező piaci rések megtalálása, a szociális szövetkezetek megalakulásának támogatása. „Jó gyakorlatok” megismerése. A közmunkásokat foglalkoztatók konzultációja. Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - adatok, információk járás szintű összegyűjtése /humán erő - kutatások végzése/humán erő - önkormányzatok igényének felmérése - egyéb technikai feltételek összegyűjtése, biztosítása - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: Az önkormányzatok támogatása. A humán erőforrás biztosítása. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program



Program neve:

5. KULTÚRA TÁBOR Célcsoportok: - romák, és mélyszegénységben élők/ gyerekek Program indokoltsága: . A gyerekek nagyon érzékenyek, kíváncsiak és ezt ki kell használni, hogy a járásban élő más nemzetiségűek felé nyitottak legyenek. A közös nyelvek bármilyen nemzetiségűek is vagyunk, összehozza az embereket, ilyen a zene, a tánc. Ezeken a tevékenységeken keresztül láthatóak az azonosságok. Ismeretségek, barátságok köttethetnek egy közös pont megtalálása során. Program leírása: A különböző járásban is fellelhető nemzetiségűeknek közös programok szervezése. A tánc, zene, és népi hagyományok megismertetése. Játszóházakban, olyan közös tevékenységeket végeznének a gyerekek, melybe a saját jellegzetes kultúrájukat is belecsempészik. Az érdekes hagyományőrző programokkal egymásnak adhatnak egy kis élményt. A kreatív tevékenységeken keresztül társadalmi befogadásukat erősítenénk. Az alacsony jövedelműek számára célzott támogatással, a szünidőben egy ilyen tábor szervezésével. Nemzetiségi pedagógusokkal, a népi kultúrát őrző csoportokkal közreműködve tervezzük. Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - igényfelmérés, programelemek meghatározása - népi mesterséget űzők felkutatása - oktatási, nevelési intézmények bevonása - települések szakmai delegáltjainak összegyűjtése, - koordináció (kulturális közmunkás) - időpontok egyeztetése, kijelölése - táborhely kialakítása, eszközök biztosítása - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: - nemzetiségi csoportok, egyesületek támogatásával, - érdekes tevékenységekkel, - helyi pedagógusokkal, nevelőkkel együttműködve. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS EFOP-1.2.2 Ifjúsági programok támogatása Nemzeti Művelődési Intézet programja 75 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


Vidékfejlesztési Program Program neve:

6. PÁLYAORIENTÁCIÓS PROGRAMSOROZAT Célcsoportok: - gyerekek célcsoportját érintő Program indokoltsága: Sok esetben a tudás és az eredmények nem elegendőek ahhoz, hogy valaki sikeres legyen. Az életen át tartó tanuláshoz, a jó karrier felépítéséhez az is szükséges, hogy magunkat tudjuk menedzselni. Ezeket a készségeket az intézményi iskolarendszerben kevésbé tudja elsajátítani a diák. A pályaválasztás döntése hosszú távra kihat, alapos megfontolást kíván, még egy felnőtt számára is nehézség, de jó önértékeléssel, jó döntést lehet hozni. A legnagyobb befolyással az van a döntés lehetséges alternatíváinak számára, hogy milyen információkkal rendelkezik az, aki a döntést meghozza. Ezekeket az információkat folyamatosan el kell juttatni a célcsoporthoz, mert az információk is folyamatosan változnak. Kudarcként élheti meg a fiatal, ha az adott képzettséggel a járásban nem tud munkalehetőséget találni. Program leírása: Motivációerősítő és önismereti programok, segítségnyújtás a pályaválasztás előtt álló fiataloknak. A fiatalok karrierútját támogató programok, amelyek csökkenthetik az iskolai lemorzsolódást. Tájékoztató információs napok szervezése. Pályaorientációs, önismereti tréningek tartása. Program szükséges erőforrásai: Humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - iskolák bevonása - pedagógusok bevonása, - szakemberek felkutatása, - időpontok egyeztetése, kijelölése - szakemberhiány, hiányszakmák feltérképezése/humán erő - információs napok helyének biztosítása, feladatok koordinálása - ingyenes programlehetőségek - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: - kapcsolatfelvétel az Új Nemzedék Megyei Központtal - elhivatott pedagógusokkal - helyi gazdasági szervezetek bevonásával LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS: EFOP-1.2.2 Ifjúsági programok támogatása 76 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


GINOP Program neve:

7. EGÉSZSÉGES FIATALOK Célcsoportok: - gyerekek célcsoportját érintő Program indokoltsága: A fiatal korosztálynak a korosztályi és egyéni sajátosságokat és a még fejlődésben lévő szervezet speciális igényeit, vagy egyes csoportok esetében a fokozott fizikai terhelést is figyelembe kell venni. A túlsúlyos gyerekek száma a társadalmunkban egyre több és sajnos erre a szülők is kevés figyelmet fordítanak, pedig nagyon sok betegség megelőzhető lenne a helyes táplálkozással. A kirívóan rossz egészségi állapotért nagymértékben felelős az egészségkárosító életmód, különösen a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás. A fiatalok könnyen belevonhatók életkori sajátosságaik miatt is, a káros szenvedélyeket okozó kábító- és mámorítószerek fogyasztásába. A szexualitásra való felkészítéssel foglalkozó programok országosan alacsony számban vannak, így a járásban is. A gyengébb szülői háttérből jövő egyszülős családokban felnövő gyermekek, nehezebben tudnak egy jó házassági kapcsolatot kialakítani. Program leírása: Helyes táplálkozást népszerűsítő programok (közös főzés, gyerekeknek főzés-sütéssel kapcsolatos programok). A Magyar Vöröskereszt Gy-M-S megyei Szervezete a Margit Kórházban (Csorna), szociális koordinátort alkalmaz, csak 1 héten egy délelőtt, ő is felkereshető a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos problémákkal. Az információ sajnos csak kevés helyre jut el. A lehetőségeket kell megteremteni, hogy a problémára segítséget kérjenek, és a szülőknek ismeretterjesztő, figyelemfelkeltő előadások szükségesek. A járásban a helyes szexuális életre nevelés problémáit alig ismerjük, felmérések készítése javasolt. A témában új módszerek felkutatása, mellyel az új generációhoz el lehet jutni. Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - programok előkészítéséhez, és koordinálásához humán erőforrás, - kreatív ötletek, közösségi oldalak bevonásával - járásban a szakemberek felkutatása, - települések szakmai delegáltjainak összegyűjtése, - időpontok egyeztetése, kijelölése - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: A program a helyi szakemberek, együttműködő önkormányzatok motiváltságával erősíthető. A zökkenőmentes szervezés, koordinálás biztosítása. Valós igényekre épüljön, járás szintű problémák megoldása. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS 77 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


EFOP-1.2.2 Ifjúsági programok támogatása

Program neve:

