Dávid Ágota - Csornai Zsuzsanna1: Feltáró és elemző tanulmány készítése a magyar innovációs- és tudományos műhelyek számára milyen támogató és információszolgáltató központra van szükség, amely képes bemutatni a nemzetközi együttműködések területén feltárt kapcsolódási pontokat és segít az információk hatékony és eredményes megosztásában Részvétel az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramjaiban A magyar és az osztrák pályázat-támogatási rendszer összehasonlító elemzése
Absztrakt: A Horizont 2020 az Európai Unió eddigi legnagyobb, 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező hétéves (2014-2020) kutatás-fejlesztési keretprogramja. A tagállamok között erős a verseny, hogy minél nagyobb részesedést szerezhessenek meg a rendelkezésre álló forrásokból, így különböző eszközökkel támogatják kutatóikat a pályázás folyamata során.
Horizon 2020 is the biggest EU Research and Innovation programme ever with nearly 80 billion Euro of funding available over 7 years (2014 to 2020). The competition among member states is high for the largest share of the available funds so they support their scientific communities during the application procedure with various tools and activities.
Az Európai Unió Kutatási Keretprogramjainak kutatás-finanszírozásban játszott szerepe keretprogramról keretprogramra nő. A jelenlegi, Horizont 2020 néven futó Nyolcadik Keretprogram már mintegy 80 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodhat, mely összeget nem előre meghatározott ország-kvóták – mint ahogyan az a mezőgazdasági vagy a kohéziós politikára jellemző – hanem kizárólagosan pályázati úton, kiválósági alapon osztja el. A gazdasági válság, nemzeti költségvetési megszorítások következményeként a Keretprogramok költségvetésével párhuzamosan a támogatás elnyeréséért folytatott verseny is folyamatosan
1
A forrásgyűjtésben segédkezett Kovács Attila Miklós és Ertsey Katalin is.
növekszik. Minden egyes tagországnak, illetve a Keretprogramhoz társult országnak érdeke, hogy minél nagyobb részesedést érhessen el a Horizont 2020 forrásaiból. A sikeres pályázást különböző módszerekkel, eszközökkel segítik a különböző országok. Tanulmányunkban elsődlegesen a magyar és az osztrák pályázat-támogatási rendszert mutatjuk be. A mindkét országban fennálló NCP-hálózaton1 túlmenően Ausztriára inkább a kiépült tanácsadási szolgáltatások, a hazai rendszerre a rásegítő pénzügyi pályázatok a jellemzőek. A két ország eltérő adottságainak figyelembe vétele mellett fogalmazzuk meg javaslatainkat a magyar rendszer sikeresebbé tételének érdekében.
A Kutatási Keretprogramok kialakulásának rövid áttekintése Az európai kutatási politika az 1980-as évekre vált meghatározó jelentőségűvé. Ekkor született meg a máig is a kutatáspolitika fő támogatási céljait, területeit és az ehhez rendelt költségvetést magában foglaló keretprogramok rendszere. Az Első Kutatási Keretprogram 1984-ben indult útjára és négy évig tartott. A Keretprogram feladata, hogy a tagországok kutatóintézeteiben és egyetemein meglévő kutatási kapacitások együttműködésének feltételeit megteremtse európai szinten, ezért költségvetésének jelentős részét együttműködésben végzett kutatásokra fordították – és fordítják ma is – a technológiai-műszaki fejlődés szempontjából kulcsfontosságú tudományterületeken. Az Első Keretprogram sikereinek köszönhetően 1986-ban az Egységes Európai Okmány külön fejezetben foglalkozott a kutatás-fejlesztéssel. Az Okmány leszögezte, hogy a közösségi tudománypolitika a Kutatási Keretprogramokon keresztül valósulhat meg, ezzel megteremtette a K+F közösségi tevékenységek jogi alapját. Az Első Keretprogramot rögtön követték a következők: a Második Keretprogram (1987-1991), a Harmadik Keretprogram (1990-1994) valamint a Negyedik Keretprogram (1994-1998), melynek költségvetése már jelentősen meghaladta az első K+F programét (ld. 1. táblázat). Az első két keretprogram még főként az energetikára és az információs és kommunikációs technológiákra összpontosított, elsődleges célja az ipar technológiai megalapozottságának megteremtése volt. Egyfajta fordulat következett be a tudománypolitikában az 1993-as Fehér Könyv a Növekedésről, Versenyképességről és Foglalkoztatásról2, valamint a Zöld Könyv az Innovációról3 hatására. A két stratégia célja az Európai Unió versenyképességének növelése, a foglalkoztatás növelése, a nemzeti kutatáspolitikák közötti koordináció volt. Kiemelten kezelték az innováció kérdését, a kutatás-fejlesztési eredmények hatékonyabb alkalmazását a termékek,
szolgáltatások fejlesztése során valamint az oktatás-képzés szerepét a gazdasági fejlődésben. Az Ötödik Keretprogram már ezen szempontok figyelembevételével készült el, így nagyobb hangsúlyt fektetett a foglalkoztatás- és versenyképesség-növelési valamint az európai hozzáadott érték kritériumának megjelenésére.
1. Táblázat: Kutatási Keretprogramok időtartama és költségvetése
Keretprogram
Időtartam
Költségvetés (milliárd ECU/ Euró)
Első4
1984-1987
3,8
Második5
1987-1991
5,4
Harmadik6
1990-1994
6,6
Negyedik7
1994-1998
13,2
Ötödik8
1998-2002
15
Hatodik9
2002-2006
17,9
Hetedik10
2007-2013
50,5
Horizont 202011
2014-2020
80
Forrás: Európai Unió Hivatalos Lapja Újabb változást hozott a Hatodik Keretprogram és az annak megalapozásául szolgáló barcelonai stratégia és a lisszaboni célkitűzések. 2000 márciusában, Lisszabonban az EU államés kormányfői azt a fő célt tűzték maguk elé, hogy az Európai Uniót 2010-re „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására."12 Ekkor született döntés az Európai Kutatási Térség létrehozásáról is, mely magában foglalja a kutatás belső piacának megvalósítását - vagyis a tudás, a kutatók és a technológiák szabad mozgását -, a nemzeti K+F-politikák és a hozzá kapcsolódó tevékenységek koordinációját, valamint az európai kutatási politika megteremtését. 2002-ben - a Hatodik Keretprogram indulásakor - a Barcelonában tartott EU csúcson újabb célkitűzéseket fogalmaztak meg. Felismerték, hogy a lisszaboni célok eléréséhez lényeges megerősíteni az EU innovációs rendszerét és a lisszaboni stratégia megvalósításának érdekében gyakorlati döntések meghozatala szükséges, mint például a K+F-re fordított összegeknek a GDP 3%-ra való növelése. Ezt az eredeti 2010-es céldátumra nem sikerült EU szinten teljesíteni
