a MÁV ZRt. módosított
Kollektív Szerződése Hatályos : 2009. január 01. napjától Helyesbítve :
Kiadja : Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete
A felek megállapodnak abban, hogy a Kollektív v Szerződés időbeli hatályát 2010. január 31. napjáig meghosszabbíttják, és a módosíttásokkal egységes szerkezetbe foglalják. I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Kollektív Szerződés hatálya 1.§ 1. A Kollektív Szerződés hatálya – a 2. pontban foglaltak kivételével – kiterjed a MÁV Zrt. munkáltatóra, annak valamennyi munkavállalójára és szervezeti egységére. 2. Nem terjed ki a Kollektív Szerződés hatálya a) A MÁV Zrt-nek az Mt. 188.§ (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalóira, valamint b) a MÁV Zrt. Igazgatóságának a MÁV Zrt-vel munkaviszonyban is álló igazgatósági tagjaira. 3. A Kollektív Szerződés szabályait olyan személyre, aki a MÁV Zrt-vel munkaviszonyban nem áll vagy munkaviszonya szünetel, továbbá a MÁV Zrt-n kívül más jogi személyre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervre kizárólag a Kollektív Szerződés külön felhatalmazása alapján lehet alkalmazni. 4. A Kollektív Szerződés időbeli hatálya 2010. január 31. napjáig terjed.
A Kollektív Szerződés felépítése 2.§ 1.
A Kollektív Szerződés szerkezetileg elkülönítve tartalmazza a) a Kollektív Szerződést megkötő felek közötti kapcsolatrendszer szabályait (a Kollektív Szerződés kötelmi része), b)
a MÁV Zrt. munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, gyakorlásuk és teljesítésük módját, valamint a rájuk vonatkozó eljárási rendet (a Kollektív Szerződés normatív része).
2.
Az egyes telephelyek (munkáltatói jogkör gyakorlása szerint elhatárolt szervezeti egységek) munkavállalóira vonatkozó eltérő szabályokat – a Kollektív Szerződésben foglaltak szerint – a helyi függelékek tartalmazzák.
3.
A helyi függelékek a Kollektív Szerződés részét képezik. Az azokban foglaltakat a Kollektív Szerződés rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni és végrehajtani.
4.
A Kollektív Szerződés mellékletei tartalmazzák az egyes rendelkezések végrehajtására vonatkozó – általában technikai jellegű – meghatározásokat, szabályokat.
2
1. sz. melléklet 2. sz. melléklet: 3. sz. melléklet: 4. sz. melléklet: 5. sz. melléklet: 6. sz. melléklet: 7. sz. melléklet: 8. sz. melléklet:
9. sz. melléklet:
10. sz. melléklet: 11. sz. melléklet:
Az egyes egészségre ártalmas tevékenységet ellátó munkavállalókra vonatkozó külön szabályok. A forgalmazási és raktározási veszteség normáiról. A rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendje. A MÁV Zrt. Ruházati Szabályzata A kereskedelmi szolgálatot ellátók jutalékrendszere A 46. § hatálya alá tartozó munkakörök felsorolása Azon munkakörök felsorolása, amelyeket betöltő munkavállalók szokásosan a telephelyen kívül végzik a munkájukat Azon vonalszakaszok és munkakörök felsorolása, amelyek az Mt. 117/A.§ (1) bek. d) pontjának hatálya alá tartoznak a napi beosztás szerinti munkaidő korlátozása szempontjából Azon munkakörök és tevékenységek felsorolása, amelyeket ellátó munkavállalók gondatlan károkozásuk esetén 3 havi átlagkeresetük mértékéig marasztalhatóak A 40.§ 4. pontjának hatálya alá tartozó állomások és munkakörök felsorolása Azon munkakörök felsorolása, amelyek esetében 66 munkanap kiküldetés rendelhető el
A Kollektív Szerződés megkötése és módosítása 3.§ 1.
A Kollektív Szerződést egyrészről: a munkáltató nevében a munkáltató vezérigazgatói feladatokat ellátó, az Mt. 188.§ (1) bekezdés szerinti vezetője, másrészről: a munkavállalók nevében az érdekképviseletüket ellátó szervezetek kötik meg (a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, továbbiakban: szakszervezetek). Az Mt. 29. § (2) bekezdésében meghatározott szakszervezetek is megköthetik a Kollektív Szerződést, ha a MÁV Zrt-nél működő valamennyi szakszervezet együttes szerződéskötése nem lehetséges. (Mt. 33. § (4) bek.) A Kollektív Szerződés alkalmazása során képviselettel rendelkezőnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek működése – alapszabálya szerint – a MÁV Zrt-re terjed ki, vagy amelynek valamely szervezete a MÁV Zrt területén is működik.
2.
Az 1. pont rendelkezései irányadók a Kollektív Szerződés Helyi Függelékeinek megkötése során is.
3.
Ha a szakszervezetek Kollektív Szerződéssel kapcsolatos álláspontjai egymástól eltérnek – közös álláspontjuk kialakítása érdekében –, a munkáltató felkérésére egyeztetést folytathatnak le.
4.
A Kollektív Szerződés módosítására vonatkozó javaslatát a javaslattevő köteles valamennyi fél tudomására hozni. A módosító javaslattal kapcsolatos tárgyalást a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül meg kell kezdeni. A Kollektív Szerződés módosítására egyebekben az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
3
Kollektív Szerződés felmondása 4.§ A Kollektív Szerződés 2010. január 31. napjáig nem mondható fel.
A Kollektív Szerződés függelékei 5.§ 1.
A munkáltatói jogkör gyakorlása szerint elhatárolt szervezeti egységekre és ezek munkavállalóira vonatkozó, a Kollektív Szerződésben külön nem szabályozott kérdéseket – az e §-ban foglaltakat is figyelembe véve – a helyi függelékek tartalmazzák. A helyi függeléket a munkáltató nevében a szervezeti egység vezetője, a munkavállalók nevében a szakszervezet (szakszervezetek) helyi szervezete(i) kötik meg. A szakszervezet(ek) helyi függelék megkötésére vonatkozó jogánál a Munka Törvénykönyve 33. §-t kell megfelelően alkalmazni. A Működési és Szervezeti Szabályzat I. kötetében meghatározott fő tevékenységi körökhöz tartozó szervezeti egységek egészére kell helyi függeléket kötni. Az előzőektől eltérően a Pályavasúti Területi Központok végrehajtó szervezetei - a forgalmi csomópontok, valamint PL és TEB alosztályok - esetében a szervezetükbe tartozó telephelyekre is kiterjedő hatállyal kell helyi függeléket kötni, melyben a csomópont vagy az alosztály vezetője és az ott képviselettel rendelkező szakszervezetek (együttes szerződéskötésük lehetetlensége esetén a reprezentatív szakszervezetek) állapodnak meg.
2.
A helyi függelékek a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket a) a Kollektív Szerződés felhatalmazása alapján szabályozzák, illetőleg b)
a helyi viszonyokra tekintettel, - a Kollektív Szerződés tiltó rendelkezésének hiányában - egyéb munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekről is rendelkezhetnek.
A helyi függelékek a Kollektív Szerződéstől csak akkor térhetnek el, ha az eltérésre a KSZ kifejezett felhatalmazást ad, vagy ha az eltérés a munkavállalókra kedvezőbb rendelkezést tartalmaz, és ezt az eltérést a b) pontban meghatározott valamely tiltó rendelkezés nem zárja ki. 3.
4
A helyi függelék azon rendelkezése, amely a Kollektív Szerződés vagy valamely jogszabály rendelkezésébe ütközik, – figyelembe véve a 2. pontban foglaltakat is – érvénytelen (semmis). A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.
A Kollektív Szerződés közzététele és az abban foglaltak megismertetése a munkavállalókkal 6.§ 1.
A munkáltató köteles a Kollektív Szerződést és annak az adott szervezeti egységre kiterjedő hatályú helyi függelékét a munkavégzési helyeken kifüggeszteni vagy olyan módon elhelyezni, hogy ahhoz a munkavállaló akadályoztatás nélkül munkaidejében hozzájuthasson.
2.
A munkáltató köteles ellátni a Kollektív Szerződés, a helyi függelékek egy-egy példányaival azt a munkavállalót, akinek munkaköri kötelessége a Kollektív Szerződés rendelkezéseinek alkalmazása, valamint az üzemi tanács tagjait és a szakszervezet munkahelyi tisztségviselőit.
3.
A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a Kollektív Szerződést a munkavállalók megismerjék. Ez megvalósulhat a munkaidőben történő tájékoztatással vagy egyéb, a szolgálati hely és a munkavállalók szempontjából legmegfelelőbb eszközökkel és módon (például a kötelező oktatásokon).
4.
A munkáltató kötelezettséget vállal a Kollektív Szerződésnek a MÁV Zrt. Értesítőjében és az intraneten, valamint az interneten való közzétételére.
5
II. RÉSZ A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS KÖTELMI RÉSZE A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉST KÖTŐ FELEK KÖZÖTTI KAPCSOLATRENDSZER A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat alapelvei 7.§ A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat valamennyi formájában és minden szintjén – az alábbi alapelveknek kell érvényesülni. a)
A felek egymás jogát és jogos érdekét tiszteletben tartják.
b)
A felek tartózkodnak minden olyan magatartástól, amely a másik felet megillető jog érvényesülését kizárná vagy akadályozná, illetőleg alkalmas lehet arra, hogy a másik fél jó hírnevét hátrányosan befolyásolja.
c)
A felek a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
d)
A kötelezettséggel terhelt fél köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a másik fél jogosultságához időben hozzájuthasson, illetőleg jogát időben és szerződésszerűen gyakorolhassa.
e)
A felek közötti kapcsolat rendszeres és folyamatos.
f)
A felek törekednek a konfliktusok megelőzésére, illetőleg a kialakult konfliktusok békés megoldására. A szakszervezeti tevékenység elismerése és elősegítése 8.§
1.
A munkáltató – a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint – elismeri, elősegíti és támogatja a képviselettel rendelkező szakszervezeteket, valamint érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységüket.
2.
A munkáltató valamennyi képviselettel rendelkező szakszervezet vonatkozásában érvényre juttatja a szakszervezeti esélyegyenlőség elvét.
6
A szakszervezetek tárgyi és infrastrukturális támogatása 9.§ 1. Helyiséghasználat A.) Irodahelyiség használata A munkáltató a Kollektív Szerződés hatálya alatt – a MÁV Zrt. szervezetét érintő változások arányában – a jelenlegi mértékben biztosítja az irodahelyiségek használatát a szakszervezetek részére. A használat munkaidőben, és munkaidőn kívül is térítésmentes. B.) Egyéb helyiségek használata a.) A szakszervezetek működésével összefüggő esetekben a szakszervezetek – a MÁV Zrt. üdülői kivételével – a munkáltatóval történő előzetes egyeztetés alapján, bérleti díj fizetése nélkül használhatják a munkáltató egyéb helyiségeit. b.) A munkáltató a.) pontban jelzett helyiségeinek használata esetén minden esetben meg kell téríteni - a külön e célra odarendelt kiszolgáló személyzet költségeit, valamint az ott foglalkoztatott személyzet esetleges többlet munkadíját, - az adott helyiségben nem rendszeresített technikai szolgáltatás(ok) költségét(eit), - a szakszervezet által külön igényelt szolgáltatás(ok) költségét(eit). 2. Telefonhasználat A.) Üzemi telefonhasználat A munkáltató a vasútüzemi telefon használatát az 1. pontban meghatározott irodahelyiségek használatához kapcsoltan, térítésmentesen biztosítja a szakszervezetek részére. B.) Egyéb telefonhasználat A munkáltató által biztosított egyéb önálló telefonvonal használatáért a szakszervezet a telefonszolgáltató által kiszámlázott díjat köteles megtéríteni. C.) Internet hozzáférés A munkáltató a vasútüzemi telefonvonalakon – ahol a technikai feltételek biztosítottak – térítésmentesen engedélyezi az Internet hozzáférést. Ez esetben a szakszervezet csak az Internet szolgáltatóval kötött megállapodás alapján kiszámlázott díjat köteles megtéríteni. A fenti díjak bizonyítható meg nem fizetése esetén a munkáltató a használatot – előzetes felszólítást követő 30 nap elteltével – a díjak megtérítéséig megvonja. 3. A vonalposta használata A szakszervezet korlátozás nélkül jogosult a vonalposta használatára. Az ilyen küldeményeket csak lezárt zsákban, csomagban, egységborítékban vagy borítékban lehet elhelyezni és továbbítani. A MÁV Zrt. csak e küldemények utasításszerű továbbításáért felel, annak tartalmát nem vizsgálhatja, azért a szakszervezetek tartoznak felelősséggel.
7
4. Berendezések, eszközök biztosítása, használata a.) A szakszervezet által használt irodahelyiség(ek)ben a munkáltató a helyben szokásos mennyiségű, és színvonalú irodabútort, telefonkészüléket stb. biztosítja. Ezek használata térítésmentes. b.) Egyéb eszközök biztosításáért, illetve használatáért fizetendő díjat a szakszervezet és a munkáltató megállapodása határozza meg. 5. A szakszervezet felelőssége az általa használt dolgokért A munkáltató – a szakszervezettel egyeztetet időpontban – a használt dolgokat és eszközöket évente egy alkalommal ellenőrizheti. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A szakszervezet a dolgokban keletkezett károkért a polgári jog szabályai szerint felel. A használat megszűnése esetén a szakszervezet köteles a dolgot rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni, vagy az ennek érdekében felmerült költséget megtéríteni. 6. A támogatás konkrét módját, formáit, mértékeit és feltételeit helyi szinten a helyi megállapodások határozzák meg.
A szakszervezeteket megillető jogok csoportos létszámcsökkentés esetén 10.§ 1.
A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntését megelőzően – az üzemi tanáccsal (üzemi megbízottal) fennálló ez irányú kötelezettségén túl – köteles az illetékes szakszervezettel (szakszervezetekkel) is konzultációt kezdeményezni. A konzultáció lefolytatása során az Mt. 94/A-94/F §-ainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A konzultáció a szakszervezetekkel és az üzemi tanáccsal együttesen történik.
2.
Az 1. pontban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a foglalkoztatási kérdéseket külön kollektív szerződés erejű megállapodás rendezi. A munkáltató és a szakszervezetek közötti kapcsolat rendszeressége 11.§
1.
Munkáltató és a szakszervezetek legalább negyedévenként munkaértekezletet tartanak. A munkaértekezlet célja az, hogy a munkáltató tájékoztatást adjon a munkavállalókat érintő lényeges gazdasági és szociális kérdésekről. A szakszervezetek meghatározott kérdések megtárgyalását is kezdeményezhetik.
2.
Az 1. pontban meghatározott munkaértekezletet minden helyi függeléket kötő szervezetnél (szervezeti egységnél) is meg kell tartani, feltéve, hogy ott szakszervezet képviselettel rendelkezik.
8
A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkaidő-kedvezmény igénybevétele 12.§ 1.
A szakszervezet a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó döntését a) az egybefüggő, legalább 15 napot elérő igénybevétel esetén legalább 15 nappal,
b)
az a) pontban meghatározott időtartamot el nem érő igénybevétel esetén legalább 8 nappal
előbb közli a tisztségviselőt létszámban tartó szolgálati hely vezetőjével. 2.
Az 1. b) ponttól eltérően, az igénybevételt megelőzően legalább 1 nappal is közölhető a döntés, ha az igénybevételt a)
a munkáltatóval való tárgyalás,
b)
az Mt. 19. § (3) bek. szerinti képviselet,
c)
munkaviszonyra vonatkozó szabályban rögzített valamely jogvesztő határidő megtartása,
d)
a szakszervezet központi döntéshozó szerve (pl. Országos Választmány, Elnökség, Küldöttközgyűlés) rendkívüli ülésének összehívása
teszi szükségessé. Az előzőek szerinti körülményeket a szakszervezet köteles a bejelentőben feltüntetni. 3.
A 1. és 2. pontokban meghatározott határidők utáni megkeresések (bejelentők) is teljesíthetők. A megkeresést elutasító döntést – a szakszervezet kérése esetén – a munkáltatónak meg kell indokolnia.
4.
A szakszervezeti munkaidő-kedvezmény időtartamára [Mt. 25.§ (2) és (4) bek.] a tisztségviselőt átlagkeresete illeti meg. A szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmével kapcsolatos szakszervezeti tájékoztatási kötelezettség 13.§ 1. A KSZ 7. § c) pontban előírt együttműködési kötelezettség keretében a szakszervezet évente legkésőbb január 31. napjáig, illetőleg változás esetén pedig 8 napon belül tájékoztatás céljából megküldi az érintett szakszervezeti tisztségviselő munkáltatói jogkörgyakorlójának az Mt. 28. § (1), valamint (4) bekezdése alapján munkajogi védelem alatt álló választott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselők névsorát. 2. A tájékoztatónak tartalmaznia kell: ▪ A szakszervezeti tisztségviselő választásának (kooptálásának) időpontját, ▪ A szakszervezeti tisztségviselő megbízatása megszűnésének időpontját. ▪ A szakszervezeti tisztség betöltésének időtartamát.
9
A Vasúti Érdekegyeztető Tanács 14.§ 1.
A MÁV Zrt. (a továbbiakban: munkáltató) és a MÁV Zrt-nél képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezetek a társasági szintű munkaügyi kapcsolatok szervezeteként Vasúti Érdekegyeztető Tanácsot (a továbbiakban: VÉT) működtetnek.
2.
A VÉT feladata, hogy a munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek különösen e fórumon rendezzék és fejlesszék a társasági szintű munkaügyi kapcsolatokat, valamint választ és megoldást találjanak a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő átfogó, valamint alapvető gazdasági-, jövedelmi-, szociális- és munkaügyi kérdésekre. A VÉT keretében történik a MÁV Zrt. munkavállalóit érintő kollektív tárgyalások lebonyolítása, és annak eredményeként a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének, valamint a kollektív szerződés erejű megállapodásoknak a megkötése, illetve módosítása.
3.
A VÉT tagjai a munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek.
4.
A VÉT döntéseit egyhangúlag hozza.
5.
A VÉT határozatképes, ha a munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek az ülésen jelen vannak.
6.
A VÉT tagjait a képviseletükre jogosult vagy felhatalmazott személyek képviselik. Amennyiben a napirenden szereplő kérdés jelentősége indokolja, a szakszervezetek kérésére a munkáltató vezetője is részt vesz, a VÉT ülésén. A VÉT tagjai szakértőt is igénybe vehetnek. A szakértő akkor nyilatkozhat, ha az ülést vezető elnök – az érintett VÉT tag indítványára – arra engedélyt ad.
7.
A VÉT üléseit az elnök vezeti. Eltérő megállapodás hiányában az elnököt a VÉT tagjai ülésenként váltakozóan - a VÉT tagjainak teljes elnevezése szerinti ABC sorrendnek megfelelően – adják. Erről a jogáról az aktuálisan soron következő VÉT tag jogosult lemondani, ekkor az elnököt a betűrendben következő VÉT tag adja.
8.
Az elnök feladata az ülések hatékony és zavartalan lebonyolításának biztosítása. Teendőit részrehajlás nélkül köteles ellátni.
9.
A VÉT üléseit – eltérő megállapodás hiányában – havonta tartja. Az ülést – a megkeresést követő 5 munkanapon belül – össze kell hívni, ha azt bármely tag az indok megjelölésével írásban indítványozza. Rendkívüli VÉT ülést összehívni – eltérő megállapodás hiányában - két VÉT ülés között legfeljebb egy alkalommal lehet. Az ülésekre az előterjesztéseket a napirendi javaslat előterjesztőjének legalább három nappal az ülést megelőzően írásban meg kell küldenie a VÉT többi tagjának.
10.
A VÉT üléseinek összehívása, valamint működési feltételeinek biztosítása a munkáltató feladata.
11.
A VÉT működésének részletes szabályait – az e §-ban foglaltak figyelembevételével – ügyrendje határozza meg.
10
12.
A VÉT-en kívül, hasonló célból helyi szinten pedig érdekegyeztető szervek működhetnek. Működésükre – eltérő megállapodás hiányában – az ezen paragrafusban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
11
III. RÉSZ A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS NORMATÍV RÉSZE A MÁV ZRT. MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK, EZEK GYAKORLÁSÁNAK ÉS TELJESÍTÉSÉNEK MÓDJA, VALAMINT AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI REND 1. FEJEZET A MUNKAVISZONY A munkaviszony létesítése 15.§ 1.
2.
A munkaviszony létesítése során, egyenlő alkalmazási feltételek megléte esetén az alábbi személyeket kell, a feltüntetett sorrend figyelembevételével előnyben részesíteni: a)
a MÁV Zrt azon volt munkavállalóját, akinek ezen korábbi munkaviszonya az önhibáján kívül szűnt meg,
b)
a MÁV Zrt munkavállalójának gyermekét és házas(élet)társát,
c)
amennyiben azt kollektív erejű megállapodás előírja.
A MÁV Zrt-vel fennállt munkaviszony megszüntetését követő kettő éven belül nem alkalmazható ismételten az a személy, akinek munkaviszonya a)
a munkáltató részéről gyakorolt rendkívüli felmondás, vagy
b)
a munkavállalói jogellenesség (Mt. 101. §)
következtében szűnt meg. A munkavégzés helye 16.§ 1.
A munkavégzés helyét, valamint a munkavégzés helyének állandó vagy változó jellegét a munkaszerződésben kell rögzíteni.
2.
Változó munkahelyre történő alkalmazás esetén, a munkavállalóra irányadó telephelyet, valamint a foglalkoztatás területét is pontosan meg kell határozni. A munkaszerződés megkötésének helyét kell a telephelynek tekinteni, ha a munkaszerződés erre vonatkozóan nem rendelkezik.
3.
A 7. számú melléklet határozza meg azokat a munkaköröket, amelyek betöltése során a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi.
12
A munkaviszonyra vonatkozó nyilatkozatok alakszerűsége 17.§ Az Mt-ben kötelezően előírt eseteken túlmenően írásba kell foglalni: a) a további munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony előzetes bejelentését [Mt. 108. § (1) bek.], b.) az átirányítás (Mt. 83/A §), a kirendelés [Mt. 106. § és 150. § (1) bek.] elrendelését, c.) a helyettesítés [Mt. 83/A § (7) bek.] elrendelését, d.) a munkavégzés alóli mentesülést, ha az a munkáltató engedélyén alapszik [Mt. 107. § h.) pont], e.) készenlét, ügyelet elrendelését [Mt. 129. §], f.) rendkívüli munkavégzés elrendelését [Mt. 126. §], g.) bármilyen jellegű szabadság kiadását és igénylését, h.) kiküldetés (külszolgálat) elrendelését [Mt. 105. §], i.) a munkaviszony megszűnésekor illetve megszűntetésekor a munkakör átadásátátvételét, j.) a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről szóló értesítést [Mt. 74. §], Munkaerőpiaci-szolgálat 18.§ 1.
A foglalkoztatási gondok megelőzésére, illetőleg azok hatásainak enyhítése továbbá a szervezeti intézkedések munkavállalókat érintő negatív hatásainak csökkentése érdekében a MÁV Zrt. belső munkaerő-piaci szolgálatot működtet.
2.
A munkaerő-piaci szolgálat működtetése a Humánerőforrás Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A munkaerő-piaci szolgálat feladata a foglalkoztatási tervek ismeretében a műszaki fejlesztés, létszámkiváltó beruházás, technológiai fejlesztés és szervezeti korszerűsítés folytán felszabaduló munkaerő munkáltató szervezetén belüli foglalkoztatásának szervezése a meglévő lehetőségek kihasználásával.
3.
A munkaerő-piaci szolgálat adatokat, információkat gyűjt és szolgáltat a munkáltatón belül keletkező munkaerő-igényekről és a létszámcsökkentésben érintett munkavállalókról, ezen információk alapján valósul meg a feleslegessé váló munkaerő átcsoportosítása a létszámhiányos munkakörökbe.
13
4.
Ha a munkahelyét önhibáján kívül elvesztő, érintett munkavállaló a részére felajánlott munkakört elfogadja, nem tagadható meg a munkakört felkínáló szolgálati helyre való áthelyezése. A munkavállaló kifejezett kérelmére a szakmai átképzését a munkáltató köteles biztosítani.
5.
Amennyiben a munkakörük megszűnésében érintett munkavállalók meglévő képesítésük alapján tovább nem foglalkoztathatók, azonban arra belső átképzéssel mód lenne, az ilyen átképzési igényeket a munkaerő-piaci szolgálat kezdeményezi a Baross Gábor Oktatási Központnál.
6.
A munkaerő-piaci szolgálat a munkavállaló kérésére adatot szolgáltat azokról a betöltetlen munkakörökről, melyek betöltésére a munkavállaló alkalmas lehet. Az erre vonatkozó kérelmet a munkavállalót létszámban tartó szervezeti egységnél kell előterjeszteni, az adatszolgáltatást a munkavállaló kérést követő 15 napon belül teljesíteni kell.
7.
Azon munkavállaló számára, akinek a munkaviszonyának megszüntetésére a munkáltató oldalán felmerült okból kerül sor, a munkaerőpiaci szolgálat igénybevételét a munkáltató a rendes felmondás közlése előtt legalább 30 nappal megelőzően, kimutathatóan köteles lehetővé tenni. A rendes felmondás csak ezt követően közölhető. Próbaidő 19.§
A próbaidő hossza 3 hónap, melynek kikötése kötelező. Összeférhetetlenség 20.§ 1.
Közeli hozzátartozókat [Mt. 139.§ (2) bek.] nem szabad – a munkáltató normatív utasításának eltérő rendelkezése hiányában - olyan munkakörben alkalmazni (foglalkoztatni), amelyekben egymással közvetlen alá- illetve fölérendeltségi, elszámolási, vagy ellenőrzési viszonyba kerülhetnek.
2.
Előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozik a munkáltatóval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató – az alapító okiratban felsorolt -, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló társaságnál létesített vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagság, továbbá az ilyen társaságnál a tulajdonszerzés (a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével), valamint a társaság alapítása is.
3.
A munkavállaló további munkaviszonyának, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának bejelentési kötelezettségét, korlátozásait és ellenőrzésének módját a munkáltató külön utasításban szabályozza.
