ÜZEMLÁTOGATÁS a Jászapáti 2000. Mezıgazdasági Zártkövő Részvénytársaságnál
A ZRt. rövid története A községben 1949. augusztus 2-án alakult meg az elsı termelıszövetkezet, amely Velemi Endre nevét viselte. 1964. január 24-én egyesült a Zöldmezı és az Új Élet termelıszövetkezetekkel és Velemi néven folytatta továbbmőködését. A következı egyesülés 1975-ben zajlott le, amikor is a Velemi, az Alkotmány és a Szabadság Tsz-ek fúziójából megalakult a Jászapáti–Jásziványi „Velemi Endre” Mezıgazdasági Termelıszövetkezet. Ezzel létrejött egy olyan nagy gazdasági koncentráció, amely a község 700 éves történelme során még sohasem létezett. 1975 után a Tsz. öt alkalommal kapott „Kiváló Szövetkezet” címet, majd 1986-ban a magas szintő termelési eredményeiért elnyerte a Termelési Nagydíjat. A termelıszövetkezet az 1992. évi II. törvény alapján, 1992. december 4-én átalakult új típusú szövetkezetté. 2000. szeptember 29-én a Jászapáti Mezıgazdasági Szövetkezet cégnek általános jogutódjaként megalakult a Jászapáti 2000. Mezıgazdasági Részvénytársaság. 2006-ban, igazodva a gazdasági társulásokra vonatkozó törvényekhez a cégbíróságnál is átvezetésre került a „zártkörő” Mezıgazdasági Részvénytársaság megnevezés. Tevékenységi körök Fı tevékenysége a növénytermesztés, és az erre alapozott állattenyésztés. Az alap tevékenységeken kívül egyre jelentısebb szerephez jutnak az úgynevezett kiegészítı tevékenységek. Ilyenek a különbözı irányú szolgáltatások, az integráció, a takarmánykeverıben végzett saját tápgyártás, az ipari ágazat tevékenysége és a kereskedelem. Szarvasmarha-tenyésztés Az Alsó-Jászság központjának nevezett Jászapátin a tejtermelésnek régi hagyománya van, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy ma is sok család udvarában megtalálható a tehén.
1
Jászapáti 2000. Mezıgazdasági Zártkörő Részvénytársaság A sok kisgazdaság mellett a részvénytársaság palettáján is fontos helyet foglal el a szarvasmarha-tenyésztés. A tenyésztıi munka – mint az országban sokfelé – itt is az intenzív tejtermelés felé indult el. A 80-as évek elejétıl megkezdıdött – az addig magyartarka tehenekbıl álló állományok szisztematikus átkeresztezése a holstein-fríz fajtával. 1988-ban – az addig két helyen tartott tehénállomány – egy helyre került, majd több rekonstrukció és mőszaki beruházás után kialakult a szarvasmarha ágazat mai arculata. Napjainkban mintegy 880-900 magyar holstein-fríz tehén, valamint annak teljes nıivarú szaporulata alkotja a ZRt. szarvasmarha állományát, melyeket a tehenészeti telepen, valamint két növendékmarha telepen tartanak. A ZRt. növendék állománya két növendék telepen van elhelyezve, melyekbıl az egyik Jászapátin, a másik Jásziványon található. A két telep között az állomány többször cserélıdik. A jászapáti telepen történik az itatásos üszıborjak nevelése, 1 hónapos koruktól választásukig, a borjak egy részének utónevelése, a vemhesítés elıtt álló, valamint a vemhes üszık nevelése. Az üszık termékenyítése is ezen a telepen történik. A jásziványi telepen tartják az üszıket a választástól 14-15 hónapos korukig. A bikaborjak egy hónapos korukig értékesítésre kerülnek, nagyobb részük exportra, míg kisebb részüket környékbeli magángazdálkodók vásárolják meg. Az üszıborjak a tejitatás idıszakában egyedi ketreces tartásban vannak, majd kb. 5 hónapos korukig kis csoportokban (10-15) tartják ıket. Ezt követıen a tenyészüszık, a növendék istállók kialakításának megfelelı létszámú, 50-60 létszámú csoportokba kerülnek. A növendék üszık takarmányozásában három szakasz van kialakítva. A választástól 5 hónapos korig a borjak magas beltartalmú borjú indító, majd nevelı tápot kapnak 2,5-3 kg/nap adagban, ad libitum lucerna és réti széna mellett. Öt hónapos koruktól éves korukig, már 5-8 kg kukorica szilázst is fogyasztanak az üszık kb. 2 kg növendék táp és 3-4 kg széna takarmány mellett. A növendék táp gazdasági abrak keverékbıl (búza, tritikále, kukorica) extrahált napraforgóból és premixbıl áll. Éves kor után a napi takarmányadagban csökken a táp és növekszik a tömegtakarmány aránya. Az ıszi idıszakban nyers répaszelet is bekerülhet az éves üszık takarmány adagjába. Jelen idıszakban kb. 380-400 kg-os súlyban, 16-17 hónapos korban kerülnek termékenyítésre az üszık. Indokolt lenne egy hónappal korábban, 360 kg-os súlyban tenyésztésbe venni ıket. Májustól-augusztusig lehetıség van mintegy 120-140 éves körüli üszı legeltetésére a jásziványi telep melletti legelı területen. Ez az állomány a legelıfő korlátozott mennyisége miatt kiegészítı kb. féladagos takarmányozás mellett jár ki legelni. Egy önálló, karámmal ellátott legelı területen kb. két, két és fél hónapig szintén lehetıség van legeltetésre. Erre a területre vemhes üszıket és szárazon álló teheneket hajtanak ki.
