r
ZARÁNDOK NAPTAR A Z
1 9 4 3 .
ÉVRE.
A MARIAPOCSI KEGYHELY kiadásában a ¡kivetkezőket leket beszerezni: VELÜNK AZ ISTEN gör. kat. imakönyv „ „ „ vászonkötés . 1"50 bőrkötés . . 2 50 MÁRIAPÓCSI IMAKÖNYV vászonkötésben . 100 bőrkötés . . . . 250 IMÁDKOZZÁL kis imakönyv kartonkötésben 0"40 MÁRIAPÓCSI ZARÁNDOK ÁJTATOSSÁG. 040 MÁRIAPÖCS kegyhely rövid története . . . 030 ÉLŐRÓZSAFÜZÉR könyve 0 50 RÓZSFŰZÉR titok (egy sorozat) 0*50 ÉNEKES IMAFÜZÉR (Jézus Szt. Szíve ét Szűz Mária ájtatosság) 020 Máriapócsi nagy kegykép («ötét és rózsaaz.) 100 Máriapócsi kegytemplom belsejének képe . 0 60 Máriapócsi levelezőlapok, kis szentképek 8—20 f.ig. Máriapócsi plakettek, érmek, etb. stb. Ugyancsak raktáron tartunk ruténnyelvü liturgikus vallásos könyveket és imakönyveket (cirill és latin betűvel.) Az itt felsorolt tárgyak beszerelhetők a máriapócsi kegyhelyen, azonkívül lerakat van a» ungvári Sít. Bazil Rend könyvkiadóhivatalánál is Ungváron. W Máriapóesról máriapócsi emléket vigyél. . Beszerezhető a Szt. Bazil Rend búcsúi cikkek kereskedésében és a Zarámdokház kegytárgy üzletében.
Ha a kegyhelyen vásárol a kegyhely kiépítését segíti elő. — Postairendelésnél a cím: Szt. Bazil Rend Máriapócs A pénz postatakarékpénztári 3346. sz. csekklapon is beküldhető
MÁRIAPÓCSI
AZ 1943-IK EVRE
ÖSSZEÁLLITOTTA :
P. DUDÁS BERTALAN 0. S. B. M.
Szent Baztl Rend kiadása és nyomása, Ungvárott.
\
3
6
A
kegykép
előtt.
Térdre hullunk bűnbánattal * drágalátos Szűz Anyánk hogy kérésünk meghallgasdó kegyelmes Pátrónánk ! méli,
Sok szenvedő, sánta béna kéri pártfogásodat hogy kinyújtod segitő szent jobbodat.
*
* és re-
Vigasztalan özvegy, árva, * búbánatos szenvedd, * Nálad talál enyhületet, "' ha tehozzád fittel jő. Testi-lelki Szűz
Anyánknak
szükségekben * szivvirágböl
szenvedők
mind
* szép koszorút
Szűz Mária egek gyöngye * add áldásod galátos kezeiddel * ölelj minket szivedre !
jöjjetek,
*
kössetek. híveidre,
* drá-
JANUÁR
1943 A hét napjai
311 n a p
Ó GÖRÖG
ÚJ GÖRÖG
RÓM. KAT.
ííí ^izk
Űjév t£) Jézus körűim. Bar.il f. Bonifác Szilveszter VÍZk. (Ml. K7.1). S/,i!V f|). Ignác megel. v<s- — 7. h. — Regg- ev. 10 ft. Lit. ap. Tim. 29«. Ev. Mk. '1.
Vizk. «1. Y. Malakiás pr. Eü. 7o ap Teokt. atva Vizk. eü Teop. ésT.vtk © Jézus meskereszt. <5 Ker. János p r György hv. atya, Polyeukt. vt. Vizk. köv. vas. — 8. h. —
C. Jézus sz. neve Titusz pk. Telcszfor pk. Vízkereszt Lúcián vt. Szörény J ú l i á n vt. Lit. ..p Éf. 224 Ev. Mt 8. ~
Seentaty. Julianna Anasztázia Krét 10 vt. Karács, előbőjt Jézus szOietcse Istenszfi)6 Mária litván fődiák «US vt. ev. 1
V Vizk. u v. Nissz. Gerg. Kar. u. v. Több ez. v. C. 1 Szentcsalád Higin p vt. H Aprószentek. f Teodóz atya Ernő a». K Tatjána vtnő. Anizia Veronika Sz Herm. és Sztrat vtk. Melánia 14: 1 Cs Jézus körűim. Sz B. Hilár pk. ea. Vizk iinz Remete Szt. Pál 15 i 2 P Pál, János rem. Szilveszter Marcell p. vt. 16! 3 Sz (> Pét. ap. bilincsei Malakiás Lit. ap. Kol 25». éz Zsd 335. Pünk. u. 39. vas. — E h. Regg. ev. 1. ft Ev. Lk. 85. és Lk. 24. 4
V
P. u. 29. v. f N. Antal r. P. a. 29. v. 70 apóst. f Athanáz és Cirill fpk. Teopemt Makár rem. Jézus megkereszt. f Euthym atya Ker. szent János Maxim hv. Neofit, és ts. György Timót ap. Polyeukt Kelemen fszvt. Marcián Fűnk u. 30. " ^ T — "2. h — Regg. ev 2. ft. — Lit. ap Kol
C. 2 Antal ap. Piroska azt. vt. B. Margit Fábián, és Seb. Ágnes szt. vt. Vince vt. Raimund » 8 . — Ev. Lk " I .
P. u 30. v. Teodoz a. C 3. Timót pk. Pá! megtérése Taciána Polikárp Sztratonik Aranysz Szt J á n . Ssinai vtk. N Szt. Péter Pál remete Szt. Péter bilincsei Szal. Szt. Ferenc Martina szt. N Antal ap. Regg. ev. 5. ft. — Lit. »p Tim. 280. EvLk93^
P. u. 30. v. X é n i a anya t Naz. Gergely fp. Xenofon atya f Ar. János erekly. Efrém egyh. atya Ignác feKvt. tb Három egyházatya 31. vas. 31 \ 181 V
1
3 h
P. u. 31. v. Clrusz és J.
I P. u. 31. v. Cirill
C 4. Bosco sz. János
/
FEBRUÁR
1943 A hét najpai új 1 2 3 4 5 6
n
19 20 21 22 23 24
H K Sz Cs P szl
Gyertyasz. eü. Trif vt. © Gyertyaszent. B A. Simeon és A n n a Izidor atya Ágota vtnő. Bukol pk.
Pünk. u. 32. vas. 7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
25 26 27 28 29 30 31
4. h.
(5 Gyertyasz. iinz. Karalamp fszvt. Balázs pk. vt. Melec fp. Márton atya
1
V H K Sz Cs P Sz
Vám. é« f. v. Auxenc a. Onezim ap. Pamfil és tsai, vtk. Tivadar vt. Leo pp, Arkim ap. Leo pk.
8 9 10 11 12 13 14
V H K Sz Cs P Sz
Ignác pk. vt. Gyertyaszent. B. A. Balázs pk. Korz. András pk. Ágota sz. vt. Dorotya vt.
Ev. Lk 74.
C 6. Bálint vt K Kolos J u l i a n n a vt. Donát pk. vt. Simon pk. vt. Konrád hv. Aladár pk.
Regg. ev. 6. ft. — Lit. ap. Kor. 135. Ev. Lk. 79.
Ték. f. v. Timót atya Eugeniumi vtk. Polykarp fszvt. f Ker. Ján. fe. I. II. megt. Taráz fp. Porfyr fp. Halottak eml.
Ték. f. v. Tivadar a. Nicefor Karalamp Teodóra Melét lik. Zoe Auxent
C Hetvened vas. Péter szfogl. Damj. Péter Mátyás aps. Géza vt K. Sz. Matgit Gábor passz.
Pünk u. 35. vas- — 7. h. —Regg. ev. 7. ft — Lit. ap. Kor. 140. 28 15
Ev. Lk. 94.
C5. Romuald ap M. Szt. János Alex. Cirill Skolasztika Lurdi Mária 7 szervita alap. Ricci Katalin
Lit. ap Tim. 296.
Vam. é* f. v. Trifon Jézus bemut. Simon Izidor Ágota Júlián Lukács
nap
RÓM. KAT.
Lit. ap. Tim 285.
Pu 32. Z. v. Gerg. N. Simon Krizoszt erek. Efrém Ignác er. Három egyházatya Cirusz és János
u. 33. vas.— 5 h. Regg. ev. 5. ft.
Pünk. u. 34. vas. — 6. h. 21 22 23 24 25 26 27
Makár Eutim ap. Ágnes Anasztáz Kelemen Babilasz
Regg. ev. 4. ft.
v ! P. u 32. (Zak. V.) Part. p. ITivadar nvt.
H K
Sz Cs P Sz Pünk. 1 2 3 4 5 6 7
Ó GÖRÖG
Ú J GÖRÖG
ö
28
v ! Húshagyó \. Bazil hv.
Ev. Mt. 106.
Húshagyó v. onezim i C Hatvanad vas
MÁRCIUS
1943 A hét napjai üj
ó
1 16 2 17 3 18 4 19 5 20 6 21 Pünk
ÚJ
GÖRÖG
Ó
31 nap
GÖRÖG
RÓM.
KAT.
1
n
Pamíil vt. H Eudokia anya Tódor Teodót fszvt. K Loó p. Sz •Eutrop és tsai. vtk. Appia Cs Gerazim atya Leó pk. P Konón vt. Euszták Sz (? Ammoriuszi. 42. vt. u 36. vas. — 8. h — Regg. ev. 8 ft. — Lit, ep. RÓ m
Albin pk. Simplic p. Kunigunda Kázmér Özséb Perpetua ff 2. —"E" Mt. 17.
V Vajhagyó v. Kerzoni fv Vajhagyó v. Evg. vtk. C Fartang vas Ist. János Teofylakt pk. Polikárp H Franciska f Szebasztei 40 vt János f. m. K Hamv -szerda Táráz Sz Quadrát és tsai. vtk Szilárd Por fi r Cs Szófron fp. I Gergely pTeofán liv. P Prokóp SsaWn ^ Vazul Sz | Q Tivadar nvt. • Ev. In. 5. — I. h — Kegsf. ev. 9. ft- Ut. ap. Zsd. 129 »gybőjt 1 Nb. 1. v. Eudkia vtnő| C 1 Invocabit Nemzeti Ünnep Nnmieii iiitnep Geréb pk. Elutrop Patrik pk. Gerazim Sándor pk. Konon József vtk. Amoriivk. B. Csák Mór Vazul vt. Ev tök ReffC'. ev. 10. ft. — Lit. ap. Z«d. 304. Nb. 2. vTTeoiriakt C 2 Reiminiscere Nb. 2. v. Jakab hv. pk Szeb. 40 vt. G. Katalin Bazil fszvt. Konrád Viktórián vt. G y ő z ő és tsai. vtk. Szofron pk. Gábor főa. Örömhirv. eü. Teofánesz GyiimSlesoltó B. A © Gyümölcsoltó B. A. Nioefor pk. Gábor íőngy. Emánuel Benedek Matróna vt. D János À nagyböjt S vas. 37 h. • Regg. •v. l- t — Lit. ap. Zsd s í i . — Ev. M i n y r Nb. 1. v Benedek Nomioti fin. Agáp Szabin fszvt. Elek atya Jeruzs. Cyrill fp. Krizant és Dária Halottak eml. A riagybőj 2. vas — 2 . h . —
Nb. 3. Cyrill János 18 ! Si Hipát
atya és ts.
Kar. hód. v. Hilár. és tsai. vtk. atya atya
Nb. W W & P Szávin vt. Elek Cirill pk.
Vt
~C 3 Oculi" Auguszta Kerény vt. Guidó ap.
"
-il
•
•• IJvs
I
li
I*
ÁPRILIS
1943 A hét napj ai
ŰJ GÖRÖG
Ó GÖRÖG
30 nap
RÓM. KAT.
új ó n 1119 ICsll Egyptomi Mária anya K. és Dária Hugó pk. 2! Í0 ! P i1 Titusz atya Szabb. vtli. P. Ferenc 3 21 Sz! Halottak eml. ifj J a k a b Rikárdpk_ A nagybőit 4. vas. — 4- h. — Rfgg- ev 1- ft Lit. ap. Zsd.314. — Ev. Mk 40 4 5 6 7 8 9 10
22 V Nb. 4. v. Teod. és Ag. v. 2^ H Kolozs és tsai. vtk. 24 K Eutych fp. 25 Sz Kalliop vt 26 Cs lierodion és tsai. apk27 P Eupszik vt. 28 Sz ?) Seg. Sz. olt- Akath. A nnyybSit 5 vas 5 h — Rí??
Nb. 4. t . Vazul vt. Nikon Zakariás Gyümölcsoltó B. A Gábor Matróna vt. Ilárion
C 4 Laetare F. Vince Cölesztin H Józseg Dénes pk. Konrád Ezeldel . —Ev.
Mk^ 47
11 29 V Nb. 5. v. Antippa fszvt. Nb. 57 v. Márk pk. C 5 Fekete vas 12 30 H Bazil pk. hv. IC. János Gyula p. 13 31 K Márton pk. Hipác Hermenegild 14 1 Sz Arisztark és tsai. apk. Egyipt. Mária Jusztin vt. ¡5 2 Cs Kreszcensz vt.' Titusz Anasztázia 16 3 P Agapé és tsai. vtk. Nikétás Fájdalmas sz. 17 4 Sz d- Lázár leit György Anicét p. Virág-vasárnap — Rejrír. ev 1 Át. 85. — Lit. »p Fii. 247. Ev. Jn. 41. IS 5 V © Dézus bev. 3aruzs. Jézus bsvoji. Jsruzs. C 6 Vi rggvasárnap 19 6 H Pafnuc. fszvt. Elek Emma 20 7 K Tivadr atya Tivadar liv. Cirill pk. 21 8 Sz Nagysz. (Jan. fszvt) K rizsán t Parzham Konrád 23 9 Cs Nagycs. (Tiv atya) Szabb. vtk. Nagycsüt. 23 1« P 0 Jé'-:os Keraszthalála Jézus kereszthalála Nagypéntek 24 11 Sz f Nagysz. Erzs. vt. Vazul vt. Nagyszombat Húsvét vasárnap — Lít. ao. Cs el. l.Ev. Jn. •— 1. Alk zsol ev. Jn. 65 25 2ó 27 28 20 30
12 13 14 15 16 17
V II K Sz Cs P
© 3écu3 feltámadása © MíiSV. hétfő. Györjy © Húsvét kedd t Húsvét szerda t Húsvét csütörtök + Húsvét péntek
Dézus feltámadása Huavét h í i f ő Hutvét kedd Krescensz vt. Martona vt. István
C Húsvétvasárnap Húsvéthétfő K. Péter Ker. Pál Péter vt. Katalin
MÁJUS
1943 A két ttfctj.li
|
ŰJ
GÖRÖG
Ó GÖRÖG
31 nap RÓM. KAT.
Új j ó | B j 18 Sz| t Husv. szombat. Jer. Fülöp. Jakab János szerz A huiv id. 2. vos. 1 h. Rejjjj. ev. }. ft, Lit. ap. Csel. 14. — Ev. Jn. 65.
1 2 3 4 5 6 7 8
19 V 10 H 21 K 22 Sz 23 Cs 24 P 25 Sz' A husv.
9 10 11 12 13 14 5 A 16 17 18 19 20 21 2 A
Keneth a. v. Vazul vt C 2 Misericerdia 26 V Kexotk. a. v. Izajás pr. Simeon Jéz. rok. Antonin 27 H 5 Simon ap. 6 Vértanú H. Ferenc 28 K Moeiusz fszavt. Szoszipater Sz. József olt. 29 Sz Epifán és Ger. fpk. Jakab aps B. Róbert 3li Cs Giyceria vtnő. Jeremiás ap. Bonific 1 P Izidor vt. N. Atanáz S. Sz. János 2 Sz Pakliom atva. husv. xi. 4 vas. — -> h. — Regy. ev. 5. ft. Lit. ap. Vs( 1 ¿1 — Ev. J i. 14. Inascak. v. Timót Vt. C 3 Jubilatc Jisa»*ak. v. Tivadar a. Pelágia Paskál hv. Andronik és tsai- apk. Iréné vt. Venanc Péter és tsai vtk. Jób Cölesztio Patrik fszvt. és tsai. Bernárdln Szt f megjel. Talaleusz vt. B András Konstan. és Ilona apk. János ev. 8 P Júlia sz. vt. Izaiás pr. 9 Sz Baziliszk vt. husv. id 5 vas. — 4. h. — Rejry. ev. 7 ft Lit ap. Csel, — '8 Ev Jn 2 4 5 6 7
23
10
25 26 27 28 29
11 12 13 14 15 16 A
¿4
© Tamás v. N. Atlianáz Tamás v. János ezer. C 1 Fohérvasárnap Szt. f feltal. Timót és Maura vtk. Teodor hv. Mónika Pelágia vtnő. ' Január V. Píuéz p. Irén szűz vt. Syc Teodor Ián aps, ev. J ó b pr. fcfc) GyBrgy nagyvt. ¡5. Gizella Szt ker. megj. Szaba vt. Mihály fa m +• János ap evta. Márk ev. id. 3. vas. — 2. h. — Reyf. ev 4. ft. Lít. ap. Csel. 16. — Ev. Mk 69.
V H K Sz Cs
12.
V Siamar, a. v. Mihály hv. S»m. assu. v. Simon Z C 4 Caatate Móc vt. Ker. segíts. Simon rem. H Germán VII. Gergely p. t Ker. J fej. III, megt. K N. Fülöp Gilcérlü Sz Kárpusz ap. Béda et Izidor vt. Cs Hellád fszvt. Ágoston Eutych fszvt. Pakhom P Pazzi Magd Teodor Sz Theodozia vtnő 1USV. id. ö. vas — 5. h. — Re??, ev. 8. ft. Lit ap Csel- 38 Ev. Jn. 34.
30 17 V 31 18 H
Vakfyőjfyitó v. Izsák a. Hermiosz vt.
Vakgyógy.v, Andron. C 5 Rogate Teodot vt. Kegy. o. B. A. .f j.n.
JUNIUS
1943 A hét napjei új 1 2 3 4 5
6
IJJ GÖRÖG
Ó GÖRÖG
30 nap
RÓM. KAT.
i
19 K , Jusztin és tsai vtk. j Patrik vt. 20 j Sz <5 Husv. iinas. Nicefor pk.J Talalé 21 Cs i © Jézus mennybemen. Jézus mennybemen. 22 ; P Metrói,in fp. Baziliszk 1 21 [Szí] Dorot fazvt. | Mihály pk ;
Pamlil Erazmus Áldozó csütörtök K. Ferenc Bonifác pk. Az ötvened 7. vas. — b. h — Rcgg. ev. 10 ft. Lit. ap. Csel. 44. — Ey. Jn: 56.
5 24 7 25 8 26 9 27 10 2>i 11 .9 12 1 30
I.nic. zs. aty. v. Bessz H I. n. zs. v. Simeon st. C 6 Exaiuli Teodot fszvt. K. János feje megt. Róbert hv. Medárd (> Tivadar nvt. Kárpusz Cyrill főp. Prim, Félix Hellád Sándor és tsai, vtk. Margit k i m é Nicét Bert. és Barnab. apk. Teodézia Barnabás ap. O n u fe r é s r ' é t e r a t y F. János | Izsák Pütikö.Hd. — Rego- ev. Ju. K> — Lit 'ap "Csel. 3. — Ev.Jn^'27.
13 31 V Szentlélek ícszállása Szer.tfélek lessáíiása íizfmtháromság iinn. 14 1 H © SzKnthárciasóg űa í ¡5 2 K Amosz pr. Neeefor ' .3[Sz Tiohon fp. Paula sz. : i '4 Cs Mánuel és tsai. vtk. | Metrofán .' P Leon tin vt. Dorót pvt. v i , 6 ' S z (?• Júdás ap. ! Thekla Piink. u. I. vas. — 8. h Regg. ev. 1. ft. — Lit ap. Zsd.
C PünkBsdvasárnap Pünkösdhétfő Jolán It. Ferenc Rainer hv. Efrém ea. Gyárí. Prot. 330. - Ev. Mt. 5«.
20 7 Y 21 8 H 22 9 K 23 10 Sz 24 11 Cs 25 12 P 26 13 j Sz Piink. u.
Mindensz. v. Metód fszv Pu. 1. Mindensz. v. T. C 1 Szentháromság G. Alajos Teodor er. Gyula vt. Paulín pk. ! Cirill. ír. és Atanáz Özséb fszvt. Ediltrud Sándor Agrippin vtnő. Űrnapja Bert , Barn. Űrnapja © Kcr. János születése Vilmos hv. Febrónia vtnő. Bertalan és Barna János és Pál Dávid atya Onufris Lit ap. "Rom: 82. — Ev. Mt. 9. 2. vas. — 1. h. — Regg- ev. 2 ft.
26 28 29 30
Pu. 2. v. Sámson atya Cyrusz és János orv. 0 Péter és Pál főapk. {:• 12 apóst, emlék.
14 15 16 17
Pu 2. v. Elisz. próf. Ámosz pr Tikon pk. Szábel
C 2 László kir. Ireneus Szt Péter és Pál főa Pál emlék.
1943
JÚLIUS
A hét napjai új
ÚJ
GÖRÖG
RÖM. KAT.
Jézus szt. vére Jézus Szive M. szt. p á p a Metód pk. ev. 3. ft. — Lit. ap. Róm. 88 Ev. Mt. 18. Leontin vt.
Jézus
szt•
Szíve
j C 3. Ulrik pk, 21 V Pu. 3 v. Kréta Andr. fp. Pu. 3 v. Julián vt, Ö s i é b vt. Z- Antal f Athanáz a t j f , 22 H Agrippina lzaiás pr. Szizoész atya 23 K j Ker. j á n . születése Cirill, és Metód 24 Sz (> Cirill és Meuiód Erzsébet kirné. I Febrónia 25 Cs £ Prokop nvt. Veronika sz. Pongrác fszvt. 1 Dávid rem. 26 P Amália | Sámson 27 Sz Nikáp. 45. vt. Pünk. u. 4. vas. — 3. h. — Regg. ev. 4. ft. — Lit. ap. Róm. 93. és Kor. 181. Ev Mt. 25. és Lk. <3.
11 28 V 12 29 H 13 30 K 14 1 Sz 15 2 Cs 16 3 P 17 "4 Sz Pünk. u. 18 5 19 6 20 7 21 8 22 í) 23 10 24 11 Pünk. 25 2b 27 28 J9 30 31
GÖRÖG
ó | n
1 18 Cs f Kozma és Dem. vtk. 2 19 P ([• Sziiz Mária pal. elh. 3 20 Sz Jácint vt. Pünk. u. 3. vas. 2. h. Regg. 4 5 6 7 8 9 10
Ó
31 nap
12 1? 14 15 16 17 18
. P u . 4 v. Eufémin ívtnő Proklusz és Vic£ r vtk. (J Gábor főangy. Akvilász ap. Cirják és Juitta vtk. Athenogén fszvt. (j Margit vtnő. 5. vas.
Pu. 4 v. Cirus és J. Péter és Pál főapk. 12 apostol Júl. Kozma B A. meze. Anatól K. András
C 4. I, Pius p, G. János Anaklét p. Bonaventura Henrik cs. Kárm. B. A. Elek hv.
4. h. — Regg. ev. 5. ft. — Lit. ap. Róm. 103. és lit. 30-!. Ev Mt. 28. es Mt. 11,
C 5. Kamill hv, Pu. 5 v. Márta özv, V Pu. 5, Sj.ent Atyák vas. P. Sz. Vince Lucia H Makriafi anya. Jeromos hv. K © Ilié - próféta Ciriaca Praxedes Prokóp Sz Simon és Ján. atyák, Mária Magdolna Pankrác Cs f Mária Magdolna Apollinár pk. Fokász fszvt. Leont. és tsai. P B. Kinga Sz Krisztina nvtnő. Eufémia u. 6. vas. — 5. h. — Regg. ev. b. ft. — Lit. ap. Róm. 110. és Gal. 210. Ev. Mt. 29. és Lk. 37. V H K Sz Cs P Sz
Pn. 6 v. f A n n a elh. Hermolaosz fszvt. f Pantfleimon vt. Prokop és tsai. apk. Kallinik vt. Szil ász és tsai. apk. Eudolim atya
Pu. 6 v. Hilarion Gábor főan. József pk. Quirik Atenogén Marina Jácint vt.
C 6. Jakab ap, A n n a assz. Pantaleon Ince p. Márta sxt. Judit vt Loy. Ignác
mggfc • h •m Ú AUGUSZTUS
1943 A hét napjai
ŰJ
GÖRÖG
Ó
GÖRÖG
31
RÓM.
nap
KAT.
új | d | n Pünk u. 7. vas. — o. h. — Reg?- ev. 7. ft. — Lit. ap. Róm. llo. és Zsid. 330. Ev. Mt 33. és Mt. 36. 1 2 3 4 5 6 7 i* 9 10 11 12 13 14
19 V 20 H 21 K 22 Sz 23 Cs 24 P 25 Sz Pünk.
Pu. 7 v. Makrina C 7. Vasas sz, Péter Illés prof. Lig. Alfonz Simeon István er. Mária Magdolna Domonkos Ezekiel pr. Havas B. A. Krisztina Ü r szinvált. Eufrázia Kajetán hv. u. 8 vas. — 7. h. —Resjg-. ev. 8. ft. — l.it. ap. Kor 1 ¿4. Ev. Mt. 58. Pu. 7 v. f Sz. Ker. körm. t István vt. erek. Izsák, Dalmát és Fauszt. Efezusi 7 vt. ifjú Euszigniusz vt. © Urszlnváltozás Uü. Domec vt. atya
26 V 27 H 28 K 29 Sz 30 Cs 3! P 1 Sz Pünk. u.
15 16 17 18 19 20 21
2 3 4 5 6 7 8
22 23 24 25 26 57 28 P.