14
A munkáltatói rendes felmondás korlátozása 21.§ 1.
2.
Az Mt. 89. § (7) bekezdésében foglaltakon túlmenően csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a munkáltató rendes felmondással annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, aki a)
legalább 20 évi folyamatos (megszakítás nélküli) MÁV munkaviszonnyal rendelkezik,
b)
saját háztartásában legalább négy közeli hozzátartozója [Mt. 139.§ (2) bek.] eltartásáról egyedül gondoskodik (eltartott családtagnak kell tekinteni a gyermekgondozási segélyt vagy gyermekgondozási támogatást igénybevevő házastársat is),
c)
egyedülállóként 16 éven aluli gyermeke eltartásáról gondoskodik,
d)
a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe [Mt. 138. § (5) bek.] A felmondási korlátozás a fizetés nélküli szabadság leteltét követő egy évig áll fenn.
A különösen indokolt esetre vonatkozóan az MK. 10. sz. állásfoglalásban foglaltak az irányadók. A munkavégzés alóli kötelező felmentés ideje a munkaviszony rendes felmondása esetén 22.§
A felmondási idő [Mt. 92. § (1) és (2) bek.] legalább felére fel kell menteni a munkavégzés alól a munkavállalót, ha a munkaviszonyát a munkavállaló nyugdíjra jogosultságára tekintettel, rendes felmondással szünteti meg. A felmentési kötelezettségének a munkáltató akkor köteles eleget tenni, ha a munkavállaló az általa igényelni kívánt nyugellátás jogszabályban előírt összes feltételének (szolgálati idő, életkor stb.) legkésőbb a felmondási idő kezdőnapján megfelel és ezt előzetesen hitelt érdemlően igazolta. A létszámleépítéssel érintett munkavállaló kedvezményei 23.§ 1. A munkavállalót – az Mt. 95. §-ában meghatározott végkielégítésen felül – az alábbi összegű külön végkielégítés is megilleti. legalább 10 évi MÁV munkaviszony esetén 1 havi, legalább 15 évi MÁV munkaviszony esetén 2 havi, legalább 20 évi MÁV munkaviszony esetén 4 havi, legalább 25 évi MÁV munkaviszony esetén 6 havi, legalább 30 évi MÁV munkaviszony esetén 8 havi átlagkeresete.
15
2. Az 1. pontban meghatározott külön végkielégítés csak azt a munkavállalót illeti meg, akinek a munkáltató munkaviszonyát a munkáltató oldalán felmerülő ok miatt rendes felmondással szüntette meg. Nem illeti meg ez a külön végkielégítés azt a munkavállalót, akinek végkielégítésre való jogosultságát az Mt. 95.§ kizárja. 3. Az 1. pontban meghatározott külön végkielégítésben részesült munkavállalót és igényjogosult családtagját a belföldi menetkedvezmény a munkaviszony utolsó napját követő hatodik hónap végéig illeti meg, amennyiben jogszabály a MÁV Zrt. számára adó, illetőleg térítésmentesen lehetővé teszi annak biztosítását.
16
2. FEJEZET A MUNKAIDŐ A RENDES MUNKAIDŐ Fogalom meghatározások és értelmezések 24.§ 1. A Kollektív Szerződés, alkalmazásában
illetőleg
más
munkaviszonyra
vonatkozó
szabályok
a)
napi munkaidő: a munkavégzésre előírt idő, amely az előírt munkakezdéstől a munkavégzés befejezéséig terjed a megszakítások és a munkaidőbe be nem számítható szünetek nélkül,
b)
Munkaidőkeret: a munkavállalóra irányadó, az adott időszakban kötelezően teljesítendő legalább heti, legfeljebb éves munkaidő mennyiség,
c)
Munkaidő-beosztás: a munkaidőkeret felosztása munkanapokra, valamint az egyes munkanapokon a munkakezdési, a munka-befejezési időpontok, valamint a munkavégzés időtartamának meghatározása. A munkaidő-beosztás körébe tartozik az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatottak pihenőnapjának (pihenőidejének) meghatározása is.
d)
nyújtott műszakos munkarend esetében a munkavállalók bármely naptári napon, egymást nem váltva úgy végzik munkájukat, hogy a munkakezdési és munka befejezési időpontok eltérnek a nappalos munkarendűekétől és a napi beosztás szerinti munkaidejük is hosszabb a napi teljes munkaidőtől [KSz 25.§ 1. pont]. E munkarend további jellemzője, hogy a pihenőnapok kiadási rendje is eltér a nappalos munkarendűekétől.
e)
többműszakos munkarendű az a munkahely, illetőleg munkakör, ahol a napi üzemeltetési (szolgálati) idő meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és ezért a munkavállalók egy-egy napon belül rendszeresen egymást váltva végzik azonos tevékenységüket, ezen belül: ea) kétműszakos a munkarend, ha munkavállalók egy napon belül egymást egy alkalommal váltva végzik azonos tevékenységüket, eb) három műszakos a munkarend, ha munkavállalók egy napon belül egymást két alkalommal váltva végzik azonos tevékenységüket,
f)
megszakítás nélküli (fordulós) munkarendben végzett munka a megszakítás nélkül (éjjel-nappal, szünnap nélkül) üzemelő szolgálati helyen munkában töltött idő, amennyiben a munkavállaló műszakbeosztása rendszeresen változik és részére bármely naptári napon előírható munkavégzési kötelezettség, ha a munkavégzés megfelel az Mt. 118.§ (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.
17
ezen belül: fa) „négybrigádos” a munkarend, ha az azonos tevékenységet végző legalább négy munkavállalót rendszerint 12 órás szolgálatot követően átlagosan 24 óra pihenőidő, majd az újabb rendszerint 12 órás szolgálatot követően pedig rendszerint 48 órás pihenőidő illeti meg. fb) „12/24-es” a munkarend, ha az azonos tevékenységet végző legalább három munkavállalót rendszerint 12 órás szolgálatot követően mindig rendszerint 24 óra pihenőidő illeti meg. fc) „24-órás” a munkarend, ha az azonos tevékenységet végző, készenléti jellegű munkakörű munkavállalók 24 órás szolgálatonként váltják egymást. 2. Ha a Kollektív Szerződés pótlékként vagy külön díjazásként a személyi alapbér bizonyos százalékának a kifizetését rendeli el, azon időarányos kifizetést kell érteni. A teljes munkaidő 25.§ 1.
A MÁV Zrt-nél a teljes munkaidő mértéke – feltéve, hogy munkaviszonyra vonatkozó szabály rövidebb munkaidőt nem állapít meg – napi 7,6 óra.
2.
Az egészségre különösen ártalmas, vagy fokozottan veszélyes munka esetén az ártalmas (veszélyes) tevékenységre fordítható idő - ha jogszabály ennél kisebb mértéket nem határoz meg - a napi (szolgálatonkénti) 6 órát nem haladhatja meg. Erre vonatkozóan az 1. sz. mellékletben foglaltakat kell figyelembe venni.
3.
Az 1. pontban foglaltnál rövidebb teljes napi munkaidő kikötése érvénytelen. Munkaszerződés keretében azonban meg lehet állapodni arra vonatkozóan, hogy a munkáltató csak a teljes munkaidő egy részére alkalmazza a munkavállalót (részmunkaidő).
4.
A helyi függelék azt a munkakört minősítheti készenléti jellegűnek, amelynél a munkafeladat elvégzése – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy technológiai utasítás alapján – nem kíván állandó munkavégzést úgy, hogy az megfelel az Mt. 117.§ (1) bek. k) pontjában foglalt feltételek egyikének. Munkaidőkeretek 26.§
1.
A MÁV Zrt. munkavállalóit – az e §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével – munkaidőkeret meghatározásával kell foglalkoztatni úgy, hogy a MÁV Zrt minden munkavállalójának munkaidőkeretét havonta kell megállapítani.
2.
Az 1. pont szerinti havi munkaidőkeretet a 25. §-ban meghatározott napi teljes munkaidő és a tárgyhó munkanapjai figyelembevételével kell képezni (a munkaidőkeret a kettő szorzata). (Az irányadó időszak munkanapjai számának megállapításánál figyelemmel kell lenni az Mt. 125.§ (5) bekezdése alapján esetlegesen kiadott jogszabály rendelkezéseire is.)
18
3.
A munkaszüneti napon is rendszeresen munkát végző munkavállaló havi kötelező munkaideje (munkaidőkerete) meghatározásánál a nappalos munkarendűek munkanapjára eső munkaszüneti napot, mint szorzót figyelmen kívül kell hagyni. (Ez a rendelkezés nem érinti a munkavállaló munkaszüneti napon is fennálló – a rendes munkaideje részét képező – munkavégzési kötelezettségét [Mt. 125. § (1) bek.]) A munkarendek meghatározása 27.§
1.
A MÁV Zrt-nél alkalmazható munkarendek az alábbiak: a) b) c)
nappalos munkarend nyújtott műszakos munkarend többműszakos munkarend ca) kétműszakos munkarend cb) három műszakos munkarend
d)
megszakítás nélküli (fordulós) munkarend da) négybrigádos munkarend db) 12/24-es munkarend dc) 24-órás munkarend
e)
a helyi függelékben meghatározott egyéb munkarend.
2.
Az adott szolgálati helyen alkalmazható, az üzemidőhöz a technológiához, és az azokból következő munkafeladatokhoz igazodó munkarendeket – munkaköri csoportosításban – figyelembe véve a 3., 4., és 5. pontban foglaltakat is, helyi függelékben kell meghatározni.
3.
Indokolt esetben, de különösen menetrendváltozás, technológiai váltás és foglalkoztatást befolyásoló műszaki fejlesztési és szervezési intézkedések esetén az új üzemi helyzetnek megfelelően a munkarendeket a felek – kölcsönös együttműködési kötelezettségükre is tekintettel - megfelelően módosítják.
4.
A munkarend módosítás tervezetét a munkáltató köteles a szakszervezeteknek írásban átadni. E kötelezettség teljesítésétől számított 15 napon belül a munkarend módosításáról a felek megállapodnak.
5.
A helyi függeléket kötő felek – ha az új munkarend kialakításáról megállapodni nem tudnak – a megállapodás érdekében kötelesek a tárgyalásokba a szakmai felettes szervet, valamint a felsőbb szakszervezeti szervet is bevonni. Ennek eredménytelensége esetén a felek az Mt. 196.§ (1) bek.-ben foglaltak szerint – alávetési nyilatkozat megtételével – döntőbírót vesznek igénybe. Amennyiben a felek az MKDSZ által közzétett döntőbírói jegyzékből közösen nem tudnak döntőbírót kiválasztani, akkor a munkáltató és a szakszervezet (több szakszervezet együttesen) egy-egy döntőbírót jelöl ki. A két kijelölt döntőbíró közösen gondoskodik egy harmadik döntőbíró kijelöléséről és ezt követően testületként járnak el.
19
6.
Amennyiben a 3. pont alapján végrehajtott munkarend-módosítás szerinti új munkarend a munkavállalók helyzetére kihat, (munkaviszony, munkakör, kereset alakulás stb.) annak kezeléséről illetve ellentételezéséről a helyi függeléket kötő felek megállapodnak, amely a munkavállalókra nézve nem lehet kedvezőtlenebb a 7. pontban foglaltaknál.
7.
Ha a munkarendváltozás előtt a munkavállalót többműszakos [27.§ 1. c) pont], illetve megszakítás nélküli (fordulós) munkarendben [27.§ 1. d) pont] foglalkoztatták, majd azt követően nyújtott műszakos munkarendben [27.§ 1. b) pont], vagy nappalos munkarendben [27.§ 1. a) pont] foglalkoztatják akkor a munkavállaló személyi alapbérét 10%-kal, illetve, nyújtott műszakos munkarendben [27.§ 1. b) pont] foglalkoztatták, majd azt követően nappalos munkarendben [27.§ 1. a) pont] foglalkoztatják akkor a munkavállaló személyi alapbérének 5%-kal, kell a munkarend megváltozásával egyidejűleg felemelni. Ebben az esetben a besorolás szerint az egyes szintekre meghatározott személyi alapbér maximumok a jelen pontban meghatározott mértékkel túlléphetők. Ez a személyi alapbér-növelés munkavállalónként és jogcímenként (1. és 2. franciabekezdés) csak egyszer alkalmazható.
A NAPI MUNKAIDŐ BEOSZTÁSÁNAK SZABÁLYAI A munkaidő-beosztás általános szabályai 28.§ 1.
A tárgyhónapra irányadó munkaidő-beosztást a tárgyhónapot megelőző hónap 23-áig kell írásban közölni a munkavállalóval. A munkaidő-beosztás másodpéldányát a munkavállalónak át kell adni. A munkaidő-beosztás alapbizonylata a munkáltató által vezetett nyilvántartás, a munkabér elszámolás ez alapján történik. Nem kell a másodpéldányt átadni, ha azt a munkavállaló nem igényli, és erről írásban nyilatkozik. E rendelkezéstől eltérően a tartalékos munkakört betöltő munkavállalók, munkaidőbeosztását egy héttel korábban egy hétre kell elkészíteni, és írásban közölni a munkavállalóval. Az előre közölt munkaidő-beosztás a 29. § szerint módosítható.
2.
20
A munkaidő-beosztás elkészítésénél figyelembe kell venni a teljes munkaidőre, a pihenőidőkre, valamint a rendkívüli munkaidőkre vonatkozó szabályokat is.
3.
Az egy szolgálatban eltölthető idő tartama a 12 órát kizárólag a.) készenléti jellegű munkakörben, b.) a téli időszámításra való átálláskor [Mt. 119.§ (6) bek.], c.) az Mt. 128.§ (1) bek. hatálya alá tartozó esetekben, (ekkor a 12 órán túli foglalkoztatás időtartamára a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás illeti meg a munkavállalót), illetve d.) az Mt. 117/A.§ (1) bek. d) pontjának hatálya alá tartozó és a 8. számú mellékletben meghatározott vonalszakaszokon és munkakörökben, a helyi függelék rendelkezése alapján haladhatja meg.
4.
Helyi függelék a 8. számú mellékletben meghatározott vonalszakaszokon és munkakörök esetében a napi beosztás szerinti munkaidőt a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalók éjszakai szolgálata esetében - az Mt. 119.§ (3) bekezdésétől eltérően - legfeljebb 14 órában határozhatja meg. A 8. számú mellékletben meghatározott munkakörök ugyanis az Mt. 117/A.§ (1) bek. d) pontjában foglaltaknak megfelelően a nemzetközi személyszállítás, a belföldi és nemzetközi árufuvarozás kapcsán a zavartalan közlekedést hivatottak biztosítani.
5.
A munkaidő-beosztás fajtái a) egyenlő (valamennyi munkanapon azonos a teljesítendő munkaidő, figyelemmel a 30.§ 1. pontjában foglalt rendelkezésre is)
6.
b)
egyenlőtlen (a munkafeladatok függvényében a munkanapokra (szolgálatokra) a beosztott, teljesített munkaidő eltérő mértékű)
c)
kötetlen (a munkaidő beosztását és felhasználását a munkavállaló határozza meg)
d)
rugalmas (a munkaidő beosztását és felhasználását részben a munkavállaló, részben a munkáltató határozza meg)
e)
osztott munkaidő (a napi munkaidőt (szolgálatot) kettő részletben kell teljesíteni)
A munkaidő-beosztásnál a munkakörhöz kapcsolódó előkészítő és befejező munkák időtartamát is figyelembe kell venni. Ezeket a munkákat és azok időtartamát a helyi függelékben kell meghatározni. A munkaidő-beosztás módosítása 29.§
1.
A munkavállaló előzetesen közölt tárgyhavi munkaidő-beosztását a munkáltató legalább hét nappal korábban módosíthatja. A módosításról a munkavállalót egyidejűleg írásban értesíteni kell. A munkaidőbeosztás módosítása utólag is ellenőrizhető módon, áthúzással, és a módosítást végző személy egyidejű aláírásával történik. A vezénylés eredeti adatainak a változtatás után
21
is olvashatónak kell maradnia. 2.
A munkaidő-beosztás hét napon belül csak: a) a munkavállaló írásbeli kérelmére, b) a munkáltató által kezdeményezett, a munkavállalóval kötött írásos megállapodás alapján módosítható. Az előzetesen közölt munkaidő-beosztásban az Mt. 124. § (4) bek. alapján kijelölt vasárnapra eső pihenőidő havonta egy alkalommal csak a munkavállalóval kötött írásbeli megállapodás alapján – ugyancsak vasárnapra - helyezhető át. Nem kell a munkavállalóval megállapodást kötni, ha a módosításra az Mt. 128.§ (1) bekezdésében, illetve a KSZ 12.§ (2) bekezdésében foglaltak miatt kerül sor. A kikért szakszervezeti tisztségviselő helyett szolgálatba állított munkavállalót a rendkívüli átvezénylési díj megilleti.
3.
A 2. b) pont szerinti megállapodás esetén a munkavállalót módosított szolgálatonként 1200 Ft rendkívüli átvezénylési díj illeti meg.
4.
Nem minősül munkaidő-beosztás módosításnak: a) ha az adott szolgálat rész elmarad, azaz a munkavégzés a munkaidő-beosztás szerinti időpontban elkezdődik, de attól korábban véget ér, b) ha az adott szolgálat teljes egészében elmarad Ez esetekben függően az elmaradás közlésének időpontjától az 5., illetve a 6. pontban foglaltak szerint kell eljárni.
5.
Ha a munkavállaló eredetileg tervezett szolgálata hét napon belül részben, vagy egészében elmarad, az eredetileg tervezett szolgálatnak megfelelő időtartamot kell elszámolni, függetlenül az elmaradás – munkáltató oldalán felmerülő – okától. Ebben az esetben az elmaradt munkaidőre járó műszakpótlékot is el kell számolni.
6.
Ha a munkavállaló eredetileg tervezett szolgálata hét napon kívül részben elmarad, a ténylegesen teljesített időtartamot, az arra járó műszakpótlékkal együtt kell elszámolni. Ha a munkavállaló eredetileg tervezett szolgálata hét napon kívül teljes egészében elmarad, részére – az elmaradás tényének írásbeli rögzítése mellett – vagy munkaidőkeret végéig legalább ugyanolyan időtartamú másik szolgálatot kell kijelölni, vagy az eredetileg tervezett szolgálatnak megfelelő időtartamot kell elszámolni. Amennyiben másik, legalább azonos időtartamú szolgálat nem kerül kijelölésre az elmaradt szolgálatra, vagy a részben elmaradt szolgálatra a munkavállalót a távolléti díja illeti meg. A nappalos munkarendű munkavállalók munkaidő-beosztása 30.§
1.
22
A nappalos munkarendűek munkaideje – feltéve, hogy az e §-ban meghatározott más munkaidő-beosztások nem kerülnek alkalmazásra – a munkaidőkeret előírt munkanapjaira egyenlően oszlik meg.
Nem érinti a munkaidő-beosztás egyenlő jellegét az, ha a hét utolsó munkanapján 6 órás munkaidőtartam kerül megállapításra. Ebben az esetben a hét utolsó munkanapjának nem minősül többi munkanapon a munkaidőt egységesen 8 órában kell megállapítani. 2.
Azokon a szolgálati helyeken, illetőleg azokban a munkakörökben, ahol a munkafeladatok egyenlőtlenül jelentkeznek, egyenlőtlen munkaidő-beosztást lehet alkalmazni. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás részletes szabályait – tekintettel az Mt. 120. § (1) bekezdésére – a helyi függelékben kell meghatározni.
3.
Rugalmas munkaidő-beosztás alkalmazható nem fizikai állományú, nappalos munkarendű munkavállalók esetében, melynek részletes szabályait a munkáltató – a szakszervezetekkel előzetesen egyeztetett – utasításban jogosult megállapítani. A törzsidő munkanapokon egyformán 09 órakor kezdődik, és a hét utolsó munkanapja kivételével 14 óráig, a hét utolsó munkanapján 13 óráig tart.
4.
A munkáltatói jogkört gyakorlók, a 18. és afölötti MMK-ba tartozó munkakört betöltő munkavállalók kötetlen munkaidő-beosztásban végzik munkájukat. A kötetlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott munkavállalók – a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes tájékoztatása mellett – munkaidejük és pihenőidejük beosztását maguk határozzák meg. A megszakítás nélküli (fordulós) munkarendű munkavállaló munkaidejére vonatkozó külön rendelkezések 31.§
1.
A napi munkaidőbe (szolgálatba) nem számít be az osztott munkaidő (33. §) munkamentes része.
2.
Az e §-ban meghatározott munkarendben foglalkoztatott munkavállaló előre közölt munkaidő-beosztását havonta legfeljebb 7 esetben (7 szolgálatot érintően) lehet a 29.§ban foglaltak szerint módosítani.
3.
A keletkező munkaidő-hiány pótlására a munkavállalót havonta egy alkalommal lehet minimum 6 óra időtartamú szolgálatra vezényelni. A munkavállalók egymást követő éjszakai foglalkoztatásának korlátozása 32.§
1.
A fordulószolgálatot ellátó munkavállalók legfeljebb kettő, egymásra közvetlenül következő éjszakán végzett szolgálatra kötelezhetők. Ebből a szempontból éjszakai szolgálatnak minősül, ha a szolgálatokból az egyik legalább 4 órás, a másik legalább 3 órás időtartamban a 22–06 órás időszak közé esett.
2.
A nem fordulószolgálatot ellátó munkavállalók esetében éjszakai foglalkoztatásra legfeljebb, öt egymást követő éjszakán kerülhet sor azzal, hogy az öt éjszakai szolgálatot követően kettő pihenőnapnak, majd öt nappali szolgálatnak kell következnie.
23
Osztott munkaidő 33.§ 1.
A Pályavasúti Üzletág forgalmi munkaköreiben, ahol (amelyekben) a szolgálat ellátása lehetővé teszi, a napi munkaidőt (szolgálatot) meg lehet szakítani (osztani). A munkaidő-megszakítás időtartama – helyi függelék eltérő rendelkezése hiányában - 3 óránál kevesebb nem lehet és az 5 órát nem haladhatja meg. A munkaidő-megszakítás időtartamát, valamint az osztott munkaidővel érintett munkaköröket – az előzőekben foglaltak figyelembevételével – a helyi függelékben kell megállapítani. A 27. § 3–5. pontjai szerint kell eljárni, ha a helyi függelékben nem sikerül rögzíteni a munkaidő-megszakítás időtartamát és az érintett munkaköröket.
2.
A munkavállaló – eltérő megállapodás hiányában – a munkaidő-megszakítás időtartamát szolgálati helyén köteles letölteni. Ebben az esetben a pihenés feltételeit biztosítani kell.
3.
Ha a munkavállaló az osztott munkaidő munkamentes részét a 2. pontban foglaltak alapján a munkahelyén tölti, nem minősül ügyeletnek, azonban erre az időtartamra az ügyelet díjazásának szabályait kell megfelelően alkalmazni. A havi 40 óra feletti szolgálati helyen töltött munkamentes időre a munkavállalót időarányosan a személyi alapbérének 110%-a illeti meg.
4.
A jelenléti idő a havi 210 órát nem haladhatja meg. Ettől helyi függelék jogosult eltérően rendelkezni. (Jelenléti időnek minősül a munkaidő valamint az osztott munkaidő következtében felmerült munkamentes idő)
5.
Az osztott munkaidő alkalmazása a megszakítás nélküli (fordulós) munkarend jellegét nem érinti, ha egyébként a megszakítás nélküli (fordulós) munkarend feltételei fennállnak. [24. § 1.f) pont] Ebben az esetben a munkavállalót, a munkaidőnek minősülő időre a megszakítás nélküli (fordulós) munkarendre megállapított műszakpótlék illeti meg.
6.
A napi munkaidő (szolgálat) csak egyszer szakítható (osztható) meg.
7.
Az 1. pontban meghatározott 3 órát érintő munkamentes időben elrendelt munkavégzés a munkaidő osztott jellegét megszünteti, és a munkamentes időnek kijelölt időszak is munkaidőnek számít. Ha a 3 órás munkamentes időtartamot az elrendelt munka nem érinti, az ezeken az időkön kívüli munkavégzések tényleges időtartamára a munkavállalót a rendkívüli munkavégzés szerinti díjazás illeti meg. A munka elrendelését az elrendelőnek (például menetirányító) és a munkavállalónak is írásban kell rögzítenie. Elszámolásra csak a két írásbeli nyilatkozat egyezősége esetén kerülhet sor.
24
A rendes munkaidőre vonatkozó egyéb rendelkezések 34.§ 1. Az egyes munkakörökre kötelezően előírt oktatáson, továbbá a kötelező időszakos vizsgán eltöltött idő munkaidőnek minősül. A kötelező oktatáson, illetve időszakos vizsgán eltöltött idő tényleges tartamát, de legalább a 25 §. 1. pontjában rögzített teljes munkaidőt kell elszámolni. 2. A különböző vizsgákra (szakvizsgákra) előkészítő oktatáson eltöltött idő – ha ezen a munkavállaló részvétele nem kötelező – nem munkaidő. 3. Az időszakos és a munkáltató által kért soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálat szükséges és igazolt tartamára – de naponként legfeljebb a 25 §. 1. pontjában rögzített teljes munkaidőre – a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Az ezt meghaladó utazással töltött időtartamot a KSZ 56.§-a szerint kell díjazni. Az orvosi vizsgálatra a munkavállalót – a munkaidő-beosztás részeként – előre vezényelni kell. Ha a munkavállaló az orvosi vizsgálatot önhibájából elmulasztja, a korábbi, érvényes orvosi alkalmasság lejártát követően a munkavégzéstől el kell tiltani, és az orvosi vizsgálat elvégzéséig munkabérre nem jogosult. 4. A munkáltató működési körén kívül felmerült okból kiesett munkaidőre a munkavállalónak munkabér csak a jogszabályban meghatározott esetben jár. A munkavállaló kérésére azonban lehetővé kell tenni, hogy a le nem dolgozott időt utólagosan teljesíthesse. (Az utólagos teljesítés ideje nem rendkívüli munkaidő.) 5. a) Amennyiben a munkáltató a munkavállalót meg akarja hallgatni, akkor ezt elsődlegesen a munkavállalóval előzetesen közölt (KSZ 28.§ 1. pont) munkaidőbeosztás szerinti, vagy a munkaidő-beosztás megfelelő módosításával (KSz 29.§ 1. pont) rendes munkaidőben kell megtennie. b) Ha a munkavállaló a) pont alapján történő meghallgatása az előzetesen közölt munkaidő-beosztáson belül a munkakör jellege vagy egyéb ok miatt nem lehetséges, akkor a munkavállalót az előzetesen közölt munkaidő-beosztás szerinti rendes munkaidejéhez közvetlenül kapcsolódóan (azt megelőzően vagy azt követően) kell meghallgatni, amelynek időtartama rendkívüli munkavégzésnek minősül. c) Amennyiben a b) pont szerinti meghallgatás - figyelemmel az Mt. 119.§ (3) bekezdésében foglaltakra – azért sem lehetséges, mert a munkavállaló hosszabb időtartamú meghallgatása indokolt, akkor arra kivételesen olyan napon is sor kerülhet, amelyen a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége nincs. Ez esetben meghallgatások tényleges időtartamát – de legalább négy óra időtartamot – rendkívüli munkaidőként kell figyelembe venni. Hasonlóképpen a munkáltató érdekkörében felmerült tanúkénti meghallgatás idejét is munkaidőként kell figyelembe venni és elszámolni.
