Yamada 6500X – 2005. 03. 21. Az elsô pillantások: A lejátszó a mostanában divatos, vékony, füllel ellátott aktatáska-szerû dobozba került (mint pl. az Airis). A doboz elôlapján a 6500X fényképe, hátlapján a csatlakozókról készült sematikus rajz kapott helyett (gondolom, hogy büszkén mutogathassák az új kimeneteket) Kivéve a dobozból az alábbiakat érdemes megjegyezni: A készülék már 5 cm magas sincs, a 6600-asra emlékeztetô fényes elôlapot most is fólia védi a használatbavételig a szállítás során. A kijelzôpanel átkerült a bal oldalra, kikapcsolt (készenléti) állapotban – rendhagyó módon – az OFF szó világít rajta. Nekem tetszik. A hátlapra visszakerült az optikai digitális kimenetet is (a 6700 után), a koax (RCA) csatlakozó mellé. Ennek azok örülhetnek, akiknek a régebbi házimozi-erôsítôjükön nincsen még koax bemenet, vagy ha van is, esetleg már foglalt. Akik viszont aktív hangfalakkal használnák a 6500X-et, azok örülhetnek annak, hogy az 5.1-es DTS kódolású hangokat is képes immár dekódolni a Yamada beépített dekódere! Ezt ugyan szerényen elhallgatja a gyártó (mint annak idején a 2100-asnál), de a lényeg, hogy mûködik. Visszalépés viszont (ilyenkor mindig a 6700-ashoz viszonyítok), hogy a digitális kimenet hangereje nem szabályozható, így az erôsítô távvezérlôjét is a kezünk ügyében kell tartani filmnézés közben. Nagyon komoly hibának tartottam annak idején, hogy a 6600-ast leváltó 6700-asnál sem jelent meg a napjainkban szinte kötelezônek számító komponens videó-kimenet. A 6500X-nél úgy látszik ezt belátták a fejlesztôk (lehet, hogy a MediaTek chipset-tel nagyobb gond lett volna ezt megoldani?), mert végre megjelent a hátlapon a komolyabb tévékhez, projektorokhoz kincset érô komponens kimenet 3 RCA aljzata! Igaz, a progresszív letapogatás állandóan él ezen a kimeneten, nem kapcsolható (mint pl. az Airis-nél), de tudtommal a legtöbb komponens jelet fogadó képmegjelenítô tudja már a progresszív scan-t is. Bekapcsolás: Bekapcsolva a készüléket, a 6700-asnál megismert zöldes színnel kel életre a kijelzô, amely immár minden szögbôl teljes egészében látható. A lejátszó menürendszere igen szokatlan elsô látásra (egy Mediatek vagy ESS chip-es gép menüje után), és nélkülöz bármiféle grafikai elemet (pl. ikonokat). A 6700-ashoz képest jóval egyszerûbb a menürendszer, kevesebb dolgot tudunk beállítani. Nézzük végig a menüpontokat, amelyket a SETUP gomb lenyomásával tudunk megjeleníteni (már a magyar nyelvre átkapcsolás után olvasható szövegek alapján): 1. Nyelv 1.1 OSD menü A menürendszer nyelvezete. A magyar nyelv a HUNGRIAN (helyesen Hungarian lett volna, ez így valami olyasmit jelenthetne szabad fordításban, hogy „éhezôk” :) opcióval választható. Úgy látszik a UMAX-nál/Yamada-nál nem nagyon találtak magyarul beszélô fordítót (bár ezek szerint angolul beszélôt sem), a hülye fordítások és megcsonkított szavak végigkísérik a menürendszert... 1.2 Felíratok Az alapértelmezett nyelv a feliratos DVD-filmekhez (ki is lehet kapcsolni, akkor felirat nélkül indul a lemez). Még a korábbi Yamada-kon (még New Age áldásos tevékenysége elôtt :) egy nyelvi kód segítségével tudtuk a magyar nyelvet alapértelmezettnek kijelölni, itt már a menüpontok között szerepel a Hung(a)rian. 1.3 Audió Mint a feliratoknál, de a DVD-film hangsávjára vonatkozóan. 1.4 DVD menü A többnyelvû menürendszerrel rendelkezô filmek esetén (pl. Walt Disney mesék) a kiválaszott nyelvû menü töltôdik be, nem fog rákérdezni a nyelvválasztásra (ha a lemez ezt támogatja). Hát, ennyi mindent sikerült „bezsúfolni” az elsô menüpont alá... 2. Videó 2.1 TV formátum (4:3 LetterBox/4:3 PanScan/16:9) Itt tudnám ugye megmondani, hogy milyen képarányú a TV-m képernyôje. Próbaképpen a 4:3-as tévémen átkapcsolva 16:9-re, a TV elvesztette a szinkront, és csak egy kikapcsolás segített abban, hogy ismét lássam a képet... Elméletileg beállíthatjuk, hogy a szélesvásznú filmek a 4:3-as TV-n alul-felül fekete csíkkal (LetterBox) jelenjenek meg, vagy magasságban kitöltve a képet, de az így oldalt kilógó széleket levágva keljenek életre a képernyônkön. Ezek gyakorlatilag csak akkor mûködnek (mármint a kétféle 4:3-as képformátum), ha egy DVD-film támogatja az adott megjelenítést, de ilyennel még nem találkoztam. A 6500X-nél viszont mûködik a dolog a szélesvásznú DIVX-eknél! A lejátszó látva, hogy a film magassága nem tölti ki a képernyôt, PanScan esetén felnagyítja a képet! 2.2 TV rendszer (PAL/NTSC/AUTO) Néhány régebbi TV (pl. némely JVC) csak NTSC jel esetében volt képes a progresszív képmegjelenítésre, ha ilyennel találkozunk, kapcsoljunk NTSC-re. Egyébként – már csak a helyes képarányú megjelenítés miatt is – a PAL a nálunk szokásos TV-rendszer. Természtesen, ha NTSC-s DIVX-eket nézünk, már csak a sebességük miatt is NTSC-t használjunk.