9 10 11 12 13 14 15 u
V
H K Sz Cs P Sz P. V H K Sz Cs P Sz
1 1 . V.
29 16 V 30 17 H 31 18 K
Pu. 8 v. Hermolausz C 8. Cirjék vt, Pantelem. V. János Nikanor Lőrinc Zsuzsanna Teódota Klára sz. Szila Ipoly. Kassz. Eudócim Özséb vt. Szt. f körm. 9. vas. — 8. h. — Rex?- ev. Lk. 4. — Lit. ap. Kor. 128 és Fii. 2l0. Ev. Mt 59. és Lk. 54.
Pu. 8 v. Emil pk. hv. Mátyás ap. Lőrinc Főszerpap Euplusz vt. Fociusz é* tsai. vtk. (írsz. ünz. Maxim hv. Nagybold. eü. Mik. pr.
9 v . ® Ndgyboldogassz. Pu. 9 v. István vt er. C 9. N. Boldogassz. Izsák f lézus képe Joskim Miron vt. Ef. 7 gyerm. J á c i n t hv. Florusz Fábiusz Ilona cs. Urszinváitozás Lajos pk. András és tsai. vtk. Szt. István m. király cp Szt. István m. király ! Sz. István m. király Emilián Tádé ap. S. Franciska u. 10. v — l.h. V.ev. 10 ft. — Lit-ap. Kor. 131.-- Ev. Mt. 11, Pu. 10 v. Mátyás ap, C 10. Timot Ben. Fülöp Lőrinc Bertalan p. Eup. diak. Lajos kir.a Fotim vt Zeíirin p. Maxim hv. K József Marcel vt. Ágoston pk. Nagyboldosatszony h . — R. e. 11. ft — L i t . «. K 141. és C.l. 5». -- Ev. Mt. 77. ét Mk. 24
Pu. 10 v. A g a t o n i k ' NBA. Ünz. Lupp vt. Eutik fszvt. f Bertalan a p Adorján és N a t á l i a Pimen atya Mózes atya —
11 v. tb Ker. Ján. fejv. Ünz. Sándor és tsai vh f Sz. Mária öv. elh.
Pu. 11 v. Jézus képe Miron vt. Floris
C 11. Ker.Jánas fejv. Limai R ó z a Rajmund
SZEPTEMBER
1943 A hét napjai "j 1 2 3 4
ó
30 nap
-
- 1
Ú J GÖRÖG
Ó GÖRÖG
RÓM. KAT.
19 Sz t Ind. kezd. Simon András és társai vtk. Egyed 20 Cs Mamant vt. Sámuel pr. István kii'. Tádé apóst. Manszvét pk. 21 P Antim fszvt. Agatonik és tsai. Viterbói Róza 22 Sz Babila fszvt. Pünk. u l2. vas. — i. h. — R ev. 1. ft — Lit. ap. Kor. 1J8. — Ev. Mt. 79.
5 23 V Pu. 12. v. Zakariás pr. Pu. 12 v. Lupp vt. C 12. Juszt. Lőrinc 6 24 H ([• Mihály főangy Eutik fszvt Ida 7 25 K Eü. Szózont vt. Bertalan erekly. v. Kassal Vértanuk 8 26 Sz © Szűz Mária születése Adrián és Natál vt. Kis Boldogasszony 9 27 Cs Joákim és A n n a Pimén hv. Kláv«r Péter Monodora Móz. és Ágoston 10 28 P Tolent Miklós Ker. János fejvétele Protáz éa J á c i n t 11 l 9 Sz Kfm. e. szb. Uii, Teod P. u. 13 v . — 4. h . — R . ev. 2 ft. — Lit. a D . K. 101 és G 215 -- Ev. Mt. 87. és Jn. 9. 12 30 13 31 14 1 15 2 16 3 17 4 18 5 P. u. 14 19 20 21 21 23 24 25 P. 26 27 28 2» 30
V H K Sz Cs P Sz V.
Pu.13. ésICfm.e. v Autón Pu. 13. v. Sándor J. C 13 Mária neve t Szt sir. templ telsz. B. A. öve Notburga © Szt. Kereszt feirnag. Évkezd. Simeon, a. Szt. Kereszt felmag. Nicét nvt Mamánt vt. Fájdalmas Szűz Eufémia nvtnő Antim fszvt. Kornél p. Menodora és tsai. Babilász fszvt. Szt. Fer. sebh. Kfm. e. szb. Teod. Zakariás pr Kup. János. -- 5. h. — R. ev. v ft. — Lit. ap. Kor. 170. éa G. ¿03 — Ev. Mt 89. Mt. 37.
6 V 7 H 8 K 9 Sz 10 Cs 11 p VI Sz u. 15. v. 13 14 15 16 17
Pu. 1 4 . é s K f m . u v . Trof. Pu. 14. v. Mihály cs. C 14 Jonuár vt. Euszták Eusztát és tsai. vtk. Szozont vt. (5 Ker. felm ünz. Szűz Mária születése Máté ap Móric vt. Fokász fszvt. J o a k i m és A n n a Tekla sz. vt. £ Ker. János fogant. Menadóra Fogolykiváltó M. Teodóra Tekla vt Gellért vt. Autonóm vt. Eufrozina anya - 6. h. - R ev. 4. ft. — Li.&p. Kor. 176. és Jn. 1 73.- Ev. Mt. 82. és Jn 61.
V Pu. 15. v. f János evta H Kalisztrát és tsai. vtk| K ^ Kariton hv. Sz j Birjék rem. Cs Vil. Gergely fszvt.
Pu. 15. v. T. fsz. Kor. Szent Kereszt felm. Nikétás vt. Eu + émia vtnő. Zsófia vtnő.
C 15. Cipr és Jusat. Kozma és D á m j á n Vencel kir. Mihály főangyal Jeromos ea.
OKTÓBER
1943
31 nap
A hét napjai
Ú J GOROG
Ó
GÖRÖG
RÓM.
KAT.
Ió j n 1 18 P
új
© Szűz Mária oltalma Rémig pk. Eumén hv. 1 19 Sz Ciprián fszvt. Trofim és tsai vtk. Őrangyalok Pünk. u 16. v. 7. h. — R. ev. 5 ft. Lit. ap. Kor. 181. Ev. Mt. 105.
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 P.
20 V Pu. 16. v. Dénes Ar. íszv. ¿1 H Hierot pk. 22 FC Karitina vtnő. 23 Sz (:• Tamás ap. 24' Cs Szergiusz vtk. 25 P Pelágia a n y a 26 Sz (.'; J a k a b ap. Pünk. n . 17. V — 8. h. — R. ev. 27 V 28 H 29 K 30 Sz 1 Cs 2' p 3 Sz 11Irt. V
Pu 16. v. Eusztát C 1G. 1 iziői Teréz Assz. Szt. Ferenc Jónás p r ó l Fóka fszvt Piacid vt. Ker. János fogant. Brúnó hv. Tekla vtnő. Rózsafüzér Magy. Nagyassz. Eufroszina hvnő. János ap evta el. Dénes pk. 6. ft. — Lit. ap. Kor. 1,0 3, - Ev. Mt. 62.
Pu. 17. v. Eulamp és E, 'Pu. 17. v. Kallisztrát. C 17. Borgias Fer. Fülöp ap. Karitász hv. Piacida Probusz és tsai. vtk. Kiriak rem. Miksa Karpusz vt. Gergely fszvt. Ede kir. Nazár
17 4 18 5 19 6 20 7 21 8 22 9 23 10
¥ VII. egy. zs. a. Ozeás pr Pu. 18. v. Hierót íszv. C 18 Alacoque Mar. H (> Lukács evta. Karitina vtnő. Lukács ap evta K Joel pr. Tamás ap. Alk. Péter Sz Artim nvt. Vendel. Szergius vtk. Cs Vidor atya Pelágia Orsolya vt. P Aberk fp. Jakab Alf ap. Kordula sz. Sz (:• J a k a b ap. Eulamp vtk. Ignác pátr. Pünk.u. 19. v. — 2. h. - R. < v. 8. ft. — Lit. ap Kor. 194. — Ev. Lk. 26.
24 25 26 27 28 29 30
V Pu. 19. v. Aretász és tsai Sz A VII. N. zs. v. F. C 19. Rafael főan. Karp. és tsai vt. H Marcián és tsai. vtk. Mór pécsi pk. K f Demeter nvt. Nazár vtk. Dömötör Sz Nesztor vt. Lucián hvt. Szabina vt. Cs Terenciusz és tsai. vtk. Longin vt. Simon és J ú d á s p Anasztázia vt Ozeás pr. Nárcisz pk. Sz Zenobiusz fszvt. Lukács ap evta. Rodrig Szt. Alfonz PÜnk. U. 20. v. - 3. h — R. ev. V. ft. - Lit. ap. Gal. 200. Ev. Lk. 30.
11 12 13 14 15 16 17
31 118 | V | Pu. 20. v. © Kriszfus Kir
Krisztus Király
! C 20. Kriszfus király
NOVEMBER
1943 A hét napjai
új! ó l i 19
2 20 21 4 22 5 23 6 V4 P.
UJ GOROG
Ó GÖRÖG
30 nap.
RÓM. KAT.
n
H
£ Kozma és Dem. vtk. Akindin és tsai. vtk. £ Sz Acepszim és tsai. vtk. Cs Joannik atya. P Galaktion vtk. Sz | Pál pk. hv. u. 21. V. - 4. h. — R. ev. 10.
Mindenszentek Joel pr. Halottak n a p j a Arii n nvt. Hubert pk. Hilárion hv. Borromei Károly Aberc pk. Imre hg. J a k a b ap. Lénárd hv. Arét és tsai vtk. ft. - Lit ap. Gal. 203. — ev. Lk. 35.
Pu. 21. v. Markián v. C 21 Engelbert 7 25 v | Pu 21. v. Lázár Gottfried 8 26 H 1 © Mihály és Gábor fö'an. Demeter nvt. Tivadar vt. Oneziíor és tsai. vtk. 9 27 Nesztor és tsai vtk. Avell András Ferenc és tsai vtk. 10 28 Sz Olimp és tsai. apk. Márton pk. Anasztázia hvt. 11 29 Cs Menász és tsai. vtk Márton p. Zenób és tsai vtk. 12 30 Alamizsnás Ján. fp. Koszt Szaniszló Stakius, apk 13 31 Sz f Ar. J á n o s íp. P. u. 22. v — 5. h - R. ev. 11. ft. — Lit. ap. Gal. 215. és Csel. 20. Ev. Lk. 83. és Jn. 5
P
14 1 V 15 2 H 16 3 K 17 4 Sz 18 5 Cs 19 6 P 20 7 Sz P. u. 23. v. 21 22 23 24 25 2b 27
8 9 10 11 12 13 14
Pu 22. v. Kozma, D. C 22. Jozafát fszvt. Pu. 22. v. $ Fülöp ap. Nagy Albert et. Akidin és tsai vtk. Guriász és tsai. vtk. Ö d ö n pk. Acepsz vt. Q Máté ap. evta Csod. Gergely J o a n n i k hv. Csodatevő Ger. fp. Péter Pál bazil. : Galaktion vtk. Plátó és Rom. vtk. Erzsébet assz. Pál hv. Abdiás pr. Valis Félix Hieron vtk. Gergely atya. - 6. h. — R. ev. i. ft - Lit ap. Ef. 220. és Zsd. 320. - Ev. Lk. HM. és Lk. 54.
V Pu 23. v. © Szül M bem Pu 23. v. Mihály főa C "¿3. Szűz M. bemut. Cecilia vt. Matróna anya H Filemon és tsai. apk. Kelemen p. Olimp és tsai apk, K Amfilok fp. Keresztes János Győző és tsai vtk. Sz i Kelemen pp Katalin vt. Jozafát i'szvt. Cs t Katalin vtnő. Berch Szt. János Aranysz. János p Nikon atya Érmes Mária Fülöp" ap Sz J a k a b nvt. Pünkíu 24 v. — 7. h. — R ev 2. ft. - Lit. ap. Ef.z ¿21 Ev. Lie. 39.
28 15 i V I Pu. 24. v. István atya 29 16 H Párámon vt. 30 17 |k | f András ap.
Pu 24. v. Guriász vt . C 1. Pignatelli hv. Szaturnin Máté ap evta András aps. Gergely csodát.
DECEMBER
1943 A hét napjai ó
új 1 18 2 19 3 20 4 21 P. u. 25
ÚJ GÖRÖG
Ó GÖRÖG
31 nap
RÓM. KAT.
n Sz Cs P Sz
Náhum pr. R o m á n vt. H a b a k u k pr. Abdiasz pr. Szoíoniás pr. Fii. Dekap. Gergely Borbála vtnő. Szűz Mária bemut. - 8. h. — R. ev. 3. ft. - ap. Efez. 224. és Gal. 213. -
Elegy pk. Bibiana vt. Xavér Ferenc Borbála Ev. Lk. 53. és Mt. 43.
5 22 V Pu. 25 v. f Szabbász a. Pu. 25. v. Filémon a. 6 23 H © Miklós fp. Amíilok és tsai. hvk 7 24 K Ambrus fp. Katalin vtnő 8 25 Sz f Szűz M. azep. fog. Kelemen fszvt 9 26 Cs Patáp atya /41ip hv. 10 27 P Minász és tsai. vtk. J a k a b nvt. 11 28 Sz Dániel atya István vt. Osa. v. 1. h. - R. ev. 4. ft. - Lit ap. Kol. 257. és Efez. 229 —
C 2. Szabbasz ap. Miklós pk. Ambrus pk Szeplőt. fogantatás Furier Péter Melkiades p. Damáz p Ev Lk. 76. és Jn. 36.
V.
12 29 V Ősatyák v. f Szpiridion Pu. 26. v. Param. vt. C 3. Otilia Eusztrát és tsai. vtk. 13 30 H András aps. Luca sz 14 1 K Tirzusz és tsai. vtk. Náhum pr. Nikáz pk. 15 2 Sz Eleutér fszvt. H a b a k u k pr. Valér 16 3 Cs Aggeus pr. Szofoniás pr. Etelka cs. 17 4 P Dániel pr. Lázár Borbála nvt. 18 5 Sz Sebestyén és tsai. vtk. Szabbász hv. Grácián Szent Atyák vas. — 2. h. Regg. ev. 5. ft. — Lit. ap Zsd. 328. — Ev Mt. 1. 19 6 V Szentatyák v. Bonifác v. Pu 27. v. Miklós pk C 4. Pelágia 20 7 H Ignác fszvt. Ambrus pk. Timót vt. 21 8 K J u l i a n n a vtnő. Patáp atya Tamás ap. 22 9 Sz Anasztázia vtnő. Sz. M. Szepl. Fogan. Zénó 23 10 Cs Krétai vtk. Menna és tsai vtk. Viktória Kar. előest. Eugénia vt. Dániel Stíl Ádám, Éva 24 11 P S piridion hv. csod. Nagykarácsony 25 12 Sz © 3ézus születése Pünk. u. 27. és kar. u. vas. — 3. h. - R ev. 6. ft. Lit. ap. Gal. 200. Ef. 233. - Ev. Mt. 4 ' és Lk .71. 26 27 28 29 30 31
13 14 15 16 17 18
V H K Sz Cs P
Kar. u. v- © Istensz. eml. © István főszerp. l-ső v. Nikomédiai vtk. Marcell atya Anizia vtnő. (í Kar. ünz. Melánia
Ősatyák v. Eusztrát Tirzus és tsai vtk. Eleutér fszvt. Aggeusz pr. Dániel pr. Sebestyén vt.
C Szt. István I. vt. János aps. Aprószentek Tamás pk. Dávid Szilveszter
J A N U A R
F E B R U Á R
J e g y z e t e k
J e g y z e t e k
Hold fényváltozásai:
Hold fényváltozásai : @ 3 @ C
Újhold 6-án 13 ó 13 p. Első negyed 13-án 7 47 p. Holdtölte 21-én l t ó 48 p. Utolsó negyed 29-én 9 ó 13 p.
© 3 Cg) C
Újhold 5-én 0 ó 29. Első negyed 12-én 1 ó 40 p. Holdtölte 20-én 6 ó 25. p. Utolsó negyed 57-én 16 ó p.
Elsején a nap hossza 8 ó 31 p. a hó végéig 57 perccel nő.
Elsején a nap hossza 9 ó 31 p., a h ó végéig 1 ó 25 perccel nő.
Január első hetében sok havazás, majd viharos és zord idő. 21-e után hidegebb. A hó végén ismét gyakori havazás.
Február Első napjai nagyon hidegek, majd kisebb enyhülés után ismét zord idő 27-ig, végül n é h á n y derűs hideg nap.
M Á R C I U S
Á P R I L I S
J e g y z e t e k
J e g y z e t e k
Hold fényváltozásai : © Újhold 6 áti 11 ó 34 p. 3 Első negyed 13-án 20 ó 30 p. ® Holdtölte 21 én 23 ó 8 p. CUtoIgó negyed 29 én 1 ó 52 p.
Hold fényváltczásai: @ 3 @ C
Űjhold 4-én 22 ó 53 p, Első negyed 12-én 10 ó 4 p. Holdtölte 20-án 12 ó 11 p. Utolsó negyed 27-én 8 ó 51 p.
Elsején a nap hossza 11 ó 2 p. a hó végéig l ó 45 perccel nő.
Elsején a nap hossza 12 ó 47 p. a hó végéig 1 ó 38 perccel nő.
Máicius hideg és szeles idővel kezdődik. Kisebb enyhülés után havazás. 22-től derűs.
Április eleje esős és szeles. Néh á n y változó nap után, 10-től gyakori eső. A hónap vége meleg.
MÁJUS
J Ú N I U S
J e g y z e t e k :
J e g y z e t e k :
Hold fényváltozásai: © 3 U C
Újhold 4 én 1» ó 43 p. Első negyed 12-én 10 ó 52 p. Holdtölte 19-én 22 ó 13 p. Utolsó negyed 26-án 14 ó 33 p.
Elsején a nap hossza 14 ó 22 p. a hó végéig 1 ó 16 perccel nő. Május változóan kezdődik. A hó közepén tartós esők, mad ismét változó, néhány enyhe, szép nappal.
Hold © 3 ® C
féayváltozásai:
Újhold 2-án 23 ó 33 p. Első negyed 11-én 3 ó 35 p. Holdtölte 18-án 6 ó 14 p. Utolsó negyed 24-én 21 ó 8 p. Elsején a nap hossza 15 ó 40 p , 22-ig 17 perccel nő, a hó végéig i perccel fogy. Június első 10 napján tartós szép idő. Később kissé lehűl. Második fele gyakori esőkkel igen válltozó.
J Ú L I U S
A U G U S Z T U S
J e g y z e t e k :
J e g y z e t e k :
Hold fényváltozásai : © Újhold 2-án 13 ó 44. p. 3 Első negyed 10-én Í7 6 29 p. Holdtölte 17-én 13 6 21 p. £ Utolsó negyed 24-én 5 ó 38 p. Elsején a nap hossza 15 ó 55 p. a hó végéig 55 perccel fogy. Július hűvös, esős napok után a második héten erősen felmelegszik. A meleg nyári napokat 24-től esős napok követik.
Hold férnyváltozásai : © 3 © C ©
Újhold 1-én 5 ó 6 p Első negyed 9-én 4 ó 36 p. Holdtölte 15-én 20 ó 34 p. Utolsó negyed 22-én 17 ó 4 p. Újhold 30-án 20 ó 59 p. Elsején a nap hossza 14 ó 59 p a hó végéig 1 ó 36 perccel fogy. Augusztus kezdetben túlnyomóa» borult és esős. Majd erős felmelegedés és derült, szép napok következnek a hó végéig.
S Z E P T E M B E R
O K T Ó B E R
J e g y z e t e k :
J e g y z e t e k :
Hold fény változásai: 3
Első negyed 7-én 13 ó 33 p.
© Holdtölte 14-én 4 ó 40 p.
C Utolsó negyed 21-én 8 ó 6 p. © Újhold 29-én 12 ó 29 p.
Hold fényváltozásai: 3 ® <£ ©
E l i ő negyed 6-án 21 Holdtölte 13-án 14 ó Utolsó negyed 21-én Újhold 29-én 2 ó 59
ó 10 p. 23 p. 2 ó 42 p. p.
Elsején a nap hossza*13 ó 25 p., a hó végéig 1Ó42 perccel fogy.
Elsején a naphossza 11 ó 53 p., a hó végéig 1 ó 42 p. fogy.
Szeptember esős napokkal hűvösre fordul. A borús napokat csak néhány szép nap szakítja meg.
Október első fele változó, de inkább derűs, 15-én esősre fordul. 20tól őszi napok.
N O V E M B E R
D E C E M B E R
J e g y z e t e k :
J e g y z e t e k :
í
........
Hold fényváltozásai: 3 ® C ©
Első negyed 5-én 4 ó fi p. Holdtölte 12-én 2 ó 16 p. Utolsó negyed 19-én 23 ó 43 p. Újhold 27-én 6 ó 23 p. Elsején a nap hossza lü ó 1 p. a hó végéig 1 ó 14 perccel fogy. November két szép nap után esősre, majd hirtelen hidegre fordul. A i ó közepén havazás és nagyobb esőzések. Az utolsó hét enyhébb.
Hold fényváltozisai : 3 @ C ©
Első negyed 4-én 12 ó 3 p. Holdtölte 11-én 17 ó 24 p. Utolsó negyed 19-én 21 ó 3 p. Újhold 27-én 4 ó 50 p. Elsején a nap hossza 8 ó 46 p. 22-ig 39 p. fogy, a hó végéig 3 p. nő. December eleje hideg. A második és harmadik hét változó. Napokig tartó enyhe napsütés után Karácsonyra erős havazás áll be.
21
Tudnivalók a böjtről. Miért kell böjtölnünk ? Azért, hogy Krisztus
Urunk
példáját
kövessük,-hogy
vezekeljünk, — hogy a test vágyainak legyőzésével
bűneinkért
lelkünk
erejét nö-
veljük.
Hogyan kell böjtölnünk 1943-ban ? Őseinknek böjti fegyelmét, kik böjti időben
csak
növényi elede-
lekkel éltek, állati termékek (tejnemü, tojás, zsir hus) nélkül,
nem tud-
juk megtartani. H o g y emiatt a r é j i törvények ellen ne vétkezzünk, püspökünk az ő apostoli hatalmával
enyhit a
böjtön
akként,
gorú böjtöléssel járó jócselekedetet a meghatározott tesíthetjük.
hogy a szi-
imádsággal helyet-
w
A z enyhített fegyelemben hétféle időszakot különböztethetünk m e g : 1.) Szabad hét.-Böjt nincsen miféle eledelt ennünk, böjtöt
ilyenkor,
helyettesítő
minden
imát
2.) Rendes hót.-Pénteken tartózkodnunk
nem
nap szabad bárkell
mondanunk.
kell a húsos eledelek-
től. Szerdán és pénteken a böjtölés enyhítésének kárpótlásaként el kell mondanunk a felmentési imát (3 Miatyánk, 3 Ü d v ö z l é g y és az „ A te oltalmad alá sietünk,,., kezdetű 3.) Húshagyó
ima.)
vasárnapot
követő hét.- Pénteken tartózkodnunk
kell a húsos eledelektől és m i n d e n
n a p el kell mondanunk a felmen-
tési imát. 4.) Előböjtök. — Szerdán és pénteken tartózkodnunk kell a húsos eledelektől és mindennap el kell mondanunk a felmentési imát. 5.) Nagyböjt. —
Hétfőn, szerdán és pénteken tartózkodnunk kell
a húsos eledelektől és minden nap el kel mondanunk a felmentési imát. . 6.) Nagyhét. — Minden
nap tartózkodnunk kell a húsos elede-
lektől s minden nap el kell mondanunk a felmentési imát. 7.) Szigorú böjt. — Erre felmentés nincs.-Csak növényi lel táplálkozhatunk, felmentési imát nem kell mondanunk. H a ra vagy vasárnapra esnék,
csak a húsos
eledelektől
eledelszombat-
tartózkodunk s a
felmentési imát mondjuk. Böjti naptár.
Jan. 1 — 4. Jan. 5. |an. 6. - febr. 13. Febr. 14—20. Febr. 21-28. Márc. 1—7. Márc. 8.—ápr, 18 Ápr. 19-24. Ápr. 23. Ápr. 25.-máj. 1.
Szabad hét. Szigorú böjt Rendes böjt. Szabad hét. Rendes böjt. Húshagyó. Nagyböjt. Nagyhét. Szigorú böjt. Szabad hét.
Böjti rend az 1. pont szerint. „ „ „ „ „ „
22 Máj. 2.—jún. 12. Jún. 13-20. Jún. 21-28. Jún 29. júl. 31. Aug. 1-14. Aug. 15-28. Aug. 29. Aug. 30.-szept. 13. Szept. 14t Szept. 15.—nov. 14. Nov. 15.—dec. 23. Dec. 24. Dec. 25-31.
Rendes Szabad Előbőjt. Rendes Előbőjt. Rendes Szigorú Rendes Szigorú Rendes Előbőjt. Szigorú Szabad
bojt. hét.