és még a kitolt, 2020-as időpontra is kérdéses, hogy az európai uniós átlag eléri-e a kívánatos értéket. A Hatodik Keretprogram fő célja is az európai kutatás koncentrálásán és integrálásán túl az Európai Kutatási Térség szerkezetének kialakítása és alapjainak megerősítése volt. A Hetedik Keretprogram az Unió növekedési és foglalkoztatási igényeinek megfelelően módosult. A megnövekedett, hétéves időtartam is jelezte, hogy az EU hosszú távon elkötelezte magát az európai kutatás fellendítése mellett. A Hetedik Keretprogram négy fő célkitűzése négy egyedi programnak felelt meg. Az „Együttműködés” elnevezésű egyedi program célja az volt, hogy kilenc kiemelt prioritási területen – egészségügy, élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia,
információs
és
kommunikációs
technológiák,
nanotechnológiák,
anyagtudomány és új gyártástechnológiák, energia, környezetvédelem, közlekedés, társadalomés humán tudományok, biztonság és űrkutatás - szorosabbá tegye az ipar és a kutatók közötti együttműködést, és megerősítse a közöttük lévő kapcsolatokat. Az „Ötletek” program az alapés felderítő kutatást hivatott támogatni. Az „Emberek” program kiváló fiatal kutatók karrier- és mobilitási lehetőségeinek javítását célozta, többek között a Marie Curie-akciók révén. A „Kapacitások” program célja az infrastruktúra-fejlesztés, a regionális kutatási központok létrehozása, valamint a kkv-k kutatói munkába és a kutatási eredmények hasznosításába történő hatékonyabb bevonása volt. A Hetedik Keretprogram mellett, annak kiegészítéseként 2007-ben indult útjára a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP), melynek célja a vállalkozások versenyképességének előmozdítása, a versenyképes, innovatív információs társadalom fejlődésének ösztönzése, az innováció támogatása, az energiahatékonyság, valamint az új és megújuló energiaforrások támogatása. A jelenleg is futó, immár Nyolcadik Keretprogram a Horizont 2020, amelynek három pillére keretében, 2014-2020 között körülbelül 80 milliárd euró jut alapkutatásokra, ipari fejlesztésekre, valamint különböző társadalmi-gazdasági problémák megoldására. A korábbi keretprogramokat ért kritika nyomán a Horizont 2020 számos egyszerűsítést vezetett be, megpróbálta a K+F-et érintő összes kezdeményezést egy egységes keretbe foglalni. Az első, „Kiváló tudomány” elnevezésű pillér – 24,4 milliárd eurós költségvetéssel – része az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC), amely az EU legnagyobb, felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét működteti. A jövőbeni és feltörekvő technológiák alprogram kifejezetten innovatív ötletek megvalósítását támogatja. A Marie
Skłodowska-Curie akciók (MSCA) a kutatói mobilitást segítik elő, valamint ide tartozik még az Európai Kutatási Infrastruktúrák alprogram. A második pillér az „Ipari Vezető szerep” – erre 17 milliárd eurót szán az EU – az innováció és a magánszektor támogatására koncentrál: többek között ide sorolható az ún. KKV-eszköz is, mely a kis- és középvállalkozások termékfejlesztését és a kifejlesztett termékek, szolgáltatások piacra jutását segíti. A harmadik pillér a korábbi prioritási területeket felváltó, multidiszciplináris megközelítésű „Társadalmi Kihívások”-at tartalmazza, majdnem 30 milliárd eurós költségvetéssel13.
Magyar és osztrák részvétel a Keretprogramokban Magyar kutatók elsőként a Negyedik Keretprogramban vettek részt, de ekkor még kizárólag személyes kapcsolatok révén, egy-egy elszigetelt projekt kapcsán. A nemzetközi együttműködések terén előrelépést jelentett, hogy 1999-től az Ötödik Keretprogramban (19982002) már részt vehettek magyar kutatók és intézmények, s 2002-től pedig, a Hatodik Keretprogramban (2002-2006) Magyarország már nem csupán részt vehetett, hanem már a tagországokkal egyező jogai voltak, így teljes jogú tagként vehetett részt a kutatási projektekben. Az Ötödik Keretprogram finanszírozásakor Magyarország még kedvezményeket kapott és a megmaradó összeg jelentős részét is PHARE pénzből fedezhették (ld. 2. Táblázat). 2004. novemberi adatok alapján az Ötödik Keretprogramban 817 projektben vett részt magyar pályázó és összesen 64,19 millió euró támogatásban részesültek.14 Ha a táblázat befizetési adatait összevetjük a Keretprogramból elnyert támogatások volumenével, akkor a kormányzati befizetésekhez viszonyítva pozitívnak mondható Magyarország Első Keretprogrambeli szereplése. A kedvezmények és a PHARE terhére történő finanszírozás nélkül már kevésbé lenne kedvező a kép: Magyarország a befizetések mintegy ¾-ét tudta volna visszapályázni a programból. 2. Táblázat: Magyar befizetések az EU FP5 kapcsán (1999-2002)
Teljes magyar hozzájárulás (millió Euró)
1999
2000
2001
2002
Összes
19,05
19,88
21,53
22,14
82,60
Ennek befizetendő,
40
60
80
100
71,31
7,62
11,71
17,18
22,14
58,91
4,05
6,28
9,22
11,73
31,22
3,53
5,43
7,96
10,41
27,69
kedvezménnyel csökkentett része (%) Ténylegesen fizetendő hozzájárulás (millió Euró) Magyar költségvetés befizetése (millió Euró) PHARE befizetés Forrás: Nyiri (2002)15 A Hatodik Keretprogramban Magyarország a többi, 2004-ben és 2007-ben csatlakozó tagjelölt országgal együtt a Keretprogram teljes jogú tagjaként vett részt. A Keretprogram első éveiben továbbra is kedvezményes befizetési feltételek vonatkoztak hazánkra, mely összeget részben – uniós csatlakozásunkig – PHARE forrásokból fedeztünk. A Hatodik Keretprogramban 1185 sikeres magyar pályázó – ez az összes nyertes pályázó 1,59%-a – 149 765 590 euró támogatásban részesült. Ez az összeg a Keretprogram forrásainak mindössze 0,9%-a.16 Bár, mint látni fogjuk Ausztria esetében mindkét adat magasabb, a sikerességi ráta alapján mindkét ország ugyanabba a kategóriába került a Hatodik Keretprogram értékelése során. 1. Ábra: Sikerességi ráták a Hatodik. Keretprogramban
Forrás: FP6 Final review17
Az alábbi táblázat mutatja Magyarország Hetedik Keretprogramban való szereplését (2015. márciusi adatok). A Keretprogramnak még számos projektje fut, így végleges adatokról csak az összes futó projekt lezárásakor beszélhetünk. Ez a csúszás magyarázza a 2013-as, aránytalanul alacsony értékeket is. A Hetedik. Keretprogramban már az Európai Unió tagállamaként vettünk részt, így külön program-specifikus befizetésre nem volt szükség. 3. Táblázat: Magyar és európai uniós részvétel a 7. keretprogramban
Nyertes
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Össz.