2.3 Videó-kimenet (S-video/YUV/RGB/YPbPr) Sorrendben: S-videó, kompozit videó (sárga RCA aljzat), RGB (a SCART-on), komponens (vörös, zöld, kék RCA). Ha véletlenül átkapcsolnánk itt a menüben olyanra, amit a TV nem ismer (pl. komponens), ne ijedjünk meg, ha éppen nem megy a lejátszás, akkor a távvezérlô MODE gombjával váltogathatunk a kimenetek között. Legjobb minôség természetesen a komponens, legrosszabb a kompozit (lásd a 6700-asról írt tesztem végén lévô magyarázatot, amit ennek az írásnak a végére is bemásoltam). 3. Audió 3.1 Audio BM (On/Off) „Bass redirection”, azaz basszus átirányítás. Csak tippelem, hogy bekapcsolt állapotában a mélyebb hangok a mélynyomóra kerülnek sztereó mûsor (pl. zenehallgatás) esetén is. Legközelebb kipróbálom... 3.2 Elsô hangszórók (be/ki) – az angol kézikönyv szerint 3 lehetôség: present/large/small Annak nem tudom mi értelme van, hogy az elsô hangszórókat ki/be tudom kapcsolni... Amit a kézikönyv ír, tehát hogy nagy/kicsi beállítást tudok adni a hangszóróknak, az már izgalmasabb lenne. Ha ugyanis kicsinek állítom be a két elsô hangszórót, akkor a mélynyomónak kellene besegítenie az igazán mély hangok megszólaltatásában, amit gondolom sokan szívesen használnánk. Ki kellene próbálni, ha legközelebb lesz nálam 6500X, meg is fogom tenni. 3.3 Közép hangszórók (be/ki) – az angol kézikönyv szerint: present/large/small Kapcsoljuk ki, ha csak sztereóban hallgatjuk az 5.1-es filmeket is, hiszen különben a filmek szinte valamennyi párbeszéde a nemlétezô középsô hangszóróra lenne kiküldve. Ha csak mondjuk 4.0-ás/4.1-es régebbi hangfalszetünk van, akkor is remek dolog, hogy a közép hangszórót kikapcsolva a két elsôre kevertethetjük át a filmek dialógusait. 3.4 Hátsó hangszórók (be/ki) – az angol kézikönyv szerint: present/large/small Értelemszerû... 3.5 Mélynyomó (be/ki) – az angol kézikönyv szerint: present/large/small Elég gyakori, hogy valakinek nincs mélynyomója (még), ilyenkor ezt itt tudathatjuk a lejátszóval, így az 5.1-es filmek esetében a mélynyomóra szánt hangok átkerülnek a többi hangfalra. 4. Több audió Ismét az látszik, hogy a Yamada sajnálja a pénzt a szakfordítókra, inkább fogtak egy magyar-angol és egy angol-koreai szótárat – meg is lett az eredménye... Nevezzük ezt Egyéb hangbeállítások, vagy hely hiányában Hang 2, esetleg Audió 2 menüpontnak. 4.1 Audió digitális kimenet (PCM/RAW/Ki) Ha nem használjuk a digitális kimenetet, kapcsoljuk ki. Ha ezen keresztül házimozierôsítôt használunk, akkor a RAW legyen a beállításunk. A PCM-nek nem sok értelme van, mert a 6500X nem tud belenyúlni a hangzásba olyan szinten, mint pl. a 6700-as (DSP-effektek: stadion, barlang, stb.), illetve PCM formátumban sem tudjuk szabályozni a digitális kimenet hangerejét (pedig a 6700-asnál ez már mûködött). 4.2 Pro Logic (auto/be/ki) Ha igaz amit látunk, akkor ez csak egy Pro Logic dekóder, nem Pro Logic II – mint a 6700-asnál – minden esetre nem ártana kipróbálni, hogy valóban így van-e. A Pro Logic a Dolby Surround-os (sztereó hangjelbe kódolt plusz hátsó hangcsatorna) filmeknél használható (bár auto módban állítólag a sima sztereó hangzásba is beavatkozik). 4.3 Rózsaszín zaj (ki/bal/jobb) Természetesen csak hibás fordítás útján kaphat színeket egy zaj. Itt az úgynevezett rózsazajt kapcsolhatjuk be, amely segítségével a hangszóróinkat tesztelhetjük (helyes polaritás pl.) 4.4 DRC (dinamic reduction control) Bekapcsolva csökken a filmek hangjának dinamikája, tehát a hangos részek nem lesznek annyira hangosak, így nem kell lehalkítanunk a szomszédok miatt a zajosabb jeleneteket, és ismét visszahangosítani a párbeszédekhez. A 6700-asnál ezt a redukciót több fokozatban állíthattuk, szerintem teljesen feleslegesen: elegendô a ki/be állapot. 4.5 Közép késleltetés (0/1/2/3/4/5 ms) Ha túl közel van a hallgatóhoz (hozzánk) a középsô hangszóró a két elsôhöz viszonyítva, akkor a századmásodpercben megadott késleltetés segítségével természetesebbé tehetjük a hangképet, növelhetjük a teret. A 6700-asnál centiméterben lehetett megadni a hangszóró hozzánk viszonyított helyzetét. 4.6 Hátsó késleltetés (0/1/2/3/4/5 ms) Ha nem érezzük eléggé magunk mögött a teret, próbálkozzunk a hátsó hangforrások virtuális távolításával, azaz az onnan érkezô hangok késleltetésével. Megjegyzem, ideális esetben a hátsó hangszórók minimálisan vannak csak a fejünk mögött (max. 10-20 cm), és a hangmérnökök is e szerint keverik – tudtommal – a többcsatornás hangokat, így nagyon eltolni nem érdemes a hangszórókat a késleltetés segítségével. 4.5 Mintavételezés (be/ki) Az angol leírásban használt kifejezés (downsampling) alapján ez valami olyasmirôl szólhat, hogy abban az esetben, ha a digitális erôsítônk nem képes feldolgozni a túl nagy sebességû adatfolyamot, amit a 6500X küld felé, akkor a bitsebesség csökkentésével (természetesen a hangminôség rovására) tud segíteni a Yamada. Szerintem ilyen eset DVD-videónál nem fordulhat elô, legfeljebb DVD-Audio-nál vagy SACD-nél. A Zoran chip-szet képes feldolgozni a DVD-Audio lemezek 24 bites hangadatait is (bár a jelenlegi firmware nem támogatja a DVD-Audio lejátszását), remélem, hogy ez a jövôbeni DVD-Audio vagy SACD lejátszás esetére került ide. Ha valaki tud jobb magyarázatot, kérem ossza meg velem!