25
3. FEJEZET A RENDKÍVÜLI MUNKAIDŐK A rendkívüli munkavégzés 35.§ 1.
Az Mt. 126.§ (1) bekezdése alkalmazásában rendkívüli munkavégzésnek minősül: a) b) c) d) e)
a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés, a munkaidőkereten felül végzett munka, a pihenőnapon végzett munka, a rendkívüli munkavégzésként elrendelt munkaszüneti napi munkavégzés, valamint a készenlét, illetve az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés
A b) pont szerinti rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén a munkaidő-beosztás közlésekor meg kell konkrétan határozni a rendkívüli munkavégzésként elrendelt időtartam (szolgálat) kezdő és befejező időpontját. 2.
A munkáltató a munkavállalót különösen indokolt esetben kötelezheti rendkívüli munkavégzésére, amelyet az indok megjelölésével írásban kell elrendelni. Szóban is elrendelhető a rendkívüli munkavégzés, ha arra az Mt. 128. § (1) bekezdésében meghatározott esetek miatt kerül sor.
3.
Az Mt. 128. § (1) bekezdésben meghatározott esetek körébe tartozik, – és így nem esik korlátozás alá – rendkívüli időjárás esetén, a forgalom fenntartása céljából elrendelt munkavégzés.
4.
A rendkívüli munkavégzés elszámolására szolgáló bizonylat kiállításának rendjét a munkáltató utasításban szabályozza azzal, hogy az 1. pont b) alpontja szerinti rendkívüli munkavégzés bizonylatául szolgálhat a munkavállaló KSZ 29.§-a alapján módosított munkaidő-beosztása (vezénylése) is. A rendkívüli munkavégzés díjazása 36.§
1.
Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót a rendes munkabérén felül az alábbi mértékű pótlékok illetik meg: 20 21 – 150 151 – 200 201 – 250
óráig óráig óráig óráig
50 % 75 % 100 % 135 %
A 250 órás rendkívüli munkaidő mennyiségbe valamennyi rendkívüli munkaidő (KSZ 35.§ 1. pont) tartama beszámít függetlenül attól, hogy a 35.§ 1. pontjának c) és d) alpontjában felsorolt rendkívüli munkavégzések díjazására az Mt. vonatkozó rendelkezései az irányadók.
26
Figyelemmel a rendkívüli munkavégzés naptári évenkénti 250 órás mértékére, a MÁV Zrt-nél az Mt. 127/A.§-a szerinti megállapodás nem köthető. 2.
A rendkívüli munkavégzésként felmerült időket az elszámolás szempontjából külön kell nyilvántartani és felmerülésük jogcímén egyszeresen díjazni.
3.
A rendkívüli munkavégzést elsősorban pénzben kell megváltani. A munkavállaló kérelmére a felek megállapodhatnak a szabadidővel történő megváltásról is.
4.
Nem jár a rendkívüli munkavégzésért sem szabadidő, sem pénzbeli díjazás a kötetlen munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére. A készenlét 37.§
1. Készenlétnek minősül a munkavállaló által megjelölt - a munkavégzés helyére tekintettel elérhető - helyen töltendő szolgálat, amely alatt a munkavállaló a rendes munkaidején kívül köteles meghatározott ideig munkavégzésre készen állni. A munkáltató a munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helyét – amennyiben az a munkavégzés helyére tekintettel elérhető -, valamint a helyi függelékben pontosan meghatározott a pihenés valamennyi – a szakszervezetekkel közösen megállapított – feltételét kielégítő e célra kialakított helyet a készenlét eltöltésének helyéül köteles elfogadni. A munkavállalót az elérhetőség helyének és módjának közlésén túlmenően további közlési kötelezettség nem terheli. 2. A készenlétet a munkáltatói jogkörgyakorló köteles - írásban - annak megkezdése előtt legalább 1 héttel korábban és legalább 1 hónapra előre – az 1. pontban foglaltak figyelembevételével – elrendelni. Az elrendeléskor a munkáltatónak figyelemmel kell lennie az egyenlő bánásmód követelményének megtartására is. Írásbeli elrendelésnek minősül a készenléti beosztás elkészítése és annak a munkavállaló által kimutatható tudomásulvétele is. 3. A munkavállaló számára naptári évenként 800 óra készenlét rendelhető el. Ennél magasabb mértéket - 1200 óráig - helyi függelék állapíthat meg. 1200 óra fölött kizárólag a munkavállalóval kötött írásbeli megállapodás alapján rendelhető el készenlét, az Mt. 129.§ (4) bek. rendelkezéseinek figyelembevételével. 4. A munkavállalót a készenlétet követően – amennyiben készenlét alatt munkavégzés elrendelésére nem került sor - nem illeti meg pihenőidő. Készenlétet követően újabb készenlét csak legalább 8 óra elteltét követően kerülhet sor. Az elrendelt készenlét időtartama 3 óránál rövidebb nem lehet. 5. A készenlét időtartamára évi 300 óráig a személyi alapbér 25 %-a, 301 óra és 800 óra között pedig a munkanapon elrendelt készenlét esetén a személyi alapbér 35 %-a, míg pihenő-, vagy munkaszüneti napon elrendelt készenlét esetén a személyi alapbér 40%-a illeti meg a munkavállalót.
27
801 óra és 1200 óra között a munkanapon elrendelt készenlét esetén a személyi alapbér 40 %-a, míg pihenő-, vagy munkaszüneti napon elrendelt készenlét esetén a személyi alapbér 45%-a illeti meg a munkavállalót. 6. Ha a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával vagy külön írásbeli megállapodás alapján a készenlétet a munkáltató telephelyén töltötte el, a munkanapon elrendelt készenlét esetén a személyi alapbér 55 %-a, míg pihenő-, vagy munkaszüneti napon elrendelt készenlét esetén a személyi alapbér 70%-a illeti meg a munkavállalót. 7. A készenlét alatt elrendelt munkavégzés (KSz 35.§ 1/e.) esetén a KSz 36.§ szerinti díjazás a munkavállalót a riasztástól a készenlét helyére történő visszaérkezésig illeti meg. Eltérő írásbeli megállapodás hiányában a munkáltató kötelezettsége a munkavállalónak a munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés befejeztével a készenlét helyére történő eljuttatása. 8. A készenlét elrendelésére az Mt. 129.§ (5) bekezdésében meghatározott rendelkezést alkalmazni kell. A téli időjárás kapcsán elrendelhető készenlétre vonatkozó eltérő rendelkezések 38.§ 1. A téli forgalom lebonyolításában érintett munkavállalók részére a téli időjárás következményeinek elhárítására való felkészülés érdekében alap-, és kiegészítő készenlétet lehet elrendelni a jelen §-ban foglalt eltérő rendelkezések alapulvételével. 2. Az alap készenlét elrendelésre a 37.§ 2. pontjában foglaltak az irányadóak. 3. A munkáltató az alap készenlétet – az Mt. 128.§ (1) bekezdése és 129.§ (6) bekezdése alapján - jogosult kiegészíteni úgy, hogy azt elegendő legalább a készenlét megkezdése előtt 12 órával elrendelni. Ebben az esetben a készenlét legrövidebb időtartama 12 óra. 4. Az e §. szerinti készenlét elrendelésére november 1. napja és március 31. napja között van lehetőség azzal, hogy az adott naptári évben elrendelt készenlétek időtartama beszámít a készenlét 37.§ szerinti mértékébe. Az ügyelet 39.§ 1. Ügyeletnek minősül a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő – a munkavállaló rendes munkaidején kívül eső – rendelkezésre állás. 2. A munkavállaló részére naptári évenként legfeljebb 300 óra ügyelet rendelhető el. Az elrendelésnél figyelemmel kell lenni az Mt. 117.§ (3) bekezdésében, illetve a 119.§ban található rendelkezésekre is. 3. Az ügyelet díjazása: - a munkanapra elrendelt ügyelet esetében a személyi alapbér 50 %-a, - a pihenőnapra, munkaszüneti napra elrendelt ügyelet esetében a személyi alapbér 65 %-a illeti meg a munkavállalót.
28
4. Egyebekben az ügyeletre a 37.§ szabályait kell - megfelelően - alkalmazni.
29
4. FEJEZET A PIHENŐIDŐK A munkaközi szünet 40.§ 1.
A munkaközi szünet tartama – helyi függelék hosszabb időt megállapító rendelkezése hiányában – 20 perc, melynek kiadásánál figyelemmel kell lenni az Mt. 122.§-ában foglalt követelményre is. Helyi függelékben kell meghatározni a munkaközi szünet letöltésének helyét és kiadásának időpontját.
2.
A munkaközi szünet valamennyi munkavállaló esetén a munkaidőn belül kerül kiadásra, kivéve a megszakítás nélküli (fordulós) munkarendű, váltásos személyes szolgálatátadásra kötelezett, nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók második munkaközi szünetét, amely nem képezi a munkaidő részét. A második munkaközi szünet időtartamát a személyi alapbér 175 %-ával kell díjazni. Az érintett munkaköröket helyi függelékben kell meghatározni.
3.
Helyi függelék a 4. pontban foglaltak feltételek fennállása esetén - az Mt. 117/A . § (1) bek. d) pontjában található felhatalmazás alapján – a munkaközi szünet egybefüggő kiadására vonatkozóan az Mt. 122.§-ában, illetve a jelen § 1-2. pontjában rögzített szabályoktól eltérően rendelkezhet.
4.
A jogszabályok szerint munkanapnak minősülő napokon a nappali szolgálatban a 10. számú mellékletben felsorolt állomásokon az ott megjelölt munkakörben foglalkoztatott munkavállalót szolgálatonként 420 Ft illeti meg, ha a munkaközi szünet a helyi függelék rendelkezése alapján nem egybefüggően kerül kiadásra. Amennyiben a helyi függelék megkötését követően a munkaközi szünet egybefüggő kiadásának személyi feltételei rendelkezésre állnak, akkor a helyi függelék előbbiek szerinti rendelkezése minden külön intézkedés nélkül hatályát veszti. A megszakítás nélküli (fordulós) munkarendűek napi pihenőideje 41.§
1.
A megszakítás nélküli (fordulós) munkarendűek napi pihenőideje 12 óra, amelyet a lakásra (állandó, vagy ideiglenes tartózkodási helyre) való érkezéstől az onnan való munkába indulásig kell figyelembe venni. Helyi függelék ettől a mértéktől az Mt. 123.§ (2) bekezdésében foglalt esetekben eltérhet, de a napi pihenőidő 8 óránál (az Mt. 123.§ (4) bekezdésében rögzített esetben 7 óránál) kevesebb nem lehet.
2.
Az 1. pont szerint figyelembe vehető utazási időt a helyi függelékben kell az érintett helységek távolságának arányában meghatározni.
30
A megszakítás nélküli (fordulós) és nyújtott műszakos munkarendűek pihenőnapjaira vonatkozó eltérő rendelkezések 42.§ 1.
A fordulószolgálatot ellátók heti kettő pihenőnapját oly módon kell kijelölni és kiadni, hogy két szolgálat között legalább 48 óra, megszakítás nélküli pihenőidő legyen. Havonta legalább egy alkalommal a 48 órai pihenőidőt úgy kell biztosítani, hogy abba egy teljes vasárnap is beleessen. Fordulószolgálatot ellátó munkavállalók esetében havonta legalább egy alkalommal a 48 órai pihenőidőt úgy kell biztosítani, hogy abba a szombat reggel 8 órától hétfő reggel 5 óráig tartó időszak is beleessen. Ezen rendelkezéstől helyi függelék eltérően rendelkezhet.
2.
A pihenőnapokat (a pihenőidőket) a KSz 28.§ 1. pontjában foglaltak szerint közölt munkaidő-beosztásban kell kijelölni és arról a munkavállalót kimutathatóan értesíteni kell. A pihenőnapot (pihenőidőt) annak kezdő és befejező időpontjai feltüntetésével kell kijelölni.
3.
Helyi függelék rendelkezései alapján készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli, illetve három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében az alkalmazott munkaidőkereten belül kettőnél több pihenőnap összevontan is kiadható. Ez azonban nem jelenti az Mt. 124.§ (7) bek.-ben meghatározott kivételt.
4.
A munkavállaló részére a jelen §. 1. pontjában meghatározott pihenőnapok helyett hetenként legalább 42 órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható az Mt. 124.§-ban foglaltak alapulvételével. Ez esetben azonban a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább 48 óra heti pihenőidőben részesülnie kell.
5.
A nyújtott műszakos munkarendű, valamint a megszakítás nélküli (fordulós) munkarendű munkavállalókra vonatkozó eltérő szabályok: a)
A nyújtott műszakos munkarendű munkavállalók heti kettő pihenőnapját két egymást követő szolgálat között kell biztosítani úgy, hogy hetente két naptári nap legyen pihenőként kijelölve. Havonta legalább egy alkalommal a heti kettő pihenőnapot szombaton és az azt követő vasárnap kell kiadni.
b)
Négybrigádos munkarend [KSz. 27.§ 1. pont da) alpont] esetén a heti pihenőidőt a két szolgálat közötti hosszú (46–50 órás) szabadidőben kell biztosítani.
c)
12/24-es munkarend [KSz. 27.§ 1. pont db) alpont] esetén a heti pihenőidőt közbeváltással kell biztosítani.
Ha a munkavállaló munkarendjének altípusa megváltozik (pl. négybrigádos munkarendről [KSz. 27.§ 1. pont da) alpont] 12/24-es munkarendre [KSz. 27.§ 1. pont db) alpont] térnek át), a pihenőidőt a megváltozott munkarend szerint kell kiadni, amelyről a munkavállalót előzetesen értesíteni kell.
31
Pótszabadság, Rendkívüli szabadság 43.§ 1.
Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a munkavállaló ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, a pótszabadság mértéke tíz munkanap.
2.
A főrendelkező és vonatkezelő-levelező munkakört betöltő munkavállalókat – kérelmükre – naptári évenként kettő munkanap rendkívüli szabadságban kell részesíteni.
3.
A rendkívüli szabadságot a munkavállaló által megjelölt időpontban kell kiadni. A munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal korábban köteles bejelenteni a munkáltatónak. A rendkívüli szabadság igénybevétele az arra jogosult munkavállaló esetében nem eredményezhet rendkívüli munkavégzést és összhangban kell állnia az adott szervezeti egység szabadságolási ütemtervével. A tárgyévben igénybe nem vett rendkívüli szabadság a tárgyévet követően nem vehető igénybe.
4.
A rendkívüli szabadság időtartamára a munkavállalót az Mt. 137.§ (3) bekezdésében meghatározott mértékű díjazás illeti meg. Tanulmányi munkaidő-kedvezmények 44.§
Munkáltatói kijelölés (kötelezés) alapján a nem iskolarendszerű képzésben részt vevő munkavállalót – az ún. „bentlakásos” (nappali tagozatos) tanfolyamok kivételével – az alábbi munkaidő-kedvezmény illeti meg: a)
alapfokú képesítés megszerzéséhez vizsgatárgyanként 1 munkanap szabadidő. A képesítés megszerzéséhez adható összes munkaidő-kedvezmény a 4 munkanapot nem haladhatja meg,
b)
középfokú képesítés megszerzéséhez vizsgatárgyanként 2 munkanap szabadidő. A képesítés megszerzéséhez adható összes munkaidő-kedvezmény a 8 munkanapot nem haladhatja meg.
c)
felsőfokú képesítés megszerzéséhez vizsgatárgyanként 3 munkanap szabadidő. A képesítés megszerzéséhez adható összes munkaidő-kedvezmény a 12 munkanapot nem haladhatja meg.
A vizsganap a munkaidő-kedvezménybe nem számít be. Ha a képesítés megszerzéséhez diplomamunka (szakdolgozat) elkészítése is szükséges, a munkavállalót további 5 munkanap szabadidő illeti meg. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. A munkavállaló e § szerinti tanulmányokon való részvételének idejét munkaidőként kell figyelembe venni és elszámolni, arra a munkavállalót – munkaidő-beosztása részeként – előre vezényelni kell.
32
5. FEJEZET A MUNKA DÍJAZÁSÁNAK SZABÁLYAI A munka díjazásának alapvető szabályai 45.§ 1.
A MÁV Zrt valamennyi munkavállalójának személyi alapbérét havibérben kell megállapítani.
2.
Helyi függelék kizárólag a Kollektív Szerződés felhatalmazása esetén állapíthat meg a munka díjazására vonatkozóan új jogcímet, vagy emelheti a Kollektív Szerződésben megállapított egyes díjazási mértékeket.
3.
Az 1-2. pontban foglaltaktól érvényesen eltérni nem lehet.
4.
A munkaszüneti napon végzett munkáért a munkavállalót az aznapi munkájáért járó munkabéren felül átlagkeresete is megilleti. ALAPBÉREN KÍVÜLI BÉRFORMÁK A vasúti alaptevékenységgel kapcsolatos egyes munkakörökre egészségileg alkalmatlanná vált munkavállalók munkabérének megállapítása 46.§
1.
A 6. sz. mellékletben meghatározott munkakört betöltött munkavállaló munkabérét ezen § szerint kell megállapítani feltéve, hogy a) munkakörének ellátására az egészségi állapotának szolgálatból származó megromlása miatt véglegesen alkalmatlanná vált, s emiatt más munkakörben kell foglalkoztatni, ha b) a munkavállalónak a 6. sz. mellékletben meghatározott munkakörökben eltöltött szolgálati ideje a 15 évet eléri. (A 6. sz. mellékletben feltüntetett munkaköröket kiterjesztően értelmezni nem lehet, illetőleg más tevékenység ellátásnak ideje figyelembe nem vehető. Ha a munkavállaló a 6. sz. mellékletben feltüntetett munkakörök közül többen is dolgozott, ezeket az időket össze kell számítani)
2.
A munkakör betöltésére vonatkozó végleges egészségi alkalmatlanságot kizárólag foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapíthatja meg.
3.
A munkavállaló részére a munkakörére vonatkozó végleges egészségi alkalmatlanságának megállapítását követően olyan munkakört kell felajánlani, amelyhez a szükséges szakképzettséggel és egészségi alkalmassággal rendelkezik és amely munkakör betöltése esetén a korábbi átlagkeresetéhez képest keresetveszteség nem éri.
33
4.
Amennyiben a munkáltató a 3. pont szerinti munkakört nem tud felajánlani, akkor a munkavállalónak fel kell ajánlani olyan szak-, illetve átképzés lehetőségét, amely olyan munkakör betöltésére jogosítja fel, ahol a korábbi átlagkeresetéhez képest keresetveszteség nem éri.
5.
A 4. pont szerint szak-, illetve átképzés el nem fogadása esetén sem veszítheti el a munkavállaló a 7. pontban meghatározott mértékű személyi pótlékra való jogosultságát.
6.
Ha a munkáltató a végleges egészségi alkalmatlanság miatt az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható munkavállalónak az alkalmatlanság megállapítását követő 1 éven belül a munkáltató működésével összefüggő okra alapítottan felmond, az Mt. és KSZ szerint járó végkielégítésen felül további 5 havi szociális juttatást biztosít.
7.
Ha a munkavállaló további foglalkoztatására olyan munkakörben kerül sor, amelyben átlagkeresete nem éri el a korábbi munkakörében elérhető átlagkereset 85 %-át, akkor a munkavállaló munkabérét eddig a mértékig ki kell egészíteni (bérkiegészítés). Az elérhető átlagkeresetet a besorolás szerinti munkaköri kategóriában található munkavállalók átlagkeresetének középértéke alapján kell megállapítani. Amennyiben a munkavállalót utóbb részmunkaidőben foglalkoztatják, akkor az előzőekben meghatározott, elérhető átlagkeresetet is ennek arányában lehet csak figyelembe venni.
8.
A bérkiegészítést személyi pótlék címén a bérköltség terhére kell folyósítani.
9.
A személyi pótlék összegét félévenként, legkésőbb január 31. napjáig és július 31. napjáig, illetőleg a munkavállaló személyi alapbérének megváltozásakor felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani kell.
10.
Az átlagkereset számítására az Mt. 152. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkavállalót megillető személyi pótlék összegének megállapítása során figyelembe kell venni a baleseti járadék , a rendszeresen folyósított kártérítés vagy más járadék együttes összegét is.
11.
A személyi pótlékot a humánszolgáltató szervezet állapítja meg, és intézkedik a folyósítás iránt.
12.
A személyi pótlék megállapítását és folyósítását hivatalból kell intézni.
13.
Ezen § rendelkezései nem terjednek ki a külön jogszabály alapján rehabilitációs járadékra (2007. évi LXXXIV. törvény), illetve egészségkárosodott személyek szociális járadékára [387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet] jogosultakra. BÉRPÓTLÉKOK A műszakpótlék 47.§
1.
34
A többműszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott műszakpótlékának mértéke: a) a délutáni műszakban végzett munka után járó törzsbér 20 %-a;
munkavállalók
b)
az éjszakai műszakban végzett munka után járó törzsbér 40 %-a.
2.
A ténylegesen teljesített munkaidőre járó törzsbér 30 %-ának megfelelő összegű műszakpótlék illeti meg a megszakítás nélküli (fordulós) munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat.
3.
A havi törzsbér 10 %-ának megfelelő összegű műszakpótlék illeti meg a nyújtott műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat ha a munkaközi szünetet is figyelembe véve az átlagos napi munkaidő eléri a 11 órát. Az előzőek szerinti díjazás helyett a 22-06 óra közötti időszakra eső munkaidőre a munkavállalót az éjszakai pótlék (48.§) pótlék illeti meg feltéve, hogy annak időtartama szolgálatonként a 2 óra időtartamot eléri.
4.
E paragrafus alkalmazásánál a törzsbér körébe tartozik a személyi alapbér, a rendkívüli munkavégzés pótlék nélküli díja.
5.
Műszakpótlék csak a ténylegesen teljesített munkaidőre, illetve a KSz valamely rendelkezése által ilyennek elismert időtartamra számolható el. Éjszakai pótlék 48.§
1.
Azokat a munkavállalókat, akik műszakpótlékra nem jogosultak, és éjszakai munkát végeznek (22–06 óra között), az éjszakai munkavégzés tartamára a személyi alapbérük 40%-ának megfelelő összegű éjszakai pótlék illeti meg.
2.
Amennyiben a nappalos munkarendű munkavállaló gazdaságossági vagy forgalomtechnikai okokból - az Mt. és a Kollektív Szerződés szabályainak betartásával - átmenetileg éjszakai munkavégzésben vesz részt, a tárgyhónapban teljesített 7. éjszakai szolgálattól kezdődően az 1. pontban meghatározott éjszakai pótlék 60%-ra emelkedik. Nyelvtudási pótlék 49.§
1.
A munkavállaló részére nyelvtudási pótlékot kell megállapítani az alábbi feltételek teljesülése esetén: a) A munkavállaló rendelkezik az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátására akkreditált vizsgaközpont által kiállított közép, vagy felsőfokú „C" típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. b) A munkavállaló az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátására akkreditált vizsgaközpont által kiállított dokumentummal igazolja, hogy sikeres szintfelmérő vizsgát tett a nyelvtudási pótlék megállapításánál figyelembe vehető idegen nyelvből. c) A munkavállaló írásba foglalt megállapodásban – többletdíjazás nélkül kötelezettséget vállal arra, hogy a munkáltató olyan feladatok (tolmácsolás, fordítás) elvégzésére is kötelezheti, amelyhez a nyelvpótlék megállapításánál figyelembe vett idegen nyelv ismerete szükséges.
35
2.
Nem jogosult nyelvtudási pótlékra az a munkavállaló, aki olyan munkakört tölt be, amelynél alkalmazási feltétel az idegen nyelv ismerete (fordító, tolmács, kutató) és a személyi alapbérét erre tekintettel állapították meg.
3.
A nyelvtudási pótlékot a havi személyi alapbér százalékában kell megállapítani és azt a munkavállalóval írásban közölni kell.
4.
A nyelvtudási pótlék mértéke: a)
Felsőfokú „C" típusú nyelvvizsga esetén 15 %,
b)
Középfokú „C" típusú nyelvvizsga esetén 8 %,
c) A nyelvtudási pótlék mértéke több idegen nyelv ismerete esetén sem haladhatja meg a munkavállaló személyi alapbérének 30 %-ot. 5.
Az a munkavállaló, akinek 2009. január 1-jét megelőzően nyelvtudási pótlékot állapítottak meg, továbbra is a munkaszerződésében, illetőleg az írásbeli értesítésben foglaltaknak megfelelően jogosult nyelvtudási pótlékra. Jegyeladási jutalék 50.§
A vasúti személyszállításból eredő bevételek után meghatározott mértékű jegyeladási jutalékot kell elszámolni. A jutalék elszámolási rendjét az 5. sz. melléklet tartalmazza.
Felügyeleti pótlék 51.§ Azokban a munkakörökben, amelyekben az „O.1.” sz. utasítás felügyelet alatti munkavégzést ír elő, a betanítást (felügyeletet) külön megbízás alapján ellátó munkavállalót a betanítás (felügyelet) idejére személyi alapbére 20 %-ának megfelelő összegű pótlék illeti meg. A felügyeleti pótlék megilleti a munkabiztonsági szempontú felügyeletet külön megbízás alapján ellátó munkavállalót is. A munkavállaló más munkavállaló betanítását, felügyelete ellátását csak külön, erre irányuló, írásbeli megbízás alapján köteles ellátni. Az írásos megbízás alapján a munkavállaló felelősséggel tartozik a betanítás alatt lévő személyért, illetőleg annak munkavégzéséért. A helyettesítési díj 52.§ 1.