8. SZÜNIDŐBEN, BIZTONSÁGBAN! Célcsoportok: - minden célcsoportot érintő Program indokoltsága: A gyerekek elhelyezése a szünidőben, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése nehéz a szülők számára. Előfordul, hogy nincs nagyszülő, vagy még a nagyszülők is aktív keresők. Ilyenkor komoly fejtörést okoz, hogy a gyermek, ha táborba megy, akkor hova, ha nem, akkor ki felügyel rá. A szülők nem szívesen hagyják a nagyobb gyerekeket sem otthon. Az internet hozzáférés is veszélyforrás lehet számukra, gyakran ebbe bele sem gondolnak a felnőttek. Program leírása: A járás szinten a gyermekek részére a szünidőben programok szervezésére igényfelmérés, a táborozási lehetőségek kibővítése a járásban, az információk portálon összegyűjtése, hozzáférés biztosítása. Táborok időpontjainak ésszerű koordinálása járás szinten. A biztonságos internethasználatra szülőknek fórumokat kell szervezni. Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - igényfelméréshez humán erő - szakemberek a tájékoztató előadásokra, fórumokra - időpontok egyeztetése, kijelölése - fórum helyének biztosítása - táborozási lehetőségek felkutatása, összegyűjtése/ humán erő - koordináláshoz (kulturális közmunka) - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: A szünidőben humán erőforrás biztosításával. Csoportok megfelelő létszámától függően. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS EFOP-1.2.2 Ifjúsági programok támogatása Nemzeti Művelődési Intézet programja



Program neve:

9. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYEK Célcsoportok: - nők célcsoportot érintő Program indokoltsága: Az otthon évekig gyermeket nevelő anyák munkába visszatérését több tényező is akadályozza: a gyermekellátó rendszer hiányosságai, a bölcsődei férőhelyek hiánya, az atipikus munkavégzési formák, a részmunkaidő, a távmunka hiánya, az időközben elavult szaktudás és kompetenciák, valamint a társadalmi sztereotípiák, előítéletek. Több nehézséggel kell megbirkóznia annak az anyának, aki gyerekét/ vagy gyerekeit egyedül neveli. A szegénység kockázata ezekben a családokban sokkal magasabb. Lényegesen könnyíti a helyzetet, ha családbarát munkahelyen tud elhelyezkedni az anya, a családi kapcsolatok is kiegyensúlyozottabbak lehetnek ez által. Program leírása: A helyi civil szervezetek, a szakszervezetek, a munkaerő-piac meghatározó gazdasági szereplőinek közös konzultációja szükséges. A munkáltatók megismertetése a konzultációk során a kisgyermekes foglalkoztatás előnyeivel, és az atipikus foglalkoztatási formákkal. Megoldási lehetőségek feltárása, a munkáltatók javaslatainak összegyűjtése. Munkaerőhiány megoldására, atipikus foglalkoztatási lehetőségekkel. A járásban az atipikus foglalkoztatásba bevonhatók körének feltérképezése. A munkáltatók érzékenyítése. Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása. Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - a konzultáció helyének biztosítása, - időpontok egyeztetése, kijelölése, - szakemberek felkutatása, - települések szakmai delegáltjainak összegyűjtése, - a gazdasági szereplők motiválása, invitálása - konzultáció koordinálása/ humán erő - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: A helyi gazdasági szereplők motiváltságának fenntartása. Hely biztosítása a konzultációhoz. Bölcsődék létrehozásának állami támogatása. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS: EFOP, Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, GINOP 79 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


Program neve:

10. MUNKA-CSALÁD EGYENSÚLYBAN Célcsoportok: - nők célcsoportját érintő Program indokoltsága: A Csornai járásra is jellemző, hogy a nők egyre később alapítanak családot és egyre kevesebb gyermeket vállalnak. Ennek egyik lényeges oka, hogy nehezen tudják összeegyeztetni a munkahelyi és családi feladataikat. A gyermekvállalási kedvet ez erősen befolyásolja, amely nagy hatássál van a társadalomra és a gazdaságra. A gyermeket nevelő nők az idősek gondozásában is jelentős szerepet játszanak, ez a feladat főként rájuk hárul. Probléma, hogy ezt még azzal sem tudják a járásban áthidalni, hogy bentlakásos idősgondozó intézménybe tudhatják biztonságban szerettüket, mert férőhiánnyal küszködnek a járásban ezek az intézmények. Program leírása: Fórumbeszélgetések tartása, melyen a saját élménybeszámolókon keresztül, a meghívott szakemberek előadásain át, a nehézségek leküzdéséhez hasznos tanácsokkal szolgálhatnak a lakosságnak. témák lehetnek: - járási idősgondozáshoz készült kézikönyv ismertetése, egyéni tapasztalatok megosztása - kismamáknak képzési lehetőségek - otthoni munkamegosztás - kismamák, anyák vállalkozó válása Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - igény felmérése - a fórum helyének biztosítása, - témák kijelölése - szakemberek, előadók felkutatása, - fórum szervezése, koordinálása/ humán erő - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: - A lakosság igényével. - Interaktivitással. - A pozitív visszajelzésekkel. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS: EFOP-1.2.1 Védőháló a családokért 80 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


Program neve:

11. NŐK JOGGAL Célcsoportok: - nők célcsoportját érintő Program indokoltsága: A nők, lányok testi és érzelmi integritáshoz való alapvető joga. A stabil családi háttér az egészséges testi, lelki fejlődését szolgálja. Amennyiben a család egyik tagja sérül bármilyen fajta családon belüli bántalmazás által, az a teljes családra kihatással van, sajnos a gyerekekre leginkább. A gyerekekben az ilyen helyzet félelmet kelt, és gyakran önvádat. Az ilyen családban felnövő, főleg lányok is párválasztásukban nem találják meg az ideális partnert egy jó család megalapításához. Sajnos ezekről az incidensekről kevés információnk van, kevesen jutnak el oda, hogy segítséget kérjenek. A környezet segíthet a felismerésben, ha tudja, hogy mik ezek a jelek. Az egyéni bánásmód megsértése előfordulhat, az álláskeresési szituációkban, vagy a kismamákkal egyéb helyzetekben. Program leírása: A nők ellen elkövetett erőszak minden formájának felszámolása és a segítségre szorulók felismerése a környezetünkben nehéz feladat. Olyan előadások és információs napok szervezése, melyekre segítségnyújtással foglalkozó szakembereket hívunk, és interaktív beszélgetéssel a témát megismertetjük a lakossággal: - tévhitek eloszlatása, - ismereteket kapnak a probléma felismeréséről, - járás szintű segítség elérhetőségéről. A munkaügyi jogokkal kapcsolatban, Egyéni Bánásmód Hatóság munkájának bemutatása előadások keretében. Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - lakosság igényfelmérése, - program helyének biztosítása - koordinálás/humán erő - szakemberek felkutatása, helyi szakemberek részvétele - időpontok egyeztetése, kijelölése, - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: Az információk eljutása a célcsoporthoz. A zökkenőmentes szervezés, koordinálás biztosítása. Igény a lakosság részéről. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS: 81 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


EFOP-1.2.1 Védőháló a családokért Program neve:

12. AKTÍV ÉLET- SZEMLÉLET Célcsoportok: - idősek célcsoportot érintő Program indokoltsága: Az időseket gyakran érinti az elmagányosodás veszélye. A közösségi programokhoz való eljutás hiánya a motiválatlanság, vagy az egészségügyi problémák. A közlekedési nehézségeket csak azokban a falvakban tudják megoldani, ahol az önkormányzat falubusszal rendelkezik. A programok nagy része Csornán a járásközpontban érhető el számukra. Program leírása: A szakmai előadások, konferenciák, előadóestek, kiadványok, utazások, közösségi programok, hagyományőrző programok, szabadidős- és sportesemények, valamint tanfolyamokhoz való eljutás biztosítása. Szűrővizsgálatok szervezése, hogy a prevencióval hosszú, aktív életben legyen részük. Az időskorúaknak szemléletformáló előadás szervezése, nyugdíjas egyetem programjainak támogatása. A falugondnoki szolgálat biztosítása a településeken. Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - igényfelmérés, - motiváló felhívások szervezése, programok meghirdetése/ humán erő - szervezési feladatok ellátása/ humán erő - eljutás biztosítása, gépjármű (falubusz) biztosítása - koordinálás - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: Az idősek valós igényeire épülő programokkal. Az eljutás lehetőségének biztosításával. Jó szervezéssel. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS: Vidékfejlesztési Program, Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, Rászoruló