Siker
307
200
229
202
209
222
131
1500
20,3%
19242
12412
17592
15174
17493
19031
11454 112398
21,6%
46,6
37,1
40,5
34,8
41
46,1
33
15%
résztvevők száma (Mo.) Nyertes résztvevők száma (EU) Elnyert
278,9
támogatás (Mo.millió Euró) Elnyert
5881
4340
5306
4999
5705
6794
4261
37289
19,2%
támogatás (EUmillió Euró) Forrás: FP7 7. beszámoló18 A nyertes projektek számánál feltűntetett 20,3 % kicsivel marad el az uniós átlagtól, mely 21,6%. Az elnyert támogatást illetően már rosszabbul állunk: Magyarország 15%-ot teljesít az uniós 19,2%-os értékhez viszonyítva. A magyar teljesítmény mind a nyertes résztvevők, mind az elnyert támogatás szempontjából a tizennegyedik helyet foglalja el a huszonnyolc EU tagországra kiterjedő összehasonlításban. Érdekes megfigyelni, hogy bár az elnyert projektek száma a hétéves Hetedik Keretprogramban alig magasabb, mint a Hatodik Keretprogram ide vonatkozó értékei, az elnyert támogatás összege majdnem a kétszeresére nőtt. Ausztria 1995. január 1-jén lett az Európai Unió tagja, így hivatalosan az 1994-ben induló Negyedik Keretprogramnak vált teljes jogú tagjává. Ausztria kezdettől fogva jól teljesített a Keretprogramokban, bár – amint az alábbi ábra is mutatja – a Negyedik Keretprogram idején az osztrák befizetések még jelentősen meghaladták az elnyert támogatás összegét. Ez aztán már az Ötödik Keretprogramra nagyjából kiegyenlítődött, a Hatodik és a Hetedik Keretprogramra
pedig már a bevételek egyértelműen felülmúlták a befizetések nagyságát. A Hetedik Keretprogramra ez az arány 125%-ra javult (ld. 2. Ábra). 4. Táblázat: Osztrák részvétel a Negyedik, Ötödik, és Hatodik Keretprogramban 4. KP
5. KP
6. KP
Nyertes osztrák résztvevők száma
1 923
1 987
1 972
Nyertes osztrák projektek aránya az
2,3%
2,4%
2,6%
Osztrák koordinátorok száma
270
267
213
Osztrák koordinátorok aránya
1,7%
2,8%
3,3%
Elnyert összeg (millió Euró)
194
292
425,2
Elnyert támogatás az elnyerhető teljes
1,99%
2,38%
2,56%
70%
104%
117%
összes jóváhagyott projekthez viszonyítva
összeg százalékában Elnyert támogatás az osztrák EU költségvetéshez való hozzájárulás százalékában Forrás: Proviso (2009)19 Ausztria a Hetedik Keretprogramban minden tekintetben az uniós átlag felett teljesített. A nyertes projektben résztvevők sikeraránya 22,3%-os az Unió 21,6%-os értékéhez viszonyítva, az elnyert támogatás összegét tekintve pedig az osztrák érték 20,9% az EU28 19,2%-hoz képest. A magyar pályázati és támogatási összegeknél megfigyelt összefüggés itt is érvényes: az elnyert támogatási összeg nagyobb ütemben növekszik, mint a nyertes projektpartnerek száma, tehát egy megvalósuló projektre nagyobb támogatási összeg jut. 5. Táblázat: Osztrák részvétel a Hetedik. Keretprogramban
Nyertes
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Össz.
Siker
577
350
546
462
557
542
334
3368
22,3%
177,4 144,6 164,2 144
179
169,2 116,6 1115
20,9%
résztvevők száma Elnyert támogatás (millió Euró) Forrás: FP7 7. beszámoló20
A Horizont 2020 előszobájának számító Hetedik Keretprogram magyar és osztrák adatainak összevetésekor szembetűnő, hogy Magyarország sikeraránya a nyertes pályázók sikerarányát tekintve közelít az uniós átlaghoz, viszont igen jelentős a különbség az elnyert támogatási összeget illetően. Ausztria pedig mindkét mutatót tekintetében átlagon felül teljesít. Ha megnézzük a koordinátorok számát a két országban, akkor Ausztria háromszor annyival több projektet koordinál, mint magyar kollégáik. A projektkoordináció pedig mindig jelentős többletforrást – igaz többletmunkát is – jelent. 6. Táblázat: Ausztria, Magyarország és az EU28 Hetedik Keretprogramos részvételi adatai Ausztria
Magyarország EU28
15057
7391
519997
Pályázott támogatási összeg (millió €) 5333
1858
194371
Nyertes pályázók száma
3368
1500
112398
Elnyert támogatás (millió €)
1115
278,9
37289
Sikerráta (résztvevők)
22,3%
20,3%
21,6%
Sikerráta (támogatás)
20,9%
15%
19,2%
Koordinátorok száma
675
207
22473
Pályázók száma
Forrás: FP7 7. beszámoló21 Habár az abszolút számokat tekintve mind a projektrésztvevők számát, mind a támogatási összegeket tekintve Németország, Nagy-Britannia és Franciaország vezetik a Hetedik Keretprogramra vonatkozó statisztikákat, a kép már nem ennyire egyértelmű, ha az elnyert támogatást a tagállami befizetésekhez viszonyítjuk. Mint ahogyan azt már említettük, Ausztria 1998 óta nettó haszonélvezője a Keretprogramoknak, 25%-kal több forráshoz jut, mint amennyi a Keretprogramra jutó befizetése. Bár Magyarország a befizetésének csak 82%-át tudta visszapályázni a Hetedik Keretprogramból, ez az arány megegyezik az abszolút számokban legsikeresebbnek mondható német adattal. A Hetedik Keretprogram ilyen értelemben vett legfőbb haszonélvezői az észtek voltak. Az újonnan csatlakozó országok jellemzően elég rosszul szerepelnek, csak Észtország, Ciprus, Szlovénia és Málta értek el Magyarországnál kedvezőbb értékeket. Természetesen a gyorsan fejlődő országok, mint Észtország esetében a GDP-vel párhuzamosan az uniós költségvetéshez való hozzájárulás is növekedni fog, így a jövőbeni kiváló eredményekhez további hatékonyságnövelésre van szükség. Ennek fényében
az osztrák eredmények – ahol már jelenleg is jelentősek az uniós befizetések – még inkább kiemelkedőek. 2. Ábra: A Hetedik Keretprogramban elnyert támogatás és a tagállami befizetések aránya
Elnyert támogatás és befizetés aránya (%) 160 152 140
125
120 100 82 80 60 40
30
20 0 EE SE NL UK CY AT FI DK EL IE SI BE MT PT HU DE ES BG FR IT LV LU CZ LT PL RO SK
Forrás: Proviso (2014)22 Ugyancsak érdekes eredményekre jutunk, ha a nyertes pályázók létszámát az európai uniós teljes kutatói közösségéhez viszonyított országos részesedés függvényében vizsgáljuk, ahol az EU teljes munkaidőre vonatkoztatott kutatói, mérnöki létszáma 100%. Ez az adat jól mutatja, hogy az adott ország kutatói létszámához mérten hogyan teljesít a keretprogram során. 3. Ábra: A kutatói létszámhoz viszonyított sikerességi mutató a Hetedik Keretprogramban
Kutatói kapacitáshoz viszonyított teljesítmény %* 250 221 200
150
127 99
100
44
50
0 EL NL IE BE EE IT SI AT SE ES LU LV HU UK DK RO BG FI DE FR LT PT CZ PL SK
Forrás: Proviso (2014)23, *Ciprusra és Máltára vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat Ausztria itt is az EU átlagot jelentő 100%-nál jobban teljesít. Magyarország pontosan a kutatói létszámának megfelelő arányban részesedik a nyertes pályázatokból, jóval megelőzve azonban Németországot és Franciaországot, akik az átlag alatt teljesítenek. Ennél az adatsornál feltétlenül figyelembe kell vennünk, hogy a kirívóan alacsony kutatói létszám pozitív irányban torzíthatja az adott ország mutatóját, míg a magas kutatói létszám - pl. a Skandináv országokban - ronthatja a mutatókat. Ami az újonnan csatlakozó országokat illeti, a Balti államokon és Szlovénián kívül itt is mindenki az elvárható átlag alatt teljesít. Érdekes megjegyezni, hogy a toronymagasan vezető Görögországban az ezer foglalkoztatottra jutó kutatói létszám (7,49) az uniós átlag (7,72) közelében mozog.24 A Horizont 2020-ra vonatkozó adatok még keveset árulnak el az országok részvételének sikerességéről. Összességében elmondhatjuk, hogy a verseny tovább fokozódik, folyamatosan nő a beadott pályázatok száma, ezzel párhuzamosan – majd minden európai uniós országban – romlanak a sikerességi mutatók.