36
Helyettesítésnek minősül az átirányítás abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el.
2.
A helyettesítést minden esetben írásban és lehetőség szerint előzetesen kell elrendelni, egyidejűleg meghatározva annak várható időtartamát, az elvégzendő feladatot és az azért járó helyettesítési díjat. Amennyiben az írásbeli elrendelésre előzetesen nincs mód, akkor az elrendelés írásba foglalásának a helyettesítés kezdetétől számított kettő munkanapon belül meg kell történnie.
3.
A helyettesítést végző munkavállalót megillető helyettesítési díjat a többletfeladat mennyiségének és jellegének figyelembevételével oly módon kell megállapítani, hogy annak mértéke legalább a helyettesített munkavállaló személyi alapbérének 20 %-a legyen, de amennyiben a helyettesítést több munkavállaló egyidejűleg végzi a helyettesítési díjak összege ez esetben sem haladhatja meg a helyettesített munkavállaló személyi alapbérének 40 %-át.
4.
Abban az esetben, ha a helyettesített munkavállaló személyi alapbére nem állapítható meg, akkor a helyettesítési díj számítási alapja az adott szervezeti egységben hasonló munkakört betöltő munkavállalók személyi alapbérének mediánja. Átirányítás, kirendelés, kiküldetés 53.§
1. Az átirányítás (Mt. 83/A. §) alapján történő munkavégzés időtartama naptári évenként legfeljebb 66 munkanap lehet. 2. Az átirányítás időtartamára a munkavállalót az Mt.83/A.§ (5)-(6) bekezdésében meghatározott díjazáson felül 66 munkanapig a személyi alapbére további 10 %-ának, 67 és 88 munkanap között a személyi alapbére további 20 %-ának, míg 89 és 110 munkanap között a személyi alapbére további 30 %-ának megfelelő külön díjazás illeti meg. 3. Az átirányítás 1. pontban meghatározott időtartamot - a KSZ helyi függelékének rendelkezése, vagy a munkavállaló és a munkáltató megállapodása alapján - legfeljebb további 44 munkanappal meghaladhatja. 4. Az átirányítás, illetve a munkáltató Mt. 105-106. §-okon, valamint az Mt. 150.§ (1) bekezdésén alapuló intézkedéseinek időtartamát össze kell számítani. Ezek együttes időtartama naptári évente a 132 munkanapot nem haladhatja meg. A 3. pontban foglalt megállapodás létrejötte esetén a 132 munkanap az átirányítás 66 munkanapon felüli munkanapjaival azonosan növelhető. 5. Abban az esetben, ha az átirányítás az Mt. 83/A. § (7) bekezdésében foglaltak szerint történik (helyettesítés), akkor ezen § díjazási szabályai helyett a helyettesítési díjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 6. A kiküldetés mértéke nem haladhatja meg naptári évente a 44 munkanapot. E rendelkezéstől eltérően a 11. számú mellékletben meghatározott munkakörökben naptári évente 66 munkanap kiküldetés rendelhető el. 7. Ezen § alkalmazása során egy munkanapként kell figyelembe venni az elrendelt munkavégzést, ha annak mértéke egy naptári napon belül a négy óra időtartamot meghaladja.
37
Vállalati gépjárművek rendszeres vezetésének pótléka 54.§ 1.
Az üzemi gépjárművet üzemben tartó szervezeti egység vezetője, ha az adott gépjármű vezetésére főfoglalkozású gépjárművezetőt nem foglalkoztat, munkavállalójával megállapodhat, hogy munkakörének ellátása mellett gépjármű-vezetési feladatot is rendszeresen ellát. Ennek feltételei a következők: a) a munkakör vagy feladat ellátása ezáltal gazdaságosabb, és b)
a munkavállalónak az adott járműkategóriára érvényes vezetői engedélye van.
2.
A munkavállalót az igazoltan teljesített km után – függetlenül a vezetett gépjármű típusától - 4,2 Ft/km vezetési pótlék illeti meg.
3.
A jogszabály által kizárólag főfoglalkozású gépjárművezető részére biztosított pótlék, illetve díjazás a saját munkaköre ellátása mellett gépjárművezetéssel megbízott gépjárművezetőt nem illeti meg.
4.
E paragrafus rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a munkavállaló által vezetett gépjárművet a MÁV Zrt. bérli. A gépjárművezetők elismerése 55.§
A közúti gépjárművezetők részére a balesetmentes közlekedésért az alábbi jutalmakat kell kifizetni. 500.000 km 15.000 Ft 1.000.000 km 30.000 Ft 1.500.000 km 45.000 Ft KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítése 56.§ 1.
A kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeinek fedezetére napidíjat kell elszámolni, melynek összege 500,- Ft.
2.
Az 1. pont szerinti napidíjat a munkaidő-beosztás alapján munkanapok vagy szolgálatok szerint kell elszámolni.
3.
A napidíjat akkor is el kell számolni, ha az egy munkanapon (szolgálaton) belüli kiküldetések időtartamai összeszámítva érik el a 6 órát.
4.
Ha az Mt. 105.§ (7) bek. szerint számított utazási idő a munkavállaló munkaidőbeosztása szerinti munkaidőn kívül esik, az utazási időre a munkavállalót személyi alapbére illeti meg. Az utazási időt naptári naponként külön kell kiszámítani.
38
A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítése 57.§ A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha a)
a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz,
b)
a munkavállaló munkaidő-beosztása miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak két órát meghaladó várakozással tudna igénybe venni,
c)
a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.
A mozgáskorlátozott munkavállalót a közigazgatási határon belüli munkába járás esetén is megilleti a költségtérítés, ha tömegközlekedési eszközzel nem képes munkába járni. Egyebekben a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Pályavasúti Üzletág azon munkavállalói esetében, akiknek munkába járása tömegközlekedési eszközzel nem megoldható, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése 28 Ft/km. A MUNKABÉR VÉDELME Munkabér előleg 58.§ Munkabér előleg a legalább 6 hónapi, főállású munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló kérésére adható. A munkáltatótól tanulmányi ösztöndíjban részesült, első munkaviszonyt létesített munkavállaló munkába lépése után – kérelmére – munkabér előlegben részesíthető. A munkabér előleg felső határa – figyelembe véve a munkavállaló nettó munkabérét, valamint a munkabérét terhelő levonásokat is – 150.000,- Ft visszafizetési ideje legfeljebb hat hónap. A munkabér előleg csak akkor, és olyan összegben adható, hogy az egy hónapra megállapított visszatérítési, valamint a munkavállaló munkabérét terhelő egyéb kötelezettségek együttes összege a jogszabályban megállapított levonási mértéket nem haladhatja meg. A munkabér előleg odaítéléséről a munkáltató és az üzemi tanács (üzemi megbízott) együtt dönt. A munkabér kifizetésével kapcsolatos rendelkezések 59.§ A munkavállaló részére járó munkabért havonta utólag egy ízben, a tárgyhót követő 10. napig kell átutalni a munkavállaló által előzetesen megadott pénzintézeti számlájára oly módon, hogy a munkavállaló a munkabérével legkésőbb a megjelölt napon rendelkezhessen. A munkabér kifizetési naptól eltérő időben történő bérkifizetést – figyelemmel az Mt. 157.§ (2)
39
bekezdésében foglaltakra is - kizárólag a munkabérelőleg fizetése és a munkaviszony megszűnése esetén lehet teljesíteni. A műszakpótlék figyelembevétele a távolléti díj megállapítása során 60.§ A rendes szabadság idején járó távolléti díj megállapításánál az Mt. 151/A § (3) bek. c) pontjában feltüntetett 20% helyett 30 % mértéket kell figyelembe venni. A távolléti díj számítása 61.§ Az Mt. 62.§ (2) bekezdése szerinti munkaidő-kedvezmény időtartamára járó távolléti díj kiszámítása során a műszakpótlék tényleges (KSZ szerinti) mértékét kell figyelembe venni.
40
6. FEJEZET A MÁV Zrt BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSI RENDSZERE I. ALANYI JOGON JÁRÓ JUTTATÁSOK Biztosítási szolgáltatások 62.§ 1.
A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállalót ért munkabaleset esetére a KSz 70.§-a szerinti szolgáltatásokat nyújtja.
2.
A munkáltató munkavállalói javára nem munkabaleseti halál esetén is szolgáltatást nyújt, melynek összege 2009-ben 710.000 Ft Ez az összeg az örökös (kedvezményezett) részére kerül kifizetésre.
3.
A szolgáltatások jegyzékét a kapcsolódó eljárási renddel évente a munkáltató köteles a szakszervezetek rendelkezésére bocsátani, továbbá a MÁV Értesítőben évente közzétenni, illetőleg, ha biztosítást kötne, a szerződés tervezetét köteles előzetesen véleményeztetni a szakszervezetekkel.
4.
Az 1. és 2. pontban foglalt kifizetési kötelezettségét a munkáltató, illetve a megbízásából eljáró biztosító az esemény tudomásra jutásától és a szükséges dokumentumok benyújtásától számított 30 napon belül teljesíti. Ruhaellátás 63.§ A munkavállaló ruhával történő ellátásának szabályait a Kollektív Szerződés 4. sz. melléklet (A MÁV Zrt. Ruházati Szabályzata) tartalmazza. II. RENDKÍVÜLI ÉLETHELYZETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ JUTTATÁSOK Rendkívüli élethelyzethez kapcsolódó juttatások 64.§
1.
A munkáltató a rendkívüli élethelyzethez kapcsolódó juttatásokra a 2009. évre 2.300 Ft/munkavállaló keretösszeget biztosít.
2.
Rendkívüli élethelyzetbe kerülő vagy szociális helyzetük miatt rászoruló munkavállalók részére különös méltánylást érdemlő esetekben szociális segély adható.
3.
Az a munkavállaló, aki egyeneságbeli rokonát vagy házastársát temetteti el, 38.000 Ftot meg nem haladó mértékű segélyben részesíthető. A temetési segély Halotti anyakönyvi kivonat és a kérelmező nevére kiállított temetési számla másolatok egyidejű csatolásával fizethető ki.
4.
A szociális, illetőleg a temetési segélyek személyre szóló odaítéléséről a munkáltató és az üzemi tanács (üzemi megbízott) együtt dönt.
41
III. VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSOK Választható béren kívüli javadalmazások 65.§ 1.
A felhasználható keret:
A felhasználható keret összege a 2009. évre vonatkozóan 270.000 Ft/fő.
2.
A VBKJ rendszer elemei és a jogosulttá válás gyakorisága
Rendszer elemei 1. Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Nyugdíjpénztár tagdíj hozzájárulás
Gyakoriság Havonta
2. Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár tagdíj hozzájárulás
Havonta
3. Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Önsegélyező Pénztárak tagdíj hozzájárulása
Havonta
4. Étkezési hozzájárulás
Negyedévente
5. Üdülési támogatás
Évente kétszer
6. Egyösszegű lakástámogatás
Igény szerinti támogatás
7. Egyéni célú iskolai rendszerű képzés
Igény szerint számla alapján
8. Gyermekek utáni támogatás (beiskolázási támogatás)
Évente egyszer, júliusban
9. Közlekedési hozzájárulás
Igény szerint számla alapján
10. Ruhapénz (magáncélú)
Igény szerint számla alapján
11. Otthoni Internet
Igény szerint számla alapján
12. Albérleti támogatás
Havonta
13. Kultúra utalvány
Év elején egyszer
14. Ajándék utalvány
Évente egyszer
A rendszer részletes szabályait a munkáltató évente, a szakszervezetek egyetértésével kiadott, utasításban szabályozza. 3.
42
A TGYS, GYED, GYES időtartamára fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő és így a VBKJ rendszerből a tárgyévben egyáltalán nem részesülő munkavállalóknak, a 2009. évben a TGYS, GYED, GYES időtartama alatt, a munkáltató három alkalommal 7.150 Ft/fő támogatást biztosít utalvány formájában. Az utalvány időarányosan is megilleti a munkavállalót, ha a TGYS, GYED, GYES igénybevétele céljából engedélyezett fizetés nélküli szabadságot nem a teljes naptári évben veszi igénybe.
IV. AZ ÜZEMSZERŰ MŰKÖDÉST ELŐSEGÍTŐ JUTTATÁSOK Munkásszállás 66.§ Munkásszálláson a MÁV Zrt munkavállalói, helyezhetők el, az üzemi érdekek figyelembevételével. 1. Munkásszálláson nem helyezhető el, aki: - nem rendelkezik állandó bejelentett lakóhellyel, kivételt képeznek az állami gondozásból munkásszállásra költözők, - a munkahellyel azonos közigazgatási helységben beköltözhető lakástulajdonnal, vagy lakásbérlettel rendelkezik. 2. A munkásszállást el kell hagyni annak a munkavállalónak: -
aki az 1. pont szerint nem lenne elhelyezhető munkásszálláson, akinek a MÁV-nál munkaviszonya megszűnt, aki a szállás rendjét, a társadalmi együttélés szabályait bizonyíthatóan súlyosan, vagy rendszeresen, szándékosan megsérti és emiatt a szállást fenntartó szervezet vezetője tőle a szállásjuttatást megvonta.
3. Az állandó munkásszállásokat – műszaki és szolgáltatási színvonaluk alapján – az üzemeltetőnek kategóriába kell sorolni. 4. Az állandó munkásszálláson elhelyezetteknek térítési díjat (Ft/fő/hó) kell fizetni, amelynek mértéke a kategória besorolástól függően az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Munkásszálló kategóriája Garzonház (Bp. Soroksári út) I. kategória II. kategória III. kategória kategórián kívüli
Térítési díj (Ft/fő/hó) 17.500 8.000 5.000 4.000 1.500
5. Öt napnál hosszabb ideig tartó igazolt távollét (szabadság, betegség) esetén a távoltöltött összes napok arányában a havi térítési díj csökkenthető. 6. Elhelyezésre nem jogosult szálláshelyet elfoglaló személy térítési díjként az e férőhelyre eső teljes költséget (üzemeltetési és fenntartási) tartozik megfizetni.
43
7. FEJEZET A HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK, VALAMINT A MUNKAVÁLLALÓI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYA A rendkívüli felmondáson kívül alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények 67.§ 1.
A munkaviszonyából eredő kötelezettségeit vétkesen megszegő munkavállalóval szemben – az elkövetett cselekmény súlyára és a fokozatosság elvére tekintettel – alkalmazható munkáltatói intézkedések a következők: a)
szolgálati megrovás,
b)
személyi alapbér csökkentése,
c)
más munkakörbe helyezés.
2.
A munkavállaló személyi alapbérét legfeljebb 20%-kal lehet csökkenteni. A személyi alapbér csökkentés időtartama egy hónapnál kevesebb és kilenc hónapnál több nem lehet.
3.
A munkavállaló csak olyan munkakörbe helyezhető, amellyel kapcsolatos egészségügyi alkalmasságát előzetesen megállapították. A más munkakörbe helyezés időtartama egy hónapnál kevesebb és kilenc hónapnál több nem lehet. A munkavállaló személyi alapbérét az új munkakörre vonatkozó bérbesorolási szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy a személyi alapbér csökkenés mértéke a 20%-ot nem haladhatja meg.
4.
Az 1. c) pontban foglaltak kivételével anyagi hátránnyal járó hátrányos jogkövetkezmények közül egy intézkedés keretén belül csak egy alkalmazható. A kártérítési felelősség megállapítása és az anyagi hátránnyal járó hátrányos jogkövetkezmény kiszabása egymást nem zárja ki. A személyi alapbércsökkentés nem sértheti a munkavállaló jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabérhez (minimálbérhez) való jogát.
5.
Az e §-ban meghatározott hátrányos jogkövetkezmények kiszabására irányuló eljárás szabályait a 3. sz. melléklet tartalmazza. A hátrányos jogkövetkezménnyel szembeni jogorvoslati kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
6.
A hátrányos jogkövetkezmény kiszabását gyakorló – figyelemmel a cselekmény súlyára, illetőleg az intézkedéssel érintett munkavállaló egyéni és családi körülményeire is – a hátrányos jogkövetkezmény végrehajtását legfeljebb egy évi próbaidőre felfüggesztheti. Ha a próbaidő alatt a munkavállaló nem követ el olyan újabb vétkes kötelezettségszegést, amelyért ismételten hátrányos jogkövetkezményt alkalmaznak vele szemben, a hátrányos jogkövetkezményt végrehajtani nem kell.
44
Ha viszont a próbaidő alatt újabb hátrányos jogkövetkezményt szabnak ki vele szemben, a felfüggesztett hátrányos jogkövetkezményt is végre kell hajtani. 7.
A munkáltatói jogkörgyakorló az 1. pont b) és c) alpontjában meghatározott hátrányos jogkövetkezmény további végrehajtása alól a munkavállalót mentesítésben részesítheti, amennyiben megítélése szerint a munkavállaló munkája alapján erre érdemes és az intézkedés célját már elérte, feltéve, hogy a kiszabott intézkedés végrehajtásának legalább a fele eltelt. A munkavállaló kártérítési felelőssége 68.§
1.
Háromhavi átlagkeresetének megfelelő mértékig marasztalható: a) aki munkáltatói jogkört gyakorol (Mt. 46. § (4) bek.), b) a 9. számú mellékletben felsorolt munkakört betöltő munkavállaló ha a kárt termelési, gazdálkodási vagy ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával okozta.
2.
Háromhavi átlagkeresetének megfelelő mértékig marasztalható a munkavállaló, ha a kárt: a) gondatlan bűncselekménnyel, b) szabálysértéssel, c) kirívóan súlyos gondatlansággal, d) egy éven belül ugyanolyan magatartással okozta.
3.
A munkáltatói kárigény közvetlenül érvényesíthető a munkavállalóval szemben: a) gondatlanság alapesetében egyhavi átlagkereset ötven százaléka erejéig, b) a gondatlanság minősített eseteiben egyhavi átlagkereset erejéig, c) szándékos károkozás és megőrzési felelősség esetén kéthavi átlagkereset erejéig. Az értékhatárt a c) pont esetében személyenként és ügyenként kell érteni.
4.
A munkavállalót terhelő kártérítés kiszabására irányuló eljárási szabályokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. A jogorvoslati kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van. A leltárhiányért fennálló felelősség (Mt. 170. §) 69.§
1.
A leltárhiányért fennálló anyagi felelősség vétkességre tekintet nélkül, a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállalót terheli, a részére értékesítésre forgalmazásra vagy kezelésre átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) mértékét meghaladó hiányokért.
2.
A leltárhiányért fennálló felelősség csak azt a munkavállalót terheli, akivel a munkáltató erre nézve írásbeli megállapodást kötött. A megállapodásban rögzíteni kell a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.
45
3.
Ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli, velük csoportos leltárfelelősségi megállapodást kell kötni. Ebben a 2. pontban foglaltakon túl meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani. A csoportos leltárfelelősségi megállapodásban meg kell határozni a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye.
4.
Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség megállapításához szükséges az is, hogy a leltárhiányért nem felelős, de a leltári készletet kezelő munkavállalót a munkáltató a leltárhiányért felelős munkavállaló előzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott munkakörben, illetve munkahelyen.
5.
Leltárfelelősségi megállapodást a MÁV Zrt. területén ún. raktári munkavállalók esetén kell kötni. Raktárnak minősül minden olyan önállóan zárható létesítmény, épületrész, helyiség, ahol készleteket, anyagokat, illetve tárgyi eszközöket rendeltetésszerűen tárolnak, függetlenül attól, hogy milyen szervezeti egységhez tartozik, és hogy állandó vagy ideiglenes tárolási célt szolgál.
6.
A leltárhiányért fennálló felelősség feltétele az előző pontokban foglaltakon túl az is, hogy a) a munkavállaló részére az anyagok (raktári készletek) szabályszerűen átadásra kerüljenek, b)
a felelőssé tett munkavállaló a két, egymást követő leltározás közötti időszak legalább felében a munkáltatónál illetve az adott munkahelyen dolgozzon.
7.
A 6. pont a) alpontjának alkalmazása során anyagok, raktári készletek szabályszerű átadásán és átvételén leltári átadást, illetve a leltári időszak alatt történő különféle mozgásokból (beszerzés, átszámítás, vissznyereményezés) eredő terheléseket kell érteni. A leltári átadás szabályait a B. 24. sz. utasítás tartalmazza. A leltári időszak alatti átadásokat készletváltozási bizonylatokon kell kimutatni.
8.
A 6. pont b) alpontja alkalmazása során a meghatározott beosztásnak a leltáridőszak alatt történő ideiglenes megszakadása (pl. betegség, szabadság), amennyiben az a leltáridőszak felét nem éri el, a felelősséget nem érinti, a távollét időtartama mérséklő tényezőként vehető figyelembe.
9.
A leltárhiányért fennálló felelősség a B. 24. sz. utasításban szabályozott, a teljes leltári készletet érintő elszámoltató leltár alapján állapítható meg. Elszámoltató leltárnak az a leltárfelvétel tekinthető, amelyet a munkáltató ezzel a feladattal megbízott képviselője (leltározási csoportvezető, leltárellenőr, rovancsoló) jelenlétében vettek fel. Leltározásnál a munkavállaló, illetve akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, a munkáltató az adott szakmában jártas érdektelen képviselőt jelölhet ki. A leltárfelelősséggel tartozó munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet és észrevételeit –
46
10.
kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg – meg kell hallgatni. Ha a munkavállaló az átvett anyagokat, raktári készleteket állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért felelős munkavállaló legfeljebb hat havi átlagkeresete mértékéig felel.
11.
Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének 6 havi együttes összegét, és a munkavállalók átlagkeresetük arányában felelnek.
12.
A munkavállalók leltárfelelősségével kapcsolatosan azon anyagok körét, amelyeknél forgalmazási veszteség számolható el, továbbá a káló mértékét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A káló mértékét az érintett munkavállalóval az anyagkezelési munkakörbe kerülésekor írásban közölni kell.
13.
A leltárfelelősség megállapításával kapcsolatos eljárási szabályokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. A jogorvoslati kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
47
8. FEJEZET A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A munkáltató kártérítési kötelezettsége a munkavállalót ért munkahelyi baleset esetén 70.§ 1.
Ha a munkavállaló a munkabaleset (a továbbiakban: baleset) következtében meghal, megrokkan, részleges egészségkárosodást szenved, illetőleg keresőképtelen beteggé válik, részére vagy örököse(i) részére a munkáltató – az Mt. 174–187. §-okban foglaltakon túlmenően – az alábbi kártérítési összegeket fizeti ki: a)
baleseti eredetű halál esetén
1.400.000,- Ft
b)
baleseti eredetű teljes (100%-os) rokkantság esetén
2.000.000,- Ft
balesetből eredő keresőképtelen betegséggel járó, folyamatos (megszakítás nélküli) keresőképtelen betegség esetén legalább húsz munkanap esetén 26.000.- Ft kártérítés illeti meg a munkavállalót.
legalább harminc munkanap esetén (további)
40.000- Ft
legalább negyven munkanap esetén (további)
40.000,- Ft
kártérítés illeti meg a munkavállalót. Baleseti eredetű halál esetén az örökös részére az a) pont szerinti összeg jár, amelyet az elhunyt munkavállaló által saját háztartásában eltartott, legfeljebb 15 éves, iskolai tanulmányok folytatása esetén legfeljebb 24 éves gyermekei száma szerint – gyermekenként az a) pontban rögzített összeggel – kell növelni. 2.
A munkabaleset meghatározására a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87.§ 3. pontjában foglaltak az irányadók.
3.
Baleseti eredetű teljes (100%-os) egészségkárosodás (megrokkanás) esetén az 1. b) pont szerinti összeg jár.
4.
Balesetből eredő állandó részleges egészségkárosodás esetén a 100%-os egészségromlásra (megrokkanásra) megállapított összegnek az egészségkárosodás szerinti hányada illeti meg a munkavállalót az alábbiak szerint:
48
Egészségkárosodás: mindkét szem látóképességének az elvesztése
% 100
mindkét felkar-, alkar vagy kéz elvesztése
100
egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (felső végtag-, alsó végtag csonkolása), mindkét comb elvesztése
100
mindkét lábszár elvesztése
90
egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése
80
egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélőképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének a teljes elvesztése
70
valamelyik kéz elvesztése (csuklón alul)
65
egyik láb teljes elvesztése (boka alatt)
40
egyik szem látóképességének a teljes elvesztése
35
egyik fül hallóképességének a teljes elvesztése
25
5.
A baleseti eredetű állandó egészségkárosodás fokát az illetékes foglalkozásegészségügyi szakorvos állapítja meg. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos megállapításával szemben 30 napon belül az Egészség-, Biztonság-, és Környezetvédelmi Osztály vezetőjéhez lehet fordulni.
6.
A beleseti eredetű állandó egészségkárosodás fokát azonnal meg kell állapítani. Ha annak megállapítása hat hónapon belül nem lehetséges – a foglalkozás-egészségügyi szakorvos véleménye alapján –, a munkavállaló részére, legalább 50%-os mértékig előleget kell folyósítani. Az egészségkárosodás fokát az ok bekövetkeztétől számított kettő éven belül véglegesen meg kell állapítani, és az előleget a teljes összegre kell kiegészíteni.
7.
Nem jogosult a munkavállaló az ezen § szerinti kártérítésre, ha a baleset a munkavállaló szándékosan elkövetett bűncselekménye, illetőleg szabálysértése folytán vagy azzal összefüggésben,
ittas
engedély nélküli, vagy ittas (kábítószertől bódult) vasúti, közúti járművezetése közben következett be.
vagy
kábítószertől
bódult
állapotával
okozati
összefüggésben,
Nem jogosult továbbá a munkavállaló a kártérítésre akkor sem, ha a munkáltató az Mt. alapján mentesül a kártérítési felelősség alól.
49
A munkáltató anyagi felelősségének feltételei a munkahelyre bevitt tárgyak esetén 71.§ 1.
