Yamada 6700 – 2005. 01. 17. Az elsô pillantások: Az elsô elôrelépés a 6600-ashoz képest már a doboz kibontása elôtt szembetûnô: a kartondoboz sarkai fém kapcsokkal is megerôsítettek, nem csak ragasztottak :) A 6600-as dobozából egyszer kivéve a lejátszót, máris elengedte a ragasztás a sarkaknál.. Kivéve a dobozból az alábbiakat érdemes megjegyezni: Sokat változott a design, van aki szebbnek, van aki csúnyábbnak látja az elôdjénél, mindenesetre gombok már csak az elôlapon vannak, a tetején nem. Elôrelépés, hogy frontpanelen van egy védôfólia, hogy a szállítás során ne a készülék eleje karcolódjon. Érthetetlen módon, kicsire sikerült a kijelzô panel elôtti lemezkivágás, így gyakorlatilag csak pontosan szemmagasságban nézve a kijelzôt, lehet teljesen látni a számokta :( Amint lefele kell nézni a készülékre, máris nem látszik a számok teteje, így pl. nem lehet tudni, hogy 7-est, vagy 1-est látsz. Szerintem nem sokat emelt volna az elôállítás költségein, ha mondjuk 2 mm-rel körben nagyobb kivágás van az kijelzô elôtt... A hátlapról „lefelejtették” az optikai digitális kimenetet, csak a koax (RCA) csatlakozón küldhetünk digitális hangot egy házimozi-erôsítô felé. Valószínûleg ez nem sokaknak okoz gondot, mert a mai erôsítôkön mind optikai, mind koax digitális bemenet is van (ráadásul ez utóbbi az elméletileg jobb minôségû, hiszen nem kell fénnyé és vissza alakítani az elektromos jeleket), és nem kevés azoknak a száma sem, akik a Yamada belsô dekóderét használják, aktív hangfalszettel – nekik ugye egyáltalán nincs szükség jelenleg a digitális kimenetre. Ha azonban mégis egy erôsítôre bíznánk a többcsatornás hang dekódolását (már csak a DTS miatt is, amit a belsô dekóder nem tud felbontani, csak a Dolby Digital-lal bánik el), akkor örülni fognak a leendô tulajdonosok annak, hogy a hangerôszabályzó immár a digitális kimenet hangerejét is szabályozza (ha az adott kimenet nem RAW formátumra, hanem PCM-re van állítva – lásd lejjebb)! Ráadásul nem kell nyomkodni a +/- gombokat, elegendô, ha nyomva tartjuk valamelyiket, és a hangerô folyamatosan változik. Ide kapcsolódó érdekesség, hogy abban az esetben, ha a lejátszó menüjében kikapcsoltuk a digitális hangkimenetet, DTS hang lejátszásakor automatikusan visszakapcsol, tehát magától feléled ez a csatlakozó. Szintén „lefelejtettnek” mondanám a komponens kimenetet is (ami pl. az AIRIS-en már megtalálható), hiszen ez már a legtöbb olcsób DVD-készüléken is alap, és egyre gyakoribb a középkategóriájú TV-ken, a komolyabbakon, illetve a projektorokon pedig gyakorlatilag kötelezô felszereltségnek számít. Ezen kimenet (3 darab RCA dugó, vörös, zöld és kék színû) a létezô legjobb (analóg) képátvitelt biztosítja, és mivel a DVD-filmek színjelei is komponens bontásban vannak tárolva, gyakorlatilag átalakítás/veszteség nélkül juthatnak így el a TV-hez. A progresszív pásztázás is csak ezen (no meg a VGA) kimeneten keresztül valósítható meg. Aki komponens bemenettel rendelkezô TV-t/projektort használ, az inkább az AIRIS-t válassza, ha DIVX-re és a lehetô legjobb képminôségre is szüksége van (mondom ezt az alapján, hogy volt alkalmam kipróbálni az AIRIS komponens kimenetét egy Panasonic TV-n, és megdöbbentô volt az RGB-hez képest – igaz a progresszív és interlace megjelenítés között én már csak hajszálnyi különbséget véltem felfedezni). Bekapcsolás: Bekapcsolva a készüléket, egy zöld LED és a szintén zöld kijelzô (egy diszkrét HELLO üzenet után) világít az elôlapon. A távvezérlôvel készenléti módba (ki)kapcsolva a 6700-ast, a zöld LED továbbra is világít. Nem értem, miért nem piros ilyenkor, vagy miért nem csak kikapcsolva világít, hiszen a bekapcsolt állapot már a kijelzôjén is látszana... A 6600-ashoz képest javulás, hogy készenléti állapotban (Standby) a SCART csatlakozó nem ad kapcsolójelet a TV-nek, így az vissza tud váltani az AV bemenetrôl a TV-adókra. A 6600-asnál ez némely TV-n problémás volt, valószínûleg az készenléti állapotban is kiküldött valamilyen alacsonyabb feszültségszintû jelet, mert némely TV-típus nem tudta „elengedni” az AV bemenetet, hiába volt kikapcsolva a Yamada, a fôkapcsolót is ki kellett kapcsolni. Mielôtt bármilyen lemezt is kipróbálnánk, nézzük át, hogy a készülék menürendszere milyen újdonságokat tartalmaz, illetve aki nem tud angolul, annak most lefordítanám az egyes menüpontokat. A grafika a 6600-asból (illetve bármelyik egyéb Mediatek chip-es lejátszóból) ismerôs, gyakorlatilag ugyan azokat az ikonokat, betûket látjuk. Tehát SETUP gomb lenyom: 1. General Setup page – általános beállítások oldal 1.1 TV display (PanScan/LetterBox/Wide/Widesqueez) Itt mondhatjuk meg, hogy 4:3-as hagyományos, vagy 16:9-es, szélesvásznú TV-nk van-e, és a lejátszó ezentúl ennek megfelelôen küldi ki a képet. A két elsô opció a 4:3-as, a két második a 16:9-es TV-khez való. A PanScan eredetileg arról szólna, hogy egy, a DVD-n széles képarányban rögzített film felnagyítva, a két szélét levágva jelenjen meg a 4:3 kéarányú TV-n. Mivel azonban ehhez az is kellene, hogy a DVD-re került filmbe ezt az opciót engedélyezzék (és ilyennel még nem találkoztam), gyakorlatilag mindegy, hogy PanScan-t, vagy LetterBox-ot választunk, mindenképpen fekete sávot fogunk látni a széles képarányú filmek alatt és fölött. A Wide és a Widesqueez a 16:9-es TV-k esetén választandó, ha nem akarunk torz képet kapni... 1.2 Angle mark (On/Off) Ez sem újdonság, bekapcsolhatjuk, hogy egy kicsi jellel figyelmeztessen a készülék, ha DVD film lejátszása közben lehetôségünk lenne egy másik kameraállásból is megnézni egy így készült jelenetet. Tapasztalatom alapján azonban (lejátszótól függetlenül) több filmen is tévesen látja a DVD-lejátszó, hogy mikor van több szemszög, és van, hogy egész film alatt kint lenne a jelzés akkor is, ha nincs valójában másik nézôpont a filmen. Ha ilyennel találkoznátok (általában írott lemezeknél fordul elô), érdemes itt a menüben kikapcsolni a figyelmeztetést.