Személyeket Támogató Operatív Program



Program neve:

13. BIZTONSÁGBAN, NYUGALOMBAN Célcsoportok: - idősek célcsoportot érintő Program indokoltsága: Az idős emberek, gyakran rossz egészségi állapotuk miatt is, kevésbé tudnak ellenállni vagy magukat megvédeni a rájuk támadókkal szemben. Kiszolgáltatottabbak és az áldozattá válásuk esélyét növeli a fokozott hiszékenységük és az elszigeteltség. Hajlamosak a veszélyek fel nem ismerésére és a vagyonvédelmükre sem fordítanak kellő figyelmet. Gyakran a korszerűtlenek az ajtók, ablakok és ráadásul sokszor indokolatlanul nyitott állapotban vannak. Veszélyforrás, ha jelentősebb mennyiségű készpénzt tartanak otthon. Az idős állampolgárok a bűnelkövetések szempontjából fokozott veszélynek kitett csoport. A trükkös csalások, lopások legfőbb célpontja az idősek célcsoportja. Program leírása: A településeken felszerelt kameráknak visszatartó ereje lehet. A folyamatos tájékoztatás szükséges a településeken és vagyonvédelem alapvető szabályaira, legszükségesebb intézkedésekre meg kell tanítani a korosztályt. Ismeretterjesztő előadásokon fel kell készíteni a váratlan eseményre őket és felhívni figyelmüket, hogy szükségszerű az idegenekkel szembeni bizalmatlanság saját védelmükben. Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - önkéntes munkaerő bevonása - helyi szociális szereplők bevonása - figyelemfelkeltő tájékoztatások biztosítása - kamera/figyelő rendszer biztosítása - előadások helyének biztosítása - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: Tájékoztatást végző humán erőforrás biztosításával. Pénzügyi forrás biztosításával. Kamera/figyelő rendszer karbantartásával. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS: Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP)

Program neve: 83 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


14. IDŐSEN IS FITTEN! Célcsoportok: - idősek célcsoportot érintő Program indokoltsága: A demens betegek száma az idősödő lakosság körében egyre növekszik. A demenciában szenvedőknek és hozzátartozóiknak kevés lehetőség áll rendelkezésükre. A betegek gondozása nagyon kimerítő és megterhelő, ráadásul a legtöbb gondozó hozzátartozó nem elég felkészült a komoly feladatra. A kialakulását a folyamatos szellemi/fizikai fittséggel, aktív életmóddal késleltetni lehet, vagy a betegség folyamata lassítható. A sportolási lehetőségekkel bizalmatlanok az idősek, nehezen lehet őket motiválni, és az új lehetőségekre kevésbé nyitottak. Program leírása: Az érintettek és hozzátartozóik számára a szakszerű tanácsadás, megváltozott életmóddal együtt járó változások megismertetése. Az idősgondozásról elkészült kézikönyvet a település lakosságához el kell juttatni. Az idősek számára sportolási, egyéb mozgással járó szabadidős tevékenységi lehetőségeket kell biztosítani. Az internettel való ismerkedéssel és az ott az elérhető agytorna programok segíthetnek a szellemi aktivitás fenntartásában. A települések idősek, nyugdíjasok klubjainak találkozását, közös programok szervezését lehetővé kell tenni. Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - programok igényfelmérése, - közösségi szolgálatot, önkéntes munkát végzők bevonása a programokba - programok meghirdetése/ humán erő - egyéb szervezési feladatok ellátása/ humán erő - Az informatikai eszközök biztosítása - eljutás biztosítása, - gépjármű (falubusz) biztosítása - koordinálás - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: Az idősek hozzátartozóinak bevonásával. Idősek önkéntes szervezeteinek motiváltságával. Pénzügyi háttér biztosításával. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS: EFOP-4.1.4 Testmozgást javító infrastrukturális fejlesztések (standard). Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Vidékfejlesztési Program Program neve: 84 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


15. ELFOGADÁS ERŐSÍTÉSE Célcsoportok: - fogyatékkal élők célcsoportot érintő Program indokoltsága: A fogyatékos emberekkel kapcsolatos távolságtartás, idegenkedés a társadalomban sajnos jelen van, mert érzékelhető a hétköznapokban. Öntudatlanul az ők és mi megnevezéssel tovább mélyítjük, az éppen áthidalni készülő társadalmi szakadékot. Ezt a szakadékot a programmal igyekszünk minél kisebbre csökkenteni. A lakosság többsége bizonytalan, hogy mit gondoljon róluk, hogyan viszonyuljon hozzájuk. Leginkább azért, mert kevés róluk az ismeretük, és nincsenek személyes tapasztalataik. A szociális kapcsolatok hiányával nem a hasonlóságok, hanem a különbözőségek erősödnek fel, így a távolodás még nagyobb lesz. Program leírása: Már az óvodákban - iskolákban el kellene kezdeni az elfogadásra érzékenyítést az egészséges gyerekeknek fogyatékkal élő társaikkal, találkozások keretében. Rendszeres közös programok szervezésével a társadalmi befogadást, elfogadást erősíteni kell. A feltétel nélküli befogadás, elfogadás érdekében, meg kell ismertetni a célcsoportot, és nehézségeiket érzékenyítő programokon keresztül. Közös szabadidős tevékenységek szervezésével. Attitűdformáló, szemléletformáló tréningek tartása. A közösségi filmvetítések, és ezt követő beszélgetések nagy hatást tudnak gyakorolni a gyerekekre. Meg kell tanítani a fogyatékkal élőkkel való viselkedésre a gyerekeket, felnőtteket. Programokba a megyében található Lions Klub bevonása indokolt lenne. Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - szociális szakemberek felkutatása a járásban - a programok módszertanának kidolgozása/ humán erő - települések programjainak összegyűjtése, amelyekbe beilleszthető az elfogadást erősítése - időpontok egyeztetése, kijelölése - tréningek helyének biztosítása - eljutás biztosítása, - koordináló csoport felállítása - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: Helyi szociális szakemberek motiváltságával. Az önkormányzatok nyitottsága a programok bevonására. A zökkenőmentes szervezés, koordinálás biztosítása. Az oktatási intézmények bevonásával. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS: EFOP-1.4.2. Integrált térségi gyermekprogramok



Program neve:

16. „MÁS” program - FOGLALKOZTATÁSI ESÉLYNÖVELÉS Célcsoportok: - fogyatékkal élők célcsoportot érintő Program indokoltsága: A megváltozott munkaképességűek álláslehetőségei nagyban korlátozottak a járásban. A foglalkoztatók a témáról sokszor hiányos ismeretekkel rendelkeznek, és ezért is bizalmatlanok a célcsoport foglalkoztatásával kapcsolatban. A speciális munkakörülmények biztosítására a munkáltatók nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi forrással. A közlekedés centralizáltsága is megnehezíti a munkahelyre eljutást, ez a célcsoport tekintetében plusz nehézséget okoz. Program leírása: A munkáltatók megfelelő tájékoztatása szükséges. Gazdasági fórumbeszélgetések szervezése. Munkáltatók érzékenyítése. Igényfelmérések készítése. Az olyan munkahelyek felkutatása a járásban, amelyekben olyan munkatevékenység folyik, melyet bizonyos megváltozott munkaképességű ember is kellő mentorálassal, képes megtanulni, és végezni. Motiválás, a pályázási kedvfelkeltése. Segítségnyújtás a munkavállalók, és munkáltatók egymásra találásában. Állásbörzék tartása. Szociális szövetkezetek alakítása. Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - fogyatékkal élőkkel foglalkozó szakemberek felkutatása, - gazdasági fórumbeszélgetések szervezéséhez humán erő -igényfelmérések készítéséhez önkéntes munka bevonása - települések lakosairól adatgyűjtés - fórumokhoz, állásbörzékhez időpontok egyeztetése, kijelölése - fórumokhoz, állásbörzékhez ülések helyének biztosítása, - eljutás biztosítása, - koordináló csoport felállítása - a program költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: A program gazdasági szervezetek megfelelő motiváltságával fenntartható. A zökkenőmentes szervezés, koordinálás biztosítása. Szociális szervezetek járás szintű együttműködésével. Pénzügyi háttér biztosításával. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS: EFOP, GINOP



Program neve:

17. NINCS AKADÁLY! Célcsoportok: fogyatékkal élők célcsoportját érintő Program indokoltsága: Járás szinten, több helyen nem biztosított az épületekbe, épületekhez való akadálymentes hozzáférés. Ez az idős lakosságnak is nagy nehézséget okoz. Az önálló életvitelre csak akkor válhatnak képessé, ha támogatjuk részükre az akadálymentesítést. Előfordul, hogy némelyik településen a feltérképezés sem teljes körű. Ahol nem rendelkezik a falu kisbusszal, a helyközi közlekedés is problémás. A járdák állapotának javítása, a falu számára nagy anyagi terhet jelent, és a rossz állapotú járdák a kisgyermekes anyáknak a babakocsis közlekedést is megnehezíti. Program leírása: Arra is gondolnunk kell, hogy fogyatékossággal élőkön kívül az épületek külső és belső környezetének akadálymentes kialakítása, fizikai és kommunikációs akadályok elhárítása más célcsoportoknak is kedvezőbb hozzáférést biztosít. A beruházások hosszú távon nyújtanak az életvitelben biztonságot. A lakossági fórumokon az informálisan kaphatunk adatokat az ott élők ilyen jellegű problémáikról. Az igények felmérésére járás szinten szükség van. A helyi szakembereket kell az infrastruktúra kivitelezésébe, a gazdasági tevékenységük ez által élénkül. Program szükséges erőforrásai: humán, pénzügyi, technikai feltételek biztosítása: - igényfelmérés, - akadálymentesítésre szoruló területek, épületek feltérképezése/ humán erő - tervezéshez szakemberek felkutatása, - kivitelezéshez helyi humánerőforrás biztosítása - települések delegáltjaitól az adatok összegyűjtése, - koordináló csoport felállítása - humán-infrastruktúra fejlesztés költségeinek biztosítása (pályázati források felkutatása) A program fenntarthatósága: Képzett szakemberek végzik a feltérképezést, és tervezést. Minőségi kivitelezéssel. LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁS: IKOP, GINOP, TOP, KÖFOP



4.2 Az Együttműködési Megállapodások kapcsolódása a programozáshoz Az Együttműködési Megállapodások megtervezésénél a problémák és célok prioritásának felállításából kiindulva szem előtt tartottuk, hogy az intézkedések végrehajtásához az elsődlegesen a járás meglévő erőforrásait használjuk ki. Az Együttműködési Megállapodások megkötésével, a programok reális megvalósulásának nagyobb esélyt adunk.

Együttműködési megállapodással azonos területet érint: Ifjúságvédelemi háló

Programok:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ KEREKASZTAL ÉRTED, ÉRTEM, ÉRTÜNK GENERÁCIÓK MUNKAERŐPIAC FELTÉRKÉPEZÉSE KULTÚRA TÁBOR PÁLYAORIENTÁCIÓS PROGRAMSOROZAT EGÉSZSÉGES FIATALOK SZÜNIDŐBEN, BIZTONSÁGBAN! CSALÁDBARÁT MUNKAHELYEK MUNKA-CSALÁD EGYENSÚLYBAN NŐK JOGGAL AKTÍV ÉLET- SZEMLÉLET BIZTONSÁGBAN, NYUGALOMBAN IDŐSEN IS FITTEN!

16.

„MÁS” program FOGLALKOZTATÁSI ESÉLYNÖVELÉS ELFOGADÁS ERŐSÍTÉSE

17.

NINCS AKADÁLY!

15.



Munkaerőpiac feltérképezése, szakképzési célok meghatározása





Idősgondozás fejlesztése

 

 





()

     





()   



  

26. ábra Az Együttműködési Megállapodások kapcsolódása a programozáshoz 88 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


A járásból bevonható partnerek az Együttműködő Partnerekkel megegyeznek, és támogatják a programok létrejöttét.

Bevonható partnerek: Ifjúságvédelemi háló

Programok

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ KEREKASZTAL ÉRTED, ÉRTEM, ÉRTÜNK

1. 2. 3.

GENERÁCIÓK MUNKAERŐPIAC FELTÉRKÉPEZÉSE KULTÚRA TÁBOR

4. 5. 6. 7. 8. 9.. 10. 11. 12.

PÁLYAORIENTÁCIÓS PROGRAMSOROZAT EGÉSZSÉGES FIATALOK SZÜNIDŐBEN, BIZTONSÁGBAN! CSALÁDBARÁT MUNKAHELYEK MUNKA-CSALÁD EGYENSÚLYBAN NŐK JOGGAL

16.

AKTÍV ÉLET- SZEMLÉLET BIZTONSÁGBAN, NYUGALOMBAN IDŐSEN IS FITTEN! „MÁS” program FOGLALKOZTATÁSI ESÉLYNÖVELÉS ELFOGADÁS ERŐSÍTÉSE

17.

NINCS AKADÁLY!

13. 14. 15.



Munkaerőpiac feltérképezése, szakképzési célok meghatározása 

Idősgondozás fejlesztése 







 







    







   



  

27. ábra Programokba bevonható partnerek  = Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Csorna, Csornai Roma Kisebbségi Önkormányzat

Csornai Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Csorna, Kossuth Lajos Szakiskola, Szociális és Gyermekjóléti Központ Csorna, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Kóny, Beledi Egyesített Szociális Központ, Csornai Járási Hivatal, Csornai járás önkormányzatai, Arany János EGYMI 89 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


 = Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Csorna, Csornai Roma Kisebbségi Önkormányzat

Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Csorna, Kossuth Lajos Szakiskola, Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium, Szociális és Gyermekjóléti Központ Csorna, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Kóny, Beledi Egyesített Szociális Központ, Csornai Járási Hivatal, Csornai járás önkormányzatai BNF Kft., Csornai járás önkormányzatai, Csornai Nőegylet,  = Csornai járás önkormányzatai, Szociális és Gyermekjóléti Központ Csorna, Egyesített Szociális Központ Beled, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Kóny, Máltai Szeretetszolgálat Támogató Központ, Csornai Margit Kórház, Csornai Nőegylet, Csornai Járási Hivatal, "Gondoskodás" Rábaközi Szociális Központ, Csorna Térségi Önkormányzatok Társulása Szociális Központja (Idősek Gondozóháza Magyarkeresztúr, Fogyatékosok Otthona Csorna, Bágyogszováti Gondozási Központ)



5.