A munkavállaló köteles a munkahelyére bevitt dolgait – a munkaközben is magánál tartott szokásos ruházati és személyi felszerelési tárgyak kivételével – a megőrzőben vagy öltözőben elhelyezni. Ha a munkahelyre bevitt dolog a szokásosnál nagyobb értéket képvisel, a munkavállaló még az elhelyezés előtt köteles azt a szolgálati hely vezetője által kijelölt személynek bejelenteni, akinek az elhelyezés módjára vonatkozó rendelkezését be kell tartania.
2.
Megőrző vagy öltöző hiányában – a munkába járáshoz szükséges szokásos ruházati és személyes felszerelési tárgyakon felül – más dolgot a munkahelyre bevinni nem szabad.
50
9. FEJEZET A MUNKAÜGYI JOGVITÁK INTÉZÉSE Egyeztetés a munkaügyi jogvitában 72.§ 1.
A munkavállaló, a szakszervezet, az üzemi tanács (üzemi megbízott) a munkavédelmi bizottság (munkavédelmi képviselő) valamint a munkáltató a munkajogi igények érvényesítése érdekében [Mt. 199. § (1)–(2) bek.] munkaügyi jogvitát (a továbbiakban: jogvita) kezdeményezhet.
2.
A jogvitát kezdeményező fél írásbeli kérelmére a jogvitában álló felek egyeztetni kötelesek. Az egyeztetés iránti írásbeli kérelmet a munkáltató sérelmes intézkedésének kézbesítését, vagy az intézkedés megtételét, illetőleg más jogvitára alapot adó tényről való tudomásszerzést követő 15 napon belül lehet előterjeszteni. A munkáltató az intézkedésben köteles felhívni a figyelmet arra, hogy az intézkedéssel szemben a peres eljárást megelőzően egyeztetésnek lehet helye, amely a kereset előterjesztésére előírt határidőt nem érinti (nem hosszabbítja meg). Egyeztetési kérelmet a jogvitára alapot adó ok keletkezésétől számított 30 napon túl nem lehet benyújtani. (Jogvesztő határidő.) A jogvitával kapcsolatos egyeztető tárgyalást az egyeztetési kérelem benyújtásától számított 5 munkanapon belül meg kell kezdeni, s annak időtartama a 8 munkanapot nem haladhatja meg.
3.
Az egyeztetés során a felek között létrejött megállapodás egyezségnek minősül, amelyet írásba kell foglalni. Az egyeztetésen – a munkáltató vezetője kivételével – a munkáltatót nem képviselheti az, aki a sérelmezett döntést hozta. A munkáltató vezetője alatt a MÁV Zrt. Működési-, és Szervezeti Szabályzatában, illetve az annak végrehajtására kiadott külön utasításban megjelölt önálló munkaügyi hatáskörrel rendelkező szerv vezetőjét kell érteni.
51
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba léptető és vegyes rendelkezések 73.§ 1.
A Kollektív Szerződés – egységes szerkezetbe foglalt - módosítása 2009. január hó 1. napján lép hatályba.
2.
A Kollektív Szerződés 2008. december 31. napján hatályos üzletági (igazgatósági) függelékei az 1. pontban foglalt időponttól hatályukat vesztik. A Kollektív Szerződés 2008. december 31. napján hatályos helyi függelékei az új helyi függelékek megkötéséig, de legfeljebb 2009. március 31. napjáig alkalmazhatóak, ezen időpontot követően egységesen hatályukat vesztik. Az új, legkésőbb 2009. április 1. napjával hatályba lépő helyi függelékeket legkésőbb 2009. március 15. napjáig kell megkötni. A KSz 5.§ 3. pontjában foglaltak alapján azonban a Kollektív Szerződés egyes §-aiba ütköző bármely helyi függelékben rögzített rendelkezés semmiségét az 1. pontban rögzített hatálybalépést követően is hivatalból figyelembe kell venni.
3.
A 4. számú melléklet B/2 részében meghatározott munkaköröktől, munkaruhajuttatástól és azok kihordási idejétől függetlenül a 2008. december 31. napján hatályos helyi függelékekben megállapított munkaruha-juttatást és ezek kihordási idejét tartalmazó szabályokat – a 2. pontban foglaltaktól eltérően – 2009. március 31. napjáig alkalmazni kell. Ez a szabályozás azonban már nem módosítható és helyi függelék 2009. január 1. napját követően már nem állapíthat meg a munkaruházatra vonatkozó szabályokat.
4.
A munkaruházat juttatásával, viselésével, kihordásával és egyéb eljárási rendjével kapcsolatos további szabályozást munkáltatói utasítás tartalmazza, melynek tervezetét a munkáltató 2009. március 31-ig átadja az érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezeteknek. Ezzel kapcsolatban a felek áttekintik, és szükség esetén felülvizsgálják az egyes munkakörökhöz kapcsolódó munkaruha-juttatást, a munkaruházat biztosításával kapcsolatos eljárási rendet és a munkaruházat minőségét. Felek vállalják a továbbá, hogy egy-egy szakértőt delegálnak a felülvizsgálat eredményességét szolgáló – kimondottan erre a célra létrehozott minőségellenőrző-, a munkaruha-juttatás eljárási szabályaival foglalkozó-, valamint a munkaruha-juttatást felülvizsgáló munkacsoportba. A Kollektív Szerződést aláíró felek, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Kollektív Szerződést az 1. pontban megjelölt időpontban kihirdetettnek tekintik.
5.
A szerződést kötő felek megállapodnak abban, hogy bármely fél jogosult a Kollektív Szerződés bármely rendelkezésének közös értelmezését írásban, álláspontjának közlésével kezdeményezni. A közös értelmezésre irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza. A közzétett közös értelmezések a Kollektív Szerződés részét képezik. Az 1. pontban meghatározott hatálybalépés előtt a felek által elfogadott közös értelmezések hatályukat vesztik.
6.
A MÁV Zrt Esélyegyenlőségi Bizottságot működtet. A Bizottság hatáskörét, összetételét, eljárásának módját és egyéb szabályait a Felek kollektív megállapodásban rögzítik.
52
7.
A vasutas nyugdíjasok részére biztosított juttatásokról a MÁV Zrt. és a nyugdíjasok képviselői évente külön megállapodást kötnek.
8.
A szerződést kötő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Kollektív Szerződés mellékleteit rendszeresen felülvizsgálják.
9.
A szerződést kötő felek külön kötelezettséget vállalnak arra, hogy a 10. számú mellékletet – a főrendelkező munkakört betöltő munkavállalók váltására vonatkozó eljárási szabályok megalkotásával együtt – 2009. január 31. napjáig felülvizsgálják, illetve átdolgozzák.
Budapest, 2008. december 30.
…………………………………… Mozdonyvezetők Szakszervezete
…………………………………… Vasutasok Szakszervezete
…………………………………… Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás
…………………………………… MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete a módosításokkal egyetért. …………………………………… Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete
A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete a módosításokkal egyetért. …………………………………… Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete A Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége a módosításokkal egyetért. …………………………………… Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége
53
1. számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez Az egyes egészségre ártalmas tevékenységet ellátó munkavállalókra vonatkozó külön szabályok Az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében az egészségre ártalmas tevékenységet végző munkavállaló a napi munkaidőn belül – jogszabály eltérő rendelkezése kivételével – csak olyan időtartamig végezhet egészségre ártalmas tevékenységet, hogy a teljes munkaidőre vonatkoztatott terhelés a megengedett egészségügyi határértéket ne haladja meg. A megengedett terheléseknél -
a képernyős munkahelyeken az 50/1999.(XI.3.)EüM rendeletben a veszélyes anyagok vonatkozásában a 3/2006.(I.26.)EüM rendeletben a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalóknál 22/2005.(VI.24.)EüM rendeletben a zajexpozíciónak kitett munkavállalóknál a 66/2005.EüM rendeletben és az MSZ 18151/2. szabványban, hideg, illetve meleg környezetben végzett munkáknál a 3/2002.(II.8.)SzCsMEüM rendeletben és az MSZ 21875. szabványban meghatározott hatáértékeket és korlátozásokat kell figyelembe venni.
Az egészségre ártalmas munkakörülmények fokozottan veszélyesnek minősülnek, ha a kockázatok megfelelő intézkedéssel vagy egyéni védőeszköz alkalmazásával sem csökkenthetők. Amennyiben a munkavállalónak több munkaviszonya van, a munkavállalónak az egészségre ártalmas munkakörülmények között töltött összevont (összes) napi munkaideje nem haladhatja meg a megengedett időtartamot. A munkavállaló az expozíciós időtartamok meghatározásában köteles együttműködni. A munkáltatónak az egészségre ártalmas munkakörülmények között munkát végzőkről és az alkalmazott munkaszervezés rendjéről a Kollektív Szerződés Helyi Függelékében nyilvántartást kell vezetnie. Az egészségre ártalmas munkakörülményeket a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata szerint kockázatértékeléssel kell megállapítani. A hideg munkakörnyezetben a 3/2002.(II.8.)SzCsM-EüM rendelet 7. §-ában és a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatában foglaltakat kell betartani. A rendeletben meghatározott pihenőidők eltöltésére alkalmas helyet (módot) a Kollektív Szerződés Helyi Függelékében kell meghatározni. A szervezeti egység kockázatértékelés alapján a MÁV Kollektív Szerződés Helyi Függelékében egyéb terhelések esetén is korlátozásokat határozhat meg.
54
1/A sz. melléklet A hideg környezetben végzett munka munkaszervezési intézkedései 1. Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka, ha a szabadtéri munkahelyeken a napi középhőmérséklet a +4 C°-ot, illetve zárt téri munkahelyen a +10 C°-ot a munkaidő 50%-ánál, legalább 4 óránál hosszabb időtartamban nem éri el. Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka esetén 5-10 perc pihenőidőt kell biztosítani. 2. A napi kőzéphőmérsékletnél a 24 órára vonatkoztatott átlagos hőmérsékleti értéket kell figyelembe venni a meteorológiai előrejelzések alapján. 3 Az 1. pont szerinti hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munkánál 0 C° feletti napi középhőmérséklet esetén legalább 5 perc, 0 C° alatti napi középhőmérséklet esetén legalább 10 perc pihenőidőt óránként kell biztosítani. A pihenőidőbe nem tartozik bele a melegedő helyiség rnegközelítésének, illetve onnan a munkahelyre való visszatérésnek az időtartama. 4. A 3.pont szerinti pihenőidőt valamennyi érintett munkavállaló esetében a munkaidőn belül kell kiadni. 5. A pihenőidőket óránként kell biztosítani. Kivételesen indokolt, rendkívüli esetben – mentés, balesetelhárítás – a pihenőidők összevonhatók. 6. Lehetőséget kell biztosítani, hogy a pihenőidőt a munkavállaló kedvező klimatikus körülmények között tudja eltölteni. Kedvező klimatikus körülménynek minősül a zárt téri, legalább 20 C° hőmérsékletű helyiség, vagy a fűtött közúti-, vasúti jármű. 7. Az egyszemélyes munkát végzők esetében, ahol semmilyen körülmények között nem biztosítható a meleg munkakörnyezetben a pihenőidő eltöltése (pl. vonalbejáró), a munkavállaló részére a védőital melegen tartására hőpalackot (termoszt) kell biztosítani. 8. Pihenőidőnek minősül a szabadtéri munkavégzés megszakítása abban az esetben, ha a megszakítás alatt a munkavállaló kedvező klimatikus körülmények között tud tartózkodni. 9. Hidegnek minősülő környezetben végzett munka időtartamára a munkavállalóknak az MVSz Helyi Függelékek szerinti védőruházatot, védőitalt biztosítani kell. 10. Hideg munkakörnyezetben túlóra nem rendelhető el, kivéve baleset, elemi csapás, súlyos kár megelőzése, elhárítása esetén. 11. A pihenőidő kiadásának helyi rendjét a KSz Helyi Függelékében kell szabályozni.
55
I/B. számú melléklet A meleg környezetben végzett munka munkaszervezési intézkedései 1. Szabadtéren tartós munkát végző munkavállalóknak közepesen nehéz fizikai munka esetén 30 °C-ot meghaladó, nehéz fizikai munka esetén 29 °C-ot meghaladó 11–16 óra közötti átlagos hőmérséklet esetén ez időszakra vonatkozóan óránként kell pihenőidőt biztosítani. 2. Az átlagos hőmérsékletként a meteorológiai szolgálat előrejelzését kell figyelembe venni. 3. A lehetőségek szerint olyan munkaszervezési intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a korábbi munkaidőkezdést, vagy a 11 óra utáni szabadtéren történő munkavégzést csökkentik. 4. Amennyiben az átlagos hőmérséklet az 1. pont szerinti határértéket meghaladja, a pihenőidő mértéke: Fizikai munka
Közepesen nehéz Nehéz
Határérték
10
Co felett 33
20
10
32
20
Co-ig
Perc
33 32
Perc
5. A pihenőidőket óránként kell biztosítani. Amennyiben technológiai okokból ez nem biztosítható, legfeljebb két óra pihenőidői összevonhatók. Kivételesen indokolt, rendkívüli esetben – mentés, balesetelhárítás – a pihenőidők a következmény és a lehetőségek mérlegelésének figyelembevételével az előbbieken túlmenően is összevonhatók. 6. Biztosítani kell, hogy a pihenési időt a munkavállalók a tűző naptól védett helyen, árnyékban tudják eltölteni. 7. 11–16 óra közötti időszakra – amennyiben az átlaghőmérséklet a 4. pont szerinti kedvezőtlenebb határértéket meghaladja – túlóra nem rendelhető el, kivéve baleset, elemi csapás, súlyos kár megelőzése, elhárítása esetén. 8. Szabadtéren tárolt, illetve a szabadból a zárt térbe vitt (felmelegedett) vasúti járművek belső terében végzett munkák, illetve zárt tehervagonok kirakása, átrakása esetén is a 4. pont szerinti pihenőidőket kell biztosítani. 9. A melegnek minősülő környezetben végzett munka időtartamára a munkavállalók részére igény szerinti mennyiségben, megfelelő hőmérsékletű ivóvizet kell biztosítani. 10. A pihenőidők kiadásának helyi rendjét a KSz Helyi Függelékében kell szabályozni.
56
2. számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez A forgalmazási és raktározási veszteség normái I. Ásványolajtermék veszteségnormája (A 43/1997 (XII.30.) PM Rendelet alapján) 1. A raktározás veszteségnormája: a nem kiszerelt ásványolajtermék havonta betárolt mennyiségének az 1. számú táblázatban meghatározott %-a. 2. Az
ásványolajtermék raktározásánál figyelembe alkalmazásakor a) nyári időszak május 1-jétől szeptember 30-áig, b) téli időszak október 1-jétől április 30-áig tart.
vehető
veszteségnorma
Ásványolajtermék raktározási veszteségnormája 1. számú táblázat Ásványolajtermék (Jöt. szerinti) 1.
Cseppfolyósított és sűrítettgázhalmazállapotú szénhidrogén
2.
Ólmozott és ólmozatlan benzin, egyéb ellenőrzött ásványolaj, E85 Cikk-tól Cikk-ig Motorbenzin 1107006100 1107060100 Speciális benzin 1107061100 1107085100 Gázolaj, petróleum, fűtőolaj, biodízel Cikk-tól Cikk-ig Gázolaj 1107121100 1107150100 Petróleum 1107101100 1107120100 Tüzelőolaj 1107151100 1107170100 Fűtőolaj 1107171100 1107200100
3.
Me.: százalék (%)/hó Föld feletti Úszótetős Föld alatti Hordós tank tartály tartály tartály téli nyári téli nyári téli nyári téli nyári időszak időszak időszak időszak 0,15 0,40 -
0,10
0,20
0,05
0,03
0,08 0,015
0,10 0,09 0,18
0,06
0,10
0,04 0,03 0,06 0,015
0,05
A veszteségek elszámolása A. 1. A felhasználói engedélyesnek elszámolási időszakonként meg kell állapítani az elszámolási időszak utolsónapján ténylegesen készletben lévő mennyiség (a továbbiakban: tényleges készlet) és a külön jogszabály szerinti nyilvántartásában kimutatott zárókészlet (a továbbiakban: könyv szerinti készlet) különbségét. 57
2. Amennyiben a tényleges készlet kisebb a könyv szerinti készletnél, a különbözet (a továbbiakban: hiány) a ténylegesen keletkezett veszteséggel - de legfeljebb a veszteségnorma alapján meghatározott mértékig - csökkenthető. Az ezen felül fennmaradó hiány készletfelvételnél használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatban rögzített mérési bizonytalanságának figyelembevételével tovább csökkenthető. 3. Amennyiben a tényleges készlet nagyobb a könyv szerinti készletnél, a különbözetet (a továbbiakban: többlet) - csökkentve a készletfelvételnél használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatában rögzített mérési bizonytalanságának figyelembevételével - az elszámolási időszak zárókészletébe kell beszámítani. 4. Az elszámolási időszak lezárását megelőzően tartott, váratlan készletellenőrzés során az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell, és az elszámolási időszakra vonatkozó elszámolásnál figyelembe kell venni. B. 1. A jövedéki engedélyes vagy a nem jövedéki engedélyes telephelyén vagy üzemanyagtöltő állomásán vagy kiskereskedelmi tárolótelepén az üzemanyagkészlet ellenőrzése során megállapított tényleges készlet és a nyilvántartott készlet mennyiségének pozitív különbségéből (a továbbiakban: többlet) elszámolható többletnek a tényleges többlet, legfeljebb azonban a készletfelvétel során használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatban rögzített mérési bizonytalanság alapján a tényleges készletre számított mennyiség (a továbbiakban: mérési bizonytalanság) és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül a készletfelvételt megelőző 12 hónap - amennyiben a tevékenységét az üzemanyag-kereskedő 12 hónapnál rövidebb ideje végzi, a tevékenység folytatásának időtartama - alatt forgalmazott mennyiség 0,5%-a minősül. 2. Amennyiben a többlet nagyobb, mint a mérési bizonytalanság, és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül a megelőző készletfelvételtől eltelt időszakban forgalmazott mennyiség 0,5%-ának együttes mennyisége, a különbözetet a vámhatóság által felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a különbözettel a nyilvántartás szerinti készletet növelni kell. 3.
58
Amennyiben a megállapított tényleges készlet és a nyilvántartás szerinti készlet mennyiségének különbsége negatív (a továbbiakban: hiány), és a hiány nagyobb, mint a mérési bizonytalanságnak, és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül a megelőző készletfelvételtől eltelt időszakban forgalmazott mennyiség 0,5%-ának együttes mennyisége, az ezt meghaladó különbözetet a vámhatóság által felvett jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a különbözettel a nyilvántartás szerinti készletet csökkenteni kell.
II. Egyéb termékek veszteségnormája A forgalmazási veszteség normái Termék főcsoport
105
106
tételszám
forgalmazási veszteség % megnevezés 1 X. 01. - III. IV. 01. - IX. tól-ig hónapra 31. 30. 1021- 420 barnaszén 0,042 1421- 425 feketeszén 0,042 1551 575 feketeszén 0,042 1581- 584 feketeszén 0,042 1651- 658 100 feketeszén 0,042 1771- 900 brikett 0,083 1926- 950 koksz 0,042 1951- 970 faszén 0,042 1971- 999 tűzifa 0,042 0,083
59
3. számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez A rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendje I. Az eljárás résztvevői 1. Az e mellékletben meghatározott munkáltatói intézkedések, valamint a munkáltatói kárigény érvényesítése az itt szabályozott módon a munkáltató hatáskörébe tartozik. 2. Ennek végrehajtása során az eljárást a munkáltatói jogkör gyakorlója (kijelölt vagy megbízott gyakorlója), vagy az általa megbízott vizsgálóbiztos (bizottság) folytatja le. 3. Az intézkedés megalapozottságáért a jogkörgyakorló, a tényállás megalapozottságáért a vizsgálóbiztos, az eljárás jogszerűségéért pedig a jogkörgyakorló és a vizsgálóbiztos együttesen felelős. 4. A kártérítési jogkör helytelen gyakorlásával vétkesen okozott kárért a jogkör gyakorlója a Kollektív Szerződés szerint anyagilag is felelős. II. A jogkör gyakorlója 1. A munkáltatói jogkört egy személy által elkövetett kötelezettségszegés esetén az gyakorolja, aki a munkavállaló vonatkozásában, az MSZSZ és a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó utasítás szerint a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult, illetve köteles [Mt. 74. § (1). bek.] 2. Együttes elkövetés esetén, ha a kötelezettségszegést elkövető munkavállalók munkáltatói jogkörgyakorlója nem azonos a) ha a munkavállalók a területi központok működési területén található különböző irányítás alá tartozó végrehajtási egységek, több csomópont és/vagy különböző üzletág (igazgatóság) területi irányító szervei létszámába tartoznak, függetlenül a létszámban tartó szervezeti egység szervezeti hovatartozásától, a jogkörgyakorlót a Jogi Igazgatóságnak az elkövetés helye szerint illetékes területi központban működő, igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége (továbbiakban: Jogi Igazgatóság) jelöli ki, b) ha az ügyben a központi szolgáltató szervezeti egységek vagy valamely üzletág vagy igazgatóság központi irányító szervezetében foglalkoztatott munkavállalók érintettek, vagy a jogkörgyakorló megállapítása bármely okból vitás, a jogkör gyakorlóját a Jogi Igazgatóság jelöli ki. 3. A jogkör gyakorlójának kijelölését az a szervezeti egység köteles kezdeményezni, amely az ügyet előzetesen vizsgálta, ennek hiányában, amelynek területén, illetve működési körében a kötelezettségszegést elkövették. Az eljáró jogkörgyakorló személyét az alapvizsgálat lezárását követő 15 napon belül ki kell jelölni.
60
4. A korábbi szolgálati helyen elkövetett kötelezettségszegés miatt az időközben áthelyezett munkavállalóval szemben az új szolgálati hely szerint illetékes jogkörgyakorló jogosult eljárni. 5. A jogkör kijelölt gyakorlójának személyéről a kijelöléssel egyidejűleg valamennyi érintett munkavállaló szervezeti egységét értesíteni kell. A kijelölés tárgyában hozott intézkedés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ez azonban nem zárja ki az elfogultság szabályainak alkalmazását. 6. A munkáltató vezetője a MÁV Zrt egészére, az üzletágvezető, igazgató a vezetése alatt álló üzletág, igazgatóság területén a jogkört egyes ügyekben magához vonhatja, vagy az egyébként illetékes jogkörgyakorló helyett más jogkörrel rendelkezőre ruházhatják át a munkáltatói jogkör gyakorlását. 7. A munkáltatói jogkör gyakorlójának kinevezett vagy megbízott helyettese a) egyes ügyekben a jogkörgyakorló írásbeli megbízása alapján jogkörgyakorlóként eljárhat, b) írásbeli megbízás nélkül is jogosult (köteles) eljárni a munkáltatói jogkör gyakorlójának előreláthatólag vagy valószínűsíthetően tartós – legalább öt munkanapot meghaladó – távolléte esetén. 8. Nem gyakorolhatja a jogkört: a) aki a mulasztást az eljárás alá vont munkavállalóval együtt követte el, b) aki az eljárás alá vont munkavállalónak hozzátartozója (egyeneságbeli rokon, és annak házastársa, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa). c) vagy akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyébként nem várható el. 9. A kizárási okra mind az eljárás alá vont, mind pedig a jogkörgyakorló hivatkozhat. 10. A kizárási okot a jogkörgyakorlója mindig a saját jogkörgyakorlójának köteles bejelenteni. 11. A kizárási okot a munkavállaló írásban vagy szóban jelentheti be. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni. A munkavállaló bejelentését a jogkör gyakorlója a bejelentéssel kapcsolatos nyilatkozatával együtt három napon belül saját jogkörgyakorlójához köteles felterjeszteni döntés céljából. 12. A 9. és 10. pontban foglaltak alapján a kizárási okra vonatkozó bejelentést annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül el kell bírálni és a bejelentésről a bejelentőt, illetve a jogkör gyakorlóját írásban értesíteni kell. 13. Ha a bejelentéssel kapcsolatban a döntésre jogosult úgy találja, hogy a kizárási ok fennáll, a jogkör gyakorlására más jogkörrel rendelkező vezetőt kell kijelölnie 8 napon belül, és az ügy iratait az eljárás lefolytatása végett részére megküldeni. Ellenkező esetben az ügy iratait az eljárás lefolytatása végett a jogkör eredeti gyakorlójának kell visszaküldeni. 14. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója jelent be önmaga ellen elfogultsági kifogást, vagy kizárási indítványt, valamint ha a munkavállaló által előterjesztett indítvánnyal egyetért, annak helyt kell adni.
61
15. A kizárási okra vonatkozó bejelentéssel kapcsolatban hozott intézkedés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
III. A vizsgálóbiztos 1. A munkáltatói jogkör gyakorlója a tényállás megállapítása céljából jogosult írásban vizsgálóbiztost megbízni. Erről az eljárás alá vontat illetve jogi képviselőjét tájékoztatni kell. 2. A vizsgálóbiztosra vonatkozó kizárási okok és az ezzel kapcsolatos eljárás azonos a munkáltatói jogkör gyakorlójára vonatkozó előírásokkal. IV. Elévülés 1. A munkáltatói intézkedést célzó eljárást a vétkes kötelezettségszegésnek az eljárás lefolytatására jogosult munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésétől számított 15 napon belül meg kell indítani. Nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedést hozni, ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetése óta egy év már eltelt. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a munkavállaló belföldre történő visszatérésétől kell számolni. A feltételeknek együttesen kell fennállniuk, bármelyik hiányában eljárás nem indítható, illetve a már megindított eljárást meg kell szüntetni. 2. A kártérítési igény 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért 5 év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. 3. A kártérítési igény elévülése a kár bekövetkezésének napjával veszi kezdetét. V. Az eljárás megindítása 1. Az eljárást a jogkörgyakorló indítja meg és erről, valamint az eljárás megindításának okáról a munkavállalót írásban értesíti. Az értesítés átvétele a kézbesítési vevénnyel történik. Az értesítésnek tartalmaznia kell az eljárás megindításának okát, azt, hogy a munkavállaló képviselőt vehet igénybe, megtagadhatja a nyilatkozattételt és iratismertetést követően az ügy valamennyi iratába betekinthet. (E jog a reá vonatkozó iratok tekintetében az eljárás teljes tartama alatt fennáll.) 2. Nem lehet eljárást indítani, ha a) nincs elegendő adat az alapos gyanú kialakításához, b) bekövetkezett az elévülés, c) a munkavállaló ugyanezen vétségét (leltárhiányát) munkajogi úton már elbírálták, kivéve a munkáltatói intézkedés és a kártérítésre kötelezés esetleg elkülönülő alkalmazását, d) a munkavállaló munkaviszonya időközben megszűnt, vagy megszüntették, kivéve a kártérítésre kötelezést.