Bőjtí rend a 2. pont szerint. „ 1. „ 4. böjt. „ 2' „ 4. böjt. „ 7. böjt. „ 7. böjt. • „ 2. böjt. „ 7. böjt. „ 2. ' „ 4. böjt. „ 7. hét. „ 1.
Megjegyzés: A böjtöt az Anyaszentegyház parancsa írja elő. Akkor k e l l és úgy kell böjtölni, amikor és ahogy azt az Anyaszentegyház megparancsolja. Az itten felsorolt böjti előírásoktól is adhat bármikor az Anyaszentegyház általános vagy részletes felmentést, h a ezt a lelkek üdvössége megkívánja. A felmentéssel mindenki élhet akire vonatkozik, de kötelezve nincs rá. Ha a felmentés ideje lejár, ha a felmentési okok megszűnnek, ismét kötelez a régi böjti fegyelem. A mai rendkívüli háborús időkben nehézségeinkkel a szükséges felvilágosításért forduljunk az illetékes lelkészhez.
Egyházi ünnepek, kötelező misehallgatással. A GÖRÖG Újév, január 1. Jézus megkeresztelkedése, január 6. Három püspök, jan. 30. Jézus bemutatás», febr, 2. Gyümöcsoltó Boldogasszony, március 25. Jézus feltámadása, április 25. Húsvéthétfő, április 26. Husvétkedd, április 27. Jézus mennybemenetele, június 3. Szt.-Lélek leszáll. Pünküsd vas. jún. 13. Pünkösthétfő, június 14. Ker. szent János születése június 24. Szent Péter és Pá!, június 29 Szent Illés próféta, július 20. Urszinváltozás, augusztus 6.
EGYHÁZBAN Boldogasszony elhunyta, augusztus 15. Szent Istvá magyar király, augusztus 20. Ker. szt. János fejevétele, augusztus 29 Szűz Mária születése, szeptember 8, Szt. Kereszt felmagasztalása szept, 14, Szűz Mária oltalma, október 1, Szent Mihály és Gábor főangyal, nov. 8. Szűz Mária bemutatása, november 21. Szánt Miklós, december 6 Kristus Urunk születése, december 25. Karácsony 2. napján Istenszülő dec. 26. Szent István első vértanú, december 27. Minden Vasárnap. Nem kötelező misehallgatással: Szeplőtelen fogantatás, december 8,
A RÓMAI EGYHÁZBAN Üjév, január 1. Vízkereszt, január 6. Aldozóciütörtök, június 3. Űrnapja, június 24. Szent Péter és Pál, június 29.
Nagyboldog asszony, augusztus 15. Mindenszentek ünn. november 1. Szűz Mária Szaplőt. fogantatása dec. 8. Nagykarácsony, december 24. Az év minden vasárnapja.
.ária országa történelmi múltjának szinte minden "kora az égi Királynő anyai gondoskodásának jegyeit viseli magán. Első szent királyunk fiúi érzelemmel ajánlotta Neki hazánkat és ő kegyes anyai jósággal logadta oltalmába Európa legifjabb keresztény népét. Neki köszönhetjük, hogy hazánk századokon át Krisztus földi országának, a nyugati kereszténységnek legyőzhetetlen védőbástyája volt. Mária népe, a magyarság századokon át a saját testével védte a kereszténységet a pogány besenyők, tatárok, törökök megsemmisítő támadásaival szemben. Ebben a pusztító harcban azonban nem volt egyedül és magára hagyatottan. Vele volt mindenkor az ég hatalmas Királynője. Sokszor csodával határos, sőt csodálatos támogatásának beszédes bizonyítéka a máriapócsi könynyező, csodatevő kegykép. A török hódoltság legszomorúbb és legveszélyesebb napjaiban 1696-ban ontotta értünk és hazánkért első ízben könnyeit, hogy bűnös nemzetünk és hazánk iránt könyörületet és bizalmat találjon számunkra szent Fiánál. Majd 1715-ben, amikor a magyar nép vallásbeli megoszlása hatalmas méreteket öltött, újra könnyeivel öntözte Máriapócson a drága magyar földet. Mikor pedig az új kor szabad szelleme és modern pogánysága sieretett hazánkba is betört, újra könnyeit ontotta érettünk. Mária könnyei fakasztották a magyar ugarból a hit és erkölcs nemes virágait, azok nyomában sarjadt ki a magyar földből a bátor, hősies önfeláldozás, édesanyánk könnyei termékenyítették meg egy évezreden át a magyar életet. Ma újból harcban áll a magyar az istentelenség pokoli hatalmaival Mária országának fennmaradásáért és szent Fiának, Krisztusnak keresztény Európájáért. Aggódó tekintetünk ma/is a legnagyobb hittel és gyermeki bizalommal tekint fel égi édesanyánkhoz, a máriapócsi zarándokok szent imájával esdekelve : Szép Nagyasszony sírj Te is velünk Könnyeiddel mentsd meg nemzetünk. Nyíregyháza,
1942. nov.
11.
Dudás
MiklÓS
o. S. B.M. hajdudorogi püspök
26
Ö
hányszor
Ó hányszor zörgettél vaspánlos sziveimen, étázva-fázva, mert eső verdesett. Csak ajtót iárni s széttárt kart Feléd — s be nem eresztettek.
Ó hányszor suhantál az ablakom [alatt,; akár a holdfény, finoman, nesztelen, s szemem — százrojiu föggönyöm I mögül a léptedet nem leste, nem.
Ó hányszor megálltál áldón hátam Imögöií kezed vállamra, munkás órák alalt én görnyedtem, talán Teérted is — és meg nem láttalak,
Ö hányszor csókoltad csüggedt [homlokomra az ujra-ragyogásl, a bocsánatot — s ismét rohantam vad kudarcok [felé és nem maradtam ott.
Ö hányszor szóltál a fuvalmak "sza[ván, igédéi hozták az Isíenvér-erek, szóltál hajnalban s tüzes deleken — s meg nem értettelek-
Ó hányszor hoztad a tavasz balzsa[mát, hogy ezrek kinyilták pazar kely[hüket ; én oltárodnál vertem gyökeret s - nem teremtem rügyetCSELÉN YI'ISTVAN.
JÉZUS
A
BÉKE
KIRÁLYA
m i i i n i lm ii i mi ii i n 1 1 1 1 ni i i ii nini »iiiiii «in«« Iliin A BtKfc RÉKF A ü l i ii iiiiiii lililí III Iliül 1II111 iiiiiii m i l i ii l i l i h í n i mi ni ii nuil mu n i mi mi ii l i l i l í ii M i l
KIRÁLYA
sil i! !¡j
Vihar van. A verőfényes napot hirtelen sötét felhők takarják el. A hirtelen beállott sötétségbe csak a villámok kápráztató fénye világit be. A szélvész hatalmas hullámhegyeket korbácsol a Genezáreti tengernek az imént még békés, sima tükrén. A hullámok táncához a mélység morajlásával eggyé olvadt m e n n yd ö r g é s e szolgáltatja a kísérteties zenét. A hullámokon egy kis halász hajó hánykolódik. A dühöngő természet erejét ismerve kidüllesztett mellekkel eveznek a halászok. Feszülnek az izmoki csattognak az evezők, a tanítványok megfeledkezve a köztük pihenő Mesterről, a hullámoktól ide-oda hányatott bárkát megpróbálják irányba venni. A dühöngő természet titokzatos ereje félelmetesebben bontakozik ki, a hullámok elöntik a csónakot, a viharedzett tanítványok izmai lankadnak, az életért küzdőket halálfélelem szállja meg. S ebben a kétségbeejtő helyzetben veszik csak észre, hogy a Mester is közöttük van. A fuldoklók bizalmával futnak hozzá : „Uram ! szabadits meg minket! elveszünk.". Mondá nekik Jézus: Mit féltek ? kicsinyhitűek! És fökelvén fönséges nyugalommal megfenyegeté a szelet és mondá a tengernek: „Hallgass, némulj el." És megszűnik a szél és nagy csendesség lőn. Félelem szállja meg a hajósokat, az ámulattól és csodálattól lesújtva kérdik egymástól: Kicsoda ez, hogy a szelek és a tenger engedelmeskednek neki? (Mt. 8, 23-26, Mk. 4, 36-40.) Vihar van. Verőfényes, szép világunkat a gyűlölködés, rosszakarat, irigység sötét fellegei borították el. Az emberi szenvedélyek és vad indulatok kiismerhetetlen félelmetes erői tombolnak. A kultura, civilizáció borzalmas haláltáncához a zenét az újkor hangszerei, a harcikocsik dübörgése, gránátok robbanása, ágyuk bömbölése és golyók siivítése szolgáltatja. Hullámzó vértengeren evezünk. A szebb jövő, az igazság és béke felé. Az utolsókig feszülnek izmaink, verejtékezünk, hogy élethajónkat biztos irányban tarthassuk. Olykor talán emberfeletti erőt követel a kiszámíthatatlan küzdelem szeszélye, s vannak percek, amikor lankadnak erőink, kis-
27 hitüség szállja meg szívünket s a végzet félelme dülleszti ki szemeinket és úgyvéljük, hogy elsodor-bennünket az egyre tomboló vihar. . . Nyissuk ki szemünket, nézzünk szét! A Mester is közöttünk van! Mögötte ágyuk dörögve halált okádnak, füstölgő repülő roncsok megszenesedett ember roncsokat takarnak, Ő olajágas angyalok között fönséges isteni nyugalommal áll. . . Lássuk meg Őt, halálfélelmünkben hozzá menjünk, Őt, egyedül Őt kérjük: „Uram ! szabadits meg minket (mert különben,) elveszünk !" Neki egy válasza lesz csak : „Mit féltek kicsinyhitűek ?" és parancsolni fog a viharnak és csendesség, béke lesz. Kérded kicsoda Ő, kinek még a szelek is engedelmeskednek ? Ő a PRJNCEPS PACIS A BÉKE FEJEDELME. (Izai. 9. 6.) Ő van velünk akkor is, amikor nem látjuk, .amikor aludni véljük. „Nem félünk tehát, zúgjanak bár és háborogjanak a tenger vizei. . . mert velünk van a sereg e k U r a !" (45 zsolt. 3. 4 - 8 . ) P. Dudás Bertalan, O. S. B M.
Ember: Zivatar
van...
Bömbölnek Dühöng
uz orkán,
a lélek mélyére Szól
Zivatar
van .. .
Rohan Melybe
a
a
jár
ragad
Béke
Szól
a vész,
Ez már Ha
a
lesz .. .
Csillognak
belevész.
tájai zokog
az ember
a lélek ezer és ezer
fodrai
Mindenható.
boldogító
a szivárvány
élet lesz és nem
a lélek
Istenre
Ember : Szólt
Mindenható.
felforgató
a föld az állat,
Ember:
korbácsoló
a lélek is
Ember : Szól
Sir
Mindenható.
a tenger
a tajték,
Remeg
söpör az ár
Minden
van :
Jajgatnak
szirénái
Ember:
Mindenható. Zivatar
vérfagyasztó
az Eg
Tarajdzanak
Szól a
a
halál,
talál Mindenható.
Mnzur Béla 1940. Xl. 5.
II
szinei
28
1
-
9
-
4
-
2
Szűz Anyánk a Te oltalmad alatt kezdtük meg az 1942.-ik évet. Most mikor lezárul, Neked mondunk hálát érte. Amit akkor az elfátyolozott jövő rejtegetett számunkra, az ma már valóság. Tebenned bizva s tőled erőt nyerve küzdöttük le a nehézségeket. Hogy nem hagytál el, megvédtél és segítettél bennünket, hála Neked érte!
Ebben az évben minden katolikus szívét öröm töltötte el, hogy a világbaját legjobban érző és érte vérző közös atyánk szívét megvigasztalhattuk. Dicsőségesen uralkodó Szentséges Atyánk XII.
29 Pius Pápa Jézus Krisztus földi helytartója, Szent Péter apostolnak a pápai széken 261. utóda május 13-án ünnepelte püspökkészentelésének 25. évfordulóját. Az első világháború borzalmai közepette 1917. V. 13. szentelte püspökké XV. Benedek pápa mint apostolutód, hogy a béke olajával a rettenetes megpróbáltatások előtt álló Németországba küldje, balzsamot csepegtetni a fájó sebekre. A még borzalmasabb új világháború küszöbén az isteni gondviselés őt választotta, hogy mint PÁSZTOR ANGELIC OS-ANGYALI PÁSZTOR megvédje nyáját. Nevében és cimerében a béke olajágával"lépett szent Péter katedrájára, hogy a történelem legvérzivatarosabb 'idejében Krisztus békéjét hirdesse és annak ut-
D0»Ca0
PIQPMM iCMBft i m e ó ^ v f ó « ® l »OíMtwl g Ö Ű Ö Í H M woé" iw$ ooatKMKSí ' I tSWTUiWWi iö Mftáfei SfflSBM| <S«aw13írClODIíí l í í l t l i t f IQMiQSPipWhitffliUfflO tfa&eitWÍÚ OFVMO'fi hoc vá&vtam ®pmmmd utt0rmmmmmaü* pjmh mn* <•• '•tétfln&aecitfr O B A ( X Y t V V r
[
^Kvfioun.ffl. Wr»y
ámm
i
• « m w a í » '
v-rwfent .mjtö»;
mm 'tfwtís&tsi •
i •••iÍ.jA
XII. Pius Pápának az általunk küldött lelkicsokornak egy latin és templomi szlávnyelvü lapja a diszes albumból.
ját egyengese. Az emberiség jajától sebzett szívének jól esett a milliók részvétteljes szeretete. Hálával fogadta az érte felajánlott imákat és jócselekedeteket, melyeket a világ mindenrészéből, köztük mi is, diszes albumokban jutattunk el hozzá. Teljesítsük forró kívánságát. Imádkozzunk továbbra is, Krisztus helytartójáért, Hazánk nagy barátjáért, az igazságos világbéke fáradhatatlan apostoláért. Tartsd meg Isten szent Atyánkat! Teljesítsd forró kívánságát. Legyen békesség az Úrban és békesség az embereknek !
30 Megrendülve álltuk körül ebben az évben a harcok mezején, dicsőségesen küzdő őseinkhez méltó bátorsággal kötelességét teljesítő hősihalott Kormányzóhelyettesünk koporsóját Az áldozat nagysága, pillanatra lesújtott bennünket, de véreink hősiessége büszkévé is tett minket. Hősihalott Kormány-
zóhelyettesünk és hősihalott honvédeink PRO PÁTRIA, Hazánkért, annak fennmaradásáért a keresztény hitért és kulturáért a magyar becsületért áldozták drága fiatal életüket. Ők hősihalálthaltak, ezért halhatatlanok, s mert azok, halhatatlan a magyar is ! Vérük omlása a szebb és boldogabb magyarország záloga. Dicsőség koszorúzza emléküket.
31 A máriapócsi búcsúkon is meglátszott, hogy háború van. Érezhető volt, hogy a nemzet megpróbáltatásokat él át. Az elmúlt években több kérni valójuk volt az emberekuek, mint máskor. Többen jöttek erőt, kitartást oltalmat kérni a csodatevő Szűztől, és mélységes fájdalmukban sokan kerestek vigasztalást a szomorúak vigasztalójánál a* könnyező Szűznél. Az idei búcsúkon
Értetés A zarándokok ragasszkodnak felihez a kegyeletes ős! pócsi szokáshoz. Egész éjszakákat virrasztanak, szent énekeket énekelve, csakhogy feljuthassanak a kegyképhez és megcsókolhassák annak máso. latát. Ez a búcsú elnyeréséhez azonban nem szükséges.
a kereszt súlya alatt görnyedő embernek a Szűzanyába vetett szinte határtalan bizalmát tapasztaltuk. Az emberek tízezres tömegeit semmi sem tartotta vissza még a rendkívüli háborús akadályok sem, hogy Pócsra ne jöjjenek. A kisebb nagyobb csoportokban való zarándoklás már kora tavasszal megkezdődött. Májusban csaknem naponkint jöttek zarándokcsoportok. Az idei Gyümölcsoltó Boldogasszonyra és Illés
32 napra is szépszámmal voltak.. Az idei Nagy bo 1 dogasszóny ^napja pedig ebben az évben különösen yjszép volt. Á pápa ^őszentsége * . külön megbízásából Róm mából nálunk időző :
I
Savério Ritter apostoli * nuncius, akí a búcsú > ; előestélyén inkognitó: j ¡¡p : , ben- jelent meg a búiriflyE . Jk 2 c*ún megilletődve beszélt környezetének az ott tapasztalt áhitatról, A templom körül bármerre nézett, mindenütt a gyónók hatalmas BfüSSMI • • M i ^ U K - tömegétől szorongatott Saverio Ritter c. érsek ap. nuncius, Dudás Miklós P a p o k a t látott. Igazi ápüspök és G. Sette kíséretében a kegytemplom előtt, hitat és bensőség jellemezte ezt a búcsút. Felejthetetlenül szép lelki élmény volt a búcsú napján. S. Ritter ap. nunciusnak ismételt megjelenése, aki a megyésfőpásztor titkára kíséretében jöt el a pócsi búcsúra hogy mégegy-1 szer láthassa a könyörgök tízezrei és áldásában részesíthesse őket. Fe j • jedelmien szép volt, amint a tízezres tömeg festőin szép könyörgc' körmenetben vonult el a Zárán dokház erkélyén álló két egyház fejedelem előtt. S amikor megtol tötték a hatalmas piac teret, felcsen j dűlt a pápai követ ajkán a Benedi cát vos... Áldjon meg benneteke a mindenható Atya, Fiu és Szent lélek ...) pápai áldás szavai, melye a hivő sereg térdenállva fogadott. Augusztus 28-ra a felvidék ruszinok zarándokoltak el nagy tö megben. Az évszázados kegyelet. . zaranáokok . , , , Ünnepi körmenete . , . ° ° A ruszin '-**
fiD •w V ^ÉHBÉk
és hála vonzotta őket a pócsi Szüzanyához. Szívesen rótták gyalog a többszázkilóméteres országútakat, csakhogy Pócson lehessenek. Csordultig telt szivük örömmel
33 és könnyek csillogtak szemeikben amikor az ünnepi szentmise után Dudás Miklós megyéspüspök, Pócs szülötte, édes anyanyelvükön ismertette velük, hogy a pócsi Szent Szűz évszázadokon át hogy védte őseiket és védőoltalma mint terjed ki most is a. Kárpátok magaslatain szegénységben élő ruszinokra. Szeptember 8-ára Kisasszonynapjára évtizedek óta nem látott hatalmas zarándok sereg jött össze. Az ünnep napján Dr. Dudás Miklós püspök főpapi misét végzett fényes papi segédlettel és magasszárnyalású főpásztori szózatot intézett az egybegyűltekhez. A Mária-nevenapi búcsú csaknem egybe forrt Kisasszony-
Dudás Miklós pürpiik papjaival a Kisasszonyt!api búcsún.
napjával. Erre a napra Nyíregyházáról érkezett nagy zaránkdolat a Ferences atyák vezetésével. Az ünnepi misét Török Dezső apát kanonok, nyíregyházi főesperes-lelkész végezte. Az elmúlt évben csak a búcsú és zarándok napokon összesen 72921 áldozó volt. Legtöbben Kisasszonynapkor áldoztak közel 27.000, Nagyboldogasszonynapján 17.927. Mária neve ünnepén 10.080, a ruszin nagybúcsún pedig 10.450. A kegyhely továbbfejlesztési munkálataiban erősen gátolt a háború.Sikerült azonban közel 12 000 pengős költséggel kívülről teljesen befejezni a kegytemplom restaurálását, kijavítani a nyári vihar által erősen megrongált-íelszaggatott témplomtetőzetet és
34 egy hangszóró készüléket beszerezni. Nagyobb kezdeményezésekre nem volt lehetőség. Az új esztendőben azonban megkiséreljük belülről rendbehozatni a kegytemplomot. Az erre vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak. Hogy a Szűzanyának méltó hajléka és a mi hálánknak, gyermeki hódolatunknak pedig hű kifejezője lehessen a pócsi templom, az nagyobb anyagi áldozatot követel. Ez azonban nem rettent vissza bennünket a kezdeményezéstől. Bizunk a. Máriatisztelők jóindulatában! Az elmúlt évben volt Papp Antal c. érsek, m. kir. titkos tanácsos, apostoli kormányzó püspökkészentelésének 30. és Sztojka Sándor munkácsijpüspök püspökkészentelésének 10. évfordulója. Dudás Miklós püspök pedig ebben az évben töltötte be 40. életévét. Az egyházfejedelmek minden külső iinnepeltetést elhárítottak maguktól, de azt nem gátolhatták meg, hogy hiveik hálás szeretetüket és jókivánataikat Főpásztoraiknak ki ne fejezzék. A hajdúdorogi egyházmegye fennállásának harmincadik évfordulója is most volt. A megpróbáltatások és szenvedések ideje, ha rövid is hosszúnak tűnik. A hajdúdorogi egyházmegye bölcsőjénél a béke csillaga helyett a pokolgép tűzcsóvája lángolt fel. A háborút a megcsonkítás és az azzal járó mérhetetlen nyomorúság követte. Harminc év után még ma is megcsonkítva, immár a második világháború sanyarúságait érzi. Ezért nem fejlődhetett ki és nem erősödhetett meg. Vannak akik restelik, hogy szegények vagyunk, szégyenükben elpártolnak édesanyjuktól és gazdag mostohát választanak. Mi azonban magyar gör. katolikusok büszkék vagyunk szegénységünkre. Öntudatosan vállaljuk annak terheit és teljes erőnkkel küzdünk egyházmegyénk felvirágzásáért. Ha kétszeresen verejtékezve is, de hála Istennek, fejlődünk Az idén is két uj intézményünk kezdte meg működését. Szept. 13-án ünnepélyes keretek között nyitotta meg dr. Dudás Miklós megyéspüspök a gör. kat. tanítóképzőt Hajdúdorogon, amely 52 növendékkel kezdte meg működését. Dec. elsején pedig a hajdúdorogi gör. kat. népfőiskola is társadalmunk áldozatkészségéből megnyithatta kapuit a magyar gör. kat. ifjak előtt. A bazilíták dorogi új kolostorában ezidőszerint a tanítóképző 22 vidéki növendéke nyert elhelyezést. A nyár folyamán Nyíregyházán is nagyszabású építkezés kezdődött, mely számtalan akadályt leküzdve szépen közeledik a befejezéshez. Reméljük hogy az új esztendőben papnövendékeink saját szemináriumunkban kezdhetik meg tanulmányaikat és középiskolás fiaink ré-
szőre is sikerül saját otthont biztosítanunk. Bár tízezrek hagytak el bennünket hitetlenül, mégis erősödünk. Iskoláink száma új tanítói állásokkal és új iskolaépületekkel jelentékenyen meggyarapodott. Többfelé történt templomfestés és renoválás. A teljesen megújjított kokadi templomot és Nagyléta II. templomát a megyésíőpásztor személyesen szentelte föl ünnepélyesen. Gyarapodtak paróchiáink is. A múlt évben anyaegyházzá szervezett mán doki, pátyodi, rozsályi és nagyhalászi egyházak mellé az idén Battonya és Gáva csatlakozott, mint anyaegyház. A kerületi esperesek mellett minden esperesi kerületben külön tanügyi esperes is lett kinevezve, hogy fokozottabb gonddal őrködhessenek isko-
A Szent Bazil Rend ú j monostora Kiíjdúdorogon.
Iáink munkája felett. Ezalkalommal az egyházmegyénk sok buzgó papja lett "kitüntetve. A Főpásztor a magyar kat. írók és hírlapírók Pázmány Egyesületének lakomáján nagyszabású serlegbeszédet mondott. Május 14-én Prágában 8 végzett bazilita szerzetest szentelt pappá. A máriabesnyői kegytemplom szentelésén misét pontifikált és ünnepi beszédet mondott. Székesfehérváron az úrinők és leányok Mária Kongregációja részére 3 napos lelkigyakorlatot tartott, majd azt követően nov. 15-én a székesfehérvári püspöki templomban görögszertartású főpapi misét végzett és úniós gondolatokkal telített síentbezésdet mondott. Máriapócson márciusban a papok részére,
36 szeptemberben pedig a papnék részére tartott nagyhatású 3 napot lelkigyakorlatot. Székhelyén, Nyíregyházán a nagyböjtben sorozatos konferencia-beszédeket tartott. A 30. Katolikus Nagygyűlésen a férfiak gyűlésének volt a szónoka. Kánoni egyházlátogatáso» ebben az évben Makón volt. (Kinevezések) Dr. Papp György kanonokká történt kinevezésével betöltődött a 6. kanonoki szék is. Az új kanonok ünnepélyes beiktatása jún. 7- én volt. Szuvák József, dr. Bába Miklós, Sereghi Jenő, Bicsánszki János, Fodor István, Szeinerszki János, Karosi Ferenc, Szklár Jenő, Varga János és dr. Bodnár Béla tanügyi esperesekké lettek kinevezve. Bellovics Miklós, Tartally József Rojkovics Sándor, Kriskó Sándor, Orosz Ágoston, Mosolygó Sándor, dr. Baulovics Zoltán, Fodor János, Korpos László, Tótin Pál tb. esperessé lettek kinevezve. Az ungvári püspöki kápolnát ebben az évben festette ki művésziesen Boksay József kiváló festőművész. Drágabártfalván pedig felépítették az egyházmegye legnagyobb templomát. Sztojka Sándor megyéspüspök úr megismétlődő súlyos betegsége ellennére is fáradhatatlanul látogatta egyházmegyéjének távoli falvait, főképen Máramarósban és az Ung völgyében. Ebben az évben megkezdte Kárpátalján működését a Szociális Missziós egyesület és hatalmas lendületet vett a KALOT is. Dec. 1-én Ungváron is megnyílt a kárpátaljai ruszin népfőiskola. f
P. Dolhy Leontin tartományfőnök elhalálozásával súlyos vesztesség érte a Szt. Bazil Rendet. A megboldogult 59 évéből 43 at a szerzetben töltött el, melynek felvirágoztatásáért sokat fáradozott. Hü szolgáját Isten jutalmazza ! Az Örök Hazába költöztek még idősbb Petrik Jenő, Musztyánovics Izidor, Egressy János, Rabár János, Szerémi Viktor, Duliskovics Eumén érdemekben dús aranymisés papok, Vaszkó Endre dr. ny. miniszt. tan., Lelesz György, Halász János. Pataki Mihály, Orosz János, Selzták Miklós, ig. tanítók.