5. Osztályo (gondolom osztályok vagy osztályozás – mindegy, mindenképpen hülyeség) 5.1 Jelszó A korhatáros filmek zárának feloldásához szükséges 4 számjegyû jelszót adhatjuk meg itt. A 8888 felülír minden eddigi jelszót (ha mondjuk elfelejtenénk, mit állítottunk be), ezt ne áruljuk el a gyereknek! 5.2 Osztályozás (1–8) Ez a menüpont lenne a máshonnan Parental control vagy Szülôi felügyelet néven ismert funkció, ahol megadhatjuk, hogy a DVD filmeken található korhatárjelzést milyen szigorúan kezelje a lejátszó. 8-as (felnôtt) szint esetén bármilyen filmet enged lejátszani, és minél kisebb számot adunk meg, annál fiatalabb nézôket is enged mozizni. A korhatárok jelölése az egyes értékek mellett fel van tüntetve. 5.3 Alapértelmezett (Reset) A setup menü minden egyes pontján a gyárilag beállított értékeket állítja vissza (reset to defaults). 5.4 Registration Display Ezt már elfelejtették lefordítani magyarra a készítôk, ráadásul úgy tûnik, a hivatkozásként megjelenô webcím sem volt még meg, mikor a firmware a lejátszóba került, mert csak a www. részlet látszik belôle. Itt lenne egy webcím, ahol a Video on demand szolgáltatással ismerkedhetnénk meg. Ennek lényege, hogy az internetrôl fizetôs helyrôl letöltött divx filmek csak egy bizonyos kódú lejátszón nézhetôek meg. A mi 6500X-ünk kódját ezen a képernyôn láthatjuk, ezt kell megadni annak a szolgáltatónak, akitôl ilyen filmet vásárolunk, így az már a mi kódunkat fogja tartalmazni, és hiába másoljuk át a havernak, az ô divx-es lejátszóján nem fog elindulni. Hogy ez a rendszer mekkora teret fog nyerni magának, az még a jövô zenéje, ahogy az is, hogy mikor törik majd fel, az ilymódon védett filmeket. Nekünk most a lényeg mindebbôl az, hogy a 6500X-en megnézhetünk hivatalosan vásárolt, védett divx filmeket is! (http://www.videoondemand.com – itt már láthatjuk, kb. mirôl van szó.) Hát, nagyjából ennyi a SETUP menüben rejlô lehetôség. Megjegyezném még, hogy lejátszás közben megnyomva a SETUP gombot, a film megáll (el is tûnik a képernyôrôl), majd ha visszalépünk a menübôl, folytatódik a lejátszás. Nézzünk akkor végre valami lemezt. Elsôre talán a közkézen forgó DIVX-teszt-CD-t. Összehasonlításként mellékeltem a 6600-as, 6700-as és az AIRIS L103E eredményeit is, átvéve a táblázatot a 6700-asról írt tesztembôl:
Yamada 6500X Yamada 6700 Yamada 6600 AUFLÖSUNG – Felbontás (16 file): DIVX3: 1. Fast3K-DIVX
Airis L103E
mind jó
mind jó
mind jó
mind jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
kép késik
jó
jó
jó
jó
jó
jó
akad
akad
akad
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
nem indul
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
akad
akad
akad
akad
akad
akad
akad
akad
mind jó
mind jó
mind jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
nem látja
nem látja
nem látja
jó
nem látja
jó
nem látja
nem látja
jó
jó
jó
jó
jó
jó
nem megy
jó
jó
jó
nem megy
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
jó
mind jó
mind jó
mind jó
jó akad jó jó jó jó akad
jó nem megy jó jó jó akad akad
jó nem megy nem megy jó jó akad nem megy
(2 csatornás, 64kbit-es, 44Khz-es WMA hang, 704x430-as felbontás)
2. Fast3K (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
3. Fast6K (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
4. Low15K (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
5. Low3K-DIVXT (2 csatornás, 64kbit-es, 44Khz-es WMA hang, 704x430-as felbontás)
6. Low3K (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
7. Low6K-320 (2 csatornás, 320kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
DIVX5: 1. 1K-BF (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
2. 1K-GMC (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontá – DIVX PRO)
3. 1K-QPEL (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás – DIVX PRO)
4. 2Pass15K (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
5. 2Pass3K (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
6. 6K-320 (2 csatornás, 320kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
7. 6K-GMC-BF-320 (2 csatornás, 320kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, 704x430-as felbontás)
JPG (4 file): MUSIC: 1. Test-CBR-128 (128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, joint stereo)
2. Test-CBR-320 (320kbit-es, 48Khz-es MP3 hang, joint stereo)
3. Test-VBR (min. 128kbit-es, változó bitsebességû, 48Khz-es MP3 hang, joint stereo)
4. Test.ac3 (2 csatornás, 48Khz-es Dolby Digital hang)
5. Test.ogg (Ogg Vorbis formátumú, sztereó hang)
6. Test.wma (125kbit-es, 48Khz-es, sztereó WMA hang)