62
3. Ha az eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegés miatt büntető (szabálysértési) eljárás is indult, annak jogerős befejezéséig a jogkörgyakorló – figyelemmel az elévülési időkre is – az eljárást felfüggesztheti. Erről a munkavállalót értesíteni kell. A felfüggesztésről szóló intézkedés ellen jogorvoslatnak nincs helye. 4. Ha az eljárás alá vont munkavállalóval szemben ugyanazon jogkörgyakorlónál egy időben több eljárás is folyamatban van, azokat lehetőség szerint egyesíteni kell. 5. A szolgálati vétséget együttesen elkövető munkavállalók ügyét egy eljárásban kell elbírálni. 6. Az eljárás megindítása csak a különleges eljárási szabályok alkalmazása esetén, az ott meghatározott feltételek fennállásakor mellőzhető. VI. A vizsgálat 1. A vizsgálat célja a tényállás megállapítása, az eljárás alá vont munkavállaló védekezési lehetőségének biztosítása, az eljárás alá vont munkavállaló terhére, illetve javára szolgáló körülmények felderítése, továbbá annak bizonyítása, hogy a munkavállalónak az eljárás megindítása alapjául szolgáló magatartása jogellenes és vétkes volt-e. A tényállás megállapítása érdekében a büntetőeljárási jogszabályok által tiltott bizonyítási eszköz nem vehető igénybe. 2. A vizsgálat lefolytatása csak a különleges eljárási szabályok alkalmazása esetén – az ott meghatározott feltételek fennállásakor – mellőzhető. 3. A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az eljárás alá vont munkavállaló munkaviszonyából származó kötelezettségét vétkesen megszegte, illetve, hogy a kártérítési felelősség érvényesítésének feltételei fennállnak. A megőrzési felelősséggel átadott dolgokban bekövetkezett rongálódás esetén azonban a munkavállalónak kell bizonyítania vétlenségét. 4. A bizonyítás eszközei különösen a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat, a szemle, a helyszínelés, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás és az eljárás alá vont munkavállaló vallomása. Ezen bizonyítási eszközöket a jogkör gyakorlója szabadon értékeli. 5. A vizsgálat során meghallgatás céljából bármely munkavállalót szolgálati helye útján kell berendelni. 6. Minden munkavállaló köteles a vizsgálat érdekében a tőle elvárható adatokat, felvilágosításokat megadni és a kijelölt hivatalos iratokat elismervény ellenében átadni. 7. Az ügyre vonatkozó iratokat, jegyzeteket és egyéb tárgyakat szükség esetén akkor is meg kell tekinteni, ha azok a munkáltatón kívül álló szerv birtokában vannak. A tényállás tisztázása érdekében a nyilatkozatokat ilyen esetben is be kell szerezni. 8. Azokat, akiknek vallomása lényeges körülmény tekintetében eltérő, szembesíteni kell.
63
9. A vizsgálat során az eljárás alá vont munkavállaló védekezési lehetőségét minden esetben biztosítani kell, ennek érdekében jogosult képviselőt is igénybe venni. A vizsgálat alatt az eljárás alá vont munkavállaló, illetve a meghatalmazásával eljáró képviselője jogosult: a) a vizsgálati iratokba a vizsgálat bármely szakaszában betekinteni, b) a munkavállaló által tett jegyzőkönyvi nyilatkozatból másolatot kérni, d) bizonyítási indítványt előterjeszteni, illetve észrevételeket tenni, e) a védekezést írásban előterjeszteni f) a bizonyítási cselekménynél jelen lenni.
A munkáltató a vizsgálat során a rendelkezésre álló iratok közül köteles mindazon iratok másolatát az eljárás alá vont munkavállalónak vagy meghatalmazott képviselőjének elismervény ellenében átadni, amelyet a vétkesség megállapítása, illetve az intézkedés alkalmazása során bizonyítékként figyelembe kíván venni. A munkavállaló vagy meghatalmazott képviselője ezt meghaladóan is jogosult bármely más rendelkezésre álló iratról – írásban – másolatot kérni, a másolási költségek utólagos megfizetése esetén. A munkáltató a másolat készítési és kiadási kötelezettségének a szükséges példányszámú iratmásolat rendelkezésre állása, illetve a szükséges technikai feltételek (fénymásoló) megléte esetén köteles eleget tenni. Az eljárás során felmerült és igazolt iratmásolási költségeket 15 napon belül vissza kell téríteni a munkavállaló részére, abban az esetben, ha nem hátrányos jogkövetkezményt vagy kártérítésre kötelezést tartalmazó határozat válik jogerőssé. Az eljárás alá vont munkavállalót a vizsgálat alkalmával jegyzőkönyvileg kell meghallgatni. A munkavállaló betegállományban léte vagy a személyes megjelenésben való egyéb tartós akadályoztatása esetén fel kell hívni a vele írásban közölt megállapításokra és bizonyítékokra való írásbeli védekezésre. Amennyiben a munkavállaló azért nem terjeszt elő írásbeli védekezést, mert azt személyesen, jegyzőkönyvileg kívánja előadni, kifejezett kérésére az elévülési időn belül az eljárás függőben tartható. Ha a munkavállaló a szabályszerű értesítés ellenére alapos ok nélkül a szóbeli meghallgatáson nem jelenik meg és írásbeli védekezést sem terjeszt elő, ez a döntés meghozatalát nem akadályozza. 10. Ha az eljárás alá vont munkavállalónak képviselője van, az eljárás alá vont munkavállaló nevében jognyilatkozatokat tehet és az eljárás során keletkezett kiadmányokat részére meg kell küldeni. 11. Az eljárás során foganatosított meghallgatásokról folytatólagos vizsgálati jegyzőkönyvet kell készíteni. 12. Minden vizsgálati jegyzőkönyv fejrovatának tartalmaznia kell: a) a jegyzőkönyv felvételének idejét, b) a jegyzőkönyv felvételének helyét,
64
c) a vizsgálatnál jelenlévő személyek teljes nevét annak feltüntetésével, hogy az eljárásban milyen minőségben vesznek részt (változás esetén annak tényére utalni kell), d) a meghallgatott személyi adatait (az eljárás alá vont munkavállaló teljes nevét, születési idejét, anyja nevét, szolgálatba lépése idejét, szolgálati címét, beosztását, szolgálati helyét). 13. A nyilatkozatot mindig egyes szám első személyben kell felvenni, azokkal a szavakkal, ahogy a nyilatkozattevő azt előadta. A nyilatkozatot összefüggően kell rögzíteni, s a kérdésekre annak elhangzásánál a jegyzőkönyvben ki kell térni.
14. A meghallgatás kezdetekor meg kell állapítani, és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az eljárás alá vont a) tudomásul vette-e az eljárás megindítását, b) megértette-e, hogy miben hibáztatják, c) van-e kizárási indítványa vagy elfogultsági kifogása a jogkörgyakorló, vizsgálóbiztos vagy jegyzőkönyvvezető ellen, d) iratbetekintési jogát gyakorolta-e, e) kíván-e képviseletet igénybe venni, f) van-e munkajogi védelmet jelentő választott tisztsége? (üzemi tanács, szakszervezet, munkavédelmi képviselő) 15. A meghallgatás befejezésekor a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az eljárás alá vontnak van-e további bizonyítási indítványa, illetve egyéb előadnivalója, valamint azt a tényt, hogy a jegyzőkönyvet aláírás előtt tanulmányozta, kiegészítési-módosítási igénye nincs. Abban az esetben, ha a vizsgálatot vizsgálóbiztos folytatja le, nyilatkoztatni kell az eljárás alá vontat, kéri-e, hogy a jogkörgyakorló személyesen is meghallgassa. 16. A nyilatkozatot a meghallgatottal alá kell íratni, ha az több oldalra terjed ki, az utolsó sor után minden oldalon, az aláírás megtagadása esetén e tényt az ok megjelölésével és két tanú aláírásával szintén rögzíteni kell. 17. Ha az eljárás alá vont munkavállaló előadásának a jegyzőkönyvbe fel nem vett részét fontosnak ítéli meg, a vizsgálat befejezéséig kérheti annak jegyzőkönyvbe foglalását. Az ilyen irányú kérelmet teljesíteni kell. 18. A vizsgálat lezárását követően a jegyzőkönyvet a vizsgálat vezetőjének és a jegyzőkönyvvezetőnek aláírásával le kell zárni. 19. A jegyzőkönyv fejrovatát, a meghallgatottak személyi adatait, a szembesítéseket és a vizsgálat során tett megállapításokat a jegyzőkönyvben egész hasábosan, míg a nyilatkozatokat a jobboldali részben háromnegyed hasábosan kell rögzíteni. 20. A jegyzőkönyvben a törlést áthúzással úgy kell végezni, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon. A törlés megtörténtét, az esetleges közbeszúrást a jegyzőkönyv bal hasáb részén kell feltüntetni. Ezt a meghallgatottal külön alá kell íratni.
65
21. Ha a vizsgálatot nem személyesen a jogkör gyakorlója folytatja le, részére – ez irányú utasítása alapján – írásbeli összefoglaló jelentést kell készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell a) az eljárás alá vont munkavállaló nevét és személyi adatait, b) mikor és milyen szám alatt, milyen alapos gyanú alapján indították meg az eljárást, c) a vizsgálóbiztos által megállapított tényállást, d) az eljárás alá vont munkavállaló védekezését, e) a védekezéssel kapcsolatos állásfoglalás részletes kifejtését, f) a döntés meghozatalához figyelembe vehető körülményeket. 22. Ha a vizsgálatot vizsgálóbiztos folytatta le, a jogkör gyakorlója az eljárás alá vont munkavállalót személyesen is meghallgathatja. Kötelező a személyes meghallgatás, ha azt az eljárás alá vont munkavállaló kifejezetten írásban kéri. A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. 23. Az eljárás során a meghallgatás, egyéb bizonyítási cselekmény, illetve személyes meghallgatás időtartamát a munkavállaló munkaideje részének kell tekinteni. 24. A vizsgálat során a tanút és a szakértőt a hamis tanúzás (hamis szakvélemény adása) büntetőjogi következményeire előzetesen figyelmeztetni kell, valamint a tanút ki kell oktatni a jogaira, ezen belül arra is, hogy személyi adatainak zártan történő kezelését kérheti. Meghallgatásukat lehetőleg az eljárás alá vontat megelőzően kell foganatosítani, illetve meghallgatási jegyzőkönyvüket a vizsgálat lezárása előtt az eljárás alá vont munkavállalóval ismertetni kell, hogy azokra az eljárás alá vont nyilatkozatot, észrevételt tehessen. 25. Ha az eljárás alá vont jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy a vétség súlyára, jellegére tekintettel a munkafegyelem fenntartása a munkahelyről való távoltartását indokolja, a munkáltatói jogkör gyakorlója a határozat meghozataláig, de legfeljebb 15 munkanapra a munkavégzéstől ideiglenesen felfüggesztheti, átlagkeresetének folyósítása mellett. VII. A kártérítési eljárásra vonatkozó eltérő szabályok 1. Az okozott kár mértékét pontosan, forintban kifejezett összegben kell megállapítani és a munkavállalóval közölni. 2. Ha a károkozás által érintett dolog nem pótolható egyedi darab, akkor a beszerzési árat kalkuláció alapján kell megállapítani. A baleseti károk és a pályában keletkezett károk összegének megállapításánál és bizonylatolásnál az árképzési szabályzat rendelkezései irányadók. Az elhasználódás mértékét ilyen esetekben is figyelembe kell venni. 3. Ha a munkáltatói jogkörgyakorlója munkáltatói közrehatást vesz figyelembe, annak elbírálásánál mérlegelnie kell a munkavállaló és a munkáltató közrehatásának arányát, és a kár összegét ennek megfelelően kell meghatároznia. 4. A kártérítési eljárásra vonatkozóan e melléklet rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
66
a) a kártérítési igény érvényesítésekor a munkavállalóval közölni kell a kárigényt megalapozó tényeket, ismertetni az ügyre vonatkozó bizonyítékokat, a kár pontos összegét, a kiszámított kiszabható (érvényesíthető), illetve érvényesíteni kívánt kártérítési összeget. Ezt követően fel kell hívni a munkavállalót az önkéntes teljesítésre. Amennyiben a munkavállaló az önkéntes teljesítésre – ideértve az esetleges egyezséget is – hajlandó, a fizetés módjában, az esetleges részletfizetések mértékében is meg kell állapodni és a megállapodást írásba kell foglalni. b) ha a munkavállaló a kártérítés jogalapját nem vitatja, azonban annak összegszerűségével nem ért egyet, az Mt., a KSZ és e melléklet szabályainak figyelembevételével megfelelő egyezség köthető. Az egyezségben az előzőekben meghatározott adatokat rögzíteni kell. c) ha az egyezség bármely oknál fogva nem jön létre, a munkáltatói jogkörgyakorlója a kártérítést a közvetlen kötelezésre vonatkozó értékhatáron belül határozatban szabhatja ki, ennél magasabb összegű munkáltatói kárigény esetén azt bíróság előtt kell érvényesíteni. Ez utóbbi esetben az ügy összes iratát a kárigény érvényesítése céljából – erre történő határozott utalással – az illetékes igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység útján a jogi képviseleti szerv részére kell megküldeni. d) a kártérítés mérséklésének nincs helye, ha a károkozás: - bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével, - ittas vagy önhibájából bódult állapotban, illetőleg kábító vagy bódító szerek hatása alatt történt e) a kártérítés részletfizetési kedvezménye legfeljebb 12 hónap és legalább havi 1000 Ft lehet. Ettől eltérni csak rendkívüli méltánylást igénylő esetben, a Jogi Igazgatóság egyetértésével lehet. A méltányossági kérelmet a területileg illetékes igazgatási szervezet útján kell felterjeszteni. VIII. A határozat 1. A munkáltatói jogkörgyakorló döntését a lezárt vizsgálati jegyzőkönyvre vezeti rá. 2. A döntés során a munkáltatói intézkedést az összes körülmények – így különösen az okozott kár, az előidézett veszély, az eljárás alá vont munkavállaló korábbi munkavégzése és szociális körülményei – figyelembevételével, szabad mérlegelés alapján, úgy kell megállapítani, hogy annak a hátrány mellett egyéni és általános visszatartó hatása is legyen. 3. A határozat meghozatalánál nem szabad olyan körülményeket figyelembe venni, amelyre vonatkozóan az eljárás alá vont részére a védekezés lehetőségét nem biztosították. 4. Nincs akadálya annak, hogy a jogkörgyakorló ugyanazzal az eljárás alá vont munkavállalóval szemben egymástól különálló ügyekben ugyanazt a munkáltatói intézkedést alkalmazza.
5. Nem szabad olyan határozatot hozni, amelyben foglalt munkáltatói intézkedés az adott munkavállalóval szemben nem hajtható végre.
67
6. Indokolt határozattal meg kell szüntetni az eljárást, ha a) az eljárás alá vont munkavállaló meghalt, b) megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont munkavállaló nem követte el a terhére rótt cselekményt, illetve azt más követte el, c) nem bizonyítható, hogy a mulasztásért, cselekményért, kárért, leltárhiányért az eljárás alá vont munkavállaló tartozik felelősséggel, d) a szolgálati vétség (kárigény) elévült, e) megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont munkavállaló ugyanezen cselekményét már munkajogi úton elbírálták, f) munkáltatói intézkedés foganatosítása esetén a határozat meghozatala előtt az eljárás alá vont munkavállaló munkaviszonya megszűnt, vagy azt megszüntették, g) munkáltatói intézkedés foganatosítása esetén az eljárás alá vont munkavállalót a határozat meghozatala előtt sorkatonai szolgálatra hívták be, h) a kártérítésre kötelezéstől vagy a munkáltatói intézkedés foganatosításától a jogkörgyakorlója teljes mértékben eltekintett.
7. A 6. pont e) alpontjának alkalmazásánál a munkáltatói intézkedés, illetve a munkajogi kártérítési felelősség elkülönített érvényesítése, illetve foganatosítása nem jelent jogerős elbírálást. 8. A 6. pont f) és g) alpontja alkalmazásánál kártérítésre kötelezésnek, míg a 6. pont h) alpontja alkalmazásánál más munkajogi felelősségi forma alkalmazásának helye lehet. 9. A 6. pontban fel nem sorolt esetekben marasztaló – kártérítésre, megtérítésre kötelező, vagy munkáltatói intézkedést kimondó, illetve munkáltatói intézkedést és kártérítésre kötelezést egyaránt tartalmazó – határozatot kell hozni. 10. Ha a munkáltatói intézkedés és kártérítésre kötelezés együttes alkalmazása esetén az ügy egy határozattal, – a kárszámlák hiánya miatt –egy hónapon belül nem zárható le, külön munkáltatói intézkedést kimondó határozatot lehet hozni, de ebben utalni kell az anyagi felelősség későbbi érvényesítésére. 11. A jogkörgyakorló döntését követően 8 napon belül köteles gondoskodni – személyesen vagy vizsgálóbiztos útján – a határozat írásba foglalásáról. 12. A munkáltatót terheli az eljárás során felmerülő valamennyi költség viselése, kivéve a munkavállaló kérelmére elvégeztetett és pozitív eredményt rögzítő véralkohol-vizsgálat költségeit, és a VI/9 sz. pontban rögzített, a munkavállaló külön kérelmére kiadott iratok másolati költségeit. 13. A határozat rendelkező és indokolási részből áll. 14. A rendelkező részben a szolgálati vétség minősítésére, a munkáltatói intézkedésre – ezen belül „személyi alapbércsökkentés” esetén az új személyi alapbérre és az alkalmazási időtartamra; más munkakörbe beosztás esetén a munkakörre (FEOR szám megjelöléssel), az új személyi alapbérre és az alkalmazás időtartamára is kiterjedően –, a kártérítésre kötelezésre vonatkozó rendelkezéseket és a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást kell rögzíteni.
68
15. Az indokolásnak tartalmaznia kell a rendelkező rész alapjául szolgáló tényállást, a bizonyítékokat, az eljárás alá vont munkavállaló védekezését, az azzal kapcsolatos megállapításokat és a megsértett rendelkezések felsorolását, valamint a figyelembe vett körülményeket. 16. A határozatot azonnal kézbesíteni kell. A kézbesítés az érdekeltek részére szolgálati úton kézbesítési vevénnyel, vagy tértivevényes levélben postán történik. A postai kézbesítést csak akkor szabad igénybe venni, ha az eljárás alá vont munkavállaló valamely oknál fogva nem teljesít szolgálatot vagy a szolgálati úton történő kézbesítés nem lehetséges. 17. Szolgálati úton történő kézbesítés esetén, amennyiben az eljárás alá vont munkavállaló a határozat átvételét megtagadja, a határozatot az átvétel elismerése nélkül is nála kell hagyni, az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, az időpont feltüntetésével és két érdektelen tanú közreműködésével. Ebben az esetben az átvétel megtagadásának időpontját kell a kézbesítés időpontjának tekinteni. 18. A jogkörgyakorló a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül hivatalból vagy az eljárás alá vont munkavállaló kérelmére határozatot hozhat, ha a 13., 14., 15. pontokban körülírt valamely kérdésben nem határozott. 19. A kézbesítést követően 8 napon belül a határozat kijavításának van helye, ha az eredeti határozatban névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, illetve más hasonló elírás történt. 20. A kijavító vagy kiegészítő határozat ellen külön is jogorvoslatnak van helye. A kijavításra, kiegészítésre irányuló kérelem azonban a jogorvoslati és végrehajtási határidőket nem érinti. IX. Különleges eljárási szabályok 1. A szolgálati vétség elkövetésének alapos gyanúját bizonyító iratok (így különösen szakvizsgálati jelentés, alkoholszondás ittasság vizsgálati, illetve véralkohol vizsgálati jegyzőkönyv, eseménykönyvi jelentés, megállapítási jegyzőkönyv) alapján a további eljárás mellőzésével határozat hozható, ha azt a hibáztatott munkavállaló két tanú aláírásukkal igazolt jelenlétében, vagy saját kezűleg olyan záradékkal látja el, hogy a megállapításokat elfogadja, azokra nézve érdemi észrevételt nem tesz. A munkavállaló a záradékolást 48 órás gondolkodási időhöz kötheti. Amennyiben a munkavállaló ezen időtartam után a záradékolást megtagadja, vagy nem nyilatkozik, az általános eljárási szabályok az irányadóak. A záradék szövegének tartalmaznia kell az arra történő határozott utalást, hogy a munkavállaló e nyilatkozatát annak tudatában teszi meg, miszerint a záradékolt iratok alapján a munkáltató vele szemben hátrányos jogkövetkezményt és/vagy kártérítésre kötelezést fog alkalmazni. 2. Az eljárás mellőzésével hozott határozatot a jegyzőkönyv felvételét követő 15 napon belül kézbesíteni kell, illetve ennek akadálya esetén ajánlott küldeményként postára kell adni. 3. Az előző pontban foglaltak az irányadók akkor is, ha a munkavállaló csak mérlegelési jogkörbe tartozó személyi körülményekre kiterjedő észrevételeket vezet az iratokra.
69
4. Büntető (szabálysértési) eljárást követően a további eljárás mellőzésével határozat hozható akkor, ha az elkövetett vétséggel kapcsolatos tényeket, az eljárás alá vont munkavállaló javára és terhére szolgáló körülményeket jogerősen befejezett eljárás során az eljárás alá vont munkavállaló védekezésére is kiterjedően már tisztázták. X. Jogorvoslat, végrehajtás 1. A munkáltatói jogkör gyakorlója a határozat kézbesítését követő 30 nap elteltével – az eredménytelen vagy meghiúsult egyeztetés idejét is beleértve - köteles az eljárás alá vont munkavállalót nyilatkoztatni arra nézve, hogy nyújtott-e be keresetet. A munkavállaló köteles nyilatkozatot tenni. Keresetbenyújtás esetén az iratokat a Jogi Igazgatóság illetékes igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége útján a jogi képviseleti szervhez kell megküldeni. 2. A határozat azon a napon válik végrehajthatóvá, amelyen a) az egyezséget írásba foglalták, b) a kereset benyújtására nyitva álló határidő úgy telt el, hogy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata alapján a kereset benyújtására nem került sor, c) a bírósági határozat jogerőssé vált. 3. A jogerőre emelkedés időpontját a végrehajtásra szolgáló iraton fel kell tüntetni. 4. A jogerős határozat végrehajtásáról az eljárás alá vont munkavállalót létszámban tartó szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. 5. A végrehajtás során biztosítani kell, hogy az eljárás alá vont munkavállalót a határozatban, illetve ezzel összefüggésben a jogszabályban és a Kollektív Szerződésben foglaltakon túl egyéb hátrányos következmények ne érjék. 6. A MÁV Zrt-t megillető kártérítést – az erre irányuló szabályok figyelembevételével – elsősorban a munkabérből kell levonni. Ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, illetőleg az nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a határozatot a munkaügyi bírósággal végrehajtási záradékkal kell elláttatni. Ez esetben a záradékolásról és a végrehajtásról a jogi képviseleti szerv gondoskodik. XI. Ügyviteli rendelkezések 1. A munkáltatói intézkedéseket, kártérítési ügyeket és kizárólag nyilvántartás céljából a rendkívüli felmondásokat a munkáltatói jogkör gyakorlója ugyanazon elkülönített nyilvántartásba köteles bevezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a) az ügy számát és típusát, b) a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, c) az eljárás alá vont munkavállaló nevét, szolgálati címét, beosztását, szolgálati helyét, d) a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, e) az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és felfedezésének, valamint az eljárás elrendelésének az időpontját, f) a kártérítés kiszabható mértékét, g) a határozat keltét, a cselekmény minősítését, az alkalmazott munkáltatói intézkedést és kártérítést, h) a kézbesítés módját és idejét, i) a jogorvoslati határozatok számát, keltét és rendelkezését,
70
j) a jogerőre emelkedés időpontját, k) a végrehajtásra vonatkozó adatokat, l) a megjegyzéseket. 2. Az ügyek iktatását évenként 1. sorszámmal kell kezdeni és azt folyamatosan végezni. Ha több jogkörgyakorló működik az adott szervezeti egységnél, megkülönböztető jelzést is alkalmazni kell. 3. Az ügy a 2. pontban meghatározott nyilvántartószámot a jogkör gyakorlójának az eljárás megindítására vonatkozó rendelkezését követően kapja. 4. A külön nyilvántartásba vételt követően gondoskodni kell a korábbi nyilvántartásból történő kivezetésről. 5. Ahol állandó vizsgálóbiztos működik, ott a vizsgálóbiztos, ahol ilyen nincs, ott a jogkörgyakorlója köteles gondoskodni a nyilvántartás vezetéséről. 6. A munkáltatói intézkedések nyilvántartó lapjára, valamint munkabér nyilvántartó lapra történő előjegyzések az általános szabályok figyelembevételével a humánszolgáltató egységek feladata a végrehajtásra előírt szabályok alapján. 7. A jogerős határozatot (egyezséget) a munkáltatói intézkedések nyilvántartó lapján, a munkabért is érintő rendelkezéseket a munkabér nyilvántartáson elő kell jegyezni. A munkáltatói intézkedések nyilvántartása a szolgálati táblázat mellékletét képezi. 8. A nyilvántartásba vételt követően az eljárás megindításának alapjául szolgáló iratokat az erre a célra rendszeresített ügyiratba kell helyezni, s további intézkedések csak az ügy száma alatt foganatosíthatók. 9. Ha az eljárás megindításának alapjául szolgáló iratokat ügyirat tartalmazza, azokat abból ki kell emelni a kiemelés egyidejű bejegyzésével és a két ügyiratot a továbbiakban kapcsolatos ügyiratként kell kezelni. 10. Az eljárás során keletkezett iratokat a vizsgálói jelentés kivételével 2 példányban kell készíteni. 11. Az előkészítő iratok eredeti példánya a vizsgálati anyagot képezi, míg esetleges jogorvoslati eljárás esetén a bíróság részére a másolati példányokat kell megküldeni. 12. A vizsgálati jelentés a jogkörgyakorló és az általa megbízott vizsgálóbiztos közötti belső irat, ezért az a munkaügyi jogvitában eljáró szervek részére nem küldhető meg. 13. A kiadmányokat időrendi sorrendben, az ügyszámot követő alszámmal is el kell látni. 14. A határozatot annyi példányban kell elkészíteni, hogy a későbbi felhasználás is biztosítható legyen. 15. A címzett részére mindig a kiadmányok eredeti példányát kell kézbesíteni. A határozat eredeti példányát azonban kiadni nem lehet.