FENNTARTHATÓSÁG A hosszú távú fenntarthatóság egyik feltétele, hogy a járásból bevont önkormányzatok,

és intézmények, valamint civil partnerek a kialakított együttműködést megőrizzék, és tovább ápolják. A társadalmi, gazdasági, változások függvényében a várt eredmények mutatói is változhatnak. Ezért törekedtünk arra, hogy soft programokat is tervezzünk, hogy a kis lépések között adott esetben újratervezhessünk egyes elemeket.

A hatékonyság érdekében a programtervek, és az együttműködési megállapodások megvalósítandó céljait, és irányát párhuzamba hoztuk. A megállapodás a szándék kinyilvánítása, hogy a tervezett programok létrejöttéhez, a partnerek támogatásukat adják. Az önkormányzatok szűkös pénzügyi kereteit próbáltuk a tervezésnél figyelmen kívül hagyni, és a realitások talaján maradni, de a széles skálájú ötlethalmazból, nem akartunk minden elképzelést e korlát miatt kizárni. Várhatóan a Széchenyi 2020 fejlesztési programok keretében kiírásra kerülő pályázatok az EURÓPAI UNIÓ 2014-2020 költségvetési időszakában pénzügyi forrásokat biztosítanak egyes tevékenységek megvalósításához. A programtervet készítésénél ezt a lehetőséget nagymértékben figyelembe vettük, és az „Európa 2020” növekedési és foglalkoztatási stratégiáját, célkitűzéseit szem előtt tartottuk. A meglévő erőforrások felhasználásával, és a várható pályázati lehetőségekkel minden kétséget kizáróan nagyobb az esély a tervezett projektek fenntartásra.



6.

ÖSSZEGZÉS Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi

CXXV. törvény* tartalma dominánsan meghatározta a koncepciónk elkészítését. Az önkormányzatokkal való együttműködés során, nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az *Ebktv. 31. §-a kimondja, hogy a települési önkormányzatoknak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell készíteni. A HEP időarányos megvalósulását, illetve a helyzetértékelés alapjául szolgáló körülmények esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján, szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. A települési helyi esélyegyenlőségi programok megléte alapfeltétele annak, hogy a települési önkormányzatok EU-s, vagy hazai pályázati forrásra pályázhassanak. A projektben ennek megvalósításához is támpontokat adtunk. A közös gondolkodással a járási önkormányzatok egyéni problémáit, járás szintre emeltük, hogy egységes erővel, és a meglévő erőforrásokkal együtt találjunk megoldást a problémákra. Az a cél vezetett bennünket, hogy költséghatékonyan, olyan projektterveket alkossunk, amelyek a járás teljes lakosságának felzárkózási esélyeit növeli. A projekt során megvalósuló programok előrelendítették az önkormányzatok esélyegyenlőség elvű gondolkodását, és a megfogalmazott Járási Esélyteremtő Programterv a járás szintű programokkal, az egyes települések helyi esélyegyenlőségi céljainak megvalósulását is szolgálja.



7.

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet - Felhasznált irodalmak, dokumentumok, források 

2011. évi népszámlálás /3. Területi adatok/3.8 Gy-M-S megye. (Központi Statisztikai Hivatal, 2013)

          

Beszámoló a 2014. évi tevékenységről/Gyermekek Átmeneti Otthona/Csorna. Beszámoló a Családsegítő Szolgálat/ 2014. évi tevékenységéről/Csorna. KEF/ jegyzőkönyvek 2012/ Csorna. Gyermekjóléti Szolgálat beszámoló a 2013-es évről. Csorna. Integrált Településfejlesztési Stratégia 2015-2023 CSORNA Területi Statisztikai Évkönyv 2012. (2013) Központi Statisztikai Hivatal Elindulás/Felkészülés a fogyatékosság megismerésére, a fogyatékos gyermekek, fiatalok segítésére - Oktatási és Kulturális Minisztérium Családi kohézió. A szülők és gyermekek társas együttléte a mindennapok világában – Dr. Harcsa István/ Központi Statisztikai Hivatal, 2014 Statisztikai Szemle/93.évfolyam/7. szám (A gyermeknevelés hatása a háztartások kiadási szerkezetére) Magyarország településhálózata 2./ Városok, falvak (Központi Statisztikai Hivatal, 2013) Fejlődő és leszakadó járások (Magyarország társadalmi-gazdasági profilja 2014/6 - MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet)

                 

Győr-Moson-Sopron Megyei Integrált Területi Program 2014-2020 Integrált Településfejlesztési Stratégia 2015-2023 CSORNA Acsalag Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Bágyogszovát Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Barbacs Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Bodonhely Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Bogyoszló Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Bősárkány Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Cakóháza Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Csorna Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Dör Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Egyed Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Farád Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Jobaháza Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Kóny Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Maglóca Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Magyarkeresztúr Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Markotabödöge Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 93 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


                

Páli Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Pásztori Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Potyond Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Rábacsanak Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Rábapordány Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Rábasebes Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Rábaszentandrás Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Rábatamási Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Rábcakapi Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Sobor Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Sopronnémeti Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Szany Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Szil Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Szilsárkány Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Tárnokréti Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Vág Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Zsebeháza Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018



2. számú melléklet: Ábrajegyzék 1. ábra Közös Önkormányzati Hivatalok ................................................................................................ 7 4. ábra Tartós munkanélküliség (ezrelék) A 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők ezer lakosra vetített száma......................................................................................................................................... 12 5. ábra Munkanélküliség ráta ................................................................................................................ 12 6. ábra A gazdasági vállalkozások számának változása az adófizetők száma szerint, ezer lakosra...... 14 7. ábra Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma, ezer lakosra (db) ...................... 15 8. ábra Kedvezményezett települések/Győr-Moson-Sopron megye ..................................................... 15 9. ábra Óvodába beírt gyermekek száma (fő) 2013............................................................................... 27 10. ábra Internettel ellátott iskolák aránya az alap- és középfokú oktatásban (százalék)...................... 29 11. ábra Általános iskolai oktatás helye ............................................................................................... 30 12. ábra A háziorvosok betegforgalma, ezer lakosra (fő)...................................................................... 33 13. ábra Családsegítő, és gyermekjóléti szolgáltatások megoszlása a járásban .................................... 34 14. ábra Térségi Önkormányzatok Társulása Szociális Központ, CSORNA........................................ 35 15. ábra Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ, Kóny ................................................ 37 16. ábra Beazonosított problématípusok/ MÉLYSZEGÉNYSÉG ÉS ROMÁK................................... 45 17. ábra Beazonosított problématípusok/ GYERMEKEK .................................................................... 46 18. ábra Beazonosított problématípusok/NŐK...................................................................................... 49 19. ábra forrás: TeIr/Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)/Szűrővizsgálatok/2009.......................................................................................................... 50 20. ábra Beazonosított problématípusok/ IDŐSEK............................................................................... 52 21. ábra Beazonosított problématípusok/ FOGYATÉKKAL ÉLŐK.................................................... 54 22. ábra Készítés folyamata elkészítésének megalapozása ................................................................... 56 23. ábra Beavatkozási területek............................................................................................................ 64 24. ábra Célcsoportok-problémák diifferenciálása................................................................................ 65 25. ábra A problémák prioritása területi meghatározásban ................................................................... 66 26. ábra Az intézkedések fejlesztési prioritásaintézkedés fejlesztési prioritása ................................... 68 27. ábra Intézkedések hatásai egymásra................................................................................................ 68 28. ábra Az Együttműködési Megállapodások kapcsolódása a programozáshoz.................................. 88 29. ábra Programokba bevonható partnerek.......................................................................................... 89



3. számú melléklet: A célcsoportokhoz kapcsolódó statisztikai indikátorok A helyzetelemzés készítéséhez figyelembe vett további indikátorok. Alacsonyan iskolázott népesség a Csornai járás településein Megnevezés

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők száma

Érettségizettek száma

1.