A magyar rásegítő rendszer bemutatása Amint azt a magyar kutatói közösség keretprogramokban történő szereplését bemutató fejezetben láthattuk, Magyarország – különösen az elnyert támogatások volumenét tekintve –
elmarad az európai uniós átlagtól. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) – az elemzés megírásakor még Nemzeti Innovációs Hivatal – ezért úgy döntött, hogy a Horizont 2020-as magyar részvételt erősítendő áttekinti és értékeli az FP7 során a magyar részvételt elősegítő támogatási programokat.25 Az elemzés elsődleges célja az eddigi programok hatékonyságának elemzése, azoknak az új programok működési mechanizmusaihoz való igazítása, az új programalkotást megkönnyítő ajánlások megfogalmazása volt. A végső cél a magyar kutatók Horizont 2020-ban történő sikeres részvételének támogatása. Az elnyert pályázatok számának emelkedésén túl kiemelt cél az elnyert támogatási összeg növelése is. A tanulmány három típusú pályázati konstrukciót tárgyal. Az egyik ilyen konstrukció a magyar kutatók EUROSTARS, ERANET, ARTEMIS, ENIAC és AAL programokban való részvételét támogató társfinanszírozás. Mivel ezekben a programokban a magyar kormányzati társfinanszírozás alapvető követelmény, anélkül a magyar kutatói közösség egyszerűen nem vehet(ne) részt a programokban, így ezt nem tekintjük rásegítő programnak és cikkünkben eltekintünk ennek az altípusnak a tárgyalásától. A második típus, az Európai Kutatási Tanács (ERC) kezdő kutatók számára megjelentetett Starting Grant-jeire pályázó, ott sikeresen szereplő, a második pályázati körbe jutott, de nem támogatott pályázatok magyar forrásból történő támogatására irányuló, 2009 és 2010 között meghirdetett pályázati konstrukció volt.26 A pályázható összeg ötéves időtartamra maximum 400 millió forint, illetve az ERC keretében pályázott összeg maximum 80%-a volt. Ezzel a pályázati formával elsődlegesen a magas színvonalú, de európai uniós szinten nem támogatott pályázatok hazai forrásból történő, hazai kutató intézetekben történő megvalósítása volt a cél. A konstrukció nem ösztönözte az ismételt pályázást, tehát itt sem az EU forrásokhoz való hozzájutást ösztönző, „rásegítő” jelleg dominált. Sőt, a támogatást elnyert vezető kutatót kötelezték arra, hogy a projekt futamideje – öt év – alatt nem nyújt be hasonló témában új pályázatot az Európai Kutatási Tanácshoz.27 A vezető kutatónak tehát választania kellett, hogy a magyar forrásra pályázik, vagy az ERC-hoz nyújt be új pályázatot. Ez nagy mértékben megváltozott az új, 2015. június 9-én meghirdetett ERC felhívásban, melynek kidolgozása során a 2014-es tanulmány több ajánlását is figyelembe vették.28 Az új felhívás egyrészt elérhető az Európai Kutatási Tanács mindhárom típusú pályázati felhívásához kapcsolódóan ((Starting Grant (StG), Consolidator Grant (CoG) és Advanced Grant (AdG)). Másrészt kifejezett célja a második körbe jutott, jól szereplő, de nem támogatott ERC pályázatok továbbfejlesztése és újbóli benyújtása. A maximálisan elnyerhető pályázati összeg 45 millió forint, mely jól mutatja, hogy itt nem az eredeti projekt megvalósítása, inkább a
projektötlet továbbfejlesztése és a következő ERC fordulóban való sikeresebb szereplés a cél. Jelen esetben tehát igazi rásegítő pályázatról beszélhetünk, mely egyértelműen ösztönöz – bizonyos esetben kötelez – az újbóli pályázásra. Az alábbi táblázat összefoglalja a korábbi és a jelenlegi konstrukció közötti legfontosabb különbségeket. 7. Táblázat: Az Európai Kutatási Tanács pályázataihoz kapcsolódó magyar kiírások ERC – 2009
ERC - 2015 Rásegítő
Pályázat feltétele
Átsegítő
ERC StG – második
ERC StG, CoG, AdG –
ERC StG, CoG –
fordulóba jutott
második forduló „A”
második forduló „B”
minősítés
minősítés; Adminisztratív indok
Pályázható összeg
max. 400 millió
Max. 45 millió,
Max. 45 millió
második körben +30
(forint) Eredeti összeg max.
millió pályázható
80%-a Pályázat futamideje
5 év
18 + 12 hónap
18 hónap
Pályázat tartalma
Eredeti pályázat
Pályázat elindítása, új ERC pályázatra való
megvalósítása
felkészülés, bírálati szempontok alapján módosítások
Új ERC pályázat
Csak az 5. évben
Második körös 30
Követelmény az újbóli
benyújtása
lehetséges (AdG), addig
milliós támogatás
pályázat benyújtása
kizáró körülmény
feltétele – ismételten ERC 2. fordulós „A” minősítés
Forrás: NKFIH pályázati felhívások A magyar kutatók kiválóság-alapú programokban való részvételének további ösztönzését különösen indokolja, hogy az EU csupán az ERC ösztöndíjakra több mint 13 milliárd eurót – a Horizont 2020 teljes költségvetésének 17%-át – szán a 2014-2020 közötti időszakban. Ehhez kapcsolódik, az ugyancsak a kiváló kutatókat támogató Marie Skłodowska-Curie akciókra (MSCA) szánt több mint 6 milliárd eurós forrás.29 A 2014-es kezdeményezés sikerén felbuzdulva az NKFIH 2015 nyarán egyéni konzultációs lehetőséget biztosított az MSCA Egyéni Ösztöndíjaira pályázni kívánó érdeklődőknek.30 A konzultáció során a magyar MSCA Nemzeti Kapcsolattartó segít a konkrét pályázati anyagok áttekintésében, a formai
követelmények megismerésében. Az eddigi sikeres pályázatok, illetve a sikertelenekre adott bírálatok is segíthetik a pályázókat pályaművük minél magasabb színvonalú elkészítésében. A harmadik típusú konstrukció alá tartoznak az ún. „BONUS” és „Konzorciumépítő” pályázatok, melyek fő célja a Hetedik Keretprogramba való bekapcsolódás elősegítése, a pályázatok előkészítéséhez vagy a szerződéskötéshez kiegészítő források, illetve önrészkiegészítés biztosítása révén. A BONUS program31 célja az volt, hogy kutatóintézetek, egyetemek, non-profit szervezetek és KKV-k számára kiegészítő támogatást nyújtson az EUtól el nem nyert támogatási rész hazai forrásból történő pótlása révén. Mivel a Hetedik Keretprogramtól eltérően a Horizont 2020 mindig az elnyerhető maximális támogatási intenzitást biztosítja, így a BONUS típusú program létjogosultságát veszítette, a H2020 ideje alatt már nem kerül meghirdetésre. A 2007-2010 és 2012-ben meghirdetett Konzorciumépítő pályázatok32 célja az volt, hogy ösztönözzék a magyar pályázókat a keretprogram-projektek koordinációjának vállalására, valamint, hogy nyertes projekt konzorciumi partnereként minél nagyobb részesedést érjenek el a szerződéskötés során. A projekt előkészítésére illetve a szerződéskötési folyamatra lehetett utólagos támogatást igényelni – projektkoordináció esetén a projektpartnernek járó támogatás minimum kétszeresét lehetett elnyerni.33 A konstrukció ugyan az adott projektjavaslat kapcsán, amennyiben az megkapta a kiírásban szereplő pontszámot utólag megtérítette a projektelőkészítés – utazások, projektírás, projektírásra fordított munkaidő – költségeit, viszont nem ösztönzött az ismételt pályázásra. Az NKFIH tanulmány kiemeli, hogy a felmérések alapján a magyarországi FP7 rásegítő programok sikeresek voltak, sikeresen segítették a pályázókat. Nem szabad azonban elfeledkeznünk a pályázóktól érkező kritikai megjegyzésekről sem. A pályázók jellemzően a túlzott adminisztratív terheket és az ügyfélszolgálattal kapcsolatos nehézségeket – nehezen elérhető, nem pályázóbarát, nem együttműködő a problémák megoldásában – említették. Meglátásaik szerint kiszámítható közreműködő szervezetre, szabályrendszerre, az uniós szabályokkal való harmonizációra, adminisztratív és pályázati kérdésekben a pályázót segítő „projektpartner” kijelölésére lenne szükség.3435
Az osztrák támogató rendszer bemutatása
Az osztrák kutatók szereplése és sikeressége ugyan kimagasló az elmúlt Kutatási Keretprogramok statisztikáit tekintve, az erősödő verseny viszont állandó monitoringot, az új kihívásokhoz való alkalmazkodást, fejlődést igényel. Az osztrák támogatási rendszer átfogó elemzése 2010-ben készült el.36 Minekutána 2004-es megalakulása óta a keretprogramokban való osztrák részvételt az FFG37 európai és nemzetközi programokért felelős részlege – Europäische und Internationale Programme (EIP) – koordinálja, így az elemzés elsődlegesen az FFG EIP céljait és tevékenységét tekintette át. Az alábbi táblázat az FFG EIP, a tanulmány elkészítésekor érvényben lévő fő céljait és az ezekhez kapcsolódó tevékenységeket foglalja össze.