1.3 OSD lang (néhány nem magyar nyelv...) Reméljük hamarosan itt már a magyart is ki lehet választani, mint a képernyômenük nyelvét... 1.4 Captions (On/Off) Ez is minden lejátszón megtalálható, szerintem bekapcsolt állapotában a DVD-filmek lejátszásakor (hacsak nincs elôttük menü, amiben be lehet állítani a nyelvet és felíratot), rögtön a felíratot bekapcsolva indul a film. 1.5 Screen Saver (On/Off) A szokásos, fantáziátlan, pattogó DVD-video emblémát aktivizálhatjuk, mint képernyôvédôt. 1.6 Last Memory (On/Off) Na, talán ez nem volt a 6600-asnál. Bekapcsolva ezt az opciót, egy DVD-filmet onnan folytathatunk, ahol legutóbb abbahagytuk, tehát a lejátszó emlékszik, hogy a film melyik pontjánál tartottunk. Azt nem tudom, hogy ez több lemez esetén is mûködik-e (néhány lejátszó pl. 5 különbözô filmet meg tud különböztetni, és eltárolja mindegyiknek a legutóbb leállított pozícióját – bár nem tudom ki az, aki 5 filmet is elkezd nézni, de nem fejezi be egyiket sem, csak késôbb tér vissza hozzájuk)? 2. Audio Setup Page – Hangi beállítások oldal Kicsit talán lelôve a poént, elárulom elôre, hogy most következnek a legjelentôsebb újdonságok. 2.1 Speaker Setup – Hangszórók beállításai Ide belépve egy új aloldal jelenik meg, bár a lehetôségeink itt még a legtöbb dekóderrel rendelkezô DVD-lejátszóéval azonosak. 2.1.1 Down mix (Lt-Rt/Stereo/V Surr/Off) Ez a menü a kettônél többcsatornás (pl. 5.1) hangsávok feldolgozásáról szól. Amennyiben kikapcsoljuk a lekeverést (Off), a Yamada belsô dekódere életre kél, és a hátlap 6 RCA csatlakozója már szétbontva küldi ki pl. az 5+1 hangcsatorna jelét, mondjuk az aktív hangfalszettünk felé. Amennyiben viszont csak a TV-n akarjuk hallgatni a filmet, vagy csak sztereó erôsítônk van, kénytelenek leszünk bekapcsolni a lekeverést (lekeverés 2 csatornára), különben a TV-n csak a két elsô hangcsatornát hallanánk, és mivel pl. a párbeszédek egy 5.1-es filmben alapvetôleg a center hangsugárzóból szólnak, így a TV-n nem hallanánk azokat. Újdonság a V Surr (V, mint virtuális Surround) funkció, amely mindössze 2 hangszórón keresztül próbál – egész ügyesen – térhatású hangot keverni az 5.1-es filmekbôl. 2.1.2 Front (Small/Large) A két elsô hangszórónk (az 5.1-es rendszerünkben) méretét adhatjuk meg (kicsi/nagy). Ha kicsinek nevezzük ôket, akkor a rendszer az átlagnál nagyobb jelszintet fog kiküldeni rájuk, bízva abban, hogy a nagyobb hangerôtôl majd komolyabban fognak szólni... Természetesen mindennek csak akkor van jelentôsége, ha nem használunk házimozi-erôsítôt (mert azokban ugyan ezek a beállítások elvégezhetôek), csak egy aktív hangfalszettet. Ha nagynak (Large) állítjuk be az elsô hangszórókat, akkor a ménynyomótól ne várjunk segítséget, az nem fog megszólalni, csak 5.1-es hang esetén. 2.1.3 Center (Small/Large/Off) Mint fent, de a középsô hangsugárzóra vonatkozóan. Ezt már ki is lehet kapcsolni, amelynek egyrészt 4 csatornás filmeknél (elég ritka az ilyen) van értelme (az esetleges felesleges alapzaj kikapcsolása miatt), másrészt – bár nem próbáltam – az is lehet, hogy ha kikapcsoljuk, akkor a két elsô hangszóróra keveri rá a center jelét is, amit pedig a 4 hangszórós rendszert (ez már nem olyan ritka a multimédiás hangfalszettek között) használók fognak díjazni. 2.1.4 Rear (Small/Large/Off) Ugyan ezek a lehetôségek a hátsó hangszórópárra vonatkozóan. 2.1.5 Subwoofer (On/Off) Ha van mélynyomónk is, kapcsoljuk be... 2.1.6 Test tone Ez egy teszt-hang lenne a 6 hangszóró beállítására, de nekem úgy tûnt, a jelenlegi szoftverrel még nem lehet használni. 2.1.7 Dialog Ez valószínûleg a dialógusok (párbeszédek) kiemelésére szolgálna, jelenleg nekem még nem élt. 2.1.8 Post DRC Utólagos dinamikatartomány-kompenzáció? Csak AUTO lehet az értéke, tehát bármi is ez, nem tudjuk jelenleg befolyásolni. Ezzel a Speaker Setup végére is értünk, lépjünk feljebb egy szintet. 2.2 SPDIF Setup – digitális hangkimenet beállításai 2.2.1 SPDIF Output (Off/Raw/Pcm/Manual) Tehát a digitális kimenetünk itt kapcsolható ki (Off), vagy küldhetô rajta keresztül mindenfle beavatkozás nélkül az erôsítô felé a kódolatlan digitális hangfolyam (Raw), vagy küldhetô a digitális hang úgy is, hogy elôtte a Yamada abba már „belenyúlt” – lásd lejjebb – (Pcm), illetve manuálisan beállítható a különbözô adattípusokhoz (manual). Ez utóbbi esetben élnek a lentebb lévô menüpontok: 2.2.2 CD (Off/Raw/Pcm) Ha audio-CD-t hallgatunk, hogyan viselkedjen a digitális kimenet. 2.2.3 Dolby Digital (Off/Raw/Pcm) Ha Dolby Digital (2 vagy többcsatornás) kódolású hangot kell továbbítani. 2.2.4 DTS (Off/Raw/Pcm)
Ha DTS (5.1 vagy többcsatornás) kódolású hangot kell továbbítani. A Pcm-nek jelenleg semmi értelme, mert a Yamada semmi mást nem tud csinálni a DTS-sel, mint érintetlenül (Raw) továbbküldi... 2.2.5 MPEG (Off/Raw/Pcm) Ha MPEG kódolású hangot kell továbbítani (pl. VCD). 2.2.6 LPCM out (48Khz/96khz) Az LPCM kódolású hangsávok mintavételezése 48 vagy 96Khz legyen. Szerintem az összes mai erôsítô képes kezelni a 96Khz-et, így ezt válasszuk. LPCM kódolással általában az igényesebb zenei DVD-k készülnek, fôleg olyanok, ahol az akusztikus hangszereknek van nagy szerepe (pl. komolyzene). Az ilyen lemezeken azonban általában más – minden lejátszón lejátszható egyszerûbb – formátumban is megtalálható az adott hangsáv. Ezzel a digitális kimenettel kapcsolatos beállítási lehetôségek végére értünk, menjünk egy szintt vissza a menürendszerben. 2.3 Dolby Digital 2.3.1 Dual mono Gondolom, hogy mono hanganyagnál mindkét csatornában ugyan az a hang szóljon. Vagy nem. De lehet, hogy igen. Szerintem. 2.3.2. Dynamic (Off – Full) – Dinamikatartomány-összenyomás A hanganyag dinamikatartományát nyomhatjuk össze, ha szeretjük a szomszédokat. Teljesen összenyomva (Full) a lehetô legkisebb lesz hangerôkülönbség a halk (pl. beszéd) és a hangos (pl. robbanás) részek között, így kevesebb infarktusos megbetegedés fordul majd elô környezetünkben... Ez a funkciói is megtalálható mind a 6600-asban, mind a legtöbb mai lejátszóban. 