MUXING: 1. AVIMUX+AC3 (5 csatornás, 448kbit-es, AC3 hang)
2. AVIMUX+CBR (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang)
3. AVIMUX+VBR (2 csatornás, min. 128kbit-es, változó bitsebességû, 48Khz-es MP3 hang)
4. NANDUB+AC3 (5 csatornás, 448kbit-es, AC3 hang)
5. NANDUB+CBR (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang)
6. NANDUB+VBR (2 csatornás, min. 128kbit-es, változó bitsebességû, 48Khz-es MP3 hang)
7. VDUB+AC3 (5 csatornás, 448kbit-es, AC3 hang)
8. VDUB+CBR (2 csatornás, 128kbit-es, 48Khz-es MP3 hang)
9. VDUB+VBR (2 csatornás, min. 128kbit-es, változó bitsebességû, 48Khz-es MP3 hang)
Ton (7 darab Divx 5-ös file): XVID: 1. 1K-BF 2. 1K-GMC 3. 1K-QPEL 4. 2Pass15K 5. 2Pass3K 6. 6K-320 7. 6K-GMC-BF-320
jó akad jó jó jó jó akad
Mint látszik, mindössze az Ogg Vorbis hang, és az AC3 kiterjesztésú hangformátum nem ismerete miatt nem tudott lejátszani olyan file-okat, amelyekkel az összehasonlításban másik lejátszó már elboldogult (a Yamada ígérete szerint az Ogg támogatás a 6500X következô frissítésekor meg lesz oldva). Ha azonban megnézzük a legnagyobb bitsûrûségû divx 3-as filmet, láthatjuk, hogy a 6500X volt az egyetlen, amely gond nélkül képes volt azt lejátszani! A következtetéseket mindenki vonja le, nem akarom magamra haragítani a Mediatek vagy ESS Vibrato „rajongókat”... Megjegyzem, mivel a Zoran – tudtommal – újabb fejlesztés, mint az említett két konkurens chipset, nem meglepô a fenti eredmény. Tehát DivX Pro megy, és bár ebbôl a tesztbôl nem látszik, de a Packed Bitstream-mel sincs gondja a 6500X-nek. Az, hogy az Xvid-nél a GMC (Global Motion Compensation) a 6500X-en sem megy, nem a lejátszó problémája, hanem az Xvid hülyesége. Ne felejtsük el, hogy valamennyi Divx-es chipset a divx szabványra készült, az xvid viszont a divx ingyenes, nyílt forráskódú változata, amely elônye, hogy könnyebben terjednek (nem kell liszenszdíjat fizetni) az ezt támogató kódoló programok, viszont a szabványosság betartatása már problémás. A Zoran chipset-rôl összegyûjtött további információkat ezen leírás végén találsz. Nézzünk meg néhány valódi lemezt is. Általánosságban elmondható, hogy valamennyi film- és hangformátum lejátszása közben 20-szoros gyorstekerés (2/4/8/20) alkalmazható maximum (akár MP3, DIVX, DVD, VCD, SVCD), szemben a 6700-as 32-szeres max. sebességével. Lassítani 1/2, 1/4, 1/6 és 1/8-ad sebességgel lehet, illetve léptethetünk képkockánként is. Az éppen használt sebesség a képernyôn csak akkor látható, ha a DISPLAY gombbal (2-szer nyomva) felhozzuk lejátszás közben az infóablakot. Itt láthatjuk a lejátszott média formátumát (pl. MPEG4), verziószámát (pl. 3.11), a fejezet/cím sorszámot, az eltelt és hátralévô idôket (ezek egyébként a DISPLAY gomb 1-szeri megnyomására önmagukban is megjelennek, de egyszerre mindkét idô), és a felbontást pixelben. DVD film esetén, az esetleges több kameraállásból is megnézhetô jelenetekre figyelmeztetô ikon csak az info ablakban jelenik meg, így elég nehéz észrevenni, ha ilyen filmmel lesz dolgunk. Filmnézés közben minden formátumot max. 4-szeresére lehet nagyítani itt is, kicsinyítés viszont csak a JPG képek esetén van, mozgóképnél nincs. A nagyítás/kicsinyítés viszont nagyon látványosan, folyamatosan történik, tehát nem ugrik meg a kép mondjuk 2-szeresrôl 3-szoros méretre, hanem folyamatosan, gyorsan felnagyítódik! Bármilyen file-típus lehet CD-n, DVD-n, DVD+R/+RW vagy DVD-R/-RW lemezen, egy lemezen belül akár keverve is lehetnek a képek, hangok/zenék, a böngészôben minden ismert formátum megjelenik, a típusára utaló kicsi ikonnal. A távvezérlôvel az analóg kimenetek hangerejét 16 fokozatban szabályozhatjuk, mint említettem a digitális kimenetek hangereje fix. A 6700-asnál annyit átkozott nagyítást jelzô jel itt már alapból eltûnik pár pillanat múlva (azt már nem kell megoldani a nem hivatalos firmware-ekben :) A különbözô lemezeket a lejátszó olyan szinten felismeri, hogy beleolvasás után DVD, DVD-R (bármilyen írott, vagy újraírhatós DVD-nél), CD, CD-R kiírásokkal jelzi a talált formátumot. Lejátszás közben az N/P (NTSC/PAL) gombbal nem tudunk videójel-formátumot váltani, ehhez le kell állítani a filmet. Ugyanez igaz a MODE gombra is, amellyel a különbözô videókimenetek között tudunk kapcsolgatni (amely igen hasznos, ha a menüben véletlenül mondjuk komponensre váltunk és így nem látjuk a képet a SCART-on keresztül :) SVCD/VCD: Csak a VCD-t próbáltam ki, melyet meglepôen gyorsan ismert fel, és a menüvel is rendelkezô filmeknél a PBC gombra elô