8. Táblázat: Az FFG EIP fő céljai és tevékenységei (2010) 1.Cél
2.Cél
3.Cél
Európai programokban
Az Európai Kutatási
Magas színvonalú
való sikeres osztrák
Térség céljaihoz való aktív
szolgáltatások biztosítása
részvétel biztosítása
hozzájárulás
1.Figyelemfelkeltés (hírlevelek, 1.Nemzeti kiadványok)
és
nemzetközi
1.Éves
ügyfél-elégedettségi
programok közötti összhang felmérés megteremtése tanácsadás, 2.NCP-k
2.Konzultáció, partnerkeresés,
kutatói programbizottsági
mobilitás
tagok ellenőrzési pontok beiktatásával
munkájának segítése
3.Kiemelt szánt
+ 2.Feladattervezés indikátorok,
FFG-nél,
célcsoportoknak 3.EU
szolgáltatások
szintű
döntéshozás 3.Elemzések
(EU
politikák,
(pl. segítése (elemzések, javaslatok) kiírások, fiatal kutatók)
vállalatok, KKV-k) pályázatok, 4.EU-kezdeményezésekben
4.Rásegítő pénzügyi támogatás
4.Belső képzések
való részvétel
5.Nemzeti hálózatépítés (NCP-
5.Nemzeti
szintű
k,
kontaktpontok,
programok
(pl.
intézményi kapcsolattartók stb.)
Akadémia,
regionális
regionális
képzési FFG
és
intézményi kapcsolati pontok)
Forrás: Technopolis-group tanulmány38
A célok és feladatok áttekintése után a tanulmány részletesen elemzi az egyes tevékenységek szükségességét és hatékonyságát. Jelen cikk szempontjából három érdekes megállapítást és annak következményeit, esetleges magyar vonatkozásait emelnénk ki. Egyrészt a tanulmány készítői javasolják az 1. cél 4. tevékenységeként említett, klasszikusan rásegítő pályázatnak tekinthető pénzügyi támogatási struktúrák eltörlését. A támogatási konstrukció a tudományos és az ipari szféra Hetedik Keretprogram pályázati kiírásaihoz csatlakozó projektjavaslatainak kidolgozásához kívánt anyagi támogatást nyújtani. A 7000 – 20 000 euróig terjedő támogatási összeget projektpartnerek és koordinátorok egyaránt igénybe vehették, utazási, valamint a projektírással kapcsolatos költségeik fedezésére.39 A támogatási konstrukciót igénybe vevők körében végzett felmérés azt mutatta, hogy a támogatással élők jelentős része a támogatás nélkül is beadta volna a pályázatát. A kapott összeget tehát, mint talált pénzt felhasználták, de az nem ösztönözte őket a Keretprogramban való részvételre. A javaslatnak megfelelően az FFG el is törölte ezt a pályázati konstrukciót. Ez azért is különösen érdekes számunkra, mert a magyar Konzorciumépítő pályázat nagy mértékben hasonlít a korábbi osztrák kiírásra. Érdemes lenne tehát megvizsgálni, hogy a kutatói szféra elégedettségén túlmenően ez a pályázati forma jelent-e hozzáadott értéket a Horizont 2020-as pályázatok benyújtása során. A második megállapítás kiemeli annak a jelentőségét, hogy az FFG stabil, nagy tudású, tapasztalt állománnyal dolgozik. A kutatók tudják, hogy kihez forduljanak kérdéseikkel, bíznak és bízhatnak a gyors és professzionális eligazításban. Stabilitás és felhalmozott tudás, tapasztalat szorosan összefüggő kategóriák. Pontosan ez lenne elengedhetetlen a magyar rásegítő rendszer kialakítása során is: stabil, kiszámítható rendszer, személyes jó kapcsolatokon alapuló kutatói – tanácsadói viszony. A Technopolis tanulmány egyértelműen rámutat arra, hogy a személyre szabott tanácsadás sokkal nagyobb szerepet játszik a sikeres pályázás során, mint az esetleges pénzügyi támogatási konstrukciók. A tapasztalt pályázók már nem igénylik az általános eligazítást, jogi, pénzügyi tanácsadást, sokkal inkább konkrét, speciális tanácsadásra, a jövőbeli trendek előrejelzésére számítanak. A tanulmány harmadik – magyar szempontból is releváns – megállapítása tehát, hogy a különböző kutatói csoportoknak különböző szintű és jellegű tanácsadásra van szükségük. Az előbb említett tapasztalt pályázókon kívül ugyanis továbbra is cél az új pályázók oktatása. Ezt a célt szolgálja az FFG – Akadémia elnevezésű képzési program. A tanulmány
továbbá hangsúlyozza, hogy az általános tanácsadást célszerű decentralizálni, az egyetemeken, kutatóintézetekben dolgozó kutatók szívesebben fordulnak a helyben lévő kollégákhoz mindennapi kérdéseikkel. Felszabadult kapacitásait az FFG a jövőbeli trendek elemzésére, speciális tanácsadásra, stratégiai tudás felhalmozására használhatná.