2
Jászapáti 2000. Mezıgazdasági Zártkörő Részvénytársaság A vemhesség 7. hónapjában az üszı bekerülnek a tehenészeti telepre, ahol a kondíciójuknak megfelelı takarmányozást kapnak. A teheneknél kb. egy héttel korábban 28-30 nappal az ellés elıtt a vemhes üszık, az ún. elıkészítı csoportba kerülnek, ahol magas ásványi anyag, és vitamintartalmú takarmány adagot kapnak. A mintegy 13-14 kg szárazanyagban 1700 g nyersfehérje, és 72-75 MJ NE-L van ebben az adagban. Az elletés kiscsoportos rendszerő elletı istállóban történik. Az ellés jeleit mutató állatot egy mindig frissen almozott, tiszta istálló részbe hajtják, ahol zavartalanul lehetıleg beavatkozás nélkül meg tud elleni. Szükség esetén emberi beavatkozás (elletı mester, állatorvos) is igénybe vehetı. Az újszülött borjak a felszáradásuk után az elletı istálló melletti profilaktóriumba kerülnek, egyedi ketrecekbe, ahol az elsı, a születésüket követı egy órán belüli itatáson túl még 4-6-szor itatják ıket az anyjuk tejével, alkalmanként 1- 1,5 liter mennyiségben. 24 óra múlva át kerülnek a borjúnevelıbe, egyedi ketrecekbe. További 4 napig az anyjuk tejét isszák, majd ezt követıen az üszı borjakat átállítják tejpótló tápszer itatására. A bikaborjak az elletıben fejt tejet fogyasztják. A bikaborjakat 50-55 kg-os élısúlyban értékesítik, az üszıket pedig kb. 4 hetesen átszállítják a szintén Jászapátin lévı növendékmarha telepre. A borjak átlagosan 35 kg súllyal születnek, és a 70-80 napos tejitatás végén, kb. 90 kgosan kerülnek elválasztásra. Az ellést követıen a tehenek az 5. napon kerülnek ki a termelésbe, az ún. fogadó csoportba. A telepen történı istálló építések és átalakítások miatt nincs lehetıség az elsı és többször ellett tehenek külön fogadócsoportban tartására. Egy hónap elteltével a tehenek a termelésük szerinti takarmányozási csoportba kerülnek (ellenırzı fejések eredményei alapján). A fogadó csoport 30 literre, a többi termelı csoportok pedig, 38, 30, és 18 literes tejtermelésre vannak takarmányozva. Az 1. sz. melléklet tartalmazza a jelen idıszakban alkalmazott recepturát. A tehenek úgynevezett teljes takarmánykeveréket kapnak (TMR), amit egy 11 m3-es Keenan etetı kocsival állítanak össze és juttatják ki az etetı asztalra. Jelen idıszakban a 870 tehénbıl 725 fejıs, melyeket naponta kétszer fejnek. A Boumatic fejıberendezés kétszer 20-as paralel állás szerkezető, gyors kiengedıvel és kehely leemelı automatával, felszerelve. A fejıgépek egyedi tejmérıvel és tej vezetıképesség mérıvel vannak ellátva. Ez utóbbira vonatkozó adatok az egyedazonosító rendszer hiánya miatt, nem kerülnek felhasználásra. A fejésnél kétmenetes száraz tıgyelıkészítést alkalmaznak, majd a fejés végén jódtartalmú szerrel fertıtlenítik a tıgybimbókat. Mind az elıfürösztı, mind az utófertıtlenítı szert habosítva használják, így a szer hatását megtartva jelentıs mennyiségbeli takarékosságot lehet elérni.