is hozta azonnal azt, ahogy illik. A nagyítás itt max. 3-szoros lehet. A TIME gombbal tudunk idôpontra, vagy fejezetre ugarani, ez minden film-formátumnál egységesen mûködik. JPG: Ha a lemezen nagyon sok kép van, akkor ne lepôdjünk meg, ha elsô beolvasáskor sokáig gondolkodik a lejátszó, ez normális. Hogy mit csinál ilyenkor nem tudom, de valószínûleg azzal függ össze a dolog, hogy minden egyes kép saját sorszámot fog kapni (függetlenül attól, hogy hol található a könyvtárrendszerben), tehát amikor bejön a menü már a sorszámmal hivatkozhatunk a képre, és közvetlenül kiválasztható anélkül, hogy a saját könyvtárába belemennénk. Ennek az MP3 lejátszáskor lesz igen nagy haszna... Összesen 7 képméret áll rendelkezésre, max. 3-szoros nagyítás, és 1/2-es kicsinyítés. A képek forgathatóak az ANGLE gombbal, de nem tükrözhetôek. A forgatott képek is nagyíthatóak/kicsinyíthetôek. Nézôkép nincs róluk a file-böngészô képernyôn, de a TITLE gombbal az aktuális képtôl kezdve 9 kép megjelenik kicsiben a képernyôn, amely közül választhatunk. A REPEAT gomb hasonlóan viselkedik, mint a zenénél, a kiválasztott képet újra és újra ismétli, nem lép a soron következôre. Nem tudom mi az értelme, aki tudja, kérem mondja meg... Az L/R gombbal 6 képváltási effekt (+véletlen) választható a diashowhoz, de minden effekt igazából csak a következô kép megjelenítésére vonatkozik, mert elôtte mindig törli a képernyôt, tehát 2 kép nem tud egymásba átmosódni. Ezen a téren azért a 6700-astól sokat tanulhatna még a 6500X. Például azt is elleshetné, hogyan kell JPG képek lejátszása közben MP3-at is megszólaltatni – nekem legalábbis úgy tûnik, ezt nem tudja. Zene lejátszása közben tudok ugyan böngészni a file-ok között, de a mikor kijelölök egy képet, leáll a zene. Persze, lehet, hogy egy speciális gombbal kell megadni a lejátszandó zenét/zenéket a JPG vetítés elôtt, ahogyan az AIRIS-nél is, de erre még nem jöttem rá – az angol leírás pedig... Ahogy a legelsô 6700-as gyári szoftvernél, így itt is van még gond a képekkel, fôleg forgatás közben fordul elô, hogy szétcsúsznak, de normál vetítéskor is néha hibásan jelenik meg egy-egy kép. Egyébként több, mint 14 megapixeles képek lejátszása is lehetséges a hivatalos leírás szerint!
MP3/WMA: A leggyakoribb kérdés, ami szóbakerül egy lejátszó MP3-as képességeit illetôen, hogy megjeleníti-e az MP3 ID-Tag-eket. Igen, a 6500X képes erre, sôt állítólag a WMA file-ok hasonló információs mezôi is megjelennek, de ezt nem tudtam kipróbálni WMA-hiányom miatt. A képernyô alján a file-lista alatt egy sorban folyamatosan váltogatja az ID-Tag infókat, természetesen csak azokat, amelyek ki vannak töltve, tehát ha csak az elôadó és a szám címe van mondjuk megadva, akkor nem fog üres sorként megjelenni pl. a Comment infó. Az igazán izgalmas az lenne, ha a készülék kijelzôjén futnának végig ezek az információk, hogy kikapcsolt TV mellett is láthatóak legyenek, de sajnos – jelenleg – ez nem megy. Szintén soka teszik fel a kérdést, hogy a készülék kikapcsolt TV mellett hogyan támogatja az MP3 lejátszást. A 6700-as FILE LIST módjához hasonlóan (lásd a 6700-asról írt tesztemet) itt is valamennyi szám – könyvtrárrendszeri pozíciójától függetlenül – saját sorszámmal rendelkezi, és a számbillentyûkkel közvetlenül beírható bármelyik sorszáma. Tehát ha felírjuk pl. a teljes lista alapján, hogy az adott lemezen melyik sorszámtól meddig tart egy-egy album, akkor igen könnyen tudunk navigálni kikapcsolt TV mellett is. Az Audio-CD-knél használható PROGRAM gomb itt nem mûködik, tehát az MP3 zeneszámok lejátszási sorrendje nem programozható, az adott könyvtár ABC sorrendje szerint történik. Az info ablak sem jelníthetô meg MP3/WMA hallgatása közben, így nem tudhatjuk meg egy-egy szám bitsebességét. DIVX: Nagyon könnyedén kezel akár 5.1-es hangú filmeket is. Eddig valamennyi általam ismert lejátszónak komoly feladat volt pl. egy 6 csatornás hanggal rendelkezô filmbe történô beletekerés/lassítás után a közvetlen, szinkronprobléma nélküli lejátszás. Emlékeim szerint még a 6700-as Yamada is pár pillanatot gondolkodik, mielôtt folytatni tudja az ilyen mozik vetítését. A nagyítás itt is max. 4-szeres lehet, a gyorstekerés 20-szoros. Sokaknak a legfontosabb kérdés a divx-feliratok kezelése. A jelenlegi gyári szoftver – a menüben közép-európai karakterkészletet kiválasztva – tökéletesen jelenít meg minden magyar ékezetes betût. A feliratok fehér színûek, alattuk a képernyô legszéléig kifutó lesötétített – de átlátszó – háttéren. Nagyon jó helyen