37
Valóban méltó dicsérni téged Istenszülő... Fülembe cseng az ének s nem hagynak nyugodni a nyomában támadt gondolatok, kérdések. Könyvet veszek elő, régi Írásokat forgatok, messzi múltban kutatok, mert arra lettem kíváncsi, hogy mióta tiszteli az Anyaszentegyház az Ur Jézus édesanyját oly módon, hogy nyilvános
istentiszteletében ünnepeket szentel neki ? Hogyan fejlődött ki a Szűzmáriás ünnepek mai sorozata ? Mi vezette reá az Egyházat erre az ünneplésre ? Majdnem ezerhatszáz esztendőt pergetek vissza az idők rokkáján. A háromszázas évek második felénél járok. Érdekes dolgokat látok. A keresztények arcáról leírhatatlan öröm sugárzik. Hogyne örülnének ? Hiszen nem kell titkolniok Krisztugba vetett hitüket, nem kel! ro.ttegniök szinlelt barátok feljelentésétől, nem kell
38 félniök biróság elé való vonszoltatástól, bálvány áldozatra való kísértéstől, kínzástól és keserves kinhaláltól. Nem kell bujdosva, éjtszakának idején, temetők nyirkos kriptáinak mélyén összebujniok nagy titokban, életüket kockáztatva, hogy Isten igéjét meghallgathassák, a szentmise áldozat bemutal asánál jelen lehessenek s Krisztus testében és vérében részesülhessenek. Nem kell tartaniok báránybőrbe bujt ragadozó farkasoktól, kik szép szavakkal közéjük bújnak, emberi bölcsességet hirdetnek Isten igazsága helyett s meghamisítják Krisztus evangéliumát. Örvendeznek, mert Nagy Konstantin császár a század elején visszavonta elődjének, véres kezű Diokleciánnak keresztényeket üldöző parancsát s véget vetett majdnem háromszáz esztendős véres keresztényüldözésnek. Örvendeznek, mert reszténnyé lett;
Nagy Konstantin
ke-
államvallássá nyilvánította a
kereszténységet;
Jeruzsálemben,
Konstantinápolyban gyobb városaiban
s a
Rómában,
birodalom
önmaga
legna-
építtette a leg-
szebb templomokat.
Ö r vendeznek, mert az Egyház püspökei még 325-ben Nicea városkában s ott a Szentlélek vezetése mellett
összejöttek
megvizsgálták és
39 kárhoztatták Áriusznak és társainak Krisztus istenségét tagadó tanítását «és leleplezték a ragadozó farkasokat. Azóta nemcsak jéberen őrködhetnek a pásztorok a nyáj fölött, hanem nyiltan, törvényes erővel is szembeszállhatnak az Evangélium igazságait rontó gonosz lelkekkel. De mégsincsenek messze a régi hősi időktől. Elég frissek a Dioklecián idejében hősi halált halt vértanuk sirjai. Köztük járnak fél szemmel, béna karral, csonka lábbal sebhelyes arccal az üldözések alatt, Krisztusért megkínzott, de csodá latosan életban maradt hitvallók. A z a belső tüz, mely eddig a hit bátor megvallására késztette, a vértanúhalál elszenvedésére vezette az embereket, most, az életveszély elmultával más irányba tereli őket. Eddig hallgatták Krisztus tanítását, szemlélték csodáit, hittek istenségében, nézték áldozatát és erőt merítettek belőle belévetett, hitüknek vérükkel való megpecsételésére, a vértanúhalálra. Most Krisztus életét kezdték szemlélni életének minden mozzanatát igyekeztek lelkükbe vésni. Zaiandokok serege indul arra a megszentelt földre, melyen Ö született, tanított, szenvedett és megdicsőült. A szent helyeken, Betlehem jászla, az Utolsó vacsora hajléka, az Olajfák hegyének sziklája, a Kálvária orma, a Szent sír barlangja felett gyönyörű templomok állnak. Ezek a zarándokok az ott élőkkel együtt Urunk eljövetelének évfordulóján Betlehemben ünnepelik körmenettel, imádsággal, énekkel, szent elmélkedéssel és áldozattal az O eljövetelét. Húsvét előtt Jeruzsálembe vonulnak hozsannával, körmenetben, mint Krisztus tette virágvasárnapon. Nagycsütörtökön az Utolsó vacsora helyén mutatják
40 be az esti szentáldozatot s az Olajfák hegyén virrasztják a szenvedéssk éjtszakáját, Nagypénteken a Kálvária hegyén emlékeznek imákkal és énekekkel üdvhozó szenvedéséró'l és kereszthaláláról. Nagyszombaton a Szentsir barlangjában virrasztanak. Húsvét hajnalán a Szentsir templomának tündöklő' fényében magasztalják az Ur feltámadását. Negyvenod napra az Olajfák hegyének bazilikájában ünneplik mennybemenetelét s tiz napmúlva Sión hegyén a Szentlélek eljövetelét. Amit a zarándokok Jeruzsálemben láttak és müveitek, lelkükbe zárva hazavitték, az otthon levőknek elbeszélték s azok a jeruzsálemi szent cselekményeket városunk templomában is esztendőről esztendőre megismételték így kezdték megünnepelni az esztendő leforgása alatt Jézus életének minden fontos mozzanatát szerte az egész világon. Egy zarándokasszony irása fekszik előttem. Szilviának hivták. Spanyol földről ment Jeruzsálembe, a 38Q-as években s leirta az otthonmaradottak okulására ezeket a lélekemelő ünnepségeket. A z ő Írásában olvashatjuk : Urunk eljövetelétől „számított negyvenedik napot itt valóban a legnagyobb tisztelettel ünneplik. Ezen a napon ugyanis körmenet megy a Feltámadás templomába s mindenki résztvesz a körmeneten. Minden a szokott istentiszteleti rend szerint történik, a legnagyobb ünnepélyességgel, mint h ú s v é t k o r . Prédikálnak az öszszes papok s utánuk a püspök. Mindig az evang liumnak ugyanarról a részéről beszélnek, ;ahol a negyvenedik napon a templomba vitték az Urat József és Mária és iátták őket a próféták : Simon és Anna, Fánuel leánya — vagy ezeknek szavairól, miket akkor mondtak, mikor az. Urat meglátták, — vagy az ajánlatokról, melyet a szülők hoztak..." Gyertyaszentelő napjának ünneplését olvassuk. Mintha most is hallanám, amint mondják Szent Lukács evangéliumát: „És megáldá őket Simeon és mondá Mariának, az ő anyjának íme tétetett ez sokak romlására és feltámadására Izraelben és jelül, melynek ellene mondanak, neked magadnak is tőr fogja átjárni lelkedet..." (2 34—35.) s a prédikáló püspök a hallgatók lelkületét az Isten Fia mellett az Istenanya tiszteletére és ünneplésére irányítja.
»
41 Így kezdődött, Jeruzsálemben, Krisztus sirja felett, a feltámadás templomában... És hogyan bontakozott ki ? íme, mily csodálatos az Isten bölcsesége és-ereje! A m i t ellene ¡rányitottak, azt mind dicsőségére fordította. így volt 325 ben. A báránybőrbe bujt farkasok Krisztus istenségét tagadták s megbuktak, mert a niceai zsinat elitélte őket. A katolikus hit pedig diadalmasan terjedt. így volt 381-ben. Akkor a Szentlélek kisebbítésével próbálkoztak. Ez is kudarccal végződött, mert a konstantinápolyi szent zsinat őket is elitéli s kimondja, hogy a Szentlélek „az Atyával és Fiúval együtt imádtatik és dicsőíttetik..." S a Szentlélek istenségét megingathatatlanul hiszik az emberek. Így történt 431-ben is. Most meg Nesztoriusz vezetésével az Istenanya ellen acsarkodnak. Ha már nem kezdhették ki nyíltan Krisztus isteni voltát, legalább burkoltan támadtak, azt állítván, hogy Szent Anyja nem Istenanya. A kisázsiai Efezusban azonban összejöttek az Anyaszentegyház püspökei, megbélyegezték Nesztoriusz tanítását s a Szentlélek irányítása mellett kimondották, hogy Krisztus Anyaszentegyháza Szűz Máriát Isten anyjának vallja és tiszteli. De nem ís tehettek másként, mert előttük állt a Szentírás tanítása, mely azt hirdeti, hogy Isten Gábor főangyalt küldi Názáretbe, üzeni a Szűz Anyának, hogy a Fiuisten akar emberré lenni a világ megváltására s Szűz Mária vállalta az anyaságát. D e az Anyaszentegyház püspökei nemcsak hirdették Szűz Mária istenanyaságát, hanem hogy a hívek lelkébe bele is véssék ezt az ígazságót, az örömhirvétel napját Gyümölcsoltó Boldogasszonyt meg is ünnepeltették velük. így mindig jobban és jobban terjed dicsősége és az Istenanyának tisztelete.
Istennek s
az ő Szentfiának
Mert a hivek sokszor beletekintenek a Szűzanya lelkébe s előttük mindig jobban és jobban kibontakozik az ő életének minden, ünneplésre alkalmas mozzanata.
42 E l ő b b Szentfiával való k a p c s a latát nézik s megünneplik hozzávaló költözését (Nagyboldogaszszony). — Majd meg értékét emelik ki, hisz Megváltónkat szülte, s örvendeznek születélén (Kisaszszony). Csodálják imádságos, tiszta lelkét, mellyel Istenbe kapcsolódik kora gyermekségétől fogva, azért ünnepelni kezdik életének azt az eseményét, hogy az Isten templomának szolgálatára adják őt kisgyermek korában szülei (Novem~ ber 21.) — Végül lelki nagyságának forrását keresi a b u z j ó , életszentségre vágyódó emberi lélek. S ezt abban a nagy isteni kegyben látja, mellyel előre kiválasztotta őt az Istenember édesanyjának s e kiválasztásra való tekintettel megóvta az eredeti bűntől is és kegyelmekkel teljessé tette. Azzal zárul magasztalásának köre, hogy eredeti bűn nélkül való, szeplőtelen fogantatását is ünneplik (dec. 8). Istenanyaságát csodálják karácsony második napján, oltalmát s jóságát október 1-én, szentképét és ereklyéit ünneplik a templom csendjében julius 2-án, augusztus 31-én és szeptember "elsején, közbenjárását kérik a nagyböjtben, akathiszt szombatján, fájdalmát tisztelik fájdalmas pénteken. Körülveszik őt a szeretet s ragaszkodás minden jelével. így bontakozik ki Szűz Mária életének ünneplése, az esztendő keretében, szinte párhuzamba állitva Szentfiának ünneplésével. Mert megvan az ő életének az a csodálatos fogantatása, születése, templomi felajánlása, áldozatos fájdalma s megdicsőülését jelentő elszenderülése. Mellette pedig Krisztusával való kapcsolatát hirdeti gyertyaszentelője ésgyümölcsoltója.— így bontakozott k i ! Mi vezette az Anyaszentegyházat erre a lépésre, hogy
az
Isten-
anyát ennyire tisztelje, igy ünnepel-
43 je s egész életét oly apró részleteiben is esztendőben ?
az emberek elé tárja minden
A z a kötelességtudat, hogy neki az embereket, a Krisztus vérével megváltott lelkeket az örök üdvösségre kell vezetnie. Ehhez pedig elsősorban eleven példa kell, melyet minden ember követhet. Azután meg isteni erő, segítség szükséges. Olyan példát, melyet minden ember követhet, legjobban az Istenanyában találtak. Igaz, hogy elsősorban Krisztus hiv,^bennünket az őkövetésére. D e az ember lanyhaságában könnyen mentegeti magát azzal, hogy Jézus Istenember volt, nyomába ember aligha léphet. A z Istenanya követésére ezt nem mondhatják, mert ő is igazi, földi, szegénységgel, munkával, bajokkal, gondokkal, emberek gonoszságával küszködőj"nő volt, ki mégis életének sokrétűségével, szüzességével és szent anyaságával, alázatosságával és lelki erejével, szentségével s lelkének belső gazdagságával mindenkinek követhető példát mutat. Igaz az is, hogy Isten osztja a kegyelmet, de az is kétségtelen, hogy nemcsak a kánai menyegzőn tett csodát Krisztus szent Anyja kérésére, hanem mindig meghallgatja imáját s rajta keresztül sok kegyelem árad az emberekre. Jól tudja ezt az Anyaszentegyház. S látja azt a példát is, amit a Szentháromság mutat. A z Atya angyallal küld hozzá üzenetet, üdvözölteti s áldottnak nevezteti minden asszonyok között. A Fiu gyermeki engedelmességgel van iránta. Csodatétettel teljesíti kérését s anyai gondjába ajánlja a keresztről Szent János apostolt és vele az Egyházat. A Szentlélek jegyesévé választja, megóvja a rontást hozó bűntől és a halál romlásától.
eredeti
Ha a Szentháromság így kitünteti, az Anyaszentegyháznak telnie s ünnepelnie kell őt.
is tisz-
Ezért ünnepli az Anyaszentegyház...
44 Mi pedig Krisztus egyházának gyarló tigjai beáüunk az Anyaszentegyház híveinek magasztaló karába egész lelkünkkel, Szűzanyán" kat követelés dicsőítő életünkkel zengjük az éneket, amit az efezusi
zsinat alkalmával, istenanyaságának megvallásakor énekelt az egész kes tömeg, fáklyás menettel járva a várost és ünnepelve : Valóban méltó dicsérni' téged, Istenszűlő *, a boldogságos és szeplőtelent * és a mi Istenünknek a n y j á t ! * Ki a keruboknál tiszteltebb * és a szeráfoknál hasonlíthatatlanul dicsőbb vagy*, k i az Istent, az Igét *, sérülés nélkül szülted * Téged, valóságos Istenszűlő magasztalunk.
Rohály
Ferenc
dr.
lel-
Viszontlátás. Irta: TARTALLY ILONA.
— Ne reszkess nyárfalevél, ne reszkess... ne nyiss gyönyörű pünkösdi rózsa, ne pirosodjál... lengesd az ágaidat öreg hárs ott az utszélén... és ti, kedves kis falusi házak, ti se világitsatok olyan hófehéren a nagy napsütésben... mert miért is olyan nagyon szép ma minden, amikor... — mondja könnyeiben fuldokolva ifjabb Réti Gáborné — amikor az ő szívét ugy szorítja a bánat. Nem is szorítja, inkább ugy fáj, mintha valami hatalmas sas-madár ütögetné bele éles csőrét. Még arca nedves a könnyektől, kis zsebkendőjét gombóccá gyűrve szorongatja a kezében, mely tele van itatva könnyeivel, de már elcsendesült a sírása. Nem sír, csak néz valahova maga elé, ugy mintha nagyon messze nézne. És ugy érzi, látja is, amit néz. Ágyuk villanó tűzét, ropogó puskák füstjét, rohanó tankokat, rohanó katonákat, bukdácsolva, verejtékezve, vadul kiabálva. .. véresen... És... ott rohan egy közöttük a porban, füstben, a legnagyobb veszedelemben... Ott rohan egy közöttük... megismeri... az az ő ura, Réti Gábor gyalogos katona... És most... jaj!... most arcra bukik... rándul a karja, a lába... nem tud felemelkedni...
Máriapocs a magyar múltban. Máriapócsnak nem csak a jelenje, hanem' a múltja is dicső. Megdicsőítette az Istenanyának, hozzánk, siralomvölgy zarándokaihoz való végtelen jósága. Napjaink eseményeinek szem- és fültanúi vagyunk, a multat pedig sokszor a feledékenység homályba takarja. Zarándoknaptárunk feladata nemcsak a jelen krónikáját adni, hanem felújítani a régmúlt csodás történeteket is. Szükséges azonban, hogy a jámbor legendák mellett mi a hiteles okmányokkal igazolt történelmi tényeket is megismerjük. A könnyező Szűz, a drága Istenanya iránti hálás kegyelet is megköveteli ezt tőlünk! Ezt a célt akarjuk szolgálni szerény sorainkkal is. Nem történelmi értekezést, hanem egy — egy okmány tartalom szerinti népszerű ismertetését nyújtjuk itt.
46 Istenem!... És ő, szegény vergődő asszony... innen a távolból nem tud segíteni... hogyan] is segíthetne ?... Igen, ha ő most ott teremhetne, ő, a hites felesége és ölébe venné a fejét, megtörülné verejtékes arcát, bekötné véres sebeit s kedves szavakat suttogna a fülébe . . . De... hátha már nem is él ? Hátha éppen most járta át a szívét az ellenség golyója ?... Remegett a fiatal asszony egész teste az átélt izgalomtól, hiszen ugy érezte, hogy az, ami az előbb volt, nemcsak képzelet játéka, hanem valóság... Istenem, miért is gondol ilyeneket Arra kellene inkább gondolnia, \hogy] most pihenőben van áz ura és az otthoniakat idézi képzelete. Aztán szólítja valaki, ilyen formán:
A kegytemplom baloldali falára | felfüggesztett mankók ezüst kezek, lábak,! szemek, fülek, az emberi nyomorúságot és akegyes Szűz jóságát hirdetik. Az itt látható mindenegyes darabhozjkülön történet fűződ. k.
47 — Réti Gábor, jelentkezz kihallgatásra... És jelentkezik és megdicsérik. Valaki olyan dicséri, akinek aranygallér van a zubbonyán, aki hatalmas. És két edzett, kemény férfi áll egymással szemben, két hős magyar: az a hatalmas ur és az ő ura, Réti Gábor gyalogos honvéd. — Vitézül harcoltál fiam, Réti Gábor! Éppen azért az lesz a jutalmad, hogy hazamehetsz két heti szabadságra... azaz... várjál csak! Még nem az, hanem itt egy szép ezüst medália, hadd tűzzem a gyűrött zubbonyodra!... Aztán ugy menj haza, tudom, vár a kis családod, a feleséged és... — Igenis, alássan jelentem vár az én szeretett kedves feleségem, meg a két kis gyermekem. Várnak, nagyon várnak! A kicsi is felrepes a bölcsőben, ha engem meglát... Most is cseng a fülében az ura hangja, mintha valóban ő szólt volna. De vájjon ez volna-e az igazság s nem az, amit előbb gondolt ?... Aztán lehet-e az olyan nagy úrral beszélni, mint amilyet ő elképzelt? Hej, ha ő beszélhetne vele !... De hoi ? Hogyan ? Mikor ? . . .
Máriapécs és hazánk uralkodói. Márapócs ma is egy 26 00 lelket számláló szegény falucska. Kétésfélszázaddal ezelőtt pedig mindössze egyharmadnyi lakossal az ismeretlenség homályába veszett. Hogy ott valami nagyon-nagynak, rendkívülinek kellett történnie, abból is látható, hogy a kis eldugott falucska egyszerre, szinte napok alatt híressé lett nemcsák a környező falvak és városokban, hanem hazánk határain tul a csaknem féleurópányi Habsburg birodalomban is. Az Istenanya képének 1696. nov. 4-től dec. 8-ig a pócsi templomban történt könnyezését az egész Birodalomban égi jelnek tekintik. I. Lipót császár, hogy kiengesztelhesse a könnyező Nagyasszonyt, a Birodalom szívébe, uralkodásának székhelyére, Bécsbe viteti a pócsi könnyező Máriát. Az egykorú feljegyzésekből tudjuk, hogy ez az út — Pócstól Bécsig — valóságos engesztelő diadalmenet. Az egész Bées várja érkezését, a császári udvar fejedelmi pompával fogadja. Templomból templomba viszik, hogy mindenkiláthassa a csodálatos|könnyektől, kipirosodott jóaágos anyai szemeket. Ugyan ebben az időben Hazánk déli részében, Zenta vidékén Savoyai Jenő herceg, fővezér, már-már elvérzett, kimerült kicsiny keresztény seregével farkasszemet néz a több-
48 Lehetetlen, amit kiván, tudja nagyon jól. Csüggedten hajtja le a fejét. Boldogtalanul. Éppen megkondult a harang délre. A nap süt tüzes-arany fénnyel mindenre. Réti Gáborné a tornácon, a vadszőllő árnyékában rengeti a szendergő kis Rozikáí, mert felsirt a csöppség. A másik alszik a behüvösitettt szobában... a fiu... a kis Gáborka... A kert végében rezeg a nyárfalevél, a kertben harsongó pirosan nyilik a pünkösdi rózsa, az uton lengeti ágát a hárs. Mindez idelátszik a tornácra, ahol Rozi szünet nélkül az urára gondol. A keze a bölcső szélén... s ahogy odapillant, meglátja a kezén a gyürüt. Csillan az arany karika... s másik, a szép köves gyürü, még lánykori, a keresztanyjától kapta... Melyik szebb? Talán a köves... de az a másik, a vékony karika... az a hűség jele... az a kedvesebb... Kiváltképen most, ugy szereti, mintha élő-eleven volna . . . szőrös török túlerővel szemben. A Bécsig jutott hatalmas török sereget sikerült megverni, Budát és hazánk nagyrészét a 150 éves borzalmas török rabságból felszabadítani. De vesztett csata esetén minden eddigi fáradozás hiábavaló. Ha Zentánál a török győz, elpusztul az egész keresztény Európa. Emberi számítás szerint a győzelemre alig van remény. Csak a csoda segíthet. S ezért a csodáért esedeznek Bécsben a könnyező Szűzhöz. 33 napos ájtatósságot tartanak a pócsi kép előtt. Savoyai fővezér hallott a pócsi csodás eseményekről, tud a bécsiek imahadjáratáról. A harc hevében ő is Bécs felé fordul és bizalommal könyörög ahhoi, aki a véráztatta magyar földön könnyezett. 1697 szeptember 11-én, a híres zentai győzelem napján, egész nap szünet nélkül könyörögnek a bécsiek a pócsi Szűzhöz. Mikor megérkezik a győzelem híre, az egész város a pócsi kegyképet fellobogózva diadalmenetben viszi Bécs főtemplomába, a Szent István dómba. A császár, a fővezér és az összes keresztények az Istenanya csodás segítségének tulajdonítják a győzelmet. Ma is hasonló időket élünk, csak azzal a különbséggel, hogy ma nem a pogány félhold ellen, hanem a mégpogányabb ötágú bolsevista vörös csillag ellen vívja élet-haiál harcát a keresztény Európa. Még elgondolni is borzasztó, hogy most is mi lenne az európai keresztény kultúrával, ha a bolsevizmus győzne.? A pócsi könnyező Szűz hathatós segítségére ma is szüskégünk van. Vájjon az ősökhöz hasonló hittel, bizalommal és kitartással könyörgünk-e Hozzá ?
49 Négy éve, hogy viseli a lánykori mellett azt a másikat, azt a kis fényes karikát... Hiszen éppen négy éve, pünkösdkor volt az esküvőjük... Gondolhattak-e arra, hogy igy elszakadnak egymástól ?... Igen, pünkösdkor volt az esküvő s utána egy hét múlva elmentek mind a ketten Máriapócsra, hogy megköszönjék a Szűzaayának a boldogságukat. Mert hiszen a szent Szűz segítette meg őket, hogy egymáséi lehettek, mikor pedig a szülők ellenezték! A Gábor szülei azért, hogy ő szegény lány, az ő szülei pedig büszkeségből. — Nem adunk oda, ahol nem szívesen vesznek! S az történt mégis, hogy az öreg Réti Gábor maga jött el s kérte meg a fia számára! Azt mondta akkor tréfásan, hogy megálmodta, jó menye lesz, ha Nagy Rozika lesz a menye! Ki
A kegytemplom jobb oldali falára két évszázadon át felakasztott fogadalmi ezüst tárgyak, emléktáblák a Szűzanya csodálatos jóságát hirdetik.