Acsalag

177,

65,

2.

Bágyogszovát

357,

262,

3.

Barbacs

214,

152,

4.

Bodonhely

81,

59,

5.

Bogyoszló

182,

144,

6.

Bősárkány

559,

466,

7.

Cakóháza

22,

7,

8.

Csorna

2287,

2952,

9.

Dör

175,

155,

10.

Egyed

134,

111,

11.

Farád

496,

392,

12.

Jobaháza

175,

77,

13.

Kóny

541,

692,

14.

Maglóca

46,

12,

15.

Magyarkeresztúr

137,

79,

16.

Markotabödöge

143,

67,

17.

Páli

128,

62,

18.

Pásztori

105,

48,

19.

Potyond

30,

18,

20.

Rábacsanak

138,

105,

21.

Rábapordány

317,

218,

22.

Rábasebes

28,

14,

23.

Rábaszentandrás

136,

77,

24.

Rábatamási

268,

233,

25.

Rábcakapi

47,

46,

26.

Sobor

112,

45,

27.

Sopronnémeti

79,

60,

28.

Szany

546,

442,

29.

Szil

379,

312,

30.

Szilsárkány

168,

149,

31.

Tárnokréti

64,

31,

32.

Vág

174,

68,

43,

27,

33. Zsebeháza Forrás:(TeIR)|KSH-NEPSZ



1.

Acsalag

177

65

123

18

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 10

2.

Bágyogszovát

357

262

350

14

7

3.

Barbacs

214

152

168

23

10

4.

Bodonhely

81

59

83

15

5

5.

Bogyoszló

182

144

141

17

11

6.

Bősárkány

559

466

564

15

6

7.

Cakóháza

22

7

13

33

21

8.

Csorna

2 287

2 952

2 325

13

7

9.

Dör

175

155

156

12

8

10.

Egyed

134

111

169

13

5

11.

Farád

496

392

568

19

10

12.

Jobaháza

175

77

149

16

9

13.

Kóny

541

692

705

11

6

14.

Maglóca

46

12

18

37

22

15.

Magyarkeresztúr

137

79

128

19

8

16.

Markotabödöge

143

67

135

19

7

17.

Páli

128

62

85

24

15

18.

Pásztori

105

48

85

47

39

19.

Potyond

30

18

23

20

11

20.

Rábacsanak

138

105

135

14

9

21.

Rábapordány

317

218

292

15

8

22.

Rábasebes

28

14

15

17

8

23.

Rábaszentandrás

136

77

137

16

7

24.

Rábatamási

268

233

224

19

9

25.

Rábcakapi

47

46

37

17

12

26.

Sobor

112

45

76

20

9

27.

Sopronnémeti

79

60

65

16

7

28.

Szany

546

442

609

17

11

29.

Szil

379

312

348

18

9

30.

Szilsárkány

168

149

209

11

5

31.

Tárnokréti

64

31

53

18

13

32.

Vág

174

68

119

17

3

33.

Zsebeháza

43

27

38

17

8

Terület

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők száma,

Érettségizet tek száma,

Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők száma,

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Forrás:(TeIR)|KSH-NEPSZ 97 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0070 „Társadalmi felzárkózást elősegítő területi együttműködés a Csornai járás önkormányzatainál„ Terület

Általános iskolai tanulók száma a felnőttoktatásban

A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a felnőttoktatásban

1.

Acsalag

2. 3. 4.

Bágyogszovát Barbacs Bodonhely

0 0

0 0

5. 6. 7.

Bogyoszló Bősárkány Cakóháza

0 0

0 0

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Csorna Dör Egyed Farád Jobaháza Kóny Maglóca

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

15. 16. 17. 18.

Magyarkeresztúr Markotabödöge Páli Pásztori

0 0 0

0 0 0

19.

Potyond

20. 21. 22. 23.

Rábacsanak Rábacsécsény Rábapordány Rábasebes

0 0 0

0 0 0

24. 25. 26.

Rábaszentandrás Rábatamási Rábcakapi

0 0

0 0

27.

Sobor

28. 29. 30. 31.

Szany Szil Szilsárkány Tárnokréti

0 0 0

0 0 0

32. 33.

Vág Zsebeháza

0

0

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR



Lakásállomány a Csornai járás településein

Megnevezés

1. Acsalag 2. Bágyogszovát 3. Barbacs 4. Bodonhely 5. Bogyoszló 6. Bősárkány 7. Cakóháza 8. Csorna 9. Dör 10. Egyed 11. Farád 12. Jobaháza 13. Kóny 14. Maglóca 15. Magyarkeresztúr 16. Markotabödöge 17. Páli 18. Pásztori 19. Potyond 20. Rábacsanak 21. Rábapordány 22. Rábasebes 23. Rábaszentandrás 24. Rábatamási 25. Rábcakapi 26. Sobor 27. Sopronnémeti 28. Szany 29. Szil 30. Szilsárkány 31. Tárnokréti 32. Vág 33. Zsebeháza Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

Lakásállomán y)

220, 546, 315, 163, 311, 795, 29, 4299, 224, 240, 730, 188, 1054, 53, 215, 237, 213, 117, 47, 267, 440, 85, 209, 439, 90, 156, 122, 972, 618, 306, 103, 287, 66,

Épített lakások száma

1, 2, , , 2, 2, , 4, , 1, 3, 1, 4, , , , , 1, , , , , , 1, , , , 2, , 1, , , ,

Az év folyamá n megszű nt lakások száma

, , , , 2, , , , , , , , , , , , , , , , , , 1, , , , , , , , , , ,

Az egyszob ás lakások száma

A kétszobás lakások száma (a másfél szobásokk al együtt)

A háromszob ás lakások száma (a két és félszobáso kkal együtt)

1, 28, 11, 23, 30, 9, 1, 250, 13, 12, 25, 7, 12, 4, 21, 5, 15, 16, 4, 20, 10, 6, 9, 20, 1, 11, 8, 36, 40, 22, 2, 20, 3,

102, 200, 82, 45, 85, 163, 10, 1464, 86, 83, 253, 53, 269, 36, 85, 93, 92, 47, 18, 120, 155, 51, 65, 138, 41, 59, 55, 309, 201, 119, 38, 148, 27,

81, 252, 134, 62, 134, 329, 12, 1585, 90, 90, 288, 73, 426, 9, 67, 99, 75, 44, 18, 97, 195, 27, 66, 173, 34, 57, 35, 404, 227, 104, 39, 86, 24,


Az év folyamán a helyi önkormány zat által épített lakások száma

, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,


Védőnői álláshelyek Csornai járás településein

Megnevezés

Betöltött védőnői álláshelyek száma

1.