vannak: a képernyô alján – szélesvásznú filmnél az alsó fekete sávban, hacsak nem nagyítjuk fel a filmet a menüben PanScan-t beállítva képernyôformátumnak –, középre zárva. Nem csak .srt és .sub, hanem a .ssa, .smi és .txt formátumú feliratokat is kezeli – bár nekem kipróbáláskor csak a SRT és SUB állt rendelkezésemre. Lassításkor a feliratok látszanak, és nem csúsznak el, gyorstekerésnél viszont nem látni a szövegeket. A tekerés után elcsúszás/eltûnés nélkül mindig sikeresen folytatta a feliratok megjelenítését tesztem során a 6500X. Nem látszik viszont a felirat, ha a képernyôn van az info ablak, vagy megjelenítettük a eltelt/hátralévô idôket. Ezek kikapcsolása után természetesen ismét visszakapjuk a feliratokat. A jelenlegi firmware csak max. 2 sorban képes feliratok megjelenítésére, de soronként gyakorlatilag a képernyôre kiférô valamennyi karakter megjelenhet: én 45 karaktert már láttam egy sorban (hosszab felirataim nem voltak). A gyári szoftver esetén tehát nem árt átkonvertálgatni azokat a feliratfile-okat, amelyek 3 soros szöveget is tartalmaznak, ha látni akarunk mindent. A különbözô nyelvû feliratok között a SUBTITLE gombbal válthatunk lejátszás közben. A felirat elnevezésének meg kell egyeznie a filmével, a Mediatek chipset-nél megismert nyelvi utalások mûködnek itt is (például név.en.srt – angol – , név.hu.sub – magyar – jelölések, stb.). A http://forum.mpeg4-players.info/index.php?showtopic=419&st=30 oldalon olvasható tesztek alapján, ha több ilyen feliratfile is van egy filmhez, akkor lejátszás elôtt a 6500X megkérdezi, hogy melyikkel induljon a film. Kellemes meglepetés volt, hogy egy olyan .srt kiterjesztésû feliratom (Starsky és Hutch), amely semmilyen asztali lejátszón sem mûködött, csak számítógépen, a 6500X-en tökéletesen megjelent! A Zoran Vaddis chipset tulajdonságai (nem feltétlenül a 6500X-ben lévôrôl van szó, hanem általában a Zoran családról, lehet, hogy a 6500X-ben lévô chip nem tudja mindezt), egy angol lista alapján: – Divx verziók: 3.x, 4.x és 5.1, Xvid teljes-D1 támogatás (QPEL-lel és GMC-vel), – MPEG4 720x480 pixelig, 30 képkocka/másodperc sebességig (QPEL-lel és GMC-vel), – Teljes DVD-Audio támogatás (CPPM, NLP/LPCM, audió-vízjel), – Single pixel processing (SPP) progresszív videó kimenet, – interlace digitális videó kimenet (CCIR656), – progresszív digitális videó kimenet HDMI formátumban a ZR36721 HDXtrem-mel, – gyorsított JPEG dekódolás, párhuzamos JPG megjelenítés és MP3 lejátszás, – JPEGXtreme támogatás nagyfelbontású képek HDTV-n történô megjelenítésére a ZR36721 HDXtrem-mel, – közvetlen interface flash memóriakártyák kezeléséhez (SD, MemoryStick, CF, SMC és XD), – alacsony bitsebességû MPEG-ek minôségének feljavítása, – Dolby Digital, Pro Logic, Pro Logic II, DTS, MPEG 5.1, HDCD, WMA dekóderek, – ZoranZoom™ és nagyított kép mozgatás (panning), – élesség, fényerô és gammakorrekció, – 8 csatornás és digitális audió kimenetek, – virtuális surround, 3D fejhallgató hangzások, – továbbfejlesztett Kareoke funkció, – NTSC/PAL enkóder 4 videó digitál-analóg konverterrel, – OSD display processzor max. 256 színnel (24 bites színpalettából választva), 3 bites (8 fokozatú) átlátszósággal, – külsô flash/ROM/periféria interface-ek, – 32, 64 és 128 Megabites SD-RAM konfigurációk kezelése, – 1,6 W átlagos áramfogyasztás mûködés közben, – kevesebb, mint 0,1 W áramfogyasztás készenléti állapotban,
Néhány gyártó, aki Zoran-chip-es divx lejátszókat gyártott már: Siltex, Toshiba, Samsung, CyberHome (USA), Sharp, Orion, Magnavox (A Philips márkája az USA-ban), Yamada (már a 2600-asnál is, de ott még DIVX nélkül), HomeTech, Siemssen, Tevion, Rowa, és Orava (a http://www.orava.info/produkty/dvd504_t.php oldalon látható hogy ugyanaz a doboza, mint a 6500X-nek :) „Szakkifejezések” – nem szakszerû – magyarázata: – Kompozit videó (CVBS) ki/bemenet A legegyszerûbb videójel átviteli eljárás, egyetlen egy vezetéken továbbítja a képet. Általában RCA aljzat (sárga) a készülékeken lévô ilyen csatlakozás, de valamennyi SCART csatlakozón belül is megtalálható. VHS videómagnón ez a legjobb minôségû kimenet (hiszen a szalagon is ilyen formátumban került rögzítésre a kép), egy DVD esetében viszont a leggyengébb (mivel a DVD-fimeken már komponens bontásban van eltárolva a kép). – S-videó ki/bemenet Az S-VHS, Hi8 videók megjelenése óta létezô képjel-formátum, gyakran S-VHS csatlakozónak is mondják. A lényeg, hogy a kép már 2 vezetéken továbbítódik, szét van bontva világosság és színjelre. A kompozit jelnél jelentôsen