71
16. Munkáltatói intézkedést, illetve kártérítésre kötelezést tartalmazó ügyirat egyéb ügyirathoz nem csatolható, ilyen ügyekben a peres iktatásra vonatkozó általános szabályok sem alkalmazhatók. Újabb kötelezettségszegés esetén azonban a határozatok egy példányát csatolni kell. 17. A határozat jogerőre emelkedését követően a végrehajtás előjegyzése az ügyirat külzetén történő szignálással történik. Ha a határozatot nem a létszámban tartó szolgálati főnökség hozta, azt végrehajtás céljából részére meg kell küldeni. 18. Amennyiben az ügy jellege vagy más körülmény azt indokolttá teszi, kivételesen végrehajtási ügyirat is felfektethető. Ennek kezelésére az általános szabályok az irányadók, de a kapcsolatos jelleget fel kell tüntetni. 19. Az ügy végleges lezárását követően az ügyiratot külön irattárban kell elhelyezni. 20. Az ügyiratokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 évig kell megőrizni. 21. A 20. pontban meghatározott idő elteltével az iratokat meg kell semmisíteni. A nyilvántartókönyv nem selejtezhető.
72
4.sz. melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez A. A MÁV Zrt. munkavállalóinak egyen-, formaruházati ellátása
I. Jogosultság 1.
A Ruházati Arculati Kézikönyv határozza meg azon ruházati elemeket és formákat, amelyet a munkavállalók egyen-, (forma) ruházatként kötelesek szolgálatban viselni.
2.
Jelen utasítás A/1.sz. melléklete sorolja fel az Arculati Kézikönyvben szereplő ruhadarabokat pontértékük megadásával. Az A/2. sz. melléklet tartalmazza azokat a munkaköröket és az egyen- (forma) ruházati ruhadarabokat az éves keret meghatározásával, amelyeket a munkavállaló az éves keret terhére megigényelhet.
3.
A munkáltató a ruházati ellátást éves keret meghatározásával biztosítja, amely tárgyév január 1.-től december 31.-ig terjedő időszakra vonatkozik.
4.
A munkavállaló a munkakörére kötelezően előírt ruhadarabokon túl egyéb – a Ruházati Arculati Kézikönyvben szereplő – kiegészítőt is igényelhet fel nem használt pontjaiból vagy készpénzfizetéssel. E pont vonatkozásában kiegészítőnek minősülnek az alábbiak: Kódszám 98300 98301 98302 98303 98304 98310 98330
Megnevezés Férfi nyakkendő Női sál Női kendő Téli sál Téli kötött kesztyű Kombinált táska Kék szövet kalap
5.
A munkavállaló abban az évben válik ruházatra (keretre) jogosulttá, amikor ezen utasítás mellékletében felsorolt munkakörbe besorolásra kerül.
6.
A jelen szabályzat hatályba lépésével ruházati ellátásra jogosító munkakörbe kerülés esetén a munkavállalót teljes körű alapellátás illeti meg. Az ezt követő évtől jogosult az éves pontszámra.
7.
Az újonnan belépő vagy a 10. pontba tartozó munkavállaló részére az évszaknak megfelelő, komplett egyszeri ellátást kell biztosítani, mely évszakváltáskor kiegészül az évszaknak megfelelő ruhadarabokkal. A téli ruházatot legkésőbb szeptember 30-ig, a nyári ruhadarabokat április 30-ig kell a munkavállaló részére biztosítani. A belépést követő évben a munkavállaló attól függően részesül pontszámban, hogy belépése melyik negyedévre esik. Ennek megfelelően, ha a belépés az
73
I.
negyedévben történt, úgy a munkavállalót megilleti az éves keret 100 %-a,
II.
negyedévben történt, úgy a munkavállalót megilleti az éves keret 75 %-a,
III.
negyedévben történt, úgy a munkavállalót megilleti az éves keret 50 %-a,
IV.
negyedévben történt, úgy a munkavállalót megilleti az éves keret 25 %-a.
8.
Két vagy több munkakör ellátása esetén a munkavállaló részére a nagyobb mértékű keretet kell biztosítani, ha az abban a munkakörben ellátott ideje több, mint ¼-e a teljes havi munkaidőnek.
9.
Új munkakörbe áthelyezés esetén, ha a munkavállaló az új munkakörben más keret felhasználására jogosult, részére azt kell megállapítani, ezzel együtt a munkavállaló régi pontjait elveszti. A munkavállaló ruházati ellátásában bekövetkező változásról a munkáltató írásban köteles értesítést adni a munkavállaló számára. A régi pontok elvesztése esetén az ezekre igényelt ruhaféleségeket – melyek az új munkakörben nem használhatók – a szervezeti egységek kötelesek lemondani a Területi Logisztikai Központban, és ezzel párhuzamosan meg kell rendelnie az új ruhadarabokat. A megtakarított pontok nem kerülnek elvonásra, azok tovább vihetők.
10. A három hónapot meghaladó folyamatos, megszakítás nélküli távollét (pl. betegség /a munkabaleset kivételével/, GYES, GYED, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, stb.) időtartamával az éves keretet arányosan csökkenteni kell.
II. A ruházat igénylése, viselése 1.
A munkavállaló jogosult eldönteni, hogy az adott évben részére járó keretet milyen, a munkakörére meghatározott ruhadarabok igénylésére fordítja, azonban felelős azért, azt a munkahelyén történő munkavégzésre használja, a megfelelő szolgáltatás biztosítása érdekében. Továbbá felelős azért, hogy a szolgálatban megjelenése mindenkor tiszta és ápolt legyen. Egy típusú ruhadarabból (beleértve a lábbelit is) legfeljebb az alapellátás szerinti járandóság kétszerese igényelhető évente.
2. A munkavállaló köteles a jelen utasításban előírt, és részére szabályszerűen átadott ruházatban munkát végezni. Ezen kötelezettség ismételt megszegése esetén, a munkavállalóval szemben a Kollektív Szerződés 79.§-a szerinti hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának lehet helye. 3.
74
A munkavállaló éves kerete terhére a következő évi megrendelését a tárgyévet megelőző év április 30.-ig köteles a Logisztikai Központ illetékes munkavállalójánál leadni. A munkavállaló a kiszolgálás negyedévét megelőzően 90 nappal a méretre vonatkozó módosítással élhet, illetve új munkakörbe kerülése esetén kiegészítheti megrendelését a Logisztikai Központ illetékes munkavállalójánál.
4.
A munkavállaló éves kerete terhére választott igénye abban a negyedévben kerül kiszolgálásra, melyben ruházati ellátásra jogosulttá vált.
5.
A megrendelésen az igényelt ruhadarabok megnevezése és kódszáma mellett a szükséges méretet is meg kell adni. A munkavállaló csak saját méretének megfelelő ruhadarab rendelésére jogosult.
6.
Az éves keret a következő évi keret terhére legfeljebb 10 %-kal túlléphető.
7.
A munkáltató a ruhadarabok beszerzési árváltozásának függvényében évente közzéteszi az adott ruhadarabok pontértékének forint értékét. Kártérítés esetén ennek alapján történik az elszámolás
8.
Az éves keret legfeljebb 50 %-a a következő évre átvihető.
9.
A ruházatot a területileg illetékes Logisztikai Központnak kell igényelni. A felülvizsgálatot és az összesítést követően a tárgyévet megelőző év május 31. napjáig köteles az igényt a területileg illetékes Területi Logisztikai Központ negyedéves bontásban leadni. A munkavállaló által a 3. pontban méretváltozás miatt kezdeményezett módosítást a kiszolgálást megelőzően 75 nappal köteles a területileg illetékes Területi Logisztikai Központ részére leadni. Az egyen- és formaruházati ellátásra jogosult azon újfelvételes, valamint az adott munkakörbe újonnan bekerülő munkavállalók, akik elméleti- és gyakorlati kiképzésben részesülnek, csak a sikeres elméleti vizsga megszerzése után kaphatják meg a ruhát.
10. A ruházaton a Ruházati Arculati Kézikönyvben és a forgalmi utasításban meghatározott jelzések viselhetők. 11. A munkavállaló által átvett ruházatnak a tisztítása és karbantartása a munkavállaló kötelessége. 12. A ruházat szabálytalan juttatásáért az utalványozásban részt vett munkavállalókkal szemben vétkesség szerinti felelősséget kell megállapítani. 13. Amennyiben a ruházat a kiosztástól számított egy hónapon, cipő esetében 8 hónapon belül rejtett gyártáshiba miatt használhatatlanná válik, a ruhaügyintézői tevékenységet ellátó munkavállalónál reklamációval kell élni. A hibás termék bevonásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, és intézkedni kell az új ruhadarab igényléséről. 14. A munkavállalót a ruházatában keletkezett kár, vagy elvesztés esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabályok és a mindenkor hatályos pénzügyi utasítás szerinti anyagi felelősség terheli. A szükség esetén biztosított új ruházat pontszámával a munkavállaló keretét csökkenteni kell. 15. A munkavállaló köteles azonnal jelenteni, ha ruházata eltűnt, vagy megrongálódott, és ezt a körülményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A munkavállaló részére az eltűnt, illetve megrongálódott ruházat helyett – soron kívül – újat kell kiszolgáltatni. Ha a munkavállalót az eltűnésért illetve használhatatlanná válásért felelősség nem terheli, az új ruházat pontszámával keretét nem kell csökkenteni. A vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli ( Mt. 169.§ (5) ).
75
III. Kiszolgálás 1. A Területi Logisztikai Központ területileg illetékes ruharaktára a ruha átvételére a munkavállalónak értesítést küld, melyet a munkavállaló aláírásával visszaigazol. Az értesítésen tételesen fel kell sorolni a megrendelt és átvehető ruhadarabokat. A ruha átvétele a munkáltatói jogkör gyakorlójával egyeztetett időpontban történhet. A ruha átvételére fordított időt munkaidőként kell elszámolni . Ez idő alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, idejét távolléti díjjal kell elszámolni. Az elszámolható időt a lakóhely, a szolgálati hely és a ruhavételezési hely függvényében a Helyi Függelékben kell szabályozni. Az éves járandóság kiadása évenként 2 alkalommal történhet. 2. Az értesítésben meg kell jelölni azt az időszakot, amelyen belül a munkavállaló köteles megjelenni az értesítésben felsorolt ruhadarabok átvételéért (30 naptári nap). A ruharaktár az értesítésre történt megjelenésről - amennyiben az esedékes járandóságot hiánytalanul kiszolgáltatni nem tudja - a munkavállaló részére igazolást ad ki, a hiányzó járandóság rendelkezésre állásakor soron kívül ismételt értesítést küld. Az ismételt megjelenést is el kell számolni munkaidőként (távolléti díjjal), amennyiben erre a MÁV Zrt. (ruházati raktár) hibájából kerül sor. Amennyiben a kiértesített munkavállaló saját hibájából nem jelentkezik járandóságáért, úgy ruházata más igényjogosult részére kiadható. Az érintett munkavállaló részére a ruhadarab rendelkezésre állásakor a ruharaktár ismételt értesítést küld. Ebben az esetben az utazással és vételezéssel töltött idő nem számolható el munkaidőnek. 3. Az igényléstől eltérő méretű ruhadarabok csak a raktári készlet figyelembevételével adhatók ki. Raktári készlet hiányában a raktár a munkavállaló megváltozott mérete alapján előjegyzésbe veszi a részére szükséges új méretű ruhadarabokat, s azok biztosíthatóságával egy időben az átvétel időpontjáról értesítést küld a munkavállalónak. Egyebekben az egyen-, formaruházat igénylésének rendjét a 32/2004. (MÁV Ért. 35.) PVH. számú utasítás tartalmazza. Ezen utasítás módosításáig az abban foglaltakat a jelen utasítás értelemszerű figyelembe vételével kell alkalmazni. IV. Jogosultság megszűnése 1.
Munkakör-változás esetén a munkavállaló a használatában lévő ruházatot térítésmentesen megtarthatja, ha az új munkakörben más típusú ruházatra jogosult, vagy nem jogosult ruhaellátásra.
2.
A munkavállaló köteles az éves keret időarányos részét készpénzben visszatéríteni, ha munkaviszonyának megszüntetésére - a munkavállaló rendes felmondásával, - a munkavállaló részéről jogellenes módon (Mt. 101.§ (1) bek.), - a munkáltató rendkívüli felmondásával (Mt. 96.§) - közös megegyezéssel (Mt. 87 §. (1) bekezdés a) pontja)
76
kerül sor. 3.
A bíróság által jogellenesnek minősített munkaviszony- megszüntetés esetén a munkából kiesett időt jogfolytonosnak kell tekinteni a Ruházati Szabályzatban meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkozásában.
4.
Munkáltató rendes felmondása esetén (a nyugdíjazás miatti munkaviszony megszüntetés esetét is beleértve), valamint a jogutódlással történő tevékenység kihelyezés esetén a fel nem használt pontszámok elvesznek, a munkavállaló megtarthatja a már átvett ruházatot.
5.
A jogosultság megszűnését követően időarányos térítés illeti meg a munkavállalót, ha jogosultságának fennállása alatt ruházatát a MÁV Zrt. hibájából nem kapta meg. A térítés összegét korrigálni kell a munkavállaló használatában lévő, pontkerettel terhelt ruhadarabok hátralévő arányára jutó értékével. A munkavállalót csak a 2. pontban foglaltak fennállása esetén terheli befizetési kötelezettség.
6.
Méret után készült ún. méretbárcás ruhadarabokat természetben kell kiadni, helyette térítés nem fizethető.
7.
A MÁV Zrt. munkaviszony megszűnésével egy időben a ruhadarabokat meg kell fosztani a MÁV jelzésektől.
8.
A fizetés nélküli szabadság engedélyében a „kedvezmények meghagyása mellett” kitétel a ruhajuttatásra nem vonatkozik.
77
A/1. sz. melléklet A ruhadarabok pontértéke csoport szám megnevezés 979 Férfi téli ruházat
980
Férfi nyári ruházat
981
Női téli ruházat
982
Női nyári ruházat
78
ruhadarab megnevezés Férfi hosszú kabát Férfi rövid kabát Férfi 3/4 sportos kabát Férfi téli zakó Férfi téli dzseki Férfi téli nadrág Férfi hosszú ujjú ing, sárga Férfi hosszú ujjú ing, fehér Férfi száras cipő, téli Férfi nyári zakó Férfi nyári dzseki Férfi nyári nadrág Férfi nyári mellény Férfi rövid ujjú ing, sárga Férfi rövid ujjú ing, fehér Férfi félcipő, nyári Férfi félcipő, átmeneti Női hosszú kabát Női rövid kabát Női 3/4 sportos kabát Női téli blézer Női téli szoknya Női téli hosszú szoknya Női téli mellény Női téli nadrág Női hosszú ujjú blúz, sárga Női hosszú ujjú blúz, fehér mintás Női száras cipő, téli Női nyári blézer Női nyári szoknya Női nyári hosszú szoknya Női nyári mellény Női nyári nadrág Női rövid ujjú blúz, sárga Női rövid ujjú blúz, fehér mintás Női félcipő, nyári, emelt sarok Női félcipő, nyári, lapos sarok Női félcipő, átmeneti, emelt sarok Női félcipő, átmeneti, lapos sarok
kódszám 97900 97905 97910 97920 97935 97940 97980 97985 97993 98020 98035 98040 98055 98080 98085 98093 98098 98100 98105 98110 98115 98140 98145 98155 98165 98180 98185 98193 98215 98240 98245 98255 98265 98280 98285 98290 98293 98295 98298
pontszám 131 110 104 99 94 58 30 19 39 75 76 41 36 28 16 29 28 145 110 100 96 39 42 44 58 28 34 37 72 30 32 49 41 27 29 30 30 30 30
csoport szám megnevezés 983 Kiegészítők
934
Egyenruha jellegű
ruhadarab megnevezés Férfi nyakkendő Női sál Női kendő Téli sál Téli kötött kesztyű Kombinált táska Téli nyúlszőr sapka Nyári szövet sapka Kék szövet kalap Vörös szövet kalap Férfi esőkabát, hosszú Férfi esőkabát, 3/4 Női esőkabát, hosszú Női esőkabát, 3/4 Férfi kötött pulóver Férfi kötött kardigán Férfi kötött mellény Férfi hosszú ujjú póló (sötétkék) Férfi hosszú ujjú póló Férfi póló gallérral (sárga) Férfi póló gallérral (kék) Férfi rövid ujjú póló (kék) Női kötött pulóver Női kötött kardigán Női kötött gombos mellény Női hosszú ujjú póló (sötétkék) Női hosszú ujjú póló Női póló gallérral (sárga) Női póló gallérral (kék) Férfi téli dzseki Férfi dzseki, vászon Férfi nadrág, vászon Férfi mellény, vászon Férfi melles nadrág Férfi esőkabát (munka) Hosszú pamut alsónadrág Női téli dzseki Női dzseki, vászon Női nadrág, vászon Női mellény, vászon Női melles nadrág Női esőkabát (munka) Kék téliesített sapka Kék vászon sapka Férfi vászon nadrág(lecippzárazható szár)
kódszám 98300 98301 98302 98303 98304 98310 98320 98325 98330 98335 98340 98345 98350 98355 98360 98362 98364 98366 98368 98370 98372 98376 98380 98382 98384 98386 98388 98390 98392 93400 93405 93410 93415 93420 93425 93430 93440 93445 93450 93455 93460 93465 93480 93485 93490
pontszám 6 7 11 12 6 33 25 14 32 32 69 82 67 79 19 30 19 30 21 15 15 10 18 29 21 30 21 14 14 102 49 27 24 45 56 15 100 52 22 21 46 56 16 12 41
79
Munkaköri csoportok, kódszám, éves keret
A / 2. sz. melléklet
I. Számú munkaköri csoport: Munkakör Vezénylő tiszt Oktatótiszt Állomásfőnök I-III Forgalmi Csomópont vezető Forgalmi koordinátor ruhadarab (kódszám) télikabát esőkabát zakó/blézer mellény kötött / szövet, kötött pulóver nadrág/ szoknya 3 db rövid ujjú ing/blúz 3 db hosszú ujjú ing/blúz nyakkendő/ sál/kendő sapka cipő átmeneti cipő
férfi téli 97900 , 97905 98340 97920
98360 97940
nyári
98020 98055 98364 98040
98080 98085 97980 97985 98300 98330
98335 * 98098
97993
98093
női téli nyári 98100 , 98105 98350 98115 98215 98155 98255 98384 98380 98140 98240 98145 98245 98165 98265 98280 98285 98180 98185 98301 98302 98330 98335 * 98295 98298 98193 98290 98293
*csak vonatmenesztéssel megbízottak részére Az egy ruhadarabhoz tartozó több kódszám választási lehetőséget jelent. Éves keret: 274 279 280 * 285 *
80
II. Számú munkaköri csoport: Munkakör Forgalmi szolgálattevő Forgalmi szolgálattevő gyakornok Tartalékos Forgalmi szolgálattevő Rendelkező forgalmi szolgálattevő Külsős forgalmi szolgálattevő Külsős forgalmi szolgálattevő gyakornok Váltóállító táblakezelő Állomási kapus Főrendelkező Forgalmi üzemmérnök Térfőnök Ügyeletes tiszt Naplózó forg. szolg. tevő Naplózó forgalmi szolgálattevő gyakornok Forgalmi technológiai szakelőadó I. Személygépkocsi vezető Forgalmi mérnök gyakornok Távkezelt állomások forgalomirányítója Állomáskezelő ruhadarab (kódszám) télikabát esőkabát zakó/blézer mellény kötött/szövet; kötött pulóver nadrág/ szoknya 3 db rövid ujjú ing/blúz 3 db hosszú ujjú ing/blúz nyakkendő/ sál/kendő sapka cipő átmeneti cipő
férfi téli 97910 98340 97920
98360 97940
nyári
98020 98055 98364 98040
női téli 98110 98350 98115
98380 98140 98145 98165
98080 98085 97980 97985 98300 98330
98335 98098
97993
98093
98180 98185 98301 98302 98330
98193
nyári
98215 98255 98384 98240 98245 98265 98280 98285
98335 * 98295 98298 98290 98293
csak vonatmenesztéssel megbízottak részére Az egy ruhadarabhoz tartozó több kódszám választási lehetőséget jelent.
Éves keret:
267 273*
274 280*
81
III. Számú munkaköri csoport:
Munkakör Mozdonyvezető ruhadarab (kódszám) télikabát esőkabát kötött mellény ; kötött pulóver szövet nadrág / vászon nadrág (lecippzárazható szárral) dzseki 2 db rövid ujjú póló
férfi téli 97910 98340 98364 98360 97940
97935
2 db hosszú ujjú 98366 póló 98368 hosszú ujjú ing 97985 rövid ujjú ing nyakkendő 98300 sapka 98320 cipő átmeneti cipő 97993
nyári
98040 93490
98035 98370 98372 98376
98085 98325 98098 98093
Téli cipő helyett surranó igényelhető. Az egy ruhadarabhoz tartozó több kódszám választási lehetőséget jelent.
1.
Éves keret:
293
Az éves keret terhére 1 db munkásöltöny igényelhető, melynek pontértéke 33.
82
IV. Számú munkaköri csoport:
Munkakör Főpályamester Felügyeleti pályamester TEB vonalellenőr Mester Beosztott mester
ruhadarab (kódszám) télikabát esőkabát mellény; kötött pulóver 2 db nadrág/ szoknya
férfi téli 93400 93425 98364 98360 97940
nyári
93415 98040 93410
2 db hosszú pamut alsónadrág 93430 dzseki 3 db póló rövid ujjú
női téli 98110 93465 98384 98380 98140 98145 98165
nyári
93455 98240 98245 98265 93450
93430 93405 98370 98372 98376
3 db hosszú ujjú 98366 póló 98368 sapka 93480 cipő átmeneti
93485 98098
cipő
98093
97993
93445 98390 98392 98386 98388 93480
93485 98295 98298 98290 98293
98193
Az egy ruhadarabhoz tartozó több kódszám választási lehetőséget jelent.
Éves keret:
219
216
83
V. Számú munkaköri csoport: Munkakör Váltókezelő, vonóvezetékes Váltókezelő, helyszíni állítású Váltókezelő, elektrodinamikus Váltókezelő gyakornok Tartalékos váltókezelő Vezető váltókezelő Sorompókezelő Térközőr, vonatjelentő őr ruhadarab (kódszám) télikabát esőkabát 2db nadrág
férfi téli 93400 93425
nyári
női téli 93440 93465
nyári
93410 93420
2 db hosszú alsó 93430 nadrág dzseki 3db póló rövid ujjú
93450 93460 93430
93405 98370 98372 98376
3 db póló hosszú 98366 ujjú 98368 sapka 93480 cipő átmeneti
93485 98098
cipő
98093
97993
93445 98390 98392 98386 98388 93480
93485 98295 98298 98290 98293
98193
Téli cipő helyett surranó igényelhető Az egy ruhadarabhoz tartozó több kódszám választási lehetőséget jelent.
Éves keret:
84
219
205
B. A MÁV Zrt. Munkaruházati juttatásának általános szabályai
1. Ezen szabályok kiterjednek a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, a KSz 4. sz. mellékletének B/2 számú táblázatban felsorolt munkaköröket betöltő munkavállalókra. 2. A szervezeti egységek nem térhetnek el a KSz 4. sz. mellékletének B/2. számú táblázatában felsorolt munkaköröktől, és a B/1. sz. mellékletben meghatározott munkaruházatként rendszeresített ruhadaraboktól. 3. Az egyen- vagy formaruha ellátásban részesülő munkavállalók részére nem rendszeresíthető munkaruha ellátás.
4. A három hónapot meghaladó folyamatos, megszakítás nélküli távollét (pl.:betegség /munkabaleset kivételével/, GYES- GYED, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, stb.) időtartamával a viselési időt meg kell hosszabbítani. 5. A munkavállaló köteles az előírt, és részére szabályszerűen átadott ruházatban munkát végezni. Ezen kötelezettség ismételt megszegése esetén, a munkavállalóval szemben az Mt. 109.§-a és a Kollektív Szerződés szerinti hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának lehet helye. 6. A ruházaton a Ruházati Arculati Kézikönyvben meghatározott jelzések viselhetők.
7. A munkavállaló által átvett ruházat a viselési idő lejártáig a MÁV Zrt. tulajdonát képezi, tisztítása és karbantartása a munkavállaló kötelessége. 8. A szakmunkástanulókat a gyakorlati képzés idejére munkaruházattal kell ellátni. Részükre a munkaruha juttatás fajtája, kihordási ideje és mennyisége, a képző intézmény vezetője által kiadott utasítás szerint történik. 9. Munkakör változás esetén a munkavállaló a használatában lévő ruházatot térítésmentesen megtarthatja. 10. A ruházat a viselési idő leteltével a munkavállaló tulajdonába megy át. 11. Ha a munkavállaló munkaviszonya – a munkavállaló rendes felmondásával, – a munkavállaló részéről jogellenes módon (Mt. 101.§ (1) bek.), – a munkáltató rendkívüli felmondásával (Mt. 96.§) – közös megegyezéssel (Mt. 87 §. (1) bekezdés a) pontja) szűnik meg, köteles a használatában lévő, még viselési idővel terhelt ruhadarabjait a hátralévő viselési idő arányában megváltani. Ezt az összeget a MÁV Zrt. hibájából ki nem szolgáltatott ruhadarabok időarányos értékével csökkenteni kell.