Acsalag

,

2.

Bágyogszovát

3.

Barbacs

,

4.

Bodonhely

,

5.

Bogyoszló

,

6.

Bősárkány

1,

7.

Cakóháza

,

8.

Dör

,

9.

Csorna

7,

10.

Egyed

,

11.

Farád

1,

12.

Jobaháza

13.

Kóny

14.

Maglóca

,

15.

Magyarkeresztúr

,

16.

Markotabödöge

1,

17.

Páli

,

18.

Pásztori

,

19.

Potyond

,

20.

Rábacsanak

,

21.

Rábacsécsény

,

22.

Rábapordány

,

23.

Rábasebes

,

24.

Rábaszentandrás

,

25.

Rábatamási

,

26.

Rábcakapi

,

27.

Sobor

,

28.

Szany

1,

29.

Szil

1,

30.

Szilsárkány

,

31.

Tárnokréti

,

32.

Vág

,

33.

Zsebeháza

,

1,

, 1,

Forrás:(TeIR)|KSH-NEPSZ



Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma a Csornai járás településein/2013

Megnevezés

Működő bölcsődei férőhelyek száma

1. Acsalag 2. Bágyogszovát 3. Barbacs 4. Bodonhely 5. Bogyoszló 6. Bősárkány 7. Cakóháza 8. Dör 9. Csorna 10. Egyed 11. Farád 12. Jobaháza 13. Kóny 14. Maglóca 15. Magyarkeresztúr 16. Markotabödöge 17. Páli 18. Pásztori 19. Potyond 20. Rábacsanak 21. Rábacsécsény 22. Rábapordány 23. Rábasebes 24. Rábaszentandrás 25. Rábatamási 26. Rábcakapi 27. Sobor 28. Szany 29. Szil 30. Szilsárkány 31. Tárnokréti 32. Vág 33. Zsebeháza Forrás:(TeIR)|KSH-NEPSZ

Bölcsődébe beírt gyermekek száma , , , , , , , , 63 , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

, , , , , , , , 63 , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,



A Családi napköziben ellátott gyerekek száma/2013

Megnevezés

Családi napköziben gondozott gyermekek száma

Családi napközik száma

1.

Acsalag

,

,

2.

Bágyogszovát

,

,

3.

Barbacs

,

,

4.

Bodonhely

1,

11,

5.

Bogyoszló

,

,

6.

Bősárkány

,

,

7.

Cakóháza

,

,

8.

Dör

,

,

9.

Csorna

,

,

10.

Egyed

,

,

11.

Farád

,

,

12.

Jobaháza

,

,

13.

Kóny

2,

12,

14.

Maglóca

,

,

15.

Magyarkeresztúr

,

,

16.

Markotabödöge

,

,

17.

Páli

,

,

18.

Pásztori

,

,

19.

Potyond

,

,

20.

Rábacsanak

,

,

21.

Rábacsécsény

1,

13,

22.

Rábapordány

1,

13,

23.

Rábasebes

,

,

24.

Rábaszentandrás

1,

6,

25.

Rábatamási

,

,

26.

Rábcakapi

,

,

27.

Sobor

1,

6,

28.

Szany

,

,

29.

Szil

,

,

30.

Szilsárkány

,

,

31.

Tárnokréti

,

,

32.

Vág

,

,

33.

Zsebeháza

,

,




A családsegítő szolgáltatásokat igénybe vevők és gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma a Csornai járásban /2013

Megnevezés

A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma

A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma

1.

Acsalag

18,

15,

2.

Bágyogszovát

17,

27,

3.

Barbacs

15,

,

4.

Bodonhely

33,

2,

5.

Bogyoszló

4,

16,

6.

Bősárkány

31,

6,

7.

Cakóháza

2,

1,

8.

Dör

14,

4,

9.

Csorna

268,

112,

10.

Egyed

19,

15,

11.

Farád

54,

27,

12.

Jobaháza

2,

7,

13.

Kóny

68,

20,

14.

Maglóca

5,

,

15.

Magyarkeresztúr

6,

2,

16.

Markotabödöge

2,

1,

17.

Páli

9,

4,

18.

Pásztori

7,

4,

19.

Potyond

3,

4,

20.

Rábacsanak

9,

1,

21.

Rábacsécsény

33,

8,

22.

Rábapordány

32,

12,

23.

Rábasebes

9,

,

24.

Rábaszentandrás

15,

9,

25.

Rábatamási

9,

6,

26.

Rábcakapi

4,

,

27.

Sobor

33,

,

28.

Szany

59,

19,

29.

Szil

45,

13,

30.

Szilsárkány

24,

12,

31.

Tárnokréti

1,

5,

32.

Vág

19,

2,

33.

Zsebeháza

12,

,




A Csornai járás aktív keresők/ munkanélküliek száma, 2011 Megnevezés

Foglalkozta

Foglalkozta

Foglalkoztatott

Munkanél

Munka

Munkanélküli

tottak

tott nők

férfiak száma,

küliek

nélküli

férfiak száma,

száma,

száma,

száma,

nők száma,

1.

Acsalag

173

68

105

7

,

,

2.

Bágyogszovát

526

227

299

47

19

28

3.

Barbacs

306

120

186

25

15

10

4.

Bodonhely

141

57

84

11

5

6

5.

Bogyoszló

238

100

138

19

6

13

6.

Bősárkány

978

419

559

33

13

20

7.

Cakóháza

23

14

9

,

,

,

8.

Csorna

4828

2160

2668

336

168

168

9.

Dör

251

104

147

29

10

19

10.

Egyed

245

104

141

18

9

9

11.

Farád

841

348

493

69

39

30

12.

Jobaháza

203

91

112

20

6

14

13.

Kóny

1196

499

697

53

34

19

14.

Maglóca

28

7

21

4

,

,

15.

Magyarkeresztúr

188

73

115

20

13

7

16.

Markotabödöge

185

72

113

8

5

3

17.

Páli

120

43

77

9

5

4

18.

Pásztori

126

47

79

6

,

,

19.

Potyond

36

18

18

,

,

,

20.

Rábacsanak

185

68

117

10

7

3

21.

Rábapordány

438

165

273

17

11

6

22.

Rábasebes

19

3

16

,

,

,

23.

Rábaszentandrás

212

89

123

10

3

7

24.

Rábatamási

404

167

237

31

10

21

25.

Rábcakapi

69

30

39

,

,

,

26.

Sobor

96

35

61

10

4

6

27.

Sopronnémeti

105

41

64

9

,

,

28.

Szany

855

361

494

65

38

27

29.

Szil

588

237

351

47

26

21

30.

Szilsárkány

321

129

192

18

11

7

31.

Tárnokréti

73

31

42

7

4

3

32.

Vág

189

84

105

6

3

3

33.

Zsebeháza

56

22

34

4

,

,

Forrás:(TeIR)|KSH-NEPSZ 104 CSORNAI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV


A 0-2 éves gyermekek száma az állandó népességből Csornai járásban

Megnevezés 1.

Acsalag

2.

Bágyogszovát

3. 4.

Állandó népesség száma

Állandó népességből a 0-2 évesek száma

Élveszületések száma 491,

1,

6,

1332,

9,

24,

Barbacs

733,

7,

18,

Bodonhely

302,

4,

6,

5.