50 adta az álmot öreg Réti Gábornak ?... A szűz Anya, akit kértek mind a ketten, hogy egymáséi lehessenek ! És azóta minden évben elmentek mind a ketten a Szűzanyához, hogy megköszönjék segítségét s kérjék kegyét továbbra is. Csak éppen egy éve nem mehettek együtt, mert akkor született a kis Rozika... Akkor egyedül ment el Gábor... Azon kapta most magát hogy mosolyog... A mult szép napjait idézi s öröm csordul a szívére... S mi lesz az idén ?... Most Gábor nem mehet el a Csodatevőhöz, most neki kell egyedül mennie ! Igen elmegy ! El kell mennie ! A szíve hangosan ver... Még eddig mindig meghallgatta kérését a Szűzanya s kieszközölte szent Fiánál a segítséget... És elmegy, — határozta — azon a napon, az évfordulón! Hátha valóra válik a képzelete... nem az első, a rohanó, a verejtékező, a véres arcú ember, hanem az a másik, aki az aranygalléros nagy ur előtt áll és... jutalmat kap... >:•
*
Pünkösd után egy héttel ott térdelt ifjabb Réti Gáborné, született Nagy Rozália, a Kegytemplomban, az Istenszülő Szűz előtt, a csodatevő Mária kép előtt. Összetette két kezét s ugy imádkozott. És... ujján most már csak az aranykarika csillogott, a másikat, a lánykori lilaköves gyűrűt ott szorongatta a két tenyere között. Ugy érezte, valami áldozatot kell hoznia, oda kell adja valakinek ezt a gyűrűt. Imádkozott hát, teljes szívéből: — Mutasd meg édes Szűzanyám, kinek adjam áldozatul szánt I. Lipótnak és a bécsieknek a pócsi kegykép iránti kegyeletét az utódok is megőrizték. Nem elégedtek meg azzal, hogy Bécs legnagyobb templomának főoltárára helyezték el, hanem az uralkodó rendeletére mindennap 11 órakor az Istenszülő Szűz tiszteletére a kegykép előtt szent misét mondattak, s ennek a költségeit Bécs városa fedezte. Később Kurcz Mihály, bécsi lakos 17000 forintra becsült vagyonát a kegyképre hagyta, azzal a kikötéssel, hogy a szent misék és litániák az eddiginél nagyobb ünnepélyességgel végeztessenek a kegykép előtt. A kegykép Bécsbe vitelének 50. évfordulóját 1747-ben 8 napos ünnepséggel ülték meg. Később újabb alapítvánnyal biztosították a minden vasárnap 7 órakor, köznapokon pedig félhétkor rózsafüzér végzését. Azonkívül, külön napokat szenteltek évenként a könnyezés és az átvitel évfordulójának megünneplésére.
51 gyűrűmet... engedd, hogy jót tegyek valakivel s cserében viszontláthassam messze harcoló szeretett páromat, két kisgyermekem apját... Engedd, hogy mielőbb hazatérjen s szívére öleljen bennünket, engem és két kicsikéjét... Hiszen övéi vagyunk mind a hárman... Leborult egészen a Csodatevő kép előtt és hosszú ideig nem nézett fel. De egyszer csak valaki megérintette a karját. Felnézett. És... egy asszony állt mögötte. Nyűtt arcában két éhes, égő szem... Vájjon mit akar? Nem is kellett kérdeznie, az asszony megszólalt: " ' f f r v f t
' i . . .A.'.
„«'. Sf^i'i. .-„^av , , * . . »•
>•'••'> »'M ri^y.vjAúft'ip,
'Siml ..
¡m*
CAW.4
,,i mvr» .,• vW»a
fífk«;*.«. wjfij&jm g p | «^»kmmJtin 1*» -mh^mff-. , , rvr.,-^.-;. . jM-.*/-*** .
..«.— jB
( i
' r* •
Tí'/r.fo.«a
fps ^rm1 * ams*' ^Smáamm&^amifX»'
Az ide mellékelt kép arról az okmányról készült, amelyben I. Lipót uralkodónk 1701. január 9-én keltezett levelében sajátkezű aláírásával és uralkodói pecsétjével igazolja az ötévvel azelőtt történt csodálatos pócsi könnyezést, a Szűzanya kegyképének Bécsbe való átvitelét, az ott megismétlődő csodás eseményeket. A pócsi Szent Szűz csodálatos könnyeinek, az ő közbenjárásának tulajdonítja a rettenetes török túlerőn a következő évben (1697) kivívott fényes zentai győzelmet és azt az édes békét, melyet általa biztosíthatott alattvalóinak. - S azért kéri levelének olvasóit, a jámbor Mária tisztelőket, hogy hálából alapítványaikkal, adományaikkal tegyék lehetővé a pócsi Máriának Pócson romokban levő templomának felépítését.
52 — Beteg vagyok... Hires orvoshoz kellene mennem — suttogta a sápadt, idegen^asssony. — S a férje ? — Özvegy vagyok, négy'kis gyermekem pedig árva... s ha én sem leszek... Elcsuklott az idegen asszony hangja. Rozi ugy érezte, mintha a tenyerét megszúrta volna valami.. A gyiirü ! Persze a gyürü ! És széttárta összekulcsolt kezét s a pompás lilaköves gyürü ott csillogott a tenyerén. Szép volt. Kis tétovázást érzett. Megváljon tőle, az ajándéktól ?... De csak pillanatig habozott s már is nyújtotta a szegény asszonynak. — Itt van, szegény beteg asszony, segitse meg a Csodatevő Szűz magát is, mint annyiszor annyi, mást! Gyógyuljon mielőbb, hogy nevelhesse négy kis gyermekét... És nem is hallotta az asszony hálaszavait, mert ismét a szent Szűz felé fordult s tiszta szívből könyörgött Hozzá.
Máriapócs és a Nagyságos Fejedelem. II. Rákóczi Ferencet, a Nagyságos Fejedelmet, függetlenségünk és boldogulásunk mártírját, a Hazáért és Szabadságért vívott harcok hőslelkü fővezérét szintén szoros szálak fűzték a pócsi könnyező Szűzhöz. A csodálatos könnyezést saját gyarlóságával és a nemzet sorsával hozza összefügésbe. A könynyezésről mindjárt az első napokban értesül az egri püspök leveléből. És még a könnyezés időtartama alatt, 1696 december 3án Munkács várából sajátkezüleg válaszol. Ebben a válaszban mélységes hittel vallja, hogy az Istenanya csodáiról mindig meg volt győződve. Az Ő anyai jóságát kicsinykorától tapasztalta. S most nem tudhatja, vájjon miért könnyezhet az ő ecsedi uradalmukhoz tartozó Pócson AZ A KÉP, vájjon az ő gyarlóságaiért-e, vagy pedig a jövendő csapása': miatt ? De bárhogyan is vélekenénk —írja tovább — a közömbös emberi nemnek meg kell ismernie saját gyarlóságát és Isten irgalmát kell kérnie, hogy fordítsa el tőlünk a veszedelmet és kegyelmezzen nekünk. Az ide vonatkozó szószerinti latin szöveg: Beatissimae Matris Miracula ipsémét pro occasione temporum cujus patrocinio Adolescentiae meae manu dictionem et pieseníia actu recomendata hubeo, saepius expertus sum, nec scio acta fragilitaíis n. e, quod forsita est una cum actis tum similium qui ammeritam mercedem expetunt, tum c/ui non acti di alius iudicarent? an
&
53 *
Egészen könnyű volt a szíve, amikor távozott. Sietnie kell, hogy estére hazaérjen, hiszen édesanyjára hagyta a két csöppséget. Bizonyosan várják, talán a kicsi sír is, hiszen mindig ő maga szokta lefektetni... És... ahogy kilépett a templom ajtaján... — Istenem! — sikoltott fel — valóság ez, vagy jelenés ?... Gábor! Gábor! Vagy talán nem is ő, csak hasonlít hozzá? Igen, egy katonaruhás férfi közeledett... lám, mind közelebb jön s neki nincs ereje, hogy elébe menjen... Hiszen, ha nem 6 lesz... akkor... csalódás éri... Ha pedig ő lesz... akkor... akkor csoda történt! Most már egészen közel ért a katonaruhás férfi és... Rozi sikoltva rohant élé s boldogan ölelte át. Csillapíthatatlanul zokogott férje karjaiban, az öröm s a boldogság könnyeit sírta. A férje simogatta a vállát, a fejét s egyre beszélt neki: — Hát nem kaptad meg a legutóbbi levelemet?.. Abban írtam, hogy vitézségi érmet kaptam s most hazajöttem két hónapi szabadságra! Két hónapra, Rozikám! S a hogy jöttem, a vonat erre vitt el, megláttam az állomást s nem tudtam megtenni, hogy ki ne szálljak! Pár órával később látlak benneteket, gondoltam, de... emlékszel?., minden évben elszoktunk ide jönni... és ez eszembe jutott... és... nem hiába... mert neked is eszedbe jutott... ó, de jó az Isten! Rozi szólni sem tudott, csak megindult az ura mellett, viszsza a templomba, hogy most már együtt adjanak hálát Istennek s a Csodatevő Szűznek, amiért megsegítette őket. (Vége). sequelam futurorum subsequendorum malorum Lacrimatur Illa Imago Possessionis Pocz, quúe possesio licet di Avitico svectet ad Bona Ecsediensia di paesenti tamen premanibus alienis haeret. Sed quid quid praesagiat indiferentem humánum genus fragilitatem suam Suam agnoscere, et implorare Divinam Clemetiam pro avertendis periculis et obtinenda Misericordiam necessitatur.
(A sajátkezüleg irt eredeti levél az egri érseki levéltárban található).
A magyar nemzet sorsában mily fontos szerepet tulajdonított a Nagyságos fejedelem a máriapócsi csodatevő kegyképnek a fenn emiitett sorokon kivül fényesen bizonyítja még a „Recrudescunt inclytae gentis Hungarae vulnera" CÍmÜ hires kiáltványa II. Rákóczi
Ferencnek, amelyet 1701-ben írt meg és mely 1703-ban lett nyilvánosságra hozva. Ebben a kiáltványban az uralkodók által hazánk kárára elkövetett súlyos sérelmek között, mint országos sérelmet orolja fel a Pócsi képnek Bécsbe való elvitelét.
54
Görög katolikus magyarok vagyunk,
j i i l l i l j
Mikor Budapestre érkeztem egyetemi tanulmányaimat folytatni, egyik első dolgom volt, mint grékus tanulónak, a gör. kat. paróchiát felkeresni. Odaérve, megütődve olvastam a paróchia épülete homlokzati felírását : „Magyar gör. kat. Plébániai Hivatal." „Hogyan — godoltam — hát nem természetes az, hogy a mi budapesti paróchiánk magyar ? Még fel sem ocsúdtam gondolataimból, amikor egy hölggyel sétáló ur ajkairól felém szállt szavak ütötték meg füleimet. Nézd — mondta az idegen ur — meg se nézve a homlokzati felírást — ez itt oláh templom." Az elhangzott szavak után mindjárt megértettem, hogy mi az oka a „magyar" jelzőnek, s miért kell ezt alkalmazni a magyar fővárosban is. Később aztán — sajnos — azt is megtudtam, hogy nemcsak egyesek, hanem az egész magyar közvélemény nagyon hajlamos szlávokkal és románokkal azonosítani bennünket, magyar grékusokat, egyszerűen azért, mert grékusok vagyunk. De — kénytelenek vagyunk itt megjegyezni — senkinek sem jut eszébe ugyanakkor a latinszertartású katolikusokat, vagy az evangélikusokat és más felekezetű magyarokat sem idegen nemzetiségűeknek nyilvánítani, pedighát mindenki tudja, hogy nemcsak a magyarok közt vannak latinszertartású katolikusok, evangélikusok és más felekezetűek, hanem a magyarországi nemzetiségek közt is széles e hazában. Természetesen nem kívánjuk, hogy az emiitetteket ne tartsuk magyaroknak, de követeljük, hogy egyszersmindenkorra változtassa meg a magyarság a mondottakra vonatkozó hamis közvéleményt és vegye már egyszer minden magyar és nemmagyar tudomásul, hogy Szent István Országában több százezér görögszertartású magyar él, akik minden szertartásukat a szép, zengzetes magyar nyelven végzik és magukat örömmel, öntudatosan vallják magyaroknak. S ha teljes egészében akarnak bennünket ismerni (ez különben minden e hazában élő embernek kötelessége,) ennél még többet is kell tudniok. Tudniok kell azt is, hogy az Európába vetődött magyarság először a keleti, tehát a görögszertartású kereszténységet ismerhette és ismerte is meg. Sokan közülük fel is vették azt. Ez történeti bizonyítékok nélkül is egyszerűen érthető. A magyarságnak ugyanis — senki sem tagadhatja — mindig volt
55 érzéke a fejlettebb kulturmozzanatok átvételéhez. Ha ez igy van - már pedig így van — akkor mihelyst érintkezésbe lépett a Keletről jött magyarság a keleti keresztény népekkel, tapasztalta, hogy a megismert népek, az ő pogány vallásuknál magasabbrendű vallással rendelkeznek, éppenazért — bizonyára-fel is vette azt. De nemcsak általánosságban és meggondolásszerüen állítjuk ezt, hanem történeti bizonyítékokkal is igazoljuk állításunkat. Több keleti krónikás (töténetiró) mint pl. Theophanes, Joánnes és mások világosan és részletesen leírják a magyarok első fejedelmének, Gordának a megkeresztelkedését. Ezek szerint Gorda fejedelem Jusztiniárjus, a keletrómai császárság császárának az uralkodása idején, 528-ban sok ősmagyartól kisérve megjelent Konstantinápolyban (a császárság fővárosában) és megkeresztelkedett a görögszertartású keresztény hitben. Később vértanúságot szenvedett s ez akadályozta meg abban, hogy az egész akkori magyarságot nem téritette át a pogány vallásról a keleti görögszertartású keresztény hitre.
|: 1
*
?
,1
Az itt közölt fénykép a máriapócsi kolostor levéltárában őrzött azon királyi pecsétes levelet szemlélteti, melyben I. Ferenc 1816-ban, uralkodásának 25. évében Máriapócsot városi rangra emelte, és a várost megillető jogokkal ruházta fel. Az Istenanya által oly csodálatosan kitüntetett helyet az uralkodó is méltónak találta arra, hogy kiváltságokkal tüntesse ki.
56 Az egyik krónikás, névszerint Joannes püspök meg arról beszél, hogy az ősmagyarság egy másik Kurth nevü fejedelme már gyermekkorában felvette Konstantinápolyban a keresztény hitet. Sot népének egy részét a keresztény hitre téritette. Az ősmagyaroknak ekkor már külön szertartású görög püspökségük volt. (Lásd: Dr. Papp György: A magyarság és a bizánci kereszténység kapcsolatának kezdetei.) A magyarság honfoglalása után is sok magyar vette fel a görögszertartású kereszténységet. Erre is vannak történeti bizonyiitékaink. Gyula és Bulcsu magyar emberek 950 körül Bizáncban (Konstantinápolyban) keresztelkedtek meg. Gyula egy püspököt is hozott magával Erdélybe, papokkal együtt, hogy az erdélyi magyarságot megtérítsék. Gyula vezérnek a leányát Géza fejedelem vette feleségül (Saroltának hívták.) Sarolta, mint Szent Istvánnak az édesanyja, sokat buzgólkodott a görögszertartású hit érdekében. A magyarság egyik hires vezére, Ajtony is görögszertartású volt- Marosváron görögszertartású szerzeteseket telepitett le. Többen azt tartják, hogy Koppány somogyvidéki vezér és főember is görögszertartású volt. Az árpádházi uralkodók sok görögszertartású zárdát alapítottak. Ilyenek voltak: a veszprémvőlgyi, a visegrádi, a marosvári, a tihanyi, a dunapentelei, az oroszlánosi, a szávaszentdemeteri és a tormovói zárdák. Imre király (1196—1204.) a görögszertartású magyarság számára már külön püspökíég felállítását kérte III. Ince pápától. A későbbi korokban sem vesztek el a görögszertartású magyarok, de a nyugati latinszertartású magyarság száma egyre nagyobb lett. Ezek után joggal felvetődhetik a kérdés: mi az oka annak, hogy, ha már a magyarság ismerte a keleti keresztény hitet s sokan meg is keresztelkedtek abban, miért nem vált általánossá, azaz miért nem lett minden magyar görögszertartású keresztény ? Erre a következőkben felelünk. Már említettük, hogy a magyarságnak mindig megvolt az érzéke a magasabb kultura eredményeinek az átvételéhez. A magyarság a honfoglalás után a nyugati népekkel jutott politikai kapcsolatokba. Ezzel megismerte a nyugati népek müveltségénék magasabb színvonalát a keleti népekével szemben. Tehát most már a magyarság többsége a nyugati kulturával behozott nyugati latinszertartású keresztény-
57. séget vette fel. Egyébként ezt úgy kívánta az akkori politikai érdek is. Most már aztán nem szláv papok, hanem a nyugati germán papok hirdették a nyugati latinszertartású keresztény vallást. Természetesen az előbb tett megállapításból nem következik az, hogy a görögszertartásúnak maradt magyarság nem tartott, lépést az átvett nyugati kultura haladásával. Hiszen az egyetemes magyarságnak ezután is tagjai maradtak a kultura terén is Sőt nemcsak a kultura áldásaiból vették ki részüket, hanem tevékeny részt vettek a kultura haladásában is. Kétségtelen tehát, hogy a másfélezeréves magyar görögkakatolikusságnak ősi magyar eredete van. Sokan, a bennünket gáncsolók közül, arra hivatkoznak még, hogy a.'grékusság idegen hangzású nevei azt bizonyítják, hogy legfeljebb elmagyarosodott szlávok, vagy románok vagyunk. Ez ugyan nem igaz, de megjegyezzük, hogy ez sem volna baj, hiszen rengeteg idegen olvadt be a magyarság egyetemességébe. S ki merné állítani, hogy ez hátrányos volna a magyarságra
A kegytemplom baloldalán van felfüggesztve az i t látható kép. A piíos bársonyra odaszegezett ezüst alakok egy magyar főnemesi családot ábrázolnak. A párnán ülő nyomorék családtagért könyörögnek a pócsi csodás kegyképhez. A meghallgatás után fogadalomból ajánlják fel az emléktárgyakat. A képen ezüstbe Vésve az alábbi latin felirat olvash a t ó : „sumat monstra
per te preces
te esse matrem
ex
vito 1794. — Értelme ez lenne: Mutasd meg, hogy Anyánk vagy, hallgattasék általad könyörgésiink, fogadalomból 1794.
58 nézve, akkor amikor számunkat gyarapították, amire igen nagy szükség volt a vérzivataros magyar történelemben. Mert mennyi magyar vér kellett ahhoz, hogy a Mátyás király idejében már négy milliós magyarság az egész világon élő magyarsággal együtt tizennégymillió lehessen. Ugyanakkor Anglia népe körülbelül 45 millióra szaporodott, pedig Mátyás király idejében szintén' csak 4 millió angol volt. De bizonyítani tudjuk azt is, hogy a grékus magyarság körében rengeteg régi és színtiszta magyar, mondhatnánk ősmagyar eredetű nevekkel találkozunk. Pl.: Az első máriapócsl csodákban részesülők latinnyelvü névjegyzékében a következő magyar grékus nevekkel találkozunk: Eőri Mihály, Molnár János, Molnár Simon, Deák Simon, Mészáros Mátyás stb>. Dr. Papp György állítása szerint — sajnos — Erdélyben a görögszertartású magyarság egy tekintélyes része beolvadt a román tömegekbe a magyarság nemtörődömsége miatt. Ezt bizonyítja az e helyeken előforduló sok magyar név. Ez persze a szórA kegytemplom jobbold. falán pedig ez a kép van felfüggesztve. Ennek alakjai nem ezüstből valók, hanem egyszerű papírra van festve. A kép kétoldalára van felirva a története a következő szószerinti szöveggel: „Papiroson Festet Boldog Aszony Képét ajánlotta 1-ső Butsu alkalmával N- Károly ban lakozó Polgárné Anna 49 Esztendős avégett hogy 1814 Észten: Veronka nevezető gyereke a dézsában lévő esső víz mellett lévén bele esett, mind egy elen nélkül raaradrán az Anya felyebb említve vagyon az Mária Pócsi Boldog Asszonyhoz folyamodván édes magzatyának éltető erejét visza adot, amely gyermek most is él." ' Itt is jólláthatólag németül még ez van feljegyezve a képí re: „lst geschehene 1814 den 8-ten Auguszti.
59 vány területeken történt. A románok uralmuk idején egyenesen kényszeritették a gör. kat. magyarságot, hogy román nemzetiségűeknek vallják magukat. S ez külünösen a magyar szórványterületeken, szigorú kényszer alapján eredménnyel is járt. De a székelység tömbjében élő huszezernyi székely grékus magyarsággal ezt már nem tehették. Szomorú azonban, hogy a magyar grékussághoz visszatérni akarók az egyetemes magyarság részéről eddig még nem igen találtak kellő támogatásra. Megjegyezzük'még, hogy vannak olyan idegen nevek is a magyar grékusságnál, amelyek most ugyan idegen hangzásuak, de valamikor azok nagyon is magyar nevek voltak. Pl. Mezőladány községben az igazolásokhoz szükséges ősök adatainak keresése alkalmával kiderült, hogy a Koleszár és Csirikusz nevek tulajdonosai még meg nem állapitott okokból, valamikor Kárpátaljára húzódtak fel, s itt régi anyakönyveikben a következőképpen szerepelnek neveik: Koleszár, alias (másképpen) Kerekes, Csirikusz alias (másképpen) Cserfai. Ezen nevek változásainak részleteivel nem foglalkoztam ugyan, de a hozzáfüződhető meggondolásokat és kutatásokat nagyon is érdemesnek és érdekesnek tartom. Leszögezzük tehát — amint azt már mások is megtették, hogy vannak négyszázéves magyar protestánsok, vannak ezeréves magyar római katolikusok, d e v a n n a k másfélezeréves magyar g ö r ö g s z e r t a r t á s ú katolik u s o k i s. És ezek legalább olyan örömmel és önérzetességgel vallják magukat magyaroknak, mint bármely más felekezethez tartozó magyarok! Irta: Estók Bertálan a hajdudorogi gör. kat. tanítóképző igazgatója. t
Hány évig volt béke a földön.
Az emberiség története azt mutatja, hogy a földgolyóbis ritkán forgott anélkül, hogy a nemzetek és országok békében fértek volna meg egymással. Nemrégiben H á g á b a n egy érdekes összeállítást tettek közzé. A legutóbbi 3400 esztendő történetét dolgozta föl valaki a háború és béke szempontjából. Azt az időt tehát, amelyet a tudományban történeti kornak szoktak nevezni. És megállapították, hogy ebből a 3400 esztendőből csupán 208 év telt el háború nélkül, a többi 3132 év alatt a földgömbnek hol ezen, hol meg amaz országában fegyverrel érveltek az emberek egymás ellen. Azt is közli a kimutatás, hogy e 3400 év alatt nem kevesebb, mint 8145 békekötésről tud a történelem és a békék átlagtartama 12 év volt. A törtételem ime ezt mutatja, hogy az emberek szive nyugtalan és akaratuk erőszakos. Nyugalmat és belátást csak az Isjen tud szerezni a földön.
Nagybúcsú volt Máriapócson. A z ájtatos
hivek
szinte
megszám-
lálhatatlan tömege lepte el a kegytemplomot és hatalmas udvarát. „Köszönteni jöttünk a szép Szűz Máriát...", „ O l v a s ó d b ó l szép koszorút
köss
„A
pócsi szép templomban...",
neki...", stb. stb, szebbnél szebb éne-
kek kedves melódiái szálltak az ég felé, a könnyező Szüzanya trónjához.
Intelligens
úriemberrel
beszélgettem
mennyei
nz udvaron. Szó esett
egyebek közt kis iskolás fiacskájáról. „Már megtanitottam a rózsafüzérre"mondja
boldog
mosolygással a derék
apa. „Tavaly vettük
neki a kis
olvasót". — Megilletődötten hallgattam. Szerettem volna ezt az úriembert elhalmozni dicséretekkel és rámutatni, mint a Á m én láttam, hogy számára elég az édes mosolyt
arcára
családapák
példaképére!
dicséret az a boldog tudat, ami «zt
varázsolta.
Ez a mosoly pedig nem volt más,
mint visszatükröződése a Szüzanya édes tekintetének,
amellyel
lenézett
az égből erre a rózsafüzéres férfiura. — Ez az édes mosoly boldogította ESZTERHÁZY nak
M I K L Ó S grófot is, aki mint
névnapjára egy
kopott
rózsafüzért
küldöm neked ezt az olvasót, melyet
magyar nádor, László fiá-
küldött e sorokkal: „íme, itt
születésed
napján kezdtem érted
mondani s azóta mindennap elimádkoztam érted. D s mivel most felserdültél, fogadd ezt
szivesen
tőlem,
atyádtól s ezentul
imádkozzál már
magad". Bárcsak
minden apa gyermekei
kezecskéire tudná fonni a kis ró-
zsafüzért ! Bárcsák minden magyar apában volna annyi ősmagyar Máriatisztelet, hogy komoly férfi hangját harmóniába, összhangba tudná hozni Az 1921-ben*önálló anyaegyházzá lett. és 1932—37-ben felépült nyírbátori gör. kat. templom diadalivének festményét ábrázolja a fenti kép. A magyar szentek hódolata Krisztus Király előtt. A szétdarabolt magyar cimert ájtatos férfikéz rózsafüzérrel kötözi össze. (Festette Szegedi Molnár Géza.)
61 gyermekei csengő hangjával a kedves Üdvözlégy Máriák imádkozására ! Mennyi áldás és kegyelem szállna az ilyen családokra ! Mily neme» rózsafüzéres ifjakat adnának Hazának és Egyháznak *
*
egyaránt!
*
Magas hegyen élvezzük a természet szépségeit Olaszországban. Vidám turisták
jönnek
felénk. Fiatal
egyetemisták.
Egy igen kedves és
szimpatikus ifjú a vezető. Már elhaladtak mellettünk. „Fiuk ! Nem imádkoznánk el most a rózsafüzért ? " — halljuk egyszerre a vezető hangját. És csend lett. A vezető olvasót
vesz
elő,
ájtatosan előimádkozik s a
többiek együtt válaszolnak. F R Á S S Á T I G Y Ö R G Y
v o l t , ' a berlini olasz
nagykövet mélyen Vallásos fia. Igen szerette a Szüzanyát. Fiatalon szállt az égbe. Gyönyörű halott volt. Rózsafüzére kezére fonva. O l a i z h o n kék ege édesen mosolygott le rá. „Szent volt" — suttogták itt is, ott is a gyászmenetben. — követőiben.