Mélyinterjúk és következtetések Az alábbi fejezetben a tanulmány szerzői gyakorlati példákkal is szemléltetik, hogy a pályázók kritikai észrevételei kapcsán hogyan lehetne az európai uniós pályázatokban való magyar részvételt hatékonyabbá tenni. A különböző intézetekkel, cégekkel készült interjúkból fakadó következtetések ugyan nem reprezentatív mintavételt takarnak, a tanulmány szerzői mégis törekedtek a kiegyensúlyozottságra: egyetem, vállalat és KKV is szerepel az interjúalanyok között.40 A megkérdezett intézmények egy része igénybe vette és hasznosnak tartotta a magyar rásegítő pályázatokat, másik részük viszont igénybe sem vette azokat. Az interjúk során adott válaszok alapján összesen négy kérdéskör kapcsán elemeztük a kritikai észrevételeket: partnerkeresés, pénzügyi segítség, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal
(NKFIH)
és
elődintézményeivel
folytatott
kommunikáció,
valamint
az
adminisztratív terhek szükségességének megítélése. A négy kérdéskör elemzését követően összefoglaljuk a válaszadók tapasztalatait és ajánlásokat fogalmazunk meg a hazai döntéshozók számára.
Partnerkeresés Nemzetközi háttérrel rendelkező szervezetek elegendő partnerrel, kapcsolati hálóval rendelkeznek ahhoz, hogy önmaguk oldják meg a partnerkeresést: többnyire a már meglévő
kapcsolataikra építkeznek. A kisebb intézeteknek, KKV-knak hasznos lehet az online partnerkereső41, bár a kutatási konzorciumba való bekerülés alapvető feltétele, hogy minőségi pályázati ötlettel álljanak elő a kapcsolatfelvétel során. Az online lehetőségen felül, igény esetén az NKFIH is ajánl partnereket. A fentiek alapján érdemes lehet egy olyan online partnerkereső platformot kialakítani, amelynek regisztrált tagjaival a hivatal munkatársai is kapcsolatban vannak, esetlegesen ajánlják is őket potenciális magyar illetve külföldi pályázóknak. Egy ilyen platform a nemzetközi háttérrel és kapcsolatokkal rendelkező intézetek számára is hasznos lehet magyar kapcsolatrendszerük további bővítéséhez. A platform tehát fórumként és adatbázisként szolgálna, elősegítené a lehetséges magyar partnerek együttműködését. Továbbá alkalmas lenne arra is, hogy a magyar partnerek megosszák egymással korábbi pályázati tapasztalataikat, ezzel is segítve egymást a sikeres pályázásban. 9.Táblázat: Partnerkeresés Partnerkeresés Adottságok Nemzetközi
hálózattal
intézmények/szervezetek
Lehetőségek rendelkező Létező
kapcsolatrendszerüknek
köszönhetően könnyen válnak nemzetközi konzorciumok tagjaivá, jó eséllyel pályáznak Európai forrásokért.
Online partnerkeresés
KKV-knak, kisebb intézeteknek hasznos eszköze
lehet
a
nemzetközi
partnerkeresésben. Az online partnerkeresés továbbfejlesztése képpen egy nemzeti hálózat, fórum illetve adatbázis kialakítása, mely segítené a hazai pályázók
egymás
kapcsolattartását
közti
informálódását,
tapasztalatcsere
és
potenciális közös pályázás révén.
Pénzügyi segítség A megkérdezett interjúalanyok többsége a magyar rásegítő pályázatok elsődleges és legfontosabb pozitívumaként a pénzügyi támogatást emelte ki. Az európai uniós pályázatok
benyújtása komoly munkát igényel. Amellett, hogy rengeteg időt emészt fel, a pályázó intézménynek gyakran többletköltséget, illetve pénzkiesést jelent egy-egy nagyobb ívű pályázat benyújtása. Ezen okokból kifolyólag sokkal kevesebb pályázatot nyújtanak be, mint amennyire valójában pályázhatnának az adott intézmények. Így a magyar rásegítő pályázatok – konkrétan a konzorciumépítő pályázatok – tulajdonképpen a végül nem támogatott, de sok munkával összeállított európai uniós pályázatok költségveszteségeit csökkentik. Amellett, hogy a finanszírozás egyetemeknek is sokszor komoly problémát jelenthet, talán mégis a KKV-k a legkiszolgáltatottabbak a likviditás hiányából fakadó negatív következményeknek. Így a rásegítő programokból származó pluszfinanszírozással növekedhet a KKV-k részvétele az európai uniós pályázatokban. Fontos azonban annak felmérése, hogy mennyiben vezet ez a rásegítő pályázati konstrukció az európai programokban való részvétel növekedéséhez. Könnyedén előfordulhat ugyanis, hogy a pályázók a rásegítő programok nélkül is benyújtanák pályázatukat és az állami forrásokat csupán, mint talált pénzt zsebre teszik. Összességében elmondható, hogy a pályázás jelentős terhet ró az adott intézményre. Ezeknek a veszteségeknek – pénz, idő és energia – a csökkentésére hasznosíthatóak a magyar pályázati konstrukciók. Hosszabb távon azonban érdemes lehet olyan pályázati struktúrában gondolkozni, amelyek ezeket a plusz terheket nem utólag enyhítik, hanem már a pályázatok beadása előtt segítik az intézményeket. Ezen felül fontos lenne, hogy a pályázati konstrukció ösztönözzön az uniós programokban való részvételre, a források felhasználását a Keretprogramokban való pályázáshoz kösse.
Az NKFIH-val folytatott kommunikáció A nagyobb nemzetközi háttérrel és tapasztalattal rendelkező intézeteknél (pl. egyetemek) a kutatók elsősorban az adott intézetben működő pályázati irodával, illetve pályázási szakemberekkel vették fel a kapcsolatot, amennyiben nemzetközi pályázatot kívántak benyújtani. Ezekben az intézményekben dolgozó pályázati szakemberek kellően tapasztaltak ahhoz, hogy a felmerülő kérdések kapcsán a kutatók segítségére legyenek. Mindezek ellenére hosszabb távon érdemes lenne egy olyan, az NKFIH által koordinált hálózatot létrehozni, mely az egyetemi, kutató intézeti pályázati irodákat képzésekkel, hírlevelekkel, tanácsadással segítené a még hatékonyabb támogató munkában.
Más a helyzet a kisebb intézetek, KKV-k esetében: a pályázatokkal kapcsolatos ügyintézés, utánajárás túl sok időt és energiát vesznek el az amúgy is szűkös, a szakmai végrehajtásért is felelős humán erőforrástól. Esetükben kiemelkedően fontos a jó és zökkenőmentes kapcsolat az NKFIH illetékes részlegeivel. A Horizont 2020 aktuális pályázati kiírásairól legtöbb információval a Nemzeti Kapcsolattartó Pontok (NCP) rendelkeznek, akik ugyancsak az NKFIH munkatársai közül kerülnek ki. Az NCP-k munkáját vegyesen ítélték meg az interjúalanyok. Az interjúk alapján sok esetben nagy segítséget nyújtanak a pályázó számára, hasznos linkekkel, partnerkeresési tippekkel támogatják őket. Fontos azonban megjegyezni, hogy inkább a tájékoztató jellegű információátadás jellemzi tevékenységüket, mintsem a gyakorlati tapasztalatok: pályázati buktatók, esélynövelő tippek átadása. Problémaként merült fel az is, hogy gyakran csak általános információkkal szolgálnak, és nem adnak az adott problémára konkrét választ. Az NKFIH által szervezett információs napokat az interjúalanyok egybehangzóan hasznosnak nevezték. Másrészről viszont igényelnék, hogy ezeket a fórumokat kicsit specializáltabb területek kapcsán is megszervezzék. Az általános tájékoztatás miatt elsősorban olyan információk hangzanak el, amelyek a gyakorlatban nem mindig nyújtanak segítséget. Mind az NCP rendszer, mind pedig az információs napok kapcsán elhangzott tehát, hogy jelentős az igény a gyakorlati, személyre szabott tanácsadásra, a speciális kérdések szakszerű megválaszolására. Ez egybevág az osztrák tanulmány tapasztalataival is, miszerint a pályázók egyre inkább a speciális információkat részesítik előnyben az általános tájékoztatással szemben. Az NKFIH gyakori átszervezése miatt többen panaszkodtak az ügyfélszolgálattal való nehézkes kapcsolattartásra. Stabil, kiszámítható közreműködő szervezetre és szabályrendszerre, a teljes pályázati ügymenetet végigkísérő „projektpartnerre” lenne igény a pályázók részéről. Emellett érdemes lenne egy olyan havi rendszerességű hírlevelet létrehozni, amely kifejezetten az adott intézet profiljába vágó, kutatási területéhez illeszkedő pályázati lehetőségekről tájékoztatná az adott intézményt. 11.Táblázat: Kommunikáció Kommunikáció Adottságok
Lehetőségek
Tapasztalt
egyetemi/vállalati
pályázati Együttműködés, tudás- és tapasztalatcsere az
irodák
NKFIH és az egyetemi/vállalati pályázati irodák között.