85
12. Munkáltató rendes felmondása esetén, valamint a jogutódlással történő tevékenység kihelyezés esetén a munkavállaló a használatában lévő, viselési idővel terhelt ruházatát térítésmentesen megtarthatja.
13. A fizetés nélküli szabadság engedélyben a „kedvezmények meghagyása mellett” kitétel a ruhajuttatásra nem vonatkozik.
86
B/1. sz. melléklet
1. Munkaruhaként az alábbi ruhadarabok rendszeresíthetők: -
-
melles nadrág, dzsekis felsőrész, munkásnadrág, munkáskabát, munkaköpeny, póló (az egyen- és formaruha ellátásban rendszeresített ruhadarabok közül az alábbi kódszámú termékek: - férfiak részére: 98368, 98370, 98372, 98376; - nők részére: 98388, 98390, 98392 munkássapka, téliesített munkássapka, téliesített munkásnadrág, hosszú pamut alsónadrág ( kódszám: 93430) "zimankó" téliesített munkáskabát, munkacipő (fél), /férfi és női is/, női száras cipő, téli (98193), bakancs, magas szárú bakancs (surranó), női száras cipő a munkacipőnek és bakancsoknak acél-orrmerevítős változatai. *esőkabát (98340, 98350) *dzseki (93400, 93440 ) *nadrág (93410,93420, 93450, 93460 ) *cipő (97993,98098,98295,98298)
2. A *-gal megjelölt ruhadarabok csak a Biztonsági Igazgatóság rendkívüli eseményt vizsgáló munkavállalóinak és a Pályavasúti Üzletág Területi Központjai munkavállalóinak a munkaruházati ellátására rendszeresíthetők. 3. Az itt felsorolt és kódszámmal megjelölt egyen- és formaruha ellátásban rendszeresített terméken kívül más ruhadarabokat és lábbeliket munkaruhaként utalványozni nem szabad. 4. A Helyi Függelék, illetve módosításainak életbeléptetése nem változtathatja a már megrendelt ruházatot, hatálya csak az életbeléptetést követő megrendelésekre vonatkozik.
B/2. számú melléklet
87
96954
96964
97014
97045
97055
97063
97073
97083
97090
Férfi melles nadrág
Hosszú pamut alsónadrág
Női vászon nadrág
Női melles nadrág
Zimankó
Téliesített munkásnadrág
Munkáskabát
Munkásnadrág
Dzsekis felsőrész
Melles nadrág
Munkaköpeny férfi
Téliesített mukássapka
Munkássapka
Magas szárú bakancs (surranó)
Bakancs
Munkacipő(fél)
Munkacipő (acél orrmerevítős)
3 3 1 1 1 1 1 3
3 3 1 1 1 1 1 3
2
2
3 3
3
2 2 1
2 3 3 2 2
2
3 3 2
2
3 3 3 3 3
2 2 2 2 2
97993
98098
98193
98295
98298
98340
3
2 2 2 2 2
3 3 2 3 2
3 3 2 3 2
2 2 2 2 2
2 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2
1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2
2 2 2 2 2 2 2 2
2 2 1 1 2 2 2 1
1 1 2 2 1 2
3 2 3 2 2 2 3 3 3 3 3
3 2 2 2 2 2 2 2
2 2 2 2 2 2
1 1 1
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1
1
1
1
1
3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 1
1 1
1 1
1
1
1 1
0,5 1
3 2 3 3 3 2 2 2
1
1 1 1
1 1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1
1
3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
2 2 2 3 3 3 2 2 2 2
2 2 2 2 2 2 2 2
2 3 2 2 3 3 3 2
2 2 2 2 2 1 1 2 2 2 1
2 2 3 3 2 3
2 2 2 2 1 2
2 2 2 2 2
2 2
2 2 2 2 2
2 2 1 1 2 2 2 1
1 1
1
1
1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
1 2
2 1 1 2 2 2 1
2
1 1
1 2
3 3
3 3
3
3
5 5 5 5 5 5
2 2 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
983
2 2 2
3
2 2
1db/…év 97093 97200
Férfi hosszú esőkabát
96944
Női félcipő átmeneti (lapos sarok)
96934
Női száras cipő ( téli)
96924
Női félcipő átmeneti (emelt sarok)
96914
Férfi félcipő átmeneti
93460
Férfi száras cipő téli
93450
Bakancs (acél orrmerevítős)
93430
Női száras cipő
93420
Férfi vászon nadrág
Szakaszmérnök Vonalkezelő Kocsimester Elektrikus II. Elektrikus III. Üzemfelügyeleti ellenőr I. Üzemfelügyeleti ellenőr II. Vezetőmérnök Vonali oktató Üzembiztonsági szakelőadó Védelmi szakelőadó Biztonsági szakelőadó Biztonsági szakértő Üzembiztonsági szakértő I. Védelmi szakértő I. Erősáramú technikus Távközlő technikus Pályafenntartási technikus Biztosítóberendezési technikus Hídvizsgáló technikus Műszaki szerkesztő szakelőadó Könyvtáros-levéltáros Állomási levelező Levelező gépkocsivezető Utazó levelező Kocsirendező Gurításvezető Sarus csapatvezető Sarus Vágányfék kezelő Gurítóberendezés kezelő Vonali kocsirendező Vonali tolatásvezető Tolatásvezető I. Tolatásvezető II. Kitérő lakatos Biztosítóberendezési lakatos Hídszerkezeti lakatos Hídvizsgáló lakatos Forgácsoló, esztergályos Járműszerelő Alállomási műszerész Biztosítóberendezési betanított munkás Biztosítóberendezési műszerész Kábel és hálózatszerelő Kábel és hálózatszer. betanított munkás Távközlő betanított munkás Távközlő műszerész Áramellátó műszerész Digitális gyengeáramú műszerész Alállomás karbantartó Elektrikus I. Villamossági szerelő Felsővezeték szerelő I. Villanyszerelő Általános karbantartó Külsőtéri szerkezet mázoló Előmunkás Vonalgondozó Pályamunkás betanított munkás Vasútépítő, karbantartó Pályamunkás Vonalgondozó betanított munkás Nyomdász Nyomdai betanított munkás Olajkút kezelő Targoncavezető Tehergépkocsi vezető Különleges gépjárművezető Egyéb vasúti járművezető Váltótisztító
93410
Férfi téli dzseki (láthatóságot bizt.)
Munkakör megnevezése
93400
1 1 1 2
2 1 1
88
97014
97045
97055
97063
97073
97083
97090
Férfi vászon nadrág
Férfi melles nadrág
Hosszú pamut alsónadrág
Női vászon nadrág
Női melles nadrág
Zimankó
Téliesített munkásnadrág
Munkaköpeny férfi
Magas szárú bakancs (surranó)
Bakancs
Munkacipő(fél)
Munkacipő (acél orrmerevítős)
1 1 1 1
3 3 3 3 2 1
1
1
1
1
1
1 1
1 1
3 3
2 2
1 1
1 1
3 2 3
2 2 2
1
1
4
1
1 2 2 2 1
1 2
1 2 2 2 2 2 2 2 2 3 4 5 5 3 5 2 3 4 4 5 5 5 5 3
1 1 1 1 2 2
1 2
2 1
2
1 1 1 1 1
1 1 1
1 1 1
1
1
97993
98098
98193
2 2 2 2 2
1 2
1 1 1 1 1 1
1db/…év 97093 97200
Női száras cipő ( téli)
96964
Férfi félcipő átmeneti
96954
Férfi száras cipő téli
96944
Bakancs (acél orrmerevítős)
96934
Női száras cipő
96924
Munkássapka
96914
Téliesített mukássapka
93460
Melles nadrág
93450
Dzsekis felsőrész
93430
Munkásnadrág
93420
Munkáskabát
Általános betanított munkás Állomási betanított munkás Szállító-rakodómunkás Általános segédmunkás Művezető Gépészeti reszortos Gépész technikus Leltárellenőrzési előadó Főszakács Szobaasszony, gazdaasszony Konyhalány Kocsirendező gyakornok Hegesztő-lángvágó betanított munkás Hegesztő-lángvágó Tengely átszerelő Mérőkocsi üzemeltető Vágányféklakatos Darukezelő Darukötöző Csomagmegőrző Segédraktárnok Beszerzési előadó I. Beszerzési előadó II. Betanított munkás Eszközgazdálkodási szakelőadó Gépkezelő I. Gépkocsivezető Logisztikai rendszertámogató I. Logisztikai rendszertámogató II. Raktárkezelő I. Raktározási előadó I. Raktározási előadó II. Raktározás irányító Vonat fel- és átvevő
93410
Férfi téli dzseki (láthatóságot bizt.)
Munkakör megnevezése
93400
2 2 2 2 2 3 2 2 3 2
2 2 2 2 2 2 2 2 3 2
2
2
2 2
2 2
2
2 2
1,5 2
2 2
2
1 2 2 2 2 2 2 2 2 2
2 2
2 2 1
2
2 2 1
1 1 2 2 2 2 2 2
2
2 2 2 2
2 2 2 2 2
2 1**
2 2 2 2 2
A gépkocsivezető munkakörben a **-al jelölt kihordási idők és ruhadarabok csak a vasútbiztonság balesetvizsgálói asszisztensi feladatokat is ellátó gépkocsivezetők részére adhatók.
89
5. számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez A kereskedelmi szolgálatot ellátók jegyeladási jutaléka 1. Jegyeladási jutalék az alábbi jogcímeken fizethető: a) helyi forgalmú bárca- és kéregjegy bevétel (gépi jegykiadásnál is), b) helyi forgalmú űrjegy és reformjegy bevétel, 2. Jegyeladási jutalékra jogosult a jegyeladást rendszeresen végző forgalmi személyzet. 3. A jutalék összegét az alábbiak szerint kell megállapítani. jegyeladási Forgalmi személyzet által rendszeresen végzett jegyeladási tevékenység esetén az elért bevételek után Forgalmi személyzet által végzett számadói tevékenység során a főszámadás 301. kódszáma alatt beállított havi készpénzbeszállítás összege után
2,0 %
0,01
100.000 Ft után 2000.- Ft, de min. 500.- Ft/hó 10%
90
6. számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez A 46. § hatálya alá tartozó munkakörök Állomásfőnök (rendszeres forgalmi szolgálattevői kötelezettséggel) állomáskezelő (rendszeres forgalmi szolgálattevői kötelezettséggel) térfőnök forgalmi szolgálattevő vonatfel-, és átvevő kocsimester tolatásvezető kiemelt tolatásvezető kocsirendező sarus csapatvezető sarus vezető váltókezelő kiemelt váltókezelő elektrodinamikus váltókezelő helyszíni állítású váltókezelő vonóvezetékes váltókezelő vágányfék kezelő térközőr, vonatjelentő őr sorompókezelő targoncavezető vonali tolatásvezető vonatkezelő, -levelező jegyvizsgáló vezető jegyvizsgáló vonali kocsirendező kirakó vonalgondozó mozdonyvezető (bármely szolgálati ágnál) egyéb vasúti járművezető mozdony segédkezelő (bármely szolgálati ágnál) vontatási vonatkísérő kocsivizsgáló féklakatos szállító-rakodómunkás (Záhony) darukezelő (Záhony) darukötöző (Záhony) kisgép-, berendezéskezelő (Záhony) könnyűgépkezelő (Záhony) nehézgépkezelő (Záhony)
91
7. számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez Azon munkakörök felsorolása, amelyeket betöltő munkavállalók szokásosan a telephelyen kívül végzi a munkáját
alállomási műszerész alállomás karbantartó állomási betanított munkás általános betanított munkás általános karbantartó szakmunkás általános segédmunkás áramellátó műszerész beosztott mester (biztosítóberendezési,energiaellátási, alállomási, távközlő, felsővezetéki) biztosítóberendezési betanított munkás biztosítóberendezési lakatos biztosítóberendezési műszerész biztosítóberendezési technikus digitális gyengeáramú műszerész digitális hibaelhárító mérnök egyéb vasúti járművezető ellenőrzési szakelőadó
ellenőrzési szakértő előmunkás (pályás, hidász) erősáramú technikus felügyeleti pályamester (pályás, hídász) főpályamester (pályás, hidász) gépkocsivezető (személy, teher)
hídszerkezeti lakatos hídvizsgáló lakatos hídvizsgáló technikus humánpartner iparvágány szakelőadó I-II. kábel – és hálózatszerelő betanított munkás kábel-és hálózatszerelő kitérő lakatos könnyűgépkezelő különleges gépjárművezető külsőtéri szerkezet mázoló leltárellenőrzési szakelőadó leltározó leltározó szakelőadó levelező-gépkocsivezető
mérőkocsi üzemeltető mester (energiaellátási,alállomási,távközlő,felsővezetéki,biztosítóberendezési) műszaki ellenőr műszaki előadó 92
műszaki szakelőadó (pálya, híd, gépész, magasépítményi) műszaki szakelőadó (távközlő, erősáramú, bizt.ber) műszaki szakelőadó (távközlő, erősáramú, bizt.ber.) műszaki szakértő nehézgépkezelő oktatótiszt pályafenntartási technikus pályamunkás (betanított munkás) pályamunkás (szakmunkás) rendszermérnök szakaszmérnök ( pályás, hidász, gépész, TEB ) távközlő betanított munkás távközlő műszerész távközlő technikus technológiai rendszerszakértő területi mérnök (PML, TEB) területi forgalmi szakelőadó utazó levelező üzemfelügyeleti ellenőr I-II. váltótisztító vasúti jármű (TVG) vezető vasútépítő-karbantartó szakmunkás vezető jegyvizsgáló (Gyermekvasút) vezetőmérnök villamoshálózat felmérő villamossági szerelő szakmunkás villanyszerelő betanított munkás villanyszerelő szakmunkás vizsgabiztos vonalellenőr (TEB, gépész ), vonalkezelő vonalgondozó ( betanított munkás ) vonalgondozó ( szakmunkás) vonali oktató vonali tolatásvezető vonali kocsirendező
93
8. számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez Azon vonalszakaszok és munkakörök felsorolása, amelyek az Mt. 117/A.§ (1) bek. d) pontjának hatálya alá tartozó munkakörök a napi beosztás szerinti munkaidő korlátozása szempontjából
Az Mt. 117/A.§ (1) bek. d) munkakörök jegyzéke
pontja szerinti zavartalan közlekedést biztosító
Biztosítóberendezési lakatos Biztosítóberendezési műszerész Forgalmi szolgálattevők Forgalmi vonalirányító Gurításvezető Gurítóberendezés-kezelő Hálózati főüzemirányító Hangosbemondó Kábel-, és hálózatszerelő Kocsirendező Pályavasúti diszpécser (PL, TEB, FET diszpécser és elektrikus) Sarus Sarus csapatvezető Sorompókezelő Távkezelt állomások forgalomirányítója Térfőnök Térközőr Területi főüzemirányító Tolatásvezető, kocsimester Ügyeletes tiszt Vágányfék kezelő Váltókezelők Vezető váltókezelő Vonatfel-átvevő Vonatjelentő őr
94
Az Mt. 117/A.§ (1) bek. d) pontjának hatálya alá tartozó, a nemzetközi vasúti személyszállítással, valamint belföldi és nemzetközi árufuvarozással érintett vasúti vonalak jegyzéke Fővonalként üzemeltetett vasútvonalak (F.2.Forgalmi Utasítás Függelékei 1 sz. függelék Budapest Keleti pu. - Győr - Hegyeshalom oh. és az ebből kiágazó vonalak: a) Szárligeti elágazás - Felsőgalla Tatabányai elágazás; b) Komárom - Országhatár; c) Győr - Szombathely - (Szentgotthárd oh. Gysev) d) Győr - Sopron oh.; e) Hegyeshalom - Rajka oh.; f) Hegyeshalom - Porpác.
Nemzetközi személyszállítás
nemzetközi árufuvarozás
X
X
X
X
X Gysev X
X Gysev X X
Budapest Keleti pu. - Hatvan - Miskolc Tiszai pu. - Szerencs - Nyíregyháza és az ebből kiágazó vonalak: X a) Rákos - Újszász - Szolnok; X b) Hatvan - Somoskőújfalu oh.; X c) Hatvan - Újszász; X d) Nyékládháza - Tiszapalkonya-Erőmű; e) Miskolc-rendező pu. - Miskolc Gömöri pu.; f) Miskolc-rendező pu. - Miskolc Tiszai pu.; (X) g) Miskolc Tiszai pu. - Bánréve oh; (X Bánréve-Bánréve oh.) h) Felsőzsolca - Hidasnémeti oh; X i) Mezőzombor - Sátoraljaújhely oh. X Budapest Nyugati pu. - Szob oh. vonal.
X
X X X X X X X X X X X
95
Fővonalként üzemeltetett vasútvonalak (F.2.Forgalmi Utasítás Függelékei 1 sz. függelék Budapest Nyugati pu. - Cegléd - Szolnok Záhony oh. és az ebből kiágazó vonalak: a) Cegléd - Szeged; b) Szajol - Békéscsaba - Lőkösháza oh.; c) Püspökladány - Biharkeresztes oh.; d) Debrecen – Nyírábrány oh. Budapest Ferencváros - Kelebia oh. és az ebből kiágazó vonalak: a) Kiskunhalas - Kiskunfélegyháza; b) Kiskunhalas - Bácsalmás - Baja Bátaszék. Budapest Déli pu. - Székesfehérvár Murakeresztúr oh. és az ebből kiágazó vonalak: a) Székesfehérvár - Komárom; b) Székesfehérvár - Celldömölk; c) Balatonszentgyörgy – Tapolca; d) Murakeresztúr - Gyékényes. Boba - Ukk - Zalaszentiván - Zalaegerszeg – Zalalövő - Bajánsenye oh. és az ebből kiágazó vonalak: a) Szabadbattyán - Tapolca - Ukk; Budapest Kelenföld - Pusztaszabolcs Gyékényes oh. és az ebből kiágazó vonalak: a) Érd elágazás - Tárnok; b) Pusztaszabolcs - Dunaújváros; c) Dombóvár - Szentlőrinc - Pécs Magyarbóly oh. Szombathely - Nagykanizsa. Bánréve - Ózd.
Nemzetközi személyszállítás
nemzetközi árufuvarozás
X
X X X X X
X X X
X
X X
X X
X X X
X
X
X
X
X X
X X X
X
X
X
X
96
Fővonalként üzemeltetett vasútvonalak (F.2.Forgalmi Utasítás Függelékei 1 sz. függelék Szeged - Békéscsaba - Kötegyán oh. a) Szeged-Algyő b) Békéscsaba - Kötegyán oh. A budapesti körvasutak alábbi vonalrészei: a) Kőbánya felső pu. - Kőbánya kiágazás - Rákos elágazás - Budapest Angyalföldi elágazás - Rákosrendező; b) Budapest Angyalföldi elágazás Rákospalota-Újpest; c) Rákos - Rákos elágazás.
Nemzetközi személyszállítás
X X
X
X
X X
X X
A budapesti összekötő vágányok közül az alábbiak: a) Budapest Ferencváros - Kőbánya felső pu.; b) Budapest Ferencváros - KőbányaKispest; c) Budapest Józsefváros - Kőbánya felső pu.; d) Budapest Józsefváros - Budapest Ferencváros; e) Budapest Józsefváros - Kőbánya elágazás - Budapest Ferencváros; f) Kőbánya teher pu. - Kőbánya felső pu.; g) Kőbánya felső pu. - Kőbánya kiágazás - Rákos; h) Rákosrendező - Városliget elágazás. Nem fővonalak Esztergom-Almásfüzitő Gyékényes-Pécs Nógrádszakál-Ipolytarnóc Mátészalka-Tiborszállás Szeged-Röszke
nemzetközi árufuvarozás
X X
X
X X X X X
97
9. számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez Azon munkakörök és tevékenységek felsorolása, amelyeket ellátó munkavállalók gondatlan károkozásuk esetén 3 havi átlagkeresetük mértékéig marasztalhatóak Pályavasúti Üzletágnál: Állomásfőnök I-II-III. Alosztályvezető (nem jogkörgyakorló) Általános ügyviteli előadó Elemző-gazdálkodási szakelőadó III. Gazdálkodási koordinátor Területi mérnök (TEB, PML) Vezetőmérnök. Társasági szolgáltatás Igazgatóságnál:
TÁSZ szakértő területi koordináció vezető kiemelt beruházási projektkoordinátor részlegvezető raktárvezető Jogi Igazgatóságnál:
az ÜDSZSZ vezetője az ÜDSZSZ központ, illetve csoportjának vezetői Belső Ellenőrzési Főosztály: osztályvezető
Portfolió-gazdálkodási Igazgatóságnál: portfolió fejlesztési és értékesítési osztályvezető portfolió kezelési osztályvezető portfoliófejlesztési szakértő II. portfolióhasznosítási szakértő Pénzügyi Igazgatóság: valamennyi készpénzzel foglalkozó munkakör (pénztáros, bankszámlák kezelői, bankszámlák felett rendelkezni jogosultak) kockázatkezelők spot, határidős ügyletek megkötői adószakértők, és az adóbevallásért felelős munkavállalók hitelfelvétellel és hitelállomány kezelésével foglalkozó munkavállalók pénztár-, és leltárellenőrök
98
10. számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez A 40.§ 4. pontjának hatálya alá tartozó állomások és munkakörök felsorolása vonal 1
Szolgálati hely Budapest-Keleti
Budapest-Ferencváros Budapest-Kelenföld Budaörs Biatorbágy Herceghalom Bicske Szárliget Tatabánya Tata
2 30a
30
Almásfüzitő Komárom Ács Nagyszentjános Györszentiván Győr Esztergom Esztergom - Kertváros Budafok-Albertfalva Nagytétény Érd-alsó Tárnok Martonvásár Kápolnásnyék Gárdony Dinnyés Székesfehérvár Fonyód
munkakörök főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő, főrendelkező,(táblakezelő+engedélyes) forgalmi szolgálattevő, személypu. külső forgalmi szolgálattevő, naplózó forgalmi szolgálattevő főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő, (táblakezelő) forgalmi szolgálattevő Főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő, váltókezelő forgalmi szolgálattevő, váltókezelő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő, váltókezelő rendelkező forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő, váltókezelő rendelkező forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő főrendelkező, váltókezelő (táblakezelő) Forgalmi vonalirányító
99
vonal 40a
70
Szolgálati hely Budapest-Déli Budafok-Háros Nagytétény -Diósd Érd-elágazás Érd Százhalombatta Dunai Finomító Ercsi Iváncsa Pusztaszabolcs Rákosrendező Rákospalota-Újpest Dunakeszi Göd
71
Vác Veresegyház
80
Kőbánya-Felső Rákos Pécel Isaszeg Gödöllő Aszód Tura Hatvan Hort-Csány Vámosgyörk Ludas Nagyút Kál-Kápolna Füzesabony Mezőkövesd MezőkeresztesMezőnyárád Emőd Nyékládháza Miskolc Felsőzsolca Hernádnémeti-Bőcs Taktaharkány Szerencs Mezőzombor
munkakörök főrendelkező, II. torony vezető váltókezelő, I-II. torony forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő, váltókezelő forgalmi szolgálattevő, váltókezelő rendelkező forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő, váltókezelő forgalmi szolgálattevő, váltókezelő rendelkező forgalmi szolgálattevő, külsős forgalmi szolgálattevő, váltókezelő főrendelkező, vezető váltókezelő, külső forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő, váltókezelő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő, vezető váltókezelő Távkezelt állomások forgalomirányítója rendelkező forgalmi szolgálattevő, I.-II. torony külső forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő főrendelkező, (táblakezelő) forgalmi szolgálattevők, forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő főrendelkező, (táblakezelő) rendelkező forgalmi szolgálattevő, forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő
100
vonal 100
Szolgálati hely Budapest Nyugati Városliget-Elágazás Kőbánya-Teher Kőbánya-Kispest Pestszentlőrinc Vecsés Üllő Monor Pilis Albertirsa Ceglédbercel-Cserő Cegléd Abony Szolnok
80 120a
120
Szajol Törökszentmiklós Fegyvernek -Örményes Kisújszállás Karcag Püspökladány Kaba Hajdúszoboszló Ebes Debrecen Apafa Hajdúhadház Újfehértó Császárszállás Nyíregyháza Debrecen Rákoshegy Maglód Gyömrő Mende Sülysáp Tápiószecső Nagykáta Tápiószele Tápiógyörgye Újszász Békéscsaba
munkakörök Főrendelkező, forgalmi szolgálattevő (táblakezelő), II. torony forgalmi szolgálattevő, vezető váltókezelő forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő, váltókezelő rendelkező forgalmi szolgálattevő, forgalmi szolgálattevő, váltókezelő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő Főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő, rendelkező forgalmi szolgálattevő, vezető váltókezelő, váltókezelő forgalmi szolgálattevő, váltókezelő forgalmi szolgálattevő, váltókezelő rendelkező forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő, váltókezelő rendelkező forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő főrendelkező, (táblakezelő) forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő főrendelkező, forgalmi vonalirányító (KÖFI) forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő forgalmi szolgálattevő (rendelkező) forgalmi szolgálattevő, váltókezelő főrendelkező
101
11. számú melléklet a MÁV Zrt. Kollektív Szerződéséhez Azon munkakörök felsorolása, amelyek esetében 66 munkanap kiküldetés rendelhető el
Pályavasúti Üzletág: állomásfőnök I.-II.III. alosztályvezető anyag-, és eszközkezelési szakelőadó elemző-gazdálkodási szakelőadó I. (FO. felügyeleti alosztály) elemző-gazdálkodási szakelőadó III.
értékesítő szakelőadó fejlesztési koordinátor forgalmi koordinátor I.-II. forgalmi szabályozási szakelőadó
forgalmi szakértő II-III. forgalmi technológiai szakelőadó hálózati forgalmi szakértő
határforgalmi koordinátor határkapacitási szakelőadó informatikai szakértő minőségügyi szakelőadó II. műszaki előadó műszaki szakelőadó műszaki szakértő PML szakértő szakelőadó szakértő SZIR szakelőadó II. SZIR-ZAIR szakelőadó II. területi értékesítési szakelőadó területi forgalmi szakértő I. (vonalbiztos) vezetőmérnök
Jogi Igazgatóság: adminisztrátor állomási levelező általános ügyviteli előadó II. általános ügyviteli szakelőadó
102