H á l a az ég Királynéjának, Frássáti György él ma is
Láttam
rózsafüzérrel
kézben
nálunk is
ifjakat,
térdepeltek
kicsiny és nagy
diákokat, akik
az oltár elő*t. Mosolygott rájuk is a
magyar ég s a Nagyasszony szeretettel tekintett le ezekre az ifjú rózsafüzéresekre ! Csak morzsolgassátok, Kis Barátaim,Olvasótok kicsiny szemecskéit! Csak duruzsolják ajkaitok az
„Üdvözlégy Mária"
Csak emeljétek ragyogó szemeiteket a Szüzanya el, kis rózsafüzéresek, hogy a ti szent
szépséges
dallamát !
trónja felé ! Higgyétek
olvasótokon, mint égig érő lán-
con, az egek áldása fog alászállani reátok, k ü l ö n — k ü l ö n mindannyiunkra és egész nemzetünkre. így lesztek nemcsak a Szüzanya
kedvencei, szü-
léitek öröme, hanem a b o l d o g a b b magyar j ö v ő zálogai is ! •A:
:(:
Napsütéses nyári délutánra emlékszem vissza. A
magyar feltámadás
egyik nagy és dicső napja volt. A falu nagy piacterén szekerek állottak katonás sorrendben. A felzöldelt lovak mohón fogyasztották a nyakukba akasztott abrakos tarisznya megérdemelt tartalmát. Ezek a lovak derék honvédeinket az ősi magyar rög felé : Erdélybe, kincses várra,
hogy ami magyar volt, legyen ismét az ! Virágesőben és harsány
üdvkiáltások cél
viszik Kolozs-
felé.
között
Most
vonulnak délceg,
pihenőt
tartanak
a
napbarnított máriapócsi
katonáink a nagy
kegytemplom
előtt.
A többszáz honvéd csoportonkint lepi el a kegyszerboltot. Mindegyikük valami szépet, szive szerintit szeretne vinni magával a m é g útra : Rózsafüzéreket és Szűz Mária néztem
a barna férfi kezeket, a
érmeket kérnek . —
tenyerekben
bizonytalan Megilletődve
kicsiny csomóban fekvő
kedves ereklyékkel. Férfias komolysággal csúsztatták zsebükbe az olvasókat s helyezték nyakukra a Mária érmeket.
62 Boldogan tekintettem ezekre a magyar katonákra, ezekre a rózsafüzéres
magyar
buzdította
a
férfiakra. Mert,
harcbainduló
ha IV. L E Ó pápa
vitézeket,
hogy
m é g 854-ben arra
egyik kezükben kardot, a
másikban rózsafüzért tartsanak, akkor szemem eló'tt állottak azok a derék katonák, akiknél a pápa szavai
m é g ma is visszhangra találnak !
S
ha Szent I s t v á n királyunkat szemlélem lelki szemeimmel, amint a Sz. Koronával Szűz Mária oltára eló'tt térdepel, avagy Sz. L á s z l ó r a
gondolok,
mint a Nagyasszony dicső lovagjára, s a nagy Máriatisztelő rózsafüzéres törökverő H u n y a d y J á n o s t idézem, akkor ezekben a hazát honvédekben
aicső
Uralkodóinkhoz
és
Elődeinkhez
visszaszerző
méltó
utódokra
ismerek. A z ő rózsafüzéres ajkaik méltók arra, hogy zengjék a nemzeti fohász szavait: Nagyasszonyunk, H a z á n k reménye, Feléd kiált e nemzedék. Feléd kiált, mert szive mélyén Él Szűz Szivednek képe még. Nyújtsd irgalomjobbod feléje, Légy Pátrónája, mint előbb. S bár bűne nagy, bukott gyakorta, Nagyasszony mégse hagyd el ő t ! (Szalay Mátyás) A ti imátok, rózsafüzéres férfiak'erős és
hatalmas,
mert
olvasó-
tokban a „kegyelmek kincsét" (V. Pál pápa) birjátok! N e felejtsétek el, hogy a rózsafüzér ájtatosságot"
imádkozásával „a legszebb és leghasznosabb Mária-
(Lig. Szt. Alfonz) végzitek!
Ti
számithattok
arra,
hogy
amint életetekben szeretitek ezt az üdveszközt, úgy halálotok óráján
is
érezni fogjátok olvasótok üdvözitő erejét! *
*
*
Egyszerű falusi házban vagyunk. Mihály
bácsi,
súlyos betegen fekszik. A z istenfélő öreg gyakran
porta
gazdája,
elbeszélget
a
hajadon
leányával, Erzsikével. Most is ott ül a szerető gyermek beteg apja ágya szélén és bánatos szivvel vigasztalja őt, bár mindketten érzik, házacskájuk ablaka alatt leselkedik már a halál. S ahogy
hogy kis
beszélgetnek,
a jó édesapa rámutatva a nyakát övező kopott rózsafüzérre, elhaló hangon súgja leányának : „ O s z t ha
meghalok,
gyermekem,
evvel a szent
olvasóval temessetek el 1 Halvány ajkaihoz emeli
nehezen lélekző
lén pihenő olvasókeresztjét s szemeiből két nagy
könnycsepp hull rája-
mel-
Erzsike meghatódottan csókolja meg rózsafüzéres édesapja ráncos homlokát. — Boldog haldokló, aki a sirban is szent olvasójával óhajt pihenni.
63 S vájjon Mihály
bácsi
az
első
ezzel a szép p é l d á v a l ? N e m .
csak egy a sokból. 1880-ban nagy tisztelettel
emelték
Ö
ki rodostói sir-
jából a Nagy Fejedelem II. R Á K Ó C Z I F E R E N C tetemét, hogy hazahozzák abba az édes magyar földbe, ameljért ő élt és halt. A koporsóban kopott rózsafüzért találtak. Egy szemet a zirci ciszterciták kolostorában őriznek nagy kegyelettel. — Csodálkozhatunk-e, hogy magával vitte a Nagy Fejedelem a sirba azt a kedvelt olvasót, melynek imádkozására m é g jó édesapja tanította s mellyel ő naponta szonyához ?
Nem
rendjén
ősmagyar Máriatisztelettel is
való c,
könyörgött a Magyarok Nagyaszhogy
a nagy magyar fejedelem az
bizonyságát
adta valódi magyarságának ?
így kell annak lenni, m e r t : Máriát ha áldva nem dicséred, Korcs magyar vagy ! rontva ősi véred ! (Garay János) *
*
*
íme a sok gyöngyszemből néhány. Rózsafüzéres férfiusógot
láttunk
mozaikokban. Ezek mind csak egy—egy virág abból a hatalmas koszorúból, amely az olvasós férfiak sokaságából jának övezésére. Nem
statisztikai
készült
a
Szüzanya
trón-
kimutatást céloztam jelen soraimmal,
mert ha csak a rózsafüzéres férfiak puszta névsorát akarnám is leközölni, sokkal
nagyobb könyvre volna
szükségem,
mint ez az egész nap-
tár. A v a g y nem ezreket és ezreket számol e az a hatalmas férfi hadsereg, melynek minden
tagja
rózsafüzérrel kezében, Üdvözlégy
Máriával
ajkain járja az élet göröngyös utait ? ! Nem ezek-e, kik imádságos hangjuk morajlásával megremegtetik a Nem
is
mert
akkor
az
den fontos
összes nem
felhőket és megrendítik az egeket ? !
hírneves, kiváló
mellőzhettem volna
dolog előtt
elimádkozta a
olvasósokat
akartam
V. K Á R O L Y
felsorolni,
császárt, aki min-
rózsafüzért, sem K Á Z M É R len-
gyel királyt, aki esdve kérte a pápát, hogy küldjön az ő országába rózsafüzért hirdető papokat, sem K A P I S Z T R Á N J Á N O S T , aki rózsafüzérrel
kézben lelkesítette a nándorfehérvári hősöket, sem
BERCHMANSZ
SZ. J Á N O S T , aki a halálos ágyon is bizalommal szorongatta a sz. olvasót, sem az
életszentségben
elhunyt
gróf
BATTHYANY1
ÖDÖNT,
akinek családja naponta közösen végezte a rózsafüzért, sem a rózsafüzéres férfiuság sok-sok más példaképeit. Csak
egyre
akartam
rámutatni.
Nem igaz, hogy a rózsafűzért a Szűzanya csupán az asszonyok
részé-
re a d t a ! Nem igaz már csak azért sem, mert férfiúnak, Sz. D O M O K O S N A K nyújtotta át és arra kérte, hogy először is terjessze azt az ő szerzetes társai között, akik pedig férfiak voltak !
Nagyboldogasszony Budavári koronázófőiemploma. Évszázadok óia ilt koronázzák a törvényes magyar királyokat a Nagyboldogasszonynak felajánlott Szent Koronával. Mátyás templomnak azért nevezik, meri a nagy király építette budai királyi várában. A török hódoltság idejében 1501évig a mohamedánok mecsetjévé volt átalakitva. Buda felszabadulásakor az ágyuk dörgésétől az egyik fal leomlott és mögötte szinte csodásan tűnt elő a törökök által befalazott Nagyasszony szobra.
65 A d d , óh Rózsafüzér Királynéja, mind nagyobb és erősebb
legyen!
hogy az olvasós férfiak hadserege A d d , hogy
minden
katolikus apa
büszkeségének tartsa, ha megtaníthatja gyermekeit e kedves imádságra ! A d d , óh tiszta ifjú szivek Oltalmazója, hogy minden magyar ifjú naponta emelje H o z z á d csillogó szemeit és Üdvözlégy Máriát suttogjanak
vérpi-
ros ajkai! Ne engedd, óh Magyar Nemzetnek Védó'asszonya, hogy
derék
katonáink fegyvere mellől hiányozzék a sz. rózsafüzér 1 Segits, óh a halálban is Reménységünk,
Mária, Szüzanyánk, hogy minden haldokló fér-
fiú a halálos ágyon is kezében és
elhaló
hangon suttogják
szorongassa
a
Te
drága
ajándékodat
kiszáradt ajkai azt a
nemes
kivánságot:.
„Oszt ha meghalok, evvel a sz. olvasóval temessetek el 1" REGŐS DÉNES O. S. B. M.
Oh
Mária...
Irta: Radványi Sándor Oh
Mária
Adj
egek
enyhülést
Hiszen
minekünk...
sokat
szenvedett
Ezer
éve —
Adj
győzelmet
Ott,
hol
S
gyöngye:
halált
tankok
Győztessé Hisz' S most
fiainknak:
a föld
megremeg...
szórva és a
Palástodat
már
nemzetünk
ropognak
borítsd tedd
te voltál is te vagy
a
fegyverek... reánk
fegyverünk
!
édesanyánk! mindenünk.
66
Lámpagyujtásig. Irta: RÁCZ PÁL.
A magasfedelü kis házban hamarosan vastag sötétség kerekedett s csak apró ablakain világított be a havas falu, amely olyan volt,, mint a tejfölbe mártott rozskenyér. Öreg István gazda éppen most jött haza. Nagy komótosan pipára gyújtott s azzal lepihent. Ez a pihenés kijárt neki. Ebben senki fia se merte megzavarni öreg István bácsit. Öreg István bá' pihen most, csöndnek kell lenni. Volt is. Csak kivülről hallott be a tovasietők sarka ropogása, ahogy elugrottak a ház előtt a fagyos alkonyatban. A gömbölyű öregasszony leterítette a gyúródeszkán nyújtott fehér tésztát, azzal a tűzhely mellé húzódott, amely vasból volt a lábáig és a városban vették. Kezét alátámasztva, hosszan hallgatott. De hogy mégis szóljon valamit, hát megjegyezte: — Hallotta kend, hogy a sűrű vérő Báti fiu lemondott Hurnyi Rózsiról, mert hogy rágyütt, hogy a jány a másik leginyt jobban szereti? A pipa nagyot világolt a szurok-sötétben. — Hm! Hát rágyütt... Rágyütt, mint a zecceri fiuk, akik ketten szintúgy egy jányt szerettek .. . Az udvaron kurtaszarvu jámbor tehenek itták a zöldbelü vályú kristály vizét. A béres szorgalmasan húzta a nyikorgó kútágas ostorát. István gazda elégedetten nézte. Szép jószágok. Szőrük fehérebb a most esett hónál, hátuk, akár a vakart halé. ' Az öregasszony ismét megszólalt: — Bizony rágyütt. . . — Ahhát, mint a zecceri fiuk... Ketten vóttak, az egyiket úgy hitták, hogy hájfejü, a másikat megintelen úgy, hogy kűfejü... Oszt egy jányt szerettek vótt mind a ketten... A jány — ugy láccott — egyformán szívelte mind a kettőt. . . Most az ökrök jöttek az itatóra. Nyálas szájuk lassú tempóban rágta a felkérődzött szénát, vasalt szarvuk össze-összekoccant, ahogy mentek. — Oszt, mí vótt velük ? — szólalt meg egy hang a sarokból. — Mék a ? — fülelt fel öreg István gazda. Az öregasszony nagyot ásitott: — Ááh!... Balázs, a szomszédból . . . • — Én vagyok Esván bátyám, kend előtt gyüttem bé.
67 — ... Hát attörtént, hogy a kűfejü tökéletlen egy portéka vótt, oszt magának szerette vóna a jányt... Vékonylábu malacok iramlottak végig az uton. Éktelen visitásuk felverte a falut. Egy pár nekiszaladt a kiskapunak, mint a kerge kos. Nagyot vágódott az ajtó, a malacok meg tovalódultak a moslékosvályu felé, amely mellett csipős ostorral állott Estók, a béres fiu. — ... Aszonta hát a hájfejünek, hogy aszonta, te hájfejü, mi nem tuggyuk, kit szeret jobban a za jány. Téged-é, engem-é... Hát csinájjunk próbát véle. Te is veszel neki ajándékot, én is veszek... Te veszel egy pár topánkát, én meg egy szoknyát... Nyilt az ajtó és Estók bujt be rajta nagy sietve, nyomában egy lomposszőrü kutya, melynek farkát odacsipte a gőztől ázott ajtó. Nagyot vakkantott az eb, azzal a tűzhely alá kuporodott, hol a macskával békességben megfért. Estók pedig jelentette: — Rendben a jószág. Senkisem szólott rá semmit. Csend ült a kis szobára s csak Estók fázós lábának kopogása hallatszott. Végre ismét megszólalt az öreg: — Ugy is vótt. Egyik topánkát vett, a másik meg szoknyát. Aszondi a kűfejü a hájfejünek, hogy te, ha most odaattuk az ajándékot, majd vasárnap megnézzük, melyikünkét becsüli meg jobban templomba menet. A tiéd-é, vagy a zenyém-é... A béres felmelegedett. Előhúzta az almáriom alól a dohányvágót; valahonnan egy tekercs dohányt szedett elő, azzal az egyik ablak elé telepedett, a hosszú ládára és gyors tempóban vágni kezdte. István gazda meg kérdés nélkül folytatta: — ... Hát ugy is vótt. Gyütt a vasárnap, lestek a fiuk. A jány ment a templomba. Lábán a zuj topánka, derekán a zuj szoknya, egyik szebb, mint a másik. . . Mondi is a kűfejü, hogy aszondi, ugyi szép e za jány ? A hájfejü aszondi, hogy — a . . . — De, látod — tökéletlenkedett a kűfejü — a te ajándékoddal bokáig mászik a porba. Egy cseppet se kiméli; oszt nézd, a zenyimet hogy fogja, hogy emeli hogy vigyáz rá, no ?... Sötét alak ropogott a kis ablak alá és beszólt rajta: — Itthun van Esván szomszéd ? A béres felelt: — Itthun. — Micsinál? A béres felelt:
68 — Pihen a! — Nem gyünne át egy kis durákho cimborának? A béres felelt: — Nem a ! A fekete alak megfordult és elropogott, mint egy éjfélkor járó, álmokat riasztó kisértet. István bácsi meg folytatta: — . . . A hájfejü igen-igen elszomorodott. Igazán! Éppeg úgy van, ahogy a kűfejü mongya. Oda se néz a jány, csak mászik, bele, ahol legnagyobb a por . . . A kutya elaludt a meleg tűzhely alatt. Horkolása felverte a csendet. Estók odaugrott és kizavarta. Az állat ijedten szökkent ki az ajtón s kint, mikor megcsapta a fagyos hideg, dühös ugatással rohant a kertek felé. — ... De eócer csak odaértek a templomba. A jány megállott. Felrakta a lábát a kügarádícsra, azzal fogta a szoknyát, fonákával a kezére csavarta, oszt szépen, de szépen, takarosan, gondosan, fényesre dörgölte a topánkát... A szoknyával, a kűfejü ajándékával! A hájfejü odamutatott, hogy aszondi: ni csak! A kűfejü erre a tarkójáho kapott és elkezdett óbégatni. . . Balázs a sarokban felhahotázott. — Értem má, Esván bá' érteni! Én is értem, — mosolyodott el a gömbölyű öregasszony. — Szóval a kűfejü is rágyüfct,hogy rosszul számétott a zajándékkal. . . Öreg István gazda helybenhagyólag intett: — A! Az asszony felállott. A tűzhely szélén duruzsoló fazék vizet a középre tolta. A tésztáról léemelte a tulipános gyolcskendőt és maga elé tűzdelte. István gazda pedig kiadta a jelszót: — Estók, gyujcs lámpát! A béres fürgén ugrott a középen függő bádogernyős lámpához, megigazította, de mégis bosszankodva mormogott: — Üres! Tőteni kék bele fotogénét! Előhúzta az üveget, megtöltötte, meggyújtotta s mire a felpislanó lámpaláng fénye végigsurrant a párás, füstös levegőn, az öreg, gömbölyű asszony már szaporán aprózta a laskát, a tűzhelyen meg vígan danolászott a haluskaviz. De akkor valahonnan messziről, fürgén kongó harangocska éles szavát hozta elő a szól. Öreg István gazda letette a pipát, felállott, az ágynak fordult és a fehér falon ott látszott az árnyék, bütykös kezének jámbor keresztvetése . . .
69
Nagy feladatok előtt a görögkatoli kus — — — — — — ifjúság. ipa
-
-
Kegyetlen háború dúl világszerte. Ezrek és milliók vére festi pirosra a végtelen harcmezőket. Ujabb és újabb seregek vonulnak fel vezéreik oldalán, hogy szembeszálljanak az ellenséggel. Nemzetek élet-halálharca ez a földért, vizért, hazáért, szabadságért! Á m dúl egy másik harc is K. Ifjúság: a jó és a rossz harca. Krisztus Királlyal az élen küzdenek a jók Lucifer gonosz serege ellen. Nem földért, sem vizért, sem más földi jóért, hanem Krisztus Urunk drága szent Vérén megváltott emberi lelkekért 1 Ebben a kegyetlen és végzetes harcban két csatakiáltás hangzik : „M e n t e n i a halhatatlah l e l k e k e t ! " — Krisztusé. „ K á r h o z a t b a a l e l k e k e t ! " — Luciferé. A romlott természet, sajnos sokakat Lucifer oldalára állított kezdettől fogva mind a mai napig, akik agitációval, ^áves tanokkal rossz sajtóval, erkölcsrcutó beszédekkel, embertársaik romlására törnek. Ennek szomorú következménye az, hogy időnkben is többszázmilliónyi lélek él távol az igaz Istentől, pogányságban, eretnekségben, szakadárságban, avagy fetrengenek a bün fertőjében. Ne menjünk Ázsia, Afrika vadonjaiba, hanem nézzünk széjjel magunk körül, sőt tekintsük^ csupán a görög katolikus világot. S ha már itt nálunk megláttuk a bajokat, felismertük veszteségeinket, amit főleg a sizma által szenvedtünk, akkor vethetünk egy szomorú pillantást a Kárpátoktól keletre, a nagy orosz birodalomra, ahol másfélszázmillió lélek él távol az egyedül üdvözitő Egyháztól ! Mindez egy hatalmas küzdőtér, melyen meg kell indulnia Krisztus hadseregének, hogy a szeretet és igazság fegyverével visszahóditsa azt a sok-sok megtévesztett lelket az egy akolba. Ehhez k a t o n á k r a v a n szüksége V e z é r ü n k n e k , Krisztusnak SMilyen katonákra? Legelsősorban szerzetesekre, akiknek semmi másra nincs gondjuk, csupán Isten országának terjesztésére. Jelen fenntnevezett esetben pedig szükség van elsősorban g ö r ö g k a t. s z e r z e t e s e k r e : B A Z I L I T Á K R A ! Sajnos, magyar hazánkban számunk oly csekély, hogy még itthoni gör. kat. híveink lelki szükségleteit sem tudjuk ellátni Köszönjük ezt t&lán a cseh megszállásnak, amikor, nem lévén külön magyar rendtartományunk, magyar növendékeket csak igen kis százalékban vehettünk
Nagy Szent Bazil (329—379), Kelet és Nyugat szerzeteseinek törvényhozója és pátriárchája. Az általa megszentelt tökéletesség útját 1600 éven át a lelkek milliói járják. Rendjéből 25 pápa. 1805 szent főpap. 3010 szent főelőjáró. 11.805 vértanú és a szent hitvallóknak megszámlálhatatlan serege hirdeti Isten dicsőségét mindörökké. Téged m bir!
71 fel
s még
azokat
kénytelenek „Az
is
küldeni.
cseh
Most
aratnivaló
megszállás alatt lévő ujoncházba voltunk csak
ugyan
felsóhajthatunk
sok,
de
a
Krisztus
Urunkkal :
m u n k á s
kevés".
(Luk. 10, 2.) G ö r . kat. egyházunk e nehéz helyzetében bizonyára sok gör. kat. ifjúhoz szól az Ur J é z u s : „ J e r és kövess e n g e m ! "
Jer és
állj be az
én seregembei Jer a szerzetesi élet magányába, hogy felkészülj a nagy apostoli munkára ! Várnak reád a bajtársak, akik
már
oldalomon küz-
denek. Bold©g lehetsz, Ifjú, ha hallod szivedben Krisztus hivását! Boldog lehetsz, mert a világon a
legszebb és
legnemesebb
munka:
lelkeket
menteni i A világ legboldogabb embere, aki elmondhatja Sik Sándorral : Es én kitártam karom, ajkam, lelkem És minden lelket magamhoz öleltem. Nekünk bazilitáknak és nektek, kiket Szt. Rendünkbe hiv Krisztus, nekünk kell magunkhoz ölelnünk nemcsak Szabolcs, már s a többi hogy
magyar
közelilsünk
vármegyék
itthoni
gör.
szakadár
H a j d ú , Ung, Szat-
katolikusait,
százezreinkhez
hanem mi, kell,
is és
egyengessük
az utat az Unióhoz. S talán eljön elhangzik L E T
F E L É ! "
missziós területre, nizmus
már
ajkunkról
egyszer, K. Ifjúság, az az idő is, amikor
lelki
érlelemben
jelszó, hogy elmenjünk
arra a
amelyen
átkos
uralkodik.
mindeddig
K E L E T
majd
a „ D r a n g nach Osten !" „ K Eaz
F E L É !
nagy és sizma
valóságos
és a kommu-
hogy elvigyük
az
igazsá-
got azoknak a szerencsétlen lelkeknek, akik már oly régen csak hazugságot hallanak ! K E L E T
F E L É !
gélium magvait ott, ahol a vörös tatta a f ö l d e t ! és E G Y
K E L E T
A K O L
F E L É !
L E G Y E N
H a ki halija közületek óh akkor ne
késlekedjék
hogy elhintsük a krisztusi Eván-
kommunizmus
ártatlanok
ÉS
a hivó szót.
E G Y
P Á S Z T O R !
K. Ifjak,
engedelmeskedni az égi
be a legnagyobb készséggel
vérével áz-
hogy ami elveszett, visszahozzuk,
sorainkba,
mondjon
e
nemes
munkára,
sugallatnak! Álljon búcsút
bátran a vi-
lágnak és növelje a nagy feladat elé
áliitott gör. kat. szerzetesek
kély s z á m á t ! Töltsük
máriapócsi, hajdúdorogi, ungvári,
munkácsi,
s
többi
be,
K.
Ifjak,
bazilita zárdáink
tünkkel és missziós munkánkkal
celláit, hogy
b u z g ó , istenes éle-
felvirágoztassuk hazánkban a gör. kat.
életet s ha majd kell és lehet, erős seregként pócsi könnyező Szüzanya
cse-
kegyképe
sorakozhassunk a mária-
alatt és induljunk K E L E T
L É : dolgozni, fáradni, szenvedni, meghalni lelkekért!
a
F E-
halhatatlan emberi
Irta Regős Dénes 0. S. B. M.
72
Ahol a fiatal Baziliták nevelkednek. Magasan a csobogó Latorca partján erdők és szó'llőhegyek ölében emelkedik a N. Sz- Bazil Rend ősi zárdája, a csernekhegyi kolostor. Ablakai, mint sok-sok éjjeli pásztortűz, szórják enyhe fényüket az alant fekvő Munkácsra és környékére. A gyönyörű fekvésű emeletes zárda nagy múltra tekint vissza. Ősét Koriátoviss Tivadar harceg alapította 1360-ban, amely egyúttal a'frpunkácsi püspökök székhelye is volt egészen 1767-ig, Olsávszky Mánuel (a máriapócsi templom egyik alapitója) püspök haláláig. A mostani zárda a réginek romjain épült (1766-1772.) Jelenleg ez a kolostor a magyarországi Baziliták anyaháza, amelyben magyar szerzetes atyák vezetése alatt nevelkednek a jövő munkásai. Házfőnöke P. Jőcsálc Máté, ujoncmestere P. Hegedűs Joákim.