jobb, az RGB-nél elméletileg gyengébb minôségû jel. Ennek ellenére érdemes kipróbálni, hogy a saját TV-nk melyik jelet (Svideo vagy RGB) dogozza fel jobban, mert ebben sem egyformák a TV-készülékek. – RGB ki/bemenet A kép a vörös (R), zöld (G) és kék (B) összetevôkre van bontva, ahogyan a képernyôk is megjelenítik, és egy külön vezetéken továbbítódik a szinkronjel. A SCART csatlakozók 21 lába közül 4 felelôs ezen jel átviteléért. Tehát amelyik TV-n van SCART csatlakozó, az nagy valószínûséggel kezeli is ezt a formátumot – kivéve néhány ôsrégi koreai (pl. Funai) TV, amelyen ugyan volt SCART, de azon belül csak a kompozit jelet tudta fogadni. Mivel az RGB szinkronjele megegyezik a kompozit jellel, így RGB továbbításkor kompozit jel is átvitelre kerül, de ilyenkor abból csak a szinkronra van szükség. Hiába van a videómagnódon SCART kimenet, azon csak a kompozit jel fog kijönni, hiszen a videókazettán nincs RGB-bontott jel. Összeköthetünk tehát egy videót SCART-on keresztül a TV-vel, ahogyan a DVD-t is, de a videó ekkor is kompozit jelet továbbít, a DVD viszont képes az RGB jelet is átküldeni. A lejátszók menüjében, illetve távvezérlôjén (pl. AIRIS) átkapcsolható, hogy melyik kimenet éljen, illetve éljen-e az RGB, vagy csak kompozit távozzon a SCART-on keresztül (mert pl. videóra akarjuk venni a DVD képét). Sajnos a legtöbb játékoshoz nem adnak SCART kábelt, csak egy kompozit videó/sztereó hang RCA kábelt, tehát ezt küllön kell megvennünk (5-600 Ft-tól). – Komponens (Y Cb/Pb Cr/Pr) ki/bemenet Tekintve, hogy a DVD-filmek a lemezen ebben a rendszerben vannak tárolva, ez a létezô legjobb minôségû analóg jeltovábbítás (ennél már csak a digitális képkimenetek, mint pl. a DVI a jobb). Ilyen bemenettel a nagyobb TV-k és valamennyi projektor rendelkeznek. A DVD-film kiolvasásakor az elektronika ezt a jelet alakítja át RGB-vé, S-videóvá, majd azokból tud kompozit videót csinálni, minden lépésnél rontva a kép minôségén. Ezen a kimeneten keresztül (és még a VGA-n is) lehet progresszív pásztázású képet kiküldeni, bár ezt nem minden TV tudja kezelni. – Progresszív pásztázás/letapogatás/scan A hagyományos TV-kép elôállítása két lépésben történik. Az elektronsugár 1/50-ed másodperc alatt megrajzolja a képet úgy, hogy hogy minden második soron végigszalad, PAL rendszerben 312 és fél sor rajzolódik így meg. A következô 1/50ed másodperc alatt ugyanez a folyamat megismétlôdik, de most az elôbb kihagyott, páros számú sorok kerülnek sorra. Összesen tehát 625 sor van a képernyôn, de ebbel csak minden második különbözô, ráadásul a megrajzolt 2 félkép pozíciója sem teljesen stabil egymáshoz képest, és az elektronsugarak által régebben eltalált pixelek fényereje is gyengül, mire újra sorrakerülnek. 1/25-öd másodpercig tehát 1 filmkocka van a képernyôn. Ezt nevezik INTERLACE, vagy váltott soros letapogatásnak. A 100Hz-es TV-k gyorsabb elektronágyúja a fenti folyamatot 2-szer is megismétli 1/25-ös másodperc alatt, tehát minden pixel 2-szer lesz eltalálva, így nem lesz ideje annyit változni fényerôben, mint 50Hz-es módban, így sokkal stabilabb képet kapunk. Látható, hogy a DVD-filmek 576 soros rögzített felbontásából a TV-nken csak 312 fog megjelenni. Ha a TV progresszív pásztázással állítja elô a képet, akkor az elektronsugár nem csak minden második sort rajzolj meg egy menetben, hanem sorban az egymás alatt lévô 625-öt, és ezek adatai mind különbözôek lehetnek, tehát így már a DVD felbontását kényelmesen meg tudja jeleníteni. Ehhez temészetesen sokkal gyorsabb és precízebb elektronágyúra van szükség (meg még sok egyéb másra), amely az olcsóbb TV-készülékeken nem valósítható meg. A számítógépmonitorok valamennyien progresszív módban mûködnek már hosszú évek óta. Természetesen, a VGA kimenettel rendelkezô DVD-lejátszóknak mind tudniuk kell a progresszív pásztázást, hiszen a VGA monitor csak így használható. – PAL/NTSC rendszer Különbözô TV-kép formátumok. Egyrészt a TV-sorok száma sem egyforma, másrészt a képernyôk aránya sem ugyanaz emiatt. A pl. az USA-ban használatos NTSC rendszerben kevesebb sor van, mert „szélesvásznúbb” a TV képaránya. Ráadásul a színvivô jelek is máshol vannak, így alaphelyzetben csak fekete-fehérben lehetne megjeleníteni egy másik rendszer képét. A képváltás frekvenciája is más, az USA-ban lévô 60Hz-es hálózati áram miatt másodpercenként 60 képkockát