2.4 Channel delay – Csatornakésleltetés Ha jól emlékszem, ez is újdonság a 6600-ashoz (vagy akár az AIRIS-hez) képest. Ezen funkció létjogosultsága abból fakad, hogy egy lakószobában nem mindig van lehetôségünk úgy elhelyezni az 5 hangszórót (a mélynyomó helyzete gyakorlatilag nem lényeges), hogy pont a középpontjukban ülhessünk. Most lehetôségünk van 10 cm-es pontossággal, 0-tól 510 cm-ig beállítani (az a tartomány csak a két hátsó hangszóróra igaz) az egyes hangforrások hozzánk, hallgatóhoz viszonyított távolságát. Ezek után az elektronika késlelteti a közelebb lévô hangszóróban megszólaló hangot annyival, hogy a távolabbi párjával azonos idôpontban jusson a fülünkig. Így tehát nem baj, ha a TV-nk és mi, nézôk nem pont a két elsô (vagy akár hátsó) hangszóró között félúton ülünk, a középirányt a TV felöl fogjuk érezni. Ez a funkció minden házimozi-erôsítôben is benne van, igazából ismét az aktív hangszórókat használók jártak jól ezzel is. 2.5 Equalizer – Hangszínszabályzó És megint egy újdonság. Úgy tûnik, a 6700-as EPROM-jában immár elég sok hely van... 2.5.1 EQ type (Rock/Pop/Live/Dance/Techno/Classic/Soft/None) 7 különbözô zenei stílushoz beállított hangszín közül választhatunk, illetve kikapcsolhatjuk a beavatkozás ezen fajtáját. Az eljárás lényege, hogy különbözô frekvenciatartományokban beavatkozunk a hangzásba. A Pop esetében pl. a magas és mély hangokat felerôsítjük, a középtartományt visszahúzzuk. Értelemszerûen egy ilyen hangkép már nem megfelelô a komolyzenéhez, ahhoz meg lehet próbálni pl. a Classic beállítást. 2.5.2 Bass Boost (On/Off) Ha kevés a mély hang adj neki... 2.5.3 Super Bass (On/Off) Még mindig kevés? Basszus, akkor Neked szuperbasszus kell kell! 2.5.4 Treble Boost Nem csilingel elég szépen a hangszóród? Emeld ki a magasakat! Kapcsold be mindkét basszust, kapcsold be a magas kiemelést, kapcsold az equalizert Pop-ra, és mehet a házibuli... 2.6 3D processing – 3 dimenziós hangfeldolgozás Hát, ha másért nem is, ezért már egyértelmûen jobbnak mondhatjuk a 6700-ast az elôdnél. 2.6.1 Pro Logic II. Gondolom sokan ismerik a Pro Logic II lényegét, amely úgy 2 éve jelent meg, és mára már alapfelszereltsége ez a dekóderfajta valamennyi házimozis erôsítônek. A lényeg, hogy a DVD-k elôtt, amikor még nem lehetett 2 hangcsatornánál többet eltárolni (és fôleg kiolvasni) a kép mellett (mert még csak a sztereó létezett, és a szereó videómagnó volt a házimozi csúcsa, esetleg egy képlemezjátszó), a Dolby-nál kitalálták a surround-ot. Dolby Pro Logic emblémával megjelentek az elsô erôsítôk, amelyek már akár 5 (+1) hangszórót is megszólaltattak. Ezzel az eljárással a sztereó hangba belekevertek (és a visszajátszásnál kivettek belôle) egy háttércsatornát is, ez szólalt meg a Pro Logic rendszer két hátsó hangszóróján (mindkettôn alapvetôleg ugyan az). A két elsô szteró hangfal, és a hátsó un. satelit sugárzók már egész térérzetet nyújtottak, legalább is annak éreztük a valódi, diszkrét 5+1 csatorna megjelenéséig. Nagyon sok filmhez készült eredeti surround-os hang, vagy magyar szinkron, sôt még napjainkban is „kiszúrja a szemünket/fülünket” néhány lemzekiadó surround-os magyar hanggal. Egy házimozi erôsítôn ezek dekódolásával nincs probléma, de a Yamada+aktív hangszórók konfigurációban ezidáig csak sztereóban élvezhettük (pl. a Con Air – Fegyencjárat, Grincs) az ilyen filmek (magyar) hangját. A Pro Logic II hatalmas elôrelépés a régi Pro Logic-hoz képest, egy surround-os filmbôl szinte már az eredeti 5.1-es hangzást megközelítô hangképet képes elôállítani. Merem mondani, mert rendszeresen hallgatok surround-os filmeket Pro Logic II-vel (hála a lányomnak fôleg mesefilmeket...). Sima sztereó hangot nem érdemes ráküldeni erre a dekóderre, bár érdekes, térbeli hangot csinál, de annak semmi köze
nem lesz a film eredeti hangteréhez, hosszabb távon inkább zavaró, mint jópofa. A Dolby Surround hangokkal viszont csodákra képes – immár a Yamada is. 2.6.1.1 Pro Logic II (On/Off/Auto) Itt kapcsolhatjuk be, ki, illetve bízhatuk a 6700-asra, hogy felismeri nekünk a surround kódolású filmeket automatikusan (nem próbáltam). Ha aktiválva van a Pro Logic II, akkor élnek az alábbi menüpontok is: 2.6.1.2 Mode (Music/Movie/Pro Logic/Auto) Attól függôen, hogy zenét (music) vagy filmet (movie) nézünk, válasszuk a megfelelô beállítást. Nem tudom, mikor érdemes a Pro Logic-ot választani, gondolom akkor, ha megelégszünk az eredeti surround hanggal, nem akarjuk hogy 5.1et keverjen belôle az elektronika. Bár tapasztalatom szerint, mindig jobban szól a Pro Logic II, mint a normál... 2.6.1.3 Panorama (On/Off) Megpróbálja szélesíten a teret, mintha még nagyobb szobában ülnénk. Érdemes kipróbálni, pl. koncerteknél egész jó. 2.6.1.4 Dimension – Méretek Minusz 3 és plusz 3 között változtatható. Ki kell próbálni, én sok hasznát nem éreztem. 2.6.1.5 Center width – Közép szélesség (0–7) Talán a közép hangszóró hangzását próbálja meg kiszélesíteni azáltal, hogy a két elsô hangszóró is besegít halkan a középre küldött hangok megszólaltatásában. Talán. 2.6.2 Reverb Mode (Off/Concert/Living Room/Hall/Bathroom/Cave/Arena/Church) Ismét egy érdekes újdonság, valódi DSP-effektek! Ezentúl meghallgathatod kedvenc együttesed stúdióalbumát akár egy koncert környezetben (Concert), akár egy nappaliban zenélve (Living Room), vagy éppen egy nagyobb szobában (Hall), fürdôszobában (Bathroom), barlangban (Cave) – de hasznos! –, sportcsarnokban (Arena), vagy mondjuk a templomban (Church). Véleményem szerint ezek inkább érdekes mint hasznos dolgok. Annak idején arra a SONY CD-lejátszóra izgultam, amin volt DSP, de csak nagyon ritkán kapcsoltam be, akkor is max. a koncert-effektjét. A digitális kimeneten kiküldve is élvezhetôek ezek az effektek, ha a megfelelô hangformátumhoz a 2.2 menüben nem a Raw jelfolyamot állítjuk be, hanem a PCM-et. 3. Video Setup page – Képi beállítások oldal Itt is találni fogunk néhány plusz opciót a 6600-ashoz képest, ezek hasznosságát azonban mindenki maga döntse el. 3.1 SCART (AV/RGB) Azt kapcsolhatjuk, hogy a SCART kimeneten keresztül sima kompozit videójel távozzon, vagy RGB-ben (4 vezetéken, 1000-szer jobb minôségben) jöjjön ki a kép. Nem tudom, ha valakinek van SCART a TV-jén, mi értelme lehet nem RGBt választani (ha a TV-n van SCART, de az nem ismeri az RGB-t, mint pl. régi FUNAI TV-k, akkor is nyugodtan kijöhet az RGB, hiszen az RGB jel szinkronjele maga a kompozit videójel). Arra jó az átkapcsolhatóság, hogy mindenki láthassa, mennyivel jobb az RGB kimenet, mint a sima videójel. 