3
Jászapáti 2000. Mezıgazdasági Zártkörő Részvénytársaság A kifejt tej zárt rendszerben, egy tejvezetéken keresztül elıbb egy győjtıtartályba kerül, majd egy újabb fizikai szőrést követıen a lemezes hıcserélıs, jeges-vizes pillanathőtın keresztül áramlik, és kb. 4 C°-ra hőlve bekerül a két, egyenként 13000 literes hőtve tároló tejtartály egyikébe. A tejet naponta kétszer szállítják el a helyi tejüzembe további feldolgozásra. A legfontosabb termelési mutatókat a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az elmúlt években a tejtermelés ágazati nyereség termelı pozíciója romlott. Több tejtermelı gazdaság a felszámolás mellett döntött, mivel nem volt lehetıségük a technológiai fejlesztésekre, a termelés hatékonyság növelésére. ZRt. vezetése úgy döntött, hogy a szarvasmarha ágazatot fejleszti, nagy bekerülési költségő beruházásokkal megteremti hatékony és rentábilis tejtermelés lehetıségét. Rövid-, és hosszútávú tervek készültek a tartás és takarmányozási technológiák átalakítására. A cél az állományban rejlı genetikai képességek optimális kiaknázása, a környezeti feltételek biztosításával. Továbbra is tenyészcél maradt egy nagy testkapacitású, nagy mennyiségő tömegtakarmány felvételére képes, a gépi fejéshez megfelelı kiváló tıgyalakulással rendelkezı, jó lábakon álló állomány kialakítása és fenntartása. A tehenészeti telep átalakítására a cég AVOP pályázatot készített, amely két ütemben 180-180 millió forintos beruházást tartalmazott. A pályázatot elfogadták, és így a beruházáshoz 40 % támogatást nyert a ZRt. A munkák jelenleg is folynak, de már átadásra került az új könnyőszerkezetes pihenıboxos istálló, amely 280 tehénnek biztosít komfortos pihenı helyet. Az elmúlt egy hónap tapasztalatai szerint az épület jó fekvéső az állatokat védi az erıs széltıl, huzatmentes, és jól sikerültek a boxok elrendezése is. Az állatok néhány nap alatt megszokták az új technológiát, takarmányfelvételük nıtt, a termelésükben pozitív változások következtek be. Az itt elhelyezett tehenek több tejet adnak az elızı hónaphoz képest és csökkent a szomatikus sejtszámuk is. Az etetıasztal használatával jelentısen csökkent a takarmányromlás, és a takarmányadag kiválogatása. Még ebben az évben befejezıdik a két mezıpanel rendszerő istálló átalakítása is. A korszerő tartástechnológiák, és a takarmányozási rendszer folyamatos fejlesztése lehetıséget biztosít a magas szintő nyereséges tejtermelés jövıbeni biztosításához.