Információs napok, hírlevelek
Specializáltabb, gyakorlatiasabb információs napok; Havi rendszerességű hírlevelek személyre szabott tartalommal.
Jelenlegi NCP hálózat
A
jelenlegi
gyakorlati,
tevékenységen személyre
túlmenően szabott
segítségnyújtás.
A fenti javaslatok is jól mutatják, hogy a magyar pályázók sok esetben az osztrák rendszer bemutatásakor kiemelt pozitív gyakorlatok hazai meghonosításában érdekeltek. Érdemes lenne az ott bevált eszközök alaposabb tanulmányozása, alkalmazhatósága esetén a hazai támogatási rendszerbe történő átvétele.
Adminisztratív terhek Ha lehet olyan kérdéskört kiemelni, ahol a válaszadók véleménye független volt a tapasztalattól, a nemzetközi lehetőségektől, az intézmény típusától és méretétől, akkor az a terület az adminisztráció volt. Kivétel nélkül minden egyes válaszadó hátrányként említette a bonyolult és olykor irracionális adminisztrációs terheket. Az általános kritikán túlmenően konkrét javaslatokat is megfogalmaztak: 1. Egyszerűbb adminisztráció: sok a felesleges adminisztrációs teher, amely nemhogy nem járul hozzá a sikerességhez, de felesleges anyagi-, idő- és energia-ráfordítást ró a pályázóra (pl. olyan pályázatról sajtómegjelenés biztosítása, amely még nem is nyert, hanem csupán beadásra került). 2. Felhasználó-barát, elektronikus ügyintézés: jelentősen csökkentené a befektetett időt, növelné a hatékonyságot és emellett a papír-alapú dokumentációt is csökkentené. 3. Az európai uniós szabályok, határidők figyelembe vétele és alkalmazása a magyar rásegítő pályázatok során: jelentős mértékben segítené a pályázók sikerességét az európai uniós pályázatok beadásában.
4. Az elszámolások bonyolult rendszerének egyszerűsítése, illetve az elszámolási szabályok következetes betartása: jelentősen növelné a pályázási kedvet.
Összegzés és ajánlások A válaszadók nagyobb százaléka szerint a magyar rásegítő pályázatok nem jelentettek közvetlen segítséget abban, hogy később európai uniós pályázatokat nyújtsanak be. A nem reprezentatív mérés alapján készült összegzés szerint általában azok a pályázók voltak sikeresek az európai uniós pályázatokban, akiknek már volt korábban pályázási tapasztalatuk, illetve olyan kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, hogy mind a partnerkeresést, mind az adminisztrációs feladatokat segítség nélkül tudták végrehajtani. -
Egyetemek, akadémiai intézetek saját pályázatíró részleggel: nekik kutatási területükre szabott hírlevél, partneri kapcsolat az NCP-kel. Decentralizált tájékoztatás, a helyi pályázatírók segítése infóval. Az FFG Akadémia itthon is jól szuperálhatna. Alapvetően ne kapjanak rásegítő pénzügyi támogatást – elegendő pályázati tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy egy pályázatban való részvétel nem igényel olyan jelentős anyagi és időráfordítást. Esetükben csupán akkor lenne indokolt a pénzügyi támogatás, ha projektkoordinációra vállalkoznak
-
Egyetemek, intézetek pályázatíró részleg és tapasztalat nélkül, KKV-k. Szükségük van még az általános információkra is, információs napokról tájékoztatni őket. Esetükben tényleg visszatartó erő lehet az alacsony nyerési esély és a túlzott ráfordítás, őket továbbra is lehet konzorciumépítő pályázatokkal segíteni. Esetükben azonban indokolt lehet az előfinanszírozás, twinning grant-ek. Nekik amúgy is jobban kell fogni a kezüket. Kijelölt projektpartner, akihez fordulhatnak jó megoldás lehet.
-
Az új ERC kiegészítő pályázat nagyon jó irány, motivál az ismételt pályázásra. Kockázat-csökkentő elem – akkor is nyer, ha nagyon jó, de mégsem válogatják be.
-
Esetleg lehetne egy olyan program, ami támogatja intézményi kapcsolattartó pontok kialakítását. Pl. két évig a program biztosítaná az illető fizetését. Ha rentábilis, átveszi az egyetem/intézet/vállalat. Ha nem rentábilis, akkor vége.
-
Fontos lenne a stabil háttérintézmény (NKFIH), kiszámítható pályázati struktúrák, kifizetések, beszámoló rendszer. Amennyiben ez hiányzik, akkor az összes többi erőfeszítés hiábavaló.