3.2 Quality – Képminôség Itt egy külön aloldal jelenik meg, annyi mindent lehet állítani. 3.2.1 Sharpness (High/Medium/Low) Nem újdonság, a képélességet állíthatjuk 3 fokozatban magastól alacsonyig. Szerintem High nyugodtan maradhat, ha DVD-t nézünk, azonban egy agyontömörített DIVX-nél lehet, hogy nem célszerû ráélesíteni a tömörítés nagy négyzeteire. 3.2.2 Brightness – Fényerô Minusz 20 és plusz 20 között állítható. 3.2.3 Contrast – Kontrasztosság Minusz 16 és plusz 16 között állítható. Felmerülhet a kérdés, hogy minek ezek a lehetôségek, hiszen a TV-n is be lehet mindezt állítani. Ez igaz, de pl. az RGB bemeneten keresztül nézett DVD vagy DIVX sokkal nagyobb élességet, kontrasztot, telítettséget is elbír, mint a TV-adók mûsora. Kényelmetlen lenne, ha mindig, amikor DVD-t akarunk nézni, fel kellene csvarnunk a TV kontrasztját, felnyomni a színekete, stb., visszakapcsaolva a TV-mûsorra pedig állítgathatnánk mindent vissza, mert a bemondó vörös fejû lenne, és a pulóverének színei kifolynak az öltönyére... Persze néhány TV-n több ilyen beállítás is eltárolható, ilyenkor nincs szükség a Yamada ezen képességére. 3.2.4 Gamma – Gamma-korrekció A kép gammája (sajnos nem tudok magyar kifejezést erre) állítható, a számítógép-monitoroknál ismert lehetôség, mélyebbek lesznek a színek tôle – ha egyszerûen akarom elmondani. 3 fokozat, plusz beavatkozás kikapcsolása. 3.2.5 Hue – Színegyensúly A kép teljes színegyensúlyát fel tudjuk borítani azáltal, hogy a fehér színt eltoljuk a színskálán. Ha valakinek el van színezôdve a képernyôje, ezzel a funkcióval lehet, hogy tud korrigálni rajta, bár elég nagy lépésekben állítható. 3.2.6 Saturation – Színtelítettség Mínuaz 9 és plusz 9 között állítható. Rajzfilmeknél nyomjuk fel, hadd legyen jó színes. Mindenki ízlése szerint használja. 3.2.7 Luma delay (0T/1T) Valószínûleg ez azt a problámát hivatott orvosolni, hogy a TV-k videóbemenetén (és fôleg az RGB-n) keresztül feldolgozott kép nem pont úgy kerül középre, mint a TV-program, általában balra eltolva jelenik meg. Az új SONY TV-ken erre már külön elketronika van beípítve – gyanítom, hogy fôleg a PlayStation-ök miatt. Átkapcsolva a két érték között, kicsit elmozdul vízszintesen a kép, bár ilyenkor némi konvergencia-problémát is véltem felfedezni (a kék szín kicsit kilógott jobbra, de lehet hogy ez csak az én TV-men jelentkezik).
3.3 Denoise – Zajszûrô A kép zajosságát szûri. Hát, néhány gyalázatos minôségû régi filmnél tényleg jó lenne... Nem volt alkalmam kipróbálni, illetve nem láttam az eredményét DVD-nél vagy DIVX-nél. 3.4 Warmth Filter – Melegség-szûrô 0-tól 7-ig állítható, de hogy minek a melegségét/hôjét szûri, az nem derült ki. A kép színei nem lettek észrevehetôen melegebbek, pedig gyanítom, hogy nem a lejátszó melegedését lehet kompenzálni... Vagy kiszûrné a meleg-filmeket :)? 4. Preference Page – Általános beállítások oldal Azt hiszem, itt minden ugyan az, mint a 6600-asnál volt, bár jelenleg még igen csak hiányzik a DIVX-felíratokhoz választható magyar fontkészlet... 4.1 TV type (PAL/MULTI/NTSC) Értelemszerûen PAL. Ha azt mondjuk neki, hogy MULTI, akkor a PAL filmek PAL rendszerben, az NTSC filmek pedig NTSC-ben jelennek meg a kimeneten. PAL esetén az NTSC színrendszerû DVD-k vagy DIVX-ek, vagy MPEG-ek PAL rendszerben, de 60Hz-cel jelennek meg (mint bármely más DVD-n is), ez a legtöbb TV-n nézhetô lesz. Néhány régi típusnál elôfordulhat, hogy az alap 50Hz-nél mindössze 20%-kal gyorsabb 60Hz-es képfrissítést nem tudja követni a TV, és futni fog a kép. Ez nem a Yamada hibája. 4.2 PBC (ON/OFF) A Video-CD-ken idônként meglévô menürendszert engedélyezi, ilyenkor a VCD (2.0) a DVD-khez hasonló menüvel jelentkezhet be. A távvezérlô PBC gombjával ez a funkció lejátszás közben is átkapcsolható. 4.3 Audio Beállíthatjuk, hogy egy DVD filmrôl melyik nyelvû szinkron indiljon el lejátszáskor. Ennek csak akkor van jelentôsége, ha (már) nincs menüje a filmnek. A magyar nyelvhez elôször az OTHERS (egyéb) menüpontot válassuk, majd írjuk be a 7285-öt (csakúgy, mint a 6600-ason, amég NEW AGE-nek hála, ott bele nem kerüt ebbe a menübe a közvetlenül választható MAGYAR opció is). Reméljük hamarosan a 6700-ason is... 4.4 Subtitle Mint az Audio, de a DVD-filmek felíratnyelvére vonatkozóan. A v2-es frissítés óta ebben a menüben közvetlenül kiválasztható a magyar (HUNGARIAN) nyelv is, amely már a DIVXfelíratok karakterkészletét is befolyásolja, tehát ilyenkor fogunk normálisan látni minden magyar ékezetes karaktert! 4.5 Disk menu Ha egy DVD-film többnyelvû menüvel is rendelkezik, akkor megadhatjuk, hogy ebbôl is mindig a magyar jelentkezzen be automatikusan. 4.6 Parental (1–8) A korhatáros filmek engedélyezési szintjét állíthatjuk be, mint bármely egyéb DVD-lejátszón. Alaphelyzetben az ADULT (felnôtt) van beállítva (legmagasabb szint), tehát bármilyen jelzést is tartalmaz egy film, az levetíthetô a lejátszón. Ahogy lejjebb megyünk a listában (pl. 16 éves korhatár), a beállítottnál idôsebb korhoz kötött filmke csak egy jelszó begépelése után indulnak el. 4.7 Country region Különbözô országokat választhatunk (alapbeállítás Kína!). Nem tudom, de lehet, hogy ennek megfelelôen átállítja magában a területi kódot? Mivel csak 2-es régiókódú filmjeim vannak, nem tudtam kipróbálni. Tekintve azonban, hogy a távvezérlô segítségével régiófüggetlenné tehetô gyakorlatilag bármely lejátszó, ennek sok jelentôsége nincs. 4.8 Default (Reset) A készülék valamennyi menüpontjában visszaállítja a gyár által annak idején beállított értékeket. 5. Password Setup page – Jelszóbeállítás oldala 5.1 Password mode (On/Off) Kérjen-e jelszót, amikor a beállítottnál idôsebb korosztálynak szóló filmet indítottak a lejátszón. 5.2 Change Password – Jelszó megváltoztatása Ehhez persze elôbb megkérdezi a régi jelszót is, anélkül nem sokat lrne a védelem... Gyári jelszó: 0000 Hát, kb. ennyi a SETUP menüben rejlô lehetôség. Nézzünk akkor végre valami lemezt. Elsôre talán a közkézen forgó DIVX-teszt-CD-t. Összehasonlításként mellékeltem a 6600-as és az AIRIS L103E eredményeit is:
Yamada 6700
Yamada 6600
Airis L103E
mind jó
mind jó
mind jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
kép késik (vagy a hang gyors?)