Bogyoszló

627,

1,

9,

6.

Bősárkány

2105,

12,

50,

7.

Cakóháza

53,

,

2,

8.

Csorna

10461,

72,

240,

9.

Dör

616,

7,

14,

10.

Egyed

551,

3,

14,

11.

Farád

1963,

8,

44,

12.

Jobaháza

544,

2,

11,

13.

Kóny

2674,

14,

58,

14.

Maglóca

97,

,

,

15.

Magyarkeresztúr

477,

2,

11,

16.

Markotabödöge

494,

2,

12,

17.

Páli

407,

2,

9,

18.

Pásztori

382,

2,

10,

19.

Potyond

103,

,

,

20.

Rábacsanak

21.

Rábapordány

22.

Rábasebes

23.

Rábaszentandrás

24.

494,

5,

9,

1020,

2,

11,

84,

,

1,

479,

1,

11,

Rábatamási

1026,

5,

34,

25.

Rábcakapi

177,

1,

3,

26.

Sobor

299,

2,

9,

27.

Sopronnémeti

285,

1,

8,

28.

Szany

2152,

15,

45,

29.

Szil

1371,

5,

30,

30.

Szilsárkány

687,

11,

19,

31.

Tárnokréti

208,

3,

7,

32.

Vág

533,

1,

6,

33.

Zsebeháza

144,

1,

5,

Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR



Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma a Csornai járásban

Megnevezés

1. Acsalag 2. Bágyogszovát 3. Barbacs 4. Bodonhely 5. Bogyoszló 6. Bősárkány 7. Cakóháza 8. Dör 9. Csorna 10. Egyed 11. Farád 12. Jobaháza 13. Kóny 14. Maglóca 15. Magyarkeresztúr 16. Markotabödöge 17. Páli 18. Pásztori 19. Potyond 20. Rábacsanak 21. Rábapordány 22. Rábasebes 23. Rábaszentandrás 24. Rábatamási 25. Rábcakapi 26. Sopronnémeti 27. Sobor 28. Szany 29. Szil 30. Szilsárkány 31. Tárnokréti 32. Vág 33. Zsebeháza Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

Öregségi nyugdíjban részesülő nők száma

82 146 76 31 66 324 6 69 1 255 62 169 75 297 23 53 57 63 19 11 76 109 25 59 118 16 39 35 288 132 65 27 83 21

Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak száma

62 114 49 23 64 168 3 38 840 48 173 53 216 8 29 46 28 17 10 42 97 14 39 82 14 23 35 216 113 47 19 53 14

Öregségi nyugdíjban részesülők száma

144 260 125 54 130 492 9 107 2095 110 342 128 513 31 82 103 91 36 21 118 206 39 98 200 30 62 70 504 245 112 46 136 35

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő nők száma

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő férfiak száma

132 240 116 51 123 403 7 106 1 659 80 275 107 444 30 80 95 77 42 21 101 176 28 87 164 28 49 53 381 213 116 44 110 29


93 139 71 29 89 241 6 59 1 194 69 257 75 295 10 40 60 46 32 14 57 126 15 57 127 16 37 43 268 164 75 30 69 17

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma

225 379 187 80 212 644 13 165 2853 149 532 182 739 40 120 155 123 74 35 158 302 43 144 291 44 86 96 649 377 191 74 179 46


Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma a Csornai járásban

Megnevezés

1. Acsalag 2. Bágyogszovát 3. Barbacs 4. Bodonhely 5. Bogyoszló 6. Bősárkány 7. Cakóháza 8. Csorna 9. Dör 10. Egyed 11. Farád 12. Jobaháza 13. Kóny 14. Maglóca 15. Magyarkeresztúr 16. Markotabödöge 17. Páli 18. Pásztori 19. Potyond 20. Rábacsanak 21. Rábapordány 22. Rábasebes 23. Rábaszentandrás 24. Rábatamási 25. Rábcakapi 26. Sopronnémeti 27. Sobor 28. Szany 29. Szil 30. Szilsárkány 31. Tárnokréti 32. Vág 33. Zsebeháza Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

Idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek száma , , , , , 20 , 30 , , 20 , 30 , , , , , , , , , , , , 0 , , , , , , ,

Idősek nappali ellátásában részesülők száma

Házi segítségnyújtásban részesülők száma

, , , , , 15 , 30 , , 13 , 25 , , , , , , , , , , , , 0 , , , , , , ,


8 29 2 8 13 22 , 34 , 12 15 16 30 , , 17 11 8 , 12 11 8 7 7 2 8 27 18 14 11 , 25 ,

Szociális étkeztetésben részesülők száma 17 7 47 , 17 45 2 78 30 20 66 15 36 , , 17 21 15 , 36 21 13 18 10 4 14 16 38 52 10 7 40 2


Időskorúak járadékában részesítettek évi átlagos száma a Csornai járásban

Megnevezés

1. Acsalag 2. Bágyogszovát 3. Barbacs 4. Bodonhely 5. Bogyoszló 6. Bősárkány 7. Cakóháza 8. Csorna 9. Dör 10. Egyed 11. Farád 12. Jobaháza 13. Kóny 14. Maglóca 15. Magyarkeresztúr 16. Markotabödöge 17. Páli 18. Pásztori 19. Potyond 20. Rábacsanak 21. Rábapordány 22. Rábasebes 23. Rábaszentandrás 24. Rábatamási 25. Rábcakapi 26. Sopronnémeti 27. Sobor 28. Szany 29. Szil 30. Szilsárkány 31. Tárnokréti 32. Vág 33. Zsebeháza Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

Időskorúak járadékában részesítettek átlagos száma

Időskorúak járadékára felhasznált összeg (1000,Ft)

, , , , , , , 1 0,67 , 1 1 , , , , 1 , , , , , , , , 1 1 1 , , , , ,


, , , , , , , 274 217 , 21 325 , , , , 445 , , , , , , , , 445 445 445 , , , , ,


Megváltozott munkaképességűek járadékában részesülők száma a Csornai járásban

Megnevezés

1. Acsalag 2. Bágyogszovát 3. Barbacs 4. Bodonhely 5. Bogyoszló 6. Bősárkány 7. Cakóháza 8. Csorna 9. Dör 10. Egyed 11. Farád 12. Jobaháza 13. Kóny 14. Maglóca 15. Magyarkeresztúr 16. Markotabödöge 17. Páli 18. Pásztori 19. Potyond 20. Rábacsanak 21. Rábapordány 22. Rábasebes 23. Rábaszentandrás 24. Rábatamási 25. Rábcakapi 26. Sobor 27. Sopronnémeti 28. Szany 29. Szil 30. Szilsárkány 31. Tárnokréti 32. Vág 33. Zsebeháza Forrás:(TeIR)|KSH-TSTAR

Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülő nők száma

Megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülő férfiak száma

22, 37, 24, 5, 25, 49, , 213, 19, 12, 43, 11, 80, 3, 8, 19, 7, 10, 1, 18, 33, , 11, 24, 7, 5, 1, 42, 26, 22, 5, 7, 2,


18, 15, 11, 3, 13, 42, 3, 189, 16, 14, 55, 12, 50, 1, 7, 7, 13, 9, 2, 7, 11, 1, 9, 23, 1, 7, 9, 33, 23, 20, 11, 9, 1,

1. BEVEZETÉS CSORNAI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE... 6

Recommend Documents