Jegyzetek: 1
NCP, National Contact Point, Nemzeti Kapcsolattartó Pontok hálózata White Paper on growth, competitiveness, and employment: The challenges and ways forward into the 21st century, (COM(93) 700 final, 5 December 1993 3 Green paper on Innovation. COM (95) 688 4 Official Journal (OJ) of the European Union, C208 – 04/08/1983 5 OJ L302 – 24/10/1987; 87/516/Euratom, EEC 6 OJ L117 – 08/05/1990; 90/221/Euratom, EEC 7 OJ L126 – 18/05/1994; No 1110/94/EC 8 OJ L26 – 01/02/1999; No 182/1999/EC 9 OJ L232 – 29/08/2002; No 1513/2002/EC 10 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=URISERV:i23022 11 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.L_.2013.347.01.0104.01.HUN 12 Presidency Conclusions. Lisbon European Council 23 and 24 March, 2000. p.3. 13 European Commission: Factsheet Horizon 2020 budget: http://ec.europa.eu/research/horizon2020/pdf/press/fact_sheet_on_horizon2020_budget.pdf 14 Nóra szakdoli!!! 15 Nyiri Lajos: Vitorlázunk, vitorlázgatunk... - Az EU K+F keretprogramjában való magyar részvétel tapasztalatai és tanulságai, Magyar Tudomány, 2002. Január 16 European Commission, DG Research: FP6 Final review: Subscription, Implementation, Participation, Brussels, June 2008. 17 European Commission, DG Research: FP6 Final review: Subscription, Implementation, Participation, Brussels, June 2008, p. 19 18 European Commission, DG Research and Innovation: Seventh FP7 Monitoring Report, Monitoring Report 2013, 11 March 2015, pp. 99-100. 19 M. Ehardt-Schmiederer, V. Postl, B. Wimmer, M. Schoder-Kienbeck, J. Brücker, L. Schleicher, C. Kobel, F. Boulmé, D. Milovanović: 6. EU-Rahmenprogramm für Forschung, technologische Entwicklung und Demonstration (2002–2006), PROVISO-Bericht, Wien, November 2009, p. 47 20 European Commission, DG Research and Innovation: Seventh FP7 Monitoring Report, Monitoring Report 2013, 11 March 2015, pp. 99-100. 21 European Commission, DG Research and Innovation: Seventh FP7 Monitoring Report, Monitoring Report 2013, 11 March 2015, pp. 111, 137 22 M. Ehardt-Schmiederer, J. Brücker, D. Milovanović, V. Postl, C. Kobel, F. Hackl, L. Schleicher, A. Antúnez: 7. EU-Rahmenprogramm für Forschung, technologische Entwicklung und Demonstration (2007-2013), PROVISOBericht, Juni 2014, Wien, p. 58 23 M. Ehardt-Schmiederer, J. Brücker, D. Milovanović, V. Postl, C. Kobel, F. Hackl, L. Schleicher, A. Antúnez: 7. EU-Rahmenprogramm für Forschung, technologische Entwicklung und Demonstration (2007-2013), PROVISOBericht, Juni 2014, Wien, p. 56 24 oecd statisztika, 2013-as adat: http://stats.oecd.org/ 25 Spaller Endre, Deák Csaba Tamás, Korányi László, Sebők Katalin, Szabó István, Peredy Zoltán, Csuzdi Szonja, Imre József, Mészáros Ádám, Bozsó Gergely, Hosszú Melinda, Magyar László, Kápli Balázs István, Jeney Nóra, Flamich Tibor, Csőke Attila: Nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének támogatása a hazai FP7 részvételt elősegítő támogatási programok értékelésével, Nemzeti Innovációs Hivatal, 2014, Budapest 26 Az Európai Kutatási Tanács fiatal kutatók számára meghirdetett (Starting Grant) pályázatához kapcsolódó hazai pályázat ERC_HU_09, http://nkfih.gov.hu/palyazatok/felhivasok/2009/erc 27 A pályázat utolsó évében már lehetőség volt a tapasztalt kutatók számára megjelentetett Advanced Grant-re való pályázásra. 28 Pályázati felhívás az Európai Kutatási Tanács (ERC) kutatók számára meghirdetett pályázataihoz kapcsolódó hazai támogatások tárgyú pályázathoz, http://nkfih.gov.hu/palyazatok/felhivasok/2015/erc-hu-15/erc-hazaitamogatas 29 European Commission: Factsheet Horizon 2020 budget: http://ec.europa.eu/research/horizon2020/pdf/press/fact_sheet_on_horizon2020_budget.pdf 30 Egyéni konzultációs lehetőség Marie Skłodowska-Curie Akciókra (MSCA) pályázóknak, http://nkfih.gov.hu/nemzetkozi-tevekenyseg/nemzetkozi-hirek/egyeni-konzultacios-150618 2
31
Pályázati Felhívás a KTIA Ösztönzés az Európai Uniós keretprogramokban való magyar részvétel támogatására tárgyú pályázatához, BONUS HU Program, http://nkfih.gov.hu/palyazatok/innovaciosalap/felhivasok/2012/osztonzes-eu-kp-magyar-reszvetel-tamogatasara 32 Konzorciumépítő pályázat az EU 7. kutatási keretprogramban való részvétel elősegítésére, http://nkfih.gov.hu/palyazatok/felhivasok/2007/eukonz07 és Európai Unió 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjában (FP7) és egyéb közös európai uniós kezdeményezésekben való magyar részvétel támogatása (EU_KP_12), http://nkfih.gov.hu/palyazatok/innovacios-alap/felhivasok/2012/eu7keretprogramjaban-reszvetel 33 Az elnyerhető összegek 2007 és 2012 között változtak. 34 Spaller i.m. pp. 55-56. 35 A tanulmányhoz készített interjúk elemzésében még kitérünk ezekre a kérdésekre. 36 Technopolis-group: Erik Arnold, Patries Boekholt, Barbara Good, Alfred Radauer, James Stroyan, Brigitte Tiefenthaler, Niki Vermeulen: Evaluation of Austrian Support Structures for FP 7 & Eureka and Impact Analysis of EU Research Initiatives on the Austrian Research & Innovation System, November 2010, Wien 37 FFG, die Österreichische Forschungsfördergemeinschaft, osztrák Kutatás-támogatási Társaság, kormányzati finanszírozású, az osztrák alkalmazott és ipari kutatásokat finanszírozó szervezet. 38 Technopolis-group i.m. pp. 172-182 39 Uo. p. 203. 40 BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság a budapesti közlekedés irányító szervezete. A BKK nem pályázott rásegítő pályázatokra, más egyéb pályázatokból igyekszik a működési költségein túl egyéb bevételi forrásokhoz is jutni, viszont számos 7th Framework Programme, Intelligent Energy Europe, Horizont 2020 és INTERREG pályázat előkészítésében vett részt. www.bkk.hu CEU A Közép-Európai Egyetem az Amerikai Egyesült Államok és a Magyar Köztársaság működési engedélyével és akkreditációjával rendelkező, budapesti központú nemzetközi egyetem. A Közép-Európai Egyetem nagy számban pályázott és nyert meg korábban európai uniós pályázatokat, a tanulmány által vizsgált K+F témakörben is. Nem pályázott a magyar rásegítő pályázatok egyikére sem, mivel az egyetem rendelkezik megfelelő humán, pénzügyi és hálózati erőforrásokkal a pályázatok megírására és benyújtására. www.ceu.edu Europa Media Az Europa Media, európai ügyekkel, kifejezetten az EU kutatás és innovációs politikájával, projektjeivel foglalkozó független, non-profit KKV. Konzorciumi tagként már korábban részt vettek európai uniós pályázatokban, de konzorciumvezetők is voltak már. Számos rásegítő és európai uniós pályázatot nyújtottak már be. europamedia.org Prompt-H Kft. A Prompt-H Kft. egy szoftver- és hardvertermékek fejlesztésére, forgalmazására, számítástechnika oktatására specializálódott KKV. Az alapító tagok több évtizedes oktatási és kutatási tapasztalattal rendelkező egyetemi oktatók. A cég több európai uniós és hazai IT fejlesztési projektet valósított meg, amelynek fő irányvonalai a digitális biztonság és képfeldolgozás, illetve az e-learning és multimédia. A magyar rásegítő pályázatokkal szerzett tapasztalatok mind anyagi mind tapasztalati szinten segítséget nyújtottak a Kft-nek későbbi európai uniós pályázatok benyújtásában. www.prompt.hu/hu BME A Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem a kutatás-fejlesztés terén élen jár mind Magyarországon, mind pedig nemzetközi szinten. Ezt példázza az is, hogy több, mint 400 európai uniós pályázatot nyújtott be a 2007-2013-as időszakban, amiből 113-at meg is nyertek. Az egyetem tapasztalt pályázati irodája segítette leginkább a kutatókat, a magyar rásegítő pályázatok elsősorban financiális segítséget nyújtottak a számukra, különösen, ha önerőre volt szükség az európai uniós pályázatokhoz. www.bme.hu 41 Partnerkeresés: http://www.h2020.gov.hu/hogyan-palyazzunk/palyazas-folyamata?#_partnerkereses, 2015. szeptember 2.