jó
jó
jó
jó
akad
akad
akad
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
nem indul
jó
jó
jó
jó
jó
jó
akad
akad
akad
akad
akad
akad
mind jó
mind jó
mind jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
nem látja
nem látja
jó
jó
nem látja
nem látja
jó
jó
jó
jó
nem megy
jó
jó
nem megy
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
mind jó
mind jó
mind jó
jó akad jó jó jó jó akad
jó nem megy jó jó jó akad akad
jó nem megy nem megy jó jó akad nem megy
AUFLÖSUNG – Felbontás (16 file): DIVX3: 1. Fast3K-DIVX (2 csatornás, 64kbit-es, 44Khz-es WMA hang, 704x430-as felbontás)
2. Fast3K (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
3. Fast6K (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
4. Low15K (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
5. Low3K-DIVXT (2 csatornás, 64kbit-es, 44Khz-es WMA hang, 704x430-as felbontás)
6. Low3K (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
7. Low6K-320 (2 csatornás, 320kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
DIVX5: 1. 1K-BF (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
2. 1K-GMC (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontá – DIVX PRO)
3. 1K-QPEL (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás – DIVX PRO)
4. 2Pass15K (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
5. 2Pass3K (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
6. 6K-320 (2 csatornás, 320kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
7. 6K-GMC-BF-320 (2 csatornás, 320kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
JPG (4 file): MUSIC: 1. Test-CBR-128 (128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, joint stereo)
2. Test-CBR-320 (320kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, joint stereo)
3. Test-VBR (min. 128kbit-es, változó bitsebességû, 48Khz-es MP3 hang, joint stereo)
4. Test.ac3 (2 csatornás, 48Khz-es Dolby Digital hang)
5. Test.ogg (Ogg Vorbis formátumú, sztereó hang)
6. Test.wma (125kbit-es, 48Khz-es, sztereó WMA hang)
MUXING: 1. AVIMUX+AC3 (5 csatornás, 448kbit-es, AC3 hang)
2. AVIMUX+CBR (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang)
3. AVIMUX+VBR (2 csatornás, min. 128kbit-es, változó bitsebességû, 48Khz-es MP3 hang)
4. NANDUB+AC3 (5 csatornás, 448kbit-es, AC3 hang)
5. NANDUB+CBR (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang)
6. NANDUB+VBR (2 csatornás, min. 128kbit-es, változó bitsebességû, 48Khz-es MP3 hang)
7. VDUB+AC3 (5 csatornás, 448kbit-es, AC3 hang)
8. VDUB+CBR (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang)
9. VDUB+VBR (2 csatornás, min. 128kbit-es, változó bitsebességû, 48Khz-es MP3 hang)
Ton (7 darab Divx 5-ös file): XVID: 1. 1K-BF 2. 1K-GMC 3. 1K-QPEL 4. 2Pass15K 5. 2Pass3K 6. 6K-320 7. 6K-GMC-BF-320
Tehát, amint látszik, csakis elôrelépés történt a 6600-ashoz képest. Csodákat azért ne várjunk, teljesen normális, hogy az extra gyors feldolgozást igénylô utolsó file-okkal már gondja van egy asztali lemezjátszónak (2005- elején :). Nézzünk meg néhány valódi lemezt is. Általánosságban elmondható, hogy valamennyi film- és hanformátum lejátszása közben 32-szeres gyorstekerés alkalmazható maximum (akár MP3, DIVX, DVD, VCD, SVCD), amit a korábbi típus emlékeim szerint 16-szoros sebsségben limitált. Filmnézés közben minden formátumot max. 4-szeresére lehet nagyítani, és 1/4 részére kicsinyíteni. Bármilyen file-típus lehet CD-n, DVD-n, DVD+R/+RW vagy DVD-R/-RW lemezen, egy lemezen belül akár keverve is lehetnek a képek/hangok zenék, a böngészôben minden ismert formátum megjelenik, a típusára utaló kicsi ikonnal. Ez nem a 6700-as sajátossága, ez gyakorlatilag minden DIVX-es lejátszóra igaz (csak a kezdôk kedvéért). SVCD/VCD: Az általam eddig látott legjobb VCD kezelés. Tekerés/lassítás végén bármiféle szünet után, azonnal elindul a lejátszás. A SEARCH gombra az ismerôs MEDIATEK-es infó képernyô jelenik meg, amelyben beállítható, hogy a film melyik pontjára ugorjunk, illetve hanyadik track-et lássuk a lemezrôl. Az MPEG1/MPEG2 file-okat nem kell feltétlenül szabványos video-CD formátumban kiírnunk, maradhatnak a .MPG kiterjesztésû filmek, gyakorlatilag tetszôleges felbontással, PAL/NTSC rendszerben, CD-n, DVD-n. Különbözô, netrôl letöltött (MPEG-1) filmecskéket nem próbáltam a 6700-ason, a 6600-ason viszont sok olyannal találkoztam, amely nem mûködött, viszont az AIRIS lejátszotta ôket (akár pl. 128x80 pixeles filmeket is). JPG: A böngészôben látunk egy kicsi (általában torz) elônézeti képet a file-ról, és a felbontását is megjeleníti. Lejátszás közben 16 féle képváltás-effekt közül választhatunk (mint a többi MEDIATEK-es lejátszónál is). Lejátszás közben a MENU gombbal jutunk vissza a lemeztartalomhoz, a STOP gomb a DIGEST menübe visz, ahol 12 kicsi képet láthatunk a soronkövetkezô file-okról, és gyorsan választhatnuk közüllük. Jelentôs újdonság, hogy miközben az MP3 zenék szólnak, elindíthatjuk a JPG vetítést is, így zenés diashow-t kapunk. Ezt a 6600-as nem tudta, és az AIRIS csak egyetlen egy MP3-as számot enged kijelölni, és azt ismételgeti, ráadásul, ilyenkor nem élnek a képváltás-effektek. A 6700-as viszont a lejátszási módnak megfelelôen akár az összes zenét végigjátsza, amit a lemezen talál, és valamennyi effekt kiválasztható a képek cserélgetésére! MP3/WMA: Leggyakoribb kérdés, ami szóbakerül egy lejátszó MP3-as képességeit illetôen, hogy megjeleníti-e az MP3 ID-Tag-eket. A 6700-as – a gyári firmware-rel – jelenleg nem képes erre, de véleményem szerint ez megoldható, hiszen láttam már 6600-as képernyôt is, amin ki voltak írva az infók (valami szlovák vagy hasonló firmware tudja). Szintén soka teszik fel a kérdést, hogy a készülék kikapcsolt