4
Jászapáti 2000. Mezıgazdasági Zártkörő Részvénytársaság Juhtenyésztés A ZRt. legkisebb állattenyésztési ágazata. Az állományt 750 anyajuh, 150 toklyó és 21 kos alkotja. Az eredendıen magyar fésős merinó fajtát a pecsenyebárány felvevı piac igényeihez alkalmazkodva német hús merinóval keresztezve alakult ki a mai állomány genetikája. Már harmadik évben használnak német húsmerinó kosokat, azóta jelentısen javul a bárányok minısége. Egész évben folyamatos elletés van, a kosok mindössze egy hónapig vannak kivéve a nyájból. Ilyenkor végzik el a spermavizsgálatokat, majd döntenek az esetleges selejtezésekrıl. Az egy anyára jutó éves szaporulat 1,4. A juhtartás jövedelmezısége alacsony, csak a költségek alacsony szinten tartásával, illetve a támogatások lehívásával finanszírozható elfogadható szinten. Az anyajuhtámogatás-igénylés feltétele az ENAR fülszám használata, és a pontos naprakész állományi nyilvántartás. A nyilvántartás vezetése segíti a tenyésztıi munkát, könnyebb végrehajtani a selejtezést, ki lehet szőrni a meddı és az ikerellı anyákat. A jerkeutánpótlást saját állományból hagyják meg. A tenyészkosokat általunk kiválasztott törzstenyészetbıl vásárolják. A legeltetés, és a takarmányozás közepes színvonalú termelést feltételezve megfelelı. Az állomány egészséges, minden idıszakban, jó kondícióban van, a gyapjútermelés fajtájának megfelelı. A hodály körül mintegy 500 hektár legelı terül el mely tájvédelmi körzet része. Ebbıl mintegy 100 hektár az, amit legeltetnek a juhokkal. A szabad legeltetést átalakították szakaszos legeltetéssé, amely sokkal jobban kíméli a legelıt és az állatok takarmány ellátását is megfelelıbben biztosítja. A szakaszok egy része már fix villanypásztoros kerítéssel van ellátva, de még mobil kerítéseket is használnak. Az alacsony főhozam nem teszi lehetıvé az ennél nagyobb létszámú állomány tartását, azonban ez a létszám viszont kevés a gyorsan beérı legelı, legeltetéssel történı hasznosításához. Ezért a terület egy részét le kell kaszálni, amely egyrészt alapja lesz a téli takarmányozásnak, másrészt a lekaszált területen lehetıség nyílik a második növedék legeltetésére. A ZRt. vezetése a juh ágazat fenntartása mellett döntött ezen a szinten.
Jászapáti, 2006. november 16. Mihályi Pál termelési vezérigazgató-helyettes
5
Jászapáti 2000. Mezıgazdasági Zártkörő Részvénytársaság 1. sz. melléklet
Receptúra Elıkészítı Komponensek: Vitatop start Lucerna szenázs Kukorica szilázs Réti széna
30 l csoport Napi adag kg/db/nap 2 2 11 6
Napi adag kg/db/nap 9,5 7 4 5 5 4 1 2
Komponensek: Tejelı táp 1 Kukorica szilázs Sörtörköly Lucerna szenázs Lucerna széna Fogadó Napi adag Répaszelet Komponensek: kg/db/nap Melafer Tejelı táp 1 9,5 Amigold Kukorica szilázs 7 18 l csoport Sörtörköly 4 Napi adag Komponensek: Lucerna szenázs 7 kg/db/nap Répaszelet 4 Tejelı táp 2 4 Lucerna széna 4 Kukorica szilázs 10 Amigold 2 Sörtörköly 4 Lucerna szenázs 5 38 l csoport 4 Napi adag Lucerna széna Komponensek: 4 kg/db/nap Répaszelet Tejelı táp 1 11,5 Melafer 1 Kukorica szilázs 9 Amigold 4 Sörtörköly 4 Szárazonálló csoport Lucerna szenázs 7 Napi adag Komponensek: Répaszelet 4 kg/db/nap Melafer B 1 Kukorica szilázs 9 Lucerna széna 5 Szárazon álló prx. 0,2 Amigold 2 Réti széna 7 *megj.: Amigold – nedves kukorica CGF (keményítı gyártás mellékterméke) Melafer B – melasz alapú folyékony takarmány (cukoripari melléktermék)
6
Jászapáti 2000. Mezıgazdasági Zártkörő Részvénytársaság 2. sz. melléklet Hónap
fejési átl.- ist.átl (kg)
Zsír %
Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November
26,8 – 22,7 26,6 – 22,6 28,2 – 25,6 26 – 23,8 28,3 – 25,5 27,1 – 23,4 25 – 21,1 22,9 – 18,9 25,4 – 21,1 24,4 – 20,9 25,2 – 20,9
3,28
Fehérje % 3,14
3,01
3,26
3,13
3,14
2,96
3,09
3,18
3,18
3,33
3,22
Scc (dekád minták alapján) 390 – 369 – 383 329 – 382 – 353 350 – 358 – 377 272 – 385 – 392 376 – 537 – 447 302 – 246 – 236 351 – 491 – 268 243 – 318 – 334 242 – 355 – 351 273 – 235 – 310 284 – 391
A selejtezések alakulása 2006 évben Kikerülés - 2006
Kényszervágás 7 db
Elhullás 34 db
Értékesítés281 db
Selejtezési okok
Egyéb okok 35 db Szap.bio. probléma 64 db
Láb probléma 32 db
Alacsony termelés 85 db
Tıgy probléma 65 db
7