tartalmaz az NTSC film, szemben a PAL 25 kockájával. A DVD-lejátszók képesek bármelyik rendszer kezelésére, illetve konvertálására is. De, bár az NTSC film lejátszása PAL színjelekkel lehetséges, a képfrissítés 60Hz marad, így némely régebbi TV-n elôfordulhat, hogy futni fog a kép. Valamennyi torzítás (széthúzás függôleges irányban) is lesz a PAL-ban nézett NTSC kódolású filmken, hiszen az eredetileg kevesebb sort nagyobb felületre kell széthúzni. – DIVX PRO A Q-PEL (quarter pixel), GMC (global motion compenzation), valamint B-Frame algoritmusokkal kiegészített DIVX 5ös szabvány (tudtommal). A Mediatek chip-pel rendelkezô játékosok teljes mértékben támogátják ezeket a kódolásokat, kivéve XVID esetén, ahol a GMC-vel nekik is gondjuk van (de mint mondtam, ezek a DIVX kiterjesztései, nem az XVIDnek). Sokan egyértelmûen jobbnak tartják a Mediatek-es lejátszókat ezen tulajdonságuk miatt, véleményem (tapasztalatom) szerint azonban nagyon-nagyon kevé az interneten hozzáférhetô filmke között a DIVX PRO kódolású, bár magunk csinálhatunk ilyet, de személy szerint én sok értelmét nem látom. Szívesen kapnék ellenkezô véleményeket, ha valaki meg tudna gyôzni, hogy igen is van szükség ezekre. – Aktív hangfalszett Ha a lejátszónk rendelkezik beépített 5.1-es dekóderrel, akkor nincs feltétlenül szükségünkházimozierôsítôre ahhoz, hogy térhatású hangot hallhassunk mozizás közben. Viszonlag olcsón (15–35.000 Ft) kaphatunk 5.1-es hangfalszetteket, amelyeknél a center vagy a mélynyomó hangszóró tartalmazza a hangszórók meghajtásához szükséges erôsítôt, és a DVD-bôl vagy a számítógépbôl érkezô, dekódolt hangjel 6 vezetékét képes fogadni a bemenetén. Az, hogy a csatlakozók az erôsítô hátulján 6 darab RCA (mint a DVD-lejátszón), vagy 3 darab (2 csatornás) 3,5”-es jackdugó (mint a füllhallgatócsatlakozó) változó, a komolyabbakhoz adnak megfelelô átalakító kábeleket, egyébkéntr esetleg nekünk kell ilyet beszerezni hozzá. A drágábbak távvezérlôvel is rendelkeznek, bár a DVD-lejátszók (Yamada, Airis) tartalmaznak hangerôszabályozást, így elég, ha a DVD távvezérlôje van a kezünk ügyében a filmnézés közben. Hangzásban a szappantartótól a meglepôen brutális hangzásig mindenfélével találkozhatunk, érdemes kipróbálni vásárlás elôtt, ha ismeretlen típust választunk. A Yamada hangfalszettjeit a 15.000 Ft-os árkategóriában nagyon jó vételnek tartom, fôleg a hatalmas fa mélynyomó, és a súlyos aluminium (vagy a korábbiaknál szintén fa) szatelitsugárzók miatt. Arra mindenképpen figyeljünk, hogy a mélynyomó fából legyen, véletlenül sem mûanyagból! – DTS/Dolby Digital Két különbözô, konkurens 5.1 (vagy több) csatornás hangformátum. A DTS kevésbé tömörített, elméletileg jobbak a mélyhangok, és a kisebb adatveszteség miatt jobban is szól. Ezt persze a Dolby cáfolja, és a saját formátumát tartja jobbnak, hivatkozva arra, hogy amivel DTS többet megôriz az eredeti hangból, azt az emberi fül úgysem képes észrevenni. A DVD-lejátszókba beépített dekóderek általában csak a Dolby Digital-t tudják kibontani, de azért léteznek DTS-t is dekódoló (ezért azután általában drágább) lejátszók. Mivel a DVD lemezek megjelenésekor a DTS még nem volt bevezett szabvány a lemezekkel kapcsolatban, így a korai házimozierôsítôk sem tartalmaztak DTS dekódert. Hogy azért legalább a TV-n megszólalhasson egy film, a DTS hang mellett mindig van a lemezen olyan hangsáv is, amit a legegyszerûbb lejátszó is (legalább sztereóvan) meg tud szólaltatni. A digitális kimeneten természetesen minden asztali lejátszó tovább tudja küldeni a lemezrôl kiolvasott DTS hangot, amit azután majd az erôsítônek kell szétbontania. Így a DTS embléma („DTS-kompatibilis” szöveg) minden lejátszón megtalálható, de ez nem tévesztendô össze a belsô dekóderrel. Az újabb DTS és Dolby szabványok (pl. NEO6, -EX) már akár 7.1-es hangot is képesek megszólaltatni, megfelelô mennyiségû hangfallal és kompatibilis dekóderrel rendelkezô erôsítôk segítségével. – Chipset-ek A DIVX-es lejátszóknak azon elektronikai része (chip-je, chip-jei), amely a DIVX-es anyagok kitömörítését végzi, a gyártójának neve alapján azonosítható (Mediatek, ESS, stb.). Pár gyártó gyárt ilyen chip-eket, a DIVX-es készülékeket elôállító cégek ezek közül választhatnak, hogy a saját játékosukba melyiket integrálják. Mindegyiknek vannak elônyei és hátrányai, kölönben már csak az egyértelmûen legjobb létezne... Remélem sokaknak segítettem. Igyekszem ezt a leírást majd frissíteni, ahogyan újabb információkhoz jutok, illetve az esetleges firmware-verziók megjelenése után. Üdvözlettel: Opauszki Zsolt
NEON Multimedia – Szeged http://www.neonline.hu (Az oldalról letölthetôk az aktuális Yamada és Airis firmware-ek, leírások!)