TV mellett hogyan támogatja az MP3 lejátszást. Amiket korábban már a MEDION játékosról írt tesztemben leírtam, az igaz itt is: A PROGRAM móddal tudunk váltani, hogy a könyvtárszerkezet szerint rendezve lássuk a zeneszámokat, vagy egyetlen listában jelenjen meg valamennyi. Ha könyvtár szerinti módban vagyunk, akkor bármilyen lejátszási módot is választunk az 1/ALL gombbal, a lejátszás max. az aktuális könyvtár végéig mûködik, azután nem lép át másikba. Ha azonban átkapcsolunk a PROGRAM-mal FILE LIST módba, a teljes listára, és az 1/ALL-lal a FOLDER módot választjuk, akkor az adott listában szereplô valamennyi számon (tehát a teljes lemezen) végigmegy a 6700-as (meg szerintem minden más MEDIATEK-es lejátszó is). Ilyenkor a számbillentyûkkel közvetlenül beírható bármelyik zene sorszáma, tehát ha felírjuk pl. a teljes lista alapján, hogy az adott lemezen melyik sorszámtól meddig tart egy-egy album, akkor igen könnyen tudunk navigálni kikapcsolt TV mellett is, hála a FIL LIST módnak. További segítség, hogy a készülék kijelzôjén mindig az a sorszám világít, ahol a kijelölés áll a listában. Tehát, ha lejátszás közben megnyomjuk a lefele gombot a távvezérlôn, akkor az aktuális zene szól továbbra is (mindaddig, amég egy ENTER-rel ki nem választjuk az éppen kijelöltet), de a kijelzôn a következô sorszáma látszik. A gyorstekerés gombokkal ilyenkor nem tudunk a következô számra ugrani, hanem a teljes listában 6-ot ugrik a kijelölés, azaz gyorsan tudunk lépegetni a file-ok között. Akik tehát gyakran hallgatnak MP3-as zenéket, és ehhez nem akarják feleslegesen bekapcsolgatni a TV-t, azoknak azt javaslom, hogy a FILE LIST mód sorszámait írják ki a lemezük borítójára egy-egy album mellé, így azonnal ki tudnak jelölni bármit a lemezen a könyvtárrendszerben történô (és TV-képet is igénylô) lépegetés nélkül. Két MP3-as szám közötti váltás sajnos több másodpercbe is beletelhet, így a koncertfelvételeket vagy egyetlen egy MP3 file-ba kell letömöríteni, vagy meg kell barátkozni azzal, hogy számok között törés van a hangban. DIVX: A gyári v2-es javított firmware-ben a DIVX-es felíratok – akár csak a gyári 6600-asban – fehér betûk, lesötétített háttérrel, de már középre igazítva, .SUB és .SRT is mûködik (mint az AIRIS-nél is), most már minden ékezetes karakter megvan. Hála a szoftverfrissítéseknek, mára már a múlté az elsô firmware azon hibája, amely a filmek lefagyását okozta, ha beletekertünk a DIVX-be. Ha ilyesmivel találkozol, akkor a lejátszódon még a gyári firmware lehet, amelyet gyorsan cserélj ki a Yamada 6700-as adatlapjáról (http://jatekosok.speier.hu) is letölthetô, hivatalosan javított v2-es változatra (http://jatekosok.speier.hu/players/yamada%20dvx-6700/mtk6700v2.zip - legalább is a mai napon még ez a legújabb)! A frissítések a jövôben a http://www.neonline.hu/Yamada/ (illetve http://www.neonline.hu/Airis) oldalon is elérhetôek lesznek.
Összefoglalva a fentieket, azt mondanám, hogy a 6700-as egyértelmûen többet tud (hardware-ileg), mint az elôdje. Én azon sem szomorkodom, hogy a chipset nem lett újabb, ezt legalább már elég sokan ismerik, így házilag igen sokat lehet javítani a firmware-en. Gyanítom, hogy heteken belül mindazokat a jó dolgokat tudni fogja, amit a 6600-as tudott. Akinek nincs házimozierôsítôje hozzá, de aktív 5.1-es hangfalszettet azért használ, az nagyon fog örülni a Pro Logic II dekódernek, és a hanggal kapcsolatos egyéb újdonságnak. Prezentációs területen is újabb lehetôségeket kínál a zenés JPG vetítés, bátran számolja el bárki céges eszközként a 6700-ast, elég nehéz lenne belekötni az adóhivatalnak abba, hogy miért alkalmas ez a készülék multimédiás bemutatókhoz... Ûgy tûnik, a Yamada már annyira bízik abban, hogy a márkanév el tudja adni a készüléket, hogy megengedhette magának a komponens kimenet és a progresszív pásztázás bevezetésének még egy évvel történô elodázását. Biztos ezzel sokat lehet spórólni, de így továbbra is az AIRIS-t fogom javasolni mindenkinek, aki komponens bemenetet feldolgozni tudó TV-vel vagy projektorral rendelkezik. Bár igazából semmi gond nincs a Mediatek chipset által dekódolt DIVX képekkel, mégis nekem személy szerint (és ezt több helyen is leírták már) az ESS Vibrato II (pl. AIRIS) által megjelenített rajzfilmek, computer-animációs filmek élesebbnek, színesebbnek és plasztikusabbnak tûnnek. Normál filmek esetében ez a különbség szerintem nem észrevehetô. Sokszor hallom, hogy a Mediatek a jobbik megoldás, mert az lejátsza DIVX PRO-t is. Valóban, viszont megnézve az interneten keringô filmeket, nagyon nehéz közöttük olyat találni, amely így lett volna kódolva... Remélem a fentiek sokaknak adnak egy kis támpontot a vásárlás elôtt. Természetesen, nem kötelezô a YAMADA vagy az AIRIS közül választani, nagyon sok egyéb lehetôség is van még a piacon. Az viszont, hogy mára ezek a legelterjedtebb képviselô az adott chip-készletes lejátszóknak, nem véletlen. A kísérletezô kedvûek bátran vegyenek ilyen-olyan TRONIC, -TECH, stb. nevû lejátszót, de elôtte gondolják végig, hogy milyen fórumokhoz fordulhatnak, ha bármilyen kérdésük/problámájuk lesz. Nézzék meg, hogy az adott gyártó mióta van a piacon, VAN-E MAGYAR KÉPVISELETE, stb. Ha webáruházból rendelnek, akkor sajnos legtöbbször le is mondhatnak a terméktámogatástól, hiszen a gyártókra nem jellemzô, hogy magánszemélyekkel leveleznek, és sajnos jelenleg a webboltok sem arról híresek, hogy professzionális telefonos ügyfélszolgálatuk lenne, felkészült szakemberekkel. A http://www.videohelp.com oldal lejátszókhoz kapcsolódó fórumán (angolul) gyakorlatilag a világ összes DIVX-es lejátszóinak tulajaival beszélgethetünk. Ha egy lejátszó ebben az adatbázisban