A zárda mögött közvetlenül gyönyörű erdő nyújt kellemes séta,- és kiránduló helyet a fiatal újoncoknak. A nyugati oldalon ^közvetlen közelben fekszik a szerzetesek magas szőllőhegye a gyümölcsössel, mig a kolostortól délre szép nagy virágos-és gyümölcsöskert diszeleg. Benn a zárdában emlitésreméltó a modernül rendezett könyvtár, amely sokezer kötetével gazdag forrásul szolgál minden tudományos és szépirodalmi muakáhozÉrtékes terme a nagy ebédlő is. Nem csak azért, mivel itt szoktak lefolyni a fontosabb megbeszélések, és nagyob összejövetelek, hanem azért is, mert falait igen sok értékes régi festmény disziti, melyek a Rend magas előliáróiról és a munkácsi püspökökről készültek. Ott látjuk Koriátovics herceg és Rácz Demeter hatalmas képeit isA kolostor északi udvarán áll a szerzetesek temploma, melyben újoncaink naponta háromszor magasztalják Istent zsolozsmájukkal. A mostani szép ötoltáros templom Rácz Demeter költségein épült (1798-1804.) A csernekhegyi bazilita templom egyébként eléggé látogatott búcsújáróhely is. Sorrendben első Máriapóes után, azt volt hivatva pótolni a css'i msgszállás alatt. Különösen aug. 28-án nagy tömegek zarándokolnak az ősrégi Máriaképhez, melyet
valószínűleg' 1453-ban a törökök által elfoglalt Konstantinápolyból menekülő keresztények vittek Rómába. Több évszázadon át azt a képet a Vatikáni régilégtárban ó'rizték. XI. Pius pápa 19J6-ban a munkácsi kolostornak adományozta. íme néhány szó arról a helyről, ahol a hazai Görögkatolikusság jövendő harcosai nevelkednek. íme a bazilita virágoskert, melyben tiszta ifjú lelkek, mint hófehér liliomok árasztják ég felé kellemes illatukat.
„Az Istennek szentelt lelkek virágok, melyek a mennyei kertet ékesítik." (Szt. Cyprián) Íme Sión szent hegye, ahová lejön isten beszélgetni a lelkekkel ! „Kivezetem őt a pusztába és szólok az ő szivéhez." (Ozíás prfóéta) íme a mennyország ajtaja, mely az örök boldogságba vezet' „A zárdák égi kapuk" (Jusztinián.) íme Noé bárkája, melyet Isten irgalmassága épittetett, nehogy a vizözönben az összes élőlények elpusztuljanak! „Jaj a világnak, ha nem volnának szerzetesrendek!" (Az Ur Jézus Szt. Terézhez ) íme a szt. város, mely várakozik Reátok Görögkatoliküs Magyar Ifjak ! Vár minden kegyelmével, minden szépségével és boldogságával! Siessetek hát s ne Siagyjatok üresen egy lakást sem e szt. Jeruzsálemben ! Félre már egyszer az átkos előítéletekkel, melyek sirásói lehetnek a magyar Gövögkatolikusság boldogulásának. — •
74
—
rfE^j Nagyvásár. I
==
Lejegyezte : TARTALLY ILONA.
Unalmas idő, álmosító. Aprószemü eső szemerkél a ritkuló ködből, azért a nap, mely olyan, mint egy óriási hervadt rózsa, átvilágít rajta. A ménes ímmel-ámmal legel. A csikók nyugtalankodnak, meg-megrázzák szíigyüket s belebámulnak a ködbe, mely a végtelen pusztának határt von... A Hortobágy talán délibábról álmodik a ködtakaró alatt... Mihály, a vén számadó, megszalajt egy rövid mondatocskát a bojtár felé: —• Te, Péter, fene egy üdő ! — A'! — böffent rá Péter. — Mintha a lábom is ólombul való vóna! — A! — böffent rá megint Péter. — Végit járja mán az ősz is, mahónap bekötünk! — Tán még nem. — A'! Még kisüt! Ki is sütött s szivta felfelé a ködöt mohón. Kisvár tatva minden fűszálon egy-egy drágakő rezgett, ennyi maradt a nagy ködből. A vén számadó a lábát tapogatta s talán fájt, mert le is ült az árok szélére. — Hallod-e! — kiáltott a bojtárnak. — Na, mi a' ? — Látod, milyen csendes a mínes! A csikók inát is megfogta ez az üdő. Ujj csak le ide, oszt jáccunk ! — Ketten? — Ketten! Hát osztán ? Azt hiszed, hogy nem lehet ? — Ha kend mongya, mír ne ? Osztán mit ? — Nagyvásárt. — Azt is lehet ? Kettőnek ? — Persze! Egyik a kirakó, másik a vevő. — Jó. Legyen kend a kirakó. Leszek, — mondta az öreg s már elő is szedte, amije volt. A pipát, a tűzszerszámot, a pipaszurkálót, bicskát, dohányzacskót. Ennyi kincse volt, mind előszedte. És kirakta, az árokszélére. A bojtár nem ült le, csak állt előtte s nézte, de a ménest is figyelte félszemmel.
75 — Nna! Itt van! — mondta az öreg. — Kezdhetem ? — Mír ne! — Oszt... hogy ez a pipa ? — Három pöngő! — vágta ki a vén számadó dölyfösen. — Három pöngő-ő-ő! Nem fáj a hasa kendnek ? Ennyit kírni írte! — Csak az ára! — És ez a zacskó ? De szípen van szegve, a zannyát neki, aki szegte! — Szípen, mi ? Ugy-i, teccik neked ? Hát biz a három pöngő ötven! Ha szebben vón szegve, nem mondom, megírné... de... — Meg vagy veszve ? Most montad, hogy szípen van szegve ! Oszt mán becsmílled ? — Há mondtam... de... Ám a bojtár már a bicskára sandított, amig a zacskót forgatta a kezében. Az valóban nagyon tetszett neki, nemcsak játszásdiból. Csillagos bicska, csupa cifra faragású és ragyogott az acélja, mint a szinezüst. Letette a zacskót s a bicskát vette fel nagy tisztelettel. Nézegette. Forgatta. Az öreg meg csak gyanakodva pislogott, sehogysem szerette a bojtár kapzsi tekintetét. Meglátta benne a huncutságot. — Hm-höm-höm... szeretníd, mi? — Ezt osztán csakugyan! És mennyit kír irte ? — Öt pöngő ! — nyögte ki végre a vén számadó s megrázta vállán a subát nyugtalanságában. Mert most már úgy érezte a vásárt, mintha igazi volna. Féltette a bicskát. Még megveszi! Öt pö-öngő?!... Hát nem mondom, hogy nem szíp bicska, de azír öt pöngő, az sok! — Annyi a'! — mondta a vén s közben hátra pislantott, a ménes felé. És ezalatt a bojtár nagyot húzott a fejére a furkóssal. Jó időbe telt, amig felocsúdott a vén. Villámló szemekkel nézett körül. — Ki ütött ingem fíibe ?! — kiáltotta. A bojtár nagy lelkinyugalommal vont vállat: — A ménkű meg tugya ebbe' a rettentő nagy vásárba'!
76
Húsvét
diadalma. t i .•
Ez a nap,
melyet
Ez a nap,
ami fénylőn
Az
igazságért
• . . Csak
az Ur szerzett ránk
nékünk.
ragyog
hullik
most
is vérünk
előre hát
bátran
magyarék
. . . ! . •.
II. A rém megtorpan,
— elgördül
«
Az iguzsáqért
küzd
most fegyverünk
A törtenelem
zendül
napjainkban
A győzelemért
mindent
sziki*. . •. ! . .
megteszünk.
III. A feltamadás
ünnepén
A szent sir előtt
Oh, segíts Krisztus: Hogy
győzzenek
a vágyunk
térdre hull, Urunk
a magyar
:
remeg . . .
és Királyunk; fegyverek ! ..
Hátrányi Játto».
Március. Csodátatos vagu : örök március !.. .. , , .. i TT Hozz uira hitet, giiozelmet nekünk... . , ,. , , Vidd diadalra igaz fegyverünk !. .
. .,,..,,.. ., , , . , A szovjet-joldon ott rombol a ram!.. , • De fegyverünktől, vi/mvan mtssea^ ... Vágtat
A honvéd
őrt áll,
A Hadak-útján
hát
ne
új asillag
Csak előre hát, bátran,
előre a magyar féljetek! ragyog...
magyarok
!..
Radrnnyi Sándor.
akarat
!
77
A pócsi csodatevő Szűz megsegítette a bécsieket.
mt §|
1925-ben egy bécsi újságíró fölkereste H e r r i o t francia miniszterelnököt. Herriot nemcsak teljhatalmú úr volt akkor Franciaországban, hanem emellett a kereszténység egyik legelszántabb ellensége is. Abban az időben Ausztria a legválságosabb éveit élte és nagyrészt a franciáknak, különösen pedig miniszterelnöküknek köszönhette, hogy külföldi kölcsönnel talprasegitették. És ez a vallásgyűlölő francia miniszter ezeket az érdekes dolgokat mondotta a bécsi újságírónak: — Amikor nemrégiben Bécsben jártam, sok emberrel beszéltem, sok mindent megnéztem, de az egészből csak egyetle» jelenet maradt meg a lelkemben. Azóta, valahányszor Ausztriára gondolok, mindig ez a jelenet újul föl előttem. Egyik utamon bementem megnézni a híres Stephansdómot. A szentély elején egy régi Mária-képet láttam, amely előtt gyertyák égtek. Sok ember térdelt ott. Behúzódtam az egyik közeli oszlop mögé és onnét figyeltem az embereket. Folyton jöttek, egyik a másik után. Voltak közöttük fiatalok és ' öregek, férfiak és nők, azonban egytől-egyig olyan hajlott tartású ak voltak, hogy már a külső megjelenésükről lerítt az élet nehézsége. Egyik-másiknak arca a szegénységet tükrözA bé<; ben levő első könnyező te és rajta mennyi bizalom volt máriapócsi kegykép. észrevehető, amikor imádkozott. Úgy éreztem, hogy ez a szegényesen öltözött, rosszul táplált, hajlotthátú népség a segítségért küzdő Ausztriának képviselője. Erre gondoltam, amikor Ausztria érdekében közbeléptem és erre gondolok most is mindig, amikor az osztrák főváros eszembe jut. Nem érdekes vallomás-e ez, egy közismerten vallásellenes
ember ajkáról? Hogy a buzgó katolikus hívek Mária-tisztelete1 még az ő elfogult és ellenséges szívét sem hagyta érintetlenül! Ezt az esetet szószerint vettük át a megboldogult nagynevű egyházi szónoknak Dr. Tóth Tihamér vészprémi püspöknek egyik Nagyboldogasszonyról tartott szentbeszédéből. (Összes müvei 17, kötet 324. old.). Hériot nem tudhatta, Tóth Tihamér valószínűleg nem tudta, hogy ez a Mária kép, amely előtt a bécsiek oly bizalommal könyörögtek, a mi egykori csodálatosan könnyező pócsi Mária képünk. A török, felszabadító háborúk idejében értünk könnyezett az, hogy minket megmentsen.
Az életből vett apróságok. Pár évvel ezelőtt az egyik budapesti apácazárda ajtaján egy szegényesen öltözött munkásnő csengetett be. A főnöknővel szeretne beszélni. A főnöknő álmélkodva hallgatja az asszonyt. Ez nem kéregetni jött, mint napjainkban annyian és annyiszor. Ez szivén akar könnyíteni, amikor így szól: Tisztelendő nővér, itt van 3000 pengő, tessék a szegényeknek adni. — De hiszen úgy látom maga is szegény — feleli a főnöknő. — Ugy van, nem élek jómódban, közhelyek takarítónője vagyok és így 20 éven át filléreimet összerakva öreg napjaimra takarítottam meg ezt az összeget. Már hetek óta gyötör a gond, hová tegyem, hogy minél jobban kamatoztassam, bármiként is gondoltam sehogy sem találtam jónak. Nyugtalan voltam és nem tudtam dönteni. Ma éjjel tépelődésemben jött ez a gondolatom, utána rögtön megnyugodtam. Biztos lettem abban, hogy ez lesz a legjobb befektetés. Féltett kincsétől így megszabadulva örömtói sugárzó arccal 'sietett be a templomba, hogy Istennek hálát adjon. Józsi bácsi, a falu elöregedett, munkaképtelen dinnyecsősze hétfőn reggel teleszakajtó nullásliszttel siet a paróchiára. — Egy kis lisztet hoztam a szegények pászkájára, — szól lelkiatyjához. Tegnap a prédikációban tetszett hirdetni, hogy amenynyivel teheti, ki-ki járuljon hozzá a szegények pászkájához. Amit adhattam, én is elhoztam. — Dehiszen mi magát is felvettük azok közé, akiknek segélyt fogunk adni. — Tisztelendő atyám, szegény vagyok, tudom mi a szegénység, nekem még maradt valami, másnak ennyi sincs! Szeretetadományát legelsőnek öntötte be a liszteszsákba.
79
A máriapócsi Zarándokház első éve. A Szűz Anya kegytemplomának árnyékában, — dr. Dudás Miklós megyés püspök úr jóvoltából, — büszkén emelkedik magasba a Bazilissza nővérek egyemeletes zarándokháza. Múltja mindössze csak egy év, de áldásos hatását már is érezteti s ezáltal mintegy sejteti azt a fontos szerepet, amit még be fog tölteni a magyar görögkatolikusság életében. Eddig a kegyelmek helyére vágyódó lélek szinte remegve indult zarándokútjára. Nem a velejáró kényelmetlenségektől, de attól a bizony-
:
r
'
fy
> j f ;
•' • - •
• T i a i i " «"""ű* p
L 1
R £
§
II
i •*r l ^-w- - * I A máriapócsi Zarándokház hátiérben a kegytemplommal.
talanságtól félt, amely várta őt. Nem tudta taiál-e hajlékot, hel fejét lehajthatja és fáradt, sokszor betegségtől gyötört teste megpihenhet-e ? Hiányzott a csendes, áhítatot keltő hely is, amely után az agyonzaklatott lélek sóvárgott. Oázis kellett, ahol a csend mélyén az isteni kegyelem csörgedező, üde forrásánál újjászületik a lélek. A zarándokházzal mindezek a hiányok pótolva lettek. Akik az idén zarándokoltak Máriapócsra és igénybe vették ezt, otthonra találtak benne. Akik pedig a papnék részére rendezett 3-napos zártlelkigyakorlaton résztvettek, az ott töltött
30 napokat életük legboldogabb napjai közé számlálják s az újjászületés fordulópontjának nevezik. S itt'jjmegran a lehetőség nők részére bármikor tartantandó zártlelkigyakorlatok végzésére. Magános és csoportos női zarándokok az év-folyamán igényelhetnek ellátást. A kényelmesen berendezett étteremben hozzátartozóikkal együtt nyugodtan étkezhetnek akár saját csomagjukból, akár pedig a zarándokház konyhájából. A kedves nővérek a legnagyobb készséggel gondoskodnak arról, hogy a zarándoknak testi-lelki nyugalma biztositva legyen. Az elmúlt évben több csoportos zarándoklat foglalta le az épületet. Szeptemberben az alapító püspök úr vezetése mellett megtartották az első női zártlelkigyakorlatot. Koratavasztól pedig csaknem naponkint kértek elhelyezést a távolból érkező, lelkinyugalmat kereső zarándokok. Búcsúkra és nagyobb ünnepekre pedig már hetekkel előtte levélben és távirat útján foglalták le az összes ágyakat. A Zarándokház emlékkönyve több magas személyiség látogatását is megörökítette. Legelsőnek mindjárt az épület felszentelése után, 1941, nov. 23-án Dr. Serédi Jusztinián Magyarország bíboros hercegprímása látogatta meg. Az 1842-évi nagyboldogasszonynapi búcsún pedig Saverio Ritter apostoli nuncius vízitátor kereste fel és a zarándokház erkélyéről részesítette pápái áldásban a piactéren felsorakozott (hatalmas) zarándok sereget. A Zarándokház ezidőszerint kizárólag csak nőket fogad be éjtszakai szállásra. Az étteremben azonban bárki étkezhet. Az elmúlt évben a napi ellátás: 9 — P. volt. Előre lehet helyet biztosítani. C i m : Zarándokház Vezetősége, Máriapócs. Vagy, Bazil Rendi Nővérek. Máriapócs.
Szent
Az 1942,-évi augusztus 28. rutén nagybucsu ünnepi körmenete — zarándokolt Máriapácsra.
81
Dohánypácban. Irta: P. KRÁLICKY 1850-ig- közmondásosán lág- volt
hazánkban.
jó vi-
Aki itt élt,
ANATOL, O. S. B. M.
összetalálkozott a két jó cimbora. Már mint ahogy ilyenkor illendó's,
az el is mondhatta : "Extra Hun-
vendégló'be mentek,
gáriám non est
si est vita,
a jó lacipecsenyéből, na meg az-
non est ita.„ Magyarországon ki-
tán kóstolgatták a híres szerednyei
vül nincs élet, ha van is élet, nem
borocskát
olyan az ! A d d i g az emberek nem
könnyebb volt sugdosódni.
vita,
is.
A
befalatoztak
jóbor
mellett
tudtak az egyedárúságról és nem
Három-négy nappal késó'bb éj-
hallottak a pénzügyőrökről — fi-
nek idején valaki óvatosan beko-
náncokról., mitsem.
pogott a
dohányt, mint vagy
répát.
Termelték
most a
a
káposztát,
Termésüknek
Zozulya
„verébfészek" anélkül,
ablakán.
hogy
megkér-
fajtá-
dezte volna ki az, félretolta a re-
iból pedig megrakták szekerüket,
ttszt, beengedte a kései vendéget
mint
s tüzet csiholva mécsest gyújtott.
gabonából
szokás
és
indultak vele a vásárra. A pedig
a
szétterített
fajszerint
csomóra
úgy
piacon
gyékényen, rakva
szinte
— Na, elhoztam — szólalt
László
gazda és ledobta válláról
a ter-
hihetetlenül olcsó áron áru!g; tták
hes batyut.
azt nagy nyugalommal.
— Nagyszerű,
1850-ben mindez megváltozott.
— Dehogy
szabad
Mégcsak
Dohányt csak
befellegzett.
trafikban
lehetett
barátom !. de mi-
lesz ha rajtafognak bennünket ?
Bevezették az egyedárúságot s a pipázásnsk
meg
fáradságtól lihegő' hangon
fognak! álmodni
Ugyan sem
ki ?
mernék,
hogy te dohánnyal seftelsz.
venni. Zozulya Vaszlly és
László
— Jó, hát
András
ez se-
— A z árának egyharmada a tied,
gazduraméknak
hogysem
volt
Ínyükre.
Ismerték
megpróbáljuk.
kétharmadát nekem
adod, de
ne
egymást mindketten, Ungvár mel
hogy aztán 45 krajcáron alul en-
ló'l valók
g 'dj belőle. Inkább visszaviszem.
nak
voltak.
végén
házikójában,
Zozulya falujá-
lakott
szalnufedeles
melyet a
falubeliek
"verébfészeknek,, csúfoltak. Nem haragudott érte, különösen ekkor nem, amikor
benne
szüzdohány-
nyal tömhette meg pipáját és nem szorult rá a zsidónál árult büdös trafikra. Az
egyik
Hogy kipróbálják a dohány illatát,
megtömték
belőle
kat és rágyújtottak. Másnap
hajnalban,
vásáron
még
alig
pirkadt, amikor a cimborák szétváltak. Zozulya ' feleségének sehogysem tetszett az
szerednyei
pipáju-
média.
azonban egész ko-
"82
— Nézd csak jó ember — szólalt meg vészt jósló hangon, — szeren csétlenségbe viszed az egész családot. Koldusbotra fogunk jutni. Jól tudod a finánc nem viccel, bőrünket is lenyúzza és nála nincs irgalom 1
— Mutassa azért, szem.
Na, elég volt, asszony, nem értesz te ehhez, förmedt vissza Zozulya.
Félóráig alkudoztak. A zsidó már huszonöt és félkrajcárt is megigért, de Zozulya megmakacskodott és egy fillért sem volt hajlandó engedni belőle. Már vállára is vette a zsákot, hogy indul, amikor, mintha a gonosz sugallná megkérdezte a zsidót: — Nem tud ajánlani egy jó vevőt ? Ne hurcolnám ezt a batyut. A rosszindulat tüze gyulladt ki a zsidó szemében. — Nézze csak azt a sárgárameszelt nagy házat, ott biztosan túl ad rajta. — Köszönöm a jótanácsot-váiaszolta Zozulya. És gyors léptekkel a mutatott ház felé vette útját. A z előszobában a legelső ajtón bekopogtatott és...csaknem kővé meredt a meglepetéstől. A fináncok irodájába nyitott be, csupa finánc mindenütt 1 Zozulya azonnal rádöbbent a zsidó álnokságára. Kereket akart oldani, de a fináncok is észrevették őt és hátán a dohányt. Utána iramodtak és a kaputól visszahurcolták.
A z asszony elhallgatott. Elmúlt a szüret és a mi Zozulyánk elkezdte új mesterségét. Vállára vette a dohánnyal telt zsákot és útnak indult. Útközben felkereste ismerőseit, rokonait és előszedve olcsó áron kínálgatta portékáját, de hasztalan, venni senki sem mert. Kí ki féltette saját bőrét. H a szüzdohányt nem szabad szívni, szegénynek a trafik is jó, mondogatták. Zozulya már torkig volt az egészszel s haza is indult volna, ha útjába nem jön Hájem zsidó. Ez betessékelte őt kocsmájába egy kis bacilusölőre. Zozulyának is kapóra jött ez. O sem volt e!rontója a jónak. Miért ne, bement. A zsidó pedig bevezette őt egy külön szobába, majd szemével a zsákra sandítva megkérdezte : •—• Mit árul kend, csak nem dohányt ? — Eltalálta. — Hogy adja ? — Harminc krajcár fontjáért. — Igen ? akkor ne is mutassa 1 — No hát mit adna érte ? — Húszat. — Annyiért meg ki sem bontom.
hátha
— Ehunni. olyan mint illatos mint az ibolya.
megveaz arany,
— Tudja mit, adok huszonhármat. — Nem a, harmincon alul nem eladó 1
— Csak nem dohányt árulsz ? 1 És még ide merészkedtél vele ? hogy hívnak ? hová való vagy ? — hangzottak a kérdések. — Nem Zozulya.
tudom — nyögött
fel
83 — Nem tudod, na majd eszedbe
A zsidó lemérte a dohányt, ki-
jut a fogdában.
fizette
— K ö n y ö r g ö m , ne veszítsenek e l !
Megelégedetten dörzsölgette
ke-
Az
zét a jó üzlet felett. Zozulya
pe-
a
gonoszlelkű, álnok
küldött ide ! Nem tem rás,
én
Hajem
az
tolvaj, az . . .
küldött.
Neki
de az árban
Hájem
magamtól jötuzso-
Még
igen ő
maga.
amikor
eladni,
tudtunk
meg-
egyezni és ó' ide irányított engem. A főbiztos elgondolkozott, majd így
szólt. —
egyszer
Esztelen,
tiltott
ha
dohánnyal
még keres-
felvitte
a
padlásra.
dig szinte repülve futott hazafelé.
az
próbáltam nem
és
nem
járhatoít
a fináncok
messze,
megjelentek
Hajemnál. — Házkutatást tartunk.
Mert til-
tott dohányt rejteget — jelentette be szigorúan a
biztos.
— Kérem, én tiltakozom ez ellen ! panaszra
megyek
kedni merészelsz, csúnyán ráfizetsz.
az alispánhoz, magához a
minisz-
Most pedig
terhez. Kiabált a zsidó hol
vedd
a zsákot, vidd
el, add neki amennyiért ő akarja, de r ö g t ö n !
Megértetted?!
nem engedem,
resedve,
hol
pedig
elve-
sápadozva.
D e mindez semmit sem használt.
— D e engedjék meg, hogy meg-
A zsák dohányt megtalálták. Ha-
pihenjek egy kissé, mert
jemnak egy héten belül ki kellett
életem-
ben m é g ilyen pácban nem voltam. Negyedóra mét
múlva
Hajemnál
Zozulya is-
volt.,,
Ott
nem
fizetenie 340 forintot trafikengedélyét is Zozulya
tudtam eladni a dohányt, kényte-
dőlt, háromnapig Mikor kissé
a fináncok utasítása
feleségét:
szerint.
ben
— Ideadod-e 24 krajcárért ?
A 19
dohányt
el az erről
ördög a
minden
világról,
vi-
ágynak
rázta a
jobban
hideg.
lett, hivatta
Asszony, mondta neki, zsebem-
hon — gondolta Hajem. — Vigyen
még a
hazaérkezve
len voltam visszahozni — mondta — Valószínűleg nem lehettek ott-
és
elveszítette.
van
8
forint
19
krajcár.
krajcár az enyém, a 8 fo-
rintot add Lászlónak, ha érte jön. D e ha mégegyszer jönne, seprüzd ki innen.
gye h á t !
Politikai kőrfutás : A béke szüli a gazdagságot, a gazdagság — gőgöt, gőg — háborút, háború — szegénységet, szegénység — alázatosságot, ez pedig a — békét. A s s z o n y : Miért nincs a paradicsomban házasság ? E m b e r : Mert a háeasságban nincs paradicsom. 'Szolga: G a z d a :
Gazduram én jövő évre is itt maradok. te itt maradsz, akkor én megyek el innen.