nincs benne, akkor az valószínûleg nem lett különösebben sikeres nemzetközi szinten (bár ettôl még a magyaroknak megróbálhatják eladni...). A lényeg, bármilyen lejátszót is veszel, legyél tisztában azzal, hogy lesznek lejátszási problémáid ilyen-olyan DIVXekkel, hála a rengetek formátumnak, különbözô kódolóknak, és annak, hogy boldog-boldogtalan készít ilyen filmeket. Döntsd el, hogy mi a fontos: felíratos DIVX-ek kezelése, a legrosszabb minôségû írott lemezek olvasása (ez azután majd kicsit megrövidíti az olvasófejed élettartamát...), a képminôség, csatlakozások, stb. Utána nézd meg, a kritériumoknak megfelelô készülékek közül melyikrôl olvashatsz a legtöbb helyen, és mik a vélemények. NE vegyél ismeretlen típust külföldi webboltokból, kicsi a valószínûsége, hogy Te fogsz felfedezni egy méltatlanul ismeretlen szuper játékost... Ha firmware-t akarsz frissíteni, sose gondolkodj azon, hogy esetleg másik típus programja belemegy-e (ezeket a gondolatokat a Gonosz sugallja :), hacsak a forgalmazó nem hívja fel erre a figyelmedet! Ha elkezdted a frissítést, sose kapcsold ki, amég nem indult újra a készülék (jött vissza az ismerôs képernyô – Yamada), vagy nem kapcsolt ki magától (pl. Airis). Ha kikapcsolod, 100%-ig biztos lehetsz benne, hogy meg fogsz fizetni érte... Ha a kiírt 1 perces frissítés helyett már 2 perce vársz, akkor se nyúlj hozzá, elôbb utóbb BE FOG FEJEZÔDNI a folyamat! A frissítés után gyakran elállítódik néhány beállított érték a különbözô menüpontokban (pl. kínai lesz a menük szövege :), érdemes átnézni azokat. A v2-es firmware felrakása után pl. a HUE kapott egy negatív értéket nálam, így teljesen elzöldült a kép...
„Szakkifejezések” – nem szakszerû – magyarázata: – Kompozit videó (CVBS) ki/bemenet A legegyszerûbb videójel átviteli eljárás, egyetlen egy vezetéken továbbítja a képet. Általában RCA aljzat (sárga) a készülékeken lévô ilyen csatlakozás, de valamennyi SCART csatlakozón belül is megtalálható. VHS videómagnón ez a legjobb minôségû kimenet (hiszen a szalagon is ilyen formátumban került rögzítésre a kép), egy DVD esetében viszont a leggyengébb (mivel a DVD-fimeken már komponens bontásban van eltárolva a kép). – S-videó ki/bemenet Az S-VHS, Hi8 videók megjelenése óta létezô képjel-formátum, gyakran S-VHS csatlakozónak is mondják. A lényeg, hogy a kép már 2 vezetéken továbbítódik, szét van bontva világosság és színjelre. A kompozit jelnél jelentôsen jobb, az RGB-nél elméletileg gyengébb minôségû jel. Ennek ellenére érdemes kipróbálni, hogy a saját TV-nk melyik jelet (Svideo vagy RGB) dogozza fel jobban, mert ebben sem egyformák a TV-készülékek. – RGB ki/bemenet A kép a vörös (R), zöld (G) és kék (B) összetevôkre van bontva, ahogyan a képernyôk is megjelenítik, és egy külön vezetéken továbbítódik a szinkronjel. A SCART csatlakozók 21 lába közül 4 felelôs ezen jel átviteléért. Tehát amelyik TV-n van SCART csatlakozó, az nagy valószínûséggel kezeli is ezt a formátumot – kivéve néhány ôsrégi koreai (pl. Funai) TV, amelyen ugyan volt SCART, de azon belül csak a kompozit jelet tudta fogadni. Mivel az RGB szinkronjele
megegyezik a kompozit jellel, így RGB továbbításkor kompozit jel is átvitelre kerül, de ilyenkor abból csak a szinkronra van szükség. Hiába van a videómagnódon SCART kimenet, azon csak a kompozit jel fog kijönni, hiszen a videókazettán nincs RGB-bontott jel. Összeköthetünk tehát egy videót SCART-on keresztül a TV-vel, ahogyan a DVD-t is, de a videó ekkor is kompozit jelet továbbít, a DVD viszont képes az RGB jelet is átküldeni. A lejátszók menüjében, illetve távvezérlôjén (pl. AIRIS) átkapcsolható, hogy melyik kimenet éljen, illetve éljen-e az RGB, vagy csak kompozit távozzon a SCART-on keresztül (mert pl. videóra akarjuk venni a DVD képét). Sajnos a legtöbb játékoshoz nem adnak SCART kábelt, csak egy kompozit videó/sztereó hang RCA kábelt, tehát ezt küllön kell megvennünk (5-600 Ft-tól). – Komponens (Y Cb/Pb Cr/Pr) ki/bemenet Tekintve, hogy a DVD-filmek a lemezen ebben a rendszerben vannak tárolva, ez a létezô legjobb minôségû analóg jeltovábbítás (ennél már csak a digitális képkimenetek, mint pl. a DVI a jobb). Ilyen bemenettel a nagyobb TV-k és valamennyi projektor rendelkeznek. A DVD-film kiolvasásakor az elektronika ezt a jelet alakítja át RGB-vé, S-videóvá, majd azokból tud kompozit videót csinálni, minden lépésnél rontva a kép minôségén. Ezen a kimeneten keresztül (és még a VGA-n is) lehet progresszív pásztázású képet kiküldeni, bár ezt nem minden TV tudja kezelni. – Progresszív pásztázás/letapogatás/scan A hagyományos TV-kép elôállítása két lépésben történik. Az elektronsugár 1/50-ed másodperc alatt megrajzolja a képet úgy, hogy hogy minden második soron végigszalad, PAL rendszerben 312 és fél sor rajzolódik így meg. A következô 1/50ed másodperc alatt ugyan ez a folyamat megismétlôdik, de most az elôbb kihagyott, páros számú sorok kerülnek sorra. Összesen tehát 625 sor van a képernyôn, de ebbel csak minden második különbözô, ráadásul a megrajzolt 2 félkép pozíciója sem teljesen stabil egymáshoz képest, és az elektronsugarak által régebben eltalált pixelek fényereje is gyengül, mire újra sorrakerülnek. 