Ha
A
Távol
Kelet
is hódol
a Mindenség
Királynéjának.
A pogányság tengerében élő kicsinyszámú japán katolikusok sajátos művészetükkel is kifejezésre juttatják a Boldogságos Szűz iránti szeretetüket és mélységes hódolatukat.
85
Hogy érhetünk el eredményes rozs termést a nyírségi
homokon ?
—
Irta: ifj. BENÁRD GÉZA, oki. gazda. A Szabolcs — Szatmár — H a j d ú megyék területén szegény homoktalajú
részek, az u. n.
„Nyirség"
fekvő
gazdái
mész-
mondogatják,
hogy „szegény-szegény a mi homokunk, de legalább biztos". H á t bizony, ha a „Nyirség" falvaiban járunk és a nyiri homoki
gazdákkal beszélge-
tünk, nagyon hamar igazolva látjuk a fenti szólás-mondást, mert a homoki földek átlagtermései messze átlagtermései mögött.
terem, más növényről nem futóhomokon
alulmaradnak az ország más vidékeinek
Itt a roza 4 — 5
q-át,
is beszélhetünk,
a burgonya mert
az
18—25
igazi
mást termelni nem is lehet. Pedig — pedig
q-át
szélhordta
nem is olyan
nagyon „szegény" ám a mi nyiri homokunk, mint amilyennek látszik és mondják : A k i hozzáértéssel, kitartással, okszerűen munkálja, meg is szereti és
el nem
cserélné
a
szárazságban
esőben pedig szétfolyó, ragadós sárrá
sziklakeménységüre
váló
homoki gazdának nem szabad beletörődnie
egyéb abba,
alföldi hogy
száradó,
talajért.
„apám,
apám ennyit aratott, én is megelégszem ezzel", mert a homok „biztos" termő, hanem hálás minden
reáforditott
munkáért
következetességgel
kell
végeznünk,
és
akarunk elérni. H a nem nyugszunk bele a 4 — 5 és a 2 0 — 2 5 q-ás
burgonyatermésekbe,
q ás
ha
nagy-
nemcsak
rűen végre-hajtott trágyázásért. Természetes, hogy munkánkat lemmel és kitartó
A
oksze-
szakérteeredményt
rozstermelésekbe
hanem szaktudással és munká-
val felfegyverkezve kiharcoljuk az eredményt, úgy
könnyen
elérhetünk
rozsból 8 — 1 2 q szemtermést kat. holdanként és burgonyából 4 5 — 6 0 q-át ugyancsak kat. holdanként. Nem mondok
ám
ezzel
számot, mert a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara javitó
Kísérleti
Gazdaságában
értek el rozsból 15'21 q és termést kat. holdanként.
1929—1940
burgonyából
lehetetlenül
Nyiregyházi
évek
71'45 q
10 évi
mutatást szeretnék adni a r o z s t e r m e s z t é s é r e , nánk t ö b b termelésével t ö b b kenyérhez
átlagában
szem, illetve
Éppen ezért most egy-két; szóval
nagy
Homokgumó
röviden út-
hogy kenyérgabo-
juttassuk családunkat,
dolgozó
munkatársainkat és a fronton küzdő hős hadseregünket. A r o z s a szélsőséges homoktalajok legbiztosabb növénye; igénytelen, élelmes és a talajnedvességet a legjobban ki tudja használni. Akkor fog jó, biztos termést adni, ha a talaj kellően jó trágyaerőben van. Különösen igényes
a talaj
szemben, ezért lehetőleg a köv«tkezőképen
van
előkészitve
és
előkészítésével
járjunk
el
a
rozs
vetése
86 előtt: A z elővetemény lekerülte után, ha az elővetemény kalászos takarmány, magcsillagfürt, vagy éppen parlag volt, lehetőleg minél előbb leszántjuk annak tarlóját és pedig 10 cm. mélyen. A leszántott tarlót aztán azonnal el is boronáljuk, nehogy kiszáradjon. Tarlószántásnál legjobb lesz a munkánkat ugy beosztani, hogy amit reggeltől délelőtt 9Óráig leszántunk, azt délre elboronáljuk és amit délután 5 óráig szántunk, az estig fogjuk elboronálni. Bármiképen is osztjuk be munkánkat és időnket, arra törekedjünk, hogy amit ma leszántok, azt minden körülmények közt még ma el is boronáljam ! A tarlószántás után 3 — 4 hétre úgy augusztus második felében megadjuk a rozs alá szánt földeknek a vetőszántást 18—20 cm. mélyen járatva az ekét, ezt is azonnal elboronáljuk és várunk még 3 — 4 hetet mikor is nehéz boroaával járassuk meg felszántott rozsföldjeinket, hogy a gyenge, két levélben lévő gyomokat ezzel a fogasolással elpusztítsuk. A gyomirtó fogasolás után a 8. napon vethetünk és vetés munkájával még sok csírázó gyomot teszünk tönkre.
ilyenkor
a
Módosul a talaj előkészítésünk akkor, ha csillagfürt zöldtrágya után vetünk rozsot, mikor is az egyszer leszántott és 18—20 cm. mélyre leforgatott zöldtrágyát nem bolygathatjuk meg és ekkor a talsjoyommentesitését többszöri fogasolással, esetleg, ha nagyon kigyomosodna sekélyen végzett kapálással, biztosítjuk a vetés idejéig. Ugyancsak más lesz a talajelőkészitésünk, ha a rozs előtt későn lekerülő burgonyát vagy egyéb kapást termelünk, ilyenkor elmarad a tarlószántás és a burgonya, vagy más kapás tarlóját azonnal 18—20 cm. mélyen vetőszántással fordítjuk alá. Ebben az esetben azonban jó lesz vetés előtt és vetés után hengert járatni, mert a kapás után vetőszántással leforgatott föld üreges lesz, már pedig a r o z s nem szereti az üreges sierkezetü talajt, hanem ü l e p e d e t t t a l a j t k i v á n . Ezért / lesz szükséges a rozs talaját hengerrel összetömiteni. A tolajelőkészités feladata, ha rozsot termelünk, az hogy gyommentes, ülepedett vetőágyat biztosítsunk ezen növényünk számára. A rozs vetésénél arra vigyázzunk, hogy mindig egészséges és gyom magvaktól mentes, jól kitiiztitott vetőmagot használjunk. Ha módunkban van, ugy szerezzünk be nemesített vetőmagot, vagy legalább is biztos helyről, jól kezelt gazdaságból cseréljünk jó fajtájú „utántermesztett" magot. A z igy megválasztott, jól kirostált, jó csiraképességü rozsból kat. holdanként 7 0 — 8 0 — 9 0 kg.-mot vetünk, ha magnak termesztjük és 100—120 kg.-mot, ha zöldtakarmánynak vetjük a rozsot. A vetés lehetőleg vetőgéppel, rendes gabonasortávolságra történjen. A vetőmag mennyisége függ a talaj tápanyag tartalmától és az elvetés idejétől is,
87 «mert sovány talajon több magot, úgy szintén későbbi vetés esetén is a nagyobb mennyiséget vetjük el, mig jobb talajokon, korai vetésnél kevesebb vetőmag is elég lesz. A vetés ideje függ a talajtól, melyen rozsot akarunk termelni, így a sivárabb, rosszabb homokokon a korai vetés lesz czélszerü és ilyenkor iparkodni kell azon, hogy szeptember 10.-e előtt földben legyen a vetőmag; míg a jobb talajokon, jó trágyaerejü földeken szeptember 20.-a körül lesz a legiobb vetési idő. A vetési idő megválasztásánál gondolni kell arra, hogy : ) ) az októberi szárító őszi szelek megérkezésére rítsa a talaját és
a rozs már
bo-
2 ) arra is, hogy a rozsnak még a tél beállta előtt kell elbokrosodnia, mert tavasszal már nem bokrosodik, hanem szárba szökell, úgy ahogy áttelelt. A vetésnél a vetőgép előtt és utána boronálunk, sőt sok esetben indokolt lesz a hengerezés is úgy a gép előtt, mint a gép után, de ilyenkor is a vetés utáni hengert kövesse a magtakaró borona, nehogy -a szél kikezdje a simán, hengerezetten maradt föld felületét. Ma jó eredményt akrtrunk biztosítani, úgy okvetlen ragaszkodnunk kell a vetőgép használatához és kerülni kell a vetőmagnak kézzel való szórását. A géppel való vetés egyenletes és a magok alátakarása is egyenlő, így a növényzet egész fejlődése is egyenlő lesz. A kézi vetés ritka, sokszor foltos, éppen ezért eresen gyomos is, fejlődése pedig egyenlőtlen. Törpe birtokusok, kisgazdák, akiknek nincs tehetségük, hogy egymaguk gépet vásároljanak, vagy ilyet venni a pár holdacska földhöz nem is érdemes, azok álljanak össze és közösen vásárolják meg p vetőgépet, melynek hasznát látják nemcsak a rozsvetésnél, hanem minden más veteménynél is. Azt mondtuk, hogy a rozs „élelmes" növény és „igénytelen?" D e ez nem jelenti ám azt, hogy ne tudna „hálás" lenni a jobb tartásért és a több táplálékért. Nem szabad úgy gondolkodni, hogy „nem érdemes vele bájolni, mert megél az a jéghátán is !" A rozs megél és megterem a legsivárabb, évtizedek Óta trágyát nem látott homokdombokon is, akkar is, ha csak egyszer szántunk alája, de az ilyen helyen „veréb otru" kalászokat hoz és ebből is csak minden lépésre találunk egyetegyet, természetes, hogy cséplésnél a zsák is így telik meg egy kis rozsocsuvai. A kellően munkált, jó trágyaerőben lévő homokon sürü a rozsvetés állása és jó arasz a kalászok hossza, telve erőteljesen fejlett szép szemekkel. Hát ezért érdemes a rozsot gondozásban részesíteni és trágyázni alája. A nyírségi futóhomokokon a rozs legjobb és legbiztosabb trágyája
88 a c s i l l a g f ü r t z ö l d t r á ^ y a . Ezt a szerves trágyázást köthetjük aztán össze okszerű műtrágyázással, ha termés átlagainkat még jobban akarjuk fokozni. Istállótrágyáról a rozsnál azért nem beszélünk, mert a nyiri gazda mindig szükiben van a jószágnak, takarmánynak és következéskép a jó istállótrágyának is. H a pedig mégis összekerül néhány szekérnyi istállótrágya, az szükségesj a jobb földekre, ahol kukoricái, búzát, kendert, dohányt, takarmányt termel a nyiri gazda. A homoknak igy nem jut az istállótrágyából, de erre nincs is nagy szükség, mert egy műtrágyázással helyesen összekapcsolt csillagfürt zöldtrágyázás még jobb is homoktalajainknak, mint a jól-rosszul kezelt és főleg lótrágyát tartalmazó, szalmás és így hevesen erjedő istállótrágya. A nyiri homokon termesztett rozs részére tehát zöldtrágyáb a n adjuk meg a jó termések eléréséhez okvetlen szükséges szerves trágyát. Zöldtrágyázásásra itt a mi mésszegény homokjainkon legjobban a csillagfürt vált be úgy a tudományos kísérletek, mint a gyakorlati tapasztalatok alapján. A csillagfürt még a gyengébb homokon is megterem, nagyra nő és nagy zöldtömeget ad a leszántás idejére. Gyökerein a föld alatt apró gumócskákat láthatunk, ezek a gumócskák telve vannak szemmel nem látható apró élőlényekkel, baktériumokkal. A csillagfürt gyökerén élő baktériumok a levegő nitrogénjét gyűjtik össze, azt átadják a talajnak és innen van az, hogy csillagfürt után üdébb, zöldebb, jobban fejlett a vetés. Ilyen nitrogéngyüjtő minden más pillangósvirágú növényünk is, mint például a lucerna, bab, borsó, lóhere, bükköny, de zöldtrágyázás céljára a mi vidékünkön, a Nyirségen csak a csillagfürt és esetleg a szöszösbükköny jöhetnek számitásba. A nitrogénra a rozsnak teste felépítésénél van szüksége. Nitrogén tápanyagból épiti fel a rozs szárát, levélzetét kalászát, is, ezért pótolhatatlan fontos tápanyag a nitrogén, amit a csillagfürt révén a levegőből biztosíthatunk növényeink számára. A csillagfürtnek három fajtája közismert a Nyiren és pedig : a) laposm&gvú, fehérvirágú csillagfürt, b) gömbölyümagvú, sárgavirágú csillagfürt, c) gömbölyümagvú, kék virágú csillagfürt. Hogy a g<¡;.da melyiket választja a három csillagfürt közül a rozs alá zöidtrágyáuí, azt mindig a helyi viszonyok, á talaj szabja meg. Általában azt mondhatjuk, hogy a jobb, esetleg némi meszet is tartalmazó talajokra a fehér virágú csillagfürt lesz j ó ; a kevésbbé jó, de azért kulturáltabb talajokon a kék virágú is jól diszlik ; mig a silány, sülevényes, teljesen mész nélküli homokokra a sárga virágú vált be eddig a legjobban. D e ezt látjuk gyakorlatilag igazolvolva Szabolcs megye területén, mikor a Nyíregyházától délre Ligetaljai — , Nyírbátori — , Nagy-
89 Icáilói — . Nyirbaktai járások gazdái nagyobb mértékben sárgavirágú csillagfürtöt használnak, míg a Nyíregyházától északra fekvő', jobb homokokkal rendelkező, laposabb fekvésű földeken gazdálkodók a fehér virágú csillagfürtöt részesítik előnyben, habár a dombok szelídebb lejtőin itt megtaláljuk a kék virágucsillagfürtöt és dombtetőkön a szélhordta homokon a sárga virágút is. Magát a zöldtrágyázást rozs alá a következő képen hatjuk végre : Március hóban előkészítjük a talajt a csillagfürt részére és ída elvetjük a csillagfürtöt március végén. Vetünk kat. holdankint a fehérvirágúból 100—120 kg.-ot, a kék és sárga virágúból. 70—80 kg.-ot rendes gabonasortávolságra, mintegy 3-4 cm. mélyre alátakarva. A vetést elboronáljuk könnyű megtakaró boronával. A csillagfürtöt hsgyjuk fejlődni mig elvirágzik, csövet hoz és magot köt, mikor aztán a mag elérte teljes kifejlettségét, de még zöld és puha, akkor alászántjuk a csillagfürtöt. A z aSászántás 18 20 cm mélyen történik és nagyon vigyázzunk arra, hogy takaratlan ne maradjon a csillagfürt, hanem egyenletesen alátakarva kerüljön a földbe. Éppen ezért ajánlatos lesz az alászántás,nál lácot, u. n. dohány leszántó vasat alkalmazni, vagy a szántásirányára lehengerezni a csilagfürtöt; ha a szél, vihar összekuszálta a csillagfürtöt, úgy legjobb azt alászántás előtt lekaszálni és az ekék előtt villás gyereket járatni, aki a barázdába igazgatja a csillagfürtöt, hogy az egyenletesen alá legyen takarva. A z egyszer alászántott csillagfürtöt aztán, mint azt már a talaj müvelésnél elmondtam, többet nem bolygatjuk, a földet csak boronáljuk a vetésig. Lehet a rozs alá úgy is zöldtrágyázni, hogy május végén, június elején a lekerült takarmány félék után vetünk csillagfürtöt és ez még kifejlődik augusztus közepére, mikor is alászántható. Azonban tarlóban, július-augusztus hóban már nem érdemes rozs alá vetni csillagfürtöt, mert ez nem képes kifejlődni a rozs elvetésének idejére. Tarló zöldtrágyát csak tavaszi alá, főleg burgonya, kukorica alá lesz gazdaságos alkalmazni. Hibás gazdáinknak az a szokása, hogy a csilagfürtöt közvetlenül a rozs vetése előtt szántják alá és a szántás után pár nap múlva vetnek. Ilyenkor a talaj nem tud kellően megülapedni, az rögös, üreges lesz, a rozs az ilyen talajban nem tud jól fejlődni. De származik ebből más hiba is és pedig az, hogy a kellően el nem korhadt, fel nem bomlott, vagy mondjuk úgy, hogy a kellően ki nem erjedt csillagfürt nem hogy növelné a talaj nitrogén tartalmát, hanem éppen ellenkezően a bomlás idejére csökkenti azt. Ezt visszahatásnak vagy idegen szóval „pentozán" hatásnak mondjuk. A rozs ezt megsinyli, sárga lesz, foltonként el is pusztulhat, fejlődésében, bokrosodásában visszamarad.
90 Hallhatjuk is sokszor, hogy „na azt az erre arra mindenit annak aki a csillagfürtöt ide hozta. Én is megkíséreltem és rosszabb a rozsom mintha nem használtam volna." Ilyen esetben nézzünk utána és meglássuk, hogy a hiba ott volt az alászántás utáni közvetlen vetésben. Ezért aztán igyekezzünk mindig úgy irányítani a csillagfürt alászántást, hogy annak legyen 3 — 4 hét ideje a vetésig a talajban jól felbomlani, kierjedni ! A rendszeresen csillagfürttel zöldtrágyázott rozs termése kétszerese, de sok esetben háromszorosa lesz a nem trágyázott rozsénak. Mert az évtizedek óta nem trágyázott csak parlagolt földek rozstermése 4—5 mázsa szokott lenni itt a Nyiren, addig csillagfürt után könnyen elérhetünk 8 — 1 2 q-ás termést. "Ha ennél még jobb termést akarunk, biztosítani magunknak úgy a zöldtrágyával nyújtott szervesanyagokon és nitrogénen kivül még foszfort és kálit is kell tápanyagként adni a rozsunknak. A m í g a nitrogén a rozs testének felépitését teszi lehetővé, addig a foszfor és káli a szemtermést segíti elő és a minőséget befolyásolja kedvezően ! Ezért a rozsot, ha arra pénzünk van érdemes lesz szuperfoszfát és káli műtrágyákban részesíteni, mert az így nyert több termés bőven kifizeti a műtrágyák árát és a kiszórási költséget. így összekapcsolva a helyes talajmunkát, zöldtrágyázást és műtrágyázást, elérhetünk a rozsnál kat. holdanként 12-16-18 métermázsás termést is, amit a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Nyíregyházi Homokjavító Kísérleti Gazdaságában évek óta rendszeresen el is érnek és erről az oda kiránduló érdeklődő gazdák személyesen is meggyőződhetnek ! A rozs müfrágyázá&ára kat. holdanként.120-150 kg. szuperfoszfátot és 60-80 kg 40o/°-os kálisót használunk fel. Amennyiben a rozsot burgonya vagy kukorica után termeljük, úgy ajánlatos lesz 60-100 kg pétisót is adni részére. Ha a rozsot istállótrágyázzuk vagy zöldtrágyázásban részesítjük, úgy felesleges pénzt kiadni a pétisóra, mert a nitrogén már a zöldtrágyában, illetve istállótrágyában biztosítva van számára. A szuperfoszfátot és kálisót ősszel a vetőszántás előtt kézzel szórjuk ki a rozsföldre és a vetőszántással alá is szántjuk azokat. Amennyiben csillagfürtöt is alkalmazunk a rozs előtt, úgy erre is kiszórhatjuk a fenti két műtrágyát és ezzel szántjuk alá, vagy még jobb ha márciusban adjuk a csillagfürt alá a két műtrágyát, így is teljes mértékben a rozs látja majd hasznát, hiszen a csillagfürt a szuperfoszfáttól és kálisótól nagyobb lombozatot és gyökérzetet fejleszt, alászántva pedig visszajuttatja a talajba a felvett tápanyagokat. H a pétisót alkalmazunk a rozsunk alá, úgy a következő lesz eljárásunk : a felhasználásra szánt 100 kg. pétisóból 40 kg-ot ősszel a vetőszántás után, de a vetés megkezdése előtt kiszórunk a föld tetejére, a
91 megmaradó 60 kg-ból aztán tavasszal a kitavaszodás szerint március elején vagy közepén 30 kg-ot szórunk fejtrágyának a rozsra ; majd március végén, vagy késó'i kitavaszodáskor április első napjaiban a még megmaradt 50 kg.-ot szórjuk felül a rozsunkra ! H a csak 60 kg. pétisót számítunk kat. holdanként adni a rozsra, úgy ősszal nem adunk semmit se, csak tavasszal 30-30 kg-ot két részlatben mint az előbb mondtuk ! Fontos még a rozs termesztésénél a vetésforgó, forduló rendszer megállapítása és pontos betartása. Tudnunk kell, hogy a vetés forgot miadig úgy állítjuk össze, hogy sekélyen gyökerező növényt mélyen gyökerező, gyomneveiő növényt, gyomirtó kövessen ; valamint talajzsaroló növény után talajkimélö következzék. Ezt figyelembe véve rozs termesztő gazda vetésforgóját a következő képen állíthatja össze : I. példa :
1.) Csillagfürt zöldtrágyának utána 2.) Rozs magnak. 3.) Burgonya.
•
II. példa : 1.) Csillagfürt magnak. 2,) Roz® magnak. 3.) Burgonya. III. példa : 1.) Rozs zöldtakarmánynak. 2.) Burgonya. 3.) Rozs magnak. IV. p é l d a ! 1.) Homoki borsó zöldtakarmánynak, vagy szöszös bükköny, vagy rozs takarmánynak, édes csillagfürt zöldtakarmánynak. 2.) Rozs magnak. 3.) Burgonya. V. p é l d a : 1.) Rozs magnak utána tarlóba csillagfürt zöldtrágyának. 2.) Burgonya. 3.) Rozs magnak. VI. p é l d a : 1.) Csillagfürt magnak. 2.) Rozs magnak utána
csillagfürt
zöldtrágyának
a
tarlóba. 3.) Burgonya. 4.) Rozs magnak. Természetes, hogy amennyiben módunkban áll, úgy a takarmányok alá adunk istállótrágyát és rozsot is, de a burgonyát is mütrágyázhatjuk. A kel]ően összeállított,, és szigorú következetességei, be is tartott vetésforgók évek során át teljesen megjavíthatják talajunkat és nagyban hozzájárulnak a több rozsterméshez. Ismétlésül vegyük figyelembe tehát, hogy eredményes rozstermésre akkcr számithatunk, h a :
92 1.) Elvégezzük a kellő és okszerű talajmüvelést és ezzel biztosítjuk a rozs részére a gyommentes és ülepedett talajt, 2.) Zöldtrágyát és műtrágyázást összekapcsolva alkalmazzuk és ezzel a rozs tápanyagszükségletét elégitjük ki. 3.) Rendszeres vetésforgót állítunk fel és ezt betartva a rozsnak a legmegfelelőbb helyet nyujtjuk növényeink köáött, de egyben a vetésforgó lesz biztosíték a tíilajmunkák és trágyázások idejében való elvégzésére is. Ma és a jövőben is minden magyar gazdának az a kötelessége hazájával és embertársaival szemben is, hogy a jó Isten által reábízott földön, legyen az nagybirtok v.igy törpe birtok 1-2 holdja, úgy gazdálkodjon, hogy abból munkáv. 1 és szaktudással a legtöbb eredményt érje el. Sok-sok éhes száj, dolgos tenyér kéri es várja az Isten áldotta kenyeret, sok ajakon felhangzik naponta: „ A d d meg a mi mindennapi kenyerünket..." és ez a mindennapi kenyér a d Igos gazda keze és esze munkája nyomán kél a barázdákból. Nem mindegy embertársainak előtt sem, de Isten számot kérő széke előtt sem, hogy miképpen sáfárkodunk a reánk bizott, kenyerettermő főiddel még akkor is, ha az csak „nyíri" homok, de Isten segitségével jó, Ízletes, tápláló, erőtadó rozskenyeret termő homok ! ! ! !
Szovjetparadicsomi
jelenet:
Két toprongyos proletár kihalgatást kap Ríkov népbiztos elvtársnál. Panaszuk van, éheznek és rongyosak. Rikov az afrikai faliképhez megy és a csaknem mesztelen négerekre mutat: — Látjátok afrikában hogyjárnak ! — O akkor ott már régen bolsevizmus lehet! Válaszolja a két rongyos.
Egy szegény ssszony kopogtatás nélkül benyit egy hivatalba, erre a hivatalnok rászól: — Néni, nem tud kopogni ? — Jaj bocsánatot kérek, méztéláb vagyok. — mondja a néni. Alighogy kilép az ittas gazda a korcsmábói, nekimegy egy oszlopnak, csakúgy szikrázik a szeme. — Hogy kerültem ilyen hamar a csilagvizsgálóba ? — mondja .akadozva. A biróságon kérdi a biró a vádlottat: — Családi állapota ? — Borzasztó ! feleli m vádlott. Egy székely pap találkozik kis tanítványával. Megszólítja a kis góbét — H o l voltál, kis fiam ? — A korcsmába, pálinkáért, feleli a kis tanítvány. — Fiát aztán kinek ? kérdi a lelkiatya. — Apámnak, meg nekem. — Ejnye, önsd ki a részed, mondja a pap. — Nem lehet, mert az én részem alul van. Egy dúsgazdag zsidóhoz alamizsnáért jönnek a szegények. — A d o k alamizsnát, ha eltalálod, hány éves vagyok, mondja. De egyik sem találta el. Mindig elhibázták az évek számát. Végre jön egy szegény zsidó. — A d o k alamizsnát, ha eltalálod, hány éves vagyok, mondja a megszokott mondókáját. — Ötven, feleli a szegény zsidó. — Honnan tudod ? — A Talmudból. —
?
?
?
— A Talmudban az van, hogy minél öregebb *z ember, annál bolondabb. H a százéves, egészen bolond, — felelte a szegény zsidó.