1/25-öd másodpercig tehát 1 filmkocka van a képernyôn. Ezt nevezik INTERLACE, vagy váltott soros letapogatásnak. A 100Hz-es TV-k gyorsabb elektronágyúja a fenti folyamatot 2-szer is megismétli 1/25-ös másodperc alatt, tehát minden pixel 2-szer lesz eltalálva, így nem lesz ideje annyit változni fényerôben, mint 50Hz-es módban, így sokkal stabilabb képet kapunk. Látható, hogy a DVD-filmek 576 soros rögzített felbontásából a TV-nken csak 312 fog megjelenni. Ha a TV progresszív pásztázással állítja elô a képet, akkor az elektronsugár nem csak minden második sort rajzolj meg egy menetben, hanem sorban az egymás alatt lévô 625-öt, és ezek adatai mind különbözôek lehetnek, tehát így már a DVD felbontását kényelmesen meg tudja jeleníteni. Ehhez temészetesen sokkal gyorsabb és precízebb elektronágyúra van szükség (meg még sok egyéb másra), amely az olcsóbb TV-készülékeken nem valósítható meg. A számítógépmonitorok valamennyien progresszív módban mûködnek már hosszú évek óta. Természetesen, a VGA kimenettel rendelkezô DVD-lejátszóknak mind tudniuk kell a progresszív pásztázást, hiszen a VGA monitor csak így használható. – PAL/NTSC rendszer Különbözô TV-kép formátumok. Egyrészt a TV-sorok száma sem egyforma, másrészt a képernyôk aránya sem ugyan az emiatt. A pl. az USA-ban használatos NTSC rendszerben kevesebb sor van, mert „szélesvásznúbb” a TV képaránya. Ráadásul a színvivô jelek is máshol vannak, így alaphelyzetben csak fekete-fehérben lehetne megjeleníteni egy másik rendszer képét. A képváltás frekvenciája is más, az USA-ban lévô 60Hz-es hálózati áram miatt másodpercenként 60 képkockát tartalmaz az NTSC film, szemben a PAL 25 kockájával. A DVD-lejátszók képesek bármelyik rendszer kezelésére, illetve konvertálására is. De, bár az NTSC film lejátszása PAL színjelekkel lehetséges, a képfrissítés 60Hz marad, így némely régebbi TV-n elôfordulhat, hogy futni fog a kép. Valamennyi torzítás (széthúzás függôleges irányban) is lesz a PAL-ban nézett NTSC kódolású filmken, hiszen az eredetileg kevesebb sort nagyobb felületre kell széthúzni. – DIVX PRO A Q-PEL (quarter pixel), GMC (global motion compenzation), valamint B-Frame algoritmusokkal kiegészített DIVX 5ös szabvány (tudtommal). A Mediatek chip-pel rendelkezô játékosok teljes mértékben támogátják ezeket a kódolásokat, kivéve XVID esetén, ahol a GMC-vel nekik is gondjuk van (de mint mondtam, ezek a DIVX kiterjesztései, nem az XVIDnek). Sokan egyértelmûen jobbnak tartják a Mediatek-es lejátszókat ezen tulajdonságuk miatt, véleményem (tapasztalatom) szerint azonban nagyon-nagyon kevé az interneten hozzáférhetô filmke között a DIVX PRO kódolású, bár magunk csinálhatunk ilyet, de személy szerint én sok értelmét nem látom. Szívesen kapnék ellenkezô véleményeket, ha valaki meg tudna gyôzni, hogy igen is van szükség ezekre. – Aktív hangfalszett Ha a lejátszónk rendelkezik beépített 5.1-es dekóderrel, akkor nincs feltétlenül szükségünkházimozierôsítôre ahhoz, hogy térhatású hangot hallhassunk mozizás közben. Viszonlag olcsón (15–35.000 Ft) kaphatunk 5.1-es hangfalszetteket, amelyeknél a center vagy a mélynyomó hangszóró tartalmazza a hangszórók meghajtásához szükséges erôsítôt, és a DVD-bôl vagy a számítógépbôl érkezô, dekódolt hangjel 6 vezetékét képes fogadni a bemenetén. Az, hogy a csatlakozók az erôsítô hátulján 6 darab RCA (mint a DVD-lejátszón), vagy 3 darab (2 csatornás) 3,5”-es jackdugó (mint a füllhallgatócsatlakozó) változó, a komolyabbakhoz adnak megfelelô átalakító kábeleket, egyébkéntr esetleg nekünk kell ilyet beszerezni hozzá. A drágábbak távvezérlôvel is rendelkeznek, bár a DVD-lejátszók (Yamada, Airis) tartalmaznak hangerôszabályozást, így elég, ha a DVD távvezérlôje van a kezünk ügyében a filmnézés közben.
Hangzásban a szappantartótól a meglepôen brutális hangzásig mindenfélével találkozhatunk, érdemes kipróbálni vásárlás elôtt, ha ismeretlen típust választunk. A Yamada hangfalszettjeit a 15.000 Ft-os árkategóriában nagyon jó vételnek tartom, fôleg a hatalmas fa mélynyomó, és a súlyos aluminium (vagy a korábbiaknál szintén fa) szatelitsugárzók miatt. Arra mindenképpen figyeljünk, hogy a mélynyomó fából legyen, véletlenül sem mûanyagból! – DTS/Dolby Digital Két különbözô, konkurens 5.1 (vagy több) csatornás hangformátum. A DTS kevésbé tömörített, elméletileg jobbak a mélyhangok, és a kisebb adatveszteség miatt jobban is szól. Ezt persze a Dolby cáfolja, és a saját formátumát tartja jobbnak, hivatkozva arra, hogy amivel DTS többet megôriz az eredeti hangból, azt az emberi fül úgysem képes észrevenni. A DVD-lejátszókba beépített dekóderek általában csak a Dolby Digital-t tudják kibontani, de azért léteznek DTS-t is dekódoló (ezért azután általában drágább) lejátszók. Mivel a DVD lemezek megjelenésekor a DTS még nem volt bevezett szabvány a lemezekkel kapcsolatban, így a korai házimozierôsítôk sem tartalmaztak DTS dekódert. Hogy azért legalább a TV-n megszólalhasson egy film, a DTS hang mellett mindig van a lemezen olyan hangsáv is, amit a legegyszerûbb lejátszó is (legalább sztereóvan) meg tud szólaltatni. A digitális kimeneten természetesen minden asztali lejátszó tovább tudja küldeni a lemezrôl kiolvasott DTS hangot, amit azután majd az erôsítônek kell szétbontania. Így a DTS embléma („DTS-kompatíbilis” szöveg) minden lejátszón megtalálható, de ez nem tévesztendô össze a belsô dekóderel. Az újabb DTS és Dolby szabványok (pl. NEO6, -EX) már akár 7.1-es hangot is képesek megszólaltatni, megfelelô mennyiségû hangfallal és kompatíbilis dekóderrel rendelkezô erôsítôk segítségével. – Chip-szetek A DIVX-es lejátszóknak azon elektronikai része (chip-je, chip-jei), amely a DIVX-es anyagok kitömörítését végzi, a gyártójának neve alapján azonosítható (Mediatek, ESS, stb.). Pár gyártó gyárt ilyen chip-eket, a DIVX-es készülékeket elôállító cégek ezek közül választhatnak, hogy a saját játékosukba melyiket integrálják. Mindegyiknek vannak elônyei és hátrányai, kölönben már csak az egyértelmûen legjobb létezne... Remélem sokaknak segítettem, üdvözletel: Opauszki Zsolt, NEON Multimedia – Szeged http://www.neonline.hu (Az oldalról letölthetôk az aktuális Yamada és Airis firmware-ek, leírások!)
